EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.11.8.

COM(2022) 572 final

2022/0359(NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodással létrehozott Vámügyi Bizottságban a „származó termékek” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló 1. jegyzőkönyv módosításával kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspontról

INDOKOLÁS

1.A javaslat tárgya

E javaslat tárgya az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodással létrehozott Vámügyi Bizottságban a szabadkereskedelmi megállapodáshoz csatolt, a „származó termékek” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló 1. jegyzőkönyv módosításáról szóló határozat tervezett elfogadásával kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat.

2.A javaslat háttere

2.1.Az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás

Az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) a Felek 2018. október 19-én írták alá. Az Európai Parlament 2019. február 13-án egyetértését adta a megállapodáshoz.

Az uniós tagállamok 2019. november 8-án jóváhagyták a kereskedelmi megállapodást. A megállapodás 2019. november 21-én lépett hatályba.

2.2.A Vámügyi Bizottság

A Vámügyi Bizottság a megállapodás 16.2. cikke (Szakbizottságok) alapján jön létre, és a Felek vámügyi és egyéb illetékes hatóságainak képviselőiből áll. A Vámügyi Bizottság biztosítja a vámügyi együttműködésről és a kereskedelem könnyítéséről szóló 6. fejezet, az 1. jegyzőkönyv és bármely olyan kiegészítő vámügyi rendelkezés megfelelő alkalmazását, amelyről a Felek megállapodnak.

Az 1. jegyzőkönyv 34. cikke („E jegyzőkönyv módosításai”) úgy rendelkezik, hogy „A Felek a 16.2. cikk (Szakbizottságok) alapján létrehozott Vámügyi Bizottság határozatával módosíthatják e jegyzőkönyv rendelkezéseit.” .

2.3.A Vámügyi Bizottságnak a szabadkereskedelmi megállapodáshoz csatolt, a „származó termékek” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló 1. jegyzőkönyv módosításáról szóló határozatra vonatkozó tervezett jogi aktusa

Első ülésén a Vámügyi Bizottság várhatóan határozatot fogad el a szabadkereskedelmi megállapodáshoz csatolt, a „származó termékek” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló 1. jegyzőkönyv és mellékletei módosításáról.

A tervezett jogi aktus célja, hogy a következők tekintetében módosítsa az 1. jegyzőkönyvet:

–az 1. jegyzőkönyvnek a Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszerről szóló egyezmény által szabályozott nómenklatúra legújabb változata szerinti naprakésszé tétele;

–az uniós exportőrök esetében az áruk származására vonatkozóan az elfogadott exportőrök által végzett öntanúsítás rendszerének felváltása az áruk származására vonatkozóan a regisztrált exportőrök által végzett öntanúsítás rendszerével (REX-rendszer);

–a Szingapúrból származó, Unióba importált termékekre alkalmazandó következő három származási kontingens alkalmazási körének kiterjesztése: löncshúskonzerv, curryvel ízesített halgombóc, tintahalgombóc.

A tervezett jogi aktus a megállapodás 1. jegyzőkönyvének 34. cikkével, valamint az 1. jegyzőkönyvben szereplő, AZ 1. JEGYZŐKÖNYVBEN TALÁLHATÓ SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL SZÓLÓ EGYÜTTES NYILATKOZATTAL összhangban kötelező lesz a felekre nézve. .

3.Az Unió által képviselendő álláspont

A Vámügyi Bizottságban az Unió által képviselendő álláspontnak a Vámügyi Bizottság e határozathoz csatolt határozattervezetén kell alapulnia.

4.Jogalap

4.1.Eljárási jogalap

4.1.1.Általános elvek

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.

A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, melyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát” 1 .

4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás

A Vámügyi Bizottságot megállapodás, nevezetesen az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás hozta létre.

A Vámügyi Bizottság által elfogadandó jogi aktus joghatással bíró jogi aktus. Az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás 1. jegyzőkönyve 34. cikkének megfelelően a tervezett jogi aktus a nemzetközi jog szerint kötelező érvényű lesz.

A tervezett jogi aktus nem egészíti ki és nem módosítja a megállapodás intézményi keretét.

Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.

4.2.Anyagi jogalap

4.2.1.Általános elvek

Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.

4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás

A tervezett jogi aktus elsődleges célkitűzése és tartalma a közös kereskedelempolitikával kapcsolatos.

Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdése.

4.3.Következtetés

A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdése, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.

5.A tervezett jogi aktus kihirdetése

Mivel a Vámügyi Bizottság jogi aktusa módosítani fogja az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás 1. jegyzőkönyvét és annak mellékleteit, azt elfogadását követően helyénvaló kihirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

2022/0359 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) az Unió az (EU) 2019/1875 tanácsi határozat 2 révén megkötötte, és a megállapodás 2019. november 21-én hatályba lépett.

(2)A megállapodás 1. jegyzőkönyvének 34. cikke értelmében a Vámügyi Bizottság határozatokat fogadhat el az 1. jegyzőkönyv rendelkezéseinek módosítása érdekében.

(3)A Vámügyi Bizottság első ülésén várhatóan határozatot fogad el az 1. jegyzőkönyv és mellékletei módosításáról.

(4)Helyénvaló meghatározni a Vámügyi Bizottságban az Unió által képviselendő álláspontot, mivel a határozat kötelező érvényű lesz az Unióra nézve.

(5)A Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszerről (harmonizált rendszer, a továbbiakban: HR) szóló egyezmény által szabályozott nómenklatúra 2012. január 1-jén, 2017. január 1-jén és 2022. január 1-jén módosult. A határozat az 1. jegyzőkönyvet és mellékleteit hivatott naprakésszé tenni, hogy azok igazodjanak a HR legújabb változatához.

(6)A Ba. mellékletben a löncshúskonzervre, a curryvel ízesített halgombócra és a tintahalgombócra vonatkozóan meghatározott éves kontingensek alkalmazási körét bővíteni kell annak érdekében, hogy azokat a szingapúri exportőrök is használhassák.

(7)Annak érdekében, hogy a származás igazolása tekintetében mindkét Fél gazdasági szereplői egyenlő bánásmódban részesüljenek, az 1. jegyzőkönyvet oly módon kell módosítani, hogy a Felek saját jogszabályaiknak és rendelkezéseiknek megfelelően eldönthessék, hogy mely exportőrök alkalmazhatnak öntanúsítást származó áruik származásának igazolására. Ez az Unióban lehetővé teszi, hogy az áruk származását az elfogadott exportőrök helyett regisztrált exportőrök igazolják, hasonlóan a Szingapúr által a megállapodás keretében alkalmazott rendszerhez,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Vámügyi Bizottság első ülésén az Unió által képviselendő álláspontnak a Vámügyi Bizottság e határozathoz csatolt határozattervezetén kell alapulnia.

Az Uniót a Vámügyi Bizottságban képviselő személyek jóváhagyhatják a határozat kisebb technikai kiigazításait.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

a Tanács részéről

az elnök

(1) A Bíróság 2014. október 7-i ítélete, Németország kontra Tanács, C-399/12, ECLI:EU:C:2014:2258, 61–64. pont.

(2) HL L 294., 2019.11.14., 1. o.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.11.8.

COM(2022) 572 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA

Az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás Vámügyi Bizottságának 2022/01. sz. HATÁROZATA
(...)

a „származó termékek” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről szóló 1. jegyzőkönyv és mellékletei egyes elemeinek módosításáról

A Vámügyi Bizottság,

Tekintettel az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodásra (a továbbiakban: a megállapodás) és különösen annak 1. jegyzőkönyve 34. cikkére és 16.2. cikkére,

mivel:

(1)A megállapodás 1. jegyzőkönyvének 34. cikke („E jegyzőkönyv módosításai”) úgy rendelkezik, hogy a Felek a 16.2. cikk (Szakbizottságok) alapján létrehozott Vámügyi Bizottság határozatával módosíthatják a megállapodás 1. jegyzőkönyvének rendelkezéseit.

(2)A Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszerről (harmonizált rendszer, a továbbiakban: HR) szóló egyezmény által szabályozott nómenklatúra 2012. január 1-jén, 2017. január 1-jén és 2022. január 1-jén módosult. A Felek megállapodtak abban, hogy naprakésszé teszik az 1. jegyzőkönyvet annak érdekében, hogy az igazodjon a 2022. évi HR-hez.

(3)A Felek megállapodtak abban, hogy módosítják a Ba. mellékletben a löncshúskonzervre, a curryvel ízesített halgombócra és a tintahalgombócra vonatkozóan meghatározott éves kontingensek alkalmazási körét.

(4)Az 1. jegyzőkönyv 17. cikke (Származási nyilatkozat kiállításának feltételei) megállapítja, hogy származási nyilatkozatot az Európai Unióban többek között elfogadott exportőrnek minősülő exportőr, Szingapúrban pedig többek között regisztrált exportőr állíthat ki. Annak érdekében, hogy mindkét Fél gazdasági szereplői egyenlő bánásmódban részesüljenek, az 1. jegyzőkönyvet oly módon kell módosítani, hogy a Felek saját jogszabályaiknak és rendelkezéseiknek megfelelően eldönthessék, hogy mely exportőrök állíthatnak ki származási nyilatkozatot. E célból szükség van az „exportőr” fogalmának meghatározására.

(5)Figyelembe véve az „exportőr” új fogalommeghatározását, az 1. jegyzőkönyvben a „szállítmány” fogalommeghatározásában, a 13. cikkben (A változtatás tilalma) és a 14. cikkben (Kiállítások) az „exportőr” kifejezést fel kell váltani a „feladó” kifejezéssel.

(6)A 17. cikk (Származási nyilatkozat kiállításának feltételei) (5) bekezdése előírja, hogy a származási nyilatkozaton szerepelnie kell az exportőr eredeti, kézzel írt aláírásának. A Felek megállapodtak abban, hogy a kereskedelem könnyítése és a megállapodás értelmében érvényes vámkedvezmények érvényesítésével járó adminisztratív terhek csökkentése érdekében eltekintenek ettől a követelménytől.

(7)A „gyártelepi ár” fogalommeghatározásában egyértelművé kell tenni, hogy az utolsó megmunkálás vagy feldolgozás alvállalkozásba adása esetén hogyan kell értelmezni a „gyártó” fogalmát.

(8)Tekintettel arra, hogy mindkét Fél alkalmazza a regisztrált exportőrök rendszerét, a Felek területén kiállított származási okmányt „származási nyilatkozat” helyett „származásmegjelölő nyilatkozatnak” kell nevezni.

(9)Átmeneti intézkedésként rendelkezni kell arról, hogy az e határozat hatálybalépésének időpontjától számított 3 hónapos időszakban Szingapúr elfogadja a megállapodás 1. jegyzőkönyvének az e határozat hatálybalépése előtt hatályos 17. cikkével (Származási nyilatkozat kiállításának feltételei) és 18. cikkével (Elfogadott exportőr) összhangban kiállított származási nyilatkozatokat.

(10)A megállapodás 1. jegyzőkönyvét és annak több mellékletét ezért módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A megállapodás 1. jegyzőkönyve a következőképpen módosul:

(1)Az 1. jegyzőkönyv tartalomjegyzéke helyébe a következő szöveg lép:

„TARTALOMJEGYZÉK

1. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. CIKK Fogalommeghatározások

2. SZAKASZ

A „SZÁRMAZÓ TERMÉKEK” FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA

2. CIKK Általános követelmények

3. CIKK Származási kumuláció

4. CIKK Teljes egészében előállított termékek

5. CIKK Kielégítően megmunkált vagy feldolgozott termékek

6. CIKK Nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás

7. CIKK Minősítési egység

8. CIKK Tartozékok, pótalkatrészek és szerszámok

9. CIKK Készletek

10. CIKK Semleges elemek

11. CIKK Számvitel szerinti elkülönítés

3. SZAKASZ

TERÜLETI KÖVETELMÉNYEK

12. CIKK A területiség elve

13. CIKK A változtatás tilalma

14. CIKK Kiállítások

4. SZAKASZ

VÁMVISSZATÉRÍTÉS ÉS -MENTESSÉG

15. CIKK A vámvisszatérítés és a vámmentesség tilalma

5. SZAKASZ

SZÁRMAZÁSMEGJELÖLŐ NYILATKOZAT

16. CIKK Általános követelmények

17. CIKK A származásmegjelölő nyilatkozat kiállításának feltételei

19. CIKK A származásmegjelölő nyilatkozat érvényessége

20. CIKK Származásmegjelölő nyilatkozat benyújtása

21. CIKK Részletben történő behozatal

22. CIKK Származásmegjelölő nyilatkozat alóli kivételek

23. CIKK Igazoló okmányok

24. CIKK A származásmegjelölő nyilatkozat és az igazoló okmányok megőrzése

25. CIKK Ellentmondások és formai hibák

26. CIKK Euróban kifejezett összegek

6. SZAKASZ

AZ IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS SZABÁLYOZÁSA

27. CIKK Együttműködés az illetékes hatóságok között

28. CIKK A származásmegjelölő nyilatkozatok ellenőrzése

29. CIKK Közigazgatási vizsgálatok

30. CIKK Vitarendezés

31. CIKK Szankciók

7. SZAKASZ

CEUTA ÉS MELILLA

32. CIKK E jegyzőkönyv alkalmazása

33. CIKK Különleges feltételek

8. SZAKASZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34. CIKK E jegyzőkönyv módosításai

35. CIKK Tranzitárukra és raktározott árukra vonatkozó átmeneti rendelkezések

Függelékek jegyzéke

A. MELLÉKLET: BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK A B. MELLÉKLETBEN TALÁLHATÓ JEGYZÉKHEZ

B. MELLÉKLET: AZ ELŐÁLLÍTOTT TERMÉK SZÁRMAZÓ MINŐSÍTÉSÉNEK ELÉRÉSÉHEZ A NEM SZÁRMAZÓ ANYAGOKON VÉGZENDŐ MEGMUNKÁLÁSOK VAGY FELDOLGOZÁSOK JEGYZÉKE

Ba. MELLÉKLET: KIEGÉSZÍTÉS A B. MELLÉKLETHEZ

C. MELLÉKLET: A 3. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT KUMULÁCIÓS RENDELKEZÉSEKBŐL KIZÁRT ANYAGOK

D. MELLÉKLET: A 3. CIKK (9) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TERMÉKEK, MELYEK ESETÉBEN AZ ASEAN-ORSZÁGOKBÓL SZÁRMAZÓ ANYAGOK VALAMELYIK FÉLTŐL SZÁRMAZÓ ANYAGOKNAK TEKINTENDŐK

E. MELLÉKLET: A SZÁRMAZÁSMEGJELÖLŐ NYILATKOZAT SZÖVEGE

Együttes nyilatkozatok

EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ ANDORRAI HERCEGSÉGET ILLETŐEN

EGYÜTTES NYILATKOZAT SAN MARINO KÖZTÁRSASÁGOT ILLETŐEN

EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ 1. JEGYZŐKÖNYVBEN TALÁLHATÓ SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL”.

(2)Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. CIKK

Fogalommeghatározások

1.E jegyzőkönyv alkalmazásában:

(a)»ASEAN-ország«: a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének tagállama, amely nem részese e megállapodásnak;

(b)»árucsoport«, »vámtarifaszám« és »alszám«: a Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszert (e jegyzőkönyv alkalmazásában: harmonizált rendszer vagy HR) alkotó nómenklatúrában használt árucsoportok, (négy számjegyű) vámtarifaszámok és (hat számjegyű) vámtarifaalszámok;

(c)»besorolt«: utalás arra, hogy egy termék vagy anyag a harmonizált rendszer egy adott árucsoportja, vámtarifaszáma vagy alszáma alá tartozik;

(d)»szállítmány«: olyan termékek, amelyeket egy feladótól egy címzett részére egyidejűleg szállítanak, vagy amelyeknek a feladótól a címzetthez történő szállítása egyetlen fuvarokmánnyal, illetve ilyen okmány hiányában egyetlen számlával történik;

(e)»vámérték«: a Vámértékegyezménnyel összhangban megállapított érték;

(f)»gyártelepi ár«: a gyártelepen a termékért azon gyártónak fizetett ár, amelynek vállalkozásában az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást végezték, azzal a feltétellel, hogy az árnak magában kell foglalnia az összes felhasznált anyag értékét és a gyártással összefüggésben felmerülő összes költséget, de nem foglalhatja magában a létrejövő termék kivitele esetén visszatérítendő vagy visszatéríthető belső adókat.

Ha a ténylegesen kifizetett árban nem jelenik meg a termék előállításával összefüggésben az Unióban vagy Szingapúrban ténylegesen felmerült valamennyi költség, akkor a gyártelepi ár az összes ilyen költség összegének a létrejövő termék kivitele esetén visszatérítendő vagy visszatéríthető mindennemű belső adóval csökkentett értékét jelenti.

Abban az esetben, ha az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást egy bizonyos gyártó alvállalkozásban végezte, a »gyártó« az alvállalkozót igénybe vevő vállalkozás is lehet;

(g)»exportőr«: az egyik Fél területén letelepedett személy, aki az e Fél jogszabályaiban és rendelkezéseiben rögzített követelményeknek megfelelően exportálja vagy előállítja a származó terméket és származásmegjelölő nyilatkozatot állíthat ki;

(h)»felcserélhető anyagok«: olyan anyagok, amelyek azonos jellegűek és kereskedelmi minőségűek, azonos műszaki és fizikai jellemzőkkel rendelkeznek, és a végtermékbe beépített állapotukban egymástól nem különböztethetők meg;

(i)»áruk«: mind az anyagok, mind a termékek;

(j)»jogi személy«: olyan jogalany, amely a hatályos jog szerint megfelelő formában került létrehozásra vagy más módon megszervezésre, függetlenül attól, hogy nyereségérdekelt-e vagy sem, illetve hogy magán- vagy állami tulajdonban van, ideértve a társasági és tröszti formát, valamint a társas vállalkozást, közös vállalkozást, az egyéni vállalkozást vagy a társulást;

(k)»előállítás«: bármiféle megmunkálás vagy feldolgozás, beleértve az összeszerelést is;

(l)»anyag«: a termék előállítása során felhasznált bármilyen összetevő, nyersanyag, alkatrész vagy rész stb.;

(m)»személy«: természetes vagy jogi személy;

(n)»termék«: az előállított termék, akkor is, ha egy másik előállítási műveletben történő későbbi felhasználásra szánják;

(o)»anyagok értéke«: a felhasznált nem származó anyagok behozatalkori vámértéke, illetve ha ez nem ismert, és nem állapítható meg, az anyagokért az Unióban vagy Szingapúrban fizetett első megállapítható ár.”

(3)A 13. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„3. Az 5. szakasz rendelkezéseinek sérelme nélkül, a szállítmányok megbontására csak a feladó által vagy felelőssége mellett kerülhet sor, feltéve, hogy azokat a tranzitország(ok)ban vámfelügyelet alatt tartják.”

(4)A 14. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„(a) a feladó az említett termékeket valamely Fél területéről abba az országba szállította, amelyben a kiállítást tartották, és azokat ott ki is állította;

(b) a termékeket az említett feladó eladta vagy más módon bocsátotta valamely Félhez tartozó személy rendelkezésére;”.

(5)A 17. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„17. CIKK

A származásmegjelölő nyilatkozat kiállításának feltételei

1.A 16. cikkben (Általános követelmények) említett származásmegjelölő nyilatkozatot az exportőr állíthatja ki.

2.Származásmegjelölő nyilatkozatot akkor lehet kiállítani, ha az érintett termékek az Unióból vagy Szingapúrból származó termékeknek tekinthetők, és megfelelnek e jegyzőkönyv egyéb követelményeinek.

3.A származásmegjelölő nyilatkozatot kiállító exportőr készen áll arra, hogy az exportáló Fél vámhatóságának kérésére bármikor bemutasson a 23. cikkben (Igazoló okmányok) említett minden olyan megfelelő okmányt, amely igazolja az érintett termék származó minősítését, valamint az e jegyzőkönyv egyéb követelményeinek való megfelelést.

4.Az exportőr a származásmegjelölő nyilatkozatot – amelynek szövege e jegyzőkönyv E. mellékletében jelenik meg – a számlára, a szállítólevélre vagy más kereskedelmi okmányra rágépelve, rábélyegezve vagy rányomtatva, az exportáló Fél hazai jogszabályainak megfelelően állítja ki. Amennyiben a nyilatkozat kézzel íródik, azt tintával és nyomtatott betűvel kell kitölteni. A Szingapúrból származó export esetében a származásmegjelölő nyilatkozatot az angol nyelvi változat felhasználásával kell kiállítani, míg az Unióból származó export esetében a származásmegjelölő nyilatkozat az e jegyzőkönyv E. mellékletben meghatározott nyelvi változatok valamelyikének felhasználásával állítandó ki.

5.Az (1) bekezdéstől eltérve a származásmegjelölő nyilatkozat kivételes esetben a kivitel után is kiállítható (visszamenőleges származásmegjelölő nyilatkozat), feltéve, hogy az importáló Félnél az Unió esetében az áruk belépését követően két éven belül, Szingapúr esetében egy éven belül bemutatják.

(6)A tartalomjegyzékben, a 3. cikk (6) bekezdésében, a 3. cikk (13) bekezdésében, a 11. cikk (5) bekezdésében, a 14. cikk (2) bekezdésében, a 15. cikk (1) bekezdésében, a 15. cikk (3) bekezdésében, az 5. szakasz címében, a 16. cikk (1) bekezdésében, a 16. cikk (2) bekezdésében, a 19. cikk címében, a 19. cikk (1) bekezdésében, a 19. cikk (2) bekezdésében, a 19. cikk (3) bekezdésében, a 20. cikk címében, a 20. cikkben, a 21. cikkben, a 22. cikk címében, a 22. cikk (1) bekezdésében, a 23. cikkben, a 24. cikk címében, a 24. cikk (1) bekezdésében, a 24. cikk (2) bekezdésében, a 25. cikk (1) bekezdésében, a 25. cikk (2) bekezdésében, a 27. cikk (1) bekezdésében, a 27. cikk (2) bekezdésében, a 28. cikk címében, a 28. cikk (1) bekezdésében, a 28. cikk (2) bekezdésében, a 30. cikk (1) bekezdésében, a 33. cikk (3) bekezdésében és a 35. cikkben a „származási nyilatkozat” kifejezés helyébe a „származásmegjelölő nyilatkozat” kifejezés lép.

(7)A 18. cikket el kell hagyni.

(8)A 26. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„26. CIKK

Euróban kifejezett összegek

1. A 22. cikk (Származásmegjelölő nyilatkozat alóli kivételek) (3) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazása érdekében azokban az esetekben, amikor a termékeket eurótól eltérő pénznemben számlázzák, az Unió tagállamainak nemzeti valutájában kifejezett és az euróban kifejezett összegekkel egyenértékű összegeket az egyes érintett országok évente rögzítik.

2. A 22. cikk (Származásmegjelölő nyilatkozat alóli kivételek) (3) bekezdésében foglalt rendelkezésekből származó előnyöket az érintett szállítmány a számlán szereplő pénznemre történő hivatkozással élvezi, az érintett Fél által rögzített összeg szerint.

3. A bármely adott nemzeti pénznemben felhasználandó összeg megegyezik az október első munkanapján euróban kifejezett összeg ilyen pénznemben számított egyenértékével. Az összegeket október 15-ig kell az Európai Bizottsággal közölni, és azok a következő év január 1-jétől alkalmazandók. A vonatkozó összegekről az Európai Bizottság az összes érintett országot tájékoztatja.

4. Az Unió tagállamai az euróban kifejezett összegnek a nemzeti pénznemre történő átszámításából származó összeget kerekíthetik akár felfelé, akár lefelé. A kerekített összeg legfeljebb 5 %-kal térhet el az átváltással kapott összegtől. Az Unió tagállamai változatlanul fenntarthatják az euróban kifejezett összeg nemzeti valutában megállapított egyenértékét, ha a (3) bekezdésben előírt éves kiigazításkor ennek az összegnek az átváltása – bármilyen kerekítést megelőzően – 15 %-nál kisebb növekedést eredményez a nemzeti valuta egyenértékében. A nemzetivaluta-egyenérték változatlanul fenntartható, ha az átváltás csökkenéshez vezet az említett egyenértékben.

5. Az Unió vagy Szingapúr kérésére az euróban kifejezett összegeket a Felek a 16.2. cikk (Szakbizottságok) alapján létrehozott Vámügyi Bizottság keretén belül felülvizsgálják. E felülvizsgálat során a Felek figyelembe veszik, hogy célszerű a szóban forgó értékhatárok hatályának reális feltételek közötti fenntartása. E célból a Felek a Vámügyi Bizottság határozatával módosíthatják az euróban kifejezett összegeket.”

(9)A B. melléklet e határozat 1. mellékletének megfelelően módosul.

(10)A Ba. melléklet e határozat 2. mellékletének megfelelően módosul.

(11)A D. melléklet e határozat 3. mellékletének megfelelően módosul.

(12)Az E. melléklet e határozat 4. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat [2023. január 1-jén] lép hatályba.

Kelt ….,

Az EU-Szingapúr Vámügyi Bizottság részéről

az Európai Unió részéről A Szingapúri Köztársaság részéről

----------------------------------------- -----------------------------------------

1. MELLÉKLET

Az 1. jegyzőkönyv B. melléklete a következőképpen módosul:

(1)A „0305” HR-vámtarifaszám sorában az „Árumegnevezés” oszlopban szereplő szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„Szárított, sózott vagy sós lében tartósított hal; füstölt hal, a füstölési eljárás előtt vagy alatt főzve is”.

(2)Az „ex 0306” HR-vámtarifaszám sorában az „Árumegnevezés” oszlopban szereplő szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„Rákféle héjában is, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva; füstölt rákféle, héjában is, a füstölési eljárás előtt vagy alatt főzve is; rákféle héjában gőzölve vagy vízben forrázva, hűtve, fagyasztva, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva is”.

(3)Az „ex 0307” HR-vámtarifaszám sorában az „Árumegnevezés” oszlopban szereplő szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„Puhatestű állat kagylóban is, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva; füstölt puhatestű állat, kagylóban is, a füstölési eljárás előtt vagy alatt főzve is”.

(4)Az „ex 0307” HR-vámtarifaszám és a „4. árucsoport” sora között a szöveg a következő két új sorral egészül ki:

ex 0308	Gerinctelen víziállatok, a rákfélék és a puhatestűek kivételével, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva; füstölt gerinctelen víziállatok a rákfélék és a puhatestűek kivételével, a füstölési eljárás előtt vagy alatt főzve is	Előállítás, amelynek során a 3. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen előállított
0309	Emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet) halból, rákfélékből, puhatestűekből és egyéb gerinctelen víziállatokból	Előállítás, amelynek során a 3. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen előállított

(5)Az „ex 15. árucsoport” HR-vámtarifaszám sorában az „Árumegnevezés” oszlopban szereplő szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„Állati, növényi vagy mikrobiális zsír és olaj, és ezek bontási termékei; elkészített ételzsír; állati vagy növényi eredetű viasz, a következőket kivéve:”.

(6)A „1509 és 1510” HR-vámtarifaszám sorában az „Árumegnevezés” oszlopban szereplő szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„Olívaolaj és frakciói, más, kizárólag olajbogyóból nyert olajok és frakcióik”.

(7)A „1516 és 1517” HR-vámtarifaszám sorában az „Árumegnevezés” oszlopban szereplő szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„Állati, növényi vagy mikrobiális zsír és olaj és ezek frakciói részben vagy teljesen hidrogénezve, közbeesően észterezve, újraészterezve vagy elaidinizálva, finomítva is, de tovább nem elkészítve.

Margarin; ebbe az árucsoportba tartozó állati, növényi vagy mikrobiális zsírok vagy olajok vagy különböző zsírok vagy olajok frakcióinak étkezésre alkalmas keveréke vagy készítménye, a 1516 vámtarifaszám alá tartozó étkezési zsír vagy olaj vagy ezek frakciói kivételével”.

(8)A „16. árucsoport” HR-vámtarifaszám sorában az „Árumegnevezés” oszlopban szereplő szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„Húsból, halból, rákféléből, puhatestűből vagy más gerinctelen víziállatból, vagy rovarból készült termékek”.

(9)Az „ex 24. árucsoport” HR-vámtarifaszám sorában az „Árumegnevezés” oszlopban szereplő szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„Dohány és feldolgozott dohánypótló; égés nélküli belégzésre szánt termékek, nikotintartalommal is; az emberi szervezetbe való nikotinbevitelre szánt más nikotintartalmú termékek; kivéve:”.

(10)Az „ex 2402” és az „ex 25. árucsoport” HR-vámtarifaszám sora között a szöveg a következő négy új sorral egészül ki:

2404 12	Égés nélküli belélegzésre szánt, dohányt vagy visszanyert dohányt nem tartalmazó, nikotint tartalmazó termékek	Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át
ex 2404 19	Patronok és utántöltők, töltve, elektronikus cigarettához	Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át
2404 91	Égés nélküli belélegzésre szánt termékektől eltérő, szájon át történő felhasználásra szánt más termékek	Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, melynek során: — a felhasznált cukor és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege külön-külön nem haladja meg a végtermék tömegének 20 %-át, és — a felhasznált cukor és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok együttes össztömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át
2404 92, 2404 99	Égés nélküli belélegzésre szánt termékektől eltérő, bőrön keresztül ható (transzdermális), nem szájon át történő felhasználásra szánt más termékek	Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át

(11)Az „ex 38. árucsoport” és a „3823” HR-vámtarifaszám sora között a szöveg a következő két új sorral egészül ki:

ex 3816

Dolomit döngölőanyag

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

vagy

Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át

ex 3822

Maláriadiagnosztikai tesztkészlet

Immunológiai termékek, nem kevertek, nem kimért adagokban vagy formákban vagy nem a kiskereskedelem számára szokásos kiszerelésben

Immunológiai termékek, kevertek, nem kimért adagokban vagy formákban vagy nem a kiskereskedelem számára szokásos kiszerelésben

Immunológiai termékek, kimért adagokban vagy formákban vagy a kiskereskedelem számára szokásos kiszerelésben

Vércsoport-meghatározó reagensek

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

(12)A „6306” HR-vámtarifaszám első sorában az „Árumegnevezés” oszlopban szereplő szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„Ponyva, vászontető és napellenző; sátor (beleértve az ideiglenes védőtetőket és hasonló árucikkeket); csónakvitorla, szörfvitorla vagy szárazföldi járművek vitorlája; kempingcikk”.

(13)A „8522” HR-vámtarifaszám sorában az „Árumegnevezés” oszlopban szereplő szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„Kizárólag vagy elsősorban a 8519 vagy a 8521 vámtarifaszám alá tartozó készülékek alkatrészei és tartozékai”.

(14)A „8529” HR-vámtarifaszám sorában az „Árumegnevezés” oszlopban szereplő szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„Kizárólag vagy elsősorban a 8524–8528 vámtarifaszám alá tartozó készülékek alkatrészei”.

(15)A „8548” HR-vámtarifaszám sorában az „Árumegnevezés” oszlopban szereplő szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„Gépnek vagy készüléknek ebben az árucsoportban máshol nem említett elektromos alkatrésze”.

(16)A „8548” és az „ex 86. árucsoport” HR-vámtarifaszám sora között a szöveg a következő új sorral egészül ki:

8549

Elektromos és elektronikus hulladék és törmelék.

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

vagy

Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

(17)Az „ex 86. árucsoport” HR-vámtarifaszám sorában a „HR-vámtarifaszám” oszlopban és az „Árumegnevezés” oszlopban szereplő szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„86. árucsoport”, illetve „Vasúti mozdonyok vagy villamos-motorkocsik, sínhez kötött járművek és alkatrészeik; vasúti vagy villamosvágány-tartozékok, és -felszerelések és alkatrészeik; mindenféle mechanikus (beleértve az elektromechanikusat is) közlekedési jelzőberendezés”.

(18)Az „ex 8804” és a „89. árucsoport” HR-vámtarifaszám sora között a szöveg a következő új sorral egészül ki:

ex 8806

Pilóta nélküli légi járművek

Televíziós kamerák (felvevők), digitális fényképezőgépek és videokamera–felvevők

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termékével azonos és a 8529 vámtarifaszám alá tartozó anyagok kivételével

vagy

Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

(19)A „9013” HR-vámtarifaszám sorában az „Árumegnevezés” oszlopban szereplő szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„Lézer, a lézerdióda kivételével; ebbe az árucsoportba más vámtarifaszám alá nem besorolható más optikai készülék és műszer”.

(20)A „9016” és a „9025” HR-vámtarifaszám sora között a szöveg a következő új sorral egészül ki:

ex 9021

Ortopédiai vagy csonttörésnél alkalmazott berendezésekhez és fogászati eszközökhöz használt anyagok:

– Szög, széles fejű, rövid szög, rajzszög, recézett szög, ácskapocs és hasonló áru (a 8305 vámtarifaszám alá tartozó kivételével) vasból vagy acélból, más fémfejjel is, a rézfejű szög kivételével

– Csavarmenetes áru és nem csavarmenetes áru vasból vagy acélból, az állványcsavar, facsavar, csavaros kampó, gyűrűs csavar, rugós alátét, más záróalátét, szegecs kivételével

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

vagy

Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

– Titán és ebből készült árucikk, beleértve a hulladékot és maradékot

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

(21)A „94. árucsoport” HR-vámtarifaszám sorában az „Árumegnevezés” oszlopban szereplő szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„Bútor; ágyfelszerelés, matracok, ágybetétek, párnák és hasonló párnázott lakberendezési cikkek; máshol nem említett lámpák és világítófelszerelések; megvilágított jelzések, névtáblák és hasonlók; előre gyártott épületek”.

2. MELLÉKLET

Az 1. jegyzőkönyv Ba. melléklete a következőképpen módosul:

(1)a közös rendelkezések (3) bekezdését el kell hagyni;

(2)a közös rendelkezések (4) bekezdésének számozása (3) bekezdésre változik;

(3)a közös rendelkezések (5) bekezdésének számozása (4) bekezdésre változik.

(4)Az

„ex 1602 32

ex 1602 41

ex 1602 49

ex 1602 50”

HR-vámtarifaszámok sorában az „Árumegnevezés” oszlopban a „Löncshús konzerv sertésből, csirkéből és marhából (午餐肉)” szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„Löncshús- és húskenyérkonzerv sertésből (több mint 40 tömegszázalék sertéshús- vagy vágásimelléktermék- és belsőségtartalommal), löncshús- és húskenyérkonzerv csirkéből (több mint 20 tömegszázalék csirkehús- vagy vágásimelléktermék- és belsőségtartalommal), löncshús- és húskenyérkonzerv marhából (több mint 20 tömegszázalék marhahús- vagy vágásimelléktermék- és belsőségtartalommal)”.

(5)Az „ex 1604 20” HR-vámtarifaszám sorában az „Árumegnevezés” oszlopban a „Hal, curry, búzakeményítő, só, cukor és ételízesítő keverék felhasználásával készült curryval ízesített halgombóc” szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„Hal – kivéve tonhal és makréla –, keményítő, só, cukor és ételízesítő keverék felhasználásával készült halgombóc és halpogácsa”.

(6)Az

„ex 1605 10

ex 1605 90

ex 1605 20

ex 1605 30”

HR-vámtarifaszámok sora helyébe a következő sor lép:

ex 1605 10

ex 1605 54

ex 1605 21

ex 1605 29

ex 1902 20

ex 1605 54

Búzakeményítő, só, cukor, ételízesítő keverék, rák és töltelék felhasználásával készült rákgombóc

Halhús, tintahaltöltelék, keményítő, só, cukor és ételízesítő keverék felhasználásával készült tintahalgombóc

Garnélarák, búzakeményítő, tápióka, víz, zöldhagyma, gyömbér, cukor és só felhasználásával készült garnélagombóc

Főként garnélarák, csirke, kukoricakeményítő, növényi olaj, feketebors, szezámmagolaj és víz felhasználásával készült shaomai

Garnélarák, só, olaj, cukor, gyömbér, bors, tojás, ecet és szójamártás felhasználásával készült sült garnélawonton

Languszta ízesítésű gombóc: tintahal, hal és rák húsából

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

3. MELLÉKLET

Az 1. jegyzőkönyv D. melléklete a következőképpen módosul:

(1)A „2909” HR-vámtarifaszám sorában az „Árumegnevezés” oszlopban szereplő szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„Éterek, éter-alkoholok, éter-fenolok, éter-alkohol-fenolok, alkohol-peroxidok, éter-peroxidok, acetál- és félacetál-peroxidok, keton-peroxidok (vegyileg nem meghatározottak is), valamint ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai”.

(2)A „9013” HR-vámtarifaszám sorában az „Árumegnevezés” oszlopban szereplő szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„Lézer, a lézerdióda kivételével; ebbe az árucsoportba más vámtarifaszám alá nem besorolható más optikai készülék és műszer”.

4. MELLÉKLET

Az 1. jegyzőkönyv E. melléklete a következőképpen módosul:

(1)Az E. melléklet címében a „származási nyilatkozat” kifejezés helyébe a „származásmegjelölő nyilatkozat” kifejezés lép.

(2)Az E. melléklet első bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az alább megadott szövegű származásmegjelölő nyilatkozatot a lábjegyzetek utasításainak megfelelően kell kiállítani. A nyilatkozatnak a lábjegyzetek szövegét nem kell tartalmaznia.”

(3)Az 1. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

„Tüntesse fel az exportőr azonosítására szolgáló hivatkozási számot. Uniós exportőr esetében ez a szám az Unió jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban kiadott szám. Szingapúr esetében ez a szám a Szingapúr jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban kiadott szám. Ha az exportőr nem kapott számot, ez a mező üresen hagyható”.

(4)A lábjegyzeteket megelőző utolsó mondat helyébe a következő szöveg lép:

„(Exportőr neve)”.

(5)A 4. lábjegyzetet el kell hagyni.

EGYÜTTES NYILATKOZAT

A HATÁROZAT HATÁLYBALÉPÉSÉT KÖVETŐ ÁTMENETI INTÉZKEDÉSEKRŐL

A megállapodás 1. jegyzőkönyvének az e határozattal módosított 17. cikkétől (Származásmegjelölő nyilatkozat kiállításának feltételei) eltérve Szingapúr továbbra is biztosítja az e megállapodás szerinti preferenciális tarifális elbánást az Unióból származó és az Unióból exportált árukra a megállapodás 1. jegyzőkönyvének 17. cikkével (Származási nyilatkozat kiállításának feltételei) és 18. cikkével (Elfogadott exportőr) összhangban kiállított, az e határozat hatálybalépése előtt hatályos származási nyilatkozat bemutatása esetén. Ez az átmeneti intézkedés az e határozat hatálybalépésétől számított három hónapig alkalmazandó.