Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Hogyan javíthatjuk a szervezett civil társadalom bevonását a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe?

(2022/C 323/01)

A 2022. május 18–19-i plenáris ülésszakán (a május 18-i ülésnapon) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 197 szavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi állásfoglalást.

1. Bevezetés

1.1.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) 2021. februári állásfoglalásában (1) értékelte, hogy hogyan valósult meg a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek konzultáció útján történő részvétele a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozásában, valamint hogy bevonásuk milyen minőségű volt. Ezeket a terveket a tagállamok nyújtották be az Európai Bizottsághoz, hogy részesülhessenek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtott támogatásban, amely a „Next Generation EU” ideiglenes helyreállítási eszköz (NGEU) központi eleme. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet (2) 18. cikke (4) bekezdésének q) pontjában leírtakkal ellentétben az EGSZB fő következtetése az volt, hogy a szervezett civil társadalom bevonása a tagállamok többségében elégtelen volt. Ezenfelül a konzultációkat, amelyeket gyakran a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek kezdeményeztek, minden jel szerint általában puszta formalitásnak tekintették, anélkül, hogy azok valóban befolyásolni tudták volna a tervek tartalmát. Az EGSZB arra ösztönözte az európai intézményeket és a nemzeti kormányokat, hogy a tervek végrehajtása, nyomon követése és kiigazítása során korrigálják ezt a helyzetet. Mindemellett az EGSZB továbbra is hangsúlyozza, hogy fontos, hogy a szervezett civil társadalom is felkészültebben lássa el ezt a feladatot, és fokozza részvételét.

1.2.

Az EGSZB a fent említett állásfoglalásban és különböző véleményeiben is kifejezte, hogy egyetért a beruházási célkitűzésekkel és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz reformjaira vonatkozó iránymutatásokkal, mely reformoknak azt kell célozniuk, hogy a termelési modell a klímasemleges és digitalizált gazdaság irányába mozduljon el, olyan méltányos átállási folyamatokon keresztül, amelyek biztosítják a munkavállalók és az érintett régiók védelmét, a munkavállalók átcsoportosítását, valamint a termelési szerkezet helyreállítását és megújítását. Az EGSZB szerint a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben meghatározott beruházásoknak és reformoknak arra kell irányulniuk, hogy javítsák a tagállamok üzleti teljesítményét és gazdaságát, a kkv-k és a szociális vállalkozások támogatása révén erősítsék az innovatív ipar szövetét, valamint növeljék a társadalmi kohéziót, ami a szociális jogok európai pillérének fejlesztésével és megvalósításával is elérhető.

1.3.

Amikor az európai gazdaság épp kezdett kilábalni a Covid19-világjárvány és a leküzdésére hozott népegészségügyi intézkedések okozta gazdasági recesszióból, és igyekezett leküzdeni azokat a kínálati torzulásokat és inflációs nyomást, amelyeket a világjárvány idézett elő a világgazdaságban, egy váratlan külső sokk – az Oroszországi Föderáció hadseregének Ukrajna elleni inváziója – új politikai és gazdasági helyzetet teremtett, amely számtalan nehézséget és kockázatot rejt magában. Az EGSZB a hatályos nemzetközi szabályok és megállapodások súlyos megsértésének minősítette (3) az inváziót, és határozottan elítélte azt. Az invázió veszélyezteti az európai és globális biztonságot, mérhetetlen emberi szenvedést, anyagi pusztítást és környezeti károkat okoz, és gyökeresen megváltoztatta az európai és globális gazdasági kereteket.

1.4.

Márciusban az euróövezetben 7,5 %-os volt az infláció volt az előző évhez képest, ami a legmagasabb érték az euro bevezetése óta, az energiaárak inflációja pedig elérte a 44,7 %-ot. Egy elhúzódó ukrajnai háború emellett a fosszilis tüzelőanyagok – amelyektől még mindig függünk –, valamint más nyersanyagok és élelmiszerek hiányához vezethet, ami kiszámíthatatlanná teszi az árak alakulását és a növekedést, és óriási hatással lesz a legszegényebb – afrikai és közel-keleti – országokra. A stagfláció valós veszélyt jelent Európa és a világ más régióinak gazdaságaira nézve. Az európai zöld megállapodás intézkedéseinek és eszközeinek célkitűzései – azaz, hogy Európa 2050-re klímasemleges legyen – szintén sérülhetnek. A háború geopolitikai dimenziója hatással lesz a teljes élelmiszeripari értékláncra, az európai és globális iparra, védelemre és kereskedelemre, az ezekre és más területekre vonatkozó uniós szakpolitikákra, valamint az Európa jövőjével és az azzal kapcsolatos, aktuális vitafolyamatra, hogy mi, európai nemzetek és polgárok milyen szintű integrációt szeretnénk elérni. Ennek az új forgatókönyvnek a fényében meg kell fontolni tehát az EU pénzügyi eszközeinek felülvizsgálatát. Emellett az ukrajnai háború miatt kialakuló helyzet hatással lesz a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek megvalósítására, amelyeket az új helyzettel járó kockázatok és kihívások kezelésére megállapított új gazdaságpolitikai célkitűzésekkel összhangban kell végrehajtani. A helyzet romlását előrevetítő forgatókönyvek erősebb és egységesebb európai fellépést tesznek szükségessé, a „bármi áron” jelszó jegyében.

1.5.

Ezzel az állásfoglalással az EGSZB azt kívánja értékelni, hogy a tagállamok kezelték-e azokat a hiányosságokat, amelyek a szociális partnereknek és a civil társadalmi szervezeteknek a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek előkészítésébe való bevonásával kapcsolatban merültek fel, és hogy hogyan alakul az említett felek részvétele a tervek végrehajtásában. Ennek érdekében az EGSZB „Európai szemeszter” csoportja a csoport tagjainak kiküldött kérdőív segítségével összegyűjtötte a szervezett civil társadalom véleményét. A kérdőív 21 kérdést tartalmaz azzal kapcsolatban, hogy a szociális partnerek és a civil szervezetek mennyire vettek részt a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tartalmának kialakításában és végrehajtásában, valamint hogy a zöld és digitális átállás milyen hatást gyakorol a tagállamok gazdaságára és társadalmára. A kérdőívre összesen 21 tagállamból érkezett válasz (4). Ezen túlmenően a konzultáció keretében 2021 ősze és 2022 márciusának vége között hét tagállamban a civil társadalmi szervezetekkel és/vagy a nemzeti gazdasági és szociális tanácsokkal közösen kerekasztal-beszélgetéseket szerveztek.

2. Módszertan

2.1.

Az ehhez a jelentéshez szükséges adatokat és információkat 2021 októbere és 2022 áprilisa között gyűjtötték össze. Összesen 23 ország szolgált információkkal (a kérdőívre adott válaszok és/vagy kerekasztal-beszélgetés formájában). A konzultációkra a tagok saját ismeretei alapján, valamint szociális partnerek és civil társadalmi szervezetek bevonásával került sor. Egyes országokban gazdasági és szociális tanácsokat vagy hasonló testületeket is megkérdeztek, máshol pedig kormányképviselőkkel is konzultáltak.

2.2.

Az Európai Bizottság különböző okok miatt nem hagyta jóvá az összes nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervet, néhány tagállam pedig a konzultációnk idején még nem lépett túl a végrehajtási szakaszon. Ezért néhány tagállam csak részben vagy egyáltalán nem tudott válaszolni a kérdőívre. A hiányzó információk pótlása érdekében ez az állásfoglalás külső forrásokra is támaszkodik, például szellemi műhelyek kiadványaira, összehasonlító tanulmányokra és nemzeti tanácskozásokra. A kérdőívet ezenkívül kiküldtük néhány európai civil társadalmi szervezetnek, az EGSZB kapcsolattartó csoportja (5) tagjainak és az EGSZB három csoportját képviselő más résztvevőknek is. A kiegészítő információkat, amelyek célja, hogy a helyzetről alkotott kép teljes legyen, ez az állásfoglalás egyértelműen megkülönbözteti (6).

2.3.

A konzultációk alapját képező 21 kérdés az alábbi négy témakörbe sorolható:

—	I. témakör: Mi a szervezett civil társadalom véleménye a tervek tartalmáról, beruházási céljairól és a javasolt reformokról?

—	II. témakör: Hogyan halad a tervek, a hozzájuk kapcsolódó beruházások és a reformok végrehajtása?

—	III. témakör: A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek lehetséges hatása a tagállamok gazdaságára és társadalmára.

—	IV. témakör: A szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek bevonása a terv végrehajtásába.

3. A konzultációk eredményeivel kapcsolatos észrevételek

3.1. I. témakör: Mi a szervezett civil társadalom véleménye a tervek tartalmáról, beruházási céljairól és a javasolt reformokról?

3.1.1.

Ami a szervezett civil társadalom javaslatainak a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tartalmába való beépítését illeti, az Európai Bizottság a tervekről szóló elemzésében kiemelte az érdekelt felek azon konkrét javaslatait, amelyek ténylegesen tükröződnek például Csehország (7), Németország (8), Ciprus (9), Ausztria (10), Portugália (11) vagy Szlovákia (12) terveiben. Lettország a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervével együtt közzétette a partnerek javaslatait, és néhányat be is épített a tervbe. Az ezen állásfoglalás kapcsán folytatott konzultációkból az derült ki, hogy bár a tagállamok civil szervezeteinek többsége úgy véli, hogy a terv sikeres lesz, és támogatja annak zöld, digitális és szociális célkitűzéseit, azt is gyakran említették, hogy a szociális dimenzió viszonylag kidolgozatlan. Aggályok merültek fel továbbá azzal kapcsolatban, hogy a tagállamok képesek-e – illetve képesek-e megfelelő időkereten belül – kezelni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásait, ha ugyanis ezt nem tudják megtenni, az akadályozhatja a terv sikerét. Ez különösen igaz a forrásokból a legnagyobb mértékben részesülő országokra. A válaszadók véleménye megoszlik abban a tekintetben, hogy a terv mennyire képes gazdasági ellenálló képességet kialakítani. Különösen azok az országok nem számítanak arra, hogy a terv hozzájárul gazdaságuk hosszú távú ellenálló képességéhez, amelyek viszonylag kevés finanszírozásban részesülnek. Végül a szervezett civil társadalom nagyon sajnálja, hogy az azzal kapcsolatos nézeteit, hogy a tervben milyen prioritásoknak kellene megjelenniük, a végleges változatban nem vették kellőképpen figyelembe. A szervezett civil társadalom ezenkívül ismételten rámutatott arra, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reformok közül sok már a korábbi nemzeti reformprogramokban is szerepelt, függetlenül a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköztől és annak beruházási és reformcéljaitól, ami kevés mozgásteret hagyott a szervezett civil társadalom számára a terv tartalmának befolyásolására.

3.2. II. témakör: Hogyan halad a tervek, a hozzájuk kapcsolódó beruházások és a reformok végrehajtása?

3.2.1.

Az Európai Bizottság a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben foglaltak szerint 2021. december 15-én bevezette a helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytáblát (13). Az eredménytábla áttekintést ad arról, hogy hogyan halad a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása, de nem tükrözi, hogy a tagállamok ténylegesen milyen mértékben használják fel a forrásokat a projektjeik finanszírozására. Ezért néhány tagállam, például Ausztria, Olaszország, Lettország, Portugália, Szlovákia és Spanyolország a honlapján közzétesz bizonyos információkat arról, hogy hogyan költik el a forrásokat és hogyan hajtják végre az intézkedéseket.

3.2.2.

A 2022. április elejéig megkérdezett érdekelt felek többsége jelezte, hogy még túl korai lenne átfogó képet adni a terv végrehajtásáról és az abban való részvételükről. Néhány tagállamban ez részben a lassú végrehajtási folyamatnak vagy a terv végrehajtásában és alkalmazásában előálló késedelemnek tudható be. A szervezett civil társadalom ugyanakkor arról számol be, hogy már kifejtette véleményét a végrehajtási szakaszban felmerülő (lehetséges) kihívásokról. E tekintetben leginkább a tagállamok adminisztratív kapacitása jelent szűk keresztmetszetet, különösen regionális és helyi szinten (ahogyan azt az Európai Politikai Tanulmányok Központja is kiemelte a 2022 márciusában közzétett vitairatában (14)). Ez különösen igaz a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásaiból a legnagyobb mértékben részesülő országokra. Ezért számos szociális partner és civil társadalmi szervezet szorgalmazza a helyi és regionális közösségek nagyobb mértékű bevonását. A legtöbb érdekelt fél azonban úgy véli, hogy a szervezett civil társadalom részvétele a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek regionális és helyi szintű végrehajtásában nem eredményes. Egy másik, gyakran említett szűk keresztmetszetet jelent, hogy nincs információcsere a nemzeti kormány és a szociális partnerek, valamint a civil társadalmi szervezetek között, ami komolyan akadályozhatja részvételüket a végrehajtás és a nyomon követés szakaszában.

3.2.3.

Az EP Parlament Kutatási Szolgálatának 2022 márciusában közzétett részletes elemzése (15) szerint e feltárt kihívások ellenére egyrészt több tagállam, például Belgium, Ciprus, Görögország, Észtország és Finnország általános kötelezettséget vállalt arra, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtási szakaszában továbbra is együttműködik a szociális partnerekkel és a civil társadalmi szervezetekkel, másrészt más országok, például Csehország, Franciaország, Olaszország és Portugália arról számolt be, hogy egy külön bizottság/testület feladata lesz, hogy egyebek mellett nyomon kövesse és felügyelje az előrehaladást, a különböző területek mérföldköveinek és célkitűzéseinek betartását, a népszerűsítő tevékenységeket, valamint értékelje a végrehajtási jelentéseket.

3.3. III. témakör: A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek lehetséges hatása a tagállamok gazdaságára és társadalmára.

3.3.1.

Az Európai Parlament Kutatási Szolgálata által készített tanulmány (16) szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz várhatóan „állami beruházásokat indít el, amelyek középpontjában a reálkibocsátás növelése áll, és további költségvetési mozgásteret biztosít, ami viszont lehetővé tesz már tervezett nemzeti kiadásokat az addicionalitás elve alapján. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egyrészt rövid és középtávon a GDP jelentős növekedését eredményezné az állami és magánberuházási keresleten keresztül. A beruházások segítségével felhalmozódna az a tőke, amely másrészt közép- és hosszú távon magasabb GDP-t eredményezne a foglalkoztatás növekedése, a magasabb termelékenység és bérek, valamint a pozitív kibocsátási hatás révén.

3.3.2.

A szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek meglehetősen eltérően vélekednek arról, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek milyen hatást gyakorolhatnak az országuk gazdaságára és társadalmára. Ennek érzékelése nagyban függ attól, hogy az egyes tagállamok mekkora finanszírozáshoz jutnak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz révén. A nagy összegekben részesülő tagállamokban kedvezőbben ítélik meg a tervek hatását, mint azokban a tagállamokban, amelyek gazdaságuk méretéhez képest viszonylag kis összegeket kapnak. Ezen eltérések ellenére a szervezett civil társadalom általában kedvezően ítéli meg a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásainak és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek beruházásainak a reformokra gyakorolt hatását, mivel ezek lendületet adnak a kettős átállás célkitűzéseinek eléréséhez.

3.4. IV. témakör: A szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek bevonása a terv végrehajtásába.

3.4.1.

A szervezett civil társadalom különböző módokon vett részt a terv végrehajtási szakaszában – abban a néhány tagállamban, ahol ez ténylegesen megkezdődött. Az érdekelt felek által szolgáltatott információk alapján a részvétel négyféle módon valósult meg: (1) jogszabályban előírtak szerint; (2) a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekhez létrehozott speciális munkacsoportokon keresztül; (3) az érdekelt felekkel tartott találkozók révén; (4) konkrét tervezett részvételi forma nélkül. 2021-hez képest, amikor a levont következtetések alapján a szervezett civil társadalom nyilvánvalóan nem vett részt a terv kidolgozásának szakaszában, az érdekeltek a végrehajtási szakaszban való részvételüket pozitívabban értékelték, bár az még messze nem kielégítő minden tagállamban. Az érdekelt felek rámutattak arra, hogy egyes országok támogatják azokat a kezdeményezéseket, amelyek kifejezetten arra irányulnak, hogy a szervezett civil társadalmat bevonják a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtásába. Ami a szociális partnerek, illetve a civil társadalmi szervezetek bevonása közötti esetleges különbséget illeti, általánosságban úgy tűnik, hogy vagy egyik felet sem vonják be, vagy különbségtétel nélkül mindkettőt bevonják a munkába a tagállamokban. A 20 megkérdezett tagállam közül három (Ausztria, Görögország és Portugália) érdekelt felei azonban arról számoltak be, hogy jelentős különbségek vannak e felek bevonása tekintetében. Ezekben az országokban a szociális partnereket nagyobb mértékben vonják be, mint a civil szervezeteket.

3.4.2.

E tekintetben az Európai Vállalkozói Szövetség 2022 elején végzett felmérése (17) azt mutatta, hogy a szociális partnerek egyre inkább részt vesznek a helyreállítási tervekben, és erre utal az is, hogy csak 30 %-os az elégedetlenség azzal kapcsolatban, hogy eddig milyen szerepet töltöttek be a terv végrehajtásában, míg tavaly, a terv kidolgozásában betöltött szerepük tekintetében 71 % volt elégedetlen. Ezenfelül, ahogy azt az Eurofound 2022. márciusi jelentése (18) is kiemelte, a tervek elfogadását követően a szociális partnerek hangsúlyozták az Európai Bizottság által az európai szemeszter keretében kiadott országjelentések (19) fontosságát, amelyek keretet adtak a nemzeti reformok és beruházások végrehajtásáról szóló vitának, lehetővé téve, hogy a szociális partnerek egy szilárd alapról kiindulva eszmecserét folytassanak és hozzájáruljanak a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekhez.

4. Következtetések

4.1.

A megkérdezettek általában véve pozitívan értékelték a tervek végleges tartalmát. Néhány esetben a szervezett civil társadalom észrevételeit figyelembe vették a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek véglegesített változataiban. A szervezett civil társadalom összességében támogatja a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek zöld, digitális és szociális célkitűzéseit. A zöld és digitális átálláshoz való hozzájárulás tekintetében az érdekeltek pozitív véleményt fogalmaztak meg, bár a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek hatását néhány esetet kivéve korlátozottnak értékelték. Sajnálatos módon gyakori vélemény volt, hogy a terv szociális dimenziója viszonylag kevéssé kidolgozott, annak ellenére, hogy az fontos a rezilienciaépítés szempontjából. A megkérdezettek úgy vélték, hogy az átálláshoz több befektetésre van szükség, különösen a jelenlegi válságra való tekintettel. A néhány tagállamban érzékelt javulás ellenére továbbra is nehéz meggyőzően megválaszolni, hogy javult-e a részvétel a végrehajtási szakaszban, nem utolsósorban azért, mert a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása számos tagállamban jelentősen késik. A szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek azonban hangsúlyozták, hogy az intézményes szociális párbeszéd javult ebben a szakaszban. Például Spanyolországban a szociális partnerek elismerik, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek nyújtotta keret a háromoldalú szociális párbeszéd révén a munkaügyi és nyugdíjreformokkal kapcsolatos fontos megállapodásokhoz járult hozzá.

4.2.

Annak ellenére, hogy számos nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtása késik, e tervek végrehajtása és nyomon követése tekintetében néhány tagállamban több jó gyakorlatot azonosítottak. Például Ausztriában, Franciaországban, Luxemburgban, Spanyolországban és Svédországban a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben való részvétel fontos eszközét képezi a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek és a kormány közötti szoros és konstruktív együttműködés, amelyet az átláthatóság és a folyamatos párbeszéd tovább erősít. Továbbá Csehországban, Észtországban, Finnországban, Olaszországban és Spanyolországban a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos kampányt szolgáló honlapot vagy kormányzati portált vezettek be, amely a nyilvánosság számára is hozzáférhető, átlátható információkat nyújt. Olaszországban, amely a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásainak fő kedvezményezettje, 2021 novemberében kormányzati szinten létrehoztak egy állandó partnerségi kerekasztalt (Tavolo permanente del partenariato), olyan speciális munkacsoportokkal, amelyek a polgárok elvárásainak szempontjából kritikus figyelemmel kísérik a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtási irányát és annak minőségét. E testület elnöke az olasz miniszterelnök, koordinátora pedig a Nemzeti Gazdasági és Munkaügyi Tanács (CNEL) elnöke. Ezenkívül az Olasz Önkormányzatok Országos Szövetségével (ANCI) egyedi strukturált megállapodást írtak alá, amelynek célja a párbeszéd kialakítása és strukturált segítségnyújtás az önkormányzatokat érintő kérdésekben a végrehajtás helyi szintű szakaszaiban. Hasonlóképpen, Olaszországban az igazgatási kapacitás növelése érdekében ösztönzik az önkormányzatok és más helyi szereplők bevonását. Horvátországban a szervezett civil társadalom részt vesz azoknak a munkacsoportoknak a munkájában, amelyek a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásához szükséges pályázatokat készítik elő, valamint részese a turisztikai minisztériummal kötött megállapodásoknak, amelyek a turisztikai ágazatot érintő, a terv keretében megvalósítandó intézkedésekről szólnak. Végül Portugáliában a szervezett civil társadalom részt vesz a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásának nyomon követésében, nevezetesen oly módon, hogy elemzi a terv eredményeit és a hatásvizsgálati jelentéseket. Ezzel kapcsolatosan létrehoztak egy ellenőrző szervet, a Nemzeti Monitoringbizottságot (CNA), amely többek között a szociális partnerek, az egyetemek és a szociális ágazat képviselőiből áll. Az EGSZB ösztönzi a bevált gyakorlatok ilyen cseréjét, amelyek példaként szolgálnak a többi tagállam számára.

4.3.

Számos tagállamban szorgalmazzák a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek nagyobb mértékű bevonását a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtási szakaszába. A szervezett civil társadalom nagyobb átláthatóságot szeretne látni a tervek végrehajtása és nyomon követése során, és kéri az információk hozzáférhetővé tételét, valamint a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervvel kapcsolatos, valamennyi érintett fél részvételével zajló párbeszédek további ösztönzését. Ennek hiányában valószínű, hogy a fő kihívásokat nem fogják megfelelően kezelni. Végezetül a tagállamok többségében még nem tudható, hogy számottevően javulni fog-e a szervezett civil társadalom részvétele a tervek végrehajtási és nyomonkövetési szakaszában, amelyek jelenleg még mindig túl lassúak vagy késedelmesek.

4.4.

Az EGSZB felkéri azon tagállamok nemzeti kormányait, ahol még mindig nem elégséges mértékben vonják be a szociális partnereket és a civil társadalmi szervezeteket (20), hogy sürgősen orvosolják ezt a helyzetet, és tartsák be a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben meghatározott szabályokat. Felkéri az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet, hogy szerezzenek érvényt a hatályos szabályoknak.

4.5.

A fentiek ellenére az EGSZB úgy véli, hogy mindaddig nem lesz kielégítő megoldás arra, hogy nem biztosított a szervezett civil társadalom hatékony és minőségi részvétele az EU gazdasági kormányzásában, amíg nem kerül sor az európai szemeszter olyan reformjára, amely azt irányelv vagy rendelet révén garantálja. Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy a megfelelő részvétel akkor valósul meg, ha a civil társadalmi szervezeteket – jogszabályokon és nyilvános és átlátható eljárásokon alapuló hivatalos konzultációs folyamatok során – írásban megfelelően tájékoztatják, elegendő időt hagyva számukra a kormány javaslatainak elemzésére és saját javaslataik megfogalmazására, és ha e javaslatok beépítését vagy elutasítását nyilvános jegyzőkönyvekben vagy dokumentumokban kifejtett indoklással kísérik.

4.6.

Az ukrajnai háború és a vele járó, az európai és a globális gazdaságot fenyegető közvetlen kockázatok nem kérdőjelezik meg a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek célkitűzéseit, hanem – az EGSZB szerint – épp ellenkezőleg, az európai intézményeket és a nemzeti kormányokat várhatóan arra ösztönzik, hogy felgyorsítsák a tervek végrehajtását és alkalmazását és az azokhoz kapcsolódó beruházásokat és reformokat, valamint hogy előmozdítsák az európai zöld megállapodást a növekedés fenntartása, az energiarendszer szén-dioxid-mentesítésének felgyorsítása és az Európai Unió zöld stratégiai autonómiájának elérése érdekében. Az EU-nak ezzel egy időben mindent meg kell tennie, hogy segítse Ukrajna kormányát és népét, hogy megfelelő ellátást nyújtson annak a több millió embernek, akik kénytelenek voltak uniós országokban menedéket keresni, és hogy segítséget nyújtson a legközvetlenebbül érintett tagállamoknak gazdaságuk különböző ágazataiban.

4.7.

A háború kitörését megelőzően a nemzeti és az NGEU-források teljes összege nem volt elegendő a zöld megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez és az ehhez szükséges igazságos és inkluzív energetikai átalakítás megvalósításához, különösen pedig ahhoz, hogy az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) ajánlásaival összhangban valósággá váljon a fosszilis tüzelőanyagok tiszta és megújuló energiaforrásokkal való felváltása. Mindemellett most már geopolitikai szempontból is sürgetően szükséges, hogy véget érjen az EU Oroszországtól való energiafüggősége. Továbbá a háború miatt erőteljesen növekedni fognak a biztonsági és védelmi célú beruházások, ami súlyos terhet fog róni az állami költségvetésekre.

4.8.

Az EGSZB ezért javasolja:

a)	az új uniós energiastratégia sürgős elfogadását, amely elősegíti az energiahálózatok hatékony összekapcsolását, a fosszilis tüzelőanyagok gyors felváltását megújuló energiaforrásokkal, a magas energiahatékonyságot és az energiakereslet csökkentését;

b)	annak a lehetőségnek a megfontolását, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek beruházásait a tiszta és megújuló energiába történő nagyobb mértékű beruházások irányába tereljék, az EU stratégiai autonómiájának biztosítása mellett;

c)	hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre rendelkezésre álló forrásokból rá eső részt minden tagállam az ilyen irányú új programok, például a fenntartható energiával kapcsolatos beruházási programok finanszírozására használja fel;

hogy az európai hatóságok és a nemzeti kormányok rövid távon mind a termelés, mind a fogyasztás területén hozzanak meg minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy megvédjék a gazdaságokat a háború kiváltotta, az EU gazdaságának egészét érintő dominóhatásoktól. A háború ugyanis súlyos zavarokat okoz az élelmiszer-, az energia- és a pénzügyi piacokon, és az energiaárak emelkedését és az ellátási láncok megszakadását okozza;

egy új pénzügyi befektetési eszköz létrehozásának értékelése, valamint az Európai Bizottság által a REpowerEU-közleményben megfogalmazott azon javaslat támogatása, hogy fel kell gyorsítani az energiaágazat szerkezetátalakítását az EU biztonságosabb és fenntarthatóbb stratégiai autonómiájának biztosítása érdekében. E célból az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz bevált gyakorlatain és eredményein alapuló legmegfelelőbb modellt kell alkalmazni.

4.9.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének 2022. évi következtetései újabb komoly figyelmeztetést jelentenek, rámutatva az éghajlatváltozás elleni küzdelem hiányosságaira. Az EGSZB arra kéri az európai hatóságokat, hogy az energia-, ipar- és gazdaságpolitikai kezdeményezések elfogadásakor vegyék figyelembe e következtetéseket.

4.10.

Az EGSZB tisztában van azzal, hogy a jelenlegi körülmények között milyen óriási nehézségekbe ütközik egy olyan gazdaságpolitika megvalósítása, amely egyszerre törekszik az infláció csökkentésére, valamint a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és az államháztartás közép- és hosszú távú fenntarthatóságának biztosítására. Az európai hatóságoknak, a nemzeti kormányoknak és az EKB-nak szorosan össze kell hangolniuk intézkedéseiket, és meg kell tenniük a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy a laza monetáris és fiskális politikák visszavonása úgy történjen, hogy az ne vezessen újabb recesszióhoz. Az EGSZB úgy véli, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktumban rögzített szabályok reformjának megkezdéséhez reális hiány- és adósságcélokat kell meghatározni, be kell vezetni a beruházásokra vonatkozó „aranyszabályt”, és az egyes országok helyzetétől függően rugalmas pályákat kell meghatározni az államadósság szintjének csökkentésére vonatkozó célok eléréséhez.

4.11.

A munkavállalók és általában véve a lakosság oktatását és az egész életen át tartó tanulást célzó erőfeszítések alapvető fontosságúak ahhoz, hogy biztosítani lehessen a méltányos és inkluzív zöld és digitális átállást. Elsőbbséget kell biztosítani a szerkezetátalakítási folyamatok által érintett munkavállalók képzésének és az átképzésükkel kapcsolatos tanácsadásnak, valamint a termelési szerkezetben megjelenő különböző típusú technológiai változásokból fakadó igények előrejelzésének. A digitalizáció kapcsán különös figyelmet kell fordítani az olyan személyekre, akik életkoruk vagy egyéb körülményeik miatt nehezebben férnek hozzá a digitális szolgáltatásokhoz. A lakosság ezen része számára képzést és speciális támogató szolgáltatásokat kell biztosítani, elősegítve, hogy az előnyök és a szolgáltatások minden típusához hozzáférjenek.

Kelt Brüsszelben, 2022. május 18-án.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Christa SCHWENG

(1) Az EGSZB A szervezett civil társadalom bevonása a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe – Mi működik és mi nem? című állásfoglalása (HL C 155., 2021.4.30., 1. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.).

(3) Az ukrajnai háború és annak gazdasági, társadalmi és környezeti hatása (HL C 290., 2022.7.29., 1. o.).

(4) Megjegyzés: az Európai Bizottság 2022. április 1-je előtt 23 tervet hagyott jóvá (beleértve a 2022. március végén benyújtott svéd tervet, amelyet a Tanácsnak még jóvá kell hagynia). Április elején az Európai Bizottság jóváhagyta a bolgár tervet is, amelyet a Tanácsnak még szintén jóvá kell hagynia (azaz az Európai Bizottság eddig 24 tervet hagyott jóvá, a Tanács pedig 22-t).

(5) A civil társadalom európai szervezeteivel és hálózataival kapcsolatot tartó csoport.

(6) Az egyes tagállamok jelentéseinek elemzése az állásfoglalás mellékletében található. Valamennyi anyag megtalálható az EGSZB weboldalán.

(7) SWD(2021) 211 final.

(8) SWD(2021) 163 final/2.

(9) SWD(2021) 196 final.

(10) SWD(2021) 160 final.

(11) SWD(2021) 146 final.

(12) SWD(2021) 161 final.

(13) Recovery and Resilience Scoreboard.

(14) Comparing and assessing recovery and resilience plans – Second edition,Centre for European Policy Studies (CEPS).

(15) Recovery and Resilience Plans: stakeholders’ views.

(16) Recovery and Resilience Dialogue with the European Commission, 2022. március 7.

(17) BusinessEurope Reform Barometer 2022.

(18) A szociális partnerek bevonása a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe.

(19) Jelentés a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2022. évi éves fenntartható növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásai.

(20) Továbbá más érdekelt feleket, például ifjúsági szervezeteket, amint azt az EGSZB a Hogyan garantálható a tisztességes munka a fiatalok számára, és hogyan biztosítható a NEET-fiatalok bevonása a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek megfelelő kidolgozása révén? című véleményében hangsúlyozta (HL C 152., 2022.4.6., 27. o.).