A. A fellépés szükségessége

Mi a probléma lényege, és miért jelent problémát uniós szinten?

Az általános problémát az jelenti, hogy az európai gazdaságban nem áll rendelkezésre elegendő felhasználható adat. Ennek oka elsősorban az adatokhoz fűződő jogok egyértelműségének hiánya, a tárgyalási pozíciók kiegyensúlyozatlansága, a tisztességes és megbízható felhőszolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés, valamint az adatok ágazatközi interoperabilitásának uniós szintű hiánya. A probléma számos gazdasági ágazatot érint, és az adatok uniós szintű kihasználatlanságához vezet, ami negatív következményekkel jár a fogyasztók választási lehetőségeire, az innovációra és a közszolgáltatások nyújtására nézve.

Mit kellene elérni?

A cél az adatok jelentette értékek maximalizálása mind a gazdaságban, mind a társadalomban, biztosítva, hogy az érdekelt felek szélesebb köre gyakoroljon ellenőrzést saját adatai felett, és hogy az adatelőállításba való beruházások további ösztönzése mellett több felhasználható adat álljon rendelkezésre.

Milyen többletértéket képvisel az uniós szintű fellépés (szubszidiaritás)? 

Az Unióban az adatértékláncok többnyire határokon átnyúlóan épülnek fel, az adattulajdonosok és az adatfelhasználók egyaránt szétszórtan vannak jelen a különböző tagállamokban. Az azonosított problémák ezért nem egy adott tagállamra jellemzőek. Sokkal inkább az egységes piac egészét érintik. Ezért az összehangolt uniós fellépés nagyobb értéket teremthet az európai gazdaság és az európai társadalom számára, mint az egyes tagállamok intézkedései.

B. Megoldások

Milyen alternatívák kínálkoznak a célkitűzések elérésére? Van-e előnyben részesített alternatíva? Amennyiben nincs, miért nincs?

Ez a kezdeményezés olyan intézkedéseket irányoz elő, amelyek növelik az adathozzáféréssel kapcsolatos jogbiztonságot, megelőzik a szerződéses erőfölénnyel való visszaéléseket, megkönnyítik az üzleti alapon gyűjtött adatok közszférabeli szervezetek általi felhasználását, egyszerűsítik a megbízható adatfeldolgozási szolgáltatók közötti váltást, és keretet hoznak létre az adatok hatékony interoperabilitásához.

A hatásvizsgálat három szakpolitikai lehetőséget mérlegelt. Az 1. lehetőség minimális beavatkozással jár, és a hatékonyabb és kiegyensúlyozottabb adathozzáférés és -felhasználás megkönnyítését célzó, nem kötelező erejű intézkedéseket irányoz elő. A 2. lehetőség korlátozott számú jogalkotási intézkedést javasol az adatfelhasználás megkönnyítése érdekében, ugyanakkor megerősíti a jogbiztonságot azzal kapcsolatban, hogy az adatokat ki és hogyan használhatja fel. A 3. lehetőség szélesebb körű kötelezettségeket javasol az adatok harmadik fél vállalkozások, fogyasztók és közszférabeli szervezetek általi felhasználása tekintetében, és szigorúbb rendelkezéseket terjeszt elő az adatszolgáltatók kötelezettségeire és az interoperabilitási követelményekre vonatkozóan.

Az elemzés arra a következtetésre jutott, hogy a 2. lehetőség az előnyben részesített lehetőség. Miért? Mivel fokozná az adatokkal (köztük a gépi úton előállított adatokra vonatkozó sui generis adatbázisjogokkal) kapcsolatos jogbiztonságot, növelné az újrafelhasználható adatok mennyiségét, és kibővített rendelkezési lehetőséget biztosítana a fogyasztók és a vállalkozások számára az adatok felett, miközben korlátozná az adattulajdonosoknak az adatok hozzáférhetőbbé tételével kapcsolatos költségeit, és továbbra is ösztönözné az adatok előállítását. Emellett jogalkotási megközelítést vezetne be a tisztességes és megbízható adatfeldolgozási infrastruktúrák területén, amihez a felhőváltás műszaki interoperabilitásának iparág által irányított szabványosítása társul.

Mi az egyes érdekelt felek álláspontja? Ki melyik alternatívát támogatja?

A legtöbb érdekelt fél megerősíti, hogy a hatásvizsgálatban azonosított akadályok fennálnak. Ugyanakkor megoszlanak a vélemények arról, hogy azok miként kezelendők: az adattulajdonosok (pl. gépjárműgyártók), tartva a szabályozási beavatkozásoktól, olyan megoldásokat részesítenek előnyben, amelyek csak az egyértelmű piaci hiányosságokat orvosolják. Másrészről az adatokat felhasználó kis- és középvállalkozások (kkv-k) (különösen az utópiaci szolgáltatásokkal foglalkozók) igényt tartanak az adathozzáférésre, és támogatják a sui generis jog felülvizsgálatát. A fogyasztói szervezetek hangsúlyozzák, hogy a fogyasztók számára lehetővé kell tenni a szolgáltatóválasztást. Az érdekelt felek egyetértenek abban, hogy szükség van olyan uniós szabályokra, amelyek biztosítják a felhőben való hordozhatóságot, és védik a felhőfelhasználókat azokban az esetekben, amikor adataikhoz az Unión kívülről szándékoznak jogellenesen hozzáférni. Támogatják továbbá az adminisztratív terhek csökkentését az üzleti és a közszféra közötti adatmegosztásra vonatkozó szabályok egyszerűsítése révén.

C. Az előnyben részesített lehetőség hatásai

Melyek az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor a főbb alternatívák) előnyei? 

Az előnyben részesített alternatíva 2028-ig várhatóan 1,98 százalékponttal növeli az EU-27 GDP-jét, a 2024–2028 közötti időszakban pedig 96,8 milliárd euróval az államháztartási bevételeket, és 30,4 milliárd euróval a beruházási tevékenységeket. A kezdeményezés a becslések szerint további 2,2 millió munkahelyet teremt. Az egyes beavatkozási területek várható előnyei a következők:

·az összekapcsolt termékeket és a kapcsolódó szolgáltatásokat használó fogyasztók és vállalkozások szerepvállalásának megerősítése, valamint az üzleti felhasználású és az innovációt szolgáló adatok vállalkozások közötti fokozott elérhetősége 2028-ig évente akár 196,7 milliárd eurót is generálhat;

·a tisztességes szerződések révén évente további 7,4 milliárd euró generálható;

·az üzleti alapon gyűjtött adatok közérdekű felhasználásának megkönnyítése: az adminisztratív terhek csökkentése évi 155 millió euróval;

·a tisztességes és megbízható felhő- és peremszolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése: további 7,1 milliárd euró évente.

Milyen költségekkel jár az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor milyen költségekkel járnak a főbb alternatívák)? 

Az előnyben részesített alternatíva költségei a következők:

·a gyártók azon kötelezettsége, hogy a vállalkozások között/a vállalkozások és a fogyasztók között lehetővé tegyék a hozzáférést a technikai infrastruktúrákhoz: 410 millió euró egyszeri költség és 88 millió euró ismétlődő költség;

·a szerződések tisztességességének biztosítása: 69 milliárd euró évente;

·az üzleti és a közszféra közötti adatmegosztás: 552,5 millió euró egyszeri költség és 78,1 millió euró ismétlődő költség;

·átjárhatósági követelmények: 1 millió euró (szabványonként).

Milyen hatást gyakorol a fellépés a kkv-kra és a versenyképességre?

A kkv-k az adatmegosztási jogszabály fő kedvezményezettjei közé tartoznak. Az új szabályok több adatforrást bocsátanának a rendelkezésükre azáltal, hogy az adatok jelentette érték eloszlása terén újfajta egyensúlyt teremtenek a piaci szereplők között, erősítve versenyképességüket és folytatva üzleti tevékenységüket. A kétoldalú szerződéses kapcsolatok kiegyensúlyozatlanságának kezelése önmagában mintegy évi 5,2 milliárd euróval növelné a kkv-k nyereségét.

Jelentős lesz-e a tagállamok költségvetésére és közigazgatására gyakorolt hatás? 

A kezdeményezés nem gyakorol hatást a nemzeti költségvetésekre, kivéve az üzleti és a közszféra közötti adatfelhasználással kapcsolatos intézkedéseket. A hatásvizsgálatot alátámasztó tanulmány becslése szerint az üzleti és a közszféra közötti adatfelhasználás észszerűsítését célzó nemzeti struktúrák létrehozása évente 21,6 millió euróba kerülne a tagállami közigazgatási szervek számára.

Lesznek-e egyéb jelentős hatások?

Annak köszönhetően, hogy szükséghelyzetekben hatékonyabb és gyorsabb reagálást tesz lehetővé, a kezdeményezés várhatóan javítja a közszolgáltatásokat és a közrendet. Emellett nagyobb fokú rendelkezést biztosít a fogyasztók és a vállalkozások számára az általuk előállított adatok felhasználása felett, és fokozza aktív részvételüket a digitális gazdaságban. Végezetül a hatékonyabban végzett üzleti és termelési tevékenységeknek köszönhetően kevesebb hulladék képződik, valamint csökken az energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás.

Arányosság?

A kezdeményezés célja az adathozzáféréssel és -felhasználással kapcsolatos, határokon és ágazatokon átnyúló problémák kezelése. Ebből a szempontból arányos a kívánt eredménnyel, és elegendő rugalmasságot biztosít további nemzeti és ágazatspecifikus intézkedésekhez.

D. További lépések

Mikor kerül sor a szakpolitikai fellépés felülvizsgálatára?

A szakpolitika felülvizsgálatára az adatmegosztási jogszabály elfogadása után négy évvel kerül sor.