EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.10.27.

COM(2022) 480 final

2022/0288(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve (az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve) 10. cikkének végrehajtására irányuló, tűzfegyverekre, alapvető alkotóelemeikre és lőszereikre vonatkozó behozatali, kiviteli és árutovábbítási intézkedésekről (átdolgozás)

{SEC(2022) 330 final} - {SWD(2022) 298 final} - {SWD(2022) 299 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A tűzfegyverek tiltott forgalma előmozdítja a súlyos és szervezett bűnözést, egyebek mellett a terrorizmust is azáltal, hogy elősegíti a bűnözői célok erőszak alkalmazásával történő elérését, támogatja a jogellenes üzleti tevékenységeket, és megvédi azokat a versenytől. A tiltott tűzfegyverek a szervezett bűnözés más területeire, például a kábítószer- és emberkereskedelemre is befolyást gyakorolnak. Becslések szerint 2017-ben az EU-n belül 35 millió tiltott tűzfegyver (a tűzfegyverek becslések szerinti teljes számának 56 %-a) volt civilek tulajdonában 1 . Az említett becslések szerint 12 uniós tagállamban 2 a tiltott tűzfegyverek száma meghaladja a jogszerűen tartott tűzfegyvereké.

A tűzfegyverek behozatalával, kivitelével és árutovábbításával kapcsolatos hatályos uniós szabályokat az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve (az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve) 10. cikkének végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak létrehozásáról szóló, 2012. március 14-i 258/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: a tűzfegyverekről szóló rendelet) határozza meg. A rendelet azzal a céllal született, hogy a kiviteli, behozatali és árutovábbítási eljárásokra vonatkozó közös fogalommeghatározások, szabályok és elvek meghatározása révén kezelje a polgári célú tűzfegyverek nyomon követésével és tiltott kereskedelmével kapcsolatos fő kihívásokat. Átfogó stratégiai célkitűzése pedig az volt, hogy csökkentse a polgári felhasználású tűzfegyverek tiltott kereskedelmének kockázatát azáltal, hogy az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyvének 10. cikkével összhangban biztosítja a külkereskedelemre vonatkozó szabályok tagállamok közötti koherenciáját.

A tűzfegyverekről szóló rendelet meghatározza a jogszerű kiviteli eljárásokra és a tűzfegyverek nemzetközi szállítás során történő nyomon követésére vonatkozó, az uniós tagállamokban horizontálisan végrehajtandó követelményeket. Miután a tűzfegyverekről szóló rendelet címzettjei a jogszerű piacon tevékenykedő magánszemélyek és vállalkozások, az a szándék szerint közvetett hatást gyakorol a tiltott kereskedelemre. A tűzfegyverekről szóló rendelet konkrétan szabályozza a polgári célú tűzfegyverek kiviteli engedélyezését, valamint e tűzfegyverek árutovábbítását és behozatalát. Emellett vámalakiságokat, egyszerűsített kiviteli eljárásokat, szankciókat, nyilvántartásba vételi kötelezettségeket, valamint információmegosztásra és igazgatási együttműködésre vonatkozó kötelezettséget állapít meg.

A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (a továbbiakban: Europol) által közzétett, a súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettség 2021. évi értékelése rámutatott arra, hogy az illegális tűzfegyverek vagy az EU-n belülről, vagy Unión kívüli fegyverkészletekből származnak 3 . A tiltott tűzfegyverek terroristák általi európai beszerzésének tanulmányozására irányuló SAFTE-projekt megállapította, hogy a tiltott tűzfegyverek Unión belüli piacainak ellátásában fontosabb szerepet töltenek be a külső ellátási csatornák, mint a belső csatornák. A nem uniós országokból származó tűzfegyverek határokon átnyúló tiltott kereskedelme bizonyult a legjelentősebb ellátási mechanizmusnak 4 . A tűzfegyverek tartóssága miatt a valamely tagállamba csempészett fegyverek hosszú évekig az EU-n belül maradhatnak, és könnyen átkerülhetnek egyik országból a másikba 5 .

Az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának (a továbbiakban: UNODC) egy közelmúltbeli tanulmánya is azt mutatja, hogy a tiltott tűzfegyverek uniós piacának hagyományosan zárt jellegét mára kikezdte a konfliktusból kilábaló országokból az EU-ba irányuló folyamatos, határokon átnyúló tiltott tűzfegyver-kereskedelem, az egyszerűen aktiválható vagy átalakított fegyverek szélesebb körű elérhetősége, valamint a tűzfegyverek egyszerűbb elérhetősége az online piacokon. Ennek eredményeként a bűnözők, köztük a megfelelő bűnügyi kapcsolatokkal rendelkező terroristák könnyebben hozzáférhetnek a tűzfegyverek különböző típusaihoz 6 .

Emellett a szabályok megkerülése és a tűzfegyverek illetéktelen kezekbe jutása hozzájárul a tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik és lőszereik tiltott kereskedelméhez. A tűzfegyverek tiltott bűnözői kereskedelme terén mutatkozó egyik közelmúltbeli tendencia szerint a bűnözők – az EU-n belül és kívül – azokat a piacokat keresik, amelyeken kevésbé korlátozó jogszabályok vannak érvényben a tűzfegyverek birtoklását illetően. Az egyik országban jogszerűen beszereznek tűzfegyvereket, hogy azokat saját bűnözői célokra vagy további elosztásra illegálisan más országokba szállítsák 7 .

A fent említettek szerint az EU-ba irányuló tiltott tűzfegyver-kereskedelem egyik fő ellátási láncát a konfliktusból kilábaló országok képezik. A nyugat-balkáni fegyveres konfliktusokból visszamaradt fegyverek jelentik az EU-ba irányuló tiltott tűzfegyver-kereskedelem legnagyobb forrását.

Az Oroszország által Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan katonai agresszió következményei Ukrajnán túl is jelentős hatást gyakorolnak, így a szomszédságunkra és az EU belső biztonságára is. Bár nincs közvetlen kapcsolat a javaslat és a tűzfegyverek Ukrajnába irányuló katonai célú kivitele között, a tűzfegyverekről szóló felülvizsgált rendelet – hatálybalépését követően – csökkenteni fogja az embargók kijátszásának kockázatát a polgári felhasználásra szánt tűzfegyverek kivitele esetében, és fokozni fogja a polgári célú tűzfegyverek nem uniós országokból (többek között a konfliktusból kilábaló országokból) történő, megfelelő nyomon követést igénylő behozatalának ellenőrzését.

A javaslat célja az EU-ba irányuló és onnan kiinduló tiltott tűzfegyver-kereskedelem elleni küzdelem és e tiltott kereskedelem megakadályozása, többek között a behozatallal és a kivitellel összefüggő kockázatok kezelése révén. A behozatal esetében a két fő kockázat a „félkész” tűzfegyverek és alkotóelemek behozatalát lehetővé tevő, nem egyértelmű szabályok megkerüléséhez kapcsolódik. Ezek a félkész tűzfegyverek és alkotóelemek felhasználhatók nem megfelelően megjelölt és nyilvántartásba nem vett tűzfegyverek (úgynevezett „szellemfegyverek”) otthoni előállítására. Emellett a halált okozó tűzfegyverekké átalakítható riasztó- és jelzőfegyvereket EU-szerte használják a bűnözők. A kivitel esetében a fő kockázatot a nem uniós országokba szállított polgári célú tűzfegyverek illetéktelen kezekbe jutása és fegyverembargó hatálya alá tartozó országokba történő újrakivitele vagy bűnözők és fegyveres erők részére történő értékesítése jelenti, amely a kiviteli folyamat előtti és utáni ellenőrzések és a felügyelet hiányára vezethető vissza. Azt követően, hogy illetéktelen kezekbe jutnak, ezeket a tűzfegyvereket felhasználhatják az EU határainak közelében zajló destabilizációhoz, vagy végül visszajuttathatják az EU-ba.

Ezért e javaslat célja, hogy összehangolt ellenőrzéseket tegyen lehetővé a tagállamok között, és biztosítsa a tűzfegyverek nyomonkövethetőségét. Konkrétabban, a javaslat előírja a tűzfegyverekkel kapcsolatos információk megfelelő nyilvántartásba vételét, kielégíti a tiltott tűzfegyverek, alkotóelemeik és lőszereik felderítése terén végzett vámhatósági munka javítására irányuló igényt, és a félkész tűzfegyverek és alapvető alkotóelemek behozatalát kizárólag a fegyverkereskedőkre és -közvetítőkre korlátozza, ami kulcsfontosságú új elem. E javaslat továbbá pontosítani szándékozik az engedélyező hatóságok szerepét. Célja továbbá a bűnüldöző hatóságok (köztük a vámhatóságok) és az engedélyező hatóságok közötti együttműködés javítása a behozatal és a kivitel során egyaránt, annak érdekében, hogy javuljon a tűzfegyverek, alkotóelemeik és lőszereik nyomonkövethetősége.

A javaslat célja emellett, hogy javítsa a polgári felhasználású tűzfegyverek nemzetközi mozgására, valamint a lefoglalt tűzfegyverekre vonatkozó rendszeres adatgyűjtést. A nemzeti szinten központosított adatok hiánya, valamint az adatok érzékenysége miatt hiányzó átláthatóság akadályozza a minőségi adatok gyűjtését. Az adatok hiánya pedig akadályozza a tűzfegyverek tiltott kereskedelmének területére irányuló célzott szakpolitikák kidolgozását és az e területen zajló kutatást. A javaslat ezért nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a tagállamok éves adatokat nyújtsanak be a kiadott és megtagadott engedélyek számáról, valamint a behozott és kivitt polgári célú tűzfegyverek mennyiségéről és értékéről származási és rendeltetési hely szerinti bontásban. Emellett lefoglalással kapcsolatos adatokat is gyűjteni kell rendszeres jelleggel ahhoz, hogy célzott szakpolitikákat lehessen kidolgozni a tűzfegyverek tiltott kereskedelmének megelőzésére és leküzdésére.

A javaslat célja továbbá, hogy egyensúlyt teremtsen egyrészt a biztonság megszilárdítása iránti igény, másrészt a tűzfegyverek jogszerű kereskedelmének megkönnyítése között. Ezzel összefüggésben a javaslat egyenlő versenyfeltételeket tervez biztosítani, valamint csökkenteni kívánja a gazdasági szereplőkre és a tűzfegyverek tulajdonosaira nehezedő adminisztratív terheket, mivel a gazdasági szereplők továbbra is eltérő nemzeti szabályokkal, eljárásokkal és gyakorlatokkal szembesülnek, amikor kiviteli vagy behozatali engedélyt próbálnak szerezni. Ezenkívül az uniós vállalkozásokra eltérő követelmények és adminisztratív eljárások vonatkoznak, és ezért más-más költségeket viselnek attól függően, hogy melyik tagállamban működnek. Emellett nehézkes papíralapú eljárásokkal szembesülnek. A javaslat célja ezért az, hogy egyértelmű jogi keret létrehozásával, az eljárások digitalizálására összpontosítva, valamint a behozatali, kiviteli és árutovábbítási eljárások megkönnyítése érdekében a vámhatóságok és az engedélyező hatóságok közötti együttműködés fokozásával kezelje ezeket a kihívásokat. Ami a tűzfegyverek tulajdonosait illeti, a releváns rendelkezések megkönnyítik a tűzfegyerek ideiglenes mozgását, elsősorban azáltal, hogy bizonyos esetekben behozatali és kiviteli engedélyek alóli mentességeket biztosítanak a vadászok, sportlövők és gyűjtők számára – így a szállítás mentesül a hosszadalmas engedélyezési eljárások alól.

Végezetül e javaslat célja a létező szürke zóna felszámolása, valamint a tűzfegyverekről szóló rendelet és a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló, 2008. december 8-i 2008/944/KKBP közös álláspont (a továbbiakban: közös álláspont) közötti átfedés megszüntetése. Ez az átfedés eltérő értelmezéseknek és következetlenségeknek ad teret az ide tartozó termékekre vonatkozó megfelelő (katonai vagy polgári) exportrendszer alkalmazását illetően. Ezenkívül problémát jelent az is, hogy sem a tűzfegyverekről szóló rendeletben, sem a közös álláspontban nincsenek egyértelmű objektív kritériumok a tűzfegyverek vagy a lőszerek katonai vagy polgári jellegének megállapítására. E tekintetben a javaslat hatálya teljes mértékben összhangban áll a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 2021. március 24-i (EU) 2021/555 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: a tűzfegyverekről szóló irányelv) hatályával (ideértve az A kategóriába sorolt legveszélyesebb tűzfegyvereket is). Az államok közötti (azaz kormányközi) ügyletek, valamint a fegyveres erők, a rendőrség vagy a hatóságok részére történő közvetlen értékesítések továbbra sem tartoznak e kezdeményezés hatálya alá, és továbbra is a közös álláspont tárgyát képezik. Minden egyéb ügylet polgári jellegűnek minősül, és ezért kizárólag az e javaslatban előírt szabályok és eljárások hatálya alá tartozik.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javaslat tükrözi a Bizottság szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló uniós stratégiájának 9 prioritásait is, amely szerint a tűzfegyverek kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy a bűnözői csoportok egyre gyakrabban alkalmaznak erőszakot, mivel lehetővé teszik számukra, hogy megfélemlítsék az ellenfeleiket és ellenőrzést gyakoroljanak tagjaik és piacaik felett.

Emellett a javaslat egyben a tűzfegyverek tiltott kereskedelmére vonatkozó 2020–2025-ös uniós cselekvési terv 10 végrehajtásának utókövetése is. Az említett cselekvési terv a következő négy fő prioritást határozza meg, amelyekhez a javaslat szintén hozzájárul: a legális piac védelme és a fegyverek illetéktelen kezekbe juttatásának korlátozása, megfelelőbb hírszerzési kép kialakítása, a bűnözők által működtetett piacokra gyakorolt nyomás fokozása, a nemzetközi együttműködés fokozása.

Konkrétabban, a cselekvési terv 1.4. intézkedése előírja, hogy „A Bizottság hatásvizsgálatot fog végezni a polgári célú tűzfegyverek behozatalának és kivitelének ellenőrzésére vonatkozó uniós jogszabályokról, mindenekelőtt annak érdekében, hogy megvizsgálják a nyomonkövethetőség javításának módjait (harmonizált behozatali jelölések), és az exporttilalmak kijátszásának elkerülése érdekében információkat cseréljenek a nemzeti hatóságok között, továbbá hogy fokozzák a tűzfegyverekre vonatkozó kiviteli és behozatali ellenőrzési eljárások biztonságát (egyértelműbb egyszerűsített eljárások). A Bizottság megvizsgálja majd, miként biztosítható a 258/2012/EK rendelet és a tűzfegyverekről szóló irányelv közötti összhang, például a könnyen átalakítható riasztó- és jelzőfegyverek behozatalának hatékonyabb kezelése vagy az irányelv által szabályozott valamennyi fegyver exportjának ellenőrzése érdekében. A szabályok szigorú végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottság emellett alkalmazni kívánja a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozóan az (EU) 2019/1937 irányelvvel bevezetett szabályozást azokra a személyekre, akik bejelentést tesznek a módosított 258/2012/EK rendelet megsértéséről.” A javaslat a fenti pontok mindegyikével foglalkozik.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Ami az uniós vámpolitikát illeti, ez a javaslat figyelembe veszi az EU vámügyi cselekvési tervét 11 , amely támogatja az uniós vámhatóságokat a bevételek, a jólét és a biztonság védelmében. Emellett a kezdeményezés az EU vámügyi kockázatkezelési prioritásait és stratégiáját 12 is támogatja. A stratégia néhány fő célkitűzése – például az adatminőség javítása, az információmegosztás, a hatékony ellenőrzések és kockázatcsökkentés, valamint a hatóságok közötti együttműködés – rendkívül értékes e javaslat szempontjából.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az EUMSZ 207. cikke mellett a javaslat jogalapja még az EUMSZ 33. cikke is, mivel a vámhatóságok közötti, a vámhatóságok és az illetékes engedélyező hatóságok közötti, valamint az említett hatóságok és a Bizottság közötti információcserével és együttműködéssel kapcsolatos szempontokkal foglalkozik.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

•Arányosság

A javaslat egyes intézkedései – így a kivitelkor nyomon követendő és nyilvántartásba veendő tűzfegyverek felsorolásával kapcsolatos rendelkezés – nem gyakorolnának jelentős hatást az engedélyező hatóságokra, és ezért nem lennének aránytalanok, mivel a gyártó vagy a márka nevére, a gyártás országára vagy helyére, a sorozatszámra és a gyártás évére vonatkozó információk már a tűzfegyverekről szóló irányelv szerinti egyedi megjelölés részét képezik. Ezek az információk tehát már elérhetők a nemzeti nyilvántartási rendszerekben és az EU-ban jelen lévő tűzfegyverekről. Egyedüli hatásként annak biztosításával kellene számolni, hogy a kiviteli engedélyekre vonatkozó nyilvántartási rendszerek ugyanazokat az információkat tartalmazzák.

Mivel minden kivitel egy nem uniós országba irányuló megfelelő behozatalhoz kapcsolódik, a behozatali árunyilatkozat másolatának benyújtása nem jelentene többletterhet, kivéve az olyan országok esetében, ahol általános a korrupció, vagy hiányosak a közigazgatási struktúrák. Annak lehetővé tétele, hogy a tagállamok harmadik feleket jogosítsanak fel a szállítás utáni ellenőrzések nevükben történő elvégezésére, megkönnyítené a szállítás utáni ellenőrzéseket, de nem teremtene adminisztratív terhet a nemzeti hatóságok vagy a gazdasági szereplők számára.

Ami az információcserét illeti, az értesítés hiányához képest az engedély megtagadására vonatkozó kötelező, közös adatbázisban történő információcsere előírása kis mértékben növelheti az engedélyező hatóságok adminisztratív terheit, bár igen korlátozott mértékben, figyelembe véve a megtagadások alacsony éves számát (évente mindössze 30 megtagadott engedély). Ha ez a rendszer azonos lenne a kettős felhasználású termékekre jelenleg alkalmazott rendszerrel (DUeS), a többletteher nagyon korlátozott lenne, mivel a legtöbb kiviteli engedélyező hatóság már hozzáféréssel rendelkezik a DUeS-hoz. Ezért ez a rendelkezés nem lenne aránytalan a kitűzött célhoz képest.

Ami a kiviteli engedélyező hatóságok azon kötelezettségét illeti, hogy a Schengeni Információs Rendszerben (SIS) ellenőrizniük kell, hogy az exportált tűzfegyvert nem jelentették-e elveszettként vagy ellopottként egy másik tagállamban, ez a kötelezettség is arányos, mivel csak gyanús esetekben lenne alkalmazandó, nem pedig az exportáló tagállam nyilvántartási rendszerében nyilvántartott fegyverekre, illetve az újonnan gyártott tűzfegyverekre. A félkész tűzfegyverek és alapvető alkotóelemek behozatalának kizárólag az engedéllyel rendelkező fegyverkereskedőkre és -közvetítőkre való korlátozása (és ezzel szemben a magánszemélyek esetében történő tiltása) kis mértékben növelné a vámhatóságok végrehajtási költségeit. Figyelembe véve azt, hogy a kereskedelem egészében kis arányt jelent a tűzfegyverek behozatala, valamint azt a tényt, hogy a vámhatóságok kockázatértékelés alapján célzott ellenőrzéseket végeznek, ez a hatás elhanyagolhatónak tekinthető.

Összességében véve a javaslat által bevezetett egyszerűsítések (így az uniós egyablakos vámügyintézési környezettel való összekapcsolás, a hatály pontosítása, további egyszerűsített eljárások, többek között az engedélyezett gazdálkodók tekintetében, ideiglenes kivitel) nemcsak a tűzfegyverekről szóló rendelet helyes és teljes körű végrehajtására lesznek pozitív hatással, hanem a gazdasági szereplőkre és a tűzfegyverek tulajdonosaira nehezedő adminisztratív terhekre is. A digitalizált eljárások létrehozására és a rendszerek összekapcsolására irányuló beruházások és adminisztratív tevékenységek egyszeriek és arányosak, figyelembe véve nagyon pozitív hatásaikat.

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Az értékelés a homogén végrehajtás hiánya miatti hiányosságokat tárt fel. Az értékelés különösen azt hangsúlyozta, hogy a tűzfegyverekről szóló rendelet hozzáadott értékét korlátozza a nemzeti szabályok és eljárások valódi harmonizációjának hiánya. Ezenkívül a tűzfegyverekről szóló rendelet nem volt eredményes a katonai és a polgári célú tűzfegyverek közötti különbségtétel, a fegyverek teljes körű nyomonkövethetőségének biztosítása, valamint a tagállamok közötti megfelelő (különösen a kiviteli engedélyek megadásának megtagadásával kapcsolatos) információcsere biztosítása terén. Az értékelő jelentés azt is megállapította, hogy a tűzfegyverekről szóló rendelet nem volt hatékony a vállalatok adminisztratív költségeinek csökkentése terén. Az értékelés továbbá úgy ítélte meg, hogy a tűzfegyverekről szóló rendelet nem áll összhangban más releváns uniós jogszabályokkal, nevezetesen a tűzfegyverekről szóló felülvizsgált irányelvvel és az uniós közös állásponttal.

Az értékelést egy 2018 áprilisában kiadott bizottsági ajánlás követte, amely arra szólított fel, hogy javítsák a nyomonkövethetőséget és a tűzfegyverek kivitelére és behozatalára vonatkozó ellenőrzési eljárások biztonságát, valamint a tűzfegyverek tiltott kereskedelme elleni küzdelem terén a hatóságok közötti együttműködést 14 .

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Az érdekelt felekkel különféle eszközök segítségével folytattak konzultációt, többek között: nyilvános véleménynyilvánítási lehetőség a javaslat bevezető hatásvizsgálatával 15 kapcsolatban, kétoldalú eszmecserék, nyilvános konzultáció 16 és bizalmas felmérés. Ezenkívül a hatásvizsgálat kidolgozását támogató megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséért felelős külső vállalkozó számos érdekelt féllel folytatott konzultációt, például írásbeli észrevételeket lehetővé tevő online kérdőív és négyszemközti interjúk formájában.

Ezek a konzultációk lehetővé tették a Bizottság számára, hogy értékelje a polgári célú tűzfegyverek behozatalára, kivitelére és árutovábbítására vonatkozó jelenlegi eljárások (azaz a kiinduló helyzet) eredményességét, hatékonyságát, relevanciáját, koherenciáját és uniós hozzáadott értékét, a meglévő hiányosságokat és kihívásokat, az e problémák kezelése során mérlegelhető különböző szakpolitikai alternatívákat, valamint ezen alternatívák várható konkrét hatásait. Összességében konszenzus alakult ki az érdekelt felek között a javításra szoruló területeket illetően, nevezetesen az uniós szabályok nagyobb fokú harmonizációjának szükségességéről és az eljárások digitalizálása iránti növekvő igényről.

A nyilvános konzultációban részt vevő válaszadók túlnyomó többsége egyetértett azzal, hogy a Bizottság által azonosított kihívások jelentős vagy nagyon jelentős terhet jelentenek a polgári célú tűzfegyverek jogszerű mozgása szempontjából. A polgári célú tűzfegyverek jogszerű behozatalának, kivitelének és árutovábbításának javításával kapcsolatos lehetséges szakpolitikai alternatívákra összpontosítva a válaszadók többsége jelezte, hogy a digitális behozatali és kiviteli engedélyek, az egyszerűsített eljárásokra vonatkozó egyértelmű szabályok, valamint az illetékes hatóságok jegyzékeinek közzététele jelentős vagy nagyon jelentős hatással járna. Ugyanakkor a polgári célú tűzfegyverek jogszerű behozatalának, kivitelének és árutovábbításának javítása szempontjából nem, vagy csak kis mértékben bizonyult fontosnak az, hogy ugyanaz az eljárás legyen alkalmazandó a polgári és a katonai célú tűzfegyverekre. A Bizottság figyelembe vette ezt az aggályt, és a jogalkotási javaslatot kizárólag a polgári célú tűzfegyverekre korlátozta. A nyilvános konzultációban részt vevő válaszadók aggodalmukat fejezték ki a félkész alkotóelemek értékesítésének korlátozása miatt is. Ezek értékesítését azonban a kezdeményezés az engedéllyel rendelkező tűzfegyver-kereskedőkre korlátozza. A sportlövők és a vadászok ezért továbbra is vásárolhatnak tartalék alkatrészeket az EU-ban engedéllyel rendelkező tűzfegyver-kereskedőkön keresztül.

A bizalmas felmérés a nyilvános konzultációnál részletesebb kérdéseket tett lehetővé, különösen a tűzfegyverek tiltott kereskedelmére összpontosítva. Az erre érkezett válaszok is megerősítették a nem harmonizált behozatali és kiviteli eljárások tekintetében a nyilvános konzultáció során megfogalmazott kihívásokat. A bizalmas felmérés megerősítette az információcsere elégtelenségét, különösen az Europol Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazásának (a továbbiakban: SIENA) 17 rendszeres használta, az engedély megtagadásának közlése, a kockázati információs adatlapok létrehozása és a vámügyi kockázatkezelési rendszer használata tekintetében. A bizalmas felmérés megerősítette továbbá a riasztó- és jelzőfegyverekkel, a bűnügyi nyilvántartások ellenőrzésével, a hatástalanított tűzfegyverekkel és a félkész alkotóelemekkel kapcsolatos joghézagokat is. A válaszadók többsége jelezte, hogy a Bizottság által azonosított és e kezdeményezésben javasolt szakpolitikai alternatívák jelentős vagy nagyon jelentős hatást gyakorolnának a tűzfegyverek tiltott kereskedelme elleni küzdelemre.

A tagállamokkal és a gazdasági szereplőkkel folytatott kétoldalú egyeztetések a két konzultáció során kapott válaszokra összpontosítottak. A különböző alternatívák és észrevételek megvitatásra kerültek a különböző szereplők igényeinek és feladatainak alapos feltérképezése érdekében.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

1. alternatíva: puha jogi megközelítés. A középpontban a tűzfegyverek, részeik és lényeges alkotóelemeik, valamint a lőszerek kivitele, behozatala és tranzit forgalma biztonságának javítására irányuló azonnali lépésekről szóló 2018. évi bizottsági ajánlás teljes körű végrehajtása állna, konkrét iránymutatások és ajánlások kidolgozásával.

2. alternatíva: a meglévő jogi keret pontosítása. A pontosítás megszüntetné a kétértelműségeket az alkalmazandó jogszabályok értelmezésében (például a nyilvántartásba veendő információk típusa, egyes fegyverek és alkotóelemek tűzfegyverként való besorolása), jogalapot teremtene annak előírására, hogy az illetékes hatóságok a meglévő rendszereket használják az információcserére, harmonizálná a meglévő egyszerűsített eljárásokat, összehangolná a határidőket, egyértelműsítené az importőrök és az exportőrök szerepét, és összehangolná a rendelet hatályát az EU-n belüli szabályokkal (azonos fegyverkategóriák, azonos gazdasági szereplők). Ez a lehetőség lényegében kodifikálná az 1. alternatívában említett intézkedések többségét a rendelet szövegében.

3. alternatíva: új jogszabályi rendelkezések. Ez az alternatíva a 2. alternatívára épülne, annak kiegészítése lenne, és azt új jogszabályi rendelkezésekkel bővítené ki. Biztosítaná az importált és exportált tűzfegyverek teljes körű nyomonkövethetőségét, például a kötelező importmegjelölés, a félkész alkotóelemek behozatalának a kereskedőkre korlátozása, számítógépes nyilvántartás, a tiltott vagy engedélyköteles tűzfegyverek (A és B kategória) kiviteléhez szükséges végfelhasználói igazolás és szállítás utáni ellenőrzések révén. Statisztikáik megosztására, valamint az engedélyező és a vámhatóságok közötti információcsere javítására kötelezné a nemzeti hatóságokat. Emellett új egyszerűsítéseket (ideiglenes behozatal, általános exportengedély, e-eljárások) is bevezetne, és megszüntetné a katonai felszerelések kivitelére vonatkozó uniós szabályokkal (közös álláspont) való átfedéseket, mivel kizárólag a polgári személyek közötti ügyletekre vonatkozna.

3a. alternatíva: új jogszabályi rendelkezések a közös állásponttal való kölcsönhatás megváltoztatása nélkül. Ez az alternatíva lényegileg hasonló lenne a 3. alternatívához, egy kivétellel: ahelyett, hogy a tűzfegyverekről szóló irányelv logikáját követné a katonai és polgári célú ügyletek közötti különbségtételnél, a tűzfegyverekről szóló rendelet fenntartaná a „kifejezetten katonai célú tűzfegyverekre” való hivatkozást. Ehhez meg kellene állapítani azokat a műszaki jellemzőket, amelyek meghatároznák, hogy a polgári személyek tulajdonában lévő tűzfegyverek katonai vagy polgári célú tűzfegyvernek minősülnek-e.

Az egyes alternatívákhoz kapcsolódó különböző gazdasági, társadalmi és környezeti hatásokra, és ezen alternatívák eredményesség, hatékonyság és arányosság tekintetében képviselt értékére tekintettel a hatásvizsgálat megállapította, hogy az előnyben részesített alternatíva a 3. alternatíva. Míg az 1. és a 2. alternatíva nem járna a probléma kezeléséhez szükséges változásokkal, a 3. alternatíva rendelkezne a legnagyobb uniós hozzáadott értékkel. A hatály teljes körű összehangolása a tűzfegyverekről szóló (2021-ben kodifikált) irányelv hatályával azt jelentené, hogy a rendelet szabályozná a tűzfegyverekkel kapcsolatos valamennyi polgári célú ügyletet, beleértve az automata tűzfegyverek, a nagy kapacitású tölténytárral rendelkező félautomata tűzfegyverek és a behajtható, összehajtható vagy betolható válltámasszal rendelkező félautomata hosszú tűzfegyverek polgári célú kereskedelmét is. A tűzfegyverekről szóló irányelvhez hasonlóan a kormányközi ügyletek, illetve a hadsereg vagy a fegyveres erők részére történő értékesítés továbbra sem tartozna a rendelet hatálya alá, ami azt jelenti, hogy a biztonsági és egyszerűsítési célkitűzések csak a polgári célú tűzfegyverek esetében lennének elérhetők. A bevezetett új egyszerűsítések eleget tennének az érdekelt felek (fegyver-kiskereskedők, gyártók, vadászok és sportlövők) azon igényének, hogy csökkenjenek adminisztratív terheik, és egységes uniós megközelítés legyen érvényben. A Bizottság a 3a. alternatívát nem tekintette hatékonynak és megvalósíthatónak, mivel a katonai célú tűzfegyverek jegyzékének összeállítása jogvitákhoz vezethet.

A hatásvizsgálatot a Szabályozói Ellenőrzési Testület (a továbbiakban: a Testület) ellenőrizte és 2022. április 8-án észrevételekkel ellátott kedvező véleményt adott ki róla. A Testület rámutatott a hatásvizsgálat számos olyan elemére, amellyel foglalkozni kell. A Testület konkrétan azt kérte, hogy a megbízható adatok hiánya önálló kezelendő problémaként jelenjen meg, alaposabban ismertessék a problémák várható alakulását, a közös álláspont szerepe legyen még egyértelműbb, és legyen világos a puha jogi alternatíva (1. alternatíva) hozzáadott értéke. A Testület úgy vélte továbbá, hogy tovább kell fejleszteni a jövőbeli nyomon követésről és értékelésről szóló szakaszt, méghozzá a gyűjtendő adatokra vonatkozó mutatók hozzáadásával. A Testület emellett kérte a vállalkozásokat és a polgárokat érintő adminisztratív költségekre és megtakarításokra vonatkozó becslések további pontosítását. Végül, ami az alternatívák összehasonlítását illeti, a Testület további pontosításokat kért az eredményesség, a hatékonyság és a koherencia tekintetében. A hatásvizsgálat végleges változata figyelembe vette ezeket és a Testület egyéb részletesebb észrevételeit. A Testület észrevételeit a jelenlegi javaslat is figyelembe vette.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A javaslat alkalmazandó a kis gazdasági szereplőkre, amelyek az összes érintett gazdasági szereplő 90 %-át teszik ki. A gyártott tűzfegyverek teljes forgalmának 82 %-áért azonban a nagyvállalatok felelnek, így a javaslat a kkv-kat csak kis mértékben érintené.

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Részletesebb információk a javaslatot kísérő pénzügyi kimutatásban találhatók.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A javasolt rendelet végrehajtásának felülvizsgálata először a hatálybalépéstől számított öt éven belül készített időközi alkalmazási jelentés formájában valósul meg. Ez a jelentés értékelni fogja, hogy a tagállamok milyen mértékben tették meg a rendeletnek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket. A hatálybalépés után 10 évvel az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa teljes körű jelentést fog kapni. Ez a két jelentés figyelembe veszi az eljárások digitalizálásának teljes körű végrehajtása és az uniós egyablakos vámügyintézési környezettel való összekapcsolás által igényelt időt. E jelentések keretében külön konzultációra kerül sor az érdekelt felekkel a rendelet eredményességének értékelése céljából. E konzultáció során az iparági szereplők szempontjából értékelni fogják a globális engedélynek az engedélyezett gazdálkodóknak adott általános exportengedéllyel való felváltásának hatásait, az egyszerűsített ideiglenes kivitelt és behozatalt, a nem uniós árutovábbítási ország hallgatólagos hozzájárulását feltételező alapértelmezett opciót és a folyamatok digitalizálását.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az I. melléklet felsorolja a rendelet hatálya alá tartozó tűzfegyvereket, alapvető alkotóelemeiket és lőszereiket, illetve riasztó- és jelzőfegyvereket a kapcsolódó Kombinált Nómenklatúra-kódokkal (KN-kód) 20 együtt. A II. melléklet tartalmazza a behozatali engedély formanyomtatványára vonatkozó sablont. A III. melléklet tartalmazza a kiviteli engedély formanyomtatványára vonatkozó sablont. A IV. melléklet felsorolja a végfelhasználói igazolásban szerepeltetendő információkat, az V. melléklet pedig megfelelési táblázatot tartalmaz.

🡻 258/2012/EU (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

2022/0288 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve (az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve) 10. cikkének végrehajtására irányuló, tűzfegyverekre, alapvető alkotóelemeikre és lőszereikre vonatkozó behozatali, kiviteli és árutovábbítási intézkedésekről végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak létrehozásáról (átdolgozás)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 33.⇨ és ⇦ 207. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

⇩ új szöveg

(1)A 258/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 21 számos tekintetben módosításra szorul. A rendeletet az áttekinthetőség érdekében célszerű átdolgozni.

🡻 258/2012/EU, (1) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(2)A nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményhez csatolt, a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló ENSZ-jegyzőkönyvnek az Európai Közösség nevében történő aláírásáról szóló, 2001. október 16-i 2001/748/EK tanácsi határozatnak 22 megfelelően a Bizottság 2002. január 16-án a Közösség az Európai Unió nevében aláírta az említett ⌦ az Egyesült Nemzeteknek ⌫ ⌦ a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló ⌫ jegyzőkönyvetét (a továbbiakban: az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve).

🡻 258/2012/EU, (2) preambulumbekezdés

⇨ új szöveg

(3)Az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve – melynek célja a felek közötti együttműködés előmozdítása, megkönnyítése és megerősítése annak érdekében, hogy a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, ⇨ alapvető ⇦ alkotóelemeik és lőszereik tiltott gyártását és kereskedelmét megelőzzék, az ellen küzdjenek és azt kiküszöböljék – 2005. július 3-án lépett hatályba.

🡻 258/2012/EU, (5) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A Bizottság a robbanóanyagok, gyújtószerkezetek, bombakészítéshez használt felszerelések és tűzfegyverek nagyobb biztonságát célzó intézkedésekről szóló, 2005. július 18-i közleményében (5) bejelentette az UNFP 10. cikke végrehajtására vonatkozó szándékát azon intézkedések részeként, melyek szükségesek ahhoz, hogy az Unió megköthesse a jegyzőkönyvet.

⇩ új szöveg

(4)Az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyvének végrehajtása céljából az Unió módosította a 258/2012/EU rendeletet. Az Unió az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyvét a 2014/164/EU tanácsi határozattal 23 ratifikálta.

🡻 258/2012/EU, (6) preambulumbekezdés

(5)Az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve előírja a felek számára, hogy a tűzfegyverek gyártásának, megjelölésének, behozatalának és kivitelének hatékony ellenőrzése céljából hozzanak létre közigazgatási eljárásokat vagy rendszereket, vagy azokat fejlesszék tovább.

🡻 258/2012/EU, (8) preambulumbekezdés

⇨ új szöveg

(6)E rendelet hatálya nem terjed ki a kifejezetten katonai célú ⇨ fegyveres erőknek szánt ⇦ tűzfegyverekre, tűzfegyverdarabokra, alapvető alkotóelemeikre és lőszereikre ⇨ vonatkozó ügyletekre ⇦. Az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve 10. cikkében előírt követelményeknek való megfelelést biztosító intézkedéseknek lehetővé kell tenniük, hogy a polgári felhasználásra szánt tűzfegyverek esetében egyszerűsített eljárást alkalmazzanak. Következésképpen a több szállítmányra kiterjedő engedélyezés, a tranzitszabályok az árutovábbítási intézkedések, és a törvényes célú ideiglenes ⇨ behozatal és ⇦ kivitelek tekintetében bizonyos könnyítéseket kell biztosítani.

🡻 258/2012/EU, (9) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(7)Ez a rendelet nem érinti sem az Európai Unió működéséről szóló szerződés 346. – a tagállamok alapvető biztonsági érdekeivel kapcsolatos – cikkét, sem a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről szóló, 2009. május 6-i 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet 24 , sem a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 1991. június 18-i 91/477/EGK tanácsi irányelvet ⌦ sem pedig az (EU) 2021/555 ⌫ irányelvet. Az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyvét és következésképpen e rendeletet nem kell alkalmazni az államok közötti műveletekre ügyletekre, illetve az államok közötti átadásokra, ha a jegyzőkönyv alkalmazása hátrányosan befolyásolná a Részes Államok jogát arra, hogy lépéseket tegyenek a nemzetbiztonság érdekében az Egyesült Nemzetek Alapokmányában meghatározottak szerint.

🡻 258/2012/EU, (10) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(8)A 91/477/EGK Az ⌦ (EU) 2021/555 ⌫ irányelv a polgári felhasználásra szánt tűzfegyverek Unión belüli átadásával foglalkozik, e rendelet pedig a tűzfegyvereknek ⇨ a behozatalára és ⇦ az Unió vámterületéről harmadik országokba vagy azokon keresztül való kivitelére vonatkozó intézkedésekre összpontosít.

🡻 258/2012/EU, (11) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(9)A harmadik országból behozott tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alapvető alkotóelemeik és a lőszereik, ⇨ valamint riasztó- és jelzőfegyverek ⇦ az uniós jog és különösen a 91/477/EGK ⌦ az (EU) 2021/555 ⌫ irányelv hatálya alá tartoznak.

🡻 258/2012/EU, (17) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(10)Ez a rendelet nem érinti a 428/2009/EK tanácsi rendelet által létrehozott, a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó uniós szabályozást ⌦ az (EU) 2021/821 európai parlamenti és tanácsi rendelet 25  ⌫ által létrehozott, a kettős felhasználású termékek kivitelére, az azokkal végzett brókertevékenységre, valamint azok tranzitjára és transzferére vonatkozó uniós ellenőrzési rendszert.

🡻 258/2012/EU, (18) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(11)Ez a rendelet összhangban áll ⌦ Ennek a rendeletnek összhangban kell állnia ⌫ a katonai célú tűzfegyverekre, tűzfegyverdarabokra, alapvető alkotóelemeikre és lőszereikre, a biztonsági stratégiákra, a kézi- és könnyűfegyverek illegális tiltott kereskedelmére és a katonai technológia kivitelére vonatkozó, többek között a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló, 2008. december 8-i 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspontban 26  ⇨ és a (KKBP) 2021/38 tanácsi határozatban 27  ⇦ kifejtett egyéb vonatkozó rendelkezésekkel.

🡻 258/2012/EU, (15) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(12)Az Unió vámszabályokat fogadott el, melyeket a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK 952/2013/EU tanácsi rendelet és az annak végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 28 tartalmaz. Figyelembe kell venni a Közösségi Vámkódex (Modernizált Vámkódex) létrehozásáról szóló, 2008. április 23-i 450/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet is, melyeknek rendelkezései annak 188. a 952/2013/EU rendelet 288. cikke értelmében különböző fázisokban alkalmazandók. Ez a rendelet nem korlátozza a Közösségi Vámkódexen és annak végrehajtási rendelkezésein ⌦ 952/2013/EU rendeleten és az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeleten ⌫ alapuló, vagy azokkal összhangban levő felhatalmazásokat.

⇩ új szöveg

(13)Több fogalommeghatározás közvetlenül az (EU) 2021/555 európai parlamenti és tanácsi irányelvből 29 vagy a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletből 30 került átvételre.

⇩ új szöveg

(14)Az alkalmazandó vámjogszabályokkal összhangban tűzfegyverre vonatkozóan nem lehet szóbeli árunyilatkozatot tenni.

(15)Az illetékes hatóságok számára be kell nyújtani az ATA-igazolvány használatával kapcsolatos információkat. Az ATA az áruk határokon átnyúló szabad mozgását és valamely vámterületre történő, vám- és adómentes ideiglenes behozatalát lehetővé tevő rendszer. Az áruk az ATA-igazolványként ismert, nemzetközi garanciarendszer által biztosított egységes vámokmány hatálya alá tartoznak. A vámalakiságok egyszerűsítése nem akadályozhatja az átláthatóságot.

⇩ új szöveg

(16)A tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik és lőszereik csak a tűzfegyverekről szóló irányelv szerinti megfelelő megjelöléssel bocsáthatók szabad forgalomba. E megjelölésig az importőröknek a tűzfegyvereket egy másik vámeljárás – például vámraktározási vagy vámszabad területi eljárás – alá kell vonniuk, amelynek során végrehajthatják a megjelölésre vonatkozó követelményt az uniós vámjogszabályoknak megfelelően, akár saját telephelyükön, akár más engedélyezett helyszínen, például nemzeti próbapadon vagy fegyverek és lőszerek vizsgálatára kijelölt szervezetnél.

(17)Amennyiben a tűzfegyverek és alapvető alkotóelemeik nincsenek ellátva az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyvének 8. cikke vagy a tűzfegyverekről szóló irányelv szerinti megjelöléssel, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az importőr költségére megsemmisítik a lefoglalt tűzfegyvereket.

(18)A hatástalanított tűzfegyverek csak hatástalanítási tanúsítvány kíséretében és az (EU) 2015/2403 végrehajtási rendelet 5. cikkének megfelelően megjelölve bocsáthatók szabad forgalomba. E tanúsítvány kézhezvételéig vagy a helyes megjelölésig az importőröknek a hatástalanított tűzfegyvereket egy másik vámeljárás – például vámraktározási vagy vámszabad területi eljárás – alá kell vonniuk, amelynek során kérhetik az (EU) 2021/555 irányelv 15. cikke szerint kijelölt ellenőrző hatóságokat, hogy ellenőrizzék a hatástalanítást, és az (EU) 2015/2403 bizottsági végrehajtási rendelet 31 3. cikkével összhangban állítsák ki a tanúsítványt.

(19)Csak az (EU) 2019/69 bizottsági végrehajtási irányelv 32 előírásainak megfelelő riasztó- és jelzőfegyverek minősülnek riasztó- és jelzőfegyvernek, nem pedig tűzfegyvereknek. Az egyszerűen tűzfegyverekké átalakítható eszközöket a vámnómenklatúrával összhangban mindig tűzfegyverként kell besorolni, és a vámhatóságoknak azokat tűzfegyverként kell kezelniük. Az illetéktelen kezekbe jutás kockázatának elkerülése érdekében következetességet kell biztosítani a nemzeti vámhatóságok által a behozatalkor riasztó- és jelzőfegyverként bejelentett eszközök besorolása során alkalmazott gyakorlatok terén.

(20)Mivel nagy a kockázata annak, hogy a behozott befejezetlen és megjelölés nélküli termékekből tiltott tűzfegyvereket állítanak elő, csak a megfelelő engedéllyel rendelkező fegyverkereskedők és -közvetítők kaphatnak engedélyt a félkész tűzfegyverek és alapvető alkotóelemek behozatalára.

(21)A behozatali engedély iránti kérelmet benyújtó kérelmező bűnügyi előéletére vonatkozó, a 2009/315/IB tanácsi kerethatározattal 33 létrehozott Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszerben (ECRIS) végzett ellenőrzéseknek ugyanolyan szigorúaknak kell lenniük, mint a kiviteli engedélyek esetében. Az illetékes hatóságoknak különösen azt kell ellenőrizniük, hogy a behozott tűzfegyvereket nyilvántartásba vették-e elveszettként, ellopottként vagy lefoglalás céljából keresett tárgyként a Schengeni Információs Rendszerben vagy az Interpol iARMS adatbázisában.

(22)Okot szolgáltat a tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik és lőszereik behozatalának megtiltására, ha a kérelmező szerepel valamely bűnügyi nyilvántartásban a 2002/584/IB tanácsi kerethatározat 34 2. cikkének (2) bekezdésében felsorolt bűncselekmény elkövetése miatt.

(23)Egyértelműen meg kell határozni az ideiglenes behozatalra bejelentett tűzfegyverekkel kapcsolatos információkat, hogy a vámhatóságok és az illetékes hatóságok hatékonyan lezárhassák az eljárást, és korlátozni lehessen annak kockázatát, hogy a tűzfegyverek jogellenesen maradjanak az Unió vámterületén.

(24)Az adminisztratív egyszerűsítés megkönnyítése érdekében az ideiglenes behozatalra és újrakivitelre, illetve ideiglenes kivitelre és újrabehozatalra vonatkozó vám-árunyilatkozatnak ideiglenes behozatalra, újrakivitelre vagy újrabehozatalra vonatkozó behozatali vagy kiviteli engedélyként kell szolgálnia. Következtetésképpen a konkrét esetben adminisztratív egyszerűsítésekben részesülő tűzfegyver-tulajdonosok mentesülnek a behozatali és a kiviteli engedélyek alól.

(25)Annak kockázata miatt, hogy a nem uniós országokból származó és egy másik nem uniós országba szánt tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik és lőszereik, illetve riasztó- és jelzőfegyverek az Unión belüli külső árutovábbítás során illetéktelen kezekbe juthatnak, a vámhatóságoknak és az illetékes hatóságoknak kifejezetten engedélyezniük kell az Unió vámterületén megvalósuló ilyen külső árutovábbítást, mielőtt arra az Unió vámterületén sor kerülhetne.

(26)A jogbiztonság és a kiszámíthatóság javítása érdekében úgy kell tekinteni, hogy a harmadik árutovábbítási ország hallgatólagosan hozzájárulását adta az árutovábbításhoz, ha 20 munkanapon belül nem emel kifogást ellene. Ha a tagállamok úgy döntenek, hogy kifejezett hozzájárulásukra van szükség, annak valamennyi gazdasági szereplő számára átláthatónak kell lennie.

(27)Egységesíteni kell a rendeltetési hely szerinti harmadik országba történő behozatal igazolására vonatkozó szabályokat. Ezért az exportőröknek igazolniuk kell a kiviteli engedélyt kiadó illetékes hatóság számára a tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek és lőszerek feladott szállítmányának az importáló harmadik országban történő átvételét, és ehhez be kell mutatniuk a vonatkozó behozatali vámokmányokat.

(28)Az exportőrök számára lehetővé kell tenni, hogy legfeljebb három évig érvényes kiviteli engedélyt kapjanak, ideértve azt az esetet is, ha az több olyan egymást követő rövid távú behozatali engedélyből áll össze, amelyet importáló harmadik országok állítottak ki.

(29)Biztosítani kell, hogy a kiviteli engedélyek feltételei az engedély teljes időtartama alatt teljesüljenek, hasonlóan a tűzfegyverek Európai Unión belüli tartására vagy megszerzésére vonatkozóan az (EU) 2021/555 irányelv alapján kiadott engedélyekhez.

(30)Az illetéktelen kezekbe jutás kockázatának elkerülése és az adminisztratív terhek korlátozása érdekében meg kell vizsgálni azokat a gyanús helyzeteket, amelyekben a tagállamoknak kérniük kell a rendeltetési hely szerinti harmadik ország hatóságaitól az átvétel megerősítését.

(31)Tisztázni kell az illetékes hatóságok szállítás utáni ellenőrzésekkel kapcsolatos kötelezettségeit. Az ilyen ellenőrzések miatt a tagállamokra háruló adminisztratív terhek indokolhatják az 515/97/EK tanácsi rendelet 35 20. cikkének alkalmazását. Szükségessé teszik továbbá, hogy – különösen a (KKBP) 2019/2191 tanácsi határozat 36 végrehajtása révén – harmadik feleket lehessen megbízni a szállítás utáni ellenőrzések nevükben történő elvégzésével.

(32)A tagállamoknak e rendelet végrehajtása céljából hozzáférést kell biztosítaniuk az illetékes hatóságok számára az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszerhez (ECRIS).

(33)Az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 37 47. cikke biztosítja a tűzfegyvereket nyilvántartó szolgálatoknak a Schengeni Információs Rendszer második generációjához (SIS II) való hozzáférését. E rendelet végrehajtása céljából a vámhatóságokat tűzfegyvereket nyilvántartó szolgálatoknak kell tekinteni.

(34)A tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik és lőszereik nyomonkövethetőségének biztosítása érdekében rendkívül fontos, hogy a vámhatóságok hozzáféréssel rendelkezzenek az Europol Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazásához (SIENA). Az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendeletet 38 alkalmazó tagállamoknak biztosítaniuk kell ezt a hozzáférést.

(35)Az uniós piacra belépő vagy onnan kilépő, I. mellékletben felsorolt tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik és lőszereik, illetve riasztó- és jelzőfegyverek tekintetében a 22. cikk (6) bekezdésében említett kockázatalapú megközelítés lehetővé tétele, valamint a hatékony és az e rendelet követelményeivel összhangban végzett ellenőrzések biztosítása érdekben a Bizottság, az illetékes hatóságok és a vámhatóságok szorosan együttműködnek és információt cserélnek.

🡻 258/2012/EU, (3) preambulumbekezdés

(36)A tűzfegyverek nyomon követésének megkönnyítése, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alapvető alkotóelemeik és a lőszereik tiltott kereskedelme elleni hatékony küzdelem elősegítése érdekében – különösen a meglévő tájékoztatási csatornák jobb felhasználása révén – javítani kell a tagállamok közötti információcserét.

⇩ új szöveg

(37)A 952/2013/EU rendelet 128. cikke értelmében az első beléptető vámhivatalnak biztosítania kell, hogy a tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik és lőszereik, valamint a riasztó- és jelzőfegyverek megérkezése előtt biztonsági és védelmi célzattal kockázatelemzést végezzenek el a belépési gyűjtő árunyilatkozat alapján, és a kockázatelemzés eredményei alapján meghozzák a szükséges intézkedéseket.

🡻 258/2012/EU, (4) preambulumbekezdés

(38)A személyes adatok feldolgozását a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (3), valamint a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 39 , valamint az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 40 megállapított szabályoknak megfelelően kell végezni.

🡻 258/2012/EU, (12) preambulumbekezdés

(39)Biztosítani kell a nyilvántartásra vonatkozó hatályos uniós szabályokkal való összhangot.

⇩ új szöveg

(40)A hatékony információáramlás biztosítása érdekében az illetékes hatóságokat össze kell kötni az 515/97/EK rendelettel létrehozott váminformációs rendszerrel (VIR), az illetékes hatóságok által előállított vagy kicserélt adatoknak pedig kompatibiliseknek és összehasonlíthatóknak kell lenniük.

(41)A schengeni vívmányok közé tartozik különösen a Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a tiltott fegyverkereskedelemről (SCH/Com-ex (99) 10) 41 , amelynek értelmében a tagállamoknak minden év július 31-ig be kell nyújtaniuk az előző évi tiltott fegyverkereskedelemre vonatkozó éves nemzeti adataikat, a határozathoz csatolt, statisztikák összeállítására szolgáló közös kérdőív alapján. Emellett a Bizottság 2018-ban azt ajánlotta, hogy a tagállamok gyűjtsenek részletes statisztikákat 
az előző évre vonatkozóan a kiadott és a megtagadott engedélyek számáról, a tűzfegyverek kivitelének és behozatalának mennyiségéről és értékéről származási vagy rendeltetési hely szerinti bontásban, és e statisztikákat nyújtsák be a Bizottságnak 42 .

(42)E rendelet általános végrehajtását meg fogja könnyíteni az e rendelettel létrehozott elektronikus engedélyezési rendszer és a(z) [elfogadását követően illessze be a megfelelő címet és a lábjegyzet információit] -val/-vel létrehozott uniós egyablakos vámügyintézési környezet összekapcsolása. Az elektronikus engedélyezési rendszer számos funkcióval rendelkezik, ideértve a tűzfegyverekről szóló irányelv értelmében tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik, lőszereik vagy riasztó- és jelzőfegyverek gyártására, megszerzésére, birtoklására vagy kereskedelmére jogosult gazdasági szereplők és természetes személyek nyilvántartását. Az említett személyeknek nyilvántartásba kell vetetniük magukat mielőtt behozatali vagy kiviteli engedélyt igényelnének. Ennek megfelelően az adminisztratív egyszerűsítésekben részesülő tűzfegyver-tulajdonosok nem kötelesek nyilvántartásba vettetni magukat a rendszerben.

🡻 258/2012/EU, (13) preambulumbekezdés

(43)E rendelet helyes alkalmazása érdekében a tagállamok intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy az illetékes hatóságokat megfelelő hatáskörrel ruházzák fel.

🡻 258/2012/EU, (7) preambulumbekezdés

(44)Az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyvének való megfeleléshez a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alapvető alkotóelemeik és lőszereik tiltott gyártását vagy kereskedelmét bűncselekményekké kell nyilvánítani, és a szabályozásnak lehetővé kell tennie az ily módon gyártott vagy értékesített cikkek elkobzását. intézkedéseket kell hozni, amelyek lehetővé teszik az ilyen gyártás vagy kereskedelem tárgyát képező termékek elkobzását.

🡻 258/2012/EU, (16) preambulumbekezdés

(45)A tagállamoknak szabályokat kell alkotniuk az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra, és biztosítaniuk kell azok végrehajtását. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

⇩ új szöveg

(46)A visszaélést bejelentő személyek védelmét szolgáló, az (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 43  bevezetett rendszernek azokra a személyekre is vonatkoznia kell, akik tűzfegyverek behozatalával és kivitelével kapcsolatos szabályok megsértéséről tesznek bejelentést.

🡻 258/2012/EU, (14) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(47)⇨ A félkész tűzfegyverek és alapvető alkotóelemek műszaki jellemzőinek meghatározása, az e rendelet II. és III. mellékletének módosítása és ⇦ az e rendelet alapján engedélyköteles tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alapvető alkotóelemeik és lőszereik, ⇨ illetve riasztó- és jelzőfegyverek ⇦ jegyzékének listájának fenntartása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet I. mellékletének a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 44 I. mellékletéhez, valamint a 91/477/EGK az (EU) 2021/555 irányelv I. mellékletéhez történő hozzáigazítására ⇨ , továbbá a félkész tűzfegyverek és alapvető alkotóelemek műszaki jellemzőinek meghatározására és az e rendelet II. és III. mellékletének a digitalizációhoz és a vámeljárások változásaihoz történő hozzáigazítására ⇦ vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, ⇨ és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban 45 megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. ⇦ 

⇩ új szöveg

(48)E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 291. cikkével összhangban. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 46 megfelelően kell gyakorolni.

🡻 258/2012/EU, (19) preambulumbekezdés

(49)A Bizottságnak és a tagállamoknak értesíteniük kell egymást az e rendelet alapján hozott intézkedésekről, valamint az e rendelettel kapcsolatban rendelkezésükre álló egyéb lényeges információkról.

🡻 258/2012/EU, (20) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(50)Ez a rendelet nem ⌦ gátolhatja ⌫ gátolja a tagállamokat a hivatalos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó alkotmányos szabályaik alkalmazásában, figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet 47 .

🡻 258/2012/EU (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET
CÉL ⌦ TÁRGY ⌫, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS HATÁLY

1. cikk
⌦ Tárgy ⌫

Ez a rendelet megállapítja a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alapvető alkotóelemeik, és lőszereik, illetve a ⇨ riasztó- és jelzőfegyverek ⇦ ⇨ behozatali és ⇦ kiviteli engedélyezésére, behozatali, ⇨ kiviteli ⇦ és árutovábbítási intézkedéseire tranzit szabályaira vonatkozó rendelkezéseket a nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezményt kiegészítő, a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló ENSZ-jegyzőkönyv (a továbbiakban: az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve) az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve (az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve) 10. cikkének végrehajtása céljából.

2. cikk
⌦ Fogalommeghatározások ⌫ 

E rendelet alkalmazásában:

1.„tűzfegyver”: minden olyan, az I. mellékletben említett hordozható csöves tűzfegyver, amely gyúlékony hajtóanyag segítségével sörétet, golyót vagy lövedéket lő ki, azt ennek kilövésére tervezték vagy átalakítható erre a célra;

Egy tárgy gyúlékony hajtóanyag segítségével sörét, golyó vagy lövedék kilövésére átalakíthatónak minősül, ha:

a)megjelenésében egy tűzfegyverre hasonlít, és

b)kivitelezése vagy alapanyaga miatt ilyenné átalakítható;

(1)„tűzfegyverdarabok” a kifejezetten tűzfegyverhez tervezett és annak működéséhez elengedhetetlen, az I. mellékletben említett darabok vagy cserealkatrészek, beleértve a fegyvercsövet, a tokszerkezetet vagy a vázat, a szánt vagy a forgódobot, a zárat vagy a zártömböt, valamint minden olyan eszközt, amelyet a tűzfegyver lövése által keltett zaj csökkentése érdekében terveztek vagy alakítottak át;

⇩ új szöveg

2.„azonos fegyverek”: a gyártó, a márka vagy gyártmány, a típus, a modell, az anyag, a kaliber és a működés szempontjából azonos műszaki jellemzőkkel rendelkező fegyverek;

🡻 258/2012/EU

⇨ új szöveg

3.„alapvető alkotóelemek”: a zárszerkezet, a tűzfegyver töltényűrje és csöve, ⇨ a fegyvercső, a tokszerkezet, a tok – adott esetben az alsó és a felső tokot egyaránt beleértve –, a szán, a forgódob, a retesz vagy a zár, ⇦ amelyek – mivel különálló tárgyak – azon abba a tűzfegyver-kategóriába tartoznak, amelyekre felszerelik vagy fel kívánják szerelni azokat;

⇩ új szöveg

4.„félkész tűzfegyverek”: közvetlen használatra nem kész tűzfegyverek, amelyek a kész tűzfegyverek hozzávetőleges alakjával vagy körvonalával rendelkeznek, és amelyek – a kivételes eseteket leszámítva – kizárólag a kész tűzfegyverré történő elkészítésre használhatók;

5.„félkész alapvető alkotóelemek”: közvetlen használatra nem kész alapvető alkotóelemek, amelyek a kész alapvető alkotóelemek hozzávetőleges alakjával vagy körvonalával rendelkeznek, és amelyek – a kivételes eseteket leszámítva – kizárólag a kész alapvető alkotóelemekké történő elkészítésre használhatók; 

🡻 258/2012/EU (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

64. „lőszer”: egybeszerelt lőszer vagy annak az I. mellékletben említett alkotóelemei, beleértve a töltényhüvelyt, a csappantyút, a hajtóanyagtöltetet, a tűzfegyverben használandó golyókat és lövedékeket, feltéve, hogy ezek az alkotóelemek az adott tagállamban maguk is engedélykötelesek;

75. „hatástalanított tűzfegyverek”: olyan, a tűzfegyver meghatározásának egyébként megfelelő tárgyak, amelyeket ⇨ az (EU) 2015/2403 végrehajtási rendelettel összhangban ⇦ használatra véglegesen alkalmatlanná tettek olyan hatástalanítás alkalmazásával, amely biztosítja, hogy a tűzfegyver minden lényeges része használatra véglegesen alkalmatlanná, és reaktiválást célzó eltávolítása, kicserélése vagy módosítása lehetetlenné vált;. A tagállamok rendelkezéseket hoznak annak érdekében, hogy ezen hatástalanítási intézkedéseket egy illetékes hatóság megerősítse. A tagállamok a megerősítés keretében a tűzfegyver hatástalanítását igazoló tanúsítvány vagy okmány kiadását, vagy erre a célra a tűzfegyveren jól látható megjelölés elhelyezését írják elő;

⇩ új szöveg

8. „riasztó- és jelzőfegyverek”: tölténytartóval rendelkező eszközök, amelyeket kizárólag vaktöltények, irritáló anyagok, egyéb hatóanyagok vagy pirotechnikai jelzőtöltények kilövésére terveztek, és amelyek nem alakíthatók át sörét, golyó vagy lövedék gyúlékony hajtóanyag segítségével történő kilövésére; 

🡻 258/2012/EU

97. „személy”: természetes személy, jogi személy vagy – amennyiben a hatályos jogszabályok lehetővé teszik – a jogi személyiség nélküli jogképes személyegyesülés (társulás);

109. „az Unió vámterülete”: a 2913/92/EGK a 952/2013/EU rendelet 3. cikkében említett 4. cikke értelmében vett terület;

⇩ új szöveg

11. „uniós áruk”: azok az áruk, amelyek a következő kategóriák valamelyikébe tartoznak:

a)teljes egészében az Unió vámterületén létrejött vagy előállított áruk, amelyek nem tartalmaznak az Unió vámterületének részét nem képező országokból vagy területekről behozott árukat;

b)az Unió vámterületének részét nem képező országokból vagy területekről erre a területre beszállított és szabad forgalomba bocsátott áruk;

c)az Unió vámterületén belül kizárólag a b) pontban említett árukból vagy az a) és b) pontban említett árukból előállított vagy termelt áruk;

12. „nem uniós áruk”: a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 23. pontjában említett áruktól eltérő vagy uniós vámjogi státusukat elvesztett áruk;

13. „vámhatóságok”: a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 1. pontjában említett vámigazgatások és hatóságok;

14. „vámhivatal”: minden olyan hivatal, ahol a vámjogszabályok által megállapított vámalakiságok egésze vagy egy része elvégezhető;

15. „vámjogszabályok”: a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 2. pontjában említett jogszabályok együttese;

16. „vámalakiságok”: valamennyi olyan művelet, amelyet valamely személynek és a vámhatóságoknak el kell végezniük a vámjogszabályoknak való megfelelés érdekében;

17. „vámellenőrzések”: a vámhatóságok által elvégzett konkrét intézkedések, amelyek célja az, hogy biztosítsák az Unió vámterülete és az e területen kívüli országok vagy területek között szállított áruk belépését, kilépését, árutovábbítását, szállítását, tárolását és meghatározott célra történő felhasználását, valamint a nem uniós áruknak és a meghatározott célra történő felhasználás alatt lévő áruknak az Unió vámterületén belüli jelenlétét és szállítását szabályozó vámjogszabályoknak és a más jogszabályoknak való megfelelést;

18. „vám-árunyilatkozat”: azon cselekmény, amellyel valamely személy az előírt formában és módon jelzi azon szándékát, hogy az árut egy adott vámeljárás alá kívánja vonni, adott esetben jelezve bármely alkalmazandó különleges rendelkezést;

19. „behozatali árunyilatkozat”: azon cselekmény, amellyel valamely személy az előírt formában és módon jelzi azon szándékát, hogy tűzfegyvereket, azok alapvető alkotóelemeit és lőszereit kívánja behozatali eljárás alá vonni;

🡻 258/2012/EU

2010. „kiviteli árunyilatkozat”: az a cselekmény, amellyel egy személy meghatározott formában és módon kinyilvánítja azon cselekmény, amellyel valamely személy az előírt formában és módon jelzi azon szándékát, hogy tűzfegyvereket, tűzfegyverdarabokat, alapvető alkotóelemeiket és lőszereket kíván azok alapvető alkotóelemeit és lőszereit kívánja kiviteli eljárás alá vonni;

⇩ új szöveg

21. „belépés”: nem uniós áruk belépési gyűjtő árunyilatkozat alapján, szabad forgalomba bocsátás vagy különleges eljárás alá vonás céljából az Unió vámterületére történő beléptetése a 952/2013/EU rendelettel összhangban;

22. „behozatal”: áruk szabad forgalomba bocsátása a 952/2013/EU rendelet 201. cikkében meghatározottak szerint vagy uniós áruk ideiglenes kivitelét követő újrabehozatala a 952/2013/EU rendelet 259. cikkében meghatározottak szerint;

23. „importőr”: az Unió vámterületén letelepedett olyan személy, aki saját nevében behozatali vagy ideiglenes behozatali árunyilatkozatot tesz, vagy akinek az érdekében az említett árunyilatkozatot teszik;

🡻 258/2012/EU

246. „kivitel”:

a)a 2913/92/EGK 952/2013/EU rendelet 161. 269. cikke szerinti kiviteli eljárás;

b)újrakivitel a 2913/92/EGK 952/2013/EU rendelet 182. 270. cikke szerint, kivéve az ugyanezen rendelet 91. cikkében említett, külső árutovábbítási eljárás alatt szállított árukat, amennyiben a 182. cikk (2) bekezdésében említett újrakiviteli alakiságok nem teljesülnek.;

⇩ új szöveg

25. „kilépés”: az áruknak az Európai Unió vámterületéről való kilépése;

🡻 258/2012/EU (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

268. „exportőr”: az Unióban ⇨ vámterületén ⇦ letelepedett olyan személy, aki vagy akinek érdekében a kiviteli nyilatkozatot teszik saját nevében ⌦ kiviteli vagy ideiglenes kiviteli árunyilatkozatot tesz, vagy akinek az érdekében az említett árunyilatkozatot teszik ⌫ ,vagyis az a személy, aki a nyilatkozat elfogadásakor a harmadik országbeli címzett szerződő partnere, és jogosult a terméknek az Unió vámterületéről való kiküldésére. Amennyiben nem kötöttek kiviteli szerződést, vagy a szerződés jogosultja nem saját érdekében jár el, akkor az exportőr az a személy, aki jogosult a terméknek az Unió vámterületéről való kiküldésére;

⇩ új szöveg

27. „gazdasági szereplő”:

a)az Unió vámterületén letelepedett gyártó, fegyverkereskedő vagy -közvetítő;

b)importőr, amennyiben a gyártó nem az Unió vámterületén letelepedett;

c)meghatalmazott képviselő, akit a gyártó írásbeli meghatalmazással az 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatoknak a gyártó nevében történő elvégzésére jelölt ki;

28. „nyilatkozattevő”: az a személy, aki saját nevében behozatali, árutovábbítási, kiviteli vagy újrakiviteli árunyilatkozatot nyújt be, vagy az a személy, akinek a nevében ilyen árunyilatkozatot nyújtanak be;

29. „kereskedő”: minden olyan személy, akinek a kereskedelmi vagy üzleti tevékenysége teljes egészében vagy részben az alábbiak valamelyikéből áll:

a)tűzfegyverek vagy alapvető alkotóelemek gyártása, kereskedelme, cseréje, bérbeadása, javítása, módosítása vagy átalakítása;

b)lőszer gyártása, kereskedelme, cseréje, módosítása vagy átalakítása;

30. „közvetítő”: a kereskedőtől eltérő minden olyan személy, akinek kereskedelmi vagy üzleti tevékenysége teljes egészében vagy részben a következők valamelyikéből áll:

a)tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek vagy lőszer vételére, eladására vagy szolgáltatására irányuló ügyletek tárgyalása vagy lebonyolítása;

b)tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek vagy lőszer valamely tagállamon belül, egy tagállamból egy másik tagállamba, valamely tagállamból egy harmadik országba, vagy valamely harmadik országból egy tagállamba történő átadásának lebonyolítása;

31. „behozatali engedély”:

a)egy meghatározott importőrnek vagy nyilatkozattevőnek a 952/2013/EU rendelet 210. cikkében említett valamely különleges vámeljárásra megadott egyszeri engedély egy vagy több tűzfegyver, azok alapvető alkotóelemei és lőszerei egyetlen szállítmányban történő szállítására az Unió vámterületén lévő, azonosított végső megrendelő vagy címzett részére;

b)egy meghatározott importőrnek megadott többszöri engedély egy vagy több tűzfegyver, azok alapvető alkotóelemei és lőszerei több szállítmányban történő szállítására az Unió vámterületén lévő, azonosított végső megrendelő vagy címzett részére;

c)uniós általános behozatali engedély az Unió vámterületére behozatalt végző importőrök számára, amely az e rendelet II. fejezetében és az e rendelet 9. cikkének (8) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusban felsorolt feltételeket és követelményeket tiszteletben tartó valamennyi importőr rendelkezésére áll; 

🡻 258/2012/EU (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

3214. „kiviteli engedély”:

a)egy meghatározott exportőrnek megadott egyszeri engedély vagy jóváhagyás egy vagy több tűzfegyver, ezek darabjai, alapvető alkotóelemei és lőszerei egyetlen szállítmányban történő szállítására egy harmadik országban lévő, azonosított végső megrendelő vagy címzett részére; vagy

b)egy meghatározott exportőrnek adott többszöri engedély vagy jóváhagyás egy vagy több tűzfegyver, ezek darabjai, alapvető alkotóelemei és lőszerei több szállítmányban történő szállítására egy harmadik országban lévő, azonosított végső megrendelő vagy címzett részére; vagy

c)egy meghatározott exportőrnek adott globális ⇨ uniós általános export ⇦engedély vagy jóváhagyás egy vagy több tűzfegyver, ezek darabjai, alapvető alkotóelemei és lőszerei több szállítmányban történő szállítására egy vagy több harmadik országban lévő, egy vagy több azonosított végső megrendelő vagy címzett részére ⇨ bizonyos rendeltetési országokba irányuló kivitelre, amely az e rendelet III. fejezetében és a 15. cikk (7) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusban felsorolt feltételeket és követelményeket tiszteletben tartó valamennyi exportőr rendelkezésére áll ⇦ ;

3311. „ideiglenes kivitel”: a tűzfegyvereknek ⇨ , alapvető alkotóelemeiknek és lőszereiknek, valamint a riasztó- és jelzőfegyvereknek ⇦ az Unió vámterületének elhagyásával járó, és 24 hónapot meg nem haladó időszakon belül történő újrabehozatal szándékával történő szállítása;

⇩ új szöveg

34. „ideiglenes behozatal”: a tűzfegyvereknek, alapvető alkotóelemeiknek és lőszereiknek, valamint a riasztó- és jelzőfegyvereknek az Unió vámterületére való belépésével járó, és 24 hónapot meg nem haladó időszakon belül történő újrakivitel szándékával történő szállítása;

35. „passzív feldolgozás”: a 952/2013/EU rendelet 259. cikke értelmében vett ideiglenes kivitel;

36. „aktív feldolgozás”: az újrakivitelre szánt nem uniós áruknak az Unió vámterületére történő belépését lehetővé tevő eljárás;

🡻 258/2012/EU

12. „tranzit” az áruknak az Unió vámterületének elhagyásával és egy vagy több harmadik ország területén keresztülhaladva egy ezektől különböző harmadik országba történő szállításának művelete;

⇩ új szöveg

37. „EU-n belüli árutovábbítás”:

a)szállítási művelet, amelynek során az I. mellékletben felsorolt, nem uniós tűzfegyvereket, azok alapvető alkotóelemeit és lőszereit az Unió vámterületére való belépéssel és egy vagy több uniós tagállam területén keresztülhaladva egy másik uniós tagállamban található végső rendeltetési helyre szállítják; vagy 

b)szállítási művelet, amelynek során az I. mellékletben felsorolt, nem uniós tűzfegyvereket, azok alapvető alkotóelemeit és lőszereit az Unió vámterületének elhagyását megelőzően egy vagy több uniós tagállam területén keresztülhaladva exportálják egy uniós tagállamból; 

38. „külső árutovábbítás”: szállítási művelet, amelynek során az I. mellékletben felsorolt tűzfegyvereket, azok alapvető alkotóelemeit és lőszereit egy harmadik országból az Unió vámterületén keresztülhaladva egy harmadik országban található végső rendeltetési helyre szállítják ezen áruk tényleges behozatala nélkül;

39. „ideiglenes behozatal”: az újrakivitelre szánt nem uniós áruknak, ebben az esetben az I. mellékletben felsorolt tűzfegyvereknek, alapvető alkotóelemeiknek és lőszereiknek, valamint riasztó- és jelzőfegyvereknek az Unió vámterületére történő belépését lehetővé tevő eljárás;

🡻 258/2012/EU

⇨ új szöveg

4013. „átrakodás”: olyan árutovábbítás tranzit , amelynek részét képezi az áruknak tűzfegyvereknek, alapvető alkotóelemeiknek és lőszereiknek a szállítóeszközből történő kirakodásával járó fizikai művelet, amit az újrakivitel céljával végrehajtott, rendszerint valamely más szállítóeszközbe történő új berakodás követ;

4115. „tiltott kereskedelem”: tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alapvető alkotóelemeik vagy lőszereik behozatala, kivitele, eladása, szállítása, mozgása vagy átadása egy tagállam területéről, vagy ez utóbbin keresztül egy harmadik ország területére, ha a következők bármelyike fennáll:

a)azt az érintett tagállam az e rendeletben foglalt rendelkezésekkel összhangban nem engedélyezi;

b)a tűzfegyverek, ⇨ alapvető alkotóelemeik és lőszereik ⇦ nincsenek megjelölve a 91/477/EGK az (EU) 2021/555 irányelv 4. cikke (1) és (2) bekezdésének megfelelően;

c)a behozott tűzfegyverek a behozatal idején nincsenek megjelölve az első Európai Unión belüli behozatali ország azonosítását lehetővé tevő legalább egyszerű jelöléssel, vagy ilyen jelzés hiányában a behozott tűzfegyverek azonosítását lehetővé tevő egyedi jelzéssel;

4216. „nyomon követés”: a tűzfegyvereknek és, amennyiben lehetséges, azok darabjainak, alapvető alkotóelemeinek és lőszereinek módszeres követése a gyártótól a vásárlóig, a tagállamok illetékes hatóságainak a tiltott gyártás és a tiltott kereskedelem felderítésében, kivizsgálásában és elemzésében való segítségnyújtás céljából;

⇩ új szöveg

43. „tűzfegyverekre vonatkozó uniós jogszabályok”: a tűzfegyverekre, azok alapvető alkotóelemeire és lőszereire vonatkozó valamennyi uniós jogszabály, különösen az (EU) 2021/555 irányelv és az említett irányelven alapuló jogi aktusok;

44. „illetékes hatóság”: az e rendelet 34. cikkének értelmében vett nemzeti hatóságok;

45. „a feladási hely szerinti illetékes hatóság”: annak a területnek az illetékes hatósága, ahonnan a szállítmányt indítják, vagy indítani tervezik; 

46. „a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság”: annak a területnek az illetékes hatósága, ahova a szállítmányt szállítani tervezik, importálják vagy szállítják; 

47. „az árutovábbítás helye szerinti illetékes hatóság”: a feladási helytől vagy a rendeltetési helytől eltérő azon ország illetékes hatósága, amelyen keresztül a szállítmányt szállítani tervezik vagy szállítják; 

48. „tiltott szállítmány”: minden olyan szállítmány, amely nem felel meg az e rendeletben vagy a 952/2013/EU rendeletben meghatározott kötelezettségeknek;

49. „integrált adatkészlet”: az [európai uniós egyablakos vámügyintézési környezetről szóló] rendelet 38. cikkének (3) bekezdésében említett integrált adatkészlet, amely magában foglalja az illetékes hatóságok és a vámhatóságok által a tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik és lőszereik, valamint a riasztó- és jelzőfegyverek meghatározott vámeljárás alá vonásához vagy újrakiviteléhez szükséges valamennyi adatot.

🡻 258/2012/EU (kiigazított szöveg)

3. cikk
⌦ Hatály ⌫

(1)    Ez a rendelet nem alkalmazandó az alábbiakra:

a)államok közötti ügyletek műveletek, illetve államok közötti átadások;

b) kifejezetten katonai felhasználásra tervezett tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alapvető alkotóelemeik és lőszereik, valamint minden esetben a teljesen automata tűzfegyverek;

bc)    a tagállami fegyveres erőknek, rendőrségeknek, vagy hatóságoknak szánt tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alapvető alkotóelemeik és lőszereik;

d) tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alapvető alkotóelemeik és lőszereik kulturális és történelmi vonatkozásaival foglalkozó gyűjtők és testületek, melyeket az e rendelet céljaira ilyenként ismert el az a tagállam, melynek területén létrehozták őket, feltéve, hogy a nyomon követési intézkedések biztosítottak;

e) hatástalanított tűzfegyverek;

cf)    a nemzeti jogszabályokban meghatározott muzeális tűzfegyverek és ezek másolatai, feltéve, hogy az 1899 után gyártott tűzfegyverek nem tartoznak a muzeális tűzfegyverek közé.

(2)    Ez a rendelet nem érinti a 2913/92/EGK rendeletet (Közösségi Vámkódex), a 2454/93/EGK rendeletet (a Közösségi Vámkódex végrehajtási rendelkezései), a 450/2008/EK rendeletet (Modernizált Vámkódex), valamint a 428/2009/EK rendelet (kettős felhasználású termékekről szóló rendelet) által létrehozott, a kettős felhasználású termékek kivitelének, transzferjének, brókertevékenységének és tranzitjának ellenőrzésére vonatkozó szabályozást.

II. fejezet

KIVITELI ENGEDÉLYEZÉS, ELJÁRÁSOK ÉS ELLENŐRZÉSEK, VALAMINT BEHOZATALI ÉS TRANZIT RENDELKEZÉSEK 
⌦ Belépési és behozatali követelmények ⌫

⇩ új szöveg

4. cikk 
Az uniós vámeljárásoktól való eltérések 

(1)Az e rendelet I. mellékletében felsorolt tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik és lőszereik:

a)nem vonhatók a 952/2013/EU rendelet 166. cikke szerinti egyszerűsített árunyilatkozaton alapuló vámeljárás alá;

b)nem képezhetik a 952/2013/EU rendelet 182. cikkének megfelelően a nyilatkozattevő nyilvántartásába tett bejegyzés tárgyát;

c)nem képezhetik a 952/2013/EU rendelet 185. cikke szerinti önértékelés tárgyát;

d)nem jelenthetők be az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 143. cikkének a) pontjában említett, egyedi adatkészletet tartalmazó vám-árunyilatkozattal;

e)nem jelenthetők be az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 144. cikkében említett, csökkentett adattartalmú vám-árunyilatkozattal.

(2)Az egyszerűsített eljárásokra vonatkozó, az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 345. cikkének (4) bekezdése alapján még érvényes egyszeri engedélyek tekintetében e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja nem alkalmazandó az e rendelet I. mellékletében felsorolt tűzfegyverekre, alapvető alkotóelemeikre és lőszereikre. 

(3)A tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik és lőszereik esetében az EU-n belüli árutovábbításra és a 952/2013/EU rendelet 226. cikkében meghatározott külső árutovábbításra vonatkozó eljáráshoz az e rendelet 12. és 13. cikke szerinti engedély szükséges.

5. cikk 
A gazdasági szereplők feladatai behozatalkor

(1)Az Unió vámterületén letelepedett gazdasági szereplők csak akkor hozhatnak be az I. mellékletben felsorolt tűzfegyvereket, azok alapvető alkotóelemeit és lőszereit, valamint riasztó- és jelzőfegyvereket, ha eleget tesznek a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségeknek.

(2)A gazdasági szereplő:

a)ellenőrzi, hogy az importált tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik és lőszereik, valamint riasztó- és jelzőfegyverek megfelelnek-e

(a)az (EU) 2021/555 irányelv 4. cikkében említett megjelölési szabályoknak;

(b)az (EU) 2021/555 irányelv 14. cikkének (3) bekezdésében említett át nem alakíthatósági szabályoknak;

(c)az (EU) 2021/555 irányelv 15. cikkének (3) bekezdésében említett hatástalanítási szabályoknak;

b)elérhetővé teszi az e cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti valamennyi tanúsítványt és az e rendelet 9. és 10. cikke szerinti vonatkozó dokumentációt az e rendelet 34. cikkének (2) bekezdésében említett hatóságok számára, és biztosítja a műszaki dokumentáció kérésre e hatóságok számára történő rendelkezésre bocsátását;

c)a 34. cikk (2) bekezdésében említett hatóság indokolt kérésére az említett hatóság rendelkezésére bocsát minden, a tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik és lőszereik, valamint a riasztó- és jelzőfegyverek megfelelőségének igazolásához szükséges információt és dokumentációt, az adott hatóság számára könnyen érthető nyelven;

d)amennyiben okkal feltételezi, hogy a szóban forgó tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik és lőszereik, riasztó- és jelzőfegyverek esetleg nem felelnek meg a tűzfegyverekre vonatkozó uniós jogszabályoknak, erről tájékoztatja az e rendelet 34. cikkének (2) bekezdésében említett hatóságokat;

e)együttműködik az e rendelet 34. cikkének (2) bekezdésében említett hatóságokkal, többek között indokolt kérés alapján, biztosítva a tűzfegyverekre vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott követelményeknek való meg nem felelés orvoslása érdekében hozandó azonnali, szükséges korrekciós intézkedések megtételét.

(3)A (2) bekezdés szerinti kötelezettségek nem érintik a gazdasági szereplőknek a tűzfegyverekre vonatkozó uniós jogszabályok szerinti kötelezettségeit.

6. cikk 
Megjelölés behozatalkor

(1)Tűzfegyverek vagy alapvető alkotóelemeik akkor importálhatók, ha azokat az (EU) 2021/555 irányelv 4. cikkének megfelelő megjelöléssel látják el.

(2)Az e cikk (1) bekezdésében előírt megjelölés hiányában a tűzfegyvereket vagy alapvető alkotóelemeiket egy másik vámeljárás alá kell vonni.

(3)Az ENSZ-jegyzőkönyv 8. cikkével összhangban minden tűzfegyvert és alapvető alkotóelemeiket egyedi megjelöléssel kell ellátni, amely tartalmazza a gyártó nevét, a gyártás országát vagy helyét és a sorozatszámot, vagy bármilyen más, egyedi és felhasználóbarát, egyszerű geometriai szimbólummal kombinált numerikus és/vagy alfanumerikus kódot tartalmazó megjelölést, amely a gyártás országát könnyen azonosíthatóvá teszi.

(4)A (3) bekezdés szerinti megjelölés hiányában tilos az újrakivitel, és a tűzfegyvereket és alapvető alkotóelemeiket le kell foglalni és meg kell semmisíteni.

7. cikk 
Hatástalanított tűzfegyverek

(1)Hatástalanított tűzfegyverek csak az e rendelet 9. cikkében említett behozatali engedély és az (EU) 2021/555 irányelv 15. cikkében említett hatástalanítási tanúsítvány kíséretében hozhatók be.

(2)Hatástalanítási tanúsítvány hiányában a hatástalanított tűzfegyvert egy másik vámeljárás alá kell vonni, vagy tűzfegyverként kell bejelenteni.

8. cikk 
Riasztó- és jelzőfegyverek

(1)A riasztó- és jelzőfegyverek akkor hozhatók be riasztó- és jelzőfegyverként, ha a 9. cikkben említett behozatali engedélyben fel van tüntetve, hogy nem átalakíthatók, és az e cikk (3) bekezdésében említett hatóságok ilyenként jelentik be azokat. Ezt a behozatali engedélyt a 9. cikk (2) bekezdésében említett feltételek nélkül kell kiállítani.

(2)Az Unió vámterületére történő beléptetéskor azokat a riasztó- és jelzőfegyvereket, amelyek nem felelnek meg az (EU) 2021/555 irányelv 14. cikkében említett műszaki előírásoknak, az e rendelet I. melléklete szerinti tűzfegyverként kell besorolni.

(3)A tagállamok minden év január 1-jén és július 1-jén jelentést küldenek a Bizottságnak a nem átalakíthatóként besorolt riasztó- és jelzőfegyverekről. Ezeket a jelentéseket az e rendelet 33. cikkében említett koordinációs csoport keretében meg kell vitatni.

(4)Eltérő nemzeti gyakorlatok esetén a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben megállapítja a nem átalakítható riasztó- és jelzőfegyverek jegyzékét. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 37. cikk szerinti bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

9. cikk 
Behozatali engedély

(1)A tűzfegyvereknek, alapvető alkotóelemeknek, lőszereknek és a riasztó- és jelzőfegyvereknek az Unió vámterületére történő behozatalához behozatali engedély szükséges. Ezt a behozatali engedélyt a II. melléklet I. részében meghatározott formanyomtatványnak megfelelően kell kiállítani. Az engedélyt annak a tagállamnak az illetékes hatóságai adják meg, amelyben az importőr letelepedett, és annak kiadása elektronikus úton, a 28. cikkben említett elektronikus engedélyezési rendszeren keresztül történik.

(2)Behozatali engedélyért folyamodhat minden olyan személy, aki az (EU) 2021/555 irányelv alapján jogosult az e rendelet I. mellékletében felsorolt tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik és lőszereik gyártására, megszerzésére, birtoklására, tartására vagy kereskedelmére.

(3)Félkész tűzfegyverek és félkész alapvető alkotóelemek behozatala kizárólag fegyverkereskedők és -közvetítők számára engedélyezhető.

(4)Az illetékes hatóságok a behozatali engedély iránti kérelmeket legfeljebb 60 munkanapon belül elbírálják, attól a naptól számítva, amikor valamennyi szükséges információt az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátottak. Kivételes körülmények között és megfelelően alátámasztott okokból az említett időtartam 90 munkanapra meghosszabbítható.

(5)Az illetékes hatóságok megtagadják a behozatali engedély megadását, ha

a)a kérelmező nem kapott engedélyt az (EU) 2021/555 irányelv 6. cikke alapján tűzfegyver, annak alapvető alkotóelemei vagy lőszerei megszerzésére és tartására, vagy attól eltiltották;

b)a kérelmező szerepel bármely bűnügyi nyilvántartásban a 2002/584/IB tanácsi kerethatározat 2. cikke (2) bekezdésében felsorolt bűncselekmények elkövetése vagy bármely egyéb olyan cselekmény miatt, amely legalább négy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető;

c)a behozni tervezett tűzfegyvert elveszettként, ellopottként vagy lefoglalás céljából keresett tárgyként jelölték meg a vonatkozó uniós, nemzeti vagy nemzetközi adatbázisokban.

Az első albekezdés nem érinti a nemzeti jogban előírt szigorúbb szabályokat.

(6)Az illetékes hatóságok megsemmisítik, felfüggesztik, módosítják vagy visszavonják a behozatali engedélyt, ha nem állnak vagy már nem állnak fenn a kiadás feltételei. Amennyiben az illetékes hatóságok ilyen határozatokat hoznak, ezeket az információkat a 28. cikkben említett elektronikus engedélyezési rendszeren keresztül a vámhatóságok rendelkezésére bocsátják.

(7)Az (5) bekezdés alkalmazásában a tagállamok ellenőrzik, hogy a kérelmező nem szerepel-e az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszerben (ECRIS), és hogy a tűzfegyvert nem jelentették-e elveszettként, ellopottként vagy nyomozásban érintettként a vonatkozó uniós, nemzeti vagy nemzetközi adatbázisokban.

(8)A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el az uniós általános behozatali engedély létrehozása, valamint a tűzfegyvereknek, alapvető alkotóelemeiknek és lőszereiknek a 952/2013/EU rendelet 38. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti „biztonság és védelem” típusú engedélyezett gazdálkodók általi behozatalára vonatkozó feltételek meghatározása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 37. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(9)Az importőr nem köteles díjat vagy illetéket fizetni a behozatali engedély iránti kérelemért, a kíséretért fizetendő díjakat leszámítva.

10. cikk 
Adminisztratív egyszerűsítések

(1)E rendelet és az (EU) 2021/555 irányelv egyéb rendelkezéseitől eltérően nincs szükség behozatali engedélyre az alábbiak esetén:

a)szakvéleményezés vagy eladással nem összekötött kiállítás céljából alkalmazott ideiglenes behozatal, illetve javítás céljából alkalmazott aktív feldolgozás, amennyiben az I. mellékletben felsorolt tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik vagy lőszereik, valamint riasztó- és jelzőfegyverek az Unió vámterületén kívül letelepedett személy tulajdonában maradnak, és a tűzfegyvereket, alapvető alkotóelemeiket vagy lőszereiket, valamint a riasztó- és jelzőfegyvereket e személy részére újraexportálják;

b)szakvéleményezés és javítás, illetve eladással nem összekötött kiállítás céljából alkalmazott ideiglenes kivitelt követő behozatal passzív feldolgozási vagy ideiglenes kiviteli vámeljárás keretében, amely magában foglalja az (EU) 2021/555 irányelv 1. cikkében említett európai tűzfegyvertartási igazolvánnyal történő behozatalt is;

c)az alábbiak ideiglenes behozatala, amennyiben azt személyes poggyászuk részeként vadászok vagy sportlövők hajtják végre, azzal a feltétellel, hogy a vámhatóságok számára igazolják utazásuk okát, így különösen bemutatják a meghívót vagy az európai unióbeli vadász- vagy sportlövő tevékenységről szóló más bizonyítékot:

(a)egy vagy több tűzfegyver,

(b)alapvető alkotóelemeik, ha azok megjelöléssel vannak ellátva;

(c)a hozzájuk tartozó lőszerek, legfeljebb 800 töltény vadászok és legfeljebb 1 200 töltény sportlövők esetében;

(d)egy vagy több riasztó- és jelzőfegyver.

(2)Az importőröknek integrált adatkészletben meg kell jelölniük, hogy az (1) bekezdésben említett három kategória közül melyikre kívánják igénybe venni az adminisztratív egyszerűsítést. Kérésre be kell mutatniuk minden alátámasztó okmányt a vámhatóságoknak.

(3)Az e cikk (1) bekezdésének végrehajtásáért felelős vámhatóságok látják el az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. cikke 36. pontjának a) alpontjában említett felügyelő vámhivatalok szerepét.

(4)A nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetek a 28. cikkben említett elektronikus engedélyezési rendszer rendelkezésére bocsátják a (2) bekezdésben említett integrált adatkészletet. A II. melléklet II. része felsorolja azokat a szükséges információkat, amelyeket szerepeltetni kell a behozatali árunyilatkozatban:

a)E cikk (1) bekezdésének b) pontja tekintetében az importőr a behozatali árunyilatkozatban feltünteti az ideiglenes kiviteli árunyilatkozat hivatkozási számát.

b)Amennyiben az I. mellékletben felsorolt tűzfegyvereket, alapvető alkotóelemeiket és lőszereiket, illetve riasztó- és jelzőfegyvereket az áruk ideiglenes behozataláról szóló egyezmény 48  A. mellékletének 1. függelékében meghatározott ATA-igazolvány használatával ideiglenes behozatali eljárás alá vonják, a vámhatóságok nemzeti szinten létrehozott elektronikus eszközök útján tájékoztatják az illetékes hatóságot.

11. cikk 
Az átvétel megerősítése

A tagállamok az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyvében a kivitel idején részes valamely harmadik állam megkeresésére – a szükséges behozatali vámokmányok bemutatásával – megerősítik a feladott tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik vagy lőszereik szállítmányának az Unió vámterületére való megérkezését.

III. FEJEZET

ÁRUTOVÁBBÍTÁSI KÖVETELMÉNYEK 

12. cikk 
Az EU-n belüli árutovábbításra vonatkozó eljárások

(1)EU-n belüli árutovábbítás esetében csak a 9. és 14. cikkben említett behozatali vagy kiviteli engedély szükséges. A behozatali vagy kiviteli engedélyekben fel kell tüntetni a tervezett árutovábbításokat. A gazdasági szereplőnek értesítenie kell az illetékes hatóságokat a tervezett árutovábbításban bekövetkező változásokról, és e hatóságok ennek megfelelően módosítják a vonatkozó engedélyt.

(2)A nyilatkozattevőnek az árutovábbítási árunyilatkozatban fel kell tüntetnie a behozatali engedély hivatkozási számát.

(3)A nyilatkozattevőnek a 28. cikkben említett elektronikus engedélyezési rendszeren keresztül be kell nyújtania az árutovábbítási árunyilatkozat másolatát a feladási vagy a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóságoknak. 

(4)Amint az I. mellékletben felsorolt tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik és lőszereik vagy riasztó- és jelzőfegyverek szállítmányát behozták az Unió vámterületére vagy kivitték onnan, a behozatali vagy kiviteli vámhivatal a 28. cikkben említett elektronikus engedélyezési rendszeren keresztül tájékoztatja az Unió vámterületén található feladási hely vagy rendeltetési hely szerinti illetékes hatóságot az EU-n belüli árutovábbítási eljárás lezárulásáról.

13. cikk 
A külső árutovábbításra vonatkozó eljárások 

(1)Külső árutovábbítás esetében csak a 9. cikkben említett behozatali engedély szükséges. A behozatali engedélyekben fel kell tüntetni a tervezett árutovábbításokat. A tervezett árutovábbításban bekövetkező változások esetén, vagy amennyiben az engedély tárgyát képező, I. mellékletben felsorolt tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik és lőszereik, valamint riasztó- és jelzőfegyverek behozatalát tervezik, ezekről a változásokról értesíteni kell az illetékes hatóságokat, és e hatóságok ennek megfelelően módosítják a vonatkozó engedélyt.

(2)A nyilatkozattevőnek az árutovábbítási árunyilatkozatban fel kell tüntetnie a behozatali engedély hivatkozási számát.

(3)Annak eldöntésekor, hogy e rendelet alapján megadják-e a külső árutovábbításra vonatkozó behozatali engedélyt, a tagállamok figyelembe vesznek minden vonatkozó szempontot, ideértve adott esetben a nemzeti kül- és biztonságpolitikai szempontokat, ideértve azokat is, melyekre a 2008/944/KKBP közös álláspont kiterjed.

(4)A nyilatkozattevőnek a 28. cikkben említett elektronikus engedélyezési rendszeren keresztül be kell nyújtania az árutovábbítási árunyilatkozat másolatát a feladási és a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóságoknak.

(5)Amint a tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik és lőszereik vagy a riasztó- és jelzőfegyverek szállítmánya belépett az Unió vámterületére, vagy kilépett onnan, a belépés vagy kilépés helye szerinti felelős vámhivatal a 28. cikkben említett elektronikus engedélyezési rendszeren keresztül tájékoztatja az Unióban található feladási hely vagy rendeltetési hely szerinti illetékes hatóságot a külső árutovábbítási eljárás lezárulásáról.

IV. FEJEZET 
KIVITELI KÖVETELMÉNYEK

🡻 258/2012/EU (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

14.4. cikk
⌦ Kiviteli engedély ⌫

(1)⇨ Kiviteli engedélyért folyamodhat minden olyan személy, aki az (EU) 2021/555 irányelv alapján jogosult az e rendelet I. mellékletében felsorolt tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik vagy lőszereik gyártására, megszerzésére, birtoklására vagy kereskedelmére.⇦ Az I. mellékletben felsorolt tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alapvető alkotóelemeik és lőszereik kiviteléhez a ⌦ Ezt az engedélyt ⌫ az e rendelet II. mellékletben III. mellékletének I. részében foglalt formanyomtatványnak megfelelően kell kiállítani kiállított kiviteli engedély szükséges. Ilyen ⌦ Az ⌫engedélyt az exportőr letelepedési helye szerinti tagállam illetékes hatóságai adják adnak ki , írásban vagy elektronikus formában ⇨ az e rendelet 28. cikkében említett elektronikus engedélyezési rendszeren keresztül ⇦. 

(2) Amennyiben a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alapvető alkotóelemeik és lőszereik kivitelét e rendelet kiviteli engedélyhez köti, de emellett a kivitel a 2008/944/KKBP közös álláspont rendelkezései alapján is kiviteli engedélyhez kötött, a tagállamok olyan egységes eljárást alkalmazhatnak, amely eleget tesz mind e rendelet, mind pedig a közös álláspont előírásainak.

⇩ új szöveg

(2)Az illetékes hatóságok csak akkor adhatnak ki kiviteli engedélyt az I. melléklet A és B kategóriájába tartozó tűzfegyverekre, ha az engedély iránti kérelmet a végső rendeltetési ország hatóságai által kiállított végfelhasználói igazolás kíséri. A IV. melléklet meghatározza a végfelhasználói igazolás tartalmát.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el egy egységes végfelhasználói igazolás létrehozása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 37. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

🡻 258/2012/EU (kiigazított szöveg)

(4)Amennyiben a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alapvető alkotóelemeik és lőszereik a kiviteli engedély iránti kérelem benyújtásának helyétől eltérő egy vagy több tagállamban találhatók, úgy ezt a kiviteli engedély iránti kérelmen fel kell tüntetni. Azon tagállam illetékes hatóságai, ahol a kiviteli engedély iránti kérelmet benyújtották, haladéktalanul megkeresik a szóban forgó tagállam vagy tagállamok illetékes hatóságait, és megadják az ezzel kapcsolatos tájékoztatást. A megkeresett tagállam vagy tagállamok az engedély kiadásával kapcsolatos esetleges ellenvetéseiket, amelyek kötelező érvényűek arra a tagállamra, ahol a kérelmet benyújtották, tíz munkanapon belül közlik.

15.7. cikk
⌦ Kiviteli engedélyezési eljárás ⌫

(1)A tűzfegyverekre, tűzfegyverdarabokra, alapvető alkotóelemeikre és lőszereikre vonatkozó kiviteli engedély kiállítása előtt az érintett tagállam ⌦ illetékes hatóságok ⌫ megvizsgálják megvizsgálja, hogy:

a)a behozatali harmadik ország engedélyezte-e a szóban forgó behozatalt; és

b)az árutovábbítással a tranzittal érintett harmadik országok, ha van ilyen, írásban – és legkésőbb a szállítás megkezdése előtt – nyilatkoztak arról, hogy nem ellenzik-e az árutovábbítást a tranzitot. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó:

(a)a tengeri vagy légi és a harmadik országok kikötőjén vagy repülőterén keresztül áthaladó szállítmányokra, feltéve, hogy nem kerül sor átrakodásra vagy a szállítóeszköz cseréjére;

(b)az igazolhatóan törvényes célra szolgáló ideiglenes kivitel eseteire, amelyek közé tartozik a vadászat, a sportlövészet, szakvéleményezés, az eladással nem összekötött kiállítások és a javítás.

(2) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy amennyiben az exportőrnek a kifogás hiányára vonatkozó nyilatkozat érdekében benyújtott írásos kérelmének beérkezésétől számított 20 munkanapon belül nem érkezik a tranzitot kifogásoló nyilatkozat, akkor úgy kell tekintetni, hogy a megkérdezett harmadik országnak nincs kifogása.

(2)(3).    Az exportőr benyújtja a kiviteli engedély kiállításáért felelős tagállam illetékes hatóságához a szükséges okiratokat, melyek bizonyítják, hogy a behozatali harmadik ország engedélyezte a behozatalt, és hogy a harmadik árutovábbítási tranzitországnak nincs kifogása az árutovábbítás a tranzit ellen.

⇩ új szöveg

(3)A hatástalanított tűzfegyverek tekintetében az exportőr benyújtja az (EU) 2021/555 irányelv 15. cikkében említett hatástalanítási tanúsítványt a kiviteli engedély kiállításáért felelős tagállami illetékes hatóságoknak.

🡻 258/2012/EU (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(4)A tagállamok a kiviteli engedély iránti kérelmeket nemzeti jogukban vagy joggyakorlatukban meghatározott időtartam alatt, de 60 munkanapot meg nem haladó időtartamon belül elbírálják, attól a naptól számítva, amikor valamennyi szükséges információt az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátottak. Kivételes körülmények között és megfelelően alátámasztott okokból az említett időtartamot időtartam ⇨ az illetékes hatóságok ⇦ 90 munkanapra meghosszabbíthatják meghosszabbítható.

(5)A⌦ z egyszeri ⌫ kiviteli engedély érvényességi ideje nem haladhatja meg a behozatali engedély érvényességi idejét.⇨ Az (1) bekezdés a) pontjának sérelme nélkül, a többszöri vagy az uniós általános exportengedély érvényességi ideje nem haladhatja meg a három évet. ⇦ Ha a behozatali engedély nem ír elő érvényességi időt, akkor – hacsak nem állnak fenn kivételes körülmények és megfelelően alátámasztott okok – a kiviteli engedély érvényességi ideje nem lehet kevesebb kilenc hónapnál.

(6)A tagállamok dönthetnek úgy, hogy elektronikus dokumentumokat használnak a kiviteli engedély iránti kérelmek az engedélykérelmek elbírálása céljából.

⇩ új szöveg

(7)A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el az uniós általános exportengedély létrehozása, valamint a tűzfegyvereknek, alapvető alkotóelemeiknek és lőszereiknek a 952/2013/EU rendelet 38. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti „biztonság és védelem” típusú engedélyezett gazdálkodók általi kivitelére vonatkozó feltételek meghatározása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 37. cikkben említett tanácsadó-bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. 

(8)Az exportőr nem köteles díjat vagy illetéket fizetni a kiviteli engedély vagy az EU-n belüli árutovábbítási engedély iránti kérelemért, a kíséretért fizetendő díjakat leszámítva. 

🡻 258/2012/EU (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

16.8. cikk
⌦ A tűzfegyverek nyomonkövethetősége ⌫

(1)A nyomon követés céljából a kiviteli engedélynek és az importáló harmadik ország által kibocsátott behozatali jóváhagyásnak vagy behozatali engedélynek, valamint a kísérő dokumentumoknak együttesen tartalmazniuk kell az alábbi információkat:

a)a kiállítás napját és az érvényességi időt;

b)a kiállítás helyét;

c)a kiviteli országot;

d)a behozatali országot;

e)a harmadik árutovábbítási tranzitországot vagy harmadik árutovábbítási tranzitországokat, ha vannak;

f)a címzettet;

g)a végső megrendelőt, amennyiben ismert a szállítás idején;

h)a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alapvető alkotóelemeik és lőszereik azonosítását lehetővé tevő adatokat, valamint azok mennyiségét, ideértve a tűzfegyvereken ⇨ vagy alapvető alkotóelemeken ⇦ használt megjelölést jelzést, legkésőbb a szállítást megelőzően.

(2)Az (1) bekezdés szerinti információkat, amennyiben azokat a behozatali jóváhagyás vagy ⌦ az importáló harmadik ország által kibocsátott ⌫ behozatali engedély tartalmazza, az exportőr előzetesen, legkésőbb a szállítást megelőzően a harmadik árutovábbítási tranzitországok rendelkezésére bocsátja.

⇩ új szöveg

(3)A tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik és lőszereik akkor exportálhatók, ha azokat az (EU) 2021/555 irányelv 4. cikkének megfelelő megjelöléssel látják el.

🡻 258/2012/EU (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

17.9. cikk
⌦ Adminisztratív egyszerűsítések ⌫

(1)A tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alapvető alkotóelemeik és lőszereik ideiglenes kivitelére és újrakivitelére vonatkozó egyszerűsített ⌦ adminisztratív ⌫ eljárások alkalmazása az alábbiak szerint történik:

a)Nem szükséges kiviteli engedély

i.    az alábbiak ideiglenes kivitele esetén, amennyiben azt harmadik országba, saját személyes poggyászuk részeként vadászok vagy sportlövők hajtják végre, azzal a feltétellel, hogy az illetékes ⌦ vám ⌫hatóságok számára igazolják utazásuk okát, így különösen bemutatják a meghívót vagy a harmadik célországbeli vadász- vagy sportlövő tevékenységről szóló más bizonyítékot:

–egy vagy több tűzfegyver,

–alapvető alkotóelemeik, ha meg vannak jelölve, valamint alkotórészeik,

–a hozzájuk tartozó lőszerek, legfeljebb 800 töltény vadászok és legfeljebb 1 200 töltény sportlövők esetében;

ii.    újrakivitel során, amennyiben azt saját személyes poggyászuk részeként vadászok vagy sportlövők hajtják végre, vadászati vagy sportlövő tevékenység céljából történő ideiglenes behozatalt követően, azzal a feltétellel, hogy a tűzfegyverek az Unió vámterületén kívül letelepedett személy tulajdonában maradnak, és újrakivitelük ugyanezen személy számára történik.

b)Ha a vadászok és sportlövők a lakóhelyük szerinti tagállamtól eltérő tagállamon keresztül hagyják el az Unió vámterületét, az illetékes hatóságoknak be kell mutatniuk a 91/477/EGK az (EU) 2021/555 irányelv 1. és 12. cikke ⌦ 17. cikkében ⌫ szerinti ⌦ említett ⌫ európai tűzfegyvertartási engedélyüket. Repülőgéppel történő utazás esetén az európai tűzfegyvertartási engedélyt akkor kell bemutatni az illetékes hatóságoknak, amikor az érintett cikkeket az Unió vámterületének elhagyása céljából a légitársaság számára átadják. Ha a vadászok és sportlövők a tartózkodási helyük szerinti tagállamon keresztül hagyják el az Unió vámterületét, az európai tűzfegyvertartási engedély helyett választásuk szerint az e célra a nevezett tagállam illetékes hatóságai által érvényesnek tekintett más dokumentumot is bemutathatnak.

c)A tagállami illetékes hatóságok 10 ⇨ munka ⇦napot meg nem haladó időszakra felfüggesztik a kivitellel kapcsolatos eljárást, vagy – szükség esetén – más módon is megakadályozhatják, hogy a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alapvető alkotóelemeik vagy lőszereik az adott tagállam területén keresztül elhagyják az Unió vámterületét, amennyiben alapos okuk van feltételezni, hogy a vadászok és sportlövők által hivatkozott indokok nem állnak összhangban a 10. cikkben az e rendelet 18. cikkében előírt vonatkozó szempontokkal és kötelezettségekkel. Kivételes körülmények között és megfelelően indokolt okokból az e pontban említett időtartam 30 ⇨ munka ⇦napra meghosszabbítható.

(2)A tagállamok nemzeti jogszabályaikkal összhangban egyszerűsített eljárásokat hoznak létre ⇨ E rendelet 14., 15. és 16. cikkétől eltérően nincs szükség kiviteli engedélyre az alábbiak esetén ⇦:

a)tűzfegyverek újrakivitele újrakivitelére, ha az szakvéleményezés vagy eladással nem összekötött kiállítás céljából alkalmazott ideiglenes behozatal, illetve javítás céljából alkalmazott aktív feldolgozási vámeljárás után történik, amennyiben a tűzfegyverek az Unió vámterületén kívül letelepedett személy tulajdonában maradnak, és újrakivitelük ugyanezen személy számára történik;

b)tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alapvető alkotóelemeik és lőszereik újrakivitele újrakivitelére, ha azokat átmeneti megőrzésben tartják attól kezdve, hogy beléptek az Unió vámterületére, addig, amíg onnan kilépnek azt elhagyják;

c)tűzfegyverek ideiglenes kivitele kivitelére, ha annak célja szakvéleményezés, javítás vagy eladással nem összekötött kiállítás, amennyiben az exportőr igazolja, hogy törvényesen birtokolja ezeket a tűzfegyvereket és azokat a passzív feldolgozási eljárás vagy az ideiglenes kiviteli vámeljárás szerint viszi ki.

⇩ új szöveg

(3)Az exportőröknek az integrált adatkészletben meg kell jelölniük, hogy az e cikk (2) bekezdésében említett három kategória közül melyikre kívánják igénybe venni az adminisztratív egyszerűsítést. Kérésre minden alátámasztó okmányt bemutatnak a vámhatóságoknak. A nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetek a 28. cikkben említett elektronikus engedélyezési rendszer rendelkezésére bocsátják ezt az integrált adatkészletet. A III. melléklet II. része felsorolja azokat a szükséges információkat, amelyeket szerepeltetni kell a behozatali árunyilatkozatban.

(4)E cikk (2) bekezdésének a) és b) pontja tekintetében az exportőr a kiviteli árunyilatkozatban feltünteti az ideiglenes behozatali vagy aktív feldolgozási árunyilatkozat hivatkozási számát.

(5)A 15. cikktől eltérően, amennyiben az exportőr által a külső árutovábbítással kapcsolatos kifogás hiányára vonatkozó nyilatkozat érdekében benyújtott írásos kérelem beérkezésétől számított 20 munkanapon belül nem érkezik harmadik árutovábbítási országok részéről az árutovábbítást kifogásoló nyilatkozat, akkor úgy kell tekinteni, hogy a megkeresett, külső árutovábbítással érintett harmadik országnak nincs kifogása.

🡻 258/2012/EU (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

18.10. cikk
⌦ A tagállamok kötelezettségei ⌫ 

(1)Az ezen rendelet szerinti kiviteli engedély megadásáról való határozathozatal során a tagállamok figyelembe vesznek minden lényeges szempontot, adott esetben ideértve:

a)a vonatkozó nemzetközi kivitel-ellenőrzési megállapodások és a vonatkozó nemzetközi szerződések szerződő feleként fennálló kötelezettségeiket és vállalásaikat;

b)a nemzeti kül- és biztonságpolitikai szempontokat, ideértve azokat is, melyekre a 2008/944/KKBP közös álláspont kiterjed;

c)a tervezett meghatározott célra történő felhasználással, a címzettel, az azonosított végső megrendelővel és az eltérítés kockázatával kapcsolatos szempontokat.

(2)Az (1) bekezdésben megállapított lényeges szempontok mellett a kiviteli engedély iránti kérelem elbírálása során a tagállam figyelembe veszi, hogy az exportőr arányos és megfelelő eszközöket és eljárásokat alkalmaz-e e rendelet rendelkezéseinek és célkitűzéseinek, valamint az engedély kikötéseinek és feltételeinek való megfelelés biztosítása érdekében.

(3)Amikor a tagállamok arról határoznak, hogy e rendelet alapján megadják-e a kiviteli engedélyt, tiszteletben tartják a Tanács által elfogadott határozatokban, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) határozataiban és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának a különösen a fegyverembargókra vonatkozó kötelező határozataiban megállapított szankciókkal kapcsolatos kötelezettségeiket.

19.11. cikk
⌦ A kiviteli engedélyek megadásának megtagadása ⌫

(1)A tagállamok:

a)megtagadják a kiviteli engedély megadását, ha

i.    a kérelmező szerepel bármely bűnügyi nyilvántartásban az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, a 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat 2. cikke (2) bekezdésében felsorolt bűncselekmények elkövetése vagy bármely egyéb olyan cselekmény miatt, amely legalább négy évig terjedő ⇨ szabadságvesztéssel büntethető⇦szabadságvesztéssel vagy annál súlyosabb büntetéssek;

⇩ új szöveg

ii.    az e rendelet I. mellékletében meghatározott tűzfegyvereket elveszettként, ellopottként vagy lefoglalás céljából keresett tárgyként jelölték meg a Schengeni Információs Rendszerben vagy bármely más nemzeti vagy nemzetközi adatbázisban;

🡻 258/2012/EU (kiigazított szöveg)

b)megsemmisítik, felfüggesztik, módosítják vagy visszavonják a kiviteli engedélyt, ha nem álltak vagy már nem állnak fenn a kiállítás feltételei.

Ez a bekezdés ⌦ Az első albekezdés ⌫ nem érinti a nemzeti jogban előírt szigorúbb szabályokat.

⇩ új szöveg

(2)E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában az illetékes hatóságok ellenőrzik, hogy a kérelmező nem szerepel-e az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszerben (ECRIS), és hogy a tűzfegyver nem szerepel-e a Schengeni Információs Rendszerben. 

🡻 258/2012/EU (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(3)(2).    A tagállamok ⌦ Az illetékes hatóságok ⌫ a kiviteli engedély megadásának megtagadása, megsemmisítése, felfüggesztése, módosítása vagy visszavonása esetén ⌦ ezeket az információkat ⌫ értesítik a többi tagállam illetékes hatóságait ⇨ az e rendelet 28. cikkében említett elektronikus engedélyezési rendszeren keresztül ⇦ a ⌦ vámhatóságok rendelkezésére bocsátják. ⌫ ,és megosztják velük a releváns információkat. Ha valamely tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai felfüggesztettek egy kiviteli engedélyt, végső értékelésükről a felfüggesztés időtartamának lejártakor tájékoztatják a többi tagállamot. 

⇩ új szöveg

(4)Amennyiben az illetékes hatóságok felfüggesztettek valamely kiviteli engedélyt, végső értékelésükről a felfüggesztés időtartamának lejártakor – a 28. cikkben említett elektronikus engedélyezési rendszeren keresztül – tájékoztatják a többi tagállamot.

(5)Amennyiben az illetékes hatóságok megtagadták egy kiviteli engedély megadását, végső értékelésüket nyilvántartásba kell venni a 29. cikkben említett rendszerben.

🡻 258/2012/EU (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(6)(3).    Az tagállamok illetékes hatóságok hatóságai a kiviteli engedély e rendelet alapján történő megadása előtt figyelembe veszik az e rendelet alapján visszautasított azon kérelmeket, melyekről ⇨ az e rendelet 29. cikkében említett rendszeren keresztül ⇦ értesítést kaptak annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy egy másik tagállam illetékes hatóságai egy lényegében azonos ügylet művelet esetében elutasítottak-e kérelmeket (olyan cikk esetében, amely lényegében azonos paraméterekkel vagy technikai tulajdonságokkal bír, és azonos az importőr vagy a címzett).

Először konzultálhatnak annak a tagállamnak vagy azoknak a tagállamoknak az illetékes a hatáskörrel rendelkező hatóságaival, amelyek ezen elutasító, megsemmisítő, felfüggesztő, módosító vagy visszavonó határozatokat az (1) és (2) , ⌦ (3) ⌫ ⇨ és (5)⇦ bekezdésnek megfelelően meghozták. Ha a konzultációt követően a tagállam illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságai az engedély megadásáról határoznak, úgy erről értesítik a többi tagállam illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságait, és átadnak a határozatuk indokolásául szolgáló minden szükséges információt.

(7)(4).    Az e cikk rendelkezései szerint történő minden információmegosztásnak összhangban kell állnia a 19. cikk (2) bekezdésének  ⇨ 23. cikknek ⇦ az információk bizalmas jellegére vonatkozó rendelkezéseivel.

⇩ új szöveg

(8)Az illetékes hatóságok évente ellenőrzik, hogy az engedélyre vonatkozó feltételek az engedély teljes időtartama alatt teljesülnek-e. Az ilyen ellenőrzések a hatályos engedélyek reprezentatív mintáin is alapulhatnak. Az illetékes hatóságok minden egyes kiviteli engedélyt legalább háromévente egyenként ellenőriznek. A tagállamok jelentést tesznek a koordinációs csoportnak az ellenőrzések és vizsgálatok eredményeiről. A jelentéseket a 33. cikkel létrehozott koordinációs csoport keretében meg kell vitatni.

🡻 258/2012/EU (kiigazított szöveg)

20.13. cikk
⌦ Az átvétel igazolása ⌫

⇩ új szöveg

(1)Az Unió vámterületéről történő kilépést követő két hónapon belül az exportőrnek igazolnia kell a kiviteli engedélyt kiadó illetékes hatóság számára a tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek és lőszerek feladott szállítmányának az importáló harmadik országban történő átvételét, és ehhez be kell mutatnia a vonatkozó behozatali vámokmányokat.

🡻 258/2012/EU (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(2)(1).    ⇨ Amennyiben az Unió vámterületéről történő kilépést követő két hónapon belül nem áll rendelkezésre az e cikk (1) bekezdésében említett, a feladott szállítmányok átvételére vonatkozó igazolás, illetve gyanú esetén a tagállami illetékes hatóságok haladéktalanul felkérik a kiviteli vámhatóságokat annak megerősítésére, hogy a kiviteli árunyilatkozat benyújtásra került, és hogy az I. mellékletben felsorolt tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik és lőszereik kiléptek az Unió vámterületéről, valamint ⇦ A tagállamok alapos gyanú esetén megkeresik a behozatali harmadik országot, hogy erősítse meg az útnak indított tűzfegyver-, tűzfegyverdarab-, alapvető alkotóelem- és lőszerszállítmány  a feladott tűzfegyver, alapvető alkotóelem vagy lőszer szállítmányának megérkezését.

(2)    A tagállamok az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyvében a kivitel idején részes valamely harmadik állam megkeresésére – elvben a szükséges behozatali vámokmányok bemutatásával – megerősítik az útnak indított tűzfegyver-, tűzfegyverdarab-, alapvető alkotóelem- és lőszerszállítmánynak az Unió vámterületére való megérkezését.

(3)    A tagállamok hatályos nemzeti jogukkal, illetve joggyakorlatukkal összhangban tesznek eleget az (1) és (2) bekezdésnek. A tagállamok illetékes hatóságai különösen kivitel esetében határozhatnak úgy, hogy közvetlenül keresik meg az exportőrt vagy a behozatali harmadik országot.

⇩ új szöveg

21. cikk 
Szállítás utáni ellenőrzések

(1)A Bizottság és a kiviteli engedélyt megadó illetékes hatóságok gyanú esetén szállítás utáni ellenőrzéseket végeznek, hogy meggyőződjenek arról, hogy az exportált tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik és lőszereik összhangban állnak a IV. mellékletben meghatározott végfelhasználói igazolásban vállalt kötelezettségekkel.

(2)Az előző bekezdés alkalmazásában a szállítás utáni ellenőrzéseket a Bizottság vagy az érintett tagállamok által kifejezetten erre a célra felhatalmazott bármely harmadik fél elvégezheti.

V. FEJEZET 
FELÜGYELET ÉS ELLENŐRZÉSEK

🡻 258/2012/EU (kiigazított szöveg)

22.18. cikk
⌦ Hatáskörök és felelősségi körök ⌫

⇩ új szöveg

(1)Az Unió vámterületére belépő, az azt elhagyó vagy azon áthaladó, az e rendelet I. mellékletében felsorolt tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik vagy lőszereik, valamint riasztó- és jelzőfegyverek az e fejezetben meghatározott ellenőrzések és intézkedések hatálya alá tartoznak. E fejezet alkalmazása nem érinti e rendelet egyéb rendelkezéseit, valamint az áruk behozatalát vagy kivitelét szabályozó egyéb uniós jogszabályokat, különösen a 952/2013/EU rendelet 46., 47., 134. és 267. cikkét. Az (EU) 2019/1020 rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban az említett rendelet 25–28. cikke nem alkalmazandó az uniós piacra belépő tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik és lőszereik ellenőrzésére. 

🡻 258/2012/EU (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(2)(1).    A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok és alapvető alkotóelemeik vagy lőszereik ⇨ behozatalára vagy ⇦ kivitelére vonatkozó vámalakiságokat ⇨ , például a vám-árunyilatkozatokkal kapcsolatosakat ⇦ csak az arra kijelölt vámhatóságok felhatalmazott vámhivatalok végezhetik.

(3)(2).    Azok a tagállamok, amelyek élnek a (2) az (1) bekezdésben biztosított lehetőséggel, ⇨ közzéteszik ezeket az információkat azon a portálon, ahol engedély kérhető az illetékes hatóságoktól, valamint ⇦ tájékoztatják a Bizottságot a megfelelő felhatalmazással rendelkező ⇨ kijelölt ⇦ vámhivatalokról ⌦ hatóságokról ⌫, illetve ezek későbbi változásairól. A Bizottság ezeket az információkat az Európai Unió Hivatalos Lapja C sorozatában ⇨ és internetes weboldalain ⇦ évente közzéteszi kihirdeti és frissíti.

⇩ új szöveg

(4)A vámhatóságok számára biztosítani kell az e rendelet szerinti feladataik megfelelő ellátásához szükséges hatásköröket és erőforrásokat. 

(5)Az illetékes hatóságok felelősek e rendelet általános végrehajtásáért az Unió vámterületére belépő, az azt elhagyó vagy azon áthaladó, az I. mellékletben felsorolt tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik vagy lőszereik, valamint riasztó- és jelzőfegyverek tekintetében. 

(6)E cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül, a vámhatóságok elvégzik az Unió vámterületére belépő, az azt elhagyó vagy azon áthaladó, az e rendelet I. mellékletében felsorolt tűzfegyverekre, alapvető alkotóelemeikre vagy lőszereikre, valamint riasztó- és jelzőfegyverekre vonatkozóan benyújtott vám-árunyilatkozat ellenőrzését. Ezeknek az ellenőrzéseknek elsősorban a 952/2013/EU rendelet 46. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kockázatelemzésen kell alapulniuk.

🡻 258/2012/EU (kiigazított szöveg)

23.19. cikk
⌦ Hatóságok közötti információcsere és együttműködés ⌫

(1)    A tagállamok a Bizottsággal együttműködve és a 21. cikk (2) bekezdésével összhangban az e rendelet által bevezetett intézkedések hatékonyságának növelése céljából minden szükséges intézkedést megtesznek a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti közvetlen együttműködés és információcsere kialakítása érdekében. Az információk az alábbiakra terjedhetnek ki:

(a)azon exportőrök adatai, akiknek a kérelmét visszautasították, vagy akikre a tagállamok 11. cikk alapján hozott határozata vonatkozik;

(b)a címzettekre vagy a gyanús tevékenységben részt vevő egyéb szereplőkre, és amennyiben rendelkezésre áll, a használt útvonalakra vonatkozó adatok.

⇩ új szöveg

(1)A Bizottság, az illetékes hatóságok és a vámhatóságok szorosan együttműködnek és információt cserélnek.

(2)A vámhatóságok és a Bizottság kicserélik egymás között és feldolgozzák az e rendelet végrehajtása szempontjából lényeges – és különösen a tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik és lőszereik, valamint a riasztó- és jelzőfegyverek tiltott kereskedelmének gyanújával kapcsolatos – kockázati információkat, ideértve a kockázatelemzési és ellenőrzési eredményeket is: a vámhatóságok a 952/2013/EU rendelet 46. cikkének (5) bekezdésével összhangban; valamint

a)a vámhatóságok és a Bizottság a 952/2013/EU rendelet 16. cikkének (1) bekezdésével összhangban;

b)az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 36. cikke által létrehozott rendszeren keresztül.

(3)Amennyiben a vámhatóságok az átmeneti megőrzésben lévő vagy vámeljárás alá vont, az I. mellékletben felsorolt tűzfegyverekkel, azok alapvető alkotóelemeivel és lőszereivel, valamint riasztó- és jelzőfegyverekkel kapcsolatban okkal feltételezik, hogy ezek a termékek nem felelnek meg a követelményeknek, a 22. cikkben leírt szükséges intézkedések meghozatalán túl minden vonatkozó információt átadnak az illetékes hatóságoknak.

🡻 258/2012/EU (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(4)(2).    E rendelet 20. cikkének sérelme nélkül a kölcsönös segítségnyújtásról szóló Az 515/97/EK tanácsi rendeletet és különösen annak az információk bizalmas kezeléséről szóló rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell az e cikk alapján meghozott intézkedésekre.

24.17. cikk
⌦ Behozatali és kiviteli eljárások ⌫

(1)A tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok és alapvető alkotóelemeik vagy lőszereik , vagy a lőszer ⇨ behozatalával vagy ⇦ kivitelével kapcsolatos vámalakiságok teljesítése során a ⇨ behozatali vagy ⇦ kiviteli vámhivatalnál ⇨ az importőrnek vagy ⇦ az exportőrnek igazolnia kell, hogy beszerezte a szükséges kiviteli engedélyt. ⇨ a vám-árunyilatkozat benyújtásakor a vámhatóságok rendelkezésére kell bocsátania a behozatali vagy kiviteli engedély hivatkozási számát. Többszöri behozatali vagy kiviteli engedély használata esetén az importőrnek vagy exportőrnek a 28. cikkben említett elektronikus engedélyezési rendszeren keresztül be kell nyújtania a többszöri behozatali vagy kiviteli engedélyhez kapcsolódó összes korábbi behozatali vagy kiviteli árunyilatkozat másolatát. ⇦ 

(2)Az ⇨ importőrtől vagy az ⇦ exportőrtől bekérhető a bizonyítékként szolgáltatott okmánynak azon tagállam hivatalos nyelvére történő fordítása, ahol a kiviteli nyilatkozatot ⇨ vám-árunyilatkozatot ⇦ benyújtották.

⇩ új szöveg

(3)Az I. mellékletben felsorolt tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik és lőszereik, valamint riasztó- és jelzőfegyverek behozatalára vagy kivitelére vonatkozó vám-árunyilatkozat kézhezvételekor a vámhatóságok a 28. cikkben említett elektronikus engedélyezési rendszer segítségével ellenőrzik az engedély érvényességét. A behozatalra vagy kivitelre vonatkozó uniós vagy nemzeti jog szerinti valamennyi követelmény és alakiság teljesülése esetén a vámhatóságok engedélyezik a tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik és lőszereik, a riasztó- és jelzőfegyverek behozatalát vagy kivitelét.

🡻 258/2012/EU (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(4)(3).    A 2913/92/EGK A 952/2013/EU rendelet értelmében rájuk ruházott jogkör sérelme nélkül a tagállamok ⌦ vámhatóságok ⌫10 ⇨ munka ⇦napot meg nem haladó időszakra is felfüggesztik ⇨ a területükre történő behozatal vagy ⇦ a területükről történő kivitel folyamatát, vagy – szükség esetén – más módon is megakadályozhatják azt, hogy az érvényes ⇨ behozatali vagy ⇦ kiviteli engedéllyel rendelkező tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alapvető alkotóelemeik vagy lőszereik a területükön keresztül elhagyják az Unió vámterületét ⇨ vagy oda belépjenek ⇦ , amennyiben alapos okkal feltételezik, hogy:

a)az engedély megadásakor valamely vonatkozó információt nem vettek figyelembe; vagy

b)az engedély megadása óta a körülmények jelentős mértékben megváltoztak.

Kivételes körülmények között és kellően alátámasztott indokokkal az említett időtartam 30 ⇨ munka ⇦napra meghosszabbítható.

⇩ új szöveg

A vámhatóságok kétségek esetén felfüggeszthetik az érintett vámeljárás alá vont áruk behozatalát, és ilyen esetben elektronikus úton tájékoztatják az illetékes nemzeti hatóságot, amely meghozza az áruk kezelésére vonatkozó döntést. Ha az illetékes nemzeti hatóság 10 munkanapon belül nem válaszol a vámhatóságnak, a vámhatóság átengedi az árut. 

🡻 258/2012/EU (kiigazított szöveg)

(5)(4).    A (4)(3) bekezdésben említett időtartam vagy meghosszabbított időtartam alatt a tagállam vagy importálja a tűzfegyvereket, tűzfegyverdarabokat, alapvető alkotóelemeiket vagy lőszereiket, vagy a ⌦ 19. ⌫ 11. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint jár el.

⇩ új szöveg

25. cikk
Az ellenőrzések eredményei

(1)Amennyiben a vámhatóságok tűzfegyverek, alkotóelemeik és lőszereik vagy riasztó- és jelzőfegyverek tiltott szállítmányát fedezik fel, erről haladéktalanul tájékoztatják a vámhatóság szerinti ország illetékes hatóságát. Ez az illetékes hatóság:

a)haladéktalanul tájékoztatja az Unió vámterületén található rendeltetési hely szerinti illetékes hatóságot a tűzfegyverek, alkotóelemeik és lőszereik, illetve riasztó- és jelzőfegyverek tiltott szállítmányáról;

b)EU-n belüli árutovábbítás vagy külső árutovábbítás esetén haladéktalanul tájékoztatja az Unió vámterületén található feladási hely szerinti illetékes hatóságot a tűzfegyverek, alkotóelemeik és lőszereik, illetve riasztó- és jelzőfegyverek tiltott szállítmányáról.

Azok a vámhatóságok, amelyek tűzfegyverek, alkotóelemeik és lőszereik tiltott szállítmányát fedezték fel, lefoglalják a tűzfegyvereket, alapvető alkotóelemeiket és lőszereiket, illetve a riasztó- és jelzőfegyvereket mindaddig, amíg az Unió vámterületén található rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság másként nem határoz, és e határozatot írásban nem közli a vámhatóság szerinti azon ország illetékes hatóságával, amelyben a tűzfegyverek, alkotóelemeik és lőszereik, illetve a riasztó- és jelzőfegyverek tiltott szállítmányát visszatartják. 

(2)Tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik és lőszereik, illetve riasztó- és jelzőfegyverek tiltott kereskedelmének gyanúja esetén a vámhatóságok az Europol Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazásán keresztül megosztják a vámellenőrzések során lefoglalt tűzfegyverekkel, alapvető alkotóelemeikkel és lőszereikkel kapcsolatos információkat az e rendelet 34. cikkének (2) bekezdésében említett illetékes hatóságokkal.

(3)A lefoglalásra vonatkozó adatoknak – amennyiben rendelkezésre állnak – a következő információkat kell tartalmazniuk:

a)a tűzfegyver adatai, ideértve a gyártó vagy a márka nevét, a gyártás országát vagy helyét, a sorozatszámot, valamint a gyártás évét (amennyiben az nem képezi egyébként is a sorozatszám részét), és – ha lehetséges – a modell megnevezését, továbbá a mennyiséget;

b)a tűzfegyver kategóriája az I. melléklet szerint;

c)információk a gyártásról: ideértve a hatástalanított tűzfegyverek reaktiválását, a riasztó- és jelzőfegyverek átalakítását, az additív gyártással kézileg gyártott tűzfegyvereket és minden más lényeges információt;

d)a származási ország;

e)a feladási ország;

f)a célország;

g)a szállítóeszköz, valamint a szállító cég vagy személy honossága, illetve állampolgársága, ideértve adott esetben a „konténer”, „tehergépkocsi vagy kisteherautó”, „személygépjármű”, „autóbusz”, „vonat”, „kereskedelmi célú légi közlekedés”, „általános célú légi közlekedés” vagy „postai árufuvarozás és csomagok” megnevezést;

h)a lefoglalás helye és típusa, ideértve adott esetben a „belföld”, „határátkelőhely”, „szárazföldi határ”, „repülőtér” vagy „tengeri kikötő” megnevezést.

(4)A vámhatóságok a 952/2013/EU rendelet 46. cikkének (5) bekezdésében meghatározott kötelezettségekkel összhangban megosztják egymással a tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik és lőszereik tiltott kereskedelmére vonatkozó megfelelő kockázati információkat és kockázatelemzési eredményeket az alkalmazandó vámjogszabályoknak megfelelően e célból létrehozott valamely elektronikus eszköz útján.

VI. FEJEZET
DIGITALIZÁCIÓ ÉS IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

🡻 258/2012/EU (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

26.12. cikk
⌦ A behozatalra és kivitelre vonatkozó információk tárolása ⌫

(1)    A tagállamok hatályos nemzeti jogukkal vagy joggyakorlatukkal összhangban legalább 20 évig nyilvántartanak a tűzfegyverekkel, és ahol ez szükséges és megvalósítható, a tűzfegyverdarabokkal, alapvető alkotóelemeikkel és lőszereikkel kapcsolatos minden olyan információt, amely szükséges e tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alapvető alkotóelemeik és lőszereik nyomon követéséhez, valamint e termékek tiltott kereskedelmének megelőzéséhez és felderítéséhez. Ilyen információ a kiviteli engedély kiállításának helye, időpontja, az érvényességi ideje; a kiviteli ország; a behozatali ország; a harmadik árutovábbítási tranzitország, amennyiben ez releváns; a címzett; a végső megrendelő, amennyiben ismert a kivitelkor; valamint a cikkek leírása és mennyisége, ideértve a rajtuk lévő jelzéseket ⇨ az (EU) 2021/555 irányelv 4. cikkében említett egyedi megjelölést ⇦ .

(2)    Ez a cikk ⌦ Az (1) bekezdés ⌫ nem alkalmazandó a ⇨ 10. és ⇦ 9. ⌦ 17. ⌫ cikkben említett ⇨ behozatalra és ⇦ kivitelekre.

⇩ új szöveg

27. cikk 
Statisztikák

(1)A tagállamok minden év július 31-ig bizalmasan, e-mailben benyújtják a Bizottságnak az előző évre vonatkozó, következőkkel kapcsolatos éves nemzeti adataikat:

a)az engedélyek és a megtagadott engedélyek száma, a tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik és lőszereik tényleges behozatalának és kivitelének mennyisége és értéke az I. mellékletben felsorolt kategóriák és alkategóriák szerint, származás és rendeltetési hely szerinti bontásban,

b)a 25. cikk (3) bekezdésében felsorolt, a tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek és lőszerek, illetve riasztó- és jelzőfegyverek lefoglalására vonatkozó információk.

(2)Ezek a statisztikák személyes adatokat nem tartalmazhatnak.

(3)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett anonimizált statisztikai adatok Bizottság részére történő benyújtására a tagállamok által alkalmazandó szabályokat és formátumot. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 37. cikkben említett tanácsadó-bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

28. cikk 
Elektronikus engedélyezési rendszer

(1)A Bizottság elektronikus engedélyezési rendszert hoz létre és tart fenn az e rendelet 9. és 14. cikke szerinti behozatali és kiviteli engedélyekre és az azokkal kapcsolatos határozatokra vonatkozóan.

Az elektronikus engedélyezési rendszernek legalább a következő funkciókat kell ellátnia:

a)az (EU) 2021/555 irányelv alapján az e rendelet I. mellékletében felsorolt tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik vagy lőszereik, illetve riasztó- és jelzőfegyverek gyártására, megszerzésére, birtoklására vagy kereskedelmére jogosult gazdasági szereplők és személyek nyilvántartásba vétele mielőtt az e rendelet I. mellékletében felsorolt tűzfegyvereket, alapvető alkotóelemeiket és lőszereiket, illetve riasztó- és jelzőfegyvereket „behozatali” vagy „kiviteli” vámeljárás alá helyeznék; a vámhatóság által a 952/2013/EU rendelet 9. cikke szerinti vámügyi nyilvántartásba vételkor kiadott gazdálkodói nyilvántartási és azonosító szám (EORI-szám) szerepeltetése a nyilvántartásba vételi profilban;

b)behozatali és kiviteli engedély kérelmezésére, megadására és kiállítására irányuló elektronikus eljárás lehetővé tétele;

c)a nemzeti vámhatóságok összekapcsolása az [európai uniós egyablakos vámügyintézési környezetről szóló rendelet – szám és lábjegyzet beillesztendő a rendelet társjogalkotók általi elfogadása után] rendelet 4. cikkében említett uniós egyablakos vámügyintézési környezeten keresztül;

d)annak lehetővé tétele, hogy az illetékes hatóságok, a vámhatóságok és a Bizottság kockázati profilalkotást végezzenek a gazdasági szereplők, azaz az (EU) 2021/555 irányelv alapján az e rendelet I. mellékletében felsorolt tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik vagy lőszereik gyártására, megszerzésére, birtoklására vagy kereskedelmére jogosult személyek esetében, valamint a tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik és lőszereik, valamint a riasztó- és jelzőfegyverek tekintetében a magas kockázatú szállítmányoknak az e rendelet 25. cikkében foglalt kockázatelemzés szerinti azonosítása céljából;

e)az illetékes hatóságok és a Bizottság közötti igazgatási segítségnyújtás és együttműködés lehetővé tétele az elektronikus engedélyezési rendszer használatával kapcsolatos információk és statisztikák cseréje érdekében;

f)az illetékes hatóságok és az (EU) 2021/555 irányelv alapján az e rendelet I. mellékletében felsorolt tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik és lőszereik, illetve riasztó- és jelzőfegyverek gyártására, megszerzésére, birtoklására vagy kereskedelmére jogosult gazdasági szereplők és személyek közötti kommunikáció lehetővé tétele e rendelet végrehajtása céljából.

(2)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapít meg az elektronikus engedélyezési rendszer működésére vonatkozóan, ideértve a személyes adatok kezelésére és a más informatikai rendszerekkel való adatcserére vonatkozó szabályokat is. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 37. cikkben említett tanácsadó-bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3)A Bizottság az e rendelet szerinti kötelezettségeiktől függően hozzáférést biztosít az elektronikus engedélyezési rendszerhez a vámhatóságok, az illetékes hatóságok és az (EU) 2021/555 irányelv alapján az I. mellékletben felsorolt tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik és lőszereik, illetve riasztó- és jelzőfegyverek gyártására, megszerzésére, birtoklására vagy kereskedelmére jogosult gazdasági szereplők és személyek számára.

(4)A Bizottság létrehozásuk esetén gondoskodik az elektronikus engedélyezési rendszer és az elektronikus nemzeti engedélyezési rendszerek összekapcsolásáról.

 
29. cikk 
Információcsere a behozatali vagy kiviteli engedélyek megadásának megtagadásáról

(1)A Bizottság a 33. cikkel létrehozott koordinációs csoporttal konzultálva biztonságos és titkosított rendszert dolgoz ki vagy választ a tagállamok között a behozatali vagy kiviteli engedélyek megadásának megtagadásával kapcsolatban folytatott közvetlen együttműködés és információcsere támogatására.

(2)Az e cikk rendelkezései szerint történő minden információmegosztásnak összhangban kell állnia a 23. cikknek az információk bizalmas jellegére vonatkozó rendelkezéseivel.

(3)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapít meg a behozatali vagy kiviteli engedélyek megadásának megtagadására vonatkozó, tagállamok közötti információcsere működésére vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 37. cikkének (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

🡻 258/2012/EU (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

VII.V. FEJEZET
ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30.14. cikk
⌦ Biztonságos eljárások ⌫

(1)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az engedélyezési eljárások biztonsága és az engedélyezési dokumentumok hitelessége igazolhatóságának vagy megerősíthetőségének biztosítása érdekében.

(2)Az igazolásra és a megerősítésre adott esetben diplomáciai úton is sor kerülhet.

31.15. cikk
⌦ Az illetékes hatóságok feladatai ⌫

(1)A rendelet megfelelő alkalmazása érdekében a tagállamok szükséges és arányos intézkedéseket tesznek, hogy illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságaikat felhatalmazzák:

a)a tűzfegyverekkel, tűzfegyverdarabokkal, alapvető alkotóelemeikkel és lőszereikkel kapcsolatos bármely rendeléssel vagy ügylettel művelettel kapcsolatos információgyűjtésre; valamint

b)arra, hogy meggyőződhessenek ⇨ az import- és ⇦ export a kivitel ellenőrzési intézkedések megfelelő alkalmazásáról, ami kiterjedhet különösen a kiviteli ügyletben érdekelt személyek ingatlanaira történő belépési jogosultságra.

32.16. cikk
⌦ A rendelet végrehajtása ⌫

(1)    A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, valamint minden szükséges intézkedést meghoznak a rendelkezések végrehajtása érdekében. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

⇩ új szöveg

(2)Az (EU) 2019/1937 irányelvvel bevezetett, a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó szabályozás alkalmazandó az e rendelet megsértését bejelentő személyekre. 

🡻 258/2012/EU (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

33.20. cikk
⌦ Koordinációs csoport ⌫

(1)A Bizottság képviselőjének elnökletével létrejön a tűzfegyverek ⇨ behozatalával és ⇦ kivitelével foglalkozó koordinációs csoport (a továbbiakban: a koordinációs csoport). A koordinációs csoportba minden tagállam egy képviselőt küld. ⇨ A csoport a 34. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett hatóságok képviselőiből áll. ⇦

(2)A koordinációs csoport minden, az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos olyan kérdést megvizsgál, amelyet akár az elnök, akár egy tagállam ⇨ a 34. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett hatóságok egy ⇦ képviselője vet fel. A csoportra vonatkoznak az 515/97/EK rendelet titoktartási szabályai.

(3)A koordinációs csoport elnöke vagy a koordinációs csoport szükség esetén konzultációt folytat a rendelet által érintett bármely érdekelttel.

34.21. cikk
⌦ Végrehajtási feladatok ⌫

(1)A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a rendelet végrehajtása érdekében alkalmazott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekről, beleértve a 33.16. cikkben említett intézkedéseket is.

(2)⇨ A tagállamok legkésőbb e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül, ⇦ 2012. április 19-ig tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot a 7., 9., 11. és 17. cikk végrehajtására illetékes nemzeti hatóságról. a következőkről:

⇩ új szöveg

a)az egyes tagállamokban a tűzfegyverek teljes körű ellenőrzéséért és a tűzfegyverek tiltott kereskedelme elleni küzdelem terén hatáskörrel rendelkező különböző hatóságok koordinálásáért felelős nemzeti hatóság (a tűzfegyverekkel foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontok); 

b)a 9., 10., 12., 13., 14., 15., 17. és 19. cikk végrehajtása tekintetében illetékes nemzeti hatóságok, amennyiben ez utóbbiak nem azonosak a fentivel. 

🡻 258/2012/EU (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

Ezen információk alapján a Bizottság ⇨ a honlapján ⇦ közzéteszi és évente frissíti e hatóságok jegyzékét listáját az Európai Unió Hivatalos Lapja C sorozatában.

(3)A Bizottság 2017. április 19-ig majd ezután a koordinációs csoport kérésére, de legalább tízévenként áttekinti a rendelet végrehajtását, és jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé annak alkalmazásáról, amely tartalmazhatja a rendelet módosítására vonatkozó javaslatokat is. A tagállamok a jelentés elkészítéséhez minden megfelelő információt megadnak a Bizottságnak., ideértve a 4. cikk második bekezdésében említett egységes eljárás alkalmazására vonatkozó tájékoztatást is ⇨ A Bizottság e rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül közzéteszi az első időközi jelentést ⇦.

35.5. cikk 
⌦ Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ⌫

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a⌦ z e rendelet ⌫ 36. cikkének 6. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: 

a)az ⌦ e rendelet ⌫ I. mellékletének a 2658/87/EGK rendelet I. mellékletének módosításai, valamint a 91/477/EGK az (EU) 2021/555 irányelv I. mellékletének módosításai alapján történő módosítása vonatkozásában;

⇩ új szöveg

b)a félkész tűzfegyverek és alapvető alkotóelemek műszaki jellemzőinek meghatározása e rendelet 9. cikkének (3) bekezdésével összhangban;

c)e rendelet II. és III. mellékletének módosítása.

🡻 258/2012/EU (kiigazított szöveg)

36.6. cikk 
⌦ Felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására való felhatalmazás ⌫

(1)A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)A Bizottságnak a 35. az 5. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 35. az 5. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)A 35. Az 5. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

⇩ új szöveg

37. cikk 
A bizottsági eljárás

A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

38. cikk

Átmeneti időszak

(1)Az elektronikus engedélyezési rendszer 28. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett funkcióinak a létrehozásáig a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a)a 9. cikk (1) bekezdésének végrehajtása tekintetében továbbra is érvényben maradnak a nemzeti behozatali engedélyezési rendszerek;

b)a 12. cikk (3) bekezdésének végrehajtása tekintetében az árutovábbítási árunyilatkozat másolatát nemzeti szinten létrehozott elektronikus eszközök útján kell az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátani;

c)a 13. cikk (4) bekezdésének végrehajtása tekintetében az árutovábbítási árunyilatkozat másolatát nemzeti szinten létrehozott elektronikus eszközök útján kell az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátani;

d)a 14. cikk (1) bekezdésének és a 15. cikk (6) bekezdésének végrehajtása tekintetében továbbra is érvényben maradnak a nemzeti kiviteli engedélyezési rendszerek.

(2)Az elektronikus engedélyezési rendszer 28. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett funkciójának a létrehozásáig a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a)a 9. cikk (6) bekezdésének végrehajtása tekintetében az információcserét nemzeti szinten létrehozott elektronikus eszközök útján kell lebonyolítani;

b)a 10. cikk (4) bekezdésének végrehajtása tekintetében a vámhatóságok nemzeti szinten létrehozott elektronikus eszközök útján továbbítják a vám-árunyilatkozat másolatát az illetékes hatóságok részére, amelyek azt a 28. cikkben említett elektronikus engedélyezési rendszer rendelkezésére bocsátják;

c)a 10. cikk (4) bekezdése első albekezdésének végrehajtása tekintetében az importőr a behozatali árunyilatkozathoz csatolja az ideiglenes kiviteli árunyilatkozat másolatát;

d)a 12. cikk (2) bekezdésének végrehajtása tekintetében a nyilatkozattevő a vám-árunyilatkozathoz csatolja a behozatali engedély másolatát;

e)a 12. cikk (4) bekezdésének végrehajtása tekintetében az információcserére nemzeti szinten létrehozott elektronikus eszközök útján kerül sor;

f)a 13. cikk (2) bekezdésének végrehajtása tekintetében a nyilatkozattevő a vám-árunyilatkozathoz csatolja a behozatali engedély másolatát;

g)a 13. cikk (5) bekezdésének végrehajtása tekintetében az információcserére nemzeti szinten létrehozott elektronikus eszközök útján kerül sor;

h)a 17. cikk (3) bekezdésének végrehajtása tekintetében a vámhatóságok nemzeti szinten létrehozott elektronikus eszközök útján továbbítják a vám-árunyilatkozat másolatát az illetékes hatóságok részére, amelyek azt a 28. cikkben említett elektronikus engedélyezési rendszer rendelkezésére bocsátják;

i)a 17. cikk (4) bekezdésének végrehajtása tekintetében az exportőr a kiviteli árunyilatkozathoz csatolja az ideiglenes behozatali árunyilatkozat másolatát;

j)a 19. cikk (3) bekezdésének végrehajtása tekintetében az információcserét nemzeti szinten létrehozott elektronikus eszközök útján kell lebonyolítani;

k)a 24. cikk (1) bekezdésének végrehajtása tekintetében az importőr vagy exportőr a behozatali vagy kiviteli árunyilatkozathoz csatolja a behozatali vagy kiviteli engedély másolatát;

l)a 24. cikk (3) bekezdésének végrehajtása tekintetében a vámhatóságok ellenőrizik az e cikk (2) bekezdésének k) pontjában említett másolatokat, mielőtt engedélyeznék az I. mellékletben felsorolt tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik vagy lőszereik behozatalát vagy kivitelét.

(3)Amikor az elektronikus engedélyezési rendszer 28. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett funkciója létrejön az [európai uniós egyablakos vámügyintézési környezetről szóló] rendelet 12. cikkében említett kiegészítő digitális együttműködés kivételével, a következő rendelkezés alkalmazandó:

a)a 17. cikk (4) bekezdése a) pontjának végrehajtása tekintetében az exportőr a kiviteli árunyilatkozathoz csatolja az ideiglenes behozatali árunyilatkozat másolatát.

(4)Amíg létre nem jön a 29. cikkben említett, a behozatali vagy kiviteli engedélyek megadásának megtagadására vonatkozó, tagállamok közötti információcsere-rendszer, a 19. cikk (5) és (6) bekezdését nem kell végrehajtani.

39. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 258/2012/EU rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és az e rendelet V. mellékletében szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

🡻 258/2012/EU (kiigazított szöveg)

40.22. cikk
⌦ Záró rendelkezések ⌫

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2013. szeptember 30-tól kell alkalmazni. E rendelet 13. cikkének (1) és (2) bekezdését ugyanakkor az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyvének az Európai Unióban való hatálybalépését követő harmincadik naptól kell alkalmazni, annak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikke szerinti megkötését követően.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

A javaslat/kezdeményezés címe

Az érintett szakpolitikai terület(ek)

A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

◻ új intézkedés

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 49

☑ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

Célkitűzés(ek)

Általános célkitűzés(ek)

Konkrét célkitűzés(ek)

Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

A javaslat/kezdeményezés indoklása

Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

◻ határozott időtartam

◻    időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

◻    pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

☑ határozatlan időtartam

beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

azt követően: rendes ütem

Tervezett irányítási módszer(ek) 50

☑ Bizottság általi közvetlen irányítás

☑ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

◻    végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

◻ közjogi szervek

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

Irányítási és kontrollrendszer(ek)

Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása (*)

Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

* Megjegyzés: Az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság és a Kereskedelmi Főigazgatóság igényeit a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság operatív költségvetési sora tartalmazza: a relatív összegek a Belső Biztonsági Alap érintett költségvetési sorában a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóságtól az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatósághoz, valamint a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóságtól a Kereskedelmi Főigazgatósághoz kerülnek átruházott felhatalmazás révén.

Ha a javaslat/kezdeményezés egynél több operatív fejezetet is érint, ismételje meg a fenti szakaszt:

A többéves pénzügyi keret fejezete

7

„Igazgatási kiadások”

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet először a pénzügyi kimutatás mellékletébe (a belső szabályzat V. melléklete) kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.

millió EUR (három tizedesjegyig)

Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Becsült humánerőforrás-szükségletek

◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A javaslat/kezdeményezés

☑    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

◻    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

◻    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés

☑    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

◻    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

A bevételre gyakorolt becsült hatás 

☑    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

◻    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve ◻    

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1)    Small Arms Survey, „Estimating Global Civilian-held Firearms Numbers” (A világszerte civilek birtokában lévő tűzfegyverek becsült száma), Tájékoztató, 2018. június. Az adatállomány elérhető itt: http://www.smallarmssurvey.org/fileadmin/docs/Weapons_and_Markets/Tools/Firearms_holdings/SAS-BPCivilian-held-firearms-annexe.pdf .

(2)    E tagállamok közé tartozik: Ausztria, Belgium, Németország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Litvánia, Lettország, Hollandia, Lengyelország, Románia és Szlovénia.

(3)    Az Európai Unió súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettségének 2021. évi értékelése (SOCTA): 57. o.

(4)    Duquet, N. és Goris, K. (2018), SAFTE-projekt hivatkozás, 104. o. ( link ).

(5)    Mancuso, M. és Savona, E. szerk. (2017), „Final report of Project FIRE – Fighting Illicit firearms trafficking Routes and actors at European level” (A FIRE-projekt zárójelentése – A tűzfegyverek tiltott kereskedelmének útvonalai és szereplői elleni európai szintű küzdelemről), 21. o. ( link ) .

(6)    UNODC, „Illicit Trafficking in Firearms their Parts, Components and Ammunition to, from and across the European Union” (A tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik tiltott kereskedelme az Európai Unióba, az Európai Unióból, illetve azon belül); regionális elemző jelentés (2020), 17. o.,  https://www.unodc.org/documents/firearms-protocol/2020/UNODC-EU-Report-A8_FINAL.pdf .

(7)    Frontex (2021), Határőrök és vámtisztviselők kézikönyve a tűzfegyverekről.

(8)    A Bizottság közleménye – A biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégia (COM(2020) 605).

(9)    A Bizottság közleménye a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló uniós stratégiáról (2021–2025) (COM(2021) 170 final).

(10)    A Bizottság közleménye – A tűzfegyverek tiltott kereskedelmére vonatkozó 2020–2025-ös uniós cselekvési terv (COM(2020) 608).

(11)    A Bizottság közleménye – A vámunió magasabb szintre emelése: cselekvési terv (COM(2020) 581 final).

(12)    COM(2014) 527 final.

(13)    COM(2017) 737,  https://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2017:0737:FIN:HU:PDF .

(14)    C(2018) 2197, https://home-affairs.ec.europa.eu/system/files/2018-04/20180417_commission-recommendation-immediate-steps-improve-security-firearms-ammunition_en.pdf 

(15)    A bevezető hatásvizsgálat itt érhető el.

(16)    Lásd: DG HOME weOnlibiste .

(17)    A Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazás (SIENA) az uniós bűnüldözés kommunikációs igényeit kiszolgáló platform. A platform lehetővé teszi a bűnözéssel kapcsolatos operatív és stratégiai információk gyors és felhasználóbarát cseréjét.

(18)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről.

(19)    „Külső árutovábbítás”: szállítási művelet, amelynek során az I. mellékletben felsorolt tűzfegyvereket, azok alapvető alkotóelemeit és lőszereit egy harmadik országból az Unió vámterületén keresztülhaladva egy harmadik országban található végső rendeltetési helyre szállítják ezen áruk tényleges behozatala nélkül.

(20)    A vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet által megállapított Kombinált Nómenklatúra.

(21)    Az Európai Parlament és a Tanács 258/2012/EU rendelete (2012. március 14.) az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve (az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve) 10. cikkének végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak létrehozásáról (HL L 94., 2012.3.30., 1. o.).

(22)    A Tanács 2001/748/EK határozata (2001. október 16.) a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményhez csatolt, a lőfegyverek, részeik, alkotóelemeik és lőszereik tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló ENSZ-jegyzőkönyvnek az Európai Közösség nevében történő aláírásáról (HL L 280., 2001.10.24., 5. o.).

(23)    A Tanács 2014/164/EU határozata (2014. február 11.) az Egyesült Nemzetek nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményéhez csatolt, a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállítása és kereskedelme elleni fellépésről szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 89., 2014.3.25., 7. o.).

(24)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/43/EK irányelve (2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről (HL L 146., 2009.6.10., 1. o.).

(25)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/821 rendelete (2021. május 20.) a kettős felhasználású termékek kivitelére, az azokkal végzett brókertevékenységre, az azokkal kapcsolatos technikai segítségnyújtásra, valamint azok tranzitjára és transzferjére vonatkozó uniós ellenőrzési rendszer kialakításáról (HL L 206., 2021.6.11., 1. o.).

(26)    A Tanács 2008/944/KKBP közös álláspontja (2008. december 8.) a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról (HL L 335., 2008.12.13., 99. o.).

(27)    A Tanács (KKBP) 2021/38 határozata (2021. január 15.) a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek kivitelével összefüggésben a végfelhasználói igazolások elemeire vonatkozó közös megközelítés meghatározásáról (HL L 14., 2021.1.18., 4. o.).

(28)    A Bizottság (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 28.) a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 343., 2015.12.29., 1. o.).

(29)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/555 irányelve (2021. március 24.) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről (HL L 115., 2021.4.6., 1. o.)

(30)    Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(31)    A Bizottság (EU) 2015/2403 végrehajtási rendelete (2015. december 15.) a hatástalanított tűzfegyverek végleges működésképtelenségét biztosító hatástalanítási előírásokra és technikákra vonatkozó közös iránymutatások meghatározásáról (HL L 333., 2015.12.19., 62. o.).

(32)    A Bizottság (EU) 2019/69 végrehajtási irányelve (2019. január 16.) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv szerinti riasztó- és jelzőfegyverekre vonatkozó műszaki előírások meghatározásáról (HL L 15., 2019.1.17., 22. o.).

(33)    A Tanács 2009/315/IB kerethatározata (2009. február 26.) a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról (HL L 93., 2009.4.7., 23. o.).

(34)    A Tanács 2002/584/IB kerethatározata (2002. június 13.) az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról (HL L 190., 2002.7.18., 1. o.).

(35)    A Tanács 515/97/EK rendelete (1997. március 13.) a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről (HL L 82., 1997.3.22., 1. o.).

(36)    A Tanács (KKBP) 2019/2191 határozata (2019. december 19.) a tiltott hagyományos fegyverekre és azok lőszereire vonatkozó, az ilyen fegyverek és lőszerek illetéktelen kezekbe jutása és tiltott transzfere kockázatának csökkentését célzó globális jelentési rendszer (iTrace IV) támogatásáról (HL L 330., 2019.12.20., 53. o.).

(37)    A Tanács (EU) 2018/1862 rendelete (2018. november 28.) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 56. o.).

(38)    A Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

(39)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(40)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(41)    HL L 239., 2000.9.22., 469. o.

(42)    A Bizottság (2018) 2197 final ajánlása (2018.4.17.) a tűzfegyverek, részeik és lényeges alkotóelemeik, valamint a lőszerek kivitele, behozatala és tranzit forgalma biztonságának javítására irányuló azonnali lépésekről.

(43)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).

(44)    A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

(45)    HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(46)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(47)    Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(48)    HL L 130., 1993.5.27., 4. o.

(49)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(50)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx  

(51)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(52)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(53)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(54)    Az uniós egyablakos vámügyintézési környezettel való integrációra vonatkozó operatív előirányzatok összesen 1 580 millió EUR-t tesznek ki a 2024 és 2028 közötti időszakban, amelyet 2029-től kezdődően 0,100 millió EUR karbantartási célú éves hozzájárulás követ.

(55)    A Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság igazgatási költségvetése keretében előirányzott teljes munkaidős egyenértékek, amelyeket a Főigazgatóság kiegészítő humánerőforrásként fog kérelmezni. A Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóságtól igazgatási költségvetés átcsoportosítására kerül sor az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság B Igazgatóságához, hogy a 2024 és 2027 közötti időszakban minden évben 2 teljes munkaidős egyenérték (CA IV) legyen fedezve a nyilvántartó információs rendszernek az uniós egyablakos vámügyintézési környezettel való összekapcsolása céljából.

(56)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021) A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(57)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.10.27.

COM(2022) 480 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve (az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve) 10. cikkének végrehajtására irányuló, a tűzfegyverekre, alapvető alkotóelemeikre és lőszereikre vonatkozó behozatali, kiviteli és árutovábbítási intézkedésekről


(átdolgozás)

{SEC(2022) 330 final} - {SWD(2022) 298 final} - {SWD(2022) 299 final}

I. MELLÉKLET

I.: Tűzfegyverek és lőszerek jegyzéke az (EU) 2021/555 irányelv szerint.

II.: Az I. részben felsoroltaktól eltérő tűzfegyverek és lőszerek, valamint alapvető alkotóelemek.

III.: Nem átalakítható riasztó- és jelzőfegyverek

E melléklet alkalmazásában:

(a)„rövid tűzfegyver”: az a tűzfegyver, amelynek csöve nem haladja meg a 30 cm hosszúságot, vagy amelynek teljes hossza nem haladja meg a 60 cm-t;

(b)„hosszú tűzfegyver”: minden egyéb, a rövid tűzfegyveren kívüli tűzfegyver;

(c)„automata tűzfegyver”: olyan tűzfegyver, amely minden lövés után automatikusan újratölt, és az elsütőbillentyű egyszeri meghúzásával egynél több lövést képes leadni;

(d)„félautomata tűzfegyver”: olyan tűzfegyver, amely minden lövés után automatikusan újratölt, és az elsütőbillentyű egyszeri meghúzásával csak egy lövést képes leadni;

(e)„ismétlő tűzfegyver”: olyan tűzfegyver, amelyet úgy terveztek, hogy minden lövés leadása után tölténytárból vagy forgódobból a szerkezet kézi működtetésével tölthető újra;

(f)„egylövetű tűzfegyver”: olyan, tölténytár nélküli tűzfegyver, amelynek töltényűrjébe vagy a csőfar töltőnyílásába minden lövés leadása előtt kézzel helyezik be a lőszert.

(1)A vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet által megállapított Kombinált Nómenklatúra alapján.

(2)Ha „ex” kód szerepel, a hatályt a KN-kód és az ahhoz tartozó árumegnevezés együttes alkalmazásával kell meghatározni.

II. MELLÉKLET

I. rész

(sablon a behozatali engedély formanyomtatványához)

(e rendelet 9. cikke szerint)

A tagállamok a behozatali engedélyek kiadása során törekednek az engedély jellegének feltüntetésére a formanyomtatványon.

Ez a behozatali engedély a lejárati időpontig az Európai Unió valamennyi tagállamában érvényes.

21. Nettó mennyiség/érték (Nettó tömeg/egyéb értékek a mennyiségi egység megadásával)		24. Vámokmányok (típus és szám) vagy a kivonat (száma) és a levonás dátuma	25. Tagállam, név és aláírás, levonás igazolása bélyegzővel
22. Számokkal	23. A levonás értéke/mennyisége betűkkel
1
2
1
2
1
2
1
2
1
2
1
2
1
2