Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2022/C 63/09)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra, amely az e közzététel napjától számított három hónapon belül tehető meg.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„Maranho da Sertã”

EU-szám: PGI-PT-02606 – 2020.5.11.

OEM () OFJ (X)

1. Elnevezés

„Maranho da Sertã”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Portugália

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.2. osztály: Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.)

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Maranho da Sertã” kecske- vagy juhgyomor (úgynevezett „bandouga”) mint burok felhasználásával készített hústermék, amelyet a termékleírás szerint előállított, elkészített és betöltött összetevők keverékével töltöttek meg.

A „Maranho da Sertã” terméknek a következő, összetevőkre vonatkozó határértékeknek kell megfelelnie (tömegszázalék):

—	kecske- és/vagy juhhús: fő összetevő, 30–40 %, az utóbbi értékkel bezárólag,

—	„Carolino” rizs: 15–25 %, az utóbbi értékkel bezárólag,

—	menta: 2–6 %, az utóbbi értékkel bezárólag,

—	sovány réteges sertésszalonna: 7–25 %, az utóbbi értékkel bezárólag,

—	sonka: 2–12 %, az utóbbi értékkel bezárólag.

A termék a következőket is tartalmazza kötelező összetevőkként: olívaolaj (szűz vagy extraszűz), fehérbor, víz és só. A kecske-/juhhúsnak azonban mindig a termékben legnagyobb mennyiségben előforduló összetevőnek kell lennie.

A termékhez opcionálisan a következő összetevők is hozzáadhatók: „chouriço” kolbász, citromlé, bors vagy piri-piri szósz és fokhagyma.

A „Maranho da Sertã” gyomoralakú (befelé hajló ívű vagy „C” alakú). Külső megjelenése durva, a gyomor méhsejtszerkezete látható. A burok anélkül tartja egyben a tölteléket, hogy teljes egészében hozzátapadna ahhoz. A termék töretlen, és a kézi öltés szabad szemmel látható. A töltelék megjelenése a szeletelt termékben szabálytalan, és a húsok és a menta színe látható a rizsszemek között.

A „Maranho da Sertã” kecske- és/vagy juhhúsízű és mentaízű, valamint kisebb mértékben sonka- és „chouriço”-kolbász-ízű. A menta és a kecske-/juhhús íze dominál a termékben.

A főtt, egész „Maranho da Sertã” termék súlya 200 –1 200 gramm. Egészben (nyersen, főtten vagy előfőzve) vagy szeletelve (főzve vagy előfőzve) lehet forgalomba hozni.

A nátriumtartalom 0,7 g/100 g termék és 2,9 g/100 g termék között változhat. 100 gramm termék energiatartalma 145/607 kcal/kJ és 255/1 068 kcal/kJ között változhat.

A „Maranho da Sertã” különbözik a többi „maranho”-tól, mivel nem tartalmaz mezei kakukkfüvet (Thymus serpyllum), és elkészítéséhez nem használnak szintetikus burkot, továbbá kézzel varrják össze tűvel és fonállal.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A „Maranho da Sertã” készítéséhez felhasznált kötelező összetevők a következők: kecske- vagy juhgyomor („bandouga”), kecske- és/vagy juhhús, menta, „Carolino” rizs, sonka, sovány réteges sertésszalonna, olívaolaj (szűz vagy extraszűz), fehérbor, só és víz. A termékhez opcionálisan a következő összetevők is hozzáadhatók: „chouriço” kolbász, citromlé, bors vagy piri-piri szósz és fokhagyma.

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A „Maranho da Sertã” előállításának és elkészítésének műveleteit a földrajzi területen belül kell elvégezni.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A nem az előállítás helyén történő közvetlen fogyasztásra szánt „Maranho da Sertã”-t egészben (nyersen, főzve vagy előfőzve) vagy szeletelve (főzve vagy előfőzve) kell csomagolni, és a forgalomba hozatalig hűtött állapotban kell tartani.

Ha a termék szeletelt, a szeletelést úgy kell végezni, hogy a szeletek a csomagolásuk után ne törjenek szét. A terméket nem lehet újracsomagolni.

Törékeny állaga, töltésének morzsolódó jellege és romlandósága miatt a „Maranho da Sertã” könnyen károsodhat, ha nem megfelelően kezelik. A végtermék jellemzőinek megőrzése és a mikrobiológiai szennyeződés elkerülése érdekében a „Maranho da Sertã”-t a gyártóüzemekben azonnal be kell csomagolni.

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A „Maranho da Sertã” terméken elhelyezett címkén:

a)	fel kell tüntetni a következő szövegek egyikét: „Maranho da Sertã” – „Indicação Geográfica Protegida” vagy „Maranho da Sertã” – „IGP” („Maranho da Sertã” – „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” vagy „Maranho da Sertã” – „OFJ”);

b)	meg kell jelölni az ellenőrző szervet.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Maranho da Sertã” előállítása kizárólag Sertã település területén történik.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

A „Maranho da Sertã” és a földrajzi terület közötti kapcsolat a termék hírnevéből ered.

A „Maranho da Sertã” a régió gasztronómiájában az egyik legelismertebb termékként kiváló hírnévnek örvend. Ez a jó hírnév, amely az évek során megerősödött, azon a helyi szakértelmen alapul, amellyel a régióra jellemző jellegzetes összetevőkből a legjobbat hozzák ki egy nagyra értékelt jellegzetes termék előállítása céljából.

A „Maranho da Sertã” terméket a következők teszik egyedivé:

—	elkészítéséhez nem használnak szintetikus burkot,

—	a burkot kézzel öltik össze, ami segít meghatározni a termék végső alakját (gyomorformájú), és megakadályozza, hogy a termék főzés közben felhasadjon,

—	a termékhez mezei kakukkfű helyett mentát használnak összetevőként.

A termék rendkívül fontos a helyi gazdaság számára. 2014-ben legalább „17 vállalat foglalkozott maranho előállításával a településen”, és abban az évben „több mint 57 000 kg-ot” értékesítettek a „maranho” termékből (O MIRANTE, „Festival do Maranho mostra o que a Sertã tem de melhor” [A Maranho fesztivál bemutatja Sertã legjobb termékeit], 2016. július 14.). E forrás szerint ezek a vállalatok „több mint száz munkahelyet biztosítanak”, ami rendkívül jelentős egy 15 000-nél kevesebb lakosú település számára (a Portugál Nemzeti Statisztikai Intézet adatai, 2017). A „MARANHO DA SERTÃ” előállításának gazdasági jelentőségét a PÚBLICO újság is kiemelte, amely 2008-ban megállapította, hogy „a hagyományok és a minőség megőrzése lehet nyereséges tevékenység”, amint azt bizonyítja annak a sertãi üzletembernek a példája, aki két szállodával rendelkezik, és a január és július közötti időszakban négy tonna „maranhos”-t értékesített („Culinária: associação »guarda« dez pratos tradicionais em risco de desaparecer” [Konyhaművészet: az egyesület „megőriz” tíz, az eltűnés veszélyével fenyegetett hagyományos ételt], 2008. december 22.).

A „Maranho da Sertã” terméket számtalan újságban, könyvben és más kiadványban említik és dicsérik, és a régió gasztronómiájának egyik fő ismertetőjegyeként, valamint olyan termékként hívják fel rá a figyelmet, amelyért érdemes a régióba látogatni. Ezek a források kifejtik, hogy a „Maranho da Sertã”, „egy kicsiny, juh- vagy kecskehússal, rizzsel, sonkával »chouriço« kolbásszal, borssal és fehérborral töltött és mentával intenzíven fűszerezett táskácska”, Sertã egyik legismertebb étele („Rota da Estrada Nacional 2”, DESCLA, 2017). Sőt, a terméket „Sertã konyhaművészetének pillére” státuszra emelték (MEDIOTEJO.NET, „A riqueza gastronómica do concelho da Sertã” [Sertã település gasztronómiai gazdagsága], 2018. július 13.). Ebből következik, hogy „a [Sertãba] utazás a hagyományos receptek szerint készített tradicionális »bucho« (hússal és rizzsel töltött gyomor) és »maranhos« kóstolása nélkül nem lehet teljes” (CARAS, „Sertã: entre o xisto e a floresta” [Sertã: kristályos pala kőzetek és erdők között], 2016. május 8.), és a látogatókat ösztönzik arra, hogy „megkóstolják a különféle húsokkal, rizzsel és növényekkel töltött kecske- vagy gidagyomorból készült »maranhos«-t.” (DESTAK, „Pelos trilhos da serra da Sertã” [Sertã hegyi ösvényeinek felfedezése], 2013. augusztus 7.). Brazíliában megjelent könyvében („Como fazer turismo de qualidade a baixo custo - Portugal” [Minőségi turizmus alacsony költséggel – Portugália]; Trampolim; Brazília, 2. kiadás, 2017.) Stelson S. Ponce de Azevedo azt állítja, hogy „véleményem szerint Sertã fő vonzerejét borai és gasztronómiája adja: a töltött sertésgyomor és a „maranhos”.

Amellett, hogy széles körben elérhető a régió éttermeiben (lásd például PÚBLICO, „Sertã dá a provar maranho e bucho recheado em Fevereiro” [Februárban a „Maranho” és a töltött gyomor is szerepel Sertã kínálatában], 2017. január 26.), a „Maranho da Sertã” Portugália-szerte megtalálható az éttermek étlapjain, különösen Lisszabonban és Portóban, ahol a helyiek és a turisták egyaránt nagyra értékelik (lásd VISÃO: „Meio mundo diz que Portugal está na moda... e os turistas confirmam” [A fél világ úgy véli, hogy Portugália divatos… amit a turisták meg is erősítenek], 2014. május 29.; EXPRESSO, „À mesa com José Quitério” [Étteremben José Quitérióval], 2011. február 10.; és más publikációk). A „Maranho da Sertã”-t különböző szupermarketekben és szaküzletekben is értékesítik, ahol gyakran gourmet termékként adják el (lásd: http://www.apetece.elcorteingles.pt/o-mais-fresco/orgulho-da-beira/, 2018. december 12-én felkeresett honlap; valamint máshol).

Az a tény, hogy a „Maranho da Sertã” sajátos jellemzőkkel rendelkező megkülönböztethető termék, amely különbözik a legtöbb hagyományos portugál kolbásztól és töltött hústerméktől, egyértelműen az abban a régióban jellemző juh- és kecsketenyésztéshez kapcsolódik, amelyben Sertã település található, és ahol több mint 100 000 kecskét és juhot jegyeztek fel (Salavessa, João; „Salsicharia tradicional da Zona do Pinhal – Caracterização e melhoramento da tecnologia de fabrico dos Maranhos” [Hagyományos kolbászkészítés a Pinhal térségében – A „maranhos” előállításához használt technológia jellemzői és továbbfejlesztése]; Lisszaboni Műszaki Egyetem; Lisszabon; 2009).

A „Maranho da Sertã” hírneve a „Festival de Gastronomia do Maranho” (Maranho gasztronómiai fesztivál) elindításához vezetett, amely 2011 óta évente kerül megrendezésre Sertã településen, és amely lehetővé teszi a termékért rajongó több ezer látogató számára, hogy „maranho”-kóstolásokon vegyenek részt és híres portugál séfek, például Filipa Gomes vagy Justa Nobre által tartott főzésbemutatókat nézzenek meg (lásd EXPRESSO, „Festival gastronómico: Maranho à mesa na Sertã” [Gasztronómiai fesztivál: „maranho” az étlapon Sertãban], 2014. július 8.; PORT.COM, „Festival de gastronomia do Maranho na Sertã” [Maranho gasztronómiai fesztivál Sertãban], 2017. július 14.; RECONQUISTA, „Sertã: Festival do Maranho decorre até domingo” [Sertã: Maranho fesztivál egészen vasárnapig], 2018. július 12.; és más publikációk).

A „Maranho da Sertã” a XX. században került előtérbe olyan termékként, amelyet elsősorban az ünnepségeken fogyasztanak. Az egyik feljegyzés, amely jól illusztrálja a terméknek a régió szempontjából betöltött jelentőségét az Alfonso Costa (az első Portugál Köztársaság minisztere és miniszterelnöke) számára 1913. április 13-án Cernache do Bonjardimban (Sertã település egyik helysége) tartott híres ebédet említi, ahol a felszolgált főétel a hagyományos „maranho” volt.

Jaime Lopes Dias az „Etnografia da Beira” (Beira régió néprajza) című, tizenegy, 1926 és 1971 között megjelent, Beira Baixa régiót és annak szokásait bemutató kötetből álló művében többször említi a „Maranho da Sertã”-t. Az alábbiakban szerepeljen néhány példa:

—	Az 1942-ben közzétett VI. kötetben a szerző azt állítja, hogy „a len gerebenezésének napjai Sertã településen családi ünnepnapok. Kiadós húsételt [fogyasztanak], amelyen a »maranhos« felszolgálása biztosra vehető”.

—	Az 1948-ban közzétett VII. kötetben a szerző azt írja, hogy „Arnoiában, Castelóban [Sertã] (...) a »maranhos« minden esküvői ünnepség kötelező eleme (kecske- vagy gidabélből készült kis tasakokba töltött kecske- vagy gidabelsőségek, sonka, »paio« kolbász, bors, menta stb.”).

—

Az 1970-ben közzétett X. kötetben a szerző azt állítja, hogy „ünnepnapokon vagy zsúfolt munkanapokon (…) kiadós étkezésekről gondoskodtak, amelyeken húst és olyan különlegességeket szolgáltak fel, mint a »maranhos«, amelyek igen alkalmasak a tekintetben, hogy az otthontól távol dolgozók számára mindennapi ebédet vagy ennivalót készítsenek”. Ugyanebben a kötetben a szerző a „maranhos”-t úgy írja le, mint „rizsből, szalonnából, sonkából, sertésbélszínből, »chouriço« kolbászból, gidahúsból, mentából, sóból, borsból, fokhagymából készült harapnivaló (...)”.

—	Nyilvánvaló, hogy a „Maranho da Sertã” e szerző által bemutatott összetétele nem különbözik jelentősen a termelők által jelenleg használttól.

—	Számos olyan hivatkozás fellelhető, amely bizonyítja, hogy a „Maranho da Sertã”-t a XX. századon át napjainkig folyamatosan készítik és fogyasztják, és az töretlenül kiváló hírnévnek örvend. Az alábbiakban szerepeljen néhány példa:

—

az RTP országos műsorszolgáltató és a Tájékoztatási és Idegenforgalmi Államtitkárság által 1962-ben szervezett „Receitas de Cozinha e Doçaria Portuguesa” (Portugál Konyhaművészet és Desszertek) versenyen Noémia Neves második díjat nyert az e hagyományos terméken alapuló receptjével. Ezt követően a receptet a verseny után kiadott könyvben tették közzé,

—	Maria Odette Cortes Valente a „Cozinha Regional Portuguesa” (Regionális Portugál Konyhaművészet) (1973) és Maria de Lourdes Modesto, a „Cozinha Traditional Portuguesa” (Tradicionális Portugál Konyhaművészet) című műben (1982) mindketten elismerően beszéltek e termékről,

—

Sertã település 1984-ben első alkalommal vett részt a „Santarémi Nemzeti Gasztronómiai Fesztiválon”. A „Maranho da Sertã” hangsúlyosan szerepelt a benyújtott menüben (lásd: A COMARCA DA SERTÃ, „IV Festival nacional de gastronomia de Santarém” [4. Santarémi Nemzeti Gasztronómiai Fesztivál], 1984. szeptember 21.). Továbbá 1985-ben a „Feira das Regiões” (A régiók vására) rendezvényen Sertã település „Maranho da Sertã”-t szerepeltette az étlapon (lásd A COMARCA DA SERTÃ, „A feira das regiões, na FIL” [A régiók vására, a Lisszaboni Nemzetközi Vásáron], 1985. május 31.). Ezt számtalan egyéb részvétel követte más fesztiválokon és rendezvényeken,

—	egy 1986-ban megjelent cikkben az A COMARCA DA SERTÃ újság a „maranho”-t a település gasztronómiai sikereinek egyikeként nevezte meg („Produtos »Made in Sertã«” [„Made in Sertã” termékek], 1986. április 11.),

—

a „Maranho da Sertã”-t az 1980-as években közzétett számos utazási kiadvány említi, például a „Roteiro Gastronómico da Região dos Templários” (Gasztronómiai utazás a templomos lovagok térségében) (1987) és a „Beira Baixa – Encontro por mundos julgados perdidos” (Beira Baixa – Elveszett világok felfedezése) (1988),

—

az 1990-es években „Maranho da Sertã”-t a TELECULINÁRIA magazin két kiadása (1996. januári 883. és 884. sz. kiadás) és az „Aromas e sabores de tradição da região dos Templários” (Tradicionális aromák és ízek a templomos lovagok térségéből) (1999) utazási kiadvány is említi, ideértve annak leírását is, hogy hogyan készül,

—

a XXI. században a „Maranho da Sertã” szerepel az olyan kiadványokban, mint a „Produtos Tradicionais Portugueses” (Hagyományos portugál termékek) (DGDR, 2001), a „Guia de Compras – Produtos Tradicionais” (Vásárlási útmutató – Hagyományos termékek) (2011) és a „Guia dos Bons Produtos Tradicionais” (Útmutató a jó minőségű hagyományos termékekhez) (2014 és 2015), amely Beiras emblematikus hagyományos termékeként írja le.

—

2013-ban a „Maranho da Sertã” a CTT portugál postaszolgálata által kiadott „Sabores do Ar e Fogo” (A levegő és a tűz ízei) elnevezésű különleges bélyeggyűjteményben szerepelt, amely Alentejo, Algarve, Beiras és az Azori-szigetek gasztronómiai hagyományait ismerte el. Egy 2014-ben kiadott másik gyűjteményben egy, a „MARANHO DA SERTÃ”-t ábrázoló emlékbélyeg is szerepel,

—

José Ferreira Abrantes „Amor e Guerra: de Coimbra a Nambuangongo” (Szerelem és háború: Coimbrától Nambuangongóig) (Chiado Editora, 2017) című regénye, amely az 1960-as és 1970-es években játszódik, a főszereplő pár Sertãba történő látogatását a következőképpen írja le: „feltűntek Sertã első házai a láthatáron. (…) Egy tábla jelezte, hogy a folyó mentén étterem áll. (…) Egy pincér felszolgálta a menüt (…), miközben ismertette, hogy (…) „A »bucho« és a »maranho« tradicionális ételeink, amelyeket előételként szolgálunk fel”. Ez egyértelműen mutatja a „maranhos” jelentőségét Sertã konyhaművészetében több évtizedre visszamenően.

—

Miguel Real „Cadáveres às Costas” (D. Quixote, 2018) regényének egy részletében az egyik női szereplőt arra ösztönzik, hogy „ (…) menjen a szabadba, ne maradjon otthon (…) utazzon, és ha elfárad pihenjen meg egy útszéli étteremben és kóstolja meg az alentejói »açorda«-t (kenyérrel készített leves), a bairradai »leitão«-t (sült szopós malac), a coimbrai »cataplana«-t (tenger gyümölcsei ragu), a »maranhos da Sertã«-t, a Vila do Conde-i »barrigas de freiras«-t (mandulából, tojásból, vízből és cukorból készült desszert), a »palha de Abrantes«-t (tojássárgából készült édesség) és az ovari »pão-de-ló«-t (piskótát) (…)”. Ez azt mutatja, hogy a „Maranho da Sertã” felkerült az olvasó számára azonnal felismerhető híres hagyományos finomságok listájára.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

https://tradicional.dgadr.gov.pt/images/prod_imagens/salsicharia/docs/CE_Maranho_Serta.pdf

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.