|
2022.5.2. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 179/16 |
Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján
(2022/C 179/06)
Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra, amely a közzététel napjától számított három hónapon belül tehető meg.
EGYSÉGES DOKUMENTUM
„Nagykörűi ropogós cseresznye”
EU-szám: PGI-HU-02415 – 2018. április 12.
OEM ( ) OFJ (X)
1. Elnevezés (OEM vagy OFJ)
„Nagykörűi ropogós cseresznye”
2. Tagállam vagy harmadik ország
Magyarország
3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása
3.1. A termék típusa
1.6. osztály: Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva
3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása
A „Nagykörűi ropogós cseresznye” oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) használatára a „Petrovay ropogós” tájfajta, valamint a nemzeti fajtajegyzékben szereplő, államilag elismert következő cseresznyefajták: Badacsonyi óriás, Bigarreau Burlat, Carmen, Jaboulay, Hedelfingeni óriás, Germersdorfi és regisztrált változataik friss fogyasztásra és/vagy feldolgozásra szánt gyümölcsei jogosultak.
A „Nagykörűi ropogós cseresznye” az alábbi minőségi jellemzőkkel rendelkezik:
|
— |
méret: nagy vagy igen nagy méretű, a szemek átmérője 26–38 mm közötti és tömegük a gyümölcsberakódástól függően 10–13 g, |
|
— |
alak: szabályos szív alakú, kocsánya középhosszú vagy hosszú, szárazon válik el a gyümölcstől, |
|
— |
héj színe: érettségi fokától függően élénkpirostól szinte teljesen feketéig, |
|
— |
gyümölcshús: állaga kemény, ropogós, textúrája tömör. Jól szállítható és a tárolást is jól bírja, |
|
— |
íze: kellemesen édes-savanykás. |
A „Nagykörűi ropogós cseresznye” az alábbi kémiai jellemzőkkel rendelkezik:
Cukortartalom: 14–18 Brix-fok
Savtartalom: 0,6–0,8 g/100 g
3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)
—
3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni
A „Nagykörűi ropogós cseresznye” termesztése és betakarítása kizárólag a 4. pontban meghatározott földrajzi területen történik.
3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok
—
3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok
—
4. A földrajzi terület tömör meghatározása
A „Nagykörűi ropogós cseresznye” termőterülete Nagykörű közigazgatási határán belül helyezkedik el.
5. Kapcsolat a földrajzi területtel
A „Nagykörűi ropogós cseresznye” kapcsolata a földrajzi területtel a minőségen alapul.
A „Nagykörűi ropogós cseresznye” gyümölcsszemeinek mérete az átlagosnál nagyobb. A „Nagykörűi ropogós cseresznye” a magas cukortartalma és kiegyenlített savtartalma következtében kellemesen édes-savanykás zamatú. A gyümölcshús tömör textúrának köszönhető ropogóssága megkülönbözteti a más földrajzi területen termett cseresznyéktől. A „Nagykörűi ropogós cseresznye” két hétig is frissen tartható hűtőszekrényben. Kemény húsa miatt jól szállítható. Ezen tulajdonságai hozzájárulnak jó eltarthatóságához.
Nagykörű az Alföldön, Jász-Nagykun-Szolnok megye középső részén, közvetlenül a Tisza folyó partján fekszik. A 18. század közepén jelent meg a zártkerti gyümölcs- és szőlő-termesztés. Ezt követően honosodott meg itt a ma már világhírű cseresznyetermelés, és jött létre Magyarország legnagyobb, 200 hektáros cseresznyéskertje. A település gazdaságában betöltött jelentős szerepét mutatja, hogy a cseresznye a település címerében is helyet kapott. A Tisza folyó kanyarulatai körbeölelik a települést, így ez a földrajzi terület különleges mikroklímával rendelkezik.
A nagykörűi medence földtani, vízrajzi, éghajlati jellemzői:
A Pannon-tenger feltöltődése után a környezeténél jobban süllyedő területet a Mátrából érkező folyók hordalékkúpjai töltötték fel. A felszínt több tíz méter mélységig holocén ártéri különböző szemcseméretű homok, iszap, agyag építi fel. A magaspartokon, szintén egykori ártéri hatásra, infúziós (áthalmozott) lösz települt, amelyre a Tisza folyó közelsége révén hordaléktalaj rakódott. Az így kialakuló ártéri szigetnek felszíni vízhálózata nincs, a talajvíztükör az ármentes szinteken 2–4 méter között valószínűsíthető.
Az éghajlat legfontosabb számszerűsített jellemzői: az éves középhőmérséklet 10 °C; az átlagos éves csapadékmennyiség 300 mm és 700 mm között; évi napfénytartam 2 100 óra és az éves átlagos relatív páratartalom 82 %.
Az előzőekben leírt jó minőségű és könnyű szerkezetű hordaléktalaj lehetővé teszi, hogy a gyümölcsfa a koronájával azonos méretű gyökérzetet neveljen és a talaj mélyebb rétegeiből pótolja a nedvességet. A Tisza közelségének és hordalékos talajszerkezetének köszönhetően a termőhelyen folyamatos a vízutánpótlás. Emiatt a „Nagykörűi ropogós cseresznye” gyümölcsének mérete az átlagosnál nagyobb (átmérője 26–38 mm közötti). A magas, évi 2 100 napsütéses órák száma, továbbá a homokos talaj – mivel visszaveri a nap melegét – fokozza a gyümölcs cukortartalmát (14–18 Brix-fok). A Mátrából érkező folyók hordalékkúpjai által feltöltött területen lévő talajnak köszönhetően a gyümölcs savtartalma kiegyenlített (0,6–0,8 g/100 g). A „Nagykörűi ropogós cseresznye”gyümölcsére jellemző cukor- és savtartalomértékek együttesen kellemesen édes-savanykás ízt eredményeznek.
Az egykori ártéri területen lerakódott hordaléktalajra jellemző a jó foszforellátottság. A talaj jó foszforellátottsága pozitív hatást gyakorol a gyümölcshús szilárdságára és tárolhatóságára. A „Nagykörűi ropogós cseresznye” ennek köszönhetően ropogós állományú, jól szállítható és tárolható.
A mikroklímának és a talaj adottságainak köszönhető továbbá, hogy a „Petrovay ropogós” tájfajta, illetve a 3.2. pontban felsorolt többi fajta és azok változatai kizárólag ezen a földrajzi területen elültetve hozzák az élénk színű, szív alakú, a fajtajellegnek megfelelően nagy szemű (26–38 mm átmérőjű), kellemesen édes-savanykás ízű, ropogós cseresznyét.
A helyi természeti adottságok mellett kiemelkedő jelentőségű az emberi tényező; a helyi termelők 150 éves termesztéssel kapcsolatos, apáról fiúra szálló szakértelme és tapasztalata, amely magában foglalja a metszéssel, a növényvédelemmel, a talajmegmunkálással, a tápanyag-utánpótlással, és legfőképpen a betakarítással kapcsolatos tudnivalókat és a fajtára vonatkozó jellegzetességeket. A betakarítást kézi erővel végzik. Kézzel való tapintással történik a megfelelő keménységű és érettségű gyümölcsök kiválogatása és leszedése, amely nagy szakértelmet és tapasztalatot igényel. A Nagykörűi Virágzástól Befőzésig – Helyi Termék Klub és Turisztikai Egyesület feladatai közé tartozik a „Petrovay ropogós” tájfajta gondozása, a faiskola működtetése, szaporítóanyag előállítása. A Nagykörűi Virágzástól Befőzésig – Helyi Termék Klub és Turisztikai Egyesület tudásbázisként is működik, a termelők részére növényvédelemmel, termesztéssel kapcsolatos tudásátadó tevékenységet végez.
A Nagykörű településen 1996 óta minden év júniusában megrendezésre kerülő Nagykörűi Cseresznyefesztivál a cseresznye érésének ünnepe. Az évek során hagyományos, nagyszabású, nagy látogatottságú (négy-ötezer fő) rendezvénnyé nőtte ki magát.
Több újságcikk, illetve rádióműsor Magyarország cseresznyéskertjeként emlegeti Nagykörűt (Magyar Nemzet, 2003; Szabad Föld, 2007; Népszabadság, 2013; Kossuth Rádió, Hajnal-táj, 2018. október 12.; Duna Tv, Ízőrzők, konyhai/kulturális kiállítás, 2019. december 5.). Emellett több közmédia által készített TV-műsorban szerepelt a „Nagykörűi ropogós cseresznye”, illetve a felhasználásával készült termékek: aszalvány, befőtt, lekvár, szörp, cseresznyeszártea, cseresznyemag-párnácska, cseresznyepálinka, aszalt cseresznyés sajtok, cseresznyés kecskejoghurt, cseresznye illatú háziszappan. A település a cseresznyetermesztéssel kapcsolatos szakmai fórumoknak is helyt ad.
Hivatkozás a termékleírás közzétételére
https://gi.kormany.hu/foldrajzi-arujelzok