2012/0299 (COD)

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján

a tőzsdén jegyzett társaságok igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és kapcsolódó intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására vonatkozó tanácsi álláspontról

(EGT-vonatkozású szöveg)

1.Előzmények

A javaslat Európai Parlament, illetve Tanács számára történő megküldésének időpontja (COM(2012) 614 final – 2012/0299 (COD) dokumentum):	2012. november 16.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményének időpontja:	2013. február 13.
A Régiók Európai Bizottsága véleményének időpontja:	2013. május 30.
Az Európai Parlament álláspontjának időpontja (első olvasat):	2013. november 20.
A módosított javaslat megküldésének időpontja:	Nem alkalmazandó
A Tanács álláspontja elfogadásának időpontja:	2022. október 17.

2.A Bizottság javaslatának célja

Az irányelvre irányuló javaslat célja, hogy javítsa a nemek egyensúlyát a tőzsdén jegyzett nagyvállalatok vezetőtestületeiben. Azt a célt tűzi ki, hogy a nem ügyvezető igazgatók aránya az alulreprezentált nemhez tartozók körében elérje a 40 %-ot, és előírja a társaságok számára, hogy kiválasztási eljárásaik tekintetében világos és egyértelmű kritériumokat vezessenek be. A célkitűzést 2026. június 30-ig kell elérni. A tagállamok alacsonyabb (33 %-os) célkitűzést is meghatározhatnak, feltéve, hogy az az ügyvezető és a nem ügyvezető igazgatókra egyaránt kiterjed. A nem ügyvezető igazgatók arányára vonatkozó 40 %-os célkitűzés hatálya alá tartozó társaságoknak egyéni kötelezettségvállalásokat kellene tenniük a két nemnek az ügyvezető igazgatók körében való képviseletére vonatkozóan.

Bár a tagállamoknak kötelezniük kell majd a tőzsdén jegyzett társaságokat arra, hogy törekedjenek a számszerűsített célkitűzések elérésére, e célok elérésének elmulasztása nem vonna maga után szankciókat. Ehelyett a célértéket el nem érő vállalatoknak átlátható, a vállalatok által előzetesen meghatározandó egyértelmű minősítési kritériumokon alapuló kiválasztási eljárást kellene kialakítaniuk az igazgatótanácsi pozíciókra vonatkozóan. Ezenkívül indokolási kötelezettség terhené őket, és ismertetniük kellene a célkitűzések vagy kötelezettségvállalások jövőbeli teljesítése érdekében hozott és tervezett intézkedéseket.

Az átlátható kiválasztási eljárásnak tartalmaznia kell egy elsőbbségi szabályt, amelynek célja a következő célkitűzések elérése: amennyiben a két nemhez tartozó jelöltek azonos képzettséggel rendelkeznek, főszabály szerint az alulreprezentált nemhez tartozó jelöltnek kell elsőbbséget élveznie,. Ez a követelmény olyan objektív értékelésen alapul, amely figyelembe veszi az egyes pályázókra alkalmazott valamennyi kiválasztási kritériumot, összhangban az Európai Unió Bíróságának a pozitív fellépésre vonatkozó ítélkezési gyakorlatával.

A kiválasztási eljárást megtámadni kívánó pályázók támogatása érdekében a javaslat olyan eljárási intézkedéseket irányoz elő, mint például a bizonyítási teher megfordulására vonatkozó szabály.

A tagállamok kötelesek lesznek szankciókat bevezetni az irányelvben meghatározott kötelezettségek megszegése esetére. E szankcióknak hatásosnak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

Az irányelv figyelembe veszi a jól működő nemzeti rendszereket azáltal, hogy lehetővé teszi a tagállamok számára az eljárási követelmények alkalmazásának felfüggesztését, amennyiben ugyanannyira hatékony nemzeti szabályozással rendelkeznek.

3.A Tanács álláspontjával kapcsolatos megjegyzések

A politikai megállapodással összhangban a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontja több ponton módosítja a Bizottság javaslatát, elsősorban a következő célok elérése érdekében:

·a nemek közötti egyensúly elérésére irányuló eljárási kötelezettségek hatályának tisztázása – annak biztosítása érdekében, hogy azok az igazgatótanácsi tagok kiválasztására irányuló folyamat valamennyi szakaszára alkalmazandók legyenek;

·az irányelv hatályának pontosítása a tőzsdén jegyzett társaság fogalmának meghatározása révén, többek között a „bejegyzett székhelyre” való utalással;

·azon társaságok mentesítésére irányuló lehetőség törlése, ahol a munkavállalók között az egyik nem aránya különösen domináns, vagyis amelyekben az alulreprezentált nemű munkavállalók aránya kisebb, mint az összes munkavállaló 10 %-a;

·a határidők észszerűsítése annak érdekében, hogy a célkitűzések megvalósítása tekintetében ugyanazok a határidők vonatkozzanak az állami és a magánvállalatokra;

·a társaságok számára a számszerűsített célértékek elérésére meghatározott határidő 2026. június 30-ig történő lerövidítése;

·olyan rendelkezések belefoglalása az irányelvbe, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára az eljárási követelmények felfüggesztését, amennyiben ugyanannyira hatékony nemzeti intézkedésekkel rendelkeznek;

·a felülvizsgálati záradék részét képező jelentéstétel és nyomon követés megerősítése: a Bizottság nemcsak arról fog jelentést tenni, hogy teljesültek-e és továbbra is teljesülnek-e a felfüggesztési rendelkezés alkalmazásának feltételei, hanem azt is értékelni fogja, hogy azok a tagállamok, amelyek élnek az említett rendelkezés adta lehetőséggel, továbbra is előrelépést tesznek-e a nők és férfiak kiegyensúlyozottabb képviselete felé a nem ügyvezető igazgatói pozíciók, vagy a tőzsdén jegyzett társaságok esetében valamennyi igazgatói pozíció tekintetében. Amennyiben további előrelépés nem történik, a Bizottság a felülvizsgálati záradéknak megfelelően megfontolja az irányelv felülvizsgálatát.

A Tanács álláspontja maradéktalanul tükrözi az Európai Parlament és a Tanács között 2022. június 7-én létrejött politikai megállapodást. A Bizottság úgy véli, hogy a javasolt irányelv e módosításai összhangban vannak a javaslat eredeti politikai célkitűzéseivel. A Bizottság ezért kész támogatni a Tanács álláspontját.

4.Következtetés

A Bizottság támogatja a Tanács álláspontját.

Ezen irányelv elfogadása fontos mérföldkövet jelent majd a nemek közötti tényleges egyenlőség felé vezető úton az Európai Unióban.