|
2022.12.2. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 459/11 |
Termékleírás nem kisebb jelentőségű módosításának jóváhagyására irányuló kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján
(2022/C 459/07)
Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítási kérelem elleni felszólalásra, amely a közzététel időpontjától számított három hónapon belül tehető meg.
AZ OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSEKHEZ/OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TERMÉKLEÍRÁS NEM KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM
Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti módosítás jóváhagyására irányuló kérelem
„Bovški sir”
EU-szám: PDO-SI-0423-AM01 – 2020.9.2.
OEM (x) OFJ ( )
1. Kérelmező csoportosulás és jogos érdek
Društvo rejcev drobnice Bovške (Bovec juh- és kecsketenyésztők szövetsége)
A kérelmező ugyanaz a csoport, amely a „Bovški sir” bejegyzése iránti kérelmet benyújtotta, és ezért jogos érdeke fűződik hozzá.
Cím: Trenta 34
SI – 5232 Soča
Ország: Szlovénia
Telefonszám: + 386 31 409 012
2. Tagállam vagy harmadik ország
Szlovénia
3. A termékleírás módosítással (módosításokkal) érintett rovata
|
☐ |
A termék elnevezése |
|
☒ |
A termék leírása |
|
☐ |
Földrajzi terület |
|
☐ |
A származás igazolása |
|
☒ |
Az előállítás módja |
|
☒ |
Kapcsolat |
|
☒ |
Címkézés |
|
☒ |
Egyéb |
4. A módosítás(ok) típusa
|
☒ |
Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető módosítása |
|
☐ |
Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető oly módon történő módosítása, amelyre vonatkozóan nem tettek közzé egységes (vagy azzal egyenértékű) dokumentumot |
5. Módosítások
5.1. A termék leírása
1.
Az e szakaszban említett valamennyi módosítás a termékleírás 1.2.1. pontjának (A termék kiszerelése) módosításaihoz kapcsolódik.
„A juhtejet az őshonos Bovec juhfajtából állítják elő” mondat helyébe a következő mondat lép: „A juhtej legalább 80 %-át az őshonos Bovec juhfajtából és annak keresztezéseiből (például a nemesített Bovec juhfajtából) állítják elő, míg a tej többi részét más juhfajtákból is előállíthatják.”
Ennek a módosításnak az az oka, hogy a Bovec juhok génállománya fokozatosan csökken, mivel a Bovec juhok a második világháború után majdnem kihaltak, ami jelentősen korlátozta genetikai potenciáljukat. Ezért a tenyésztők alkalmanként más fajtájú kosokat is használtak, főként fríz juhokat. A nemesített Bovec juhok az őshonos Bovec juhok kelet-fríz juhokkal való keresztezéséből jöttek létre, amelyek rendkívül termékenyek, és nagyon magas tejhozamot eredményeznek. Az őshonos Bovec juhokat abból a célból nemesítették, hogy nagyobb egyedekből álló fajta jöjjön létre, amely jó minőségű alaptakarmányból több tejet tudna termelni. A nemesített Bovec juhokat 2020-ban jegyezték be új fajtaként. Tejhozama a Bovec juhéhoz hasonló, és mindkét fajta teje hasonló arányban tartalmaz fehérjét és zsírt. Következésképpen ez a módosítás nem érinti a „Bovški sir” végső jellemzőit és érzékszervi tulajdonságait.
2.
„A »Bovški sir« 20–26 cm átmérőjű, 8–12 cm magasságú, 2,5 és 4,5 kg közötti tömegű korongsajtként kerül forgalomba.” mondat helyébe az „A »Bovški sir« 17–26 cm átmérőjű, 8–12 cm magasságú, 1,8 kg és 4,5 kg közötti tömegű korongsajtként kerül forgalomba.” mondat lép.
A módosítás a korongsajt átmérőjének alsó határát 20 cm-ről 17 cm-re, az alsó tömeghatárt pedig 2,5 kg-ról 1,8 kg-ra csökkenti.
A turizmus az elmúlt években a Soča-völgy egyik leggyorsabban növekvő iparágává vált, ami a „Bovški sir” iránti kereslet jelentős növekedéséhez vezetett, ez pedig változást eredményezett az értékesítési mintákban. A vásárlók a „Bovški sir” sajtot közvetlenül a gyártóktól, egész korongsajtok formájában vásárolják, ami megmagyarázza a kisebb tömegű korongsajtok iránti nagy keresletet. A „Bovški sir” korongsajt méretében és tömegében bekövetkezett változás rugalmasságot biztosít a gyártók számára, mivel lehetővé teszi a kisebb/könnyebb „Bovški sir” korongsajtok előállítását, ezáltal kielégítve a fogyasztói keresletet.
3.
Az „A fogyasztásra alkalmas természetes érettséget legalább 60 napos érleléssel érik el” mondat helyébe a „A fogyasztásra alkalmas természetes érettséget legalább 45 napos érleléssel érik el” mondat lép.
A módosítás a fogyasztásra alkalmas normál érettség eléréséhez szükséges időt 60 napról legalább 45 napra csökkenti.
A „Bovški sir” súlyának és méretének csökkenésével a sajt érési ideje is csökkent, mivel a kisebb sajtok gyorsabban érnek, és 45 nap alatt elérik a fogyasztásra alkalmas érettséget.
Ez az időbeli csökkenés nem érinti sem a természetes érlelési folyamatokat, sem a termék végső jellemzőit.
5.2. Az előállítás módja
1.
A termékleírás 3.2.1. pontjának (A sajtkészítéshez felhasznált tej előállítása) első mondata, amely kimondja, hogy „A juhtej legalább 80 %-át az őshonos Bovec juhfajtából állítják elő” mondat helyébe a következő mondat lép: „A juhtej legalább 80 %-át az őshonos Bovec juhfajtából és annak keresztezéseiből (például a nemesített Bovec juhfajtából) állítják elő.”
Ez a módosítás az 5.1. szakasz (A termék leírása) 1. módosítását érinti.
2.
A 2. fejezet (A „Bovški sir” előállítási módjának leírása) 11. pontja (Érlelés) a következőképpen módosul: „A sajt legalább 45 napos érés után fogyasztásra alkalmas.”
A 3.2.8. pontban (A sajt érlelése) és a 3.2.9.1. pontban (A sajt értékelése) a sajt érlelési idejét „60 napról”„45 napra” kell javítani.
Ez a módosítás az 5.1. szakasz (A termék leírása) 3. módosítását érinti.
5.3. Kapcsolat
A termékleírás 5.1.3.2. pontjában (Tejtermelés) a „A »Bovški sir« sajttá feldolgozott tejet az őshonos Bovec fajtájú tejelő juhokból nyerik (alább részletesebben ismertetve)” szövegrész helyébe a következő szöveg lép: „A »Bovški sir« sajttá feldolgozott tejet az őshonos Bovec fajtájú tejelő juhokból és azok keresztezéseiből, például a nemesített Bovec juhfajtából nyerik, amely az őshonos Bovec juh és a kelet-fríz juh keresztezéséből jött létre, amely fajta rendkívül termékeny és nagyon magas tejhozamú. A Bovec juhok keresztezése a tejhozam növelése érdekében történt.”
Ez a módosítás az 5.1. szakasz (A termék leírása) 1. módosítását érinti.
5.4. Címkézés
A termékleírás 5.3. pontját (A „Bovški sir” logója) el kell hagyni.
Ez a módosítás a 3.2.9.2. pont („Címkézés”) módosítását is érinti, amelynek első mondata úgy szól, hogy „A termékleírás követelményeinek megfelelő sajtokat a termelő nevével, a »Bovški sir« névvel és logóval (lásd alább), valamint a Közösség megfelelő jelével és nemzeti minőségjellel jelölik meg.” Ennek a mondatnak a helyébe a „A termékleírás követelményeinek megfelelő sajtokat a termelő nevével, a »Bovški sir« névvel, valamint a Közösség megfelelő jelével jelölik meg.” mondat lép.
A „Bovški sir” logója a Društvo rejcev drobnice Bovške (Bovec juh- és kecsketenyésztők egyesülete) tulajdona. Mivel a „Bovški sir” termelőit nem kötelezik arra, hogy tagjai legyenek az egyesületnek, helytelen lenne a logó használatára kötelezni a tagsággal nem rendelkezőket. Ha a tagsággal nem rendelkezők használni kívánják az egyesület logóját, azt az egyesülettől is beszerezhetik.
5.5. Egyéb
Egyéb – Értékelőlap
Az 5.2. pontban (Az érlelt „Bovški sir” értékelőlapja) szereplő, „Az egyes jellemzőkre adható minimális pontszámok” című táblázat meghatározza a sajt külső megjelenésére, színére, tésztájára, keresztmetszetére, aromájára és ízére adható minimális pontszámokat. A táblázatban módosult a sajt külső megjelenésére, keresztmetszetére és aromájára adható minimális pontszám. A külső megjelenés minimális pontszáma 1,5-ről 1,75-ra emelkedik, a keresztmetszeté 2,5-ről 2,0-re csökken, a sajt aromájára vonatkozó minimális pontszám pedig 1,5-ről 1,75-ra nő.
A javasolt módosítások a „Bovški sir” többéves érzékszervi értékeléseinek eredményeiből erednek. Az értékelés során felmerült legjelentősebb problémák a sajt keresztmetszetét érintették, mivel a nyers tejből készült sajtok keresztmetszete ritkán ideális. Voltak olyan helyzetek, amikor bizonyos sajtokat a keresztmetszeti pontszám miatt nem lehetett értékesíteni, még akkor sem, ha az összes többi jellemző magas pontszámot kapott.
A külső megjelenésre vonatkozó minimális pontszámot növelték, mivel a külső megjelenés is fontos, és jelzi a sajt állagát és tisztaságát, valamint azt, hogy a termelő megfelelő gondossággal járt el. Az aroma minimális pontszámát is megemelték, mivel ebből a jellemzőből derül ki először, ha a sajt nem felel meg a követelményeknek.
EGYSÉGES DOKUMENTUM
„Bovški sir”
EU-szám: PDO-SI-0423-AM01 – 2020.9.2.
OEM (x) OFJ ( )
1. Az oem elnevezése(i)
„Bovški sir”
2. Tagállam vagy harmadik ország
Szlovénia
3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása
3.1. A termék típusa
1.3. osztály: Sajtok
3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása
A „Bovški sir” kemény, zsíros sajt. A termék legalább 80 %-ban a Bovec őshonos juhfajta és az abból keresztezett fajták (például a nemesített Bovec juh) nyers tejéből készül, de legfeljebb 20 %-ban tartalmazhat tehén- és kecsketejet is. A kerek, egész sajt átmérője 17–26 cm, magassága 8–12 cm, tömege 1,8 és 4,5 kg között van. Kérge kemény, sima és egyenletes, színe a szürkésbarnától a halvány bézs színig terjedhet. Oldala enyhén domború, pereme enyhén lekerekített. A sajttészta tömör, rugalmas és sűrű, egyenesen törik, törékeny, de nem morzsálódik. Egyenletes szürkés-bézs színű, ritkásan, egyenletesen elszórt lencse, vagy apró borsószem méretű lyukacsokkal és néhány apró lyukkal és repedéssel. Az érettebb sajtok állaga sokkal tömörebb és törékenyebb. Íze és aromája jellegzetesen telt, erős és enyhén pikáns. A sajtok érlelési ideje 45 naptól két évig terjed. Ha tehén- vagy kecsketejet is tartalmaz, akkor az íz és az aroma valamivel gyengébb. A „Bovški sir” szárazanyag-tartalma legalább 60 %, a szárazanyag zsírtartalma pedig 45 %.
3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)
A „Bovški sir” a Bovec őshonos juhfajta és keresztezett fajtái (nemesített Bovec juh) nyers tejéből, vagy juh-, kecske- és tehéntej keverékéből készül. A kecske- vagy tehéntej aránya nem haladhatja meg a teljes tejmennyiség 20 %-át. A „Bovški sir” előállítása az állatok laktációs időszakára korlátozódik, amely egybeesik az állatállomány legelőterületeinek vegetációs időszakával. A laktációs időszak alatt az állatok alaptakarmány-adagját főként a legelők adják, de ez szénával és szilázzsal kiegészíthető. A szárazanyagnak legalább 75 %-ban a napi alaptakarmányból kell állnia.
3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni
A „Bovški sir” előállításának valamennyi műveletét – a tejtermeléstől a sajt készítéséig és érleléséig – a meghatározott földrajzi területen kell végezni.
3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok
–
3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok
A termékleírás követelményeinek megfelelő sajtokat a termelő nevével, az oltalom alatt álló elnevezéssel, valamint a megfelelő uniós logóval jelölik meg. Amennyiben a sajt tehén- vagy kecsketejet is tartalmaz, annak százalékos arányát is fel kell tüntetni. A termelők azt is feltüntethetik, hogy a sajtot egy évnél hosszabb ideig érlelték, ökológiai termelésből származik vagy hegyvidéki tejüzemben állították-e elő.
4. A földrajzi terület tömör meghatározása
A „Bovški sir” készítéséhez használt tej termelésének és a sajt készítésének területét északról és nyugatról az olasz országhatárnak a Mali Mangarttól és a Veliki Mangarttól az učjai határátkelőhelyig tartó szakasza határolja. A területet határoló vonal az országhatártól a következő pontokon halad keresztül: Mali Muzec és Veliki Muzec, a teljes Božca-hegység, Na vrhu, Hrib, Pirovec, a Krasji-csúcs, a Zaprikraj-hegy, Zapleč, Lopatnik, Krn, Mali Šmohor, a Bogatin-hegy, Vratca, Lanževice, Mala Vrata, Velika Vrata, Travnik, Malo Špičje, Kanjavec, Triglav, Luknja, Križ, Prisojnik, Mala Mojstrovka, Travnik, Jalovec, Kotovo sedlo, Mali Mangart és végül ismét az olasz–szlovén határ. A fenti határrégiók a földrajzi területen belül fekszenek.
5. Kapcsolat a földrajzi területtel
A „Bovški sir” olyan termék, amelynek jelentősége sok évszázaddal korábbra nyúlik vissza. Régészeti leletek azt is bizonyítják, hogy Bovec területe évezredek óta lakott terület. Ezért feltételezhető, hogy a sajtkészítés már háromezer évvel ezelőtt, a vaskorban jelen volt ezen a hegyvidéki területen. Bovec első említése 1174 előttről, míg az e területen előállított sajtról szóló első feljegyzések a 14. századból valók. Az ebből a korból származó föld- és egyéb nyilvántartásokból kiderül, hogy a sajt értékes árucikk volt ezen a területen, mivel a gazdaságot terhelő adókat, a halászati jogot és egyebeket sajtmennyiségben határozták meg (Rutar, 1882). A „Bovški sir” (olaszul „Formaggio di Plezo vero”) nevet először Udine városának egyik 1756-ból származó árlistáján említik, amelyből az is kiderül, hogy a „Bovški sir” ára sok más sajténál jóval magasabb volt. A legeltetés, a sajtkészítés és a hegyvidéki legelőgazdálkodás módszereit az ún. „Pašni red”-ben (legelőgazdálkodási szabályzat) rögzítették. Dr. Henrik Tuma a Planinski Vestnik című lapban beszámolt arról, hogy az I. világháború előtt Zapotokban (a Hátsó Trenta-völgy felett) milyen legelőgazdálkodás folyt, illetve hogyan telt egy munkanap. A szövegből kiderül, hogy a technológiai fejlődést figyelembe véve a „Bovški sir”-t napjainkban is ugyanúgy készítik, mint évszázadokkal ezelőtt. A magasan fekvő legelők és a meredek lejtők miatt a földrajzi területen kevés az intenzív gazdálkodásra alkalmas terület. Az egész földrajzi terület Natura 2000 területen, ezen belül egy jelentős része a Triglav Nemzeti Park területén fekszik. A földrajzi területre az alpesi-kontinentális éghajlat jellemző, amelyet részben a Soča-folyó mentén a szárazföld felé áramló mediterrán éghajlat befolyásol. A csapadék mennyisége egész évben magas (Bovecben 1961 és 1990 között átlagosan évi 2 735 mm volt). A környező magas hegycsúcsok miatt egyes völgyek évente akár két hónapig is napfény nélkül maradnak. A jelentős csapadékmennyiség ellenére a vékony talajrétegen az aszály és az erős szél rendszeresen csökkenti a fűhozamot, emiatt a terület juh- és kecsketartás szempontjából ideális.
A „Bovški sir” előállításához használt juhtej a Bovec városáról elnevezett, őshonos juhfajtától és annak keresztezéseiből (például a nemesített Bovec juhfajtából) származik, amely az évszázadok során a felső Soča-völgyben alakult ki. A Bovec juhfajta jellegzetes tejhasznú fajta, keskeny fejformával és rövid fülekkel. Tenyésztésének alapvető célja a mai napig az, hogy fejlessze a fajta rideg legelési és tartási körülményekhez való alkalmazkodóképességét, a magas hegyeken és hegyi legelőkön való legelőképességét, nyugodt vérmérsékletét, hosszú élettartamát és ellenálló képességét. A Bovec juhfajta tejének zsír-és szárazanyag-tartalma – amely érték a sajt hozamát és ízét is befolyásolja – magasabb, mint a többi, Szlovéniában található tejelő juhfajtáé. A nemesített Bovec juhok az őshonos Bovec juhok kelet-fríz juhokkal való keresztezéséből jöttek létre, amelyek rendkívül termékenyek, és nagyon magas tejhozamot eredményeznek. Az őshonos Bovec juhokat abból a célból nemesítették, hogy nagyobb egyedekből álló fajta jöjjön létre, amely több tejet tudna termelni.
A „Bovški sir” készítéséhez használt tejet termelő állatokat a laktáció ideje alatt a terület legelőin legeltetik. Az állatokat hagyományos módon legeltetik, amely gazdasági szempontból is az egyetlen észszerű lehetőség. Ez azt jelenti, hogy a „Bovški sir” készítéséhez felhasznált tej termelése során az állatok elsődleges takarmánya a friss legelőfű, ami jelentősen hozzájárul a „Bovški sir” sajt jellegzetes ízének és aromájának kialakulásához. A legelők állat- és növényvilágának sokfélesége rendkívüli, amelyet a terület tengerszint feletti magasságának, éghajlatának és a talaj geológiai összetételének tulajdonítanak. A földrajzi területen az alpesi területekre, a kontinentális és a mediterrán éghajlatra jellemző növények találhatók.
Hivatkozás a termékleírás közzétételére
https://www.gov.si/assets/ministrstva/MKGP/PODROCJA/HRANA/SHEME-KAKOVOSTI/SPECIFIKACIJE-EVROPSKA-KOMISIJA/Bovski_sir_specifikacija.pdf