EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.12.7.

COM(2022) 762 final

2022/0411(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az (EU) 2017/1129, az 596/2014/EU és a 600/2014/EU rendeletnek az uniós tőkepiacok vállalkozások számára vonzóbbá tétele, valamint a kis- és középvállalkozások tőkéhez jutásának megkönnyítése érdekében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Politikai környezet

·a MiFID II módosításáról és a 2001/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11 (a tőzsdei jegyzésről szóló irányelv) hatályon kívül helyezéséről szóló irányelvre irányuló javaslat, amelynek célja i. a jegyzési követelmények egyszerűsítése és pontosítása, valamint ii. a kkv-kkal kapcsolatos befektetési kutatás alacsony szintjének növelése;

·a többszörös szavazati jogot biztosító részvénystruktúrákról szóló új irányelvre irányuló javaslat, amelynek célja az IPO-t megelőző szakaszban felmerülő szabályozási akadályok és különösen azon egyenlőtlen lehetőségek kezelése, amelyekkel a vállalatok az EU-ban a megfelelő irányítási struktúrák kiválasztásakor szembesülnek a jegyzés alkalmával.

A javaslat indoka

A bevezetett könnyítések ellenére az érdekelt felek visszajelzései alapján a tájékoztató elkészítésére vonatkozó követelmény továbbra is túlságosan megterhelő. Ez egyaránt vonatkozik arra az esetre, amikor a vállalatok első alkalommal keresik a nyilvános piacokhoz való hozzáférést (IPO), és amikor tulajdonviszonyt megtestesítőnek minősülő vagy annak nem minősülő értékpapírok rábocsátása céljából kívánnak hozzáférni.

A jelenlegi szabályok különösen a tájékoztatók túlzott hosszúságához járulnak hozzá. Egyes esetekben például a tájékoztatóról szóló rendelet olyan információkat követel meg, amelyek nem feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a befektetők megalapozott befektetési döntést hozzanak (azaz befektetővédelmi szempontból nem indokoltak). A nyilvános konzultációra adott (és az érdekelt felek találkozóin szintén elhangzott) visszajelzések megerősítették azt a nézetet, hogy sem a sztenderd tájékoztató, sem a növekvő vállalatok uniós tájékoztatója nem teremt megfelelő egyensúlyt a hatékony befektetővédelem és a kibocsátókra, különösen a kkv-kra háruló arányos adminisztratív terhek között. Más esetekben tájékoztatóra van szükség akkor is, amikor számos információ már nyilvánosan hozzáférhető (különösen a rábocsátások esetében). A tájékoztató túlzott hossza el is tántoríthat egyes, különösen kisebb befektetőket attól, hogy átnézzék, ami a nagyobb befektetők számára magasabb befektetési költségeket jelenthet. Az illetékes nemzeti hatóság számára is hosszabb időbe telik a tájékoztató vizsgálata és jóváhagyása.

A jelenlegi szabályok ahhoz is hozzájárulnak, hogy a tájékoztatók EU-szerte igen eltérőek legyenek. Az Oxera 14 és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) 15 által szolgáltatott adatok jelentős eltéréseket mutatnak a tagállamok között a tájékoztatók hosszát illetően, ami arra utal, hogy a tájékoztatók nem egységesek az EU-ban. Ez az eltérés abból is ered, hogy a jelenlegi szabályok nem határozzák meg kellőképpen az illetékes nemzeti hatóságok által végzett felügyeleti ellenőrzést.

Az érdekelt felek visszajelzései kiemelték, hogy az uniós szabályozási keret a már tőzsdén jegyzett kibocsátókra is túlzottan megterhelő követelményeket ír elő, különösen a piaci visszaélésekről szóló rendelet keretében. 2016. július 1-jei hatálybalépése óta a piaci visszaélésekről szóló rendeletet kiterjesztették az MTF-ekre, köztük a kkv-tőkefinanszírozási piacokra is. A piaci visszaélésekről szóló rendelet célja a piaci integritás és a befektetői bizalom növelése. A rendelet alapján tilos: i. a bennfentes kereskedelem 16 vagy annak kísérlete; ii. másik személy részére bennfentes kereskedelem folytatására vonatkozó tanácsadás vagy a másik személy bennfentes kereskedelemre való rábírása; iii. a bennfentes információ jogosulatlan közzététele 17 ; vagy iv. a piaci manipuláció és a piaci manipuláció kísérlete. A piaci visszaélésekről szóló rendelet értelmében a kibocsátókra több közzétételi és nyilvántartás-vezetési kötelezettség is vonatkozik. A kibocsátók általános kötelezettsége különösen, hogy a bennfentes információkat a lehető leghamarabb nyilvánosságra hozzák 18 .

Az érdekelt felek visszajelzései szerint a piaci visszaélésekről szóló rendelet közzétételi szabályainak egyes szempontjai aránytalanul nagy terhet rónak a kibocsátókra. Az érdekelt felek különösen a bennfentes információk mielőbbi közzétételére vonatkozó kötelezettséget tartják megterhelőnek. Ennek oka a bennfentes információ fogalmának tág jellege (ami nehézségeket okoz a kibocsátók számára a bennfentes információ és a nem bennfentes információ elhatárolása során), valamint az a tény, hogy ugyanaz a fogalom alkalmazandó a bennfentes kereskedelem tilalma és a közzététel vonatkozásában is. Bár a bennfentes információ fogalmának tág jellege lehetővé teszi a bennfentes kereskedelem széles körű és nagyon korai tilalmát, azt is maga után vonja, hogy a kibocsátóknak nagyon korai szakaszban kell közzétenniük az információkat, amikor a körülményekre vagy eseményekre vonatkozó információk még nem érték el a nagyfokú bizonyosságot.

A bennfentes információ fogalma nemcsak a már bekövetkezett eseményekre terjed ki, hanem azokra az eseményekre is, amelyekről „alapos okkal feltételezhető, hogy meg fognak történni” (azaz amelyek bekövetkezésének reális esélye van), valamint az időben elhúzódó folyamatok (például egyesülés) összefüggésében a jövőbeli esemény bekövetkezéséhez kapcsolódó köztes lépésekre is. Ennek következtében magasak a kibocsátók annak megértéséhez kapcsolódó megfelelési költségei, hogy az időben elhúzódó folyamat mely lépései minősülhetnek bennfentes információnak, és hogy egy adott információ elég érett-e ahhoz, hogy közzétegyék. Ugyanakkor a kibocsátók és a befektetők közötti információs aszimmetriák csökkentése tekintetében a közzététel hatékonysága korlátozott, ha az információt túl korán teszik közzé, az hiányos és potenciálisan még lényegesen változhat. Az információk túl korai közzététele megtévesztheti a befektetőket, és olyan cselekedeteket válthat ki a részükről, amelyek visszatekintve nem optimálisnak bizonyulhatnak (pl. a részvények túl korai vagy nem elég korai eladása), ami növeli a befektetők alternatív költségeit.

A kibocsátók számára továbbá jogi szempontból nem egyértelműek azok a feltételek, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy a közzététel késleltethető legyen, amennyiben az azonnali közzététel valószínűleg sértené a kibocsátók jogos érdekeit (pl. a folyamatban lévő tárgyalások sikeres lezárásának veszélyeztetésével).

A javaslat célkitűzései

E kezdeményezés általános célja, hogy a tőzsdei jegyzésre törekvő vagy már jegyzett társaságok szabályozási és megfelelési költségeinek csökkentése érdekében technikai kiigazításokat vezessen be az uniós szabálykönyvbe azzal a szándékkal, hogy egyszerűsítse a tőzsdei jegyzésre való bevezetés folyamatát és javítsa a jogi egyértelműséget, miközben megfelelő szintű befektetővédelmet és piaci integritást biztosít. Ez várhatóan hozzájárul az uniós vállalkozások finanszírozási forrásainak diverzifikálásához, valamint növeli a beruházásokat, és fokozza a gazdasági növekedést, a munkahelyteremtést és az innovációt az EU-ban.

A tájékoztatóról szóló rendelet javasolt célzott módosításainak célja különösen az, hogy megkönnyítsék és olcsóbbá tegyék a kibocsátók számára a tájékoztató elkészítését, ugyanakkor lehetővé tegyék a befektetők számára a megfelelő befektetési döntés meghozatalát azáltal, hogy érthető, könnyen elemezhető és tömör információkat nyújtanak. Emellett jelentős egyszerűsítéseket vagy akár mentességet kívánnak bevezetni a tájékoztatóra vonatkozó követelmények tekintetében azokban az esetekben, amikor a kibocsátó már ismert a befektetők előtt, és számos információ már nyilvánosan hozzáférhető (rábocsátások). Ezeket a módosításokat olyan módosítások kísérik, amelyek célja az illetékes nemzeti hatóságok által végzett ellenőrzési és jóváhagyási folyamat konvergenciájának előmozdítása és azok egyszerűsítése (például azáltal, hogy szűk mozgásteret hagynak az illetékes nemzeti hatóságoknak abban, hogy a kibocsátók számára előírják további információk tájékoztatóba foglalását).

Az értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattétel és a szabályozott piacra történő bevezetés tekintetében a javaslat egyszerűsíti és tovább egységesíti a sztenderd tájékoztatót (amely alatt nem könnyített tájékoztatótípust ért, függetlenül attól, hogy tulajdonviszonyt megtestesítőnek minősülő vagy tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírokhoz tartozik, vagy hogy egységes dokumentumként készült, vagy különálló dokumentumokból áll). A javaslat összhangba hozza a sztenderd tájékoztató közzétételének szintjét a növekvő vállalatok uniós tájékoztatójára vonatkozó szabályozásban jelenleg előírt közzétételi szinttel, bevezeti a közzététel rögzített sorrendjét, és jogi követelménnyé teszi az információk hivatkozással történő beépítését. A javaslat annak a lehetőségét is bevezeti a kibocsátók számára, hogy a tájékoztatót csak angol nyelven – mint a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelv – készítsék el (kivéve az összefoglalót, amely a gyakorlatban az egyetlen olyan dokumentum, amelyet a legtöbb lakossági befektető megtekint), és hogy azt csak elektronikus formátumban tegyék közzé (azaz nem kötelező kérésre a nyomtatott példány). Ugyanakkor, csak a részvények vagy a társaságok részvényeivel egyenértékű átruházható értékpapírok esetében, bevezetésre kerül egy oldalszámkorlát (300 oldal) annak érdekében, hogy az összetett pénzügyi múlttal nem rendelkező társaságok esetében elkerülhető legyen a túlságosan hosszú tájékoztató. E módosítások együttesen arra irányulnak, hogy csökkenjenek a kibocsátók materiális költségei és terhei, miközben biztosítják, hogy a befektetők élvezhessék a könnyebben olvasható és áttekinthető dokumentum előnyeit, és könnyebben összehasonlíthassák a pénzügyi eszközöket és a kibocsátókat.

A javaslat célja továbbá, hogy megkönnyítse a kkv-k számára a nyilvános piacokon, különösen a kkv-tőkefinanszírozási piacokon történő forrásbevonást azáltal, hogy további költségmegtakarítást eredményez a kkv-k számára, és jobban a befektetők igényeihez igazítja a közzétételt. A nyilvánosság számára értékpapírokat kínáló és a kkv-tőkefinanszírozási piacokon való jegyzésre történő bevezetést választó vállalatok (valamint a kisebb vállalatok általi, értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattételek) esetében a növekvő vállalatok uniós tájékoztatóját a növekvő vállalatok kötelező új, rövid formátumú uniós kibocsátási dokumentuma váltja fel. Ez a dokumentum az uniós helyreállítási tájékoztatóra vonatkozó szabályozás szerint jelenleg előírt közzétételi szintre és a kkv-tőkefinanszírozási piacok (ahol a tájékoztató közzétételére vonatkozó kötelezettség nem alkalmazandó) által előírt, meglévő bevezetési dokumentumokra épül, rögzített közzétételi sorrendet követ, és a részvények és más egyenértékű átruházható értékpapírok esetében oldalkorlátozás alá esik.

Míg a javaslat bizonyos feltételek mellett mentesíti a tájékoztatóra vonatkozó követelmény alól a már bevezetett értékpapírokkal helyettesíthető értékpapírokra vonatkozó ajánlattételeket (amelyekhez elegendő lesz egy összefoglaló dokumentum közzététele), a nem helyettesíthető értékpapírok rábocsátását egy kötelező új, rövid formátumú uniós rábocsátási tájékoztató jóváhagyásához és közzétételéhez köti, nagyrészt az uniós helyreállítási tájékoztatóra vonatkozó jelenlegi szabályozásra építve. E módosítások célja annak biztosítása, hogy a vállalatok teljes mértékben élvezhessék a nyilvános tőkepiacokhoz való hozzáférés előnyeit, ideértve a könnyebb és gyorsabb hozzájutást további saját tőkéhez és hitelfinanszírozáshoz rábocsátási ajánlattételek révén. Ugyanakkor biztosítják a befektetők védelmét, mivel ezekre a vállalatokra már időszakos és folyamatos közzétételi és beszámolási követelmények vonatkoznak, továbbá a kibocsátóknak közzé kell tenniük a befektetők számára legfontosabb információkat.

Végezetül a tájékoztatóról szóló rendelet módosításainak célja a határokon átnyúló ajánlattételek előmozdítása azáltal, hogy harmonizálják és 12 millió EUR-ra emelik azt a küszöbértéket, amely alapján a kis méretű, értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattételek mentesülnek a tájékoztató közzétételének kötelezettsége alól. Ez a módosítás a kisebb kibocsátók, köztük a kkv-k javát is szolgálja, mivel bizonyos esetekben már nem kell tájékoztatót készíteniük, jelentősen csökkentve szabályozási költségeiket, és ösztönözve őket a nyilvános tőkepiacokhoz való hozzáférésre. A javaslat a harmadik országbeli tájékoztatók egyenértékűségére vonatkozó szabályokat is módosítja annak érdekében, hogy azok működőképesek legyenek.

A piaci visszaélésekről szóló rendelet javasolt célzott módosításainak célja a közzététel időzítésével és az azzal kapcsolatos jogbizonytalanság csökkentése, hogy mi minősül bennfentes információnak a közzététel céljából. Bár a javaslat fenntartja a bennfentes információ jelenlegi tág fogalmát a bennfentes kereskedelem szabályozásának alkalmazásában, a közzétételi kötelezettség hatályát szűkíti. A javaslat egyértelművé teszi különösen azt, hogy a bennfentes információk nyilvánosságra hozatalára vonatkozó kötelezettség nem terjed ki az időben elhúzódó folyamatok köztes lépéseire vonatkozó információkra, mivel ezek az információk túl koraiak, és ezért nem elég érettek a közzétételhez. A javaslat ugyanakkor felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján állítsa össze a releváns információk nem kimerítő listáját, amelyen minden egyes információ esetében megjelöli, hogy a kibocsátóknak mikortól kell közzétenniük azokat. Ezek a módosítások együttesen arra irányulnak, hogy a piaci visszaélésekről szóló rendelet közzétételi szabályait a kibocsátók számára kevésbé költségesen teljesíthetővé, a befektetők szemszögéből kiszámíthatóbbá és a hatékony árképzést elősegítővé tegyék.

A közzétételi kötelezettség módosításait az illetékes nemzeti hatóságok közötti információcsere rendszerének javítása kíséri, amely lehetővé teszi számukra a piaci manipuláció jobb azonosítását az ajánlati könyvek több piacra kiterjedő felügyeleti (CMOBS) mechanizmusának 19 létrehozása révén, ezáltal növelve az uniós piacok integritását és a vonzerejét a befektetők számára. Hasonlóképpen, a javaslat bevezeti annak lehetőségét, hogy az ESMA együttműködési platformokat hozzon létre, különösen a nagykereskedelmi árupiacok nyomon követése céljából, hogy kezelni tudja a piac integritásával és a pénzügyi és különösen az azonnali piacok megfelelő működésével kapcsolatos aggályokat.

Végezetül a javaslat célja, hogy a kkv-k számára arányosabbá tegye a piaci visszaélésekről szóló rendelet közzététellel kapcsolatos jogsértésekre vonatkozó szankciórendszerét annak elkerülése érdekében, hogy a kisebb kibocsátókat visszatartsa a jegyzésre történő bevezetéstől és a jegyzett vállalatként való működéstől.

A javaslat célja továbbá, hogy enyhítse a vezetők ügyleteivel, a bennfentesek jegyzékével és a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatásokkal kapcsolatos szabályok alkalmazásából eredő szabályozási akadályokat, biztosítva ugyanakkor, hogy ezek a könnyítések ne veszélyeztessék a befektetők védelmét és a piac integritását.

Az ajánlati könyvek több piacra kiterjedő felügyeleti mechanizmusának létrehozása a MiFIR-keret célzott módosításait is szükségessé teszi annak meghatározása érdekében, hogy valamely illetékes hatóság folyamatosan kérhet az ajánlati könyvre vonatkozó adatokat a felügyelete alá tartozó kereskedési helyszíntől, valamint hogy az ESMA-ra ruházza azt a szerepet, hogy harmonizálja az ilyen adatok tárolására használt mintadokumentum formátumát.

A javasolt célzott módosítások célja, hogy megteremtsék az ahhoz szükséges feltételeket, hogy az uniós nyilvános tőkepiacok szerkezeti javulása idővel megtörténjen. Egy kedvezőbb szabályozási rendszer ösztönözné egy kedvezőbb ökoszisztéma kialakulását, amely sokrétű módon járulna hozzá a tőkepiaci unió azon célkitűzéséhez, hogy javítsa a vállalkozások finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését. Ezenkívül ezt a javaslatot más javasolt és jövőbeli kezdeményezésekkel együtt kell elemezni. A javasolt módosítások a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési tervben felvázolt szélesebb intézkedéscsomag részét képezik, amelynek célja más olyan kérdések kezelése, amelyek jelenleg akadályozzák a vállalatokat a nyilvános piacokon történő tőkebevonásban.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javaslat összhangban van a tájékoztatóról szóló rendelet átfogó célkitűzéseivel, amelyek a tőkepiacokon keresztüli forrásbevonás megkönnyítésére, a befektetők védelmének biztosítására és a felügyeleti konvergencia Unió-szerte történő előmozdítására irányulnak. A javaslat összhangban van a piaci visszaélésekről szóló rendelet átfogó céljaival – azaz az uniós pénzügyi piacok integritásának biztosítása, a befektetők védelmének és az e piacokba vetett bizalomnak a fokozása –, valamint a MiFIR azon célkitűzésével is, hogy biztosítsa a pénzügyi eszközök uniós piacainak átláthatóságát és hatékony működését.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javaslat teljes mértékben összhangban van a tőkepiaci unió azon alapvető céljával, hogy a finanszírozást hozzáférhetőbbé tegye az uniós vállalkozások, és különösen a kkv-k számára. Összhangban van a Bizottság által a tőkepiaci unióról szóló 2015. évi cselekvési terv 22 , a tőkepiaci unióról szóló cselekvési terv 2017. évi félidős felülvizsgálata 23 és a tőkepiaci unióról szóló 2020. évi cselekvési terv keretében hozott számos jogalkotási és nem jogalkotási intézkedéssel.

A munkahelyteremtés és a növekedés EU-n belüli támogatása érdekében a tőkepiaci unió egyik fő célja kezdettől fogva a vállalkozások, különösen a kkv-k forráshoz jutásának megkönnyítése volt. A tőkepiaci unióról szóló cselekvési terv 2015-ös közzététele óta célzott intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy megfelelő finanszírozási forrásokat alakítsanak ki a kkv-k számára fejlődésük valamennyi szakaszában. A tőkepiaci unióról szóló cselekvési terv 2017 júniusában közzétett félidős felülvizsgálatában a Bizottság úgy döntött, hogy ambiciózusabb célokat tűz ki, és nagyobb hangsúlyt fektet a kkv-k nyilvános piacokhoz való hozzáférésére. 2019 novemberében a társjogalkotók rendeletet fogadtak el a kkv-tőkefinanszírozási piacok használatának előmozdítása érdekében 24 a következő célokkal: a kkv-tőkefinanszírozási piac kibocsátóira háruló adminisztratív terhek és magas megfelelési költségek csökkentése, ugyanakkor magas szintű piaci integritás és befektetővédelem biztosítása; a nyilvánosan jegyzett kkv-k részvényei likviditásának előmozdítása annak érdekében, hogy ezek a piacok vonzóbbá váljanak a befektetők, a kibocsátók és a közvetítők számára; valamint az MTF-ek kkv-tőkefinanszírozási piacként való nyilvántartásba vételének megkönnyítése. Az említett rendelet 2019 decemberében lépett hatályba, kivéve a piaci visszaélésekről szóló rendeletet módosító rendelkezést, amely 2021 januárjában lépett hatályba.

Emellett a Covid19-válságot követően a Bizottság elfogadta a tőkepiaci helyreállítási csomagot, amely a tőkepiaci és a bankszabályozás célzott módosításaiból állt azzal az átfogó céllal, hogy megkönnyítse a tőkepiacok számára az uniós vállalkozások támogatását a Covid19-válságból való kilábalásban. A tőkepiaci szabályok javasolt módosításainak célja különösen a befektetési vállalkozások és a kibocsátók szabályozási terheinek és a szabályok összetettségének enyhítése volt.

Ez a javaslat a tőkepiaci unióra vonatkozó 2020. évi cselekvési terv és annak azon célkitűzése nyomán született, hogy a finanszírozást hozzáférhetőbbé tegye az uniós vállalkozások számára (2. intézkedés: „a nyilvános piacokhoz való hozzáférés támogatása”). A javaslat arra összpontosít, hogy enyhítse azokat a szabályozási követelményeket, amelyek elriaszthatják a vállalatokat a tőzsdén való jegyzéstől („kínálati oldal”). A kibocsátókat a tőzsdei jegyzéstől elriasztó egyéb tényezők, például a szűk befektetői bázis és a hitelfinanszírozásnak a saját tőkével szembeni adóelőnye jelentette problémákat a tőkepiaci unióra vonatkozó, az e javaslatban előterjesztett módosításokat kiegészítő és e kezdeményezéssel együtt elemzendő egyéb, folyamatban lévő és jövőbeli kezdeményezések kezelik. Ezek a kezdeményezések például a következőkhöz kapcsolódnak: i. egy egységes európai hozzáférési pont (ESAP) létrehozása, ami megoldja a befektetők számára hozzáférhető és összehasonlítható adatok hiányát, és láthatóbbá teszi a vállalatokat a befektetők számára, ii. az uniós kereskedési információk központosítása összesítettadat-szolgáltatás révén a hatékonyabb nyilvános piaci kereskedési környezet és árfeltárás érdekében, valamint iii. a hitelfinanszírozás adóelőnyét csökkentő támogatás 25 bevezetése, amelynek célja, hogy vonzóbbá (és kevésbé költségessé) tegye a saját tőkével való finanszírozást a vállalatok számára.

Ezen túlmenően a Bizottság számos kezdeményezése tovább fogja erősíteni a tőzsdén jegyzett részvények befektetői bázisát. Az EU kkv IPO alapja az intézményi befektetőkkel való partnerség és a kkv kibocsátókra összpontosító alapokba való befektetés révén horgonyszerepet betöltő befektető szerepét játssza majd a kkv-k nyilvános tőkéjébe történő magánbefektetések növelése érdekében. A tőkekövetelményekről szóló rendelet és a Szolvencia II felülvizsgálatai növelni fogják a kibocsátók befektetői bázisát azáltal, hogy megkönnyítik a bankok és biztosítók hosszú távú nyilvános részvényekbe történő befektetéseit.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A tájékoztatóról szóló rendelet, a piaci visszaélésekről szóló rendelet és a MiFIR módosításának jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikke. A javaslat célzott módosításokat vezet be az említett rendeletekben, ezért ugyanazon a jogalapon alapul.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

•Arányosság

A részvényüket első tőzsdei jegyzésre bevezetni szándékozó és a már jegyzett társaságok szabályozási terheit csökkentő javasolt intézkedések tiszteletben tartják az arányosság elvét. Alkalmasak a célok eléréséhez, és nem haladják meg a szükséges mértéket.

A tájékoztatóról szóló rendeletben javasolt szabályozási könnyítések célja a kibocsátók költségeinek és terheinek csökkentése a nyilvános piacok megfelelő működésébe vetett befektetői bizalom megőrzése és megerősítése mellett. Az arányosság elvének érvényesülését biztosítja különösen a jelentős egyszerűsítések vagy akár mentességek bevezetése a tájékoztatóra vonatkozó követelmények tekintetében csak azokban az esetekben, amikor a kibocsátó már ismert a befektetők előtt, és számos információ már nyilvánosan hozzáférhető. Az arányosságot biztosítja továbbá a közzététel hozzáigazítása a piacon jelen lévő vállalatok méretéhez. A javaslat ezért csak a kkv-tőkefinanszírozási piacokon jegyzett vállalatok (azaz főként, bár nem kizárólagosan a kkv-k) számára vezeti be a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumát.

Fontos, hogy a javasolt változtatások biztosítják, hogy a befektetők számára az átláthatóság szintje ne sérüljön. A javasolt intézkedések egyike sem teszi szükségessé, hogy a befektetők további átvilágítást végezzenek, és biztosított lesz a befektetők magas szintű védelme. Például az a lehetőség, hogy a tájékoztató elkészítéséhez lehessen csak az angol nyelvet használni (mint a pénzügyi területen általánosan elfogadott nyelvet), ellensúlyozza az a követelmény, hogy az összefoglalónak azon tagállam nyelvén/nyelvein kell készülnie, ahol a nyilvános kibocsátás történik. Hasonlóképpen, azokban az esetekben, amikor a tájékoztató közzététele alóli mentességet vezetnek be, a kibocsátóknak nyilatkozatot kell közzétenniük, amely (bár nem tájékoztató) tartalmazza a befektető számára legfontosabb információkat.

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

Ez a kezdeményezés a kibocsátókra a tőzsdei jegyzésre való bevezetés folyamata során és azt követően, már tőzsdén jegyzett vállalatként háruló szabályozási terhek csökkentésére összpontosít. Ezért a tájékoztatóról szóló rendelet és a piaci visszaélésekről szóló rendelet azon szempontjaira terjed csak ki, amelyekről az érdekelt felek úgy vélik, hogy akadályozzák a vállalatok hozzáférését a nyilvános piacokhoz.

A kezdeményezéshez szükséges információk megléte érdekében a Bizottság szolgálatai jelentős mennyiségű adatot gyűjtöttek közvetlenül a kereskedési helyszínektől és a kibocsátóktól (beleértve a kkv-k szövetségeit is). A piaci szereplőktől kapott információk mellett a (2020 októbere és 2021 májusa között létező) TESG további bizonyítékokkal szolgált. A Bizottság ezenfelül 2020 novemberében megbízást adott az Oxera részére egy az EU elsődleges és másodlagos részvénypiacairól szóló tanulmány elkészítésére, amely nagyon részletes áttekintést nyújt az uniós tőkepiacokról. Emellett széles körben használtak tudományos szakirodalmat és kutatásokat forrásként.

A hatásvizsgálat 6. melléklete részletes értékelést tartalmaz a tájékoztatóról szóló rendelet követelményeinek eredményességéről, hatékonyságáról és koherenciájáról, összhangban a felülvizsgálati rendelkezéssel (lásd a tájékoztatóról szóló rendelet 48. cikkét). A tájékoztatóról szóló rendelet elemzése továbbá az ESMA által a Bizottság szolgálatainak 2021-re vonatkozóan kétoldalúan szolgáltatott adatokon, valamint az ESMA által a 2019. és 2020. évre vonatkozóan az EGT-ben jóváhagyott tájékoztatókról közzétett jelentéseken alapul. Az elemzés figyelembe vette az ESMA illetékes hatóságok tájékoztatókra vonatkozó ellenőrzési és jóváhagyási eljárásainak partneri felülvizsgálatáról szóló, 2022. július 21-i jelentésének főbb megállapításait is. Az elemzés kiemeli, hogy a tájékoztatókra vonatkozó jelenlegi követelmények szükségtelen terhet rónak a kibocsátókra, és hogy a tájékoztatóról szóló rendelet kitűzött céljait a kibocsátók számára kevésbé költséges követelményekkel is meg lehetne valósítani, a befektetővédelem megfelelő szintjének fenntartása mellett.

2019–2020-ban az ESMA felülvizsgálta a piaci visszaélésekről szóló rendeletet, majd 2020 szeptemberében, a Bizottság hivatalos kérésére, szakvéleményt adott a piaci visszaélésekről szóló rendelet felülvizsgálatára vonatkozó jelentésében 27 . Az ESMA jelentése a piaci szereplők képviselőitől – többek között az Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoporttól – a nyilvános konzultációra adott válaszként kapott széles körű visszajelzéseken alapul. A nyilvános konzultációt 2019. október 3-án tették közzé, és 2019 novemberéig tartott 28 . 97 válasz érkezett a válaszadók széles körétől (azaz hitelintézetektől, eszközkezelőktől, kibocsátóktól, jogi és könyvelő cégektől, valamint kereskedési helyszínektől). Összefoglalva, az ESMA arra a következtetésre jutott, hogy a piaci visszaélésekről szóló rendelet által létrehozott keret összességében jól működik, és úgy ítélte meg, hogy nincs szükség a jogszabályi keret jelentős átalakítására, ugyanakkor számos technikai kiigazítást és pontosítást javasolt. A jelentés néhány olyan területet is feltárt, amelyek esetében az ESMA hasznosnak/szükségesnek tartotta a további iránymutatást.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

2021. november 19-én a Bizottság véleményezési felhívást tett közzé, valamint egy tizennégy hetes nyilvános és célzott konzultációt indított, amelyben az érdekelt felek véleményét kérte arról, hogy miként lehetne növelni az uniós nyilvános piacokon való jegyzésre történő bevezetés általános vonzerejét. A konzultáció a szabályozási keret azon esetleges hiányosságairól is gyűjtött információt, amelyek visszatartják a vállalatokat a nyilvános tőkepiacokon keresztül történő forrásbevonástól. A konzultáció emellett konkrét kérdéseket tett fel a tájékoztatóról szóló rendelettel és a piaci visszaélésekről szóló rendelettel kapcsolatban.

Összesen 108 válasz érkezett 22 tagállambeli, valamint egyesült államokbeli, egyesült királyságbeli és svájci érdekelt felektől 29 .

A válaszadók túlnyomó többsége (72 %) úgy vélte, hogy a szabályozási követelményekhez az IPO szakaszában és az IPO-t követő szakaszban kapcsolódó túlzott megfelelési költségek meglehetősen fontos vagy nagyon fontos tényezők az uniós nyilvános piacok vonzereje hiányának magyarázatában. Ezen válaszadók közé tartozott a kibocsátók, a tőzsdék és a befektetők túlnyomó többsége, valamint egyes illetékes nemzeti hatóságok. Több érdekelt fél azt állította, hogy a tőzsdei jegyzésre történő bevezetés terhei hasonlóak a nagyvállalatok és a kkv-k esetében, ami nagyon aránytalanná teszi a terheket a kkv-k számára. A válaszadók többsége azzal érvelt, hogy mind a tőzsdei jegyzésre történő bevezetésre, mind az azt követő szakaszra vonatkozó szabályok aránytalan terhet jelentenek az e szabályok által elérni kívánt befektetővédelmi célokhoz képest (52 %, illetve 57 %).

A válaszadók összességében elismerték, hogy a különböző típusú tájékoztatók elkészítésének átlagos költségét nehéz volt megbecsülni, és hogy a költség különböző tényezőktől függött, többek között a jogi díjaktól, a könyvvizsgálati költségektől és a vállalkozás összetettségétől. A válaszadók többsége (59 %) úgy vélte, hogy a sztenderd tájékoztató jelenlegi formájában nem teremt megfelelő egyensúlyt a hatékony befektetővédelem és a kibocsátókra háruló arányos adminisztratív teher között, amelyet jelentősen csökkenteni kell. Ugyanezt az álláspontot képviselte a válaszadók 44 %-a a növekvő vállalatok uniós tájékoztatójával kapcsolatban is. A válaszadók közel fele (48 %) vélte úgy, hogy a tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok tájékoztatójára vonatkozó szabályok sikeresen elősegítették a tőkepiacokon keresztül történő tőkebevonást.

A másodlagos kibocsátásokat illetően a válaszadók véleménye megoszlott. Míg a válaszadók enyhe többsége (51 %) úgy vélte, hogy a tájékoztatóra vonatkozó követelményt nem kellene megszüntetni a rábocsátások esetében, egy jelentős kisebbség (43 %) szerint a szabályozott piacon vagy kkv-tőkefinanszírozási piacon folyamatosan legalább 18 hónapig jegyzett kibocsátóknak nem kellene tájékoztatót közzétenniük a rábocsátásokhoz.

Végezetül a legtöbb válaszadó (54 %) úgy nyilatkozott, hogy szerintük az illetékes nemzeti hatóságokhoz jóváhagyásra benyújtott tájékoztatótervezetek teljességének, érthetőségének és következetességének hatóságok általi értékelésében nincs összhang és konvergencia.

A válaszadók összességében a piaci visszaélésekről szóló rendelet legtöbb jelenlegi szabályát megterhelőnek találták. A legnagyobb terhet jelentő követelmények a bennfentes információ fogalmával kapcsolatos követelmények (64 % vélte úgy, hogy ez nagyon megterhelő vagy meglehetősen megterhelő), valamint a közzététel késleltetésének feltételei (a válaszadók 70 %-a szerint ez nagyon megterhelő vagy meglehetősen megterhelő). A válaszadók véleménye megoszlott, amikor arról kérdezték őket, hogy elegendő lenne-e, ha az ESMA iránymutatás útján pontosítaná a bennfentes információ fogalmát. A véleményt nyilvánítók közel fele (54 %) azonban úgy vélte, hogy az ESMA iránymutatásai nem lennének elegendőek a bennfentes információ fogalmának szükséges pontosításához. Ezek a válaszadók (köztük bankok, kereskedési helyszínek, kibocsátók, pénzügyi közvetítők és illetékes nemzeti hatóságok képviselői) aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy az ESMA iránymutatása nem lenne hatékony a jogi egyértelműség megszüntetésében. Azzal érveltek, hogy a bennfentes információ fogalmát túl tágan határozták meg, és túl sok információt kell közzétenni. Véleményük szerint újra kell gondolni a bennfentes információ fogalmát, ami csak az 1. szintű rendelettel összefüggésben végezhető el.

A válaszadókat továbbá megkérdezték, hogy a piaci visszaélésekről szóló rendeletnek különbséget kell-e tennie a bennfentes információnak a bennfentes kereskedelem megelőzése céljából alkalmazott fogalma és a közzétételi kötelezettséget kiváltó bennfentes információ fogalma között. Az ügyben véleményt nyilvánító válaszadók többsége úgy vélte, hogy helyénvaló lenne különbséget tenni a két fogalom között. Ezen túlmenően a véleményt nyilvánító válaszadók többsége megjegyezte, hogy egyértelművé kell tenni, hogy a többlépcsős folyamattal kapcsolatos bennfentes információkat csak a végső szakasz elérését követően kell nyilvánosságra hozni, kivéve, ha az információ kiszivárgott.

A válaszadók túlnyomó többsége (72 %) a piaci visszaélésekről szóló rendelet 19. cikkének (8) bekezdése szerinti, a vezetők ügyleteinek bejelentésére vonatkozó küszöbérték megemelése mellett foglalt állást. Azzal érveltek, hogy az emelés nem veszélyeztetné a piac integritását. A válaszadók egyetértettek abban is, hogy a bennfentesek jegyzékére vonatkozó követelményeket valamennyi kibocsátó számára egyszerűsíteni kell annak biztosítása érdekében, hogy csak az azonosítás szempontjából leglényegesebb információk szerepeljenek benne. Amikor a válaszadókat arról kérdezték, hogy az ESMA-nak a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatási eljárás módosítására irányuló korlátozott javaslatai elégségesek-e, ugyanakkor kiegyensúlyozott megoldást nyújtanak-e a terhek egyszerűsítésére és a piac integritásának fenntartására, a válaszadók többsége (62,2 %) nem értett egyet.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

Az elmúlt években a Bizottság folyamatos értékeléseinek középpontjában a vállalatok, különösen a kkv-k nyilvános piacokhoz való hozzáférése állt. A tőkepiaci unióval foglalkozó magas szintű fórum, a technikai szakértői érdekképviseleti csoport munkája és a tőkepiaci unióról szóló 2020. évi cselekvési terv keretében felmerültek a vállalkozásokra a nyilvános piacokra való belépéskor nehezedő szabályozási terhekkel kapcsolatos kérdések. A Bizottság figyelembe vette az Oxera által készített tanulmány keretében a témával kapcsolatban végzett kiterjedt kutatásokat is.

A Bizottság emellett 2022 áprilisában két szakmai ülést/munkaértekezletet is szervezett az ágazati érdekelt felekkel a mérlegelt szakpolitikai alternatívák további finomítása céljából.

A Bizottság továbbá ismertette a javaslat célját az Európai Értékpapír-bizottság szakértői csoportjával és az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottságának (ECON) koordinátoraival.

A szakértői csoportok ajánlásai

2020 júniusában a tőkepiaci unióval foglalkozó magas szintű fórum számos ajánlást adott ki a nyilvános piacok ökoszisztémájának javítása érdekében, általában azzal a céllal, hogy enyhítse a szabályozási követelményeket. A piaci visszaélésekről szóló rendelet és a tájékoztatóról szóló rendelet szempontjából az ajánlások a bennfentes információ fogalmára, a piaci visszaélésekről szóló rendelet és az átláthatósági irányelv közötti kölcsönhatásra, a bennfentesek jegyzékére, a vezetők ügyleteire és a szankciókra, illetve a tájékoztatókkal kapcsolatos küszöbértékekre és a tájékoztatók hosszára, a határidőkre és a passzportálási szabályokra összpontosítottak.

2020 októberében az Európai Bizottság elindította a technikai szakértői érdekképviseleti csoportot. A csoport feladata a kkv-tőkefinanszírozási piacok működésének nyomon követése és értékelése, valamint a kkv-k nyilvános piacokhoz való hozzáférésének egyéb releváns területein szakértői támogatás és lehetséges információk biztosítása volt. A technikai szakértői érdekképviseleti csoport megerősítette az érdekelt felek azzal kapcsolatos aggályait, hogy további jogalkotási intézkedésekre van szükség a vállalatok, különösen a kkv-k tőzsdei jegyzésre történő bevezetésének támogatásához. A 2021 májusában közzétett zárójelentésében a technikai szakértői érdekképviseleti csoport 12 ajánlást fogalmazott meg, többek között a piaci visszaélésekről szóló rendelet szerinti közzétételi kötelezettség pontosítására és szűkítésére, valamint a tőzsdei jegyzésre való bevezetés követelményeinek enyhítésére vonatkozó ajánlást. A tájékoztatóról szóló rendelettel kapcsolatban a technikai szakértői érdekképviseleti csoport azt javasolta, hogy vezessenek be könnyítéseket a tájékoztató maximális hosszára (pl. az IPO-k tájékoztatójára vonatkozó oldalszámkorlát révén), a nyelvre (tegyék lehetővé, hogy a tájékoztatók angol nyelven készüljenek), a másodlagos kibocsátásokra és a tőzsdei áthelyezésre (pl. az uniós helyreállítási tájékoztatóhoz hasonló, jelentősen egyszerűsített tájékoztató állandó jelleggel történő bevezetésével) és a „kibocsátó szerinti tagállam” meghatározására vonatkozóan. A piaci visszaélésekről szóló rendelettel kapcsolatban a technikai szakértői érdekképviseleti csoport javasolta a hatály, a bennfentes információ közzététel céljából történő meghatározása, a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatások, a bennfentesek jegyzéke, a vezetők ügyletei és a szankciók tekintetében történő könnyítések bevezetését.

Találkozók az érdekelt felekkel

A Bizottság szolgálatai 2022 áprilisának elején két virtuális technikai munkaértekezletet is szerveztek a tőzsdék, a kibocsátók és a befektetők képviselőivel a Bizottság által mérlegelt szakpolitikai alternatívák további finomítása érdekében. A kezdeményezés előkészítése során számos kétoldalú találkozóra került sor az érdekelt felekkel.

Találkozók tagállami szakértőkkel

A Bizottság először 2021. október 15-én, majd 2022. május 17-én és 30-án ismét ismertette a javaslat célkitűzését az Európai Értékpapír-bizottság szakértői csoportjával (EGESC). A megbeszélésen részt vevő küldöttségek támogatták a Bizottság azon célkitűzését, hogy növelje az uniós nyilvános piacok vonzerejét a befektetők védelmének és a piac integritásának biztosítása mellett.

Találkozó az ECON koordinátoraival az Európai Parlamentben

•Hatásvizsgálat

Ezt a javaslatot hatásvizsgálat kíséri, amelyet 2022. június 10-én nyújtottak be, 2022. július 6-án vitattak meg, és amely a Szabályozói Ellenőrzési Testülettől 2022. július 8-án kapott pozitív véleményt fenntartásokkal.

A Szabályozói Ellenőrzési Testület a következők pontosítása érdekében a hatásvizsgálat tervezetének módosítására kérte fel a Bizottságot: i. a tőzsdei jegyzésről szóló jogszabályra irányuló kezdeményezés és más kapcsolódó tőkepiaci kezdeményezések kapcsolata és koherenciája; ii. az elemzés kockázatai és korlátai; iii. az érdekelt felek különböző kategóriái által a probléma meghatározásával, az alternatívákkal és az alternatívák hatásaival kapcsolatban kifejtett eltérő álláspontok. A Testület által megfogalmazott észrevételeket figyelembe vették és beépítették a hatásvizsgálat végleges változatába.

A hatásvizsgálat a tőzsdei jegyzés folyamatának egyes szakaszaiban felmerülő szabályozási akadályok azonosítására és a konkrét akadályok megszüntetésére összpontosít. Bemutatja az IPO-t megelőző szakaszban felmerülő akadályokat, amelyek a társasági jogból adódnak, különösen abból, hogy egyes tagállamokban nem lehetséges a többszörös szavazati jogot biztosító részvények tőzsdei jegyzése. Ezt követően az IPO szakaszában a tájékoztatóról szóló rendeletből eredően fennálló akadályokra összpontosít, nevezetesen a tájékoztató elkészítésének magas költségeire. Végül pedig foglalkozik a piaci visszaélésekről szóló rendeletből eredően az IPO-t követő szakaszban felmerülő akadályokkal, különösen a kibocsátók bennfentes információk közzétételére vonatkozó kötelezettségével kapcsolatos jogbizonytalanság miatt felmerülő költségekkel. A hatásvizsgálat a rendelkezésre álló empirikus tények elemzését és az érdekelt felek véleményének figyelembevételét követően a tőzsdei jegyzés folyamatának minden egyes szakaszára vonatkozóan két szakpolitikai alternatívát határoz meg.

A hatásvizsgálat három célkitűzés tekintetében elemzi az alternatívákat, vagyis, hogy azok: i. csökkentik-e a tőzsdei jegyzésre törekvő vagy már jegyzett társaságok szabályozási és megfelelési költségeit, ii. megfelelő szintű befektetővédelmet és piaci integritást biztosítanak-e, és iii. jobban ösztönzik-e a kibocsátókat a tőzsdén való jegyzésre. Az előnyben részesített alternatívának ezért (a tőzsdei jegyzés folyamatának minden egyes szakaszára vonatkozóan) költséghatékonynak és eredményesnek kell lennie az azonosított akadály kezelése terén, ugyanakkor kellően magas szintű befektetővédelmet és piaci integritást kell biztosítania. Az alternatívák azonosítása és értékelése során a Bizottság figyelembe vette a kisebb vállalatokra vonatkozó intézkedések arányosságát.

Bár az alternatívákban szereplő szabályozási módosítások önmagukban nem tudják kezelni az uniós nyilvános piacok előtt álló összes kihívást, a vállalatok nyilvános tőkepiacokhoz való hozzáférésének javítására irányuló szélesebb terv részének minősülő egyéb intézkedésekkel együtt a céljuk, hogy hozzájáruljanak az uniós nyilvános piacok jelenlegi lejtmenetének visszafordításához. E szabályozási előrelépések hiányában az uniós nyilvános piacok továbbra is az optimálistól elmaradó szabályozási keretre támaszkodnának a tőzsdei jegyzésre történő bevezetés tekintetében, ami viszont csökkentené a nyilvános piacok vonzerejét, és így gazdasági költségekkel járna az uniós kibocsátók, befektetők és az uniós gazdaság egésze számára. Az alapforgatókönyv ezért nem irányozza elő a tőzsdei jegyzésre történő bevezetésre és a már jegyzett társaságokra vonatkozó szabályokra irányadó jogi keret módosítását.

Az IPO szakasza (azaz a tájékoztatóról szóló rendelet) tekintetében az 1. szakpolitikai alternatíva a következőket javasolja: 1. a tőzsdei jegyzéssel kapcsolatos dokumentumok (beleértve a tájékoztatót is) ellenőrzésének átadása a tőzsdéknek, és a tartalom egyszerűsítésére vonatkozó lehetőség csak bizonyos esetekre (a kkv-tőkefinanszírozási piacokon való jegyzés és a másodlagos kibocsátások esetére) történő korlátozása. A 2. szakpolitikai alternatíva minden körülmények között rövidebb tájékoztatót (vagy bevezetési dokumentumot) és az illetékes nemzeti hatóságok általi ellenőrzési és jóváhagyási eljárás egyszerűsítését javasolja. Az elemzés feltárta, hogy az azonosított szabályozási akadályok kezelésének legmegfelelőbb módja a rövidebb tájékoztatók és az illetékes nemzeti hatóságok egyszerűsített ellenőrzésének együttes bevezetése, amint azt a 2. alternatíva javasolja.

A kibocsátók esetében a becsült költségmegtakarítás évente mintegy 67 millió EUR-t tenne ki. Ez az összeg 56 millió EUR-t foglal magában a szabályozott piacokon történő elsődleges kibocsátások, 2,7 millió EUR-t a kkv-tőkefinanszírozási piacokon történő elsődleges kibocsátások, 7 millió EUR-t a helyettesíthető értékpapírok másodlagos kibocsátása és 1 millió EUR-t a nem helyettesíthető értékpapírok másodlagos kibocsátása tekintetében.

A befektetők élvezhetnék a tömörebb és egyszerűbb dokumentum előnyeit, amely könnyebben olvasható és áttekinthetőbb. A standardizált formátum (azaz a tájékoztató szakaszai közzétételének rögzített sorrendje) megkönnyítené a tájékoztatók érthetőségét és összehasonlíthatóságát uniós szinten. Ezen túlmenően a tájékoztató kizárólag elektronikus formátumban történő közzétételének lehetősége lehetővé tenné a tájékoztató elektronikus támogató eszköz segítségével történő megnyitását és olvasását, amelyet manapság a befektetők gyakrabban használnak.

Az illetékes nemzeti hatóságok által végzett ellenőrzési és jóváhagyási folyamat hatékonyabbá, konvergensebbé és egyszerűbbé válna. További költségmegtakarítások származnának abból, hogy az illetékes nemzeti hatóságoknak ezentúl nem kellene ellenőrizniük és jóváhagyniuk a helyettesíthető értékpapírok másodlagos kibocsátásaira vonatkozó tájékoztatókat, amelyek bizonyos feltételek mellett mentességet élveznének.

Az IPO-t követő szakasz tekintetében az 1. szakpolitikai alternatíva célja a piaci visszaélésekről szóló rendelet szerinti közzétételi kötelezettség pontosítása és szűkítése többek között az ilyen közzététel késleltetésére vonatkozó feltételek felülvizsgálata révén, valamint a szankciórendszer arányosabbá tétele a kkv-k tekintetében, míg a 2. szakpolitikai alternatíva a bennfentes információk piaci visszaélésekről szóló rendelet szerinti közzétételét az események zárt, előre meghatározott listájára javasolja korlátozni. Az 1. alternatívát jelölték meg előnyben részesített alternatívaként.

Az ezen előnyben részesített alternatíva szerinti intézkedések növelnék a jogi egyértelműséget azzal kapcsolatban, hogy mit kell és mit nem kell közzétenni, megszüntetve az információk túl korai közzétételét. Ez viszont csökkenti a tőzsdén jegyzett társaságok terheit azáltal, hogy korlátozza a jelenleg a közzétételi kötelezettség teljesítésének biztosítására fordított időt és költségeket, beleértve a külső tanácsadók díjait is. Ezzel kevesebb lehet a kibocsátók általi késedelmes közzététel is. A kibocsátók számára a közvetlen és közvetett költségek csökkenése annak tudható be, hogy egyértelműbbé válik annak értékelése, hogy egy adott információ egy konkrét esetben bennfentes információnak minősül-e. Az éves megfelelési költségek becsült csökkenése körülbelül 89 millió EUR, amely úgy oszlik meg, hogy 24,6 millió EUR jut a kkv-kra, 64,6 millió EUR a nem kkv-kra. A késleltetett közzétételre vonatkozó szabályok célzott módosításai további 11 millió EUR-val csökkenthetik a vállalatok költségeit, amelyből 1 millió EUR jut a kkv-kra, 10 millió EUR pedig a nem kkv-kra.

A befektetők számára előnyös lenne a szükségtelen (vagy akár félrevezető) közzétételek megszüntetése és a fokozott jogbiztonság azon információk tekintetében, amelyeket a kibocsátóknak közzé kell tenniük. Ezzel elkerülhetők lennének a befektetők idő előtt közzétett információk alapján hozott, optimálistól elmaradó döntéseihez kapcsolódó költségek (beleértve az alternatív költségeket is).

Az illetékes nemzeti hatóságok számára előnyös lenne a közzétételi kötelezettségeknek való megfelelés egyszerűsített felügyelete, ami az adminisztratív terhek csökkenéséhez vezetne. Ez a lehetőség csökkentené az illetékes nemzeti hatóságok kibocsátóktól kapott, késleltetésről szóló értesítések felülvizsgálata során felmerülő adminisztratív költségeit is, mivel a kibocsátóknak kevésbé lenne szükségük a közzététel késleltetésére.

Végezetül feltételezhető, hogy a tőzsdékre gyakorolt hatások mindkét előnyben részesített alternatíva esetében korlátozottak. A tőzsdék számára azonban idővel előnyös lenne, hogy a szabályozási könnyítések és a nyilvános jegyzés nagyobb vonzereje miatt fokozatosan növekedne az adott tőzsdén való jegyzésre történő bevezetést kérelmező vállalatok száma.

Ez a javaslat hozzá fog járulni a tőkepiaci unió menetrendjéhez és azon célkitűzéséhez, hogy diverzifikálja az uniós vállalkozások forráshoz jutását, valamint biztosítsa az uniós tőkepiacok fejlődését és további integrációját. Az e kezdeményezésben javasolt szabályozási intézkedések várhatóan hatással lesznek az EU-ban működő valamennyi vállalatra, különösen a kkv-kra, amelyek jobban ki vannak téve a szabályozásból eredő terheknek, mint a nagyobb költségviselési képességgel rendelkező, nagyobb méretű vállalatok.

Ami a szélesebb körű következményeket illeti, a javaslat várhatóan nem jár közvetlen társadalmi hatással. A vállalatok finanszírozáshoz való jobb hozzáférése azonban közvetett pozitív hatást gyakorolhat a foglalkoztatásra, lehetővé téve a vállalkozások számára az innovációt és a gyorsabb növekedést, valamint több munkavállaló alkalmazását ezen célkitűzések elérése érdekében. Mivel a kezdeményezés különösen a kkv-kat célozza (néhány, közvetlenül nekik címzett intézkedéssel), a foglalkoztatásra gyakorolt (közvetett) hatás valószínűleg különösen releváns lesz. Napjainkban az EU-ban a kkv-k mintegy 100 millió embert foglalkoztatnak, az EU GDP-jének több mint felét adják, és kulcsszerepet játszanak az értékteremtésben minden gazdasági ágazatban 30 . És ami fontos, hogy az uniós vállalatok 99,8 %-át teszik ki 31 .

E javaslat végrehajtásából nem várhatók közvetlen környezeti hatások és jelentős közvetlen vagy közvetett károk. Számos, a nyilvános piacokon jegyzett vállalat azonban részt vehet új környezetbarát technológiák kutatásában és fejlesztésében. A finanszírozási eszközökhöz való jobb hozzáférés lehetővé teszi, hogy ezek a vállalatok gyorsabban növekedjenek, és több pénzügyi erőforrást különítsenek el olyan K+F-programokra, amelyek hozzájárulhatnak az európai zöld megállapodás célkitűzéseihez.

A javaslat – bár csekély mértékben – pozitívan befolyásolhatja a fenntartható fejlődési célok, különösen a 8. fenntartható fejlődési cél (tisztességes munka és gazdasági növekedés) és a 9. fenntartható fejlődési cél (ipar, innováció és infrastruktúra) elérését is.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

1. cikk – a tájékoztatóról szóló rendelet módosításai

A szabályozott piacra vagy kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezetett értékpapírokkal helyettesíthető értékpapírok másodlagos kibocsátására vonatkozó mentességek.

A tájékoztatóról szóló rendelet 1. cikke (5) bekezdésének a) pontja mentességet ír elő a tájékoztató közzétételére vonatkozó kötelezettség alól az ugyanazon szabályozott piacra már bevezetett értékpapírokkal helyettesíthető értékpapírok szabályozott piacra történő bevezetése esetén, feltéve, hogy az újonnan bevezetett értékpapírok egy 12 hónapos időszak alatt az ugyanarra a szabályozott piacra már bevezetett értékpapírok kevesebb mint 20 %-át képviselik. A javaslat módosítja az 1. cikk (4) és (5) bekezdését annak meghatározása érdekében, hogy ez a mentesség az értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattételre és az érintett értékpapírok szabályozott piacra történő bevezetésére egyaránt vonatkozik. A javaslat kiterjeszti ezt a mentességet azokra a vállalatokra is, amelyek értékpapírjait az érintett értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételt vagy azok piaci bevezetését megelőző legalább 18 hónapban folyamatosan forgalmazták kkv-tőkefinanszírozási piacon, és a küszöbértéket 20 %-ról 40 %-ra emeli.

A javaslat emellett a tájékoztatóra vonatkozó követelmény alóli új mentesség bevezetésével is módosítja az 1. cikk (4) és (5) bekezdését. Az új mentesség értelmében a szabályozott piacra vagy kkv-tőkefinanszírozási piacra már bevezetett értékpapírokkal helyettesíthető értékpapírokat kibocsátó társaságok – ideértve a valamely kkv-tőkefinanszírozási piacról valamely szabályozott piacra áttérő társaságokat is – nem kötelesek tájékoztatót készíteni és közzétenni. Ehelyett ezeknek a vállalatoknak egy rövid összefoglaló dokumentumot kell közzétenniük és benyújtaniuk az illetékes nemzeti hatósághoz, amelyben nyilatkoznak arról, hogy megfelelnek a folyamatos és időszakos jelentéstételi és átláthatósági kötelezettségeknek, és részletezik a bevételek felhasználását és minden egyéb, még nyilvánosságra nem hozott releváns információt. A tájékoztatóról szóló rendelet egy új IX. melléklettel egészül ki annak egyértelműsítése érdekében, hogy milyen információkat kell szerepeltetni az összefoglaló dokumentumban.

Az új mentesség azonban nem vonatkozik olyan értékpapírok másodlagos kibocsátására, amelyek nem helyettesíthetők már bevezetett értékpapírokkal, valamint a pénzügyileg nehéz helyzetben lévő, illetve jelentős átalakuláson, például az irányításnak a felvásárlásból, egyesülésből vagy szétválásból eredő változásán áteső vállalatok másodlagos kibocsátásaira. Ilyen esetekben a kibocsátók kötelesek új, rövid formátumú tájékoztatót, az uniós rábocsátási tájékoztatót elkészíteni és közzétenni (lásd az alábbi pontot).

Az 1. cikk (5) bekezdésének a) pontjában jelenleg meghatározott mentességhez képest az új mentesség hatóköre szélesebb (pl. nincs százalékos felső határ, nincs követelmény arra vonatkozóan, hogy az új értékpapírokat ugyanazon a piacon vezessék be), és a befektetők védelmét szolgáló különleges biztosítékok vonatkoznak rá (pl. összefoglaló dokumentum közzétételére vonatkozó követelmény).

A tájékoztatókra vonatkozó meglévő mentességekhez kapcsolódó, feleslegessé váló rendelkezéseket el kell hagyni.

Harmonizált küszöbérték a kis méretű, értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattételek tájékoztató közzétételének kötelezettsége alól történő mentesülése tekintetében.

A tájékoztatóról szóló rendelet 1. cikkének (3) bekezdését, amely 1 millió EUR-ban állapítja meg a küszöbértéket, amely alatt a rendelet nem alkalmazandó, el kell hagyni.

A tájékoztatóról szóló rendelet 3. cikkének (2) bekezdése úgy módosul, hogy 12 millió EUR-ban határozza meg azt az egyedi, harmonizált küszöbértéket, amely alatt az útlevet nem igénylő, értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattételek mentesülnek a tájékoztatóra vonatkozó követelmény alól (az ugyanazon kibocsátó által az Unióban 12 hónap alatt tett összesített ajánlatok teljes ellenértékén alapuló küszöbérték). A kibocsátók azonban önkéntes alapon készíthetnek tájékoztatót. Ezen túlmenően a tagállamok előírhatnak nemzeti tájékoztató dokumentumokat a 12 millió EUR alatti, értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattételek esetében, feltéve, hogy a nemzeti közzétételi követelmények nem jelentenek aránytalan terhet.

Egységesebb és egyszerűsített tájékoztató a nyilvános ajánlattétel tárgyát képező vagy szabályozott piacra bevezetett értékpapírok elsődleges kibocsátására vonatkozóan.

A javaslat a 6. cikk (2) bekezdését és a 7. cikket módosítva bevezeti a tájékoztató és a tájékoztató összefoglalójának standardizált formátumát és sorrendjét (azaz a tájékoztatóban foglalt információk közzétételének rögzített sorrendjét). A javaslat továbbá oldalszámkorlátot (300) vezet be a részvény IPO-k tájékoztatóira vonatkozóan, és egyértelművé teszi, hogy a tájékoztatóban feltüntetendő mely információk nem tartoznak az oldalszámkorlát hatálya alá.

Ennek megfelelően módosul a Bizottság azon felhatalmazása, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a tájékoztató formátumának és tartalmának meghatározása céljából (a tájékoztatóról szóló rendelet 13. cikkének (1) bekezdése és I–III. melléklete). Egyértelművé vált továbbá, hogy e felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak figyelembe kell venniük i. a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátói esetében azt is, hogy a kibocsátókra vonatkozik-e a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló, küszöbön álló irányelv 34 szerinti fenntarthatósági beszámolás, valamint ii. a tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok kibocsátói esetében azt is, hogy ezeket a tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírokat ESG-tényezőket figyelembe vevőként vagy ESG-célkitűzéseket követőként hirdetik-e.

A tájékoztatóra vonatkozó követelmények hatékonysága és eredményessége tovább javul a 16. cikk (a kockázati tényezőkre vonatkozó információk egyszerűsítése), a 19. cikk (a hivatkozás útján történő beépítés kötelezővé tétele), a 21. cikk (a befektetők azon lehetőségének megszüntetése, hogy kérjék a tájékoztató nyomtatott példányát) és a 27. cikk (annak lehetővé tétele, hogy a kibocsátók a tájékoztatót csak angol nyelven készíthessék el, kivéve az összefoglalót) módosításával.

A másodlagos kibocsátásokra vonatkozó egyszerűsített közzétételi szabályok és a (hamarosan megszűnő) uniós helyreállítási tájékoztató felváltása az új uniós rábocsátási tájékoztatóval.

A javaslat új uniós rábocsátási tájékoztatót vezet be, amely (a tulajdonviszonyt megtestesítő és a tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok esetében) állandó jelleggel felváltja a másodlagos kibocsátásokra vonatkozó egyszerűsített tájékoztatót. A másodlagos kibocsátásokra vonatkozó egyszerűsített közzétételi szabályok (a tájékoztatóról szóló rendelet 14. cikke) ezért hatályukat vesztik. Szerzett jogokra vonatkozó rendelkezések kerülnek bevezetésre a hatályon kívül helyezés előtt jóváhagyott, másodlagos kibocsátásokra vonatkozó egyszerűsített tájékoztatók tekintetében (a tájékoztatóról szóló rendelet új 50. cikkének (1) bekezdése). Az uniós helyreállítási tájékoztatóra vonatkozó szabályozás (a tájékoztatóról szóló rendelet 7. cikkének (12a) bekezdése, 14a. cikke, 20. cikkének (6a) bekezdése, 47a. cikke és Va. melléklete) 2022. december 31-én hatályát vesztette.

Az uniós rábocsátási tájékoztatóra vonatkozó szabályokat a tájékoztatóról szóló rendelet 7. cikke (12b) bekezdésének, 14b. cikkének, 20. cikke (6b) bekezdésének, 21. cikke (5b) bekezdésének, valamint IV. és V. mellékletének új rendelkezései határozzák meg. Ez a rendszer azokra a másodlagos kibocsátásokra vonatkozik, amelyek nem tartoznak mentesség hatálya alá (pl. ha a helyettesíthetőség kritériuma nem teljesül). A kibocsátók azonban önkéntes alapon a mentességek valamelyikének hatálya alá tartozó másodlagos kibocsátások esetében is készíthetnek és közzétehetnek uniós rábocsátási tájékoztatót. A kibocsátók emellett más típusú tájékoztatókat is készíthetnek a másodlagos kibocsátásokhoz (pl. a gyakori kibocsátók használhatnak sztenderd tájékoztatót, beleértve az egyetemes regisztrációs okmányt 35 vagy, tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok esetében, az alaptájékoztatót 36 ).

Az uniós rábocsátási tájékoztató standardizált formátumot és sorrendet követ, a részvények másodlagos kibocsátása esetén oldalszámkorlát alá esik, és a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven készíthető el (az összefoglaló kivételével).

A növekvő vállalatok uniós tájékoztatójának felváltása a növekvő vállalatok új uniós kibocsátási dokumentumával.

A javaslat bevezeti a növekvő vállalatok új uniós kibocsátási dokumentumát, amely állandó jelleggel felváltja a növekvő vállalatok uniós tájékoztatóját. A tájékoztatóról szóló rendelet 15. cikkében meghatározott, a növekvő vállalatok uniós tájékoztatójára vonatkozó szabályok ezért hatályukat vesztik. Szerzett jogokra vonatkozó rendelkezések kerülnek bevezetésre a hatályon kívül helyezés előtt jóváhagyott, növekvő vállalatok uniós tájékoztatója tekintetében (a tájékoztatóról szóló rendelet új 50. cikkének (2) bekezdése).

A növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumára vonatkozó új szabályokat a tájékoztatóról szóló rendelet 7. cikke (12b) bekezdésének, 15a. cikkének, 21. cikke (5c) bekezdésének, valamint VII. és VIII. mellékletének új rendelkezései határozzák meg. A javasolt módosítások értelmében a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumának elkészítése és közzététele – a tájékoztató közzétételére vonatkozó kötelezettség alóli mentesség esetének kivételével – kötelező az értékpapírra vonatkozó, az ajánlattevők bizonyos meghatározott kategóriái, köztük a kkv-k és a kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezetett vagy bevezetendő értékpapírok kibocsátói általi nyilvános ajánlattételek esetén, feltéve, hogy ezek nem rendelkeznek már szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal. Másodlagos kibocsátások esetében azonban a kkv-k és a kkv-tőkefinanszírozási piacok kibocsátói továbbra is dönthetnek úgy, hogy az értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattételhez uniós rábocsátási tájékoztatót készítenek, feltéve, hogy rendelkeznek kkv-tőkefinanszírozási piacon legalább az elmúlt 18 hónapban már folyamatosan forgalmazott értékpapírokkal, és nem rendelkeznek szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal.

A növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentuma standardizált formátumot és sorrendet követ, a részvényekre vonatkozó nyilvános ajánlattételek esetén oldalszámkorlát 37 alá esik, és a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven készíthető el (az összefoglaló kivételével).

A tájékoztató illetékes nemzeti hatóságok általi ellenőrzésének és jóváhagyásának egyszerűsítése és ezen eljárások konvergenciájának előmozdítása.

A javaslat a 20. cikk (11) bekezdését módosítva felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározza a következőket: i. az illetékes hatóság mikor alkalmazhat további kritériumokat a tájékoztató ellenőrzésére, valamint az ilyen körülmények között kérhető további információk típusát; ii. az illetékes hatóság számára a tájékoztató ellenőrzésének befejezésére, valamint a tájékoztató jóváhagyására vagy a jóváhagyás megtagadására és a vizsgálati eljárás befejezésére vonatkozó határozat meghozatalára rendelkezésre álló maximális időtartamot; iii. a tájékoztatóról szóló rendeletben megállapított határidőn belül a tájékoztatóról nem határozó illetékes hatóságra vonatkozó következményeket.

A javaslat továbbá módosítja a 20. cikk (13) bekezdését, és előírja az ESMA számára, hogy legalább háromévente egyszer folytasson le partneri felülvizsgálatot az illetékes hatóságok ellenőrzési és jóváhagyási eljárása tekintetében.

A tőkepiaci helyreállítási csomag által bevezetett módosítások állandóvá tétele és a kiegészítésekre vonatkozó szabályok további pontosítása.

A 23. cikk módosításával állandóvá válnak a tőkepiaci helyreállítási csomag által bevezetett változtatások 38 . A 23. cikk továbbá annak egyértelművé tétele érdekében módosul, hogy a tájékoztató kiegészítésének közzététele esetén a pénzügyi közvetítő csak azokat a befektetőket köteles tájékoztatni, akik a pénzügyi közvetítő ügyfelei, és beleegyeztek abba, hogy elektronikus úton vegyék fel velük a kapcsolatot (legalább abból a célból, hogy értesüljenek a kiegészítés közzétételéről szóló tájékoztatásról).

A 29. és 30. cikk harmadik országbeli tájékoztatókra vonatkozó egyenértékűségi szabályainak felülvizsgálata a szabályok működőképessé tétele érdekében.

A 29. cikk további feltételeket vezet be az egyenértékűségi szabályok működőképessé tétele érdekében 39 . Ezenkívül a harmadik ország jogszabályai szerint elkészített tájékoztató kibocsátó szerinti tagállam illetékes hatósága által történő jóváhagyását egyszerűen az említett illetékes hatósághoz történő benyújtás váltja fel. Végezetül a cikk általános egyenértékűségi kritériumokat állapít meg, és felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e kritériumok részletesebb meghatározása érdekében.

A 30. cikk is módosul, és az ESMA-t bízza meg azzal a feladattal, hogy együttműködési megállapodásokat kössön az érintett harmadik ország felügyeleti hatóságával, és a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy meghatározza ezen együttműködési megállapodások minimális tartalmát.

További módosítások.

A hitelintézetek által folyamatosan és ismétlődően kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírokra vonatkozó, a tőkepiaci helyreállítási csomag által az 1. cikk (4) bekezdésének j) pontjában és az 1. cikk (5) bekezdése első albekezdésének i) pontjában bevezetett 150 millió EUR-s küszöbérték állandóvá válik.

A javaslat továbbá egyszerűsíti és enyhíti az egyetemes regisztrációs okmányra vonatkozó szabályokat azáltal, hogy lehetővé teszi a dokumentum kizárólag angol nyelven történő elkészítését, és a gyakori kibocsátói státuszt két év helyett egy év elteltével adja meg (lásd a 9. cikk (2) bekezdése második albekezdésének módosításait).

A javaslat továbbá hat napról három napra csökkenti a tájékoztató közzététele és a részvényekre vonatkozó ajánlattétel lejárta közötti minimális időtartamot annak érdekében, hogy megkönnyítse a gyors ajánlatgyűjtést (különösen a gyorsan változó piacokon), és növelje a lakossági befektetők IPO-kba való bevonásának vonzerejét 40 .

Végezetül a javaslat módosítja a 47. cikket (az ESMA éves jelentése a tájékoztatókról), hogy az tartalmazza az új uniós rábocsátási tájékoztatót és a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumát, valamint a szabályozott piacra vagy kkv-tőkefinanszírozási piacra már bevezetett értékpapírokkal helyettesíthető értékpapírok másodlagos kibocsátására vonatkozó új mentességet.

A javaslat a tájékoztatóról szóló rendelet felülvizsgálatára vonatkozóan (48. cikk) új határidőket vezet be, valamint módosításokat azon kulcsfontosságú területeken, amelyeket a Bizottságnak értékelnie kell (figyelembe véve az e rendelet által bevezetett módosításokat).

2. cikk – a piaci visszaélésekről szóló rendelet módosításai

A bennfentes információk közzétételére vonatkozó kötelezettség hatályának szűkítése, és a jogi egyértelműség fokozása azzal kapcsolatban, hogy mely információkat kell közzétenni és mikor.

A javaslat szűkíti a 17. cikk (1) bekezdésében meghatározott közzétételi kötelezettség hatályát az úgynevezett elhúzódó folyamat (azaz a többlépcsős események, például az egyesülés) esetében, előírva, hogy a közzétételi kötelezettség nem terjed ki az említett folyamat köztes lépéseire. Különösen a kibocsátókat terheli az a kötelezettség, hogy csak az olyan eseményre vonatkozó információkat tegyék közzé, amelynek célja egy elhúzódó folyamat lezárása.

Mivel a javaslat nem módosítja a bennfentes információ 7. cikkben meghatározott fogalmát, a bennfentes kereskedelem tilalmát egy elhúzódó folyamat bennfentes információnak minősülő köztes lépése továbbra is kiváltja. Ugyanakkor a javaslat bevezeti a kibocsátók azon kötelezettségét, hogy a közzététel pillanatáig biztosítsák a bennfentes információk bizalmas kezelését (a bennfentes kereskedelem tilalmára figyelemmel), és haladéktalanul nyilvánosságra hozzák az ilyen bennfentes információt annak kiszivárgása esetén.

Végezetül a javaslat javítja a jogi egyértelműséget a közzétételi kötelezettség hatálya alá tartozó információk körével és a közzététel időzítésével kapcsolatban azáltal, hogy felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a releváns információk nem kimerítő listájának összeállítása céljából, valamint (minden egyes információ esetében) jelölje meg azt az időpontot, amikor a közzétételnek sorra kell kerülnie.

Azon feltételek tisztázása, amelyek mellett a kibocsátók késleltethetik a bennfentes információk közzétételét, és az illetékes nemzeti hatóság késedelemről való értesítése időzítésének módosítása.

A javaslat módosítja a 17. cikk (4) bekezdését annak érdekében, hogy azon általános feltételt, amely szerint a késedelem nem vezetheti félre a nyilvánosságot, felváltsa azon konkrét feltételek felsorolásával, amelyeknek a kibocsátó által késleltetve közzétenni kívánt bennfentes információknak meg kell felelniük. Ezen túlmenően az illetékes nemzeti hatóság késedelemről szóló értesítésének időzítését előbbre hozza a közzététel késleltetésére vonatkozó döntés kibocsátó általi meghozatalát közvetlenül követő időpontra (az információ nyilvános közzétételét közvetlenül követő időpont helyett). A javaslat azonban nem kötelezi az illetékes nemzeti hatóságokat arra, hogy engedélyezzék a késleltetést.

A piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatási eljárás mentesítési szabályainak egyértelműsítése.

A 11. cikk szabályozza a pénzügyi eszközök eladója és egy vagy több potenciális befektető közötti, valamely ügylet bejelentését megelőzően annak érdekében folytatott interakciókat, hogy felmérjék a potenciális befektetők érdeklődését egy esetleges ügylet, valamint annak ára, mérete és felépítése iránt (az úgynevezett „piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás”). A javaslat módosítja a 11. cikket annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás szabályai és a vonatkozó követelmények csak egy lehetőséget jelentenek az információt közzétevő piaci szereplők számára, hogy védelemben részesüljenek a bennfentes információk állítólagos jogosulatlan közzétételére vonatkozó vádakkal szemben („mentesítési szabály”). Ebből következik, hogy azok az információt közzétevő piaci szereplők, amelyek úgy döntenek, hogy bizonyos tájékoztatási és nyilvántartási követelményeknek megfelelően végeznek a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatást, teljes körű védelmet élveznek a bennfentes információ jogosulatlan közzétételére vonatkozó vádakkal szemben. Azok az információt közzétevő piaci szereplők, amelyek úgy döntenek, hogy az említett követelmények betartása nélkül végeznek a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatást, nem élvezhetik a követelményeknek megfelelő piaci szereplők számára biztosított védelmet. Meg nem felelés esetén azonban nem vélelmezhető, hogy az információt közzétevő piaci szereplők jogosulatlanul tettek közzé bennfentes információt.

Ugyanakkor annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes nemzeti hatóságok számára rendelkezésre álljon ellenőrzési nyomvonal egy olyan folyamatról, amely bennfentes információ harmadik felek részére történő közzétételével járhat, a javaslat előírja, hogy minden információt közzétevő piaci szereplőnek (függetlenül attól, hogy élni kíván-e a mentesítési szabályokkal vagy sem) a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatások elvégzése előtt és a folyamat során mindvégig, amikor információt tesz közzé, mérlegelnie kell, hogy ez a folyamat magában foglal-e bennfentes információt. Emellett írásban nyilvántartást kell vezetniük a következtetésekről és az indokokról, és azt kérésre az illetékes nemzeti hatóság rendelkezésére kell bocsátaniuk.

Végezetül a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás fogalommeghatározása bővül, és olyan esetekre is kiterjed, amikor az ügyletet végül nem jelentik be.

A bennfentesek jegyzékére vonatkozó szabályok egyszerűsítése valamennyi kibocsátó számára az (EU) 2019/2115 rendelettel bevezetett könnyítésekre építve.

A javaslat módosítja a 18. cikket annak érdekében, hogy az (EU) 2019/2115 rendelettel a kkv-tőkefinanszírozási piacok kibocsátóira vonatkozóan bevezetett könnyítéseket valamennyi kibocsátóra kiterjessze (beleértve a szabályozott piacok kibocsátóit is). A javaslat konkrétan arra kötelezi a kibocsátókat, hogy az „állandó bennfentesek” jegyzékét készítsék el és tartsák fenn, ami kevésbé megterhelő. Ez a jegyzék mindazokat a személyeket tartalmazza, akik a kibocsátónál betöltött funkciójuk vagy pozíciójuk miatt rendszeres hozzáféréssel rendelkeznek az adott kibocsátóra vonatkozó bennfentes információkhoz (például az ügyvezető, döntéshozó és felügyeleti szervek tagjai, a kibocsátók jövőbeli fejlődését és üzleti kilátásait befolyásoló vezetői döntéseket hozó vállalatvezetők, valamint a bennfentes információkhoz rendszeres hozzáféréssel rendelkező adminisztratív személyzet). Ezt a listát a kibocsátók könnyebben elkészíthetik, miközben továbbra is hasznosak lesznek az illetékes nemzeti hatóságok bennfentes kereskedelemmel kapcsolatos ügyekre vonatkozó vizsgálatai szempontjából.

Ez a könnyítés csak a kibocsátókat illeti meg, és nem érinti a nevükben vagy a javukra eljáró személyek (például könyvelők, ügyvédek, hitelminősítő intézetek) azon kötelezettségét, hogy elkészítsék, aktualizálják és az illetékes nemzeti hatóság kérésére annak rendelkezésére bocsássák saját bennfenteseik jegyzékét. Ugyanakkor azon kibocsátók esetében, amelyek értékpapírjait szabályozott piacon forgalmazták legalább az elmúlt öt évben, a javaslat lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy ezen könnyítés alkalmazása helyett előírják a bennfentesek „teljes jegyzékének” összeállítását és fenntartását, amennyiben azt a piac integritásával kapcsolatos aggályok indokolják. Ez a jegyzék, a jelenlegihez hasonlóan, mindazokat a személyeket tartalmazza, akik rendszeres hozzáféréssel rendelkeznek bennfentes információkhoz.

Végezetül a javaslat további kisebb technikai módosításokat vezet be annak érdekében, hogy függetlenítse a kibocsátó és a nevében vagy javára eljáró személyek azon kötelezettségét, hogy kérjék a bennfentesek jegyzékében szereplő személyektől jogi és szabályozási kötelezettségeik elismerését ezen személyek ilyen kötelezettségek elismerésére vonatkozó kötelezettségétől. Azt is egyértelművé teszi, hogy ezek elismerését tartós adathordozón (és nem írásban) kell megtenni.

Azon küszöbérték megemelése, amely felett a vezetőknek be kell jelenteniük ügyleteiket, és a tilalmi időszak alatt mentesített ügyletek körének kibővítése.

A javaslat módosítja a 19. cikket annak érdekében, hogy 5 000 EUR-ról 20 000 EUR-ra emelje azt a küszöbértéket, amely felett a vezetői feladatokat ellátó személyek és a velük szoros kapcsolatban álló személyek által saját számlára végrehajtott, az adott kibocsátó részvényeihez vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaihoz, illetve az azokhoz kapcsolódó származtatott eszközökhöz vagy egyéb pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó ügyletekről értesíteni kell a kibocsátót és az illetékes nemzeti hatóságot. A jelenlegi 5 000 EUR-s küszöbérték túl alacsony, és jelentéktelen ügyletek közzétételéhez vezet. A javaslat emellett 20 000 EUR-ról 50 000 EUR-ra növeli azt az értéket, amelyre az illetékes nemzeti hatóságok megemelhetik a nemzeti szinten alkalmazandó küszöbértéket.

Ezen túlmenően a javaslat bizonyos további ügyleteket is belefoglal a vezetői feladatokat ellátó személyekre vonatkozó, az ügyletek tilalmi időszakban (azaz a kibocsátó által kötelezően közzéteendő évközi pénzügyi beszámoló vagy év végi beszámoló bejelentését megelőző 30 naptári napon belül) történő végrehajtásának tilalma alóli mentességek körébe. Ezek különösen a részvényektől eltérő pénzügyi eszközökre vonatkozó alkalmazotti konstrukciók, a részvényektől eltérő pénzügyi eszközökre vonatkozó tartási kötelezettség vagy részesedési jogosultság, valamint az olyan ügyletek, amelyeknél a vezetői feladatokat ellátó személy nem hoz befektetési döntést (például a pénzügyi eszközök automatikus átváltása).

A közzétételi követelmények megsértése esetén alkalmazandó közigazgatási pénzbírságok arányosabbá tétele, különösen a kkv-k esetében.

A javaslat módosítja a 30. cikk (2) bekezdésének i) pontját és (4) bekezdését annak érdekében, hogy a közzétételi követelmények megsértése esetén alkalmazandó közigazgatási szankciók arányosabbak legyenek a kibocsátó méretével.

A javaslat előírja, hogy az ilyen típusú jogsértések esetében a pénzbírságot alapesetben a kibocsátó teljes éves árbevételének százalékában kell kiszámítani. Az illetékes hatóságok azonban abszolút összegek alapján is kiszámíthatják a szankciókat kivételes esetekben, és csak akkor, ha a pénzbírságnak a kibocsátó teljes éves árbevétele alapján történő kiszámításakor lehetetlen lenne figyelembe venni a jogsértés valamennyi körülményét a 31. cikkben meghatározottak szerint. Ezekre az esetekre a javaslat alacsonyabb abszolút összegeket vezet be a kkv-kra kiszabható maximális pénzbírság minimális összege tekintetében. Következésképpen a tagállamoknak lehetőségük lenne arra, hogy nemzeti jogszabályaikban csökkentsék a közzététellel kapcsolatos jogsértések esetén a kkv-kra kiszabott pénzbírságok felső határát. A javaslat nem módosítja az egyéb típusú jogsértésekhez kapcsolódó szankciókra vonatkozó rendelkezéseket.

A javaslat a 31. cikket is módosítja annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok a közigazgatási szankciók típusának és szintjének meghatározásakor a releváns körülmények között figyelembe vegyék az ugyanazon jogsértésért folytatott büntető- és közigazgatási eljárások és szankciók halmozódását.

Az ajánlati könyvek több piacra kiterjedő felügyeleti mechanizmusának létrehozása.

A javaslat bevezeti az új 25a. cikket, hogy létrehozza az ajánlati könyvek több piacra kiterjedő felügyeleti mechanizmusát, amely lehetővé teszi az illetékes nemzeti hatóságok számára a tőzsdéktől gyűjtött, ajánlati könyvvel kapcsolatos adatok cseréjét a határokon átnyúló piaci visszaélések felderítése érdekében.

Egyéb módosítások.

A 14. és 15. cikk tiltja a bennfentes kereskedelmet, a bennfentes információk jogosulatlan közzétételét és a piaci manipulációt. Az 5. cikk azonban a részvény-visszavásárlási programokra és a stabilizációra vonatkozóan mentességet ad ezen tilalmak alól. A javaslat módosítja az 5. cikket annak érdekében, hogy egyszerűsítse azt a jelentéstételi mechanizmust, amelyet a kibocsátónak követnie kell annak érdekében, hogy a részvény-visszavásárlási program mentességet élvezhessen, valamint a közzéteendő információkat. A javasolt módosítások értelmében a kibocsátók az információkat csak a részvényeik likviditása szempontjából legfontosabb piac illetékes nemzeti hatóságának jelentik, és csak az összesített információkat hozzák nyilvánosságra.

A bennfentes információ fogalommeghatározása módosul az ügyfelek megbízásai ismeretében kötött saját ügyletek gyakorlata tekintetében (a 7. cikk (1) bekezdésének d) pontja) annak biztosítása érdekében, hogy az ne csak a pénzügyi eszközökre vonatkozó megbízások végrehajtásával megbízott személyekre terjedjen ki, hanem a személyek egyéb olyan kategóriáira is, akik tudomást szerezhetnek egy jövőbeli releváns megbízásról. A módosítások célja továbbá annak biztosítása, hogy a fogalommeghatározás kiterjedjen az ügyfelektől eltérő személyek által átadott, megbízásokra vonatkozó információkra is, például a saját számla vagy alap kezelése révén ismert megbízásokra.

Tekintettel arra, hogy a kkv-tőkefinanszírozási piac működtetője nem szerződő fele a likviditási szerződésnek, a javaslat a 13. cikk (12) bekezdését módosítva eltörli azt a követelményt, hogy a működtetőnek jóvá kelljen hagynia a likviditási szerződések feltételeit, és azt azzal a kötelezettséggel váltja fel, hogy csak írásban ismerje el a kibocsátónak, hogy átvette ezt a szerződést.

A 17. cikk (5) bekezdése lehetővé teszi annak a kibocsátónak, amely hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén a pénzügyi stabilitás védelme érdekében késleltesse a bennfentes információk nyilvános közzétételét. A javaslat módosítja a 17. cikk (5) bekezdését annak érdekében, hogy a hatálya kiterjedjen az olyan kibocsátóra, amely tőzsdén jegyzett vagy nem jegyzett hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás anyavállalata vagy kapcsolt vállalkozása.

A javaslat kiegészíti a rendeletet a 25b. cikkel, amely lehetővé teszi az ESMA számára együttműködési platformok létrehozását az illetékes nemzeti hatóságokkal és az azonnali piacokat felügyelő állami szervekkel, hogy a piacok integritásával vagy megfelelő működésével kapcsolatos aggályok esetén megerősítse az információcserét. A javaslat a 25. cikket is módosítja annak érdekében, hogy lehetővé tegye az ESMA számára az együttműködés kezdeményezését.

Végezetül a javaslat a 30. cikk (2) bekezdése e)–g) pontjának módosításával kifejezetten a piaci visszaélésekről szóló rendelet közigazgatási szankciórendszerének hatálya alá vonja a referenciamutató-kezelőket és az adatszolgáltatókat.

3. cikk – a pénzügyi eszközök piacairól szóló rendelet módosításai

Az ajánlati könyvek több piacra kiterjedő felügyeleti mechanizmusának bevezetésével kapcsolatban a javaslat módosítja a pénzügyi eszközök piacairól szóló rendeletet annak meghatározása érdekében, hogy valamely illetékes hatóság folyamatosan kérhet az ajánlati könyvre vonatkozó adatokat a felügyelete alá tartozó kereskedési helyszíntől, valamint hogy felhatalmazza az ESMA-t, hogy harmonizálja az ilyen adatok tárolására használt mintadokumentum formátumát.

4. cikk – hatálybalépés és alkalmazás

2022/0411 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az (EU) 2017/1129, az 596/2014/EU és a 600/2014/EU rendeletnek az uniós tőkepiacok vállalkozások számára vonzóbbá tétele, valamint a kis- és középvállalkozások tőkéhez jutásának megkönnyítése érdekében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 41 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A tőkepiaci unió létrehozására irányuló projekt 42 célja, hogy az uniós tőkepiacok fejlesztésével és a nemzeti határok mentén fennálló széttagoltságuk csökkentésével lehetővé tegye a vállalkozások számára, hogy hozzáférjenek a bankhiteltől eltérő finanszírozási forrásokhoz, és érettebbé válásukkal és méretük növekedésével párhuzamosan kiigazítsák finanszírozási struktúrájukat. A hitel és saját tőke formájában megvalósuló diverzifikáltabb finanszírozás csökkenteni fogja az egyes vállalkozásokat és a gazdaság egészét érintő kockázatokat, valamint segíteni fogja az uniós vállalatokat, köztük a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) növekedési potenciáljuk kiaknázásában.

(2)A tőkepiaci unió hatékony és eredményes szabályozási keretet követel meg, amely támogatja a vállalatok, köztük a kkv-k hozzáférését a nyilvános tőkefinanszírozáshoz. A 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 43 a kkv-tőkefinanszírozási piac formájában új típusú kereskedési helyszínt hozott létre, hogy kifejezetten a kkv-k számára megkönnyítse a tőkéhez jutást. A 2014/65/EU irányelv (132) preambulumbekezdése azt is hangsúlyozta, hogy nyomon kell követni, hogy a jövőbeni szabályozás hogyan fogja tovább ösztönözni és előmozdítani a kkv-tőkefinanszírozási piacok használatát, és hogyan biztosít további ösztönzőket a kkv-k számára a tőkepiacokra a kkv-tőkefinanszírozási piacokon keresztül történő belépésre.

(3)Az (EU) 2019/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet 44 arányos könnyítéseket vezetett be a kkv-tőkefinanszírozási piacok használatának fokozása és az értékpapírok kkv-tőkefinanszírozási piacokra történő bevezetését kérelmező kibocsátókra vonatkozó szabályozási követelmények csökkentése érdekében, ugyanakkor megőrizte a befektetővédelem és a piaci integritás megfelelő szintjét. Mindazonáltal többet kell tenni annak érdekében, hogy az uniós nyilvános piacokhoz való hozzáférés vonzóbbá, a vállalatok szabályozási kezelése pedig rugalmasabbá és méretükkel arányosabbá váljon. A tőkepiaci unióval foglalkozó magas szintű fórum 45 azt ajánlotta a Bizottságnak, hogy számolja fel azokat a szabályozási akadályokat, amelyek gátolják a vállalatokat a nyilvános piacokhoz való hozzáférésben. A kkv-kkal foglalkozó technikai szakértői érdekképviseleti csoport 46 részletes ajánlásokat fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy miként lehet előmozdítani a vállalatok, különösen a kkv-k uniós nyilvános piacokhoz való hozzáférését.

(4)A Covid19 utáni helyreállítási stratégiája keretében javasolt bizottsági kezdeményezésre, azaz a tőkepiaci helyreállítási csomagra építve célzott módosításokat vezettek be az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendeletbe 47 , az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendeletbe 48 , a 2014/65/EU irányelvbe és a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvbe 49 annak érdekében, hogy megkönnyítsék a világjárvány okozta gazdasági válság által érintett vállalkozások számára a nyilvános piacokon történő sajáttőke-bevonást, elősegítsék a reálgazdaságba történő befektetéseket, lehetővé tegyék a vállalkozások gyors újratőkésítését, és növeljék a bankok helyreállítás finanszírozására vonatkozó képességét.

(5)A kkv-kkal foglalkozó technikai szakértői érdekképviseleti csoport ajánlásai alapján, az (EU) 2019/2115 rendeletre és az (EU) 2021/337 európai parlamenti és tanácsi rendelet 50 alapján elfogadott intézkedésekre építve, valamint a tőkepiaci helyreállítási csomag részeként a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy jogalkotási kezdeményezést terjeszt elő annak érdekében, hogy a megfelelési költségek csökkentése, valamint a vállalatokat – köztük a kkv-kat – az uniós nyilvános piacok kiaknázásában akadályozó jelentős akadályok felszámolása révén vonzóbbá tegye az uniós nyilvános piacokhoz való hozzáférést. Célkitűzéseinek elérése érdekében az említett jogalkotási kezdeményezés hatályának széles körűnek kell lennie, és foglalkoznia kell a vállalatok nyilvános piacokhoz való hozzáférését érintő akadályokkal, nevezetesen az első nyilvános kibocsátást (IPO) megelőző szakasszal, az IPO-val és az azt követő szakasszal. Az egyszerűsítésnek és az akadályok megszüntetésének különösen az IPO-ra és az IPO utáni szakaszra kell összpontosítania az (EU) 2017/1129 rendeletben meghatározott, a nyilvános piacra történő bevezetés kérelmezéséhez szükséges megterhelő közzétételi követelmények kezelése, valamint az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 51 meghatározott, megterhelő folyamatos közzétételi követelmények kezelése révén.

(6)Az (EU) 2017/1129 rendelet megállapítja az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy azoknak a valamely tagállamban található vagy működő szabályozott piacon történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztató készítésére, jóváhagyására és terjesztésére vonatkozó előírásokat. Az uniós nyilvános piacok vonzerejének növelése érdekében kezelni kell a tájékoztató dokumentáció hosszából, összetettségéből és magas költségeiből eredő akadályokat, mind azokban az esetekben, amikor a vállalatok, köztük a kkv-k első alkalommal keresik a nyilvános piacokhoz való hozzáférést (IPO), mind pedig akkor, amikor tulajdonviszonyt megtestesítő vagy tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok másodlagos kibocsátása céljából fordulnak a nyilvános piacok felé. Ugyanezen okból foglalkozni kell az említett tájékoztatók illetékes hatóságok általi ellenőrzési és jóváhagyási eljárásainak hosszával, valamint az említett eljárások Unión belüli konvergenciájának hiányával is.

(7)Az értékpapírra vonatkozó kis méretű nyilvános ajánlattételek esetében a tájékoztató elkészítésének költségei aránytalanok lehetnek a kibocsátás teljes ellenértékéhez képest. Az (EU) 2017/1129 rendelet nem alkalmazandó az értékpapírra vonatkozó olyan nyilvános ajánlattételekre, amelyek teljes ellenértéke az Unióban 1 000 000 EUR-nál kevesebb. Ezen túlmenően, tekintettel a pénzügyi piacok Unión belüli eltérő méretére, a tagállamok mentesíthetik a tájékoztató közzétételének kötelezettsége alól az értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattételeket, amennyiben az ilyen kibocsátás egy bizonyos küszöbérték alatt marad, amelyet a tagállamok 1 000 000 EUR és 8 000 000 EUR között állapíthatnak meg. Egyes tagállamok éltek ezzel a lehetőséggel, ami különböző mentességi küszöbértékeket eredményezett, valamint összetettséget és az egyértelműség hiányát okozta mind a kibocsátók, mind a befektetők számára. Az (EU) 2017/1129 rendelet szerinti különböző értékhatárok alkalmazásából fakadó összetettség csökkentése és a jogi egyértelműség előmozdítása érdekében meg kell szüntetni azt az 1 000 000 EUR összegű alsó értékhatárt, amelytől az említett rendelet nem alkalmazandó.

(8)Az egyértelműség és a konvergencia Unió-szerte történő előmozdítása, valamint a vállalatok szükségtelen terheinek csökkentése érdekében uniós szinten egységes, 12 000 000 EUR összegű harmonizált értékhatárt kell megállapítani, amelynek a meglévő opcionális küszöbértékek helyébe kell lépnie. E küszöbérték alatt az értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattételeket mentesíteni kell a tájékoztató közzétételére vonatkozó kötelezettség alól, amennyiben ezen ajánlattételek nem igényelnek passzportálást. A tagállamoknak azonban lehetőséget kell adni, hogy ilyen mentesség esetén nemzeti szinten más közzétételi követelményeket írjanak elő, amennyiben azok nem jelentenek aránytalan vagy szükségtelen terhet.

(9)A tájékoztató közzétételének kötelezettsége alól mentesülő, határokon átnyúló, értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattételekre adott esetben az érintett tagállamok által meghatározott nemzeti közzétételi követelményeknek kell vonatkozniuk. A tájékoztató közzétételére vonatkozó kötelezettség hatálya alá nem tartozó, értékpapírok szabályozott piacra történő bevezetését kérelmező kibocsátóknak, ajánlattevőknek vagy személyeknek azonban részesülniük kell az egységes engedély előnyeiből, amennyiben úgy döntenek, hogy önkéntes alapon készítenek tájékoztatót.

(10)Az (EU) 2017/1129 rendelet több olyan rendelkezést is tartalmaz, amely az értékpapírra vonatkozó egyes nyilvános ajánlattételek 12 hónapos időtartamra vonatkozóan számított teljes ellenértékét említi. Annak érdekében, hogy a kibocsátók, a befektetők és az illetékes hatóságok számára egyértelműek legyenek a szabályok, valamint hogy elkerülhetők legyenek az Unió-szerte eltérő megközelítések, meg kell határozni, hogy hogyan kell számítani egy 12 hónapos időtartamra vonatkozóan az említett nyilvános ajánlattételek teljes ellenértékét.

(11)Az (EU) 2017/1129 rendelet 1. cikke (5) bekezdésének a) pontja mentességet biztosít a tájékoztató közzétételére vonatkozó kötelezettség alól az ugyanazon szabályozott piacra már bevezetett értékpapírokkal helyettesíthető értékpapírok szabályozott piacra történő bevezetése esetén, feltéve, hogy az újonnan bevezetett értékpapírok egy 12 hónapos időszak alatt az ugyanarra a szabályozott piacra már bevezetett értékpapírok kevesebb mint 20 %-át képviselik, és hogy az ilyen bevezetést nem kombinálják értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattétellel. Az összetettség csökkentése, valamint a szükségtelen költségek és terhek korlátozása érdekében ezt a mentességet az érintett értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételre és azok szabályozott piacra történő bevezetésére egyaránt alkalmazni kell, és meg kell emelni a mentességre való jogosultságot meghatározó százalékos küszöbértéket. Ugyanezen okból a módosított mentességnek ki kell terjednie a kkv-tőkefinanszírozási piacra már bevezetett értékpapírokkal helyettesíthető értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételre is.

(12)Az (EU) 2017/1129 rendelet 1. cikke (5) bekezdésének b) pontja mentességet biztosít a tájékoztató közzétételére vonatkozó kötelezettség alól a más értékpapírok átváltoztatásából vagy cseréjéből, vagy más értékpapírok által átruházott jogok gyakorlásából származó részvények szabályozott piacra történő bevezetése esetén is, feltéve, hogy az újonnan bevezetett részvények egy 12 hónapos időszak alatt az ugyanarra a szabályozott piacra már bevezetett, azonos osztályba tartozó részvények számának kevesebb mint 20 %-át képviselik. Ezt a 20 %-ot össze kell hangolni az ugyanazon szabályozott piacra már bevezetett értékpapírokkal helyettesíthető értékpapírokra vonatkozó mentességi küszöbértékkel, mivel a két mentesség alkalmazási köre egyenértékű.

(13)Azoknak a társaságoknak, amelyek értékpapírjait szabályozott piacra vagy kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezették, meg kell felelniük az 596/2014/EU rendeletben, a 2004/109/EK irányelvben, illetve a kkv-tőkefinanszírozási piacok kibocsátói esetében az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben 52 meghatározott időszakos és folyamatos közzétételi követelményeknek. Amennyiben ezek a társaságok az említett kereskedési helyszíneken már bevezetett értékpapírokkal helyettesíthető értékpapírokat bocsátanak ki, mentesíteni kell őket a tájékoztató közzétételének kötelezettsége alól, mivel a tájékoztató előírt tartalmának nagy része már nyilvánosan hozzáférhető lesz, és a befektetők ezen információk alapján kereskedhetnek. E mentességre azonban olyan biztosítékoknak kell vonatkozniuk, amelyek biztosítják, hogy az értékpapírokat kibocsátó társaság megfelelt az uniós jog szerinti időszakos és folyamatos közzétételi követelményeknek, és nincs pénzügyileg nehéz helyzetben vagy szerkezetátalakítás alatt, illetve nem megy keresztül jelentős átalakuláson, ideértve az irányításnak a felvásárlásból, egyesülésből vagy szétválásból eredő változását is. Továbbá a befektetők, különösen a lakossági befektetők védelmének biztosítása érdekében egy rövid formátumú, kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentumot továbbra is hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára, és azt be kell nyújtani a kibocsátó szerinti tagállam illetékes hatóságához. Amennyiben az új mentesség hatálya feleslegessé tesz más meglévő mentességeket, az ilyen egyéb mentességeket meg kell szüntetni. Annak érdekében, hogy a sikeres vállalkozások növekedhessenek, és élvezhessék a szélesebb befektetői kör előnyeit, ezt az új mentességet és annak jogosultsági kritériumait azokra a vállalatokra is alkalmazni kell, amelyek hajlandóak áttérni valamely kkv-tőkefinanszírozási piacról egy szabályozott piacra. Annak érdekében azonban, hogy a befektetők megalapozott befektetési döntéseket hozhassanak, biztosítékokat kell meghatározni, amelyek biztosítják, hogy e befektetők elegendő információhoz jussanak az említett társaságokról.

(14)Az (EU) 2017/1129 rendelet 1. cikke (4) bekezdésének j) pontja mentesíti a hitelintézeteket a tájékoztató közzétételére vonatkozó kötelezettség alól bizonyos, folyamatosan vagy ismétlődően kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírokra vonatkozó ajánlattétel vagy azok szabályozott piacra történő bevezetés esetén 75 000 000 EUR-s összeghatárig, amelyet egy 12 hónapos időtartamra vonatkozóan kell számítani. Az (EU) 2021/337 rendelet a tőkepiaci helyreállítási csomag részeként korlátozott időtartamra 150 000 000 EUR-ra emelte ezt a küszöbértéket annak érdekében, hogy előmozdítsa a hitelintézetek számára a forrásbevonást, és teret biztosítson a reálgazdaságban tevékenykedő ügyfeleik támogatására. A kibocsátók, köztük a hitelintézetek tőkepiacokon keresztüli forráshoz jutásának további támogatása érdekében az (EU) 2021/337 rendelettel bevezetett megemelt küszöbértéket állandóvá kell tenni.

(15)A tájékoztató dokumentáció összetettségének csökkentése, valamint a tájékoztató egységesebb dokumentummá tétele érdekében, hogy a befektetők számára könnyebben olvasható legyen Unió-szerte, függetlenül attól, hogy az értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattétel vagy annak szabályozott piacra történő bevezetése melyik joghatóságban történik, egységes formátumot kell bevezetni mind a tulajdonviszonyt megtestesítő, mind a tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok tájékoztatójára vonatkozóan, és elő kell írni, hogy a tájékoztatóban szereplő információkat standardizált sorrendben tegyék közzé.

(16)Bizonyos esetekben a tájékoztató vagy a kapcsolódó dokumentumok hatalmas méreteket ölthetnek, ami alkalmatlanná teszi ezeket arra, hogy a befektetők megalapozott befektetési döntést hozzanak. A tájékoztató olvashatóságának javítása, valamint a befektetők számára a tájékoztató elemzésének és áttekintésének megkönnyítése érdekében az oldalszámra vonatkozó korlátot kell meghatározni. Ezt az oldalszámkorlátot azonban csak a részvényekre vonatkozó nyilvános ajánlattételek és a szabályozott piacra történő bevezetések tekintetében kell bevezetni. Az oldalszámkorlát nem lenne megfelelő a részvényektől eltérő tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok és a tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok esetében, amelyek különböző eszközök széles skáláját foglalják magukban, összetett eszközöket is beleértve. Továbbá az oldalszámkorlát vonatkozásában nem szabad figyelembe venni az összefoglalót, a hivatkozással beépített információkat, illetve azokat az információkat, amelyeket akkor kell megadni, ha a kibocsátó összetett pénzügyi múlttal rendelkezik vagy jelentős pénzügyi kötelezettséget vállalt.

(17)A standardizált formátumot és a tájékoztatóban közzéteendő információk standardizált sorrendjét követelményként kell meghatározni, függetlenül attól, hogy a tájékoztatót vagy alaptájékoztatót egyetlen dokumentumként készítik-e el, vagy különálló dokumentumokból áll. Ezért az (EU) 2017/1129 rendelet I., II. és III. mellékletének meg kell határoznia a tájékoztatóban, illetve külön a regisztrációs okmányban és az értékpapírjegyzékben közzéteendő információk szakaszainak standardizált sorrendjét. E mellékleteknek kell alapul szolgálniuk a Bizottság számára minden olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktus módosításához, amely a tájékoztató, az alaptájékoztató és a végleges feltételek szakaszainak standardizált formátumát és sorrendjét írja elő, beleértve az említett szakaszokon belül közzéteendő elemeket is. Ezenkívül meg kell határozni a tájékoztató összefoglalójában közzéteendő információk standardizált sorrendjét.

(18)A tájékoztató összefoglalója kulcsfontosságú dokumentum, amely iránymutatásként szolgál a lakossági befektetőknek ahhoz, hogy jobban megértsék és átlássák a teljes tájékoztatót, és ezáltal megalapozott befektetési döntéseket hozhassanak. Annak érdekében, hogy a tájékoztató összefoglalója könnyebben olvasható és érthetőbb legyen a lakossági befektetők számára, a kibocsátóknak lehetővé kell tenni, hogy a tájékoztató összefoglalójában szereplő információkat ábrák, grafikonok vagy táblázatok formájában mutassák be vagy foglalják össze.

(19)Az (EU) 2017/1129 rendelet lehetővé teszi a kibocsátók számára, hogy a tájékoztató összefoglalójának maximális terjedelmét egy oldallal bővítsék, ha az értékpapírokhoz garancia kötődik, mivel mind a garanciára, mind a garanciavállalóra vonatkozó információkat meg kell adni. Ha azonban egynél több garanciavállaló van, előfordulhat, hogy egy további oldal nem elegendő. Ezért az egynél több garanciavállaló által nyújtott garanciák esetében tovább kell bővíteni a tájékoztató összefoglalójának maximális terjedelmét.

(20)Az (EU) 2017/1129 rendelet lehetővé teszi az egyetemes regisztrációs okmányra két egymást követő éven keresztül jóváhagyást kapott kibocsátó számára, hogy előzetes jóváhagyás nélkül nyújtsa be az összes későbbi egyetemes regisztrációs okmányt és azok módosításait. A szükségtelen terhek csökkentése és az egyetemes regisztrációs okmány használatának ösztönzése érdekében egy évre kell csökkenteni az illetékes hatóság jóváhagyására vonatkozó követelményt, amely a gyakori kibocsátói státusz és ezáltal azon előny megszerzésével jár, hogy a későbbi egyetemes regisztrációs okmányokat és azok módosításait elegendő csak benyújtani. Ez a könnyítés nem érinti a befektetők védelmét, mivel az egyetemes regisztrációs okmány és annak módosításai nem használhatók fel a tájékoztató részeként anélkül, hogy azt újból benyújtanák jóváhagyásra az érintett illetékes hatóságnak. Ezen túlmenően az illetékes hatóság bármikor utólag felülvizsgálhatja a hozzá benyújtott egyetemes regisztrációs okmányt, ha azt szükségesnek ítéli, és adott esetben módosításokat kérhet.

(21)Annak érdekében, hogy megkönnyítsék a magántársaságok IPO-ját az Unió nyilvános piacain, és általánosságban csökkentsék az értékpapírokat nyilvános ajánlattétel útján kibocsátani vagy szabályozott piacra bevezetni kívánó társaságok szükségtelen költségeit és terheit, mind a tulajdonviszonyt megtestesítő, mind a tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok tájékoztatóját jelentősen egyszerűsíteni kell, biztosítva ugyanakkor a befektetők megfelelő, magas szintű védelmének fenntartását.

(22)Bár a kkv-k esetében túlságosan előíró jellegű, úgy tűnik, hogy az értékpapírokat szabályozott piacra bevezetni kívánó vállalatok esetében a növekvő vállalatok uniós tájékoztatójában szereplő közzétételi szint megfelelne a célnak. Ezért helyénvaló az (EU) 2017/1129 rendelet I., II. és III. mellékletét hozzáigazítani a növekvő vállalatok uniós tájékoztatójának közzétételi szintjéhez, az (EU) 2019/980 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben 53 meghatározott kapcsolódó mellékleteket referenciának tekintve.

(23)Mivel a befektetési döntésekben egyre fontosabbak a fenntarthatósági megfontolások, a befektetők a megalapozott befektetési döntések meghozatalakor egyre inkább figyelembe veszik a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) kérdésekre vonatkozó információkat. Ezért meg kell akadályozni a zöldrefestést, adott esetben a nyilvános ajánlattétel tárgyát képező vagy szabályozott piacra bevezetett, tulajdonviszonyt megtestesítő vagy tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírokra vonatkozó azon környezeti, társadalmi és irányítási szempontokkal kapcsolatos információk meghatározásával, amelyeket meg kell adni. Ez a követelmény azonban nem lehet átfedésben az említett információk megadására vonatkozó, más uniós jogszabályokban meghatározott követelménnyel. A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokat nyilvános ajánlattétel útján kibocsátó vagy a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok szabályozott piacra történő bevezetését kérő vállalkozásoknak ezért hivatkozással be kell építeniük a tájékoztatóba a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszakokra vonatkozóan a vezetés beszámolóit és a vezetés összevont beszámolóit, amelyek magukban foglalják a fenntarthatósági beszámolót is, a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben 54 előírtak szerint. Ezenkívül a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy meghatározza az ESG-tényezőket figyelembe vevőként vagy ESG-célkitűzéseket követőként hirdetett, tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok tájékoztatójában feltüntetendő környezeti, társadalmi és irányítási információkat meghatározó sémát.

(24)Az (EU) 2017/1129 rendelet 14. cikke lehetővé teszi egyszerűsített tájékoztató elkészítését azon vállalatok másodlagos kibocsátásai esetén, amelyek értékpapírjait szabályozott piacon vagy kkv-tőkefinanszírozási piacon folyamatosan forgalmazták legalább az elmúlt 18 hónapban. A másodlagos kibocsátásokra vonatkozó egyszerűsített tájékoztatók közzétételi szintje azonban továbbra is túlságosan előíró jellegűnek és a sztenderd tájékoztatóhoz nagyon hasonlónak tekinthető ahhoz, hogy jelentős legyen a különbség azon társaságok másodlagos kibocsátásai esetében, amelyek értékpapírjait már bevezették valamely szabályozott piacra vagy kkv-tőkefinanszírozási piacra, és amelyekre időszakos és folyamatos közzétételi követelmények vonatkoznak. A jegyzési dokumentáció könnyebben érthetővé, és ezáltal a befektetővédelem hatékonyabbá tétele, valamint a kibocsátók költségeinek és terheinek csökkentése érdekében új és hatékonyabb uniós rábocsátási tájékoztatót kell bevezetni az ilyen másodlagos kibocsátásokra vonatkozóan. A kibocsátókra nehezedő terhek csökkentése és a befektetők védelme érdekében azonban az új szabályok alkalmazásának kezdőnapja előtt a másodlagos kibocsátásokra vonatkozó egyszerűsített közzétételi szabályok szerint jóváhagyott tájékoztatók számára átmeneti időszakot kell biztosítani. Az ilyen uniós rábocsátási tájékoztatónak azon kibocsátók számára kell elérhetőnek lennie, amelyek értékpapírjait szabályozott piacon vagy kkv-tőkefinanszírozási piacon legalább az elmúlt 18 hónapban folyamatosan forgalmazták, illetve az ilyen értékpapírok ajánlattevői számára. E kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen kibocsátók megfeleljenek a 2004/109/EK irányelvben, adott esetben az 596/2014/EU rendeletben vagy adott esetben az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott időszakos és folyamatos közzétételi követelményeknek. Annak érdekében, hogy a kibocsátók teljes mértékben élvezhessék az egyszerűsített tájékoztatótípus előnyeit, az uniós rábocsátási tájékoztató hatályának széles körűnek kell lennie, és ki kell terjednie a szabályozott piacra már bevezetett értékpapírokkal helyettesíthető vagy nem helyettesíthető értékpapírok nyilvános kibocsátásaira vagy szabályozott piacra történő bevezetésére. Azonban az olyan kibocsátó számára, amely csak szabályozott piacra vagy kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezetett, tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírokkal rendelkezik, nem engedhető meg, hogy a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok szabályozott piacra történő bevezetése esetén uniós rábocsátási tájékoztatót készítsen, ugyanis a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok első nyilvános kibocsátásakor kötelező a teljes körű tájékoztató közzététele annak érdekében, hogy a befektetők megalapozott befektetési döntést hozhassanak.

(25)Az (EU) rendelet 14a. cikkében említett uniós helyreállítási tájékoztató 2022. december 31. után már nem használható. Az uniós helyreállítási tájékoztató azzal az előnnyel járt, hogy egyetlen, korlátozott méretű dokumentumból állt, ami megkönnyítette a kibocsátók számára a dokumentum elkészítését, a befektetők számára pedig a megértését. Ezen okokból az uniós rábocsátási tájékoztatónak ugyanezt a modellt kell követnie, és az uniós helyreállítási tájékoztatóval azonos, rövidebb ellenőrzési időszaknak kell vonatkoznia rá. Az uniós rábocsátási tájékoztatóra vonatkozó követelményeknek azonban nyilvánvaló okokból nem kell tartalmazniuk a Covid19-válsággal kapcsolatos közzétételekre vonatkozó követelményeket. Mivel az uniós rábocsátási tájékoztatónak a másodlagos kibocsátásokra vonatkozó egyszerűsített tájékoztatót és az uniós helyreállítási tájékoztatót egyaránt fel kell váltania, állandónak kell lennie, és mind a tulajdonviszonyt megtestesítő, mind a tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok másodlagos kibocsátásai esetében rendelkezésre kell állnia. Ezen túlmenően a használata az érintett értékpapírok szabályozott piacon vagy kkv-tőkefinanszírozási piacon történő forgalmazásának minimális és folyamatos időtartamára vonatkozó követelményen túl nem eshet egyéb korlátozás alá.

(26)Az uniós rábocsátási tájékoztatónak rövid formátumú összefoglalót kell tartalmaznia, amely hasznos információforrásként szolgál a befektetők, különösen a lakossági befektetők számára. Ezt az összefoglalót az uniós rábocsátási tájékoztató elején kell elkészíteni, és annak azon kiemelt információkra kell összpontosítania, amelyek lehetővé teszik a befektetők számára annak eldöntését, hogy mely részvényekre vonatkozó nyilvános ajánlattételeket és szabályozott piacra történő bevezetéseket vizsgálják tovább, majd ezt követően az uniós rábocsátási tájékoztató egészének felülvizsgálatát annak érdekében, hogy megalapozott befektetési döntést hozhassanak.

(27)Annak érdekében, hogy az uniós rábocsátási tájékoztató egységesebb és a befektetők számára könnyebben olvasható dokumentum legyen Unió-szerte, függetlenül attól, hogy az értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattétel vagy annak szabályozott piacra történő bevezetése melyik joghatóságban történik, a formátumát mind a tulajdonviszonyt megtestesítő, mind a tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok esetében egységesíteni kell. Ugyanezen okból az uniós rábocsátási tájékoztatóban szereplő információkat standardizált sorrendben kell közzétenni. Az uniós rábocsátási tájékoztató olvashatóságának javítása, valamint a befektetők számára a tájékoztató elemzésének és áttekintésének megkönnyítése érdekében az ilyen tájékoztató oldalainak számát a részvények másodlagos kibocsátásai esetében korlátozni kell. Az ilyen oldalszámkorlát azonban nem lenne megfelelő a részvényektől eltérő tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok széles kategóriája és a tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok esetében, amelyek különböző eszközök széles skáláját foglalják magukban, összetett eszközöket is beleértve. Továbbá az oldalszámkorlát vonatkozásában nem szabad figyelembe venni az összefoglalót, a hivatkozással beépített információkat, illetve azokat az információkat, amelyeket akkor kell megadni, ha a kibocsátó összetett pénzügyi múlttal rendelkezik vagy jelentős pénzügyi kötelezettséget vállalt.

(28)A tőkepiaci unió egyik fő célkitűzése a kkv-k nyilvános piacokhoz való hozzáférésének megkönnyítése az Unióban, valamint e kkv-k számára a banki hitelezéstől eltérő finanszírozási források és a kapacitásbővítés és a növekedés lehetőségének biztosítása. A tájékoztató elkészítésének költsége visszatartó erővel bírhat azon kkv-k számára, amelyek hajlandóak értékpapírokat nyilvános ajánlattétel útján kibocsátani, tekintettel arra, hogy ezen ajánlatok ellenértéke jellemzően alacsony. A növekvő vállalatok uniós tájékoztatója kevesebb teherrel és költséggel járó tájékoztató, amelyet az (EU) 2017/1129 rendelet vezetett be, és amely a kkv-k és a kedvezményezettek néhány más kategóriája számára áll rendelkezésre, beleértve az 500 millió EUR-t meg nem haladó piaci tőkeértékkel rendelkező vállalatokat, amelyek értékpapírjait már bevezették kkv-tőkefinanszírozási piacra. A növekvő vállalatok uniós tájékoztatójának célja az volt, hogy csökkentse a tájékoztató elkészítésének költségeit a kisebb kibocsátók számára, miközben lényeges információkkal látja el a befektetőket az ajánlattétel értékeléséhez és a megalapozott befektetési döntés meghozatalához. Míg a növekvő vállalatok uniós tájékoztatóját készítő kibocsátók meglehetősen tekintélyes költségmegtakarítást érhetnek el, a növekvő vállalatok uniós tájékoztatójának közzétételi szintje továbbra is túlságosan előíró jellegűnek és a sztenderd tájékoztatóhoz nagyon hasonlónak tekinthető ahhoz, hogy jelentős legyen a változás a kkv-k számára. Ezért van szükség a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumára, amely könnyített követelményeket tartalmaz annak érdekében, hogy a kkv-k jegyzési dokumentációja még kevésbé bonyolulttá és nehézkessé váljon, és lehetővé tegye a kkv-k számára, hogy még jelentősebb megtakarításokat érjenek el. A kibocsátókra nehezedő terhek csökkentése és a befektetők védelme érdekében az új szabályok alkalmazásának kezdőnapja előtt jóváhagyott, növekvő vállalatok uniós tájékoztatói számára azonban átmeneti időszakot kell biztosítani.

(29)A növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumának tartalmára vonatkozó követelményeknek enyhébbeknek kell lenniük, figyelembe véve az uniós helyreállítási tájékoztató és azon legegyszerűbb bevezetési dokumentumok közül néhány közzétételi szintjét, amelyeket egyes kkv-tőkefinanszírozási piacok írnak elő a kibocsátók számára a tájékoztató közzétételének kötelezettsége alóli mentesség esetén, és amely tartalmat a kkv-tőkefinanszírozási piacok szabálykönyvei határozzák meg. A növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumában közzéteendő, szűkebb körű információnak arányosnak kell lennie a kkv-tőkefinanszírozási piacokon jegyzett vállalatok méretével és forrásbevonási szükségleteivel, és megfelelő szintű befektetővédelmet kell biztosítaniuk. A jogosult vállalatok számára elő kell írni, hogy a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumát használják az értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattételeikhez, ami megkönnyíti az új és hatékonyabb szabályokra való áttérést, és megelőzi annak kockázatát, hogy a tanácsadók meggyőzzék a kisvállalkozásokat arról, hogy továbbra is a teljes körű tájékoztatót használják.

(30)A növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumának rendelkezésre kell állnia a kkv-k számára, az olyan kkv-któl eltérő kibocsátók számára, amelyek értékpapírjait kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezették vagy most vezetik be, valamint a tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozások 12 hónapos időszakot tekintve 50 000 000 EUR-t meg nem haladó összegű ajánlatai esetén. Annak elkerülése érdekében, hogy a szabályozott piacokon a kibocsátó méretétől függően kétszintű közzétételi szabályokat alkalmazzanak, nem szabad, hogy a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumát olyan társaságok használhassák, amelyek értékpapírjait már bevezették vagy most vezetik be szabályozott piacokra. Azonban a szabályozott piacra való áttérés elősegítése és annak lehetővé tétele érdekében, hogy a kibocsátók élvezhessék a szélesebb befektetői kör előnyeit, azon kibocsátók számára, amelyek rendelkeznek kkv-tőkefinanszírozási piacon legalább az elmúlt 18 hónapban már folyamatosan forgalmazott értékpapírokkal, lehetővé kell tenni, hogy uniós rábocsátási tájékoztatót használjanak a szabályozott piacra történő áttéréshez, kivéve, ha mentességet élveznek a szabályozott piacon történő ilyen rábocsátás tekintetében.

(31)A növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumának rövid formátumú összefoglalót kell tartalmaznia, amely hasznos információforrásként szolgál a lakossági befektetők számára, és amelynek formátuma és tartalma megegyezik az uniós rábocsátási tájékoztató összefoglalójával. Ezt az összefoglalót a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumának elején kell elkészíteni, és annak azon kiemelt információkra kell összpontosítania, amelyek lehetővé teszik a befektetők számára annak eldöntését, hogy mely részvényekre vonatkozó nyilvános ajánlattételeket és szabályozott piacra történő bevezetéseket vizsgálják tovább, majd ezt követően a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentuma egészének felülvizsgálatát annak érdekében, hogy megalapozott befektetési döntést hozhassanak.

(32)A növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumának olyan egységes dokumentumnak kell lennie, amely a befektetők számára könnyen olvasható, függetlenül attól, hogy az adott értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattétel vagy annak szabályozott piacra történő bevezetése az Unión belül melyik joghatóságban történik. A formátumát ezért mind a tulajdonviszonyt megtestesítő, mind a tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok esetében egységesíteni kell, és a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumában szereplő információkat standardizált sorrendben kell közzétenni. A növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumának további egységesítése és olvashatóságának javítása, valamint a befektetők számára a dokumentum elemzésének és áttekintésének megkönnyítése érdekében oldalszámkorlátot kell bevezetni arra az esetre, ha a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentuma részvények másodlagos kibocsátásához készül. Ennek az oldalszámkorlátnak hatékonynak kell lennie a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumának tartalmára vonatkozó könnyített követelmények tekintetében is, valamint eredményesnek az ahhoz szükséges információk biztosítása tekintetében, hogy a befektetők megalapozott befektetési döntéseket hozhassanak. Az oldalszámkorlát azonban nem lenne megfelelő a részvényektől eltérő tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok széles kategóriája és a tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok esetében, amelyek különböző eszközök széles skáláját foglalják magukban, összetett eszközöket is beleértve. Továbbá az oldalszámkorlát vonatkozásában nem szabad figyelembe venni az összefoglalót, a hivatkozással beépített információkat, illetve azokat az információkat, amelyeket akkor kell megadni, ha a kibocsátó összetett pénzügyi múlttal rendelkezik vagy jelentős pénzügyi kötelezettséget vállalt.

(33)Az uniós rábocsátási tájékoztatónak és a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumának ki kell egészítenie a tájékoztatók (EU) 2017/1129 rendeletben meghatározott egyéb formáit. Ezért – kifejezett eltérő rendelkezés hiányában – az (EU) 2017/1129 rendeletben a „tájékoztató” kifejezésre való valamennyi hivatkozást úgy kell értelmezni, hogy az a tájékoztatók valamennyi különböző formájára vonatkozik, beleértve az uniós rábocsátási tájékoztatót és a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumát is.

(34)A tájékoztatóban meg kell említeni a kibocsátóra és értékpapírjaira jellemző lényeges és egyedi kockázati tényezőket. Ezen okból kifolyólag a kockázati tényezőket azok jellegétől függően korlátozott számú kockázati kategóriába is be kell sorolni. A kibocsátók azonban a továbbiakban nem kötelezhetők arra, hogy rangsorolják a leglényegesebb kockázati tényezőket, ami bonyolult és megterhelő a kibocsátók számára. A tájékoztató érthetőségének javítása és a befektetők megalapozott befektetési döntései meghozatalának megkönnyítése érdekében elő kell írni, hogy a kibocsátók nem tölthetik meg a tájékoztatót olyan általános kockázati tényezőkkel, amelyek csak a felelősség kizárására szolgálnak, vagy amelyek elfedhetik azokat az egyedi kockázati tényezőket, amelyekről a befektetőknek tudniuk kell.

(35)Az (EU) 2017/1129 rendelet 17. cikkének (1) bekezdése értelmében, amennyiben a végleges ajánlati ár és a nyilvánosság számára ajánlattételre került értékpapírok mennyisége nem jeleníthető meg a tájékoztatóban, a befektető elállási joggal rendelkezik, amely a végleges ajánlati árra vagy a nyilvánosság számára ajánlattételre kerülő értékpapírok mennyiségére vonatkozó információ benyújtását követő két munkanapon belül gyakorolható. A befektetővédelem szintjének növelése érdekében meg kell hosszabbítani azt az időszakot, amely alatt a befektetők gyakorolhatják az elállási jogot. Fontos azonban korlátozni a kibocsátók adminisztratív terheit. Ezért amennyiben az értékpapírok végleges ajánlati ára csak kis mértékben tér el a tájékoztatóban közzétett maximális ártól, a kibocsátók nem kötelesek kiegészítést közzétenni.

(36)Az (EU) 2017/1129 rendelet 19. cikke lehetővé teszi a kibocsátók számára, hogy bizonyos információkat hivatkozással építsenek be a tájékoztatóba. Ezt a lehetőséget a kibocsátók terheinek csökkentése és a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó egyéb uniós jogszabályok alapján már nyilvánosságra hozott és közzétett információk ismételt feltüntetésének elkerülése érdekében vezették be. A kibocsátók terheinek jelentős csökkentése, valamint a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó egyéb uniós jogszabályok alapján már nyilvánosságra hozott és közzétett információk ismételt feltüntetésének elkerülése érdekében ezt a lehetőséget jogi követelménnyé kell tenni, amennyiben az információkat tájékoztatóban kell közzétenni, és teljesülnek az (EU) 2017/1129 rendelet 19. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, a hivatkozással történő beépítésre vonatkozó feltételek. Ez a jogi követelmény csak korlátozott mértékben csökkentené az információk olvashatóságát a befektetők számára, akik a jövőben hatékonyabban és eredményesebben férhetnek hozzá az egységes európai hozzáférési ponton 55 központosított vállalati adatokhoz. Bár a társjogalkotók jelenleg tárgyalják a jövőbeli jogszabályok pontos formáját és hatókörét, az egységes európai hozzáférési pont várhatóan lehetővé teszi a befektetők számára, hogy egyetlen helyen találják meg a releváns információk többségét, ami tovább könnyíti a tájékoztatókba hivatkozással beépített információkhoz való hozzáférést. Mindazonáltal a társaságok számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy önkéntes alapon olyan információkat is beépíthessenek a tájékoztatóba, amelyeket nem kötelező közzétenni, feltéve, hogy ezen információk tekintetében teljesülnek az (EU) 2017/1129 rendelet 19. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, a hivatkozással történő beépítésre vonatkozó feltételek.

(37)A szükségtelen költségek és terhek megszüntetése, valamint a tájékoztatóba hivatkozás útján történő információbeépítés hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében a társaságok nem kötelesek kiegészítést közzétenni a még érvényes alaptájékoztatóba hivatkozással beépített éves vagy évközi pénzügyi információk aktualizálása céljából.

(38)Az (EU) 2017/1129 rendelet előmozdítja a tájékoztatók illetékes hatóságok általi ellenőrzésére és jóváhagyására vonatkozó szabályok konvergenciáját és harmonizációját. Az (EU) 2019/980 felhatalmazáson alapuló rendelet különösen a tájékoztató teljességének, érthetőségének és következetességének ellenőrzésére vonatkozó kritériumokat egyszerűsítette és határozta meg. A kritériumok e listája azonban nem kimerítő, mivel lehetővé kell tennie a pénzügyi piac fejleményeinek és innovációinak figyelembevételét. Ennek eredményeként az (EU) 2019/980 felhatalmazáson alapuló rendelet lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára, hogy további kritériumokat alkalmazzanak a tájékoztatók ellenőrzésére és jóváhagyására, amennyiben az említett illetékes hatóságok ezt a befektetők védelme érdekében szükségesnek ítélik. Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) partneri felülvizsgálatról szóló jelentése 56 rámutatott arra, hogy ez a lehetőség lényeges eltéréseket eredményezett annak módja tekintetében, ahogy az illetékes hatóságok alkalmazzák a további ellenőrzési kritériumokat, illetve ahogy a kibocsátókat további információk benyújtására kötelezik az ellenőrzésük alá tartozó tájékoztatóban. Az illetékes hatóságok tájékoztatók tekintetében végzett felügyeleti tevékenysége harmonizációjának és konvergenciájának előmozdítása érdekében, amelynek bizonyosságot kell nyújtania a kibocsátók és bizalmat a befektetők számára, helyénvaló meghatározni azokat a körülményeket, amelyek mellett valamely illetékes hatóság ilyen további kritériumokat alkalmazhat, azon kiegészítő információk típusát, amelyek közzétételét az illetékes hatóságok előírhatják, valamint a tájékoztató jóváhagyására vonatkozó eljárásokat és határidőket.

(39)Az ESMA által végzett partneri felülvizsgálatok hatékony eszközt jelentenek a felügyeleti konvergencia előmozdításához Unió-szerte. A tájékoztatóban foglalt információk teljességének, következetességének és érthetőségének értékelése során az illetékes hatóságok ellenőrzési és jóváhagyási folyamataival kapcsolatos felügyeleti konvergencia előmozdítása, valamint az illetékes hatóságok általi ellenőrzéssel és jóváhagyással kapcsolatos különböző megközelítések hatásának értékelése érdekében helyénvaló előírni az ESMA számára, hogy rendszeresen végezzen ismétlődő jellegű partneri felülvizsgálatokat a tájékoztatók ellenőrzésére és jóváhagyására vonatkozóan, és határozza meg a megfelelő időtartamokat.

(40)Az (EU) 2017/1129 rendelet 21. cikke a részvények IPO-ja esetében előírja, hogy a tájékoztatót legalább 6 munkanappal az ajánlattétel lejárta előtt közzé kell tenni. A gyors könyvépítési folyamatoknak különösen a gyorsan változó piacokon történő elősegítése, valamint a lakossági befektetők IPO-kba való bevonása vonzerejének növelése érdekében a tájékoztató közzététele és a részvényekre vonatkozó ajánlattétel lejárta közötti jelenlegi minimum 6 napos időszakot csökkenteni kell a befektetők védelmének sérelme nélkül.

(41)Az uniós rábocsátási tájékoztató és a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumának értékelését alátámasztó adatok gyűjtése érdekében az (EU) 2017/1129 rendelet 21. cikkének (6) bekezdésében említett tárolási mechanizmusnak ki kell terjednie mind az uniós rábocsátási tájékoztatóra, mind a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumára, amelyeket egyértelműen meg kell különböztetni a tájékoztatók egyéb típusaitól.

(42)A tájékoztató befektetők közötti terjesztésének fenntarthatóbbá tétele, a pénzügyi ágazat digitalizációjának fokozása és a szükségtelen költségek megszüntetése érdekében a befektetőket a továbbiakban nem szabad feljogosítani arra, hogy papíralapú példányt kérjenek a tájékoztatóból. A tájékoztató egy példányát ezért csak elektronikus formában, kérésre és ingyenesen kell a befektetők rendelkezésére bocsátani.

(43)Az (EU) 2017/1129 rendelet 23. cikkének (3) bekezdése előírja a pénzügyi közvetítők számára, hogy azokat a befektetőket, akik vagy amelyek az adott pénzügyi közvetítőn keresztül vásároltak vagy jegyeztek értékpapírokat, tájékoztassák arról, hogy kiegészítés közzétételére kerülhet sor, és hogy bizonyos körülmények között a kiegészítés közzétételének napján vegyék fel a kapcsolatot ezekkel a befektetőkkel. Az (EU) 2021/337 rendelet új (2a) és (3a) bekezdéssel egészítette ki az említett cikket, amelyek arányosabb szabályokat írnak elő a pénzügyi közvetítők terheinek csökkentése érdekében, a befektetővédelem magas szintjének fenntartása mellett. Ezek a bekezdések meghatározzák, hogy a pénzügyi közvetítőknek mely befektetőkkel kell kapcsolatba lépniük kiegészítés közzétételekor, és meghosszabbították mind azt a határidőt, ameddig a befektetőkkel kapcsolatba kell lépni, mind pedig azt a határidőt, amelyen belül a befektetők gyakorolhatják elállási jogaikat. Ezenkívül az említett bekezdések előírják, hogy a pénzügyi közvetítőknek legkésőbb az első jegyzési időszak lezárásakor kapcsolatba kell lépniük azokkal a befektetőkkel, akik vagy amelyek értékpapírokat vásárolnak vagy jegyeznek. Ez az időszak arra az időszakra vonatkozik, amely alatt a kibocsátók vagy ajánlattevők a tájékoztatóban előírtak szerint értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlatot tesznek, és kizárja azokat az időszakokat, amikor az értékpapírokat a piacon továbbértékesítik. Az (EU) 2017/1129 rendelet 23. cikkének (2a) és (3a) bekezdésével bevezetett szabályok 2022. december 31-én hatályukat vesztették. Tekintettel arra, hogy az érdekelt felek összességében pozitívnak értékelték az említett szabályokat, azokat állandóvá kell tenni.

(44)Az (EU) 2017/1129 rendelet 23. cikkének (2a) és (3a) bekezdése meghosszabbította az elfogadható befektetőkkel a kiegészítés közzétételére vonatkozóan történő kapcsolatfelvétel határidejét a kiegészítés közzétételét követő első munkanap végéig. Annak érdekében, hogy a pénzügyi közvetítők be tudják tartani ezt a határidőt, elő kell írni, hogy a pénzügyi közvetítőknek csak azokat a befektetőket kell tájékoztatniuk, akik vagy amelyek beleegyeztek abba, hogy elektronikus úton lépjenek velük kapcsolatba a kiegészítés közzétételét illetően. Ezenkívül a pénzügyi közvetítőknek fel kell ajánlaniuk az elektronikus kapcsolatfelvétel lehetőségét azon befektetők számára, akik vagy amelyek jelezték, hogy csak az elektronikustól eltérő módon való kapcsolatfelvételbe kívánnak beleegyezni, hogy az ilyen befektetők értesülhessenek a kiegészítés közzétételéről. Kötelezni kell továbbá a pénzügyi közvetítőket arra, hogy felhívják azon befektetők figyelmét, akik vagy amelyek nem egyeznek bele abba, hogy elektronikus úton vegyék fel velük a kapcsolatot, és megtagadják az elektronikus kapcsolatfelvételt, hogy a kibocsátó vagy a pénzügyi közvetítő honlapján ellenőrizhetik a jegyzési időszak lezárásáig vagy – ha az korábban történik – az értékpapírok átadásáig, hogy sor került-e kiegészítés közzétételére.

(45)A befektetővédelem biztosítása és a szabályozási konvergencia Unió-szerte történő előmozdítása érdekében helyénvaló előírni, hogy az alaptájékoztató kiegészítése nem használható olyan új értékpapírtípus bevezetésére, amelyre vonatkozóan a szükséges információk nem szerepelnek az alaptájékoztatóban. Ezenkívül fel kell kérni az ESMA-t, hogy e módosító rendelet hatálybalépését követő 2 éven belül iránymutatások segítségével tovább pontosítsa azon körülményeket, amelyek fennállása esetén úgy tekintendő, hogy a kiegészítés az alaptájékoztatóban még le nem írt új értékpapírtípus bevezetésére szolgál.

(46)Az (EU) 2017/1129 rendelet 27. cikke előírja a kibocsátók számára, hogy készítsék el tájékoztatójuk fordításait annak érdekében, hogy a hatóságok és a befektetők megfelelően ellenőrizhessék ezeket a tájékoztatókat és értékelhessék a kockázatokat. A legtöbb esetben a fordítást minden olyan tagállam illetékes hatóságai által elfogadott hivatalos nyelvek legalább egyikén el kell készíteni, ahol az ajánlattételre vagy a szabályozott piacra történő bevezetésre sor kerül. A szükségtelen terhek jelentős csökkentése érdekében a társaságok számára lehetővé kell tenni, hogy a tájékoztatót a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven készítsék el, függetlenül attól, hogy az ajánlattétel vagy a szabályozott piacra történő bevezetés belföldi vagy határokon átnyúló, a fordításra vonatkozó követelményt pedig a tájékoztató összefoglalójára kell korlátozni a lakossági befektetők védelmének biztosítása érdekében.

(47)Az (EU) 2017/1129 rendelet 29. cikke jelenleg előírja, hogy a harmadik országbeli tájékoztatókat az érintett értékpapírok kibocsátója szerinti tagállam illetékes hatósága hagyja jóvá, függetlenül attól, hogy az érintett harmadik országbeli hatóság már jóváhagyta-e ezeket a harmadik országbeli tájékoztatókat. Az említett cikk azt is előírja, hogy a Bizottságnak határozatot kell elfogadnia, amelyben megállapítja, hogy az ilyen harmadik ország nemzeti joga által előírt tájékoztatási követelmények egyenértékűek az (EU) 2017/1129 rendelet szerinti követelményekkel. A harmadik országbeli kibocsátók, köztük a kkv-k uniós nyilvános piacokhoz való hozzáférésének megkönnyítése, valamint az uniós befektetők számára további befektetési lehetőségek biztosítása érdekében, e befektetők védelmének biztosítása mellett, módosítani kell az egyenértékűségi szabályokat. A befektetők maximális szintű védelmének biztosítása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a harmadik országbeli kibocsátók esetében az Unióban történő, értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattételeket az Unióban található szabályozott piacra vagy kkv-tőkefinanszírozási piacra történő bevezetésnek kell kísérnie. A harmadik országbeli kibocsátók azonban az említett rendeletnek megfelelő tájékoztató elkészítésével az (EU) 2017/1129 rendelet 28. cikke szerinti eljárást alkalmazhatják bármely típusú értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattétel esetén. Egyértelművé kell tenni továbbá, hogy uniós szabályozott piacra történő bevezetés vagy Unióban történő, értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattétel esetén a harmadik ország felügyeleti hatósága által már jóváhagyott, egyenértékű harmadik országbeli tájékoztatókat elég benyújtani a kibocsátó szerinti tagállam illetékes hatóságához az Unióban. Ezenkívül az általános egyenértékűségi kritériumokat, amelyeknek jelenleg az (EU) 2017/1129 rendelet 6., 7., 8. és 13. cikkében meghatározott követelményeken kell alapulniuk, ki kell egészíteni a felelősségre, a tájékoztató érvényességére, a kockázati tényezőkre, a tájékoztató ellenőrzésére, jóváhagyására és közzétételére, valamint a reklámokra és a kiegészítésekre vonatkozó rendelkezésekkel. Az uniós befektetők védelmének biztosítása érdekében azt is elő kell írni, hogy a harmadik országbeli tájékoztatónak magában kell foglalnia az (EU) 2017/1129 rendeletben előírt valamennyi jogot és kötelezettséget.

(48)Az uniós befektetők védelme, valamint az Unióban letelepedett kibocsátók és a harmadik országbeli kibocsátók közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében hatékony együttműködésre van szükség a harmadik országok felügyeleti hatóságaival az e hatóságokkal folytatott információcsere és az (EU) 2017/1129 rendeletből eredő kötelezettségek harmadik országokban való érvényesítése tekintetében. A felügyeleti hatóságokkal folytatott hatékony és következetes információcsere biztosítása érdekében az ESMA-nak együttműködési megállapodásokat kell kötnie az érintett harmadik országok felügyeleti hatóságaival, a Bizottságot pedig fel kell hatalmazni arra, hogy meghatározza az ilyen megállapodások minimális tartalmát és sablonját. Az ilyen együttműködési megállapodásokból azonban ki kell zárni azokat a harmadik országokat, amelyeknek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó nemzeti rendszereit olyan stratégiai hiányosságok jellemzik, amelyek jelentős fenyegetést jelentenek az Unió pénzügyi rendszerére nézve.

(49)Biztosítani kell, hogy az uniós rábocsátási tájékoztatóra, a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumára és az ezekhez kapcsolódó összefoglalókra ugyanazok a közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések vonatkozzanak, mint a többi tájékoztatóra. Ezeknek a szankcióknak és intézkedéseknek hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, és biztosítaniuk kell a közös megközelítést a tagállamokban.

(50)Az (EU) 2017/1129 rendelet 47. cikke előírja az ESMA számára, hogy évente tegyen közzé jelentést, amely tartalmazza az Unióban jóváhagyott és megküldött tájékoztatókra vonatkozó statisztikákat, valamint a trendek elemzését. Elő kell írni, hogy az említett jelentésnek tartalmaznia kell a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumaira vonatkozó, a kibocsátók típusa szerint differenciált statisztikai információkat is, és elemeznie kell az uniós rábocsátási tájékoztató, a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumai és az egyetemes regisztrációs okmányok alapján alkalmazandó közzétételi szabályok használhatóságát. Végezetül, az említett jelentésnek elemeznie kell a szabályozott piacra vagy kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezetett értékpapírokkal helyettesíthető értékpapírok másodlagos kibocsátására vonatkozó új mentességet is.

(51)A Bizottságnak e módosító rendelet alkalmazásának kezdőnapját követő megfelelő időszakot követően felül kell vizsgálnia az (EU) 2017/1129 rendelet alkalmazását, és értékelnie kell különösen azt, hogy a tájékoztató összefoglalójára, az uniós rábocsátási tájékoztató közzétételi szabályaira, a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumaira és az egyetemes regisztrációs okmányra vonatkozó rendelkezések továbbra is megfelelőek-e az említett rendelkezések által kitűzött célok eléréséhez. Elő kell írni továbbá, hogy az említett jelentésnek elemeznie kell az uniós rábocsátási tájékoztatóval és a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumával kapcsolatos releváns adatokat, tendenciákat és költségeket. A jelentésnek különösen azt kell értékelnie, hogy ezek az új szabályok megfelelő egyensúlyt teremtenek-e a befektetővédelem és az adminisztratív terhek csökkentése között.

(52)Az 596/2014/EU rendelet hatékony keretet hoz létre a piaci integritás és a befektetői bizalom megőrzésére a bennfentes kereskedelem, a bennfentes információk jogosulatlan közzététele és a piaci manipuláció megelőzése révén. A kibocsátókat több közzétételi és nyilvántartási kötelezettségnek veti alá, és előírja a kibocsátók számára a bennfentes információk nyilvánosságra hozatalát. Hat évvel a rendelet hatálybalépése után a nyilvános konzultációk és szakértői csoportok keretében az érdekelt felektől gyűjtött visszajelzések rávilágítottak arra, hogy az 596/2014/EU rendelet egyes vonatkozásai különösen nagy terhet rónak a kibocsátókra. Ezért fokozni kell a jogi egyértelműséget, kezelni kell a kibocsátókra vonatkozó aránytalan követelményeket, és növelni kell az uniós tőkepiacok általános vonzerejét, ugyanakkor biztosítani kell megfelelő szintű befektetővédelmet és piaci integritást.

(53)Az 596/2014/EU rendelet 14. és 15. cikke tiltja a bennfentes kereskedelmet, a bennfentes információk jogosulatlan közzétételét és a piaci manipulációt. Az említett rendelet 5. cikke azonban a részvény-visszavásárlási programokra és a stabilizációra vonatkozóan mentességet ad ezen tilalmak alól. Ahhoz, hogy egy részvény-visszavásárlási program élvezhesse e mentességet, a kibocsátóknak a részvény-visszavásárlási programmal kapcsolatos minden egyes ügyletet jelenteniük kell azon kereskedési helyszínek valamennyi illetékes hatóságának, ahol a részvényeket bevezették vagy azokkal kereskednek, beleértve a 600/2014/EU rendeletben meghatározott információkat is. Emellett a kibocsátók kötelesek a kereskedést a későbbiekben nyilvánosságra hozni. Ezek a kötelezettségek túlságosan megterhelők. Ezért egyszerűsíteni kell a jelentéstételi eljárást azáltal, hogy a kibocsátó számára azt írják elő, hogy a részvény-visszavásárlási programmal kapcsolatos ügyletekre vonatkozó információkat csak a részvényei likviditása szempontjából legfontosabb piac illetékes hatóságának jelentsék. Egyszerűsíteni kell a közzétételi kötelezettséget is, lehetővé téve a kibocsátó számára, hogy nyilvánosan csak összesített információkat tegyen közzé.

(54)Az 596/2014/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdése értelmében a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos megbízások teljesítésével megbízott személyek esetében bennfentes információ az az ügyfél által átadott, és az ügyfél pénzügyi eszközre szóló, folyamatban lévő megbízásához kapcsolódó, pontos információ, amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több kibocsátóval, illetve egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos, és amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a szóban forgó pénzügyi eszközök, a kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletek vagy a kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök árára. Ez a fogalommeghatározás azonban túlságosan korlátozott, mivel csak a megbízások teljesítésével megbízott személyekre vonatkozik, miközben más személyek is tudomással bírhatnak egy jövőbeli megbízásról vagy ügyletről. Ezt a fogalommeghatározást ezért ki kell bővíteni annak érdekében, hogy kiterjedjen az olyan esetekre is, amikor az információ átadása saját számla vagy kezelt alap kezelése révén történik, és különösen a személyek minden olyan kategóriájára, akiknek tudomása lehet egy jövőbeli megbízásról.

(55)Az 596/2014/EU rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerint a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatások bizonyos információknak az ügylet bejelentését megelőző, egy vagy több potenciális befektető számára történő, a potenciális befektetőknek egy esetleges ügylet iránti érdeklődésének és az ahhoz kapcsolódó feltételeknek – így például az ügylet potenciális méretének vagy árának – a felmérése céljából való átadását jelenti. A piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás bevett gyakorlat, amely hozzájárul a tőkepiacok hatékonyságához. A piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás során azonban szükség lehet bennfentes információk közzétételére a potenciális befektetők számára, ami jogi kockázatoknak teheti ki az érintett feleket. A piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás fogalmának tágnak kell lennie annak érdekében, hogy figyelembe vegye a közvélemény-kutatások különböző tipológiáit és Unió-szerte eltérő gyakorlatait. A piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás fogalommeghatározásának ezért ki kell terjednie azokra az információközlésekre is, amelyeket semmilyen konkrét bejelentés nem követ, mivel ebben az esetben is előfordulhat bennfentes információk közzététele a potenciális befektetők számára, és a kibocsátók számára lehetővé kell tenni, hogy részesüljenek az 596/2014/EU rendelet 11. cikke által biztosított védelemben.

(56)Az 596/2014/EU rendelet 11. cikke (4) bekezdésének rendelkezése szerint úgy tekintendő, hogy a bennfentes információnak a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás során történő közzétételére valamely személy munkaviszonyának, foglalkozásának vagy feladatainak szokásos teljesítése keretében került sor, és ezért nem minősül a bennfentes információ jogosulatlan közzétételének, amennyiben az információt közzétevő piaci szereplő megfelel a 11. cikk (3) és (5) bekezdésének. Az olyan értelmezés elkerülése érdekében, amely szerint a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatást végző, információt közzétevő piaci szereplők kötelesek megfelelni az 596/2014/EU rendelet 11. cikkének (5) bekezdésében meghatározott valamennyi követelménynek, meg kell határozni, hogy a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás szabályai és a kapcsolódó követelmények pusztán választási lehetőséget jelentenek az információt közzétevő piaci szereplők számára, hogy védelmet élvezzenek a bennfentes információ jogosulatlan közzétételére vonatkozó vádakkal szemben. Ugyanakkor, bár nem vélelmezhető, hogy azok az információkat közzétevő piaci szereplők, amelyek a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás végzésekor nem felelnek meg az 596/2014/EU rendelet 11. cikkében meghatározott követelményeknek, jogosulatlanul tettek közzé bennfentes információt, az információt közzétevő ilyen piaci szereplők nem élvezhetik az említett követelményeknek való megfelelés mellett döntő piaci szereplők számára biztosított védelmet. Annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok számára rendelkezésre álljon ellenőrzési nyomvonal egy olyan folyamatról, amely bennfentes információ harmadik felek részére történő közzétételével járhat, azt is elő kell írni, hogy az 596/2014/EU rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelmények betartása valamennyi információt közzétevő piaci szereplő számára kötelező.

(57)A kibocsátó részvényeinek likviditása likviditást biztosító tevékenységek – többek között árjegyzési megállapodások vagy likviditási szerződések – révén növelhető. Az árjegyzési megállapodások olyan szerződést tartalmaznak, amelyeket a piacműködtető és olyan harmadik személy köt, aki kötelezettséget vállal bizonyos részvények likviditásának fenntartására, és cserébe a kereskedelmi díjakból árengedményben részesül. A likviditási szerződés a kibocsátó és olyan harmadik személy közötti szerződést tartalmaz, aki kötelezettséget vállal a kibocsátó nevében a részvényei likviditásának biztosítására. Az (EU) 2019/2115 rendelet bevezette az 596/2014/EU rendelet 13. cikkébe annak lehetőségét, hogy a kkv-tőkefinanszírozási piacokra bevezetett pénzügyi eszközök kibocsátói bizonyos feltételek teljesülése esetén likviditási szerződést kössenek egy likviditásszolgáltatóval. Ezen feltételek egyike, hogy a kkv-tőkefinanszírozási piacot működtető piacműködtető vagy befektetési vállalkozás írásban elismerte a kibocsátónak, hogy a likviditási szerződés másolatát átvette és hozzájárul a szerződés feltételeihez. A kkv-tőkefinanszírozási piac működtetője azonban nem szerződő fele a likviditási szerződésnek, ezért az a követelmény, hogy az ilyen működtetőnek jóvá kell hagynia a likviditási szerződés feltételeit, túlzott összetettséghez vezet. Ezen összetettség megszüntetése és az említett kkv-tőkefinanszírozási piacokon a likviditási rendelkezések előmozdítása érdekében helyénvaló megszüntetni azt a követelményt, hogy a kkv-tőkefinanszírozási piacok működtetőinek el kelljen fogadniuk a likviditási szerződések feltételeit.

(58)A bennfentes kereskedelem tilalmának az a célja, hogy megakadályozza a bennfentes információk esetleges kihasználását, és azt az adott információ rendelkezésre állását követően azonnal alkalmazni kell. A bennfentes információk közzétételére vonatkozó követelmény célja, hogy lehetővé tegye a befektetők számára a megalapozott döntések meghozatalát. Ha az információt nagyon korai szakaszban teszik közzé, és az még túl korai, megtévesztheti a befektetőket ahelyett, hogy hozzájárulna a hatékony árképzéshez és kezelné az információs aszimmetriát. Egy elhúzódó folyamat során, tekintettel mindazokra a lépésekre, amelyeken az információnak még át kell haladnia, a köztes lépésekre vonatkozó információk nem elég érettek, ezért azokat nem szabad közzétenni. Ebben az esetben a kibocsátónak csak az azon eseményre vonatkozó információkat kell közzétennie, amelyet ez az elhúzódó folyamat előidézni szándékozik, abban az időpontban, amikor az ilyen információk kellően pontosak, például amikor az igazgatótanács meghozta a vonatkozó döntést az esemény előidézéséről. Az egyszeri eseményekkel kapcsolatos, nem elhúzódó folyamatok esetében, különösen, ha ezen események bekövetkezése nem függ a kibocsátótól, a közzétételre akkor kell sort keríteni, amikor a kibocsátó tudomást szerez az eseményről.

(59)A vonatkozó információk kibocsátó általi közzététele időpontja értékelésének megkönnyítése és a követelmény következetes értelmezésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a releváns információk nem kimerítő listájának, valamint minden egyes információ esetében azon időpontnak a meghatározása céljából, amikor a kibocsátótól észszerűen elvárható az információ közzététele.

(60)A kibocsátóknak biztosítaniuk kell az olyan köztes lépésekkel kapcsolatos információk bizalmas kezelését, amelyek esetében az eseményt, amelyet egy elhúzódó folyamat előidézni szándékozik, még nem tették közzé. Az esemény közzétételét követően a kibocsátó már nem kötelezhető arra, hogy védje a köztes lépésekhez kapcsolódó információk bizalmas kezelését.

(61)Az 596/2014/EU rendelet 17. cikkének (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kibocsátó vagy a kibocsátási egységek piacának szereplője meghatározott feltételek teljesülése esetén saját felelősségére késleltetheti a bennfentes információ nyilvános közzétételét. Ebben az esetben a kibocsátó köteles tájékoztatni az illetékes hatóságot az információ közzétételének késleltetéséről, és az információ nyilvánosságra hozatalát követően haladéktalanul írásban ismertetnie kell, hogy az említett cikkben meghatározott feltételek hogyan teljesültek. Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságokat időben tájékoztassák a késedelmekről, a kibocsátónak a közzététel késleltetésére vonatkozó döntés meghozatalát követően haladéktalanul értesítenie kell az illetékes hatóságot. Az illetékes hatóságok azonban nem kötelezhetők e késedelmek engedélyezésére.

(62)Az 596/2014/EU rendelet 18. cikkének (1) bekezdése arra kötelezi a kibocsátókat és a nevükben vagy a javukra eljáró személyeket, hogy készítsenek jegyzéket azokról a személyekről, akik hozzáférnek a bennfentes információkhoz, és akik munkaszerződés alapján vagy más módon számukra munkát végeznek olyan feladatokat teljesítve, amelyek által bennfentes információkhoz férnek hozzá, így például a tanácsadók, könyvelők vagy hitelminősítő szervezetek, és tartsák naprakészen ezt a jegyzéket. Az 596/2014/EU rendelet 18. cikkének (6) bekezdése azonban korlátozza ezt a kötelezettséget azon kibocsátók számára, amelyek pénzügyi eszközeit kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezették. Ezen kibocsátóknak a bennfentesek jegyzékébe csak azokat a személyeket kell belefoglalniuk, akik a kibocsátónál betöltött funkciójuk vagy pozíciójuk jellegénél fogva rendszeres hozzáféréssel rendelkeznek bennfentes információkhoz. Tekintettel az egyéb meglévő felügyeleti végrehajtási eszközök rendelkezésre állására, helyénvaló ugyanazt a megközelítést alkalmazni minden kibocsátó esetében, nem pedig csak azon kibocsátók esetében, amelyek pénzügyi eszközeit kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezették.

(63)Néhány tagállamban a bennfentesek jegyzékeit különösen fontosnak tekintik a magas szintű piaci integritás biztosítása szempontjából. Ezért az 596/2014/EU rendelet 18. cikke (6) bekezdésének második albekezdése lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a kkv-tőkefinanszírozási piacok kibocsátói számára előírják a bennfentesek szélesebb körű jegyzékének összeállítását, amely magában foglal minden olyan személyt, aki bennfentes információkhoz fér hozzá, azonban egyszerűsített formában, kevesebb információt kérve. A szabályozásból eredő túlzott terhek elkerülése, ugyanakkor az illetékes hatóságok számára a piaci visszaélések kivizsgálásához szükséges alapvető információk megőrzése érdekében ezt az egyszerűsített formátumot kell használni valamennyi bennfentesi jegyzék esetében. Mindazonáltal a tagállamok számára az 596/2014/EU rendelet 18. cikke (6) bekezdésének második albekezdésében biztosított lehetőséget fenn kell tartani, feltéve, hogy annak alkalmazását a nemzeti piaci integritással kapcsolatos aggályok indokolják, és hogy azt csak olyan kibocsátók tekintetében alkalmazzák, amelyek értékpapírjait szabályozott piacon forgalmazták legalább az elmúlt öt évben. A kkv-k arányos kezelésének biztosítása érdekében ezt a lehetőséget nem szabad alkalmazni a kkv-tőkefinanszírozási piacokon. A társaságok szabályozott piacokhoz való, első alkalommal történő hozzáférésének, valamint a kkv-tőkefinanszírozási piacokról a szabályozott piacokra való átmenet megkönnyítése érdekében azok a kibocsátók, amelyek értékpapírjait öt évnél rövidebb ideje vezették be szabályozott piacra, szintén nem kötelezhetők arra, hogy bővebb jegyzékeket állítsanak össze.

(64)Az 596/2014/EU rendelet 19. cikke megelőző intézkedéseket ír elő a piaci visszaélés és különösen a bennfentes kereskedelem ellen, a vezetői feladatokat ellátó személyeket és a velük szoros kapcsolatban álló személyeket illetően. Ezek az intézkedések az érintett kibocsátó pénzügyi eszközein végrehajtott ügyletek bejelentésétől az ilyen eszközökkel kapcsolatos ügyletek meghatározott időszakokban történő lebonyolításának tilalmáig terjednek. Az 596/2014/EU rendelet 19. cikkének (8) bekezdése konkrétan úgy rendelkezik, hogy a vezetői feladatokat ellátó személyeknek értesíteniük kell a kibocsátót és az illetékes hatóságot, amikor az említett személyek ügyletei egy naptári évben elérik az 5 000 EUR küszöbértéket, valamint az ugyanabban az évben végrehajtott minden későbbi ügyletről. Az értesítések a kibocsátók tekintetében a vezetői feladatokat ellátó személyek vagy a velük szoros kapcsolatban álló személyek által saját számlára végrehajtott, az adott kibocsátó részvényeihez vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaihoz, vagy az azokhoz kapcsolódó származtatott eszközökhöz vagy egyéb pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó ügyletekre vonatkoznak. Az 5 000 EUR küszöbérték mellett az 596/2014/EU rendelet 19. cikkének (9) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az illetékes hatóságok határozat útján az értékhatárt 20 000 EUR-ra emelhetik.

(65)Annak elkerülése érdekében, hogy a vezetői feladatokat ellátó személyekre indokolatlan jelentéstételi kötelezettség, valamint hogy a társaságokra a befektetők számára jelentéktelen ügyletek tekintetében indokolatlan közzétételi kötelezettség vonatkozzon, helyénvaló a jelentéstételre és a kapcsolódó közzétételre vonatkozó küszöbértéket 5 000 EUR-ról 20 000 EUR-ra emelni, ugyanakkor lehetővé tenni az illetékes hatóságok számára, hogy indokolt esetben tovább emeljék ezt a küszöbértéket.

(66)Az 596/2014/EU rendelet 19. cikkének (11) bekezdése megtiltja, hogy a vezetői feladatokat ellátó személyek a társaság pénzügyi beszámolójának közzétételét megelőző 30 naptári napon belül (tilalmi időszak) a kibocsátó részvényeivel vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaival, illetve az azokhoz kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközökkel vagy egyéb pénzügyi eszközökkel kereskedjenek, kivéve, ha a kibocsátó ehhez hozzájárul, és meghatározott körülmények teljesülnek. A tilalmi időszak követelménye alóli mentesség jelenleg az alkalmazotti részvényprogramokat vagy megtakarítási konstrukciókat, valamint a részvénytartási kötelezettséget vagy részesedési jogosultságot foglalja magában. A különböző eszközosztályokra vonatkozó szabályok következetességének előmozdítása érdekében a mentességet ki kell terjeszteni, hogy a mentesített alkalmazotti konstrukciók magukban foglalják a részvényektől eltérő egyéb pénzügyi eszközöket, valamint a részvényektől eltérő eszközökre vonatkozó tartási kötelezettséget és részesedési jogosultságot is.

(67)A vezetői feladatokat ellátó személy által a tilalmi időszak alatt végrehajtott bizonyos ügyletek vagy tevékenységek kapcsolódhatnak a tilalmi időszakon kívül kötött visszavonhatatlan megállapodásokhoz. Ezek az ügyletek vagy tevékenységek származhatnak olyan diszkrecionális eszközkezelési megbízásból is, amelyet független harmadik fél hajt végre diszkrecionális eszközkezelési megbízás keretében. Az ilyen ügyletek vagy tevékenységek lehetnek olyan, megfelelően engedélyezett vállalati események következményei is, amelyek nem járnak a vezetői feladatokat ellátó személy előnyös bánásmódban való részesítésével. Ezen túlmenően ezek az ügyletek vagy tevékenységek lehetnek öröklés, ajándékok és adományok elfogadásának, vagy a tilalmi időszakon kívül megkötött opciók, határidős ügyletek vagy egyéb származtatott ügyletek lehívásának következményei is. Az ilyen tevékenységek és ügyletek általában nem igénylik a vezetői feladatokat ellátó személyek aktív befektetési döntéseit. Az ilyen ügyletek vagy tevékenységek megtiltása a tilalmi időszak alatt túlzottan korlátozná a vezetői feladatokat ellátó személyek szabadságát, mivel nem áll fenn annak a kockázata, hogy információs előnyt élvezzenek. Annak biztosítása érdekében, hogy a tilalmi időszakban folytatott kereskedés tilalma csak olyan ügyletekre vagy tevékenységekre vonatkozzon, amelyek a vezetői feladatokat ellátó személy szándékos befektetési tevékenységétől függenek, ez a tilalom nem terjedhet ki azokra az ügyletekre vagy tevékenységekre, amelyek külső tényezőktől függenek, vagy amelyek nem igénylik a vezetői feladatokat ellátó személyek aktív befektetési döntéseit.

(68)A fokozódó piaci integráció növeli a határokon átnyúló piaci visszaélések kockázatát. A piac integritásának védelme érdekében az illetékes hatóságoknak gyorsan és kellő időben együtt kell működniük egymással és az ESMA-val is. Az ilyen együttműködés megerősítése érdekében az ESMA számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy saját kezdeményezésére cselekedjen az illetékes hatóságok együttműködésének megkönnyítése érdekében, és koordinálja a határokon átnyúló hatású vizsgálatokat vagy ellenőrzéseket. Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság által létrehozott együttműködési platformok hasznosnak bizonyultak felügyeleti eszközként az információcsere megerősítéséhez és a hatóságok közötti együttműködés fokozásához. Ezért helyénvaló bevezetni az ESMA számára is annak lehetőségét, hogy az értékpapírpiacok területén ilyen platformokat hozzon létre és koordináljon, amennyiben aggályok merülnek fel a piacok integritásával vagy megfelelő működésével kapcsolatban. Tekintettel a pénzügyi és az azonnali piacok közötti szoros kapcsolatokra, az ESMA számára továbbá lehetővé kell tenni, hogy létrehozzon ilyen platformokat a nagykereskedelmi árupiacokat felügyelő állami szervekkel is, többek között az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségével (ACER), amennyiben ezek az aggályok mind a pénzügyi, mind az azonnali piacokat érintik.

(69)Az ajánlati könyvvel kapcsolatos adatok figyelemmel kísérése alapvető fontosságú a piaci tevékenység felügyelete szempontjából. Az illetékes hatóságoknak ezért könnyen hozzá kell férniük a felügyeleti tevékenységükhöz szükséges adatokhoz. Ezen adatok némelyike olyan eszközökre vonatkozik, amelyekkel egy másik tagállamban található kereskedési helyszínen kereskednek. A felügyelet hatékonyságának fokozása érdekében az illetékes hatóságoknak mechanizmust kell létrehozniuk az ajánlati könyvvel kapcsolatos adatok folyamatos cseréjére. Technikai szakértelmére tekintettel az ESMA-nak végrehajtás-technikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyekben meghatározza az említett mechanizmus által az ajánlati könyvvel kapcsolatos adatok illetékes hatóságok közötti cseréjéhez előírt szabályokat. Annak biztosítása érdekében, hogy az ajánlati könyvvel kapcsolatos adatok cseréjére szolgáló mechanizmus hatóköre arányos legyen annak használatával, csak azok az illetékes hatóságok kötelezhetők a mechanizmusban való részvételre, amelyek magas szintű határokon átnyúló tevékenységet folytató piacokat felügyelnek. A határon átnyúló dimenziók szintjét a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusban kell meghatároznia. Továbbá az ajánlati könyvvel kapcsolatos adatok cseréjére szolgáló mechanizmusnak először csak a részvényekre, kötvényekre és tőzsdei határidős ügyletekre kell vonatkoznia, figyelembe véve e pénzügyi eszközök fontosságát mind a határokon átnyúló kereskedés, mind a piaci manipuláció szempontjából. Annak biztosítása érdekében azonban, hogy az ajánlati könyvvel kapcsolatos adatok cseréjére szolgáló mechanizmus figyelembe vegye a pénzügyi piacokon bekövetkező fejleményeket és az illetékes hatóságok új adatok feldolgozására vonatkozó kapacitását, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy kiterjessze azon eszközök körét, amelyek ajánlati könyvvel kapcsolatos adatai e mechanizmuson keresztül kicserélhetők.

(70)Az ajánlati könyvvel kapcsolatos adatok figyelemmel kísérése alapvető fontosságú a piacok illetékes hatóságok általi felügyelete szempontjából. E figyelemmel kísérés technológiai fejlesztések révén történő fokozása érdekében az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy ne csak eseti kérésre, hanem folyamatosan hozzáférjenek az ajánlati könyvvel kapcsolatos adatokhoz. Ezen túlmenően az ajánlati könyvvel kapcsolatos adatok illetékes nemzeti hatóságok általi feldolgozásának megkönnyítése érdekében harmonizálni kell az ilyen adatok formátumát.

(71)A közzétételi szabályokkal kapcsolatos jogsértések (a bennfentes információk, a bennfentesek jegyzékeinek és a vezetők ügyleteinek nyilvános közzététele) esetében kiszabott közigazgatási szankciókat a maximális összeg minimumaként határozzák meg, ami lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy nemzeti jogukban magasabb szintű maximális szankciót határozzanak meg. Az 596/2014/EU rendelet szerinti közzétételi követelmények nem szándékos megsértésének kockázata és a kapcsolódó közigazgatási szankció fontos, a vállalatokat a szabályozott piacra történő bevezetés kérelmezésétől visszatartó tényező. A vállalkozásokra, különösen a kkv-kra nehezedő túlzott terhek elkerülése érdekében a jogi személyek által a közzétételi követelményekkel kapcsolatban elkövetett jogsértésekre vonatkozó szankcióknak arányosnak kell lenniük a vállalkozás méretével, figyelembe véve az 596/2014/EU rendelet 31. cikke szerinti valamennyi releváns körülményt. Ezeket a szankciókat a vállalat teljes éves árbevétele alapján kell meghatározni. Az abszolút összegek alapján meghatározott szankciókat kivételes esetben és csak akkor szabad alkalmazni, ha az illetékes hatóságok úgy ítélik meg, hogy a teljes éves árbevételen alapuló közigazgatási szankció összege az 596/2014/EU rendelet 31. cikkében meghatározott körülmények fényében aránytalanul alacsony lenne. Ezekben az esetekben a kkv-kra vonatkozó szankciók legmagasabb szintjének abszolút összegben kifejezett minimumát is helyénvaló csökkenteni annak érdekében, hogy biztosítva legyen a kkv-k arányos kezelése.

(72)Az 596/2014/EU, a 600/2014/EU és az (EU) 2017/1129 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(73)A személyes adatoknak az 596/2014/EU rendelet keretében történő kezelése során az illetékes hatóságoknak meg kell felelniük az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 57 . A személyes adatok ESMA általi, említett rendelet keretei között végzett kezelése tekintetében az ESMA-nak meg kell felelnie az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 58 . Az ESMA és az illetékes nemzeti hatóságok a személyes adatokat legfeljebb a személyes adatok kezelésének céljaihoz szükséges ideig őrizhetik meg.

(74)Az e rendeletben meghatározott követelményeknek a rendelet célkitűzéseivel összhangban történő pontosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az (EU) 2017/1129 rendeletnek megfelelően a tájékoztató formátumának és tartalmának felülvizsgálata, a tájékoztató illetékes hatóságok általi ellenőrzése és jóváhagyása terén a konvergencia előmozdítása, a harmadik országbeli kibocsátók által készített tájékoztatókra vonatkozó általános egyenértékűségi kritériumok további pontosítása és az ESMA és a harmadik országbeli felügyeleti hatóságok közötti együttműködési megállapodások minimális tartalmának meghatározása, valamint az 596/2014/EU rendeletnek megfelelően a bennfentes információkhoz hozzáféréssel rendelkező személyek jegyzékét tartalmazó egyszerűsített sablon felülvizsgálata és a pénzügyi eszközök jegyzékének az illetékes hatóságok ajánlati könyvvel kapcsolatos adatokhoz jutásának érdekében történő kibővítése tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak 59 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(75)Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, ugyanis a bevezetett intézkedések teljes harmonizációt igényelnek az Unión belül, az Unió szintjén azonban a rendelet terjedelme és hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk
Az (EU) 2017/1129 rendelet módosításai

Az (EU) 2017/1129 rendelet a következőképpen módosul:

1.Az 1. cikk a következőképpen módosul:

(a)a (3) bekezdést el kell hagyni;

(b)a (4) bekezdés a következőképpen módosul:

i.a szöveg a következő da) és db) ponttal egészül ki:

„da)szabályozott piacra vagy kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezetendő olyan értékpapírokra vonatkozó ajánlatéttel, amelyek az ugyanazon piacra már bevezetett értékpapírokkal helyettesíthető értékpapírok, feltéve, hogy egy 12 hónapos időszak alatt az ugyanarra a piacra már bevezetett értékpapírok kevesebb mint 40 %-át képviselik;

db)szabályozott piacon vagy kkv-tőkefinanszírozási piacon legalább az új értékpapírok kibocsátására vonatkozó ajánlatéttelt megelőző 18 hónapban folyamatosan forgalmazott értékpapírokkal helyettesíthető értékpapírokra vonatkozó ajánlatéttel, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

i.a nyilvános ajánlattétel tárgyát képező értékpapírokat nem valamely vállalkozás feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló csereajánlattal, illetve egyesüléssel vagy szétválással kapcsolatban bocsátják ki;

ii.az értékpapírok kibocsátója nem áll fizetésképtelenségi vagy szerkezetátalakítási eljárás alatt;

iii.a kibocsátó szerinti tagállam illetékes hatóságához benyújtották a IX. mellékletben meghatározott információkat tartalmazó dokumentumot, és azt a 21. cikk (2) bekezdésében meghatározott szabályoknak megfelelően a nyilvánosság számára elérhetővé tették;”

ii.a j) pontban a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

„j)hitelintézetek által folyamatosan vagy ismétlődően kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok, ahol a felajánlott értékpapírok uniós szinten számított teljes aggregált ellenértéke hitelintézetenként 150 000 000 EUR-nál kevesebb, amelyet 12 hónapos időtartamra vonatkozóan kell számítani, feltéve, hogy ezek az értékpapírok:”;

iii.az l) pontot el kell hagyni;

iv.a szöveg a következő albekezdésekkel egészül ki:

„A db) pont iii. alpontjában említett dokumentum maximális terjedelme kinyomtatva 10 db A4-es oldal lehet, valamint könnyen olvasható megjelenítéssel és elrendezéssel, olvasható méretű karakterek használatával kell készülnie a kibocsátó szerinti tagállam hivatalos nyelvén vagy legalább az egyik hivatalos nyelvén, vagy az adott tagállam illetékes hatósága által elfogadott más nyelven.

Az első albekezdés j) pontjában említett, értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattételek teljes aggregált ellenértékének meghatározásakor az értékpapírra vonatkozó új nyilvános ajánlattétel kezdőnapját megelőző 12 hónapban végrehajtott, értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattételek teljes aggregált ellenértékét kell figyelembe venni, azoknak az értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattételeknek a kivételével, amelyek az első albekezdéssel összhangban vagy a 3. cikk (2) bekezdése alapján bármilyen egyéb mentességet élveztek a tájékoztató közzétételének kötelezettsége alól.”;

(c)az (5) bekezdés a következőképpen módosul:

i.az első albekezdés a következőképpen módosul:

(1)az a) és a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)az ugyanazon szabályozott piacra már bevezetett értékpapírokkal helyettesíthető értékpapírok, feltéve, hogy egy 12 hónapos időszak alatt az ugyanarra a szabályozott piacra már bevezetett értékpapírok kevesebb mint 40 %-át képviselik;

b)más értékpapírok átváltoztatásából vagy cseréjéből, vagy más értékpapírok által átruházott jogok gyakorlásából származó részvények, amennyiben az így létrejövő részvények az ugyanarra a szabályozott piacra már bevezetett részvényekkel azonos osztályba tartoznak, feltéve, hogy az így létrejövő részvények egy 12 hónapos időszak alatt az ugyanarra a szabályozott piacra már bevezetett, azonos osztályba tartozó részvények számának kevesebb mint 40 %-át képviselik, a harmadik albekezdésére is figyelemmel;”

(2)a szöveg a következő ba) ponttal egészül ki:

„ba)olyan értékpapírok, amelyek vagy szabályozott piacon legalább az új értékpapírok piacra történő bevezetését megelőző 18 hónapban folyamatosan forgalmazott értékpapírokkal, vagy tájékoztató közzétételével járó nyilvános ajánlattétel keretében kibocsátott és kkv-tőkefinanszírozási piacon legalább az új értékpapírok piacra történő bevezetését megelőző 18 hónapban folyamatosan forgalmazott értékpapírokkal helyettesíthetők, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

i.a szabályozott piacra bevezetendő értékpapírokat nem valamely vállalkozás feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló csereajánlattal, illetve egyesüléssel vagy szétválással kapcsolatban bocsátják ki;

ii.az értékpapírok kibocsátója nem áll fizetésképtelenségi vagy szerkezetátalakítási eljárás alatt;

iii.a kibocsátó szerinti tagállam illetékes hatóságához benyújtották a IX. mellékletben meghatározott információkat tartalmazó dokumentumot, és azt a 21. cikk (2) bekezdésében meghatározott szabályoknak megfelelően a nyilvánosság számára elérhetővé tették.”;

(3)az i) pontban a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

„i)hitelintézetek által folyamatosan vagy ismétlődően kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok, ahol a felajánlott értékpapírok uniós szinten számított teljes aggregált ellenértéke hitelintézetenként 150 000 000 EUR-nál kevesebb, amelyet 12 hónapos időtartamra vonatkozóan kell számítani, feltéve, hogy ezek az értékpapírok:”;

(4)a j) és k) pontot el kell hagyni;

ii.a második albekezdésben a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

„Az első albekezdés b) pontjában említett követelmény, miszerint a létrejövő részvényeknek egy 12 hónapos időszak során az ugyanarra a szabályozott piacra már bevezetett, azonos osztályba tartozó részvények számának kevesebb mint 40 %-át kell képviselniük, nem alkalmazandó az alábbi esetekben:”;

iii. a szöveg a következő két albekezdéssel egészül ki:

„A ba) pont iii. alpontjában említett dokumentum maximális terjedelme kinyomtatva 10 db A4-es oldal lehet, valamint könnyen olvasható megjelenítéssel és elrendezéssel, olvasható méretű karakterek használatával kell készülnie a kibocsátó szerinti tagállam hivatalos nyelvén vagy legalább az egyik hivatalos nyelvén, vagy az adott tagállam illetékes hatósága által elfogadott más nyelven.

Az első albekezdés i) pontjában említett, értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattételek teljes aggregált ellenértékének meghatározásakor az értékpapírra vonatkozó új nyilvános ajánlattétel kezdőnapját megelőző 12 hónapban végrehajtott, értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattételek teljes aggregált ellenértékét kell figyelembe venni, azoknak az értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattételeknek a kivételével, amelyek az első albekezdéssel összhangban vagy a 3. cikk (2) bekezdése alapján bármilyen egyéb mentességet élveztek a tájékoztató közzétételének kötelezettsége alól.”;

(d)a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)A tájékoztató közzétételére vonatkozó kötelezettség alóli, a (4) és (5) bekezdésben meghatározott mentességek kombinálhatók egymással. Az (5) bekezdés első albekezdésének a) és b) pontja szerinti mentességek azonban nem kombinálhatók egymással, amennyiben ez azt eredményezheti, hogy tájékoztató közzététele nélkül egy 12 hónapos időszak során azonnal vagy halasztott módon szabályozott piacra bevezetésre kerülne az ugyanarra a szabályozott piacra már bevezetett, ugyanolyan osztályba tartozó részvények több mint 40 %-ának megfelelő számú részvény.”

2.A 2. cikk a következőképpen módosul:

(a)a z) pontot el kell hagyni;

(b)a szöveg a következő za) ponttal egészül ki:

„za)»elektronikus formátum«: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 62a. pontjában meghatározott elektronikus formátum.”

3.A 3. cikk (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)Az 1. cikk (4) bekezdésének és e cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az Unióban értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételre csak azt követően kerülhet sor, hogy e rendelet szerint tájékoztatót tettek közzé.

(2)A 4. cikk sérelme nélkül a tagállamok mentességet adnak a tájékoztató közzétételének az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettsége alól értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattétel esetén, feltéve, hogy:

a)az ajánlattételre nem vonatkozik a 25. cikk szerinti iratküldési eljárás kötelezettsége;

b)a felajánlott értékpapírok uniós szinten számított teljes aggregált ellenértéke kibocsátónként vagy ajánlattevőnként 12 000 000 EUR-nál kevesebb, amelyet 12 hónapos időtartamra vonatkozóan kell számítani.

Az első albekezdés b) pontjában említett, felajánlott értékpapírok teljes aggregált ellenértékének meghatározásakor az értékpapírra vonatkozó új nyilvános ajánlattétel kezdőnapját megelőző 12 hónapban végrehajtott, értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattételek teljes aggregált ellenértékét kell figyelembe venni, azoknak az értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattételeknek a kivételével, amelyek az 1. cikk (4) bekezdésének első albekezdése alapján bármilyen mentességet élveztek a tájékoztató közzétételének kötelezettsége alól.

Amennyiben egy értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattétel az első albekezdés alapján mentesül a tájékoztató közzétételére vonatkozó kötelezettség alól, a tagállam nemzeti szinten egyéb közzétételi követelményeket írhat elő, amennyiben ezek a követelmények nem jelentenek aránytalan vagy szükségtelen terhet.”

4.A 4. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)Amennyiben az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattétel vagy azok szabályozott piacra történő bevezetése mentességet élvez a tájékoztató közzétételére vonatkozó kötelezettség alól az 1. cikk (4) vagy (5) bekezdése vagy a 3. cikk (2) bekezdése szerint, a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy önkéntesen is készíthet az e rendeletnek megfelelő tájékoztatót.”

5.Az 5. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Külön ajánlattételnek kell tekinteni azon értékpapírok minden későbbi újraértékesítését, amelyekre korábban az 1. cikk (4) bekezdésének a)–db) pontjában felsorolt esetek egyikének vagy azok közül többnek megfelelően nyilvános értékesítésre már ajánlatot tettek, és a 2. cikk d) pontjában megállapított meghatározást kell alkalmazni annak eldöntésére, hogy az ilyen újraértékesítés értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételnek minősül-e. A pénzügyi közvetítőkön keresztül történő értékpapír-kihelyezéskor tájékoztatót kell közzétenni, kivéve, ha a végső elhelyezésre alkalmazandó az 1. cikk (4) bekezdésének a)–db) pontjában felsorolt kivételek valamelyike.”

6.A 6. cikk a következőképpen módosul:

(a)az (1) bekezdésben a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

„A 14b. cikk (2) bekezdésében, a 15a. cikk (2) bekezdésében és a 18. cikk (1) bekezdésében foglaltak sérelme nélkül a tájékoztatónak tartalmaznia kell azokat a szükséges információkat, amelyek lényegesek abból a szempontból, hogy a befektetők megalapozottan felmérhessék:”;

(b)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)A tájékoztatónak standardizált formátumú dokumentumnak kell lennie, és a tájékoztatóban közzétett információkat standardizált sorrendben kell bemutatni, a 13. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban. A tájékoztatóban az információkat könnyen elemezhető, tömör és érthető formában kell megfogalmazni és bemutatni az e cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott tényezők figyelembevételével.”;

(c)a cikk a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A részvényekre vagy a társasági részvényekkel egyenértékű egyéb átruházható értékpapírokra vonatkozó tájékoztató maximális terjedelme kinyomtatva 300 db A4-es oldal lehet, valamint könnyen olvasható megjelenítéssel és elrendezéssel, olvasható méretű karakterek használatával kell készülnie.

(5)Az e cikk (4) bekezdésében említett maximális terjedelem tekintetében nem kell figyelembe venni az összefoglalót, a 19. cikk szerint hivatkozással beépített információkat, valamint az (EU) 2019/980 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet *1 18. cikkében említett azon információkat, amelyeket akkor kell megadni, ha a kibocsátó összetett pénzügyi múlttal rendelkezik vagy jelentős pénzügyi kötelezettséget vállalt.

_____________

*1A Bizottság (EU) 2019/980 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 14.) az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztató formátuma, tartalma, ellenőrzése és jóváhagyása tekintetében történő kiegészítéséről, valamint a 809/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 166., 2019.6.21., 26. o.).”

7.A 7. cikk a következőképpen módosul:

(a)a (3) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„E bekezdés első albekezdésének sérelme nélkül az összefoglaló ábrák, grafikonok vagy táblázatok formájában is bemutathatja vagy összefoglalhatja az információkat.”;

(b)a (4) bekezdésben a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

„Az összefoglalónak a következő négy részből kell állnia, az alábbiakban meghatározott sorrendben:”;

(c)az (5) bekezdés a következőképpen módosul:

i.az első albekezdésben a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

„A (4) bekezdés a) pontjában említett résznek a következő információkat kell tartalmaznia az alábbiakban meghatározott sorrendben:”;

ii.a második albekezdésben a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

„Az összefoglalónak tartalmaznia kell az alábbiakra vonatkozó figyelmeztetéseket az alábbiakban meghatározott sorrendben:”;

(d)a (6) bekezdésben a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A (4) bekezdés b) pontjában említett résznek a következő információkat kell tartalmaznia az alábbiakban meghatározott sorrendben:”;

(e)a (7) bekezdés a következőképpen módosul:

i.a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A (4) bekezdés c) pontjában említett résznek a következő információkat kell tartalmaznia az alábbiakban meghatározott sorrendben:”;

ii.az ötödik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Ha az összefoglaló az első albekezdés c) pontjában említett információkat is tartalmazza, a (3) bekezdésben megszabott maximális terjedelmet ki kell bővíteni egy további A4-es oldallal, amennyiben csak egy garanciavállaló van, illetve három további A4-es oldallal, amennyiben több garanciavállaló van.”;

(f)a (8) bekezdésben a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A (4) bekezdés d) pontjában említett résznek a következő információkat kell tartalmaznia az alábbiakban meghatározott sorrendben:”;

(g)a (12a) bekezdést el kell hagyni;

(h)a cikk a következő (12b) bekezdéssel egészül ki:

„(12b) E cikk (3)–(12) bekezdésétől eltérve, a 14b. cikk szerint elkészített uniós rábocsátási tájékoztatónak, illetve a 15a. cikk szerint elkészített, növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumának tartalmaznia kell az e bekezdés szerint készített összefoglalót.

Az uniós rábocsátási tájékoztató összefoglalóját, illetve a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumának összefoglalóját rövid, tömören megfogalmazott dokumentumként kell elkészíteni, és annak maximális terjedelme kinyomtatva öt A4-es méretű oldal lehet.

Az uniós rábocsátási tájékoztató összefoglalója, illetve a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumának összefoglalója nem tartalmazhat a tájékoztató egyéb részeire utaló kereszthivatkozásokat, és nem utalhat hivatkozással egyéb információkra, továbbá meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

a)könnyen olvasható megjelenítéssel és elrendezéssel, olvasható méretű karakterek használatával kell, hogy készüljön;

b)nyelvezetének egyértelműnek, nem technikai jellegűnek, tömörnek és a befektetők számára érthetőnek kell lennie, és stílusának elő kell segítenie az információ megértését;

c)a következő négy részből kell állnia, az alábbiakban meghatározott sorrendben:

i.az e cikk (5) bekezdésében említett valamennyi információt, többek között figyelmeztetéseket és az uniós rábocsátási tájékoztató, illetve a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentuma jóváhagyásának időpontját tartalmazó bevezető;

ii.a kibocsátóra vonatkozó kiemelt információk;

iii.az értékpapírokra vonatkozó kiemelt információk, beleértve az ezen értékpapírokhoz fűződő jogokat, illetve az e jogokra vonatkozó esetleges korlátozásokat;

iv.az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételre vagy azok szabályozott piacra történő bevezetésére vagy mindkettőre vonatkozó kiemelt információk;

v.amennyiben az értékpapírokhoz garancia kötődik, a garanciavállalóra, valamint a garancia jellegére és hatókörére vonatkozó kiemelt információk.

A harmadik albekezdés a) és b) pontjának sérelme nélkül az uniós rábocsátási tájékoztató összefoglalója, illetve a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumának összefoglalója ábrák, grafikonok vagy táblázatok formájában is bemutathatja vagy összefoglalhatja az információkat.

Ha az uniós rábocsátási tájékoztató összefoglalója, illetve a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumának összefoglalója a harmadik albekezdés c) pontjának v. alpontjában említett információkat is tartalmazza, a második albekezdésben említett maximális terjedelmet ki kell bővíteni egy további A4-es oldallal, amennyiben csak egy garanciavállaló van, illetve három további A4-es oldallal, amennyiben több garanciavállaló van.”

8.A 9. cikk (2) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Miután a kibocsátó minden üzleti évben benyújtott egyetemes regisztrációs okmányát az illetékes hatóság egy üzleti évben jóváhagyja, a későbbi egyetemes regisztrációs okmányokat előzetes jóváhagyás nélkül lehet benyújtani az illetékes hatóságnak.”

9.A 11. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

„A tagállamok mindazonáltal biztosítják, hogy senkit ne terhelhessen polgári jogi felelősség kizárólag a 7. cikk szerinti összefoglaló alapján, beleértve annak bármely fordítását, kivéve, ha:”.

10.A 13. cikk a következőképpen módosul:

(a)az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság a 44. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítése céljából a tájékoztató, az alaptájékoztató és a végleges feltételek standardizált formátumát és standardizált sorrendjét, valamint azon sémákat illetően, amelyek meghatározzák a tájékoztatóban kötelezően feltüntetendő egyedi információkat, köztük a jogalany-azonosítókat és a nemzetközi értékpapír-azonosító számokat (ISIN), elkerülve az információk ismételt feltüntetését, amennyiben a tájékoztató több különálló dokumentumból áll.”;

ii.a második albekezdés a következő f) és g) ponttal egészül ki:

„f)a kibocsátónak kell-e a 2004/109/EK irányelvvel és a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel*2 összhangban fenntarthatósági beszámolót készítenie a kapcsolódó bizonyossági véleménnyel együtt;

g)a nyilvános ajánlattétel tárgyát képező vagy szabályozott piacra bevezetett, tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírokat a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) tényezőket figyelembe vevőként vagy ESG-célkitűzéseket követőként hirdetik-e meg.

_____________

*2Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).”;

(b)a (2) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság a 44. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítése céljából, amelyekben meghatározza az egyetemes regisztrációs okmányban minimálisan feltüntetendő információkat meghatározó sémát.”;

(c)a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak meg kell felelniük e rendelet I., II. és III. mellékletének.”

11.A 14. és a 14a. cikket el kell hagyni.

12.A szöveg a következő 14b. cikkel egészül ki:

„14b. cikk Uniós rábocsátási tájékoztató

(1)Értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattétel vagy azok szabályozott piacra történő bevezetése esetén a következő személyek uniós rábocsátási tájékoztatót készíthetnek:

a)a szabályozott piacon vagy kkv-tőkefinanszírozási piacon legalább az új értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattétel vagy azok piacra történő bevezetését megelőző 18 hónapban folyamatosan forgalmazott értékpapírokkal rendelkező kibocsátók;

b)olyan értékpapírra vonatkozó ajánlatot tevő felek, amelyet szabályozott piacon vagy kkv-tőkefinanszírozási piacon folyamatosan forgalmaztak legalább az értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattételt megelőző 18 hónapban.

Az első albekezdéstől eltérve az a kibocsátó, amely csak szabályozott piacra vagy kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezetett, tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírokkal rendelkezik, nem készíthet uniós rábocsátási tájékoztatót a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok szabályozott piacra történő bevezetésére vonatkozóan.

(2)A 6. cikk (1) bekezdésétől eltérve és a 18. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül az uniós rábocsátási tájékoztatónak tartalmaznia kell mindazokat az információkat, amelyekre a befektetőknek szükségük van ahhoz, hogy megérthessék az alábbiakat:

a)a kibocsátó kilátásai és pénzügyi teljesítménye, valamint a kibocsátó pénzügyi helyzetében és üzletmenetében az elmúlt üzleti év vége óta adott esetben bekövetkezett jelentős változások;

b)az értékpapírokra vonatkozó alapvető információk, beleértve az ezen értékpapírokhoz fűződő jogokat, illetve az e jogokra vonatkozó esetleges korlátozásokat;

c)a kibocsátás okai és a kibocsátóra – ezen belül a kibocsátó tőkeszerkezetének egészére – gyakorolt hatása, valamint a bevételek felhasználása.

(3)Az uniós rábocsátási tájékoztatóban foglalt információkat könnyen elemezhető, tömör és érthető formában kell megfogalmazni és bemutatni, hogy a befektetők, különösen a lakossági befektetők megalapozott befektetési döntést hozhassanak, figyelembe véve a 2004/109/EK irányelv és adott esetben az 596/2014/EU rendelet alapján már közzétett szabályozott információkat, valamint adott esetben az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben*3 említett információkat.

(4)Az uniós rábocsátási tájékoztatót egységes dokumentumként kell elkészíteni, amely tartalmazza az értékpapírok típusától függően a IV. vagy V. mellékletben meghatározott minimuminformációkat.

(5)A részvényekre vagy a társasági részvényekkel egyenértékű egyéb átruházható értékpapírokra vonatkozó uniós rábocsátási tájékoztató maximális terjedelme kinyomtatva 50 db A4-es oldal lehet, valamint könnyen olvasható megjelenítéssel és elrendezéssel, olvasható méretű karakterek használatával kell készülnie.

(6)Az e cikk (5) bekezdésében említett maximális terjedelem tekintetében nem kell figyelembe venni az összefoglalót, az e rendelet 19. cikke szerint hivatkozással beépített információkat, valamint az (EU) 2019/980 felhatalmazáson alapuló rendelet 18. cikkében említett azon információkat, amelyeket akkor kell megadni, ha a kibocsátó összetett pénzügyi múlttal rendelkezik vagy jelentős pénzügyi kötelezettséget vállalt.

(7) Az uniós rábocsátási tájékoztatónak standardizált formátumú dokumentumnak kell lennie, és az uniós rábocsátási tájékoztatóban közzétett információkat standardizált sorrendben kell megadni az értékpapírok típusától függően a IV. vagy V. mellékletben meghatározott közzétételi sorrend alapján.

_____________

*3A Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. április 25.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 87., 2017.3.31., 1. o.).”

13.A 15. cikket el kell hagyni.

14.A rendelet a következő 15a. cikkel egészül ki:

„15a. cikk Növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentuma

(1)Az 1. cikk (4) bekezdésének és a 3. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattétel esetén a következő személyek növekvő vállalatokra vonatkozó uniós kibocsátási dokumentumot állítanak össze, feltéve, hogy nem rendelkeznek szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal:

a)a kkv-k;

b)a kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezetett vagy bevezetendő értékpapírokkal rendelkező, kkv-któl eltérő kibocsátók;

c)az a) és b) pontban említettektől eltérő olyan kibocsátók, amelyek esetében a nyilvános ajánlattétel tárgyát képező értékpapírok uniós szinten számított teljes aggregált ellenértéke egy 12 hónapos időszakra számítva nem haladja meg az 50 000 000 EUR-t, feltéve, hogy e kibocsátók értékpapírjaival nem kereskednek multilaterális kereskedési rendszerben, továbbá hogy e kibocsátók alkalmazottainak átlagos száma az előző üzleti évben legfeljebb 499 fő volt;

d)az a) és b) pontban említett kibocsátók által kibocsátott értékpapírokat kínáló ajánlattevők.

Az első albekezdéstől eltérve, az említett albekezdés a) és b) pontjában említett azon személyek, amelyek kkv-tőkefinanszírozási piacon legalább az elmúlt 18 hónapban folyamatosan forgalmazott értékpapírokkal rendelkeznek, értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattétel vagy szabályozott piacra történő bevezetés esetén uniós rábocsátási tájékoztatót készíthetnek, feltéve, hogy ezek a kibocsátók nem rendelkeznek szabályozott piacra már bevezetett értékpapírokkal.

Az első albekezdés c) pontjában említett, nyilvános ajánlattétel tárgyát képező értékpapírok teljes aggregált ellenértékének meghatározásakor az értékpapírra vonatkozó új nyilvános ajánlattétel kezdőnapját megelőző 12 hónapban végrehajtott, értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattételek teljes aggregált ellenértékét kell figyelembe venni, azoknak az értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattételeknek a kivételével, amelyek az 1. cikk (4) bekezdésének első albekezdésével összhangban vagy a 3. cikk (2) bekezdése alapján bármilyen mentességet élveztek a tájékoztató közzétételének kötelezettsége alól.

(2)A 6. cikk (1) bekezdésétől eltérve és a 18. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumának tartalmaznia kell az ahhoz szükséges releváns, szűkebb körű és arányos információkat, hogy a befektetők megérthessék az alábbiakat:

a)a kibocsátó kilátásai és pénzügyi teljesítménye, valamint a kibocsátó pénzügyi helyzetében és üzletmenetében az elmúlt üzleti év vége óta adott esetben bekövetkezett jelentős változások, valamint a növekedési stratégiája;

b)az értékpapírokra vonatkozó alapvető információk, beleértve az ezen értékpapírokhoz fűződő jogokat, illetve az e jogokra vonatkozó esetleges korlátozásokat;

c)a kibocsátás okai, a kibocsátóra és a kibocsátó tőkeszerkezetének egészére gyakorolt hatása, valamint a bevételek felhasználása.

(3)A növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumában foglalt információkat írásban, könnyen elemezhető, tömör és érthető formában kell ismertetni, hogy a befektetők, különösen a lakossági befektetők megalapozott befektetési döntést hozhassanak.

(4)A növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumát egységes dokumentumként kell elkészíteni, amely tartalmazza az értékpapírok típusától függően a VII. vagy VIII. mellékletben meghatározott információkat.

(5)A növekvő vállalatok részvényekre vagy a társasági részvényekkel egyenértékű egyéb átruházható értékpapírokra vonatkozó uniós kibocsátási dokumentumának maximális terjedelme kinyomtatva 75 db A4-es oldal lehet, valamint könnyen olvasható megjelenítéssel és elrendezéssel, olvasható méretű karakterek használatával kell készülnie.

(6)Az e cikk (5) bekezdésében említett maximális terjedelem tekintetében nem kell figyelembe venni az összefoglalót, a 19. cikk szerint hivatkozással beépített információkat, valamint az (EU) 2019/980 felhatalmazáson alapuló rendelet 18. cikkében említett azon információkat, amelyeket akkor kell megadni, ha a kibocsátó összetett pénzügyi múlttal rendelkezik vagy jelentős pénzügyi kötelezettséget vállalt.

(7)A növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumának standardizált formátumú dokumentumnak kell lennie, és a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumában közzétett információkat standardizált sorrendben kell megadni az értékpapírok típusától függően a VII. vagy VIII. mellékletben meghatározott közzétételi sorrend alapján.”

15.A 16. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)A tájékoztatóban felsorolt kockázati tényezőket a kibocsátóhoz és annak értékpapírjaihoz kapcsolódó specifikus kockázatokra, valamint a megalapozott befektetési döntés meghozatalához lényeges kockázatokra kell korlátozni, amit a tájékoztató tartalma is megerősít.

A tájékoztató nem tartalmazhat olyan általános kockázati tényezőket, amelyek csak a felelősség kizárására szolgálnak, vagy amelyek nem adnak kellően egyértelmű képet azokról az egyedi kockázati tényezőkről, amelyekről a befektetőknek tudniuk kell.

A tájékoztató elkészítésekor a kibocsátóknak, az ajánlattevőknek vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személyeknek előfordulásuk valószínűsége és negatív hatásuk várható nagysága alapján értékelniük kell a kockázati tényezők lényegességét.

A kibocsátónak, az ajánlattevőnek vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személynek minden kockázati tényezőt megfelelően le kell írnia, és ki kell fejtenie, hogy az adott kockázati tényező milyen hatással lehet a kibocsátóra vagy az ajánlat tárgyát képező, illetve a bevezetni kívánt értékpapírokra. A kibocsátók, ajánlattevők vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személyek – választásuk szerint – a kockázati tényezők lényegességének harmadik albekezdésben említett értékelését kvalitatív skálát alkalmazva, az alacsony, közepes vagy magas kockázati szintek egyikét megadva is közzétehetik.

A kockázati tényezőket azok jellegétől függően korlátozott számú kategóriákba kell besorolni.”

16.A 17. cikk a következőképpen módosul:

(a)az (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)biztosítani kell, hogy az értékpapír-vásárlás vagy -jegyzés elfogadása a végleges ajánlati árra vagy a nyilvánosság számára ajánlattételre kerülő értékpapírok mennyiségére vonatkozó információ benyújtása után legalább három munkanapig visszavonható legyen; vagy”;

(b)a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben az első albekezdésben említett végleges ajánlati ár legfeljebb 20 %-kal tér el az (1) bekezdés b) pontjának i. alpontjában említett, tájékoztatóban közzétett maximális ártól, a kibocsátó nem köteles a 23. cikk (1) bekezdése szerinti kiegészítést közzétenni.”

17.A 19. cikk a következőképpen módosul:

(a)az (1) bekezdés első albekezdése a következőképpen módosul:

i.A bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„A tájékoztatóban az e rendelet és az annak alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerint feltüntetendő információkat akkor kell hivatkozással beépíteni az adott tájékoztatóba, ha azokat korábban vagy a tájékoztatóval egyidejűleg elektronikusan is közzétették, a 27. cikk követelményeinek megfelelő nyelven íródtak, és amennyiben az alábbi dokumentumok valamelyikében találhatóak:”;

ii.a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)az 1. cikk (4) bekezdése első albekezdésének db) és f)–i) pontjában, valamint az 1. cikk (5) bekezdése első albekezdésének ba) és e)–h) pontjában említett dokumentumok;”

iii.az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„f)a vezetés 2013/34/EU irányelv 5. és 6. fejezetében említett beszámolója, beleértve adott esetben a fenntarthatósági beszámolót is;”

(b)a szöveg a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A tájékoztatóban nem feltüntetendő információk önkéntesen hivatkozással beépíthetők az adott tájékoztatóba, ha azokat korábban vagy a tájékoztatóval egyidejűleg elektronikusan is közzétették, a 27. cikk követelményeinek megfelelő nyelven íródtak, és amennyiben az (1) bekezdés első albekezdésében említett dokumentumok valamelyikében találhatóak.

(1b) Valamely kibocsátó, ajánlattevő vagy szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy nem köteles a 23. cikk (1) bekezdése szerinti kiegészítést közzétenni a 12. cikk (1) bekezdése szerint még érvényes alaptájékoztatóba hivatkozással beépített éves vagy évközi pénzügyi információk aktualizálása céljából.”

18.A 20. cikk a következőképpen módosul:

(a)a (6a) bekezdést el kell hagyni;

(b)a szöveg a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6b)A (2) és (4) bekezdéstől eltérve, a (2) bekezdés első albekezdésében és a (4) bekezdésben meghatározott határidő az uniós rábocsátási tájékoztató esetében hét munkanapra csökken. A kibocsátónak a jóváhagyási kérelem benyújtásának tervezett időpontja előtt legalább öt munkanappal értesítenie kell az illetékes hatóságot.”;

(c)a (11) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(11)A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 44. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, amelyekben meghatározza a tájékoztatóknak, különösen az azokban foglalt információk teljességének, érthetőségének és következetességének az ellenőrzésére vonatkozó kritériumokat, a tájékoztató jóváhagyására irányuló eljárásokat, valamint az alábbiak mindegyikét:

a)azokat a körülményeket, amelyek mellett az illetékes hatóság további kritériumokat alkalmazhat a tájékoztató ellenőrzésére, amennyiben azt a befektetővédelem érdekében szükségesnek ítéli, valamint az ilyen körülmények között közzéteendő további információk típusát;

b)a (2) bekezdés második albekezdésében említettek szerint a tájékoztatóról a megállapított határidőn belül nem határozó illetékes hatóságra vonatkozó következményeket;

c)az illetékes hatóság számára a tájékoztató ellenőrzésének befejezésére, valamint a tájékoztató jóváhagyására vagy a jóváhagyás megtagadására és a vizsgálati eljárás befejezésére vonatkozó határozat meghozatalára rendelkezésre álló maximális időtartamot.

A c) pontban említett maximális időtartam magában foglalja az illetékes hatóságok által a kibocsátókhoz intézett, a (4) bekezdésben említett, a tájékoztató módosítására vagy kiegészítő információk nyújtására irányuló kéréseket.”;

(d)a (13) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(13) Az 1095/2010/EU rendelet 30. cikkének sérelme nélkül az ESMA-nak legalább háromévente egyszer partneri felülvizsgálatot kell megszerveznie és lefolytatnia az illetékes hatóságok ellenőrzési és jóváhagyási eljárása tekintetében, az illetékes hatóságok által egymásnak megküldött jóváhagyásokat is beleértve. A partneri felülvizsgálat során értékelni kell többek között azt is, hogy az illetékes hatóságok különböző ellenőrzési és jóváhagyási módszerei milyen hatással vannak a kibocsátók azon képességére, hogy tőkét tudjanak bevonni az Unióban. A partneri felülvizsgálatról szóló jelentést [3 évvel e módosító rendelet hatálybalépését követően]-ig, majd azt követően háromévente kell közzétenni. A partneri felülvizsgálat összefüggésében az ESMA-nak figyelembe kell vennie az 1095/2010/EU rendelet 37. cikkében említett Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport tanácsát.”

19.A 21. cikk a következőképpen módosul:

(a)az (1) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A szabályozott piacra első alkalommal bevezetett részvényosztályra vonatkozó első nyilvános ajánlattétel esetén a tájékoztatót legalább három munkanappal az ajánlattétel lejárta előtt nyilvánosan elérhetővé kell tenni.”;

(b)az (5a) bekezdést el kell hagyni;

(c)a szöveg a következő (5b) és (5c) bekezdéssel egészül ki:

„(5b) Az uniós rábocsátási tájékoztatót külön be kell sorolni a (6) bekezdésben említett tárolási mechanizmusba.

(5c) A növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumát oly módon kell besorolni a (6) bekezdésben említett tárolási mechanizmusba, hogy az megkülönböztethető legyen a tájékoztatók egyéb típusaitól.”;

(d)a (11) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(11) A kibocsátó, az ajánlattevő, a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy vagy az értékpapírokat elhelyező vagy értékesítő pénzügyi közvetítők bármely potenciális befektető kérésére kötelesek a tájékoztató egy példányát elektronikus formátumban térítésmentesen megküldeni.”

20.A 23. cikk a következőképpen módosul:

(a)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)Amennyiben a tájékoztató értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételhez kapcsolódik, és az (1) bekezdésben említett jelentős új tényező, lényeges hiba vagy lényeges pontatlanság merült fel vagy azt észlelték a jegyzési időszak lezárása vagy az értékpapírok átadása előtt – a két esemény közül az előbb bekövetkezőt figyelembe véve –, akkor azok a befektetők, akik, illetve amelyek a kiegészítés közzététele előtt megállapodást kötöttek az értékpapírok megvásárlására vagy lejegyzésére, a kiegészítés közzététele után három munkanapon belül elállhatnak az elfogadó nyilatkozatuktól. Ezt a határidőt a kibocsátó vagy az ajánlattevő meghosszabbíthatja. A kiegészítésnek tartalmaznia kell az elállási jog végső határidejét.

A kiegészítésnek jól láthatóan elhelyezett magyarázatot kell tartalmaznia az elállási joggal kapcsolatban, egyértelműen feltüntetve az alábbiak mindegyikét:

a)az elállási jog kizárólag azokat a befektetőket illeti meg, akik a kiegészítés közzététele előtt megállapodást kötöttek az értékpapírok megvásárlására vagy lejegyzésére, és csak akkor, ha az értékpapírok még nem kerültek átadásra a befektetőknek, amikor a jelentős új tényező, lényeges hiba vagy lényeges pontatlanság felmerült vagy azt észlelték;

b)a befektetők milyen időtartamon belül élhetnek elállási jogukkal;

c)a befektetők kivel léphetnek kapcsolatba, ha élni kívánnak elállási jogukkal.”;

(b)a (2a) bekezdést el kell hagyni;

(c)a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)Amennyiben a befektetők az értékpapírokat pénzügyi közvetítőn keresztül vásárolják vagy jegyzik az érintett értékpapírokra vonatkozó tájékoztató jóváhagyásának időpontja és az első jegyzési időszak lezárásának időpontja közötti időszakban, a pénzügyi közvetítőnek:

a)tájékoztatnia kell az említett befektetőket arról, hogy kiegészítés közzétételére kerülhet sor, a kiegészítés közzétételének várható helyéről és időpontjáról, ideértve a közvetítő honlapján történő közzétételt is, valamint arról, hogy a pénzügyi közvetítő ilyen esetben segítséget nyújt a befektetőknek abban, hogy gyakorolhassák az elfogadó nyilatkozattól való elállási jogukat;

b)tájékoztatnia kell az említett befektetőket, amely esetben a pénzügyi közvetítő a második albekezdésnek megfelelően elektronikus úton lép kapcsolatba velük és értesíti őket arról, hogy kiegészítést tettek közzé, amennyiben ezek a befektetők beleegyeznek abba, hogy elektronikus úton vegyék fel velük a kapcsolatot;

c)azon befektetőknek, akik vagy amelyek csak az elektronikustól eltérő módon való kapcsolatfelvételbe egyeznek bele, fel kell ajánlania az elektronikus kapcsolatfelvétel lehetőségét kizárólag abból a célból, hogy az ilyen befektetők értesülhessenek a kiegészítés közzétételéről;

d)figyelmeztetnie kell azokat a befektetőket, akik vagy amelyek nem egyeznek bele abba, hogy elektronikus úton vegyék fel velük a kapcsolatot, és megtagadják a c) pontban említett elektronikus kapcsolatfelvételt, hogy kísérjék figyelemmel a kibocsátó vagy a pénzügyi közvetítő honlapját a jegyzési időszak lezárásáig vagy – ha az korábban történik – az értékpapírok átadásáig, és ellenőrizzék, hogy sor került-e kiegészítés közzétételére.

Amennyiben az e bekezdés első albekezdésében említett befektetők a (2) bekezdésben említett elállási joggal rendelkeznek, a pénzügyi közvetítőnek a kiegészítés közzétételének napját követő első munkanap végéig elektronikus úton kapcsolatba kell lépnie ezekkel a befektetőkkel.

Ha az értékpapírok vásárlása vagy jegyzése közvetlenül a kibocsátónál történik, a kibocsátónak tájékoztatnia kell a befektetőket arról, hogy kiegészítés közzétételére kerülhet sor, arról, hogy várhatóan hol teszik közzé a kiegészítést, valamint arról, hogy ilyen esetben a befektetők jogosultak lehetnek elfogadó nyilatkozatuktól való elállásra.”;

(d)a (3a) bekezdést el kell hagyni;

(e)a cikk a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a)Az alaptájékoztató kiegészítése nem használható olyan új értékpapírtípus bevezetésére, amelyre vonatkozóan az alaptájékoztató nem tartalmazza a szükséges információkat.”;

(f)a cikk a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8)Az ESMA [2 évvel e módosító rendelet hatálybalépését követően]-ig iránymutatásokat dolgoz ki azon körülmények meghatározása céljából, amelyek fennállása esetén úgy tekintendő, hogy a kiegészítés az alaptájékoztatóban még le nem írt új értékpapírtípus bevezetésére szolgál.”

21.A 27. cikk a következőképpen módosul:

(a)az (1) és (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)Amennyiben az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételre vagy az értékpapíroknak szabályozott piacra történő bevezetésére kizárólag a kibocsátó szerinti tagállamban kerül sor, a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy választása szerint a tájékoztatót vagy a kibocsátó szerinti tagállam illetékes hatósága által elfogadott nyelven, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell elkészíteni.

A 7. cikkben említett összefoglalónak a kibocsátó szerinti tagállam hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek legalább az egyikén vagy az adott tagállam illetékes hatósága által elfogadott bármely más nyelven kell rendelkezésre állnia. Az adott illetékes hatóság nem írhatja elő a tájékoztató egyéb részeinek lefordítását.

(2)Amennyiben az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételre vagy az értékpapíroknak szabályozott piacra történő bevezetésére egy vagy több tagállamban kerül sor, a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy választása szerint a tájékoztatót vagy az egyes adott tagállamok illetékes hatóságai által elfogadott nyelven, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell elkészíteni.

A 7. cikkben említett összefoglalónak az egyes tagállamok hivatalos nyelvén vagy az egyes tagállamok hivatalos nyelveinek legalább az egyikén vagy az egyes tagállamok illetékes hatósága által elfogadott bármely más nyelven kell rendelkezésre állnia. A tagállamok nem írhatják elő a tájékoztató egyéb részeinek lefordítását.”;

(b)a (3) bekezdést el kell hagyni;

(c)a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)A végleges feltételeket a jóváhagyott alaptájékoztató nyelvével megegyező nyelven kell elkészíteni.

Az egyedi kibocsátás összefoglalójának a kibocsátó szerinti tagállam hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek legalább az egyikén vagy az adott tagállam illetékes hatósága által elfogadott bármely más nyelven kell rendelkezésre állnia.

Amikor a nyilvános forgalomba hozatal helye szerinti tagállam illetékes hatóságának – vagy több nyilvános forgalomba hozatal helye szerinti tagállam esetén a nyilvános forgalomba hozatal helye szerinti tagállamok illetékes hatóságainak – a 25. cikk (4) bekezdésével összhangban elküldik a végleges feltételeket, az egyedi kibocsátás végleges feltételekhez mellékelt összefoglalójának rendelkezésre kell állnia a nyilvános forgalomba hozatal helye szerinti tagállam hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek legalább az egyikén, vagy a nyilvános forgalomba hozatal helye szerinti tagállam illetékes hatósága által elfogadott bármely más nyelven, összhangban a (2) bekezdés második albekezdésével.”

22.A 29. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„29. cikk Egyenértékűség

(1)Valamely harmadik országbeli kibocsátó a harmadik ország jogszabályai szerint elkészített és jóváhagyott, a harmadik ország jogszabályainak hatálya alá tartozó tájékoztató előzetes közzétételét követően kérheti értékpapíroknak az Unióban található valamely szabályozott piacra történő bevezetését, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)a Bizottság az (5) bekezdés szerinti végrehajtási jogi aktust fogadott el;

b)a harmadik országbeli kibocsátó benyújtotta a tájékoztatót a kibocsátó szerinti tagállam illetékes hatóságához;

c)a harmadik országbeli kibocsátó írásban megerősítette, hogy a tájékoztatót valamely harmadik országbeli felügyeleti hatóság jóváhagyta, és megadta e hatóság elérhetőségét;

d)a tájékoztató megfelel a 27. cikkben meghatározott nyelvi követelményeknek;

e)a harmadik országbeli kibocsátó által az Unióban közzétett valamennyi releváns reklám megfelel a 22. cikk (2)–(5) bekezdésében meghatározott követelményeknek;

f)az ESMA a 30. cikknek megfelelően együttműködési megállapodást kötött a harmadik országbeli kibocsátó megfelelő felügyeleti hatóságaival.

(2)Valamely harmadik országbeli kibocsátó a harmadik ország jogszabályai szerint elkészített és jóváhagyott, a harmadik ország jogszabályainak hatálya alá tartozó tájékoztató előzetes közzétételét követően értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlatot is tehet az Unióban, feltéve, hogy az (1) bekezdés a)–f) pontjában említett feltételek mindegyike teljesül, és az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételhez az Unióban található szabályozott piacra vagy kkv-tőkefinanszírozási piacra történő bevezetés kapcsolódik.

(3)Amennyiben az (1) és (2) bekezdéssel összhangban valamely harmadik országbeli kibocsátó értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlatot tesz, vagy azok bevezetését kéri a kibocsátó szerinti tagállamtól eltérő tagállam szabályozott piacára, a 24., 25. és 27. cikkben meghatározott követelményeket kell alkalmazni.

(4)Amennyiben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott valamennyi kritérium teljesül, a harmadik országbeli kibocsátót a kibocsátó szerinti tagállam illetékes hatóságának felügyelete alatt megilletik az e rendelet szerinti jogok és terhelik az e rendelet szerinti kötelezettségek.

(5)A Bizottság a 45. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben megállapítja, hogy valamely harmadik ország jogi és felügyeleti kerete biztosítja, hogy az adott harmadik ország nemzeti jogával összhangban elkészített tájékoztató (a továbbiakban: harmadik országbeli tájékoztató) megfeleljen az e rendeletben említett követelményekkel egyenértékű, jogilag kötelező érvényű követelményeknek, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)a harmadik ország jogilag kötelező erejű követelményei biztosítják, hogy a harmadik országbeli tájékoztató tartalmazza azokat az információkat, amelyek lényegesek ahhoz, hogy a befektetők megalapozott befektetési döntést hozhassanak az e rendeletben meghatározott követelményekkel egyenértékű módon;

b)amennyiben olyan értékpapírokba, amelyekre vonatkozóan harmadik országbeli tájékoztató készült, lakossági befektetők fektethetnek be, a tájékoztató tartalmazza az azokkal a kiemelt információkkal szolgáló összefoglalót, amelyekre a lakossági befektetőknek szükségük van ahhoz, hogy megértsék a kibocsátó, az értékpapírok és adott esetben a garanciavállaló jellegét és kockázatait, és amelyet a tájékoztató többi részével együttesen kell értelmezni;

c)a harmadik ország polgári jogi felelősségre vonatkozó törvényei, rendeletei és közigazgatási rendelkezései a tájékoztatóban foglalt információért felelős személyekre is vonatkoznak, beleértve legalább a kibocsátót vagy annak ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületét, az ajánlattevőt, a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személyt és adott esetben a garanciavállalót;

d)a harmadik ország jogilag kötelező érvényű követelményei meghatározzák a harmadik országbeli tájékoztató érvényességét és a harmadik országbeli tájékoztató kiegészítésére vonatkozó kötelezettséget arra az esetre, ha a tájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatos jelentős új tényező, lényeges hiba vagy lényeges pontatlanság befolyásolhatja az értékpapírok értékelését, valamint azokat a feltételeket, amelyek mellett a befektetők ilyen esetben gyakorolhatják elállási jogaikat;

e)a harmadik országnak a harmadik országbeli tájékoztatók ellenőrzésére és jóváhagyására vonatkozó felügyeleti kerete, valamint a harmadik országbeli tájékoztatók közzétételére vonatkozó szabályok a 20. és 21. cikkben említett rendelkezésekkel egyenértékű hatásúak.

A Bizottság az ilyen végrehajtási jogi aktus alkalmazását ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a harmadik ország ténylegesen és folyamatosan megfeleljen az említett végrehajtási jogi aktusban meghatározott követelményeknek.

(6)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 44. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, részletesebben meghatározva az (5) bekezdésben említett kritériumokat.”

23.A 30. cikk a következőképpen módosul:

(a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)A 29. cikk – és amennyiben szükséges, a 28. cikk – alkalmazásában az ESMA-nak együttműködési megállapodást kell kötnie a harmadik országok felügyeleti hatóságaival az ESMA és az érintett harmadik országok felügyeleti hatóságai között folytatandó információcserére, valamint az e rendelet alapján a harmadik országokban keletkező kötelezettségek érvényesítésére vonatkozóan, kivéve abban az esetben, ha az adott harmadik ország az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv*4 9. cikkének (2) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban szerepel azon joghatóság szerinti területek jegyzékén, amelyeknek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó nemzeti rendszereit olyan stratégiai hiányosságok jellemzik, amelyek jelentős fenyegetést jelentenek az Unió pénzügyi rendszerére nézve. Az együttműködési megállapodásoknak biztosítaniuk kell a hatékony információcserét, amely lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára az e rendeletből eredő kötelezettségeik teljesítését.

_____________

*4Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).”;

(b)a (2) bekezdést el kell hagyni;

(c)a (3) és (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)Az ESMA csak akkor köthet információcseréről szóló együttműködési megállapodásokat harmadik országok felügyeleti hatóságaival, ha a továbbított információkra legalább a 35. cikkben meghatározottakkal egyenértékű szakmai titoktartási garancia vonatkozik. Az információcserére az illetékes hatóságok feladatainak ellátása céljából kerülhet sor.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 44. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, amelyben meghatározza az (1) bekezdésben említett együttműködési megállapodások minimális tartalmát és a megállapodásokhoz felhasználandó mintadokumentumot.”

24.A 38. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)a 3. cikk, az 5. és a 6. cikk, a 7. cikk (1)–(11) bekezdésének és (12b) bekezdésének, a 8–10. cikk, a 11. cikk (1) és (3) bekezdésének, a 14b. cikk (1) bekezdésének, a 15a. cikk (1) bekezdésének, a 16. cikk (1), (2) és (3) bekezdésének, a 17. és 18. cikk, a 19. cikk (1)–(3) bekezdésének, a 20. cikk (1) bekezdésének, a 21. cikk (1)–(4) bekezdésének és (7)–(11) bekezdésének, a 22. cikk (2)–(5) bekezdésének, a 23. cikk (1), (2), (3), (4a) és (5) bekezdésének, valamint a 27. cikk megsértése;”.

25.A 40. cikk második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A 20. cikk alkalmazásában a jogorvoslati jog azokban az esetekben is alkalmazandó, amikor az illetékes hatóság a 20. cikk (2), (3), (6) és (6b) bekezdésében említett határidőkön belül nem hoz döntést a jóváhagyási kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról, és változtatásokat vagy kiegészítő információkat sem ír elő az adott kérelemmel kapcsolatban.”

26.A 44. cikk a következőképpen módosul:

(a)a (2) és (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)A Bizottságnak az 1. cikk (7) bekezdésében, a 9. cikk (14) bekezdésében, a 13. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 16. cikk (5) bekezdésében, a 20. cikk (11) bekezdésében, a 29. cikk (6) bekezdésében és a 30. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időtartamra szól 2017. július 20-tól kezdődő hatállyal.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 1. cikk (7) bekezdésében, a 9. cikk (14) bekezdésében, a 13. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 16. cikk (5) bekezdésében, a 20. cikk (11) bekezdésében, a 29. cikk (6) bekezdésében és a 30. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.”;

(b)a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)Az 1. cikk (7) bekezdése, a 9. cikk (14) bekezdése, a 13. cikk (1) és (2) bekezdése, a 16. cikk (5) bekezdése, a 20. cikk (11) bekezdése, a 29. cikk (6) bekezdése és a 30. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.”

27.A 47. cikk a következőképpen módosul:

(a)az (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)a kibocsátók típusai, különösen a jogalanyoknak a 15a. cikk (1) bekezdésének a)–d) pontjában említett kategóriái;”

(b)a (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) annak elemzése, hogy mennyire elterjedt az Unióban a 14b. és 15a. cikkben meghatározott közzétételi szabályok, valamint a 9. cikkben említett egyetemes regisztrációs okmány használata;”

(c)a cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott követelményeken túlmenően az ESMA az (1) bekezdésben említett jelentésbe a következő információkat is belefoglalja:

a)annak elemzése, hogy mennyire elterjedt az Unióban az 1. cikk (4) bekezdése első albekezdésének db) pontjában és az 1. cikk (5) bekezdése első albekezdésének ba) pontjában említett mentességek alkalmazása, beleértve az ezekben a cikkekben említett, az illetékes hatóságokhoz benyújtott dokumentumokra vonatkozó statisztikákat is;

b)a 9. cikkben említett, az illetékes hatóságokhoz benyújtott egyetemes regisztrációs okmányokra vonatkozó statisztikák.”

28.A 47a. cikket el kell hagyni.

29.A 48. cikk (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság [5 évvel e módosító rendelet hatálybalépését követően]. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról, adott esetben jogalkotási javaslatok kíséretében.

(2)E jelentésnek többek között tartalmaznia kell annak értékelését, hogy a tájékoztató összefoglalója, a 14b. és 15a. cikkben megállapított közzétételi szabályozás, valamint a 9. cikkben említett egyetemes regisztrációs okmány továbbra is megfelelő-e a kitűzött célkitűzéseik szempontjából. A jelentés tartalmazza az alábbiak mindegyikét:

a)a 15a. cikk (1) bekezdésének a)–d) pontjában említett kategóriák valamelyikébe tartozó személyek által kiadott, növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumainak száma, e számadatok alakulásának elemzése, valamint a kereskedési helyszíneknek a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumának alkalmazására jogosult személyek általi kiválasztására vonatkozó trendek elemzése;

b)annak elemzése, hogy a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentuma megfelelő egyensúlyt teremt-e a befektetővédelem és a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumának alkalmazására jogosult személyekre háruló adminisztratív terhek csökkentése között;

c)a jóváhagyott uniós rábocsátási tájékoztatók száma és e szám alakulásának elemzése;

d)annak elemzése, hogy az uniós rábocsátási tájékoztató megfelelő egyensúlyt teremt-e a befektetővédelem és az uniós rábocsátási tájékoztató alkalmazására jogosult személyekre háruló adminisztratív teher csökkentése között;

e)az uniós rábocsátási tájékoztató és a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentuma elkészítésének és jóváhagyásának költsége a hagyományos tájékoztató elkészítésével és jóváhagyásával kapcsolatos jelenlegi költségeihez képest, feltüntetve az elért teljes pénzügyi megtakarítást és azt, hogy mely költségek csökkenthetők tovább mind az uniós rábocsátási tájékoztató, mind a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentuma tekintetében;

f)annak elemzése, hogy a IX. mellékletben meghatározott dokumentum megfelelő egyensúlyt teremt-e a befektetővédelem és az említett dokumentum alkalmazására jogosult személyekre háruló adminisztratív teher csökkentése között.”

30.A szöveg a következő (50) cikkel egészül ki:

„50. cikk Átmeneti rendelkezések

(1)Az (EU) 2017/1129 rendelet … [e módosító rendelet hatálybalépésének napja mínusz egy nap]-án/-én alkalmazandó 14. cikke továbbra is alkalmazandó az említett 14. cikkel összhangban elkészített és az említett időpont előtt jóváhagyott tájékoztatókra azok érvényességének végéig.

(2)Az (EU) 2017/1129 rendelet … [e módosító rendelet hatálybalépésének napja mínusz egy nap]-án/-én alkalmazandó 15. cikke továbbra is alkalmazandó az említett időpont előtt jóváhagyott, növekvő vállalatok uniós tájékoztatóira azok érvényességének végéig.”

31.Az I–V. melléklet helyébe e rendelet I. mellékletének szövege lép.

32.Az Va. mellékletet el kell hagyni.

33.E rendelet II. mellékletének szövege VII–IX. mellékletként egészíti ki a rendeletet.

2. cikk
Az 596/2014/EU rendelet módosításai

Az 596/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.Az 5. cikk a következőképpen módosul:

(a)az (1) bekezdés b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„b)a kötött ügyleteket a részvény-visszavásárlási program részeként a (3) bekezdéssel összhangban bejelentik a kereskedési helyszín szerinti illetékes hatóságnak, majd összesített formában nyilvánosságra hozzák;”

(b)a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)Az (1) bekezdésben előírt mentességben való részesülés érdekében a kibocsátónak be kell jelentenie valamennyi, a visszavásárlási programhoz kapcsolódó ügyletet a likviditás szempontjából legfontosabb piac illetékes hatóságának, a 600/2014/EU rendelet 26. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint. Az átvevő illetékes hatóság kérésre továbbítja az információkat azon kereskedési helyszín szerinti illetékes hatóság számára, amelyre a részvényeket bevezették, vagy amelyen kereskednek velük.”

2.A 7. cikk (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)az ügyfél vagy az ügyfél nevében eljáró más személyek által átadott, vagy saját számla vagy kezelt alap kezelése révén ismert, pénzügyi eszközre szóló, folyamatban lévő megbízáshoz kapcsolódó pontos információk, amelyek közvetlenül vagy közvetve egy vagy több kibocsátóval, illetve egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatosak, és amelyek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna e pénzügyi eszközök, a kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletek vagy a kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök árára.”

3.A 11. cikk a következőképpen módosul:

(a)az (1) bekezdésben a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

„A piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatások bizonyos információknak az ügylet bejelentését megelőző, egy vagy több potenciális befektető számára történő, a potenciális befektetőknek egy esetleges ügylet iránti érdeklődésének és az ahhoz kapcsolódó feltételeknek – így például az ügylet potenciális méretének vagy árának – a felmérése céljából való átadását jelenti, ha van ilyen ügylet, amelyeket a következők végezhetnek:”;

(b)a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)A piaci szereplő dönthet úgy, hogy az alábbi feltételek mindegyikét teljesíti:

a)jóváhagyást kér a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyától a bennfentes információ fogadására;

b)tájékoztatja a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyát arról, hogy tilos lesz számára az említett információ oly módon történő felhasználása vagy az arra irányuló kísérlet, hogy közvetlenül vagy közvetve saját vagy harmadik személy javára az információhoz kapcsolódó pénzügyi eszközöket szerezzen meg vagy idegenítsen el;

c)tájékoztatja a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyát arról, hogy tilos lesz számára az említett információ oly módon történő felhasználása vagy az arra irányuló kísérlet, hogy az információhoz kapcsolódó pénzügyi eszközre szóló, már létező megbízást visszavonjon vagy módosítson;

d)tájékoztatja a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyát arról, hogy azzal, hogy beleegyezik az információhoz való hozzájutásba, köteles az információ bizalmas kezelésére;

e)nyilvántartást készít és tart fenn a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanya számára átadott valamennyi információról, beleértve azokat is, amelyeket az a)–d) pont szerint adott át, valamint azon potenciális befektetők személyazonosságáról, akikhez az információ eljutott, beleértve, de nem kizárólagosan a potenciális befektetők nevében eljáró jogi és természetes személyeket, valamint minden egyes információátadás dátumáról és időpontjáról;

f)a nyilvántartást kérésre megküldi az illetékes hatóságnak.

Az összes említett feltételnek való megfelelés esetén úgy kell tekinteni, hogy a piaci szereplő a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás keretében a bennfentes információt munkaviszony, valamely foglalkozás vagy meghatározott feladatok szokásos teljesítése keretében adta át a 10. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában.”;

c)az (5) bekezdést el kell hagyni;

d)a (6) és (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)Amennyiben a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás során a (4) bekezdés szerint információt tettek közzé, és ez az információ az azt közzétevő piaci szereplő értékelése szerint többé nem tekinthető bennfentes információnak, ez utóbbi ennek megfelelően a lehető leghamarabb értesíti az információt kapót. Ez a kötelezettség nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor az információt egyébként nyilvánosan bejelentették.

Az információt közzétevő piaci szereplő nyilvántartást vezet az e bekezdéssel összhangban átadott információkról, és azt kérésre megküldi az illetékes hatóságnak.

(7)E cikktől függetlenül a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyának magának kell megítélnie, hogy bennfentes információ birtokában van-e.”

4.A 13. cikk (12) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)a kkv-tőkefinanszírozási piacot működtető piacműködtető vagy befektetési vállalkozás írásban elismeri a kibocsátónak, hogy a likviditási szerződés másolatát átvette.”

5.A 17. cikk a következőképpen módosul:

(a)az (1) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A kibocsátó a lehető leghamarabb tájékoztatja a nyilvánosságot az őt közvetlenül érintő bennfentes információkról. Ez a követelmény nem alkalmazandó a 7. cikk (2) és (3) bekezdésében említett elhúzódó folyamat köztes lépéseire, amennyiben ezek a lépések körülmények vagy események előidézéséhez kapcsolódnak.”;

(b)a szöveg a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el abból a célból, hogy szükség esetén meghatározza és felülvizsgálja a releváns információk nem kimerítő listáját, valamint minden egyes információ esetében azt az időpontot, amikor a kibocsátótól észszerűen elvárható, hogy közzétegye azokat.

(1b)A kibocsátó az információ (1) bekezdés szerinti közzétételéig gondoskodik a bennfentes információ 7. cikkben meghatározott kritériumainak megfelelő információk bizalmas kezeléséről. Amennyiben a bennfentes információ bizalmas jellege már nem biztosított, a kibocsátó a bennfentes információt a lehető leghamarabb nyilvánosságra hozza.”;

(c)a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)A kibocsátó vagy a kibocsátási egységek piacának szereplője saját felelősségére késleltetheti a bennfentes információ nyilvános közzétételét, feltéve, hogy az összes alábbi feltétel teljesül:

a)az azonnali közzététel valószínűleg sértené a kibocsátó vagy a kibocsátási egységek piaca szereplőjének jogos érdekeit;

b)a kibocsátó által késleltetve közzétenni kívánt bennfentes információ megfelel a következő feltételeknek:

i.nem különbözik lényegesen a kibocsátó azon üggyel kapcsolatos korábbi nyilvános bejelentésétől, amelyre a bennfentes információ vonatkozik;

ii.nem arra a tényre vonatkozik, hogy a kibocsátó pénzügyi célkitűzései valószínűleg nem teljesülnek, ha ezeket a célkitűzéseket korábban nyilvánosan bejelentették;

iii.nem áll ellentétben a piaci várakozásokkal, ha ezek a várakozások a kibocsátó által a piacnak adott jelzéseken alapulnak, ideértve az interjúkat, a roadshow-kat vagy a kibocsátó által vagy annak jóváhagyásával szervezett bármilyen más típusú tájékoztatást;

c)a kibocsátó vagy a kibocsátási egységek piacának szereplője gondoskodni tud az információ bizalmas kezeléséről.

Ha a kibocsátó vagy a kibocsátási egységek piacának szereplője késleltetni kívánja a bennfentes információ közzétételét e bekezdés alapján, akkor a késleltetésre vonatkozó döntés meghozatalát követően haladéktalanul értesíti a (3) bekezdés szerint meghatározott illetékes hatóságot arról, hogy késleltetni kívánja a bennfentes információ közzétételét, és írásban ismerteti, hogy hogyan teljesültek az e bekezdésben meghatározott feltételek.”;

(d)az (5) bekezdésben a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

„A kibocsátó, amely hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás, vagy amely ilyen intézmény anyavállalata vagy kapcsolt vállalkozása, saját felelősségére késleltetheti a bennfentes információk – beleértve többek között az átmeneti likviditási problémára vonatkozó információt, különösen az átmeneti likviditási támogatás megszerzésének szükségességét valamely központi banktól vagy végszükségben hitelt adó intézménytől – nyilvános közzétételét, feltéve, hogy az összes alábbi feltétel teljesül:”;

(e)a (7) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„E bekezdés olyan helyzetekre is vonatkozik, amikor a híresztelés egyértelműen olyan bennfentes információról szól, amely közzétételét a (4) vagy (5) bekezdésben foglaltak szerint késleltették, amennyiben a híresztelés elég pontos és megbízható annak megállapításához, hogy az adott információ bizalmas kezelése már nem biztosított.”;

(f)a (11) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(11) Az ESMA iránymutatásokat ad ki, amelyek meghatározzák a kibocsátónak a (4) bekezdés a) pontjában említett jogos érdekeinek indikatív jellegű, nem teljes listáját.”

6.A 18. cikk a következőképpen módosul:

(a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)A kibocsátónak:

a)jegyzéket kell készítenie azokról a személyekről, akik a kibocsátónál betöltött funkciójuk vagy pozíciójuk jellegénél fogva rendszeres hozzáféréssel rendelkeznek bennfentes információkhoz (állandó bennfentesek jegyzéke);

b)az állandó bennfentesek jegyzékét a (4) bekezdésnek megfelelően azonnal frissítenie kell; továbbá

c)az állandó bennfentesek jegyzékét kérésre a lehető leghamarabb meg kell küldenie az illetékes hatóság részére.”;

(b)a szöveg a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a)Bármely, a kibocsátó képviseletében vagy javára eljáró személynek össze kell állítania a saját listáját a kibocsátót közvetlenül érintő bennfentes információkhoz hozzáféréssel rendelkező személyekről. Az (1) bekezdés b) és c) pontja alkalmazandó.

(1b)Az (1) bekezdéstől eltérve, és amennyiben azt a nemzeti piaci integritással kapcsolatos konkrét aggályok indokolják, a tagállamok előírhatják azon kibocsátók számára, amelyek értékpapírjait szabályozott piacon forgalmazták legalább az elmúlt öt évben, hogy készítsenek jegyzéket azokról a személyekről, akik hozzáférnek a bennfentes információkhoz, és akik munkaszerződés alapján vagy más módon számukra munkát végeznek olyan feladatokat teljesítve, amelyek által bennfentes információkhoz férnek hozzá, így például a tanácsadók, könyvelők vagy hitelminősítő szervezetek (a bennfentesek teljes jegyzéke). Az (1) bekezdés b) és c) pontja alkalmazandó.”;

(c)a (2) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A kibocsátóknak és a képviseletükben vagy a javukra eljáró személyeknek meg kell kérniük a bennfentesek jegyzékében szereplő személyeket, hogy egy tartós adathordozón írásban elismerjék a vonatkozó jogi és szabályozási kötelezettségeiket. A bennfentesek jegyzékében szereplő személyeknek indokolatlan késedelem nélkül, tartós adathordozón el kell ismerniük jogi és szabályozási kötelezettségeiket.”;

(d)a (6) bekezdést el kell hagyni;

(e)a (9) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(9) Az ESMA felülvizsgálja a kkv-tőkefinanszírozási piacokra bevezetett kibocsátókhoz kapcsolódó bennfentesek jegyzékeinek könnyített formátumára vonatkozó végrehajtás-technikai standardokat annak érdekében, hogy e formátum használatát a bennfentesek jegyzéke tekintetében az (1), (1a) és (1b) bekezdésben említettek közül mindegyikre kiterjessze.

Az ESMA az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket [9 hónappal e rendelet alkalmazását/hatálybalépését követően]-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.”

7.A 19. cikk a következőképpen módosul:

(a)a (8) és (9) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(8)Az (1) bekezdés minden ügyletre vonatkozik azt követően, hogy az ügyletek összértéke egy naptári éven belül elérte a 20 000 EUR-t. A 20 000 EUR-s küszöb kiszámítása az (1) bekezdésben említett valamennyi ügylet nettósítás nélküli értékének összeadásával történik.

(9)Az illetékes hatóság határozhat úgy, hogy 50 000 EUR-ra növeli a (8) bekezdésben foglalt küszöbértéket, és döntéséről, valamint a magasabb küszöbérték elfogadásának indokairól – külön ismertetve a piaci feltételeket – még a határozat alkalmazása előtt tájékoztatnia kell az ESMA-t. Az ESMA a honlapján közzéteszi az e cikk értelmében alkalmazandó küszöbértékek jegyzékét, valamint az illetékes hatóságok által nyújtott, e küszöbértékekre vonatkozó indokolásokat.”;

(b)a (12) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(12)A 14. és 15. cikk sérelme nélkül a kibocsátó engedélyezheti a nála vezetői feladatokat ellátó személy számára az általa saját vagy harmadik fél javára bonyolított kereskedést vagy ügyletek végrehajtását a (11) bekezdésben említett tilalmi időszakban:

a)eseti alapon olyan kivételes körülmények – például súlyos pénzügyi nehézség – megléte következtében, amelyek szükségessé teszik a részvények azonnali eladását; vagy

b)a kereskedés sajátosságai miatt, ha az ügylet alkalmazotti részvényprogram vagy megtakarítási konstrukció, illetve részvényektől eltérő pénzügyi eszközökre vonatkozó alkalmazotti konstrukciók, részvénytartási kötelezettség vagy részesedési jogosultság, illetve részvényektől eltérő pénzügyi eszközökre vonatkozó tartási kötelezettség vagy jogosultság keretében történik vagy ilyenekhez kapcsolódik, vagy olyan ügyletek esetén, ahol az érintett értékpapírban lévő tényleges tulajdonosi érdekeltség nem változik; vagy

c)amennyiben ezek az ügyletek vagy kereskedési tevékenységek nem igénylik a vezetői feladatokat ellátó személy aktív befektetési döntését, vagy külső tényezők vagy harmadik felek tevékenységeinek eredményei, vagy előre meghatározott feltételeken alapuló származtatott ügyletek lehívásához kapcsolódnak.”

8.A 23. cikk (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„g)befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás, illetve referenciamutató-kezelő vagy felügyelt adatszolgáltatók telefonbeszélgetésekről, elektronikus kommunikációkról készült meglévő felvételeinek és más adatforgalmi nyilvántartásának bekérése;”.

9.A 25. cikk a következőképpen módosul:

(a)a cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a)Az ESMA elősegíti és koordinálja a más tagállamok és harmadik országok illetékes hatóságai és szabályozó hatóságai közötti együttműködést és információcserét. Amennyiben az ügy jellege indokolja, valamint az illetékes hatóság kérésére az ESMA részt vesz az ügy illetékes hatóság általi kivizsgálásában.”;

(b)a (6) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A segítséget kérő illetékes hatóság tájékoztathatja az ESMA-t az első albekezdésben említett minden kérésről. Határokon átnyúló hatású vizsgálat vagy ellenőrzés esetében az ESMA dönthet úgy, hogy koordinálja a vizsgálatot vagy ellenőrzést.”

10.A szöveg a következő 25a. és 25b. cikkel egészül ki:

„25a. cikk Az ajánlati könyvvel kapcsolatos adatok cseréjére szolgáló mechanizmus

(1)A jelentős határon átnyúló dimenzióval rendelkező kereskedési helyszíneket felügyelő illetékes hatóságok [e rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónap]-ig mechanizmust hoznak létre, amely lehetővé teszi a (2) bekezdésben említett, ajánlati könyvvel kapcsolatos és a szóban forgó kereskedési helyszínektől a 600/2014/EU rendelet 25. cikkével összhangban gyűjtött adatok folyamatos és időben történő cseréjét az ilyen piacon forgalmazott eszközök tekintetében. Az illetékes hatóságok felhatalmazhatják az ESMA-t a mechanizmus létrehozására.

Amennyiben valamely illetékes hatóság a (2) bekezdés szerinti adatkérést nyújt be, a megkeresett illetékes hatóság időben, de legkésőbb a megkeresés időpontjától számított egy naptári napon belül rendelkezésre bocsátja az adatokat. Az illetékes hatóságtól érkező, folyamatos adatokra irányuló kérés egy adott eszközcsoportra vonatkozóan nyújtható be.

(2)Valamely illetékes hatóság akkor kérhet ajánlati könyvvel kapcsolatos adatokat a határon átnyúló dimenzióval rendelkező kereskedési helyszíntől, ha ez az illetékes hatóság a 600/2014/EU rendelet 26. cikkében említett legfontosabb piac illetékes hatósága a következő pénzügyi eszközök tekintetében:

a)részvények;

b)kötvények;

c)tőzsdei határidős ügyletek.

(3)Valamely tagállam határozhat úgy, hogy illetékes hatósága akkor is részt vesz az (1) bekezdés alapján létrehozott mechanizmusban, ha az illetékes hatóság felügyelete alá tartozó kereskedési helyszínek egyike sem rendelkezik jelentős határon átnyúló dimenzióval. Az ilyen határozatot közölni kell az ESMA-val, amely azt honlapján közzéteszi.

Az illetékes hatóságnak akkor is kellő időben, de legkésőbb a kérelem időpontjától számított 5 naptári napon belül eleget kell tennie az ajánlati könyvvel kapcsolatos folyamatos adatok 25. cikk szerinti cseréjére vonatkozó kérésnek, ha nem vesz részt az (1) bekezdés alapján létrehozott mechanizmusban.

(4)Az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az ajánlati könyvvel kapcsolatos adatok cseréjére szolgáló megfelelő mechanizmus meghatározása céljából. A végrehajtás-technikai standardokban meg kell határozni különösen azokat az operatív szabályokat, amelyek biztosítják az információk illetékes hatóságok közötti gyors továbbítását.

Az ESMA az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket [9 hónappal e rendelet alkalmazását/hatálybalépését követően]-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

(5)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon kijelölt kereskedési helyszínek jegyzékének összeállítása céljából, amelyek jelentős határon átnyúló dimenzióval rendelkeznek a piaci visszaélések felügyelete terén, figyelembe véve legalább a kereskedési helyszínek piaci részesedését az eszközök tekintetében. A Bizottság ezt a jegyzéket legalább négyévente felülvizsgálja.

(6)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 35. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a pénzügyi eszközök aktualizálása révén módosítsa a (2) bekezdést, figyelembe véve a pénzügyi piacokon bekövetkező fejleményeket és az illetékes hatóságoknak az e pénzügyi eszközökkel kapcsolatos adatok feldolgozására vonatkozó kapacitását.

25b. cikk Együttműködési platformok

(1)Az ESMA saját kezdeményezésére vagy egy vagy több illetékes hatóság kérésére a piacok integritásával vagy megfelelő működésével kapcsolatos aggályok esetén együttműködési platformot hozhat létre és koordinálhat.

(2)Az 1095/2010/EU rendelet 35. cikkének sérelme nélkül, az ESMA kérésére az érintett illetékes hatóságok kellő időben rendelkezésre bocsátanak minden szükséges információt.

(3)Amennyiben egy együttműködési platform két vagy több illetékes hatósága nem ért egyet a meghozandó intézkedés eljárása vagy tartalma, illetve az azzal kapcsolatos tétlenség tekintetében, az ESMA bármely érintett illetékes hatóság kérésére vagy saját kezdeményezésére az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkének (1) bekezdésével összhangban segítheti az illetékes hatóságokat a megállapodás elérésében.

Az ESMA helyszíni ellenőrzések kezdeményezéséről és koordinálásáról is határozhat. Felkéri a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságát, valamint az együttműködési platform más érintett illetékes hatóságait, hogy vegyenek részt az ilyen helyszíni ellenőrzéseken.

Az ESMA az ACER-rel és a nagykereskedelmi árupiacokat felügyelő állami szervekkel közösen is létrehozhat együttműködési platformot, amennyiben a piacok integritásával és megfelelő működésével kapcsolatos aggályok mind a pénzügyi, mind az azonnali piacokat érintik.”

11.A 28. cikket el kell hagyni.

12.A 29. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„29. cikk

Személyes adatok közlése harmadik országokkal

(1)    A tagállamok illetékes hatóságai, kizárólag eseti alapon, személyes adatokat továbbíthatnak harmadik országba, feltéve, hogy teljesülnek az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet*7 követelményei. Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy az ilyen adattovábbítás e rendelet alkalmazásában szükséges, és hogy a harmadik ország csak akkor továbbítja az adatokat további harmadik országnak, ha erre kifejezett írásbeli engedélyt kapott, és megfelel a tagállam illetékes hatósága által meghatározott feltételeknek.

(2)    Egy tagállam illetékes hatóságai csak akkor közölhetnek egy másik tagállam illetékes hatóságától kapott személyes adatokat egy harmadik ország felügyeleti hatóságával, ha az érintett tagállam illetékes hatósága megkapta az adatokat továbbító illetékes hatóság kifejezett beleegyezését, és adott esetben feltéve, hogy az adatokat kizárólag azzal a céllal közlik, amelyhez az említett illetékes hatóság beleegyezését adta.

______________________________________________

*7Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).”

13.A 30. cikk a következőképpen módosul:

(a)a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i.az e)–g) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)befektetési vállalkozásnál vezetői feladatokat ellátó személynek vagy egyéb természetes személynek, akinek a jogsértésért való felelősségét megállapították, az ideiglenes eltiltása attól, hogy befektetési vállalkozásban, illetve referenciamutató-kezelőnél vagy felügyelt adatszolgáltatónál vezetői feladatot lásson el;

f)a 14. vagy 15. cikkben foglalt jogsértések többszöri elkövetése esetén befektetési vállalkozásnál vezetői feladatokat ellátó személynek vagy egyéb természetes személynek, akinek a jogsértésért való felelősségét megállapították, a végleges eltiltása attól, hogy befektetési vállalkozásban, illetve referenciamutató-kezelőnél vagy felügyelt adatszolgáltatónál vezetői feladatot lásson el;

g)befektetési vállalkozásnál vezetői feladatokat ellátó személynek vagy egyéb természetes személynek, akinek a jogsértésért való felelősségét megállapították, az ideiglenes eltiltása attól, hogy befektetési vállalkozásban, illetve referenciamutató-kezelőnél vagy felügyelt adatszolgáltatónál saját számlára kereskedjen;”

ii.a j) pont helyébe a következő szöveg lép:

„j)jogi személy esetében maximális összegű közigazgatási pénzbírság, amelynek összege:

i.    a 14. és 15. cikkben foglalt jogsértések esetén a jogi személy ügyvezető szerve által jóváhagyott, legutolsó rendelkezésre álló beszámoló szerinti előző teljes éves árbevételének 15 %-a vagy 15 000 000 EUR, illetve azokban a tagállamokban, amelyek pénzneme nem az euró, a nemzeti pénznemben 2014. július 2-án ennek megfelelő érték;

ii.    a 16. cikkben foglalt jogsértések esetén az ügyvezető szerv által jóváhagyott, legutolsó rendelkezésre álló beszámoló szerinti előző teljes éves árbevételének 2 %-a vagy 2 500 000 EUR, illetve azokban a tagállamokban, amelyek pénzneme nem az euró, a nemzeti pénznemben 2014. július 2-án ennek megfelelő érték;

iii.    a 17. cikkben foglalt jogsértések esetén az ügyvezető szerv által jóváhagyott, legutolsó rendelkezésre álló beszámoló szerinti előző teljes éves árbevételének 2 %-a. A teljes éves árbevételen alapuló minimális összeg helyett az illetékes hatóságok kivételesen legalább 2 500 000 EUR, vagy ha a jogi személy kkv, 1 000 000 EUR összegű, illetve azokban a tagállamokban, amelyek pénzneme nem az euró, a nemzeti pénznemben 2014. július 2-án ennek megfelelő értékű közigazgatási szankciót is kiszabhatnak, amennyiben úgy ítélik meg, hogy a teljes éves árbevételen alapuló közigazgatási szankció összege a 31. cikk (1) bekezdésének a), b), d), e), f), g) és h) pontjában említett körülményekhez képest aránytalanul alacsony lenne;

iv.    a 18. és 19. cikkben foglalt jogsértések esetén az ügyvezető szerv által jóváhagyott, legutolsó rendelkezésre álló beszámoló szerinti előző teljes éves árbevételének 0,8 %-a. A teljes éves árbevételen alapuló minimális összeg helyett az illetékes hatóságok kivételesen legalább 1 000 000 EUR, vagy ha a jogi személy kkv, 400 000 EUR összegű, illetve azokban a tagállamokban, amelyek pénzneme nem az euró, a nemzeti pénznemben 2014. július 2-án ennek megfelelő értékű közigazgatási szankciót is kiszabhatnak, amennyiben úgy ítélik meg, hogy a teljes éves árbevételen alapuló közigazgatási szankció összege a 31. cikk (1) bekezdésének a), b), d), e), f), g) és h) pontjában említett körülményekhez képest aránytalanul alacsony lenne;

v.    a 20. cikkben foglalt jogsértések esetén az ügyvezető szerv által jóváhagyott, legutolsó rendelkezésre álló beszámoló szerinti előző teljes éves árbevételének 0,8 %-a vagy 1 000 000 EUR, illetve azokban a tagállamokban, amelyek pénzneme nem az euró, a nemzeti pénznemben 2014. július 2-án ennek megfelelő érték.”;

(b)a cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E cikk alkalmazásában a »kis- és középvállalkozás« vagy »kkv« a 2003/361/EK bizottsági ajánlás*8 mellékletének 2. cikke értelmében vett mikro-, kis- vagy középvállalkozás.

_________________

*8A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).”

14.A 31. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok biztosítják, hogy a közigazgatási szankciók típusának és szintjének meghatározásakor az illetékes hatóságok figyelembe vegyenek minden lényeges körülményt az arányos szankciók megállapítása érdekében, többek között adott esetben az alábbiakat:

a)a jogsértés súlyossága és időtartama;

b)a jogsértésért felelős személy felelősségének mértéke;

c)a jogsértésért felelős személynek például a jogi személy teljes árbevételében vagy a természetes személy éves jövedelmében konkrétan kifejezett pénzügyi teljesítőképessége;

d)a jogsértésért felelős személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség nagysága, amennyiben ezek meghatározhatók;

e)a jogsértésért felelős személy illetékes hatósággal való együttműködésének mértéke, amely nem érinti az adott személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség visszaszolgáltatásának kötelezettségét;

f)a jogsértésért felelős személy által elkövetett korábbi jogsértések;

g)a felelős személy által a jogsértés megismétlődésének megelőzése érdekében hozott intézkedések; és

h)a felelős személlyel szemben ugyanazon jogsértésért folytatott büntető- és közigazgatási eljárások és szankciók halmozódása.”

15.A 35. cikk a következőképpen módosul:

(a)a (2) és (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)A Bizottságnak a 6. cikk (5) és (6) bekezdésében, a 12. cikk (5) bekezdésében, a 17. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében, a 17. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében, a 17. cikk (3) bekezdésében, a 19. cikk (13) és (14) bekezdésében, a 25a. cikk (6) bekezdésében, valamint a 38. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása 20XX. december 31-től ötéves időtartamra szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok letelte előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (5) és (6) bekezdésében, a 12. cikk (5) bekezdésében, a 17. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében, a 17. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében, a 17. cikk (3) bekezdésében, a 19. cikk (13) és (14) bekezdésében, a 25a. cikk (6) bekezdésében, valamint a 38. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.”;

(b)az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)A 6. cikk (5) és (6) bekezdése, a 12. cikk (5) bekezdése, a 17. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, a 17. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése, a 17. cikk (3) bekezdése, a 19. cikk (13) és (14) bekezdése, a 25a. cikk (5) bekezdése, a 25a. cikk (6) bekezdése vagy a 38. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról történt értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejáratát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.”

16.A 38. cikk első albekezdése a következőképpen módosul:

(a)A bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság [5 évvel e módosító rendelet hatálybalépését követően]-ig jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács számára e rendelet alkalmazásáról, amelyet adott esetben a rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslat kísér. A jelentés többek között értékeli:”;

(b)a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)az ajánlati könyvek több piacra kiterjedő felügyeleti mechanizmusának piaci visszaélésekkel kapcsolatos működése, beleértve a mechanizmus megerősítésére vonatkozó ajánlásokat is; továbbá”.

3. cikk
A 600/2014/EU rendelet módosításai

A 600/2014/EU rendelet 25. cikke a következőképpen módosul:

1.A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)A kereskedési helyszín működtetőjének legalább öt éven át meg kell őriznie az illetékes hatóság számára a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos, a rendszerein keresztül meghirdetett összes megbízásra vonatkozó lényeges adatokat. A kereskedési helyszín illetékes hatósága ezeket az adatokat folyamatosan kérheti. A nyilvántartások tartalmazzák a megbízás jellemzőit képező releváns adatokat, beleértve azokat, amelyek a megbízást kapcsolatba hozzák a megbízás alapján teljesített ügyletekkel, és amelynek részleteit a 26. cikk (1) és (3) bekezdésével összhangban jelenteni kell. Az ESMA szerepe az, hogy megkönnyítse és koordinálja az illetékes hatóságok hozzáférését az e bekezdés szerinti információkhoz.”

2.A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)Az ESMA-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia azoknak a megbízással összefüggő lényeges adatoknak és azok formátumának a pontos meghatározása érdekében, amelyeket az e cikk (2) bekezdése értelmében meg kell őrizni, de nem szerepelnek a 26. cikkben.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [9 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.”

4. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Az 1. cikk 6. bekezdésének b) és c) pontját, valamint a 2. cikk 38. bekezdésének a) pontját [12 hónappal a hatálybalépést követően]-tól/-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    Empowering EU capital markets for SMEs - Making listing cool again (Az uniós tőkepiacok elérhetővé tétele a kkv-k számára – cél a tőzsdei jegyzés újból népszerűvé válása) (A kkv-kkal foglalkozó technikai szakértői érdekképviseleti csoport [TESG], 2021. május).

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (átdolgozás) (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(3)    Ahhoz, hogy egy MTF kkv-tőkefinanszírozási piacnak minősüljön, az MTF-en kereskedett pénzügyi eszközök kibocsátói legalább 50 %-ának a kkv-k közül kell kikerülnie, amelyeket a MiFID II olyan vállalatokként határoz meg, amelyek átlagos piaci tőkeértéke 200 millió EUR-nál kevesebb (lásd a MiFID II (132) preambulumbekezdését). A befektetővédelem megfelelő szintjének biztosítása érdekében a kkv-tőkefinanszírozási piacokra vonatkozó jegyzési szabályoknak meg kell felelniük bizonyos minőségi előírásoknak is, beleértve a megfelelő bevezetési dokumentum elkészítését (ha nincs szükség tájékoztatóra) és az időszakos pénzügyi beszámolást. A kkv-tőkefinanszírozási piac keretét úgy dolgozták ki, hogy az jobban figyelembe vegye a részvény- és kötvénypiacra első alkalommal belépő kkv-k különleges igényeit.

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2115 rendelete (2019. november 27.) a 2014/65/EU irányelvnek, valamint az 596/2014/EU rendeletnek és az (EU) 2017/1129 rendeletnek a kkv-tőkefinanszírozási piacok használatának előmozdítása tekintetében történő módosításáról (HL L 320., 2019.12.11., 1. o.).

(5)     A kkv-kkal foglalkozó technikai szakértői érdekképviseleti csoport (TESG) zárójelentése – Empowering EU capital markets – Making listing cool again (Az uniós tőkepiacok elérhetővé tétele – cél a tőzsdei jegyzés újból népszerűvé válása) (europa.eu) .

(6)    Lásd a 4. oldalt: state_of_the_union_2021_letter_of_intent_en.pdf (europa.eu) .

(7)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A Bizottság 2022. évi munkaprogramja, Együtt erősebbé tesszük Európát, COM(2021) 645 final cwp2022_en.pdf (europa.eu) .

(8)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 12. o.).

(9)    Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.).

(10)    Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

(11)    Az Európai Parlament és a Tanács 2001/34/EK irányelve (2001. május 28.) az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéséről és az ilyen értékpapírokról közzéteendő információkról (HL L 184., 2001.7.6., 1. o.).

(12)    A tájékoztatóról szóló rendelet 2017. július 21-én lépett hatályba, és 2019. július 21-én teljeskörűen alkalmazandóvá vált. A korábbi 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (a tájékoztatóról szóló irányelvre) építve és annak helyébe lépve a tájékoztatóról szóló rendelet Unió-szerte számos követelményt harmonizált. Néhány újítást is bevezetett, például a másodlagos kibocsátásokra vonatkozó egyszerűsített közzétételi szabályokat, a növekvő vállalatok uniós tájékoztatóját, az egyetemes regisztrációs okmányt, nagyvonalúbb szabályokat az információk hivatkozással történő beépítésére vonatkozóan, a tájékoztatók összefoglalóinak új formátumát és a kockázati tényezők közzétételére vonatkozó felülvizsgált szabályokat. A tájékoztatóról szóló rendeletben már történt pár célzott módosítás: i. 2019-ben a kkv-k tőzsdei jegyzéséről szóló jogszabályban; ii. 2020-ban az (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a közösségi finanszírozásról szóló rendelet); iii. 2021-ben az (EU) 2021/337 európai parlamenti és tanácsi rendeletben a tőkepiaci helyreállítási csomag részeként.

(13)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/337 rendelete (2021. február 16.) a Covid19-válságot követő helyreállítás támogatása érdekében az (EU) 2017/1129 rendeletnek az uniós helyreállítási tájékoztató és a pénzügyi közvetítőkre vonatkozó célzott kiigazítások tekintetében történő, valamint a 2004/109/EK irányelvnek az egységes elektronikus beszámolási formátum éves pénzügyi beszámolók elkészítéséhez való használata tekintetében történő módosításáról (HL L 68., 2021.2.26., 1. o.).

(14)    Az EU elsődleges és másodlagos részvénypiacairól szóló zárójelentés, elérhető a következő internetcímen: https://www.oxera.com/wp-content/uploads/2020/11/Oxera-study-Primary-and-Secondary-Markets-in-the-EU-Final-Report-EN-1.pdf

(15)    Az illetékes hatóságok tájékoztatókra vonatkozó ellenőrzési és jóváhagyási eljárásainak ESMA általi partneri felülvizsgálata (ESMA42-111-7170), 113–121. pont (33–37. oldal), elérhető a következő internetcímen: esma42-111-7170_final_report_-_prospectus_peer_review.pdf (europa.eu) .

(16)    Bennfentes kereskedelemre akkor kerül sor, ha valamely, bennfentes információval rendelkező jogi vagy természetes személy tisztességtelen előnyt szerez az információból azáltal, hogy piaci ügyleteket köt, vagy meglévő megbízást módosít vagy töröl az ilyen információval nem rendelkező harmadik felek kárára.

(17)    Jogosulatlan közzétételre akkor kerül sor, ha valamely természetes vagy jogi személy munkaviszonyának, foglalkozásának vagy feladatainak szokásos teljesítésétől eltérő helyzetben bennfentes információt tesz közzé.

(18)    A 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja a bennfentes információ fogalmát a következőképpen határozza meg: „olyan pontos információ, amelyet nem hoztak nyilvánosságra, és amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több kibocsátóval, illetve egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos, és amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a szóban forgó pénzügyi eszközök vagy a kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök árára”.

(19)    A Bizottság a 2021. február 10-i (EU) 2021/240 európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében technikai támogatást nyújthat az illetékes nemzeti hatóságoknak annak érdekében, hogy megkönnyítse az ajánlati könyvvel kapcsolatos adatok illetékes nemzeti hatóságok általi cseréjére szolgáló ilyen mechanizmus kidolgozását.

(20)    Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).

(21)    A Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. április 25.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 87., 2017.3.31., 1. o.).

(22)

   A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Cselekvési terv a tőkepiaci unió megteremtésére, COM(2015) 468 final.

(23)

   A Bizottság közleménye, a tőkepiaci unióról szóló cselekvési terv félidős felülvizsgálata ({SWD(2017) 224 final} és {SWD(2017) 225 final} – 2017. június 8.), https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/communication-cmu-mid-term-review-june2017_en.pdf

(24)

   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2115 rendelete (2019. november 27.) a 2014/65/EU irányelvnek, valamint az 596/2014/EU rendeletnek és az (EU) 2017/1129 rendeletnek a kkv-tőkefinanszírozási piacok használatának előmozdítása tekintetében történő módosításáról (HL L 320., 2019.12.11., 1. o.).

(25)

   Javaslat – A Tanács irányelve a hitelfinanszírozás adóelőnyét csökkentő támogatásra és a kamatok társasági adóból való levonhatóságának korlátozására vonatkozó szabályok megállapításáról, COM(2022) 216 final.

(26)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Új európai innovációs menetrend, COM(2022) 332 final.

(27)    MAR Review report (A piaci visszaélésekről szóló rendelet felülvizsgálatáról szóló jelentés) (ESMA70-156-2391). Elérhető a következő internetcímen: esma70-156-2391_final_report_-_mar_review.pdf (europa.eu) .

(28)    Consultation paper MAR review report (Konzultációs anyag a piaci visszaélésekről szóló rendelet felülvizsgálatáról szóló jelentéshez) (ESMA70-156-1459). Elérhető a következő internetcímen: https://www.esma.europa.eu/sites/default/files/library/mar_review_-_cp.pdf

(29)    15 közigazgatási szerv (4 pénzügyminisztérium, 10 illetékes nemzeti hatóság, 1 nemzeti ügynökség); 3 kereskedelmi kamara, 17 tőzsde és 2 kereskedési helyszíntől eltérő piaci infrastruktúra üzemeltetője; 40 iparági szövetség, 4 nem kormányzati szervezet, 4 tanácsadó cég/ügyvédi iroda, 4 tudományos intézmény és 5 magánszemély. Ezek az érdekelt felek 22 tagállamból származnak: AT, BE, DE, DK, EE, EL, ES, FI, FR, HR, HU, IT, LI, LV, LU, MT, NL, PL, PT, RO, SK és SE.

(30)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért, COM(2020) 103 final, 1. o.

(31)    Eurostat, 2018 Főbb számadatok (europa.eu) .

(32)    Az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK irányelve (2004. április 21.) a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.).

(33)    A tájékoztatóról szóló rendelet 47. cikke.

(34)    Javaslat – Az Európai Parlament és Tanács irányelve a 2013/34/EU irányelvnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és az 537/2014/EU rendeletnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról, COM(2021) 189 final.

(35)    A szabályozott piacra vagy MTF-re bevezetett értékpapírokkal rendelkező kibocsátóknak lehetőségük van egyetemes regisztrációs okmányt készíteni, amelyet az illetékes nemzeti hatóságnak két egymást követő évben jóvá kell hagynia, majd azt követően minden évben be kell nyújtani (könnyen hozzáférhetővé kell tenni). Az egyetemes regisztrációs okmány lehetővé teszi a kibocsátó számára, hogy az információkat naprakészen tartsa, és amikor a piaci viszonyok kedvezővé válnak, értékpapírjegyzéket és összefoglalót csatolva hozzá tájékoztatót készítsen és nyújtson be jóváhagyásra az illetékes nemzeti hatósághoz. Az egyetemes regisztrációs okmány lehetővé teszi, hogy a kibocsátók gyakori kibocsátói státuszt kapjanak, és rövidebb jóváhagyási időt élvezzenek.

(36)    Az alaptájékoztató olyan rugalmas dokumentum, amelyet gyakran használnak folyamatosan, ismétlődő módon vagy egy ajánlattételi program részeként kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírokra vonatkozó ajánlattételhez vagy szabályozott piacra történő bevezetéshez. Az alaptájékoztató információkat tartalmaz a kibocsátóról és néhány általános információt az értékpapírokról, és kiegészül a „végleges feltételekkel”, amelyek tartalmazzák az adott kibocsátáshoz kapcsolódó értékpapírjegyzékre vonatkozó információkat (pl. ISIN, kibocsátási ár, lejárat dátuma, esetleges kamatszelvény, lehívás napja, lehívási árfolyam). Amennyiben az alaptájékoztató nem tartalmazza a végleges feltételeket, azokat az illetékes nemzeti hatóság nem hagyja jóvá, csak benyújtják az illetékes nemzeti hatósághoz a kibocsátás mellékletként csatolt, egyedi összefoglalójával együtt.

(37)    A részvényekre vagy a részvényekkel egyenértékű egyéb átruházható értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattétel esetében a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumának oldalszámkorlátja kinyomtatva 75 oldal. Azonban az említett oldalszámkorlát vonatkozásában nem kellene figyelembe venni az összefoglalót, a hivatkozással beépített információkat, illetve azokat az információkat, amelyeket akkor kell megadni, ha a kibocsátó összetett pénzügyi múlttal rendelkezik vagy jelentős pénzügyi kötelezettséget vállalt.

(38)    A tőkepiaci helyreállítási csomag kettőről három munkanapra hosszabbította meg azt az időszakot, amelyen belül a befektetők elállhatnak az értékpapírok jegyzésére vonatkozó megállapodástól, amennyiben a kibocsátók jelentős új tényezők, lényeges hibák vagy lényeges pontatlanságok miatt tettek közzé kiegészítést. A cikk egyértelműsíti azt is, hogy a pénzügyi közvetítőknek mely befektetőkkel kell kapcsolatba lépniük kiegészítés közzétételekor, és meghosszabbítja az említett befektetőkkel való kapcsolatfelvétel határidejét (a kiegészítés közzétételének napjától a következő munkanap végéig).

(39)    A harmadik országok jogszabályai alapján elkészített tájékoztatókra vonatkozó általános egyenértékűségi kritériumokkal kapcsolatos technikai tanácsadásról szóló, Bizottsághoz intézett levelében az ESMA megállapítja, hogy a tájékoztatóról szóló rendelet feljogosítja a kibocsátó szerinti uniós illetékes hatóságokat arra, hogy harmadik országokból származó tájékoztatókat hagyjanak jóvá, amennyiben az említett harmadik országbeli jogszabályok által előírt tájékoztatási követelmények egyenértékűek a tájékoztatóról szóló rendelet szerinti követelményekkel. Úgy tűnik, hogy ez jelentősen korlátozza az egyenértékűségi szabályok hozzáadott értékét, mivel bár a harmadik országbeli tájékoztatókat a harmadik ország egyenértékű közzétételi szabályai szerint készítenék el, azokat a tájékoztatóról szóló rendelet közzétételi szabályai szerint kellene ellenőrizni és jóváhagyni.

(40)    Tekintettel az ajánlati könyv megnyitásához túl hosszúnak ítélt késedelem és a befektetők ebből adódó azon lehetőségének hatására, hogy gyorsan változó piaci viszonyok mellett töröljék a nyilvános kibocsátáshoz kapcsolódó megbízásokat, a kibocsátók és a tanácsadók dönthetnek úgy, hogy nem nyilvános ajánlattétel útján (vagyis a lakossági befektetők kihagyásával) bocsátják ki azokat az értékpapírokat, amelyek esetében várhatóan már a szakmai oldalon elegendő a részvétel (azaz zárt körű kibocsátás).

(41)    HL C ., ., . o.

(42)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Cselekvési terv a tőkepiaci unió megteremtésére, COM(2015) 468 final.

(43)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(44)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2115 rendelete (2019. november 27.) a 2014/65/EU irányelvnek, valamint az 596/2014/EU rendeletnek és az (EU) 2017/1129 rendeletnek a kkv-tőkefinanszírozási piacok használatának előmozdítása tekintetében történő módosításáról (HL L 320., 2019.12.11., 1. o.).

(45)    A tőkepiaci unióval foglalkozó magas szintű fórum végleges jelentése – A new vision for Europe’s capital markets (Új elképzelés az európai tőkepiacokról) (2020. június 10.).

(46)    A kkv-kkal foglalkozó technikai szakértői érdekképviseleti csoport (TESG) zárójelentése – Empowering EU capital markets – Making listing cool again (Az uniós tőkepiacok elérhetővé tétele – cél a tőzsdei jegyzés újból népszerűvé válása) (2021. május).

(47)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 12. o.).

(48)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2402 rendelete (2017. december 12.) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 347., 2017.12.28., 35. o.).

(49)    Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).

(50)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/337 rendelete (2021. február 16.) a Covid19-válságot követő helyreállítás támogatása érdekében az (EU) 2017/1129 rendeletnek az uniós helyreállítási tájékoztató és a pénzügyi közvetítőkre vonatkozó célzott kiigazítások tekintetében történő, valamint a 2004/109/EK irányelvnek az egységes elektronikus beszámolási formátum éves pénzügyi beszámolók elkészítéséhez való használata tekintetében történő módosításáról (HL L 68., 2021.2.26., 1. o.).

(51)    Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.).

(52)    A Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. április 25.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 87., 2017.3.31., 1. o.).

(53)    A Bizottság (EU) 2019/980 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 14.) az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztató formátuma, tartalma, ellenőrzése és jóváhagyása tekintetében történő kiegészítéséről, valamint a 809/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 166., 2019.6.21., 26. o.).

(54)    Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(55)    Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges nyilvánosan hozzáférhető információkhoz központi hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról, COM(2021) 723 final.

(56)    Az illetékes hatóságok tájékoztatókra vonatkozó ellenőrzési és jóváhagyási eljárásainak partneri felülvizsgálatáról szóló, 2022. július 21-i jelentés (ESMA42-111-7170).

(57)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(58)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(59)    HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.12.7.

COM(2022) 762 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az (EU) 2017/1129, az 596/2014/EU és a 600/2014/EU rendeletnek az uniós tőkepiacok vállalkozások számára vonzóbbá tétele, valamint a kis- és középvállalkozások tőkéhez jutásának megkönnyítése érdekében történő módosításáról

I. MELLÉKLET

„I. MELLÉKLET

TÁJÉKOZTATÓ

I.Összefoglaló 

II.Cél, felelős személyek, harmadik féltől származó információ, szakértői jelentések és az illetékes hatóság jóváhagyása

A cél a tájékoztató tartalmáért felelős személyek kilétéről való tájékoztatás, valamint a befektetők biztosítása a tájékoztatóban közzétett adatok pontosságáról. Ezenkívül ez a szakasz információt szolgáltat az ajánlattételben érintett személyek érdekeltségeire, valamint az ajánlattétel okaira, a bevételek felhasználására és az ajánlattétel költségeire vonatkozóan. Ez a szakasz továbbá információval szolgál a tájékoztató jogalapjára és az illetékes hatóság általi jóváhagyására vonatkozóan.

III.Stratégia, teljesítmény és üzleti környezet

A cél a kibocsátó kilétének, valamint a vállalkozására, stratégiájára és céljaira vonatkozó információk közlése. A befektetőknek egyértelműen meg kell érteniük a kibocsátó tevékenységeit és a teljesítményét befolyásoló fő trendeket, szervezeti felépítését és lényeges beruházásait. Adott esetben a kibocsátó ebben a részben adja meg a jövőbeli teljesítményére vonatkozó becsléseket vagy előrejelzéseket.

IV.A vezetés beszámolója, beleértve a fenntarthatósági beszámolót (kizárólag tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében)

E szakasz célja, hogy hivatkozással beépítse a vezetés beszámolóit és a vezetés összevont beszámolóit, adott esetben a 2004/109/EK irányelv 4. cikkében és a 2013/34/EU irányelv 5. és 6. fejezetében említetteknek megfelelően, a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszakokra vonatkozóan, beleértve adott esetben a fenntarthatósági beszámolót is.

V.A működő tőkéről szóló nyilatkozat (kizárólag tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében)

E szakasz célja a kibocsátó működőtőke-követelményeire vonatkozó információk közlése.

VI.Kockázati tényezők

A cél a kibocsátót érintő főbb kockázatok és azok kibocsátó jövőbeli teljesítményére gyakorolt hatásának, valamint a nyilvános ajánlattétel tárgyát képező vagy szabályozott piacra bevezetendő értékpapírokra jellemző fő kockázatok bemutatása.

VII.Az értékpapírra vonatkozó szerződési feltételek

E szakasz célja ismertetni az értékpapírokra vonatkozó feltételeket, és részletesen bemutatni azok jellemzőit.

VIII.Az ajánlattétel/szabályozott piacra történő bevezetés részletei

E szakasz célja meghatározni az értékpapírok kibocsátásának egyedi feltételeit, azok forgalmazására és allokációjára vonatkozó tervet, valamint árazásukat. Ezenkívül információt szolgáltat az értékpapírok elhelyezéséről, a jegyzési garanciavállalási megállapodásokról és a piacra történő bevezetésre vonatkozó megállapodásokról. Tartalmazza továbbá az értékpapírokat értékesítő személyekre, valamint a meglévő részvényeseket érintő felhígulásra vonatkozó információkat is.

IX.Környezeti, társadalmi és irányítási szempontokkal kapcsolatos információk (adott esetben kizárólag tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok esetében)

Adott esetben a környezeti, társadalmi és irányítási szempontokkal kapcsolatos információk a 13. cikk (1) bekezdése második albekezdésének g) pontjában említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban.

X.Vállalatirányítás

Ez a szakasz magyarázza el a kibocsátó igazgatását és a társaság vezetésében részt vevő személyek szerepét. Tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében információkat szolgáltat a vezető tisztségviselők hátteréről, javadalmazásáról és annak a kibocsátó teljesítményéhez való esetleges kapcsolódásáról.

XI.Pénzügyi információk

A cél annak meghatározása, hogy mely pénzügyi kimutatásokat és egyéb, pénzügyi jellegű információkat kell szerepeltetni a legutóbbi két üzleti évre (tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében) vagy a legutóbbi üzleti évre (tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok esetében), illetve amennyiben a kibocsátó rövidebb ideje működik, az adott rövidebb időszakra vonatkozó dokumentumban. A pénzügyi kimutatások készítésénél és könyvvizsgálatánál alkalmazott számviteli és könyvvizsgálati elveket a nemzetközi számviteli és könyvvizsgálati szabványokkal összhangban kell meghatározni.

A.Konszolidált beszámolók és más pénzügyi információk.

B. Jelentős változtatások.

XII.A részvényesekre és értékpapír-tulajdonosokra vonatkozó információk

Ez a rész információt szolgáltat a kibocsátó fő részvényeseire, a vezető tisztségviselők és a kibocsátó közötti esetlegesen fennálló összeférhetetlenségekre, a kibocsátó alaptőkéjére, valamint a kapcsolt felekkel folytatott ügyletekre, a jogi és választottbírósági eljárásokra, illetve a lényeges szerződésekre vonatkozóan.

XIII.A garanciavállalóval kapcsolatos információk (adott esetben kizárólag tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok esetében)

A cél adott esetben információkat szolgáltatni az értékpapírok garanciavállalójáról, amennyiben van ilyen, ideértve az értékpapírokhoz kapcsolódó biztosítékra vonatkozó lényeges információkat, valamint a garanciavállalóval kapcsolatos specifikus kockázati tényezőket és pénzügyi információkat.

XIV.A mögöttes eszközökre és azok kibocsátójára vonatkozó információk (adott esetben)

A cél adott esetben információkat szolgáltatni a mögöttes eszközökről, és ha van ilyen, azok kibocsátójáról.

XV.A beleegyezésre vonatkozó információk (adott esetben)

A cél a beleegyezésre vonatkozó információkat szolgáltatni, amennyiben a kibocsátó vagy a tájékoztató elkészítéséért felelős személy beleegyezik a tájékoztatónak az 5. cikk (1) bekezdésében említettek szerinti felhasználásába.

XVI.Rendelkezésre álló dokumentumok

A cél információkat szolgáltatni azokról a dokumentumokról, amelyeknek ellenőrzés céljából rendelkezésre kell állniuk, és arról a weboldalról, ahol ezek ellenőrizhetők.

II. MELLÉKLET

REGISZTRÁCIÓS OKMÁNY

I.Cél, felelős személyek, harmadik féltől származó információ, szakértői jelentések és az illetékes hatóság jóváhagyása

E szakasz célja a regisztrációs okmány tartalmáért felelős személyek kilétéről való tájékoztatás, valamint a befektetők biztosítása a tájékoztatóban közzétett adatok pontosságáról. Ez a szakasz továbbá információval szolgál a tájékoztató jogalapjára és az illetékes hatóság általi jóváhagyására vonatkozóan.

II.Stratégia, teljesítmény és üzleti környezet

Ennek a szakasznak a célja, hogy közölje a kibocsátó kilétét, a vállalkozására, stratégiájára és céljaira vonatkozó információkat. E szakasz olvasásával a befektetőknek egyértelműen meg kell érteniük a kibocsátó tevékenységeit és a teljesítményét befolyásoló fő trendeket, szervezeti felépítését és lényeges beruházásait. Adott esetben a kibocsátó ebben a részben adja meg a jövőbeli teljesítményére vonatkozó becsléseket vagy előrejelzéseket.

III.A vezetés beszámolója, beleértve a fenntarthatósági beszámolót (kizárólag tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében)

E szakasz célja, hogy hivatkozással beépítse a vezetés beszámolóit és a vezetés összevont beszámolóit, adott esetben a 2004/109/EK irányelv 4. cikkében és a 2013/34/EU irányelv 5. és 6. fejezetében említetteknek megfelelően, a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszakokra vonatkozóan, beleértve adott esetben a fenntarthatósági beszámolót is.

IV.Kockázati tényezők

Ennek a szakasznak a célja, hogy ismertesse azokat a fő kockázatokat, amelyekkel a kibocsátó szembesül, továbbá azok kibocsátó jövőbeli teljesítményére gyakorolt hatását.

V.Vállalatirányítás

Ez a szakasz magyarázza el a kibocsátó igazgatását és a társaság vezetésében részt vevő személyek szerepét. Tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében információkat szolgáltat a vezető tisztségviselők hátteréről, javadalmazásáról és annak a kibocsátó teljesítményéhez való esetleges kapcsolódásáról.

VI.Pénzügyi információk

A cél annak meghatározása, hogy mely pénzügyi kimutatásokat és egyéb, pénzügyi jellegű információkat kell szerepeltetni a legutóbbi két üzleti évre (tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében) vagy a legutóbbi üzleti évre (tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok esetében), illetve amennyiben a kibocsátó rövidebb ideje működik, az adott rövidebb időszakra vonatkozó dokumentumban. A pénzügyi kimutatások készítésénél és könyvvizsgálatánál alkalmazott számviteli és könyvvizsgálati elveket a nemzetközi számviteli és könyvvizsgálati szabványokkal összhangban kell meghatározni.

A.Konszolidált beszámolók és más pénzügyi információk.

B.Jelentős változtatások.

VII.A részvényesekre és értékpapír-tulajdonosokra vonatkozó információk

Ez a rész információt szolgáltat a kibocsátó fő részvényeseire, a vezető tisztségviselők és a kibocsátó közötti esetlegesen fennálló összeférhetetlenségekre, a kibocsátó alaptőkéjére, valamint a kapcsolt felekkel folytatott ügyletekre, a jogi és választottbírósági eljárásokra, illetve a lényeges szerződésekre vonatkozóan.

VIII.Rendelkezésre álló dokumentumok

A cél információkat szolgáltatni azokról a dokumentumokról, amelyeknek ellenőrzés céljából rendelkezésre kell állniuk, és arról a weboldalról, ahol ezek ellenőrizhetők.

III. MELLÉKLET

ÉRTÉKPAPÍRJEGYZÉK

I.Cél, felelős személyek, harmadik féltől származó információ, szakértői jelentések és az illetékes hatóság jóváhagyása

E szakasz célja az értékpapírjegyzék tartalmáért felelős személyek kilétéről való tájékoztatás, valamint a befektetők biztosítása a tájékoztatóban közzétett adatok pontosságáról. Ezenkívül ez a szakasz információt szolgáltat az ajánlattételben érintett személyek érdekeltségeire, valamint az ajánlattétel okaira, a bevételek felhasználására és az ajánlattétel költségeire vonatkozóan. Ez a szakasz továbbá információval szolgál a tájékoztató jogalapjára és az illetékes hatóság általi jóváhagyására vonatkozóan.

II.A működő tőkéről szóló nyilatkozat

E szakasz célja a kibocsátó működőtőke-követelményeire vonatkozó információk közlése.

III.Kockázati tényezők

E szakasz célja, hogy ismertesse a nyilvános ajánlattétel tárgyát képező vagy szabályozott piacra bevezetendő értékpapírokra jellemző fő kockázatokat.

IV.Az értékpapírra vonatkozó szerződési feltételek

E szakasz célja ismertetni az értékpapírokra vonatkozó feltételeket, és részletesen bemutatni azok jellemzőit.

V.Az ajánlattétel/szabályozott piacra történő bevezetés részletei

A cél információkat szolgáltatni az ajánlattételről, illetve a szabályozott piacra vagy multilaterális kereskedési rendszerbe való bevezetésről, ideértve a végleges ajánlati árat és az ajánlat tárgyát képező értékpapírok mennyiségét (az értékpapírok számában vagy aggregált névértékben megadva), az ajánlattétel okait, az értékpapírok forgalombahozatali tervét, az ajánlattételből származó bevételek felhasználását, a kibocsátás és az ajánlattétel költségeit, valamint a felhígítást (kizárólag tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapíroknál).

VI.Környezeti, társadalmi és irányítási szempontokkal kapcsolatos információk (adott esetben kizárólag tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok esetében)

Adott esetben a környezeti, társadalmi és irányítási szempontokkal kapcsolatos információk a 13. cikk (1) bekezdése második albekezdésének g) pontjában említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban.

VII.A garanciavállalóval kapcsolatos információk (adott esetben kizárólag tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok esetében)

A cél információkat szolgáltatni az értékpapírok garanciavállalójáról, amennyiben van ilyen, ideértve az értékpapírokhoz kapcsolódó biztosítékra vonatkozó lényeges információkat, valamint a garanciavállalóval kapcsolatos specifikus kockázati tényezőket és pénzügyi információkat.

VIII.A mögöttes eszközökre és azok kibocsátójára vonatkozó információk (adott esetben)

A cél adott esetben információkat szolgáltatni a mögöttes eszközökről, és ha van ilyen, azok kibocsátójáról.

IX.A beleegyezésre vonatkozó információk (adott esetben)

A cél a beleegyezésre vonatkozó információkat szolgáltatni, amennyiben a kibocsátó vagy a tájékoztató elkészítéséért felelős személy beleegyezik a tájékoztatónak az 5. cikk (1) bekezdésében említettek szerinti felhasználásába.

IV. MELLÉKLET

A RÉSZVÉNYEKRE ÉS A TÁRSASÁGI RÉSZVÉNYEKKEL EGYENÉRTÉKŰ EGYÉB ÁTRUHÁZHATÓ ÉRTÉKPAPÍROKRA VONATKOZÓ UNIÓS RÁBOCSÁTÁSI TÁJÉKOZTATÓBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

I.Összefoglaló

Az uniós rábocsátási tájékoztatónak tartalmaznia kell a 7. cikk (12b) bekezdésével összhangban elkészített összefoglalót.

II.A kibocsátó neve, a bejegyzése szerinti tagállam, a kibocsátó weboldalára mutató link

A részvényeket kibocsátó vállalkozás azonosítása, ideértve jogiszemély-azonosítóját (LEI), hivatalos és kereskedelmi nevét, azt az országot, amelyben bejegyezték, valamint azt a weboldalt, ahol a befektetők információhoz juthatnak a vállalkozás üzleti tevékenységéről, az általa előállított termékekről vagy nyújtott szolgáltatásokról, azokról az elsődleges piacokról, amelyeken részt vesz a versenyben, főrészvényeseiről, ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületeinek összetételéről és vezető tisztségviselőiről, továbbá adott esetben hivatkozás útján beépített információt (azzal a felelősségkizáró nyilatkozattal ellátva, hogy a weboldalon szereplő információk nem képezik a tájékoztató részét, kivéve, ha ezeket az információkat hivatkozás útján beépítik a tájékoztatóba).

III.Felelősségvállalási nyilatkozat és nyilatkozat az illetékes hatóságról

 1.   Felelősségvállalási nyilatkozat

Azon személyek azonosítása, akik felelnek az uniós rábocsátási tájékoztató elkészítéséért, továbbá e személyek nyilatkozata arról, hogy legjobb tudomásuk szerint az uniós rábocsátási tájékoztatóban foglalt információk megfelelnek a tényeknek, és az uniós rábocsátási tájékoztatóból nem maradt ki olyan tény, amely befolyásolhatná az abból levonható következtetéseket.

Adott esetben a nyilatkozatnak tartalmaznia kell harmadik felektől származó információkat, beleértve ezen információk forrását (forrásait), valamint a szakértői minőségben közreműködő személy nyilatkozatát vagy jelentését, továbbá e személy következő adatait:

a) név;

b) üzleti elérhetőség;

c) képzettség; valamint

d) a kibocsátóban levő jelentős érdekeltség, ha van ilyen.

2.   Az illetékes hatóságról szóló nyilatkozat

A nyilatkozatban fel kell tüntetni azt az illetékes hatóságot, amely az uniós rábocsátási tájékoztatót e rendelettel összhangban jóváhagyta, jelezni kell, hogy a szóban forgó jóváhagyás nem minősül sem a kibocsátó, sem az uniós rábocsátási tájékoztató által érintett részvények minősége jóváhagyásának, hogy az illetékes hatóság az uniós rábocsátási tájékoztatót csak abból a szempontból hagyta jóvá, hogy az megfelel a teljesség, az érthetőség és a következetesség e rendeletben előírt normáinak, továbbá jelezni kell, hogy az uniós rábocsátási tájékoztató elkészítése a 14b. cikknek megfelelően történt.

IV.Kockázati tényezők

A kibocsátóra jellemző lényeges kockázatok, valamint a nyilvános ajánlattétel tárgyát képező és/vagy szabályozott piacra bevezetett részvényekre jellemző lényeges kockázatok bemutatása, korlátozott számú kategóriában, a »Kockázati tényezők« című részben.

A kockázatokat az uniós rábocsátási tájékoztató tartalmának alá kell támasztania.

V.Pénzügyi kimutatások

Az uniós rábocsátási tájékoztató jóváhagyása előtti 12 hónapos időszakban közzétett (éves és féléves) pénzügyi kimutatások. Amennyiben éves és féléves pénzügyi kimutatásokat is közzétettek, csak az éves pénzügyi kimutatásokra van szükség, amennyiben azok kelte későbbi, mint a féléves kimutatásoké.

Az éves pénzügyi kimutatások tekintetében független könyvvizsgálatot kell végezni. A könyvvizsgálói jelentést a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel és az 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kell elkészíteni.

Amennyiben a 2006/43/EK irányelv és az 537/2014/EU rendelet nem alkalmazandó, az éves pénzügyi kimutatásokat az adott tagállamban alkalmazandó könyvvizsgálati standardokkal, illetve azokkal egyenértékű standardokkal összhangban kell könyvvizsgálattal ellenőriztetni, illetve véleményeztetni annak megállapítása céljából, hogy az uniós rábocsátási tájékoztató céljának megfelelő valós és megbízható képet adnak-e. Ellenkező esetben az uniós rábocsátási tájékoztatónak a következőket kell tartalmaznia:

a)egyértelmű nyilatkozat arról, hogy mely könyvvizsgálati standardokat alkalmazták;

b)a nemzetközi könyvvizsgálati standardoktól való lényeges eltérések magyarázata.

Amennyiben a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók megtagadják az éves pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentés elkészítését, illetve a jelentés fenntartásokat, véleménymódosítást, felelősségkizárást vagy figyelemfelhívó megjegyzést tartalmaz, arról indoklást kell adni, és a fenntartásokat, véleménymódosítást, felelősségkizárást vagy figyelemfelhívó megjegyzést teljes egészében ismertetni kell.

A tájékoztatóba bele kell foglalni a csoport pénzügyi helyzetében az utolsó olyan pénzügyi időszak vége óta bekövetkezett jelentős változás bemutatását is, amelyre vonatkozóan vagy auditált pénzügyi kimutatásokat vagy évközi pénzügyi információkat tettek közzé, vagy, amennyiben ilyen változás nem következett be, erről nyilatkozatot kell a tájékoztatóba foglalni.

Adott esetben előzetes információkat is a tájékoztatóba kell foglalni.

VI.   Osztalékpolitika

A kibocsátó osztalékfizetéssel és az arra vonatkozó mindenkori korlátozásokkal kapcsolatos politikájának ismertetése, valamint a részvény-visszavásárlási politika bemutatása.

VII.Trendekre vonatkozó információk

A következők ismertetése:

a)a gyártásra, értékesítésre és készletekre, a költségekre és értékesítési árakra vonatkozó legjelentősebb közelmúltbeli trendek az utolsó pénzügyi év vége és az uniós rábocsátási tájékoztató dátuma közötti időszakban;

b) azon ismert trendek, bizonytalansági tényezők, kereslet, kötelezettségvállalások vagy események bemutatása, amelyek valószínűleg jelentős hatást gyakorolhatnak a kibocsátó üzleti kilátásaira legalább a folyó pénzügyi évben;

c)tájékoztatás a kibocsátó rövid és hosszú távú – pénzügyi és nem pénzügyi – üzleti stratégiájáról és célkitűzéseiről.

Amennyiben az e szakasz a) vagy b) pontjában említett trendek egyikében sem következik be jelentős változás, egy erre vonatkozó nyilatkozatot kell tenni.

VIII.Az ajánlattétel feltételei, a jegyzésre vonatkozó kötelezettségvállalások és szándékok, valamint a garanciavállalási és együttműködési megállapodások fő jellemzői.

Meg kell határozni az ajánlati árat, a felajánlott részvények számát, a kibocsátás/ajánlattétel mennyiségét, az ajánlattétel feltételeit, valamint az esetleges elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárást.

Amennyiben a kibocsátónak tudomása van róla, tájékoztatást kell adni arról, hogy főrészvényesek vagy a kibocsátó ügyvezető, felügyelő vagy ügyviteli testületeinek tagjai szándékoznak-e értékpapírt jegyezni, illetve vannak-e olyan személyek, akik az ajánlattételben megjelölt mennyiség több mint 5 %-át le kívánják jegyezni.

Ismertetni kell minden, az ajánlattételben megjelölt mennyiség több mint 5 %-ának lejegyzésére irányuló kötelezettségvállalást, valamint a jegyzési és kihelyezési megállapodások minden lényeges jellemzőjét, többek között a kibocsátással kapcsolatos garanciavállalásban részt vevő, vagy kötelezettségvállalási alapon, illetve »a legnagyobb gondosság« elve alapján megállapodni kész szervezetek nevét és címét, valamint a kvótákat.

IX. Alapvető információk a részvényekről és jegyzésükről

A következő alapvető információk megadása a nyilvános ajánlattétel tárgyát képező vagy szabályozott piacra bevezetett részvényekről:

a) a nemzetközi értékpapír-azonosító szám (ISIN);

b) a részvényekhez fűződő jogok, az e jogok gyakorlására vonatkozó eljárás és az e jogokra vonatkozó esetleges korlátozások;

c) a jegyzés helye és az ajánlattételre rendelkezésre álló időtartama, beleértve a lehetséges módosításokat is, továbbá a jegyzési eljárás ismertetése az új részvények kibocsátásának dátumával együtt.

Adott esetben a mögöttes eszközökre, és ha van ilyen, azok kibocsátójára vonatkozó információk.

Arra vonatkozó figyelmeztetés, hogy a befektető tagállama és a kibocsátó bejegyzése szerinti ország adójogszabályai befolyással lehetnek a részvényekből származó jövedelemre.

X.Az ajánlattétel okai és a bevétel felhasználása

Tájékoztatás az ajánlattétel okairól, továbbá adott esetben a bevétel becsült nettó összegéről a főbb felhasználási célok szerinti bontásban, az ilyen felhasználási célok fontossági sorrendjében.

Amennyiben a kibocsátó tudja, hogy a várható bevétel nem lesz elegendő az összes tervezett felhasználási cél finanszírozására, akkor meg kell jelölnie a szükséges kiegészítő finanszírozás összegét és forrását. Részletezni kell a bevételek felhasználását is, különösen, ha az a szokásos üzletmeneten kívül eszközök megszerzésére, más vállalkozások bejelentett felvásárlásának finanszírozására, vagy tartozások kiegyenlítésére, csökkentésére vagy teljes törlesztésére szolgál.

XI.A működő tőkéről szóló nyilatkozat

A kibocsátó nyilatkozata arról, hogy véleménye szerint a működő tőke elegendő-e a kibocsátó jelenlegi szükségleteire, és ha nem, akkor hogyan szándékozik biztosítani a további szükséges működő tőkét.

XII.Összeférhetetlenség

Tájékoztatás a kibocsátáshoz kapcsolódó érdekekről, ezen belül bármely összeférhetetlenségről, valamint az érintett személyek adatai és az érdekek jellege.

XIII.A kibocsátást követő felhígítás és részesedés

Be kell mutatni annak összehasonlítását, hogy a nyilvános ajánlattétel következtében történt tőkeemelést megelőzően és azt követően hogyan alakul a meglévő részvényeseknek az alaptőkéből és a szavazati jogokból való részesedése, azzal a feltételezéssel, hogy a meglévő részvényesek nem jegyeznek új részvényeket, illetve ettől elkülönülve azzal a feltételezéssel, hogy a meglévő részvényesek gyakorolják a jegyzési jogaikat.

XIV.Rendelkezésre álló dokumentumok

Nyilatkozat arról, hogy az uniós rábocsátási tájékoztató érvényessége alatt a következő dokumentumokba adott esetben be lehet tekinteni:

a) a kibocsátó aktualizált létesítő okirata és alapszabálya;

b) az összes jelentés, levél és más dokumentum, a kibocsátó kérésére szakértő által készített értékelés vagy nyilatkozat, amelynek egyes részeit az uniós rábocsátási tájékoztató tartalmazza, vagy amelyre a tájékoztató hivatkozik.

Azon weboldal feltüntetése, amelyen a dokumentumok megtekinthetők.

_____________________

(*) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2006.6.9., 87. o.).

(*) Az Európai Parlament és a Tanács 537/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2014.5.27., 77. o.).

V. MELLÉKLET

A RÉSZVÉNYEKTŐL ÉS A TÁRSASÁGI RÉSZVÉNYEKKEL EGYENÉRTÉKŰ EGYÉB ÁTRUHÁZHATÓ ÉRTÉKPAPÍROKTÓL ELTÉRŐ ÉRTÉKPAPÍROKRA VONATKOZÓ UNIÓS RÁBOCSÁTÁSI TÁJÉKOZTATÓBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

I.Összefoglaló

Az uniós rábocsátási tájékoztatónak tartalmaznia kell a 7. cikk (12b) bekezdésével összhangban elkészített összefoglalót.

II.A kibocsátó neve, a bejegyzése szerinti tagállam, a kibocsátó weboldalára mutató link

Az értékpapírokat kibocsátó vállalkozás azonosítása, ideértve jogiszemély-azonosítóját (LEI), hivatalos és kereskedelmi nevét, azt az országot, amelyben bejegyezték, valamint azt a weboldalt, ahol a befektetők információhoz juthatnak a vállalkozás üzleti tevékenységéről, az általa előállított termékekről vagy nyújtott szolgáltatásokról, azokról az elsődleges piacokról, amelyeken részt vesz a versenyben, főrészvényeseiről, ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületeinek összetételéről és vezető tisztségviselőiről, továbbá adott esetben hivatkozás útján beépített információt (azzal a felelősségkizáró nyilatkozattal ellátva, hogy a weboldalon szereplő információk nem képezik a tájékoztató részét, kivéve, ha ezeket az információkat hivatkozás útján beépítik a tájékoztatóba).

III.Felelősségvállalási nyilatkozat és nyilatkozat az illetékes hatóságról

 1.   Felelősségvállalási nyilatkozat

Azon személyek azonosítása, akik felelnek az uniós rábocsátási tájékoztató elkészítéséért, továbbá e személyek nyilatkozata arról, hogy legjobb tudomásuk szerint az uniós rábocsátási tájékoztatóban foglalt információk megfelelnek a tényeknek, és az uniós rábocsátási tájékoztatóból nem maradt ki olyan tény, amely befolyásolhatná az abból levonható következtetéseket.

Adott esetben a nyilatkozatnak tartalmaznia kell harmadik felektől származó információkat, beleértve ezen információk forrását (forrásait), valamint a szakértői minőségben közreműködő személy nyilatkozatát vagy jelentését, továbbá e személy következő adatait:

a) név;

b) üzleti elérhetőség;

c) képzettség; valamint

d) a kibocsátóban levő jelentős érdekeltség, ha van ilyen.

2.   Az illetékes hatóságról szóló nyilatkozat

A nyilatkozatban fel kell tüntetni azt az illetékes hatóságot, amely az uniós rábocsátási tájékoztatót e rendelettel összhangban jóváhagyta, jelezni kell, hogy a szóban forgó jóváhagyás nem minősül sem a kibocsátó, sem az uniós rábocsátási tájékoztató által érintett értékpapírok minősége jóváhagyásának, hogy az illetékes hatóság az uniós rábocsátási tájékoztatót csak abból a szempontból hagyta jóvá, hogy az megfelel a teljesség, az érthetőség és a következetesség e rendeletben előírt normáinak, továbbá jelezni kell, hogy az uniós rábocsátási tájékoztató elkészítése a 14b. cikknek megfelelően történt.

IV.Kockázati tényezők

A kibocsátóra jellemző lényeges kockázatok, valamint a nyilvános ajánlattétel tárgyát képező és/vagy szabályozott piacra bevezetett értékpapírokra jellemző lényeges kockázatok bemutatása, korlátozott számú kategóriában, a »Kockázati tényezők« című részben.

A kockázatokat az uniós rábocsátási tájékoztató tartalmának alá kell támasztania.

V.Pénzügyi kimutatások

Az uniós rábocsátási tájékoztató jóváhagyása előtti 12 hónapos időszakban közzétett (éves és féléves) pénzügyi kimutatások. Amennyiben éves és féléves pénzügyi kimutatásokat is közzétettek, csak az éves pénzügyi kimutatásokra van szükség, amennyiben azok kelte későbbi, mint a féléves kimutatásoké. 

Az éves pénzügyi kimutatások tekintetében független könyvvizsgálatot kell végezni. A könyvvizsgálói jelentést a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel és az 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kell elkészíteni.

Amennyiben a 2006/43/EK irányelv és az 537/2014/EU rendelet nem alkalmazandó, az éves pénzügyi kimutatásokat az adott tagállamban alkalmazandó könyvvizsgálati standardokkal, illetve azokkal egyenértékű standardokkal összhangban kell könyvvizsgálattal ellenőriztetni, illetve véleményeztetni annak megállapítása céljából, hogy az uniós rábocsátási tájékoztató céljának megfelelő valós és megbízható képet adnak-e. Ellenkező esetben az uniós rábocsátási tájékoztatónak a következőket kell tartalmaznia:

a)egyértelmű nyilatkozat arról, hogy mely könyvvizsgálati standardokat alkalmazták;

b)a nemzetközi könyvvizsgálati standardoktól való lényeges eltérések magyarázata.

Amennyiben a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók megtagadják az éves pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentés elkészítését, illetve a jelentés fenntartásokat, véleménymódosítást, felelősségkizárást vagy figyelemfelhívó megjegyzést tartalmaz, arról indoklást kell adni, és a fenntartásokat, véleménymódosítást, felelősségkizárást vagy figyelemfelhívó megjegyzést teljes egészében ismertetni kell.

A tájékoztatóba bele kell foglalni a csoport pénzügyi helyzetében az utolsó olyan pénzügyi időszak vége óta bekövetkezett jelentős változás bemutatását is, amelyre vonatkozóan vagy auditált pénzügyi kimutatásokat vagy évközi pénzügyi információkat tettek közzé, vagy, amennyiben ilyen változás nem következett be, erről nyilatkozatot kell a tájékoztatóba foglalni.

VI.Trendekre vonatkozó információk

A következők ismertetése:

a)a gyártásra, értékesítésre és készletekre, a költségekre és értékesítési árakra vonatkozó legjelentősebb közelmúltbeli trendek az utolsó pénzügyi év vége és az uniós rábocsátási tájékoztató dátuma közötti időszakban;

b) azon ismert trendek, bizonytalansági tényezők, kereslet, kötelezettségvállalások vagy események bemutatása, amelyek valószínűleg jelentős hatást gyakorolhatnak a kibocsátó üzleti kilátásaira legalább a folyó pénzügyi évben.

Amennyiben az e szakasz a) vagy b) pontjában említett trendek egyikében sem következik be jelentős változás, egy erre vonatkozó nyilatkozatot kell tenni.

VII.Az ajánlattétel feltételei, a jegyzésre vonatkozó kötelezettségvállalások és szándékok, valamint a garanciavállalási és együttműködési megállapodások fő jellemzői.

Meg kell határozni az ajánlati árat, a felajánlott értékpapírok számát, a kibocsátás/ajánlattétel mennyiségét és az ajánlattétel feltételeit. Ha a mennyiséget nem rögzítették, a felajánlott értékpapírok maximális mennyisége (ha rendelkezésre áll), és a végleges ajánlati mennyiség nyilvános bejelentése feltételeinek és időtartamának bemutatása.

A kibocsátás átvételére kötelezettséget vállaló szervezetek neve és címe, valamint azoknak a szervezeteknek a neve és címe, amelyek készek a kibocsátást kötelezettségvállalás nélkül, illetve megállapodás alapján »a legjobb tudásuk szerint« elhelyezni. A megállapodások lényegi elemei, ideértve a kvótákat is. Amennyiben nem a teljes kibocsátásra vállaltak jegyzési garanciát, a fennmaradó hányadra vonatkozó nyilatkozat. A jegyzési garanciavállalási és az elhelyezési jutalék teljes összegére vonatkozó tájékoztatás.

VIII. Alapvető információk az értékpapírokról és jegyzésükről

A következő alapvető információk megadása a nyilvános ajánlattétel tárgyát képező vagy szabályozott piacra bevezetett értékpapírokról:

a) a nemzetközi értékpapír-azonosító szám (ISIN);

b) az értékpapírokhoz fűződő jogok, az e jogok gyakorlására vonatkozó eljárás és az e jogokra vonatkozó esetleges korlátozások;

c)a jegyzés helyére és az ajánlattételre rendelkezésre álló időtartamra vonatkozó információk, beleértve a lehetséges módosításokat is, továbbá a jegyzési eljárás ismertetése az új értékpapírok kibocsátásának dátumával együtt;

d)az értékpapírokra vonatkozó ajánlattétel várható árának megjelölése, vagy alternatívaként az (EU) 2017/1129 rendelet 17. cikkével összhangban az ár meghatározására szolgáló módszer, valamint közzététele folyamatának ismertetése;

e) a fizetendő kamatokra vonatkozó információk vagy a mögöttes eszközök leírása, ideértve a mögöttes eszközök és a ráta viszonyának megállapításához használt módszert is, illetve annak jelzését, hogy hol lehet megtalálni a mögöttes eszközök múltbeli és jövőbeli teljesítményére és volatilitására vonatkozó információkat.

Adott esetben a mögöttes eszközökre, és ha van ilyen, azok kibocsátójára vonatkozó információk.

Arra vonatkozó figyelmeztetés, hogy a befektető tagállama és a kibocsátó bejegyzése szerinti ország adójogszabályai befolyással lehetnek az értékpapírokból származó jövedelemre.

IX.Az ajánlattétel okai, a bevétel felhasználása és adott esetben a környezeti, társadalmi és irányítási szempontokkal kapcsolatos információk

Tájékoztatás az ajánlattétel okairól, továbbá adott esetben a bevétel becsült nettó összegéről a főbb felhasználási célok szerinti bontásban, az ilyen felhasználási célok fontossági sorrendjében.

Amennyiben a kibocsátó tudja, hogy a várható bevétel nem lesz elegendő az összes tervezett felhasználási cél finanszírozására, akkor meg kell jelölnie a szükséges kiegészítő finanszírozás összegét és forrását. Részletezni kell a bevételek felhasználását is, különösen, ha az a szokásos üzletmeneten kívül eszközök megszerzésére, más vállalkozások bejelentett felvásárlásának finanszírozására, vagy tartozások kiegyenlítésére, csökkentésére vagy teljes törlesztésére szolgál.

Adott esetben a környezeti, társadalmi és irányítási szempontokkal kapcsolatos információk a 13. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban részletesebben meghatározott sémának megfelelően, a 13. cikk (1) bekezdése második albekezdésének g) pontjában meghatározott feltételeket figyelembe véve.

X.Összeférhetetlenség

Tájékoztatás a kibocsátáshoz kapcsolódó érdekekről, ezen belül bármely összeférhetetlenségről, valamint az érintett személyek adatai és az érdekek jellege.

XI.Rendelkezésre álló dokumentumok

Nyilatkozat arról, hogy az uniós rábocsátási tájékoztató érvényessége alatt a következő dokumentumokba adott esetben be lehet tekinteni:

a) a kibocsátó aktualizált létesítő okirata és alapszabálya;

b) az összes jelentés, levél és más dokumentum, a kibocsátó kérésére szakértő által készített értékelés vagy nyilatkozat, amelynek egyes részeit az uniós rábocsátási tájékoztató tartalmazza, vagy amelyre a tájékoztató hivatkozik.

Azon weboldal feltüntetése, amelyen a dokumentumok megtekinthetők.”

II. MELLÉKLET

„VII. MELLÉKLET

A NÖVEKVŐ VÁLLALATOK RÉSZVÉNYEKRE ÉS A TÁRSASÁGI RÉSZVÉNYEKKEL EGYENÉRTÉKŰ EGYÉB ÁTRUHÁZHATÓ ÉRTÉKPAPÍROKRA VONATKOZÓ UNIÓS KIBOCSÁTÁSI DOKUMENTUMÁBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

I.Összefoglaló

A növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumának tartalmaznia kell a 7. cikk (12b) bekezdésével összhangban elkészített összefoglalót.

II.A kibocsátóra vonatkozó információk

A részvényeket kibocsátó vállalkozás azonosítása, ideértve a kibocsátó bejegyzésének helyét, nyilvántartási számát és jogiszemély-azonosítóját (LEI), cégnevét és kereskedelmi megnevezését, a kibocsátó működését szabályozó jogszabályokat, a bejegyzés szerinti országát, a létesítő okirat szerinti székhelyének (vagy ha az eltér a létesítő okirat szerinti székhelyétől, az üzleti tevékenysége fő helyének) címét és telefonszámát, valamint a weboldalát, ha van ilyen, azzal a felelősségkizáró nyilatkozattal ellátva, hogy a weboldalon szereplő információk nem képezik a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumának részét, kivéve, ha ezeket az információkat hivatkozás útján beépítik a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumába.

III.Felelősségvállalási nyilatkozat és nyilatkozat az illetékes hatóságról

 1.   Felelősségvállalási nyilatkozat

Azon személyek azonosítása, akik felelnek a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumának elkészítéséért, továbbá e személyek nyilatkozata arról, hogy legjobb tudomásuk szerint a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumában foglalt információk megfelelnek a tényeknek, és a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumából nem maradt ki olyan tény, amely befolyásolhatná az abból levonható következtetéseket.

Adott esetben a nyilatkozatnak tartalmaznia kell harmadik felektől származó információkat, beleértve ezen információk forrását (forrásait), valamint a szakértői minőségben közreműködő személy nyilatkozatát vagy jelentését, továbbá e személy következő adatait:

a) név;

b) üzleti elérhetőség;

c) képzettség; valamint

d) a kibocsátóban levő jelentős érdekeltség, ha van ilyen.

2.   Az illetékes hatóságról szóló nyilatkozat

A nyilatkozatban fel kell tüntetni azt az illetékes hatóságot, amely a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumát e rendelettel összhangban jóváhagyta, jelezni kell, hogy a szóban forgó jóváhagyás nem minősül sem a kibocsátó, sem a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentuma által érintett részvények minősége jóváhagyásának, hogy az illetékes hatóság a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumát csak abból a szempontból hagyta jóvá, hogy az megfelel a teljesség, az érthetőség és a következetesség e rendeletben előírt normáinak, továbbá jelezni kell, hogy a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumának elkészítése a 15a. cikknek megfelelően történt.

IV.Kockázati tényezők

A kibocsátóra jellemző lényeges kockázatok, valamint a nyilvános ajánlattétel tárgyát képező és/vagy szabályozott piacra bevezetett részvényekre jellemző lényeges kockázatok bemutatása, korlátozott számú kategóriában, a »Kockázati tényezők« című részben.

A kockázatokat a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentuma tartalmának alá kell támasztania.

V.Növekedési stratégia és üzleti áttekintés

1. Növekedési stratégia és célok

A kibocsátó üzleti stratégiájának leírása, beleértve a növekedési potenciált és a jövőre vonatkozó várakozásokat, valamint a stratégiai (a pénzügyi és adott esetben a nem pénzügyi) célokat. Ennek a leírásnak figyelembe kell vennie a kibocsátó jövőbeli kihívásait és kilátásait.

2. Fő tevékenységek és piacok

A kibocsátó fő tevékenységeinek ismertetése, beleértve a következőket: a) az értékesített termékek és/vagy a nyújtott szolgáltatások fő kategóriái; b) azon jelentős új termékek, szolgáltatások vagy tevékenységek ismertetése, amelyeket az utolsó auditált pénzügyi kimutatások közzététele óta vezettek be. Azon főbb piacok bemutatása, amelyeken a kibocsátó verseng, ideértve a piaci növekedést, a trendeket és a versenyhelyzetet.

3. Beruházások

Amennyiben a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumában máshol nem szerepel, a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumában foglalt múltbeli pénzügyi információk által lefedett időszak végétől a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumának dátumáig a kibocsátó által eszközölt lényeges beruházások leírása (feltüntetve az összeget is), valamint ha releváns, a kibocsátó folyamatban lévő vagy már biztos elkötelezettséget jelentő, lényeges beruházásainak leírása.

VI.Szervezeti felépítés

Ha a kibocsátó egy csoport tagja, és amennyiben a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentuma máshol nem ismerteti, továbbá amennyiben az szükséges a kibocsátó vállalkozása egészének megértéséhez, a szervezeti felépítés ábrája.

VII.Vállalatirányítás

Az alábbi információk megadása az ügyviteli, ügyvezető és/vagy felügyelő testületek tagjai, illetve bármely olyan felső vezető esetében, aki releváns annak megállapítása szempontjából, hogy a kibocsátó rendelkezik-e a kibocsátó üzleti tevékenységének irányításához szükséges szakértelemmel és tapasztalattal, valamint a betéti részvénytársaság korlátlan felelősségű tagjai esetében:

a)a következő személyek neve, üzleti elérhetősége és beosztása a kibocsátón belül, a releváns vezetői szakértelmükkel és tapasztalatukkal kapcsolatos információk, valamint az említett kibocsátón kívül általuk ellátott főbb tevékenységek, amennyiben ezek a kibocsátó szempontjából lényegesek;

b) az említett személyek közötti családi kapcsolatok jellegére vonatkozó információk;

c) ha a személyt csalárd bűncselekmény miatt elítélték, annak részletei legalább az elmúlt öt évre vonatkozóan, valamint törvényben meghatározott hatóság vagy szabályozó szerv (ideértve a kijelölt szakmai szervezeteket is) által indított olyan hivatalos vádemelés és/vagy szankciók ismertetése, amelyben a fenti személy érintett volt; annak ismertetése, hogy az érintett személyt bírósági ítélettel eltiltották-e valamely kibocsátó igazgatási, irányító vagy felügyelő testületében betöltött tagságától, vagy bármely kibocsátó üzleti tevékenységének irányításától vagy ügyeinek vitelétől. Amennyiben nincs ilyen jellegű, kötelezően nyilvánosságra hozandó információ, erről nyilatkozatot kell tenni.

VIII.Pénzügyi kimutatások

A növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumának jóváhagyása előtti 12 hónapos időszakban közzétett (éves és féléves) pénzügyi kimutatások. Amennyiben éves és féléves pénzügyi kimutatásokat is közzétettek, csak az éves pénzügyi kimutatásokra van szükség, amennyiben azok kelte későbbi, mint a féléves kimutatásoké.

Az éves pénzügyi kimutatások tekintetében független könyvvizsgálatot kell végezni. A könyvvizsgálói jelentést a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel és az 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kell elkészíteni.

Amennyiben a 2006/43/EK irányelv és az 537/2014/EU rendelet nem alkalmazandó, az éves pénzügyi kimutatásokat az adott tagállamban alkalmazandó könyvvizsgálati standardokkal, illetve azokkal egyenértékű standardokkal összhangban kell könyvvizsgálattal ellenőriztetni, illetve véleményeztetni annak megállapítása céljából, hogy a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentuma céljának megfelelő valós és megbízható képet adnak-e. Egyéb esetben a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumának a következő információkat kell tartalmaznia:

a)egyértelmű nyilatkozat arról, hogy mely könyvvizsgálati standardokat alkalmazták;

b)a nemzetközi könyvvizsgálati standardoktól való lényeges eltérések magyarázata.

Amennyiben a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók megtagadják az éves pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentés elkészítését, illetve a jelentés fenntartásokat, véleménymódosítást, felelősségkizárást vagy figyelemfelhívó megjegyzést tartalmaz, arról indoklást kell adni, és a fenntartásokat, véleménymódosítást, felelősségkizárást vagy figyelemfelhívó megjegyzést teljes egészében ismertetni kell.

A tájékoztatóba bele kell foglalni a csoport pénzügyi helyzetében az utolsó olyan pénzügyi időszak vége óta bekövetkezett jelentős változás bemutatását is, amelyre vonatkozóan vagy auditált pénzügyi kimutatásokat vagy évközi pénzügyi információkat tettek közzé, vagy, amennyiben ilyen változás nem következett be, erről nyilatkozatot kell a tájékoztatóba foglalni.

Adott esetben előzetes információkat is a tájékoztatóba kell foglalni.

IX.A vezetés beszámolója, beleértve adott esetben a fenntarthatósági beszámolót (kizárólag a 200 000 000 EUR-t meghaladó piaci tőkeértékkel rendelkező kibocsátók esetében)

A vezetés múltbeli pénzügyi információk által lefedett időszakokra vonatkozó, a 2013/34/EU irányelv 5. és 6. fejezetében említett beszámolóját – beleértve adott esetben a fenntarthatósági beszámolót is – hivatkozással kell beépíteni.

Ez a követelmény csak a 200 000 000 EUR-t meghaladó piaci tőkeértékkel rendelkező kibocsátókra vonatkozik.

X.   Osztalékpolitika

A kibocsátó osztalékfizetéssel és az arra vonatkozó mindenkori korlátozásokkal kapcsolatos politikájának ismertetése, valamint a részvény-visszavásárlási politika bemutatása.

XI.Az ajánlattétel feltételei, a jegyzésre vonatkozó kötelezettségvállalások és szándékok, valamint a garanciavállalási és együttműködési megállapodások fő jellemzői

Meg kell határozni az ajánlati árat, a felajánlott részvények számát, a kibocsátás/ajánlattétel mennyiségét, az ajánlattétel feltételeit, valamint az esetleges elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárást.

Amennyiben a kibocsátónak tudomása van róla, tájékoztatást kell adni arról, hogy főrészvényesek vagy a kibocsátó ügyvezető, felügyelő vagy ügyviteli testületeinek tagjai szándékoznak-e értékpapírt jegyezni, illetve vannak-e olyan személyek, akik az ajánlattételben megjelölt mennyiség több mint 5 %-át le kívánják jegyezni.

Ismertetni kell minden, az ajánlattételben megjelölt mennyiség több mint 5 %-ának lejegyzésére irányuló kötelezettségvállalást, valamint a jegyzési és kihelyezési megállapodások minden lényeges jellemzőjét, többek között a kibocsátással kapcsolatos garanciavállalásban részt vevő, vagy kötelezettségvállalási alapon, illetve »a legnagyobb gondosság« elve alapján megállapodni kész szervezetek nevét és címét, valamint a kvótákat.

Adott esetben adja meg azt a kkv-tőkefinanszírozási piacot vagy multilaterális kereskedési rendszert, ahová az értékpapírokat bevezetik, és ha ismert, az értékpapírok bevezetésének legkorábbi időpontjait.

Adott esetben bármely olyan szervezetek adatai, amelyek kötelezettséget vállaltak arra, hogy közvetítőként működnek közre a másodlagos piacokon folytatott kereskedésben, és vételi vagy ajánlati árak révén biztosítják a likviditást, továbbá a kötelezettségvállalásaik főbb feltételeinek bemutatása.

XII. Alapvető információk a részvényekről és jegyzésükről

A következő alapvető információk megadása a nyilvános ajánlattétel tárgyát képező részvényekről:

a) a nemzetközi értékpapír-azonosító szám (ISIN);

b) a részvényekhez fűződő jogok, az e jogok gyakorlására vonatkozó eljárás és az e jogokra vonatkozó esetleges korlátozások;

c) a jegyzés helye és az ajánlattételre rendelkezésre álló időtartama, beleértve a lehetséges módosításokat is, továbbá a jegyzési eljárás ismertetése az új részvények kibocsátásának dátumával együtt.

Adott esetben a mögöttes eszközökre, és ha van ilyen, azok kibocsátójára vonatkozó információk.

Arra vonatkozó figyelmeztetés, hogy a befektető tagállama és a kibocsátó bejegyzése szerinti ország adójogszabályai befolyással lehetnek a részvényekből származó jövedelemre.

XIII.Az ajánlattétel oka és a bevétel felhasználása

Tájékoztatás az ajánlattétel okairól, továbbá adott esetben a bevétel becsült nettó összegéről a főbb felhasználási célok szerinti bontásban, az ilyen felhasználási célok fontossági sorrendjében.

Amennyiben a kibocsátó tudja, hogy a várható bevétel nem lesz elegendő az összes tervezett felhasználási cél finanszírozására, akkor meg kell jelölnie a szükséges kiegészítő finanszírozás összegét és forrását. Részletezni kell a bevételek felhasználását is, különösen, ha az a szokásos üzletmeneten kívül eszközök megszerzésére, más vállalkozások bejelentett felvásárlásának finanszírozására, vagy tartozások kiegyenlítésére, csökkentésére vagy teljes törlesztésére szolgál.

Annak magyarázata, hogy a jelen ajánlattételből származó bevételek hogyan egyeztethetők össze a vállalkozás stratégiájával és stratégiai célkitűzéseivel.

XIV.A működő tőkéről szóló nyilatkozat

A kibocsátó nyilatkozata arról, hogy véleménye szerint a működő tőke elegendő-e a kibocsátó jelenlegi szükségleteire, és ha nem, akkor hogyan szándékozik biztosítani a további szükséges működő tőkét.

XV.Összeférhetetlenség

Tájékoztatás a kibocsátáshoz kapcsolódó érdekekről, ezen belül bármely összeférhetetlenségről, valamint az érintett személyek adatai és az érdekek jellege.

XVI.A kibocsátást követő felhígítás és részesedés

Be kell mutatni annak összehasonlítását, hogy a nyilvános ajánlattétel következtében történt tőkeemelést megelőzően és azt követően hogyan alakul a meglévő részvényeseknek az alaptőkéből és a szavazati jogokból való részesedése, azzal a feltételezéssel, hogy a meglévő részvényesek nem jegyeznek új részvényeket, illetve ettől elkülönülve azzal a feltételezéssel, hogy a meglévő részvényesek gyakorolják a jegyzési jogaikat.

XVII. Rendelkezésre álló dokumentumok

Nyilatkozat arról, hogy a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumának érvényessége alatt a következő dokumentumokba adott esetben be lehet tekinteni:

a) a kibocsátó aktualizált létesítő okirata és alapszabálya;

b) az összes jelentés, levél és más dokumentum, a kibocsátó kérésére szakértő által készített értékelés vagy nyilatkozat, amelynek egyes részeit a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentuma tartalmazza, vagy amelyre a tájékoztató hivatkozik.

Azon weboldal feltüntetése, amelyen a dokumentumok megtekinthetők.

VIII. MELLÉKLET

A NÖVEKVŐ VÁLLALATOK RÉSZVÉNYEKTŐL ÉS A TÁRSASÁGI RÉSZVÉNYEKKEL EGYENÉRTÉKŰ EGYÉB ÁTRUHÁZHATÓ ÉRTÉKPAPÍROKTÓL ELTÉRŐ ÉRTÉKPAPÍROKRA VONATKOZÓ UNIÓS KIBOCSÁTÁSI DOKUMENTUMÁBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

I.Összefoglaló

A növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumának tartalmaznia kell a 7. cikk (12b) bekezdésével összhangban elkészített összefoglalót.

II.A kibocsátóra vonatkozó információk

Az értékpapírokat kibocsátó vállalkozás azonosítása, ideértve a kibocsátó bejegyzésének helyét, nyilvántartási számát és jogiszemély-azonosítóját (LEI), cégnevét és kereskedelmi megnevezését, a kibocsátó működését szabályozó jogszabályokat, a bejegyzés szerinti országát, a létesítő okirat szerinti székhelyének (vagy ha az eltér a létesítő okirat szerinti székhelyétől, az üzleti tevékenysége fő helyének) címét és telefonszámát, valamint a weboldalát, ha van ilyen, azzal a felelősségkizáró nyilatkozattal ellátva, hogy a weboldalon szereplő információk nem képezik a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumának részét, kivéve, ha ezeket az információkat hivatkozás útján beépítik a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumába.

A kibocsátót érintő közelmúltbeli események, amelyek jelentős mértékben befolyásolhatják a kibocsátó fizetőképességének értékelését.

Adott esetben a kibocsátónak a kibocsátó kérésére vagy a hitelminősítési eljárásban való közreműködésével készített hitelminősítése.

III.Felelősségvállalási nyilatkozat és nyilatkozat az illetékes hatóságról

 1.   Felelősségvállalási nyilatkozat

Azon személyek azonosítása, akik felelnek a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumának elkészítéséért, továbbá e személyek nyilatkozata arról, hogy legjobb tudomásuk szerint a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumában foglalt információk megfelelnek a tényeknek, és a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumából nem maradt ki olyan tény, amely befolyásolhatná az abból levonható következtetéseket.

Adott esetben a nyilatkozatnak tartalmaznia kell harmadik felektől származó információkat, beleértve ezen információk forrását (forrásait), valamint a szakértői minőségben közreműködő személy nyilatkozatát vagy jelentését, továbbá e személy következő adatait:

a) név;

b) üzleti elérhetőség;

c) képzettség; valamint

d) a kibocsátóban levő jelentős érdekeltség, ha van ilyen.

2.   Az illetékes hatóságról szóló nyilatkozat

A nyilatkozatban fel kell tüntetni azt az illetékes hatóságot, amely a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumát e rendelettel összhangban jóváhagyta, jelezni kell, hogy a szóban forgó jóváhagyás nem minősül sem a kibocsátó, sem a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentuma által érintett értékpapírok minősége jóváhagyásának, hogy az illetékes hatóság a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumát csak abból a szempontból hagyta jóvá, hogy az megfelel a teljesség, az érthetőség és a következetesség e rendeletben előírt normáinak, továbbá jelezni kell, hogy a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumának elkészítése a 15a. cikknek megfelelően történt.

IV.Kockázati tényezők

A kibocsátóra jellemző lényeges kockázatok, valamint a nyilvános ajánlattétel tárgyát képező és/vagy szabályozott piacra bevezetett értékpapírokra jellemző lényeges kockázatok bemutatása, korlátozott számú kategóriában, a »Kockázati tényezők« című részben.

A kockázatokat a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentuma tartalmának alá kell támasztania.

V.Növekedési stratégia és üzleti áttekintés

A kibocsátó üzleti stratégiájának leírása, beleértve a növekedési potenciált.

A kibocsátó fő tevékenységeinek ismertetése, beleértve a következőket:

a) az értékesített termékek és/vagy a nyújtott szolgáltatások fő kategóriái;

b) a jelentős új termékek, szolgáltatások vagy tevékenységek feltüntetése;

c) azon főbb piacok, amelyeken a kibocsátó verseng.

VI.Szervezeti felépítés

Ha a kibocsátó egy csoport tagja, és amennyiben a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentuma máshol nem ismerteti, továbbá amennyiben az szükséges a kibocsátó vállalkozása egészének megértéséhez, a szervezeti felépítés ábrája.

VII.Vállalatirányítás

A vezető testületekre vonatkozó információk és az irányítás rövid ismertetése.

A következő személyek nevének, üzleti elérhetőségének és kibocsátón belüli beosztásának, valamint az említett kibocsátón kívül általuk ellátott főbb tevékenységek ismertetése, amennyiben ezek a kibocsátó szempontjából lényegesek:

a) az igazgatási, irányító és/vagy felügyelő testületek tagjai;

b) betéti részvénytársaság korlátlan felelősségű tagjai.

VIII.Pénzügyi kimutatások

A növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumának jóváhagyása előtti 12 hónapos időszakban közzétett (éves és féléves) pénzügyi kimutatások. Amennyiben éves és féléves pénzügyi kimutatásokat is közzétettek, csak az éves pénzügyi kimutatásokra van szükség, amennyiben azok kelte későbbi, mint a féléves kimutatásoké.

Az éves pénzügyi kimutatások tekintetében független könyvvizsgálatot kell végezni. A könyvvizsgálói jelentést a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel és az 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kell elkészíteni.

Amennyiben a 2006/43/EK irányelv és az 537/2014/EU rendelet nem alkalmazandó, az éves pénzügyi kimutatásokat az adott tagállamban alkalmazandó könyvvizsgálati standardokkal, illetve azokkal egyenértékű standardokkal összhangban kell könyvvizsgálattal ellenőriztetni, illetve véleményeztetni annak megállapítása céljából, hogy a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentuma céljának megfelelő valós és megbízható képet adnak-e. Egyéb esetben a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumának a következő információkat kell tartalmaznia:

a)egyértelmű nyilatkozat arról, hogy mely könyvvizsgálati standardokat alkalmazták;

b)a nemzetközi könyvvizsgálati standardoktól való lényeges eltérések magyarázata.

Amennyiben a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók megtagadják az éves pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentés elkészítését, illetve a jelentés fenntartásokat, véleménymódosítást, felelősségkizárást vagy figyelemfelhívó megjegyzést tartalmaz, arról indoklást kell adni, és a fenntartásokat, véleménymódosítást, felelősségkizárást vagy figyelemfelhívó megjegyzést teljes egészében ismertetni kell.

A tájékoztatóba bele kell foglalni a csoport pénzügyi helyzetében az utolsó olyan pénzügyi időszak vége óta bekövetkezett jelentős változás bemutatását is, amelyre vonatkozóan vagy auditált pénzügyi kimutatásokat vagy évközi pénzügyi információkat tettek közzé, vagy, amennyiben ilyen változás nem következett be, erről nyilatkozatot kell a tájékoztatóba foglalni.

IX.Az ajánlattétel feltételei, a jegyzésre vonatkozó kötelezettségvállalások és szándékok, valamint a garanciavállalási és együttműködési megállapodások fő jellemzői

Meg kell határozni az ajánlati árat, a felajánlott értékpapírok számát, a kibocsátás/ajánlattétel mennyiségét és az ajánlattétel feltételeit. Ha a mennyiséget nem rögzítették, a felajánlott értékpapírok maximális mennyisége (ha rendelkezésre áll), és a végleges ajánlati mennyiség nyilvános bejelentése feltételeinek és időtartamának bemutatása.

A kibocsátás átvételére kötelezettséget vállaló szervezetek neve és címe, valamint azoknak a szervezeteknek a neve és címe, amelyek készek a kibocsátást kötelezettségvállalás nélkül, illetve megállapodás alapján »a legjobb tudásuk szerint« elhelyezni. A megállapodások lényegi elemei, ideértve a kvótákat is. Amennyiben nem a teljes kibocsátásra vállaltak jegyzési garanciát, a fennmaradó hányadra vonatkozó nyilatkozat. A jegyzési garanciavállalási és az elhelyezési jutalék teljes összegére vonatkozó tájékoztatás.

Adott esetben adja meg azt a kkv-tőkefinanszírozási piacot vagy multilaterális kereskedési rendszert, ahová az értékpapírokat bevezetik, és ha ismert, az értékpapírok bevezetésének legkorábbi időpontjait.

Adott esetben azon szervezetek adatai, amelyek kötelezettséget vállaltak arra, hogy közvetítőként működnek közre a másodlagos piacokon folytatott kereskedésben, és vételi vagy ajánlati árak révén biztosítják a likviditást, továbbá a kötelezettségvállalásaik főbb feltételeinek bemutatása.

X. Alapvető információk az értékpapírokról és jegyzésükről

a) a nemzetközi értékpapír-azonosító szám (ISIN);

b) az értékpapírokhoz fűződő jogok, az e jogok gyakorlására vonatkozó eljárás és az e jogokra vonatkozó esetleges korlátozások;

c)a jegyzés helyére és az ajánlattételre rendelkezésre álló időtartamra vonatkozó információk, beleértve a lehetséges módosításokat is, továbbá a jegyzési eljárás ismertetése az új értékpapírok kibocsátásának dátumával együtt;

d)az értékpapírokra vonatkozó ajánlattétel várható árának megjelölése, vagy alternatívaként az (EU) 2017/1129 rendelet 17. cikkével összhangban az ár meghatározására szolgáló módszer, valamint közzététele folyamatának ismertetése;

d) a fizetendő kamatokra vonatkozó információk vagy a mögöttes eszközök leírása, ideértve a mögöttes eszközök és a ráta viszonyának megállapításához használt módszert is, illetve annak jelzését, hogy hol lehet megtalálni a mögöttes eszközök múltbeli és jövőbeli teljesítményére és volatilitására vonatkozó információkat.

Adott esetben a mögöttes eszközökre, és ha van ilyen, azok kibocsátójára vonatkozó információk.

Arra vonatkozó figyelmeztetés, hogy a befektető tagállama és a kibocsátó bejegyzése szerinti ország adójogszabályai befolyással lehetnek az értékpapírokból származó jövedelemre.

XI.Az ajánlattétel okai, a bevétel felhasználása és adott esetben a környezeti, társadalmi és irányítási szempontokkal kapcsolatos információk

Tájékoztatás az ajánlattétel okairól, továbbá adott esetben a bevétel becsült nettó összegéről a főbb felhasználási célok szerinti bontásban, az ilyen felhasználási célok fontossági sorrendjében.

Amennyiben a kibocsátó tudja, hogy a várható bevétel nem lesz elegendő az összes tervezett felhasználási cél finanszírozására, akkor meg kell jelölnie a szükséges kiegészítő finanszírozás összegét és forrását. Részletezni kell a bevételek felhasználását is, különösen, ha az a szokásos üzletmeneten kívül eszközök megszerzésére, más vállalkozások bejelentett felvásárlásának finanszírozására, vagy tartozások kiegyenlítésére, csökkentésére vagy teljes törlesztésére szolgál.

Adott esetben a környezeti, társadalmi és irányítási szempontokkal kapcsolatos információk a 13. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban részletesebben meghatározott sémának megfelelően, a 13. cikk (1) bekezdése második albekezdésének g) pontjában meghatározott feltételeket figyelembe véve.

XII.Összeférhetetlenség

Tájékoztatás a kibocsátáshoz kapcsolódó érdekekről, ezen belül bármely összeférhetetlenségről, valamint az érintett személyek adatai és az érdekek jellege.

XIII. Rendelkezésre álló dokumentumok

Nyilatkozat arról, hogy a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentumának érvényessége alatt a következő dokumentumokba adott esetben be lehet tekinteni:

a) a kibocsátó aktualizált létesítő okirata és alapszabálya;

b) az összes jelentés, levél és más dokumentum, a kibocsátó kérésére szakértő által készített értékelés vagy nyilatkozat, amelynek egyes részeit a növekvő vállalatok uniós kibocsátási dokumentuma tartalmazza, vagy amelyre a tájékoztató hivatkozik.

Azon weboldal feltüntetése, amelyen a dokumentumok megtekinthetők.

IX. MELLÉKLET

AZ 1. CIKK (4) BEKEZDÉSE ELSŐ ALBEKEZDÉSÉNEK DB) PONTJÁBAN ÉS AZ 1. CIKK (5) BEKEZDÉSE ELSŐ ALBEKEZDÉSÉNEK BA) PONTJÁBAN EMLÍTETT DOKUMENTUMBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

I.A kibocsátó neve (és jogiszemély-azonosítója), a bejegyzése szerinti ország, a kibocsátó weboldalára mutató link.

II.A dokumentumért felelős személyek nyilatkozata arról, hogy legjobb tudomásuk szerint a dokumentumban foglalt információk megfelelnek a tényeknek, és a dokumentumból nem maradt ki olyan tény, amely befolyásolhatná az abból levonható következtetéseket.

III.Nyilatkozat arról, hogy a dokumentum nem minősül az (EU) 2017/1129 rendelet értelmében vett tájékoztatónak, és hogy az érintett illetékes hatóság nem ellenőrizte és hagyta jóvá a dokumentumot az (EU) 2017/1129 rendelet 20. cikkével összhangban.

IV.Nyilatkozat a 2004/109/EK irányelv, adott esetben az 596/2014/EU rendelet és adott esetben az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti jelentés- és közzétételi kötelezettségeknek a piaci bevezetés teljes időtartama alatt való folyamatos megfelelésről.

V.Annak feltüntetése, hogy hol állnak rendelkezésre a kibocsátó által a folyamatos közzétételi kötelezettségek alapján közzétett szabályozott információk, és adott esetben hol szerezhető be a legfrissebb tájékoztató.

VI.Értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattétel esetén nyilatkozat arról, hogy az ajánlattétel időpontjában a kibocsátó nem késlelteti a bennfentes információknak az 596/2014/EU rendelet szerinti közzétételét.

VII.A kibocsátás indokai és az abból befolyó bevételek felhasználása.

VIII.A kibocsátásra jellemző kockázati tényezők.

IX.Az értékpapírok jellemzői (beleértve az ISIN-számot is).

X.Részvények esetén a kibocsátást követő felhígítás és részesedés.

XI.Értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattétel esetén az ajánlattétel feltételei.

XII.Adott esetben bármely olyan szabályozott piac vagy kkv-tőkefinanszírozási piac, ahol a nyilvánosan ajánlatéttel tárgyát képező vagy szabályozott piacra bevezetendő értékpapírokkal helyettesíthető értékpapírokat már bevezették.”