EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2022.11.22.

COM(2022) 668 final

2022/0393(NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a lakosság és a gazdaság túlzottan magas árakkal szembeni védelmét szolgáló piaci korrekciós mechanizmus létrehozásáról

2022/0393 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a lakosság és a gazdaság túlzottan magas árakkal szembeni védelmét szolgáló piaci korrekciós mechanizmus létrehozásáról

1. A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat ideiglenes és megfelelően célzott szabályozási eszközt hoz létre a nagykereskedelmi gázpiacok árképzési mechanizmusainak hiányosságai által okozott szélsőséges árcsúcsok jelenségének kezelésére, ezáltal megelőzve az uniós gazdaságot érintő jelentős károkat.

a) Az ukrajnai válság példátlan áremelkedésekhez és súlyos gazdasági károkhoz vezetett.

Oroszország Ukrajna elleni indokolatlan katonai agressziója és az energia fegyverként való felhasználása példátlan energiaválságot váltott ki, amely különösen az Uniót érintette. Ez az energiaárak ugrásszerű emelkedéséhez vezetett, ami növelte az inflációt és veszélybe sodorta energiaellátásunk biztonságát. Oroszország szándékosan zavarokat okozott és ellátási manipulációkat hajtott végre, amelyek hatással vannak az európai földgázárakra és az energiapiaci árképzés egyensúlyára. Oroszország azon döntése, hogy az Északi Áramlat 1 gázvezetéken keresztül leállítja az ellátást, és több uniós tagállam esetében is megszakítja a szállítást, az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetéken végrehajtott szabotázs, valamint annak szükségessége, hogy rövid időn belül új ellátási források és útvonalak álljanak rendelkezésre, új szakaszba hozta ezt a válságot. Az EU elkötelezett amellett, hogy a Bizottság 2022. május 18-i, „REPowerEU terv” című közleményében foglaltaknak megfelelően fokozatosan megszüntesse az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét azáltal, hogy csökkenti a keresletet, felgyorsítja a megújuló energiaforrások elterjedését, és az energiaplatformon keresztül a megbízható partnerektől származó alternatív ellátási formákkal helyettesíti az orosz gázt. A csővezetékes gázimport orosz részesedése az EU teljes gázimportjából a 2021. szeptemberi 41 %-ról 2022 szeptemberére már 9 %-ra csökkent.

Noha a piacok már az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete óta a gázárak jelentős emelkedésével reagáltak a fejleményekre, 2022 augusztusának második felére a földgázárak példátlan mértékben megemelkedtek, és minden eddiginél magasabb értékeket értek el. Míg az előző évtizedben az árak az 5 EUR/MWh és 35 EUR/MWh közötti sávon belül voltak, az európai földgázárak ezúttal olyan szinteket értek el, amelyek 1000 %-kal magasabbak voltak az Unióban korábban tapasztalt átlagáraknál. Az ICE ENDEX-en 1 kereskedett holland TTF Gas Futures index értéke (három hónapos/negyedéves termékek) elérte a 350 EUR/MWh-t, az EEX-en kereskedett TTF másnapi gázár pedig elérte a 316 EUR/MWh-t a kereskedett mennyiségek jelentős változása nélkül. A következő havi árak jóval meghaladták a 200 EUR/MWh-t, és 2022. augusztus 26-án közel 314 EUR/MWh-os csúcsot értek el. A következő havi ár két egymást követő héten keresztül – 2022. augusztus 18-tól augusztus 31-ig – 225 EUR/MWh felett maradt. A legmagasabb árszinteket egy héten keresztül – 5 egymást követő kereskedési napon – érték el 2022. augusztus 22. és 26. között, amikor is az árak nagyon közel voltak a 265 EUR/MWh-hoz, vagy meghaladták azt. A 2022. augusztus 22. és 31. közötti időszakban az azonnali TTF árak és az LNG árak közötti különbség 2 meghaladta az 57 EUR/MWh-t. A 2022. augusztus 22-től 26-ig tartó hét utolsó három napján a TTF azonnali árai és az LNG referenciaárai közötti különbözet meghaladta az 58 EUR/MWh-t. Ez a TTF árainak a világpiaci árakat tükröző LNG-áraktól való példátlan függetlenedését jelentette. Miután 2022 augusztusában elérték az említett szélsőséges szinteket, az árak a következő hetekben 220 EUR/MWh alá csökkentek, és azóta nem értek el ismét e szint feletti csúcsot.

Ez a csaknem két héten át tartó szélsőséges áremelkedés rendkívül káros volt az európai gazdaságra nézve. A gázt az uniós gazdaság számos ágazata használja széles körben a kkv-któl a nagy iparágakig, különösen az olyan gázintenzív iparágak, mint a kerámia-, az üveg-, a műtrágya-, a cellulóz-, a papír- és a vegyipar. Az augusztusban tapasztalt, 350 EUR/MWh körüli nagyon magas földgázárak még rövid idő alatt is jelentős negatív hatást gyakorolnak az Unió gazdaságára; továbbgyűrűző hatással vannak a villamosenergia-árakra, és növelik az általános inflációt. Az árcsúcsok kézzelfogható károkat és kockázatokat jelentenek az energiafogyasztók, az energiaszolgáltatók, valamint a gáz- és villamosenergia-piacok ellátásbiztonsága szempontjából. A fogyasztók teljes mértékben ki voltak téve a regionális kapacitásbeli szűk keresztmetszetek által okozott szélsőséges árcsúcsoknak. Maximális kapacitás mellett a további áremelések nem voltak képesek további gázmennyiségek vonzására. Oroszország Ukrajna elleni agressziója továbbra is negatívan hat az EU gazdaságára, és a Bizottság tavaszi előrejelzéséhez 3 képest alacsonyabb növekedési és magasabb inflációs pályára állítja azt. Az előrejelzések szerint az éves átlagos infláció 2022-ben az euróövezetben 7,6 %-os, az EU egészében 8,3 %-os történelmi csúcson tetőzik, majd 2023-ban 4,0 %-ra, illetve 4,6 %-ra csökken. A 2022. nyári (időközi) uniós gazdasági előrejelzés szerint az EU gazdasága 2022-ben mindössze 2,7 %-kal, 2023-ban pedig 1,5 %-kal fog növekedni. Ehhez képest az euróövezetben 2022-ben 2,6 %-os növekedés várható, amely 2023-ban 1,4 %-ra mérséklődik; egyes országokban pedig recesszió várható.

Tekintettel az Európába irányuló orosz földgázáramlás jelenlegi alacsony szintjére, amely már az EU teljes csővezetékes gázimportjának 9 %-ára csökkent, és arra, hogy az várhatóan nem fog a háború előtti szintre emelkedni, a gáz- és pénzügyi piacok helyzete továbbra is kihívást jelent az EU-ban. A gázellátás és a szállítási útvonalak tekintetében tapasztalt példa nélküli változások, valamint az, hogy ellátási sokkhelyzetben a piaci és árképzési eszközök nem működnek megfelelően, együttesen annak a nyilvánvaló kockázatnak teszik ki az európai fogyasztókat és vállalkozásokat, hogy újabb, gazdaságilag káros hatással járó gázáremelkedések következnek be. Az európai gázellátást megzavaró vagy a kereslet drámai növekedésével járó olyan előre nem látható események, mint a balesetek vagy a csővezetékeken elkövetett szabotázs, veszélyeztethetik az ellátásbiztonságot. A hirtelen beálló gázhiánytól való félelem által kiváltott piaci feszültségek és felfokozott hangulat valószínűleg az idei télen túl és a jövő évben is megmaradnak, mivel az ellátási sokkokhoz való alkalmazkodás, valamint az új ellátási kapcsolatok és infrastruktúrák kialakítása várhatóan legalább egy évet vesz igénybe.

b) Megváltozott TTF és piaci környezet – az ár-referenciaértékek relevanciájának változása

Az árképzési rendszer

A holland gáztőzsde (Title Transfer Facility, TTF) egy úgynevezett betáplálási/kiadási rendszer „központja” 4 vagy „virtuális kereskedési pontja”, ahol a rendszerhasználók a gáz tulajdonjogát tudják átruházni egymásra. A központot általában a szállításirendszer-üzemeltető vagy a tagállam által kijelölt más szerv üzemelteti, amely a gáz tulajdonjogának a rendszerhasználók közötti átruházásához szükséges nominálásokat kezeli.

Számos termékkel lehet kereskedni központokon történő virtuális vagy fizikai szállítással (amikor a gázt egy meghatározott fizikai pontra kell szállítani) 5 . A központok fontos szerepet töltenek be a földgázrendszer stabilitásában, mivel lehetővé teszik a gáz tulajdonjogának a piaci szereplők közötti átruházását, és ezért a gázpiac kulcsfontosságú részei. Európában különböző gázelosztó központok léteznek, amelyek közül a legfontosabbak a következők: a holland TTF (NL), a német Trading Hub Europe (THE), a francia Point d’Échange de Gaz (PEG) - Nord, a belga Zeebrugge (Beach) és ZTP, az osztrák Virtual Trading Point (VTP), az olasz Punto di Scambio Virtuale (PSV), a cseh Virtual Trading Point (VTP), a spanyol Punto Virtual de Balance (PVB) és a brit National Balancing Point (NBP).

A TTF határidős árának konkrét jelentősége az uniós árképzési rendszer szempontjából

A központokban folytatott kereskedés történhet tőzsdén kívül (OTC) vagy tőzsdéken keresztül; a központ a gáz portfóliók közötti cseréjére szolgáló szállítási hely. A TTF-en kereskedett leglikvidebb termék a havi szállítású holland „TTF Gas Futures”, amellyel az „ICE Endex” tőzsdén kereskednek, míg az úgynevezett „azonnali piacon”, azaz az egynapos vagy annál rövidebb határidejű termékek piacán az európai energiatőzsde (EEX) a leglikvidebb piac.

A TTF virtuális kereskedési pont, amelyhez mind azonnali, mind határidős ügyletek kapcsolódnak. A TTF-hez kapcsolódó termékek (azaz a TTF-et szállítási pontként megjelölő szerződések) a tőzsdéken hozzáférhetők, és jellemzően a rövid távú termékektől (pl. napon belüli, másnapi, következő heti) a több évvel későbbi szállítási időhorizonttal rendelkező termékekig terjednek. Ebben az összefüggésben különböző piacok különböztethetők meg:

Az azonnali (napon belüli és másnapi) piacok azok a helyek, ahol a szállításirendszer-üzemeltetők fizikailag egyensúlyban tartják a hálózatot, ami elengedhetetlen az ellátásbiztonság garantálásához. A fizikailag teljesített ügyletek esetében egyúttal ezek azok a helyek, ahol a piaci szereplők a keresletben és a kínálatban – például az időjárási viszonyok vagy a szűkületek miatt – bekövetkező változásokra reagálva egyensúlyba hozzák gázportfólióikat. Tekintettel az ellátásbiztonságot és a napi piacok kiegyensúlyozását érintő kockázatokra, e piacok nem képezik a jelenlegi javaslat tárgyát.

A származékos piacok, különösen a határidős (pl. következő havi vagy távolabbi) gázszállításra vonatkozó szerződésekkel rendelkező piacok elengedhetetlenek ahhoz, hogy a gázipari vállalatok fedezni tudják pénzügyi kockázataikat, amikor ingadozó piacokon vásárolnak gázt. A származékos termékek stabilabb hosszú távú árai árjelzéseket is adnak, amelyek megbízható környezetet biztosítanak az infrastrukturális beruházások számára. A származékos ügyletekbe és a határidős piacokba történő beavatkozások szintén hatással lehetnek a pénzügyi stabilitásra.

Az árbejelentő ügynökségek (PRA-k) nyomon követik a másnapi piacok tevékenységét, és közzéteszik a szerződésekben általában hivatkozott indexeket, beleértve a TTF-hez kapcsolódó indexeket is. A szerződések gyakran hivatkoznak a TTF következő havi előzetes referenciaáraira. A TTF-hez kapcsolódó, a TTF azonnali vagy határidős ügyletei árára vonatkozó indexek ugyanakkor felhasználhatók a hosszabb távú szerződésekben szereplő árképzési képletekben. Ez főként azzal függ össze, hogy az elmúlt években a TTF még a TTF-központ által kiszolgált régió határain túl is irányadónak minősült az uniós szintű gázárak tekintetében.

A tőzsdék általában rendelkeznek a partnerkockázatokat kezelő úgynevezett elszámolóházakkal, mivel az ügyleteket a partner ismerete nélkül bonyolítják le.

A TTF a leglikvidebb gázelosztó központ az EU-ban, széles körben használt referenciaként szolgál az európai gázárak tekintetében, és az európai gázkereskedelem elsődleges kereskedelmi és kockázatkezelési eszköze. Az elmúlt években Európában a TTF-indexeket irányadónak tekintették az európai földgázárak tekintetében. Ennek oka a központ sajátos földrajzi elhelyezkedése volt, amelynek köszönhetően több forrásból fogadott be földgázt: többek között a „Groningen” mezőkön belföldön termelt gázt, norvég gázt, LNG-t, valamint jelentős mennyiségű Oroszországból származó földgázt. Ez utóbbit jelenleg más harmadik országbeli szállítóktól származó gázzal kell felváltani. A piaci szereplők hagyományosan a TTF árait használták a földgáz egész Európára vonatkozó irányadó referenciaáraként, és az egész piacra nézve reprezentatívnak tekintették azokat. A piaci adatok szerint 2022 első nyolc hónapjában a TTF-en forgalmazott földgáz az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban együttesen forgalmazott földgáz mintegy 80 %-át tette ki (ugyanaz az arány, mint a 2021-es év ugyanezen időszakában). Piaci becslések szerint a TTF-en folytatott tőzsde alapú kereskedés részaránya 2022 első nyolc hónapjában 70 %-ra emelkedett. A holland gázpiac gáztőzsde-üzemeltetői az ICE ENDEX és az ECC B.V.

A túlzott áremelkedéshez vezető, nem megfelelően működő árképzés bizonyítéka

Oroszország Ukrajna elleni, provokáció nélkül indított agressziója és az energia fegyverként való felhasználása Oroszország által mélyreható strukturális hatást gyakorol az európai földgázpiacokra, alapvetően megváltoztatva az európai ellátás eredetét és az EU-n belüli gázáramlás módját.

Az Oroszországból érkező gáz tekintetében bekövetkezett ellátási zavarok miatt az orosz csővezetékes gáz aránya az EU teljes csővezetékes gázimportján belül ez év során 40 %-ról 9 %-ra csökkent. A kieső hányadot pótló, más forrásokból származó áramlások befogadásához szükséges infrastruktúra még nem áll rendelkezésre. A REPowerEU tervvel összhangban jelenleg számos infrastrukturális szűk keresztmetszet kezelése van napirenden mind a csővezetékes gáz, mind az LNG tekintetében az új piaci realitásokhoz való alkalmazkodás érdekében.

A jelenlegi ellátási sokkhelyzetben, amikor folyamatban van az új ellátási útvonalak létrehozása, az, hogy Északnyugat-Európa gázrendszerét jelentős infrastrukturális korlátok jellemzik mind a vezetéken történő szállítás (nyugat-kelet), mind az LNG-újragázosítási kapacitás tekintetében, problémát jelent Európa többi része számára az árképzési mechanizmus működése szempontjából. Részben az említett korlátok voltak felelősek a gázáraknak az európai válság kezdete óta tapasztalt általános emelkedéséért. Többek között a régióban tapasztalható infrastrukturális szűk keresztmetszetek okozták azt, hogy a nyári időszakban nőtt az eltérés a TTF határidős árai és az LNG világpiaci ára között. Jóllehet a TTF határidős árai a múltban mindig irányadóként tudtak szolgálni a gázár tekintetében Európa számos régiójában, egyes régiókban – különösen azokban az országokban, amelyek könnyebben férnek hozzá az LNG-hez és más gázforrásokhoz, mint a jelentős LNG-hozzáféréssel nem rendelkező országok, ahol kapacitásbeli szűk keresztmetszetek akadályozzák a további készletek fogadását – immár kevésbé bizonyulnak relevánsnak és megbízhatónak.

Az árképzési mechanizmusnak az egész európai piacot érintő működési zavarát egyértelműen jelzi, hogy 2022 áprilisától a TTF határidős árai elszakadtak más európai regionális központok áraitól, valamint a hivatásos indexszolgáltatók (a továbbiakban: árbejelentő ügynökségek) által az LNG-behozatalra vonatkozóan készített árértékelésektől. Rendes körülmények között, mint az elmúlt évtizedben is, amikor a TTF volt irányadó a földgázár tekintetében Európában, a TTF árai és az LNG ára közötti különbözet szűkebb, sőt, olykor negatív volt. A TTF árai és más regionális központok árai közötti, 2022 augusztusában tapasztalt rendellenes különbség határozottan jelzi, hogy a TTF nem feltétlenül tükrözi megfelelően az Északnyugat-Európán kívüli piaci helyzetet, ami olyan magas árakhoz vezet, amelyek nem felelnek meg az egész EU-ra vonatkozó alapvető piaci tényezőknek. Ezért az (EU) [2022/XXXX] rendelettel új, megbízhatóbb uniós szintű LNG-referenciaérték bevezetésére került sor, amelyet az ACER-nek 2023 március 1-jéig kell kidolgoznia. Miközben az északnyugat-európai piacon szűkösség tapasztalható, az Északnyugat-Európán kívüli egyéb regionális piacokat indokolatlanul érinti szerződéseiknek a TTF-hez való indexálása.

Az infrastruktúra szűk keresztmetszetei jelentős és példa nélküli árkülönbségekhez vezettek a TTF árai, a nemzeti gázelosztó központok árai és az LNG-árak között. Amíg Északnyugat-Európában meg nem oldják az infrastrukturális szűk keresztmetszetek problémáját, azok hatással lesznek az árképzésre, és továbbra is jelentős és aránytalan hatást gyakorolnak a földgázpiacokra és az európai gazdaságra. Amikor a csővezetékes áramlások és az LNG-terminálok elérik a maximális kapacitást, és garantálják az ellátásbiztonságot, az áraknak a globális gázárakhoz viszonyított bizonyos különbözet feletti további emelkedése – amelyre azért van szükség, hogy LNG-szállítmányokat vonzzon a kontinensre – már nem vonz újabb gázmennyiségeket a piacra, hanem az infrastrukturális szűk keresztmetszetek következménye. Ezt a helyzetet a kereskedők és az energiaipari vállalatok felhasználhatják az árak emelésére, ami káros hatással van az egész Unióra.

Ez olyan helyzetekhez vezetett, mint amely 2022 augusztusának utolsó két hetében állt elő, amikor a földgázárak 300 EUR/MWh feletti rekordszintet értek el, és a kontinentális központok, például a TTF ára 70 EUR/MWh-val volt magasabb az LNG áránál (azaz a TTF ára nem kevesebb, mint 25 %-kal meghaladta az LNG-árat (az átlagos északnyugat- és délnyugat-európai LNG-index alapján). Ezekben a helyzetekben azzal lehet érvelni, hogy a TTF-index már nem irányadó az európai árak tekintetében.

Mivel a TTF-et Európa-szerte irányadónak tekintették a szerződésekben, a nem Közép- és Kelet-Európában található európai fogyasztóknak magasabb árat kellett fizetniük, jóllehet a globális piacokon a földgáz jóval olcsóbb volt. Ebben a helyzetben a TTF-árak rendkívüli emelkedése, amelyet főként a közép-európai belső kapacitás szűk keresztmetszetei okoztak, megszűnt irányadónak lenni számos európai fogyasztó számára, túlzottnak minősült, és immár nem tükrözte a piaci egyensúlyt.

A TTF-árak és más regionális központok árai közötti, már augusztusban megfigyelhető különbözet rávilágított arra, hogy a TTF miért nem feltétlenül irányadó az északnyugat-európai (NWE) piaci helyzet tekintetében olyankor, amikor a piacok infrastrukturális korlátokkal szembesülnek. Az északnyugat-európai piacon tapasztalható szűkösség esetén az Északnyugat-Európán kívüli egyéb (kedvezőbb piaci feltételek mellett működő) regionális piacokat indokolatlanul érintené szerződéseiknek a TTF-hez való indexálása.

Ez a tendencia várhatóan 2023-ban is folytatódni fog. Hosszabb távon a gázösszeköttetésekbe és az LNG-terminálokba történő jelentős beruházások meg fogják oldani a regionális gázelosztó központok árai közötti eltérések okozta problémákat. A megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-termelésbe történő beruházások tartósan csökkenteni fogják a gázáraknak a villamosenergia-árakra gyakorolt hatását, szűkösség esetén pedig a gázárakra nehezedő nyomást. Különösen az idei év végén vagy 2023 első hónapjaiban megjelenő új LNG-infrastruktúrák várhatóan enyhítik majd a jelenlegi problémákat. E remény a TTF és más uniós központok árai közötti különbözet csökkenésére az LNG-infrastruktúra, például az úszó LNG-tároló és -visszaalakító egységek (FSRU-k) tervezett kiépítésével függ össze, ami várhatóan csökkenteni fogja a szűk keresztmetszeteket az EU északnyugati részén. Ezért csak ideiglenes beavatkozás indokolt.

Mindazonáltal – legalábbis a jövő évben – az EU egyes részein sürgősen korrigálni kell a szűk keresztmetszetek átmeneti hatását, mivel az Európába érkező földgáz 40 %-át más forrásból kell beszerezni, ami a történelmi egyensúlyt érintő jelentős strukturális változás olyan körülmények között, amikor a TTF árai nem feltétlenül reprezentatívak a globális gázkínálati és -keresleti feltételek tekintetében. Az európai piacokat kiszolgáló piaci eszközöket nem a jelenlegi – jelentős ellátási sokkhelyzetben lévő, és Oroszország által az energia fegyverként való felhasználásával megnehezített – piaci helyzet kezelésére tervezték és fejlesztették ki, és ezért az EU felárat fizet a gázért. Hasonlóképpen, az európai villamosenergia-piac szerkezete nem volt felkészülve egy ilyen válsághelyzetre, ugyanakkor a rendkívül magas gázárak magas villamosenergia-árakat és példátlan bevételeket eredményeztek az inframarginális termelési technológiák számára. A magas energiaárak kezelését célzó szükséghelyzeti beavatkozásról szóló, 2022. október 6-án elfogadott tanácsi rendelet nyomán a Bizottság jelenleg egy 2023 első negyedévében előterjesztendő javaslaton dolgozik, amelynek célja a villamosenergia-árak strukturális függetlenítése.

II. A javaslat céljai

A rendkívül magas TTF-árak és azoknak az európai földgázárak általános szintjére gyakorolt hatása miatt politikai szinten számos esetben merült fel sürgős és ideiglenes beavatkozás iránti igény.

Az Európai Parlament „Uniós válasz a növekvő európai energiaárakra” című, 2022. október 5-i állásfoglalásában azt kérte, hogy „hozzanak intézkedéseket a TTF [...] működésével kapcsolatban”, és úgy vélte, hogy „ezek az intézkedések magukban foglalhatják túlzott áringadozások esetén a TTF-ben a kereskedés leállítására vonatkozó mechanizmus, illetve árgallérok alkalmazását”.

Az energiaügyi miniszterek október 12-i informális ülése felkérte a Bizottságot, hogy javasoljon intézkedéseket a szolidaritási erőfeszítések összehangolására, az energiaellátás biztosítására, az árszintek stabilizálására, valamint a magas energiaárakkal szembesülő háztartások és vállalkozások támogatására.

Októberi javaslatában a Bizottság úgy kívánta megoldani a túlzott földgázárak nyomán kialakult helyzetet, hogy tanácsi intézkedésre tett javaslatot egy olyan maximális dinamikus ár megállapítása érdekében, amely áron meghatározott feltételek mellett földgázügyletek bonyolíthatók a TTF azonnali piacain. A negatív hatások elkerülése érdekében gondoskodni kell arról, hogy az intézkedés tegye lehetővé a tőzsdén kívüli gázkereskedelmet, ne csorbítsa az uniós gázellátás biztonságát és az EU-n belüli gázáramlásokat, ne vezessen a gázfogyasztás növekedéséhez, valamint ne befolyásolja a származékos energiapiacok stabilitását és szabályos működését.

Az Európai Tanács a 2022. október 20–21-i következtetéseiben felszólított arra, hogy sürgősen elő kell terjeszteni konkrét határozatokat bizonyos további intézkedésekre vonatkozóan, köztük a következőre: „a földgázügyletekre vonatkozó, ideiglenes dinamikus árfolyosó a túlzott gázárak előfordulásának azonnali korlátozása érdekében”, méghozzá az e mechanizmus által a meglévő szerződésekre gyakorolt hatás vizsgálatát, továbbá a különböző energiaszerkezetek és nemzeti körülmények figyelembevételét követően.

Az e rendeletben javasolt piaci korrekciós mechanizmus fő célja, hogy megelőzze a túlzottan magas gázárak kialakulását, amit részben az árképzési mechanizmusok hatékonyságbeli hiányosságai okozhatnak. A fő célkitűzés nem a keresletet és a kínálatot megfelelően tükröző árakba való beavatkozás. Ennek az az oka, hogy az árjelzések fontosak a harmadik országokból származó azon gázszállítmányoknak az Unióba való vonzása szempontjából, amelyekre az EU-nak szüksége van az ellátásbiztonság és a gazdasági jólét megőrzéséhez.

III. A javaslat fő elemei

A javasolt piaci korrekciós mechanizmus a szolidaritásnak a gázbeszerzések jobb összehangolása, a határokon átnyúló gázkereskedelem és megbízható ár-referenciaértékek révén történő fokozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló, 2022. október 18-i bizottsági javaslat (a továbbiakban: az októberi javaslat) 23. és 24. cikkére épül.

Az Európai Tanács 2022. október 21-i következtetései 6 és az októberi javaslat 23. cikkének (2) bekezdésében foglalt biztosítékok 7 alapján a piaci korrekciós mechanizmust úgy alakították ki, hogy megfeleljen két alapvető kritériumnak:

i.    hatékonyan küszöböli ki a rendkívül magas gázárakkal jellemzett időszakokat; valamint

ii.    csak akkor aktiválható, ha az árak rendkívüli szinteket érnek el (az LNG-árakhoz képest) és az olyan jelentős piaci és ellátási szerződésbeli zavarok elkerülését szolgálja, amelyek súlyos ellátásbiztonsági kockázatokhoz vezetnek.

A múltbeli események, például a 2022 augusztusában tapasztalt meredek áremelkedések iránymutatásként szolgálhatnak azon árszintek meghatározásához, amelyek kiváltják a piaci korrekciós mechanizmus alkalmazását.

A javasolt mechanizmus lényegében egy biztonsági plafont határoz meg a TTF-en a származtatott energiatermékek következő havi árára (a továbbiakban: TTF-ár), amely referenciaárként kulcsfontosságú szerepet játszik az európai nagykereskedelmi gázpiacon. Az árplafon akkor aktiválódik, ha a TTF-ár alapja elér egy előre meghatározott szintet, és ha az áremelkedés párosul egy hasonló világpiaci áremelkedéssel, amit a New York-i S& P Global Inc. által közzétett „Daily Spot Mediterranean Marker (MED)” és „Daily Spot Northwest Europe Marker (NWE)” LNG-árértékelés napi átlagára tükröz.

Az azonnali hatás biztosítása érdekében a javaslat szerint a mechanizmus aktiválását kiváltó értékeket előzetesen kell rögzíteni, hogy elkerülhetők legyenek a hosszadalmas döntéshozatali eljárások, amelyek akár jelentősen késleltethetnék a mechanizmus aktiválását és a tervezett ártompító hatást. Amint teljesülnek az aktiválás feltételei, a piaci korrekciós mechanizmus automatikusan működésbe lép.

A TTF határidős ügyleteire vonatkozó biztonsági plafont gondosan úgy alakították ki, hogy ne befolyásolja a többi regionális gázpiac árképzését. Ez azért van, mert e többi piac árjelzéseit kevésbé érintik azok a visszagázosítási és szállítási szűk keresztmetszetek, amelyek napjainkban a holland gázelosztó központot és következésképpen a TTF-et jellemzik.

Az eszköz célja, hogy kiegyenlítse a túlzott árakat, de strukturálisan ne változtassa meg az árszintet. A beavatkozási szint meghatározásához a 2022. augusztusi események szolgálhatnak viszonyítási alapként.

A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy az augusztus 22. és augusztus 31. közötti időszakban a TTF azonnali legközelebbi lejáratú árai és az LNG-árak közötti árkülönbség meghaladta az 57 EUR/MWh-t. A fronthavi árak 300 EUR feletti szintet értek el. A piaci korrekciós mechanizmus célja a tavaly augusztusban tapasztalt rendkívül magas árszintek elkerülése.

Azért, hogy alkalmazása következtében ne növekedjen a földgázfogyasztás, úgy alakították ki, hogy csak kivételes körülmények között legyen aktiválható a valóban túlzottan magas árak rövid ideig tartó epizódjainak kezelése érdekében. Amikor ugyanis az árak „túlzottan magasak”, a kereslet rugalmassága várhatóan nagyon alacsony, és az árplafon által elkerült további rövid távú áremelkedések nem eredményeznék a fogyasztás jelentős csökkenését. Végezetül a mechanizmusnak nem az a célja, hogy strukturálisan csökkentse az árakat, hiszen ha a csökkenés megjelenik a végső fogyasztói árban, növekedhetne a gázfogyasztás.

A biztonsági plafon csak a határidős termékek egy típusára (a következő havi TTF-termékekre) lesz alkalmazandó. A biztonsági plafon aktiválása nem jelenti azt, hogy a piaci szereplők nem lesznek képesek azonnali áron gázt beszerezni, csupán a mechanizmus által közvetlenül nem érintett, hosszabb futamidejű származtatott termékeket és tőzsdén kívüli piacokat kell használniuk. A mechanizmus működésbe lépése tehát várhatóan nem okoz elosztási korlátozást és nem vet fel ellátásbiztonsági aggályokat.

A piaci korrekciós mechanizmus hatékony biztosítékokat tartalmaz, például magas beavatkozási plafonokat és olyan szoros nyomon követést, amely lehetővé teszi a mechanizmus megszakítását abban az esetben, ha az negatív hatással volna az ellátás biztonságára.

A piaci helyzet lehetséges változásaira tekintettel, valamint annak érdekében, hogy reagálni lehessen az árplafon esetleges nem szándékolt negatív következményeire, a javaslat hatékony biztosítékokról rendelkezik, amelyek révén a mechanizmus működését bármikor fel lehet függeszteni, ha az ellátás biztonságát és az EU-n belüli gázáramlásokat befolyásoló súlyos piaci zavarokat vagy nyilvánvaló kockázatokat eredményezne. A biztonsági plafon automatikusan deaktiválódik, ha a napi értékelés azt mutatja, hogy aktiváló feltételek már nem állnak fenn. A mechanizmus hatásainak értékelésekor az uniós keresletcsökkentési céloknak való megfelelést is figyelembe kell venni.

IV. Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

V.Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

IV. JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

1. Jogalap

2.Szolidaritás

3.Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

4.Arányosság

5.A jogi aktus típusának megválasztása

V.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

1.Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

2.Alapjogok

VI.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

VII.EGYÉB ELEMEK

2022/0393 (NLE)

Javaslat:

A TANÁCS RENDELETE

a lakosság és a gazdaság túlzottan magas árakkal szembeni védelmét szolgáló piaci korrekciós mechanizmus létrehozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 122. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére,

mivel:

(1)Az Oroszországi Föderáció Ukrajnával szembeni, provokáció nélkül indított és indokolatlan katonai agressziója, valamint az Oroszországi Föderációból a tagállamokba irányuló földgázellátás példátlan mértékű csökkenése veszélyezteti az Unió és tagállamai ellátásbiztonságát. A gázszállítás fegyverként való felhasználása és a piacok Oroszországi Föderáció általi, a gázáramlások szándékos megzavarásával történő manipulálása ezzel egyidejűleg az energiaárak drámai emelkedéséhez vezetett az Unióban. A gázellátási útvonalak módosulása, és ennek következtében az európai gázinfrastruktúra túlzsúfoltsága, az alternatív gázellátási források felkutatásának szükségessége, valamint az árképzési rendszerek ellátási sokkhelyzetben beállt zavara mind hozzájárul a mostani, áringadozásokkal és áremelkedésekkel jellemzett helyzethez. A földgázárak emelkedése – a magasabb villamosenergia-árak által okozott tartósan magas infláció és a fogyasztók vásárlóerejének ebből eredő csökkenése, valamint a gyártási költségeknek különösen az energiaigényes iparágakban való emelkedése miatt – veszélyezteti az Unió gazdaságát, és súlyosan aláássa az ellátásbiztonságot.

(2)2022-ben a földgázárak példátlan mértékben ingadoztak, és egyes referenciaértékek 2022 augusztusában minden eddiginél magasabb szintet értek el. A földgázárak 2022 augusztusában tapasztalt rendellenes szintje több tényezőnek volt betudható: többek között a tárolók feltöltéséből és a gázszállítás csökkenéséből adódó törékeny kínálati és keresleti egyensúlynak, a további ellátási zavaroktól és az Oroszország általi piaci manipulációktól való félelemnek, valamint annak, hogy az árképzési mechanizmus nem igazodik a kereslet és a kínálat ilyen szélsőséges változásaihoz, és ezért csak tovább súlyosbította a túlzott áremelkedést. Míg az előző évtizedben az árak az 5 EUR/MWh és 35 EUR/MWh közötti sávon belül maradtak, az európai földgázárak idén olyan szinteket értek el, amelyek 1000 %-kal magasabbak voltak az Unióban korábban tapasztalt átlagáraknál. Az ICE ENDEX-en 9 kereskedett holland TTF Gas Futures index értéke (három hónapos/negyedéves termékek) kevéssel 350 EUR/MWh alatt volt, az EEX-en kereskedett TTF másnapi gázár pedig elérte a 316 EUR/MWh-t. A gázárak korábban soha nem érték el a 2022 augusztusában tapasztalt szintet.

(3)Az Északi Áramlat 1 gázvezetéket ért, 2022. szeptemberi – valószínűleg szabotázs okozta – károk miatt nincs kilátás arra, hogy az Oroszországból az Unióba irányuló gázellátás a közeljövőben újra elérje a háború előtti szintet. Az európai fogyasztók és vállalkozások továbbra is ki vannak téve annak a nyilvánvaló kockázatnak, hogy újabb, gazdaságilag fenntarthatatlan gázáremelkedések következnek be. Az olyan előre nem látható események, mint a balesetek, a csővezetékeken elkövetett szabotázs, az európai gázellátást megzavaró vagy a kereslet drámai növekedését okozó időjárási események veszélyeztethetik az ellátásbiztonságot. A hirtelen beálló gázhiánytól való félelem által kiváltott piaci feszültségek és felfokozott hangulat valószínűleg az idei télen túl és a jövő évben is megmaradnak, mivel az ellátási sokkokhoz való alkalmazkodás, valamint az új ellátási kapcsolatok és infrastruktúrák kialakítása várhatóan legalább egy évet vesz igénybe.

(4)Széles körben elfogadott, hogy az európai gázpiacon a gázár tekintetében a holland azonnali gázpiac (a továbbiakban: TTF) az irányadó. Ennek oka a TTF jellemzően magas likviditása, amely több tényezőnek – többek között földrajzi elhelyezkedésének – tudható be, és e tényezők tették lehetővé a TTF számára, hogy a háború előtti viszonyok között több forrásból, többek között Oroszországból is jelentős mennyiségű földgázt fogadjon. Ennek következtében a TTF-en jegyzett gázárat széles körben használják referenciaárként a gázellátási szerződések árképzési képleteiben, valamint áralapként a fedezeti/származtatott ügyletek során Unió-szerte, még a TTF-hez közvetlenül nem kapcsolódó csomópontokon is. A piaci adatok szerint 2022 első nyolc hónapjában a TTF-en kereskedett földgáz az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban együttesen forgalmazott földgáz mintegy 80 %-át tette ki.

(5)Ugyanakkor az uniós energiapiacokon 2022 februárja óta bekövetkezett, zavart okozó változások hatással voltak a gáz nagykereskedelmi piacán alkalmazott hagyományos árképzési mechanizmusok működésére és hatékonyságára, különösen a TTF-ár referenciaértékként betöltött szerepére. Míg a TTF a múltban Európa más régiói számára a gázár tekintetében irányadóként tudott szolgálni, 2022 áprilisától elszakadt más európai csomópontok és kereskedési helyszínek áraitól, valamint az árbejelentő ügynökségek által az LNG-behozatalra vonatkozóan készített árértékelésektől. Ennek nagyrészt az az oka, hogy Északnyugat-Európa gázrendszerét sajátos infrastrukturális korlátok jellemzik mind a vezetéken történő szállítás (nyugat-keleti tengely), mind az LNG-visszagázosítási kapacitás tekintetében. Részben ezek a korlátok voltak felelősek a gázárak általános emelkedéséért az európai válság kezdete óta, amely amiatt következett be, hogy Oroszország fegyverként kezdte használni az energiát. A TTF és más regionális központok közötti, 2022. augusztusi rendellenes eltérés azt jelzi, hogy a jelenlegi sajátos piaci körülmények között előállhat az, hogy a TTF nem tükrözi megfelelően az infrastrukturális korlátokkal küzdő északnyugat-európai piacon kívüli piacok helyzetét. Miközben az északnyugat-európai piacon szűkösség tapasztalható, az Északnyugat-Európán kívüli egyéb regionális piacokon kedvezőbb piaci feltételek uralkodhatnak, és ezért indokolatlanul érintik őket szerződéseiknek a TTF-hez való indexálása. Ezért míg a TTF Északnyugat-Európa tekintetében továbbra is teljesíti a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozására irányuló célkitűzését, intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy korlátozzuk a TTF-en jegyzett túlzottan magas árak által az EU más regionális piacaira gyakorolt hatást.

(6)A jelenlegi árképzési mechanizmusokkal kapcsolatos problémák kezelésére különböző intézkedések is alkalmasak. A közelmúltbeli piaci zavarok és az árképzési rendszer hiányosságai által érintett európai vállalatok számára az egyik lehetőség a meglévő TTF-alapú szerződések újratárgyalása. Mivel a TTF határidős ügyleteihez kapcsolódó árhivatkozások a korábbiaktól eltérő jelentőséggel bírnak, és az Északnyugat-Európán kívüli gázpiaci helyzetre nézve nem feltétlenül reprezentatívak, egyes vevők úgy próbálhatják megoldani az árképzéssel és a TTF-referenciaértékkel kapcsolatos jelenlegi problémákat, hogy partnereikkel újratárgyalják szerződéseiket, akár a szerződés konkrét feltételei alapján, akár a szerződési jog általános elvei szerint.

(7)Hasonlóképpen, az importáló vállalatok vagy a nevükben eljáró tagállamok kapcsolatba léphetnek nemzetközi partnereikkel a meglévő szállítási szerződések újratárgyalása vagy újakról való megállapodás céljából, és a szerződésekbe a jelenlegi, áringadozással jellemzett helyzethez igazított, megfelelőbb árképzési képleteket foglalhatnak. Az (EU) [XXXX/2022] rendelet alapján létrehozott informatikai eszközön keresztül történő összehangolt beszerzés lehetőséget kínálhat az importált energia árának csökkentésére, ez pedig csökkentheti a piaci beavatkozás szükségességét.

(8)Továbbá a pénzügyi piaci szabályozás már most is tartalmaz biztosítékokat a szélsőséges volatilitás korlátozására: előírja például, hogy a kereskedési helyszínek rövid időszakokra írják elő a „tőzsdei kereskedés szüneteltetését”, amellyel bizonyos órákra korlátozhatók a szélsőséges árnövekedések. A napközbeni volatilitás kezelésére szolgáló mechanizmus, amelyet az (EU) [XXXX/2022] tanácsi rendelet 15–17. cikke vezetett be, hozzájárul a származékos energiatermékek piacán az árak napközbeni szélsőséges volatilitásának megelőzéséhez. Ezek a mechanizmusok azonban csak rövid távon működnek, és nem azzal a céllal kerültek kidolgozásra, hogy megakadályozzák, hogy a piaci árak bizonyos túlzott szinteket érjenek el.

(9)A kereslet csökkentése további fontos elem a szélsőséges árcsúcsok problémájának kezelésében. A gáz és a villamos energia iránti kereslet csökkentése visszafoghatja a piaci árakat, ezért hozzájárulhat a kirívóan magas gázárak okozta problémák enyhítéséhez. Ennek a rendeletnek az Európai Tanács 2022. október 21-i következtetéseivel összhangban ezért egy olyan hatékony mechanizmust kell létrehoznia, amellyel biztosítható, hogy a keresletcsökkentésben rejlő lehetőségek a lehető legteljesebb mértékben kiaknázásra kerüljenek, és hogy a mechanizmus aktiválása ne vezessen a gázfelhasználás növekedéséhez.

(10)Bár vannak olyan meglévő intézkedések, amelyek alkalmasak a gázpiaci árképzéssel kapcsolatos problémákhoz vezető egyes tényezők kezelésére, ezek az intézkedések nem garantálják a jelenlegi problémák azonnali és kellően biztos orvoslását.

(11)Ezért egy olyan átmeneti piaci korrekciós mechanizmust kell létrehozni a fronthavi TTF-tőzsdei származtatott termékek piacán zajló földgázügyletekre vonatkozóan, amely azonnali hatállyal képes megelőzni a túlzottan magas gázárak kialakulását.

(12)Az Európai Tanács a 2022. október 21-i következtetéseiben megbízta a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy olyan piaci korrekciós mechanizmusra vonatkozó jogszabályra, amely a szolidaritásnak a gázbeszerzések jobb összehangolása, a határokon átnyúló gázkereskedelem és megbízható ár-referenciaértékek révén történő fokozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló, 2022. október 18-i bizottsági javaslat (a továbbiakban: októberi javaslat) 23. és 24. cikkére épül.

(13)Az Európai Tanács 2022. október 21-i következtetéseiben, valamint az októberi javaslat 23. és 24. cikkében meghatározott alapvető kritériumokat és biztosítékokat egyrészt figyelembe kell venni a piaci korrekciós mechanizmus kialakításakor. A szóban forgó kritériumok és biztosítékok másrészt annak biztosítására szolgálnak, hogy az esetlegesen aktiválásra került piaci korrekciós mechanizmus megszüntetésre kerüljön, amint már nem állnak fenn aktiválásának feltételei, vagy ha nem szándékolt piaci zavarok következnének be.

(14)A piaci korrekciós mechanizmust úgy kell kialakítani, hogy megfeleljen két alapvető kritériumnak, nevezetesen annak, hogy hatékony eszközként működjön a rendkívül magas gázárak kialakulása ellen, és csak akkor legyen aktiválható, ha az árak a globális piacokhoz képest rendkívüli szintet érnek el, hogy elkerülhetők legyenek általa a jelentős piaci zavarok és az ellátási szerződések zavarai, amelyek súlyos ellátásbiztonsági kockázatokat eredményezhetnek.

(15)A piaci korrekciós mechanizmuson keresztüli beavatkozásnak az árképzés legfontosabb hiányosságainak kezelésére kell korlátozódnia. A származtatott termékek esetében a TTF következő havi teljesítési ára a gázellátási szerződésekben messze a legelterjedtebb referenciaérték az EU-ban. Más referenciaértékek esetében nem állnak fenn ugyanazok a problémák, amelyeket a Közép-Európában tapasztalható kapacitásbeli szűk keresztmetszetek okoznak. A TTF következő havi árait nemcsak a kereskedők használják referenciaértékként származtatott ügyleteikben, hanem gyakran a gázszolgáltatók is ellátási szerződéseikben. Ezért helyénvaló a beavatkozást a TTF következő havi teljesítési árára korlátozni.

(16)A piaci korrekciós mechanizmus bevezetése várhatóan egyértelműen jelzi majd a piac felé, hogy az EU nem fogadja el a hibás árképzésből eredő túlzott árakat. Emellett bizonyosságot fog nyújtani a piaci szereplők számára a gázkereskedelem megbízható korlátait illetően, és jelentős gazdasági megtakarításokat eredményezhet mind a vállalatok, mind a háztartások számára, amelyek ily módon nem lesznek kitéve a túlzottan magas energiaáraknak.

(17)A mechanizmusnak biztonsági plafont kell bevezetnie a fronthavi TTF-tőzsdei származtatott termékek árára vonatkozóan. A biztonsági plafont akkor kell aktiválni, ha a TTF-ár elér egy előre meghatározott szintet, és ha az áremelkedéssel egyidejűleg regionális vagy világpiaci szinten nem tapasztalható hasonló áremelkedés. A biztonsági plafonnak biztosítania kell, hogy a mechanizmus aktiválását követően a 275 EUR feletti árú kereskedési megbízásokat ne fogadják el, és e plafonnak a beavatkozás minimális kiszámíthatóságának biztosítása érdekében egy bizonyos ideig érvényben kell maradnia. Ennek az a célja, hogy el lehessen kerülni a plafon napról-napra történő változásából eredő hátrányokat, hiszen az ilyen változásokat a piaci szereplők kevésbé látnák át és nehezebben tudnák előrejelezni, ez pedig korlátozná őket a jövőre vonatkozó elvárásaik kiigazításában. Az előre meghatározott biztonsági plafon lehetővé teszi a piaci szereplők számára, hogy az árak jövőbeli alakulására vonatkozó várakozásaikat annak megfelelően alakítsák. A piaci korrekciós mechanizmusnak azonban dinamikus elemeket is tartalmaznia kell. A dinamikus piaci fejleményeket rendszeres felülvizsgálatok és az ajánlattételi korlát bármikori deaktiválásának lehetősége révén kell figyelembe venni. Az aktiválás során figyelembe kell venni a TTF-re vonatkozóan közzétett európai azonnali gázpiaci mutató értéke és az európai kereskedési csomópontokhoz kapcsolódó LNG-árértékelések átlagára alapján meghatározott referenciaár közötti különbözetet is, amely idővel változhat.

(18)Annak érdekében, hogy a fronthavi TTF-tőzsdei származtatott termékek árára vonatkozó ajánlattételi korlát ne eredményezzen a földgázszolgáltatók vagy -kereskedők között jogellenes összejátszásra irányuló magatartást, a pénzügyi szabályozóknak, az ACER-nek és a versenyhatóságoknak a piaci korrekciós mechanizmus aktiválása során különösen gondosan kell figyelemmel kísérniük a származékos gáz- és energiatermékek piacát.

(19)A piaci korrekciós mechanizmusnak átmeneti jellegűnek kell lennie, és csak a rendkívüli földgáz-áremelkedés olyan eseteinek korlátozása érdekében szabad aktiválni, amelyekkel egyidejűleg más gáztőzsdéken nem tapasztalható hasonló áremelkedés. A piaci korrekciós mechanizmus működéséhez két feltétel egyidejű teljesülésére van szükség.

(20)A piaci korrekciós mechanizmus csak akkor aktiválható, ha a TTF-en értékesített, fronthavi származtatott termékek elszámolási árai elérnek egy előre meghatározott kivételesen magas szintet. A múltbeli események, például a 2022 augusztusában tapasztalt meredek áremelkedések során szerzett tapasztalatok e tekintetben iránymutatásként használandók azon árszintek meghatározásához, amelyek elérésekor aktiválni kell a piaci korrekciós mechanizmust. A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy 2022 augusztusában a TTF azonnali árai és az LNG-árak közötti árkülönbség meghaladta az 57 EUR/MWh-t. A fronthavi árak 300 EUR feletti szintet értek el. A piaci korrekciós mechanizmus célja a tavaly augusztusban tapasztalt rendkívül magas árszintek elkerülése.

(21)Ezenkívül a piaci korrekciós mechanizmust csak akkor szabad aktiválni, ha a TTF árak szintje az LNG-árakat jelentősen és kirívó mértékben meghaladja. Ha a globális piacokon az árak a TTF áraival azonos ütemben és mértékben emelkednek, a piaci korrekciós mechanizmus aktiválása akadályozhatja a földgáz globális piacokon történő beszerzését, ami ellátásbiztonsági kockázatokat eredményezhet. Ezért a piaci korrekciós mechanizmus csak olyan helyzetekben aktiválható, amikor a TTF árai jelentősen és hosszabb távon magasabbak a globális piaci áraknál. Hasonlóképpen, ha a mechanizmus aktiválását követően a globális piacokon emelkednének az árak, és a TTF áraihoz viszonyított különbség csökkenne vagy megszűnne, az ellátás biztonságát fenyegető kockázatok elkerülése érdekében a mechanizmust automatikusan deaktiválni kell.

(22)Az LNG ára a gázárak globális szintű alakulása tekintetében irányadóként tud szolgálni. A csővezetékes gázzal ellentétben az LNG-vel a világpiacon kereskednek. Az LNG-árakat, mint például a földközi-tengeri vagy északnyugati tőzsdéken alkalmazott árakat, közvetlenül befolyásolja a globális LNG-piac alakulása, és az LNG-árak általában közelebb állnak a világpiaci árszinthez, mint a csővezetékeken zajló gázszállítás referenciaértékei. A földközi-tengeri vagy az északnyugati tőzsdéken jegyzett LNG-árak megfelelően jelzik, hogy a szélsőséges áremelkedéseket a keresletet vagy a kínálatot érintő mögöttes változások vagy az uniós árképzési mechanizmus nem megfelelő működése okozza-e. Ezek az LNG-árak az európai kínálati és keresleti feltételeket is jobban tükrözik, mint a hasonló tengeren túli, például Ázsiában vagy az Egyesült Államokban alkalmazott árak (lásd pl. a New York-i S& P Global Inc. által közzétett „Joint Japan Korea Marker” vagy „Henry Hub Gas Price Assessment”). Vagyis jobban jelzik, ha az európai rendszerbe szállított LNG-hez képest a TTF árai túl magasak. Az európai LNG-árak figyelembevételével elkerülhető, hogy a világ más régióiban (például az Egyesült Államokban és Ázsiában) jegyzett árakban megmutatkozó helyi keresleti és kínálati megfontolások pontatlan hatást gyakoroljanak. Azonban figyelembe kell venni az Unión kívüli más releváns szervezett piacokon zajló fejleményeket a mechanizmus esetleges aktiválása előtt és után végzett nyomon követés során is. A TTF és az LNG árai közötti különbség meghatározó mértékét a múltbeli árak elemzése alapján kell megválasztani, és figyelembe kell venni a 2022. augusztusi csúcsidőszak alatti árkülönbözetet.

(23)A piaci korrekciós mechanizmust kiváltó tényezőknek biztosítaniuk kell, hogy a mechanizmus a piaci hiányosságokat korrigálja, és ne befolyásolja jelentősen a keresletet és a kínálatot, valamint a szokásos árképzést. Amennyiben a plafon nem kellően magas szinten kerül megállapításra, megakadályozhatja a piaci szereplőket abban, hogy kitettségeiket hatékonyan fedezzék, mivel sérülhet a jövőbeni teljesítési határidővel rendelkező termékek megbízható árainak kialakítása és a származékos termékek piacának működése. Ha a mechanizmus abból a célból kerülne aktiválásra, hogy mesterségesen csökkentse az árakat, nem pedig azért, hogy korrigálja a piac működési zavarait, az súlyos negatív hatást gyakorolna a piaci szereplőkre, köztük az energiavállalatokra, akik nehézségekbe ütköznének a letéti felhívások és a likviditási korlátok teljesítése során, ami nemteljesítésekhez vezethet. Előfordulhat, hogy egyes piaci szereplők (különösen a kisebbek) nem tudják fedezni pozícióikat, ami tovább súlyosbítja a volatilitást az azonnali piacokon, és esetleg magasabb áremelkedésekhez vezethet. Tekintettel a kereskedelem jelentős volumenére, ez a fejlemény nyilvánvaló kockázatot jelentene a gazdaságra nézve, amit az intézkedés kialakítása révén meg kell akadályozni.

(24)Annak érdekében, hogy a mechanizmus teljes mértékben összeegyeztethető legyen az (EU) 2022/1369 tanácsi rendelettel és az abban meghatározott keresletcsökkentési célokkal, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a mechanizmus aktiválását felfüggessze, ha az negatívan befolyásolja az (EU) 2022/1369 tanácsi rendelet 3. cikke szerinti gázfogyasztás-csökkentési cél megvalósítása terén elért előrehaladást, vagy ha az (EU) 2022/1369 tanácsi rendelet 8. cikke alapján a tagállamoktól kapott gázfogyasztási és keresletcsökkentési adatok azt mutatják, hogy az a gázfogyasztás általános növekedéséhez vezet. A piaci korrekciós mechanizmus által a földgázárakra gyakorolt tompító hatás nem vezethet az uniós földgázfogyasztás olyan mértékű mesterséges ösztönzéséhez, ami aláássa a földgázkeresletnek az (EU) 2022/1369 tanácsi rendelet 3. és 5. cikke, valamint az (EU) 2022/1854 rendelet 3. és 4. cikke szerinti keresletcsökkentési célokkal összhangban történő csökkentéséhez szükséges erőfeszítéseket. A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a mechanizmus aktiválása ne lassítsa le a tagállamok által az energiamegtakarítási célkitűzéseik teljesítése terén elért haladást.

(25)Annak érdekében, hogy a Bizottság beavatkozhasson, ha a piaci korrekciós esemény nyomán a gáz- és villamosenergia-fogyasztás esetleg növekedne, a tagállamoknak a keresletcsökkentés végrehajtására vonatkozó meglévő jelentéstételi kötelezettségeken túlmenően külön jelentést kell tenniük a Bizottságnak arról, hogy milyen intézkedéseket hoztak a piaci korrekciós eseményre válaszul a gáz- és villamosenergia-fogyasztás csökkentése érdekében, tekintettel a gázkeresletnek az (EU) 2022/1369 tanácsi rendelet 3. és 5. cikkében előírt 15 %-os csökkentésére, valamint az (EU) 2022/1854 tanácsi rendelet 3. és 4. cikkében foglalt keresletcsökkentési célokra. Annak érdekében, hogy a piaci korrekciós esemény ne fogja vissza a keresletcsökkentésre való ösztönzést, a Bizottságnak mérlegelnie kell az (EU) 2022/1369 tanácsi rendeletnek az új helyzethez való hozzáigazítására irányuló javaslat előterjesztését.

(26)A beavatkozás szintjétől függően a piaci korrekciós mechanizmus pénzügyi, szerződéses és ellátásbiztonsági kockázatokat hordoz. A kockázat szintje a mechanizmus aktiválásának gyakoriságától függ, és ezért zavarhatja a piac rendes működését. Minél alacsonyabb a beavatkozási küszöbérték, a mechanizmus annál gyakrabban kerül aktiválásra, és ezért annál valószínűbb, hogy a kockázat bekövetkezik. Ezért a mechanizmus aktiválásának feltételeit a következő havi TTF-ár rendellenes és rendkívül magas szintjéhez kapcsolódó szinten kell meghatározni, ugyanakkor biztosítani kell, hogy a mechanizmus hatékony eszköz legyen a nemzetközi piaci fejleményeket nem tükröző túlzott áremelkedésekkel szemben. Egy alacsonyabb küszöbérték meghatározása azzal a kockázattal járna, hogy olyan helyzetekben is aktiválná a plafon alkalmazását, amikor az áremelkedések korlátozott időtartamúak, és ezért nem vetnek fel ugyanolyan mértékű aggályokat, mint a 2022 augusztusában megfigyelt áremelkedés. 2021. december végén és 2022. március elején a fronthavi TTF-árak csak néhány napig voltak nagyon magasak, és szinte azonnal visszaestek a kiindulási szintre, anélkül, hogy kézzelfogható negatív következményekkel jártak volna a piacokra és a fogyasztókra nézve.

(27)Fontos, hogy a mechanizmus úgy kerüljön kialakításra, hogy ne módosítsa a gázellátási szerződések alapvető szerződéses egyensúlyát, hanem inkább a rendellenes piaci magatartás eseteinek kezelésére irányuljon. Ha a beavatkozást kiváltó tényezők olyan szinten kerülnek meghatározásra, hogy az árképzéssel kapcsolatos meglévő problémákat orvosolják, és nem zavarják a kereslet és a kínálat egyensúlyát, a meglévő szerződések szerződéses egyensúlyának a mechanizmus vagy annak aktiválása révén történő megváltoztatásával kapcsolatos kockázat minimálisra csökkenthető.

(28)A piaci korrekciós mechanizmus azonnali hatásának biztosítása érdekében az ajánlattételi korlátot azonnal és automatikusan aktiválni kell, anélkül, hogy az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségének (ACER) vagy a Bizottságnak erről további határozatot kellene hoznia. Annak érdekében, hogy az aktiválásból eredő esetleges problémákat korán azonosítani lehessen, a Bizottságnak fel kell hatalmaznia az EKB-t és az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot (ESMA), hogy készítsenek jelentést a mechanizmus pénzügyi piacokra gyakorolt lehetséges negatív hatásairól.

(29)Az ACER-nek folyamatosan nyomon kell követnie, hogy teljesülnek-e a piaci korrekciós mechanizmus működésének feltételei. A nyomon követés elvégzésére azért az ACER a legalkalmasabb, mert rendelkezik a gázpiacokra való európai léptékű rálátással és a gázpiacok működtetésében szerzett tapasztalattal, valamint az uniós jog alapján már most is megbízása van a nagykereskedelmi energiatermékekkel kapcsolatos kereskedelmi tevékenységek nyomon követésére. Ezért az ACER-nek kell nyomon követnie a fronthavi TTF-tőzsdei elszámolási ár és a TTF-re vonatkozóan közzétett európai azonnali gázpiaci mutató alakulását, valamint az ez utóbbi és az európai kereskedési csomópontokhoz kapcsolódó LNG-árértékelések átlagára alapján meghatározott referenciaár közötti különbséget annak ellenőrzése érdekében, hogy a piaci korrekciós mechanizmus aktiválási feltételei továbbra is fennállnak-e. Az ACER-nek napi rendszerességgel jelentést kell tennie a Bizottságnak arról, hogy az aktiválást kiváltó tényezők továbbra is fennállnak-e.

(30)A piaci korrekciós mechanizmus aktiválása nemkívánatos és előre nem látható hatásokat gyakorolhat a gazdaságra, ideértve az ellátásbiztonságot és a pénzügyi stabilitást érintő kockázatokat is. A nem szándékolt piaci zavarok bekövetkezte esetén szükségessé váló gyors reagálás érdekében a mechanizmusba hatékony biztosítékokat kell beépíteni, amelyekkel a mechanizmust bármikor fel lehet függeszteni. Amennyiben az ACER által végzett nyomon követés eredményei alapján konkrét jelek utalnak arra, hogy küszöbön áll egy piaci korrekciós esemény, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy véleményt kérjen az EKB-tól, az ESMA-tól, az ACER-től, valamint adott esetben az ENTSOG-tól és a gázkoordinációs csoporttól egy esetleges piaci korrekciós eseménynek az ellátásbiztonságra, az EU-n belüli gázáramlásokra és a pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatásáról, hogy a Bizottság szükség esetén gyorsan felfüggeszthesse a piaci korrekciós mechanizmus ACER általi aktiválását.

(31)Az arra vonatkozó napi felülvizsgálaton túl, hogy az ajánlattételi korlátra vonatkozó feltételek továbbra is fennállnak-e, további biztosítékokat kell bevezetni a nem szándékolt piaci zavarok elkerülése érdekében.

(32)Az ajánlattételi korlát nem érintheti a tőzsdén kívüli (OTC) ügyleteket, mivel bevonásuk súlyos nyomonkövetési problémákat vetne fel, és az ellátás biztonságával kapcsolatos problémákhoz vezethetne.

(33)A piaci korrekciós mechanizmust automatikusan deaktiválni kell, ha működését a földgázpiaci helyzet már nem indokolja. Hacsak nem következnek be piaci zavarok, a mechanizmust csak bizonyos idő elteltével szabad deaktiválni a gyakori aktiválás és deaktiválás elkerülése érdekében. Ha az ACER a mechanizmust kiváltó tényezők alakulásának nyomon követése során megállapítja, hogy a TTF-re vonatkozóan közzétett európai azonnali gázpiaci mutató egy kellően stabil időszakon keresztül már nem magasabb a referenciaárnál, a mechanizmust automatikusan deaktiválni kell. A mechanizmus deaktiválása nem igényel semmilyen értékelést az ACER vagy a Bizottság részéről, hanem a feltételek teljesülése esetén automatikusan meg kell történjen.

(34)Kulcsfontosságú, hogy a piaci korrekciós mechanizmus tartalmazzon egy hatékony eszközt, amelynek révén a biztonsági felső határ azonnal és bármikor felfüggeszthető, ha a mechanizmus olyan súlyos piaci zavarokhoz vezetne, amelyek hatással vannak az ellátás biztonságára és az EU-n belüli gázáramlásra.

(35)Mivel a biztonsági plafon esetleges felfüggesztésének értékelésekor valamennyi biztosítékot alaposan értékelni kell, elő kell írni, hogy a biztonsági plafont csak bizottsági határozattal lehessen felfüggeszteni. A döntést indokolatlan késedelem nélkül kell meghozni, és a meghozatal pillanatában a Bizottságnak különösen azt kell értékelnie, hogy az ajánlattételi korlát további alkalmazása nem veszélyezteti-e az Unió ellátásbiztonságát, jár-e megfelelő keresletcsökkentési erőfeszítésekkel, nem akadályozza-e az Unión belüli piaci alapú gázáramlást, nem befolyásolja-e negatívan a származékos energiatermékek piacát, figyelembe veszi-e az Unió különböző szervezett piacain jegyzett gázpiaci árakat, illetve nem befolyásolja-e negatívan a meglévő gázellátási szerződéseket.

(36)A piaci korrekciós mechanizmus nem veszélyeztetheti az Unió gázellátásának biztonságát azáltal, hogy korlátozza azokat az árjelzéseket, amelyek elengedhetetlenek a szükséges gázszállítmányoknak az Unióba való vonzásához és az EU-n belüli gázáramláshoz. A piaci korrekciós mechanizmus aktiválása esetén ugyanis a gázbeszállítók visszatarthatják a gázszállítást, és a nyereség maximalizálása érdekében közvetlenül a felső határok deaktiválása után végezhetik el az értékesítést. Abban az esetben, ha a Bizottság az (EU) 2017/1938 rendelet 12. cikke alapján regionális vagy uniós vészhelyzetet hirdetett ki, és további nem piaci alapú intézkedéseket kell bevezetni, különösen a védett fogyasztók gázellátásának biztosítása érdekében, a piaci korrekciós mechanizmus nem korlátozhatja indokolatlanul a belső piacon belüli gázáramlást, és nem veszélyezteti az Unió gázellátásának biztonságát, ezért azt ilyen esetben fel kell függeszteni.

(37)A piaci korrekciós mechanizmus nem eredményezheti az árjelzések által az EU belső gázpiacán betöltött szerep csökkenését, és nem akadályozhatja az EU-n belüli piaci alapú gázáramlást, mivel alapvető fontosságú, hogy a földgáz továbbra is oda tudjon áramolni, ahol a legnagyobb szükség van rá.

(38)A piaci korrekciós mechanizmusok nem veszélyeztethetik indokolatlanul a származékos energiatermékek piacának folyamatos és megfelelő működését. Ezek a piacok kulcsszerepet játszanak abban, hogy a piaci szereplők fedezni tudják pozícióikat a kockázatok, különösen az áringadozások kapcsán felmerülő kockázatok kezelése érdekében. Ezenkívül a piaci korrekciós mechanizmuson keresztüli árintervenciók jelentős pénzügyi veszteségeket okozhatnak a származékos piacok szereplői számára. Tekintettel az uniós gázpiac méretére, az ilyen veszteségek nemcsak a szakosodott származékos piacokat érinthetik, hanem más pénzügyi piacokra is jelentős dominóhatást gyakorolhatnak. A Bizottságnak ezért haladéktalanul fel kell függesztenie a piaci korrekciós mechanizmust, amennyiben az veszélyezteti a származékos piac szabályos működését. E tekintetben fontos, hogy a Bizottság figyelembe vegye az érintett uniós szervektől érkező szakmai tanácsokat. Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) egy olyan független hatóság, amely hozzájárul az uniós pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzéséhez, különösen a pénzügyi piacok, például a származékos piacok stabilitásának és szabályos működésének előmozdítása révén. A Bizottságnak ezért figyelembe kell vennie az ESMA e szempontokról szóló jelentéseit. Emellett a Bizottságnak figyelembe kell vennie az Európai Központi Banknak (EKB) a pénzügyi rendszer stabilitásával kapcsolatos tanácsait, összhangban az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 127. cikkének (4) bekezdésével és az EUMSZ IV. jegyzőkönyvének 25. cikkével. Tekintettel a pénzügyi piacok volatilitására és az azokon belüli piaci beavatkozások potenciálisan jelentős hatására, fontos biztosítani, hogy a Bizottság gyorsan fel tudja függeszteni a piaci korrekciós mechanizmust. Ezért az ESMA jelentését és az EKB véleményét legkésőbb 48 órán belül vagy sürgős esetekben a Bizottság kérésére ugyanazon a napon belül ki kell adni.

(39)A piaci korrekciós mechanizmust úgy kell kialakítani, hogy csak az árképzési mechanizmus hiányosságai által okozott rendkívüli gázár-emelkedéseket kezelje, és mint ilyen, ne legyen hatással a meglévő gázellátási szerződések érvényességére. Azokban az esetekben azonban, amikor a Bizottság megállapítja, hogy a piaci korrekciós mechanizmus aktiválása kedvezőtlen hatással van a meglévő szállítási szerződésekre, a Bizottságnak fel kell függesztenie azt.

(40)A mechanizmus felépítése és felfüggesztési lehetőségeinek kidolgozása során figyelembe kell venni, hogy a földgázkereskedők áthelyezhetik a földgázkereskedelmet az Unión kívüli régiókba, ami csökkentené a piaci korrekciós mechanizmus hatékonyságát. Ez lenne a helyzet például akkor, ha a kereskedők tőzsdén kívüli gázkereskedelmet kezdenének folytatni, ami kevésbé átlátható, kevésbé szabályozott, és nagyobb kockázatot hordoz a tekintetben, hogy az érintett felek nem teljesítik kötelezettségeiket. Ez az eset állna fenn akkor is, ha azon kereskedők, akiknél a fedezetet a piaci korrekciós mechanizmus korlátozhatja, más joghatóságokban kötnének fedezeti ügyleteket, aminek következtében a klíringpartnernek a maximált teljesítési ár tükrözése érdekében pótlólagos készpénzfedezetet kellene képeznie a származtatott pozíciókra, letéti felhívásokat eredményezve.

(41)Az ACER-nek, az Európai Központi Banknak, az ESMA-nak, a Gázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózatának (ENTSOG) és az (EU) 2017/1938 rendelettel létrehozott gázkoordinációs csoportnak segítenie kell a Bizottságot a piaci korrekciós mechanizmus nyomon követésében.

(42)Piaci korrekciós esemény bekövetkeztét vagy felfüggesztési határozat meghozatalát követően, illetve a piac és az ellátásbiztonság alakulásának fényében indokolt lehet felülvizsgálni a piaci korrekciós mechanizmus aktiválásának a 3. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott feltételeit. A Tanács ezért ilyen helyzetben a Bizottság javaslata alapján megfelelő módosításokat fogadhat el e rendelet tekintetében.

(43)A piaci korrekciós mechanizmus a TTF-en jegyzett túlzottan magas gázárak korrekciójára irányuló célkitűzés elérése szempontjából szükséges és arányos. Az áremelkedések közvetett hatásai, például a növekvő energiaárak és az infláció minden tagállamot érintenek. Ami az árképzési rendszer hiányosságait illeti, ezek a hiányosságok eltérő szerepet játszanak a különböző tagállamokban, és egyes tagállamokban (pl. a közép-európai tagállamokban) reprezentatívabbak az áremelkedések, mint más tagállamokban (pl. a periférián fekvő vagy más ellátási lehetőségekkel is rendelkező tagállamokban). Széttagolt fellépés helyett, ami az integrált uniós gázpiac megosztottságát eredményezhetné, a szolidaritás szellemében közös fellépésre van szükség. Ez utóbbi az Unió ellátásbiztonságának garantálásához is elengedhetetlen. Ezen túlmenően a közös biztosítékok – amelyekre az alternatív gázellátási forrásokkal nem rendelkező tagállamokban nagyobb szükség lehet, mint a több alternatívával rendelkező tagállamokban – összehangolt megközelítést biztosítanak az energiaszolidaritás jegyében. Bár a pénzügyi kockázatok és előnyök a különböző tagállamok esetében nagyon eltérőek, a piaci korrekciós mechanizmus olyan szolidáris kompromisszumot képvisel, amelyben minden tagállam vállalja, hogy hozzájárul a piaci korrekcióhoz, és elfogadja ugyanazokat a korlátokat az árképzésre vonatkozóan, még akkor is, ha az árképzési mechanizmus működési zavarainak szintje és a TTF árainak a gazdaságra gyakorolt pénzügyi hatásai eltérőek a különböző tagállamokban. A piaci korrekciós mechanizmus ezért várhatóan megerősíti az uniós szolidaritást, hiszen kiküszöbölné a túlzottan magas árakat, amelyek sok tagállam számára már rövid ideig is fenntarthatatlanok. A javasolt intézkedés hozzá fog járulni annak biztosításához, hogy a tagállamok gázszolgáltatói a szolidaritás szellemében elfogadható áron vásárolhassanak gázt.

(44)Mivel a téli szezon küszöbén a gázpiacon tapasztalható helyzet ingatag és kiszámíthatatlan, gondoskodni kell arról, hogy a piaci korrekciós mechanizmus – aktiválási feltételeinek fennállása esetén – a lehető leghamarabb alkalmazásra kerüljön. E rendeletnek ezért az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET – TÁRGY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet ideiglenes piaci korrekciós mechanizmust hoz létre az Unión belüli más tőzsdéken alkalmazott áraktól függetlenül kialakuló túlzottan magas gázárak ellen.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„fronthavi TTF származtatott termék”: a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 30. pontjában meghatározott olyan árualapú származtatott termék, amellyel valamely kereskedési helyszínen kereskednek, és amelynek alaptermékét a Gasunie Transport Services B.V. által működtetett holland azonnali gázpiac (TTF) virtuális kereskedési pontján megvalósult tranzakció képezi, valamint amely lejáratának napja az adott kereskedési helyszínen forgalmazott, egy hónapos lejáratú származtatott termékek lejárati napjai közül a legközelebbi;

2.„referenciaár”: a New York-i S&P Global Inc. által közzétett „Daily Spot Mediterranean Marker (MED)” és „Daily Spot Northwest Europe Marker (NWE)” LNG-árértékelések szerinti ár és az ACER által az (EU) [XXXX/2022] tanácsi rendelet 18–22. cikke alapján végzett napi árértékelés szerinti árnak napi átlagára.

3.„kereskedési helyszín”: a következők bármelyike:

a)„szabályozott piac”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 21. pontjában meghatározott szabályozott piac;

b)„multilaterális kereskedési rendszer”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 22. pontjában meghatározott multilaterális kereskedési rendszer;

c)„szervezett kereskedési rendszer”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 23. pontjában meghatározott szervezett kereskedési rendszer

II. FEJEZET – A PIACI KORREKCIÓS MECHANIZMUS

3. cikk

A piaci korrekciós mechanizmus

(1)A más gáztőzsdéken jegyzett áraktól függetlenül kialakuló, túlzott mértékű földgázár-emelkedések előfordulásának korlátozása érdekében 2023. január 1-jétől piaci korrekciós mechanizmust lehet életbe léptetni a TTF-en értékesített, fronthavi származtatott termékek elszámolási árára vonatkozóan.

(2)A piaci korrekciós mechanizmust a következő feltételek teljesülése esetén kell aktiválni („piaci korrekciós esemény”):

a)a TTF-en értékesített, fronthavi származtatott termékek elszámolási ára két héten keresztül meghaladja a 275 EUR-t, és

b)az Európai Energiatőzsde által a TTF-re vonatkozóan közzétett európai azonnali gázpiaci mutató értéke az a) albekezdésben említett időszak végét megelőző 10 kereskedési napon 58 EUR-val magasabb, mint a referenciaár.

(3)Amennyiben az ACER által a 4. cikk (1) bekezdése szerint végzett nyomon követés eredményei alapján konkrét jelek utalnak arra, hogy küszöbön áll egy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti piaci korrekciós esemény, a Bizottság – annak érdekében, hogy szükség esetén gyorsan felfüggeszthesse a piaci korrekciós mechanizmus ACER általi aktiválását – kikéri az Európai Központi Bank (EKB), az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA), valamint adott esetben a Gázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata (ENTSOG) és az (EU) 2017/1938 rendelettel létrehozott gázkoordinációs csoport véleményét egy esetleges piaci korrekciós eseménynek az ellátásbiztonságra, az EU-n belüli gázáramlásra és a pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatásáról. A véleményben figyelembe kell venni továbbá az áraknak az egyéb releváns szervezett piacokon, különösen Ázsiában vagy az Egyesült Államokban való alakulását, amelyet a New York-i S& P Global Inc. által közzétett „Joint Japan Korea Marker” vagy „Henry Hub Gas Price Assessment” tükröz.

(4)Amennyiben az ACER – az 1227/2011/EU rendelet, az 1348/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet, az (EU) [XXXX/2022] tanácsi rendelet 18–22. cikke vagy más nyilvánosan elérhető piaci információk alapján – megállapítja, hogy piaci korrekciós esemény történt, haladéktalanul értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában a piaci korrekciós esemény bekövetkeztéről (a továbbiakban: piaci korrekciós értesítés), és tájékoztatja a Bizottságot, az ESMA-t és az EKB-t a piaci korrekciós eseményről.

(5)A piaci korrekciós értesítés közzétételét követő naptól a 275 EUR feletti árú, fronthavi TTF származtatott termékekre vonatkozó megbízások nem fogadhatók el („ajánlattételi korlát”).

(6)A tagállamok értesítik a Bizottságot arról, hogy milyen intézkedéseket hoztak a gáz- és a villamosenergia-fogyasztás piaci korrekciós esemény miatti növekedésének megelőzése, valamint a gáz- és a villamosenergia-kereslet csökkentése érdekében, tekintettel az (EU) 2022/1369 tanácsi rendelet 3. és 5. cikkében előírt 15 %-os gázkereslet-csökkentésre, valamint az (EU) 2022/1854 tanácsi rendelet 3. és 4. cikkében foglalt keresletcsökkentési célokra. Az értesítést legkésőbb a piaci korrekciós esemény bekövetkeztétől számított két héten belül kell megtenni, kivéve, ha a Bizottság időközben az 5. cikk (2) bekezdése szerinti felfüggesztési határozatot fogadott el.

(7)A Bizottság – miután értékelte az ajánlattételi korlátnak a gáz- és a villamosenergia-fogyasztásra gyakorolt hatását, valamint az (EU) 2022/1369 tanácsi rendelet 3. és 5. cikkében, valamint az (EU) 2022/1854 tanácsi rendelet 3. és 4. cikkében előírt keresletcsökkentési célok teljesítése terén elért haladást – javasolhatja az (EU) 2022/1369 tanácsi rendeletnek az új helyzethez való hozzáigazítását is.

(8)Piaci korrekciós esemény esetén a Bizottság indokolatlan késedelem nélkül jelentést kér az EKB-tól a származékos energiapiacok stabilitását és szabályos működését érintő nem szándékolt zavarok kockázatáról.

4. cikk

A gázpiaci korrekciós mechanizmus nyomon követése és deaktiválása

(1)Az ACER az 1227/2011/EU rendelet, az 1348/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet és az (EU) [XXXX/2022] tanácsi rendelet 18–22. cikke alapján kapott információk, valamint a piaci információk alapján folyamatosan nyomon követi, hogy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett feltétel teljesül-e. Az ACER minden munkanap végén közép-európai idő szerint legkésőbb 18 óráig közli a Bizottsággal a nyomon követés eredményeit.

(2)Amennyiben a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett feltétel a piaci korrekciós eseményt követő hónap vége előtti tíz egymást követő kereskedési napon vagy később már nem teljesül (a továbbiakban: deaktiválási esemény), az ACER haladéktalanul értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és értesíti a Bizottságot és az ESMA-t arról, hogy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett feltétel már nem teljesül (a továbbiakban: a deaktiválásról szóló értesítés). A deaktiválásról szóló értesítés közzétételét követő naptól kezdve a 3. cikk (4) bekezdésében említett ajánlattételi korlát alkalmazása megszűnik.

5. cikk

A gázpiaci korrekciós mechanizmus felfüggesztése

(1)Az ESMA, az EKB, az ACER, a gázkoordinációs csoport és az ENTSOG folyamatosan nyomon követi az ajánlattételi korlát által a piacokra és az ellátásbiztonságra gyakorolt hatásokat.

(2)E nyomon követés alapján a Bizottság határozat útján bármikor felfüggeszti a piaci korrekciós mechanizmust, amennyiben az ellátásbiztonságot, az EU-n belüli gázáramlást vagy a pénzügyi stabilitást negatívan befolyásoló, nem szándékosan előidézett piaci zavar vagy ilyen zavar nyilvánvaló kockázata merül fel (a továbbiakban: felfüggesztési határozat). Az értékelés során a Bizottság figyelembe veszi különösen, hogy a piaci korrekciós mechanizmus további fenntartása:

a)nem veszélyezteti-e az Unió gázellátásának biztonságát, ami különösen akkor áll fenn, ha a Bizottság az (EU) 2017/1938 rendelet 12. cikke alapján regionális vagy uniós vészhelyzetet hirdetett ki, vagy nem vezethet-e a gázfogyasztás korlátozásához;

b)olyan időszakban történik-e, amikor az (EU) 2022/1369 tanácsi rendelet 5. cikke szerinti keresletcsökkentési célok uniós szinten nem teljesülnek, negatívan befolyásolja-e az (EU) 2022/1369 tanácsi rendelet 3. cikke szerinti gázfogyasztás-csökkentési cél megvalósítása terén elért haladást, vagy nem vezet-e a gázfogyasztás általános növekedéséhez az (EU) 2022/1369 tanácsi rendelet 8. cikkével összhangban a tagállamoktól kapott gázfogyasztási és keresletcsökkentési adatok alapján;

c)nem akadályozza-e az EU-n belüli piaci alapú gázáramlást az ACER nyomonkövetési adatai szerint;

d)nem befolyásolja-e a származtatott energiatermékek piacának stabilitását és szabályos működését a piaci korrekciós intézkedés ESMA általi aktiválásának hatásáról szóló jelentés és az EKB-nak a Bizottság által e célból kért véleménye alapján;

e)figyelembe veszi-e a gázpiaci árakat az Unió különböző szervezett piacain és az egyéb érintett szervezett piacokon, például Ázsiában vagy az Egyesült Államokban, ahol azokat a New York-i S&P Global Inc. által közzétett „Joint Japan Korea Marker” vagy „Henry Hub Gas Price Assessment” tükrözi;

f)nem befolyásolja-e a meglévő gázellátási szerződések érvényességét, ideértve a hosszú távú gázellátási szerződésekét is.

(3)A felfüggesztési határozatot indokolatlan késedelem nélkül kell meghozni, és közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A felfüggesztési határozat közzétételét követő naptól kezdve a felfüggesztési határozatban meghatározott ideig a 3. cikk (4) bekezdésében említett ajánlattételi korlát alkalmazása megszűnik.

(4)Az ACER, az EKB, az ESMA, a gázkoordinációs csoport és az ENTSOG segíti a Bizottságot a 3., a 4. és az 5. cikk szerinti feladatok ellátásában. Az ESMA jelentését és az EKB (2) bekezdés d) pontja szerinti véleményét legkésőbb 48 órán belül vagy sürgős esetekben a Bizottság kérésére ugyanazon a napon belül ki kell adni.

(5)A piaci korrekciós mechanizmus csak addig alkalmazandó, amíg ez a rendelet hatályban van.

(6)Piaci korrekciós esemény bekövetkeztét vagy felfüggesztési határozat meghozatalát követően, illetve a piac és az ellátásbiztonság alakulásának fényében a Tanács a Bizottság javaslata alapján határozhat úgy, hogy felülvizsgálja a piaci korrekciós mechanizmus aktiválásának a 3. cikk (2) bekezdése a) és b) pontjában meghatározott feltételeit. Ilyen javaslat benyújtása előtt a Bizottság konzultál az EKB-val, az ESMA-val, az ACER-rel, a gázkoordinációs csoporttal, az ENTSOG-gal és más érdekelt felekkel.

III. FEJEZET – ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

6. cikk

Hatálybalépés és felülvizsgálat

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba. Ezt a rendeletet a hatálybalépésétől számított egy évig kell alkalmazni. A Bizottság az Unió gázellátásának általános helyzetét figyelembe véve legkésőbb 2023. november 1-jéig elvégzi e rendelet felülvizsgálatát, és a felülvizsgálat főbb megállapításairól jelentést nyújt be a Tanácsnak. A Bizottság a szóban forgó jelentés alapján javasolhatja e rendelet időbeli hatályának érvényességének meghosszabbítását.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Strasbourgban, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.4.4.Teljesítménymutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 

1.1.A lakosság és a gazdaság túlzottan magas árakkal szembeni védelmét szolgáló piaci korrekciós mechanizmus létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul: 

x új intézkedés 

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 10  

◻ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé 

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

X◻ határozott időtartam

–X◻    Hatálybalépés: 2023-tól, az energiaválság megszűnéséig

–◻    pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

◻ határozatlan időtartam

–Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig,

–azt követően: rendes ütem

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 11   

X◻ Bizottság általi közvetlen irányítás

–X◻ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét;

–◻    végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek;

–◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek;

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai 

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása 

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–X    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–◻    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Ha a javaslat/kezdeményezés egynél több operatív fejezetet is érint, ismételje meg a fenti szakaszt:

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet először a pénzügyi kimutatás mellékletébe (a belső szabályzat V. melléklete) kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet 

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–X    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–X    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

A javaslat/kezdeményezés

–X    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

–◻    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

–◻    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban 

A javaslat/kezdeményezés

–◻    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–◻    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás 

–X A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

–kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve ◻    

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS – „ÜGYNÖKSÉGEK”

A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.4.4.Teljesítménymutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS – „ÜGYNÖKSÉGEK”

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A lakosság és a gazdaság túlzottan magas árakkal szembeni védelmét szolgáló piaci korrekciós mechanizmus létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat a következőre irányul: 

 új intézkedés

 kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 26  

 jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

 egy vagy több intézkedés összevonása egy másik/új intézkedéssé 

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek) 

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) 

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Teljesítménymutatók 

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

 határozott időtartam

–    A javaslat/kezdeményezés időtartama: 2023. [HH/NN]-tól/-től az energiaválság megszűnéséig

–Pénzügyi hatás: 2023-tól 2027-ig a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok esetében.

 határozatlan időtartam

–Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig,

–azt követően: rendes ütem

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 27   

 Bizottság általi közvetlen irányítás

–    végrehajtó ügynökségeken keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

 nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);

 az EBB és az Európai Beruházási Alap;

 a 70. és 71. cikkben említett szervek;

 közjogi szervek

 magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

 valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

 az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai 

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése 

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.A(z) [szerv] előirányzataira gyakorolt becsült hatás 

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az ACER humán erőforrására gyakorolt becsült hatás 

3.2.3.1.Összegzés

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Létszámigény (teljes munkaidős egyenértékben):

Kérjük, jelezzék a munkaerő-felvétel tervezett időpontját, és igazítsák ki az összeget ennek megfelelően (ha a munkaerő-felvétel júliusban történik, csak az átlagos költség 50 %-át kell figyelembe venni), valamint nyújtsanak további magyarázatot.

3.2.3.2.Az ügynökségért felelős főigazgatóság becsült humánerőforrás-szükségletei

–    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

A teljes munkaidős egyenértékre jutó költség kiszámításának leírását bele kell foglalni az V. melléklet 3. szakaszába.

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

–    A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

–    A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

–    A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára 40 .

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban 

–A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás 

–    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

–  kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

(1)

   Az árkülönbség vagy „spread” mérésének alapja az EEX-en jegyzett „TTF spot EGSI” érték, csökkentve az EU északnyugati és délnyugati részén érvényes azonnali LNG-árak Platts/S&P Global által végzett értékelésében megjelölt átlagárral.

(2)

   Az árkülönbség vagy „spread” mérésének alapja az EEX-en jegyzett „TTF spot EGSI” érték, csökkentve az EU északnyugati és délnyugati részén érvényes azonnali LNG-árak Platts/S&P Global által végzett értékelésében megjelölt átlagárral.

(3)     2022. nyári gazdasági előrejelzés: A háború miatt romló gazdasági kilátások, (https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_22_4511) .

(4)    A központ egy betáplálási/kiadási rendszer virtuális kereskedési pontja, ahol a rendszerhasználók a gáz tulajdonjogát tudják átruházni egymásra, és amelyet leggyakrabban a szállításirendszer-üzemeltető (vagy más kijelölt szervezet) üzemeltet.

(5)    ACER (2011) Keretiránymutatások a szállítási rendszerekben alkalmazott gázkiegyensúlyozásról.

(6)    Lásd a 2022.10.20–21-i következtetések (18) preambulumbekezdését:    
„Az Európai Tanács felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy sürgősen terjesszenek elő konkrét határozatokat a következő további intézkedésekre, valamint a Bizottság javaslataira vonatkozóan, miután megvizsgálták azok hatását kiváltképp a meglévő szerződésekre, beleértve a hosszú távú szerződések nem érintését, továbbá figyelembe véve a különböző energiaszerkezeteket és nemzeti körülményeket: (…)    
c) a földgázügyletekre vonatkozó, ideiglenes dinamikus árfolyosó a túlzott gázárak előfordulásának azonnali korlátozása érdekében, a 2022. október 18-án javasolt tanácsirendelet-tervezet 23. cikkének (2) bekezdésében meghatározott biztosítékok figyelembevételével;”

(7)    Az októberi javaslat 23. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a jövőbeli piaci korrekciós mechanizmusnak meg kell felelnie a következő biztosítékoknak: nem érinti a tőzsdén kívüli gázkereskedelmet; nem veszélyeztetheti az Unió gázellátásának biztonságát; függ a gázmegtakarítási cél megvalósítása terén elért eredményektől; nem vezethet a gázfogyasztás általános növekedéséhez; úgy kerül kialakításra, hogy ne akadályozza az EU-n belüli piaci alapú gázáramlást; nem befolyásolhatja a származékos energiapiacok stabilitását és szabályos működését; figyelembe veszi a gázpiaci árakat az Unió különböző szervezett piacain.

(8)    A Bíróság C-848/19. P. sz. ítélete (2021. július 15.) a Németország kontra Lengyelország ügyben (ECLI:EU:C:2021:598).

(9)    Az ICE ENDEX a legfontosabb energiatőzsdék egyike Európában. A gáz esetében szabályozott határidős ügyleteket és opciókat biztosít a holland azonnali gázpiac (TTF) kereskedési központja számára.

(10)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(11)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx  

(12)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(13)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(14)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(15)    A hivatalos költségvetési nómenklatúra szerint.

(16)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(17)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(18)    A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(19)    Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések…”) feltüntetett célkitűzés.

(20)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(21)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(22)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(23)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(24)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(25)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.

(26)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(27)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx .

(28)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(29)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(30)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(31)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(32)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(33)    A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(34)    Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések…”) feltüntetett célkitűzés.

(35)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(36)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(37)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(38)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(39)    Elsősorban az uniós kohéziós politikai alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) tekintetében.

(40)    Lásd a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2020. december 17-i (EU, Euratom) 2093/2020 tanácsi rendelet 12. és 13. cikkét.

(41)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.