EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.12.7.

COM(2022) 689 final

2022/0401(APP)

Javaslat

A TANÁCS IRÁNYELVE

a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód, a foglalkoztatás és a munkavégzés terén a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód, a szociális biztonság, továbbá az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása terén a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód tekintetében az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó normákról, valamint a 2000/43/EK irányelv 13. cikkének és a 2004/113/EK irányelv 12. cikkének hatályon kívül helyezéséről

{SWD(2022) 386 final} - {SWD(2022) 387 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az egyenlőséggel foglalkozó szervek alapvető szerepet töltenek be az EU megkülönböztetésmentességi struktúrájában. Ezek olyan közjogi szervezetek, amelyek segítik a megkülönböztetés áldozatait, nyomon követik és jelentik a megkülönböztetéssel kapcsolatos problémákat, és hozzájárulnak az emberek jogaival és az egyenlőség értékével kapcsolatos tudatosság növeléséhez. Az uniós jog a jelenlegi állás szerint arra kötelezi az egyenlőséggel foglalkozó szerveket, hogy meghatározott területeken küzdjenek a faj, az etnikai származás és a nem alapján történő megkülönböztetés ellen. A nemzeti jogrendszerek gyakran szélesebb alkalmazási körről rendelkeznek.

E javaslat célja, hogy kötelező erejű normákat állapítson meg az esélyegyenlőséggel foglalkozó szervek számára a következő területeken:

a) a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód,

b) a foglalkoztatás és a munkavégzés terén a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód, valamint

c) a szociális biztonság, továbbá az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód.

 A Bizottság külön javaslatot fogadott el 1 a foglalkoztatás és a munkavégzés – beleértve az önfoglalkoztatást is – terén a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség területén működő esélyegyenlőségi szervekre vonatkozó kötelező normák létrehozásáról (a továbbiakban: „párhuzamos javaslat”). A párhuzamos javaslattal együtt e javaslat célja, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek számára megerősített keretet hozzon létre az Európai Unióban az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdítása, valamint a megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem érdekében, az egyenlőségről szóló, alább említett irányelvekben meghatározott területeken.

Egyenlőséggel foglalkozó szerveket először a faji egyenlőségről szóló (2000/43/EK) irányelv 2 hozott létre. Feladatuk az egyenlő bánásmód előmozdítása volt az alábbiak révén:

-Önálló segítségnyújtás a megkülönböztetés áldozatainak a megkülönböztetés miatti panaszaik érvényesítése során,

-független vizsgálatok folytatása a megkülönböztetés tárgyában,

-független jelentések kiadása, valamint ajánlások megfogalmazása bármely kérdésben, amely összefügg az ilyen megkülönböztetéssel.

Az egyenlőség tárgyában ezt követően elfogadott három irányelv ugyanezzel a küldetéssel ruházza fel az egyenlőséggel foglalkozó szerveket a saját területükön: a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében történő végrehajtásáról szóló (2004/113/EK) irányelv 3 , a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás területén történő megvalósításáról szóló (2006/54/EK) irányelv 4 és az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló (2010/41/EU) irányelv 5 . Az utóbbi kettő előírta a megfelelő európai szervekkel való információcsere feladatát is.

Az egyenlőséggel foglalkozó két másik irányelv, a foglalkoztatási egyenlőségről szóló (2000/78/EK) irányelv 6 és a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról szóló (79/7/EGK) irányelv 7 nem tartalmaz az egyenlőséggel foglalkozó szervekkel kapcsolatos rendelkezéseket. A gyakorlatban azonban számos tagállam döntött úgy, hogy belső jogi jogszabályok révén egyenlőséggel foglalkozó szerveket bíz meg a megkülönböztetés e két irányelv hatálya alá tartozó valamennyi indokával és területével kapcsolatos – és egyes esetekben még ennél is szélesebb körű 8 – feladatokkal. A tagállamok túlnyomó többségében ma már az egyenlőséggel foglalkozó olyan szervek működnek, amelyek a megkülönböztetés számos indokával és területével foglalkoznak, gyakran szélesebb körben, mint az uniós jog által védett területek. Azonban nem minden tagállamban ez a helyzet, és néhány esetben 9 az egyenlőséggel foglalkozó szervek feladatköre még nem fedi le a 2000/78/EK irányelvben és a 79/7/EGK irányelvben foglalt megkülönböztetési indokokat és területeket.

a)hatékonyan hozzájáruljanak a 79/7/EGK, a 2000/43/EK, a 2000/78/EK és a 2004/113/EK irányelv végrehajtásához;

b)hatékonyan segítsék a megkülönböztetés áldozatául esett személyek igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését;

c)mozdítsák elő az egyenlő bánásmódot és akadályozzák meg a megkülönböztetést.

Ez a javaslat az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó, a 2000/43/EK irányelv és a 2004/113/EK irányelvben foglalt meglévő rendelkezések tartalmára épül, hogy azokat megerősített és részletesebb szabályokkal váltsa fel. Az új szabályok tartalmazzák a két irányelvben előírt valamennyi minimumkötelezettséget.

Ez a javaslat megerősíti a védelmet az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség területén azáltal, hogy kiterjeszti az egyenlőséggel foglalkozó szervek megbízatását a 79/7/EGK irányelv és a 2000/78/EK irányelv szerinti megkülönböztetési indokokra és területekre.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A megosztott irányítású alapokra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet 28 előírja a tagállamok számára, hogy vonják be az egyenlőséggel foglalkozó szerveket az ilyen programok előkészítésébe, végrehajtásába és értékelésébe, többek között a monitoringbizottságokban való részvétel révén.

A nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről szóló irányelvre irányuló javaslat 30  a 2004/113/EK, a 2006/54/EK és a 2010/41/EU irányelv alapján létrehozott esélyegyenlőségi szervek potenciális szerepéről is rendelkezik. Rugalmasságot biztosít a tagállamoknak ahhoz, hogy bevonjanak egy egyenlőséggel foglalkozó szervet vagy más szervet a javasolt irányelvben meghatározott feladatok ellátásába, amelyek a következők: független segítségnyújtás és tanácsadás a nők elleni erőszak és a kapcsolati erőszak áldozatai számára; független jelentések közzététele és ajánlások megfogalmazása e témában; valamint információk cseréje a kapcsolódó európai szervekkel.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYEK BESZERZÉSE, ELEMZÉS ÉS AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK

•Szakértői vélemények beszerzése és elemzés

A Bizottság közbeszerzési szerződést kötött egy tanulmány elkészítésére egy visszamenőleges és előre tekintő elemző dokumentum elkészítésének támogatása céljából, az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó kötelező normákról szóló jogalkotási javaslat kidolgozása érdekében. Az elemző dokumentum mind ezt a javaslatot, mind a foglalkoztatás és a munkavégzés – beleértve az önfoglalkoztatást is – terén a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről szóló párhuzamos javaslatot kíséri. Tartalmazza az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó meglévő uniós rendelkezések visszamenőleges elemzését, valamint egy esetleges további uniós beavatkozás előre tekintő elemzését.

Teljes körű értékelésre és hatásvizsgálatra az alábbi okok miatt nem került sor:

(1)Arányosság – az uniós beavatkozás korlátozott hatóköre

A javaslatok mindössze az egyenlőséggel foglalkozó szervekre összpontosítanak, amelyekre az egyenlőségről szóló négy irányelvben egy cikk vonatkozik (két másik egyenlőségi irányelvben pedig nem szerepelnek). Az említett cikk a négy irányelvben szinte azonos. A javaslatok az irányelvek egyéb rendelkezéseit nem módosítják. A javaslatok részben az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó előírásokról szóló, meglévő 2018. évi bizottsági ajánláson alapulnak, amely 2021-ben értékelésre került. Ezért a vonatkozó irányelvek teljes körű értékelését a Bizottság nem tekintette sem arányosnak, sem szükségesnek.

(2)Az egyszerűsítési potenciál hiánya

A visszamenőleges elemzés azt mutatja, hogy az egyenlőségről szóló irányelvek egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó meglévő rendelkezései korlátozottak és homályosak. Ezekben a rendelkezésekben nincs egyszerűsítési potenciál. A 2018. évi ajánlás végrehajtásáról szóló visszajelzések között nem volt olyan, amely az egyszerűsítés szükségességére vagy adminisztratív teherre utalt volna.

(3)A hatások értékelésének nehézsége

A meglévő jogszabályok visszamenőleges elemzése

A visszamenőleges elemzés az egyenlőségről szóló irányelvekben és a 2018. évi ajánlásban szereplő, az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó uniós rendelkezések  42 eredményességével, hatékonyságával, koherenciájával, uniós hozzáadott értékével és relevanciájával foglalkozik.

Az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó meglévő uniós keret hatékonyságát a megkülönböztetés elleni küzdelem és annak megelőzése terén elért eredményekre tekintettel korlátozottnak értékelték. Némi előrelépés történt, különösen azokban a tagállamokban, ahol az uniós beavatkozás előtt nem léteztek egyenlőséggel foglalkozó szervek. A kívánt hatásokat 43 azonban nem érték el teljes mértékben. Az elemzés szerint a megkülönböztetés szintje továbbra is magas, és az áldozatok továbbra is kevéssé ismerik jogaikat. Az alacsony bejelentési arány továbbra is jelentős probléma, és a megkülönböztetéssel kapcsolatos tudatosság és ismeretek továbbra is korlátozottak. Számos egyenlőséggel foglalkozó szerv a hatáskörök és az erőforrások tekintetében nem rendelkezik megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy hatékonyan segítse az áldozatokat.

Az egyenlőséggel foglalkozó szervek meglévő uniós keretének hatékonysága korlátozottnak bizonyult az egyenlőséggel foglalkozó szervek megkülönböztetés elleni küzdelemre és annak megelőzésére való képessége tekintetében, a költségek és hasznok kérdéskörét pedig nem lehetett értékelni, főként amiatt, mert adatok csak korlátozottan álltak rendelkezésre. A visszamenőleges elemzés azt mutatja, hogy az irányelvek által biztosított jelenlegi uniós keret túl általános és szűk hatókörű, és nem tér ki az egyenlőséggel foglalkozó szervek felépítésére, hatékonyságára vagy erőforrásaira. Ezt a helyzetet a részletesebb 2018. évi ajánlás sem enyhítette, mivel az nem kötelező erejű. A visszamenőleges elemzés azt mutatja, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek erőforrásai ebben az összefüggésben jelentős problémát jelentenek, mivel tagállamonként igen eltérőek, és a legtöbb egyenlőséggel foglalkozó szerv esetében nem elegendőek ahhoz, hogy azok hatékonyan el tudják látni az összes feladatukat.

A meglévő uniós keret koherenciáját minden szinten összességében pozitívnak értékelték. Az elemzés azt mutatja, hogy az uniós keret nagymértékben összhangban van a Szerződésekkel és a Chartával, mivel célja az EU alapértékei közé tartozó egyenlőség és megkülönböztetésmentesség fokozása. Az egyenlőséget a Charta is alapvető jogként védi. Bár az egyes nemzetközi jogi eszközök, mint például az ENSZ-nek „az emberi jogok előmozdítása és védelme érdekében létrehozott nemzeti intézmények jogállásával kapcsolatos alapelvei” 44 (az úgynevezett párizsi alapelvek) és az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottságának 45 2. ajánlása eltérő jogi jellegük miatt részletesebbek, a különböző jogi eszközök tartalma ugyanaz.

A Bizottság az uniós hozzáadott értéket pozitívnak ítélte meg. Az elemzésből kitűnik, hogy a 2000/43/EK irányelv elfogadásának időpontjában az akkori 15 tagállamnak csak mintegy felében működött – korlátozott megbízatással rendelkező – egyenlőséggel foglalkozó szerv, és a fennmaradó 12 tagállam közül csak egy rendelkezett egyenlőséggel foglalkozó szervvel a csatlakozási folyamat előtt. A tanulmány elkészítésekor megkérdezett érdekelt felek megerősítették, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szerveket nem minden tagállamban hozták volna létre az EU fellépése nélkül. Az a tény, hogy a megkülönböztetés szintje 46 továbbra is magas a tagállamokban, azt mutatja, hogy továbbra is szükség van uniós szintű fellépésre. Ugyanakkor a jelenlegi jogi keretnél részletesebbnek és konkrétabbnak kellene lennie ahhoz, hogy a tagállamok által végrehajtandó intézkedéseket jogi szempontból egyértelműbbé tegye.

Az uniós keret eredeti célkitűzéseinek relevanciáját az eredeti és a jelenlegi igények fényében a Bizottság pozitívnak értékelte, az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó eredeti jogi keretet azonban túl szűknek és homályosnak találta. Ezt a nézetet széles körben osztja valamennyi érdekelt fél, különösen az egyenlőséggel foglalkozó szervek, a civil társadalmi szervezetek és a tagállamok. Az elemzés azt mutatta, hogy elsöprő támogatást élvez a fent említett problémák kezelését célzó további intézkedések hozatala 47 , valamint annak biztosítása, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek rendelkezzenek a megkülönböztetésmentesség területén jelentkező új – például az automatizált rendszerek használatával kapcsolatos – kihívások kezeléséhez szükséges erőforrásokkal, amelyek gyakorisága és súlyossága a technológiai fejlődéssel párhuzamosan nő.

A fentiek figyelembevételével számos tanulságot azonosítottunk, az alábbiak szerint. Az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó jelenlegi rendelkezések homályossága miatt az egyenlőséggel foglalkozó szervek számos problémával szembesülnek a tagállamokban, amint azt az alábbiakban kifejtjük. Bár a 2018. évi ajánlás e problémák kezelésére irányult, nem kötelező jellege miatt csak korlátozott hatása volt, a Bizottság ezért javasol most kötelező erejű jogi eszközt a problémák hatékonyabb kezelésére.

Erőforrások és függetlenség

Az elemzésből kitűnik, hogy az erőforrások hiánya visszatérő probléma, amely jelentősen akadályozza az egyenlőséggel foglalkozó szervek működését. Hasonlóképpen, a függetlenség hiánya akadályozza az egyenlőséggel foglalkozó szerveket feladataik és célkitűzéseik hatékony megvalósításában.

Segítségnyújtás az áldozatoknak

Az áldozatoknak nyújtott segítség és az e célból az egyenlőséggel foglalkozó szervekre ruházott hatáskörök tagállamonként igen eltérőek. A megkülönböztetésmentességhez való alapvető jog minimális szintű védelmének biztosítása érdekében hasznos lenne ezen a területen konkrétabb közös szabályok alkalmazása. A perképviseleti hatáskör e tekintetben különös jelentőséggel bír. Annak érdekében, hogy a megkülönböztetés valamennyi áldozatának segítséget lehessen nyújtani, fontos annak biztosítása is, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek akadálymentesen hozzáférhetők legyenek a megkülönböztetés valamennyi áldozata számára.

A foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv és a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról szóló irányelv jelenleg nem tartalmaz az egyenlőséggel foglalkozó szervekkel kapcsolatos rendelkezéseket. A visszamenőleges elemzés azonban azt mutatja, hogy az említett irányelvek hatálya alá tartozó indokok alapján és területeken történő megkülönböztetés szintje továbbra is magas a tagállamokban.

A megkülönböztetéssel kapcsolatos ismeretek

A visszamenőleges elemzés jelentős eltéréseket mutat a tekintetben, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek milyen rendszerességgel végeznek független kutatásokat, felméréseket, és tesznek közzé jelentéseket. Ugyanez vonatkozik az egyenlőségre vonatkozó elsődleges és másodlagos adatok gyűjtésére is. Tekintettel arra, hogy a megkülönböztetéssel kapcsolatos tudatosság és ismeretek továbbra sem elégségesek, egyértelműbb szabályokra van szükség ezen a területen.

Együttműködés

Tagállamonként eltérő, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek milyen mértékben működnek együtt és milyen mértékben osztanak meg információkat egymással és az érintett nemzeti, európai és nemzetközi hatóságokkal vagy szervekkel. Az ilyen információcsere azonban hasznos lenne az ismeretek megosztása és a szinergiák megteremtése szempontjából.

A lehetséges új uniós fellépés előretekintő elemzése

a)az egyenlőséggel foglalkozó szervek aktív hálózatának létrehozása a Bizottság finanszírozásával (Equinet),

b)a Bizottság 2018. évi, nem kötelező erejű ajánlása,

c)a bevált módszerek cseréje, valamint

d)a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program útján biztosított közvetlen finanszírozás.

·az egyenlőségről szóló hat irányelv érvényesítésének elősegítése,

·a megkülönböztetés áldozatául esett személyek igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének hatékony segítése, valamint

·az egyenlő bánásmód előmozdítása és a megkülönböztetés megelőzése.

·az egyenlőséggel foglalkozó szervek külső befolyástól mentesek legyenek, és így függetlenül láthassák el a feladataikat,

·az egyenlőséggel foglalkozó szervek rendelkezzenek a feladataik ellátásához szükséges erőforrásokkal, továbbá

·ha az egyenlőséggel foglalkozó szerv egy több megbízatással rendelkező szerv része, olyan belső struktúra (ún. „tűzfal”) álljon rendelkezésre, amely kellő függetlenséget, figyelmet és erőforrásokat biztosít az egyenlőséggel kapcsolatos megbízatás számára.

Az elemző dokumentum öt kritérium – az eredményesség 49 , a hatékonyság 50 , a koherencia 51 , az uniós hozzáadott érték 52 és a relevancia 53 – alapján vizsgálta a javasolt intézkedéseket. Az uniós hozzáadott érték, a relevancia és a koherencia értékelésére a javasolt jogalkotási kezdeményezés egésze tekintetében került sor, míg az eredményesség és a hatékonyság esetében tématerületenként, az egyes intézkedéseket vizsgálva. Néhány intézkedés esetében a kevés rendelkezésre álló adat vagy módszertani korlátok miatt nem lehetett teljes körű értékelést végezni. Különösen így van ez a hatékonyság esetében.

Végezetül a Bizottság figyelembe vette a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés elleni jogi védelem esetleges hiányosságairól szóló tanulmány megállapításait, amelyet a rasszizmus elleni cselekvési tervben előírtaknak megfelelően készítettek el. A tanulmány megvizsgálta a faji egyenlőségről szóló irányelvben meghatározott védelmi mechanizmusok lehetséges hiányosságait, beleértve az egyenlőséggel foglalkozó szervek szerepét is.

A tanulmány megerősítette, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szerveket (nagyon) fontos védelmi mechanizmusnak tartják a megkülönböztetés elleni küzdelemben. A tanulmány keretében végzett célzott felmérés válaszadói megerősítették ezt a megállapítást. Megállapítást nyert, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek hatáskörükre tekintettel – különösen akkor, ha azt megerősítenék – fokozhatnák az egyéb védelmi mechanizmusok hatékonyságát. Az egyenlőséggel foglalkozó szervek szerepe mellett a megkülönböztetés megelőzését és az azzal szembeni védelmet elősegítő védelmi mechanizmusok közé sorolhatók a jogok védelmére és a viktimizációra, a szankciókra, a pozitív fellépésre és a párbeszédre vonatkozó rendelkezések. A tanulmány lehetséges hiányosságokat tárt fel ezekkel a meglévő mechanizmusokkal (pl. szankciók, védelemhez való jog) és az olyan mechanizmusokkal/intézkedésekkel kapcsolatban, amelyek lehetővé tehetik proaktívabb/megelőzőbb jellegű megközelítések alkalmazását is (pl. nemzeti cselekvési tervek, az egyenlőséggel kapcsolatos kötelezettségek, az egyenlőségre vonatkozó adatgyűjtés) a megkülönböztetéssel szembeni fellépés mellett. A tanulmány az egyenlőséggel foglalkozó szervek szerepének bővítését ajánlotta az alábbiak tekintetében:

a)tájékoztatás, figyelemfelkeltő tevékenység, iránymutatás és képzés,

b)a jogok védelme, beleértve a vizsgálati és perképviseleti hatáskört, az alternatív vitarendezést és szankciókat,

c)az egyenlőségre vonatkozó adatok felhasználása,

d)párbeszéd, együttműködés, valamint

e)pozitív fellépés/egyenlőséggel kapcsolatos kötelezettségek 56 .

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

·függetlenség (beleértve a vezetők átlátható és kompetenciaalapú kiválasztását és a költségvetési függetlenséget),

·elegendő erőforrás (emberi erőforrások, pénzügyi erőforrások és megfelelő helyiségek),

·az egyenlőségről szóló irányelvek hatálya alá tartozó megkülönböztetés valamennyi indokának és területének lefedése,

·egyszerű panaszbenyújtás és hozzáférhetőség,

·az egyenlőséggel foglalkozó valamennyi szerv perképviseleti és vizsgálati hatásköre,

·az egyenlőséggel foglalkozó szervek kötelező erejű határozatainak érvényesítése és szankciók kiszabásának lehetősége,

·a lakosság és a megkülönböztetés kockázatának kitett csoportok figyelmének felhívása az egyenlőséggel foglalkozó szervek létezésére,

·az egyenlőség előmozdítása és a megkülönböztetés megelőzése,

·az egyenlőséggel foglalkozó szervek által a saját tevékenységeikre vonatkozó adatok gyűjtése, valamint a más közjogi és magánszervezetek által gyűjtött, az egyenlőségre vonatkozó adatokhoz való hozzáférés, rendszeres jelentések készítése céljából, továbbá

·koordináció és együttműködés a hatóságokkal, az érdekelt felekkel (pl. civil társadalmi szervezetekkel és szociális partnerekkel) és a nemzetközi/uniós szervekkel.

Az érdekelt felek a fenti területeken a legambiciózusabb választási lehetőségeket támogatták. Az érdekelt felek nagy többsége szerint a jövőbeli jogszabályoknak a tagállamok hatáskörébe kellene utalniuk azon feltételek megteremtését, amelyek lehetővé teszik az egyenlőséggel foglalkozó szervek számára, hogy teljes mértékben eleget tegyenek a szerepüknek, mivel az egyenlőséggel foglalkozó szervek megfelelő eszközök és hatáskörök nélkül nem tudják hatékonyan megvalósítani célkitűzéseiket.

Ugyanakkor kiemelték, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó megerősített, kötelező erejű minimumszabályok elfogadása során figyelembe kell venni a tagállamok jogi hagyományainak sokféleségét, és tiszteletben kell tartani intézményi autonómiájukat. E tekintetben a következő elemek fontosságát hangsúlyozták:

·Ne írjanak elő kötelező erejű döntéshozatali hatásköröket (kvázi bírói feladatot) valamennyi egyenlőséggel foglalkozó szervre; inkább a tagállamok hatáskörébe kell utalni annak eldöntését, hogy kötelező erejű döntéshozatali hatáskörökkel ruházzák-e fel az egyenlőséggel foglalkozó szerveket, és hogy miként tudják a legmegfelelőbben biztosítani azok eredményességét.

·Jelenleg nem célszerű az egyenlőséggel foglalkozó szervek kölcsönös értékelésén alapuló központosított akkreditációs rendszert létrehozni; hanem a mutatók listája alapján végzett rendszeres bizottsági nyomonkövetés révén kell lehetővé tenni annak értékelését, hogy milyen mértékben valósultak meg a kezdeményezés célkitűzései, és hogy a tagállamok eleget tettek-e az abban foglalt követelményeknek.

·Annak szavatolása érdekében, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek szolgáltatásai valamennyi potenciális áldozat számára igénybe vehetők legyenek, bizonyos fokú rugalmasságra van szükség az egyenlőséggel foglalkozó szerveknek a tagállamok teljes területén való fizikai jelenléte tekintetében (pl. a tagállamoknak szabadon kellene dönteniük arról, hogy tetszésük szerint hogyan szervezik meg ezt a jelenlétet, például irodák állandó hálózata, rendszeres helyi látogatások – „mobilirodák” – vagy a helyi civil társadalmi szervezetekkel való együttműködés révén).

·A tagállamoknak gondoskodniuk kellene arról, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek megfelelő megbízatással, feltételekkel és eszközökkel rendelkezzenek ahhoz, hogy teljesíteni tudják rendeltetésüket, annak előírása nélkül, hogy adott ügyekben hogyan kell ezt megtenniük (pl. hatáskörrel rendelkeznének arra, hogy bíróság előtt eljárjanak, azonban nem lennének kötelesek ezt megtenni).

A javaslat mindezen szempontokat figyelembe vette és tükrözte.

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A kezdeményezés nem jelent többletköltséget az Európai Bizottság és ügynökségei számára. Az FRA és az EIGE gyűjtené és elemezné a releváns adatokat, hogy elősegítése és figyelemmel kísérje ezen irányelv végrehajtását. Az ilyen típusú feladatok már szerepelnek az FRA 57 és az EIGE 58 meglévő megbízatásában, és további források nélkül is elvégezhetők.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

·Függetlenség: 3. cikk,

·Segítségnyújtás a megkülönböztetés áldozatainak: 6–9. cikk,

·Vélemények és ajánlások: 8., 13. és 14. cikk;

·Felmérések és jelentések: 14. cikk és 15. cikk, valamint

·Együttműködés: 12. cikk.

Annak érdekében, hogy egyenlőséggel foglalkozó szervek a megkülönböztetés valamennyi áldozatának segítséget tudjanak nyújtani, elengedhetetlen, hogy mindenki számára akadálytalanul hozzáférhetők legyenek, továbbá hogy ingyenes szolgáltatásokat nyújtsanak a panaszosoknak a tagállamok egész területén, beleértve a vidéki és távoli területeket is. Ez a rendelkezés megköveteli továbbá valamennyi szolgáltatás hozzáférhetőségét, valamint észszerű alkalmazkodást ír elő a fogyatékossággal élő személyek számára.

Ez a rendelkezés megállapítja az egyenlőséggel foglalkozó szervek i. saját tevékenységeire vonatkozó adatok gyűjtésére vonatkozó kötelezettségét, ii. felmérések elvégzésére vonatkozó jogkörét, iii. más közjogi vagy magánszervezetek által gyűjtött statisztikákhoz való hozzáférésre és azok feldolgozására vonatkozó jogkörét, valamint iv. koordinációs szerep betöltésére való lehetőségét az egyenlőségre vonatkozó adatok más közjogi vagy magánszervezetek általi gyűjtése során. Az egyenlőséggel foglalkozó szervek így hozzájárulnak az egyenlőségre vonatkozó adatok gyűjtéséhez, amelyeket felhasználnak saját jelentéseikben, a 16. cikkben említett bizottsági nyomonkövetési jelentésben, valamint a tagállamokban becsatornázásra kerülnek az egyenlő bánásmóddal és a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos általános ismeretekbe.

E rendelkezés azt hivatott biztosítani, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek rendszeresen megtervezzék a munkájukat, és nyilvánosan beszámoljanak arról, valamint az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség helyzetéről. Az egyenlőséggel foglalkozó szervek elősegítik, hogy a nyilvánosság ismereteket szerezzen a megkülönböztetésről és a saját munkájukról: közzéteszik a saját tevékenységükre vonatkozó adatokat, a panaszok számát indokok és területek szerinti bontásban, valamint a tagállamokban tapasztalható hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos általános információkat.

Ezek az ismeretek egyúttal segíteni fogják ezeket a szerveket abban, hogy megalapozott döntéseket hozzanak munkájuk jövőbeli megszervezéséről, az elkövetkező évekre vonatkozó prioritásaikról, valamint arról, hogy hogyan tudják a legmegfelelőbben elosztani erőforrásaikat.

E rendelkezés értelmében a Bizottság összeállítja az irányelv végrehajtásának nyomon követésére szolgáló közös mutatók listáját, és jelentést készít az irányelv alkalmazásáról. A mutatók kidolgozása során a Bizottság tanácsért fordulhat az FRA-hoz és az EIGE-hez. A mutatók listája kiterjed az egyenlőséggel foglalkozó szervek erőforrásaira, független működésére, tevékenységére és eredményességére, valamint megbízatásuk, hatáskörük vagy szervezeti felépítésük változásaira. Nemzeti és uniós szinten egyaránt kikérik a tagállamok és az érdekelt felek véleményét, és figyelembe veszik az Equinet által kidolgozott mutatókat.

E cikk előírja továbbá, hogy a tagállamok a fent említett mutatók alapján ötévente közöljék a Bizottsággal az irányelv végrehajtásával kapcsolatos valamennyi releváns információt, amelyek alapján a Bizottság elvégezheti az irányelv végrehajtásának felülvizsgálatát és elkészítheti végrehajtási jelentését.

19. cikk – Az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó jelenlegi rendelkezések hatályon kívül helyezése

Ez a cikk az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó meglévő rendelkezések törlése céljából módosítja a 2000/43/EK és a 2004/113/EK irányelvet és úgy rendelkezik, hogy a hatályon kívül helyezett rendelkezésekre való valamennyi hivatkozást ezen irányelvre való hivatkozásnak kell tekinteni.

A 21. cikk tovább pontosítja e cikk hatálybalépésének időpontját annak érdekében, hogy ne szakadjon meg az egyenlőséggel foglalkozó szervek működése.

20. cikk – Átültetés

Ez a rendelkezés meghatározza azt a maximális időtartamot, amely a tagállamok rendelkezésére áll az irányelv nemzeti jogban való hatályba léptetésére és a vonatkozó jogszabályok szövegének a Bizottsággal való közlésére. Ezt az időszakot az ezen irányelv hatálybalépésétől számított 18 hónapban határozzák meg.

2022/0401 (APP)

Javaslat

A TANÁCS IRÁNYELVE

a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód, a foglalkoztatás és a munkavégzés terén a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód, a szociális biztonság, továbbá az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása terén a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód tekintetében az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó normákról, valamint a 2000/43/EK irányelv 13. cikkének és a 2004/113/EK irányelv 12. cikkének hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 19. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Parlament véleményére 60 ,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 61 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 62 ,

tekintettel az európai adatvédelmi biztos véleményére 63 ,

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A Szerződések és az Európai Unió Alapjogi Chartája az Unió alapvető értékeiként 64 ismeri el az egyenlőséghez való jogot és a megkülönböztetésmentességhez való jogot, és az Unió már több irányelvet fogadott el a megkülönböztetés tilalmáról.

(2)Az EUMSZ 19. cikkének (1) bekezdése értelmében a Szerződések egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül és a Szerződések által az Unióra átruházott hatáskörök keretén belül a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően, különleges jogalkotási eljárás keretében, egyhangúlag megfelelő intézkedéseket fogadhat el a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdésére.

(3)Ezen irányelv célja az egyenlőséggel foglalkozó szervek működésére vonatkozó minimumkövetelmények megállapítása eredményességük javítása és függetlenségük garantálása céljából, a 79/7/EGK 65 , a 2000/43/EK 66 , a 2000/78/EK 67 és a 2004/113/EK 68 tanácsi irányelvben lefektetett egyenlő bánásmód elve alkalmazásának megerősítése érdekében.

(4)A 79/7/EGK irányelv tiltja a nemen alapuló megkülönböztetést a szociális biztonság területén.

(5)A 2000/43/EK irányelv tiltja a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetést.

(6)A 2000/78/EK irányelv tiltja a valláson, meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló, foglalkoztatás, munkavégzés és szakképzés során alkalmazott megkülönböztetést.

(7)A 2004/113/EK irányelv tiltja a nemen alapuló megkülönböztetést az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása terén.

(8)A 2000/43/EK és a 2004/113/EK irányelv előírja a tagállamok számára, hogy jelöljenek ki egy vagy több szervet (a továbbiakban: egyenlőséggel foglalkozó szervek), amelyek feladata az egyenlő bánásmód előmozdítása – az elemzést, nyomon követést és támogatást is beleértve –, hogy az adott irányelvek hatálya alá tartozó indokokon alapuló megkülönböztetéstől mentesen, minden személy egyenlő bánásmódban részesüljön. Az irányelvek annak biztosítására kötelezik a tagállamokat, hogy e szervek hatásköre kiterjedjen az áldozatoknak történő önálló segítségnyújtásra, a megkülönböztetéssel kapcsolatos független vizsgálatok lefolytatására, független jelentések közzétételére és ajánlások tételére az ilyen hátrányos megkülönböztetéssel összefüggő bármely kérdésben.

(9)A 2006/54/EK 69 és a 2010/41/EU 70 európai parlamenti és tanácsi irányelv szintén rendelkezik az egyenlőséggel foglalkozó szervek kijelöléséről.

(10)Valamennyi tagállam létrehozta a 2000/43/EK és a 2004/113/EK irányelv szerinti egyenlőséggel foglalkozó szerveket. Az egyenlőséggel foglalkozó szervek sokszínű rendszere jött létre, és bevált módszerek alakultak ki. Számos egyenlőséggel foglalkozó szerv azonban kihívásokkal néz szembe, különösen a feladatai ellátásához szükséges erőforrások, függetlenség és hatáskörök tekintetében 71 .

(11)A 2000/43/EK és a 2004/113/EK irányelv széles mérlegelési jogkörrel ruházza fel a tagállamokat az egyenlőséggel foglalkozó szervek felépítése és működése tekintetében. Ennek eredményeként jelentős különbségek alakultak ki a tagállamok által létrehozott szervek megbízatása, hatásköre, felépítése, forrásai és operatív működése tekintetében. Ez pedig azt jelenti, hogy a tagállamok eltérő védelmet nyújtanak a megkülönböztetéssel szemben.

(12)Bár a 79/7/EGK és a 2000/78/EK irányelv nem írja elő a tagállamok számára, hogy egyenlőséggel foglalkozó szerveket jelöljenek ki az ezen irányelvek hatálya alá tartozó kérdések kezelésére, az ilyen szervek a legtöbb tagállamban hatáskörrel rendelkeznek az említett kérdések tekintetében, amennyiben a nemzeti jog így rendelkezik. Azonban nem minden tagállamban ez a helyzet, ami azt eredményezi, hogy Unió-szerte eltérő szintű védelmet biztosítanak a megkülönböztetéssel szemben az említett irányelvek hatálya alá tartozó kérdések tekintetében.

(13)Annak érdekében, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek hatékonyan hozzájárulhassanak a 79/7/EGK, a 2000/43/EK, a 2000/78/EK és a 2004/113/EK irányelv végrehajtásához az egyenlő bánásmód előmozdítása, a megkülönböztetés megelőzése, valamint az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés terén megkülönböztetést elszenvedő valamennyi egyén és csoport számára az Unió egész területén biztosított segítségnyújtás révén, e szervek működésére vonatkozóan kötelező minimumszabályokat kell elfogadni, és megbízatásukat ki kell terjeszteni a 79/7/EGK és a 2000/78/EK irányelv hatálya alá tartozó kérdésekre. Az új előírásoknak az (EU) 2018/951 bizottsági ajánlás 72 alkalmazása során szerzett tapasztalatokra kell támaszkodniuk, építve annak egyes rendelkezéseire, és szükség esetén új szabályokat kell megállapítaniuk. Más releváns dokumentumokból is meríteniük kell, például a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) által elfogadott, az egyenlőséggel foglalkozó szervekről szóló 2. általános politikai ajánlásból 73 , valamint az ENSZ által elfogadott és a nemzeti emberi jogi intézményekre vonatkozó párizsi elvekből 74 .

(14)A 2006/54/EK és a 2010/41/EU irányelv hatálya alá tartozó kérdések tekintetében az egyenlőséggel foglalkozó szervek működésére vonatkozó azonos kötelező minimumszabályokat [a foglalkoztatás és munkavégzés terén a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód tekintetében az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó normákról, valamint a 2006/54/EK irányelv 20. cikkének és a 2010/41/EU irányelv 11. cikkének hatályon kívül helyezéséről] szóló (EU).../... irányelv 75 tartalmazza.

(15)Ezt az irányelvet az egyenlőséggel foglalkozó szervek fellépésére kell alkalmazni a 79/7/EGK, a 2000/43/EK, a 2000/78/EK és a 2004/113/EK irányelv hatálya alá tartozó kérdések tekintetében. A normák csak az egyenlőséggel foglalkozó szervek működésére vonatkozhatnak, és nem terjeszthetik ki az említett irányelvek tárgyi vagy személyi hatályát.

(16)Az egyenlő bánásmód előmozdítása, a megkülönböztetés megelőzése és a hátrányos megkülönböztetés áldozatainak segítése során az egyenlőséggel foglalkozó szerveknek különös figyelmet kell fordítaniuk a 79/7/EGK, a 2000/43/EK, a 2000/78/EK és a 2004/113/EK irányelv által védett, több indokon történő megkülönböztetésre.

(17)Az egyenlőséggel foglalkozó szervek csak akkor tölthetik be hatékonyan szerepüket, ha teljesen függetlenül, külső befolyás nélkül tudnak eljárni. E célból a tagállamoknak számos olyan kritériumot kell figyelembe venniük, amelyek hozzájárulnak az egyenlőséggel foglalkozó szervek függetlenségéhez. Az egyenlőséggel foglalkozó szerveket nem helyénvaló egy minisztérium vagy olyan szerv részeként létrehozni, amely közvetlenül a kormánytól kap utasításokat. Minden alkalmazottnak vagy vezetői pozíciót betöltő személynek – például az egyenlőséggel foglalkozó szerv igazgatóságának tagjaként, az egyenlőséggel foglalkozó szerv vezetőjeként, helyetteseként vagy esetlegesen megbízott vezetőjeként – függetlennek kell lennie, megfelelő képzettséggel kell rendelkeznie, és kiválasztása átlátható eljárással kell, hogy történjen. Az egyenlőséggel foglalkozó szervek számára lehetővé kell tenni, hogy kezeljék saját költségvetésüket és erőforrásaikat, többek között saját személyzetük kiválasztása és irányítása révén, és hogy meghatározhassák saját prioritásaikat.

(18)Annak biztosítása érdekében, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek valamennyi hatáskörüket gyakorolhassák és minden feladatukat elláthassák, a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek belső szervezeti felépítése lehetővé tegye különböző hatásköreik független gyakorlását. Kiemelt figyelmet kell fordítani azokra a helyzetekre, amikor a szerveknek pártatlannak kell lenniük, és egyúttal támogatást is kell nyújtaniuk az áldozatoknak. Ez különösen fontos abban az esetben, ha az egyenlőséggel foglalkozó szerv pártatlanságot igénylő, kötelező erejű határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskörrel rendelkezik, vagy olyan, több megbízatással rendelkező szerv része, ahol egy másik megbízatás pártatlanságot követel meg. A vonatkozó hatáskörök és feladatok szigorú szétválasztását biztosító belső struktúrának garantálnia kell, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szerv hatékonyan gyakorolhassa azokat.

(19)A megfelelő források hiánya kulcsprobléma, amely akadályozza az egyenlőséggel foglalkozó szerveket feladataik megfelelő ellátásában. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek elegendő finanszírozásban részesüljenek, képzett személyzetet alkalmazhassanak, valamint megfelelő helyiségekkel és infrastruktúrával rendelkezzenek ahhoz, hogy minden egyes feladatukat hatékonyan, észszerű időn belül és a nemzeti jogban megállapított határidőkön belül elvégezhessék. Költségvetési előirányzatuknak stabilnak kell lennie – kivéve a hatáskörök növekedése esetén –, többéves alapon kell azt tervezni és lehetővé kell tennie számukra, hogy fedezzék az esetlegesen nehezen előre látható költségeket, mint például a jogvitákhoz kapcsolódókat. Annak biztosítása érdekében, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek elegendő forrással rendelkezzenek, költségvetésük nem szenvedhet a más közintézményekre vonatkozó átlagos csökkentéseket lényegesen meghaladó csökkentéseket; hasonlóképpen, költségvetésük éves növekedését legalább a más szervezeteknek nyújtott finanszírozás átlagos növekedéséhez kell kötni. Az egyenlőséggel foglalkozó szervek feladatainak és megbízatásának bővítése esetén arányosan növelni kell a forrásokat.

(20)Az automatizált rendszerek, beleértve a mesterséges intelligenciát is, hasznos eszközt jelentenek a megkülönböztetés mintáinak azonosításához, de az algoritmikus megkülönböztetés szintén kockázatot jelent. Az egyenlőséggel foglalkozó szerveknek ezért egyrészt hozzáféréssel kell rendelkezniük olyan képzett személyzethez vagy szolgáltatásokhoz, amelyek képesek automatizált rendszereket használni munkájukhoz, másrészt értékelni tudják, hogy azok megfelelnek-e a megkülönböztetésmentességre vonatkozó szabályoknak. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szerveket megfelelő digitális erőforrásokkal lássák el, akár közvetlenül, akár alvállalkozásba adás útján.

(21)Az egyenlőséggel foglalkozó szervek más szereplőkkel együtt kulcsszerepet játszanak a megkülönböztetés megelőzésében és az egyenlőség előmozdításában. A megkülönböztetés strukturális vonatkozásainak kezelése és a társadalmi változás elősegítése érdekében elő kell mozdítaniuk az esélyegyenlőséggel kapcsolatos kötelezettségeket, a bevált módszereket, a pozitív fellépést és az egyenlőség általános érvényesítését a közjogi és magánszervezetek körében, és megfelelő képzést, tájékoztatást, tanácsadást, iránymutatást és támogatást kell biztosítani számukra. Kommunikálniuk kell a közjogi és magánszervezetekkel és a megkülönböztetés kockázatának kitett csoportokkal, és nyilvános vitákban kell részt venniük a sztereotípiák leküzdése, valamint a sokszínűséggel és annak előnyeivel kapcsolatos tudatosság növelése érdekében, amely az Unió egyenlőségre vonatkozó stratégiáinak kulcsfontosságú pillére.

(22)A megelőzésen túl az egyenlőséggel foglalkozó szervek legfontosabb feladata, hogy segítséget nyújtsanak a megkülönböztetés áldozatainak. Ennek a segítségnyújtásnak mindig magában kell foglalnia a kulcsfontosságú információk biztosítását a panaszosok számára, valamint panaszuk előzetes értékelését a felektől önkéntes alapon gyűjtött kezdeti információk alapján. A tagállamoknak kell meghatározniuk azokat a módozatokat, amelyek alapján az egyenlőséggel foglalkozó szerv kibocsátja ezt az értékelést, például az eljárás időkeretét vagy az ismétlődő vagy visszaélésszerű panaszokkal szembeni eljárási biztosítékokat.

(23)Annak biztosítása érdekében, hogy minden áldozat panaszt tehessen, lehetővé kell tenni a panaszok különböző módokon történő benyújtását. A tagállamoknak kellő figyelmet kell fordítaniuk az (EU) 2018/951 bizottsági ajánlásra, amely értelmében lehetővé kell tenni az egyenlőséggel foglalkozó szervekhez történő szóbeli, írásbeli és online panaszbenyújtást a panaszos által választott olyan nyelven, amely az egyenlőséggel foglalkozó szerv elhelyezkedése szerinti tagállamban általános nyelv. Az alacsony bejelentési arány egyik okának – nevezetesen a megtorlástól való félelemnek – a kezelése érdekében, valamint az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló (EU) 2019/1937 irányelv 76 sérelme nélkül, a tanúk és a visszaélést bejelentő személyek, valamint lehetőség szerint a panaszosok számára biztosítani kell a titoktartást.

(24)Annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a viták gyors, megfizethető, peren kívüli rendezését, a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítaniuk a felek számára, hogy vitáik békés rendezését kérjék az egyenlőséggel foglalkozó szerv vagy más, erre a célra létrehozott szervezet révén. A nemzeti jognak megfelelően meg kell határozniuk a peren kívüli rendezési eljárás körülményeit.

(25)Amennyiben az egyenlőséggel foglalkozó szervek a 79/7/EGK, a 2000/43/EK, a 2000/78/EK vagy a 2004/113/EK irányelvben megállapított egyenlő bánásmód elvének esetleges megsértését gyanítják, lehetővé kell tenni számukra, hogy panaszt követően vagy hivatalból további lépéseket tegyenek.

(26)A bizonyítékok kulcsfontosságúak annak megállapításához, hogy történt-e megkülönböztetés, és az gyakran a feltételezett elkövető kezében van. Az egyenlőséggel foglalkozó szervek számára ezért lehetővé kell tenni, hogy hozzáférjenek a hátrányos megkülönböztetés megállapításához szükséges információkhoz, és együttműködjenek az érintett közszolgálatokkal, például a munkaügyi felügyelőségekkel vagy a tanfelügyelőségekkel. A tagállamoknak megfelelő keretet kell létrehozniuk e hatáskör gyakorlásához, a nemzeti szabályokkal és eljárásokkal összhangban.

(27)Az akár önkéntesen, akár vizsgálat útján összegyűjtött bizonyítékok alapján az egyenlőséggel foglalkozó szerveknek értékelést kell adniuk a panaszos és az állítólagos elkövető részére. A tagállamoknak meg kell határozniuk, hogy jogilag kötelező-e ez az értékelés, amely lehet nem kötelező erejű vélemény vagy kötelező erejű végrehajtható határozat. Mindkettőnek tartalmaznia kell az értékelés indokolását, és szükség esetén a megállapított jogsértés orvoslására és a további előfordulásának megelőzésére irányuló intézkedéseket. Az egyenlőséggel foglalkozó szervek munkájának hatékonysága érdekében a tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell elfogadniuk a vélemények nyomon követésére és a határozatok végrehajtására.

(28)Munkájuk és az egyenlőségről szóló jog előmozdítása érdekében az egyenlőséggel foglalkozó szervek számára lehetővé kell tenni, hogy személyes adatok közlése nélkül közzétegyék véleményeik és határozataik összefoglalóját.

(29)Az egyenlőséggel foglalkozó szerveket fel kell jogosítani arra, hogy a 79/7/EGK, a 2000/43/EK, a 2000/78/EK és a 2004/113/EK irányelvben megállapított egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartásának biztosításához való hozzájárulás érdekében polgári vagy közigazgatási ügyekben bíróság előtt eljárjanak. Bár e bírósági eljárások a nemzeti eljárásjog hatálya alá tartoznak – beleértve a keresetek elfogadhatóságára vonatkozó nemzeti szabályokat is –, e szabályok és különösen a jogos érdekre vonatkozó feltételek nem alkalmazhatók oly módon, hogy az aláássa az egyenlőséggel foglalkozó szervek eljáráshoz való jogának hatékonyságát. Az ezen irányelv által az egyenlőséggel foglalkozó szervek számára biztosított vizsgálati és döntéshozatali hatáskörök, valamint a bíróság előtti eljáráshoz való jog megkönnyíti a 2000/43/EK, a 2000/78/EK és a 2004/113/EK irányelvbe foglalt, a bizonyítási teherről és a jogok védelméről szóló hatályos rendelkezések gyakorlati végrehajtását. Az ezen irányelvben előírt feltételek mellett az egyenlőséggel foglalkozó szervek képesek lesznek olyan tényeket megállapítani, „amelyekből vélelmezni lehet, hogy közvetlen vagy közvetett megkülönböztetés történt”, és ezáltal teljesítik a 2000/43/EK irányelv 8. cikkében, a 2000/78/EK irányelv 10. cikkében és a 2004/113/EK irányelv 9. cikkében előírt feltételeket. Támogatásuk ezért meg fogja könnyíteni az áldozatok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését.

(30)A kereshetőségi jog lehetővé teszi az egyenlőséggel foglalkozó szervek számára, hogy az áldozatok nevében vagy érdekében járjanak el, akiket eljárási és pénzügyi akadályok vagy a viktimizációtól való félelem gyakran visszatart, lehetővé téve számukra az igazságszolgáltatáshoz való jog érvényesítését. A kereshetőségi jog azt is lehetővé teszi az egyenlőséggel foglalkozó szervek számára, hogy stratégiailag kiválasszák azokat az ügyeket, amelyeket a nemzeti bíróságok elé visznek, és hogy hozzájáruljanak az egyenlő bánásmódra vonatkozó jogszabályok megfelelő értelmezéséhez és alkalmazásához.

(31)A hátrányos megkülönböztetés egyes eseteivel nehéz felvenni a küzdelmet, mivel nincs olyan panaszos, aki maga indítana ügyet. A Bíróság a C-54/07. sz. Feryn-ügyben hozott ítéletében 77 , amelyet egy egyenlőséggel foglalkozó szerv indított a saját nevében, megerősítette, hogy a hátrányos megkülönböztetés akár azonosítható sértett hiányában is megállapítható. Ezért fontos, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek a közérdek védelme érdekében saját nevükben léphetnek fel.

(32)Az egyenlőséggel foglalkozó szervek számára is lehetővé kell tenni szóbeli vagy írásbeli nyilatkozatok tételét a bíróságok előtt (pl. amicus curiae eljárásban), hogy az ügyeket szakértői véleményükkel könnyebben támogassák.

(33)Az egyenlőséggel foglalkozó szervek bíróság előtti eljáráshoz való joga tiszteletben kell, hogy tartsa a tisztességes eljárás és a fegyveregyenlőség elvét. Ezért az egyenlőséggel foglalkozó szerv nem nyújthat be bírósági eljárásban olyan, ugyanazon ügy korábbi vizsgálatai során beszerzett bizonyítékokat, amelyeket a feltételezett elkövető vagy bármely harmadik fél jogilag köteles volt benyújtani, kivéve, ha félként jár el egy saját határozat végrehajtására vagy bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárásban, vagy amicus curiae-ként jár el.

(34)A személyhez fűződő jogok tiszteletben tartásának biztosítása érdekében a tagállamoknak megfelelő eljárási biztosítékokkal együtt kell meghatározniuk az egyenlőséggel foglalkozó szervek hatásköreit, biztosítva az olyan kulcsfontosságú elvek megfelelő védelmét, mint a védelemhez való jog, a bírósági felülvizsgálathoz való jog és a titoktartáshoz való jog.

(35)Az egyenlőséggel foglalkozó szervek bíróság előtti eljáráshoz való jogára vonatkozó rendelkezések nem módosítják a sértettek, valamint azon, a sértettek jogait érvényesítő egyesületek, szervezetek vagy más jogi személyek jogait, amelyeknek – a nemzeti jogukban megállapított kritériumoknak megfelelően – jogos érdeke fűződik a 2000/43/EK, a 2000/78/EK és a 2004/113/EK irányelv betartásának biztosításához, az említett irányelvekben meghatározottak szerint.

(36)Az egyenlőséggel foglalkozó szervek munkájának hatékonysága attól is függ, hogy a megkülönböztetés kockázatának kitett csoportoknak teljes körű hozzáférést biztosítanak-e szolgáltatásaikhoz. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége által végzett felmérés 78 szerint az etnikai vagy bevándorló kisebbségi csoportok tagjainak 71 %-a számolt be arról, hogy nincs tudomása olyan szervezetről, amely támogatást vagy tanácsadást nyújt a megkülönböztetés áldozatainak. E hozzáférés támogatása szempontjából kulcsfontosságú lépés a tagállamok részéről annak biztosítása, hogy az emberek ismerjék jogaikat, és tisztában legyenek az egyenlőséggel foglalkozó szervek létezésével és az általuk kínált szolgáltatásokkal. Ez különösen fontos a hátrányos helyzetű csoportok és azon csoportok esetében, amelyek esetében az információkhoz való hozzáférés – például gazdasági helyzet, fogyatékosság, írástudás vagy az online eszközökhöz való hozzáférés hiánya miatt – akadályozott lehet.

(37)Mindenki számára egyenlő hozzáférést kell biztosítani az egyenlőséggel foglalkozó szervek szolgáltatásaihoz és kiadványaihoz. E célból fel kell tárni és kezelni kell az egyenlőséggel foglalkozó szervek szolgáltatásaihoz való hozzáférés potenciális akadályait. A szolgáltatásoknak ingyeneseknek kell lenniük a panaszosok számára. A tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek szolgáltatásai az egész területükön elérhetőek legyenek minden potenciális áldozat számára, például helyi irodák – többek között mobil irodák – létrehozása, helyi kampányok szervezése vagy a helyi megbízottakkal vagy civil társadalmi szervezetekkel való együttműködés révén.

(38)Az Unió és valamennyi tagállam részes fele a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek 79 (UNCRPD), amely magában foglalja fogyatékosság alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalmára, valamint a fogyatékossággal élő személyek számára egyenlő és hatékony jogvédelem biztosítására vonatkozó kötelezettséget a megkülönböztetés minden formájával szemben. Ezt az irányelvet a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel összhangban kell értelmezni. Annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára egyenlő és hatékony jogi védelmet és hozzáférést biztosítsanak az egyenlőséggel foglalkozó szervek valamennyi szolgáltatásához és tevékenységéhez, az (EU)2019/882 irányelvben meghatározott követelményekkel összhangban biztosítani kell a hozzáférhetőséget és az észszerű alkalmazkodást. Az egyenlőséggel foglalkozó szerveknek biztosítaniuk kell a fizikai és elektronikus 80 hozzáférhetőséget azáltal, hogy megelőzik és megszüntetik azokat az akadályokat, amelyekkel a fogyatékossággal élő személyek az e szervek által nyújtott szolgáltatásokhoz és információkhoz való hozzáférés során szembesülhetnek, és megfelelő módosítások és kiigazítások révén észszerű alkalmazkodást kell biztosítaniuk, amennyiben az egyedi esetben szükséges.

(39)Elengedhetetlen az egymástól való tanulás, a koherencia és a következetesség szempontjából annak lehetővé tétele, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek hosszú távon rendszeresen egyeztessenek és együttműködjenek különböző szinteken, ami szélesítheti a munkájuk hatását és ismertségét. Az egyenlőséggel foglalkozó szerveknek együtt kell működniük, ugyanazon tagállam és más tagállamok egyéb esélyegyenlőségi szerveivel – többek között az egyenlőség előmozdításával foglalkozó nemzeti szervek európai hálózatának (Equinet) keretében –, valamint helyi, regionális, nemzeti, uniós és nemzetközi szintű közjogi és magánszervezetekkel, például civil társadalmi szervezetekkel, adatvédelmi hatóságokkal, szakszervezetekkel, munkaügyi és tanfelügyelőségekkel, bűnüldöző szervekkel, az emberi jogok védelméért nemzeti szinten felelős ügynökségekkel, az uniós forrásokat kezelő hatóságokkal, a nemzeti roma kapcsolattartó pontokkal, fogyasztói szervekkel, valamint a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény előmozdítását, védelmét és nyomon követését szolgáló független nemzeti mechanizmusokkal. Ez az együttműködés nem foglalhatja magában a személyes adatok cseréjét (azaz az egyenlőségre vonatkozó adatok olyan formában történő cseréjét, hogy az egyének azonosíthatók legyenek).

(40)Az egyenlőséggel foglalkozó szervek nem tölthetik be teljes mértékben szakértői szerepüket az egyenlő bánásmód területén, ha a politikai döntéshozatali folyamatban nem konzultálnak velük kellő időben a 79/7/EGK, a 2000/43/EK, a 2000/78/EK és a 2004/113/EK irányelvből eredő jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos kérdésekben. Ezért a tagállamoknak átlátható eljárásokat kell kialakítaniuk annak biztosítására, hogy a konzultáció időben történjen. Lehetővé kell tenniük továbbá az egyenlőséggel foglalkozó szervek számára, hogy ajánlásokat fogalmazzanak meg és tegyenek közzé.

(41)Az egyenlőségre vonatkozó adatok elengedhetetlenek a tudatosság fokozásához, az emberek érzékenységének növeléséhez, a megkülönböztetés számszerűsítéséhez, a tendenciák időbeli alakulásának bemutatásához, a megkülönböztetés fennállásának bizonyításához, az egyenlőségre vonatkozó jogszabályok végrehajtásának értékeléséhez, a pozitív intézkedések szükségességének bizonyításához és a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal elősegítéséhez 81 . Az egyenlőséggel foglalkozó szerveknek elő kell segíteniük az egyenlőségre vonatkozó releváns adatok e célból történő kidolgozását, például úgy, hogy rendszeres kerekasztal-beszélgetéseket szerveznek az összes érintett szervezet részvételével. Emellett saját tevékenységükkel kapcsolatos adatokat kell gyűjteniük és elemezniük, vagy felméréseket kell végezniük, valamint lehetővé kell tenni számukra, hogy hozzáférjenek a más közjogi vagy magánszervezetek – például a nemzeti statisztikai hivatalok, a nemzeti bíróságok, a munkaügyi és tanfelügyelőségek, a szakszervezetek vagy a civil társadalmi szervezetek – által a 79/7/EGK, a 2000/43/EK, a 2000/78/EK és a 2004/113/EK irányelv szerinti megbízatásuk körébe tartozó kérdésekre vonatkozóan gyűjtött statisztikai információkhoz, és felhasználják azokat. Ezek a statisztikai információk nem tartalmazhatnak személyes adatokat.

(42)A tevékenységeikről szóló éves jelentés közzététele mellett az egyenlőséggel foglalkozó szerveknek rendszeresen jelentést kell közzétenniük a megbízatásuk körébe tartozó megkülönböztetéssel kapcsolatos tagállamokbeli helyzet átfogó értékeléséről. A jelentésnek tájékoztatást kell nyújtania a közjogi és magánszervezetek számára, és iránymutatásként kell szolgálnia az egyenlőséggel foglalkozó szervek jövőbeli prioritásainak meghatározásához. A jelentés nem tartalmazhat személyes adatokat.

(43)A jövőre vonatkozó elképzeléseik, valamint szervezetük céljainak és célkitűzéseinek meghatározása érdekében az egyenlőséggel foglalkozó szerveknek többéves programot kell elfogadniuk. Ez lehetővé kell, hogy tegye számukra, hogy idővel biztosítsák a különböző munkaterületek koherenciáját, és a hosszú távú cselekvési terv részeként kezeljék a megbízatásuk körébe tartozó megkülönböztetés rendszerszintű problémáit.

(44)Ezen irányelv hatékonyságának értékelése érdekében létre kell hozni egy mechanizmust az irányelv alkalmazásának nyomon követésére, valamint – a megfelelés ellenőrzése mellett – az irányelv gyakorlati hatásainak értékelésére is. A Bizottságnak kell felelnie e nyomon követésért, és rendszeresen jelentést kell készítenie az alkalmazásról. Annak biztosítása érdekében, hogy ezen irányelv gyakorlati hatásai tekintetében a 16. cikk (2) bekezdése szerinti tagállami jelentéstételi kötelezettségek végrehajtása egységes feltételek mellett történjen, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy összeállítsa az adatgyűjtés alapjául szolgáló releváns mutatók jegyzékét. E nyomon követés nem terjedhet ki a személyes adatok kezelésére.

(45)Ez az irányelv minimális követelményeket határoz meg, így lehetőséget biztosít a tagállamoknak, hogy kedvezőbb rendelkezéseket vezessenek be vagy tartsanak fenn. Ezen irányelv végrehajtása a tagállamok egyikében sem szolgálhat alapul a már elért szinthez képest történő visszalépéshez.

(46)Ez az irányelv a 2000/43/EK és a 2004/113/EK irányelvben megállapított szabályokra épül azáltal, hogy megerősített normákat vezet be az egyenlőséggel foglalkozó szervek működésére vonatkozóan. Ezért a 2000/43/EK irányelv 13. cikkének és a 2004/113/EK irányelv 12. cikkének az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó korábbi rendelkezései törlésre kerülnek.

(47)Ezen irányelv célja az egyenlőséggel foglalkozó szervek minimumszabályoknak megfelelő működésének biztosítása, hatékonyságuk javítása és függetlenségük garantálása, valamint az egyenlő bánásmód elve alkalmazásának megerősítése céljából. Mivel ezen irányelv céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azokat uniós szinten kell megvalósítani, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv, amely minimumszabályok megállapítására korlátozódik, nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(48)A személyes adatok ezen irányelv szerinti, egyenlőséggel foglalkozó szervek általi kezelését az (EU) 2016/679 rendelettel teljes összhangban kell végezni. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek feladatait – az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének e) pontjával összhangban, az említett rendelet 6. cikkének (2) és (3) bekezdésével összefüggésben értelmezve – jogszabályban egyértelműen meghatározzák. Az egyenlőséggel foglalkozó szervek csak a 79/7/EGK, a 2000/43/EK, a 2000/78/EK és a 2004/113/EK irányelvből eredő alapvető jogok és kötelezettségek érvényesítésére irányuló, ezen irányelv szerinti feladataik ellátásához szükséges mértékben kezelhetnek személyes adatokat. Azokat az egyéneket, akiknek a személyes adatait kezelik, tájékoztatni kell az érintettként őket megillető jogokról, beleértve a nemzeti szinten rendelkezésükre álló jogorvoslati lehetőségeket is.

(49)Amennyiben az egyenlőséggel foglalkozó szervek feladatainak teljesítése a személyes adatok különleges kategóriáinak, nevezetesen a faji vagy etnikai származásra, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra vagy szexuális irányultságra vonatkozó adatok kezelését teszi szükségessé, a tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti jog tiszteletben tartsa az adatvédelemhez való jog lényegi tartalmát, és az (EU) 2016/679 rendelet 9. cikke (2) bekezdésének g) pontjával összhangban megfelelő és konkrét intézkedéseket írjon elő az érintett alapvető jogainak és érdekeinek védelme érdekében. E biztosítékoknak magukban kell foglalniuk például olyan belső politikákat és intézkedéseket, amelyek biztosítják az adattakarékosságot, lehetőség szerint többek között a személyes adatok anonimizálása révén; alkalmazzák a személyes adatok álnevesítését és titkosítását; megakadályozzák a személyes adatokhoz való jogosulatlan hozzáférést és azok jogosulatlan továbbítását; valamint biztosítják, hogy a személyes adatokat csak a kezelésük céljainak eléréséhez szükséges ideig kezelik.

(50)Az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor az európai adatvédelmi biztossal, aki [date]-án/-én nyilvánított véleményt.

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Az irányelv célja, tárgya és hatálya

(1)Ezen irányelv az egyenlőséggel foglalkozó szervek működésére vonatkozó minimumkövetelményeket állapít meg eredményességük javítása és függetlenségük garantálása céljából, a 79/7/EGK, a 2000/43/EK, a 2000/78/EK és a 2004/113/EK irányelvben lefektetett egyenlő bánásmód elve alkalmazásának megerősítése érdekében.

(2)Az ezen irányelv alapján a tagállamokra rótt kötelezettségek és az egyenlőséggel foglalkozó szervek feladatai kiterjednek a 79/7/EGK, a 2000/43/EK, a 2000/78/EK és a 2004/113/EK irányelvből eredő jogokra és kötelezettségekre.

2. cikk

Az egyenlőséggel foglalkozó szervek kijelölése

A tagállamok kijelölnek egy vagy több szervet (a továbbiakban: egyenlőséggel foglalkozó szervek) az ezen irányelvben meghatározott hatáskörök gyakorlására.

Ezek a szervek az emberi jogok védelméért vagy az egyén jogainak védelméért nemzeti szinten felelős intézmények részét képezhetik.

3. cikk

Függetlenség

(1)A tagállamok intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása során függetlenek és külső befolyástól mentesek legyenek, különösen jogi struktúrájuk, elszámoltathatóságuk, költségvetésük, személyzetük és szervezeti kérdések tekintetében.

(2)A tagállamok átlátható szabályokat és biztosítékokat írnak elő az egyenlőséggel foglalkozó szervek személyzetének kiválasztására, kinevezésére, visszahívására és esetleges összeférhetetlenségére vonatkozóan, különös tekintettel a vezetői pozíciót betöltő személyekre, azok kompetenciájának és függetlenségének garantálása érdekében.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy – különösen az egyenlőséggel foglalkozó szervek belső szervezeti felépítésében – megfelelő biztosítékok álljanak rendelkezésre hatásköreik független gyakorlásának garantálása érdekében, nevezetesen azokban az esetekben, amikor egyes hatáskörök pártatlanságot igényelnek, mások pedig az áldozatok támogatására összpontosítanak.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy a több megbízatással rendelkező szervek belső szervezeti felépítésében megfelelő biztosítékok álljanak rendelkezésre az egyenlőséggel kapcsolatos megbízatás önálló gyakorlásának garantálása érdekében.

4. cikk

Erőforrások

(1)A tagállamok biztosítják, hogy minden egyenlőséggel foglalkozó szerv rendelkezzen mindazokkal az emberi, műszaki és pénzügyi erőforrásokkal, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a 79/7/EGK, a 2000/43/EK, a 2000/78/EK és a 2004/113/EK irányelv hatálya alá tartozó valamennyi alapon és területen hatékonyan elássa valamennyi feladatát és gyakorolja valamennyi hatáskörét, akár a hatáskörök bővülése, a panaszszám és a perköltségek emelkedése, vagy automatizált rendszerek használata esetén is.

(2)Amennyiben az egyenlőséggel foglalkozó szervek több megbízatással rendelkező szerv részét képezik, az (1) bekezdést kifejezetten az egyenlőséggel kapcsolatos megbízatásra, valamint az azt támogató személyzetre és rendszerekre kell alkalmazni.

5. cikk

Megelőzés, előmozdítás és figyelemfelhívás

A tagállamok:

a)stratégiát fogadnak el annak érdekében, hogy az egész területükön felhívják a lakosság figyelmét a 79/7/EGK, a 2000/43/EK, a 2000/78/EK és a 2004/113/EK irányelv szerinti jogokra, valamint az egyenlőséggel foglalkozó szervek és szolgáltatásaik létezésére, különös figyelmet fordítva a hátrányos megkülönböztetés veszélyének kitett egyénekre és csoportokra;

b)biztosítják, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek részt vegyenek a megkülönböztetés megelőzésében és az egyenlő bánásmód előmozdításában, és fogadjanak el olyan stratégiát, amely meghatározza, hogy hogyan vesznek részt a nyilvános párbeszédben, hogyan kommunikálnak a megkülönböztetés kockázatának kitett egyénekkel és csoportokkal, miként nyújtanak képzést és iránymutatást, valamint hogyan mozdítják elő az egyenlőséggel kapcsolatos kötelezettségeket, az egyenlőség általános érvényesítését és a pozitív fellépést a közjogi és magánszervezetek körében.

Ennek során a tagállamok és az egyenlőséggel foglalkozó szervek figyelembe veszik az egyes célcsoportok számára legmegfelelőbb kommunikációs eszközöket és formátumokat. Különös figyelmet fordítanak azon hátrányos helyzetű csoportokra, amelyek esetében az információkhoz való hozzáférés – például gazdasági helyzet, kor, fogyatékosság, írástudás, állampolgárság, tartózkodási jogállás vagy az online eszközökhöz való hozzáférés hiánya miatt – akadályozott lehet.

6. cikk

Áldozatsegítés

(1)A tagállamok biztosítják, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek képesek legyenek segítséget nyújtani az áldozatoknak a (2)–(4) bekezdésben meghatározottak szerint.

(2)Az egyenlőséggel foglalkozó szervek számára lehetővé kell tenni, hogy a megkülönböztetéssel kapcsolatos panaszokat szóban, írásban és online fogadják.

(3)Az egyenlőséggel foglalkozó szervek segítséget nyújtanak az áldozatoknak, elsősorban azáltal, hogy tájékoztatják őket a jogi keretről – beleértve a sajátos helyzetükre irányuló tanácsadást is –, az egyenlőséggel foglalkozó szerv által nyújtott szolgáltatásokról és a kapcsolódó eljárási szempontokról, valamint a rendelkezésre álló jogorvoslatokról, beleértve a bírósághoz fordulás lehetőségét is.

Az egyenlőséggel foglalkozó szervek emellett tájékoztatják az áldozatokat az alkalmazandó titoktartási szabályokról, a személyes adatok védelméről, valamint arról, hogy más szervektől vagy szervezetektől pszichológiai vagy más típusú releváns támogatáshoz juthatnak.

(4)Az egyenlőséggel foglalkozó szervek az érintett felek által önkéntesen benyújtott információk alapján előzetes értékelést állítanak ki a panaszról. A tagállamok meghatározzák azokat a pontos módozatokat, amelyek alapján az egyenlőséggel foglalkozó szerv ilyen előzetes értékelést kiállít.

Az egyenlőséggel foglalkozó szervek tájékoztatják a panaszosokat előzetes értékelésükről, valamint arról, hogy lezárják-e panaszukat, vagy indokolt-e annak további vizsgálata, többek között a 7., 8. és 9. cikkben meghatározott eljárások révén.

7. cikk

Egyezség

Az egyenlőséggel foglalkozó szerveknek képeseknek kell lenniük arra, hogy a felek számára lehetőséget nyújtsanak vitájuk békés rendezésére. Ez a folyamat a felek megállapodásától függ, és azt maga az egyenlőséggel foglalkozó szerv vagy egy másik, erre a célra létrehozott szervezet vezetheti, amely esetben az egyenlőséggel foglalkozó szerv észrevételeket fogalmazhat meg az adott szervezet számára. Az ilyen eljárásban való részvétel nem akadályozza a feleket a bírósághoz fordulás jogának gyakorlásában.

8. cikk

Vélemények és határozatok

(1)A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy panaszt követően vagy hivatalból az egyenlőséggel foglalkozó szervek úgy ítélik meg, hogy a 79/7/EGK, a 2000/43/EK, a 2000/78/EK vagy a 2004/113/EK irányelvben megállapított egyenlő bánásmód elve sérülhetett, e szervek felhatalmazást kapjanak az ügy további kivizsgálására.

(2)A tagállamok olyan keretet hoznak létre, amely lehetővé teszi az egyenlőséggel foglalkozó szervek számára, hogy tényfeltárást végezzenek.

Ennek a keretnek tényleges jogot kell biztosítania az egyenlőséggel foglalkozó szervek számára ahhoz, hogy hozzáférjenek az annak megállapításához szükséges információkhoz, hogy történt-e megkülönböztetés. Előír továbbá megfelelő mechanizmusokat az egyenlőséggel foglalkozó szervek számára, hogy az említett célból együttműködjenek az érintett közjogi szervekkel.

(3)A tagállamok azt is előírhatják, hogy a feltételezett elkövető és bármely harmadik fél jogilag köteles rendelkezésre bocsátani az egyenlőséggel foglalkozó szervek által kért információkat és dokumentumokat.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek írásban rögzítsék az eset értékelését, beleértve a tények megállapítását és a megkülönböztetés fennállására vonatkozó, indokolással ellátott következtetést. A tagállamok meghatározzák, hogy ezt nem kötelező erejű vélemények vagy kötelező erejű, végrehajtható határozatok útján kell-e megtenni.

Adott esetben a vélemények és határozatok konkrét intézkedéseket tartalmaznak a feltárt jogsértések orvoslására és a további előfordulásuk megelőzésére. A tagállamok megfelelő mechanizmusokat – például visszajelzési kötelezettségeket – hoznak létre a vélemények nyomon követésére és a határozatok végrehajtására.

Az egyenlőséggel foglalkozó szervek személyes adatok közzététele nélkül közzéteszik véleményeik és határozataik összefoglalóját.

9. cikk

Peres eljárás

(1)A tagállamok biztosítják, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek a (2)–(5) bekezdéssel összhangban jogosultak legyenek eljárni a 79/7/EGK, a 2000/43/EK, a 2000/78/EK és a 2004/113/EK irányelvben megállapított egyenlő bánásmód elvének végrehajtásával kapcsolatos közigazgatási és polgári peres eljárásokban, a keresetek elfogadhatóságára vonatkozó nemzeti szabályok sérelme nélkül.

(2)A bíróság előtti eljáráshoz való jog a következőket foglalja magában:

a)az egyenlőséggel foglalkozó szerv azon joga, hogy félként járjon el a 8. cikk (4) bekezdése alapján hozott határozatok végrehajtására vagy bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárásokban;

b)az egyenlőséggel foglalkozó szerv azon joga, hogy amicus curiae-ként észrevételeket nyújtson be a bírósághoz;

c)az egyenlőséggel foglalkozó szerv azon joga, hogy egy vagy több áldozat nevében vagy támogatójaként eljárást indítson vagy abban részt vegyen; ebben az esetben az áldozatok beleegyezése szükséges.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szerv saját nevében bírósági eljárást kezdeményezhessen, különösen a strukturális és szisztematikus megkülönböztetés kezelése érdekében az egyenlőséggel foglalkozó szerv által a megkülönböztetés előfordulásának gyakorisága, súlyossága vagy a jogi tisztázás szükségessége miatt kiválasztott ügyekben.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy – a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett esetek kivételével – az egyenlőséggel foglalkozó szerv ne nyújtson be bírósági eljárásban olyan bizonyítékot, amelyet a 8. cikk (3) bekezdése szerinti hatáskörök gyakorlása során szerzett.

(5)A tagállamok biztosítják, hogy a 8. cikk (2)–(4) bekezdése szerinti vizsgálat ne kezdődjön el vagy folytatódjon mindaddig, amíg ugyanazon ügyben bírósági eljárás van folyamatban.

10. cikk

Eljárási biztosítékok

A tagállamok biztosítják, hogy a 6., 7., 8. és 9. cikkben említett eljárásokban az érintett természetes és jogi személyek védelemhez való joga megfelelő védelemben részesüljön. A tagállamok biztosítják, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek garantálják a titoktartást a tanúk és a visszaélést bejelentő személyek, valamint lehetőség szerint a panaszosok esetében.

A 8. cikk (4) bekezdésében említett határozatok a nemzeti joggal összhangban bírósági felülvizsgálat tárgyát képezik.

11. cikk

Hozzáférés, hozzáférhetőség és észszerű alkalmazkodás

(1)A tagállamok mindenki számára egyenlő alapon biztosítják az egyenlőséggel foglalkozó szervek szolgáltatásaihoz és kiadványaihoz való hozzáférést, és biztosítják, hogy a panaszok benyújtásának ne legyenek akadályai.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek területük egészén, beleértve a vidéki és távoli területeket is, költségmentesen nyújtsák valamennyi szolgáltatásukat a panaszosok számára.

(3)A tagállamok biztosítják a hozzáférhetőséget és az észszerű alkalmazkodást a fogyatékossággal élő személyek számára annak érdekében, hogy garantálják számukra az egyenlőséggel foglalkozó szervek valamennyi szolgáltatásához és tevékenységéhez való egyenlő hozzáférést, beleértve az áldozatoknak nyújtott segítséget, a panaszkezelést, a peren kívüli vitarendezési mechanizmusokat, a tájékoztatást és a kiadványokat, valamint a megelőzési, előmozdító és figyelemfelkeltő tevékenységeket.

12. cikk

Együttműködés

A tagállamok biztosítják, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek megfelelő mechanizmusokkal rendelkezzenek ahhoz, hogy saját hatásköreiken belül együttműködjenek az ugyanazon tagállamban egyenlőséggel foglalkozó egyéb szervekkel, valamint az érintett közjogi és magánszervezetekkel – beleértve a civil társadalmi szervezeteket – nemzeti, regionális, helyi szinten, más tagállamokban, valamint uniós és nemzetközi szinten.

13. cikk

Konzultáció

A tagállamok átlátható eljárásokat vezetnek be annak biztosítására, hogy a kormány és más közintézmények időben konzultáljanak az egyenlőséggel foglalkozó szervekkel a 79/7/EGK, a 2000/43/EK, a 2000/78/EK és a 2004/113/EK irányelvből eredő jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos jogszabályokról, szakpolitikákról, eljárásokról, programokról és gyakorlatokról.

Biztosítják, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek jogosultak legyenek ajánlásokat megfogalmazni és közzétenni, és visszajelzést kérni az érintett hatóságoktól.

14. cikk

Adatgyűjtés és az egyenlőségre vonatkozó adatokhoz való hozzáférés

(1)A tagállamok biztosítják, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek adatokat gyűjtsenek tevékenységeikről a 15. cikk b) és c) pontjában említett jelentések elkészítése céljából.

Az összegyűjtött adatokat a 79/7/EGK, a 2000/43/EK, a 2000/78/EK és a 2004/113/EK irányelv hatálya alá tartozó indokok és területek szerinti bontásban, valamint a 16. cikkben említett mutatóknak megfelelően kell megadni. Az összegyűjtött személyes adatokat anonimizálni kell, és ha ez nem lehetséges, álnevesíteni kell.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek hozzáférjenek a 79/7/EGK, a 2000/43/EK, a 2000/78/EK és a 2004/113/EK irányelvből eredő jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos, a közjogi és magánszervezetek, köztük a hatóságok, a szakszervezetek, a vállalatok és a civil társadalmi szervezetek által gyűjtött statisztikákhoz, amennyiben úgy ítélik meg, hogy az ilyen statisztikák szükségesek a tagállamban fennálló megkülönböztetéssel kapcsolatos helyzet átfogó értékeléséhez, valamint a 15. cikk c) pontjában említett jelentés elkészítéséhez.

(3)A tagállamok lehetővé teszik, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek ajánlásokat tegyenek arra vonatkozóan, hogy a 79/7/EGK, a 2000/43/EK, a 2000/78/EK és a 2004/113/EK irányelvből eredő jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban milyen adatokat kell gyűjteni a közjogi és magánszervezetek, köztük a hatóságok, a szakszervezetek, a vállalatok és a civil társadalmi szervezetek számára. A tagállamok azt is lehetővé teszik, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek koordinációs szerepet töltsenek be az egyenlőségre vonatkozó adatok gyűjtésében.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek független felméréseket végezhessenek a megkülönböztetéssel kapcsolatban.

15. cikk

Jelentések és stratégiai tervezés

A tagállamok biztosítják, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek:

a)többéves programot fogadjanak el, amelyben meghatározzák prioritásaikat és jövőbeni tevékenységeiket, beleértve az 5. cikk b) pontjában említett stratégiát is;

b)éves tevékenységi jelentést készítsenek és hozzanak nyilvánosságra, amely tartalmazza éves költségvetésüket, személyzetüket és pénzügyi beszámolójukat;

c)legalább négyévente ajánlásokat tartalmazó jelentést tegyenek közzé az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetés helyzetéről tagállamukban, beleértve az esetleges strukturális kérdéseket is.

16. cikk

Nyomon követés

(1)A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján összeállítja az ezen irányelv gyakorlati hatásainak mérésére szolgáló közös mutatók jegyzékét. A mutatók kidolgozása során a Bizottság tanácsot kérhet az Európai Unió Alapjogi Ügynökségétől és a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetétől. E mutatók kiterjednek az egyenlőséggel foglalkozó szervek erőforrásaira, független működésére, tevékenységeire és hatékonyságára, valamint megbízatásuk, hatásköreik vagy struktúrájuk fejlődésére, biztosítva a nemzeti szinten gyűjtött adatok összehasonlíthatóságát, objektivitását és megbízhatóságát.

(2)A tagállamok [5 évvel az átültetés időpontját követően]-ig, majd azt követően ötévente a Bizottság rendelkezésére bocsátják az ezen irányelv alkalmazásával kapcsolatos valamennyi releváns információt, beleértve az e cikk (1) bekezdésében említett mutatók alapján gyűjtött, az irányelv gyakorlati hatásaira vonatkozó adatokat is, különös tekintettel az egyenlőséggel foglalkozó szervek által a 15. cikk b) és c) pontja alapján készített jelentésekre.

(3)A Bizottság a (2) bekezdésben említett információk, valamint az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete által nemzeti és uniós szinten – különösen az érdekelt felektől – gyűjtött további releváns adatok alapján jelentést készít ezen irányelv alkalmazásáról és gyakorlati hatásairól.

17. cikk

Minimumkövetelmények

(1)A tagállamok bevezethetnek vagy fenntarthatnak olyan rendelkezéseket, amelyek kedvezőbbek az ezen irányelvben megállapított minimumkövetelményeknél.

(2)Ezen irányelv végrehajtása semmilyen körülmények között nem jelenthet jogalapot az irányelv hatálya alá tartozó kérdésekben a megkülönböztetés elleni védelemnek a tagállamok által már elért szintjéhez képest történő csökkentésére.

18. cikk

A személyes adatok kezelése

(1)A tagállamok biztosítják, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek csak akkor gyűjthessenek személyes adatokat, ha arra szükség van az ezen irányelv szerinti valamely feladat teljesítéséhez.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy amikor az egyenlőséggel foglalkozó szervek a személyes adatok különleges kategóriáit, nevezetesen a faji vagy etnikai származásra, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra vagy szexuális irányultságra vonatkozó adatokat kezelnek, megfelelő és konkrét intézkedéseket hozzanak az érintett alapvető jogainak és érdekeinek védelmére.

19. cikk

A 2000/43/EK irányelv 13. cikke és a 2004/113/EK irányelv 12. cikke törlésre kerül.

Az említett cikkekben az egyenlő bánásmód előmozdításával foglalkozó szervekre történő hivatkozásokat az ezen irányelv 2. cikkében említett egyenlőséggel foglalkozó szervekre való hivatkozásként kell értelmezni.

20. cikk

(1)A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb [18 hónap]-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területeken fogadnak el.

21. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 19. cikket [a 20. cikk (1) bekezdésében említett időpont]-tól/től kell alkalmazni.

22. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    COM(2022)688.

(2)    A Tanács 2000/43/EK irányelve (2000. június 29.) a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról (HL L 180., 2000.7.19., 22. o.).

(3)    A Tanács 2004/113/EK irányelve (2004. december 13.) a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 373., 2004.12.21., 37. o.).

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról (HL L 204., 2006.7.26., 23. o.).

(5)    Az Európai Parlament és a Tanács 2010/41/EU irányelve (2010. július 7.) az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 180., 2010.7.15., 1. o.).

(6)    A Tanács 2000/78/EK irányelve (2000. november 27.) a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról (HL L 303., 2000.12.2., 16. o.).

(7)    A Tanács 79/7/EGK irányelve (1978. december 19.) a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról (HL L 6., 1979.1.10., 24. o.).

(8)    Egyes tagállamok jogszabályai szélesebb körű védelmet biztosítanak az indokok és területek tekintetében, úgy mint állampolgárság, gazdasági státusz, nemi önkifejezés, vagy akár az indokok nem kimerítő felsorolását alkalmazzák.

(9)    Lásd: SWD(2021) 63 2.1.1. rész commission_staff_working_document_-_equality_bodies_and_the_implementation_of_the_commission_recommendation_on_standards_for_equality_bodies_en.pdf (europa.eu) .

(10)    A Bizottság (EU) 2018/951 ajánlása (2018. június 22.) az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó előírásokról (HL L 167., 2018.7.4., 28. o.).

(11)    SWD(2021)63, 2021. március 19.

(12)    SWD(2022)386.

(13)    Az Európai Parlament állásfoglalása (2021. március 10.) az UNCRPD-egyezmény fényében a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK tanácsi irányelv végrehajtásáról (2020/2086(INI))

(14)    A TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEI a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni küzdelemről – 6406/1/22 REV 1.

(15)    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság saját kezdeményezésű véleménye: Az egyenlőség javítása az EU-ban, SOC/724-EESC-2022, elfogadva 2022. október 26-án.

(16)    https://ec.europa.eu/info/strategy-documents/commission-work-programme/commission-work-programme-2022_en

(17)    COM(2020)152 https://ec.europa.eu/info/policies/justice-and-fundamental-rights/gender-equality/gender-equality-strategy_hu .

(18)    COM(2020)565 https://ec.europa.eu/info/policies/justice-and-fundamental-rights/combatting-discrimination/racism-and-xenophobia/eu-anti-racism-action-plan-2020-2025_en .  

(19)     https://ec.europa.eu/info/publications/new-eu-roma-strategic-framework-equality-inclusion-and-participation-full-package_hu .

(20)    COM(2020)698 https://ec.europa.eu/info/policies/justice-and-fundamental-rights/combatting-discrimination/lesbian-gay-bi-trans-and-intersex-equality/lgbtiq-equality-strategy-2020-2025_en .

(21)    COM(2021)101 https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1484&langId=hu  

(22)    COM(2021) 615 https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_21_4990 .

(23)    A Tanács ajánlása (2021. március 12.) a romák egyenlőségéről, társadalmi befogadásáról és részvételéről, 2021/C 93/01 (HL C 93., 2021.3.19., 1. o.).

(24)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1158 irányelve (2019. június 20.) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 188., 2019.7.12., 79. o.).

(25)    Javaslat: A Tanács irányelve a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról, COM(2008)426, 2008. július 2.

(26)    Vagy ha addig az időpontig elfogadják, erre az irányelvre.

(27)    Lásd a munkavállalók szabad mozgásával összefüggésben a munkavállalóknak biztosított jogok gyakorlását megkönnyítő intézkedésekről szóló, 2014. április 16-i 2014/54/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 128., 2014.4.30., 8. o.) 4. cikkét. Ez az irányelv nem terjed ki a hátrányos megkülönböztetés EUMSZ 19. cikkében meghatározott indokaira. Az irányelv az EUMSZ 46. cikkén, a munkavállalók szabad mozgásán alapul.

(28)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159. o.).

(29)    A Bizottság közleménye: Az Alapjogi Charta EU-n belüli alkalmazásának megerősítésére irányuló stratégia, COM(2020) 711.

(30)    Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a nők elleni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről, COM(2022)105, 2022.3.8.

(31)    Az Európai Parlament és a Tanács 2012/29/EU irányelve (2012. október 25) a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 315., 2012.11.14., 57. o.).

(32)    A Tanács 2003/8/EK irányelve (2003. január 27.) a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról (HL L 26., 2003.1.31., 41. o.).

(33)    Az Európai Parlament és a Tanács 2008/52/EK irányelve (2008. május 21.) a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól (HL L 136., 2008.5.24., 3. o.).

(34)    A Bizottság ajánlása (2013. június 11.) az uniós jog által biztosított jogok megsértése tekintetében a jogsértés megszüntetésére és kártérítésre irányuló tagállami kollektív jogorvoslati mechanizmusok közös elveiről (HL L 201., 2013.7.26., 60. o.) és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1828 irányelve (2020. november 25.) a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 409., 2020.12.4., 1. o.).

(35)    A BIZOTTSÁG (EU) 2022/758 AJÁNLÁSA (2022. április 27.) a közéletben részt vevő újságíróknak és emberijog-védőknek a nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal („közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel”) szembeni védelméről

(36)     2022. évi jogállamisági jelentés | Európai Bizottság (europa.eu)

(37)     social-summit-european-pillar-social-rights-booklet_hu.pdf (europa.eu)

(38)    A 235. cikk lehetővé tette a Tanács számára, hogy (egyhangúlag) irányelveket fogadjon el, amennyiben közösségi fellépés tűnt szükségesnek a Közösség valamely céljának eléréséhez, de a Szerződés nem biztosította a szükséges különleges hatáskört.

(39)    Az e javaslatban említett uniós beavatkozás vagy uniós keret az egyenlőségről szóló irányelvekben és az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó előírásokról szóló 2018. évi ajánlásban foglalt, az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó rendelkezéseket foglalja magában.

(40)    PT, ES, MT, LT. Időközben Spanyolország elfogadott egy új törvényt (Ley 15/2022, 2022.7.12.).

(41)    Számos intézkedést a nemzeti joggal összhangban kell végrehajtani, és néhány intézkedést a tagállamok eljárási autonómiájának tiszteletben tartása érdekében a Bizottság nem javasolt, például annak előírását, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek kötelező erejű határozatokat fogadhassanak el.

(42)    A továbbiakban: uniós keret vagy uniós beavatkozás.

(43)    A várt fő hatások a következők voltak: i. az egyenlő bánásmódra és a megkülönböztetésmentességre vonatkozó uniós jogszabályok hatékony végrehajtása és érvényesítése, ii. a megkülönböztetés és az egyenlőtlen bánásmód szintjének csökkentése, valamint iii. fokozott megelőzés és nagyobb tudatosság.

(44)     https://www.un.org/ruleoflaw/blog/document/principles-relating-to-the-status-of-national-institutions-paris-principles/ .  

(45)     https://www.coe.int/en/web/european-commission-against-racism-and-intolerance/recommendation-no.2#:~:text=ECRI%20General%20Policy%20Recommendation%20N%C2%B02%20revised%20on%20Equality,and%20combating%20discrimination%20and%20intolerance .

(46)    A 2019. évi Eurobarométer felmérésből származó részletes adatokat lásd az elemző dokumentum 5. mellékletének 3. fejezetében.

(47)    A nyilvános konzultáció válaszadóinak túlnyomó többsége (97,2%-a) fontosnak tartja például erős és hatékony egyenlőséggel foglalkozó szerveket létrehozását – lásd Esélyegyenlőségi szervek – Kötelező érvényű előírások (europa.eu) .    

(48)    Megbízatás, hatáskör, hozzáférés, együttműködés, felmérések, adatgyűjtés, nyomon követés, jogérvényesítés, függetlenség, erőforrások és struktúra.

(49)    Az eredményesség elemzése azt vizsgálja, hogy a javasolt intézkedés várhatóan milyen mértékben járul hozzá a beavatkozási logikában meghatározott célkitűzések eléréséhez.

(50)    A hatékonyság elemzése a javasolt intézkedéshez felhasznált erőforrások és az annak révén elérhető várható változások közötti kapcsolatot értékeli.

(51)    A koherencia elemzése arra összpontosít, hogy a javasolt intézkedés várhatóan mennyire illeszkedik más uniós, nemzetközi és nemzeti eszközök működéséhez.

(52)    Az uniós hozzáadott érték elemzése azt vizsgálja, hogy a javasolt intézkedés milyen változásokat idézhet elő azon felül, ami észszerűen elvárható lenne, ha az érdekelt felek önállóan járnának el vagy egyáltalán nem kerülne sor fellépésre.

(53)    A relevancia elemzése azt vizsgálja, hogy a javasolt intézkedés megfelelő választ ad-e a szükségletekre.

(54)    Az egyes tagállamokon belüli helyzettel kapcsolatos további információk találhatók az elemző dokumentum 4. mellékletében.

(55)

   SWD(2021)63 final.

(56)    Az egyenlőséggel kapcsolatos kötelezettségek annak mérlegelésére vagy átgondolására kötelezik a közjogi és/vagy magánszervezeteket, hogy szakpolitikáik vagy döntéseik hogyan fogják érinteni az egyenlő bánásmódról szóló jogszabályok által védett személyeket.

(57)    A Tanács 168/2007/EK rendelete (2007. február 15.) az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról (HL L 53., 2007.2.22., 1. o.), 4. cikk.

(58)    Az Európai Parlament és a Tanács 1922/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének létrehozásáról (HL L 403., 2006.12.30., 9. o.), 3. cikk.

(59)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(60)    HL C ., ., . o.

(61)    HL C ., ., ]. o.

(62)    HL C ., ., . o.

(63)    HL C ., ., . o.

(64)    Az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 2. és 3. cikke, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 8. és 10. cikke, valamint a Charta 21., 23. és 26. cikke.

(65)    A Tanács 79/7/EGK irányelve (1978. december 19.) a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról (HL L 6., 1979.1.10., 24. o.).

(66)    A Tanács 2000/43/EK irányelve (2000. június 29.) a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról (HL L 180., 2000.7.19., 22. o.).

(67)    A Tanács 2000/78/EK irányelve (2000. november 27.) a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról (HL L 303., 2000.12.2., 16. o.).

(68)    A Tanács 2004/113/EK irányelve (2004. december 13.) a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 373., 2004.12.21., 37. o.).

(69)    Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról (HL L 204., 2006.7.26., 23. o.).

(70)    Az Európai Parlament és a Tanács 2010/41/EU irányelve (2010. július 7.) az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 180., 2010.7.15., 1. o.).

(71)    Részletes elemzés található a következő dokumentumban: „Az egyenlőséggel foglalkozó szervekről, valamint az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó előírásokról szóló bizottsági ajánlások végrehajtásáról”, SWD(2021) 63 final.

(72)    A Bizottság (EU) 2018/951 ajánlása (2018. június 22.) az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó előírásokról (HL L 167., 2018.7.4., 28. o.).

(73)    Az ECRI 2. sz. felülvizsgált általános politikai ajánlása az egyenlőséggel foglalkozó szervekről a rasszizmus és az intolerancia elleni nemzeti szintű küzdelem érdekében, elfogadva: 1997. június 13., és felülvizsgálva: 2017. december 7.

(74)    A nemzeti emberi jogi intézmények jogállására vonatkozó elvek, amelyek az ENSZ Közgyűlésének1993. december 20-i 48/134. sz. határozatával kerültek elfogadásra.

(75)    COM(2022)688.

(76)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).

(77)    A Feryn-ügyben hozott 2008. július 10-i ítélet (C-54/07, ECLI:EU:C:2008:397).

(78)    FRA EU-MIDIS II felmérés.

(79)    HL L 23., 2010.1.27., 37. o.

(80)    Lásd: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2102 irányelve (2016. október 26.) a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (HL L 327., 2016.12.2., 1. o.) és a kapcsolódó végrehajtási határozat.

(81)    A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló 2000/43/EK tanácsi irányelv (a faji egyenlőségről szóló irányelv) és a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK tanácsi irányelv (a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv) alkalmazásáról, SWD(2021) 63 final.