A Bizottság közleménye az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. és 102. cikkével kapcsolatos, egyedi esetekben felmerülő új vagy megoldatlan kérdésekkel kapcsolatos informális iránymutatásról (iránymutató levelek)

(2022/C 381/07)

I. AZ 1/2003/EK RENDELET

(1)

Az 1/2003/EK rendelet (1) létrehozta az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 101. és 102. cikkének érvényre juttatását szolgáló rendszert. Bár a rendelet célja annak lehetővé tétele, hogy a Bizottság a versenyszabályok hatékony érvényesítésének elsődleges feladatára összpontosítson, egyúttal jogbiztonságot is teremt, mivel előírja, hogy az EUMSZ 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, de az EUMSZ 101. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételeket teljesítő megállapodások (2) a versenyhatóság előzetes határozata nélkül érvényesek és teljes mértékben végrehajthatók (az 1/2003/EK rendelet 1. cikke).

(2)

Jóllehet az 1/2003/EK rendeletben foglalt keretrendszer a Bizottság mellett a tagállami versenyhatóságoknak és a tagállami bíróságoknak is biztosít hatáskört az EUMSZ 101. és 102. cikkének teljes körű alkalmazására, számos intézkedéssel korlátozza a következetlen alkalmazás veszélyét, ezáltal biztosítva a vállalkozások számára az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában (3) elsődleges szempontnak tekintett jogbiztonságot, vagyis a versenyszabályok Unió-szerte történő következetes alkalmazását.

(3)

A vállalkozások általában képesek arra, hogy intézkedéseik jogszerűségét értékeljék, ami alapján el tudják dönteni, hogy fenntartják-e a megállapodást vagy folytatják-e az egyoldalú magatartást, és ha igen, milyen formában. Pontosan ismerik a tényeket, és támaszkodhatnak a csoportmentességi rendeletekből, az ítélkezési gyakorlatból és a Bizottság határozataiból, továbbá a Bizottság iránymutatásaiban és közleményeiben fogalt átfogó iránymutatásokból álló keretre, amely megkönnyíti a vállalkozásoknak az önértékelés elvégzését (4). Ezen túlmenően a Bizottság iránymutatást készített az EUMSZ 101. cikke (3) bekezdésének alkalmazásáról (5). Ez lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy az esetek túlnyomó többségében megbízhatóan értékeljék megállapodásaiknak az EUMSZ 101. cikkével való összeegyeztethetőségét.

(4)

Amennyiben az esetek – a fenti szempontok ellenére – komoly bizonytalanságot keltenek, mivel új vagy megoldatlan kérdéseket vetnek fel az EUMSZ 101. vagy 102. cikkének alkalmazását illetően, egyes vállalkozások informális iránymutatást kérhetnek a Bizottságtól (6). Az e közlemény II. szakaszában meghatározott elvekkel összhangban az iránymutatás iránti kérelem alapján a kérelmező nem formálhat jogot arra, hogy ilyen iránymutatást kapjon, mivel e közlemény alapján nem vezethető be újra olyan rendszer, amely összeegyeztethetetlen lenne az 1/2003/EK rendeletben foglalt önértékelési kerettel. Amennyiben azonban helyénvalónak tartja, jogérvényesítési prioritásai fenntartása mellett a Bizottság írásbeli nyilatkozatban (iránymutató levélben) nyújthat ilyen informális iránymutatást a 101. vagy 102. cikk értelmezésére vonatkozóan. E közlemény részletesen ismerteti ezt az eszközt.

II. AZ IRÁNYMUTATÓ LEVÉL KIADÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGÉT ÉRTÉKELŐ SZEMPONTOK

(5)

Az 1/2003/EK rendelet hatásköröket ruház a Bizottságra az EUMSZ 101. és 102. cikke megsértésének eredményes kivizsgálására és üldözésére, valamint pénzbírságok kiszabására (7). Az 1/2003/EK rendelet egyik fő célkitűzése az uniós versenyszabályok hatékony érvényre juttatásának biztosítása önértékelési rendszer létrehozása révén, megszüntetve ezáltal a korábbi bejelentési rendszert és lehetővé téve a Bizottság számára, hogy jogérvényesítési politikáját az EUMSZ 101. és 102. cikke megsértésének legsúlyosabb eseteire összpontosítsa (8).

(6)

Bár az 1/2003/EK rendelet nem érinti a Bizottság azon hatáskörét, hogy informális iránymutatást nyújtson egyes vállalkozásoknak (9) e közleménynek megfelelően, ez a hatáskör nem ütközhet az 1/2003/EK rendelet elsődleges célkitűzésével, vagyis az EUMSZ 101. és 102. cikke eredményes érvényre juttatásának biztosításával. A Bizottság emiatt csak akkor nyújthat informális iránymutatást egyes vállalkozásoknak, amennyiben ez a jogérvényesítési prioritásaival összeegyeztethető.

(7)

A Bizottság a 6. pontban foglaltak alapján megvizsgálja az iránymutató levél iránti kérelmet és mérlegeli, hogy helyénvaló-e annak helyt adni. Iránymutató levél kiadására csak akkor kerülhet sor, ha a magatartással vagy a tervezett magatartással kapcsolatos tények vagy jogi megfontolások prima facie értékelése alapján a Bizottság úgy véli, hogy kellően indokolt iránymutató levélben tisztázni az EUMSZ 101. és 102. cikkének a szóban forgó megállapodásra vagy az egyoldalú magatartásra való alkalmazhatóságát. Az ilyen prima facie értékelés a következő két kumulatív elemre épül:

Új vagy megoldatlan kérdések: a megállapodás vagy egyoldalú magatartás EUMSZ 101. vagy 102. cikkével való összeegyeztethetőségének érdemi értékelése olyan jogalkalmazási kérdést vet fel, amelyet nem tisztáz kellő mértékben sem a meglévő uniós jogi keret – ideértve az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát is – sem elegendő, nyilvánosan hozzáférhető uniós szintű általános iránymutatás határozatok vagy korábbi iránymutató levelek révén; valamint

Az iránymutatás nyújtásához fűződő érdek: a megállapodás vagy az egyoldalú magatartás prima facie értékelése arra enged következtetni, hogy az EUMSZ 101. vagy 102. cikke alkalmazhatóságának iránymutató levél útján történő nyilvános, a következő elemek közül egyet vagy többet figyelembe vevő tisztázása hozzáadott értéket jelentene a jogbiztonság tekintetében:

—	a megállapodás vagy az egyoldalú magatartás által érintett áruk vagy szolgáltatások tényleges vagy potenciális gazdasági jelentősége, különös tekintettel a fogyasztók érdekeire;

—	a megállapodás vagy az egyoldalú magatartás célkitűzései relevánsak-e a Bizottság prioritásainak vagy az Unió érdekeinek megvalósítása szempontjából;

—	az érintett vállalkozások által megvalósított vagy megvalósítandó, a megállapodáshoz vagy az egyoldalú magatartáshoz kapcsolódó beruházások nagysága; valamint

—	a megállapodás vagy a magatartás milyen mértékben felel meg ténylegesen vagy valószínűleg az Unióban szélesebb körben elterjedt szokásnak (10).

(8)

A Bizottság a következő esetekben nem ad helyt az iránymutató levél iránti kérelemnek:

—	a kérelemben felvetett kérdéseket ilyen, vagy hasonló formában már felvetették az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő ügyben; vagy

—	a megállapodás vagy az egyoldalú magatartás, amelyre a kérelem vonatkozik, már a Bizottság, valamely tagállami bíróság vagy tagállami versenyhatóság előtt folyamatban lévő eljárás tárgyát képezi.

(9)

A Bizottság nem vizsgál hipotetikus kérdéseket, és nem ad ki iránymutató leveleket azokról a megállapodásokról vagy egyoldalú magatartásokról, amelyeket a felek már nem hajtanak végre, illetve már nem folytatnak. A vállalkozások azonban iránymutató levél iránti kérelmet nyújthatnak be a Bizottsághoz az általuk tervezett megállapodás vagy egyoldalú magatartás alapján felvetett kérdésekkel kapcsolatban, vagyis azt megelőzően, hogy a megállapodást vagy az egyoldalú magatartást megvalósítanák. Ebben az esetben a tervezett megállapodásnak vagy egyoldalú magatartásnak kellően előrehaladott szakaszban kell lennie ahhoz, hogy a kérelmet meg lehessen vizsgálni.

III. AZ IRÁNYMUTATÓ LEVÉL KÉRELMEZÉSE

(10)

Kérelmet nyújthat be olyan vállalkozás vagy vállalkozások, amelyek olyan megállapodást kötöttek vagy szándékoznak kötni, illetve olyan egyoldalú magatartást folytatnak vagy szándékoznak folytatni, amely az EUMSZ 101. vagy 102. cikkének hatálya alá tartozhat az ilyen megállapodás vagy egyoldalú magatartás alapján felvetett értelmezési kérdések tekintetében.

(11)

Az iránymutató levél iránti kérelmet a következő címre kell küldeni:

European Commission

Directorate-General for Competition For the attention of the Antitrust Registry

1049 Bruxelles/Brussel

Belgium

vagy e-mailen a következő címre: comp-greffe-antitrust@ec.europa.eu

(12)

Az iránymutató levél iránti kérelemben a kérelmezőknek a következőket kell feltüntetniük:

—	valamennyi érintett vállalkozás megnevezése, valamint egyetlen cím, amelyen keresztül a Bizottsággal tartják a kapcsolatot;

—	azok a konkrét kérdések, amelyekkel kapcsolatban az informális iránymutatást kérik;

—	teljes körű és kimerítő tájékoztatás a felvetett kérdések megalapozott értékelése szempontjából releváns valamennyi pontról, ideértve a vonatkozó dokumentációt is, ami lehetővé teszi a Bizottságnak, hogy a rendelkezésre bocsátott információk alapján iránymutató levelet adhasson ki;

—

a kérelmező(k) által az e közlemény 7. pontjának a) alpontja alapján elvégzett előzetes értékelése annak, hogy a kérelem miért vet fel olyan új vagy megoldatlan kérdés(eke)t, amelye(ke)t nem tisztáz kellő mértékben sem a meglévő uniós jogi keret – ideértve az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát is –, sem elegendő, nyilvánosan hozzáférhető uniós szintű általános iránymutatás határozatok vagy korábbi iránymutató levelek révén;

—

a kérelmező(k) által az e közlemény 7. pontjának b) alpontjában felsorolt elemek figyelembevételével elvégzett előzetes értékelése annak, hogy az EUMSZ 101. vagy 102. cikke alkalmazhatóságának iránymutató levél útján történő nyilvános tisztázása miért jelentene hozzáadott értéket a jogbiztonság szempontjából;

—	a kérelmező(k) által a legjobb tudása (tudásuk) szerint elvégzett előzetes értékelés az EUMSZ 101. vagy 102. cikkének a megállapodás vagy egyoldalú magatartás által felvetett új vagy megoldatlan kérdés(ek)re való alkalmazásáról;

—

minden egyéb olyan információ, amely lehetővé teszi a kérelem értékelését az e közlemény 8–9. pontjában ismertetett szempontok alapján, beleértve a kérelmező(k) nyilatkozatát, amely kimondja, hogy legjobb tudása (tudásuk) szerint a kérelemben szereplő megállapodás vagy egyoldalú magatartás nem képezi tagállami bíróság vagy versenyhatóság előtt folyamatban lévő eljárás tárgyát;

—	ha a kérelem üzleti titoknak minősülő elemeket tartalmaz, az ilyen elemek egyértelmű megjelölése;

—	a megállapodás vagy egyoldalú magatartás értékelése szempontjából releváns bármely egyéb információ vagy dokumentum.

(13)

Az iránymutató levél iránti kérelem hivatalos benyújtása előtt a vállalkozás(ok) kapcsolatba léphet(nek) az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának szolgálataival, hogy informálisan és bizalmasan megvitassák a benyújtani tervezett kérelmet.

IV. A KÉRELEM FELDOLGOZÁSA

(14)

A Bizottság elvben a benyújtott információk alapján értékeli a kérelmet, és nem dolgoz fel olyan kérelmeket, amelyek nem teljesítik az e közlemény 12. pontjában meghatározott követelményeket. Mindazonáltal a Bizottság felhasználhat a rendelkezésére álló olyan további információkat, amelyek nyilvános forrásokból, korábbi ítélkezési gyakorlatból, uniós szintű határozathozatali gyakorlatból és iránymutató levelekből vagy bármely más forrásból származnak, és felkérheti a kérelmező(ke)t, illetve kivételes esetekben más kiválasztott feleket, hogy nyújtsanak be kiegészítő információkat, biztosítva a kérelmező(k) által szolgáltatott információk bizalmas kezelését. Amennyiben ezek az információk személyes adatokat tartalmaznak, a Bizottság az (EU) 2018/1725 rendelettel (11) összhangban kezeli a személyes adatokat.

(15)

A Bizottság megoszthatja a hozzá benyújtott információkat a tagállamok versenyhatóságaival, és azoktól információkat fogadhat. Iránymutató levél kiadását megelőzően a Bizottság a kérelem tartalmát megvitathatja a tagállamok versenyhatóságaival.

(16)

Hivatkozással e közlemény 13–15. pontjára, az 1/2003/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésében meghatározott szakmai titoktartási szabályok alkalmazandók a kérelmező(k) vagy más kiválasztott harmadik felek által szolgáltatott információkra.

(17)

A Bizottság minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy az adott eset körülményeitől függően észszerű időn belül tájékoztassa a kérelmezőt arról, hogy milyen lépéseket kíván tenni az iránymutatás iránti kérelemmel kapcsolatban. Amennyiben a Bizottság nem ad ki iránymutató levelet, erről írásban tájékoztatja a kérelmező(ke)t.

(18)

A kérelmező(k) bármikor visszavonhatja/visszavonhatják kérelmüket. Ilyen esetekben a Bizottság nem ad ki iránymutató levelet. Mindenesetre az informális iránymutatás iránti kérelemmel összefüggésben szolgáltatott információk továbbra is a Bizottság rendelkezésére állnak, és felhasználhatók az 1/2003/EK rendelet szerinti későbbi eljárások indítására.

(19)

Az iránymutató levél iránti kérelem nem sérti a Bizottság azon hatáskörét, hogy összhangban az 1/2003/EK rendelettel eljárást indítson a kérelemben ismertetett tények tekintetében.

V. IRÁNYMUTATÓ LEVELEK

(20)

A Bizottság által kiadott iránymutató levél a következőket tartalmazza:

—	az iránymutató levél alapjául szolgáló tények összefoglalása;

—	a fő jogi érvelés, amely az EUMSZ 101. vagy 102. cikkének a megállapodás vagy egyoldalú magatartás alapján felvetett új vagy megoldatlan kérdésekre történő alkalmazására vonatkozó bizottsági értelmezés alapjául szolgál.

(21)

Az iránymutató levél a kérelemben felvetett kérdés(ek) egy részére korlátozódhat. Az iránymutató levél a kérelemben bemutatottakon túlmenően további szempontokat is tartalmazhat. Adott esetben a Bizottság az iránymutató levélben határidőt állapíthat meg az abban foglaltak érvényességére, vagy az iránymutató levél tartalmát függővé teheti bizonyos ténybeli körülmények fennállásától vagy hiányától.

(22)

Az iránymutató leveleket a Bizottság közzéteszi a honlapján, figyelemmel a kérelmező(k)nek az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekére. A Bizottság az iránymutató levél közzététele előtt megállapodik a kérelmezővel/kérelmezőkkel a levél nyilvános változatáról.

VI. AZ IRÁNYMUTATÓ LEVELEK HATÁSAI

(23)

Az iránymutató levelek célja elsősorban az, hogy segítsék a vállalkozásokat megállapodásaik vagy egyoldalú magatartásuk megalapozott értékelésében. E tekintetben a kérelmez(ő)k továbbra is felelős(ek) az EUMSZ 101. vagy EUMSZ 102. cikk alkalmazhatóságára vonatkozó saját önértékelésük elvégzéséért. Az iránymutató levelek tükrözik a Bizottságnak az elé terjesztett tényekre vonatkozó észrevételeit, és nem keletkeztetnek jogokat vagy kötelezettségeket a kérelmező(k) vagy harmadik felek számára.

(24)

Az iránymutató levél nem érintheti ugyanannak a kérdésnek az Európai Unió Bírósága általi értékelését.

(25)

Az iránymutató levél nem akadályozza a Bizottságot abban, hogy az iránymutató levél ténybeli alapját képező megállapodást vagy egyoldalú magatartást az 1/2003/EK rendelet szerinti eljárás keretében később megvizsgálja. Ebben az esetben a Bizottság az előző iránymutató levelet veszi figyelembe, különös tekintettel az alapul szolgáló tények változásaira, a Bizottság által feltárt vagy panaszban felvetett új szempontokra, az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában bekövetkezett fejleményekre, illetve a Bizottság szakpolitikájának szélesebb körű változásaira és az érintett piacokon bekövetkezett fejleményekre. Elvben és e közlemény 26. pontjára is figyelemmel a Bizottság nem szab ki pénzbírságot a kérelmező(k)re, amennyiben a kérelmező(k) az intézkedéseiket jóhiszeműen a Bizottság iránymutató levele alapján hozták meg (12). Amennyiben a közérdek úgy kívánja, a Bizottság ennek megfelelően módosíthatja vagy visszavonhatja az iránymutató levelet (13).

(26)

Az iránymutató levélben foglalt, az EUMSZ 101. vagy 102. cikkének alkalmazhatóságával kapcsolatos tisztázások kifejezetten a kérelmező(k) által szolgáltatott információk pontosságára és valóságtartalmára épülnek, és a kérelmező(k) által szolgáltatott információktól való bármilyen lényeges eltérés érvénytelenné teszi az iránymutató levél tartalmát.

(27)

Az iránymutató levelek nem bizottsági határozatok, és jogilag nem kötelezőek a tagállamok versenyhatóságaira vagy a tagállamok bíróságaira nézve, amelyek hatáskörrel rendelkeznek az EUMSZ 101. és 102. cikkének alkalmazására. A tagállamok versenyhivatalai és bíróságai azonban figyelembe vehetik a Bizottság által kiadott iránymutató leveleket, amennyiben ezt az adott üggyel összefüggésben célravezetőnek tartják.

(1) A Tanács 1/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról, HL L 1., 2003.1.4., 1. o. Az EK-Szerződés 81. és 82. cikke 2009. december 1-jei hatállyal az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 101. és 102. cikkévé vált. A megfelelő cikkek rendelkezései tartalmukat tekintve azonosak. E határozat alkalmazásában az EUMSZ 101., illetve 102. cikkére történő hivatkozásokat – adott esetben – az EK-Szerződés 81., illetve 82. cikkére történő hivatkozásként kell érteni. Az EUMSZ bizonyos terminológiai változásokat is bevezetett, például a „Közösség” helyett az „Unió”, a „közös piac” helyett pedig a „belső piac” kifejezések használatát. Amennyiben a jelentés változatlan, e közlemény az EUMSZ terminológiáját használja.

(2) E közleményben a „megállapodás” kifejezés a megállapodásokra, a vállalkozások társulásai által hozott döntésekre és az összehangolt magatartásokra vonatkozik. Az „egyoldalú magatartások” kifejezés az erőfölényben lévő vállalkozások magatartására vonatkozik. A „vállalkozások” kifejezés a „vállalkozások társulásait” is magában foglalja.

(3) Az Európai Unió Bírósága két bíróságból áll: a Bíróságból és a Törvényszékből.

(4) A Bizottság csoportmentességi rendeleteket, iránymutatásokat és közleményeket adott ki. Ezenkívül a Bizottság közzéteszi határozatait. Valamennyi dokumentum elérhető itt: https://ec.europa.eu/competition-policy/index_en

(5) Lásd az Iránymutatás a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének alkalmazásáról című bizottsági közleményt (HL C 101., 2004.4.27., 97. o.).

(6) Vö. az 1/2003/EU rendelet (38) preambulumbekezdésével.

(7) Vö. különösen az 1/2003/EK rendelet 7–9., 12., 17–24. és 29. cikkével.

(8) Vö. különösen az 1/2003/EK rendelet (3) preambulumbekezdésével.

(9) Vö. az 1/2003/EU rendelet (38) preambulumbekezdésével.

(10) E közlemény változatlanul hagyja a tagállamok versenyhatóságainak biztosított azon lehetőséget, hogy jogi keretükkel összhangban iránymutatást nyújtsanak, különösen akkor, ha egy megállapodás vagy magatartás ténylegesen vagy valószínűleg megfelel az alapvetően egy tagállamra korlátozódó szokásnak.

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(12) A kérelmező nem állíthatja, hogy jóhiszeműen hivatkozik az iránymutató levélre, ha az alapjául szolgáló tények lényegesen megváltoztak.

(13) Az egyértelműség érdekében a Bizottság nem köteles módosítani vagy visszavonni az iránymutató levelet azt megelőzően, hogy megvizsgálna egy megállapodást vagy egyoldalú magatartást az 1/2003/EK rendelet szerinti eljárásban, és pénzbírságot szabna ki a kérelmező(k)re.