|
2022.12.13. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 473/19 |
A (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele
(2022/C 473/08)
Ez az értesítés a (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre
ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL
„Beaujolais”
PDO-FR-A0934-AM02
Az értesítés időpontja: 2022.9.28.
A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA
1. Földrajzi nevek és kiegészítő megjelölések
A termékleírás I. fejezete II. szakaszának 4. pontjában törölték a „vagy azon település nevével, ahonnan a szőlő származik” szövegrészt. Ennek a módosításnak, amely megszünteti a „primeur” vagy „nouveau” megjelöléssel és a szőlő származási településének nevével egyaránt ellátott borok előállításának lehetőségét, az a célja, hogy meghatározza azoknak a „korral nemesedő” boroknak az identitását, amelyeknél a „Beaujolais” név után feltüntetik annak a településnek a nevét, ahonnan a szőlő származik.
Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.
2. Földrajzi terület
A termékleírás I. fejezete IV. szakasza 1. pontjának a), b) és c) alpontjában a „biztosítják” kifejezés helyébe a „történik” kifejezés lép, illetve a szöveg az „érlelése” szó után az „a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján” szövegrésszel egészül ki.
Ennek a szövegezésbeli módosításnak köszönhetően a földrajzi terület megfeleltethető az INSEE által kiadott hivatalos földrajzi kódex 2021-ben hatályos változatának, valamint ezáltal jogilag biztosítható a földrajzi terület körülhatárolása.
A földrajzi területhez tartozó települések jegyzékét és a települések nevét a földrajzi terület kiterjedésének megváltoztatása nélkül aktualizálták, hogy figyelembe vegyék a hivatalos földrajzi kódexben rögzített közigazgatási változásokat.
A módosítás az egységes dokumentum 6. pontját érinti.
A IV. szakasz 1. pontja továbbá kiegészül egy mondattal, amely arról tájékoztat, hogy a földrajzi területre vonatkozó kartográfiai dokumentumok megtalálhatók az INAO honlapján.
3. A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület
A termékleírás I. fejezete IV. szakasza 3. pontjának a) alpontjában a szöveg a „közvetlenül szomszédos terület” szövegrész után az „– a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján –” szövegrésszel egészül ki.
Ennek a szövegezésbeli módosításnak köszönhetően a földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület megfeleltethető az INSEE által kiadott hivatalos földrajzi kódex 2021-ben hatályos változatának.
E hivatkozás beillesztésével jogilag biztosítható a földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület meghatározása.
A közigazgatási változások figyelembevétele érdekében a földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő területet alkotó települések jegyzékét, valamint a települések nevét a földrajzi terület kiterjedésének megváltoztatása nélkül aktualizálták.
Módosul az egységes dokumentum „További feltételek” című rovata.
4. A támrendszerre és a lombmagasságra vonatkozó szabályok
A vörösborok és rozék előállítása esetében a termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának c) alpontjában a támrendszerrel nem rendelkező szőlő lombmagasságára vonatkozó rendelkezésben törölték az „is legalább” szövegrészt. Ez a hatályos termékleírásban található szövegezési hiba kijavítását jelenti.
Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.
5. A leszüretelt szőlő szállítására vonatkozó különleges rendelkezések
A termékleírás I. fejezete VII. szakasza 1. pontjának b) alpontjában törölték a vörösbor és a rozé készítésére szánt szőlő gépi szüretelésekor a parcellától a borospincéig történő elszállításhoz használt tárolóedényekben a leszüretelt termés magasságára vonatkozó rendelkezést.
A termelők elsajátították ezt a gyakorlatot, így azt már nem kell termelési szabálynak tekinteni.
Az egységes dokumentum „Konkrét borászati eljárások” című rovata módosul.
6. A „primeur” vagy „nouveau” megjelöléssel ellátható borok
A termékleírás I. fejezete VIII. szakaszának 1. pontja kiegészül a „primeur” vagy „nouveau” megjelöléssel ellátható borok előállított mennyiségére vonatkozó, korábban az I. fejezet IX. szakasza 2. pontjának a) alpontjában szereplő rendelkezéssel. Mivel ez a rendelkezés az előállított mennyiségre vonatkozik, azt a hozamokra vonatkozó pontban kell szerepeltetni.
A „Villages” megjelöléssel ellátott borok „korral nemesedő” jellegével való nagyobb összhang biztosítása érdekében e borok esetében e mennyiség kiszámításához egy külön együtthatót vezettek be, amely alacsonyabb, mint az e megjelölést nem viselő „Beaujolais” borok esetében.
Azt is meghatározták, hogy a gazdaság mely területére kell alkalmazni ezeket az együtthatókat.
Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.
7. A hőmérséklet szabályozása
A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 1. pontjának f) alpontjában törölték a gépi szüretből származó szőlőt feldolgozó borospincékre vonatkozó különrendelkezést. A pincészetek ugyanis ma már megfelelően fel van szerelve, és a megjelöléssel ellátott borokat készítő termelők elegendőnek tartják az általános rendelkezést.
Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.
8. Az egyes terméktípusokra vonatkozó rendelkezések
A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 2. pontjának a) alpontjában törölték a „primeur” vagy „nouveau” megjelöléssel ellátott borok előállított mennyiségére vonatkozó rendelkezést.
A szöveg egy c) alponttal is kiegészül, amely arra az időpontra vonatkozik, amelytől kezdve a „primeur” vagy „nouveau” megjelöléssel ellátott borok az adóraktár-engedélyesek között szállíthatók. Ezt az időpontot (a szüret évében november hónap harmadik csütörtökét megelőző 38. nap) ugyanis a borok minőségének megőrzése érdekében kell fenntartani, mivel fennáll a veszélye, hogy túl korai szállítás esetén a nem kész borok a szállítás során megromlanak.
Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.
9. A csomagolásra vonatkozó rendelkezések
A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 3. pontjának a) alpontjában a borok csomagolása előtt készített vizsgálati jegyzőkönyvek megőrzési ideje hat hónapról egy évre nőtt, többek között a gazdasági szereplők ellenőrzésének megkönnyítése érdekében.
A 3. pont b) alpontjában a „primeur” vagy „nouveau” megjelöléssel ellátott borok csomagolási határidejét a szüret évének december 1-jéről december 31-ére hosszabbították meg annak érdekében, hogy adott esetben kevesebben álljanak el a „primeur” vagy „nouveau” megjelölés feltüntetésétől. Az ezen megjelölés feltüntetésétől való elállás azzal a következménnyel jár, hogy primőr borként készített és az ilyen borok jellemzőivel rendelkező borok kerülnek forgalomba, a címkéjükön azonban nem szerepel ez a megjelölés.
Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.
10. Adóraktár-engedélyesek közötti szállítás
Az I. fejezet IX. szakasza 5. pontjának az adóraktár-engedélyesek közötti borszállítás dátumára vonatkozó b) alpontját törölték.
Ez a törlés összhangban van azzal, hogy a primőr vagy újborok esetében „Az egyes terméktípusokra vonatkozó rendelkezések” című pontot a c) alponttal egészítették ki.
A IX. szakasz 5. pontjának címe a „termékek szállítására és” szövegrész elhagyásával módosul.
A IX. szakasz 5. pontja a) alpontjának címét törölték.
A termékleírás e módosításai nem érintik az egységes dokumentumot.
11. A kapcsolathoz hozzájáruló természeti tényezők leírása
A bekövetkezett közigazgatási változások figyelembevétele érdekében a termékleírás I. fejezete X. szakasza 1. pontjának a) alpontjában módosult a földrajzi területhez tartozó települések száma.
Ez az egységes dokumentum „Kapcsolat a földrajzi területtel” című rovatát érinti.
12. A kapcsolathoz hozzájáruló emberi tényezők leírása
A termékleírás I. fejezete X. szakasza 1. pontjának b) alpontjában törölték az ágazat 2008. évi adatait, és azok helyébe a 2018-as adatok léptek.
Ez az egységes dokumentum „Kapcsolat a földrajzi területtel” című rovatát érinti.
13. A termékek minőségére és jellemzőire vonatkozó információk
A termékleírás I. fejezete X. szakaszának 2. pontjában módosultak a termékek érzékszervi jellemzőire vonatkozó leírások, többek között az 1308/2013/EU rendeletben lefektetett elvárások figyelembevétele érdekében.
Ez az egységes dokumentum „A bor(ok) leírása” című rovatát érinti.
14. Átmeneti intézkedések
A termékleírás I. fejezetének XI. szakaszában törölték az 1. pontot és a 2. pont b) alpontját. A kapcsolódó átmeneti intézkedések immár hatályukat vesztették. E törlések figyelembevétele érdekében módosult a XI. szakasz bekezdéseinek számozása.
Módosult a minimális ültetési sűrűségre vonatkozó átmeneti intézkedésről szóló 2. pont (a korábbi 3. pont). Ennek az az oka, hogy a szőlő részleges kivágását engedélyező, 2004. november 28-án bevezetett rendelkezést 2015 helyett 2031-ig meghosszabbították. Ez az eltérés mostantól minden vörösborra és rozéra vonatkozik, nem csak azokra, amelyeknél kiegészítő megjelölés nélkül használják a „Beaujolais” OEM-et. Az újonnan kivágásra kerülő szőlőtőkékre külön csökkentési együttható vonatkozik. A cél az, hogy lehetővé tegyék a szőlőültetvények szerkezetátalakításának felgyorsítását egy olyan nehéz gazdasági helyzetben, amely nem teszi lehetővé a nagyarányú újratelepítést, valamint hogy elősegítsék a szőlőültetvények gépesítését és ezáltal csökkentsék a glifozát használatát.
A szöveg új átmeneti intézkedéssel egészül ki az eredetmegjelölés azon boraira vonatkozóan, amelyeken a „Beaujolais” név után feltüntetik annak a településnek a nevét, ahonnan a szőlő származik, és azt a „primeur” vagy „nouveau” kifejezéssel egészítik ki. Mivel ez utóbbi kifejezés használatát a termékleírás e borok esetében már nem engedélyezi, a 2025-ös szüretig bezárólag átmeneti időszakot biztosítanak e borok forgalmazására, hogy azok a gazdasági szereplők, akik legalább a 2018-as szüret óta igényt tartottak e megjelölés használatára, kiigazíthassák kínálatukat.
Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.
15. Bejelentési kötelezettségek
A termékleírás II. fejezetének I. szakaszában a „vizsgálat” kifejezés helyébe az „ellenőrzés” kifejezés lép, mivel az eredetmegjelölés érdekvédelmi és irányító szervezete úgy döntött, hogy megváltoztatja az ellenőrzés módját.
A termékleírás II. fejezetének I. szakasza egy termelési szándéknyilatkozattal egészül ki. Ez a nyilatkozat csak a „primeur” vagy „nouveau” megjelöléssel ellátott borok esetében alkalmazandó, és e borok termőterületére, terméktípusára (színek stb.) és mennyiségére vonatkozik. A cél az, hogy a szüret előtt tudomást lehessen szerezni azon borok mennyiségéről, amelyeket valószínűleg primőr megjelöléssel látnak el, hogy pontosítani lehessen a primőr borként előállítható borok mennyiségének meghatározását lehetővé tevő együttható kiszámítását, és ezáltal korlátozni lehessen ezen borok mennyiségét, amelyeket kereslet hiányában nem lehet ezzel a megjelöléssel forgalomba hozni.
Ez a nyilatkozat a szüretet megelőző augusztus 15-ig módosítható.
E kiegészítés figyelembevétele érdekében módosult a XI. szakaszon belüli számozás.
A névhasználat-igénylési nyilatkozatban kért adatok pontosítása érdekében módosult a 2. pont (a korábbi 1. pont) a) alpontja.
Az ellenőrzések elvégzésének megkönnyítése érdekében a 3., 4., 6., 7. és 8. pontban módosultak a bejelentési kötelezettségek határidőire vonatkozó rendelkezések.
A 3. pont pontosítja, hogy a termékek csak azt követően vonhatók ki a forgalomból, ha már tudható, hogy az elismert ellenőrző szerv milyen választ adott erre a nyilatkozatra.
A 4. pont kiegészül azzal, hogy a fogyasztásra bocsátási nyilatkozattal egyenértékűnek minősül az, ha a gazdasági szereplő az elismert ellenőrző szerv rendelkezésére bocsátja a mezőgazdaságról és a tengeri halászatról szóló törvénykönyv D.645-18-II. cikkében említett nyilvántartást.
Az 5. pont meghatározza, hogy a 4. és 7. pontban említett nyilatkozatok esetében a negyedéves összesítő nyilatkozat rendszere immár a gazdasági szereplők által végzett műveletek mennyiségétől vagy számától függetlenül rendelkezésre áll. A szöveg a visszavonási nyilatkozatra való utalással is kiegészül (8. pont). A szöveg meghatározza, hogy ezeket az összesítő nyilatkozatokat legalább 10 nappal a negyedév vége előtt meg kell küldeni az ellenőrző szervnek.
A 6. pont pontosítja, hogy a nemzeti területről történő kiküldésre szánt palackozatlan bortételek visszavonására csak azt követően kerülhet sor, ha már tudható, hogy az elismert ellenőrző szerv milyen választ adott a nemzeti területről történő kiküldésre vonatkozó nyilatkozatra.
A 8. pont a visszavonási nyilatkozat benyújtására vonatkozó szabályokkal kapcsolatos pontosításokat tartalmaz.
Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.
16. Az ellenőrző szervre vonatkozó adatok
A termékleírás III. fejezetének II. pontjában aktualizálták az ellenőrző szerv címét.
Az új szövegezési szabályoknak való megfelelés érdekében az első bekezdést módosították, a másodikat pedig törölték.
Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.
17. Borszőlőfajták
A termékleírásban felsorolt fajtákat a következő kategóriába sorolták az eredeti (2011-es) egységes dokumentumban: A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) által összeállított listán szereplő borszőlőfajták.
Már a termékleírás első változatában is fő- és kiegészítő fajták szerepeltek.
Ezek a mostani egységes dokumentumban a „Fajták” címszó alatt, illetve a „További feltételek” részben a „Másodlagos fajták” címszó alatt szerepelnek.
A módosítás az egységes dokumentum 7. pontját érinti.
EGYSÉGES DOKUMENTUM
1. Elnevezés
Beaujolais
2. A földrajzi árujelző típusa:
OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés
3. A szőlőből készült termékek kategóriái
|
1. |
Bor |
4. A bor(ok) leírása
1. Fehérborok, a „Villages” megjelöléssel vagy a szőlő származási településének nevével ellátott fehérborok
TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS
A fehérborok gyönyörű, ragyogó színben pompáznak, illatuk telt, fehér húsú gyümölcsök és citrusfélék aromáit hordozza, lecsengésük kellemes és kiegyensúlyozott. A „Villages” megjelöléssel ellátott fehérborokhoz hasonlóan időnként enyhe vaníliás beütéssel rendelkeznek, amennyiben hordóban érlelődtek. A „Villages” megjelöléssel ellátott fehérborok az árnyalatok széles skáláját felvonultató, aranysárga színűek, illatuk virágos és ásványos jegyeket mutat, ízük telt és kiegyensúlyozott. A fehérborok természetes alkoholtartalma legalább 10,5 térfogatszázalék, összes alkoholtartalmuk az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 13 térfogatszázalékot. A „Villages” megjelöléssel vagy a szőlő származási településének nevével ellátott fehérborok természetes alkoholtartalma legalább 11 térfogatszázalék, összes alkoholtartalmuk az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 13,5 térfogatszázalékot.
Az erjeszthetőcukor-tartalom (a fogyasztásra bocsátható kész borok esetében) legfeljebb 3 g/l, vagy legfeljebb 4 g/l, ha az összes savtartalom (H2SO4) legalább 2,7 g/l.
Az illósavtartalom legfeljebb 14,17 milliekvivalens/liter (a fogyasztásra bocsátható kész borok esetében).
Az egyéb analitikai jellemzők az uniós jogszabályokban meghatározott analitikai jellemzők.
|
Általános analitikai jellemzők |
|
|
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék) |
|
|
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék) |
|
|
Minimális összes savtartalom |
|
|
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter) |
|
|
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter) |
|
2. Vörösborok vagy rozék
TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS
A vörösborok világos színűek, illatuk gyümölcsös, könnyű, gyümölcsös, virágos borként ismertek, amelyek már egészen zsenge korukban is fogyaszthatók. A rozék általában élénk színűek, friss illatúak, a szájban piros gyümölcsös aromákat hordoznak, ízük finom, simulékony és szomjoltó, és inkább fiatalon fogyasztandók. A kizárólag vörösborokon és rozékon feltüntethető „primeur” vagy „nouveau” megjelöléssel ellátott borok színe ragyogó, kevésbé mély, mint a korral nemesedő boroké. A friss és ízletes borok a szájban aromásak, gyümölcsösek és savasak. A borokat a készítésüktől számított 6–12 hónapon belüli, gyors fogyasztásra szánják. A vörösborok és rozék természetes alkoholtartalma legalább 10 térfogatszázalék, összes alkoholtartalmuk az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 12,5 térfogatszázalékot. Az erjeszthetőcukor-tartalom (a fogyasztásra bocsátható kész borok esetében) legfeljebb 3 g/l. Az illósavtartalom legfeljebb 14,17 milliekvivalens/liter (a fogyasztásra bocsátható kész borok esetében), vagy legfeljebb 10,2 milliekvivalens/liter (palackozatlan tétel) a „primeur” vagy „nouveau” megjelöléssel ellátott borok esetében. A „primeur” vagy „nouveau” megjelöléssel ellátott borok esetében az összes kén-dioxid-tartalom legfeljebb 100 milligramm/liter a vörösboroknál, és legfeljebb 150 milligramm/liter a rozéknál (a mezőgazdaságról és a tengeri halászatról szóló törvénykönyv D. 645-18-I. cikke értelmében vett fogyasztásra bocsátható kész borok esetében).
Az egyéb analitikai jellemzők az uniós jogszabályokban meghatározott analitikai jellemzők.
|
Általános analitikai jellemzők |
|
|
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék) |
|
|
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék) |
|
|
Minimális összes savtartalom |
|
|
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter) |
|
|
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter) |
|
3. A „Villages” vagy „Supérieur” megjelöléssel vagy a szőlő származási településének nevével ellátott vörösborok vagy rozék
TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS
A „Villages” megjelöléssel ellátott vörösborok mélyebb színűek, illatuk tiszta, ízük erőteljes, strukturált és harmonikus. Több évig is eltarthatók. A „Villages” megjelöléssel ellátott, kisebb mennyiségben előállított és igen keresett rozék színe a pomelo és az őszibarack színe között mozog, savanyú piros gyümölcsös aromákat hordoznak, ízük telt és ropogós, simulékony és üdítő.
A „Villages”, „supérieur” megjelöléssel vagy a szőlő származási településének nevével ellátott vörösborok és rozék térfogatszázalékban kifejezett természetes alkoholtartalma legalább 10,5 , és összes alkoholtartalmuk az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 13 térfogatszázalékot.
Az erjeszthetőcukor-tartalom (a fogyasztásra bocsátható kész borok esetében) legfeljebb 3 g/l.
Az illósavtartalom legfeljebb 14,17 milliekvivalens/liter (a fogyasztásra bocsátható kész borok esetében).
Az egyéb analitikai jellemzők az uniós jogszabályokban meghatározott analitikai jellemzők.
|
Általános analitikai jellemzők |
|
|
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék) |
|
|
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék) |
|
|
Minimális összes savtartalom |
|
|
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter) |
|
|
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter) |
|
5. Borkészítési eljárások
5.1. Konkrét borászati eljárások
1.
Konkrét borászati eljárás
|
— |
A kivonáson alapuló alkoholtartalom-növelési technikák (techniques soustractives d’enrichissement, TSE) alkalmazása a vörösborok esetében 10 %-os koncentrációs mértékig engedélyezett. |
|
— |
A rozék készítéséhez tilos borászati felhasználásra szánt aktív szenet használni, akár önmagában, akár különféle készítményekbe keverve. |
|
— |
A „primeur” vagy „nouveau” megjelöléssel ellátható vörösborok és rozék különlegességét adó primőr jelleg megőrzése érdekében: |
|
— |
A borok kizárólag az adott évben szüretelt szőlőből készülnek. |
|
— |
A borok erjesztési ideje legfeljebb 10 nap. |
|
— |
A vörösborok és rozék térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 12,50 %-ot. |
|
— |
A fehérborok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 13 %-ot. |
|
— |
A fenti rendelkezéseken kívül a boroknak az alkalmazott borászati eljárások tekintetében meg kell felelniük a közösségi szinten, valamint a mezőgazdaságról és a tengeri halászatról szóló törvénykönyvben meghatározott kötelezettségeknek. |
Művelési gyakorlat
|
— |
Ültetési sűrűség |
A szőlőültetvényeken a minimális ültetési sűrűség hektáronként 5 000 tőke.
Ezeken a szőlőültetvényeken a sorok közötti távolság legfeljebb 2,50 méter lehet, az egy sorban található szőlőtőkék közötti távolságnak pedig legalább 0,80 méternek kell lennie.
Az 5 000 tőke/hektár minimális ültetési sűrűség betartása mellett, valamint gépesítési céllal a szőlősorok közötti távolság legfeljebb 3 méter lehet.
3.
Művelési gyakorlat
|
— |
A metszésre vonatkozó szabályok |
A metszést május 15-ig be kell fejezni.
A borok az alábbi rendelkezések szerint metszett szőlőtőkékről származó szőlőből készülnek:
Fehérborok
|
— |
egyszerű Guyot-metszés: legfeljebb 8 rüggyel a félszálvesszőn és egy legfeljebb 2 rügyes csappal; |
|
— |
a Mâconnais tájegységi, farok formájúra ívelt szálvesszőre metszés: minden tőkén egy legfeljebb 12 rügyes félszálvesszőt és egy legfeljebb 2 rügyes csapot hagynak meg. |
Vörösborok és rozék
Tőkénként legfeljebb 10 rügy hagyható meg:
|
— |
rövidcsapos metszés (bakművelés, legyezőművelés vagy egyszerű Royat-kordonművelés, kettős kordonművelés vagy „Charmet”-művelés): 3–5, legfeljebb 2 rügyes csappal. Fiatalítás céljából az egyes tőkéken lehet egy olyan, legfeljebb 2 rügyes csap is, amelyet az idősebb fás részről származó fattyúágra metszenek; |
|
— |
egyszerű Guyot-metszés: legfeljebb 6 rüggyel a félszálvesszőn és egy legfeljebb 2 rügyes csappal; |
|
— |
2, legfeljebb 3 rügyes szálvesszővel. |
A tőkealakító metszés során vagy a metszésmód átalakításakor a szőlőtőkéket úgy kell metszeni, hogy egy tőkén legfeljebb 12 rügy legyen.
|
— |
A vörösborok vagy rozék előállítására szánt parcellák gépi szüretelésére vonatkozó rendelkezések |
|
— |
A tárolóedényeknek élelmiszer tárolására alkalmas inert anyagból kell készülniük. |
|
— |
A szüretelésre és a leszüretelt termés szállítására használt berendezéseket vízelvezető vagy megfelelő védelmet biztosító rendszerrel kell ellátni. |
5.2. Maximális hozamok
|
1. |
Fehérborok hektáronként 75 hektoliter |
|
2. |
Vörösborok és rozék hektáronként 65 hektoliter |
|
3. |
„Supérieur” megjelöléssel ellátott vörösborok hektáronként 63 hektoliter |
|
4. |
A „Villages” megjelöléssel vagy a szőlő származási településének nevével ellátott vörösborok és rozék hektáronként 63 hektoliter |
|
5. |
A „Villages” megjelöléssel vagy a szőlő származási településének nevével ellátott fehérborok hektáronként 73 hektoliter |
6. Körülhatárolt földrajzi terület
|
a) |
– A szőlő szüretelése, a borok erjesztése, készítése és érlelése a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján a következő települések területén történik:
|
|
b) |
– A „Villages” megjelölés esetében a szőlő szüretelése, a borok erjesztése, készítése és érlelése a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján a következő települések területén történik:
|
|
c) |
– A „Beaujolais” ellenőrzött eredetmegejelöléssel, majd az eredetmegjelölés neve után a szőlő származási településének nevével ellátott borok esetében a szőlő szüretelése, a borok erjesztése, készítése és érlelése a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján a következő települések területén történik:
|
A földrajzi területet ábrázoló térképészeti dokumentumok megtekinthetők az INAO honlapján.
7. Borszőlőfajta (borszőlőfajták)
Chardonnay B
Gamay N
8. A kapcsolat(ok) leírása
8.1. A kapcsolathoz hozzájáruló természeti tényezők leírása
A földrajzi terület a Francia Középhegység keleti peremén, a Saône völgye felett, a nevét adó régió szívében fekszik. A szőlőültetvény Lyon és Mâcon városa között terül el, észak-déli irányban 55 kilométer hosszan, kelet-nyugati irányban pedig 15–20 kilométer hosszan húzódik a Rhône mellékfolyója, a Saône síksága és a „Beaujolais-hegység” között, 180 és 550 méter közötti tengerszint feletti magasságban.
A földrajzi terület így Rhône megye 77 településének és Saône-et-Loire megye 11 településének területét foglalja magában.
A „Villages” megjelölés előállítására meghatározott termelési terület a földrajzi terület északi felében található, és Rhône megye 30, valamint Saône-et-Loire megye 8 települését foglalja magában.
A „Beaujolais” borvidéken két nagyobb geológiai képződménycsoport különböztethető meg.
Északon a paleozoikum kori ősi képződmények lekerekedett dombhátakat alkotnak. Ezek karbonkori kiemelkedés során keletkezett kőzetek: gránit, porfír, agyagpala és vulkáni-üledékes, gyakran metamorf kőzetek. E kőzetek mállásával homokos vagy savas kémhatású agyagos talajok keletkeznek.
Délen fiatalabb (triász és jura, másodkori) üledékes képződmények bukkannak a felszínre. Ezek főként mészkősziklák, amelyek dinamikusabb domborzatot alkotnak, mint északon, és hosszan elnyúló dombsorokba rendeződnek. A talajok általában agyagosabbak és mélyebbek.
A domboldalak lábánál ősi folyami teraszok, lejtőtörmelékek és törmelékkúpok alkotta negyedidőszaki képződmények fedik az ősi aljzatot.
Bármilyen képződményből is legyen az altalaj, a domboldalak leginkább keleti és déli tájolásúak.
A régió éghajlata mérsékelt óceáni éghajlat, amely kontinentális (nyáron viharok, télen zúzmarás köd) és déli (nyári hőség, a legtöbb csapadék ősszel és tavasszal esik) hatásoknak van kitéve.
A Beaujolais-hegység a nyugati szelekkel szemben alapvető védelmet nyújt, így mérsékli az óceáni hatást. A nyugati szelek által előidézett főnhatás megszárítja az óceáni levegőt, csökkentve a felhőzetet és a csapadékmennyiséget.
A Saône széles völgye szintén fontos szerepet játszik a helyi éghajlatban azáltal, hogy csatornába tereli a déli légtömegeket, több fényt enged be, és mérsékli a hőmérséklet-ingadozást.
8.2. A kapcsolathoz hozzájáruló emberi tényezők leírása
„A szőlőtermesztés az időszámításunk utáni III. században honosodott meg véglegesen a Lyonnais régióban.” [Viala P. és Vermorel V., 1902]. PROBUS császár Kr. u. 280-ban engedélyezte a galloknak, hogy szőlőjük legyen, különösen a Lyon melletti Monts d'Or-hegységben.
A XVII. században fellendült a Beaujolais borok kereskedelme, ami jelentős változásokat eredményezett a szőlőültetvényeken. Ekkor alakult ki az a tájkép, amelyet 2009-ben is ismerünk. A XIX. század – a városok terjeszkedésével, az iparosodással és a közlekedési infrastruktúra fejlődésével – meghatározó időszak volt a szőlőültetvények számára. A déli területek a könnyű, gyümölcsös, szomjoltó borok előállítására szakosodtak, hogy a szomszédos lyoni piacot ellássák. Az inkább Mâcon és az észak-franciaországi piacok felé forduló északi terület a koncentráltabb, eltarthatóbb és szállításra alkalmas borok előállítását részesítette előnyben.
Az 1920-as évek végén jöttek létre az első szövetkezeti borászatok, amelyeket az 1950-es években a borászatok második generációja követett, amelyek hozzájárultak a borok minőségének általános javulásához, és lehetővé tették a beaujolais-i borászat fejlődését és racionalizálását.
A „Beaujolais” ellenőrzött eredetmegjelölést az 1937. szeptember 12-i rendelettel ismerték el. Az északi települések termelői, akiknek a testes és korral nemesedő borai eltértek a könnyedebb és gyümölcsösebb déli boroktól, meg akarták különböztetni magukat, és egy külön eredetmegjelölés elismerését kérvényezték. Erőfeszítéseik eredményeképpen 1943-ban közzétették azon 31 település listáját, amelyek engedélyt kaptak arra, hogy nevüket a „Beaujolais” név mellé tegyék. 1950. április 21-én a 31 település egy egységbe tömörült, amelyet a „Villages” (falvak) megjelölés testesített meg.
A Beaujolais az egyetlen olyan borvidék, ahol ilyen magas az újborok aránya, ami különösen annak köszönhető, hogy a gamay N szőlőfajta kiválóan alkalmas a primőr bor előállítására. A XIX. századtól néhány nagyon hozzáértő kereskedő a „prés alól” vásárolta meg a bort, azt azonnal elszállította és a következő hetekben már be is mutatta az új Beaujolais-t (Beaujolais nouveau) a párizsi és lyoni forgalmazóknak és kávéház- és étteremtulajdonosoknak. A borok erjedése gyakran a szállítás közben fejeződik be, így védhetők meg a legjobban az esetleges elváltozásoktól.
A „Beaujolais nouveau” történetét nagyban meghatározták a szabályozási változások. 1951-ben az Union Viticole du Beaujolais kérelmezte, hogy borait december 15-e előtt primőrként értékesíthesse, kérelme 1951. november 13-án vezetett eredményre, amikor is a jövedékiadó-ügyi hivatal igazgatási feljegyzést tett közzé, amelyben meghatározta azokat a feltételeket, amelyek mellett „bizonyos ellenőrzött eredetmegjelölésű borok mostantól a december 15-i általános forgalomba hozatali időpont megvárása nélkül forgalmazhatók”. Ezzel hivatalosan is megszületett a „Beaujolais nouveau” jelenség. Azonban 1985-ig kellett várni annak elérésére, hogy a „Beaujolais nouveau”-t november harmadik csütörtökétől értékesíteni lehessen a fogyasztóknak.
Az 1960-as évektől robbanásszerűen nőttek az értékesített mennyiségek, és az 1980-as évek közepére kb. 500 000 hektolitert értek el, de soha nem haladták meg a Beaujolais össztermelésének felét. Annak érdekében ugyanis, hogy a „primeur” borok a malolaktikus erjedés befejezése után gyorsan elkészüljenek, és friss, könnyű, aromás és gyümölcsös karaktert mutassanak, a termelők az évjárattól függően a legkorábban beérő parcellákat részesítik előnyben, rövidebb macerációt alkalmaznak, és olyan küvéket választanak ki, amelyek visszaadják a szőlő ropogósságát és feltárják az erjedés során keletkező különleges aromákat. E technikai korlátok következtében a „primeur” termelést minden gazdaságban a szüretelt mennyiség egy részére korlátozzák.
A szőlőültetvény vörös-, rozé és fehérborok készítésére szolgál. A vörösborok és rozék esetében a gamay N a fő szőlőfajta. E fajta termőképességének szabályozása érdekében a szőlőtőkéken rövidmetszést alkalmaznak, elsősorban a bakművelés szabályai szerint, rügyre metszéssel.
A fehérborok kizárólag chardonnay B szőlőfajtából készülnek.
A gyümölcsös jellemzők lehető legjobb megőrzése érdekében a termelők rendszerint egy tipikusan Beaujolais vidéki erjesztést, a részben szénsavas macerációt alkalmazzák.
A „Beaujolais” borvidékére a kis méretű (átlagosan 0,3 hektáros) parcellák jellemzők, így a táj egy szőlőskertek alkotta mozaikra hasonlít. 2018-ban mintegy 4 500 hektáron 240 000 hektoliter Beaujolais OEM bort termeltek, míg a „Villages” megjelöléssel vagy a szőlő származási településének nevével ellátott borokból mintegy 3 700 hektáron évi közel 200 000 hektolitert termeltek, és a termelés 1 900 termelő, 9 pinceszövetkezet és néhány feldolgozóüzem (borkészítő kereskedő) között oszlott meg.
8.3. Ok-okozati összefüggések
A Mâcon déli részétől mintegy ötven kilométeren át Lyon határáig húzódó „Beaujolais” szőlőültetvény egy eredeti borvidéket alkot. Bár a hátország domborzata az 1 000 méteres magasságot is eléri, a szőlőterület tengerszint feletti magassága nem haladja meg az 550 métert. Nagyrészt a felkelő nap felé néző lejtőkön terül el, ahol mérsékelt éghajlat uralkodik, amely rendszeresen kap csapadékot és fényárban fürdik, és amely már inkább Dél-Franciaországra és a Rhône-völgyre emlékeztet. A nyugatra fekvő Beaujolais-hegység által alkotott ernyő olyan fény- és csapadékviszonyokat biztosít a földrajzi terület számára, amelyek különösen kedvezőek a szőlő éréséhez, koncentrációjához és jó egészségi állapotához.
Bár a földrajzi terület egységesnek tűnik, bizonyos mértékben mind geológiailag, mind tájképileg sokszínűnek mondható. Ez a sokszínűség a borválasztékban is megjelenik. Míg a savanyú talajokon termelt északi borok inkább erősek és színesek, a főként meszes talajon termelt déli borok általában gyümölcsösebbek és könnyedebbek.
A szőlő szüreteléséhez körülhatárolt parcellák a gránitos és agyagos-meszes lejtők tápanyagban szegény és jó vízelvezetésű talajain helyezkednek el. A domborzat és a kelet felé tágra nyitott terület megvédi a szőlőt a reggeli harmattól, míg a magas domboldalak a Saône völgyét gyakran beborító téli ködtől óvják meg az ültetvényt.
A „Villages” megjelöléssel ellátott borok előállítására szánt szőlőt kizárólag a földrajzi terület északi részén található, a paleozoikumi szubsztrátumon vagy az abból származó, szétterült negyedidőszaki hordalékon kialakult savanyú talajú parcellákra telepítik.
Az itt élő emberek a nemzedékek során megtanulták, hogyan aknázzák ki területük adottságait, és továbbfejlesztették a gamay N fajtából készített bor borkészítési technikáit. E szőlőfajta különlegességének köszönhetően a „Beaujolais” borvidéket az tette egyedivé, hogy nagyon határozottan a fiatalon fogyasztható borok előállítására összpontosított. Ezek az újborok természetüknél fogva fiatal borok, amelyekben megmutatkozik az adott évjárat aromagazdagsága, és amelyek bepillantást engednek abba az erőbe és egyensúlyba, amelyet egy adott esetben hosszabb maceráció, de főleg az érlelési idő még jobban kidomboríthat. Így a „primeur” vagy „nouveau” megjelöléssel ellátott borok esetében a borkészítési folyamat során elsősorban a gyümölcsösségre, a simulékonyságra és a frissességre összpontosítanak. Az érlelésre szánt borokat általában hosszabb ideig erjesztik, hogy összetett aromavilág és a megfelelő érlelést elősegítő tanninszerkezet alakuljon ki.
A „Beaujolais” ellenőrzött eredetmegjelölés földrajzi területének agyagos talajai színpompás és simulékony küvéborok előállítását teszik lehetővé. A „Villages” megjelöléssel ellátott borok előállítására szánt, a kristályos kőzetből származó homokos talajra telepített parcellákon kiegyensúlyozott és harmonikus borok termelhetők, amelyek aromái hosszú ideig megmaradnak.
Bár a lyoni agglomeráció könnyű lehetőséget kínál a borfogyasztásra, a borvidék már jóval a vasút megjelenése előtt meg tudta teremteni azt, hogy a megtermelt borok jelentős részét Párizsba irányítsa. A „Beaujolais” borok a XIX. századtól a XX. századig a párizsi és lyoni piacon elfoglalt pozíciójukból fakadó lendületet kihasználva biztosították a terjesztésüket Franciaországban és az egész világon. A „Beaujolais”-t időnként „Lyon harmadik folyójaként” emlegetik a Saône és a Rhône után, ezzel is utalva a népszerűségére. A XIX. századtól vált szokássá az, hogy a termelők és a kereskedők már nagyon korán értékesítették a leszüretelt termést. Az 1950-es években a helyi borkereskedelem hatására alakult ki és lendült fel a primőr borok forgalmazása.
A számos borkóstoló pince és a vadonatúj borút idecsalogatja a fogyasztókat, és lehetővé teszi számukra, hogy felfedezzék a Beaujolais régió gazdagságát.
9. További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)
A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület
Jogi keret:
Nemzeti jogszabályok
A további feltétel típusa:
A körülhatárolt földrajzi területen folyó termelés tekintetében biztosított eltérés
A feltétel leírása:
A borok erjesztése, készítése és érlelése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, közvetlenül szomszédos terület – a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján – a következő települések területét foglalja magában:
|
— |
Côte-d’Or megye: Agencourt, Aloxe-Corton, Ancey, Arcenant, Argilly, Autricourt, Auxey-Duresses, Baubigny, Beaune, Belan-sur-Ource, Bévy, Bissey-la-Côte, Bligny-lès-Beaune, Boncourt-le-Bois, Bouix, Bouze-lès-Beaune, Brion-sur-Ource, Brochon, Cérilly, Chambœuf, Chambolle-Musigny, Channay, Charrey-sur-Seine, Chassagne-Montrachet, Châtillon-sur-Seine, Chaumont-le-Bois, Chaux, Chenôve, Chevannes, Chorey-lès-Beaune, Collonges-lès-Bévy, Combertault, Comblanchien, Corcelles-les-Arts, Corcelles-les-Monts, Corgoloin, Cormot-Vauchignon, Corpeau, Couchey, Curley, Curtil-Vergy, Daix, Dijon, Ébaty, Échevronne, Épernay-sous-Gevrey, L'Étang-Vergy, Étrochey, Fixin, Flagey-Echézeaux, Flavignerot, Fleurey-sur-Ouche, Fussey, Gerland, Gevrey-Chambertin, Gilly-lès-Cîteaux, Gomméville, Grancey-sur-Ource, Griselles, Ladoix-Serrigny, Lantenay, Larrey, Levernois, Magny-lès-Villers, Mâlain, Marcenay, Marey-lès-Fussey, Marsannay-la-Côte, Massingy, Mavilly-Mandelot, Meloisey, Merceuil, Messanges, Meuilley, Meursanges, Meursault, Molesme, Montagny-lès-Beaune, Monthelie, Montliot-et-Courcelles, Morey-Saint-Denis, Mosson, Nantoux, Nicey, Noiron-sur-Seine, Nolay, Nuits-Saint-Georges, Obtrée, Pernand-Vergelesses, Perrigny-lès-Dijon, Plombières-lès-Dijon, Poinçon-lès-Larrey, Pommard, Pothières, Premeaux-Prissey, Prusly-sur-Ource, Puligny-Montrachet, Quincey, Reulle-Vergy, La Rochepot, Ruffey-lès-Beaune, Saint-Aubin, Saint-Bernard, Saint-Philibert, Saint-Romain, Sainte-Colombe-sur-Seine, Sainte-Marie-la-Blanche, Santenay, Savigny-lès-Beaune, Segrois, Tailly, Talant, Thoires, Valforêt (kizárólag Clémencey egykori település területének megfelelő része tekintetében), Vannaire, Velars-sur-Ouche, Vertault, Vignoles, Villars-Fontaine, Villebichot, Villedieu, Villers-la-Faye, Villers-Patras, Villy-le-Moutier, Vix, Volnay, Vosne-Romanée, Vougeot. |
A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület
Jogi keret:
Nemzeti jogszabályok
A további feltétel típusa:
A körülhatárolt földrajzi területen folyó termelés tekintetében biztosított eltérés
A feltétel leírása:
A borok erjesztése, készítése és érlelése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, közvetlenül szomszédos terület – a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján – a következő települések területét foglalja magában:
|
— |
Rhône megye: Chasselay, Dardilly, Deux-Grosnes (kizárólag Avenas egykori település területének megfelelő része tekintetében), Dracé, Fleurieux-sur-l'Arbresle, Sain-Bel, Taponas, Villefranche-sur-Saône; |
|
— |
Saône-et-Loire megye: Aluze, Ameugny, Azé, Barizey, Beaumont-sur-Grosne, Berzé-la-Ville, Berzé-le-Châtel, Bissey-sous-Cruchaud, Bissy-la-Mâconnaise, Bissy-sous-Uxelles, Bissy-sur-Fley, Blanot, Bonnay, Bouzeron, Boyer, Bray, Bresse-sur-Grosne, Burgy, Burnand, Bussières, Buxy, Cersot, Chagny, Chalon-sur-Saône, Chamilly, Champagny-sous-Uxelles, Champforgeuil, Change, Chapaize, La Chapelle-de-Bragny, La Chapelle-sous-Brancion, Charbonnières, Chardonnay, La Charmée, Charnay-lès-Mâcon, Charrecey, Chassey-le-Camp, Château, Châtenoy-le-Royal, Chaudenay, Cheilly-lès-Maranges, Chenôves, Chevagny-les-Chevrières, Chissey-lès-Mâcon, Clessé, Cluny, Cormatin, Cortambert, Cortevaix, Couches, Créot, Cruzille, Culles-les-Roches, Curtil-sous-Burnand, Davayé, Demigny, Dennevy, Dezize-lès-Maranges, Donzy-le-Pertuis, Dracy-le-Fort, Dracy-lès-Couches, Épertully, Étrigny, Farges-lès-Chalon, Farges-lès-Mâcon, Flagy, Fleurville, Fley, Fontaines, Fragnes-La Loyère (kizárólag La Loyère egykori település területének megfelelő része tekintetében), Fuissé, Genouilly, Germagny, Givry, Granges, Grevilly, Hurigny, Igé, Jalogny, Jambles, Jugy, Jully-lès-Buxy, Lacrost, Laives, Laizé, Lalheue, Lournand, Lugny, Mâcon, Malay, Mancey, Martailly-lès-Brancion, Massilly, Mellecey, Mercurey, Messey-sur-Grosne, Milly-Lamartine, Montagny-lès-Buxy, Montbellet, Montceaux-Ragny, Moroges, Nanton, Ozenay, Paris-l'Hôpital, Péronne, Pierreclos, Plottes, Préty, Prissé, Remigny, La Roche-Vineuse, Rosey, Royer, Rully, Saint-Albain, Saint-Ambreuil, Saint-Boil, Saint-Clément-sur-Guye, Saint-Denis-de-Vaux, Saint-Désert, Saint-Gengoux-de-Scissé, Saint-Gengoux-le-National, Saint-Germain-lès-Buxy, Saint-Gervais-sur-Couches, Saint-Gilles, Saint-Jean-de-Trézy, Saint-Jean-de-Vaux, Saint-Léger-sur-Dheune, Saint-Mard-de-Vaux, Saint-Martin-Belle-Roche, Saint-Martin-du-Tartre, Saint-Martin-sous-Montaigu, Saint-Maurice-de-Satonnay, Saint-Maurice-des-Champs, Saint-Maurice-lès-Couches, Saint-Pierre-de-Varennes, Saint-Rémy, Saint-Sernin-du-Plain, Saint-Vallerin, Saint-Ythaire, Saisy, La Salle, Salornay-sur-Guye, Sampigny-lès-Maranges, Sancé, Santilly, Sassangy, Saules, Savigny-sur-Grosne, Sennecey-le-Grand, Senozan, Sercy, Serrières, Sigy-le-Châtel, Sologny, Solutré-Pouilly, Taizé, Tournus, Uchizy, Varennes-lès-Mâcon, Vaux-en-Pré, Vergisson, Vers, Verzé, Le Villars, La Vineuse sur Fregande (kizárólag Donzy-le-National, Massy és La Vineuse egykori települések területének megfelelő része tekintetében), Vinzelles, Viré. |
A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület
Jogi keret:
Nemzeti jogszabályok
A további feltétel típusa:
A körülhatárolt földrajzi területen folyó termelés tekintetében biztosított eltérés
A feltétel leírása:
A borok erjesztése, készítése és érlelése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, közvetlenül szomszédos terület – a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján – a következő települések területét foglalja magában:
|
— |
Yonne megye: Aigremont, Annay-sur-Serein, Arcy-sur-Cure, Asquins, Augy, Auxerre, Avallon, Bazarnes, Beine, Bernouil, Béru, Bessy-sur-Cure, Bleigny-le-Carreau, Censy, Chablis, Champlay, Champs-sur-Yonne, Chamvres, La Chapelle-Vaupelteigne, Charentenay, Châtel-Gérard, Chemilly-sur-Serein, Cheney, Chevannes, Chichée, Chitry, Collan, Coulangeron, Coulanges-la-Vineuse, Courgis, Cruzy-le-Châtel, Dannemoine, Deux-Rivières, Dyé, Epineuil, Escamps, Escolives-Sainte-Camille, Fleys, Fontenay-près-Chablis, Gy-l’Evêque, Héry, Irancy, Island, Joigny, Jouancy, Junay, Jussy, Lichères-près-Aigremont, Lignorelles, Ligny-le-Châtel, Lucy-sur-Cure, Maligny, Mélisey, Merry-Sec, Migé, Molay, Molosmes, Montholon (kizárólag Champvallon, Villiers-sur-Tholon és Volgré egykori települések területének megfelelő része tekintetében), Montigny-la-Resle, Mouffy, Moulins-en-Tonnerrois, Nitry, Noyers, Ouanne, Paroy-sur-Tholon, Pasilly, Pierre-Perthuis, Poilly-sur-Serein, Pontigny, Préhy, Quenne, Roffey, Rouvray, Saint-Bris-le-Vineux, Saint-Cyr-les-Colons, Saint-Père, Sainte-Pallaye, Sainte-Vertu, Sarry, Senan, Serrigny, Tharoiseau, Tissey, Tonnerre, Tronchoy, Val-de-Mercy, Vallan, Venouse, Venoy, Vermenton, Vézannes, Vézelay, Vézinnes, Villeneuve-Saint-Salves, Villy, Vincelles, Vincelottes, Viviers, Yrouerre. |
Jogi keret:
Nemzeti jogszabályok
A további feltétel típusa:
A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések
A feltétel leírása:
|
— |
Az ellenőrzött eredetmegjelölés neve után feltüntethető a „supérieur” megjelölés. |
|
— |
Az ellenőrzött eredetmegjelölés neve után feltüntethető a „Villages” megjelölés. |
|
— |
Az ellenőrzött eredetmegjelölés neve után feltüntethető annak a településnek a neve, ahonnan a szőlő származik. |
|
— |
Az ellenőrzött eredetmegjelölés neve – akár feltüntették utána a „Villages” megjelölést, akár nem – kiegészíthető a „primeur” vagy „nouveau” megjelöléssel. |
|
— |
A „primeur” vagy „nouveau” megjelöléssel ellátott borokon kötelezően fel kell tüntetni az évjáratot. |
|
— |
Annak a településnek a nevét, ahonnan a szőlő származik, az ellenőrzött eredetmegjelölés neve után kell feltüntetni, és azt olyan karakterekkel kell nyomtatni, amelyek mérete mind magasságban, mind szélességben megegyezik az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretével. |
|
— |
Az ellenőrzött eredetmegjelölésű borok címkéjén pontosítható a kisebb földrajzi egység neve, feltéve, hogy: |
|
— |
kataszteri területről van szó, |
|
— |
a terület neve szerepel a szüretelési nyilatkozatban. A kataszteri terület nevét közvetlenül az ellenőrzött eredetmegjelölés neve után tüntetik fel, és azt olyan karakterekkel nyomtatják, amelyek mérete sem a magasság, sem a szélesség tekintetében nem haladja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének felét. |
|
— |
Az ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borok címkéjén a „Vin du Beaujolais” jelöléssel megadható a nagyobb földrajzi egység. |
A termékleíráshoz vezető link
https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-fc518a15-dce5-4d62-b5f6-18cdbc38c8f2