A (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

(2022/C 450/11)

Ezen értesítés közzétételére a (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül sor.

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

„Arbois”

PDO-FR-A0994-AM01

Az értesítés időpontja: 2022.9.28.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1. Földrajzi terület

A termékleírás I. fejezete IV. szakasza 1. pontjának a) és b) alpontjában a „biztosítják” szó helyébe a „történik” szó lép, és a „Jura” szó előtt az „a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján” szövegrésszel egészül ki a szöveg.

Ennek a szövegezésbeli módosításnak köszönhetően a földrajzi terület megfeleltethető az INSEE által kiadott hivatalos földrajzi kódex 2021-ben hatályos változatának, és ezáltal jogilag biztosítható a földrajzi terület körülhatárolása.

A hivatalos földrajzi kódexben rögzített közigazgatási változások figyelembevétele érdekében aktualizálták a földrajzi területhez tartozó települések jegyzékét és nevét, ugyanakkor a földrajzi terület kiterjedését nem módosították.

A módosítás az egységes dokumentum 6. pontját érinti.

A IV. szakasz 1. pontja továbbá kiegészül egy mondattal, amely arról tájékoztat, hogy a földrajzi területre vonatkozó térképészeti dokumentumok megtalálhatók az INAO honlapján.

2. A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

A termékleírás I. fejezete IV. szakasza 3. pontjának a) alpontjában a szöveg az „érlelése” szó után az „a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján” szövegrésszel egészül ki.

Ennek a szövegezésbeli módosításnak köszönhetően a földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület megfeleltethető az INSEE által kiadott hivatalos földrajzi kódex 2021-ben hatályos változatának.

E hivatkozás szerepeltetése jogi szempontból biztosítja a földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület meghatározását.

A közigazgatási változások figyelembevétele érdekében a földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő területhez tartozó települések jegyzékét és nevét is aktualizálták, ugyanakkor a terület kiterjedését nem módosították.

Módosul az egységes dokumentum „További feltételek” című rovata.

3. Szőlőfajták

A termékleírás I. fejezete V. szakaszának 1. pontjában az Aligoté B, Chenin B, Enfariné B, Marsanne B, Roussane B, Sacy B, Béclan N, Franc noir de Haute-Saône N és a Gamay N alkalmazkodási célú szőlőfajtákkal egészítették ki a következő borok szőlőfajta-összeállítását:

—	Csendes fehérborok: Aligoté B, Chenin B, Enfariné N, Marsanne B, Roussane B és Sacy B,

—	Csendes vörösborok és rozék: Béclan N, Enfariné N, Franc noir de Haute-Saône N és Gamay N,

—	A „vin jaune” (sárga bor) hagyományos kifejezéssel megjelölt csendes borok: Enfariné N.

Az Institut national de l'origine et de la qualité illetékes nemzeti bizottsága úgy döntött, hogy azon eredetmegjelölések esetében, amelyeknél a termelők erre vonatkozóan kérelmet nyújtanak be, engedélyezi az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást vagy a növényvédő szerek használatával kapcsolatos társadalmi elvárásokhoz való alkalmazkodást szolgáló fajták bevezetését.

Ezek a szőlőfajták, amelyek részben a Jura régióból származnak, előnyt jelenthetnek a globális felmelegedés összefüggésében. Egyes fajták későn érő fajták, és lehetővé teszik a fagyveszélyhez való alkalmazkodást, míg mások savtartalmat biztosítanak és ezáltal kiegyensúlyozottabb borok előállítását teszik lehetővé. Legalább annyira ellenállóak a betegségekkel szemben, mint az eredetmegjelölésre már engedélyezett fajták. E fajták bevezetésének célja továbbá az is, hogy kiemeljék az eredetmegjelölés alá tartozó borok sajátosságait.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

4. A szőlőgazdaságban termeszthető szőlőfajták arányára vonatkozó szabályok

A termékleírás I. fejezete V. szakaszának 2. pontja egy rendelkezéssel egészül ki, amely meghatározza, hogy az alkalmazkodási célú fajták aránya a gazdaság szőlőfajtáinak legfeljebb 5 %-át teheti ki, és azt az OEM-mel ellátott bor előállítására szolgáló összes parcella alapján kell meghatározni.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

5. A metszésre vonatkozó szabályok

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának b) alpontjában módosultak a szőlő metszésére vonatkozó rendelkezések, hogy az alkalmazkodási célú szőlőfajtákra is kiterjedjenek.

Módosul az egységes dokumentum „Konkrét borászati eljárások” című rovata.

6. A szőlőültetvény általános művelési állapota

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának f) alpontja meghatározza, hogy a szőlőtermesztés környezeti hatásainak mérséklése érdekében a nitrogéntartalmú szintetikus ásványi trágya használatát hektáronként évi legfeljebb 40 egységre korlátozzák.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

7. Egyéb művelési gyakorlatok

A termékleírás I. fejezete VI. szakaszának 2. pontja a fizikai és biológiai környezet jellemzőinek megőrzése érdekében előírja, hogy a 15 %-nál nagyobb lejtésű parcellák esetében a – vetett vagy természetes – növényzet gondozását legalább minden második sorközben gépi vagy fizikai eszközökkel kell biztosítani. Ez a rendelkezés lép azon rendelkezés helyébe, amely a 15 %-nál nagyobb lejtésű parcellákon korlátozta a sorok hosszát.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

8. Szüret

A termékleírás I. fejezete VII. szakasza 1. pontjának a) alpontjában törölték a szüret kezdő időpontjának meghatározásával kapcsolatos rendelkezést. Ezt a rendelkezést azért hagyták el, mert a termékleírás meghatározza a szőlő szüreteléskori minimális cukortartalmát, ami lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy az adott év sajátosságainak és a földrajzi elhelyezkedésüknek megfelelően végezzék a szüretet.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

9. Terméshozam

A termékleírás I. fejezete VIII. szakasza 2. pontjának a) alpontjában a csendes fehérborok esetében hektáronként 72 hektoliterről 78 hektoliterre emelték a maximális hozamot. Ez a módosítás lehetővé teszi a bortermelők számára, hogy kiaknázzák a termékenyebb éveket egy olyan környezetben, amelyet az átlagos termelési volumen csökkenése jellemez.

A módosítás az egységes dokumentum „Maximális hozamok” című rovatát érinti.

10. Szőlőfajták házasítása

Az I. fejezet IX. szakasza 1. pontjának a) alpontja meghatározza, hogy az alkalmazkodási célú fajták együtt vagy külön-külön nem tehetik ki a borok végső összeállításának több mint 10 %-át.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

11. Adóraktár-engedélyesek közötti szállítás

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 5. pontjának az adóraktár-engedélyesek közötti borszállítás dátumára vonatkozó b) alpontját törölték.

A borok korai – különösen a kereskedelmi szereplőkhöz történő – szállításának lehetővé tétele érdekében törölték azt az időpontot, amelytől kezdve a borok az adóraktár-engedélyesek között szállíthatók.

A IX. szakasz 5. pontjának címe ezért a „termékek szállítására és” szövegrész elhagyásával módosul.

A IX. szakasz 5. pontja a) alpontjának címét törölték.

A termékleírás e módosításai nem érintik az egységes dokumentumot.

12. Kapcsolat a földrajzi területtel

A termékleírás I. fejezete X. szakaszának 3. pontjából elhagyták az „a sorok hosszának korlátozása” szövegrészt. Ez a módosítás összhangban van a termékleírás I. fejezete VI. szakaszának 2. pontjában szereplő „Egyéb művelési gyakorlatok” című pont módosításával.

Módosul az egységes dokumentum „Kapcsolat a földrajzi területtel” című rovata.

13. Bejelentési kötelezettségek

A termékleírás II. fejezete I. szakaszának 2. pontjában módosult a névhasználat-igénylési nyilatkozat benyújtásának határideje, hogy összhangba kerüljön a szüretelési nyilatkozat határidejével.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

14. Főbb ellenőrizendő pontok és értékelési módszerek

Az új szerkesztési szabályok figyelembevétele érdekében a termékleírás III. fejezetének I. szakaszában módosul a főbb ellenőrizendő pontokat tartalmazó táblázat.

A termékleírás e módosításai nem érintik az egységes dokumentumot.

15. Az ellenőrző szervre vonatkozó adatok

A termékleírás III. fejezetének II. szakaszában frissítették az első bekezdésben említett ellenőrző szerv címét.

A termékleírás ezen részére vonatkozó új szerkesztési szabályoknak való megfelelés érdekében törölték az ellenőrző szervet megemlítő második bekezdést.

Az új szerkesztési szabályoknak való megfelelés érdekében a harmadik bekezdést módosították, a negyediket pedig törölték.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. Elnevezés

Arbois

2. A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3. A szőlőből készült termékek kategóriái

Bor

15.	Szárított szőlőből készült bor

4. A bor(ok) leírása

1. Csendes fehérborok

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A fehérborok rendkívül frissek, és általában gyümölcsös aromák széles skáláját vonultatják fel, amelyekhez ásványos és tűzköves jegyek társulnak. A fehérborok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 10,5 %. A borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 14 %-ot. A kiszerelés és a fogyasztók számára történő forgalomba hozatal szakaszában a borok erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz- és fruktóztartalma) legfeljebb 3 gramm/liter.

Az egyéb analitikai jellemzőket az uniós jogszabályok határozzák meg.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

2. Csendes vörösborok és rozék

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A vörös- vagy rozé borok aromavilága rendkívül összetett. A Poulsard N szőlőfajta, amelyből e borokat többek között Pupillin településen készítik, és amelyből általában vörösbort állítanak elő, jellegzetes világos rubinszínt és gyümölcsös aromákat kölcsönöz a boroknak. A Pinot noir N fajta sötétebb színt és piros gyümölcsökre emlékeztető aromajegyeket eredményez. A Trousseau N fajtával a borok tanninosabbak, sokszor színesebbek és gyakran animális jegyeket hordoznak. A vörösborok (vagy rozék) aromái az érlelés folyamán gyakran avarra, humuszra és gombára emlékeztető jegyekké alakulnak. A vörösborok és rozék térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 10 %. A borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 13,5 %-ot. A kiszerelés és a fogyasztók számára történő forgalomba hozatal szakaszában a vörösborok almasavtartalma legfeljebb 0,4 gramm/liter. A kiszerelés és a fogyasztók számára történő forgalomba hozatal szakaszában a borok erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz- és fruktóztartalma) legfeljebb 3 gramm/liter.

Az egyéb analitikai jellemzőket az uniós jogszabályok határozzák meg.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

3. A „vin de paille” (szalmabor) hagyományos kifejezéssel megjelölt borok

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A „vin de paille” (szalmabor) megjelöléssel ellátott bor édes bor, amelyben aszalt szilvára vagy kandírozott narancsra emlékeztető kandírozott gyümölcsös aromák vagy mézes aromák fejlődnek ki. E bor aromái és ízei nemcsak a származási helyétől függően változnak, hanem a készítéséhez felhasznált szőlőfajtáktól, valamint az egyes termelők vagy pincemesterek szakértelmétől függően is. A „vin de paille” (szalmabor) hagyományos kifejezéssel megjelölt borok minimális tényleges alkoholtartalma legalább 14 térfogatszázalék, összes alkoholtartalmuk pedig legalább 19 térfogatszázalék. A kiszerelés és a fogyasztók számára történő forgalomba hozatal szakaszában a „vin de paille” (szalmabor) megjelöléssel ellátott borok illósavtartalma legfeljebb 25 milliekvivalens/liter.

Az egyéb analitikai jellemzőket az uniós jogszabályok határozzák meg.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

4. A „vin jaune” (sárga bor) hagyományos kifejezéssel megjelölt borok

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A „vin jaune” (sárga bor) megjelöléssel ellátott bort elsősorban a diós, almás, kandírozott gyümölcsös és fűszeres aromás jegyek elegyéből létrejövő, összetéveszthetetlen és összetett „sárga íz”, valamint gyönyörű aranybarna szín jellemzi. A „vin jaune” (sárga bor) megjelöléssel ellátott borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 10,5 %. A kiszerelés és a fogyasztók számára történő forgalomba hozatal szakaszában a borok erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz- és fruktóztartalma) legfeljebb 3 gramm/liter.

Az egyéb analitikai jellemzőket az uniós jogszabályok határozzák meg.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

5. Borkészítési eljárások

5.1. Konkrét borászati eljárások

Művelési gyakorlat

—

A szőlőültetvényeken a minimális ültetési sűrűség hektáronként 5 000 tőke, kivéve a teraszosan telepített szőlőültetvények esetében. A nem teraszosan telepített szőlőültetvények, illetve a legalább 2 szőlősoros teraszok esetében az egyes tőkék legfeljebb 2 négyzetméternyi területet foglalnak el. Ez a terület a sorok közötti távolságnak és a tőkék egyazon soron belüli térközeinek szorzataként kapható meg. Ezeken a szőlőültetvényeken a sorok közötti távolság nem haladhatja meg a 2 métert.

—	Kizárólag egyszerű vagy kettős Guyot-metszés és rövidcsapos metszés (Royat-kordonművelés) engedélyezett;

—

A Chardonnay B, Poulsard N, Savagnin B, Trousseau N, Aligoté B, Chenin B, Enfariné N, Marsanne B, Roussane B, Sacy B, Béclan N, Franc noir de Haute-Saône N és Gamay N szőlőfajta esetében tőkénként legfeljebb 20 rügy, hektáronként pedig legfeljebb 120 000 rügy hagyható meg. Egyszerű vagy kettős Guyot-metszés alkalmazása esetén a félszálvesszőn legfeljebb 10 rügy hagyható meg, legfeljebb két csappal, egyenként két rüggyel.

—	A Pinot noir N szőlőfajta esetében hektáronként legfeljebb 80 000 rügy hagyható meg. Egyszerű vagy kettős Guyot-metszés alkalmazása esetén a félszálvesszőn legfeljebb 8 rügy hagyható meg, legfeljebb két csappal, egyenként két rüggyel.

—	A „vin de paille” (szalmabor) hagyományos kifejezéssel megjelölhető borok többszöri válogatással, kézzel szüretelt szőlőből készülnek.

Konkrét borászati eljárás

A borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően a vörösborok és rozék esetében legfeljebb 13,5 %, a fehérborok esetében pedig legfeljebb 14 % lehet.

A rozék készítéséhez tilos borászati használatra szánt aktív szenet használni, akár önmagában, akár különféle készítményekbe keverve. Mindegyik bor esetében tilos fadarabokat használni.

A vörösborok esetében engedélyezettek a muston végzett, kivonáson alapuló alkoholtartalom-növelési műveletek. A részleges koncentráció mértéke 10 %-ban rögzített. A fenti rendelkezéseken kívül a boroknak az alkalmazott borászati eljárások tekintetében meg kell felelniük a közösségi szinten, valamint a mezőgazdaságról és a tengeri halászatról szóló törvénykönyvben meghatározott kötelezettségeknek.

5.2. Maximális hozamok

1.	Csendes fehérborok hektáronként 78 hektoliter

2.	Csendes vörösborok és rozék hektáronként 66 hektoliter

3.	A „vin de paille” (szalmabor) kifejezéssel megjelölt borok hektáronként 20 hektoliter

6. Körülhatárolt földrajzi terület

A szőlő szüretelése és erjesztése, a borok készítése és érlelése a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján Jura megye következő településeinek területén történik: Abergement-le-Grand, Arbois, Les Arsures, Mathenay, Mesnay, Molamboz, Montigny-lès-Arsures, Les Planches-près-Arbois, Pupillin, Saint-Cyr-Montmalin, Vadans és Villette-lès-Arbois.

A „Pupillin” kiegészítő földrajzi név esetében a szőlő szüretelése és erjesztése, a borok készítése és érlelése a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján Jura megye következő településének területén történik: Pupillin.

A földrajzi területet ábrázoló térképészeti dokumentumok megtekinthetők az INAO honlapján.

7. Borszőlőfajta (borszőlőfajták)

Chardonnay B

Pinot noir N

Poulsard N – Ploussard

Savagnin blanc B

Trousseau N

8. A kapcsolat(ok) leírása

8.1. A kapcsolathoz hozzájáruló természeti tényezők leírása

A földrajzi terület a Jura-hegység nyugati peremén terül el. A Revermont természeti terület részét képezi, amelyet:

—	keleten a Jura első, átlagosan 550 méter magas mészkőfennsíkja,

—	nyugaton pedig síkság, a bresse-i árok keleti pereme határol.

A földrajzi terület a Jura megyei Arbois kanton 13 településének területére terjed ki.

A szőlő szüretelésére pontosan körülhatárolt parcellák a fennsík peremén lévő, általában nyugati fekvésű lejtőkön helyezkednek el. A parcellák alsó-jura és triász kori márgás vagy agyagos lejtőkön fekszenek, amelyek fölé hatalmas középső-jura kori sárgás mészkőréteg magasodik. A fő hegyoldal néhány, szintén ugyanebből az agyagból álló hegylábi kiemelkedésén is parcellák vannak. A sziklafalban sok mészkőtörmelék van, amely az alatta lévő márgát gazdagítja és lazítja. Az agyagot helyenként kovakővel, azaz az egyes mészkőszintek széteséséből visszamaradt kovazárványokkal keverik. A szőlőültetvények 250 és 400 méter közötti tengerszint feletti magasságban helyezkednek el.

A „Pupillin” kiegészítő földrajzi névvel ellátott borokat kizárólag az Arbois-tól délre fekvő Pupillin településen termelik. A mészkőtörmelékben gazdag, egyenetlen domborzati viszonyok között a szőlő szüretelésére kijelölt parcellák talajai nagyon mély, agyagos és tömör irizáló márgán kialakult talajok.

A földrajzi területet hűvös óceáni éghajlat jellemzi, amelyet kontinentális hatások befolyásolnak: az éves hőmérséklet-tartomány tág, az éves átlaghőmérséklet 10,5 °C körüli, a nyár meleg és csapadékos. Revermont természeti területe sokkal csapadékosabb, mint a szomszédos síkság. Az éves csapadékmennyiség meghaladja az 1 000 millimétert, és jól eloszlik az év folyamán. Az ősz általában napos és száraz, de szeles.

Mivel a földrajzi terület éghajlati viszonyai a termőhely jellemzőitől (védett lejtők, a felesleges víz természetes elvezetése, maximális napsütés) függően változnak, rendkívül fontos szerepet játszanak abban, hogy e zord regionális éghajlati viszonyok között hova telepítik a szőlőültetvényeket. A nagyon magas sziklák fedezéket nyújtanak és megvédik a szőlőt az északi és keleti szelektől.

8.2. A kapcsolathoz hozzájáruló emberi tényezők leírása

A jurai szőlővidék már a kelta időkben is létezett. Létezését az 1000-es évtől kezdve számos bizonyíték tanúsítja. A XIII. századtól kezdve az arbois-i szőlővidék nagy részét Salins urai, IV. Othon és utódai, majd pedig Merész Fülöp burgundi herceg birtokolta. A nemesek döntő mértékben hozzájárultak a szőlővidék gazdasági fejlődéséhez azzal, hogy a borokat Európa-szerte és a királyi udvarokban népszerűsítették.

Arbois Louis Pasteur hazája, akit gyakran a „borászat atyjának” tartanak. Arbois mellett volt egy szőlőbirtoka is.

A XIX. század végén a filoxéra által elpusztított, majd a XX. század háborúi és gazdasági válságai által megtépázott szőlőültetvényt a termelők elszántságának és döntéseinek köszönhetően sikerült helyreállítani. 1858-ban jött létre a „Société de viticulture d'Arbois” (az arbois-i bortársaság), amelynek célja „a szőlőtermesztés és a borkészítés helyes módszereinek ösztönzése” volt.

Az első francia borszövetkezet 1906-ban Arbois-ban látta meg a napvilágot. A termelők összefogtak, hogy hatékony eszközökkel rendelkezzenek a feldolgozáshoz és az érleléshez, és közös szabályokat állítottak fel maguknak.

1908-ban megalakult a „Syndicat de défense viticole de l'appellation d'origine du canton d'Arbois” (az Arbois kantoni eredetmegjelölés borszindikátusa), amely megszervezte, hogy az arbois-i szőlőültetvények védelmét szolgáló származási bizonyítványt adjanak ki.

A termelők a nemzedékek során három jellegzetes jurai szőlőfajtát nemesítettek, a Savagnin B-t, a Poulsard N-t és a Trousseau N-t. Ezenfelül két szőlőfajtát vettek át a szomszédos burgundi szőlővidékről, a Chardonnay B-t és a Pinot noir N-t.

A domboldalakra és a többnyire nagyon meredek lejtőkre telepített szőlőparcellák olyan bravúrokra sarkallják a termelőket, mint a lánctalpas gépekkel végzett munka, a földfelhordás, a teraszok kialakítása stb.

A „vin jaune” (sárga bor) megjelöléssel ellátott borok előállítása homályos eredetű jurai specialitás. A jurai termelők szigorú szabályokat állapítottak meg a termelésre vonatkozóan: a Savagnin B szőlőfajta nemesítése, a hártyaképző endogén mikrobatörzsek természetes fejlődésének biztosítása, utántöltés nélküli érlelés stb. A szőlőt optimális érettségi állapotban szüretelik, majd száraz fehérbort készítenek belőle. Ezt a bort ezután utántöltés nélkül legalább 6 évig tölgyfahordóban érlelik. A hosszú érlelés során a bor felszínén természetes módon egy élesztőhártya alakul ki. Ez kíméletes oxidációt biztosít az érlelési folyamat során. A sárga bort végül egy Clavelinnek nevezett, 62 centiliteres, különleges üvegbe palackozzák.

A „vin de paille” (szalmabor) megjelöléssel ellátott borok előállítása szintén jurai különlegesség. Ahhoz, hogy a meglehetősen nedves és hideg éghajlaton magas cukorkoncentrációt érjenek el, a tőkéről leszedett és kiválogatott fürtöket legalább hat héten át töppesztik. A fürtöket drótokra akasztják, vagy kis lyukacsos ládákra vagy állványokra helyezik, és száraz és jól szellőző, de fűtetlen épületekben tárolják. Az ezután végzett nagyon alacsony léhozamú, lassú préselés rendkívül magas cukortartalmú mustot eredményez, amely lassan erjed.

2009-ben a 820 hektáron éves szinten körülbelül 15 000 hektoliter vörösbort vagy rozét, 12 000 hektoliter fehérbort, 1 000 hektoliter sárga bort és 500 hektoliter szalmabort állítottak elő az „Arbois” eredetmegjelöléssel ellátva. A 252 szőlőtermelőből 55 saját termesztésű szőlőből állítja elő a borok 60 %-át, 3 borszövetkezet adja a termelés 30 %-át, a fennmaradó 10 %-ot pedig 7 kereskedő vásárolt szőlőből állítja elő.

8.3. Ok-okozati összefüggések

Az „Arbois” ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borok sajátos jellemzői többek között a pontosan körülhatárolt, márgás (agyagos-meszes) talajú, a más helyekhez képest sok mészkőtörmelékkel borított parcellákkal függnek össze, de a szőlőültetvények lejtésének és fekvésének is köszönhetők. A szőlő a föld mélyén folyamatosan hűvösben van, a felszínen pedig a törmelékes kövek elősegítik a talaj felmelegedését és a vízelvezetést.

A termelők hosszas megfigyelések alapján azokra a földekre telepítették az egyes szőlőfajtákat, amelyeket azok a legjobban kedvelnek. A Trousseau N és a Savagnin B szőlőfajta nagyon kényes a talajra. Míg az elsőnek nagyon meleg, kavicsos talajra van szüksége, a második a felszínen nagyon köves, de a mélyben nagyon hűvös talajt kedveli.

E talajtani, domborzati és mezoklimatikus tényezők kombinációja optimális feltételeket biztosít a földrajzi területen a gyümölcsösséget és ásványosságot kifejező, aromás fehérborok előállításához, amelyek frissességüknek köszönhetően jó érlelési potenciált biztosítanak.

A szőlősgazda optimális módon kezeli a növényt, visszafogja életerejét és termelési potenciálját, amit a hozamkorlátozási technikák is tükröznek. A meredek lejtőkön és márgás talajon telepített szőlőültetvényekkel járó gyakori eróziós kockázatok kezelése érdekében olyan technikákat alkalmaz, amelyek hozzájárulnak a talaj megőrzéséhez (füvesített sávok stb.).

A „Pupillin” kiegészítő földrajzi névvel ellátott borok esetében a mély, márgás, tömör, nagyon meredek lejtésű talaj leginkább a vörösborok, különösen a Poulsard N szőlőfajtából készült borok előállításához kedvező.

A földrajzi terület zord éghajlata maga is szerepet játszik a „sárga bor” sajátosságainak kialakulásában. A tél és nyár közötti nagy hőmérséklet-különbség hozzájárul a „sárga ízért” felelős élesztőhártya kialakulásához. A termékleírásban is rögzített, hagyományosan nagyon hosszú ideig és utántöltés nélkül végzett érlelés elősegíti a „sárga bor” sajátosságainak kifejeződését. Az érlelés során az aromák koncentráltabbá és összetettebbé válnak.

A szeles és viszonylag száraz őszi idő elősegíti a „szalmabor” készítésére szánt szőlő töppedését. A legalább a szüret évét követő harmadik év november 15-ig tartó, ebből legalább 18 hónapig fahordóban történő érlelés elősegíti az összetett aromák kialakulását és a borok letisztulását.

Az arbois-i bor már 1285-ben is nagyon híres volt, hiszen Jacques Bretel trubadúr szerint, aki Henri de Briey társaságában ivott a borból, Chiny grófja ezt a bort kínálta vendégeinek a Chauvency-i lovagi tornán.

Louis Pasteur szőlőbirtokot vásárolt Arbois-ban, ahol az erjedéssel kapcsolatos kísérleteket végzett, és ezzel véget vetett annak a vitának, amely az ősnemzés elméletének védelmezőivel állította szembe őt. Azt is bebizonyította, hogy a helyi mikroflóra szerepet játszik a hely és az ott előállított termék jellemzői közötti, mindig is kissé rejtélyes kapcsolatban.

9. További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

Az erjesztés, a borok készítése és érlelése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, közvetlenül szomszédos terület – a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján – a következő települések területét foglalja magában:

– Doubs megye: Arc-et-Senans, Bartherans, Brères, Buffard, By, Cademène, Cessey, Charnay, Châtillon-sur-Lison, Chay, Chenecey-Buillon, Chouzelot, Courcelles, Cussey-sur-Lison, Échay, Épeugney, Fourg, Goux-sous-Landet, Lavans-Quingey, Liesle, Lombard, Mesmay, Montrond-le-Château, Myon, Palantine, Paroy, Pessans, Quingey, Rennes-sur-Loue, Ronchaux, Rouhe, Rurey, Samson, Le Val;

– Jura megye: Abergement-le-Petit, Abergement-lès-Thésy, Aiglepierre, Aresches, Arlay, Augea, Augerans, Augisey, Aumont, Balanod, Bans, Barretaine, Baume-les-Messieurs, Beaufort-Orbagna, Belmont, Bersaillin, Besain, Biefmorin, Bletterans, Blois-sur-Seille, Blye, Bois-de-Gand, Bonnefontaine, Bornay, Bracon, Brainans, Briod, Buvilly, Cernans, Cesancey, La Chailleuse (kizárólag az egykori Saint-Laurent-la-Roche település területének megfelelő rész tekintetében), Chamblay, Chamole, Champagne-sur-Loue, Champrougier, La Chapelle-sur-Furieuse, Chapelle-Voland, La Charme, La Chassagne, Château-Chalon, La Châtelaine, Chatelay, Le Chateley, Châtillon, Chaumergy, Chaussenans, Chaux-Champagny, La Chaux-en-Bresse, Chemenot, Chêne-Sec, Chevreaux, Chille, Chilly-le-Vignoble, Chilly-sur-Salins, Chissey-sur-Loue, Clucy, Colonne, Commenailles, Condamine, Conliège, Cosges, Courbette, Courbouzon, Courlans, Courlaoux, Cousance, Cramans, Cuisia, Darbonnay, Desnes, Les Deux-Fays, Digna, Domblans, Dournon, Écleux, L’Étoile, Fay-en-Montagne, La Ferté, Le Fied, Fontainebrux, Foulenay, Francheville, Frébuans, Frontenay, Geraise, Germigney, Geruge, Gevingey, Gizia, Grange-de-Vaivre, Graye-et-Charnay, Grozon, Hauteroche, Ivory, Ivrey, Ladoye-sur-Seille, Larnaud, Lavigny, Lemuy, Loisia, Lombard, Lons-le-Saunier, Le Louverot, La Loye, Macornay, Mantry, Marnoz, La Marre, Maynal, Menétru-le-Vignoble, Messia-sur-Sorne, Miéry, Moiron, Molain, Monay, Montagna-le-Reconduit, Montaigu, Montain, Montbarrey, Montholier, Montmarlon, Montmorot, Mont-sous-Vaudrey, Mouchard, Nance, Neuvilley, Nevy-sur-Seille, Nogna, Ounans, Oussières, Pagnoz, Pannessières, Passenans, Perrigny, Le Pin, Picarreau, Plainoiseau, Plasne, Poids-de-Fiole, Poligny, Pont-d’Héry, Pont-du-Navoy, Port-Lesney, Pretin, Publy, Quintigny, Recanoz, Relans, Les Repôts, Revigny, Rosay, Rotalier, Ruffey-sur-Seille, Rye, Saint-Amour, Saint-Didier, Saint-Lamain, Saint-Lothain, Saint-Maur, Saint-Thiébaud, Sainte-Agnès, Saizenay, Salins-les-Bains, Santans, Sellières, Sergenaux, Sergenon, Souvans, Thésy, Thoissia, Toulouse-le-Château, Tourmont, Trenal, Les Trois-Châteaux, Val-d’Épy (kizárólag az egykori Nantey, Val d’Épy és Senaud települések területének megfelelő rész tekintetében), Val-Sonnette, Vaudrey, Vaux-sur-Poligny, Verges, Véria, Vernantois, Le Vernois, Vers-sous-Sellières, Vevy, La Vieille-Loye, Villeneuve-d’Aval, Villeneuve-sous-Pymont, Villerserine, Villers-Farlay, Villers-les-Bois, Villevieux, Le Villey, Vincent-Froideville, Voiteur.

A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

A „Pupillin” kiegészítő földrajzi név esetében az erjesztés, a borok készítése és érlelése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, közvetlenül szomszédos terület a IV. szakasz 1. pontjának a) alpontjában és a IV. szakasz 3. pontjának a) alpontjában meghatározott települések területét foglalja magában, Pupillin település kivételével, amely e földrajzi név földrajzi területét alkotja.

Címkézés

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Az „Arbois” ellenőrzött eredetmegjelölés neve kiegészíthető a „vin de paille” (szalmabor) hagyományos kifejezéssel.

Az „Arbois” ellenőrzött eredetmegjelölés neve kiegészíthető a „vin jaune” (sárga bor) hagyományos kifejezéssel.

A „vin de paille” (szalmabor) megjelöléssel ellátott borokon kötelezően fel kell tüntetni az évjáratot.

A „Pupillin” kiegészítő földrajzi névvel ellátott borok esetében a kiegészítő földrajzi nevet kötelezően az ellenőrzött eredetmegjelölés neve után kell feltüntetni, és azt olyan karakterekkel kell nyomtatni, amelyek mérete sem szélességben, sem magasságban nem haladja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretét.

Az ellenőrzött eredetmegjelölésű borok címkéjén pontosítható a kisebb földrajzi egység neve, feltéve, hogy:

—	kataszteri területről van szó,

—	a terület neve szerepel a szüretelési nyilatkozatban.

A kataszteri terület nevét olyan karakterekkel kell nyomtatni, amelyek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének felét.

Csomagolás

Jogi keret:

Uniós jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A körülbelül 62 centiliter űrtartalmú ún. „Clavelin” palack vagy más néven „sárgaboros üveg” kizárólag a „sárga bor” hagyományos kifejezést viselő, eredetmegjelöléssel ellátott borok palackozására használható.

A termékleíráshoz vezető link

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-f3ff41c6-ac5a-4378-aec8-0837f4d9d8d6

(1) HL L 9., 2019.1.11., 2. o.