A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Iránymutatás az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülők munkaerőpiachoz, szakképzéshez és felnőttképzéshez való hozzáféréséről

(2022/C 233/01)

1.   BEVEZETÉS

Oroszroszág Ukrajna elleni agresszív háborújának kezdete óta több mint 6,5 millió ember menekült el Ukrajnából és érkezett az EU-ba és mintegy 3 millióan kértek átmeneti védelmet, többségükben gyermekes nők (1). Az eddig rendelkezésre álló információk alapján a munkaképes korúak közül csak viszonylag kevesen léptek be az uniós munkaerőpiacra vagy regisztráltak az állami foglalkoztatási szolgálatoknál. Ennek okai többek között fizikai és pszichológiai traumák, a fogadó tagállamokban való akklimatizáció, a rendelkezésre álló lehetőségekkel kapcsolatos információk hiánya vagy más akadályok (például a nyelvi problémák vagy gyermekgondozási feladatok) lehetnek.

Jóllehet az EU-ban maradni és az Ukrajnába visszatérni tervező személyek számát egyelőre nehéz megbecsüli, a tagállamok munkaerőpiacaira belépni kívánók száma várhatóan növekedni fog.

A gyors és hatékony munkaerőpiaci integráció fontos mind a befogadó közösségek számára, mind az Ukrajna ellen folytatott agresszív háború elől menekülők életének újraindítása és készségeik továbbfejlesztése tekintetében, ami az érintett személyek, az EU és végső soron Ukrajna újjáépítése szempontjából is hasznos lesz.

Ez a közlemény szakpolitikai iránymutatást nyújt az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja elől menekülők munkaerőpiachoz, szakképzéshez és felnőttképzéshez való hozzáférésével kapcsolatos tagállami intézkedésekhez.

Az iránymutatás kiegészíti az EU-ba érkezők támogatását célzó, uniós szinten már végrehajtott intézkedéseket, és azokra épül. A Tanács 2022. március 4-én elfogadta az (EU) 2022/382 végrehajtási határozatot (2) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Ukrajnából való tömeges beáramlása tényének a 2001/55/EK irányelv (a továbbiakban: az átmeneti védelemről szóló irányelv) (3) 5. cikke értelmében történő megállapításáról és átmeneti védelem bevezetéséről. A Bizottság e határozat végrehajtásáról március 21-én operatív iránymutatásokat (4) (a továbbiakban: operatív iránymutatások), március 23-án az ukrajnai háború elől menekülők fogadásáról szóló közleményt (5) (a továbbiakban: a március 23-i közlemény), valamint április 5-én az Ukrajna elleni orosz invázió elől menekülők képesítéseinek elismeréséről szóló bizottsági ajánlást (6) (a továbbiakban: a képesítések elismeréséről szóló ajánlás) terjesztett elő. A Bel- és Igazságügyi Tanács március 28-i rendkívüli ülésén a Bizottság a Tanács francia elnökségével együttműködve egy 10 pontból álló tervet terjesztett elő az Ukrajna elleni háború elől menekülők befogadására irányuló szorosabb európai koordinációról (7). E kulcsfontosságú dokumentumok szükség szerint, a változó körülmények tükrében, illetve kiegészítő iránymutatásokkal frissülnek.

Az átmeneti védelem kedvezményezettjei jogosultak hozzáférni az uniós munkaerőpiachoz, a szakképzéshez és a felnőttoktatáshoz. Március 23-i közleményében a Bizottság arra ösztönözte a tagállamokat, hogy biztosítsák a munkaerőpiachoz való hozzáférést, és terjesszék ki az átmeneti védelemről szóló irányelv 12. cikkének rendelkezéseit az (EU) 2022/382 tanácsi végrehajtási határozat 2. cikkének (2) bekezdésében előírt, a nemzeti jog alapján járó megfelelő védelemben (a továbbiakban: a nemzeti jog szerinti megfelelő védelem) részesülő személyekre is. Hasonlóképpen, e közleménnyel a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy a lehető legnagyobb mértékben terjesszék ki az átmeneti védelemről szóló irányelv 14. cikke szerinti, a szakoktatásra és -képzésre, valamint felnőttkori tanulásra vonatkozó rendelkezéseket a nemzeti jog alapján megfelelő védelemben részesülő személyekre is. Ez a közlemény ezért azokra a személyekre vonatkozik, akik Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja elől menekülnek, és akik az átmeneti védelemről szóló irányelv értelmében átmeneti védelemre jogosultak, továbbá azokra is vonatkozik, akik a nemzeti jog szerinti megfelelő védelemre jogosultak.

A Bizottság számos csatornán keresztül eszmecserét folytat azokkal a nemzeti hatóságokkal, szociális és gazdasági partnerekkel, magánszektorbeli szereplőkkel és civil társadalmi szervezetekkel, amelyek részt vesznek az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülők fogadásában és integrációjában. A szolidaritási platform (8) koordinálja a tagállamok közötti együttműködést, például a szükségletek, erőforrások, befogadási kapacitások és transzferek feltérképezése terén, kiemelt figyelmet fordítva a legkiszolgáltatottabbak, különösen a gyermekek szükségleteire. A Bizottság többnyelvű honlapot hozott létre, amely tájékoztatást nyújt az Ororszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülő emberek jogairól, lehetőségeiről és a követendő eljárásokról az EU-ba érkezésüket követően (9). Emellett egy sor uniós szintű kezdeményezés biztosítja, hogy a tagállamok teljes mértékben kihasználhassák a rendelkezésre álló uniós forrásokat, különösen „Az Európában lévő menekültekre irányuló kohéziós fellépés”(CARE-kezdeményezés) (10) keretében.

A menekülők érkezésének nagyságrendje és sebessége példa nélküli, és minden szinten hatékony választ igényel. E dokumentum célja, hogy szakpolitikai iránymutatást nyújtson a tagállamoknak az Ukrajnából érkezők munkaerőpiaci integrációjának elősegítéséhez. Felvázolja azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeket a tagállamok az elmúlt hónapokban és a 2015–2016-os migrációs válság óta levont tanulságok és összegyűjtött bevált gyakorlatok alapján hozhatnak. A sikeres munkaerőpiaci integráció olyan egyéb területeken hozott intézkedésektől is függ, mint például a lakhatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz (beleértve a mentális és reproduktív egészségügyi ellátást), a szociális védelemhez és szolgáltatásokhoz, valamint – a szülők szempontjából – a koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz és az iskolai oktatáshoz való hozzáférés. A Bizottság által mindezen területeken tett intézkedések (11) kiegészítik egymást.

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az e közleményben foglalt iránymutatást a szociális jogok európai pillérének elveivel (12) összhangban hajtsák végre, amelyek betartása elengedhetetlen a méltányos és jól működő munkaerőpiacokhoz és szociális védelmi rendszerekhez Európában. Az integrációról és a befogadásról szóló 2021–27-es bizottsági cselekvési tervben (13) szereplő számos intézkedés különösen fontos az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülő emberek számára. Figyelmet kell fordítani továbbá a megkülönböztetésmentességre és a megkülönböztetés nagyobb kockázatának kitett egyes csoportok – többek között a romák és más faji vagy etnikai kisebbséghez tartozó, vagy fogyatékossággal élő személyek és az LMBTIQ+ közösség – sajátos sebezhetőségére.

Az EU továbbra is együtt fog működni az ukrán hatóságokkal azon intézkedések támogatása érdekében, amelyek biztosítják, hogy az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülők gyakorolhassák jogaikat. Az EU-ban élő ukrán diaszpóra különleges szerepet játszik az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülők támogatásában.

2.   A MUNKAERŐPIACRA VALÓ BELÉPÉS ÉS A KÉPZÉSHEZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS

2.1.   Munkavállalás és önálló vállalkozás

Az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülők számára, akik képesek és szeretnének dolgozni, döntő fontosságú a munkaerőpiacra való gyors és hatékony belépés és beilleszkedés. Ők olyan munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységet folytathatnak, amely lehetővé teszi hogy pénzügyileg függetlenek legyenek, újjáépítsék életüket, és az EU-ban való tartózkodásuk alatt hozzájáruljanak a helyi közösség életéhez és integrálódjanak abba, ami az érintett személyek, az EU és végső soron Ukrajna újjáépítése szempontjából is hasznos lesz.

Az átmeneti védelemben részesülő személyek – a szakmára alkalmazandó szabályoktól függően – jogosultak munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységet folytatni. Munkaerőpiac-politikai megfontolásokból a tagállamok előnyben részesíthetik az EU-állampolgárokat, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodást aláíró államok állampolgárait, valamint a jogszerű tartózkodási engedéllyel rendelkező, munkanélküli segélyben részesülő, harmadik országbeli állampolgárokat. A tagállamokban a díjazásra, a munkavállalói jogviszonyban vagy önálló vállalkozóként végzett tevékenységek esetén a társadalombiztosítási rendszerhez való hozzáférésre, illetve a munkavállalás egyéb feltételeire vonatkozó hatályos általános jogszabályokat kell alkalmazni.

A március 23-i közleményben a Bizottság azt ajánlja a tagállamoknak, hogy a lehető legtágabban értelmezzék az átmeneti védelemről szóló irányelv által biztosított uniós munkavállalási jogokat, és csak kellően indokolt esetekben tegyenek kivételt a belső piacon való szabad mozgás lehetősége alól. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a nemzeti jog szerinti megfelelő védelemben részesülők számára is biztosítsanak ilyen hozzáférést munkaerőpiacukhoz. A képesítések elismeréséről szóló ajánlásban a Bizottság azt is ajánlotta, hogy a tagállamok ne vezessenek be, és ne is tartsanak fenn olyan követelményeket, amelyek alapján a vállalkozásoknak az átmeneti védelemben részesülő személy felvétele előtt bizonyítaniuk kell, hogy egy adott állást nem tudnak uniós polgárral betölteni.

Fontos továbbá a munkaerő-kizsákmányolás és a be nem jelentett munkavégzés elkerülése. Az Európai Munkaügyi Hatóság a be nem jelentett munkavégzés kezelésével foglalkozó platformján (14) keresztül támogatja a bevált gyakorlatok cseréjét az esetleges visszaélések és a munkaerő-kizsákmányolás elleni küzdelem érdekében. Az elmúlt években a platform olyan átfogó megközelítést szorgalmazott, amely ötvözi a megelőző intézkedéseket (például a figyelemfelkeltést és a tájékoztatást) és a munkahelyi ellenőrzéseket követő szankciókat (15).

Az állami foglalkoztatási szolgálatok kulcsszerepet játszanak az emberek munkaerőpiaci integrációjában, az érkezők tájékoztatásában, valamint az álláskeresők és a munkáltatók közötti kapcsolatteremtésben. E szolgálatok együttműködnek és tevékenységeiket koordinálják más érdekelt felekkel, például egyéb nemzeti közigazgatási szervekkel, önkormányzatokkal, szociális partnerekkel és civil társadalmi szervezetekkel, többek között a migráns, illetve ukrán diaszpóraszervezetekkel az időben történő és célzott támogatás biztosítása érdekében. Az állami foglalkoztatási szolgálatok az EURES-szolgáltatások (16) kulcsfontosságú szolgáltatói is, amelyek közül néhányat az Ukrajna elleni agresszív háború elől menekülők is igénybe vehetnek. A Bizottság készen áll arra, hogy az állami foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatán keresztül még jobban megkönnyítse az e kérdésekkel kapcsolatos információcserét és együttműködést.

Az állami foglalkoztatási szolgálatok körében végzett felmérés : 2022 márciusában a Bizottság felmérést indított az állami foglalkoztatási szolgálatok körében, amelynek eredménye azt mutatta, hogy a releváns eljárásokat – több nyelven (egyes esetekben ukránul is) elérhető online információk és célzott tanácsadók révén – gyorsan kiigazították. Egyes országokban az állami foglalkoztatási szolgálatok külön fiókirodákat hoztak létre az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülő álláskeresők számára, és egyes esetekben kifejezetten nekik szóló állásajánlatokat hirdetnek. Egyes állami foglalkoztatási szolgálatok már jelen vannak a fogadóközpontokban és -szolgálatokban, mások pedig részt vesznek az Ukrajna elleni agresszív háború elől menekülő emberek közös veszélyhelyzet-reagálási csoportjaiban vagy munkacsoportjaiban. Az elmúlt években számos állami foglalkoztatási szolgálat jelentős tapasztalatra tett szert a menedékkérők és menekültek profilalkotása, nyilvántartásba vétele és munkaerőpiaci integrációjának támogatása terén, ezért a Bizottság arra ösztönzi őket, hogy az állami foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatán keresztül működjenek együtt és osszák meg egymással a bevált gyakorlatokat.

A Bizottság az európai integrációs partnerség (17) keretében a szociális és gazdasági partnerekkel is együttműködik az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja elől menekülők munkaerőpiaci integrációjának előmozdítása érdekében. A tagállamokat arra is ösztönzi, hogy nemzeti szinten alakítsanak ki több érdekelt fél részvételén alapuló közös megközelítést a gazdasági és szociális partnerekkel, mivel e szereplők – megfelelő támogatás mellet – kulcsszerepet tölthetnek be a foglalkoztatási és önfoglalkoztatási lehetőségek megteremtésében és biztosításában.

A Bizottság a következőkre kéri a tagállamokat a munkavállalásra és az önfoglalkoztatásra vonatkozó intézkedések meghozatalakor: — Tegyenek elérhetővé tájékoztatást: — Tájékoztassák az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülőket a rendelkezésre álló támogatásokról. Ez túlmutat azon a törvényi kötelezettségen, hogy tájékoztassák őket jogaikról, és a támogatással – például a pályaorientációval, a tanácsadással, a mentorálással, a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelemmel (különösen a terhesség és a kora gyermekvállalás során), valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését célzó intézkedésekkel – kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozik. Az ilyen jellegű információkat az átmeneti védelemről szóló irányelv 9. cikke alapján benyújtandó dokumentumba lehet foglalni, ideális esetben a címzett nyelvén, és külön erre a célra létrehozott weboldalakon, alkalmazásokon vagy hirdetéseken keresztül is elérhetővé lehet tenni. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy hasonló dokumentumokat és információkat bocsássanak a nemzeti jog alapján megfelelő védelemre jogosult személyek rendelkezésére is. — Tájékoztassák a nemzeti jog szerinti átmeneti és megfelelő védelemben részesülő személyek jogairól az integrációs szolgálatokat, a helyi hatóságokat, a szociális biztonsági intézményeket, a potenciális munkáltatókat és a szociális partnereket. Ez történhet tájékoztatással és képzéssel, valamint az olyan uniós szintű kezdeményezésekben való részvételre való ösztönzésükkel, mint a készségfejlesztési paktum (18). — Segítsék elő az átmeneti védelemben és adott esetben a nemzeti jog szerinti megfelelő védelemben részesülő személyek munkaerőpiaci integrációját az alábbiak révén: — Az EU-ba érkezőket ösztönözni kell arra, hogy haladéktalanul jelentkezzenek a helyi állami foglalkoztatási szolgálatoknál, például érkezéskor vagy fogadóközpontokon és -szolgálatokon keresztül. — Az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülők szükségleteit figyelembe kell venni a nemzeti hatóságok és az állami foglalkoztatási szolgálatok munkája során, az alábbiak révén: — Első fokon különös figyelmet kell fordítani azokra a foglalkozásokra, amelyek keretében az átmeneti védelemben és a nemzeti jog szerinti megfelelő védelemben részesülő személyek segíthetnek másokat, akik az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülnek (pl. orvosok, ápolók, tanárok és oktatók, kisgyermekkori nevelésben és gondozásban dolgozók, munkaerőpiaci tanácsadók, valamint az állami foglalkoztatási szolgálatoknál elhelyezkedők). Ezt az ilyen szakmákhoz való hozzáférés akadályainak csökkentése, valamint az ukrán hatóságokkal és diaszpórával való együttműködés révén lehetne biztosítani.: — Különös figyelmet kell fordítani a nők munkaerőpiaci hozzáférésére, és prioritásként kell kezelni a gyermekes nők szükségleteit, többek között a koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz, valamint az iskolai oktatáshoz való hozzáférési joguk tekintetében, mivel ez segítheti őket a foglalkoztatási lehetőségek kihasználásában.: — Ösztönözni kell a szakmai gyakorlatokat olyan ágazatokban és szakmákban, ahol munkaerőhiány van a fogadó tagállamban. A Cedefop elemzése az Európa-szerte betöltetlen állásokról (19) segítheti a tagállamokat annak felmérésében, hogy hol és milyen készségekre van szükség, regionális szinten is. Ezen túlmenően az Európai Munkaügyi Hatóság hiány- és többletszakmákról szóló jelentése (20) segítheti a tagállamokat a szükségletek azonosításában.: — Szükség van a munkahelyi sokszínűséggel kapcsolatos tudatosság növelésére, valamint olyan állampolgári/szociális-kulturális orientációs tanfolyamokra, amelyek tükrözik az egyes csoportok (pl. nők, fogyatékossággal élő személyek, kisebbségek stb.) igényeit, és tájékoztatnak a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó jogokról és a teendőkről jogsértés esetén.: — A foglalkoztatáshoz és az önfoglalkoztatáshoz való hozzáférést lehetővé tevő keret megerősítése az alábbiak révén:: — Támogatást kell nyújtani az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülőket foglalkoztató munkáltatóknak, valamint juttatásokat kell biztosítani induló vállalkozások létrehozásához. A szociális gazdaság vállalkozásai és hálózatai szintén támogathatják az integrációs erőfeszítéseket.: — Meg kell nyitni a vállalkozástámogató programokat az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja elől menekülők előtt, például képzés, mentorálás, tanácsadás és hálózatépítési támogatás, valamint mikrofinanszírozás, illetve pénzügyi és nem pénzügyi támogatási intézkedések kombinációja révén. Erre a célra a vállalkozói tevékenységet elősegítő szakpolitikai eszköz (21) is használható;: — Népszerűsíteni kell az európai vállalkozástámogató programokat, például az Erasmus fiatal vállalkozóknak (22) és az Enterprise Europe Network (23) programot.: — Biztosítsák a lehető legszélesebb körű munkaerőpiaci hozzáférést a munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységet folytatók számára a következők révén:: — A kizsákmányolás és a be nem jelentett munkavégzés kockázatának kezelése (24) a különböző szereplők – köztük a bűnüldözési szervek és munkaügyi felügyelőségek – közötti együttműködés biztosítása révén, összhangban az elmúlt években a be nem jelentett munkavégzés kezelésére irányuló együttműködés erősítését célzó európai platform, az emberkereskedelem elleni küzdelemre vonatkozó uniós stratégia (2021–2025) (25) és az emberkereskedelem elleni közös terv által támogatott holisztikus megközelítéssel, amelynek célja az emberkereskedelem kockázatainak kezelése és a potenciális áldozatok támogatása az ukrajnai háború elől menekülők körében (26). — Az ideiglenes védelemről szóló irányelv 12. cikke szerinti azon lehetőség mellőzése, hogy elsőbbséget biztosítsanak az uniós állampolgároknak és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás hatálya alá tartozó államok állampolgárainak, illetve a munkanélküli ellátásban részesülő, tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgároknak. — Annak biztosítása, hogy a munkaerőpiaci intézkedések mindig figyelembe vegyék a fogyatékossággal élő személyek szempontjait, biztosítva az információkhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést, összhangban a szociális jogok európai pillérének 17. elvével és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmények (UNCRPD) szerinti kötelezettségvállalásokkal.

Példák a releváns uniós finanszírozású projektekre Az uniós finanszírozású projektek (27) inspirációként szolgálhatnak, és szemléltethetik a bevált gyakorlatokat. Például a gyors integrációs programok, amelyek a nyelvtanulásra és a munkahelyi képzésre helyeznek hangsúlyt, különösen hatékonynak bizonyultak a menedékkérők és a menekültek integrációja terén. A menekült munkavállalók lehetőségeit támogató program (FORWORK) (28) az EaSI által finanszírozott kísérleti projekt, amely a piemonti (Olaszország) és albániai befogadóállomásokon található menedékkérők és menekültek munkaerőpiaci integrációját célozza. A projekt készségfelméréseket és az érintettek neméhez igazított mentorálási szolgáltatásokat, valamint nyelvi és szakmai képzést kínál az egyénre szabott integrációs terv kidolgozásához. Egy másik, az EaSI által finanszírozott kísérleti projekt a gyorsított eljárású intézkedések ösztönzése (FAB) (29), amely a menekültek és családjaik munkaerőpiaci beilleszkedésének felgyorsítására irányuló városspecifikus koncepcióra összpontosít, különös tekintettel a női menekültekre. A projektben Belgrád, Berlin, Madrid, Milánó, Stockholm és Bécs vett részt. A több érdekelt felet tömörítő partnerségek sikeres példája a Labour INT (30) projekt, amely – a vállalkozások, az iparkamarák, a kereskedelmi kamarák, a szakszervezetek és a migránsszövetségek érdeklődésére és kapacitásaira építve – a menedékkérők és menekültek integrációját több szinten támogatja (az érkezéstől a munkahelyig, beleértve az oktatást, a képzést és a munkaközvetítést). Az ESZA által finanszírozott, a migráns nők munkaerőpiaci integrációjára összpontosító projektek közé tartozik például a Stark im Beruf (31) (Németországban) a migráns hátterű anyák esetében, a Mirjam (32) a Svédországba érkező nők esetében, a CIAO (33) (Luxemburgban) pedig a migráns hátterű nők esetében.

2.2.   A készségek feltérképezése és a képesítések gyors elismerése

Az ideiglenes védelemben és a nemzeti jog szerinti megfelelő védelemben részesülőknek bizonyítaniuk kell, hogy megfelelő készségekkel és képesítésekkel rendelkeznek ahhoz, hogy gyorsan beilleszkedjenek a munkaerőpiacra. Több tagállam eljárásokat vezet be a tanulmányok és képesítések egyenértékűségének értékelésére, amennyiben a dokumentáció rendelkezésre áll, ellenkező esetben a készségek, valamint a korábbi tanulás és tapasztalat validálására (pl. tesztek, a készségek gyakorlati felmérése vagy bemutatása, interjúk vagy online önértékelés újtán). Fontos, hogy ezek az intézkedések ne teremtsenek szükségtelen akadályokat a munkaerőpiachoz való tényleges hozzáférés tekintetében, ideértve például a nyelvi követelményeket is.

A szabályozott szakmákhoz, például az egészségügyi és tanári szakmák különböző csoportjaihoz való hozzáféréshez általában szükség van a külföldi képesítés értékelésére és hivatalos elismerésére. A képesítések elismeréséről szóló ajánlás iránymutatást és gyakorlati tanácsadást nyújt a gyors, tisztességes és rugalmas elismerési folyamat biztosításához, és kiemeli a felsőoktatási diplomák elismerése megkönnyítésének fontosságát, például az egyetemi diplomák esetében. A legtöbb tanulási program azonban – beleértve a munkaerőpiaci és a munkáltatói alapú tanulást vagy bizonyítványokat– nem szabályozott szakmákhoz kapcsolódik. Sokan rendelkezhetnek a munka, a vállalkozás vezetése vagy egyéb, például önkéntes munka keretében szerzett készségekkel is. Ezek a készségek nagyon értékesek lehetnek a munkaerőpiacon, de fennáll annak a kockázata, hogy nem ismerik el és alulértékelik őket.

A Bizottság számos, készségekkel kapcsolatos eszközt kínál a végfelhasználók és a közvetítők számára, például a harmadik országbeli állampolgárok készségprofil-készítő eszközét (34), amely már Ukrajnában is elérhető. Az eszköz támogathatja az ukrán nyelvű álláskeresőket, valamint azokat, akik folytatni kívánják képzésüket és tanulmányaikat. Az eszköz strukturált interjú keretében térképezi fel a készségeket, és gyűjti össze a képesítéseket és tapasztalatokat igazoló dokumentumokat. A készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások európai osztályozása (ESCO) (35) júniusban szintén elérhető lesz Ukrajnában, hogy megkönnyítse a készségprofil-készítő eszköz és a magánszektor által kínált hasonló eszközök használatát. Az Europass e-Portfoliója (36) 2022. április végén vált elérhetővé Ukrajnában. A Bizottság jelenleg indítja el az uniós tehetségbázis kísérleti kezdeményezést (37) egy uniós internetes portál kialakításának kísérleti projektje keretében, amely lehetővé teszi az Ukrajnából menekült emberek számára, hogy regisztrálják készségeiket és jelezzék munkavállalási szándékukat, megkönnyítve ezáltal a közösségben rendelkezésre álló készségek feltérképezését és a munkáltatókkal való egymásra találást. A kísérleti projekt kidolgozása a tagállamokkal és a legfontosabb érdekelt felekkel folytatott megbeszélések mentén halad előre.

Annak biztosítása érdekében, hogy az ukrán képesítéseket a különböző tagállamok munkáltatói, illetve oktatási és képzési szolgáltatói könnyebben megérthessék, a Bizottság az Európai Képzési Alapítvánnyal (ETF), az ukrán hatóságokkal (38) és az uniós tagállamokkal együttműködve összevetette az ukrán nemzeti képesítési keretrendszert és az európai képesítési keretrendszert (EKKR). Az ETF forrásközpontot (39) hozott létre, hogy segítséget nyújtson egyrészt az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülőknek azzal kapcsolatban, hogy miként folytassák az oktatást és a képzést, és hogyan keressenek támogatást képesítéseik elismeréséhez, másrészt azoknak, akiknek e képesítéseket értelmezniük kell. A Bizottság azt is vizsgálja, hogy milyen lehetőségek rejlenek a tanulmányokkal kapcsolatos európai digitális tanúsítványokban a diplomák digitális újrakibocsátása szempontjából azok számára, akik a háború elől menekülve nincsenek a szükséges dokumentumok birtokában.

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy a készségek és képesítések feltérképezésére és elismerésére vonatkozó intézkedések meghozatalakor: — Biztosítsák, hogy az egyének készségei és képesítései szükség szerint értékelhetők, felmérhetők és gyorsan elismerhetők legyenek, függetlenül attól, hogy rendelkezésre áll-e dokumentáció vagy sem, például az önéletrajzok elkészítésének, a készségek tesztelésének és a hiányzó képesítések visszakeresésének támogatásával. Az állami foglalkoztatási szolgálatok, a szociális partnerek, a képesítések érvényesítéséért és elismeréséért felelős intézmények, például a Felsőfokú Tanulmányok és Oklevelek Elismerésével Foglalkozó Nemzeti Információs Központok (40), valamint az ukrán hatóságok közötti együttműködés elengedhetetlen a készségek és képesítések gyors, költségmentes és egyszerű feltérképezéséhez és elismeréséhez, valamint annak biztosításához, hogy az e lehetőségekkel kapcsolatos információk ténylegesen elérhetők legyenek az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja elől menekülők számára. — Ösztönözzék a korábbi tapasztalatok és tanulás – többek között a nem formális és az informális tanulás – értékeléséért és elismeréséért felelős szolgálatokat, hogy proaktív módon működjenek együtt az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja elől menekülőkkel és az őket támogató szervezetekkel annak biztosítása érdekében, hogy támogatást lehessen nyújtani a különböző képzettségi háttérrel rendelkező embereknek készségeik azonosításához és feltérképezéséhez.

Példák a releváns uniós finanszírozású projektekre Belgiumban (Vallónia) az ESZA által támogatott „készségérvényesítő központok” (41) segíthetik az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülő, szakmai tapasztalattal rendelkező egyéneket készségeik hivatalos és ingyenes érvényesítésében. A hivatalos elismerés segít igazolni a munkáltató felé a készségeket, soron kívül bekapcsolódni a képzésekbe, vagy megkezdeni egy szakma gyakorlását.

2.3.   Szakmai alapképzés

A Bizottság együttműködik az Európai Képzési Alapítvánnyal annak érdekében, hogy a szakoktatásban és -képzésben részt vevő hallgatók online eszközökkel folytathassák a tanulást. Az Európai Képzési Alapítvány különösen azon munkálkodik az ukrán hatóságokkal és más partnerekkel együtt, hogy azonosítsa és összegyűjtse az online tanulási tartalmakat és képzési forrásokat, például a tagállamokból és a partnerországokból származó mikrotanfolyamokat és rövid szakmai modulokat, amelyeket széles körben terjeszteni lehet, konkrét szakképzési kompetenciákhoz és mikrotanúsítványokhoz vezető tanulási lehetőségeket biztosítva a lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukrán tanulók számára.

Felmérés a szakképzéssel kapcsolatos intézkedésekről A tagállamokban eddig hozott, szakképzéssel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó információk összegyűjtése és a bevált gyakorlatok cseréjének támogatása érdekében a Bizottság 2022 márciusában felmérést indított a Szakképzési Tanácsadó Bizottság tagjai, a szakképzéssel foglalkozó főigazgatók, a szakképzési szolgáltatók európai szövetségei és a készségfejlesztési paktum tagjai (vállalkozások, egyesületek, kereskedelmi kamarák, képzési szolgáltatók és mások) körében. Az előzetes eredmények (42) áttekintést nyújtanak a tagállamok eddigi intézkedéseiről, és példákkal szolgálnak olyan bevált gyakorlatokra, amelyek mások számára inspirációként szolgálhatnak. Ezek közé tartoznak a gyorsított eljárások, a tanulmányok egyenértékűsítése és az érvényesítési eljárások, az egyéni tervek, a mentorálás és tanácsadás, valamint a munkaalapú tanulás és az előkészítő órák, beleértve a nyelvi és interperszonális készségeket.

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy: — Biztosítsanak gyors hozzáférést a szakmai alapképzéshez, beleértve a tanulószerződéses gyakorlati képzést is, és a szociális és gazdasági partnerekkel együttműködve bővítsék ki a minőségi munkaalapú tanulási és tanulószerződéses gyakorlati képzési lehetőségeket a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszerének (43) elveivel összhangban, beleértve a javadalmazást is. — Támogassák a szakképzési szolgáltatókat további forrásokat biztosítva számukra, nagyobb rugalmasságot alkalmazva a képzési programoknak az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja elől menekülő tanulók szükségleteihez való hozzáigazítása terén, valamint azáltal, hogy fontolóra veszik az átmeneti védelemben vagy a nemzeti jog szerinti megfelelő védelemben részesülő szakoktatók és képzési szakemberek foglalkoztatását. — Ismerjék el a korábbi tanulási tapasztalatokat és képesítéseket, a meglévő érvényesítési eljárások alkalmazása révén határozva meg a megfelelő konkrét tanulási pályákat, valamint vonják be a szociális és gazdasági partnereket abba, hogy a fiatal ukrajnai tanulók szakmai vizsgákat tehessenek le és kompetenciaalapú szakmai bizonyítványokat szerezhessenek. — Vizsgálják meg, milyen lehetőségek vannak az olyan, szakképzésben részt vevő ukrán tanulók folyamatban lévő Erasmus+ mobilitási tartózkodásának meghosszabbítására, akik nem tudnak hazatérni, és akik átmeneti védelemre szorulhatnak.

Példák a releváns uniós finanszírozású projektekre Az ESZA által társfinanszírozott, bukaresti székhelyű „First Room” projekt és a Concordia szakképző iskola (44) képzési és tanácsadási szolgáltatásokat nyújt a közelmúltban állami gyermekvédelmi rendszerekbe került gyermekek és fiatalok társadalmi integrációjának támogatása érdekében. A szakképző iskola igazolja kompetenciáikat, valamint foglalkoztatási és pályaorientációt nyújt számukra. Az integrált szolgáltatások keretében a rendszerből kilépő fiatalokat is támogatják azáltal, hogy lakásokat és szobákat bérelhetnek a Concordia tranzitközpontban. Jelenleg az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja elől menekülőket is támogatják.

2.4.   Felnőttek továbbképzési és átképzési lehetőségei a munkaerőpiacra való belépés megkönnyítése érdekében

Az átmeneti védelemben részesülők számára lehetővé kell tenni, hogy felnőttoktatásban, szakképzésben, illetve gyakorlati munkahelyi képzésben vegyenek részt. A gyakorlati munkahelyi képzés nagyon hatékonynak bizonyul a migránsok és menekültek integrációjában. Emellett a humán és a szakmai készségek fejlesztése (ideértve a vállalkozói készségeket, az önfejlesztést és a számítógépes jártasságot), különösen pedig a nyelvi képzés (többek között a munkaalapú tevékenységek révén) alapvető eleme a sikeres munkaerőpiaci és társadalmi részvételnek (többek között a migránsok tudatossága és joggyakorlása szempontjából is). Emellett azáltal, hogy beruháznak az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülők készségeibe, a tagállamok jelentős mértékben hozzájárulhatnak Ukrajna jövőbeli újjáépítéséhez.

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy a felnőttek oktatására és képzésére vonatkozó intézkedések meghozatalakor: — Mielőbb biztosítsanak célzott továbbképzési és átképzési lehetőségeket, szakoktatást és -képzést és/vagy gyakorlati munkahelyi képzést a kedvezményezettek számára, figyelembe véve bizonyos csoportok (pl. nők, fogyatékossággal élő személyek, kisebbségek) szükségleteit, és támogassák őket e lehetőségek hatékony kihasználásában. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy működjenek együtt az oktatási és képzési szolgáltatókkal, a szociális és gazdasági partnerekkel, valamint a magánszektorral annak érdekében, hogy ezek a lehetőségek összhangban legyenek a munkaerőpiaci igényekkel és a készséghiányokkal. — Biztosítsanak támogató intézkedéseket és nyújtsanak tájékoztatást a továbbképzési és átképzési lehetőségek igénybevételének megkönnyítése érdekében, többek között a megfelelő programok azonosításának elősegítése és pénzügyi támogatás (például tanulmányi utalványok és egyéni tanulási számlák) formájában.

Példák a releváns uniós finanszírozású projektekre Az ERASMUS+ által támogatott Omnia Készségközpont (45) (Finnország) szolgáltatásokat nyújt az Espoo-ba érkező bevándorlóknak szakmai készségeik fejlesztése és a foglalkoztatás előmozdítása érdekében. Többek között képzéseket, coachingot, tanácsadást és finn nyelvtanfolyamokat szervez. Az ESZA által finanszírozott Bremen Integration Qualification (46) (Németország) projekt a tanuláshoz való hozzáférésre és a 18 és 26 év közötti bevándorlók munkavállalási lehetőségeinek megteremtésére összpontosít, többek között intenzív nyelvtanfolyamok révén. A Vöröskereszt által irányított projekt már most is támogatást nyújt az ukrajnai háború elől menekülő fiataloknak.

2.5.   Lehetőségek biztosítása felnőttek számára tanulmányaik befejezésére

A tagállamok az átmeneti védelemben részesülő felnőtt kedvezményezettek részére engedélyezhetik az általános oktatási rendszerben történő részvételt. Ez hasznos lehet azok számára, akik nem tudták befejezni formális alapképzésüket és felső-középfokú képesítést szerezni, vagy akik felsőoktatási tanulmányaikat az invázió miatt kénytelenek voltak megszakítani, illetve azok számára is, akiknek nem volt lehetőségük a felsőoktatásba bekerülni. Ezek az erőfeszítések nemcsak az érintett személyek, hanem az EU és végül Ukrajna számára is előnyösek lesznek.

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy a felnőttek tanulmányainak befejezésére vonatkozó nemzeti intézkedések meghozatalakor: — Biztosítsanak lehetőségeket az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja elől menekülő felnőttek számára az általános oktatáshoz való hozzáféréshez, többek között második esélyt kínáló oktatás révén. Ezeknek a lehetőségeknek rugalmasnak és célzottnak kell lenniük, figyelembe véve az átmeneti védelemben és a nemzeti jog szerinti megfelelő részesülő személyek szükségleteit. E tekintetben a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy működjenek együtt az érdekelt felekkel, többek között a civil társadalommal és a közösségi alapú szerveződésekkel annak érdekében, hogy támogassák az ilyen lehetőségek hatékony kihasználását. — Biztosítsanak lehetőségeket az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülő felnőttek számára, akik felsőoktatási intézményekbe kívánnak beiratkozni, hogy befejezzék a már megkezdett tanulmányaikat, vagy új programokba kapcsolódjanak be. Ennek érdekében a tagállamok ösztönözhetik és támogathatják a felsőoktatási intézményeket abban, hogy felvegyék ezeket a hallgatókat vagy lehetővé tegyék számukra, hogy távképzésben folytassák tanulmányaikat, többek között az uniós és ukrán felsőoktatási intézmények közötti együttműködés előmozdítása révén, adott esetben az ukrán rendszerbe való visszailleszkedés megkönnyítése érdekében is. — Biztosítsanak hozzáférést az infrastruktúrához, például vizsgaközpontokhoz és informatikai berendezésekhez, valamint működjenek együtt az ukrán hatóságokkal annak érdekében, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek az ukrán felsőoktatási intézményekbe való felvétel céljából vizsgákat tehessenek.

3.   UNIÓS ALAPOKBÓL SZÁRMAZÓ TÁMOGATÁS

Az e közleményben felvázolt intézkedéseket különböző uniós alapok és kezdeményezések támogathatják. A hatályos rendeletek közelmúltbeli módosításai a 2014–2020-as programozási időszak el nem költött forrásaira összpontosítottak, nevezetesen az Európai Szociális Alap (ESZA), az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD) és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF) forrásaira.

A CARE-kezdeményezés („Az Európában lévő menekültekre irányuló kohéziós fellépés”) az alapok kezelésére vonatkozó rendeletek (47) módosítása révén arra összpontosított, hogy nagyobb rugalmasságot biztosítson a tagállamok számára az uniós kohéziós alapok gyors mozgósításához, azok hatókörének megváltoztatása nélkül.

A CARE-kezdeményezés A CARE-rendelettel bevezetett főbb változások a következők: — Az ukrajnai válság kezelésére szolgáló műveletek támogatása 2022. február 24-től, az ezen időpontot követően benyújtott kérelmek esetében is. — A tagállamok az ESZA-t vagy az ERFA-t korlátozás nélkül felhasználhatják a másik alap keretében támogatható intézkedések támogatására. Például az infrastrukturális projektekre elkülönített ERFA-források átcsoportosíthatók a társadalmi befogadásra, a gondozásra és az oktatásra ESZA-típusú intézkedések esetében, és fordítva, az ESZA-források felhasználhatók az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülőknek szánt felszerelések és infrastruktúra finanszírozására. — A tagállamok által a Bizottságnak 2022. június 30-ig bejelentett kiadások 100 %-os visszatérítésben részesülhetnek (48). — A tagállamok a REACT-EU allokációjukat (összesen legfeljebb 10 milliárd EUR) a válság kezelésére is programozhatják. — A tagállamok (különösen azok, amelyek a legnagyobb számban fogadják az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja elől menekülőket (49)) 3,5 milliárd EUR összegű további előfinanszírozásban részesültek a REACT-EU forrásokból. — A tagállamok új, heti 40 EUR/fő egységköltséget alkalmazhatnak, ami elősegíti az azonnali segítségnyújtást, miközben egyszerűsíti a költségnyilatkozatok szabályait (50).

Az április 6-án elfogadott (EU) 2022/585 rendelet (51) egy évvel (2024 júniusáig) meghosszabbítja a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMA), a Belső Biztonsági Alap (BBA), valamint a határigazgatás és a vízumpolitika, illetve a rendőrségi együttműködés támogatására szolgáló pénzügyi eszköz végrehajtási időszakát, és felszabadítja a korábban konkrét célokra elkülönített 2014–2020-as MMA-forrásokat.

Annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségek és programozási intézkedések optimális kihasználásában, a Bizottság összeállította az ESZA, a FEAD, az ERFA, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, valamint a Belső Biztonsági Alap keretében támogatható intézkedések indikatív listáját, és létrehozott egy „Kérdések és válaszok” weboldalt (52), amely elsősorban, de nem kizárólag a programhatóságok számára hozzáférhető, és gyors és összehangolt válaszokat ad a tagállamoknak.

Az ESZA segíthet az előző szakaszokban ismertetett intézkedések legtöbbjének finanszírozásában, ideértve a mentorálást, a pályaorientációt, a továbbképzést és az átképzést, a munkahelyi kiközvetítéseket, a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket és a szakmai gyakorlatokat, az állami foglalkoztatási szolgálatok támogatását, valamint a megkülönböztetés elkerülését és az információk hozzáférhetőségének biztosítását célzó intézkedéseket valamennyi munkavállaló számára. Az ESZA finanszírozhatja az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülő személyekkel foglalkozó szervezetek személyzeti kiadásait, akár a határon, akár a tagállamok más részein, továbbá a gyermekek és a felnőttek oktatását, valamint az egészségügyi, lakhatási és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést is.

Emellett az ERFA támogathatja az általános, nem szegregált szolgáltatásokhoz való hozzáférést az oktatás, a foglalkoztatás és a képzés, a lakhatás, az egészségügy és a szociális ellátás területén, hozzáférhető infrastruktúrafejlesztés (pl. építkezések/felújítás/bővítés) és az ahhoz tartozó eszközök révén. A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMA), valamint a határigazgatás és a vízumpolitika, illetve a rendőrségi együttműködés támogatására szolgáló pénzügyi eszköz fedezheti az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja elől menekülők elsődleges fogadási szükségleteit, valamint – az MMA esetében – a befogadó országokba való beilleszkedésüket.

A foglalkoztatási lehetőségek hosszú távú javítására irányuló fő küldetését kiegészítve az ESZA vészhelyzeti intézkedéseket is támogathat, például élelmiszer- és alapvető anyagi támogatást, szállás- vagy szállítási költségeket, feltéve, hogy ezeket a támogatás helye szerinti országban személyre szabott integrációs program keretében nyújtják. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD) hatóköre még szélesebb, és a kedvezményezett jogállásától és lakóhelyétől függetlenül felhasználható alapvető anyagi támogatásra, például élelmiszerek, higiéniai termékek, csecsemőknek és gyermekeknek szánt cikkek stb. formájában.

Az InvestEU forrásai, nevezetesen a készség- és oktatásfejlesztési garancia keretében felhasználhatók a készségfejlesztés támogatására, az oktatási és képzési szervezetek kínálatának bővítésére, valamint az önfoglalkoztatásra és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket toborzó és kiképző vállalkozások támogatására is. Emellett a technikai támogatási eszköz (53) kérésre technikai támogatást nyújthat a tagállamoknak a foglalkoztatáshoz és a képzéshez, a társadalmi befogadáshoz és az oktatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében.

A program beépített rugalmasságának köszönhetően az Erasmus+ finanszírozási lehetőségeit is mozgósítani lehetett. Például az Ukrajna elleni agresszió elől menekülő tanárok és oktatók pénzügyi támogatásban részesülhetnek integrációjuk megkönnyítése és az uniós oktatási rendszerekben való munkához szükséges készségek megszerzése érdekében. Ideiglenes jelleggel képzett személyzetet lehet küldeni olyan régiókba, ahol az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja elől menekülőket szállásolják el. A diákokat az Erasmus+ együttműködési projektekben részt vevő oktatási és képzési intézmények is gyorsan fogadhatják. Az Erasmus+ együttműködési projektek projektalapjait rugalmasan lehet felhasználni az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja elől menekülő gyermekek integrációjának elősegítésére.

Végezetül, az Oroszország Ukrajnai invázója elől menekülők támogatásával kapcsolatos szükségleteket továbbra is figyelembe lehet venni a 2021–2027-es kohéziós programok előkészítésére irányuló, folyamatban lévő munka során. E programokat elfogadásuk után az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja elől menekülőket támogató intézkedések finanszírozására is fel lehet majd használni a foglalkoztatás, az oktatás és képzés, a társadalmi befogadás, a lakhatás, az egészségügy és a szociális ellátás, valamint az élelmiszer- és alapvető anyagi támogatás területén (a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap és az ESZA+ egyesítése következtében) (54). E programok kiadásai 2021. január 1-jétől számolhatók el.

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy: — A lehető legjobban használják ki a rendelkezésre álló forrásokat minden olyan intézkedés esetében, amelyre vonatkozóan e közlemény iránymutatást nyújt. — Hangolják össze a különböző illetékes hatóságok, ideértve a regionális és helyi hatóságok munkáját a relevancia és a kiegészítő jelleg biztosítása érdekében. — Egyeztessék munkájukat a Bizottsággal is, és használják a fent említett „Kérdések és válaszok” weboldalt.

4.   KÖVETKEZTETÉSEK ÉS KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy folytassák erőfeszítéseiket az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülők támogatása és munkaerőpiaci integrációjuk megkönnyítése érdekében, az e közleményben foglalt iránymutatással és az uniós szinten eddig bemutatott egyéb kezdeményezésekkel összhangban. Emellett arra ösztönzi őket, hogy működjenek együtt az érdekelt felekkel az átfogó és összehangolt reagálás biztosítása érdekében, és használják ki az uniós szinten rendelkezésre álló valamennyi támogatást, köztük a forrásokat is.

A Bizottság készen áll arra, hogy folytassa az együttműködést a nemzeti hatóságokkal és más érdekelt felekkel, és a változó helyzet fényében továbbra is iránymutatást nyújt majd, többek között a szolidaritási platformon és az alapok „Kérdések és válaszok” platformján keresztül. A Bizottság továbbra is támogatja a tagállamok közötti kölcsönös tanulást, információkat gyűjt a tagállamok intézkedéseiről (55), elsősorban az erre a célra létrehozott hálózatokon, például az állami foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatán és a Szakképzési Tanácsadó Bizottságon keresztül, valamint releváns információkat nyújt az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja elől menekülőknek az e célra létrehozott webes felületen (56) és közösségi médián keresztül. Minden elköltött euró és minden erőfeszítés, amit ma az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülők humán fejlődése érdekében teszünk, az EU és Ukrajna jövőjéhez járul hozzá.

---

(1)  A migrációs felkészültségi és válságkezelési mechanizmus uniós hálózatának (Blueprint) legfrissebb adatai.

(2)  HL L 71., 2022.3.4., 1. o.

(3)  Az operatív iránymutatásokban és a március 23-i közleményben foglaltaknak megfelelően az (EU) 2022/382 tanácsi végrehajtási határozat 2. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az ukrán állampolgárok mellett az Ukrajnában nemzetközi védelemben részesülő harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek és családtagjaik számára is átmeneti védelmet kell biztosítani, amennyiben 2022. február 24-én vagy azt megelőzően Ukrajnában tartózkodtak. Azon harmadik országbeli állampolgárok számára, akik február 24-én vagy azt megelőzően állandó tartózkodási engedéllyel tartózkodnak Ukrajnában, és akik nem képesek biztonságosan visszatérni származási országukba, a tagállamok átmeneti védelmet vagy a nemzeti joguk szerinti megfelelő védelmet alkalmaznak (a tanácsi végrehajtási határozat 2. cikkének (2) bekezdése). A tagállamok átmeneti védelmet biztosíthatnak más harmadik országbeli állampolgárok számára is, akik jogszerűen tartózkodnak Ukrajnában, és nem képesek visszatérni származási országukba vagy régiójukba (a tanácsi végrehajtási határozat 2. cikkének (3) bekezdése). Az operatív iránymutatásokban foglaltaknak megfelelően a tanácsi végrehajtási határozattal bevezetett átmeneti védelem a 2001/55/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban a határozat hatálybalépésétől számított egy évig, azaz 2022. március 4-től 2023. március 4-ig tart. Ha ezen időszak alatt a Tanács a Bizottság javaslata alapján nem hoz határozatot az átmeneti védelem megszüntetéséről, az automatikusan meghosszabbodik hat hónappal, azaz 2023. szeptember 4-ig, majd ismét hat hónappal, azaz 2024. március 4-ig.

(4)  A Bizottság közleménye a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Ukrajnából való tömeges beáramlása tényének a 2001/55/EK irányelv 5. cikke értelmében történő megállapításáról és átmeneti védelem bevezetéséről szóló (EU) 2022/382 tanácsi végrehajtási határozat végrehajtására vonatkozó operatív iránymutatásról (HL C 126 I., 2022.3.21., 1. o.).

(5)  COM(2022) 131 final.

(6)  A Bizottság (EU) 2022/554 ajánlása (2022. április 5.) az ukrajnai orosz invázió elől menekülők képesítéseinek elismeréséről (HL L 107 I., 2022.4.6., 1. o.).

(7)  Bel- és Igazságügyi Tanács: Tízpontos terv (europa.eu)

(8)  A Bizottság által az átmeneti védelemről szóló irányelv 24–27. cikke alapján létrehozott kezdeményezés.

(9)  Tudnivalók az ukrajnai háború elől menekülők számára| Európai Bizottság (europa.eu)

(10)  Ukrajna: a CARE |végleges elfogadásaEurópai Szociális Alap Plusz (europa.eu)

(11)  Ezeken a területeken további intézkedések vannak folyamatban – lásd például a 10 pontból álló terv végrehajtására irányuló kezdeményezéseket, beleértve a „Biztonságos otthonok” kezdeményezést is; az oktatással kapcsolatban a Bizottság kidolgozta a szakpolitikai iránymutatás az ukrán menekültek oktatásba való bevonásának támogatásáról:megfontolások, alapelvek és gyakorlatok (schooleducationgateway.eu) c. dokumentumot.

(12)  A szociális jogok európai pillére | Európai Bizottság (europa.eu)

(13)  COM(2020) 758 final.

(14)  A be nem jelentett munkavégzés megakadályozását célzó európai platform | European Labour Authority (europa.eu)

(15)  Az ESZA is finanszírozott ilyen projekteket, lásd pl. Integrazione migranti Progetto PIU’ SUPREME (lavoro.gov.it).

(16)  Az EURES (europa.eu) a foglalkoztatási szolgálatok európai együttműködési hálózata, amelynek célja a munkavállalók szabad mozgásának megkönnyítése. Lásd különösen az „Élet és munka” szakaszt.

(17)  Európai integrációs partnerség (europa.eu) A partnerség magában foglalja az Európai Bizottságot és az öt szociális és gazdasági partnerszervezetet (Európai Szakszervezetek Szövetsége, Európai Vállalkozói Szövetség, Európai Kézműves-, Kis- és Középvállalkozások Szövetsége, CEEP, Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége). A partnerség 2017-es elindítása óta a szociális és gazdasági partnerek számos intézkedést hajtottak végre a munkaerőpiaci integráció terén több mint 20 uniós országban. Az Európai Bizottság számos innovatív projektet társfinanszírozott a menekültek és más migránsok munkaerőpiaci integrációjának elősegítése érdekében. A Bizottság együttműködik a szociális és gazdasági partnerekkel az európai integrációs partnerség megerősítése és az Oroszország ukrajnai inváziója elől menekülők munkaerőpiaci integrációjának biztosítása érdekében.

(18)  A készségfejlesztési paktum közös szerepvállalási modell az európai készségfejlesztés terén. A Bizottság mozgósítja a paktum érdekelt feleit, hogy konkrét képzési és foglalkoztatási lehetőségeket kínáljanak az ukrajnai orosz invázió elől menekülők számára.

(19)  Skills-OVATE | CEDEFOP (europa.eu)

(20)  Hiány- és többletszakmák elemzése, 2021. | European Labour Authority (europa.eu)

(21)  Nyitólap |A vállalkozói tevékenységet elősegítő szakpolitikai eszköz a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet és a Bizottság által kifejlesztett online eszköz olyan helyi, regionális és nemzeti szintű politikai döntéshozók és egyéb érdekelt felek számára készült, akik annak a lehetőségeit kutatják, hogy a közpolitika hogyan támogathatja a fiatalokat, a nőket, a migránsokat és a munkanélkülieket a vállalkozásalapításban és az önfoglalkoztatásban, illetve hogyan segítheti a szociális vállalkozások fejlesztését.

(22)  Az Erasmus fiatal vállalkozóknak (erasmus-entrepreneurs.eu) elősegíti, hogy a leendő európai vállalkozók rendelkezzenek az európai kisvállalkozások elindításához és/vagy sikeres működtetéséhez szükséges készségekkel.

(23)  Az Enterprise Europe Network (europa.eu) segíti a vállalkozásokat a nemzetközi szintű innovációban és növekedésben. Ez a világ legnagyobb, kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára létesült támogatási hálózata.

(24)  Lásd például: Előzetes figyelmeztető értesítés – ukrjanai háború:Ukrajnából az EU-ba érkező, az emberkereskedelem által kizsákmányolás kockázatának kitett menekültek | Europol (europa.eu)

(25)  COM(2021) 171 final.

(26)  Új emberkereskedelem elleni terv az ukrajnai háború elől menekülők védelme érdekében (europa.eu)

(27)  A projektekre példák a következő internetcímen találhatók: az ESZA honlapja, az ESZA+ honlapja és az európai integrációs honlap. A menekültek és migránsok integrációjával kapcsolatos legújabb bevált gyakorlatokat a 2021., 2020. és 2019. évi kölcsönös tanulási konferenciák végleges és tematikus jelentései foglalják össze.

(28)  Forwork

(29)  FAB

(30)  Labour-INT

(31)  Stark im Beruf

(32)  Mirjam

(33)  CIAO

(34)  A Skills Profile (europa.eu) egy többnyelvű eszköz, amely a harmadik országbeli állampolgároknak segítséget nyújtó szervezetek munkáját segíti. Az eszköz segítségével a szervezetek felmérhetik és rögzíthetik a harmadik országbeli állampolgárok készségeit, képesítéseit és szakmai tapasztalatait, és személyre szabott tanácsokkal láthatják el őket, például ajánlhatják nekik az oklevelek elismertetését, a készségek érvényesítését, a továbbképzést vagy a foglalkoztatást támogató szolgáltatások igénybevételét.

(35)  Homepage (europa.eu) az ESCO a készségek, kompetenciák és foglalkozások többnyelvű európai osztályozási rendszere. Egyfajta szótárként működik, amely leírja, azonosítja és osztályozza az uniós munkaerőpiac, valamint az oktatás és képzés szempontjából releváns szakmai tevékenységeket és készségeket.

(36)  Nyitólap |Az Europass egy online eszköztár, amelynek moduljai segítenek a felhasználóknak önéletrajzuk és motivációs levelük létrehozásában, valamint abban, hogy munkát és tanfolyamokat találjanak az EU-ban.

(37)  A kísérleti projekt elindításának lépéseit „A képzett és tehetséges munkavállalók EU-ba vonzása” című, 2022. április 27-i bizottsági közlemény (COM(2022) 657 final) ismerteti.

(38)  Ilyen például az Oktatási Minisztérium, a Nemzeti Képesítési Ügynökség, a Nemzeti Felsőoktatási Minőségbiztosítási Ügynökség, az ENIC NARIC Központ.

(39)  Oktatással és munkával kapcsolatos információk az ukránok és az uniós országok számára | ETF (europa.eu)

(40)  Enic-Naric: Az ENIC-NARIC hálózat (a tanulmányok elismerésével és a mobilitással foglalkozó Nemzeti Információs Központok Európai Hálózata – a Felsőfokú Tanulmányok és Oklevelek Elismerésével Foglalkozó Nemzeti Információs Központok) az Erasmus+ keretében kidolgozta a Q-entry projektet, amely az uniós tagállamokat és harmadik országokat felölelő adatbázisként tájékoztatást nyújt a felsőoktatásba való bejutáshoz szükséges végzettségekről.

(41)  CVDC |A készségérvényesítő központ weboldala (validationdescompetences.be)

(42)  Előzetes eredményekFelmérés az ukrán menekültek szakképzésbe való integrációjáról – Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás – Európai Bizottság (europa.eu)

(43)  A Tanács ajánlása (2018. március 15.) a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről (HL C 153., 2018.5.2., 1. o.).

(44)  Schmit biztos látogatást tesz az Ukrajnából érkező menekülteket támogató, az ESZA által finanszírozott romániai projektek helyszínén |Európai Szociális Alap Plusz (europa.eu)

(45)  A bevándorlók támogatása és képzése az Omnia Készségközpontban | Omnia

(46)  Munkavállalási lehetőségek teremtése a bevándorlók számára nyelvtanulás révén |Európai Szociális Alap Plusz (europa.eu)

(47)  Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK (HL L 347, 2013.12.20., p. 320) tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1303/2013/EU rendelet, valamint a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról szóló 223/2014/EU rendelet (HL L 72, 2014.3.12., p. 1).

(48)  A 2021. július 1-jén kezdődő és 2022. június 30-án végződő elszámolási időszak tekintetében.

(49)  Az eredeti (11 %-os) előfinanszírozás 15 %-ra növekszik a leginkább érintett tagállamok (HU, PL, RO, SK) esetében és 45 %-ra a népességükhöz képest a legnagyobb számú menekültet fogadó tagállamok esetében (AT, BG, CZ, EE, LT: március 23-án népességük 1 %-át meghaladó számú menekültet fogadtak).

(50)  Ukrajna: a kohéziós források menekültek azonnali szükségleteinek fedezésére történő felhasználásának megkönnyítése és felgyorsítása a tagállamok számára | Európai Szociális Alap Plusz (europa.eu). Ez mindazokra vonatkozik, akik az átmeneti védelemről szóló irányelv alapján átmeneti védelemben részesültek, és az érkezésüket követően legfeljebb 13 hétig használható fel.

(51)  A Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 514/2014/EU rendelet, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról szóló 516/2014/EU rendelet és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról szóló (EU) 2021/1147 rendelet módosításáról szóló (EU) 2022/585 rendelet.

(52)  Ez egy félnyilvános weboldal, amelyhez elsősorban, de nem kizárólag a programhatóságok férhetnek hozzá.

(53)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/240 rendelete (2021. február 10.) a Technikai Támogatási Eszköz létrehozásáról.

(54)  A Bizottság közzétette „A migráns háttérrel rendelkező személyek integrációjára szolgáló uniós források felhasználásának eszköztára a 2021–2027-es programozási időszakra” című dokumentumot az ERFA, az ESZA+ és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap kiegészítő jellegű felhasználásának előmozdítására a migráns hátterű személyek beilleszkedése érdekében.

(55)  Felmérések és további nyomonkövetési tevékenységek, például az Eurofound, a Cedefop és az ETF ügynökségek által végzett tevékenységek felhasználása révén.

(56)  Tudnivalók az ukrajnai háború elől menekülők számára:| Európai Bizottság (europa.eu)