Vezetői összefoglaló

Hatásvizsgálat a mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre, borokra és szeszes italokra vonatkozó földrajzi árujelzők uniós rendszerének felülvizsgálatáról

A. A fellépés szükségessége

Mi a probléma lényege, és miért jelent problémát uniós szinten?

Ursula Von der Leyen, a Bizottság elnöke megbízólevelében megbízta Janusz Wojciechowski biztost, hogy „vizsgálja meg, miként lehetne megerősíteni a földrajzi árujelzők rendszerét. A rendszer kulcsfontosságú szerepet játszik a kiváló élelmiszer-minőség és az élelmiszerekre vonatkozó magas szintű előírások fenntartásában, valamint annak biztosításában, hogy kulturális, gasztronómiai és helyi örökségünk megőrizhető és eredetiségét illetően tanúsított legyen szerte a világon”. A kezdeményezés célja a földrajzi árujelzők mint szellemitulajdon-jogok jelenlegi rendszerének a szellemi tulajdonra vonatkozó cselekvési tervvel  összhangban történő megerősítése, valamint a hagyományos élelmiszerek elnevezésének hatékony védelme. A kezdeményezés hozzájárul a közös agrárpolitika célkitűzéseinek megvalósításához, különösen az élelmiszerekkel és az egészséggel kapcsolatos társadalmi igényekre az uniós mezőgazdaság által adott válasz javításához, és ezáltal reflektál az európai zöld megállapodásra és „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiára . 2020-ban értékeléstámogató tanulmány készült a földrajzi árujelzőkről és a hagyományos különleges termékekről. 2021 decemberében a Bizottság az értékelésről szóló szolgálati munkadokumentumot tett közzé. A következő hat problémát azonosították:

A termelők tekintetében:

1. Kihívások és hiányosságok a földrajzi árujelzők érvényre juttatása területén: az ellenőrzések gyengeségei (különösen az értéklánc downstream szakaszaiban), valamint a termelők jogainak a termelés helye szerinti tagállamon kívüli és az interneten történő érvényesítésével kapcsolatos nehézségek;

2. Egyensúlyhiányok az élelmiszer-ellátási lánc mentén: a földrajzi árujelzők termelői csoportjai nem rendelkeznek erős pozícióval az élelmiszer-ellátási láncban annak biztosításához, hogy méltányos bevételre tegyenek szert termékeikből;

A fogyasztók tekintetében:

3. A fenntarthatósághoz való hozzájárulást nem fejezik ki kellőképpen a földrajzi árujelzők rendszerei;

4. A fogyasztók kevéssé ismerik és értik a földrajzi árujelzők logóit, aminek következtében a rendszerek korlátozott hatékonysággal nyújtanak egyértelmű tájékoztatást a fogyasztóknak;

A szabályozási keret tekintetében:

5. A földrajzi árujelzőkre vonatkozó szabályok és eljárások bonyolultsága: a földrajzi árujelzők rendszereire vonatkozó szabályokat négy olyan alap-jogiaktus állapítja meg, amelyek némileg eltérő jogi terminológiával rendelkeznek, ami fokozza a rendszer bonyolultságát;

6. A hagyományos különleges termékekre vonatkozó rendszer nem sikeres, 28 éves fennállása alatt nagyon kevés elnevezést jegyeztek be.

Az érvényre juttatást, az elnevezések bejegyzésére irányuló kérelmek kezelését, a földrajzi árujelzők termelői csoportjainak működését, valamint a földrajzi árujelzők és a hagyományos különleges termékek rendszereire vonatkozó tájékoztatást gátolja, hogy négy ágazatspecifikus uniós rendelet állapítja meg a szabályokat és az eljárásokat, amelyek történelmi okok miatt vagy a termékek sajátosságai miatt eltérnek. A fenntarthatóbb élelmiszerrendszerek megteremtésére irányuló felhívás (vö. „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiában foglaltak) iránymutatásul szolgál a fenntarthatósági kritériumoknak a földrajzi árujelzők rendszereibe való integrálásához. A földrajzi árujelzők termelői csoportjai egyértelmű meghatározásának hiánya, valamint a termelők aktív szervezetbe tömörítésének kihívása akadályozza földrajzi árujelzőik hatékony kezelését. A rendszerek alacsony szintű elismerésének és megértésének fő okát a tájékoztatás és a nyilvánosság körében történő népszerűsítés hiányában határozták meg.

A hagyományos különleges termékek bejegyzési eljárását az érintett szereplők bonyolultnak és nehézkesnek tartják.

A fenti problémák megfelelő kezelése érdekében jogi módosításokra van szükség. Uniós szintű beavatkozás nélkül a fent azonosított problémák tartósan fenn fognak állni, sőt néhány közülük még súlyosbodhat is. A földrajzi árujelzők rendszerei az Uniónak a WTO TRIPS-megállapodás (a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás) szerinti kötelezettségeit hajtják végre, amelyek értelmében jogi eszközöket kell biztosítani valamennyi WTO-tag földrajzi árujelzőinek az EU-ban való oltalmazásához. Az Unió továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartája értelmében felelős a szellemitulajdon-jogok védelmének biztosításáért is. A földrajzi árujelzők növelik a termékek értékét, és ezáltal növelik az agrár-élelmiszeripari ágazat jövedelmét. A leginkább érintett érdekelt felek a földrajzi árujelzővel ellátott termékek termelői és az ilyen termelők csoportjai, a fogyasztók, valamint a nemzeti és uniós szintű hatóságok.

Mit kellene elérni?

A kezdeményezés célja az, hogy biztosítsa a földrajzi árujelzőkre vonatkozó szellemitulajdon-jogok hatékony védelmét az EU-ban és fokozza a földrajzi árujelzők és a hagyományos különleges termékek elterjedtségét EU-szerte. E két cél részleteit hat egyedi célkitűzés határozza meg:

-A földrajzi árujelzőkre vonatkozó szabályok érvényre juttatásának hatékonyabbá tétele egyfelől annak érdekében, hogy mind a szellemitulajdon-jogok, mind a földrajzi árujelzők hathatósabb oltalomban részesüljenek az interneten

-Hozzájárulás az uniós élelmiszerrendszer fenntarthatóbbá tételéhez a fenntarthatósággal kapcsolatos problémák kezelése révén

-A termelők és a termelői csoportok képessé tétele arra, hogy jobban tudják kezelni a földrajzi árujelzőiket

-A földrajzi árujelzőkre vonatkozó rendszerek piaci megítélésének javítása és ismertségük növelése a fogyasztók körében

-A jogi keret észszerűsítése és pontosítása az eljárások egyszerűsítése és harmonizálása érdekében

-A hagyományos termékek és előállítási módszerek megőrzése és értékük jobb elismerése

Milyen többletértéket képvisel az uniós szintű fellépés (szubszidiaritás)? 

A földrajzi árujelzők rendszerei értéknövelő elnevezéseknek és kifejezéseknek az Európai Unió egész területére kiterjedő oltalmát vagy kizárólagos használatának fenntartását biztosítják. Ha a tagállamok külön-külön gondoskodnának a kifejezések és elnevezések oltalmáról, akkor azok az egyes országokban eltérő mértékű oltalomban részesülnének vagy egyáltalán nem részesülnének oltalomban, ez pedig félrevezethetné a fogyasztókat, gátolná az Unión belüli kereskedelmet, és egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtene az értéknövelő elnevezésekkel és kifejezésekkel ellátott termékek forgalmazása tekintetében. A szellemitulajdon-jogok oltalma az Unióban kizárólag uniós szinten valósítható meg hatékonyan és eredményesen.

B. Megoldások

Milyen alternatívák kínálkoznak a célok elérésére? Van-e előnyben részesített alternatíva? Amennyiben nincs, miért nincs?

Az első lehetőség – a javítás és a támogatás – célja a már meglévő eszközök javítása, valamint a termelők, a tagállami hatóságok és más érdekelt felek további támogatása, melynek során a fő hangsúly az iránymutatáson van.

A második lehetőség – a pontosabb meghatározás és megerősítés – megerősíti a földrajzi árujelzők védelmét és előmozdítja a gazdasági szereplők közötti egyenlő versenyfeltételeket a kiigazított ellenőrzési eljárások révén; jobban meghatározza a földrajzi árujelzők termelői csoportjainak szerepeit; pontosítja a jogi terminológiát; rugalmassá teszi az uniós logó használatát, miközben a mezőgazdasági termékek esetében fenntartja a jelenlegi állapotot; bevezeti a fenntarthatósági kritériumok önkéntes alapon történő használatát a termékleírásban; biztosítja az eljárási szabályok különféle ágazatokon átívelő egységes rendszerét, és kiszervezi a kérelmek vizsgálatának egy részét egy ügynökséghez. E lehetőség keretében a hagyományos különleges termékek rendszerét fenntartják, és az ilyen termékek körére és oltalmára vonatkozó szabályokat pontosítják.

A harmadik lehetőség – a harmonizáció és a fejlesztés – egyetlen, egységes jogérvényesítési és ellenőrzési szabályokat, valamint az oltalomra és az eljárási szabályokra vonatkozó észszerűsített rendelkezéseket tartalmazó rendelet létrehozásával biztosítja a teljes harmonizációt. Az előírt uniós logó használata minden ágazatban kötelezővé válik. A termelők fenntarthatósági kritériumokat foglalnak a termékleírásba, miközben a földrajzi árujelzők termelői csoportjainak további helyzetbe hozásához egyedi iránymutatásokat biztosítanak. A földrajzi árujelzők bejegyzését egy ügynökség végzi a Bizottság szerepvállalása nélkül. A hagyományos különleges termékek számára a meglévő uniós eszközökkel (pl. védjegyek) biztosítható oltalom.

Emellett a kiválasztott lehetőségtől függetlenül több területet érintő fellépések végrehajtására is sor kerül. Ezek kommunikációs és tájékoztatási tevékenységekre, a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos kérelmekre vonatkozó iránymutatásokra és a kérelmezési folyamat teljes körű digitalizációjára fognak kiterjedni.

Úgy tűnik, hogy a 2. lehetőség előnyösebb, mint a többi, mivel a költségek és hasznok összehasonlítása tekintetében ez a lehetőség éri el a legmagasabb pontszámot, ha az 1. és a 3. lehetőség bizonyos lépéseivel kombinálják.

Mi az egyes érdekelt felek álláspontja? Ki melyik alternatívát támogatja?

A 2. lehetőség képviseli az érdekelt felekkel folytatott konzultációk, többek között a földrajzi árujelzők megerősítéséről szóló konferencia, a nyilvános konzultáció, a civil párbeszédben részt vevő csoportok és a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés fenntarthatóságával és minőségével foglalkozó tagállami szakértői csoport keretében folytatott konzultációk (ideértve a célzott kérdőíveket is), valamint a földrajzi árujelzők szervezeteivel folytatott célzott találkozók révén azonosított, a leginkább előnyben részesített fellépéstípusokat.

C. Az előnyben részesített alternatíva hatásai

Melyek az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor a főbb alternatívák) előnyei?

Az elnevezések bejegyzésére irányuló kérelmek feldolgozásának nagyobb hatékonysága rövidebb bejegyzési időt eredményez, ami akár 36 hónapos időmegtakarítással is járhat. Az egységes érvényre juttatási előírások a földrajzi árujelzők fokozottabb oltalmát és a belső piac valamennyi gazdasági szereplője számára egyenlő versenyfeltételeket eredményeznek. A javasolt intézkedések megkönnyítik a földrajzi árujelzők termelői csoportjainak közös szervezését, és megerősítik a földrajzi árujelzőik kezelésében és forgalmazásában betöltött pozíciójukat, biztosítva ezáltal termelésük méltányos megtérülését. Emellett a turizmusra és a továbbfeldolgozásra gyakorolt továbbgyűrűző hatások várhatók. A földrajzi árujelzőkre vonatkozó jogszabályokat a jogi pontosításoknak köszönhetően könnyebb lesz végrehajtani. A borok és szeszes italok uniós logójának rugalmas használata növelni fogja a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos uniós üzenet láthatóságát, és segíteni fogja a fogyasztókat abban, hogy tájékozottabb vásárlási döntéseket hozzanak. Több földrajzi árujelzőt fognak fenntartható módon előállítani, ami pozitív hatást gyakorol a biológiai sokféleség védelmére, az állatjólétre, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásra és a tájgazdálkodásra, valamint az egészséges, fenntartható étrendhez való hozzájárulásukra, feltéve, hogy a termelői csoportok többsége vállalja a fenntarthatósággal kapcsolatos átfogó és kézzelfogható kötelezettségek teljesítését.

Milyen költségekkel jár az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor milyen költségekkel járnak a főbb alternatívák)?

Mivel a termelők számára gyorsabb és jobb védelmet biztosít, a költségek pedig – különösen a bejegyzési eljárás hosszával és a szükséges erőforrásokkal összefüggőek – csökkenni fognak. A földrajzi árujelzők termelői csoportja által a termékleírásba önkéntesen beépítendő fenntarthatósági kritériumok további megfelelési és tanúsítási költségeket vonnak maguk után, amelyeket részben ellensúlyozhatnak a vidékfejlesztési politika keretében hozott támogatási intézkedések. Figyelembe véve a földrajzi árujelzőkként bejegyzett termékek sokféleségét, valamint a földrajzi árujelzők termelői csoportjainak és ellenőrzéseinek eltérő szervezeti felépítését, a nemzeti szinten bevezetett rendszerektől is függően, nem biztosítható a költségek mindenki számára megfelelő számszerűsítése; a hatásvizsgálati jelentés megfelelő melléklete becslést tartalmaz.

Milyen hatást gyakorol a fellépés a kkv-kra és a versenyképességre?

Tekintettel arra, hogy a földrajzi árujelzők mintegy 90 %-a 50 millió EUR alatti eladási értéket ér el, megállapítható, hogy a földrajzi árujelzők termelőinek többsége kkv-nak minősül. Ez azt jelenti, hogy a hatásvizsgálati jelentésben azonosított valamennyi hatás vonatkozik rájuk. A javasolt intézkedések növelni fogják a termelők alkupozícióját az élelmiszerláncban, és biztosítani fogják, hogy jobban tudják kezelni a keresletet, ezáltal javítva a fogyasztói igényekre adott válaszaikat. A földrajzi árujelzők termelői csoportjai valamennyi szektorra kiterjedő közös szervezése fontosságának elismerése megerősíti a földrajzi árujelzőik kezelésében és forgalmazásában betöltött pozíciójukat. Azok az egyedi intézkedések, amelyek lehetővé teszik a termelők számára, hogy a csomagolásra és földrajzi árujelzőik összetevőként történő felhasználására vonatkozó szabályokat állapítsanak meg, közvetett módon hozzá fognak járulni a magasabb bevételek biztosításához a csalások kockázatának csökkenése nyomán.

Jelentős lesz-e a tagállamok költségvetésére és közigazgatására gyakorolt hatás? 

A földrajzi árujelzők bejegyzésére vonatkozó iránymutatások és harmonizált eljárási szabályok lehetővé teszik a közigazgatási szervek számára a kérelmek gyorsabb feldolgozását az államháztartás javára. Mivel a szabályok és eljárások nagyobb egyértelműséget biztosítanak majd, az e-Register és a GIview-adatbázis pedig átláthatóbbá válik, a végrehajtó hatóságok és a bíróságok könnyebben tudják majd alkalmazni őket.

Lesznek-e egyéb jelentős hatások? 

Az előnyben részesített alternatíva hatással lesz a belső piac működésére és a versenyre, a földrajzi árujelzők szellemitulajdon-jogként való védelmére (a WTO/TRIPS-megállapodással és az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban), a fenntartható fejlődésre, valamint a gazdasági és társadalmi kohézióra. A nem uniós gazdasági szereplőket hasonló módon érinti majd, mint az uniós gazdasági szereplőket.

Arányosság? 

A javasolt lépések arányosak az azonosított problémák kezelése tekintetében. A földrajzi árujelzők termelőinél jelentkező költségek és előnyök összehasonlítása tekintetében a 2. lehetőség éri el a legmagasabb pontszámot. A termelők számára gyorsabb és jobb védelmet biztosít, a költségek pedig – különösen a bejegyzési eljárás hosszával és a szükséges erőforrásokkal összefüggőek – csökkenni fognak, ami ellentételezheti a fenntarthatósági beruházásokkal kapcsolatos költségeket.

D. További lépések

Mikor kerül sor a szakpolitikai fellépés felülvizsgálatára?

A jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. évi intézményközi megállapodással összhangban, amennyiben három intézmény vállalja, hogy minden esetben mérlegelik, hogy a jogszabályok tartalmazzanak-e felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezést, valamint figyelembe veszik a végrehajtáshoz és az eredményekre és hatásokra vonatkozó adatok gyűjtéséhez szükséges időtartamot, a Bizottság leghamarabb öt évvel a rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően elvégzi e rendelet értékelését.