A Tanács következtetései

a kulturális és kreatív ágazatok ökoszisztémájára vonatkozó európai stratégia kidolgozásáról

(2022/C 160/06)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

EMLÉKEZTETVE:

a kultúra, valamint az alkotás szabadsága által betöltött alapvető szerepre az Európai Unió és polgárai számára demokráciáink és értékeink megerősítésében, a képzelet kibontakoztatásában, társadalmaink gyarapodásában, a helyi térségek életteliségében, lakókörnyezetünk minőségében és az egyének jóllétében,

a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak – más néven a kulturális és kreatív ágazatok ökoszisztémája – által betöltött döntő szerepre a közös örökség, a közös hivatkozási pontok és a jövő kultúrájának megformálásában, amelyek elengedhetetlenek Európa kulturális sokszínűségének folyamatos virágzásához, szem előtt tartva egyúttal, hogy a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak igen sokszínű csoportot alkotnak, különböző prioritásokkal és feltételekkel,

a kulturális és kreatív ágazatok ökoszisztémájának hatályára, az egységes piacról szóló 2021. évi jelentésben (1) meghatározottak szerint, amelyben a Bizottság szolgálatai számba veszik a 2020. évi új iparstratégiával (2) összefüggésben azonosított 14 ipari ökoszisztémát, továbbá a mellékletben említett számos vonatkozó dokumentumban meghatározottak szerint,

a kulturális és kreatív ágazatok ökoszisztémájának gazdasági súlyára, amelyet 2019-ben az uniós hozzáadott érték 3,95 %-ára becsültek (477 milliárd EUR), és az ágazat 8,02 millió főt foglalkoztatott 1,2 millió vállalkozásban, amelyek 99,9 %-a kis- és középvállalkozás (kkv) (3),

a Covid19-világjárványnak a kulturális és kreatív gazdaságra gyakorolt számottevő hatására, valamint arra, hogy folytatni kell a kreatív és kulturális ágazatok ökoszisztémája rezilienciájának és a kettős (zöld és digitális) átállásnak az Európai Unión belüli fokozását annak érdekében, hogy azok kiegészítsék az Európai Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hatását, és lehetővé tegyék az abban rejlő lehetőségek teljes körű kibontakoztatását, hogy az a gazdasági növekedésnek és a munkahelyteremtésnek, valamint az EU globális versenyképességének a motorjaként működhessen,

HANGSÚLYOZZA, HOGY:

rövid távú hatása mellett a jelenleg zajló Covid19-világjárvány rávilágított a kulturális és kreatív ágazatok ökoszisztémájának egészét érintő strukturális kihívásokra és lehetőségekre. Ide tartoznak többek között a tervezési módszerek és felhasználások digitális átalakulása; a nagy globális szereplők részéről kifejtett erős versenyhatás és azok integrációja; az alkotások létrehozásának, előállításának és terjesztésének finanszírozására szolgáló programok konszolidálásának, valamint a finanszírozási források diverzifikálásának a szükségessége az üzleti modellek fenntarthatóságának biztosítása érdekében; annak szükségessége, hogy a biztosítási rendszereket hozzáigazítsák a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak jellegzetességeihez; valamint a gyorsan változó közönségigény kielégítésének és az innováció elterjedése támogatásának szükségessége;

a kulturális és kreatív ágazatok ökoszisztémája előtt álló további kihívások és lehetőségek közé sorolhatjuk a következőket: a zöld átállás megvalósítása; az egyenlőséghez és a sokszínűséghez való hozzájárulás; a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak fontos szerepet töltenek be regionális és helyi szinten, különösen a társadalmi kohézió, a helyi gazdaságok, a színvonalas turizmus Európába vonzása, valamint a vidéki és városi területek életteliségének fokozása terén; továbbá a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak szerepet játszanak a külkapcsolatokban, különösen a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdításában, a béke és a stabilitás elősegítésében, valamint a szellemi tulajdonra vonatkozó ambiciózus menetrend fenntartásában;

a kulturális örökség megőrzése, az ahhoz való hozzáférés elősegítése, valamint a kulturális sokszínűséget gazdagító új és eredeti alkotások létrehozása, előállítása és terjesztése érdekében fontos, hogy az ágazattal szoros együttműködésben megvizsgáljuk, hogy stratégiai kulturális javainkat miként határozzuk meg, óvjuk és népszerűsítsük. A stratégiai kulturális javak magukban foglalják többek között a kulturális tartalmak és alkotások – köztük materiális és immateriális javak, például katalógusok vagy stúdiók (film-, televízió- vagy művészeti stúdiók) – független létrehozására, előállítására, terjesztésére és bemutatására szolgáló kapacitásokat, amelyeket gyakran közfinanszírozásból támogatnak;

a kulturális és kreatív ágazatok erős, dinamikus, sokszínű, versenyképes, innovatív, életképes, független, a digitális korra felkészült európai ökoszisztémája, továbbá a kísérletezés elengedhetetlen a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdításához, ami valamennyi közönség javát szolgálja. Ezen ökoszisztéma függetlensége a benne tevékenykedő vállalkozások – többségükben kkv-k – döntéshozatali autonómiájában rejlik, különösen a legfontosabb művészeti és pénzügyi döntéseik tekintetében;

10.

alapvetően fontos ösztönözni az olyan erős és versenyképes európai kulturális és kreatív vállalkozások létrehozását és növekedését, amelyek méretüktől függetlenül képesek versenyezni általában a globális szereplőkkel, különösen pedig azokon a piacokon, ahol az EU versenyelőnyt élvez, valamint az olyan feltörekvő új piacokon, mint például a kiterjesztett és a virtuális valóság (AR/VR), a videojátékok vagy a mesterséges intelligencia, például amikor ez utóbbiakat a kulturális és kreatív alkotások előállításának és az azokhoz való hozzáférésnek a támogatására használják fel;

11.

bár a digitális piacok kapuőreként működő globális digitális szereplők megjelenése járhat azzal, hogy pénzügyi és kreatív lehetőségek nyílnak meg az ágazat számára, kihívást is jelenthet mind az európai alkotás finanszírozása, mind pedig a kulturális és nyelvi sokszínűség szempontjából;

12.

ezért az Európai Uniónak sürgősen meg kell erősítenie az európai kulturális gazdagságot és sokszínűséget egy olyan stratégia révén, amely valamennyi kulturális és kreatív ágazatra és iparágra kiterjed és előmozdítja az európai kreativitást és a kulturális kifejezésmódok sokszínűségét;

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, HOGY:

13.

kezdjenek konzultációt az érintett szakemberekkel a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak előtt álló közös kihívásokról és lehetőségekről, különösen a kettős átállást és a fenntartható helyreállítást felgyorsító intézkedésekről és beruházásokról;

14.

osszák meg tapasztalataikat és bevált gyakorlataikat a kulturális és kreatív ágazatok ökoszisztémáján belüli konkrét problémás kérdéseket nemzeti, regionális és helyi szinten támogató és megoldó eredményes kulturális politikák végrehajtásával kapcsolatban, és mozdítsák elő a szektor szükségleteinek hatékony kezelését más szakpolitikai területeken;

15.

mozdítsák elő a rendszeres kulturális együttműködést, különösen a közös kihívásokkal – például a hagyományos iparágak vagy szaktudás elvesztésével – szembesülő határ menti régiókban, többek között az érdekelt felekkel folytatott párbeszéd javítása révén;

16.

ösztönözzék a kulturális és kreatív ágazatok ökoszisztémájával kapcsolatos és az általa végzett kutatást annak érdekében, hogy serkentsék az innováció szektorbeli elterjedésére, valamint a készségek és a versenyképesség előmozdítására irányuló kutatási és fejlesztési (K+F) projektek megjelenését és alkalmazását, valamint hogy kiegészítsék a folyamatban lévő projekteket, különösen a Horizont Európa és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) tudományos és innovációs társulásának (TIT) támogatásával;

17.

támogassák a független vállalkozásokat a kulturális és kreatív ágazatok ökoszisztémáján belül, különös tekintettel az önszerveződési képességük, az eredeti művek finanszírozása és terjesztése, üzleti modelljeik fenntartása és továbbfejlesztése, továbbá javaik, oktatási és képzési modelljeik, valamint technológiai, környezeti és társadalmi innovációjuk megőrzése és erősítése tekintetében;

18.

teljes mértékben aknázzák ki az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelvbe (AVMSD) bevezetett új rendelkezéseket azáltal, hogy előmozdítják az európai alkotások audiovizuális médiaszolgáltatók általi hatékony népszerűsítését és előtérbe helyezését, valamint hogy mérlegelik az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv által a tagállamok számára biztosított azon lehetőség előnyeit, hogy pénzügyi hozzájárulást írjanak elő az európai produkciók életképességének, a művek láthatóságának és Európa-szerte történő terjesztésének biztosítása érdekében;

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL ÉS A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉT FIGYELEMBE VÉVE:

19.

hajtsák végre a kulturális és kreatív ágazatok ökoszisztémájára vonatkozó, ezen dokumentumban meghatározott európai stratégiát az Európai Bizottság koordinálásával, a tagállamokkal szoros együttműködésben, a lehető legtöbb szinergia kiaknázása érdekében az uniós kezdeményezésekre és finanszírozási programokra építve, a következő prioritásokra összpontosítva:

I. A KULTURÁLIS ÉS KREATÍV ÁGAZATOK EURÓPAI ÖKOSZTISZTÉMÁJÁN BELÜLI VÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSHOZ JUTÁSÁNAK JAVÍTÁSA:

20.

a kulturális és kreatív ágazatok ökoszisztémáján belüli vállalkozások által igénybe vehető európai finanszírozással kapcsolatos információkhoz való hozzáférés megkönnyítése azáltal, hogy összevonják a CultureEU finanszírozási útmutatóját a Bizottság által az audiovizuális és hírmédia számára kifejlesztett interaktív keresőeszközzel annak érdekében, hogy egyetlen többnyelvű digitális portál jöjjön létre, amelyen szerepel az összes meglévő finanszírozási lehetőség a kulturális és kreatív ágazatok ökoszisztémájának teljességét tekintve;

21.

könnyítsék meg a kulturális és kreatív ágazatok ökoszisztémáján belüli vállalkozások – különösen a független cégek, köztük a legkisebb vállalkozások – számára a köz- és magánfinanszírozási rendszerekhez, kölcsönökhöz, garanciákhoz, kockázatitőke-megoldásokhoz és sajáttőke-bevonáshoz való hozzáférést, figyelembe véve e vállalkozások sajátosságait, és egyszerűsítve az eljárásokat;

22.

járuljanak hozzá a kulturális és kreatív ágazatok ökoszisztémáján belüli kkv-k konszolidációjához és növekedési potenciáljához, például az audiovizuális ágazat számára létrehozott új Media Invest tőkeplatformra támaszkodva, az innovatív megoldások fejlesztésének ösztönzése és az európai kkv-k egész Unión belüli és azon kívüli működésének lehetővé tétele érdekében;

23.

továbbra is mozdítsák elő az állami támogatás tőkeáttételi hatását, valamint a kulturális és kreatív ágazatok ökoszisztémáján belüli vállalkozások versenyképességét, és ennek keretében 2023 vége előtt vizsgálják felül az állami támogatási szabályok – többek között adott esetben az általános csoportmentességi rendelet – alkalmazását, lehetővé téve a kulturális és audiovizuális ágazatok, így például a sajtó, a videojátékok, a színház, a stúdiók és a zene jelentőségének, valamint az ágazathoz való alkalmazkodás szükségességének a figyelembevételét;

A KÉSZSÉGFEJLESZTÉS ÉS -BŐVÍTÉS, VALAMINT AZ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS ÖSZTÖNZÉSE, BELEÉRTVE A KÖVETKEZŐKET:

24.

indítsanak helyzetfelmérő tanulmányt (4) a digitális átálláshoz szükséges új szakmákról és készségekről a kulturális sokszínűség garantálása és előmozdítása érdekében, valamint készítsenek ajánlásokat az olyan készségekről, amelyek hatékonyak, kedveznek a sokszínűségnek és az egyenlőségnek, alkalmazkodnak a digitális világhoz és az olyan új versenyakadályokhoz, mint például a tartalmak fellelhetőségének problémája. A tanulmánynak az uniós készségfejlesztési paktum keretében végrehajtott fellépésekre, valamint adott esetben az olyan struktúráktól származó információkra kell épülnie, mint az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet vagy az Europeana;

25.

indítsanak rendszeres fórumot az európai kulturális és kreatív vállalkozói tevékenységről a meglévő kezdeményezésekre építve, a bevált gyakorlatok terjesztésének, a hálózatépítésnek és az aktuális témákkal és ágazati fejleményekkel kapcsolatos elképzelések megosztásának céljával;

26.

dolgozzanak ki képzési intézkedéseket és zöld eszközöket annak érdekében, hogy a kulturális és kreatív ágazatok ökoszisztémájának különböző szereplői meg tudjanak küzdeni a környezetvédelmi kihívásokkal, valamint könnyebben meg tudják osztani egymással a bevált gyakorlatokat, különösen az uniós készségfejlesztési paktum keretében;

AZ EURÓPAI KULTURÁLIS GAZDAGSÁG ÉS SOKSZÍNŰSÉG MEGŐRZÉSE ÉS MEGERŐSÍTÉSE A DIGITÁLIS KORBAN, BELEÉRTVE A KÖVETKEZŐKET:

27.

erősítsék meg az európai stratégiai kulturális javakat és azok stratégiai autonómiáját annak biztosítása érdekében, hogy az európai és a globális közönség ténylegesen hozzáférjen az európai kulturális kifejezésmódok sokszínűségéhez, amely tükrözi az uniós értékeket, valamint a kulturális és kreatív ágazatok európai ökoszisztémájának abban való támogatása érdekében, hogy megőrizze és fokozza a versenyelőnyét;

28.

védjék a szerzői és szomszédos jogok jogosultjait, valamint biztosítsanak méltányos díjazást és értékmegosztást az európai tartalomfejlesztési szakasztól kezdve, gondoskodva ugyanakkor az operatív adatok átláthatóságáról, különös tekintettel a művek és más védett tartalmak felhasználására és sikerére;

29.

továbbra is mozdítsák elő a kreativitást és az európai alkotások független előállítását azáltal, hogy kedvező keretet biztosítanak a vállalkozások számára szellemitulajdon-jogaik, különösen szerzői és szomszédos jogaik, valamint immateriális javaik hatékony kezeléséhez, például a digitális korra felkészült szerzői jogi adatinfrastruktúra előmozdításával. E tekintetben különös figyelmet kell fordítani az audiovizuális ágazatban a koprodukciókra és a jogok területi hatályára, amelyek kulcsfontosságúak az ágazat fenntartható finanszírozása és a terjesztési stratégiák szempontjából;

30.

a meglévő uniós kezdeményezésekre (pl. Start-up Europe Club, Creative Business Cup, Enterprise Europe Network, európai digitális innovációs központok) építve, akcelerátorprogramok útján – amelyek képzési programok, tanácsadás és hálózatépítés formáját is ölthetik – ösztönözzék a kulturális és kreatív ágazatok ökoszisztémáján belüli, induló innovatív vállalkozások működését a nagy potenciállal rendelkező európai kkv-k körében;

31.

terjesszék és mozdítsák elő a legújabb technológiai áttörések alkalmazását a kulturális és kreatív ágazatok ökoszisztémáján belül, különösen a kulturális és kreatív iparágakkal foglalkozó, hamarosan induló TIT munkája alapján; e tekintetben mozdítsák elő a felelős és etikus adatkormányzást, különösen a beépített adatvédelmet, valamint a technológiák használatát az európai digitális szuverenitás további kiépítésére irányuló erőfeszítések keretében;

32.

a meglévő kezdeményezésekre – például az Európai Innovációs Tanácsra és a kulturális és kreatív iparágakkal foglalkozó, hamarosan induló TIT-re – építve indítsanak európai innovációs versenyt a kulturális és kreatív ágazatok ökoszisztémáján belüli olyan projektek előmozdítása érdekében, amelyek piacközeli és innovatív diszruptív megoldások (AR/VR, big data, mesterséges intelligencia, blokklánc, holochain, 3D technológiák, modellezés, digitális makettek, metaverzum stb.) révén teljes mértékben kihasználják a strukturáló technológiákat;

33.

könnyítsék meg e technológiák elterjedését az emberek minden csoportja körében, különösen a digitális technológiákhoz korlátozott hozzáféréssel rendelkező és a fogyatékossággal élő személyek körében, mindenekelőtt a digitális készségek és a médiaműveltség előmozdítása révén, kellően figyelembe véve a gyermekek és a fiatalok sajátos jogait és szükségleteit;

34.

mozdítsák elő stratégiai megközelítések alkalmazását egyfelől az európai kulturális tartalmaknak – és különösen a független alkotásoknak – az EU valamennyi hivatalos nyelvén való online fellelhetőségére vonatkozóan, adott esetben az Europeana-val, az Agorateka (5)-val, az ERGA (6)-val, az Eurimages (7)-zel és az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézettel fennálló erős szinergiákra építve, másfelől az említett tartalmaknak a közeljövőben létrehozandó, a kulturális örökség közös európai adatterében való fellelhetőségére vonatkozóan;

35.

az ilyen kezdeményezések célja az lenne, hogy keretet biztosítsanak a rendszeres szakmai cserékhez (pl. az európai tartalmak fellelhetőségét elősegítő fórum [European Discoverability Forum] keretében); tanulmányokat indítsanak a tartalmak fellelhetőségével kapcsolatban alkalmazott meglévő gyakorlatoknak és elvárásoknak a feltérképzése céljából valamennyi kulturális és kreatív ágazat és iparág tekintetében; elmélyítsék annak megértését, hogy az ajánlási algoritmusok milyen szerepet játszanak az európai alkotások népszerűsítésében, valamint vizsgálják azok átláthatóságát; és adott esetben intézkedési útvonalakat javasoljanak különösen a szabványosítás, a metaadatok szolgáltatása, az interoperabilitás és a közönség hozzáférését megkönnyítő eszközök tekintetében;

A KULTURÁLIS ÉS KREATÍV ÁGAZATOK ÖKOSZISZTÉMÁJÁN BELÜLI VÁLLALKOZÁSOK ÁLTALI EXPORT MEGERŐSÍTÉSE, BELEÉRTVE A KÖVETKEZŐKET:

36.

ösztönözzék az európai vállalatok külső piacon való működésre vonatkozó kapacitásainak megerősítésére irányuló kezdeményezéseket, például az európai immerziós programokat vagy a Kreatív Európa keretében végrehajtott olyan egyéb promóciós projekteket, amelyek támogathatják exportstratégiáikat és erősíthetik a nagy potenciállal rendelkező piacokon való meggyökerezésüket;

37.

támogassák a kulturális és kreatív ágazatok ökoszisztémáján belüli vállalkozások részvételét a fontos ágazati eseményeken, például vásárokon és kereskedelmi bemutatókon, a meglévő nemzeti vagy regionális szintű kezdeményezésekre építve, például célzott, határokon átnyúló együttműködés vagy hálózati megközelítés révén;

38.

mozdítsák elő az európai, illetve a feltörekvő országok kulturális és kreatív iparágai közötti partnerségi és együttműködési lehetőségeket, az uniós partnerségi és fejlesztési eszközökre támaszkodva;

A KULTURÁLIS ÉS KREATÍV ÁGAZATOK ÖKOSZISZTÉMÁJÁN BELÜLI VÁLLALKOZÁSOK ÁLTAL FOLYTATANDÓ FELELŐS SZAKPOLITIKÁK ELŐMOZDÍTÁSA, BELEÉRTVE A KÖVETKEZŐKET:

39.

mozdítsák elő a fenntarthatóság és a környezetvédelem tekintetében felelős politikákat, például díjak és egyéb ösztönzők révén, összhangban az ENSZ Globális Megállapodásával, különösen az olyan projekteket, amelyek a körforgásos gazdaság kontinuumával összhangban álló innovatív megközelítéseket népszerűsítik, például a körforgásos üzleti modelleket, a környezettudatos tervezés elveit és az életciklus végi kezelésre vonatkozó stratégiákat;

40.

azonosítsák a kulturális és kreatív ágazatok ökoszisztémájának fenntartható átalakításával kapcsolatos bevált gyakorlatokat, és azokat népszerűsítsék európai szinten, többek között az új európai Bauhaus kezdeményezés keretében;

41.

ösztönözzék a felelős szakpolitikák megvalósítását a kulturális és kreatív ágazatok ökoszisztémáján belül a megkülönböztetés tilalma, a szerzői jog és a szomszédos jogok tekintetében, beleértve a jogosultak méltányos díjazását, a jobb munkakörülményeket és szociális garanciákat, valamint ezeknek az állami finanszírozásba való bevonását.

(1) A Bizottság szolgálati munkadokumentuma, SWD (2021) 351final, 98–104. o.: „A kulturális és kreatív iparágak változatos csoportot alkotnak. A legnagyobb iparágak a következők: audiovizuális ágazat (tv, videojátékok, online videotéka, mozi, VR/AR), zene, könyv és sajtótermékek, hirdetések, kulturális örökség (múzeumok, történelmi emlékhelyek), előadóművészet (színház, tánc) és vizuális művészetek.” Ez a tág körű meghatározás egyrészt az UNESCO kulturális statisztikai keretén, másrészt a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról szóló európai bizottsági zöld könyvön és a Kreatív Európáról szóló rendeleten alapszik.

(2) Közlemény: „A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében” C(2021)350.

(3) A Bizottság szolgálati munkadokumentuma, SWD (2021) 351final, 98–104. o. (https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/swd-annual-single-market-report-2021_en.pdf).

(4) Az Európai Bizottság által összeállítandó.

(5) Az online tartalmak európai portálja: https://agorateka.eu/

(6) Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja

(7) Az Európa Tanács kulturális támogatási alapja: https://www.coe.int/en/web/eurimages

MELLÉKLET

Következtetések

—	A Tanács következtetései az innovációt, a gazdasági fenntarthatóságot és a társadalmi befogadást ösztönző kulturális és kreatív összekapcsolódásokról (HL C 172., 2015.5.27., 4. o.).

—	Az Európai Tanács 2020. július 21-i következtetései a helyreállítási tervről és a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről.

—	A Tanács következtetései a kulturális és kreatív ágazatok helyreállításáról, rezilienciájáról és fenntarthatóságáról (HL C 209., 2021.6.2., 3. o.).

—	Következtetések: „Az európai média a digitális évtizedben: a helyreállítást és átalakulást támogató cselekvési terv (HL C 210., 2021.6.3., 1. o.).

—	A Tanács 2021. november 30-i következtetései a kultúráról, a magas színvonalú építészetről és az épített környezetről mint az új európai Bauhaus kezdeményezés kulcsfontosságú elemeiről.

—	A Tanács 2021. november 30-i következtetései az európai audiovizuális és médiatartalmak elérhetőségének és versenyképességének javításáról.

Jogalkotási aktusok

—	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/818 rendelete (2021. május 20.) a Kreatív Európa program (2021–2027) létrehozásáról és az 1295/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről.

Egyéb releváns szakpolitikai dokumentumok

Bizottsági közlemények

—	Európai Bizottság – Zöld könyv a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról, COM(2010) 183 final.

—	A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai zöld megállapodás, COM(2019) 640 final.

—	A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai média a digitális évtizedben: a helyreállítást és átalakulást támogató cselekvési terv, COM(2020) 784 final.

—	A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Új európai iparstratégia, COM(2020) 102 final.

—	A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – „Irány az 55 %!”: az EU 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzésének megvalósítása a klímasemlegesség elérése érdekében, COM(2021) 550 final.

—	A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében, COM(2021) 350 final.

—	A Bizottság közleménye a kulturális és kreatív ágazatokban folytatott tevékenységek biztonságos újraindítására vonatkozó uniós iránymutatásokról – Covid19, COM(2021) 4838.

Az Európai Parlament állásfoglalásai

—	Az Európai Parlament 2021. október 20-i állásfoglalása – Az európai média a digitális évtizedben: a helyreállítást és átalakulást támogató cselekvési terv, 2021/2017(INI).

UNESCO-egyezmények és dokumentumok

—	A kulturális kifejezésmódok sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005. évi egyezmény.

—	„A kulturális és kreatív iparágak a Covid19-járvány közepette: kitekintés a gazdasági hatásokra”, 2021. évi tanulmány.

—	Az UNESCO 2009. évi kulturális statisztikai kerete.

A nyitott koordinációs módszerrel (OMC) foglalkozó szakértői csoportok dokumentumai

—	A nyitott koordinációs módszer keretében készült jelentés az uniós koprodukcióról.

—	A tagállamok szakértőiből álló OMC-csoport megbízatása a művészek, valamint a kulturális és kreatív szakemberek jogállásával és munkafeltételeivel kapcsolatban.