EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.12.7.

COM(2022) 697 final

2022/0403(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

[xxxx]
a 648/2012/EU, az 575/2013/EU és az (EU) 2017/1131 rendeletnek a harmadik országbeli központi szerződő felekkel szembeni túlzott kitettség csökkentését és az uniós elszámolási piacok hatékonyságának javítását célzó intézkedések tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2022) 697 final} - {SWD(2022) 697 final} - {SWD(2022) 698 final}

INDOKOLÁS

(1)A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az EMIR-t a 2008/2009-es pénzügyi válság nyomán fogadták el a pénzügyi stabilitás előmozdítása, valamint a piacok átláthatóbbá, egységesebbé és ezáltal biztonságosabbá tétele érdekében. Az EMIR előírja, hogy a szabályozó szervek és a felügyeletek számára a piac átláthatóságának biztosítása érdekében a származtatott ügyleteket jelenteni kell, és kockázataikat megfelelően csökkenteni kell a központi szerződő félnél történő központi elszámolással vagy kétoldalú ügyletekben biztosíték, úgynevezett „letét” cseréjével. A központi szerződő felek és az általuk kezelt kockázatok egyaránt jelentősen nőttek az EMIR elfogadása óta.

2017-ben a Bizottság két, az EMIR módosítására irányuló jogalkotási javaslatot tett közzé, amelyeket a társjogalkotók 2019-ben fogadtak el. Az EMIR REFIT 3 újrakalibrálta az EMIR egyes követelményeit azok arányossága és a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében. Elismerve a központi szerződő felek, különösen a harmadik országbeli központi szerződő felek növekvő kockázatkoncentrációjával kapcsolatban felmerülő problémákat, az EMIR 2.2 4 felülvizsgálta a felügyeleti keretet, és eljárást határozott meg, amelyet alkalmazva az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) az Európai Rendszerkockázati Testülettel (ERKT) és a kibocsátó központi bankokkal együttműködve értékeli a harmadik országbeli központi szerződő felek rendszerszintű jellegét. Az EMIR-t a központi szerződő felek helyreállításáról és szanálásáról szóló 5 , 2020-ban elfogadott 6 rendelet egészíti ki arra a valószínűtlen – bár óriási hatással járó – eseményre való felkészülés céljából, amikor egy uniós központi szerződő fél súlyos pénzügyi nehézségekkel szembesül 7 .

Az EMIR stabil keretet hozott létre a központi elszámoláshoz, ugyanakkor a jelenlegi felügyeleti keret bizonyos területei túlságosan összetettnek bizonyultak. Ez korlátozza az uniós központi szerződő felek azon képességét, hogy nagyobb forgalmat bonyolítsanak le mind az EU-n belül, mind pedig nemzetközi szinten. Az uniós központi szerződő felek új elszámolási szolgáltatásainak és tevékenységeinek elindítására, valamint a kockázati modelljeik változásaira vonatkozó felügyeleti jóváhagyási eljárások sok esetben szükségtelenül hosszúak és megterhelőek. A jelenlegi szabályok az uniós központi szerződő felek biztonságát és megbízhatóságát szolgálják, ez azonban számos módon megoldható, a meglévő eljárások kapcsán pedig kifogások merültek fel amiatt, hogy lassúak, esetenként pedig a tervezett átalakításhoz képest aránytalanok. Egy új termék jóváhagyása nem tarthat évekig, a kockázati modelleket pedig gyorsan kell módosítani ahhoz, hogy tükrözzék a változó piaci és gazdasági körülményeket. A jóváhagyások késedelme növeli a költségeket és csökkenti az uniós központi szerződő felek vonzerejét, és ennélfogva az EU mint üzleti helyszín vonzerejét. A javaslat célja, hogy az említett akadályok mérséklésével támogassa a korszerű és versenyképes, a vállalkozások számára vonzó központi szerződő felek működését az EU-ban.

Az EMIR átfogó és stabil prudenciális keretet biztosít a központi szerződő felek számára, míg a központi szerződő felek helyreállításáról és szanálásáról szóló, újonnan elfogadott rendelet tovább erősíti az uniós központi szerződő felek megbízhatóságát. E javaslat célja, hogy az EU továbbra is szabályainak és felügyeletének erejére alapozza központi elszámolási ökoszisztémájának fejlődését. A stabil és biztonságos központi szerződő felek erősítik a pénzügyi rendszer bizalmát, és döntően támogatják a kulcsfontosságú piacok likviditását. A biztonságos, stabil és reziliens elszámolási ökoszisztéma a további fejlődés előfeltétele. Az EU központi elszámolási ökoszisztémájának lehetővé kell tennie az uniós vállalkozások számára, hogy hatékonyan és biztonságosan fedezzék kockázataikat, ugyanakkor biztosítania kell a szélesebb körű pénzügyi stabilitás védelmét is. A központi elszámolás ily módon támogatni fogja az EU gazdaságát. E javaslat célja, hogy a vállalkozások jobb helyzetbe kerüljenek azáltal, hogy képesek előre jelezni a központi elszámoláshoz kapcsolódó likviditási szükségleteket. A versenyképes és hatékony uniós elszámolási ökoszisztéma növelni fogja a központi elszámolási aktivitást, a központi elszámolás viszont azzal a kockázattal is jár, hogy az ügyletek néhány, pénzügyi szempontból rendszerszinten jelentős központi szerződő félnél koncentrálódnak. Ezért ezeket a kockázatokat a központi szerződő feleknek megfelelően kezelniük kell, a központi szerződő felek alapos felügyeletét pedig mind nemzeti, mind pedig átfogóbb uniós szinten fenn kell tartani. E javaslat tehát az EU meglévő felügyeleti rendszerére építve megbízható és összehangolt felügyeletet kíván biztosítani.

Emellett 2017 óta többször is aggályok merültek fel azokkal az EU pénzügyi stabilitását érintő kockázatokkal kapcsolatban, amelyek – különösen stresszforgatókönyv esetén – az elszámolás egyes harmadik országbeli központi szerződő feleknél való túlzott koncentrálódásából eredően folytatólagosan fennállnak. Csekély valószínűséggel, de bekövetkezhetnek olyan események, amelyek komoly kockázatot jelentenek, és az EU-nak fel kell készülnie ezek kezelésére 8 . Bár az uniós központi szerződő felek általában reziliensnek bizonyultak, a tapasztalatok szerint az uniós elszámolási ökoszisztéma tovább erősíthető, ami javítja a pénzügyi stabilitást. A nyitott stratégiai autonómia azonban azt is jelenti, hogy az EU-nak meg kell védenie magát azokkal a pénzügyi stabilitási kockázatokkal szemben, amelyek akkor merülhetnek fel, ha az uniós piaci szereplők túlzott mértékben támaszkodnak harmadik országbeli szervezetekre, mivel ez sebezhetőség forrása lehet. E javaslat tehát arányosabbá kívánja tenni az EMIR egyenértékűségi keretét, és jobban a körülményekhez kívánja igazítani a külföldi felügyeletekkel folytatott együttműködést azáltal, hogy figyelembe veszi a harmadik országokban székhellyel rendelkező központi szerződő felek jelentette kockázatokat, azon igény folyamatos érvényesítése mellett, hogy a harmadik országoknak megbízható szabályokkal kell rendelkezniük. A javaslat szerint egyszerűsíteni kell továbbá az egyenértékűségi eljárást abban az esetben, ha a harmadik országban a központi elszámolással kapcsolatos kockázatok kifejezetten alacsonyak. Emellett e javaslat célja az EU központi elszámolási kapacitásának kiépítése és ezáltal az uniós központi szerződő felek likviditásának növelése a harmadik országbeli központi szerződő felekkel szembeni túlzott kitettség által az EU pénzügyi stabilitására jelentett kockázatok csökkentése érdekében. Ezért ez a javaslat előírja, hogy az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó valamennyi piaci szereplőnek aktív számlát kell vezetnie uniós központi szerződő feleknél azon termékek elszámolása céljából, amelyekről az ESMA megállapította, hogy az EU pénzügyi stabilitása szempontjából rendszerszinten nagy jelentőséggel bírnak.

Ezt a javaslatot a központi szerződő felekkel szembeni koncentrációs kockázat és a központilag elszámolt származtatott ügyletek partnerkockázatának kezelése tekintetében a 2013/36/EU irányelv 9 (a továbbiakban: tőkekövetelmény-irányelv vagy CRD), az (EU) 2019/2034 irányelv 10 (a továbbiakban: befektetési vállalkozásokról szóló irányelv vagy IFD) és a 2009/65/EU irányelv 11 (a továbbiakban: átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokról szóló irányelv vagy ÁÉKBV-irányelv) korlátozott számú módosításának bevezetéséről szóló irányelvre irányuló javaslat egészíti ki. A módosításokra azért van szükség, hogy az EMIR jelen felülvizsgálatának célkitűzései megvalósuljanak, emellett a koherencia is biztosított legyen. A két javaslatot ezért együttesen kell értelmezni.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Másodszor, az EU nyitott stratégiai autonómiája feltételezi a versenyképes, fejlett és reziliens uniós központi szerződő felek meglétét. A nyitott stratégiai autonómiáról szóló bizottsági közlemény 13 felvázolja, hogy az EU miként erősítheti meg nyitott stratégiai autonómiáját a makrogazdasági és pénzügyi területeken, különösen, de nem kizárólag az uniós pénzügyi piaci infrastruktúrák továbbfejlesztése és rezilienciájuk növelése révén. Egy megbízható kapacitással rendelkező, erős uniós központi elszámolási rendszer kiépítése csökkenti a harmadik országbeli központi szerződő felektől és azok felügyeletétől való túlzott függésből eredő kockázatokat.

Harmadszor, az energiapiacok közelmúltbeli fejleményei, amelyekkel összefüggésben számos energiavállalat likviditási problémákkal szembesül a származékos piacok igénybevétele során, azt is megmutatták, hogy az EMIR-t meg kell erősíteni annak érdekében, hogy az EU pénzügyi stabilitását fenyegető kockázatok az új kihívások fényében is folyamatosan mérséklődjenek. Ez azt jelenti, hogy biztonságos, stabil és versenyképes uniós központi elszámolási ökoszisztémát kell kiépíteni, amely képes ellenállni a gazdasági sokkhatásoknak.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

(2)JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az EMIR szabályozási és felügyeleti keretet határoz meg az EU-ban székhellyel rendelkező központi szerződő felekre és harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozóan, amelyek az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok vagy kereskedési helyszínek részére központi elszámolási szolgáltatásokat nyújtanak. Az EMIR jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikke, miután a rendelet közös szabályokat állapít meg a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre, a központi szerződő felekre és a kereskedési adattárakra vonatkozóan annak érdekében, hogy a pénzügyi stabilitás biztosítása mellett elkerülhetők legyenek az eltérő nemzeti intézkedések vagy gyakorlatok, valamint a belső piac megfelelő működését gátló akadályok. Tekintettel arra, hogy a kezdeményezés további szakpolitikai intézkedéseket javasol e célkitűzések elérése érdekében, a kapcsolódó jogalkotási javaslat elfogadása is ugyanazon jogalapra építve történne.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A tagállamok önállóan nem tudják kezelni a hatásvizsgálatban azonosított problémákat, így azok uniós fellépést tesznek szükségessé. Ez a javaslat módosítja az EMIR-t, különösen annak érdekében, hogy növelje az uniós központi szerződő felek vonzerejét azáltal, hogy megkönnyíti az új termékek forgalomba hozatalára való képességüket, csökkenti a megfelelési költségeket és megerősíti az uniós központi szerződő felek uniós szintű felügyeletét. Az uniós fellépés tehát csökkentené az EU harmadik országbeli központi szerződő felektől való túlzott függőségét, és ezáltal csökkentené az EU pénzügyi stabilitását fenyegető kockázatokat. A központi elszámolási szolgáltatások biztonságos, stabil, hatékony és versenyképes piaca elősegíti a mélyebb, likvidebb uniós piacok létrejöttét, emellett a tőkepiaci unió megfelelő működéséhez is elengedhetetlen.

A tagállamok és a nemzeti felügyeleti hatóságok nem tudják saját maguk kezelni azokat a rendszerszintű kockázatokat, amelyek a nagymértékben integrált és összekapcsolt, a nemzeti joghatóságok hatókörén túl, határokon átnyúlóan működő központi szerződő felekhez kapcsolódnak. Nem tudják továbbá csökkenteni az eltérő nemzeti felügyeleti gyakorlatokból eredő kockázatokat sem. A tagállamok önmagukban nem képesek az uniós központi szerződő felek vonzerejének növelésére, sem pedig a nemzeti felügyeletek és az uniós hatóságok közötti együttműködési keret hiányosságainak kezelésére. Így a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani az EMIR azon célját, hogy növelje az uniós központi szerződő felek biztonságát, stabilitását, hatékonyságát és versenyképességét az egységes piacon, és biztosítsa a pénzügyi stabilitást; ezt a társjogalkotók 2012-ben az EMIR elfogadásakor, valamint 2019-ben az EMIR REFIT és az EMIR 2.2 elfogadásakor egyaránt elismerték. Ezért az intézkedések nagyságrendje miatt ezek a célkitűzések az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban jobban megvalósíthatók uniós szinten.

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

(3)AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

Annak értékelése céljából, hogy az EMIR megfelelően biztosítja-e az EU pénzügyi stabilitását, a Bizottság szervezeti egységei kiterjedt konzultációt folytattak az érdekelt felek széles körével, többek között az uniós szervekkel (az EKB-val, az Európai Rendszerkockázati Testülettel, az európai felügyeleti hatóságokkal), a tagállamokkal, az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottságának tagjaival, a pénzügyi szolgáltatási ágazattal (bankokkal, nyugdíjalapokkal, befektetési alapokkal, biztosítókkal stb.), valamint a nem pénzügyi vállalatokkal. A konzultáció során egyértelművé vált, hogy az elszámolás néhány harmadik országbeli központi szerződő félnél jelentkező túlzott koncentrációja változatlanul kockázatot jelent az EU pénzügyi stabilitására nézve. Ezek a kockázatok különösen stresszforgatókönyv esetén relevánsak.

Figyelembe véve azonban az EMIR 2.2 viszonylag újkeletű hatálybalépését és azt, hogy a rendelet egyes követelményei még nem alkalmazandók 15 , a Bizottság szolgálatai nem tartották helyénvalónak a teljes keret átfogó, párhuzamos értékelését. Ehelyett az érdekelt felek észrevételei és belső elemzések alapján a kulcsfontosságú területek előzetes meghatározására került sor (a javaslatot kísérő hatásvizsgálatnak a probléma meghatározásáról szóló 3. szakasza részletesen kifejti a jelenlegi szabályok hatékonysági hiányosságait és eredménytelenségét).

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

·célzott konzultáció 2022. február 8. és március 22. között 16 . Miután az a döntés született, hogy a konzultációnak célzottnak kell lennie, a kérdések egy igen specifikus és meglehetősen technikai területre összpontosítottak. 71 érdekelt fél válaszolt a célzott konzultációra az online űrlapon, és e-mailben érkeztek bizalmas információkat tartalmazó válaszok is,

·a 2022. február 8. és március 8. közötti időszakra vonatkozó bizottsági véleményezési felhívás 17 ,

·2021 első felében az érdekelt felekkel folytatott konzultációk a származtatott ügyletek Egyesült Királyságból az EU-ba történő áthelyezésével kapcsolatos lehetőségekkel és kihívásokkal foglalkozó munkacsoporton keresztül, ennek keretében több tájékoztató ülés az érdekelt felek számára 2021 februárjában, márciusában és júniusában,

·május 4-én találkozó az európai parlamenti képviselőkkel, majd kétoldalú találkozók,

·találkozó tagállami szakértőkkel 2022. március 30-án, 2022. június 16-án és 2022. november 8-án,

·a Pénzügyi Szolgáltatásokkal Foglalkozó Bizottság 2022. február 2-i és március 16-i ülései,

·a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság 2022. február 18-i és március 29-i ülése,

·kétoldalú találkozók az érdekelt felekkel; továbbá a Bizottság figyelembe vette az érdekelt felek széles körétől kapott bizalmas információkat is.

A Bizottság a következő megállapításokat tette a konzultációs folyamat alapján:

·A 2021-ben megkezdett munka során egyértelművé vált, hogy a központi elszámolás vonzerejének növeléséhez, az uniós infrastruktúrák fejlesztésének ösztönzéséhez és az Unión belüli felügyeleti szabályok bevezetéséhez időre van szükség.

·Számos olyan intézkedés meghatározására került sor, amelyek hozzájárulhatnak az uniós központi szerződő felek és elszámolási tevékenységek vonzerejének növeléséhez, valamint annak biztosításához, hogy azok kockázatainak kezelése és felügyelete megfelelő legyen.

·A meghatározott intézkedések nemcsak a Bizottság és a társjogalkotók hatáskörébe tartoznak, hanem szükségessé tehetik az EKB, a nemzeti központi bankok, az európai felügyeleti hatóságok, a nemzeti felügyeleti hatóságok, a központi szerződő felek és a bankok fellépését is.

·A konzultáció rávilágított arra, hogy a piaci szereplők általában a piacvezérelt megközelítést részesítik előnyben a szabályozási intézkedésekkel szemben, a költségek minimalizálása és az uniós piaci szereplők nemzetközi versenyképességének megőrzése érdekében. Mindazonáltal a válaszadók bizonyos mértékben támogatták a szabályozási intézkedéseket, különösen, ha azok lehetővé teszik a központi szerződő felek új termékeivel és szolgáltatásaival kapcsolatos jóváhagyási folyamat felgyorsítását 18 .

·Az uniós központi szerződő felek vonzerejének növelése szempontjából hasznosnak ítélt intézkedések a következők voltak: aktív számla vezetése valamely uniós központi szerződő félnél, az uniós központi szerződő felek által nyújtott szolgáltatások bővítését elősegítő intézkedések, a klíringrésztvevők körének bővítése, a fedezeti elszámolási szabályok módosítása, valamint az uniós központi szerződő felek finanszírozási és likviditáskezelési feltételeinek javítása.

·Az uniós központi szerződő felek vonzerejének növelése a termékek bevezetésére, valamint a modellek és paraméterek megváltoztatására vonatkozó eljárások egyszerűsítésével, továbbá bizonyos módosítások esetében a kifogásról való lemondás és az utólagos jóváhagyás, illetve felülvizsgálat bevezetésével. Ez lehetővé teszi az uniós központi szerződő felek számára, hogy a megfelelő kockázati megfontolások szem előtt tartásával, a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül gyorsabban vezessenek be új termékeket és modellmódosításokat, ennélfogva javítja az uniós központi szerződő felek versenyképességét.

·Az Unión belüli központi elszámolás ösztönzése a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében a klíringtagok és az ügyfelek számára az uniós központi szerződő feleknél végzett közvetlen vagy közvetett aktívszámla-vezetés előírásával, valamint az ügyfelek általi elszámolás megkönnyítésével; ez hozzá fog járulni a 2. szintű harmadik országbeli központi szerződő felekkel szembeni kitettség csökkentéséhez és ezzel együtt a tőlük való túlzott, az EU pénzügyi stabilitására nézve kockázatot jelentő függőség csökkentéséhez.

·A határokon átnyúló kockázatok értékelésének és kezelésének javítása annak biztosításával, hogy az uniós hatóságok – többek között az EU-n belüli felügyeleti együttműködésük fokozása révén – megfelelő hatáskörökkel és információkkal rendelkezzenek mind az uniós, mind a harmadik országbeli központi szerződő felekkel kapcsolatos kockázatok nyomon követéséhez.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

·az ESMA által az EMIR 25. cikkének (2c) bekezdése szerint készített, a Bizottsághoz 2021 decemberében benyújtott jelentés 19 ; a jelentés figyelembe vette az ESMA által a felmérése és adatgyűjtési tevékenysége során a központi szerződő felektől és a klíringrésztvevőktől kapott válaszokat is,

·az ERKT 2021 decemberében kiadott válasza az ESMA-val az EMIR 25. cikkének (2c) bekezdése alapján folytatott konzultációra 20 ,

·a Nemzetközi Fizetések Bankjának statisztikái,

·Lásd: CEPS 2021, „Setting EU CCP policy – much more than meets the eye” (A központi szerződő felekre vonatkozó uniós politika kialakítása – sokkal több, mint ami szabad szemmel látható”), valamint

·a ClarusFT adatbázisa.

•Hatásvizsgálat

·annak kifejtése, hogy a siker milyen formában jelenik meg, és érdemben miként követhető nyomon,

·a figyelembe vett alternatívák körének átfogó bővítése,

·a végrehajtási rendeleten keresztül kezelendő kulcsfontosságú intézkedések indokainak és tervezett kialakításának ismertetése, a kidolgozásukat meghatározó kritériumok és paraméterek pontosításával.

Az összes szakpolitikai alternatíva értékelése és összehasonlítása alapján a hatásvizsgálat a következő előnyben részesített szakpolitikai alternatívákat állapította meg:

·Az uniós központi szerződő felek vonzerejének növelését célzó intézkedések: az előnyben részesített alternatíva a termékek bevezetésére és a modellek megváltoztatására vonatkozó eljárásokat egyszerűsítő intézkedések kombinációja, valamint bizonyos változtatások esetében az utólagos jóváhagyáson, illetve a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás bevezetése. Ezek az intézkedések egyszerűsítenék a jelenlegi eljárásokat, ugyanakkor megőriznék a pénzügyi stabilitást. Külön lehetőségként került sor a termékek bevezetésére és a modellek megváltoztatására vonatkozó eljárások egyszerűsítésének, valamint egyes változtatások esetében az utólagos értékelés, a kifogásról való lemondás, illetve a felülvizsgálat bevezetésének értékelésére. Mivel azonban a felvázolt célkitűzéseket önmagukban csak részben teljesítenék, erre a két alternatíva kombinációja bizonyult a legmegfelelőbbnek.

·A pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében az Unión belüli központi elszámolást ösztönző intézkedések: a célkitűzések eléréséhez a különböző alternatívák kombinációja bizonyult a legmegfelelőbbnek, amely a következő szempontokat foglalja magában: i. annak előírása a klíringtagok és az ügyfelek számára, hogy aktív számlát vezessenek az uniós központi szerződő feleknél, ii. az elszámolási tevékenységekre vonatkozó új követelményeknek való megfelelés biztosítása, iii. az elszámolásukat önként központi szerződő félen keresztül bonyolító közintézmények közlemény útján történő ösztönzése arra, hogy ezt az EU-ban tegyék, valamint iv. a központi elszámolás megkönnyítése. Az említett alternatívák ötvözése lehetővé tenné a 2. szintű központi szerződő felektől való túlzott függés kezelését, az Unión belüli központi elszámolás arányának növelését, valamint a központi elszámolás előtt álló akadályok felszámolását. A felsorolt intézkedések némelyike a konkrét szempontokat meghatározó 2. szintű jogi aktusok elfogadását teheti szükségessé. A szakpolitikai alternatívák önálló értékelése is megtörtént, azonban a célkitűzések elérése szempontjából a kombinációjuk bizonyult a leghatékonyabbnak.

·A határokon átnyúló kockázatok értékelésének és kezelésének javítására irányuló intézkedések: a jelenlegi felügyeleti keret célzott módosításai bizonyultak a legmegfelelőbbnek és legarányosabbnak, mivel megfelelő egyensúlyt teremtenek a következő célkitűzések elérésében: i. a határokon átnyúló kockázatok alapos figyelembevételére szolgáló keret megerősítése, ii. az EU pénzügyi stabilitásának fokozása és iii. az uniós központi szerződő felek vonzerejének növelése; annak egyidejű elismerésével, hogy a központi szerződő feleket, klíringtagokat és ügyfeleket érintő szanálási határozatokat nemzeti szinten hozzák meg, és végső soron továbbra is a tagállamok felelősek a joghatósági területükön engedélyezett központi szerződő felek pénzügyi támogatásáért.

·Az alternatívák átfogó csomagja pozitív hatással lesz az EU kereskedés utáni műveletekkel kapcsolatos helyzetére azáltal, hogy növeli az uniós központi szerződő felek vonzerejét, ösztönzi az Unión belüli központi elszámolást, javítja a határokon átnyúló kockázatok értékelését és kezelését, és ezáltal hozzájárul az uniós pénzügyi piacok versenyképességéhez és az EU pénzügyi stabilitásához.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapjogok

(4)KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

(5)EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

1.Csoporton belüli ügyletek

Az EMIR olyan keretet ír elő, amely mentesíti a csoporton belüli (belföldi és határokon átnyúló) ügyleteket az említett rendelet 4. cikke szerinti elszámolási kötelezettség és 11. cikke szerinti letéti követelmények alól. A csoporton belüli határozatok kerete kapcsán a nagyobb jogbiztonság és kiszámíthatóság érdekében az egyenértékűségi határozat szükségességét azon joghatósági területek jegyzéke váltja fel, amelyek esetében nem adható mentesség. A 3. cikket ezért módosítani kell úgy, hogy az egyenértékűségi határozat szükségességének helyébe azon harmadik országok jegyzéke lépjen, amelyek esetében nem adható mentesség, a 13. cikket pedig el kell hagyni. A jegyzékben az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkével összhangban a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerükben stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő országként felsorolt harmadik országokat, valamint az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékének I. mellékletében felsorolt harmadik országokat kell szerepeltetni. A Bizottság felhatalmazást kap továbbá arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon harmadik országok azonosítása céljából, amelyek jogalanyai annak ellenére nem részesülhetnek mentességben, hogy nem szerepelnek az említett jegyzékekben, mivel az, hogy egy jogalany valamely jegyzékbe vett harmadik országban található, nem feltétlenül az egyetlen olyan tényező, amely befolyásolhatja a származtatott ügyletekhez kapcsolódó kockázatokat, köztük a partnerkockázatot és a jogi kockázatot.

2.Elszámolási kötelezettség

A 4. cikk módosítása mentességet vezet be az elszámolási kötelezettség alól arra az esetre, ha egy uniós pénzügyi szerződő fél vagy az EMIR szerinti elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó nem pénzügyi szerződő fél olyan, harmadik országban létrehozott nyugdíjkonstrukció-rendszerrel köt ügyletet, amely a nemzeti joga alapján mentesül az elszámolási kötelezettség alól.

3.A pénzügyi szerződő felek elszámolási kötelezettsége

A 4a. cikk módosítása következtében az EMIR 4a. cikke szerinti értékhatárokhoz viszonyított pozíció kiszámításakor csak azokat a származtatott ügyleteket kell figyelembe venni, amelyeket nem az említett rendelet 14. cikke szerint engedélyezett vagy 25. cikke alapján elismert központi szerződő félnél számolnak el.

4.Aktív számla

A szöveg az új 7a. cikkel egészül ki az uniós klíringtagok és ügyfelek olyan harmadik országbeli központi szerződő felekkel szembeni túlzott kitettségével összefüggő kockázatok kezelése céljából, amelyek az ESMA által rendszerszinten nagy jelentőségűként azonosított elszámolási szolgáltatásokat nyújtanak. A kiegészítés az uniós pénzügyi rendszer integritását és stabilitását biztosítja. A cikk előírja, hogy az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó pénzügyi szerződő feleknek és nem pénzügyi szerződő feleknek közvetlenül vagy közvetve aktív számlát kell vezetniük az EU-ban székhellyel rendelkező központi szerződő feleknél, a rendszerszinten nagy jelentőségűként azonosított szolgáltatások legalább egy bizonyos részét uniós központi szerződő félnél kell elszámolniuk, és erről jelentést kell tenniük. A követelmény célja, hogy a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez szükséges mértékben csökkentse az érintett 2. szintű központi szerződő felek által kínált, rendszerszinten nagy jelentőségű elszámolási szolgáltatásokkal szembeni túlzott kitettséget. Az ESMA az EBH-val, az EIOPA-val és az ERKT-val együttműködve, a KBER-rel folytatott konzultációt követően meghatározza az aktív számlákon fenntartandó tevékenység kalibrálásának részleteit, valamint az aktív számlákon elszámolt ügyletekre vonatkozó adatszolgáltatási követelményeket. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az ESMA által a 25. cikk (2c) bekezdése szerint végzett értékelés esetén felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az aktívszámla-vezetési követelmény hatálya alá tartozó származtatott ügyletek kategóriajegyzékének kategóriák hozzáadásával vagy törlésével történő módosítása céljából.

5.Tájékoztatás az elszámolási szolgáltatásokról

A szöveg az új 7b. cikkel egészül ki, amely előírja az elszámolási szolgáltatásokat nyújtó klíringtagok és ügyfelek számára, hogy tájékoztassák ügyfeleiket a vonatkozó ügylet uniós központi szerződő félnél történő elszámolásának lehetőségéről.

A 7b. cikk azt a kötelezettséget is bevezeti az uniós klíringtagok és az uniós ügyfelek számára, hogy számoljanak be az illetékes hatóságuknak a nem uniós központi szerződő feleknél végzett elszámolás terjedelméről. Annak biztosítása érdekében, hogy a benyújtandó információk pontosak és harmonizáltak legyenek, az ESMA-nak szabályozás- és végrehajtás-technikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyekben meghatározza a kért információkat.

6.Bejelentési kötelezettség

A 9. cikk módosítása a csoporton belüli ügyletek láthatóságának biztosítása érdekében megszünteti a csoporton belüli szerződő felek közötti ügyletekre vonatkozó adatszolgáltatási követelmények alóli mentességet, amennyiben legalább az egyik szerződő fél nem pénzügyi szerződő fél.

7.A nem pénzügyi szerződő felek elszámolási kötelezettsége

A 10. cikk módosítása előírja az ESMA számára, hogy adott esetben vizsgálja felül és pontosítsa a szabályozástechnikai standardokat azon kritériumokra vonatkozóan, amelyek alapján megállapítható, hogy mely tőzsdén kívüli származtatott ügyletek mérséklik objektíven a kockázatokat, továbbá az úgynevezett fedezeti mentességre, valamint a származtatott ügyletek kockázatait és jellemzőit megfelelően és pontosan tükröző értékhatárok kijelölésére vonatkozóan, ezenkívül mérlegelje, hogy a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek kategóriái, nevezetesen a kamatláb-, deviza- és hitelderivatívák, valamint a származtatott részvényügyletek továbbra is megfelelőnek tekinthetők-e. Az ESMA ösztönzést kap arra, hogy mérlegelje és biztosítsa többek között az árualapú származtatott ügyletek nagyobb részletességét.

A 10. cikk módosítása szerint továbbá az értékhatárokhoz viszonyított pozíciók kiszámításakor csak azokat a származtatott ügyleteket kell figyelembe venni, amelyeket nem a 14. cikk szerint engedélyezett vagy a 25. cikk alapján elismert központi szerződő félnél számolnak el.

8.Kockázatcsökkentési technikák a nem központi szerződő felek bevonásával elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében

A 11. cikk módosítása a biztosítékcsere-megállapodások megtárgyalása és tesztelése céljából 4 hónapos végrehajtási időszakot ír elő azon nem pénzügyi szerződő felek számára, amelyek első alkalommal tartoznak a nem központi szerződő fél által elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó biztosítékcsere-kötelezettség hatálya alá.

Az EBH a többi európai felügyeleti hatósággal együttműködve iránymutatásokat vagy ajánlásokat adhat ki a kockázatkezelési eljárások egységes alkalmazásának biztosítása érdekében.

9.A központi szerződő fél engedélyezése, valamint a tevékenységek és szolgáltatások kiterjesztése

A 14. és 15. cikk módosítása pontosítja, hogy az engedélyezett központi szerződő felek számára lehetővé kell tenni, hogy az elszámolási szolgáltatások nyújtására és a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó engedélyük mellett nem pénzügyi eszközökkel kapcsolatos elszámolási szolgáltatásokat és tevékenységeket is végezhessenek.

10.A központi szerződő fél engedélyezése, a tevékenységek és szolgáltatások kiterjesztése, valamint az engedély megadására és elutasítására vonatkozó eljárás

A 14., 15. és 17. cikk módosítása biztosítja, hogy a központi szerződő felek termékkínálatának bővítésére vonatkozó eljárások rövidebbek és kevésbé összetettek legyenek, továbbá az eredményük tekintetében nagyobb bizonyosságot nyújtsanak az uniós központi szerződő felek számára. Az illetékes hatóságoknak haladéktalanul vissza kell igazolniuk a kérelem kézhezvételét, értékelve, hogy a központi szerződő fél benyújtotta-e az engedélyezéshez vagy kiterjesztéshez szükséges dokumentumokat. Annak érdekében, hogy az uniós központi szerződő felek a kérelmükkel együtt benyújtsák az összes előírt dokumentumot, az ESMA-nak szabályozás- és végrehajtás-technikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyekben meghatározza az előírt dokumentumokat, valamint azok formátumát és tartalmát. Emellett a központi szerződő félnek minden dokumentumot központi adatbázisba kell beküldenie, ahol azokat haladéktalanul meg kell osztani a központi szerződő fél illetékes hatóságával, az ESMA-val és a kollégiummal. Ezen túlmenően a központi szerződő fél illetékes hatóságának, az ESMA-nak és a kollégiumnak egy előre meghatározott értékelési időszakban kapcsolatba kell lépniük egymással, és kérdéseket kell feltenniük a központi szerződő félnek a rugalmas és együttműködő folyamat biztosítása érdekében.

11.A kifogásról való lemondás és utólagos eljárások a tevékenységek vagy szolgáltatások kiterjesztésére irányuló kérelem jóváhagyásakor

A szöveg kiegészül az új 17a. cikkel, amely lehetővé teszi a központi szerződő felek számára, hogy rendes eljárás helyett kifogásról való lemondáson alapuló eljárás keretében engedélyeztessék azokat az általuk végezni kívánt további szolgáltatásokat vagy tevékenységeket, amelyek nem növelik a kockázataikat. A 17a. cikk meghatározza azokat a további szolgáltatásokat és tevékenységeket, amelyek nem minősülnek jelentősnek, és amelyeket ezért az adott központi szerződő fél illetékes hatóságának a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás keretében kell jóváhagynia, és amelyekre vonatkozóan a központi szerződő fél már azelőtt megkezdheti az ajánlattételt, hogy döntése beérkezne az illetékes hatóságához. Ezen eseteken kívül a központi szerződő fél akkor is kérheti illetékes hatóságától a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás alkalmazását, ha úgy ítéli meg, hogy a javasolt további szolgáltatás vagy tevékenység nem növelné kockázatait.

12.Az ESMA és a kollégium véleményének kikérésére vonatkozó eljárás

A szöveg kiegészül az új 17b. cikkel, amely pontosítja a hatályt és az abban az esetben követendő eljárást, ha az illetékes hatóság olyan felügyeleti határozat elfogadása előtt – például a központi szerződő fél nyilvántartásra vagy összeférhetetlenségre vonatkozó követelményeknek való megfelelése kapcsán – kéri az ESMA és a kollégium véleményét, amelyre vonatkozóan a központi szerződő fél nem nyújt be kérelmet.

13.A kollégium és a kollégiumi vélemény

A 18. és 19. cikk módosításának célja a központi szerződő felek folyamatos együttműködésen alapuló felügyeletének további előmozdítása. Ennek megfelelően a kollégiummal szemben elvárásként jelenik meg, hogy adjon ki véleményt abban az esetben is, ha az illetékes hatóság a központi szerződő fél engedélyének visszavonását mérlegeli, valamint akkor is, ha az illetékes hatóság az adott központi szerződő fél éves felülvizsgálatát és értékelését végzi. Az egyes uniós központi szerződő felek kollégiumának igazgatási és elnöki feladatait az ESMA-nak kell ellátnia, és szavazati jogot kell biztosítani számára.

14.Az engedély visszavonása

A 20. cikk módosítása előírja az illetékes hatóság számára, hogy konzultáljon az ESMA-val és a kollégium tagjaival, mielőtt a központi szerződő fél illetékes hatósága határozatot hozna egy adott szolgáltatás vagy tevékenység visszavonásáról vagy terjedelmének korlátozásáról, kivéve, ha sürgős döntéshozatalra van szükség.

15.Éves felülvizsgálat

A 21. cikk módosítása jelzi, hogy az éves felülvizsgálat során figyelembe kell venni a központi szerződő fél által a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás alapján végzett szolgáltatásokat vagy tevékenységeket, valamint az általa ilyen eljárás alapján alkalmazott modellmódosításokat. A cikk pontosítja továbbá a felülvizsgálat alapján készülő jelentés gyakoriságát (a jelentést legalább évente, megadott időpontban kell elkészíteni). Ezen túlmenően pontosítja, hogy a jelentést az ESMA-nak és a kollégiumnak véleményeznie kell.

16.Az illetékes hatóságok és az ESMA közötti felügyeleti együttműködés az engedélyezett központi szerződő felek, valamint az engedély megadására és elutasítására vonatkozó eljárás tekintetében

A 17. és a 23a. cikk módosítása nyomán az ESMA véleményt adhat ki a központi szerződő fél illetékes hatósága számára a központi szerződő fél éves felülvizsgálatával és értékelésével, letéti követelményeivel és engedélyének visszavonásával kapcsolatban is. Ilyen vélemény kiadásakor az ESMA-nak értékelnie kell, hogy a központi szerződő fél megfelel-e az EMIR vonatkozó követelményeinek, különös tekintettel az azonosított, határokon átnyúló vagy az EU pénzügyi stabilitását fenyegető kockázatokra.

Az ESMA-nak továbbá közzé kell tennie azt a tényt, hogy az illetékes hatóság nem felel meg vagy nem kíván megfelelni véleményének vagy a kollégium véleményének, illetve az abban foglalt feltételeknek vagy ajánlásoknak. Az ESMA közzéteheti a meg nem felelésnek az illetékes hatóság által közölt indokait is.

A 23a. cikk módosítása pontosítja az ESMA szerepét a vészhelyzetekben történő koordináció megerősítésében és a kockázatok értékelésében, különösen a több országot érintő helyzetekben, illetve a több országban felmerülő kockázatok esetén.

17.Közös felügyeleti csoportok, a tevékenységek vagy szolgáltatások kiterjesztésére irányuló kérelem elutasítására vonatkozó, a kifogásról való lemondáson alapuló eljárások, valamint felülvizsgálat és értékelés

A szöveg kiegészül az új 23b. cikkel, amely közös felügyeleti csoportok létrehozásával fokozza az engedélyezett uniós központi szerződő felek felügyeletében részt vevő hatóságok közötti együttműködést. A közös felügyeleti csoportok feladatai a következők: i. észrevételek megfogalmazása a központi szerződő fél illetékes hatósága számára a központi szerződő fél meglévő engedélyének kiterjesztésére irányuló, a kifogásról való lemondáson alapuló eljárással összefüggésben, ii. segítségnyújtás a központi szerződő fél által végzett felülvizsgálat és értékelés gyakoriságának és mélységének meghatározásában, valamint iii. részvétel a helyszíni ellenőrzésekben.

18.Közös nyomonkövetési mechanizmus

A szöveg új 23c. cikke ágazatközi nyomonkövetési mechanizmust hoz létre, amely összefogja az uniós központi szerződő felek, klíringtagok és ügyfelek felügyeletében részt vevő uniós szerveket. Az ESMA-nak a közös nyomonkövetési mechanizmusban részt vevő egyéb szervekkel együttműködve éves jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a nyomonkövetési tevékenység eredményeiről a jövőbeli szakpolitikai döntések megalapozása érdekében. Az ESMA akkor is adhat ki iránymutatásokat vagy ajánlásokat, ha úgy ítéli meg, hogy az illetékes hatóságok nem biztosítják, hogy a klíringtagok és az ügyfelek megfeleljenek az aktívszámla-vezetési követelménynek, vagy ha kockázatot azonosít az EU pénzügyi stabilitására nézve.

19.Vészhelyzet

A 24. cikk módosítása tovább erősíti az ESMA vészhelyzetben betöltött szerepét annak lehetővé tételével, hogy az ESMA saját kezdeményezésére vagy megkeresésre – adott esetben kibővített összetétellel – összehívja a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság üléseit az illetékes hatóságok válaszintézkedéseinek hatékony koordinálása céljából. Az ESMA felhatalmazást kap továbbá arra, hogy egyszerű megkeresés útján információkat kérjen a piaci szereplőktől annak érdekében, hogy ezekben az esetekben elláthassa koordinációs feladatát. Az ESMA a központi szerződő fél illetékes hatóságainak címzett ajánlásokat is kiadhat.

20.A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság

A 24a. cikk módosítása értelmében az ESMA feltérképezi és azonosítja a felügyeleti prioritásokat, továbbá figyelembe veszi a határokon átnyúló kockázatokat, beleértve az összeköttetéseket, a kapcsolatokat és a koncentrációs kockázatokat. Ezen túlmenően a 24a. cikk módosítása lehetővé teszi a kibocsátó központi bankok számára, hogy részt vehessenek az uniós központi szerződő felek központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságának valamennyi ülésén, és adott esetben meghívhassák az ügyfelekkel foglalkozó illetékes hatóságokat és az uniós szerveket.

21.Harmadik országbeli központi szerződő fél elismerése

A 25. cikk módosítása pontosítja, hogy amennyiben az ESMA felülvizsgálja egy harmadik országbeli központi szerződő fél elismerését, az adott központi szerződő fél nem kötelezhető arra, hogy új kérelmet nyújtson be, viszont az ESMA rendelkezésére kell bocsátania a felülvizsgálathoz szükséges valamennyi információt.

A 25. cikk módosítása lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy amennyiben az Unió érdeke úgy kívánja, valamely harmadik országra vonatkozó egyenértékűségi határozat elfogadásakor arányos megközelítést alkalmazva eltekintsen attól a követelménytől, hogy az adott harmadik ország ténylegesen egyenértékű rendszerrel rendelkezzen a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése tekintetében.

Az együttműködési megállapodások arányossága érdekében az ESMA-nak az adott joghatósági területen létrehozott központi szerződő fél vagy felek figyelembevételével kell alakítania a megállapodásokat. A 2. szintű központi szerződő felek esetében az együttműködési megállapodásoknak az ESMA és az érintett harmadik országbeli hatóságok között szélesebb körű és nagyobb gyakoriságú információcserét kell szabályozniuk.

A 25. cikk további módosításának célja, hogy az együttműködési megállapodások magukban foglalják az ESMA azon jogát is, hogy tájékoztatást kapjon abban az esetben is, ha a 2. szintű központi szerződő félnek – például helyreállítási terv kidolgozása révén – javítania kell a pénzügyi nehézségekre való felkészültségét, vagy ha az ilyen harmadik ország hatósága szanálási tervet készít. Az ESMA-t továbbá tájékoztatni kell az EU pénzügyi stabilitása szempontjából releváns, az újonnan kialakuló válsággal kapcsolatos szempontokról.

22.Az elismerési feltételeknek való folyamatos megfelelés

A 25b. cikk módosítása egyértelművé teszi, hogy a 2. szintű központi szerződő feleknek rendszeresen tájékoztatniuk kell az ESMA-t.

23.Az elismerés visszavonása és a nyilvános közlemény

A 25p. és a 25r. cikk módosítása egyértelművé teszi, hogy az ESMA visszavonhatja az elismerést, ha egy nem uniós központi szerződő fél megsérti az EMIR szerinti követelmények bármelyikét, és nyilvános értesítést adhat ki, ha a díjakat nem fizetik meg, vagy ha a központi szerződő fél nem hajtotta végre az ESMA által kért korrekciós intézkedést.

24.Az illetékes hatóságok tájékoztatása

A központi szerződő fél vezetésében bekövetkező változásokkal kapcsolatos értesítésről szóló 31. cikk módosítása pontosítja az információmegosztással, valamint az ESMA és a kollégium véleményeinek kibocsátásával kapcsolatos eljárást.

25.Az ESMA és a kollégium véleményei

A 32., 35., 41. és 54. cikk módosítása pontosítja az ESMA és a kollégium véleménye iránti kérelmek szabályozását.

26.Részvételi követelmények és a szervezeti követelményekre vonatkozó általános rendelkezések

A 26. és 37. cikk módosítása egyértelművé teszi, hogy a központi szerződő felek nem lehetnek más központi szerződő felek klíringtagjai, és nem fogadhatják el más központi szerződő felek vagy elszámolóházak klíringtagként vagy közvetett klíringtagként való csatlakozását.

27.Részvételi követelmények

A 37. cikk módosítása előírja, hogy a nem pénzügyi szerződő felet klíringtagként felvevő vagy ezt tervező központi szerződő félnek gondoskodnia kell a letéti követelményekre és a garanciaalapokra vonatkozó bizonyos további követelmények teljesüléséről. A nem pénzügyi szerződő felek számára nem engedhető meg, hogy ügyfélklíring-szolgáltatásokat kínáljanak, és a központi szerződő félnél vezetett számlájukon kizárólag a saját célra tartott eszközöket és pozíciókat tarthatják nyilván. A központi szerződő fél illetékes hatóságának rendszeresen be kell számolnia az ESMA-nak és a kollégiumnak a nem pénzügyi szerződő felek klíringtagként való elfogadása helyénvalóságáról. Az ESMA felhatalmazást kap arra, hogy szabályozástechnikai standardtervezetet készítsen a hozzáférési kritériumok meghatározásakor figyelembe veendő elemekről, és eseti szakértői értékelést követően véleményt adhat ki az ilyen intézkedések megfelelőségéről.

28.Átláthatóság

A 38. cikk módosítása biztosítja, hogy az ügyfelek és a közvetett ügyfelek jobban láthatóak és kiszámíthatóbbak legyenek a letéti felhívások tekintetében. A klíringtagoknak és az elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfeleknek biztosítaniuk kell az átláthatóságot ügyfeleik számára.

29.Biztosítéki követelmények

A 41. cikk módosítása biztosítja, hogy a központi szerződő felek folyamatosan felülvizsgálják biztosítékaik szintjét és ennek során vegyék figyelembe a felülvizsgálatok esetleges prociklikus hatásait és a mindenkori piaci feltételeket, továbbá legyenek tekintettel arra, hogy a napközbeni letétek beszedése és kifizetése milyen hatást gyakorolhat résztvevőik likviditási helyzetére.

30.Eszközök a likviditási kockázat kezelésére

A 44. cikk módosítása pontosabban meghatározza azokat a szervezeteket, amelyek nemteljesítése lényegesen befolyásolhatja a központi szerződő fél likviditási pozícióját; ennek érdekében előírja a központi szerződő fél számára, hogy vegye figyelembe legalább két szervezet – köztük klíringtagok és likviditási szolgáltatók – nemteljesítése által generált likviditási kockázatot.

31.Biztosítékeszközökre vonatkozó követelmények

A 46. cikk módosítása lehetővé teszi a bankgaranciák és az állami garanciák magas likviditású biztosítékként való elfogadhatóságát, feltéve, hogy azok a likvidációs időszakon belül kérésre feltétel nélkül rendelkezésre állnak, ugyanakkor biztosítja, hogy a központi szerződő fél ezeket figyelembe vegye a bankkal szembeni teljes kitettségének kiszámításakor. A központi szerződő félnek továbbá figyelembe kell vennie az esetleges prociklikus hatásokat az általa biztosítékként elfogadott eszközökre alkalmazott levonások szintjének felülvizsgálatakor.

32.A modellek felülvizsgálata, stressztesztelés és utótesztelés

A 49. cikk módosítása biztosítja, hogy a központi szerződő felek általi modellmódosításokra vonatkozó eljárások rövidebbek, kevésbé összetettek, eredményüket tekintve pedig biztosabbak legyenek. Az illetékes hatóságoknak gyorsan vissza kell igazolniuk a modellmódosítás iránti kérelem kézhezvételét; ennek kapcsán értékelniük kell, hogy a központi szerződő fél benyújtotta-e a kért dokumentumokat. Annak érdekében, hogy az uniós központi szerződő felek a kérelmükkel együtt benyújtsák az összes előírt dokumentumot, az ESMA-nak szabályozás- és végrehajtás-technikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyekben meghatározza az előírt dokumentumokat, valamint azok formátumát és tartalmát. Emellett a központi szerződő félnek minden dokumentumot központi adatbázisba kell beküldenie, ahol azokat haladéktalanul meg kell osztani a központi szerződő fél illetékes hatóságával, az ESMA-val és a kollégiummal. A 49. cikk bevezeti annak lehetőségét is, hogy a jelentősnek nem minősülő modellmódosítások jóváhagyására vonatkozóan rendes eljárás helyett kifogásról való lemondáson alapuló eljárást folytassanak le, és meghatározza, hogy mely módosítások minősülnek jelentősnek. Amennyiben a központi szerződő fél úgy ítéli meg, hogy a módosítás nem jelentős, a döntésnek a központi szerződő fél illetékes hatóságához való beérkezése előtt megkezdheti a modellmódosítás alkalmazását.

33.A jelentések és a felülvizsgálat módosításai

A 85. cikk módosítása előírja a Bizottság számára, hogy [e rendelet hatálybalépésétől számított 5 éven belül] jelentést nyújtson be, amelyben értékeli e rendelet alkalmazását. A Bizottság ezt a jelentést a megfelelő javaslatokkal együtt benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Emellett törlésre kerül a 2023. január 2-ig elkészítendő jelentésre vonatkozó jelenlegi követelmény. Az ESMA-nak [3 évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig jelentést kell benyújtania személyi állományáról és erőforrásairól.

34.A tőkekövetelményekről szóló rendelet (CRR) módosításai

A CRR 22 382. cikke (4) bekezdésének módosítása összhangba hozza a CRR vonatkozó rendelkezéseit az e javaslatban javasolt változtatásokkal. A módosítás kiigazítja a hitelértékelési korrekciós kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény hatályát, nevezetesen annak pontosításával, hogy mely csoporton belüli ügyletek zárhatók ki e követelmény hatálya alól.

35.A pénzpiaci alapokról szóló rendelet módosításai

A pénzpiaci alapokról szóló rendelet 23 17. cikke a partnerkockázati korlátokkal kapcsolatos befektetési politikára vonatkozó rendelkezések tekintetében módosul. A pénzpiaci alapokról szóló rendelet 17. cikkének (4) bekezdésében és 17. cikke (6) bekezdésének c) pontjában meghatározott partnerkockázati korlátok a továbbiakban nem vonatkoznak a központilag elszámolt származtatott ügyletekre. Ezenkívül a 2. cikk kiegészül az új 24. ponttal, amely a központi szerződő fél fogalommeghatározása.

2022/0403 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

[xxxx]
a 648/2012/EU, az 575/2013/EU és az (EU) 2017/1131 rendeletnek a harmadik országbeli központi szerződő felekkel szembeni túlzott kitettség csökkentését és az uniós elszámolási piacok hatékonyságának javítását célzó intézkedések tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére 24 ,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 25 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 26 hozzájárul a rendszerszintű kockázat csökkentéséhez azáltal, hogy növeli a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piacának átláthatóságát, valamint csökkenti a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekhez kapcsolódó partner-, hitel- és működési kockázatokat.

(2)A kereskedés utáni infrastruktúrák a tőkepiaci unió alapvető elemét képezik, és számos kereskedés utáni folyamatért felelősek, beleértve az elszámolást is. A hatékony és versenyképes uniós klíringrendszer elengedhetetlen az uniós tőkepiacok működéséhez, egyúttal az Unió pénzügyi stabilitásának sarokköve. Ezért további szabályokat kell megállapítani általában az Unióban nyújtott elszámolási szolgáltatások, és mindenekelőtt a központi szerződő felek hatékonyságának javítása érdekében, mégpedig az eljárások egyszerűsítésével, különösen a további szolgáltatások vagy tevékenységek végzéséhez és a központi szerződő felek kockázati modelljeinek módosításához kapcsolódóan, a likviditás növelésével, az uniós központi szerződő feleknél történő elszámolás ösztönzésével, a központi szerződő felek működési keretének korszerűsítésével, valamint a központi szerződő felek és más pénzügyi szereplők számára az egységes piacon belüli versenyhez szükséges rugalmasság biztosításával.

(3)Ahhoz, hogy vonzóbbak legyenek a vállalkozások számára, a központi szerződő feleknek biztonságosnak és reziliensnek kell lenniük. A 648/2012/EU rendelet intézkedéseket állapít meg, amelyek célja a származékos piacok átláthatóságának növelése, valamint a kockázatoknak az elszámolás és a biztosítékcsere révén történő csökkentése. E tekintetben a központi szerződő felek fontos szerepet játszanak a pénzügyi kockázatok csökkentésében. Ezért szabályokat kell megállapítani az uniós központi szerződő felek stabilitásának további fokozása érdekében, különösen a szabályozási keret egyes vonatkozásainak módosítása révén. Emellett – elismerve az uniós központi szerződő felek szerepét az Unió pénzügyi stabilitásának megőrzésében – tovább kell erősíteni felügyeletüket, különös tekintettel a tágabb pénzügyi rendszerben betöltött szerepükre és arra, hogy határokon átnyúlóan nyújtanak szolgáltatásokat.

(4)A központi elszámolás globális tevékenység, és az uniós piaci szereplők nemzetközi szinten is aktívak. Azóta azonban, hogy a Bizottság 2017-ben elfogadta az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról szóló 1095/2010/EU rendeletnek és a 648/2012/EU rendeletnek a központi szerződő felek engedélyezésére vonatkozó eljárások és az érintett hatóságok, valamint a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerésére vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot 27 , többször is aggályok merültek fel – többek között az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) részéről 28 – az elszámolás egyes harmadik országbeli központi szerződő feleknél való túlzott koncentrálódásából eredően, különösen a stresszforgatókönyv esetén esetlegesen felmerülő kockázatok miatt az Unió pénzügyi stabilitására nézve folyamatosan fennálló kockázatokkal kapcsolatban. Rövid távon az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépésével kapcsolatos, az uniós piaci szereplők egyesült királyságbeli központi szerződő felekhez való hozzáférésének azonnali ellehetetlenülése miatti hirtelen kilengések okozta kockázat csökkentése érdekében a Bizottság egy sor egyenértékűségi határozatot fogadott el, amellyel célja az egyesült királyságbeli központi szerződő felekhez való hozzáférés fenntartása volt. A Bizottság azonban felszólította az uniós piaci szereplőket, hogy középtávon csökkentsék az Unión kívüli rendszerszintű központi szerződő felekkel szembeni túlzott kitettségüket. A Bizottság 2021 januárjában megismételte felhívását „Az európai gazdasági és pénzügyi rendszer: a nyitottság, az erő és a reziliencia előmozdítása” című közleményében 29 . Az ESMA által a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (2c) bekezdésével összhangban elvégzett értékelést követően 2021 decemberében közzétett jelentés 30 figyelembe vette az Unión kívüli rendszerszintű jelentőségű központi szerződő felekkel szembeni túlzott kitettség kockázatait és hatásait. A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy az említett rendszerszinten jelentős egyesült királyságbeli központi szerződő felek által nyújtott egyes szolgáltatások rendszerszinten olyan nagy jelentőséggel bírnak, hogy a 648/2012/EU rendelet szerinti meglévő szabályok nem elegendőek az Unió pénzügyi stabilitását fenyegető kockázatok kezeléséhez. A harmadik országbeli rendszerszintű központi szerződő felektől való folyamatos túlzott függésből eredő, az Uniót érintő potenciális pénzügyi stabilitási kockázatok enyhítése, valamint az Unió pénzügyi stabilitására nézve kisebb kockázatot jelentő harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó intézkedések arányosságának fokozása érdekében az (EU) 2019/2099 rendelettel bevezetett keretet jobban hozzá kell igazítani a különböző harmadik országbeli központi szerződő felek jelentette kockázatokhoz.

(5)A 648/2012/EU rendelet 4. cikkének (2) bekezdése és 11. cikkének (5)–(10) bekezdése mentesíti a csoporton belüli ügyleteket az elszámolási kötelezettség és a biztosítéki követelmények alól. A csoporton belüli ügyletekre vonatkozó keretrendszer kapcsán a nagyobb jogbiztonság és kiszámíthatóság biztosítása érdekében az említett rendelet 13. cikkében szereplő egyenértékűségi határozatokat egyszerűbb kerettel szükséges felváltani. Az említett rendelet 3. cikkét ezért módosítani kell úgy, hogy az egyenértékűségi határozat szükségességének helyébe azon harmadik országok jegyzéke lépjen, amelyek esetében nem adható mentesség. Emiatt a hivatkozott rendelet 13. cikkét el kell hagyni. Mivel az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31 382. cikke a 648/2012/EU rendelet 3. cikkében meghatározott csoporton belüli ügyletekre hivatkozik, az említett 382. cikket is ennek megfelelően módosítani kell.

(6)Tekintettel arra, hogy az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 32 9. cikkében említett, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet célzó rendszereikben stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országként jegyzékbe vett országokban vagy az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről szóló tanácsi következtetések I. mellékletében 33 felsorolt harmadik országokban székhellyel rendelkező szervezetekre kevésbé szigorú szabályozási környezet vonatkozik, működésük növelheti az Unió pénzügyi stabilitására vonatkozó kockázatot, többek között a megnövekedett partnerkockázat és jogi kockázat miatt. Következésképpen az ilyen szervezetek nem lehetnek jogosultak arra, hogy a csoporton belüli ügyletek keretében figyelembe vegyék őket.

(7)A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni rendszer stratégiai hiányosságain vagy az adózási szempontból való együttműködés hiányán túl egyéb tényezők is befolyásolhatják a származtatott ügyletekhez kapcsolódó kockázatokat, így a partnerkockázatot és a jogi kockázatot is. Ilyen tényező például a felügyeleti keret. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon harmadik országok azonosítása céljából, amelyek szervezetei annak ellenére nem kaphatnak mentességet, hogy nem szerepelnek az említett jegyzékekben. Tekintettel arra, hogy a csoporton belüli ügyletekre csökkentett szabályozási követelmények vonatkoznak, a szabályozó szerveknek és a felügyeleteknek gondosan nyomon kell követniük és értékelniük kell a harmadik országbeli szervezeteket érintő ügyletekhez kapcsolódó kockázatokat.

(8)A nyugdíjkonstrukció-rendszerek számára elszámolási szolgáltatásokat nyújtó uniós és harmadik országbeli hitelintézetek közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a 648/2012/EU rendelet 4. cikkének iv. pontja alapján mentességet kell bevezetni az elszámolási kötelezettség alól, amennyiben egy uniós pénzügyi szerződő fél vagy az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó nem pénzügyi szerződő fél olyan harmadik országban székhellyel rendelkező nyugdíjkonstrukció-rendszerrel köt ügyletet, amely az adott harmadik ország nemzeti joga alapján mentesül az elszámolási kötelezettség alól.

(9)A 648/2012/EU rendelet előmozdítja a központi elszámolás alkalmazását mint a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek fő kockázatcsökkentési technikáját. A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekhez kapcsolódó kockázatokat ezért akkor lehet a legjobban csökkenteni, ha a származtatott ügyletet az említett rendelet 14. cikke szerint engedélyezett vagy 25. cikke szerint elismert központi szerződő fél számolja el. Ebből következik, hogy a 648/2012/EU rendelet 10. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint meghatározott értékhatárokhoz viszonyított pozíció kiszámításakor csak azokat a származtatott ügyleteket kell figyelembe venni, amelyeket nem az említett rendelet 14. cikke szerint engedélyezett vagy 25. cikke alapján elismert központi szerződő fél számol el.

(10)Kezelni kell az uniós klíringtagoknak és ügyfeleknek a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (2c) bekezdése értelmében rendszerszinten nagy jelentőséggel bíró elszámolási szolgáltatásként azonosított elszámolási szolgáltatásokat nyújtó, rendszerszinten jelentős harmadik országbeli központi szerződő felekkel (a továbbiakban: 2. szintű központi szerződő felek) szembeni túlzott kitettségéhez kapcsolódó pénzügyi stabilitási kockázatokat. 2021 decemberében az ESMA arra a következtetésre jutott, hogy a két 2. szintű központi szerződő fél által nyújtott bizonyos elszámolási szolgáltatások – nevezetesen az euróban és lengyel zlotyban denominált származtatott kamatügyletek, az euróban denominált hitel-nemteljesítési csereügyletek (CDS) és az euróban denominált rövid lejáratú származtatott kamatügyletek (STIR) – rendszerszinten nagy jelentőséggel bírnak az Unió, vagy annak egy vagy több tagállama számára. Amint azt az ESMA 2021. decemberi értékelő jelentésében megjegyezte, ha ezek a 2. szintű központi szerződő felek pénzügyi nehézségekkel szembesülnek, akkor az említett központi szerződő felek elfogadható biztosítékainak, letéteinek vagy levonásainak változásai negatív hatást gyakorolhatnak egy vagy több tagállam államkötvénypiacaira, tágabb értelemben pedig az Unió pénzügyi stabilitására. Ezenkívül a monetáris politika végrehajtása szempontjából releváns piacok zavarai akadályozhatják a kibocsátó központi bankok számára kritikus transzmissziós mechanizmust. Ezért helyénvaló előírni az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó pénzügyi szerződő felek és nem pénzügyi szerződő felek számára, hogy közvetlenül vagy közvetve vezessenek számlát az Unióban székhellyel rendelkező központi szerződő feleknél, és azon bonyolítsanak le minimális szintű forgalmat. E követelménynek olyan szintre kell csökkentenie az említett 2. szintű központi szerződő felek által nyújtott elszámolási szolgáltatásokat, ahol az ilyen elszámolás már nem bír rendszerszinten nagy jelentőséggel.

(11)Biztosítani kell, hogy az uniós központi szerződő feleknél vezetett számlákon végzendő elszámolási tevékenység szintjének kalibrálása kiigazítható legyen a változó körülményeknek megfelelően. Az ESMA fontos szerepet játszik a harmadik országbeli központi szerződő felek és elszámolási szolgáltatásaik rendszerszinten nagy jelentőségének értékelésében. Az ESMA-nak ezért az Európai Bankhatósággal (EBH), az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal (EIOPA) és az ERKT-vel együttműködésben, a Központi Bankok Európai Rendszerével (KBER) folytatott konzultációt követően szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyekben részletesen meghatározza az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó pénzügyi és nem pénzügyi szerződő felek által az uniós központi szerződő felek aktív számláin fenntartandó, rendszerszinten nagy jelentőséggel bíró elszámolási szolgáltatások szintjét. A kalibrálás nem lépheti túl az érintett 2. szintű központi szerződő felek azonosított elszámolási szolgáltatásainak keretében végzett elszámolás csökkentéséhez szükséges és arányos mértéket. E tekintetben az ESMA-nak figyelembe kell vennie a pénzügyi és nem pénzügyi szerződő felekre háruló költségeket, kockázatokat és terheket, a versenyképességükre gyakorolt hatást, valamint annak kockázatát, hogy e költségeket nem pénzügyi vállalkozásokra hárítják át. Az ESMA-nak azt is biztosítania kell, hogy az említett – rendszerszinten nagy jelentőségűnek minősülő – eszközök elszámolásának tervezett csökkentése azt eredményezze, hogy az említett eszközök már nem minősülnek rendszerszinten nagy jelentőségűnek, amikor az ESMA felülvizsgálja az érintett központi szerződő felek elismerését az említett rendelet 25. cikkének (5) bekezdése szerint; e felülvizsgálatot legalább ötévente el kell végezni. Emellett megfelelő bevezetési időszakokat kell előirányozni azon követelmény fokozatos végrehajtására, amely szerint az uniós központi szerződő feleknél vezetett számlákon bizonyos szintű elszámolási tevékenységet kell fenntartani.

(12)Annak érdekében, hogy az ügyfelek tisztában legyenek választási lehetőségeikkel, és megalapozott döntést hozhassanak arról, hogy hol számolják el származtatott ügyleteiket, az Unióban és az elismert harmadik országbeli központi szerződő feleknél elszámolási szolgáltatásokat nyújtó klíringtagoknak és ügyfeleknek tájékoztatniuk kell ügyfeleiket a származtatott ügylet uniós központi szerződő félnél történő elszámolásának lehetőségéről, hogy az Unió pénzügyi stabilitásának biztosítása érdekében a 2. szintű központi szerződő felek csökkentsék a jelentős rendszerszintű jelentőségűnek minősített szolgáltatások elszámolását.

(13)Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek az elismert központi szerződő felek klíringtagjai vagy ügyfelei által végzett elszámolási tevékenységekkel kapcsolatos szükséges információkkal, az ilyen klíringtagok, illetve ügyfelek tekintetében jelentéstételi kötelezettséget kell bevezetni. A jelentendő információk keretében különbséget kell tenni az értékpapírügyletek, a szabályozott piacon kötött származtatott ügyletek és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek között.

(14)Az (EU) 2019/834 európai parlamenti és tanácsi rendelet 34 többek között azzal a céllal módosította a 648/2012/EU rendeletet, hogy az adatszolgáltatási követelmények alóli mentességet vezessen be az olyan, csoporton belüli szerződő felek közötti, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozóan, amelyek esetében legalább az egyik szerződő fél nem pénzügyi szerződő fél. A mentesség bevezetését az indokolta, hogy a nem pénzügyi szerződő feleket magukban foglaló csoporton belül végrehajtott ügyletek az összes tőzsdén kívüli származtatott ügylet viszonylag kis hányadát képviselik, és azokat elsősorban csoporton belüli fedezeti ügyletek esetében alkalmazzák. Így ezek az ügyletek nem járulnak hozzá jelentősen a rendszerszintű kockázathoz és a pénzügyi rendszer többi részével való összekapcsoltsághoz. Az említett ügyletek adatszolgáltatási követelmények alóli mentesítése azonban korlátozta az ESMA, az ERKT és más hatóságok azon képességét, hogy egyértelműen azonosítsák és értékeljék a nem pénzügyi szerződő felek által vállalt kockázatokat. A csoporton belüli ügyletek nagyobb láthatósága érdekében, figyelembe véve a pénzügyi rendszer többi részével való esetleges összekapcsolódásukat, valamint figyelembe véve a közelmúltbeli piaci fejleményeket, különösen az Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan orosz katonai agresszió következtében az energiapiacokra nehezedő nyomást, az említett mentességet meg kell szüntetni.

(15)Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok mindig tudomással bírjanak a szervezetek és csoportok szintjén fennálló kitettségekről és nyomon tudják követni azokat, az illetékes hatóságoknak hatékony együttműködési eljárásokat kell létrehozniuk a nem engedélyezett vagy elismert központi szerződő félnél elszámolt ügyletekben meglévő pozíciók kiszámítására, valamint a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek kitettségi szintjének szervezet- és csoportszinten történő aktív értékelésére és vizsgálatára.

(16)Biztosítani kell, hogy a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kockázatokat csökkentő, objektíven mérhető tőzsdén kívüli származtatott ügyletek megállapításának kritériumai tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2012. december 19-i 149/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 35 a piaci fejlemények fényében továbbra is megfelelő legyen. Biztosítani kell továbbá, hogy az említett felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben az említett értékekkel összefüggésben meghatározott, elszámolási kötelezettségre vonatkozó értékhatárok megfelelően és pontosan tükrözzék a kamat-, deviza-, hitelderivatívának és származtatott részvényügyletnek nem minősülő származtatott ügyletek eltérő kockázatait és jellemzőit. Az ESMA-nak ezért adott esetben felül kell vizsgálnia és pontosítania kell az említett felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet, és szükség esetén javaslatot kell tennie annak módosítására. Az ESMA ösztönzést kap arra, hogy mérlegelje és biztosítsa többek között az árualapú származtatott ügyletek nagyobb részletességét. Ez a részletesség az elszámolási kötelezettségre vonatkozó értékhatárok ágazatonkénti és típusonkénti elkülönítésével érhető el, például a mezőgazdasággal, energiával kapcsolatos áruk vagy fémáruk közötti különbségtétellel, vagy ezeknek az áruknak más jellemzők, például környezeti, társadalmi és irányítási kritériumok, környezeti szempontból fenntartható befektetések vagy kriptográfiai jellemzők szerinti megkülönböztetésével. A felülvizsgálat során az ESMA-nak konzultációra kell törekednie az egyes árukkal kapcsolatban konkrét ismeretekkel rendelkező érdekelt felekkel.

(17)Azon nem pénzügyi szerződő felek részére, amelyeknek nem központi szerződő fél által elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletekhez kapcsolódóan biztosítékot kell cserélniük, elegendő időt kell biztosítani az ilyen biztosítékok cseréjére vonatkozó megállapodások kialakítására és tesztelésére.

(18)A pénzügyi szerződő felek és nem pénzügyi szerződő felek által kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében a biztosítékok időben történő, pontos és megfelelően elkülönített cseréjét megkövetelő kockázatkezelési eljárások egységes alkalmazása érdekében az európai felügyeleti hatóságoknak meg kell tenniük az egységes alkalmazást biztosító intézkedéseket.

(19)Az illetékes hatóságok közötti következetes és konvergens, az Unió egészére kiterjedő megközelítés biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a nem pénzügyi eszközökkel kapcsolatos elszámolási szolgáltatások és egyéb tevékenységek végzését azon engedélyezett központi szerződő felek vagy jogi személyek számára, amelyek a 648/2012/EU rendelet 14. cikke alapján engedélyt kívánnak szerezni elszámolási szolgáltatások nyújtására és pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tevékenységek végzésére. A 648/2012/EU rendelet a központi szerződő felekre mint szervezetekre alkalmazandó, nem pedig az említett rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott konkrét szolgáltatásokra. Amennyiben a központi szerződő fél a pénzügyi eszközök mellett nem pénzügyi eszközöket is elszámol, a központi szerződő fél illetékes hatósága számára lehetővé kell tenni annak biztosítását, hogy a központi szerződő fél az általa kínált valamennyi szolgáltatás tekintetében megfeleljen a 648/2012/EU rendelet összes követelményének.

(20)Az uniós központi szerződő felek kihívásokkal szembesülnek a termékkínálatuk bővítése terén, és nehézségekbe ütköznek az új termékek piaci bevezetése során. E kihívások és nehézségek a 648/2012/EU rendelet bizonyos rendelkezéseivel magyarázhatók, amelyek miatt egyes engedélyezési eljárások túlzottan hosszadalmasak, összetettek és kimenetelük bizonytalan. Az uniós központi szerződő felek engedélyezésének vagy engedélyük kiterjesztésének folyamatát ezért egyszerűsíteni kell, biztosítva ugyanakkor az ESMA és a 648/2012/EU rendelet 18. cikkében említett kollégium megfelelő bevonását. Először, amikor az illetékes hatóságok értékelik az engedély iránti kérelem hiánytalanságát, a jelentős és esetleg határozatlan ideig elhúzódó késedelmek elkerülése érdekében az illetékes hatóságnak gyorsan vissza kell igazolnia a kérelem kézhezvételét, és haladéktalanul ellenőriznie kell, hogy a központi szerződő fél benyújtotta-e az értékeléshez szükséges dokumentumokat. Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós központi szerződő felek kérelmükkel együtt benyújtsák az összes előírt dokumentumot, az ESMA-nak szabályozás- és végrehajtás-technikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyekben meghatározza, hogy mely dokumentumokat kell rendelkezésre bocsátani, azoknak milyen információkat kell tartalmaznia, és milyen formátumban kell benyújtani azokat. Másodszor, a kérelmek hatékony és egyidejű értékelésének biztosítása érdekében a központi szerződő felek számára lehetővé kell tenni, hogy minden dokumentumot egy központi adatbázison keresztül nyújtsanak be, ahol azokat haladéktalanul meg kell osztani a központi szerződő fél illetékes hatóságával, az ESMA-val és a kollégiummal. Harmadszor, a központi szerződő fél illetékes hatóságának, az ESMA-nak és a kollégiumnak az értékelési időszak alatt fel kell venniük a kapcsolatot a központi szerződő féllel, és fel kell tenniük számára mindazokat a kérdéseket, amelyek biztosítják az átfogó felülvizsgálat gyors, rugalmas és együttműködésen alapuló folyamatát. A párhuzamosságok és a szükségtelen késedelmek elkerülése érdekében a központi szerződő fél illetékes hatóságának, az ESMA-nak és a kollégiumnak valamennyi kérdést és későbbi pontosítást egyidejűleg meg kell osztania.

(21)Jelenleg bizonytalanság áll fenn azzal kapcsolatban, hogy a központi szerződő fél meglévő engedélye milyen esetben terjed ki egy további szolgáltatásra vagy tevékenységre. Kezelni kell ezt a bizonytalanságot, és biztosítani kell az arányosságot abban az esetben, ha a javasolt további szolgáltatás vagy tevékenység nem növeli a központi szerződő fél kockázatait. Ezért rögzíteni szükséges, hogy ezekben az esetekben a kérelmekre vonatkozóan nem folytatható teljes körű értékelési eljárás. Ennek okán meg kell határozni, hogy mely további elszámolási szolgáltatások és tevékenységek azok, amelyek nem minősülnek jelentősnek, ennélfogva pedig nem növelik az uniós központi szerződő felek kockázatait, és azokat az adott központi szerződő fél illetékes hatóságának a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás keretében jóvá kell hagynia. A kifogásról való lemondáson alapuló eljárást kell alkalmazni abban az esetben, ha a központi szerződő fél egy vagy több olyan pénzügyi eszköz elszámolását tervezi, amelyek elszámolására engedéllyel rendelkezik, feltéve, hogy e pénzügyi eszközökkel olyan kereskedési helyszínen kereskednek, amelyre vonatkozóan a központi szerződő fél már elszámolási szolgáltatásokat nyújt vagy tevékenységeket végez, és a javasolt további elszámolási szolgáltatás vagy tevékenység nem jár új pénznemben történő kifizetéssel. A kifogásról való lemondáson alapuló eljárást akkor is alkalmazni kell, ha a központi szerződő fél új uniós pénznemet vesz fel az engedélyében már szabályozott pénzügyieszköz-kategóriába, vagy ha a központi szerződő fél egy vagy több további futamidővel egészíti ki az engedélyében már szabályozott pénzügyieszköz-kategóriát, feltéve, hogy a lejárati sáv nem bővül jelentősen. Emellett a központi szerződő fél számára lehetővé kell tenni, hogy felkérje illetékes hatóságát a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás alkalmazására, amennyiben a központi szerződő fél úgy ítéli meg, hogy a javasolt további szolgáltatás vagy tevékenység nem növelné a kockázatait, különösen, ha az új elszámolási szolgáltatás vagy tevékenység hasonló azokhoz a szolgáltatásokhoz, amelyek nyújtására a központi szerződő fél már engedélyt kapott. A kifogásról való lemondáson alapuló eljárás kapcsán nem írható elő, hogy az ESMA és a kollégium adjon különvéleményt, mivel ez a követelmény aránytalan lenne. Ehelyett lehetővé kell tenni az ESMA és a kollégium számára, hogy a központi szerződő fél tekintetében létrehozott közös felügyeleti csoporton keresztül tájékoztassa a központi szerződő fél illetékes hatóságát.

(22)A központi szerződő felek folyamatos együttműködésen alapuló felügyeletének előmozdítása érdekében a kollégiumnak véleményt kell kiadnia, ha az illetékes hatóság a központi szerződő fél engedélyének visszavonását mérlegeli, valamint akkor is, ha az illetékes hatóság az adott központi szerződő fél éves felülvizsgálatát és értékelését végzi.

(23)A kollégiumok következetes működésének biztosítása és a felügyeleti konvergencia további fokozása érdekében az egyes uniós központi szerződő felek kollégiumának igazgatási és elnöki feladatait az ESMA-nak kell ellátnia, és szavazati jogot kell biztosítani a számára.

(24)Lehetővé kell tenni, hogy az ESMA hatékonyabban járuljon hozzá annak biztosításához, hogy az uniós központi szerződő felek Unió-szerte biztonságos, stabil és versenyképes szolgáltatást nyújthassanak. Ezért az ESMA-nak a 648/2012/EU rendeletben jelenleg meghatározott felügyeleti hatáskörein túl véleményt kell kibocsátania a központi szerződő fél illetékes hatósága számára a központi szerződő fél éves felülvizsgálatáról és értékeléséről, az engedély visszavonásáról és a biztosítéki követelményekről. A vélemény kiadásakor az ESMA-nak értékelnie kell, hogy a központi szerződő fél megfelel‑e az EMIR vonatkozó követelményeinek, különös tekintettel az azonosított, több tagállamban felmerülő vagy az EU pénzügyi stabilitását fenyegető kockázatokra. Tovább kell erősíteni a felügyeleti konvergenciát, és biztosítani kell, hogy valamennyi érdekelt fél tájékoztatást kapjon az ESMA és a kollégium által a központi szerződő fél tevékenységeire vonatkozóan készített értékelésről. Az ESMA-nak ezért – figyelembe véve a bizalmas információk védelmének szükségességét – közzé kell tennie azt a tényt, hogy az illetékes hatóság nem felel meg vagy nem kíván megfelelni véleményének vagy a kollégium véleményének, illetve az abban foglalt feltételeknek vagy ajánlásoknak. Lehetővé kell tenni, hogy az ESMA eseti alapon úgy határozzon, hogy közzéteszi azokat az indokokat, amelyek alapján az illetékes hatóság nem az ESMA vagy a kollégium véleményének, vagy az abban foglalt feltételeknek vagy ajánlásoknak megfelelően járt el.

(25)Biztosítani kell, hogy a központi szerződő fél folyamatosan megfeleljen a 648/2012/EU rendeletnek, többek között a további elszámolási szolgáltatások vagy tevékenységek végzését jóváhagyó, a kifogásról való lemondáson alapuló eljárást vagy a modellmódosítás jóváhagyására irányuló, a kifogásról való lemondáson alapuló eljárást követően is, amikor az ESMA és a kollégium nem ad ki külön véleményt. A központi szerződő fél illetékes hatósága által legalább évente végzett felülvizsgálatnak ezért különösen figyelembe kell vennie az ilyen új elszámolási szolgáltatásokat vagy tevékenységeket, valamint a modell esetleges módosításait. A felügyeleti konvergencia, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az uniós központi szerződő felek Unió-szerte biztonságos, stabil és versenyképes szolgáltatást nyújthassanak, az illetékes hatóság jelentését az ESMA-nak és a kollégiumnak véleményeznie kell, és azt minden évben be kell nyújtani.

(26)Az ESMA-nak rendelkeznie kell az Unió pénzügyi stabilitását fenyegető potenciális kockázatok azonosításához szükséges eszközökkel. Az ESMA-nak ezért az 1024/2013/EU tanácsi rendelettel 36 összhangban ráruházott, az egységes felügyeleti mechanizmus keretében a hitelintézetek prudenciális felügyeletével kapcsolatos feladatok körében az EBH-val, az EIOPA-val és az EKB-val együttműködve azonosítania kell a különböző központi szerződő felek és jogi személyek – köztük a közös klíringtagok, az ügyfelek és a közvetett ügyfelek, a közös jelentős szolgáltatók, a közös jelentős likviditásszolgáltatók, a kölcsönös biztosítéki megállapodások, a nemteljesítéskor felmondásra jogosító rendelkezések és a központi szerződő felek közötti nettósítás, a keresztgarancia-megállapodások, valamint a kockázatátruházások és a back-to-back kereskedési megállapodások – közötti kapcsolatokat és kölcsönös függőségeket.

(27)A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságban tagságot kérelmező engedélyezett központi szerződő felek által elszámolt pénzügyi eszközök uniós pénznemeit kibocsátó központi bankok az említett bizottság szavazati joggal nem rendelkező tagjai. Annak uniós központi szerződő felekkel kapcsolatos ülésein csak azon megbeszélések keretében vesznek részt, amelyek az egész Unióra kiterjedően értékelik az említett központi szerződő felek kedvezőtlen és releváns piaci fejleményekkel szembeni alkalmazkodóképességét. A harmadik országbeli központi szerződő felek felügyeletében való részvételükkel ellentétben tehát a kibocsátó központi bankok nem vesznek részt kellő mértékben az uniós központi szerződő felek azon felügyeleti ügyeiben, amelyek közvetlen jelentőséggel bírnak a monetáris politika irányítása és a fizetési rendszerek zökkenőmentes működése szempontjából, ami a határokon átnyúló kockázatok elégtelen figyelembevételéhez vezet. Ezért helyénvaló, hogy ezek a kibocsátó központi bankok szavazati joggal nem rendelkező tagként részt vehessenek a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság valamennyi ülésén, amikor az uniós központi szerződő felekkel kapcsolatban ülésezik.

(28)Biztosítani kell az engedélyezett központi szerződő felek felügyeletében részt vevő hatóságok közötti gyors információcserét, tudásmegosztást és hatékony együttműködést, különösen akkor, ha a központi szerződő fél illetékes hatósága részéről gyors határozathozatalra van szükség. Ezért helyénvaló minden egyes uniós központi szerződő fél számára közös felügyeleti csoportot létrehozni, amely segítséget nyújt az említett felügyeleti hatóságoknak, többek között azáltal, hogy a központi szerződő fél meglévő engedélyének kiterjesztésére irányuló, kifogásról való lemondáson alapuló eljárással összefüggésben információkat nyújt a központi szerződő fél illetékes hatóságának, segítséget nyújt a központi szerződő fél általi felülvizsgálat és értékelés gyakoriságának és mélységének meghatározásában, valamint részt vesz a helyszíni ellenőrzésekben. Tekintettel arra, hogy végső soron továbbra is a központi szerződő fél illetékes hatósága felelős a végleges felügyeleti döntésekért, a közös felügyeleti csoportoknak azon központi szerződő fél illetékes hatóságának égisze alatt kell működniük, amelyre vonatkozóan a csoportot létrehozták, tagjait pedig a központi szerződő fél illetékes hatósága és az ESMA személyzetéből, valamint a kollégium egyes tagjai közül kell választani. A kollégium más tagjai számára is lehetővé kell tenni, hogy kérelmezzék részvételüket, kérelmüket arról alkotott értékelésükre alapozva, hogy a központi szerződő fél pénzügyi nehézségei milyen hatással lehetnek tagállamuk pénzügyi stabilitására nézve.

(29)Az érintett uniós szervek azon képességének javítása érdekében, hogy átfogó áttekintést kapjanak az Unión belüli elszámolás szempontjából releváns piaci fejleményekről, nyomon kövessék a 648/2012/EU rendelet egyes elszámolási vonatkozású követelményeinek végrehajtását, és közösen megvitassák a különböző pénzügyi szereplők összekapcsoltságából és a pénzügyi stabilitással kapcsolatos egyéb kérdésekből eredő potenciális kockázatokat, ágazatközi nyomonkövetési mechanizmust kell létrehozni, amely összefogja az uniós központi szerződő felek, klíringtagok és ügyfelek felügyeletében részt vevő érintett uniós szerveket. A közös nyomonkövetési mechanizmus igazgatási és elnöki feladatait az ESMA-nak kell ellátnia az uniós központi szerződő felek felügyeletében és a rendszerszinten jelentős harmadik országbeli központi szerződő felek felügyeletében részt vevő uniós hatóságként. A többi résztvevőt a Bizottság, az EBH, az EIOPA, az ERKT, valamint – az 1024/2013/EU tanácsi rendelettel összhangban ráruházott, az egységes felügyeleti mechanizmus keretében a hitelintézetek prudenciális felügyeletével kapcsolatos feladatok körében – az EKB képviselői közül kell kiválasztani.

(30)A jövőbeli szakpolitikai döntések megalapozása érdekében az ESMA-nak a közös nyomonkövetési mechanizmusban részt vevő más szervekkel együttműködve éves jelentést kell benyújtania tevékenységük eredményeiről az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak. Az ESMA az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 37 17. cikke alapján uniós jogsértési eljárást indíthat, ha a közös nyomonkövetési mechanizmus keretében kapott információk alapján és az annak keretében folytatott megbeszéléseket követően úgy ítéli meg, hogy az illetékes hatóságok nem biztosítják, hogy a klíringtagok és az ügyfelek megfeleljenek annak a követelménynek, hogy az azonosított ügyletek legalább egy részét uniós központi szerződő feleknél kell elszámolni, vagy ha az ESMA az uniós jog állítólagos megsértése vagy alkalmazásának elmulasztása miatt kockázatot állapít meg az Unió pénzügyi stabilitására nézve. Az uniós jogsértési eljárás megindítása előtt az ESMA az említett rendelet 16. cikke alapján iránymutatásokat és ajánlásokat adhat ki. Amennyiben a közös nyomonkövetési mechanizmus keretében kapott információk alapján és az annak keretében folytatott megbeszéléseket követően az ESMA úgy ítéli meg, hogy az azonosított ügyletek legalább egy részének az uniós központi szerződő feleknél vezetett számlákon történő elszámolására vonatkozó követelménynek való megfelelés nem biztosítja hatékonyan az uniós klíringtagok és ügyfelek 2. szintű központi szerződő felekkel szembeni túlzott kitettségének csökkenését, felül kell vizsgálnia a vonatkozó felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet, és javaslatot kell tennie e követelmény további pontosítására, és ezzel összefüggésben szükség esetén javasolnia kell megfelelő alkalmazkodási időszak meghatározását.

(31)A Covid19-világjárvány miatti 2020. évi piaci zavarok, valamint az Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan orosz katonai agressziót követő 2022. évi magas energiapiaci árak megmutatták, hogy bár az illetékes hatóságok számára alapvető fontosságú az együttműködés és az információcsere a határokon átnyúló hatásokkal járó események következtében felmerülő kockázatok kezelése érdekében, az ESMA még mindig nem rendelkezik az ilyen koordináció és az uniós szintű konvergens megközelítés biztosításához szükséges eszközökkel. Ezért lehetővé kell tenni az ESMA számára, hogy vészhelyzetben saját kezdeményezésére vagy megkeresésre – adott esetben kibővített összetétellel – összehívja a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság üléseit az illetékes hatóságok válaszintézkedéseinek hatékony koordinálása céljából. Az ESMA számára lehetővé kell tenni továbbá, hogy egyszerű megkeresés útján információkat kérjen a piaci szereplőktől annak érdekében, hogy ezekben az esetekben elláthassa koordinációs feladatát, és ajánlásokat bocsáthasson ki az illetékes hatóság számára.

(32)A központi szerződő felekre és az ESMA-ra háruló terhek csökkentése érdekében egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben az ESMA a 25. cikk (5) bekezdése első albekezdésének b) pontja alapján felülvizsgálja a harmadik országbeli központi szerződő fél elismerését, a harmadik országbeli központi szerződő fél nem kötelezhető arra, hogy új elismerés iránti kérelmet nyújtson be. Ugyanakkor az ESMA rendelkezésére kell bocsátania a felülvizsgálathoz szükséges valamennyi információt. Következésképpen a harmadik országbeli központi szerződő fél elismerésének ESMA általi felülvizsgálata nem minősülhet az adott központi szerződő fél új elismerésének.

(33)Lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy az egyenértékűségi határozat elfogadásakor eltekintsen attól a követelménytől, hogy az adott harmadik ország ténylegesen egyenértékű rendszerrel rendelkezzen a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése tekintetében. Annak mérlegelésekor, hogy ez a megközelítés milyen esetben lenne arányos, a Bizottság számos különböző tényezőt mérlegelhet, ideértve a Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottság és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete által közzétett, a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek való megfelelést, az adott joghatósági területen székhellyel rendelkező harmadik országbeli központi szerződő felek méretét, valamint – amennyiben ismert – az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek által az ilyen harmadik országbeli központi szerződő feleknél várhatóan végzett tevékenységet.

(34)Annak érdekében, hogy az ESMA és a harmadik országok érintett illetékes hatóságai közötti együttműködési megállapodások arányosak legyenek, az ilyen megállapodásoknak tükrözniük kell az adott harmadik országban engedélyezett központi szerződő felek által az Unióban nyújtott vagy nyújtani kívánt szolgáltatások körének sajátosságait, valamint azt, hogy ezek a szolgáltatások konkrét kockázatokat jelentenek-e az Unió, illetve egy vagy több tagállama számára. Az együttműködési megállapodásoknak ezért tükrözniük kell, hogy a harmadik országban székhellyel rendelkező központi szerződő felek milyen mértékű kockázatot jelenthetnek az Unió, illetve egy vagy több tagállama pénzügyi stabilitására nézve.

(35)Az ESMA-nak ezért az adott joghatósági területen székhellyel rendelkező központi szerződő felek alapján a különböző harmadik országbeli joghatósági területekhez kell igazítania együttműködési megállapodásait. Az 1. szintű központi szerződő felek a központi szerződő felek profiljainak széles körét fedik le, ezért az ESMA-nak biztosítania kell, hogy az együttműködési megállapodás arányos legyen az egyes harmadik országbeli joghatósági területeken székhellyel rendelkező központi szerződő felek tekintetében. Az ESMA-nak figyelembe kell vennie többek között az érintett piacok likviditását, azt, hogy a központi szerződő felek elszámolási tevékenységei milyen mértékben denomináltak euróban vagy más uniós pénznemben, valamint azt, hogy az uniós szervezetek milyen mértékben veszik igénybe az ilyen központi szerződő felek szolgáltatásait. Tekintettel arra, hogy az 1. szintű központi szerződő felek túlnyomó többsége korlátozott mértékben nyújt elszámolási szolgáltatásokat az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek számára, az ESMA értékelésének és a bekérendő információknak az összes említett joghatósági területeken is korlátozottnak kell lenniük. Az 1. szintű központi szerződő felekre vonatkozó információkérések korlátozása érdekében az ESMA-nak elvben évente előre meghatározott körű információkat kell kérnie. Amennyiben az 1. szintű központi szerződő félből vagy joghatósági területből eredő kockázatok potenciálisan nagyobbak, több és szélesebb körű információ kérése lenne indokolt, legalább negyedévente. Az e rendelet hatálybalépésekor hatályban lévő együttműködési megállapodások kiigazítása azonban csak akkor követelhető meg, ha az érintett harmadik országbeli hatóságok ezt kérik.

(36)Amennyiben az elismerésre a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (2b) bekezdése alapján kerül sor, figyelembe véve, hogy az említett központi szerződő felek rendszerszintű jelentőséggel bírnak az Unió vagy annak egy vagy több tagállama számára, az ESMA és az érintett harmadik országbeli hatóságok közötti együttműködési megállapodásoknak az információk szélesebb körére és egyre gyakrabban történő cseréjére kell kiterjedniük. Ebben az esetben az együttműködési megállapodásoknak olyan eljárásokat is magukban kell foglalniuk, amelyek biztosítják a 2. szintű központi szerződő félnek az említett rendelet 25. cikke szerinti felügyeletét. Az ESMA-nak biztosítania kell, hogy az említett rendelet szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges valamennyi információt megszerezhesse, beleértve az említett rendelet 25. cikke (2b) bekezdésének való megfelelés biztosításához szükséges információkat, valamint az információk megosztását, amennyiben a központi szerződő fél összehasonlításon alapuló megfelelése részben vagy egészben megállapítást nyert. Annak érdekében, hogy az ESMA teljes körű és hatékony felügyeletet gyakorolhasson a 2. szintű központi szerződő felek felett, egyértelművé kell tenni, hogy ezeknek a központi szerződő feleknek rendszeresen tájékoztatniuk kell az ESMA-t.

(37)Annak biztosítása érdekében, hogy az ESMA tájékoztatást kapjon arról is, hogy a 2. szintű központi szerződő fél hogyan készül fel a pénzügyi zavarokra, hogyan enyhítheti azokat, illetve hogyan képes azokat helyreállítani, az együttműködési megállapodásoknak tartalmazniuk kell az ESMA azon jogát, hogy tájékoztatást kapjon, ha a 2. szintű központi szerződő fél helyreállítási tervet készít, vagy ha egy harmadik országbeli hatóság szanálási tervet készít. Az ESMA-t továbbá tájékoztatni kell az Unió, illetve egy vagy több tagállama pénzügyi stabilitása szempontjából releváns szempontokról, valamint arról, hogy az egyes klíringtagokat – és amennyiben ismertek, az ügyfeleket és a közvetett ügyfeleket – hogyan érintheti lényegesen az ilyen helyreállítási vagy szanálási terv végrehajtása. Az együttműködési megállapodásokban azt is jelezni kell, hogy az ESMA-t tájékoztatni kell, ha a 2. szintű központi szerződő fél aktiválni kívánja helyreállítási tervét, vagy ha a harmadik országbeli hatóságok megállapították, hogy olyan válsághelyzetre utaló jelek merülnek fel, amely hatással lehet a központi szerződő fél, klíringtagjai, ügyfelei és közvetett ügyfelei működésére.

(38)Az Unió, illetve egy vagy több tagállama pénzügyi stabilitását fenyegető potenciális kockázatok csökkentése érdekében a központi szerződő felek nem lehetnek más központi szerződő felek klíringtagjai, és nem fogadhatják el más központi szerződő felek vagy elszámolóházak klíringtagként vagy közvetett klíringtagként való csatlakozását.

(39)Az Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan orosz katonai agresszió következtében az árupiacokon a közelmúltban bekövetkezett események azt mutatják, hogy a nem pénzügyi szerződő felek nem rendelkeznek ugyanolyan hozzáféréssel a likviditáshoz, mint a pénzügyi szerződő felek. Ezért a nem pénzügyi szerződő felek számára nem engedhető meg, hogy ügyfélklíring-szolgáltatásokat kínáljanak, és a központi szerződő félnél vezetett számlájukon kizárólag a saját célra tartott eszközöket és pozíciókat tarthatják nyilván. Amennyiben a központi szerződő fél nem pénzügyi szerződő felet fogadott el vagy szándékozik elfogadni klíringtagként, a központi szerződő félnek biztosítania kell, hogy a nem pénzügyi szerződő felek teljesíteni tudják a biztosítéki követelményeket és a garanciaalaphoz való hozzájárulásokat, többek között stresszhelyzetben is. Tekintettel arra, hogy a nem pénzügyi szerződő felekre nem ugyanazok a prudenciális követelmények és likviditási biztosítékok vonatkoznak, mint a pénzügyi szerződő felekre, a központi szerződő felekhez való közvetlen hozzáférésüket azon központi szerződő felek illetékes hatóságainak kell nyomon követniük, amelyek azokat klíringtagként fogadják el. . A központi szerződő fél illetékes hatóságának rendszeresen be kell számolnia az ESMA-nak és a kollégiumnak a nem pénzügyi szerződő felek klíringtagként való elfogadása helyénvalóságáról. Az ESMA eseti szakértői értékelést követően véleményt adhat ki az ilyen intézkedések megfelelőségéről.

(40)Annak biztosítása érdekében, hogy az ügyfelek és a közvetett ügyfelek jobban láthatóak és kiszámíthatóbbak legyenek a letéti felhívások tekintetében, és ezáltal továbbfejlesszék likviditáskezelési stratégiáikat, a klíringtagoknak és az elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfeleknek biztosítaniuk kell az átláthatóságot ügyfeleik számára. A központi szerződő felekkel való szorosabb kapcsolatuk, valamint a központi elszámolással és likviditáskezeléssel kapcsolatos szakmai tapasztalatuk miatt a klíringtagok vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy világos és átlátható módon tájékoztassák az ügyfeleket a központi szerződő felek modelljeinek működéséről, többek között stresszesemények bekövetkezésekor is, valamint arról, hogy ezek az események milyen következményekkel járhatnak az ügyfelek számára előírt letétekre nézve, beleértve a klíringtagok által esetlegesen előírt letétkiegészítést is. A központi szerződő felek letéti modelljeinek jobb megértése javíthatja az ügyfelek azon képességét, hogy észszerűen előre tudják jelezni a letéti felhívásokat, és felkészüljenek a biztosíték-előírásra, különösen stresszhelyzetekben.

(41)Annak biztosítása érdekében, hogy a letéti modellek tükrözzék a jelenlegi piaci feltételeket, a központi szerződő feleknek nem csak rendszeresen, hanem folyamatosan felül kell vizsgálniuk biztosítékaik szintjét, figyelembe véve az ilyen felülvizsgálatok esetleges prociklikus hatásait. Napon belüli letétfelhívás és -beszedés esetén a központi szerződő feleknek vizsgálniuk kell továbbá azt, hogy a napon belüli letétbeszedés és -befizetés milyen hatással lehet a résztvevőik likviditási helyzetére.

(42)A likviditási kockázat pontos meghatározásának biztosítása érdekében azokat a szervezeteket, amelyek nemteljesítését a központi szerződő félnek figyelembe kell vennie az ilyen kockázat meghatározásakor, ki kell terjeszteni nemcsak a klíringtagok nemteljesítésére, hanem a likviditási szolgáltatók, elszámolási szolgáltatók vagy bármely más szolgáltató nemteljesítésére is.

(43)Annak érdekében, hogy megkönnyítsék az elszámoláshoz való hozzáférést azon szervezetek számára, amelyek nem rendelkeznek elegendő mennyiségű magas likviditású eszközzel, különösen az energiaipari vállalatok számára, az ESMA által meghatározandó feltételek mellett, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a központi szerződő fél figyelembe vegye ezeket a feltételeket a klíringtag bankokkal szembeni teljes kitettségének kiszámításakor, a kereskedelmi banki és az állami bankgaranciákat elismert biztosítéknak kell tekinteni. Emellett, tekintettel alacsony hitelkockázati profiljukra, egyértelműen meg kell határozni, hogy az állami garanciák is elismerhetők biztosítékként. Végezetül a központi szerződő félnek az általa biztosítékként elfogadott eszközökre alkalmazott levonások szintjének felülvizsgálatakor figyelembe kell vennie az ilyen felülvizsgálatok esetleges prociklikus hatásait.

(44)Annak érdekében, hogy a központi szerződő felek gyorsan tudjanak reagálni a kockázati modelljeik módosítását szükségessé tevő piaci fejleményekre, egyszerűsíteni kell a modellmódosítások jóváhagyási folyamatát. Amennyiben a változás nem jelentős, a modellmódosítás jóváhagyására irányuló, a kifogásról való lemondáson alapuló eljárást kell alkalmazni. A felügyeleti konvergencia biztosítása érdekében a 648/2012/EU rendeletnek meg kell határoznia azokat a módosításokat, amelyeket jelentősnek kell tekinteni. Így kell eljárni akkor, ha a központi szerződő fél pénzügyi helyzetének különböző szempontjaira és az általános kockázati szintre vonatkozó bizonyos feltételek teljesülnek.

(45)A 648/2012/EU rendeletet legkésőbb öt évvel e rendelet hatálybalépését követően felül kell vizsgálni. Ez időt biztosít az e rendelettel bevezetett módosítások alkalmazására. Bár a 648/2012/EU rendelet egészét felül kell vizsgálni, e felülvizsgálatnak a rendelet eredményességére és hatékonyságára kell összpontosítania céljainak elérése: az uniós elszámolási piacok hatékonyságának és biztonságának javítása, valamint az Unió pénzügyi stabilitásának megőrzése szempontjából. A felülvizsgálat során figyelembe kell venni továbbá az uniós központi szerződő felek vonzerejét, e rendeletnek az Unión belüli elszámolás ösztönzésére gyakorolt hatását, valamint azt, hogy a határokon átnyúló kockázatok jobb értékelése és kezelése milyen mértékben kedvezett az Uniónak.

(46)Az (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendelet 38 és a 648/2012/EU rendelet közötti összhang biztosítása, valamint a belső piac integritásának és stabilitásának megőrzése érdekében az (EU) 2017/1131 rendeletben egységes szabályokat kell megállapítani a pénzpiaci alapok által végrehajtott származtatott pénzügyi ügyletek partnerkockázatának kezelésére, amennyiben az ügyleteket a 648/2012/EU rendelet alapján engedélyezett vagy elismert központi szerződő fél számolta el. Mivel a központi elszámolási megállapodások csökkentik a származtatott pénzügyi ügyletekben rejlő partnerkockázatot, az alkalmazandó partnerkockázati korlátok meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a származtatott terméket az említett rendelet alapján engedélyezett vagy elismert központi szerződő fél központilag számolta-e el. Szabályozási és harmonizációs célból arra is szükség van, hogy a partnerkockázati korlátok abban az esetben szűnjenek meg, ha a szerződő felek az említett rendelettel összhangban engedélyezett vagy elismert központi szerződő feleket vesznek igénybe abból a célból, hogy elszámolási szolgáltatásokat nyújtsanak a klíringtagok és ügyfeleik részére.

(47)Az engedélyezésre, az engedély kiterjesztésére és a modelljóváhagyásra irányuló kérelmekre, az aktívszámla-vezetési követelményre és a központi szerződő felek részvételére vonatkozó követelményekre vonatkozó szabályok és felügyeleti gyakorlat következetes harmonizációjának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az ESMA által kidolgozott szabályozástechnikai standardokat fogadjon el a következők tekintetében: a központi szerződő felek által az engedélyezésre, az engedély kiterjesztésére és a modellmódosítások jóváhagyására irányuló kérelem esetén benyújtandó dokumentumok; a vonatkozó származtatott ügyletek keretében az uniós központi szerződő feleknél vezetett aktív számlákon bonyolítandó forgalom aránya, valamint az ezen arány kiszámításához alkalmazandó számítási módszer; az uniós klíringtagok és ügyfelek által a harmadik országbeli központi szerződő feleknél folytatott elszámolási tevékenységükről az illetékes hatóságok felé teljesített adatszolgáltatás terjedelme és részletei, valamint az elszámolási kötelezettségre vonatkozó értékhatároknak a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek mögöttes kategóriájában bekövetkező jelentős áringadozásokat követő felülvizsgálatát kiváltó mechanizmusok biztosítása a fedezeti mentesség hatályának és az elszámolási kötelezettségre alkalmazandó értékhatároknak a felülvizsgálata céljából; valamint a központi szerződő félhez való felvétel kritériumainak meghatározásakor figyelembe veendő elemek. A Bizottságnak az említett szabályozástechnikai standardokat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban kell elfogadnia.

(48)Annak biztosítására, hogy e rendelet végrehajtása egységes feltételekkel történjen, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy az ESMA által kidolgozott végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el a kérelmekhez szükséges dokumentumok formátuma, valamint az uniós klíringtagok és ügyfelek által a harmadik országbeli központi szerződő feleknél folytatott elszámolási tevékenységükről az illetékes hatóságok felé teljesített adatszolgáltatás formátuma tekintetében. A Bizottságnak az említett végrehajtás-technikai standardokat az EUMSZ 291. cikke szerinti végrehajtási jogi aktusok útján, az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban kell elfogadnia.

(49)Annak érdekében, hogy a 648/2012/EU rendelet célkitűzései szempontjából releváns legyen azon harmadik országok jegyzéke, amelyek szervezetei annak ellenére nem kaphatnak mentességet, hogy nem szerepelnek az említett jegyzékekben, továbbá annak biztosítása érdekében, hogy az engedélyezett központi szerződő félnél vezetett számlán bizonyos ügyletek elszámolására vonatkozó kötelezettség következetes harmonizációja biztosított legyen, amennyiben az ESMA a 25. cikk (2c) bekezdése szerinti értékelést végez, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás alkalmazását megalapozó nem lényeges változások jegyzéke továbbra is releváns maradjon, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a kötelezettség hatálya alá tartozó ügyletek kiigazítása és a nem lényeges változások jegyzékének módosítása céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson, és a konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban 39 foglalt elvekkel összhangban kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(50)Mivel a rendelet céljait, nevezetesen az uniós központi szerződő felek biztonságának és hatékonyságának a vonzerejük növelésével, az Unión belüli elszámolás ösztönzésével, valamint a kockázatok határon átnyúló figyelembevételének javításával történő növelését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a rendelet terjedelme és hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(51) A 648/2012/EU, az 575/2013/EU és az (EU) 2017/1131 rendeleteket ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 648/2012/EU rendelet módosításai

A 648/2012/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

Csoporton belüli ügyletek

(1)Nem pénzügyi szerződő felek viszonylatában azok a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek minősülnek csoporton belüli ügyletnek, amelyek megkötésére ugyanazon csoporthoz tartozó szerződő felek között kerül sor, feltéve, hogy a szerződő felek bevonása teljes körű egyazon konszolidált éves beszámolóba, és rájuk megfelelő központosított kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárások vonatkoznak, és ez utóbbi szerződő fél az Unióban rendelkezik székhellyel, illetve – amennyiben a szerződő fél székhelye harmadik országban van – az adott harmadik ország nem szerepel a (4) és (5) bekezdés szerinti jegyzékben.

(2)Pénzügyi szerződő felek viszonylatában az alábbiak bármelyike csoporton belüli ügyletnek minősül:

a)azok a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek, amelyeket egy ugyanazon csoporthoz tartozó szerződő féllel kötnek meg, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)a pénzügyi szerződő fél székhelye az Unióban van, vagy ha harmadik országban rendelkezik székhellyel, az adott harmadik ország nem szerepel a (4) és (5) bekezdés szerinti jegyzékben;

b)a másik szerződő fél pénzügyi szerződő fél, pénzügyi holdingtársaság, pénzügyi intézmény vagy kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás, amelyre megfelelő prudenciális követelmények vonatkoznak;

c)mindkét szerződő fél teljeskörűen bevont egyazon konszolidált éves beszámolóba;

d)mindkét szerződő félre megfelelő központosított kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárások vonatkoznak;

b)másik szerződő féllel kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek, amelyek esetében mindkét szerződő fél – az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – ugyanazon intézményvédelmi rendszerbe tartozik, amennyiben az e bekezdés a) pontjának ii. alpontjában megállapított feltétel teljesül;

c)azok a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek, amelyek az 575/2013/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően olyan hitelintézetek között jöttek létre, amelyek ugyanazon központi szerv kapcsolt vállalkozásai, illetve egy ilyen hitelintézet és a központi szerv között;

d)azok a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek, amelyeket egy ugyanazon csoporthoz tartozó nem pénzügyi szerződő féllel kötnek meg, feltéve, hogy az alábbi feltételek egyidejűleg teljesülnek:

a)a származtatott ügyletben részes mindkét fél teljeskörűen bevont egyazon konszolidált éves beszámolóba, és rájuk megfelelő központosított kockázatértékelési és -mérési, valamint megfelelő kontrolleljárások vonatkoznak;

b) a nem pénzügyi szerződő fél az Unióban vagy olyan harmadik országban rendelkezik székhellyel, amely nem szerepel a (4) és (5) bekezdés szerinti jegyzékben.

(3)E cikk alkalmazásában a szerződő felek akkor tekintendők egyazon konszolidált éves beszámolóba bevontnak, ha mindketten:

a)a 2013/34/EU irányelvvel vagy az 1606/2002/EK rendeletnek megfelelően elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal összhangban, illetve olyan csoport esetén, amely anyavállalatának központi irodája harmadik országban van, a harmadik ország – az 1569/2007/EK rendelettel összhangban a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal egyenértékűnek tekintett – általánosan elfogadott számviteli alapelveivel összhangban (vagy a harmadik ország olyan számviteli standardjaival összhangban, amelyek használata a nevezett rendelet 4. cikke alapján megengedett) bevonásra kerültek a konszolidálásba;

b)a 2013/36/EU irányelvvel összhangban ugyanazon összevont felügyelet alatt állnak, vagy olyan csoport viszonylatában, amely esetében az anyavállalat központi irodája harmadik országban található, a harmadik országbeli illetékes hatóság általi olyan ugyanazon összevont felügyelet alatt állnak, amely ellenőrzött módon egyenértékű a 2013/36/EU irányelv 127. cikkében megállapított elveknek megfelelő felügyelettel.

(4)E cikk alkalmazásában a következő harmadik országok bármelyikében székhellyel rendelkező szerződő felekkel folytatott ügyletek esetén a csoporton belüli ügyletekre vonatkozó mentességek egyike sem alkalmazható:

a)ha a harmadik ország az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkével összhangban szerepel a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet célzó rendszerükben stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok jegyzékében*1;

b)ha a harmadik ország szerepel az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről szóló tanácsi következtetések*2 I. mellékletében, valamint azok későbbi – évente kétszer, általában februárban és októberben jóváhagyott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett – frissítéseiben.

(5)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy amennyiben egy harmadik ország jogi, felügyeleti és végrehajtási keretrendszere fényében – beleértve a kockázatokat, köztük a partnerkockázatot és a jogi kockázatot is – indokolt, a 82. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, amelyekben azonosítja azon harmadik országokat, amelyek szervezetei nem részesülhetnek a csoporton belüli ügyletekre vonatkozó mentességek egyikében sem annak ellenére, hogy nem szerepelnek a (4) bekezdés szerinti jegyzékben.

___________________________________________________

*1    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

*2    A Tanács következtetései az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről és annak mellékleteiről (HL C 413. I., 2021.10.12., 1. o.).”

2.A 4. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az összes tőzsdén kívüli származtatott ügylet elszámolására vonatkozó kötelezettség nem vonatkozik az első albekezdés a) pontjának iv. alpontjában említett helyzetekben egyrészről a 4a. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő pénzügyi szerződő fél vagy a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő nem pénzügyi szerződő fél, másrészről pedig harmadik országban székhellyel rendelkező és nemzeti alapon működő nyugdíjkonstrukció-rendszerek között kötött ügyletekre, feltéve, hogy az ilyen szervezetet vagy rendszert a nemzeti jog alapján engedélyezték, felügyelik és ismerték el, továbbá amennyiben elsődleges célja nyugellátás nyújtása, és nemzeti joga szerint mentesül az elszámolási kötelezettség alól.”

3.A 4a. cikk (3) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az (1) bekezdésben említett pozíciók kiszámításakor a pénzügyi szerződő félnek figyelembe kell vennie valamennyi saját maga vagy a csoportjához tartozó egyéb jogalanyok által kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletet, amelyet nem a 14. cikk szerinti engedéllyel rendelkező vagy a 25. cikk szerint elismert központi szerződő fél számol el.”

4.A szöveg a következő 7a. és 7b. cikkel egészül ki:

„7a. cikk

Aktív számla

(1)    A 4a. cikk és a 10. cikk szerinti elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó és a (2) bekezdésben említett származtatott ügyletek bármely kategóriáját elszámoló pénzügyi szerződő feleknek vagy nem pénzügyi szerződő feleknek az ilyen ügyletek legalább egy részét a 14. cikk szerint engedélyezett központi szerződő feleknél vezetett számlákon kell elszámolniuk.

(2)    Az (1) bekezdésben említett kötelezettség hatálya alá tartozó származtatott ügyletek kategóriái a következők lehetnek:

a)    euróban és lengyel zlotyban denominált származtatott kamatügyletek;

b)    euróban denominált hitel-nemteljesítési csereügyletek (CDS);

c)    euróban denominált rövid lejáratú származtatott kamatügyletek (STIR).

(3)    Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség hatálya alá tartozó pénzügyi szerződő fél vagy nem pénzügyi szerződő fél kiszámítja a származtatott ügyletek (1) bekezdésben említett kategóriáiban a 14. cikk szerint engedélyezett központi szerződő feleknél végzett tevékenységeinek mértékét.

(4)    Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség hatálya alá tartozó pénzügyi vagy nem pénzügyi szerződő fél évente beszámol a (2) bekezdésben említett számítás eredményét alkalmazó központi szerződő fél vagy központi szerződő felek illetékes hatóságának, annak megerősítésével, hogy megfelel az említett bekezdésben meghatározott kötelezettségnek. A központi szerződő fél illetékes hatósága haladéktalanul továbbítja ezeket az információkat az ESMA-nak és a 23c. cikkben említett közös nyomonkövetési mechanizmusnak.

(5)    Az ESMA az EBH-val, az EIOPA-val és az ERKT-val együttműködve és a KBER-rel folytatott konzultációt követően szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza a következőket:

a)    a (2) bekezdésben említett származtatott ügyletek egyes kategóriáiban végzett tevékenység aránya; ezt olyan szinten kell meghatározni, amely az Unió vagy egy vagy több tagállama pénzügyi stabilitása szempontjából a 25. cikk (2c) bekezdése alapján rendszerszinten nagy jelentőségű szolgáltatásokat nyújtó 2. szintű központi szerződő feleknél az említett származtatott ügyletek elszámolásának csökkenését eredményezi, és amely biztosítja, hogy az ilyen származtatott ügyletek elszámolása már nem bír rendszerszinten nagy jelentőséggel;

b)    a (3) bekezdés szerinti számítási módszer.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket …-ig [Kiadóhivatal: kérjük a dátum beillesztését = 12 hónappal e rendelet hatálybalépését követően] benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(6)    Amennyiben az ESMA a 25. cikk (2c) bekezdése szerinti értékelést végez, és arra a következtetésre jut, hogy a 2. szintű központi szerződő felek által nyújtott bizonyos szolgáltatások vagy tevékenységek rendszerszinten nagy jelentőséggel bírnak az Unió, illetve egy vagy több tagállama számára, vagy hogy azok a szolgáltatások vagy tevékenységek, amelyeket az ESMA korábban az Unió, illetve egy vagy több tagállama számára rendszerszinten nagy jelentőségűként azonosított, már nem tekinthetők ilyennek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 82. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a (2) bekezdés ennek megfelelő módosítása céljából.

7b. cikk

Tájékoztatás az elszámolási szolgáltatásokról

(1)    A 14. cikk szerint engedélyezett központi szerződő félnél és a 25. cikk szerint elismert központi szerződő félnél is elszámolási szolgáltatásokat nyújtó klíringtagok és ügyfelek kötelesek tájékoztatni az ügyfelet arról a lehetőségről, hogy az ilyen ügyletet a 14. cikk szerint engedélyezett központi szerződő félnél számolják el, amikor valamelyik ügyfelük elszámolási szerződést nyújt be.

(2)    Az Unióban székhellyel rendelkező vagy az Unióban összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó csoport részét képező és a 25. cikk szerint elismert központi szerződő félnél elszámolást végző klíringtagok és ügyfelek évente beszámolnak az illetékes hatóságnak az adott központi szerződő félnél végzett elszámolási tevékenységük köréről, a következők mindegyikének meghatározásával:

a)    az elszámolt pénzügyi eszközök vagy nem pénzügyi szerződések típusa;

b)    az egy év alatt elszámolt összegek átlagértéke uniós pénznemenként és eszközosztályonként;

c)    a beszedett letétek összege;

d)    a garanciaalapi hozzájárulások;

e)    a legnagyobb fizetési kötelezettség.

Az illetékes hatóság haladéktalanul továbbítja ezeket az információkat az ESMA-nak és a 23c. cikkben említett közös nyomonkövetési mechanizmusnak.

(3)    Az ESMA az EBH-val, az EBFH-val és az ERKT-val együttműködve, valamint a KBER-rel folytatott konzultációt követően szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben részletesen meghatározza a (2) bekezdéssel összhangban szolgáltatandó információk tartalmát és részletességét, figyelembe véve, hogy a meglévő adatszolgáltatási keret alapján mely információk állnak már az ESMA rendelkezésére.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket …-ig [Kiadóhivatal: kérjük a dátum beillesztését = 12 hónappal e rendelet hatálybalépését követően] benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(4)    Az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza a (2) bekezdésben említett illetékes hatóságnak benyújtandó információk formátumát.

Az ESMA az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket …-ig [Kiadóhivatal: kérjük a dátum beillesztését = 12 hónappal e rendelet hatálybalépését követően] benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.”

5.A 9. cikk a következőképpen módosul:

a)    az (1) bekezdésben a harmadik és a negyedik albekezdést el kell hagyni;

b)    az (1a) bekezdés negyedik albekezdésében

– az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a) az említett harmadik országbeli jogalany pénzügyi szerződő félnek minősülne, ha az Unióban telepedett volna le; valamint”

– a b) pontot el kell hagyni.

6.A 10. cikk (2a)–(5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2a)    A pénzügyi szerződő fél érintett illetékes hatóságai, valamint a csoporthoz tartozó más jogalanyok érintett illetékes hatóságai együttműködési eljárásokat alakítanak ki a pozíciók hatékony csoportszintű kiszámításának biztosítása érdekében, továbbá abból a célból, hogy csoportszinten kiszámítsák és értékeljék a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos kitettség szintjét.

(3)    Az (1) bekezdésben említett pozíciók kiszámításakor az érintett nem pénzügyi szerződő fél figyelembe veszi mindazokat a tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket, amelyeket nem a 14. cikk szerinti engedéllyel rendelkező vagy a 25. cikk szerint elismert központi szerződő fél számol el, és amelyekről nem állapítható meg objektíven mérhető adatok alapján, hogy csökkentenék a nem pénzügyi szerződő fél kereskedelmi vagy likviditásfinanszírozási tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat.

(4)    Az ESMA az ERKT-vel és más érintett hatóságokkal folytatott konzultációt követően szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza a következőket:

a)    kritériumok annak megállapítására, hogy mely tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről állapítható meg objektíven mérhető adatok alapján, hogy csökkentik a (3) bekezdésben említett kereskedelmi vagy likviditásfinanszírozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat;

b)    a nyitott pozíciók és a jövőbeli nettó kitettségek szerződő felenként és tőzsdén kívüli származtatottügylet-kategóriánként megállapított rendszerszintű jelentőségének figyelembevételével meghatározott, elszámolási kötelezettségre vonatkozó értékhatárok;

c)    az elszámolási kötelezettségre vonatkozó értékhatárok értékeinek a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek mögöttes kategóriájában bekövetkező jelentős áringadozásokat követő felülvizsgálatát kiváltó mechanizmusok.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket …-ig [Kiadóhivatal: kérjük a dátum beillesztését = 12 hónappal e rendelet hatálybalépését követően] benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

Az ESMA az ERKT-vel konzultálva felülvizsgálja az első albekezdés b) pontjában említett elszámolási kötelezettségre vonatkozó értékhatárokat, figyelembe véve különösen a pénzügyi szerződő felek összekapcsoltságát. A felülvizsgálatot legalább kétévente, illetve szükség esetén – vagy ha az első albekezdés c) pontja alapján létrehozott mechanizmus előírja – korábban kell elvégezni, és annak keretében javasolható az első albekezdés b) pontjában meghatározott értékhatároknak az e cikk alapján elfogadott szabályozástechnikai standardok útján történő módosítása. Az elszámolási kötelezettségre vonatkozó értékhatárok felülvizsgálatakor az ESMA mérlegeli, hogy a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek azon kategóriái, amelyekre elszámolási kötelezettségre vonatkozó értékhatárt állapítottak meg, továbbra is a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek releváns kategóriái-e, vagy új kategóriák bevezetése szükséges.

A rendszeres felülvizsgálatról az ESMA-nak jelentést kell készítenie.

(5)    Minden tagállam kijelöl egy hatóságot, amely felelős a nem pénzügyi szerződő felek e rendelet szerinti kötelezettségeinek teljesítéséért. A kijelölt hatóság évente legalább egyszer – a 24. cikk szerinti vészhelyzet észlelése esetén gyakrabban – jelentést tesz az ESMA-nak a felelősségi körébe tartozó nem pénzügyi szerződő felek tőzsdén kívüli származtatott ügyletei keretében végzett tevékenységről, valamint azon csoport tevékenységéről, amelyhez az érintett szerződő felek tartoznak.

Az ESMA legalább kétévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak az uniós nem pénzügyi szerződő felek tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos tevékenységéről, amelyben meghatározza azokat a területeket, ahol nem valósul meg e rendelet konvergens és következetes alkalmazása, valamint az Unió pénzügyi stabilitását fenyegető lehetséges kockázatokat.”

7.A 11. cikk a következőképpen módosul:

a)    a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az a nem pénzügyi szerződő fél, amely első alkalommal tartozik az első albekezdésben megállapított kötelezettségek hatálya alá, kialakítja az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a 10. cikk (1) bekezdése második albekezdésének a) pontjában említett értesítést követő négy hónapon belül megfeleljen ezeknek a kötelezettségeknek. A nem pénzügyi szerződő felek mentesülnek az említett kötelezettségek alól az értesítést követő négy hónap során kötött szerződések tekintetében.”;

b)    a (3) bekezdés a következő albekezdésekkel egészül ki:

„Az a nem pénzügyi szerződő fél, amely első alkalommal tartozik az első albekezdésben meghatározott kötelezettségek hatálya alá, a 10. cikk (1) bekezdése második albekezdésének a) pontjában említett értesítéstől számított négy hónapon belül meghozza az e kötelezettségeknek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket. A nem pénzügyi szerződő felek mentesülnek e kötelezettségek alól az értesítést követő négy hónap során kötött szerződések tekintetében.

Az EBH iránymutatásokat vagy ajánlásokat adhat ki az első albekezdésben említett kockázatkezelési eljárások egységes alkalmazásának biztosítása érdekében, az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkében megállapított eljárással összhangban.

Az EBH az európai felügyeleti hatóságokkal együttműködve kidolgozza ezen iránymutatások vagy ajánlások tervezetét.”;

c)    a (15) bekezdés első albekezdésének aa) pontját el kell hagyni.

8.A 13. cikket el kell hagyni.

9.A 14. cikk a következőképpen módosul:

a)    a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)    Az (1) bekezdésben említett engedély az elszámoláshoz kapcsolódó tevékenységekre adható, és meghatározza azon szolgáltatásokat és tevékenységeket, amelyek nyújtására, illetve végzésére a központi szerződő fél jogosult, valamint felsorolja az engedély érvényességi körébe tartozó pénzügyieszköz-kategóriákat.

A pénzügyi eszközök elszámolására központi szerződő félként engedélyt kérelmező szervezetnek kérelmében az általa elszámolt pénzügyieszköz-kategóriákon kívül fel kell tüntetnie az elszámolásra alkalmas nem pénzügyi eszközök azon osztályait is, amelyeket az adott központi szerződő fél elszámolni szándékozik.

Amennyiben az e cikk alapján engedélyezett központi szerződő fél az elszámolásra alkalmas nem pénzügyi eszközök kategóriáit kívánja elszámolni, kérelmeznie kell az engedélye 15. cikk szerinti kiterjesztését.”;

b)    a cikk a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6)    E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az ESMA a KBER-rel szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez csatolandó szükséges dokumentumok jegyzékét, valamint meghatározza azokat az információkat, amelyeket e dokumentumoknak tartalmazniuk kell annak bizonyítása céljából, hogy a központi szerződő fél teljesíti e rendelet valamennyi vonatkozó követelményét.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket …-ig [Kiadóhivatal: kérjük a dátum beillesztését = 12 hónappal e rendelet hatálybalépését követően] benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(7)    Az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza a központi adatbázisba benyújtandó, az (1) bekezdésben említett engedély iránti kérelem elektronikus formátumát.

Az ESMA az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket …-ig [Kiadóhivatal: kérjük a dátum beillesztését = 12 hónappal e rendelet hatálybalépését követően] benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.”

10.A 15. cikk a következőképpen módosul:

a)    az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)    A működését a meglévő engedély által le nem fedett, további szolgáltatásokkal vagy tevékenységekkel kiterjeszteni kívánó központi szerződő fél kiterjesztés iránti kérelmet nyújt be illetékes hatóságához. A központi szerződő fél részére már engedélyezettől eltérő elszámolási szolgáltatások nyújtása vagy tevékenységek végzése a meglévő engedély kiterjesztésének tekintendő.

Az engedély kiterjesztése a következők valamelyikével összhangban történik:

a)a 17. cikkben meghatározott eljárás;

b)a 17a. cikkben meghatározott eljárás, amennyiben a kérelmező központi szerződő fél a 17a. cikk (3) bekezdése alapján ezt kéri.”;

b)    a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)    Az ESMA a KBER-rel szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza az engedély (1) bekezdés szerinti kiterjesztése iránti kérelemhez csatolandó szükséges dokumentumok jegyzékét, valamint meghatározza azokat az információkat, amelyeket e dokumentumoknak tartalmazniuk kell annak bizonyítása céljából, hogy a központi szerződő fél teljesíti e rendelet valamennyi vonatkozó követelményét.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket …-ig [Kiadóhivatal: kérjük a dátum beillesztését = 12 hónappal e rendelet hatálybalépését követően] benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.”;

c)    a cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4)    Az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza a központi adatbázisba benyújtandó, az engedély (1) bekezdésben említett kiterjesztése iránti kérelem elektronikus formátumát.

Az ESMA az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket …-ig [Kiadóhivatal: kérjük a dátum beillesztését = 12 hónappal e rendelet hatálybalépését követően] benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.”

11. A 17. cikk a következőképpen módosul:

a)    a cikk címe helyébe a következő szöveg lép:

„Az engedély megadására és az engedély iránti kérelem elutasítására, illetve az engedély kiterjesztésére vonatkozó eljárás;”

b)    az (1), a (2) és a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)    A kérelmező központi szerződő fél a 14. cikk (1) bekezdésében említett engedély iránti kérelmet vagy a 15. cikk (1) bekezdésében említett engedélykiterjesztés iránti kérelmet elektronikus formátumban, a (7) bekezdésben említett központi adatbázison keresztül nyújtja be. A kérelmet haladéktalanul meg kell osztani a központi szerződő fél illetékes hatóságával, az ESMA-val és a 18. cikk (1) bekezdésében említett kollégiummal.

A központi szerződő fél illetékes hatósága a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül visszaigazolja a kérelem kézhezvételét, és tájékoztatja a központi szerződő felet arról, hogy az tartalmazza-e a 14. cikk (6) és (7) bekezdésében, vagy – amennyiben a központi szerződő fél az engedély kiterjesztését kérte – a 15. cikk (3) és (4) bekezdésében előírt dokumentumokat.

Amennyiben a központi szerződő fél illetékes hatósága megállapítja, hogy nem nyújtották be a 14. cikk (6) és (7) bekezdésében vagy a 15. cikk (3) és (4) bekezdésében előírt valamennyi dokumentumot, elutasítja a központi szerződő fél kérelmét.

(2)    A kérelmező központi szerződő fél minden olyan információt az illetékes hatóság rendelkezésére bocsát, amely annak igazolásához szükséges, hogy minden, az e rendeletben rögzített követelménynek megfelel.

(3)    Az (1) bekezdés második albekezdésében meghatározott időszak (a továbbiakban: kockázatértékelési időszak) végétől számított 40 munkanapon belül a központi szerződő fél illetékes hatósága, az ESMA és a kollégium egyaránt elvégzik annak kockázatértékelését, hogy a központi szerződő fél megfelel-e az e rendeletben meghatározott vonatkozó követelményeknek. A kockázatértékelési időszak végéig:

a)a központi szerződő fél illetékes hatósága továbbítja határozattervezetét és jelentését az ESMA-nak és a kollégiumnak;

b)az ESMA a 24a. cikk (7) bekezdésével összhangban véleményt fogad el, és továbbítja azt a központi szerződő fél illetékes hatóságának és a kollégiumnak;

c)a kollégium a 19. cikknek megfelelően véleményt fogad el, és továbbítja azt a központi szerződő fél illetékes hatóságának és az ESMA-nak.

A b) pont alkalmazásában az ESMA a véleményébe belefoglalhat minden olyan feltételt vagy ajánlást, amelyet szükségesnek tart a központi szerződő fél kockázatkezelésében mutatkozó hiányosságok mérsékléséhez, különösen az azonosított, határokon átnyúló kockázatokkal vagy az Unió pénzügyi stabilitását érintő kockázatokkal kapcsolatban.

A c) pont alkalmazásában a kollégium a véleményébe belefoglalhat minden olyan feltételt vagy ajánlást, amelyet szükségesnek tart a központi szerződő fél kockázatkezelésében mutatkozó hiányosságok mérsékléséhez.”;

d)    a cikk a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a)    A (3) bekezdésben említett kockázatértékelési időszak alatt a központi szerződő fél illetékes hatósága, az ESMA vagy a kollégium bármely tagja közvetlenül a központi szerződő félnek nyújthat be kérdéseket. Amennyiben a központi szerződő fél a megkereső hatóság által meghatározott határidőn belül nem válaszol az ilyen kérdésekre, a központi szerződő fél illetékes hatósága, az ESMA vagy a kollégium a központi szerződő fél válaszának hiányában határozatot hozhat, vagy dönthet úgy, hogy legfeljebb 10 munkanappal meghosszabbítja az értékelési időszakot, amennyiben véleménye szerint a kérdés lényeges az értékelés szempontjából.

(3b)    A központi szerződő fél illetékes hatósága az ESMA véleményének és a kollégium véleményének kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül elfogadja határozatát, és továbbítja azt az ESMA-nak és a kollégiumnak.

Amennyiben a központi szerződő fél illetékes hatósága nem ért egyet az ESMA vagy a kollégium véleményével, beleértve az abban foglalt feltételeket vagy ajánlásokat is, határozatának teljes körű indokolást kell tartalmaznia, továbbá magyarázatot az említett véleménytől, feltételektől vagy ajánlásoktól való bármely jelentős eltérésre.

Az ESMA közzéteszi azt a tényt, hogy az illetékes hatóság nem felel meg vagy nem kíván megfelelni véleményének vagy a kollégium véleményének, illetve az abban foglalt feltételeknek vagy ajánlásoknak. Az ESMA eseti alapon úgy is határozhat, hogy közzéteszi azokat az indokokat, amelyek alapján az illetékes hatóság nem az ESMA vagy a kollégium véleményének, vagy az abban foglalt feltételeknek vagy ajánlásoknak megfelelően járt el.”;

e)    a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)    A központi szerződő fél illetékes hatósága – miután kellően figyelembe vette az ESMA és a (3) bekezdésben említett kollégium véleményét, beleértve az abban foglalt feltételeket és ajánlásokat is – csak akkor adhatja meg a 14. cikkben és a 15. cikk (1) bekezdése második albekezdésének a) pontjában említett engedélyt, ha teljes mértékben meggyőződött arról, hogy a kérelmező központi szerződő fél:

a)megfelel az e rendeletben meghatározott valamennyi követelménynek, beleértve adott esetben a nem pénzügyi eszközökkel kapcsolatos elszámolási szolgáltatások nyújtására vagy tevékenységek végzésére vonatkozó követelményeket is; valamint

b)a 98/26/EK irányelv szerinti rendszerként be van jelentve.

Az engedélyt megtagadják, ha a kollégium valamennyi tagja – a központi szerződő fél székhelye szerinti tagállam hatóságainak kivételével – a 19. cikk (1) bekezdésével összhangban, kölcsönös egyetértéssel olyan közös véleményt alakít ki, miszerint a központi szerződő fél nem kaphatja meg az engedélyt. A véleményben írásban, teljeskörűen és részletesen indokolni kell, hogy a kollégium miért ítéli meg úgy, hogy az e rendeletben vagy egyéb uniós jogszabályokban foglalt rendelkezések nem teljesülnek.

Amennyiben a kollégium nem tud a második albekezdés szerinti, kölcsönös egyetértéssel történő közös véleményt kialakítani, illetve amennyiben a kollégium kétharmados többséggel negatív véleményt fogalmazott meg, bármelyik érintett illetékes hatóság a kollégium kétharmados többségének támogatásával, a negatív vélemény elfogadásától számított 30 naptári napon belül az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban az ESMA elé utalhatja az ügyet.

A negatív határozatban írásban, teljeskörűen és részletesen indokolni kell, hogy a kollégium érintett tagjai miért ítélik meg úgy, hogy az e rendeletben vagy egyéb uniós jogszabályokban foglalt rendelkezések nem teljesülnek. Ebben az esetben a központi szerződő fél illetékes hatósága elhalasztja az engedélyre vonatkozó határozat meghozatalát, és megvárja, hogy az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkének (3) bekezdésével összhangban döntést hozzon az engedélyezésről. Az illetékes hatóság határozatát az ESMA határozatával összhangban hozza meg. A harmadik albekezdésben említett 30 naptári napos határidő letelte után az ügy már nem utalható az ESMA elé.

Amennyiben a kollégium valamennyi tagja – a központi szerződő fél székhelye szerinti tagállam hatóságainak kivételével – a 19. cikk (1) bekezdésével összhangban, kölcsönös egyetértéssel olyan közös véleményt alakít ki, amely szerint a központi szerződő fél nem kaphatja meg az engedélyt, a központi szerződő fél illetékes hatósága az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban az ESMA elé utalhatja az ügyet.

A központi szerződő fél székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága továbbítja a határozatot a többi érintett illetékes hatóságnak is.”;

f)    a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7)    Az ESMA központi adatbázist tart fenn, amely hozzáférést biztosít a központi szerződő fél illetékes hatósága, az ESMA és a központi szerződő fél kollégiumának tagjai (a továbbiakban: nyilvántartásba vett címzettek) számára az adatbázisban az adott központi szerződő fél vonatkozásában nyilvántartott valamennyi dokumentumhoz. A központi szerződő fél a 14. cikkben, a 15. cikk (1) bekezdése második albekezdésének a) pontjában és a 49. cikkben említett kérelmet az említett adatbázison keresztül nyújtja be.

A nyilvántartásba vett címzettek haladéktalanul feltöltik a központi szerződő féltől az (1) bekezdés szerinti kérelemmel kapcsolatban kapott összes dokumentumot, és a nyilvántartásba vett címzettek a központi adatbázison keresztül automatikusan tájékoztatást kapnak a tartalmi változásokról. A központi adatbázis tartalmazza a kérelmező központi szerződő fél által az (1) bekezdés alapján benyújtott valamennyi dokumentumot, valamint a központi szerződő fél illetékes hatósága, az ESMA és a kollégium által végzett értékelés szempontjából releváns minden egyéb dokumentumot.

A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság tagjai a 24a. cikk (7) bekezdése szerinti feladataik ellátása céljából szintén hozzáféréssel rendelkeznek a központi adatbázishoz. A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnöke a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság 24a. cikk c) pontjában és d) pontjának ii. alpontjában említett tagjai számára korlátozhatja a dokumentumokhoz való hozzáférést, amennyiben ez a titoktartással kapcsolatos aggályok alapján indokolt.”

12.A szöveg a következő 17a. és 17b. cikkel egészül ki:

„17a. cikk

A kifogásról való lemondáson alapuló eljárás a tevékenységek vagy szolgáltatások kiterjesztésére irányuló kérelem jóváhagyásakor

(1)    A kifogásról való lemondáson alapuló eljárás alkalmazandó a központi szerződő fél meglévő engedélyének nem lényeges módosításaira az alábbi esetekben, ha a javasolt további elszámolási szolgáltatás vagy tevékenység:

a)    teljesíti az alábbi feltételek mindegyikét:

i.    a központi szerződő fél egy vagy több, ugyanazon pénzügyieszköz-kategóriákba tartozó pénzügyi eszközt kíván elszámolni, amelyek elszámolására a 14. vagy 15. cikk alapján engedélyt kapott;

ii.    az i. pontban említett pénzügyi eszközökkel olyan kereskedési helyszínen kereskednek, amelyre vonatkozóan a központi szerződő fél már nyújt elszámolási szolgáltatásokat vagy végez tevékenységeket; valamint

iii.    a javasolt további elszámolási szolgáltatás vagy tevékenység nem jár új pénznemben történő fizetéssel;

b)    a központi szerződő fél engedélyében már szabályozott pénzügyieszköz-kategória új uniós pénznemmel egészül ki; vagy

c)    a központi szerződő fél engedélyében már szabályozott pénzügyieszköz-kategória egy vagy több további futamidővel egészül ki, feltéve, hogy a lejárati sáv nem bővül jelentősen.

(2)    A központi szerződő fél illetékes hatósága – az adott központi szerződő fél számára a 23b. cikk alapján létrehozott közös felügyeleti csoport hozzájárulásának mérlegelését követően – dönthet úgy is, hogy alkalmazza az e cikkben foglalt, kifogásról való lemondáson alapuló eljárást, amennyiben a központi szerződő fél ezt kéri, és amennyiben a javasolt további elszámolási szolgáltatás vagy tevékenység nem felel meg a következő feltételek egyikének sem:

a)azt eredményezi, hogy a központi szerződő félnek az ügyleti ciklus bármely pontján jelentősen ki kell igazítania működési struktúráját;

b)magában foglalja olyan ügyletek felkínálását, amelyek nem likvidálhatók azonos módon, például közvetlen ajánlat vagy aukció útján, vagy a központi szerződő fél által már elszámolt ügyletekkel együtt;

c)azt eredményezi, hogy a központi szerződő félnek új lényeges szerződési feltételeket kell figyelembe vennie, például a lejárati sávok jelentős bővítését vagy egy adott ügyletkategórián belül új opciólehívási módot;

d)olyan lényeges új kockázatok bevezetését eredményezi, amelyek a hivatkozott eszközök eltérő jellemzőihez kapcsolódnak;

e)új kiegyenlítési vagy teljesítési mechanizmus vagy szolgáltatás nyújtását foglalja magában, amely másik, a központi szerződő fél által korábban nem alkalmazott értékpapír-kiegyenlítési rendszerrel, központi értéktárral vagy fizetési rendszerrel való kapcsolat létrehozásával jár.

(3)    Annak a központi szerződő félnek, amely kiterjesztés iránti kérelmet nyújt be, és a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás alkalmazását kéri, be kell mutatnia, hogy üzleti tevékenységének további elszámolási szolgáltatásokra vagy tevékenységekre történő javasolt kiterjesztése miért értékelhető az (1) vagy (2) bekezdés szerint a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás keretében. A központi szerződő fél a 17. cikk (7) bekezdésében említett központi adatbázison keresztül elektronikus formátumban nyújtja be kérelmét, és rendelkezésre bocsát minden olyan információt, amely annak igazolásához szükséges, hogy az engedélyezés időpontjában megtette az e rendeletben meghatározott vonatkozó követelmények teljesítéséhez szükséges valamennyi intézkedést.

Az a központi szerződő fél, amely az engedély kiterjesztését kérelmezi, és a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás alkalmazását kéri, és a javasolt további elszámolási szolgáltatások vagy tevékenységek az (1) bekezdés hatálya alá tartoznak, a központi szerződő fél illetékes hatóságának a (4) bekezdés szerinti határozatát megelőzően megkezdheti az ilyen további pénzügyi eszközök vagy elszámolásra alkalmas nem pénzügyi eszközök elszámolását.

(4)    A (2) bekezdés szerinti kérelem kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül a központi szerződő fél illetékes hatósága – az adott központi szerződő fél számára a 23b. cikk alapján létrehozott közös felügyeleti csoport észrevételeinek mérlegelését követően – határoz arról, hogy a kérelem az e cikkben meghatározott, kifogásról való lemondáson alapuló eljárás hatálya alá tartozik-e, vagy ha a központi szerződő fél illetékes hatósága lényeges kockázatokat azonosított a központi szerződő fél üzleti tevékenységének további elszámolási szolgáltatásokra vagy tevékenységekre történő javasolt kiterjesztése következtében, akkor a 17. cikkben meghatározott eljárást kell-e alkalmazni. A központi szerződő fél illetékes hatósága értesíti határozatáról a kérelmező központi szerződő felet. Amennyiben a központi szerződő fél illetékes hatósága úgy határozott, hogy a 17. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni, a központi szerződő fél az értesítés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül beszünteti az elszámolási szolgáltatás nyújtását vagy az elszámolási tevékenységet.

(5)    Amennyiben a központi szerződő fél illetékes hatósága az adott központi szerződő fél számára a 23b. cikk szerint létrehozott közös felügyeleti csoport észrevételeinek mérlegelését követően az (1) bekezdés alkalmazása esetén a kérelem kézhezvételétől, illetve – amennyiben az említett bekezdés alkalmazandó – a (4) bekezdésben említett értesítés kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem emel kifogást a központi szerződő fél által javasolt további szolgáltatásokkal vagy tevékenységekkel szemben, és megerősíti, hogy az e cikkben meghatározott, kifogásról való lemondáson alapuló eljárás alkalmazandó, az engedélyt megadottnak kell tekinteni.

(6)    A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 82. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse ezt a rendeletet azáltal, hogy meghatározza az (1) bekezdésben felsorolt nem lényeges változások jegyzékét érintő változtatásokat, amennyiben az ilyen változás nem jelentene fokozott kockázatot a központi szerződő fél számára.

17b. cikk

Az ESMA és a kollégium véleményének kikérésére vonatkozó eljárás

(1)    A központi szerződő fél illetékes hatósága a 17. cikk (7) bekezdésében említett központi adatbázison keresztül elektronikus formátumban nyújtja be vélemény iránti kérelmét:

a)az ESMA véleménye esetében a 23a. cikk (2) bekezdése alapján, amennyiben az illetékes hatóság a 7., 8., 20., 21., 29., 30., 31., 32., 33., 35., 36., 41. és 54. cikkel kapcsolatban kíván határozatot elfogadni;

b)a kollégium véleménye esetében a 18. cikk alapján, amennyiben az illetékes hatóság a 20., 21., 30., 31., 32., 35., 41., 49., 51. és 54. cikkel kapcsolatban kíván határozatot elfogadni.

A vélemény iránti kérelmet haladéktalanul meg kell osztani a regisztrált címzettekkel.

(2)    Amennyiben a vonatkozó cikk másként nem rendelkezik, az ESMA és a kollégium az (1) bekezdésben említett kérelem kézhezvételétől számított 30 munkanapon belül (a továbbiakban: értékelési időszak) értékeli, hogy a központi szerződő fél megfelel-e a vonatkozó követelményeknek. Az értékelési időszak végéig:

a)    a központi szerződő fél illetékes hatósága továbbítja határozattervezetét és jelentését az ESMA-nak és a kollégiumnak;

b)    az ESMA a 24a. cikk (7) bekezdése első albekezdésének bc) pontjával összhangban véleményt fogad el, és továbbítja azt a központi szerződő fél illetékes hatóságának és a kollégiumnak. Az ESMA a véleményébe belefoglalhat minden olyan feltételt vagy ajánlást, amelyet szükségesnek tart a központi szerződő fél kockázatkezelésében mutatkozó hiányosságok mérsékléséhez, különösen az azonosított, határokon átnyúló kockázatokkal vagy az Unió pénzügyi stabilitását érintő kockázatokkal kapcsolatban;

c) a kollégium a 19. cikknek megfelelően véleményt fogad el, és továbbítja azt az ESMA-nak és a központi szerződő fél illetékes hatóságának. A kollégium véleménye magában foglalhat minden olyan feltételt vagy ajánlást, amelyet a kollégium szükségesnek tart a központi szerződő fél kockázatkezelésében mutatkozó hiányosságok mérsékléséhez.

(3)    Az ESMA véleményének és szükség esetén a kollégium véleményének kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül a központi szerződő fél illetékes hatósága az ESMA és a kollégium véleményének – beleértve az abban foglalt feltételeket és ajánlásokat is – kellő mérlegelését követően elfogadja határozatát, és továbbítja azt az ESMA-nak és a kollégiumnak.

Amennyiben a központi szerződő fél illetékes hatósága nem ért egyet az ESMA vagy a kollégium véleményével, beleértve az abban foglalt feltételeket vagy ajánlásokat is, határozatának teljes körű indokolást kell tartalmaznia, továbbá magyarázatot az említett véleménytől, feltételektől vagy ajánlásoktól való bármely jelentős eltérésre.

Az ESMA közzéteszi azt a tényt, hogy az illetékes hatóság nem felel meg vagy nem kíván megfelelni véleményének vagy a kollégium véleményének, illetve az abban foglalt feltételeknek vagy ajánlásoknak. Az ESMA eseti alapon úgy is határozhat, hogy közzéteszi azokat az indokokat, amelyek alapján az illetékes hatóság nem az ESMA vagy a kollégium véleményének, vagy az abban foglalt feltételeknek vagy ajánlásoknak megfelelően járt el.”

13.A 18. cikk a következőképpen módosul:

a)    az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A központi szerződő fél illetékes hatósága a hiánytalan kérelem 17. cikknek megfelelő benyújtásától számított 30 naptári napon belül létrehoz egy kollégiumot a 15., 17., 20., 21., 30., 31., 32., 35., 41., 49., 51. és 54. cikkben említett feladatok ellátásának megkönnyítésére.”;

b)    a (2) bekezdés a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„a)    a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság a 24a. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett elnöke vagy független tagjainak egyike, aki a kollégium igazgatását végzi és ellátja annak elnöki feladatait;”.

14.A 19. cikk a következőképpen módosul:

a)    az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)    Amennyiben a kollégiumnak e rendelet értelmében véleményt kell nyilvánítania, közös véleményt kell alkotnia, amelyben meghatározza, hogy a központi szerződő fél megfelel-e az e rendeletben meghatározott valamennyi követelménynek.

A 17. cikk (4) bekezdése harmadik albekezdésének sérelme nélkül, és amennyiben az első albekezdéssel összhangban nem kerül sor közös vélemény elfogadására, a kollégium ugyanezen határidőn belül többségi véleményt fogad el.”;

b)    a (3) bekezdés negyedik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A 18. cikk (2) bekezdésének ca) és i) pontjában említett kollégiumi tagok nem rendelkeznek szavazati joggal a kollégium véleményeire vonatkozóan.”;

c)    a (4) bekezdést el kell hagyni.

15.A 20. cikk (3)–(7) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)    A központi szerződő fél engedélye visszavonásának szükségességéről a központi szerződő fél illetékes hatósága a (6) bekezdéssel összhangban konzultál az ESMA-val és a kollégium tagjaival, kivéve, ha a határozatot sürgősséggel kell meghozni.

(4)    Az ESMA vagy a kollégium bármely tagja bármikor felkérheti a központi szerződő fél illetékes hatóságát, hogy vizsgálja meg, a központi szerződő fél továbbra is megfelel-e azoknak a feltételeknek, amelyek mellett az engedélyt megadták.

(5)    Az engedély visszavonását a központi szerződő fél illetékes hatósága korlátozhatja egy adott szolgáltatásra, tevékenységre vagy pénzügyi, illetve nem pénzügyi eszközre.

(6)    Mielőtt a központi szerződő fél illetékes hatósága határozatot hoz az engedély visszavonásáról egy adott szolgáltatás, tevékenység, vagy a pénzügyi, illetve nem pénzügyi eszközök valamely kategóriája tekintetében, a 17b. cikkel összhangban ki kell kérnie az ESMA és a kollégium véleményét.

(7)    Amennyiben a központi szerződő fél illetékes hatósága az engedély teljes egészében vagy egy adott szolgáltatás, tevékenység, vagy a pénzügyi, illetve nem pénzügyi eszközök valamely kategóriája tekintetében történő visszavonásáról határoz, a határozat az Unió egész területén hatályos.”

16.A 21. cikk a következőképpen módosul:

a)    az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)    A 22. cikkben említett illetékes hatóságok elvégzik a következő műveletek mindegyikét:

a)    felülvizsgálják a központi szerződő felek által az e rendeletnek való megfelelés érdekében alkalmazott megállapodásokat, stratégiákat, folyamatokat és mechanizmusokat;

b)    felülvizsgálják azokat a szolgáltatásokat vagy tevékenységeket, amelyek végzését a központi szerződő fél a 17a. cikk vagy a 49. cikk szerinti, kifogásról való lemondáson alapuló eljárásokat követően kezdte meg;

c)    értékelik azokat a kockázatokat, beleértve a pénzügyi és működési kockázatokat is, amelyeknek a központi szerződő felek ki vannak vagy ki lehetnek téve.”;

b)    a (3) és (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)    Az illetékes hatóságok az adott központi szerződő fél számára a 23b. cikk szerint létrehozott közös felügyeleti csoport észrevételeinek mérlegelését követően megállapítják az e cikk (1) bekezdésében említett felülvizsgálat és értékelés gyakoriságát és részletességét, különös tekintettel az érintett központi szerződő felek tevékenységeinek mértékére, rendszerszintű jelentőségére, jellegére, hatókörére, összetettségére és más pénzügyi piaci infrastruktúrákkal való összekapcsoltságára, valamint az ESMA által a 24a. cikk (7) bekezdése első albekezdésének ba) pontjával összhangban meghatározott felügyeleti prioritásokra. Az illetékes hatóságok legalább évente frissítik a felülvizsgálatot és az értékelést.

A központi szerződő feleknél helyszíni ellenőrzéseket kell végezni. Az illetékes hatóságok felkérik az adott központi szerződő fél számára a 23b. cikk alapján létrehozott közös felügyeleti csoport tagjait, hogy vegyenek részt a helyszíni ellenőrzésekben.

Az illetékes hatóság a 23b. cikk alapján az adott központi szerződő fél számára létrehozott közös felügyeleti csoport tagjai részére továbbítja a központi szerződő felektől a helyszíni ellenőrzések során vagy azokkal kapcsolatban kapott információkat.

(4)     Az illetékes hatóságok rendszeresen, de legalább évente jelentést nyújtanak be a kollégiumnak az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat és értékelés eredményeiről, beleértve azt is, hogy az illetékes hatóság megtett-e korrekciós intézkedéseket vagy szankciókat alkalmazott-e. Az illetékes hatóságok a naptári évre vonatkozó jelentést a következő naptári év március 30-ig közlik az ESMA-val. A jelentésről a kollégium a 19. cikk szerinti véleményt, az ESMA pedig a 24a. cikk (7) bekezdése első albekezdésének bc) pontja szerinti véleményt bocsát ki, a 17b. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően.”

17.A 23a. cikk a következőképpen módosul:

a)    az (1) és (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)    Az ESMA koordinációs szerepet tölt be az illetékes hatóságok és a kollégiumok között a következők érdekében:

a)    közös felügyeleti kultúra és egységes felügyeleti gyakorlat kialakítása;

b)    egységes eljárások és következetes megközelítések biztosítása;

c)    a felügyeleti eredmények következetességének erősítése, különös tekintettel azokra a felügyeleti területekre, amelyek határokon átnyúló dimenzióval vagy lehetséges határokon átnyúló hatással bírnak;

d)    vészhelyzetekben a koordináció megerősítése a 24. cikkel összhangban;

e)    a kockázatok értékelése az illetékes hatóságok számára a (2) bekezdés szerint arról megfogalmazott vélemény kiadásakor, hogy a központi szerződő felek megfelelnek-e e rendelet követelményeinek, különösen az azonosított, határokon átnyúló kockázatokkal vagy az Unió pénzügyi stabilitásával kapcsolatos kockázatokkal kapcsolatban, továbbá ajánlások megfogalmazása arra vonatkozóan, hogy a központi szerződő félnek hogyan kell csökkentenie ezeket a kockázatokat.

(2)    Az illetékes hatóságok a 7., 8. és 14. cikk, a 15. cikk (1) bekezdése második albekezdésének a) pontja, a 20. és 21. cikk, a 29–33. cikk, valamint a 35., 36., 41. és 54. cikk szerinti jogi aktusok vagy intézkedések elfogadása előtt véleményezésre benyújtják határozattervezeteiket az ESMA-nak.

Az illetékes hatóságok véleményezésre akkor is benyújthatják az ESMA-hoz határozataik tervezetét, ha egyéb jogi aktusokat vagy intézkedéseket fogadnak el a 22. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladataikkal összefüggésben.”;

b)    a (3) és a (4) bekezdést el kell hagyni.

18.A szöveg a következő 23b. és 23c. cikkel egészül ki:

„23b. cikk

Közös felügyeleti csoportok

(1)    A 14. cikk alapján engedélyezett minden egyes központi szerződő fél felügyeletére közös felügyeleti csoportot kell létrehozni. Minden egyes közös felügyeleti csoport a központi szerződő fél illetékes hatósága és az ESMA személyzetének tagjaiból, valamint a 18. cikk c), g) és h) pontjában említett kollégium egyes tagjaiból áll. A kollégium más tagjai is kérhetik a közös felügyeleti csoportban való részvételüket. A közös felügyeleti csoportok működését az illetékes hatóság kijelölt alkalmazottja koordinálja.

(2)    A közös felügyeleti csoport feladatai közé tartozik többek között – de nem kizárólag – a következők mindegyike:

a)    információk nyújtása az illetékes hatóságoknak, az ESMA-nak és a kollégiumoknak a 17a. cikk (2), (4) és (5) bekezdése, valamint a 21. cikk (3) bekezdése szerint;

b)    részvétel a 21. cikk (3) bekezdése szerinti helyszíni vizsgálatokban;

c)    adott esetben kapcsolattartás az illetékes hatóságokkal és a kollégium tagjaival;

d)    a központi szerződő fél illetékes hatóságának kérésére segítségnyújtás az említett illetékes hatóságnak annak értékelésében, hogy a központi szerződő fél megfelel-e e rendelet követelményeinek.

(3)    A központi szerződő fél illetékes hatósága felel a közös felügyeleti csoportok létrehozásáért.

(4)    Az ESMA és a közös felügyeleti csoportokban részt vevő hatóságok konzultálnak egymással, és megállapodnak a közös felügyeleti csoportok erőforrásainak felhasználásáról.

23c. cikk

Közös nyomonkövetési mechanizmus

(1)    Az ESMA közös nyomonkövetési mechanizmust hoz létre a (2) bekezdésben említett feladatok ellátására.

A közös nyomonkövetési mechanizmus a következőkből áll:

a)    az ESMA képviselői;

b)    az EBH és az EIOPA képviselői;

c)    a Bizottság, az ERKT és – az 1024/2013/EU tanácsi rendelettel összhangban ráruházott, az egységes felügyeleti mechanizmus keretében a hitelintézetek prudenciális felügyeletével kapcsolatos feladatok körében – az EKB képviselői.

A közös nyomonkövetési mechanizmus igazgatását és elnökletét az ESMA végzi. A közös nyomonkövetési mechanizmus elnöke a többi tag kérésére vagy saját kezdeményezésére más hatóságokat is meghívhat az üléseken való részvételre, amennyiben azok a megvitatandó témák szempontjából relevánsak.

(2)    A közös nyomonkövetési mechanizmus:

a)    nyomon követi a 7a. és 7b. cikkben meghatározott követelmények végrehajtását, beleértve az alábbiak mindegyikét:

i.    a 25. cikk (2c) bekezdése szerint azonosított, rendszerszinten nagy jelentőségű elszámolási szolgáltatásokkal szembeni teljes kitettség és a kitettségek csökkentése;

ii.    a 14. cikk szerint engedélyezett központi szerződő felek általi elszámolással és az ügyfelek ilyen központi szerződő felek által végzett elszámoláshoz való hozzáférésével kapcsolatos fejlemények, beleértve az ilyen központi szerződő felek által a számlák 7a. cikk szerinti létrehozásáért felszámított díjakat, valamint a klíringtagok által az ügyfeleiknek a 7a. cikk szerinti számlák létrehozásáért és az elszámolás lebonyolításáért felszámított díjakat;

iii.    az elszámolási gyakorlatok egyéb olyan jelentős fejleményei, amelyek hatással vannak a 14. cikk szerint engedélyezett központi szerződő feleknél történő elszámolás szintjére;

b)    nyomon követi az ügyfelek elszámolási kapcsolatait, beleértve a hordozhatóságot, valamint a klíringtagok és az ügyfelek más pénzügyi piaci infrastruktúrákkal való kölcsönös függőségeit és kölcsönhatásait;

c)    hozzájárul a központi szerződő felek rezilienciájára vonatkozó uniós szintű értékelések kidolgozásához, amelyek a központi szerződő feleket, klíringtagokat és ügyfeleket érintő likviditási kockázatokra összpontosítanak;

d)    azonosítja az uniós pénzügyi piacok integrációjából eredő koncentrációs kockázatokat, különösen az ügyfélklíring esetében, beleértve azt az esetet is, amikor több központi szerződő fél, klíringtag vagy ügyfél ugyanazt a szolgáltatót veszi igénybe;

e)    nyomon követi az uniós központi szerződő felek vonzerejének növelését, az uniós központi szerződő feleknél történő elszámolás ösztönzését és a határokon átnyúló kockázatok nyomon követésének fokozását célzó intézkedések hatékonyságát.

A közös nyomonkövetési mechanizmusban részt vevő szervek és az illetékes nemzeti hatóságok együttműködnek és megosztják egymással az első albekezdésben említett nyomonkövetési tevékenységek elvégzéséhez szükséges információkat.

Amennyiben a szükséges információk – köztük a 7a. cikk (4) bekezdésében említett információk – nem állnak rendelkezésre, az ESMA egyszerű kérés útján felkérheti az engedélyezett központi szerződő feleket, azok klíringtagjait és azok ügyfeleit, hogy bocsássák rendelkezésre azokat az információkat, amelyek lehetővé teszik az ESMA és a közös nyomonkövetési mechanizmusban részt vevő egyéb szervek számára az első albekezdésben említett értékelés elvégzését.

(3)    Az ESMA a közös nyomonkövetési mechanizmusban részt vevő egyéb szervekkel együttműködve éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a (2) bekezdés szerinti tevékenységei eredményeiről.

(4)    Az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 17. cikkével összhangban jár el, ha a közös nyomonkövetési mechanizmus keretében kapott információk alapján és az annak keretében folytatott megbeszéléseket követően:

a)    úgy véli, hogy az illetékes hatóságok nem biztosítják, hogy a klíringtagok és az ügyfelek megfeleljenek a 7a. cikkben meghatározott követelménynek;

b)    megállapítja, hogy az uniós jog állítólagos megsértése vagy alkalmazásának elmulasztása kockázatot jelent az Unió pénzügyi stabilitására nézve.

Mielőtt az ESMA az első albekezdéssel összhangban eljárna, az 1095/2010/EU rendelet 16. cikke alapján iránymutatásokat vagy ajánlásokat bocsáthat ki.

(5)    Amennyiben az ESMA a közös nyomonkövetési mechanizmus keretében kapott információk alapján és az annak keretében folytatott megbeszéléseket követően úgy ítéli meg, hogy a 7a. cikkben meghatározott követelménynek való megfelelés nem biztosítja hatékonyan az uniós klíringtagok és ügyfelek 2. szintű központi szerződő felekkel szembeni túlzott kitettségének csökkentését, felülvizsgálja a 7a. cikk (5) bekezdésében említett szabályozástechnikai standardokat, és szükség esetén 12 hónapot meg nem haladó megfelelő alkalmazkodási időszakot határoz meg.”

19.A 24. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„24. cikk

Vészhelyzetek

(1)    A központi szerződő fél illetékes hatósága vagy bármely más érintett hatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az ESMA-t, a kollégiumot, a KBER megfelelő tagjait, a Bizottságot és más érintett hatóságokat a valamely központi szerződő félhez kapcsolódó vészhelyzetről, beleértve a következők mindegyikét:

a)    olyan helyzetek vagy események, amelyek hatással vannak vagy valószínűleg hatással lesznek a 14. cikkel összhangban engedélyezett központi szerződő felek, azok klíringtagjai vagy ügyfelei prudenciális vagy pénzügyi stabilitására vagy alkalmazkodóképességére;

b) a központi szerződő fél az (EU) 2021/23 rendelet 9. cikke alapján életbe kívánja léptetni helyreállítási tervét, az illetékes hatóság az említett rendelet 18. cikke szerinti korai beavatkozási intézkedést hozott, vagy az illetékes hatóság az említett rendelet 19. cikke alapján előírta a központi szerződő fél felső vezetésének vagy igazgatóságának teljes vagy részleges visszahívását;

c) a pénzügyi piacokon olyan fejlemények következnek be, amelyek kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak a piaci likviditásra, a monetáris politika transzmissziójára, a fizetési rendszerek zavartalan működésére vagy a pénzügyi rendszer stabilitására bármely olyan tagállamban, ahol a központi szerződő fél vagy annak valamely klíringtagja székhellyel rendelkezik.

(2)    Az ESMA koordinálja az illetékes hatóságokat, az (EU) 2021/23 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése alapján kijelölt szanálási hatóságot és a kollégiumokat a központi szerződő féllel kapcsolatos vészhelyzetekre való közös reagálás kialakítása érdekében.

(3)    Vészhelyzetek esetén – kivéve, ha a szanálási hatóság az (EU) 2021/23 rendelet 21. cikke alapján szanálási intézkedést hozott egy központi szerződő féllel kapcsolatban – és az illetékes hatóságok válaszintézkedéseinek koordinálása céljából a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság ülését:

a)    a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnöke összehívhatja;

b)    a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság két tagjának kérésére a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnöke hívja össze.

(4)    Adott esetben a következő hatóságok bármelyike meghívható a (3) bekezdésben említett ülésre, figyelembe véve az ülésen megvitatandó kérdéseket:

a)    az érintett kibocsátó központi bankok;

b)    a klíringtagok felügyeletéért felelős érintett illetékes hatóságok, beleértve adott esetben az EKB-t is az 1024/2013/EU tanácsi rendelettel összhangban ráruházott, az egységes felügyeleti mechanizmus keretében a hitelintézetek prudenciális felügyeletével kapcsolatos feladatok körében;

c)    a kereskedési helyszínek felügyeletéért felelős érintett illetékes hatóságok;

d)    az ügyfelek felügyeletét ellátó érintett illetékes hatóságok, amennyiben ismertek;

e)    az (EU) 2021/23 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt illetékes szanálási hatóságok.

Amennyiben a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság az első albekezdésnek megfelelően ülést tart, az elnök tájékoztatja erről az EBH-t, az EIOPA-t, az ERKT-t és a Bizottságot, amelyeket kérésükre szintén meg kell hívni az ülésre.

(5)    Az ESMA egyszerű kérés formájában előírhatja, hogy az engedélyezett központi szerződő felek, azok klíringtagjai és ügyfelei, a hozzájuk kapcsolódó pénzügyi piaci infrastruktúrák, valamint a velük kapcsolatban álló olyan harmadik felek, amelyekhez az említett központi szerződő felek bizonyos operatív funkciókat vagy tevékenységeket szerveztek ki, minden szükséges információt adjanak meg az ESMA számára az e cikk szerinti koordinációs feladatai ellátásához.

(6)    Az ESMA a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság javaslatára az 1095/2010/EU rendelet 16. cikke alapján egy vagy több illetékes hatóságnak címzett vészhelyzeti ajánlásokat adhat ki, amelyekben a 16. cikkben, valamint a IV. és V. címben meghatározott követelményekkel összhangban ideiglenes vagy állandó felügyeleti határozatok elfogadására tesz javaslatot az Unió pénzügyi stabilitására gyakorolt jelentős káros hatások elkerülése vagy enyhítése érdekében. Az ESMA csak akkor adhat ki vészhelyzeti ajánlásokat, ha egynél több engedélyezett központi szerződő fél érintett, vagy ha az egész Unióra kiterjedő események destabilizálják a határokon átnyúlóan elszámolt piacokat.”

20.A 24a. cikk a következőképpen módosul:

a)    a (2) bekezdés d) pontjának ii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„ii.    amennyiben a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság a 14. cikkel összhangban engedélyezett központi szerződő felekkel összefüggésben ül össze, az e cikk (7) bekezdése szerinti megbeszélésekkel összefüggésben az engedélyezett központi szerződő felek által elszámolt pénzügyi eszközök uniós pénznemeit kibocsátó azon központi bankok, amelyek tagként való felvételüket kérték a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságba; e tagok nem rendelkeznek szavazati joggal.”;

b)    a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)    Az elnök adott esetben és szükség szerint megfigyelőként meghívhatja a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság üléseire a 18. cikkben említett kollégiumok tagjait, az ügyfelek érintett hatóságainak képviselőit, amennyiben ismertek, valamint az érintett uniós intézmények és szervek képviselőit.”;

c)    a (7) bekezdés a következőképpen módosul:

i.    a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„A 14. cikkel összhangban engedélyezett vagy engedélyt kérő központi szerződő felekkel kapcsolatban a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság a 23a. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában határozatokat készít és elvégzi az ESMA-ra ruházott és az alábbi pontokban meghatározott feladatokat:”;

ii.    a szöveg a következő ba), bb) és bc) ponttal egészül ki:

„ba)    legalább évente megvitatja és azonosítja a 14. cikk szerint engedélyezett központi szerződő felekre vonatkozó felügyeleti prioritásokat annak érdekében, hogy az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 29a. cikkével összhangban hozzájáruljon az uniós stratégiai felügyeleti prioritások kidolgozásához;

bb)    az 1024/2013/EU rendelet szerinti egységes felügyeleti mechanizmus keretében végzett feladatainak ellátása során az EBH-val, az EIOPA-val és az EKB-val együttműködve mérlegeli a központi szerződő felek tevékenységeiből eredő, határokon átnyúló kockázatokat, többek között azokat is, amelyek a határokon átnyúló kapcsolatokból adódó összeköttetések, függőségek és koncentrációs kockázatok miatt merülnek fel;

bc)    a felügyeleti tanács általi elfogadás céljából a 17. és 17b. cikkel összhangban véleménytervezeteket, valamint a 49. cikkel összhangban jóváhagyási határozattervezeteket készít elő;”

iii.    a bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az ESMA évente jelentést tesz a Bizottságnak a központi szerződő felek első albekezdés bb) pontjában említett tevékenységeiből eredő, határokon átnyúló kockázatokról.”

21.A 25. cikk a következőképpen módosul:

a)    a (4) bekezdés harmadik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az elismeréssel kapcsolatos határozatnak az 1. szintű központi szerződő felek esetében a (2) bekezdésben, a 2. szintű központi szerződő felek esetében pedig a (2) bekezdés a)–d) pontjában, valamint a (2b) bekezdésben szereplő feltételeken kell alapulnia. Az ESMA – az attól számított 180 munkanapon belül, hogy a második albekezdéssel összhangban megállapította, hogy a kérelem hiánytalan – írásban értesíti a kérelmező központi szerződő felet arról, hogy megadta-e az elismerést, csatolva határozatának teljes körű indokolását.”;

b)    az (5) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben a felülvizsgálatra az első albekezdés a) pontjával összhangban kerül sor, azt a (2)–(4) bekezdéssel összhangban kell elvégezni. Amennyiben a felülvizsgálatra az első albekezdés b) pontjával összhangban kerül sor, azt szintén a (2)–(4) bekezdéssel összhangban kell elvégezni, azonban az (1) bekezdésben említett központi szerződő fél nem kötelezhető arra, hogy új kérelmet nyújtson be, viszont az ESMA rendelkezésére kell bocsátania az elismerése felülvizsgálatához szükséges valamennyi információt.”;

c)    a (6) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben az Unió érdeke úgy kívánja, az Unió pénzügyi stabilitását érintő, az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagoknak és kereskedési helyszíneknek a harmadik országban székhellyel rendelkező központi szerződő felekben való várható részvételéből eredő potenciális kockázatokat figyelembe véve a Bizottság elfogadhatja az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktust, függetlenül attól, hogy teljesül-e az említett albekezdés c) pontja.”;

d)    a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7)    Az ESMA-nak hatékony együttműködési megállapodásokat kell kötnie azon harmadik országok megfelelő illetékes hatóságaival, amelyeknek jogi és felügyeleti keretrendszerét a (6) bekezdéssel összhangban e rendelettel egyenértékűnek ismerték el.”;

e)    a cikk a következő (7a), (7b) és (7c) bekezdéssel egészül ki:

„(7a)    Amennyiben az ESMA még nem határozta meg a központi szerződő fél besorolását, vagy ha az ESMA megállapította, hogy az érintett harmadik országbeli központi szerződő felek mindegyike vagy némelyike 1. szintű központi szerződő fél, a (7) bekezdésben említett együttműködési megállapodásoknak figyelembe kell venniük az elszámolási szolgáltatások e központi szerződő felek általi nyújtásával járó kockázatot, és meg kell határozniuk a következőket:

a)    az ESMA, a (3) bekezdés f) pontjában említett kibocsátó központi bankok és az érintett harmadik országok illetékes hatóságai közötti éves információcsere mechanizmusa annak érdekében, hogy az ESMA:

i.    biztosíthassa a központi szerződő fél megfelelését a (2) bekezdés szerinti elismerési feltételeknek;

ii.    azonosíthassa az Unió, illetve egy vagy több tagállama piaci likviditására vagy pénzügyi stabilitására gyakorolt esetleges lényeges hatásokat; valamint

iii.    nyomon követhesse az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok vagy az Unióban összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó csoport részét képező klíringtagok egy vagy több, harmadik országban székhellyel rendelkező központi szerződő félnél végzett elszámolási tevékenységeit;

b)    a negyedéves információcsere kivételes esetben alkalmazható mechanizmusa, amely a (2a) bekezdésben említett szempontokra és különösen a kockázati modellek és paraméterek jelentős változásaira, a központi szerződő fél tevékenységeinek és szolgáltatásainak kiterjesztésére, valamint az ügyfélszámla-struktúra változásaira vonatkozó részletes információkat követel meg annak feltárása céljából, hogy egy központi szerződő fél potenciálisan megközelíti-e a rendszerszintű jelentőséget az Unió, illetve egy vagy több tagállama pénzügyi stabilitása szempontjából, vagy valószínűsíthetően szert tehet-e ilyen jelentőségre;

c)    az ESMA azonnali értesítésére vonatkozó mechanizmus arra az esetre, ha egy harmadik országbeli illetékes hatóság úgy véli, hogy egy általa felügyelt központi szerződő fél megszegte az engedélyében vagy valamely egyéb, rá nézve kötelező jogszabályban foglalt feltételeket;

d)    a harmadik ország szabályozási és felügyeleti fejleményeinek hatékony nyomon követéséhez szükséges eljárások;

e)    az ESMA-nak, a 25c. cikkben említett, harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó kollégiumnak, valamint a (3) bekezdés f) pontjában említett kibocsátó központi bankoknak az elismert központi szerződő feleket érintő vészhelyzetekről – így az Unió vagy egy uniós tagállam piaci likviditására és pénzügyi rendszerének stabilitására potenciálisan kedvezőtlen hatást gyakorló pénzügyi piaci fejleményekről – történő, indokolatlan késedelem nélküli értesítésére vonatkozó mechanizmus, valamint az ilyen fejlemények kezelésére szolgáló eljárások és vészhelyzeti tervek;

f)    az ESMA által a 25f. cikkel, a 25k. cikk (1) bekezdésének b) pontjával, valamint a 25l., a 25m. és a 25p. cikkel összhangban hozott határozatok harmadik országbeli hatóságok által történő hatékony végrehajtásának biztosítására szolgáló eljárások;

g)    a harmadik ország hatóságainak hozzájárulása az általuk az együttműködési megállapodás értelmében szolgáltatott információknak a (3) bekezdésben említett hatóságokhoz és a harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó kollégium tagjainak való továbbításához, a 83. cikkben meghatározott szakmai titoktartási követelményeknek megfelelően.

(7b)    Amennyiben az ESMA megállapítja, hogy egy érintett harmadik országban legalább egy központi szerződő fél 2. szintű központi szerződő fél, a (7) bekezdésben említett együttműködési megállapodásoknak e 2. szintű központi szerződő felekkel kapcsolatban legalább a következőket kell meghatározniuk:

a)    a (7a) bekezdés a), c), d), e) és g) pontjában említett elemek, amennyiben az érintett harmadik országgal még nem jöttek létre a második albekezdés szerinti együttműködési megállapodások;

b)    az ESMA, a (3) bekezdés f) pontjában említett kibocsátó központi bankok és az érintett harmadik országok illetékes hatóságai közötti havi információcsere mechanizmusa, beleértve az ESMA által a központi szerződő fél (2b) bekezdésben említett követelményeknek való megfelelésének biztosítása érdekében kért valamennyi információhoz való hozzáférést;

c)    a felügyeleti tevékenységek koordinációjával kapcsolatos eljárások, ideértve a harmadik országbeli hatóságok beleegyezését a 25g. és a 25h. cikk szerinti vizsgálatokba, illetve helyszíni ellenőrzésekbe;

d)    az ESMA által a 25b., a 25f–25m., a 25p. és a 25q. cikkel összhangban hozott határozatok harmadik országbeli hatóságok által történő hatékony végrehajtásának biztosítására szolgáló eljárások;

e)    azon eljárások, amelyek révén a harmadik országbeli hatóságok haladéktalanul tájékoztatják az ESMA-t a következőkről, különös tekintettel az Unió, illetve egy vagy több tagállama szempontjából releváns szempontokra:

i.    helyreállítási és szanálási tervek kidolgozása, valamint az ilyen tervek későbbi lényeges módosításai;

ii.    ha a 2. szintű központi szerződő fél életbe kívánja léptetni helyreállítási tervét, vagy ha a harmadik országbeli hatóságok megállapították, hogy olyan válsághelyzetre utaló jelek merülnek fel, amely hatással lehet az adott központi szerződő fél működésére, különösen az elszámolási szolgáltatások nyújtására való képességére, vagy ha a harmadik országbeli hatóságok a közeljövőben szanálási intézkedést terveznek hozni.

(7c)    Amennyiben az ESMA úgy ítéli meg, hogy egy harmadik ország illetékes hatósága nem tesz eleget a (7), (7a) és (7b) bekezdéssel összhangban megkötött együttműködési megállapodásban meghatározott valamely rendelkezésnek, erről bizalmasan és késedelem nélkül tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság ilyen esetben úgy határozhat, hogy felülvizsgálja a (6) bekezdéssel összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktust.”

22.A 25b. cikk (1) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az ESMA minden 2. szintű központi szerződő féltől bekéri a következőket:

i.legalább évente annak megerősítése, hogy továbbra is teljesülnek a 25. cikk (2b) bekezdésének a), c) és d) pontjában említett követelmények;

ii.rendszeres időközönként mindazon információk és adatok, amelyek révén az ESMA képes felügyelni az adott központi szerződő felek megfelelését a 25. cikk (2b) bekezdésének a) pontjában említett követelményeknek.”

23.A 25p. cikk (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)    az érintett központi szerződő fél súlyosan és rendszeresen megsértette az e rendeletben megállapított bármely vonatkozó követelményt vagy a 25. cikkben előírt elismerési feltételek bármelyikét már nem teljesíti, és a megfelelően megállapított, de legfeljebb egyéves határidőn belül nem hozta meg az ESMA által előírt korrekciós intézkedéseket.”

24.A szöveg a következő 25r. cikkel egészül ki:

„25r. cikk

Nyilvános közlemény

A 25p. és a 25q. cikk sérelme nélkül az ESMA nyilvános közleményt adhat ki, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)a harmadik országbeli központi szerződő fél nem fizette meg a 25d. cikk alapján esedékes díjakat, vagy nem fizette meg a 25j. cikk szerint esedékes pénzbírságokat vagy a 25k. cikk szerinti időszakos kényszerítő bírságokat;

b)a központi szerződő fél a 25p. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott helyzetek egyikében sem hozta meg az ESMA által kért korrekciós intézkedéseket a megfelelően meghatározott, legfeljebb hat hónapos időkereten belül.”

25.A 26. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)    A központi szerződő felek megbízható irányítási rendszerrel rendelkeznek, amely magában foglalja a következőket: egymástól jól elhatárolt, átlátható és következetes felelősségi köröket előíró áttekinthető szervezeti felépítés, hatékony eljárások azoknak a kockázatoknak az azonosítására, kezelésére, nyomon követésére és jelentésére, amelyeknek a központi szerződő felek ki vannak vagy ki lehetnek téve, valamint megbízható adminisztratív és számviteli eljárásokat is tartalmazó megfelelő belső kontrollmechanizmusok. A központi szerződő fél nem lehet klíringtag, ügyfél, vagy nem válhat azzá, és nem köthet közvetett elszámolási megállapodást klíringtaggal azzal a céllal, hogy központi szerződő félnél elszámolási tevékenységeket végezzen.”

26.A 31. cikk a következőképpen módosul:

a)    a (2) bekezdés harmadik és negyedik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az illetékes hatóság azonnal, és minden esetben az e bekezdésben említett bejelentés kézhezvételét, valamint a (3) bekezdésben említett információk kézhezvételét követő két munkanapon belül írásban elismeri az átvételt a részesedést szerezni vagy elidegeníteni kívánó személy felé, továbbá megosztja az információkat az ESMA-val és a kollégiummal.

Az illetékes hatóság a bejelentés és a 32. cikk (4) bekezdésében említett lista alapján előírt, a bejelentéshez csatolandó valamennyi dokumentum átvétele írásos elismerésének napjától számított 60 munkanapon belül (a továbbiakban: az értékelési időszak) elvégzi a 32. cikk (1) bekezdésében előírt értékelést (a továbbiakban: az értékelés). A kollégium az értékelési időszak alatt a 19. cikk szerinti véleményt, az ESMA pedig a 24a. cikk (7) bekezdése első albekezdésének bc) pontja szerinti véleményt ad ki, a 17b. cikk szerinti eljárással összhangban.”;

b)    a (3) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az illetékes hatóság, az ESMA és a kollégium az értékelési időszak során – de az értékelési időszak ötvenedik munkanapjánál nem később – szükség esetén bármely olyan további információt bekérhet, amely szükséges az értékelés elvégzéséhez. Ezt az információkérést írásban, a szükséges pótlólagos információk megnevezésével kell megtenni.”

27. A 32. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az illetékes hatóság által a 31. cikk (2) bekezdésében előírt bejelentéssel és a 31. cikk (3) bekezdésében említett információkkal kapcsolatban végzett értékelésről a kollégium a 19. cikk szerinti véleményt, az ESMA pedig a 24a. cikk (7) bekezdése első albekezdésének bc) pontja szerinti véleményt ad ki, a 17b. cikkben meghatározott eljárással összhangban.”

28.A 35. cikk a következőképpen módosul:

a)    az (1) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A kockázatkezeléshez kapcsolódó fontosabb tevékenységeket a központi szerződő fél nem szervezheti ki, kivéve, ha azt az illetékes hatóság jóváhagyja. Az illetékes hatóság határozatáról a kollégium a 19. cikk szerinti véleményt, az ESMA pedig a 24a. cikk (7) bekezdésének bc) pontja szerinti véleményt ad ki, a 17b. cikkben meghatározott eljárással összhangban.”;

b)    a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)    A központi szerződő fél kérésre rendelkezésre bocsát minden olyan információt, amelyre az illetékes hatóságnak, az ESMA-nak és a kollégiumnak szüksége van ahhoz, hogy értékelni tudja a kiszervezett tevékenységek e rendeletnek való megfelelését.”

29.A 37. cikk a következőképpen módosul:

a)    az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)    A központi szerződő fél a kockázatkezelési bizottság 28. cikk (3) bekezdése szerinti tanácsai alapján – adott esetben elszámolt terméktípusonként – meghatározza a belépésre jogosult klíringtagok kategóriáit és a jogosultsági kritériumokat. E kritériumok a központi szerződő félben való részvételi lehetőség nyílt és méltányos biztosítása érdekében megkülönböztetésmentesek, átláthatók és objektívek, és biztosítják, hogy a klíringtagok elegendő pénzügyi forrással és működési kapacitással rendelkezzenek a központi szerződő félben való részvételből fakadó követelmények teljesítéséhez. A részvételt korlátozó kritériumok csak annyiban engedélyezhetők, amennyiben azok célja a központi szerződő fél kockázatának kontrollja. A kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy központi szerződő felek vagy elszámolóházak ne legyenek közvetlenül vagy közvetve klíringtagjai a központi szerződő félnek.”;

b)    a cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a)    A központi szerződő fél csak akkor fogadhatja el klíringtagként a nem pénzügyi szerződő feleket, ha bizonyítani tudják, hogy képesek teljesíteni a letéti követelményeket és a garanciaalaphoz való hozzájárulásokat, többek között piaci stresszhelyzetben is.

A nem pénzügyi szerződő feleket elfogadó központi szerződő fél illetékes hatósága rendszeresen felülvizsgálja ezeket a megállapodásokat, és jelentést tesz az ESMA-nak és a kollégiumnak azok megfelelőségéről.

A klíringtagként eljáró nem pénzügyi szerződő fél nem nyújthat ügyfélklíring-szolgáltatásokat, és a központi szerződő félnél vezetett számláján kizárólag a saját célra tartott eszközöket és pozíciókat tarthatja nyilván.

Az ESMA eseti szakértői értékelést követően véleményt vagy ajánlást adhat ki az ilyen megállapodások megfelelőségéről.”;

c)    a cikk a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7)    Az ESMA az EBH-val folytatott konzultációt követően szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben részletesebben meghatározza az (1) bekezdésben említett befogadási kritériumok megállapításakor figyelembe veendő elemeket.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az …-ig [Kiadóhivatal: kérjük a dátum beillesztését = 12 hónappal e rendelet hatálybalépését követően] benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.”

30.A 38. cikk a következőképpen módosul:

a)    a (7) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az elszámolási szolgáltatásokat nyújtó klíringtagok és az elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfelek világos és átlátható módon tájékoztatják ügyfeleiket arról, hogyan működnek – többek között stresszhelyzetekben – a központi szerződő fél letéti modelljei, és szimulációt biztosítanak számukra azon letéti követelményekről, amelyek különböző forgatókönyvek esetén vonatkozhatnak rájuk. Ez magában foglalja mind a központi szerződő fél által előírt biztosítékokat, mind pedig a klíringtagok és maguk az elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfelek által előírt további biztosítékokat.”;

b)    a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(8)    A központi szerződő fél klíringtagjai és az elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfelek egyértelműen tájékoztatják meglévő és potenciális ügyfeleiket azokról az esetleges veszteségekről vagy egyéb költségekről, amelyeket a központi szerződő fél működési szabályzata szerinti nemteljesítés-kezelési eljárások és veszteség- és pozícióelosztó megállapodások alkalmazásának eredményeként viselhetnek, beleértve a kompenzáció típusát is, amelyet a 48. cikk (7) bekezdésére tekintettel kaphatnak. Az ügyfeleknek kellően részletes információt kell adni annak biztosítása érdekében, hogy megértsék a legrosszabb esetben keletkező veszteségeket vagy egyéb költségeket, amelyek rájuk hárulhatnak, ha a központi szerződő fél helyreállítási intézkedéseket hajt végre.”

31.A 41. cikk a következőképpen módosul:

a)    az (1) és a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)    A központi szerződő fél a hitelkockázati kitettség korlátozására biztosítékot ír elő, hív le és gyűjt be a klíringtagoktól és adott esetben az interoperabilitási megállapodással rendelkező központi szerződő felektől. E biztosítékoknak elegendőnek kell lenniük azon potenciális kockázatok fedezésére is, amelyek a központi szerződő fél becslése szerint az érintett pozíciók lezárásáig felmerülhetnek. A biztosítéknak elegendőnek kell lennie a kitettség megfelelő időszak alatti változásainak legalább 99 %-ából eredő veszteségek fedezésére is, és biztosítania kell, hogy a központi szerződő fél legalább napi szinten teljes egészében biztosítékeszközzel fedezze kitettségét valamennyi klíringtagjával, és adott esetben azon központi szerződő felekkel szemben, amelyekkel interoperabilitási megállapodást kötött. A központi szerződő fél folyamatosan nyomon követi és felülvizsgálja biztosítékszintjét annak érdekében, hogy az tükrözze az aktuális piaci feltételeket, figyelembe véve az ilyen felülvizsgálatok lehetséges prociklikus hatásait.

(2)    A központi szerződő fél letéti követelményeinek kidolgozása során olyan modelleket és paramétereket alkalmaz, amelyek megfelelnek az elszámolt termékek kockázati jellemzőinek, és figyelembe veszik a biztosítékok beszedése között eltelt időszakokat, a piac likviditását, és a változások lehetőségét a tranzakciók időtartama során. A modelleket az illetékes hatóságnak jóvá kell hagynia, és azokról a 19. cikk szerinti véleményt, az ESMA-nak pedig a 24a. cikk (7) bekezdése első albekezdésének bc) pontja szerinti véleményt kell kiadnia, a 17b. cikk szerinti eljárással összhangban.

(3)    A központi szerződő fél napközbeni alapon hívja le és szedi be a letéteket, legalább az előre meghatározott értékhatárok átlépésekor. Ennek során a központi szerződő fél figyelembe veszi a napközbeni letétek beszedésének és kifizetéseinek a résztvevői likviditási helyzetére gyakorolt lehetséges hatását. A központi szerződő fél minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy az összes esedékes kifizetés beérkezését követően ne tartson napközbeni változó letétre vonatkozó lehívásokat.”

32.A 44. cikk (1) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A központi szerződő fél napi szinten méri potenciális likviditási szükségletét. Figyelembe veszi legalább az azon két jogalany – beleértve a klíringtagokat és a likviditásszolgáltatókat is – nemteljesítése által jelentett likviditási kockázatot, amelyekkel szemben kitettsége a legnagyobb.”

33.A 46. cikk a következőképpen módosul:

a)    az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)    A központi szerződő fél nagymértékben likvid, minimális piaci és hitelkockázatú biztosítékeszközöket fogadhat el a klíringtagokkal szembeni kezdeti vagy folyamatos kitettség fedezésére. A központi szerződő fél elfogadhat állami garanciákat, illetve állami vagy kereskedelmi bank által nyújtott garanciákat, feltéve, hogy azok a 41. cikkben említett likvidációs időszakon belül kérésre feltétel nélkül rendelkezésre állnak. Amennyiben egy központi szerződő félnek bankgaranciát nyújtanak, azt a központi szerződő félnek figyelembe kell vennie az olyan bankkal szembeni kitettség kiszámításakor, amely egyben klíringtag is. A központi szerződő fél megfelelő levonásokat (haircut) alkalmaz az eszközök értékére, és garantálja annak megjelenítését, hogy az eszközértékek mennyivel csökkenhetnek utolsó újraértékelésük és azon időpont között, amikorra értékesítésük észszerűen feltételezhető. A központi szerződő fél figyelembe veszi a valamely piaci résztvevő nemteljesítését követően jelentkező likviditási kockázatot, valamint a bizonyos eszközökhöz kapcsolódó koncentrációs kockázatot, ami az elfogadható biztosítékeszközök és a vonatkozó levonások megállapításához vezethet. A központi szerződő fél az általa biztosítékként elfogadott eszközökre alkalmazott levonások szintjének felülvizsgálatakor figyelembe veszi az ilyen felülvizsgálatok esetleges prociklikus hatásait.”;

b)    a (3) bekezdés első albekezdése b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„b)    az (1) bekezdésben említett levonások, figyelembe véve a prociklikusságuk korlátozására irányuló célkitűzést; valamint”.

34.A 49. cikk a következőképpen módosul:

a)    az (1)–(1e) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A központi szerződő fél rendszeresen felülvizsgálja a biztosítéki követelmények, a garanciaalaphoz való hozzájárulások, valamint a biztosítékeszközökre vonatkozó követelmények kiszámításához alkalmazott modelleket és paramétereket, továbbá a többi kockázatikontroll-mechanizmust. A modelleket szigorú és gyakori stressztesztnek veti alá, hogy értékelni tudja a rendkívüli, de valószerű piaci körülményekkel szembeni rezilienciájukat, és utóteszteket hajt végre az elfogadott módszer megbízhatóságának értékelésére. A központi szerződő fél a modellek jelentős módosításának elfogadása előtt azt egy független szereplővel validáltatja, tájékoztatja az illetékes hatóságot és az ESMA-t az elvégzett tesztek eredményeiről, és az (1a)–(1e) bekezdésnek megfelelően megszerzi az illetékes hatóság és az ESMA jóváhagyását is.

A kollégiumnak e cikknek megfelelően véleményt kell adnia az elfogadott modellekről, valamint azok jelentős módosításairól.

Az ESMA gondoskodik arról, hogy az európai felügyeleti hatóságok, a KBER és az Egységes Szanálási Testület megkapják a stressztesztek eredményeire vonatkozó információkat annak érdekében, hogy felmérhessék a pénzügyi vállalkozásoknak a nemteljesítő központi szerződő felekkel szembeni kitettségét.

(1a)    Amennyiben a központi szerződő fél az (1) bekezdésben említett modellek bármely jelentős módosítását tervezi, a 17. cikk (7) bekezdésében említett központi adatbázison keresztül elektronikus formátumban kérelmet nyújt be az ilyen módosítás engedélyezése iránt, amelyet haladéktalanul meg kell osztani a központi szerződő fél illetékes hatóságával, az ESMA-val és a kollégiummal. A központi szerződő fél a kérelméhez csatolja a kívánt módosítás független validálását.

Amennyiben a központi szerződő fél úgy ítéli meg, hogy az (1) bekezdésben említett modellek általa elfogadni kívánt módosítása nem jelentős az (1g) bekezdésben említettek szerint, a központi szerződő félnek kérnie kell, hogy a kérelmet az (1b) bekezdés szerinti, kifogásról való lemondáson alapuló eljárás alá vonják. Ebben az esetben a központi szerződő fél a központi szerződő fél illetékes hatóságának és az ESMA-nak az (1b) bekezdés szerinti határozatát megelőzően megkezdheti a módosítás alkalmazását.

A központi szerződő fél illetékes hatósága a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül az ESMA-val együttműködve visszaigazolja a kérelem kézhezvételét, megerősítve a központi szerződő fél felé, hogy a kérelem tartalmazza a szükséges dokumentumokat. Ha valamelyikük arra a következtetésre jut, hogy a kérelem nem tartalmazza a szükséges dokumentumokat, a kérelmet el kell utasítani.

(1b)    Az illetékes hatóság és az ESMA az (1a) bekezdés harmadik albekezdésében említett időponttól számított 10 munkanapon belül értékeli, hogy a javasolt módosítás az (1g) bekezdés szerinti jelentős módosításnak minősül-e. Amennyiben valamelyikük arra a következtetésre jut, hogy a módosítás megfelel az (1g) bekezdésben említett feltételek egyikének, a kérelmet az (1c), (1d) és (1e) bekezdés alapján kell értékelni, és a központi szerződő fél illetékes hatósága az ESMA-val együttműködve írásban tájékoztatja erről a kérelmező központi szerződő felet.

Amennyiben az (1a) bekezdés harmadik albekezdésében említett időponttól számított 10 munkanapon belül a kérelmező központi szerződő felet nem tájékoztatják írásban arról, hogy a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás alkalmazására irányuló kérelmét elutasították, a módosítást érvényesnek kell tekinteni.

A kifogásról való lemondáson alapuló eljárás iránti kérelem elutasítása esetén a központi szerződő fél az első albekezdésben említett értesítéstől számított 5 munkanapon belül beszünteti a modellmódosítás alkalmazását. Az értesítést követő 10 munkanapon belül a központi szerződő fél visszavonja a kérelmet, vagy kiegészíti a kérelmet a módosítás független validálásával.

(1c)    Az (1a) bekezdés harmadik albekezdésében említett időponttól számított 30 munkanapon belül:

a)az illetékes hatóság elvégzi a jelentős módosítás kockázatértékelését, és jelentését benyújtja az ESMA-nak és a kollégiumnak;

b)az ESMA elvégzi a jelentős módosítás kockázatértékelését, és jelentését benyújtja a központi szerződő fél illetékes hatóságának és a kollégiumnak.

(1d)    Az (1c) bekezdésben említett jelentések kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül a központi szerződő fél illetékes hatósága és az ESMA a jelentések figyelembevételével határozatot fogad el, és tájékoztatják egymást a meghozott határozatról. Ha valamelyikük nem hagyta jóvá a módosítást, a jóváhagyást meg kell tagadni.

(1e)    Az illetékes hatóság és az ESMA az (1d) bekezdésben említett határozatok elfogadásától számított 5 munkanapon belül írásban, teljes körű indokolással tájékoztatja a központi szerződő felet a jóváhagyás megadásáról vagy elutasításáról.”;

b)a cikk a következő (1f) és (1g) bekezdéssel egészül ki:

„(1f)    A központi szerződő fél az illetékes hatósága és az ESMA általi jóváhagyás megszerzése előtt nem hajthatja végre a modelleknek az (1) bekezdésben említett jelentős módosítását. Az illetékes hatóság – az ESMA-val egyetértésben – az e rendelet 24. cikke szerinti vészhelyzet miatt kellően indokolt esetben engedélyezheti az említett modellek jelentős módosításának ideiglenes elfogadását azok jóváhagyása előtt. A modellek ilyen ideiglenes módosítása csak a központi szerződő fél illetékes hatósága és az ESMA által közösen meghatározott időtartamra engedélyezhető. Ezen időszak lejárta után a központi szerződő fél a modellmódosítást kizárólag akkor alkalmazhatja, ha azt az (1a), (1c), (1d) és (1e) bekezdés szerint jóváhagyták.

(1g)    Jelentős a módosítás akkor, ha az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:

a)    a módosítás az előfinanszírozott pénzügyi források teljes összegének – beleértve a biztosítéki követelményeket, a garanciaalapot és a saját kockázatvállalást is – több mint 15 %-os csökkenését vagy növekedését eredményezi;

b)    a letéti modell struktúrája, strukturális elemei vagy biztosítékparaméterei megváltoznak, vagy letéti modult vezetnek be, szüntetnek meg vagy módosítanak oly módon, amely e letéti modulnak a központi szerződő fél szintjén 15 %-nál nagyobb mértékű csökkenését vagy növekedését eredményezi;

c)    a portfólió-ellentételezések kiszámításához használt módszertan megváltozik, ami az e pénzügyi eszközökre vonatkozó teljes biztosítéki követelmény 10 %-nál nagyobb mértékű csökkenését vagy növekedését eredményezi;

d)    a nemteljesítési alappal szembeni való kitettség meghatározása céljából a stressztesztforgatókönyvek meghatározásának és kalibrálásának módszertana megváltozik, ami a garanciaalap 20 %-ánál nagyobb mértékű csökkenéséhez vagy növekedéséhez, illetve a garanciaalaphoz való egyéni hozzájárulások 50 %-ánál nagyobb mértékű növekedéshez vezet;

e)    a likviditási kockázat értékelésére és a koncentrációs kockázat nyomon követésére alkalmazott módszertan megváltozott, ami bármely pénznemben a becsült likviditási igény 20 %-ot meghaladó csökkenéséhez vagy növekedéséhez, vagy a teljes likviditási igény 10 %-nál nagyobb mértékű növekedéséhez vezet;

f)    a biztosíték értékelésére, a biztosítéki levonás kalibrálására vagy a megállapított koncentrációs határértékekre alkalmazott módszertan oly módon módosul, hogy a nem pénzbeli biztosítékok összértéke több mint 10 %-kal csökken vagy nő; feltéve, hogy a központi szerződő fél által javasolt módosítás nem felel meg a központi szerződő fél engedélyének meghosszabbítására vonatkozóan a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott kritériumoknak;

g)    a modellek bármely egyéb olyan módosítása, amely lényeges hatással lehet a központi szerződő fél általános kockázatára.”;

c)    az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)    Az ESMA a KBER-rel szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza az engedély (1a) bekezdés szerinti jóváhagyása iránti kérelemhez csatolandó szükséges dokumentumok jegyzékét, valamint meghatározza azokat az információkat, amelyeket e dokumentumoknak tartalmazniuk kell annak bizonyítása céljából, hogy a központi szerződő fél teljesíti e rendelet valamennyi vonatkozó követelményét.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket …-ig [Kiadóhivatal: kérjük a dátum beillesztését = 12 hónappal e rendelet hatálybalépését követően] benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.”;

d)    a cikk a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6)    Az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza a központi adatbázisba benyújtandó, az (1a) bekezdésben említett jóváhagyás iránti kérelem elektronikus formátumát.

Az ESMA az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket …-ig [Kiadóhivatal: kérjük a dátum beillesztését = 12 hónappal e rendelet hatálybalépését követően] benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.”

35.Az 54. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)    Az interoperabilitási megállapodáshoz az érintett központi szerződő felek illetékes hatóságainak előzetes jóváhagyása szükséges. A központi szerződő felek illetékes hatóságai az ESMA véleményét a 24a. cikk (7) bekezdése első albekezdésének bc) pontjával összhangban, a kollégium véleményét a 19. cikkel összhangban kérik ki. A véleményt a 17b. cikkben meghatározott eljárás szerint kell kiadni.”

36.A 82. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottságnak az 1. cikk (6) bekezdésében, a 3. cikk (5) bekezdésében, a 4. cikk (3a) bekezdésében, a 7a. cikk (6) bekezdésében, a 17a. cikk (6) bekezdésében, a 25. cikk (2a) bekezdésében, a 25. cikk (6a) bekezdésében, a 25a. cikk (3) bekezdésében, a 25d. cikk (3) bekezdésében, a 25i. cikk (7) bekezdésében, a 25o. cikkben, a 64. cikk (7) bekezdésében, a 70. cikkben, a 72. cikk (3) bekezdésében és a 85. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 1. cikk (6) bekezdésében, a 3. cikk (5) bekezdésében, a 4. cikk (3a) bekezdésében, a 7a. cikk (6) bekezdésében, a 17a. cikk (6) bekezdésében, a 25. cikk (2a) bekezdésében, a 25. cikk (6a) bekezdésében, a 25a. cikk (3) bekezdésében, a 25d. cikk (3) bekezdésében, a 25i. cikk (7) bekezdésében, a 25o. cikkben, a 64. cikk (7) bekezdésében, a 70. cikkben, a 72. cikk (3) bekezdésében és a 85. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.”

37.A 85. cikk a következőképpen módosul:

a)    az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)    [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 5 évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig a Bizottság értékeli e rendelet alkalmazását, és általános jelentést készít. A Bizottság ezt a jelentést a megfelelő javaslatokkal együtt benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.”;

b)    a szöveg a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b)    [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 1 évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig az ESMA jelentést nyújt be a Bizottságnak a számlák elkülönítésére vonatkozó követelmény lehetőségéről és megvalósíthatóságáról a nem pénzügyi és pénzügyi szerződő felek elszámolási láncában. A jelentéshez költség-haszon elemzést kell csatolni.”;

c)    a (7) bekezdést el kell hagyni.

38.A 90. cikk a következőképpen módosul:

„Az ESMA [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 3 évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig értékeli az e rendelettel összhangban rá háruló hatáskörökből és feladatokból eredő személyzeti és erőforrásigényeit, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.”

2. cikk

Az 575/2013/EU rendelet módosításai 

Az 575/2013/EU rendelet 382. cikke a következőképpen módosul:

1.A (4) bekezdés b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„b) a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 8. pontjában meghatározott pénzügyi szerződő felekkel, az Unióban vagy olyan harmadik országban székhellyel rendelkező pénzügyi intézményekkel vagy kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokkal kötött csoporton belüli ügyletek, amelyek az említett pénzügyi szerződő felekre, pénzügyi vállalkozásokra vagy kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokra az Unióban alkalmazott követelményekkel legalább egyenértékű prudenciális és felügyeleti követelményeket alkalmaznak, kivéve, ha a tagállamok olyan nemzeti szintű jogszabályokat fogadnak el, amelyek előírják a bankcsoporton belüli strukturális elkülönítést, amely esetben az illetékes hatóságok előírhatják, hogy az említett, strukturálisan elkülönült szervezetek közötti, csoporton belüli ügyleteket vegyék figyelembe a szavatolótőke-követelményekben;”.

2.A cikk következő [(4c)] bekezdéssel egészül ki:

„[(4c)]    A (4) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a Bizottság – végrehajtási jogi aktus formájában, a 464. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásra is figyelemmel – határozatot fogadhat el arról, hogy az adott harmadik ország az Európai Unióban alkalmazott követelményekkel legalább egyenértékű prudenciális felügyeleti és szabályozási követelményeket alkalmaz-e.

Ilyen határozat hiányában az intézmények 2027. december 31-ig továbbra is kizárhatják az érintett csoporton belüli ügyleteket a CVA-kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményekből, feltéve, hogy az érintett illetékes hatóságok 2026. december 31. előtt jóváhagyták a harmadik ország esetében az említett kezelésre való jogosultságot. Az illetékes hatóságok 2027. március 31-ig értesítik az EBH-t az ilyen esetekről.”

3. cikk

Az (EU) 2017/1131 rendelet módosításai

Az (EU) 2017/1131 rendelet a következőképpen módosul:

1.A 2. cikk a következő 24. ponttal egészül ki:

„24.    »központi szerződő fél«: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 1. pontjában említett jogi személy.”

2.A 17. cikk a következőképpen módosul:

a)    a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)    A PPA ugyanazon szerződő féllel szembeni, a 13. cikkben meghatározott feltételeket teljesítő és nem a 648/2012/EU rendelet 14. cikkével összhangban engedélyezett vagy az említett rendelet 25. cikkével összhangban elismert központi szerződő félen keresztül központilag elszámolt származtatott ügyletekből eredő összesített kockázati kitettsége nem haladhatja meg a PPA eszközértékének 5 %-át.”;

b)    a (6) bekezdés első albekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)    a nem a 648/2012/EU rendelet 14. cikkével összhangban engedélyezett vagy az említett rendelet 25. cikkével összhangban elismert központi szerződő félen keresztül központilag elszámolt származtatott pénzügyi eszközök, amelyek partnerkockázati kitettséget jelentenek az említett szervezettel szemben.”

4. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.    A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

   1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

   1.2.    Az érintett szakpolitikai terület(ek)

   1.3.    A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

   1.4.    Célkitűzés(ek)

   1.4.1.    Általános célkitűzés(ek)

   1.4.2.    Konkrét célkitűzés(ek)

   1.4.3.    Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

   1.4.4.    Teljesítménymutatók

   1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása

   1.5.1.    Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

   1.5.2.    Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

   1.5.3.    Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

   1.5.4.    A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

   1.5.5.    A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

   1.6.    A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

   1.7.    Tervezett irányítási módszer(ek)

   2.    IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

   2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

   2.2.    Irányítási és kontrollrendszer(ek)

   2.2.1.    Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

   2.2.2.    A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

   2.2.3.    A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

   2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.    A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA    

   3.1.    A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)

   3.2.    A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

   3.2.1.    Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

   3.2.2.    Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

   3.2.3.    Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

   3.2.4.    A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

   3.2.5.    Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

   3.3.    A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul: 

☒ új intézkedés

◻  kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 40  

◻  jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

◻  egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé 

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.3.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

–Az uniós klíringrésztvevők által uniós és harmadik országbeli központi szerződő feleknél elszámolt ügyletek %-ában mérve.

–Az uniós központi szerződő felek jóváhagyott új termékeinek száma.

–A központi szerződő felek új termékeinek jóváhagyásához és a modellmódosítások jóváhagyásához átlagosan szükséges idő (napok száma).

–A kifogásról való lemondáson alapuló eljárások száma.

–Az uniós központi szerződő feleknél vezetett aktív számlákon kezelt átlagos összeg.

–Az uniós központi szerződő feleknél különböző pénznemben elszámolt ügyletek (abszolút értéken és a globális piacokhoz viszonyítva).

–Az uniós központi szerződő felek klíringtagjainak és ügyfeleinek száma.

–Az uniós szereplők által uniós központi szerződő feleken kívül vagy uniós pénznemben denominált ügyletek esetében elszámolt ügyletek volumene.

–Az ESMA által évente kiadott vélemények száma.

–Azon esetek száma, amikor az illetékes nemzeti hatóságok eltérnek az ESMA véleményétől.

–A létrehozott közös felügyeleti csoportok száma és az elvégzett feladatok.

–Azon esetek száma, amikor az ESMA koordinálta az információkéréseket vagy kérdést fogalmazott meg.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

◻ határozott időtartam

◻    időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

◻    pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

☒ határozatlan időtartam

Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 46  

◻  Bizottság általi közvetlen irányítás

◻ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

◻    végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

◻ közjogi szervek

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek

◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek

Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i) 

Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

Ez a jogalkotási kezdeményezés nem lesz hatással az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) vagy az Európai Unió egyéb szerveinek kiadásaira.

ESMA: A hatásvizsgálat csak mérsékelt többletköltségeket állapított meg az ESMA számára, ugyanakkor a javasolt intézkedésekből adódó hatékonyság költségcsökkenéshez vezet. Emellett egyes rendelkezések pontosítják és újrakalibrálják az ESMA szerepét, ugyanakkor nem képeznek új feladatokat, ennélfogva költségvetési szempontból semlegesnek tekintendők.

Az azonosított költségek a felügyeleti dokumentumok benyújtására szolgáló új informatikai eszköz létrehozásával és működtetésével kapcsolatosak. Annak ellenére azonban, hogy az ESMA-nál magasabb költségek merülhetnek fel egy ilyen új informatikai eszköz kifejlesztésével vagy kiválasztásával, valamint működtetésével kapcsolatban, az informatikai eszköz hatékonyságnövekedést is eredményez, így az ESMA számára is előnyös lesz. A hatékonyságnövekedésre a dokumentumok egyeztetése és megosztása terén végzett, lényegesen kevesebb manuális munkához, a határidők és kérdések nyomon követéséhez, valamint az illetékes nemzeti hatóságokkal, a kollégiummal és a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottsággal való koordinációhoz kapcsolódóan kerül sor. Ezek az előnyök valószínűleg meghaladják a felmerülő költségeket.

Ezenkívül az eszközök és eljárások módosításával, valamint a megerősített együttműködéssel kapcsolatban eleinte felmerülő többlet(papír)munka kezdetben növelheti a költségeket, ezek azonban idővel valószínűleg csökkennek vagy stabilizálódnak. Az ESMA-nak szabályozástechnikai/végrehajtási technikai standardokat (RTS/ITS) kell kidolgoznia a központi szerződő felek által a felügyeleti hatóságoknak benyújtandó dokumentumok formátumáról és tartalmáról, a klíringtagokra és ügyfelekre vonatkozó azon követelmény meghatározásáról, hogy aktív számlával kell rendelkezniük valamely uniós központi szerződő félnél, az arány kiszámításához alkalmazandó számítási módszertanról, az uniós klíringtagok és ügyfelek által a harmadik országbeli központi szerződő feleknél végzett elszámolási tevékenységükről, az illetékes hatóságok felé teljesített adatszolgáltatás hatóköréről és részleteiről, valamint az elszámolási kötelezettségre vonatkozó értékhatárok értékeinek a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek mögöttes kategóriájában bekövetkező jelentős áringadozásokat követő felülvizsgálatát kiváltó mechanizmusokról, hogy felülvizsgálják a fedezeti mentesség hatályát és az elszámolási kötelezettségre alkalmazandó értékhatárokat, a nyomonkövetési tevékenység eredményeit bemutató éves jelentés mellett. E tevékenységek végzése során az ESMA építhet a már meglévő belső folyamatokra és eljárásokra, és adott esetben ezeket az eljárásokat szabályozástechnikai/végrehajtás-technikai standardokká alakíthatja. Az egyes – már azonosított – eszközökre vonatkozó aktívszámla-vezetési követelmény meghatározása és az ilyen eszközök folyamatos nyomon követése során az ESMA figyelembe veheti az EMIR 25. cikkének (2c) bekezdése alapján végzett munkáját – és ennélfogva csak igen korlátozott mértékben lehet szüksége kiegészítő forrásokra – annak értékelésekor, hogy mely 2. szintű központi szerződő felek elszámolási szolgáltatásai bírnak rendszerszinten nagy jelentőséggel az Unió, illetve egy vagy több tagállama számára.

A költségelemzésben figyelembe veendő másik kategória az eljárások és eszközök új felügyeleti együttműködési keretet eredményező módosítása. A közös felügyeleti csoportokban való együttműködés és az uniós szintű közös nyomonkövetési mechanizmus létrehozása a felügyeleti keret új elemei. Ezek azonban főként a hatóságok közötti együttműködés javítására szolgáló eszközök, amelyek a hatóságok által már minden lényeges rész tekintetében elvégzett feladatokra terjednek ki, kivéve az uniós központi szerződő feleknél vezetett aktív számlákra vonatkozóan meghatározott követelmények végrehajtásának, például a központi szerződő felek által az ügyfeleknek az aktív számlák után felszámított hozzáférési díjak nyomon követését. Ezek az új struktúrák valószínűleg a személyi állomány bizonyos mértékű átszervezését kívánják meg, emellett további megbeszéléseket tehetnek szükségessé, jelentős költségvetési vonzatuk azonban nem lesz. Az újrakalibrált felügyeleti folyamat ráadásul előnyökkel is jár, ugyanis egyértelműbbé válnak a felelősségi körök, elkerülhető a feladatok szükségtelen megkettőzése, emellett csökken a munkaterhelés is a kifogásról való lemondáson alapuló eljárások bevezetése miatt, amelyeknek köszönhetően az ESMA és az illetékes nemzeti hatóságok az elszámolási szolgáltatások kiterjesztésével és a központi szerződő felek kockázati modelljeinek módosításával kapcsolatban a felügyelet lényeges vonatkozásaira összpontosíthatnak.

Azon harmadik országbeli központi szerződő felekkel szemben, amelyek nem hajlandók díjat fizetni az ESMA-nak, a javasolt megközelítés 6 hónap elteltével nyilvános közlemény kiadása, és egy év elteltével az elismerés visszavonásának kezdeményezése. Ez a változás a költségek tekintetében pozitív lesz. Ezzel elkerülhető, hogy az ESMA-nak jelentős mennyiségű munkát kelljen befektetnie anélkül, hogy azért díjazásban részesülne.

Emellett a javaslat bevezet olyan rendelkezéseket is, amelyek csupán pontosítják és újrakalibrálják az ESMA szerepét, így költségvetési szempontból semlegesnek tekintendők. Például az ESMA-nak jelenleg is kötelessége véleményt kiadni a felügyelet egyes vonatkozásai kapcsán, a javaslat azonban e vélemények tartalmának újrakalibrálásával biztosítja a felügyeleti folyamat nagyobb fokú hatékonyságát, az ESMA pedig hivatalosan is lehetőséget kap arra, hogy véleményt adjon ki a központi szerződő felek éves felülvizsgálatáról és értékeléséről, valamint engedélyük visszavonásáról, és egyértelmű szerepet vállaljon a vészhelyzetek koordinációjában. Ezek olyan feladatok, amelyek minden lényegi vonatkozásukban kapcsolódnak a felügyelet jelenleg is végzett munkájához, a rendelkezések pedig egyértelmű felelősségi körök meghatározásával pontosítják és megerősítik az ESMA pozícióját.

Az Európai Unió egyéb szervei: Bár a javaslat más európai uniós szervek, például az Európai Bizottság vagy az Európai Központi Bank szerepét érintő kisebb változtatásokat is bevezet, ezeknek nincsenek költségvetési vonzatai.

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

☒    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

◻    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Ha a javaslat/kezdeményezés egynél több operatív fejezetet is érint, ismételje meg a fenti szakaszt:

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet először a pénzügyi kimutatás mellékletébe (a belső szabályzat V. melléklete) kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet 

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

☒    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását

◻    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

☒    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

◻    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

A javaslat/kezdeményezés

☒    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

◻    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

◻    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban 

A javaslat/kezdeményezés

☒    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást

◻    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás 

☒    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

◻    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve ◻    

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27.).

(2)    A származtatott ügyletekkel és a központi szerződő felek pénzügyi piacokon belüli működésével kapcsolatos részletes háttér-információkat lásd a kísérő hatásvizsgálat 7. mellékletében.

(3)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendelete (2019. május 20.) a 648/2012/EU rendeletnek az elszámolási kötelezettség, az elszámolási kötelezettség felfüggesztése, a jelentéstételi kötelezettségek, a nem központi szerződő fél által elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó kockázatcsökkentési technikák, a kereskedési adattárak nyilvántartásba vétele és felügyelete, valamint a kereskedési adattárakkal szembeni követelmények tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 141., 2019.5.28., 42. o.).

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendelete (2019. október 23.) a 648/2012/EU rendeletnek a központi szerződő felek engedélyezésére vonatkozó eljárások és az érintett hatóságok, valamint a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerésére vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról (HL L 322., 2019.12.12., 1. o.).

(5)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/23 rendelete (2020. december 16.) a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről (HL L 22., 2021.1.22., 1. o.).

(6)    A rendelet a Pénzügyi Stabilitási Tanács által a pénzügyi válságot követően kidolgozott standardokra épül. Lásd: Pénzügyi Stabilitási Tanács: „A pénzügyi intézmények eredményes szanálási rendszereinek főbb sajátosságai” (2011. november), http://www.financialstabilityboard.org/publications/r_111104cc.pdf . 2014 októberében ágazatspecifikus mellékletekkel frissítve: http://www.financialstabilityboard.org/wp-content/uploads/r_141015.pdf  

(7)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/23 rendelete (2020. december 16.) a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről (HL L 22., 2021.1.22., 1. o.).

(8)    […].    

(9)    Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27.).

(10)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2034 irányelve (2019. november 27.) a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról (HL L 314., 2019.12.5.).

(11)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (átdolgozás) (HL L 302., 2009.11.17.).

(12)    A Bizottság közleménye – Tőkepiaci unió a polgárok és a vállalkozások számára – új cselekvési terv, COM(2020) 590.

(13)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Pénzügyi technológiai cselekvési terv: a nyitottság, az erő és a reziliencia előmozdítása, COM(2021) 32 final.

(14)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9.).

(15)    Például még nem fogadták el a szolgáltatások kiterjesztésének jóváhagyására, illetve a kockázati modellek módosításainak az EMIR 15. és 49. cikke szerinti jóváhagyására vonatkozó eljárásokat meghatározó szabályozástechnikai standardokat.

(16)     https://ec.europa.eu/info/business-economy-euro/banking-and-finance/regulatory-process-financial-services/consultations-banking-and-finance/targeted-consultation-review-central-clearing-framework-eu_en  

(17)     https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/13378-Derivatives-clearing-Review-of-the-European-Market-Infrastructure-Regulation_en  

(18)    A válaszadók inkább nem, illetve korlátozottan támogatták a 2. szintű nem uniós központi szerződő felekkel szembeni kitettségekre vonatkozó szigorúbb tőkekövetelmények meghatározását a CRR-ben, a 2. szintű nem uniós központi szerződő felek bizonyos körével szembeni kitettségek csökkentésére irányuló célok meghatározását, az uniós elszámolási kötelezettség bevezetését és makroprudenciális eszközök alkalmazását.

(19)    Az ESMA jelentése az egyesült királyságbeli központi szerződő felekről, 2021.

(20)     https://www.esrb.europa.eu/pub/pdf/other/esrb.letter220120_on_response_to_esma_consultation~3182592790.en.pdf

(21)    A Szabályozói Ellenőrzési Testület pozitív véleményére mutató link helye.

(22)    Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(23)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1131 rendelete (2017. június 14.) a pénzpiaci alapokról (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 169., 2017.6.30., 8. o.).

(24)    […].

(25)    […].

(26)    Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

(27)    COM(2017) 331.

(28)    Az ESMA jelentése: „Assessment report under Article 25(2c) of EMIR – Assessment of LCH Ltd and ICE Clear Europe Ltd”, 2021. december 16., ESMA91-372-1945.

(29)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2021. január 19.) – „Az európai gazdasági és pénzügyi rendszer: a nyitottság, az erő és a reziliencia előmozdítása”, COM(2021) 32 final.

(30)    Az ESMA jelentése: „Assessment report under Article 25(2c) of EMIR – Assessment of LCH Ltd and ICE Clear Europe Ltd”, 2021. december 16., ESMA91-372-1945.

(31)    Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(32)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

(33)    A Tanács következtetései az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről és annak mellékleteiről (HL C 413. I., 2021.10.12., 1. o.).

(34)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendelete (2019. május 20.) a 648/2012/EU rendeletnek az elszámolási kötelezettség, az elszámolási kötelezettség felfüggesztése, a jelentéstételi kötelezettségek, a nem központi szerződő fél által elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó kockázatcsökkentési technikák, a kereskedési adattárak nyilvántartásba vétele és felügyelete, valamint a kereskedési adattárakkal szembeni követelmények tekintetében történő módosításáról (HL L 141., 2019.5.28., 42. o.).

(35)    A Bizottság 149/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. december 19.) a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közvetett elszámolási megállapodásokról, az elszámolási kötelezettségről, a nyilvános jegyzékről, a kereskedési helyszínhez való hozzáférésről, a nem pénzügyi szerződő felekről és a nem központi szerződő fél által elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében alkalmazott kockázatcsökkentési technikákról szóló szabályozási technikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 52., 2013.2.23., 11. o.).

(36)    […].

(37)    Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(38)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1131 rendelete (2017. június 14.) a pénzpiaci alapokról (HL L 169., 2017.6.30., 8. o.).

(39)    HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(40)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(41)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendelete (2019. május 20.) a 648/2012/EU rendeletnek az elszámolási kötelezettség, az elszámolási kötelezettség felfüggesztése, a jelentéstételi kötelezettségek, a nem központi szerződő fél által elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó kockázatcsökkentési technikák, a kereskedési adattárak nyilvántartásba vétele és felügyelete, valamint a kereskedési adattárakkal szembeni követelmények tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 141., 2019.5.28., 42. o.).

(42)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2099 rendelete (2019. október 23.) a 648/2012/EU rendeletnek a központi szerződő felek engedélyezésére vonatkozó eljárások és az érintett hatóságok, valamint a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerésére vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról (HL L 322., 2019.12.12., 1. o.).

(43)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/23 rendelete (2020. december 16.) a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről (HL L 22., 2021.1.22., 1. o.).

(44)    A Bizottság közleménye – Tőkepiaci unió a polgárok és a vállalkozások számára – új cselekvési terv, COM(2020) 590.

(45)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai gazdasági és pénzügyi rendszer: a nyitottság, az erő és a reziliencia előmozdítása, COM(2021) 32 final.

(46)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx  

(47)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(48)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(49)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(50)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(51)    A hivatalos költségvetési nómenklatúra szerint.

(52)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(53)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(54)    A kimenet a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (például: a finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(55)    Az 1.4.2. pontban („Konkrét célkitűzés[ek]…”) leírtak szerint.

(56)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(57)    Technikai és/vagy adminisztratív támogatás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(58)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(59)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(60)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(61)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.