EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.9.19.

COM(2022) 459 final

2022/0278(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az egységes piaci szükséghelyzeti eszköz létrehozásáról és a 2679/98/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2022) 323 final} - {SWD(2022) 288 final} - {SWD(2022) 289 final} - {SWD(2022) 290 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az egységes piac az Európai Unió egyik legnagyobb értéke, és az Unió gazdasági növekedésének és jólétének gerincét képezi. A közelmúltbeli válságok – például a Covid19-világjárvány és Ukrajna orosz megszállása – rámutattak az egységes piac és ellátási láncainak előre az nem látható zavarok esetén felmerülő egyes sebezhetőségeire, valamint arra is, milyen jelentős mértékben támaszkodik az európai gazdaság és annak valamennyi érdekelt fele az egységes piac megfelelő működésére. A jövőben a geopolitikai instabilitás, az éghajlatváltozás és az abból következő természeti katasztrófák, a biológiai sokféleség csökkenése, valamint a globális gazdasági instabilitás további, új szükséghelyzeteket eredményezhetnek. Ezért az egységes piac működését a szükséghelyzetek idején is garantálni kell.

A válságok kettős hatást gyakorolhatnak az egységes piacra. Egyrészről az egységes piacon belüli szabad mozgást gátló akadályok megjelenéséhez vezethetnek, ezáltal pedig zavart okozhatnak annak működésében. Másrészről fokozhatják a válság szempontjából releváns áruk és szolgáltatások hiányát, ha az egységes piac széttagolt, és nem működik megfelelően. Ennek eredményeképpen az ellátási láncok gyorsan megszakadhatnak, a vállalatok pedig nehézségekkel szembesülhetnek az áruk és szolgáltatások beszerzése, beszállítása vagy értékesítése terén. Megszakadhat a fogyasztók kulcsfontosságú termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférése is. Az információhiány és a jogi egyértelműség hiánya tovább súlyosbíthatja e zavarok hatását. A válság által okozott közvetlen társadalmi kockázatokon túl a polgárok, és különösen a veszélyeztetett csoportok jelentős mértékű negatív gazdasági hatásokkal szembesülnek. A javaslat ezért két különálló, de egymással összefüggő problémával kíván foglalkozni: ezek az áruk, szolgáltatások és személyek szabad mozgását a válságok során gátló akadályok, valamint a válság szempontjából releváns áruk és szolgáltatások hiánya.

Az egységes piaci szükséghelyzeti eszköz (SMEI) valamennyi tagállammal és más meglévő uniós válságkezelési eszközökkel szoros együttműködésben erős, agilis irányítási struktúrát, valamint célzott eszköztárat nyújt, mely biztosítja az egységes piac zökkenőmentes működését bármilyen típusú jövőbeli válság esetén. Valószínűleg nem lesz szükség a javaslatban foglalt valamennyi eszköz egyidejű alkalmazására. A cél inkább az Unió felkészítése a jövőre és olyan eszközökkel való ellátása, amelyek szükségesnek bizonyulhatnak egy, az egységes piacra súlyos hatást gyakorló válsághelyzetben.

Az Európai Tanács 2020. október 1–2-i következtetéseiben 1 kijelentette, hogy az EU le fogja vonni a Covid19-világjárvány tanulságait, és kezelni fogja az egységes piac fennmaradó széttagoltságát, akadályait és a szükséghelyzetekkel való megküzdés terén fennálló gyengeségeit. Az iparstratégia aktualizálása közleményben 2 a Bizottság bejelentett egy eszközt, mely válsághelyzetekben biztosítja a személyek, áruk és szolgáltatások szabad mozgását, valamint a nagyobb átláthatóságot és koordinációt. A kezdeményezés a Bizottság 2022. évi munkaprogramjának 3 részét képezi. Az Európai Parlament üdvözölte a Bizottság egységes piaci szükséghelyzeti eszköz bevezetésére vonatkozó tervét, és felszólította a Bizottságot, hogy azt a jövőbeli válságok esetén a személyek, áruk és szolgáltatások szabad mozgását biztosító, jogilag kötelező érvényű strukturális eszközként dolgozza ki 4 .

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Számos uniós jogi eszköz állapít meg általánosságban véve a válságok kezelése szempontjából releváns rendelkezéseket. Bizonyos uniós keretrendszerek és a közelmúltban elfogadott bizottsági javaslatok azonban célzottabb intézkedéseket határoznak meg, amelyek a válságkezelés bizonyos vonatkozásaira összpontosítanak, vagy csak bizonyos ágazatok szempontjából relevánsak. Az egységes piaci szükséghelyzeti eszköz az ezen – lex specialisnak minősülő – célzott válságkezelési eszközökben foglalt rendelkezések sérelme nélkül lesz alkalmazandó. Különösen ki vannak zárva a kezdeményezés hatálya alól a pénzügyi szolgáltatások, a gyógyszerek, az orvostechnikai eszközök vagy más egészségügyi ellenintézkedések, valamint az élelmiszer-biztonsági termékek, mivel ezeken a területeken célzott, a válság szempontjából releváns keret áll fenn.

Kölcsönhatás a horizontális válságkezelési mechanizmusokkal

Az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus (IPCR) 5 a horizontális válságkezelési mechanizmusok 6 közé tartozik. Az Európai Unió Tanácsának Elnöksége az IPCR alkalmazásával segíti elő az információmegosztást és a szakpolitikai koordinációt a tagállamok között az összetett válságokra való reagálás során. Az IPCR először 2015 októberében vizsgálta a menekültügyi és migrációs válságot, és döntő szerepe volt a válságra való reagálás nyomon követése és támogatása, valamint a Coreper, a Tanács és az Európai Tanács részére történő jelentéstétel terén. A kibertámadások, a természeti katasztrófák vagy a hibrid fenyegetések által okozott jelentős válságokra adott uniós választ az IPCR vezette. A közelmúltban az IPCR a Covid19-világjárvány kitörését és Oroszország Ukrajnával szembeni kegyetlen katonai agressziót követően is működésbe lépett.

Egy másik általános válságelhárítási uniós mechanizmus az uniós polgári védelmi mechanizmus és annak Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központja (ERCC) 7 . Az ERCC a Bizottság központi, napi 24 órában működő operatív központja, mely a vészhelyzet-elhárításért, a veszélyhelyzet-reagálási kapacitások uniós szintű stratégiai tartalékának („rescEU”) képzéséért, a katasztrófakockázat-elemzésért, a forgatókönyv-készítésért, az uniós katasztrófavédelmi rezilienciacélokért, a természeti és ember okozta katasztrófák kockázatainak uniós szintű áttekintéséért, valamint más megelőzési és felkészültségi intézkedésekért, például a képzésért és a gyakorlatokért felel.

Kölcsönhatás a horizontális egységes piaci mechanizmusokkal

Amennyiben indokolt és szükséges, biztosítani kell az egységes piaci szükséghelyzeti eszköz és az egységes piac szabályainak érvényesítésével foglalkozó munkacsoport (SMET) tevékenységeinek összehangolását. A Bizottság főként a stratégiai fontosságú áruk és szolgáltatások szabad mozgását jelentős mértékben zavaró, bejelentett akadályokat terjeszti az egységes piac szabályainak érvényesítésével foglalkozó munkacsoport elé megvitatás/felülvizsgálat céljából.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Kölcsönhatás a válságkezelés egyes vonatkozásait célzó intézkedésekkel

A fent említett horizontális válságreagálási mechanizmusokat más, célzottabb intézkedések támogatják, melyek az egységes piac konkrét vonatkozásaira, például az áruk szabad mozgására, a kivitelre vonatkozó közös szabályokra vagy a közbeszerzésekre összpontosítanak.

Az egyik ilyen keret a 2679/98/EK rendelet (a továbbiakban: az eperrendelet) 8 , mely válaszmechanizmust hoz létre az áruk tagállamok közötti szabad mozgását gátló olyan akadályok kezelésére, amelyek valamely tagállamnak tulajdoníthatók, súlyos zavart okoznak, és azonnali fellépést kívánnak meg. Ez a rendelet előírja a tagállamok és a Bizottság közötti értesítési mechanizmus és információcserét lehetővé tevő rendszer létrehozását. (További részletekért lásd a 8.1. és 8.2. szakaszt.)

A kivitelre vonatkozó közös szabályokról szóló rendelet 9 lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy bizonyos termékkategóriákat unión kívüli exportfelügyelet vagy unión kívüli kiviteli engedélyezés alá vonjon. Ez alapján a Bizottság exportfelügyelet alá vont 10 bizonyos vakcinákat és az ezen vakcinák előállításához használt hatóanyagokat.

A további gazdasági intézkedések közé tartozik többek között a tárgyalásos eljárás és a tagállamok nevében a Bizottság által elvégzett eseti közös beszerzés 11 .

Kölcsönhatás az ágazatspecifikus válságintézkedésekkel

Bizonyos uniós keretek célzottabb intézkedéseket határoznak meg, amelyek kizárólag a válságkezelés bizonyos vonatkozásaira összpontosítanak, vagy csak bizonyos ágazatokat érintenek.

A Bizottság „Vészhelyzeti terv az élelmiszer-ellátás és élelmezésbiztonság válság idején történő biztosítása érdekében” című közleménye 12 a koordináció és a válságkezelés – a felkészültséget is beleértve – javítása céljából levonja a Covid19-világjárvány és a korábbi válságok tanulságait. Ennek érdekében a vészhelyzeti terv kulcsfontosságú alapelveket határoz meg, amelyet a jövőbeli válságok esetén az élelmiszer-ellátás és az élelmezésbiztonság biztosítása érdekében követni kell. A vészhelyzeti terv és fő alapelveinek végrehajtása érdekében a Bizottság ezzel párhuzamosan létrehozta az élelmezésbiztonsági válságokra való felkészültségre és reagálásra vonatkozó európai mechanizmust (EFSCM), egy, a tagállamok és a nem uniós országok képviselőiből, valamint az élelmiszer-ellátási lánc érdekelt feleinek képviselőiből álló csoportot – melynek elnöki tisztségét a Bizottság tölti be – a koordináció, az adatcsere és a bevált gyakorlatok megosztása érdekében. Az EFSCM 2022 márciusában ült össze először, amikor megvitatta az energiaárak és az inputárak emelkedésének, valamint Ukrajna orosz megszállásának az élelmezésbiztonságra és az élelmiszer-ellátásra gyakorolt hatását. Az élelmiszer-ágazatban az átláthatóságot és az információáramlást biztosító egyéb fórumok közé tartoznak többek között a piacfigyelő csoportok és a civil párbeszédért felelős csoportok.

A Bizottság „A közlekedésre vonatkozó vészhelyzeti terv” című közleménye 13 célként tűzi ki a válsághelyzetekre való felkészülés és az üzletmenet-folytonosság biztosítását a közlekedési ágazatban. A terv keretében „vészhelyzeti útmutatót” állítanak össze, amely magában foglal egy 10 lépésből álló, az olyan negatív hatások mérséklését célzó eszköztárat, amelyek egy válság esetén a közlekedési ágazatban, az utasokra nézve és a belső piacon jelentkezhetnek. Ezek közé tartoznak a többek között az uniós közlekedési törvényeket a válsághelyzetekre alkalmassá tevő, a közlekedési ágazat megfelelő támogatását, valamint az áruk, szolgáltatások és személyek szabad mozgását biztosító, a közlekedési információk megosztására vonatkozó, a közlekedési vészhelyzeti tervet valós körülmények között vizsgáló stb. intézkedések 14 .

A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet 15 (a továbbiakban: a közös piacszervezésről szóló rendelet), valamint „párja”, a halászati termékek piacának közös szervezéséről szóló rendelet 16 jogalapot biztosít a releváns információk a piaci átláthatóság javítása céljából a tagállamoktól való begyűjtéséhez 17 .

Az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap létrehozásáról szóló (EU) 2021/1139 1308/2013 rendelet 18 (ETHAA-rendelet) jogalapot biztosít a halászati és akvakultúra-ágazat támogatásához a piacok jelentős zavarát eredményező rendkívüli események bekövetkezése esetén.

Az uniós digitális Covid-igazolvány létrehozásáról szóló (EU) 2021/953 rendelet 19 közös keretet határoz meg a Covid19-világjárvány idején az uniós polgárok és családtagjaik szabad mozgásának megkönnyítése érdekében interoperábilis, Covid19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok kiállítása, ellenőrzése és elfogadása tekintetében. A Bizottság javaslata alapján a Tanács elfogadott továbbá a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésére vonatkozó konkrét ajánlásokat 20 . A Bizottság bejelentette továbbá az uniós polgárságról szóló 2020. évi jelentésben 21 , hogy felül kívánja vizsgálni a szabad mozgásra vonatkozó 2009. évi iránymutatásokat annak biztosítása érdekében, hogy a szabad mozgáshoz való jogukat gyakorló uniós polgárok nagyobb jogbiztonságot élvezhessenek, és hogy a szabad mozgásra vonatkozó jogszabályok az Unió egészében hatékonyabban és egységesebben érvényesüljenek. A felülvizsgált iránymutatásnak foglalkoznia kell többek között a szabad mozgást korlátozó intézkedésekkel, különösen azokkal, amelyeket közegészségügyi szempontok miatt hoztak.

Az Európai Gyógyszerügynökség által a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök tekintetében a válsághelyzetekre való felkészültség és a válságkezelés terén betöltött szerep megerősítéséről szóló (EU) 2022/123 rendelet keretet biztosít egy adott „népegészségügyi szükséghelyzet” vagy „jelentős esemény” kezelése szempontjából létfontosságúnak minősülő, emberi felhasználásra szánt, központilag és nemzeti szinten engedélyezett gyógyszerek lehetséges és tényleges hiányainak nyomon követéséhez és mérsékléséhez 22 .

Végezetül a Bizottság 2021. szeptember 16-i határozata létrehozta az Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóságot 23 , mely az egészségügyi veszélyhelyzetekre válaszként meghozott, uniós szinten összehangolt intézkedések biztosításáért felelős, beleértve az egészségügyi ellenintézkedések szükségességének nyomon követését, azok gyors kidolgozását, előállítását, beszerzését és méltányos elosztását.

Kölcsönhatás a folyamatban lévő kezdeményezésekkel

Számos, a közelmúltban javasolt és jelenleg tárgyalt kezdeményezés érinti a válságreagálás és felkészültség szempontjából releváns vonatkozásokat. E kezdeményezések hatálya azonban korlátozott – azok a válságforgatókönyvek konkrét típusaira terjednek ki, és nem céljuk általános, horizontális válságkezelési keretet létrehozni. Amennyiben ezek a kezdeményezések ágazati válságreagálási és felkészültségi keretet foglalnak magukban, ez a keret lex specialisként elsőbbséget élvez az egységes piaci szükséghelyzeti eszközzel szemben.

A Bizottság a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és az 1082/2013/EU határozat (a határokon át terjedő egészségügyi veszélyekről szóló határozat) hatályon kívül helyezéséről szóló rendeletre irányuló javaslatának 24 célja az uniós egészségbiztonsági keret megerősítése, valamint a kulcsfontosságú uniós ügynökségek válsághelyzet-felkészültségi és válságreagálási szerepének megerősítése a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek tekintetében 25 . Elfogadásakor megerősíti majd a felkészültségi és reagálási tervezést, valamint a járványügyi felügyeletet és nyomon követést, fejleszti az adatszolgáltatást és megerősíti az uniós beavatkozásokat.

A Bizottságnak a 851/2004/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslata létrehozta az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot 26 .

A Bizottság az uniós szintű népegészségügyi szükséghelyzet esetén a válság szempontjából releváns egészségügyi ellenintézkedésekkel való ellátás biztosítását szolgáló intézkedések keretéről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslata 27 olyan válságreagálási eszközökről rendelkezik, mint például a közös beszerzés, a vállalkozásokhoz intézett, a termelési kapacitásukra vonatkozó kötelező érvényű információkérések, valamint közegészségügyi válságok esetén közegészségügyi szükséghelyzet kihirdetését követően a gyártósorok átalakítása. Az uniós szükséghelyzet kihirdetése lehetőséget adna a fokozott koordinációra, és lehetővé tenné a válság szempontjából releváns termékek fejlesztését, felhalmozását és beszerzését. A javaslat kiterjed az egészségügyi ellenintézkedésekre is, melyek meghatározásuk szerint a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyre való felkészültséghez és reagáláshoz szükséges emberi felhasználásra szánt gyógyszerek, orvostechnikai eszközök és egyéb termékek és szolgáltatások.

A Bizottság a csipekről szóló európai jogszabályra irányuló javaslatának 28 célja az Unió félvezető-ökoszisztémájának megerősítése. E stratégia egyik fontos pillére egy, a félvezető-ellátás összehangolt nyomon követését és az ellátás terén felmerülő hiányokra való összehangolt reagálást lehetővé tevő mechanizmus létrehozása, melynek célja a jövőbeli ellátási lánc zavarok előrejelzése és az azokra való gyors reagálás egy vészhelyzeti eszköztár segítségével, a tagállamokkal és nemzetközi partnerekkel együttműködésben. A tervezett mechanizmus kifejezetten egy, a félvezetőkkel kapcsolatos lehetséges válságra vonatkozik, és kizárólagos módon alkalmazandó a válság üzemmód aktiválása esetén.

A Bizottság adatmegosztási jogszabályra irányuló javaslata 29 lehetővé teszi a közszektorbeli szervek számára, hogy hozzáférjenek a magánszektor birtokában lévő azon adatokhoz, melyekre kivételes körülmények esetén szükségük van – különösen egy jogi felhatalmazás végrehajtása esetén, amennyiben más módon nem állnak rendelkezésre adatok, vagy szükségállapot (az Unió, egy tagállam vagy egy tagállam egy részének lakosságát hátrányosan érintő rendkívüli helyzet, mely esetében fennáll az életkörülményeket vagy a gazdasági stabilitást érintő súlyos és tartós negatív hatások, illetve az unió vagy a releváns tagállam[ok] gazdasági eszközeit érintő jelentős értékcsökkenés kockázata) esetében.

A Bizottság a Schengeni határellenőrzési kódex módosítására irányuló javaslatának 30 célja közös válaszlépések biztosítása a belső határokon a tagállamok többségét érintő fenyegetések esetén. A javasolt módosítás eljárási biztosítékokat hoz létre a belső határellenőrzések egyoldalú újbóli bevezetése esetén, és a belső határellenőrzések újbóli bevezetése esetén előírja a kockázatcsökkentő intézkedések és egyedi biztosítékok alkalmazását a határon átnyúló régiókban. Ezek az ellenőrzések főként a határt a mindennapi életük során (munka, oktatás, egészségügy vagy családi látogatás miatt) átlépő személyeket érintik, ahogy az a Covid19-világjárvány alatt is beigazolódott. A javaslat támogatja a belső biztonságot vagy a közrendet fenyegető beazonosított veszélyek kezelésére a belső határellenőrzések helyett az alternatív intézkedések fokozott alkalmazását – ilyenek lehetnek például bizonyos feltételek mellett a fokozott rendőri vagy más hatóság által végzett ellenőrzések a határ menti régiókban. A javaslat magában foglalja továbbá annak lehetőségét, hogy a Tanács gyorsan elfogadjon kötelező érvényű szabályokat, melyek népegészségügyi veszély esetén ideiglenes utazási korlátozásokat vetnek ki a harmadik országbeli állampolgárokra a külső határokon. Tisztázza továbbá, milyen intézkedéseket hozhatnak a tagállamok a migránsok harmadik országok által politikai célokból történő instrumentalizálása miatt kialakult helyzetekben az EU külső határainak hatékony igazgatása érdekében.

A Bizottság által 2020 decemberében elfogadott, a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájáról szóló irányelvre irányuló javaslat 31 célja az Unióban alapvetően fontos társadalmi funkciók vagy gazdasági tevékenységek fenntartásához nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtó szervezetek rezilienciájának fokozása. E kezdeményezés célja egy átfogó keret létrehozása, amely támogatja a tagállamokat annak biztosításában, hogy az alapvető szolgáltatásokat nyújtó kritikus fontosságú szervezetek képesek legyenek megelőzni a jelentős zavart okozó eseményeket – például a természeti veszélyeket, a baleseteket vagy a terrorizmust –, valamint védekezni azok ellen, reagálni rájuk, ellenállni nekik, mérsékelni, elnyelni vagy kezelni őket, illetve felépülni belőlük. Az irányelv 11 kulcsfontosságú ágazatra, többek között az energiaágazatra, a közlekedési ágazatra, a bankszektorra és az egészségügyi szektorra terjed ki.

A védelmi beruházási hiányok elemzéséről és a következő lépésekről szóló 2022. május 18-i közös közlemény számos problémát azonosított – beleértve az európai védelmi technológiai és ipari bázis (valamint a globális védelmi technológiai és ipari bázis) a tagállamok közelgő védelmi beszerzési szükségleteinek kezelésére vonatkozó képességét is –, és számos intézkedést bevezetett.

Az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK irányelv felülvizsgálatának összefüggésében a Bizottság meg kívánja vizsgálni, hogy azok a termelési problémák, melyekkel a salátairányelv szabályai a különböző harmonizált rendszerek által lefedett áruk tekintetében foglalkoznak, kezelhetők-e a nem harmonizált áruk összefüggésében, és ha igen, milyen mértékben.

Összhang az Unió külső tevékenységével

Az Európai Külügyi Szolgálat támogatni fogja a főképviselőt a Bizottság alelnökeként betöltendő funkciójának ellátásában, az Unió külső tevékenységeinek a Bizottságon belüli összehangolásában. A főképviselő felügyelete alatt álló uniós küldöttségek az Unió külső képviselőinek funkcióját látják el, és adott esetben segítik a külső párbeszédeket.

Kölcsönhatás más eszközökkel

A Bizottság a technikai támogatási eszköz (TSI) 32 révén támogatja a tagállamokat a természeti vagy ember okozta válságok által az egységes piacra gyakorolt hatások előrejelzésére, valamint az azokra való felkészülésre és reagálásra irányuló reformok kidolgozásában és végrehajtásában.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A javaslat az EUMSZ 114., 21. és 45. cikkére épül.

A válságok összefüggésében az egységes piacra mind az adott válság természetéből fakadó egyedi zavarok és hiányok, mind az áruk, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgásának az adott válság kezelésének céljából esetlegesen bevezetett unión belüli korlátozásai hatást gyakorolhatnak. A kezdeményezés általános célkitűzése azon mechanizmusok és eljárások meghatározása, melyek lehetővé teszik a lehetséges válságokra és az egységes piac megfelelő működésének zavaraira való felkészülést és azok kezelését. Az intézkedések célja továbbá, hogy minimalizálják a szabad mozgás Unión belüli akadályait válság idején. Míg az áruk szabad mozgására és a szolgáltatásnyújtás szabadságát a belső piacra vonatkozó jogalap fedi le, a személyek szabad mozgására vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban a rendeletnek ezenfelül az EUMSZ 21. és 45. cikkére is támaszkodnia kell. Az egységes piac ellátási láncait érintő válság esetén intézkedéseket kell hozni a beazonosított hiányok kezelése, valamint a válság szempontjából releváns áruk és szolgáltatások az Unió teljes területén való rendelkezésre állásának biztosítása céljából.

Számos, e javaslatban foglalt intézkedés eltér a meglévő uniós harmonizációs jogszabályoktól vagy kiegészíti azokat az általános belső piaci jogalap alapján. Az olyan intézkedések, mint például a válság szempontjából releváns árukra és szolgáltatási tevékenységekre vonatkozó termelési kapacitás bővítésének elősegítése, az engedélyezési eljárások felgyorsítása, a megrendelések előnyben részesítése, valamint a stratégiai tartalékok képzése és elosztása, mind rendkívüli jellegűek, és céljuk a jövőbeli válságokra való következetes reagálás, valamint az egységes piac széttagolódásának megelőzése. Az egységes piac működését fenyegető jelentős veszély fennállása, valamint a stratégiai fontosságú áruk súlyos hiányai vagy kivételesen nagy kereslete esetén a válság szempontjából releváns termékek rendelkezésre állásának biztosítására irányuló uniós szintű intézkedések – például a stratégiai tartalékok vagy a kiemelt fontosságú megrendelések – az egységes piac rendes működésének helyreállása szempontjából nélkülözhetetlennek bizonyulhatnak. Ezek az intézkedések fokozatos, többlépéses megközelítést alkalmaznak, míg a kötelezőbb érvényű intézkedések alkalmazására csak abban az esetben kerül sor, ha a gazdasági szereplők tétlenül nézik az adott válságot.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az egységes piacon a gazdasági tevékenységek rendkívül integráltak. A különböző tagállamokban megtalálható vállalatok, szolgáltatók, ügyfelek, fogyasztók és munkavállalók közötti, a szabad mozgáshoz való jogaikra támaszkodó interakciók egyre gyakoribbak. A múltbeli válságokkal kapcsolatos tapasztalatok rámutattak, hogy a termelési kapacitás Unión belüli eloszlása gyakran egyenlőtlen. Ezzel párhuzamosan egy válság esetén a válság szempontjából releváns áruk vagy szolgáltatások iránt az Unió területén jelentkező kereslet is egyenlőtlen lehet, mivel egyes uniós régiók aránytalanul sebezhetőek és kiszolgáltatottak az ellátási láncok zavarainak. Ilyenek különösen az Unió legkülső régiói 33 , melyek az európai kontinenstől több ezer kilométer távolságban találhatók. Az egységes piac zökkenőmentes és zavartalan működése nem biztosítható egyoldalú nemzeti intézkedések révén. Mi több, még ha a tagállamok által egyénileg elfogadott intézkedések képesek lennének is arra, hogy nemzeti szinten bizonyos mértékben kezeljék a válságból eredő hiányokat, valószínűsíthetően akkor is tovább súlyosbítanák az adott válságot az Unióban azzal, hogy további akadályokkal korlátoznák a hiány által már amúgy is érintett termékek szabad mozgását, és/vagy további terheket rónának azokra.

Az egységes piac működésére vonatkozó szabályok bevezetése az EU és a tagállamok közötti megosztott hatáskörbe tartozik. Számos, különböző vonatkozásokat szabályozó uniós keret áll már rendelkezésre, mely a valamennyi tagállam teljes területén alkalmazandó, következetes szabályok meghatározásával hozzájárul az egységes piac zökkenőmentes működéséhez. A fennálló uniós keretek azonban általában az egységes piac mindennapi működését érintő szabályokat határoznak meg, nem pedig konkrét válságforgatókönyvekre vonatkoznak. Jelenleg nem létezik olyan, például a vészhelyzeti tervezéssel, a válság előrejelzésével és elemzésével, valamint a válságreagálási intézkedésekkel foglalkozó horizontális szabály- és mechanizmusrendszer, mely a teljes egységes piacon, valamennyi gazdasági szektorban következetesen alkalmazandó.

A szükséghelyzeti eszköz célja a határokon átívelően és/vagy kifejezetten a határ menti régiókban fontos hatást gyakorló, az egységes piac működését fenyegető válságok előrejelzésére, valamint az azokra való felkészülésre és reagálásra vonatkozó összehangolt megközelítés biztosítása azokban a helyzetekben, amelyekben még nem létezik uniós eszköz, vagy amelyekben a meglévő eszközök nem határoznak meg a válság szempontjából releváns rendelkezéseket. A rendkívüli és éberségi intézkedések a teljes egységes piacon való bevezetése elősegítheti a válaszintézkedések összehangolását válság esetén. Ezenfelül az ilyen intézkedéseket a válság során kiegészítheti a Bizottság és a tagállamok közötti hatékony és eredményes koordináció és együttműködés, melynek célja annak biztosítása, hogy a válság kezeléséhez legmegfelelőbb intézkedésekre kerüljön sor.

Az egységes piaci szükséghelyzeti eszköznek nem célja a válság esetén kizárólagosan alkalmazandó uniós szintű rendelkezések részletes meghatározása. Az eszköz ehelyett az uniós szinten meghozott rendelkezések lehetséges kombinációinak következetes alkalmazását, valamint a tagállami szinten meghozott intézkedésekkel való összehangolásra vonatkozó szabályokat hivatott meghatározni és biztosítani. E tekintetben fontos, hogy az uniós szinten az egységes piaci szükséghelyzeti eszköz alapján meghozandó intézkedések össze legyenek hangolva a tagállamok által elfogadott válaszintézkedésekkel, és kiegészítsék azokat. E koordináció és komplementaritás biztosítása érdekében az egységes piaci szükséghelyzeti eszköz meghatározza azokat a konkrét intézkedéseket, amelyek bevezetésétől a tagállamoknak tartózkodniuk kell az egységes piaci szükséghelyzet uniós szintű aktiválása esetén.

Ebben az összefüggésben ezen eszköz uniós hozzáadott értékét az egységes piacot érő nyomás esetén a Bizottság és a tagállamok közötti gyors és strukturált kommunikációt, koordinációt és információcserét lehetővé tevő mechanizmusok meghatározása, valamint a meglévő mechanizmusok felgyorsítását és a válsághelyzetekre vonatkozó új, célzott eszközök létrehozását célzó szükséges intézkedések átlátható és inkluzív meghozatalának lehetősége jelenti. Emellett az eszköz biztosítaná azt is, hogy valamennyi tagállamban a szabad mozgáshoz való jogaikra támaszkodó vállalkozások és a polgárok rendelkezésére álljanak a vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatos megfelelő információk, ezáltal pedig garantálná az átláthatóságot is a teljes belső piacon. Mindez növeli a jogbiztonságot, ami lehetővé teszi az érintettek számára, hogy megalapozott döntést hozhassanak.

Az e területen meghozott intézkedés további előnye az Uniónak az uniós ipar versenyképességének fenntartásához szükséges rezilienciát biztosító eszközökkel való ellátása lenne egy olyan helyzetben, amelyben a nemzetközi partnereink és versenytársaink már az ellátási láncok zavarainak strukturált nyomon követését, és a lehetséges válaszintézkedések, például a stratégiai tartalékok elfogadását lehetővé tevő jogi eszközökre tudnak támaszkodni.

•Arányosság

Az ebben a rendeletben foglalt intézkedéseket gondosan úgy alakították ki, hogy azok ne lépjék túl a kitűzött cél eléréséhez – azaz az egységes piac zökkenőmentes és zavartalan működésének biztosításához – szükséges mértéket. Az intézkedések kiegészítik a tagállamok által megtett lépéseket, amennyiben a rendelet céljai nem érhetők el a tagállamok fellépésével. Szem előtt tartják, hogy a gazdasági szereplőknek képesnek kell lenniük a szokásos üzleti kockázatok kezelésére, rendelkezniük kell saját vészhelyzeti tervekkel, és kezdeményezéseket kell tenniük az ellátási láncokkal kapcsolatos problémák megoldására. Ezt különösen a Bizottságnak a gazdasági szereplőkkel a kötelező erejű egységes piaci szükséghelyzeti intézkedésekhez, például a kötelező érvényű információkérésekhez és a kiemelt fontosságú megrendelésekhez való folyamodás előtt folytatandó konzultációra vonatkozó kötelezettsége biztosítja.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Az egységes piaci szükséghelyzeti eszközre irányuló kezdeményezés európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat formájában kerül előterjesztésre. Tekintettel arra, hogy a rendeletekben foglalt rendelkezéseket a tagállamoknak nem szükséges átültetniük a saját nemzeti jogszabályaikba, ez a specifikus jogi eszköz biztosítaná a rendelkezések következetes alkalmazását.

A javasolt rendelet az egységes piac átláthatóságára vonatkozó irányelvet és a szolgáltatási irányelvet kiegészítő, a szükséghelyzeti üzemmód esetén alkalmazandó eljárásokat vezet be. A rendelet tisztázza a vonatkozó jogi keretek közötti kapcsolatot, de nem módosítja a vonatkozó jogi kereteket.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

A 2679/98/EK rendelet (a továbbiakban: az eperrendelet) – amely válaszmechanizmust hoz létre az áruk tagállamok közötti szabad mozgását gátló olyan akadályok kezelésére, amelyek valamely tagállamnak tulajdoníthatók, súlyos zavart okoznak, és azonnali fellépést kívánnak meg – hatályát veszti. A 2019 októberében véglegesített, külső tanulmány által alátámasztott értékelése alapján ezt a mechanizmust ritkán alkalmazzák, és információcsere-rendszere nem kielégítő, mivel túlságosan lassú és elavult 34 .

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció

Az érdekeltek túlnyomó többsége egyetért abban, hogy válsághelyzetekben szükséges a szabad mozgás biztosítása, valamint a nagyobb átláthatóság és koordináció. Az érdekelt felek által bemutatott tapasztalatok többsége a Covid19-válságból származik. A válság szempontjából releváns áruk rendelkezésre állásának biztosítását illetően a tagállamok támogatásukat fejezték ki az olyan intézkedésekkel kapcsolatban, mint például a közbeszerzések koordinálása, a gyorsított megfelelőségértékelés és a jobb piacfelügyelet. Számos tagállam azonban aggodalmát fejezte ki a válsághelyzetekre való felkészültségre irányuló átfogó intézkedések közelgő válság hiányában, célzott ellátási láncok azonosítása nélkül történő beépítésével kapcsolatban. Bár egyes üzleti érdekeltek aggodalmukat fejezték ki a gazdasági szereplőket célzó, kötelező érvényű intézkedésekre vonatkozóan, mások támogatásuknak adtak hangot a jobb koordinációt és átláthatóságot, a munkavállalók szabad mozgását biztosító intézkedéseket, a nemzeti intézkedések gyorsított bejelentését, az európai szabványok kidolgozásának és közzétételének gyorsított eljárásait, az uniós és nemzeti egyablakos tájékoztató pontokat, valamint a szakértőknek szóló vészhelyzeti szimulációkat illetően.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A hatásvizsgálat kidolgozásához felhasznált bizonyítékok és adatok a következőket foglalták magukban:

–az EP IMCO bizottságának kérésére elvégzett, „A Covid19 hatása a belső piacra” elnevezésű tanulmány,

–a 2679/98/EK „eperrendelet” és az azt alátámasztó külső tanulmány értékelése,

–az új jogszabályi keret értékelése,

–a meglévő vagy javasolt uniós válságreagálási kezdeményezések és mechanizmusok előkészítésének összefüggésében, többek között konzultációs tevékenységek vagy hatásvizsgálati tanulmányok keretében összegyűjtött releváns információk és/vagy a bizonyítékok (pl. az adatmegosztási jogszabály, az egységes piaci információs eszköz, az uniós közegészség-védelmi keret, a Schengeni határellenőrzési kódex, a „Vészhelyzeti terv az élelmiszer-ellátás és élelmezésbiztonság válság idején történő biztosítása érdekében”, az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus [PCR], „A közlekedésre vonatkozó vészhelyzeti terv”, az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendelet, a Tanács a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről szóló (EU) 2020/1475 ajánlása és annak módosításai),

–a korábbi válságok által az egységes piac működésére gyakorolt hatásokról szóló tanulmányok és szakirodalom, valamint a releváns érdekelt felek által kidolgozott, meglévő állásfoglalások és egyéb dokumentumok,

–újságcikkek és sajtóanyagok.

A hatásvizsgálat ezenfelül a konzultációs tevékenységek keretében megszerzett információkra támaszkodott, ahogy azt a Hatásvizsgálat 2. mellékletében foglalt összegző jelentés is részletezi.

A jelentést alátámasztó bizonyítékok köre a véleményezési felhívásra és a nyilvános konzultációra érkezett válaszok alacsony száma, valamint az alátámasztó vizsgálat hiánya miatt erősen korlátozott. E helyzet orvoslása érdekében a Bizottság 2022. május 6-án az érdekelt felek részvételével zajló munkaértekezletet tartott, melyen számos érdekelt fél részt vett, valamint célzott konzultációkat folytatott, különösen a tagállamokkal és az érdekelt felekkel.

•Hatásvizsgálat

A Bizottság a minőségi jogalkotásra vonatkozó politikájával összhangban hatásvizsgálatot végzett 35 . A hatásvizsgálat három, a vészhelyzeti tervezési, az éberségi és a szükséghelyzeti üzemmódhoz kapcsolódó tervezési irányítási szervet és keretet létrehozó szakpolitikai alternatívát értékelt. Mind az egységes piaci éberségi üzemmód, mind az egységes piaci szükséghelyzeti üzemmód konkrét kritériumok és kiváltó mechanizmusok alapján kerül aktiválásra. Az eszköztárban megtalálható bizonyos intézkedésekhez további aktiválás szükséges.

A releváns ágazatspecifikus jogszabályok problémaforrásainak és hiányosságainak elemzése alapján az intézkedések különböző esetekben (minden esetben, az éberségi üzemmódban és a szükséghelyzeti üzemmódban) alkalmazandó blokkokba történő csoportosításával nyolc, intézkedéseket tartalmazó építőelem került meghatározásra. Mindegyik építőelem esetében sor került három, a nem jogalkotási intézkedésektől (1. megközelítés) a hibrid megközelítésen (2. megközelítés) át az átfogó jogalkotási keretig (3. megközelítés) terjedő szakpolitikai megközelítés elemzésére. Az elemzés alapján mindegyik építőelembe belekerült egy vagy több megközelítés, melyek kombinációjából három realisztikus, a politikai ambíciók és az érdekeltek részéről tanúsított támogatás különböző szintjeit tükröző szakpolitikai alternatíva jött létre:

A hatásvizsgálat nem mutatott be előnyben részesített alternatívát, hanem szakpolitikai döntésnek hagyta meg az alternatíva kiválasztását. A jogi javaslatban kiválasztott intézkedések a 8. építőelem kivételével valamennyi építőelem esetében a 3. szakpolitikai alternatívának felelnek meg. A 8. blokk esetében az 1. szakpolitikai alternatíva (a termelés bővítésére vonatkozóan), a 2. szakpolitikai alternatíva (a felhalmozott termékkészletek elosztására és az engedélyezési eljárások felgyorsítására vonatkozóan), valamint a 3. szakpolitikai alternatíva (a vállalkozások a kiemelt fontosságú megrendelések elfogadására és előnyben részesítésére, továbbá a válság szempontjából releváns információk benyújtására vonatkozó kötelezettségére vonatkozóan) kombinációja került kiválasztásra.

A Bizottság 2022. június 15-én benyújtotta a hatásvizsgálatot a Szabályozói Ellenőrzési Testületnek. A Szabályozói Ellenőrzési Testület kedvezőtlen véleményt adott, és kiemelte különösen 1. az előre látható egységes piaci szükséghelyzettel kapcsolatos világos és részletes tájékoztatás szükségességét, beleértve annak fogalommeghatározását, létrehozásának és megszüntetésének kritériumait és döntéshozatali mechanizmusait, valamint a szükséghelyzet során végrehajtott intézkedéseket is; 2. a szakpolitikai alternatívák által gyakorolt hatás alapos értékelésének szükségességét; valamint 3. annak szükségességét, hogy a szakpolitikai megközelítéseken túl bemutatásra kerüljenek a releváns szakpolitikai alternatívák alternatív kombinációi, valamint hogy az összehasonlítás összefüggésbe kerüljön a hatások elemzésével. E ténymegállapítások orvoslása érdekében a Bizottság megadta az egységes piaci szükséghelyzet világos fogalommeghatározását, meghatározta a kritériumokat és a döntéshozatali mechanizmusokat, bemutatta az SMEI három működési módját, és meghatározta, melyik üzemmód esetében az SMEI melyik építőelemei kerülnének aktiválásra. Részletesebben kifejtette továbbá a hatások értékelését, hogy az a hatások több típusára, azaz a kulcsfontosságú érdekelt felekre (a vállalkozásokra, a tagállamokra és a Bizottságra) gyakorolt gazdasági hatásokra, a versenyképességre, a versenyre és a nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásokra is kitérjen, valamint meghatározta, mely hatások következnének be azonnal, és melyek várhatóak az éberségi és a szükséghelyzeti üzemmódban. A hatásvizsgálat meghatározta továbbá az egyes építőelemek három szakpolitikai alternatíváját a különböző megközelítések kombinációja alapján, értékelte ezen alternatívák hatásait, és kiterjesztette az alternatívák összehasonlítását az arányosság és a szubszidiaritás területére.

A Bizottság 2022. július 29-én benyújtotta a felülvizsgált hatásvizsgálatot a Szabályozói Ellenőrzési Testületnek. A Bizottság ezt követően a testülettől észrevételekkel ellátott kedvező véleményt kapott. Ezek az észrevételek az egységes piac működését potenciálisan befolyásoló válságok különböző típusai további vizsgálatának, az EUMSZ 4. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott lehetséges intézkedésekkel való kölcsönhatás egyértelműbb meghatározásának, valamint egyes javasolt intézkedések a szubszidiaritás és az arányosság tekintetében való megfelelő indokolásának szükségességére vonatkoztak. E megjegyzések orvoslása érdekében a szöveg kiegészült a lehetséges jövőbeli válságok hatásaira vonatkozó utalásokkal, jobban bemutatta az EUMSZ 4. cikkének (2) bekezdése szerinti lehetséges intézkedésekkel való kölcsönhatást, és a szükséghelyzeti üzemmód keretében előirányzott kötelező erejű intézkedésekkel kapcsolatos további részleteket is magába foglalt.

A Szabályozói Ellenőrzési Testület ajánlásainak a hatásvizsgálati jelentésben való megjelenítésére vonatkozó további információk a hatásvizsgálat 1. mellékletének 3. pontjában találhatók.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A Bizottság Célravezető és hatásos szabályozás programja (REFIT) szerint minden olyan kezdeményezésnek, amelynek célja a meglévő uniós jogszabályok módosítása, a kitűzött szakpolitikai célkitűzések egyszerűsítésére és hatékonyabb megvalósítására (azaz a szükségtelen szabályozási költségek csökkentésére) kell törekednie.

A javaslat az egységes piaci szükséghelyzetek kezelésére szolgáló intézkedésekből álló eszköztárat biztosít, mely magában foglal minden esetben alkalmazandó intézkedéseket, valamint egyes, kizárólag az éberségi vagy a szükséghelyzeti üzemmódban alkalmazható, külön aktiválandó intézkedéseket is. A vállalkozások és a polgárok számára nem keletkeznek azonnali hatállyal és az egységes piac rendes működése során alkalmazandó adminisztrációs költségek.

A kkv-k számára valószínűsíthetően jelentős hatással és potenciális költségekkel járó intézkedések – különösen a kötelező érvényű információkérések, a termelés bővítésére és a kiemelt fontosságú megrendelések elfogadására vonatkozó kérelmek, valamint más hasonló intézkedések – esetében ezek további aktiválása során a Bizottság elvégzi azok hatásának és arányosságának konkrét elemzését és értékelését, különös tekintettel a kkv-kra gyakorolt hatásukra. Ez az értékelés az ezen konkrét intézkedések – bizottsági végrehajtási jogi aktus által történő – további aktiválási folyamatának részét fogja képezni (a vészhelyzeti üzemmód általános aktiválásán felül). A válság, valamint az érintett stratégiai fontosságú ellátási láncok és a válság szempontjából releváns termékek jellegétől függően a kkv-k esetében egyedi könnyítések biztosíthatók. Bár a mikrovállalkozásokat nem lehet teljes mértékben kivonni az olyan intézkedések hatálya alól, mint például a kötelező érvényű információkérések, mivel ezek a vállalkozások a válságok során kritikus fontosságú, speciális és egyedülálló szakértelemmel vagy szabadalmakkal rendelkezhetnek, az egyedi könnyítések között szerepelnek majd többek között egyszerűsített felmérési tervek, kisebb terhet jelentő adatszolgáltatási követelmények, valamint az adott válság sürgősségének szem előtt tartásával meghatározott hosszabb válaszadási határidők.

A 2679/98/EK rendelet (a továbbiakban: az eperrendelet) – amely válaszmechanizmust hoz létre az áruk tagállamok közötti szabad mozgását gátló olyan akadályok kezelésére, amelyek valamely tagállamnak tulajdoníthatók, súlyos zavart okoznak, és azonnali fellépést kívánnak meg – hatályát veszti. Ez a jogi keret egyszerűsítéséhez vezet.

•Alapvető jogok

Ez a rendelet, és különösen a kiemelt fontosságú megrendelések, valamint a gyártósorok átalakítását és a termelési kapacitás bővítését elősegítő intézkedések befolyásolják az egységes piacon az egységes piaci szükséghelyzet során tevékenységet folytató gazdasági szereplők az Európai Unió Alapjogi Chartájának 16. cikkében foglalt vállalkozási szabadságát. Ezeket a korlátozásokat gondosan a társadalom alapvető érdekeihez igazították, és egyensúlyba hozták azokkal. A kiemelt fontosságú megrendelésekre vonatkozó rendelkezések számos óvintézkedést előírnak az ilyen megrendelések hatálya alá tartozó gazdasági szereplők számára a korlátozás szigorúságának kiegyensúlyozása érdekében.

A gazdasági szereplőknek küldött információkérés a gazdasági szereplők üzleti titkait és más érzékeny információit is érintheti. A rendelet ugyanakkor biztosítékokat és garanciákat ír elő arra vonatkozóan, hogy az ilyen információkérésekre kizárólag olyan esetben kerülhet sor, amikor a releváns információk nélkülözhetetlenek az egységes piaci szükséghelyzet megoldásához, és nem szerezhetők be önkéntes alapon vagy nyilvánosan hozzáférhető forrásokból, valamint arra vonatkozóan, hogy a megszerzett információkat gondosan, a titoktartás biztosításával és az érzékeny üzleti adatok bizalmasságának fenntartásával kell kezelni. Ezek a korlátozások ezért arányosak és indokoltak.

Végezetül a gazdasági szereplőkhöz intézett kötelező érvényű információkérések, valamint a kiemelt fontosságú megrendelések megsértése esetén előirányzott szankciók a tulajdonhoz való, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17. cikkében foglalt jog korlátozására irányulnak. Tekintettel arra, hogy a pénzbírságok összege kellő visszatartó erejű, de nem túlzott szinten került rögzítésre, alkalmazásuk időtartama pedig korlátozott, továbbá fennáll a lehetőség azoknak az Európai Unió Bírósága előtt való megtámadására, megállapítható, hogy azok a tulajdonhoz való jog arányos és indokolt korlátozásainak minősülnek.

A rendelet tiszteletben tartja a Charta 47. cikkében foglalt, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot. Megerősíti az információkérésekkel és kiemelt fontosságú megrendelésekkel érintett gazdasági szereplők ahhoz való jogát, hogy jogaik védelme érdekében az Európai Unió Bíróságához forduljanak, és lehetőséget biztosít arra, hogy ezt megelőzően a Bizottság ezen kéréseit közigazgatási eljárások keretében támadják meg.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslatok költségvetési vonzata a három kiadási kategóriával áll kapcsolatban. A Bizottságon belüli személyzet ismétlődő költségeire elvben az „Igazgatási kiadások” fejezet nyújtana fedezetet, míg a tervezett képzési tevékenységek és az értesítési rendszerhez használt informatikai eszköz szükséges kibővítésének költségeit az Egységes piac program fedezné. A jelenlegi keretek között a vészhelyzeti üzemmóddal, nevezetesen a stratégiai tartalékok képzésével, a biztonságos ellátással, például a stratégiai fontosságú áruk és szolgáltatások, valamint a válság szempontjából releváns áruk beszerzésével vagy a kiemelt fontosságú megrendelésekkel kapcsolatos költségeket kizárólag a tagállamok viselnék, az uniós forrásokra ezek nem lennének hatással. A Bizottságban a válság bekövetkezése kapcsán felmerülő további irányítási költségekre – melyek természetükből adódóan kiszámíthatatlanok – elvben az 1. fejezetbe (Egységes piac, innováció és digitális gazdaság) és/vagy a 7. fejezetbe (Igazgatási kiadások) tartozó uniós források belső átcsoportosítása biztosít fedezetet.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A Bizottság a jogalkotási aktus alkalmazásának napját követően öt évvel értékeli e jogalkotási kezdeményezés hatékonyságát, eredményességét, következetességét, relevanciáját és uniós hozzáadott értékét, és a főbb megállapításokról szóló jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának. A Bizottság az értékelő jelentés alapján javaslatot tehet az egységes piaci szükséghelyzeti eszköz javításának módjával kapcsolatban.

A jelen rendelet alapján kiállított valamennyi szerződés és finanszírozási megállapodás vonatkozásában konzultációt kell folytatni az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) annak biztosítása érdekében, hogy a csalásellenes záradékok megfelelően beépítésre kerüljenek azokba.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az SMEI célja átfogó felkészültségi és válságreagálási struktúra létrehozása, mely a következő fő elemeket foglalja magában:

–tanácsadó csoport,

–vészhelyzeti tervezési keret,

–egységes piaci éberségi keret,

–egységes piaci szükséghelyzeti keret.

1.A tanácsadó csoport

E csoport szerepe a Bizottságnak nyújtott tanácsadás a válság által az egységes piacra gyakorolt hatás megelőzéséhez vagy kezeléséhez szükséges megfelelő intézkedésekkel kapcsolatban. A csoport részt vehet továbbá az egységes piaci éberségi és szükséghelyzeti üzemmód aktiválásában, valamint azok hatályának meghatározásában, és elemezheti az önkéntes alapon és kötelező érvényű intézkedés útján többek között a gazdasági szereplőktől összegyűjtött, releváns információkat. Ez a központi szerv a tagállamok egy-egy, az egységes piaccal kapcsolatos ügyek terén szakértelemmel rendelkező képviselőjéből mint állandó tagokból, valamint a válság szempontjából releváns egyéb szerveket, például a Tanács politikai szintű integrált válságelhárítási csoportját, az egészségügyi válságtanácsot, az Egészségügyi Biztonsági Bizottságot, az Európai Félvezető Testületet, az európai élelmezésbiztonsági válságokra való felkészültséggel és reagálással foglalkozó szakértői csoportot stb. képviselő megfigyelőkből áll. Az üléseket a Bizottság szervezi és vezeti.

2.A vészhelyzeti tervezés kerete

Rendes gazdasági körülmények között, amikor az egységes piacon nem okozott egy hirtelen esemény súlyos zavart, és ilyen helyzet nem is várható, a piaci erők biztosítják a vállalkozások és az egységes piac megfelelő működését. A vészhelyzeti tervezés kerete, melyhez nem szükséges aktiválási lépés, a következőket foglalja magában:

a)a válságkezelési protokollokra és válsághelyzeti kommunikációra, valamint a Bizottság, a tagállamok és a releváns uniós szintű szervek közötti, kellő időben történő együttműködés és információcsere biztosítására irányuló képzésekre és szükséghelyzeti szimulációkra, továbbá az egységes piaci szükséghelyzetek lehetséges forgatókönyveivel kapcsolatos képzésekre és gyakorlatokra vonatkozó szabályok;

b)a korai előrejelző rendszer eseti riasztásai bármely olyan eseményt illetően, amely jelentős/súlyos zavart okoz(hat) az egységes piac működésében, valamint az áruk ás szolgáltatások ellátási láncaiban. A zavar jelentősége vagy súlyossága olyan, előre meghatározott paraméterek figyelembevételével kerülnek megállapításra, mint például az érintett gazdasági szereplők száma, a zavar által érintett földrajzi terület vagy a zavar időtartama.

3.Az egységes piaci éberség kerete

Ez az olyan jelentős események által gyakorolt hatások kerete, amelyek még nem fokozódtak teljes körű egységes piaci szükséghelyzetté. Aktiválása abban az esetben szükséges, ha egy bekövetkező esemény képes jelentős zavart okozni a nem diverzifikálható és nem helyettesíthető inputoktól függő stratégiai fontosságú áruk és szolgáltatások ellátási láncaiban, vagy az adott áruk és szolgáltatások súlyos hiányára utaló első jeleket vált ki. Ez a keret többek között a következő intézkedéseket foglalja magában:

a)a vészhelyzeti tervezési keretben hivatkozott uniós szintű kockázatértékelésben beazonosított azon stratégiai fontosságú áruk és szolgáltatások ellátási láncainak nyomon követése, melyek esetében egy adott esemény bekövetkezése esetén jelentős zavar keletkezhet az ellátás terén. Ezt a nyomon követést a tagállamok az önkéntes alapú, a kiválasztott, stratégiai fontosságú áruk és szolgáltatások rendelkezésre állását befolyásoló tényezőkkel (pl. termelési kapacitás, készletek, a beszállítók korlátai, a diverzifikációs és helyettesítési lehetőségek, a keresleti feltételek, a szűk keresztmetszetek) kapcsolatos, a stratégiai fontosságú áruk és szolgáltatások releváns ellátási lánca mentén aktív valamennyi szereplőnek, és minden más, a tagállam nemzeti területén letelepedett érdekelt félnek megküldött információkérések alapján végzik el;

b)stratégiai tartalékok képzése, mely intézkedés egy további bizottsági végrehajtási jogi aktus révén elvégzett további aktiválás függvénye. A Bizottság a tagállamok által fenntartandó stratégiai tartalékokra vonatkozó egyedi és nem kötelező érvényű célokat felsoroló listákat állíthat fel. A tagállamok a szolidaritás szellemében közösen eljárva mindent megtesznek annak érdekében, hogy kialakítsák a stratégiai fontosságúnak minősített áruk stratégiai tartalékait. A Bizottság kivételes körülmények között saját kezdeményezésére vagy 14 tagállam általi felkérése esetén felmérheti az ilyen áruk stratégiai tartalékainak képzését célzó további intézkedések meghozatalának szükségességét. Ezen, objektív adatokkal alátámasztott értékelést követően a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el, mellyel kötelező erejűvé teszi az egy vagy több tagállam számára előírt egyedi célt;

c)közbeszerzések: i. stratégiai fontosságú áruk és szolgáltatások a Bizottság által a tagállamok nevében való beszerzése, valamint ii. stratégiai fontosságú áruk és szolgáltatások a tagállamok általi beszerzése.

4.Az egységes piaci szükséghelyzeti keret

Az egységes piaci szükséghelyzet aktiválása azonnal aktiválja számos szükséghelyzeti intézkedés, köztük a következők alkalmazását:

a)az átláthatóságot javító intézkedések: a tagállamok arra vonatkozó kötelezettsége, hogy bejelentsenek minden, a válság szempontjából releváns árukkal és szolgáltatásokkal, valamint stratégiai fontosságú árukkal és szolgáltatásokkal, továbbá a személyek szabad mozgásának a válság szempontjából releváns korlátozásaival kapcsolatos intézkedéstervezetet, ezen intézkedések indokolásával együtt;

b)a szabad mozgást helyreállító és elősegítő intézkedések: a szabad mozgás egységes piaci szükséghelyzet esetén való korlátozásainak általános követelményei (a kulcsfontosságú alapelvek listája), valamint a tiltott korlátozásokra vonatkozó rendelkezések;

c)a szabad mozgáshoz való jogok az egységes piaci szükséghelyzet során való korlátozásának tilalma, mely előírja a tagállamok számára, hogy tartózkodjanak például a válság szempontjából releváns áruk vagy szolgáltatások unión belüli kiviteli tilalmának bevezetésétől, vagy a termékek vagy szolgáltatások bármely olyan kiviteli korlátozásától, amely:

–akadályozza azok szabad mozgását,

–zavart okoz az ellátási láncaikban, valamint

–az egységes piacon felmerülő hiányokat okoznak, vagy fokozzák azokat;

d)közbeszerzések: i. a válság szempontjából releváns áruk a Bizottság által a tagállamok nevében való beszerzése, valamint ii. a válság szempontjából releváns áruk a tagállamok általi beszerzése;

e)a válság szempontjából releváns áruk rendelkezésre állását és ellátását biztosító intézkedések:

–a válság szempontjából releváns árukra vonatkozó meglévő termelési kapacitások bővítésének vagy átalakításának, valamint az új termelési kapacitások létrehozásának elősegítése,

–a tevékenységekkel kapcsolatos meglévő termelési kapacitások bővítésének, valamint az új kapacitások létrehozásának elősegítése,

–a szabályozásbeli rugalmasságot biztosító intézkedések bevezetése, beleértve az engedélyezést is, melynek célja a válság szempontjából releváns áruk termelésének és forgalomba hozatalának elősegítése;

f)a stratégiai tartalékok célzott és összehangolt elosztása.

A Bizottság javasolhatja a tagállamok számára az uniós stratégiai tartalékok elosztását, illetve amennyiben azok nem állnak rendelkezésre vagy nem kielégítőek, a tagállamok stratégiai tartalékainak célzott elosztását, amennyiben megbízható és konkrét bizonyítékok igazolják a válság szempontjából releváns áruk ellátási láncainak komoly zavarait, amelyek a stratégiai fontosságú áruk súlyos hiányát eredményezhetik többek között az ilyen zavaroknak különösen kiszolgáltatott földrajzi területeken, például az Unió legkülső régióiban;

g)további aktiválást igénylő kivételes vészhelyzeti intézkedések:

–a gazdasági szereplőknek küldött információkérés.

A Bizottságnak a válság szempontjából releváns áruk vagy szolgáltatások súlyos hiánya vagy ennek közvetlen veszélye esetén szükség szerint és a kijelölt tanácsadó csoporttal folytatott konzultációt követően fel kell kérnie a válság szempontjából releváns ellátási láncokban tevékenységet folytató gazdasági szereplőket képviselő szervezeteket vagy szükség esetén az egyes gazdasági szereplőket arra, hogy szolgáltassanak célzott információkat a Bizottságnak a termelési kapacitásukról és az ellátási lánc aktuális zavarairól.

A Bizottságnak a gazdasági szereplőknek vagy a gazdasági szereplőket képviselő szervezeteknek küldött célzott információkéréseken alapuló, összesített információkat be kell mutatnia a kijelölt tanácsadó csoportnak,

–kiemelt fontosságú megrendelések.

Első lépésként a Bizottság felkérheti a gazdasági szereplőket, hogy fogadjanak el és részesítsenek előnyben egy, a válság szempontjából releváns áruk előállításához szükséges alapanyagra vonatkozó megrendelést, vagy a válság szempontjából releváns áruk mint végtermékek termelésére vagy szállítására vonatkozó megrendeléseket.

Második lépésként a Bizottság kivételes körülmények között saját kezdeményezésére vagy 14 tagállam általi felkérése esetén felmérheti az ilyen árukra vonatkozó kiemelt fontosságú megrendelések alkalmazásának szükségességét és arányosságát, figyelembe véve a gazdasági szereplő helyzetét és a potenciálisan érintett feleket. Ezen értékelést követően a Bizottság végrehajtási jogi aktus keretében előírhatja egy gazdasági szereplő számára, hogy fogadja el és részesítse előnyben a válság szempontjából releváns áruk előállításához szükséges alapanyagra vonatkozó megrendeléseket, vagy a válság szempontjából releváns árukra mint végtermékekre vonatkozó megrendeléseket. A gazdasági szereplők 10 munkanapon belül megtagadhatják e kötelezettség elfogadását, és kellően alátámasztott magyarázatot adhatnak erre. A Bizottság ezt az indokolást vagy annak egy részét nyilvánosságra hozhatja. Elfogadása esetén a kötelezettség elsőbbséget élvez minden, a magánjog vagy a közjog szerinti teljesítési kötelezettséggel szemben,

–a Bizottságnak figyelembe kell vennie az eset körülményeit, beleértve a szükségesség és az arányosság elvét is. A kiemelt fontosságú megrendelést méltányos és észszerű áron kell megrendelni; harmonizált termékjogszabályok célzott kiigazítása.

b)Ez az intézkedés az egységes piaci szükséghelyzet összefüggésében lehetővé teszi a válság szempontjából releváns, beazonosított áruk forgalomba hozatalának felgyorsítását a megfelelőségértékeléssel, a közös műszaki leírások elfogadásával és a piacfelügyelettel kapcsolatos vészhelyzeti eljárások bevezetése révén.

2022/0278 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az egységes piaci szükséghelyzeti eszköz létrehozásáról és a 2679/98/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114., 21. és 45. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 39 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 40 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A számos múltbeli válság, és különösen a Covid19-világjárvány kezdeti időszaka rámutatott arra, hogy az ilyen válságok komoly hatást tudnak gyakorolni a belső piacra (más néven az egységes piacra) és annak ellátási láncaira, és a megfelelő válságreagálási eszközök és koordinációs mechanizmusok vagy nem léteznek, vagy nem terjednek ki az egységes piac minden vonatkozására, vagy nem teszik lehetővé az ilyen hatásokra kellő időben való reagálást.

(2)Az Unió nem volt kellően felkészülve a válság szempontjából releváns nem gyógyászati áruk, például az egyéni védőeszközök hatékony gyártásának, beszerzésének és elosztásának biztosítására – különösen a Covid19-világjárvány kezdeti időszakában –, és a Bizottság által az egységes piac működésének helyreállítása és a válság szempontjából releváns, nem gyógyászati áruk Covid19-világjárvány alatti rendelkezésre állásának biztosítása érdekében meghozott ad hoc intézkedések ebből fakadóan reaktívak voltak. A járvány rámutatott a gyártási kapacitások elégtelen uniós szintű áttekintésére, valamint a globális ellátási láncokkal kapcsolatos sebezhetőségekre is.

(3)A Bizottság intézkedései heteket késtek az uniós szintű vészhelyzeti tervezési intézkedések hiánya miatt, valamint azért, mert nem volt egyértelmű, az államigazgatási hatóságok mely részével kell felvenni a kapcsolatot annak érdekében, hogy gyors megoldást lehessen találni a válság által az egységes piacra gyakorolt hatásra. Ezenfelül világossá vált, hogy a tagállamok által meghozott, összehangolatlan korlátozó intézkedések tovább súlyosbítják a válság által az egységes piacra gyakorolt hatást. Kiderült, hogy a tagállamok és az uniós hatóságok között a vészhelyzeti tervezést, valamint a technikai szintű koordinációt és együttműködést, továbbá az információcserét illetően létrejött megállapodásokra van szükség.

(4)A gazdasági szereplőket képviselő szervezetek kifejtették, hogy a gazdasági szereplők nem rendelkeztek kellő információval a tagállamok által a világjárványok során meghozott válságreagálási intézkedésekről, részben azért, mert nem tudták, hol juthatnak hozzá ilyen információkhoz, részben pedig a nyelvi korlátok, valamint az ismételt megkeresések valamennyi tagállamban való benyújtása kapcsán – főként egy állandóan változó szabályozási környezetben – felmerülő adminisztratív teher miatt. Ez megakadályozta, hogy megalapozott üzleti döntéseket hozhassanak arra vonatkozóan, milyen mértékben támaszkodnak a szabad mozgáshoz való jogaikra, vagy milyen mértékben folytatják határokon átnyúló üzleti műveleteiket a válság során. A nemzeti és uniós szintű válságreagálási intézkedésekkel kapcsolatos információk elérhetőségét tehát javítani kell.

(5)A közelmúlt eseményei rámutattak arra is, hogy az Uniónak jobban fel kell készülnie a jövőbeli válságokra, különösen, ha figyelembe vesszük az éghajlatváltozás és az abból fakadó természeti katasztrófák, valamint a globális gazdasági és geopolitikai instabilitás tartós hatásait. Tekintettel arra, hogy nem lehet tudni, milyen típusú válság következik be legközelebb és gyakorol súlyos hatást az egységes piacra és annak ellátási láncaira, rendelkezni kell egy olyan eszközről, amely válságok széles köre esetében alkalmazandó az egységes piacra gyakorolt hatásokra.

(6)A válságok kettős hatást gyakorolhatnak az egységes piacra. Egyrészről az egységes piacon belüli szabad mozgást gátló akadályokhoz vezethetnek, ezáltal pedig zavart okozhatnak annak rendes működésében. Másrészről fokozhatják a válság szempontjából releváns áruk és szolgáltatások hiányát az egységes piacon. A rendeletnek az egységes piacra gyakorolt hatások mindkét típusával foglalkoznia kell.

(7)Mivel az egységes piacot és ellátási láncait érintő jövőbeli válságok bármely konkrét aspektusát nehéz előre megjósolni, a jelen rendelet a válságok által az egységes piacra és ellátási láncaira potenciálisan gyakorolt negatív hatások előrejelzésére, az azokra való felkészülésre, valamint azok mérséklésére és minimalizálására vonatkozó általános keretet ír elő. .

(8)A jelen rendeletben foglalt intézkedések keretét következetesen, átláthatóan, hatékonyan, arányosan és kellő időben kell bevezetni, kellően szem előtt tartva a létfontosságú társadalmi feladatok, azaz többek között a közbiztonság, a biztonság, a közrend és a közegészségügy fenntartásának szükségességét, tiszteletben tartva a tagállamoknak a nemzetbiztonság védelmére vonatkozó felelősségét és az alapvető állami funkciók védelmére, köztük az állam területi integritásának biztosítására és a közrend fenntartására irányuló hatáskörét.

(9)E célból a rendelet a következőkről rendelkezik:

–az egységes piac, valamint az egységes piacon és annak ellátási láncaiban tevékenységet folytató vállalkozások további működésének biztosításához szükséges eszközök, beleértve az áruk, a szolgáltatások és a személyek válság idején való szabad mozgását, továbbá a válság szempontjából releváns áruk és szolgáltatások válság idején való rendelkezésre állását a polgárok, a vállalkozások és a hatóságok számára,

–a megfelelő koordinációt, együttműködést és információcserét lehetővé tevő fórum, valamint

–a válságok során a célzott reagáláshoz, valamint a vállalkozások és a polgárok megfelelő piaci magatartásához szükséges információk kellő időben való hozzáférhetősége és rendelkezésre állása.

(10)Amennyiben lehetséges, a rendeletnek lehetővé kell tennie az események és válságok előrejelzését az egységes piac gazdaságának stratégiai fontosságú területeinek folyamatos elemzése és az Unió folyamatos előrejelző munkája alapján.

(11)E rendelet nem kettőzheti meg az uniós közegészség-védelmi keret szerinti gyógyszerek, orvostechnikai eszközök vagy más egészségügyi ellenintézkedések meglévő keretét, beleértve a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló (EU) …/… rendeletet [SCBTH-rendelet (COM(2020) 727)], és az uniós szintű népegészségügyi szükséghelyzet esetén a válság szempontjából releváns egészségügyi ellenintézkedésekkel való ellátás biztosítását szolgáló intézkedések keretéről szóló (EU) …/… tanácsi rendeletet [a szükséghelyzetekre vonatkozó keretről szóló rendelet (COM(2021) 577)], az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ kiterjesztett mandátumáról szóló (EU) …/… rendeletet [az ECDC-rendelet (COM(2020) 726)], valamint az Európai Gyógyszerügynökség kiterjesztett mandátumáról szóló (EU) 2022/123 rendeletet [az EMA-rendelet]. Ezért a szükséghelyzetekre vonatkozó keretről szóló rendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerinti jegyzéken szereplő gyógyszereket, orvostechnikai eszközöket és más egészségügyi ellenintézkedéseket ki kell zárni a jelen rendelet hatálya alól – az egységes piaci szükséghelyzetek során alkalmazandó, a szabad mozgásra vonatkozó rendelkezések, és különösen a szabad mozgás helyreállítását és elősegítését célzó rendelkezések, valamint az értesítési mechanizmusról szóló rendelkezések kivételével.

(12)A jelen rendeletnek ki kell egészítenie a Tanács által az (EU) 2018/1993 tanácsi végrehajtási határozat szerint működtetett uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmust a több ágazatot érintő válságok az egységes piacra gyakorolt, politikai döntéshozatalt igénylő hatásaival kapcsolatos munkája tekintetében.

(13)A jelen rendelet nem érinti az uniós polgári védelmi mechanizmust (UCPM). A rendeletnek az adott mechanizmus hatáskörébe tartozó válságok esetén ki kell egészítenie és szükség szerint támogatnia kell az UCPM-et a kritikus fontosságú áruk rendelkezésre állása és a polgári védelmi dolgozók, valamint azok felszerelésének szabad mozgása terén.

(14)Ez a rendelet nem érinti a 178/2002/EK rendelet az élelmiszerek és takarmányok biztonsága területén történő válságkezelés általános tervéről szóló 55–57. cikkét, melyet az (EU) 2019/300 bizottsági határozat hajt végre.

(15)A rendelet nem érinti az élelmezésbiztonsági válságokra való felkészültségre és reagálásra vonatkozó európai mechanizmust (EFSCM). Mindazonáltal a jelen rendelet rendelkezései alkalmazandók az élelmiszeripari termékekre – az értesítési mechanizmusra és a szabad mozgáshoz való jogok korlátozására vonatkozó rendelkezéseket is beleértve. A jelen rendelet alapján bejelentett, az élelmiszeripari termékeket érintő intézkedések az uniós jog bármely más releváns rendelkezésével való összhangjuk szempontjából is felülvizsgálhatók.

(16)Az egységes piaci szükséghelyzet rendkívüli természetének és az egységes piac alapvető működését érintő lehetséges messze mutató következmények figyelembevétele érdekében a végrehajtási hatáskört kivételesen, az egységes piaci szükséghelyzeti üzemmód aktiválását illetően az Európai Unió működéséről szóló szerződés 281. cikkének (2) bekezdése értelmében a Tanácsra kell ruházni.

(17)Az EUMSZ 21. cikke alapján az uniós polgároknak a Szerződésekben és a végrehajtásukra hozott intézkedésekben megállapított korlátozásokkal és feltételekkel joguk van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz. A részletes feltételeket és korlátozásokat a 2004/38/EK irányelv állapítja meg. Ez az irányelv meghatározza az ezen korlátozásokra alkalmazandó általános alapelveket, valamint az ilyen intézkedések indokolására felhasználható okokat. Ezek az indokok a közrend, a közbiztonság és a népegészségügy. Ebben az összefüggésben a szabad mozgás korlátozásai abban az esetben lehetnek indokoltak, ha azok arányosak és megkülönböztetésmentesek. E rendeletnek nem célja a 2004/38/EK irányelv VI. fejezetében foglaltakon felül a személyek szabad mozgáshoz való jogának korlátozására vonatkozó további indokokat meghatározni.

(18)Ami a személyek szabad mozgásának helyreállítására és elősegítésére irányuló intézkedéseket, valamint bármely más, a személyek szabad mozgását érintő, a jelen rendelet szerinti intézkedéseket illeti, azok az EUMSZ 21. cikkén alapulnak, és kiegészítik a 2004/38/EK irányelvet az egységes piaci szükséghelyzetek során, annak alkalmazásának befolyásolása nélkül. Ezek az intézkedések nem eredményezhetik a szabad mozgás a Szerződésekkel vagy az uniós jog egyéb rendelkezéseivel ellentétes korlátozásának engedélyezését vagy indokolását.

(19)Az EUMSZ 45. cikke a Szerződésekben és a végrehajtásukra hozott intézkedésekben megállapított korlátozásokkal és feltételekkel rendelkezik a munkavállalók szabad mozgáshoz való jogáról. Ez a rendelet olyan rendelkezéseket tartalmaz, melyek kiegészítik a meglévő intézkedéseket a személyek szabad mozgásának megerősítése, az átláthatóság fokozása és az adminisztratív segítségnyújtás biztosítása érdekében az egységes piaci szükséghelyzetek során. Ezen intézkedések kiterjednek az integrált ügyintézési pontok e rendelet keretében való létrehozására és az egységes piaci éberségi és szükséghelyzeti üzemmód során a tagállamokban és uniós szinten a munkavállalók, valamint képviselőik rendelkezésére bocsátására.

(20)Amennyiben a tagállamok az áruk vagy a személyek szabad mozgását, illetve a szolgáltatásnyújtás szabadságát érintő intézkedéseket fogadnak el az egységes piaci szükséghelyzetek során vagy azokra készülve, ezeket az intézkedéseket a szükséges mértékre kell korlátozniuk, és amint a helyzet ezt lehetővé teszi, meg kell szüntetniük. Ezeknek az intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az arányosság és a megkülönböztetésmentesség elveit, és figyelembe kell venniük a határ menti régiók különleges helyzetét.

(21)Az egységes piaci szükséghelyzeti üzemmód aktiválása kötelezettséget keletkeztet a tagállamok számára a szabad mozgás válság szempontjából releváns korlátozásainak bejelentésére.

(22)A Bizottságnak bármely bejelentett tervezet vagy elfogadott intézkedés az arányosság elvével való összhangjának vizsgálatakor kellően figyelembe kell vennie a változó válsághelyzetet, és a válság összefüggésében az újonnan felmerülő kockázatok enyhítésére irányuló törekvéseik során a tagállamok rendelkezésre álló információk gyakran korlátozott mennyiségét. Amennyiben az adott körülmények között indokolt és szükséges, a Bizottság a rendelkezésre álló információk – többek között a speciális vagy tudományos információk – alapján megvizsgálhatja a tagállam a személyek szabad mozgását korlátozó intézkedések elfogadását indokló, az elővigyázatosság elvére támaszkodó érveinek megalapozottságát. A Bizottság feladata biztosítani, hogy ezek az intézkedések összhangban álljanak az uniós joggal, és ne képezzenek indokolatlan akadályt az egységes piac működése terén. A Bizottságnak az adott válság körülményeit figyelembe véve a lehető leggyorsabban, de legkésőbb a jelen rendelet által meghatározott határidőkön belül reagálnia kell a tagállamok bejelentéseire.

(23)Annak biztosítása érdekében, hogy a jelen rendeletben előírt konkrét egységes piaci szükséghelyzeti intézkedések kizárólag olyan helyzetekben kerüljenek alkalmazásra, amelyekben ez egy adott egységes piaci szükséghelyzetre való reagáláshoz elengedhetetlen, ezen intézkedésekhez a Bizottság által az aktiválás indokát és az intézkedések által érintett, a válság szempontjából releváns árukat és szolgáltatásokat meghatározó végrehajtási jogi aktusok révén elvégzett további aktiválás szükséges.

(24)Ezenfelül a végrehajtási jogi aktusok arányosságának biztosítása és a gazdasági szereplők válságkezelés terén betöltött szerepének kellő tiszteletben tartása érdekében a Bizottság csak abban az esetben folyamodhat az egységes piaci szükséghelyzeti üzemmód aktiválásához, ha a gazdasági szereplők nem tudnak önkéntes alapon, észszerű időn belül megoldást találni. Minden ilyen jogi aktusban és a válság valamennyi konkrét vonatkozásával kapcsolatban jelezni kell, mi ennek az oka.

(25)A Bizottság kizárólag abban az esetben élhet a gazdasági szereplőknek küldött információkérések lehetőségével, ha a kérdéses információk szükségesek az egységes piaci szükséghelyzetre való megfelelő reagáláshoz – ilyenek például a Bizottság által a tagállamok nevében elvégzett közbeszerzéshez, vagy a zavar által érintett ellátási láncokhoz kapcsolódó, a válság szempontjából releváns árukat gyártó vállalkozások termelési kapacitásának megbecsléséhez szükséges információk –, és nem szerezhetők be nyilvánosan hozzáférhető forrásokból vagy önkéntes alapú információszolgáltatás eredményeként.

(26)Az egységes piaci szükséghelyzeti üzemmód szükség esetén történő aktiválásának ki kell váltania bizonyos válságreagálási eljárások alkalmazását is, melyek módosítják az uniós harmonizációs szabályok hatálya alá tartozó áruk kialakítására, gyártására, megfelelőségértékelésére és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokat. A válságreagálási eljárásoknak lehetővé kell tenniük a válság szempontjából releváns árunak minősített termékek szükséghelyzetben való gyors forgalomba hozatalát. A megfelelőségértékelő szerveknek előnyben kell részesíteniük a válság szempontjából releváns áruk megfelelőségértékelését az egyéb termékek bármely más, folyamatban lévő kérelmével szemben. Ugyanakkor a megfelelőségértékelési eljárások indokolatlan késedelme esetén biztosítani kell az illetékes nemzeti hatóságok számára a lehetőséget, hogy engedélyeket adjanak ki az olyan termékek számára, melyek nem estek át a megfelelő piacon való forgalomba hozatalhoz szükséges, vonatkozó megfelelőségértékelési eljárásokon, feltéve, hogy azok megfelelnek a vonatkozó biztonsági követelményeknek. Ezek az engedélyek kizárólag a kiállító tagállam területén érvényesek, és az egységes piaci szükséghelyzet időtartamára korlátozódnak. Ezenfelül a válság szempontjából releváns termékek ellátásának fokozása érdekében be kell vezetni bizonyos rugalmassági mechanizmusokat a megfelelőség vélelmének mechanizmusára vonatkozóan. Az egységes piaci szükséghelyzet összefüggésében lehetővé kell tenni a válság szempontjából releváns áruk gyártói számára, hogy a harmonizált európai szabványokkal megegyező mértékű védelmet biztosító nemzeti és nemzetközi szabványokra is támaszkodhassanak. Abban az esetben, ha az utóbbiak nem állnak fenn, vagy a betartásukat az egységes piac zavarai túlzottan megnehezítik, biztosítani kell a Bizottság számára a lehetőséget arra, hogy önkéntesen vagy kötelezően alkalmazandó közös műszaki előírásokat adjon ki a használatra kész műszaki megoldásoknak a gyártók részére való biztosítása érdekében.

(27)A releváns uniós harmonizált ágazati szabályok ezen, a válság szempontjából releváns módosításainak bevezetéséhez a következő 19 ágazati keret célzott kiigazítása szükséges: a 2000/14/EK irányelv, a 2006/42/EU irányelv, a 2010/35/EU irányelv, a 2013/29/EU irányelv, a 2014/28/EU irányelv, 2014/29/EU irányelv, a 2014/30/EU irányelv, a 2014/31/EU irányelv, a 2014/32/EU irányelv, a 2014/33/EU irányelv, a 2014/34/EU irányelv, a 2014/35/EU irányelv, a 2014/53/EU irányelv, a 2014/68/EU irányelv, az (EU) 2016/424 rendelet, az (EU) 2016/425 rendelet, az (EU) 2016/426 rendelet, az (EU) 2019/1009 rendelet és az (EU) 305/2011 rendelet. A szükséghelyzeti eljárások aktiválását az egységes piaci szükséghelyzet aktiválásától kell függővé tenni, és azoknak a válság szempontjából releváns árunak minősített termékekre kell korlátozódniuk.

(28)Az egységes piac működését fenyegető jelentős veszély fennállása, valamint a stratégiai fontosságú áruk súlyos hiányai vagy kivételesen nagy kereslete esetén a válság szempontjából releváns termékek rendelkezésre állásának biztosítására irányuló uniós szintű intézkedések – például a kiemelt fontosságú megrendelések – az egységes piac rendes működésének helyreállása szempontjából nélkülözhetetlennek bizonyulhatnak.

(29)A Bizottság vásárlóerejének és tárgyalóerejének az egységes piaci éberségi üzemmód és az egységes piaci szükséghelyzeti üzemmód során történő kihasználása érdekében a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy felkérjék a Bizottságot közbeszerzéseknek a nevükben való elvégzésére.

(30)Amennyiben egy egységes piaci szükséghelyzet során az egységes piacon a válság szempontjából releváns árukat vagy szolgáltatásokat érintő súlyos hiány merül fel, és világos, hogy az egységes piacon tevékenységet folytató gazdasági szereplők nem állítanak elő ilyen árukat, de elvben át tudnák alakítani a gyártósoraikat, vagy rendelkeznének kellő kapacitással a szükséges áruk vagy szolgáltatások biztosításához, a Bizottságnak lehetőséget kell adni arra, hogy végső eszközként arra vonatkozó ajánlást intézzen a tagállamokhoz, hogy hozzanak a gyártók termelési kapacitásának vagy a szolgáltatók a válság szempontjából releváns szolgáltatások nyújtására vonatkozó kapacitásának bővítésére vagy átalakítására vonatkozó intézkedéseket, illetve segítsék ezt elő vagy kérjék erre az érintett vállalkozásokat. Ezzel a Bizottság tájékoztatná a tagállamokat a hiány súlyosságáról, valamint a szükséges, a válság szempontjából releváns áruk és szolgáltatások típusáról, továbbá támogatást nyújtana és tanácsot adna az uniós vívmányok ilyen célokat szolgáló rugalmasságával kapcsolatban.

(31)A szabályozási rugalmasságot biztosító intézkedések lehetővé tennék a Bizottság számára, hogy a válság szempontjából releváns áruk előállításához vagy a válság szempontjából releváns szolgáltatások nyújtásához szükséges kapacitás bővítéséhez szükséges engedélyek megadására vonatkozó eljárások felgyorsítását javasolja a tagállamoknak.

(32)Ezenfelül a válság szempontjából releváns áruk az egységes piaci szükséghelyzetek során való rendelkezésre állásának biztosítása érdekében a Bizottság felkérheti a válság szempontjából releváns ellátási láncokban tevékenységet folytató gazdasági szereplőket, hogy részesítsék előnyben a válság szempontjából releváns végtermékek előállításához szükséges inputokra vonatkozó megrendeléseket, vagy a végtermékekre vonatkozó megrendeléseket. Amennyiben egy gazdasági szereplő a válság szempontjából releváns áruk rendelkezésre állásának nélkülözhetetlenségét igazoló objektív bizonyítékok ellenére megtagadja ezen megrendelések elfogadását és előnyben részesítését, a Bizottság felkérheti az érintett gazdasági szereplőket bizonyos megrendelések elfogadására és előnyben részesítésére, melyek teljesítése ebben az esetben minden más közjogi vagy magánjogi kötelezettséggel szemben elsőbbséget élvez. Az elfogadás megtagadása esetén a kérdéses szereplőnek jogszerű indokkal magyarázatot kell adnia arra, miért tagadja meg a kérést. A Bizottság e magyarázatot – az üzleti titoktartásra kellő tekintettel – részben vagy egészben nyilvánosságra hozhatja.

(33)Ezenfelül a válság szempontjából releváns áruk egységes piaci szükséghelyzet során való rendelkezésre állásának biztosítása érdekében a Bizottság javasolhatja a tagállamoknak a stratégiai tartalékok elosztását, kellően szem előtt tartva a szolidaritás, a szükségesség és az arányosság elvét.

(34)Amennyiben a jelen rendelet értelmében elvégzendő tevékenységek személyes adatok kezelését is magukban foglalják, az adatkezelésnek összhangban kell állnia a személyes adatok védelmére vonatkozó releváns uniós jogszabályokkal, nevezetesen az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendeletével 41 és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletével 42 .

(35)Az e rendelet végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása céljából a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a személyek szabad mozgását elősegítő, valamint a tagállamok által fenntartandó stratégiai tartalékokra vonatkozó egyedi célok (mennyiséges és határidők) listáját létrehozó támogató intézkedések a kezdeményezés célkitűzéseinek elérése érdekében való elfogadására vonatkozóan. Végrehajtási hatásköröket kell ruházni továbbá a Bizottságra az éberségi üzemmód és az éberségi intézkedések aktiválását illetően a stratégiai ellátási láncok gondos nyomon követése, valamint a stratégiai fontosságú áruk és szolgáltatások stratégiai tartalékainak képzésével kapcsolatos koordináció érdekében. Ezen túlmenően a Bizottságra az egységes piaci szükséghelyzetek esetén a konkrét szükséghelyzeti válaszintézkedések aktiválására vonatkozó végrehajtási hatásköröket kell ruházni a gyors és összehangolt reagálás lehetővé tétele érdekében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(36)Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és figyelembe veszi különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) elismert elveket. Különösen tiszteli a gazdasági szereplőknek a Charta 7. cikke szerinti, a magánélethez való jogát, a Charta 8. cikke szerinti, az adatvédelemhez való jogát, a Charta 16. cikke által védett vállalkozási szabadságát és szerződési szabadságát, a Charta 17. cikke által védett, a tulajdonhoz való jogát, a Charta 26. cikke által védett, a kollektív tárgyaláshoz és a szervezett fellépéshez való jogát, valamint a Charta 47. cikkében előírt, a hatékony jogorvoslathoz való jogát és a tisztességes eljáráshoz való jogát. Mivel e rendelet célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket. A rendelet nem érintheti a szociális partnerek EUMSZ által elismert autonómiáját.

(37)Az Unió továbbra is teljes mértékben elkötelezett a nemzetközi szolidaritás iránt, és határozottan támogatja azt az alapelvet, mely szerint a jelen rendelet értelmében meghozott, szükségesnek ítélt intézkedéseket – beleértve a kritikus hiányok megelőzéséhez vagy enyhítéséhez szükséges intézkedéseket is – célzott, átlátható, arányos, ideiglenes és a WTO-kötelezettségekkel összhangban álló módon kell végrehajtani.

(38)Az uniós keretnek interregionális elemeket kell magában foglalnia a koherens, több ágazatot felölelő, határokon átnyúló egységes piaci éberségi és szükséghelyzeti válaszintézkedések létrehozása érdekében, különös tekintettel a szomszédos régiók, és kifejezetten a határ menti régiók erőforrásaira, kapacitásaira és sérülékenységeire.

(39)A Bizottság adott esetben az Unió nevében a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban konzultációkat vagy együttműködést kezdeményez az érintett harmadik országokkal – különös figyelmet szentelve a fejlődő országoknak – az ellátási lánc zavarainak kezelésére irányuló, együttműködésen alapuló megoldások keresése céljából. Ez adott esetben a megfelelő nemzetközi fórumokon folytatott koordinációt is magában foglalja.

(40)A válságkezelési protokollok keretének létrehozásához a Bizottságra kell ruházni a jogi aktusok elfogadására vonatkozó, az EUMSZ 290. cikke szerinti hatáskört a jelen rendeletben foglalt szabályozási keretnek a tagállamok és az uniós hatóságok közötti, az egységes piaci éberségi és szükséghelyzeti üzemmód során való együttműködésére, a biztonságos információcserére, valamint a kockázati és válsághelyzeti kommunikációra vonatkozó szabályokkal való kiegészítése érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(41)A Tanács az egységes piac működését gátló akadályokkal kapcsolatos kétoldalú párbeszédet lehetővé tevő mechanizmusról rendelkező 2679/98/EK rendeletét ritkán alkalmazzák, és elavult. Értékelése rámutatott, hogy a rendelet által biztosított megoldások nem alkalmasak az összetett válságok kezelésére, melyek nem korlátozódnak a két szomszédos ország határain bekövetkező esetekre. Ezért ezt az irányelvet hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. rész
Általános rendelkezések

I. cím
Alkalmazási kör

1. cikk
Tárgy

(1)Ez a rendelet létrehozza a válságok által az egységes piacra gyakorolt hatások előrejelzésére, valamint az azokra való felkészülésre és reagálásra irányuló intézkedések keretét, amelynek célja az áruk, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgásának megőrzése, továbbá a stratégiai fontosságú és a válság szempontjából releváns áruk és szolgáltatások egységes piacon való rendelkezésre állásának biztosítása.

(2)Az (1) bekezdésben említett intézkedések az alábbiakat foglalják magukban:

a)tanácsadó csoport, amelynek feladata a Bizottságnak a válság által az egységes piacra gyakorolt hatás előrejelzéséhez, annak megelőzéséhez vagy az arra való reagáláshoz szükséges megfelelő intézkedésekkel kapcsolatban nyújtott tanácsadás;

b)a releváns információk megszerzésére, megosztására és cseréjére vonatkozó intézkedések;

c)a felkészülésre és a tervezésre irányuló rendkívüli intézkedések;

d)az egységes piaci szükséghelyzetet egyelőre még nem okozó jelentős események egységes piacra gyakorolt hatásának kezelésére irányuló intézkedések (egységes piaci éberség), köztük éberségi intézkedések is; valamint

e)az egységes piaci szükséghelyzetek kezelésére irányuló intézkedések, köztük egységes piaci szükséghelyzeti válaszintézkedések.

(3)A tagállamok kötelesek rendszeresen megosztani az információkat egymással és a Bizottsággal minden, e rendelet hatálya alá tartozó ügyben.

(4)A Bizottság beszerezhet bármely, az e rendelet alkalmazásához szükséges releváns speciális és/vagy tudományos ismeretet.

2. cikk
Alkalmazási kör

(1)Az e rendeletben foglalt intézkedések a válságok által az egységes piac és ellátási láncainak működésére gyakorolt jelentős hatásokkal kapcsolatban alkalmazandók.

(2)Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni a következőkre:

a)a 2001/83/EK irányelv 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott gyógyszerek;

b) az (EU) 2022/123 európai parlamenti és tanácsi rendelet 43 2. cikkének e) pontjában meghatározott orvostechnikai eszközök;

c) a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló (EU) …/… rendelet [a továbbiakban: az SCBTH-rendelet] 44 3. cikkének (8) pontjában foglalt meghatározás szerinti, az uniós szintű népegészségügyi szükséghelyzet esetén a válság szempontjából releváns egészségügyi ellenintézkedésekkel való ellátás biztosítását szolgáló intézkedések keretéről szóló (EU) …/… tanácsi rendelet[re irányuló javaslat] 45 6. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott listán szereplő egyéb egészségügyi ellenintézkedések;

d)az európai félvezető-ökoszisztéma megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet (a csipekről szóló európai jogszabály) 46 2. cikkének (1) bekezdésében foglalt meghatározás szerinti félvezetők;

e)a 2003/96/EK irányelv 47 2. cikkének (1) bekezdésében foglalt meghatározás szerinti energiatermékek, az ezen irányelv 2. cikkének (2) bekezdésében foglalt meghatározás szerinti villamos energia, valamint az irányelv 2. cikkének (3) bekezdésében foglalt meghatározás szerinti egyéb termékek;

f)a pénzügyi szolgáltatások, például a banki, hitelezési, biztosítási és viszontbiztosítási, foglalkozási vagy magánnyugdíj, értékpapír, befektetési, alapokkal kapcsolatos, fizetési és befektetési tanácsadás jellegű szolgáltatások, beleértve a 2013/36/EU irányelv I. mellékletében felsorolt szolgáltatásokat, valamint a teljesítési és klíringszolgáltatásokat, a tanácsadási, közvetítési és más, e tevékenységekhez kapcsolódó kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat.

(3)A (2) bekezdés a), b) és c) pontjától eltérve e rendelet 16–20. cikke és 41. cikke alkalmazandó az ezekben a pontokban említett termékekre.

(4)Ez a rendelet nem érinti az 1313/2013/EU határozattal létrehozott uniós polgári védelmi mechanizmust, valamint az élelmiszerek és takarmányok biztonsága területén történő válságkezelés 178/2002/EK rendeletben meghatározott általános tervét.

(5)Ez a rendelet nem érinti az uniós versenyszabályokat (az EUMSZ 101–109. cikke, valamint a végrehajtási rendeletek), a trösztellenes, az összefonódásokkal kapcsolatos és az állami támogatási szabályokat is beleértve.

(6)Ez a rendelet nem érinti:

a)a Bizottság által az Unió nevében a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban, az ellátási lánc zavarainak megelőzésére irányuló, együttműködésen alapuló megoldások keresése céljából az érintett harmadik országokkal – különös figyelmet fordítva a fejlődő országokra – kezdeményezett konzultációkat vagy együttműködést. Ez adott esetben magában foglalhatja a megfelelő nemzetközi fórumokon folytatott koordinációt; vagy

b)annak a Bizottság általi felmérését, hogy az Unió (EU) 2015/479 európai parlamenti és tanácsi rendelet 48 szerinti nemzetközi jogai és kötelezettségei alapján helyénvaló-e az áruk kivitelére vonatkozó korlátozások bevezetése.

(7)Az e rendelet szerinti valamennyi intézkedésnek összhangban kell állnia az Unió nemzetközi jog szerinti kötelezettségeivel

(8)Ez a rendelet nem érinti a tagállamoknak a nemzetbiztonság védelmére vonatkozó felelősségét vagy az alapvető állami funkciók védelmére, köztük az állam területi integritásának biztosítására és a közrend fenntartására irányuló hatáskörét.

3. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„válság”: kivételes, váratlan és hirtelen, természetes vagy ember által okozott rendkívüli jellegű és mértékű esemény az Unión belül vagy kívül;

2.„egységes piaci éberségi üzemmód”: a stratégiai fontosságú áruk és szolgáltatások ellátása terén jelentős zavar kialakulásával fenyegető, a következő hat hónapon belül potenciálisan egységes piaci szükséghelyzetté fokozódó fenyegetés kezelésére szolgáló keret;

3.„egységes piaci szükséghelyzet”: egy válság egységes piacra gyakorolt kiterjedt hatása, amely súlyos zavarokat okoz az egységes piacon való szabad mozgásban vagy az egységes piac alapvető fontosságú gazdasági és társadalmi tevékenységeinek fenntartásához nélkülözhetetlen ellátási láncok működésében;

4.„stratégiailag fontos területek”: az Unió és tagállamai számára kritikus fontosságú területek, amelyek a közbiztonság, a közrend vagy a közegészség szempontjából rendszerszintű és kiemelkedő jelentőséggel bírnak, és amelyek zavara, meghibásodása, elvesztése vagy megsemmisülése jelentős hatást gyakorolna az egységes piac működésére;

5.„stratégiai fontosságú áruk és szolgáltatások”: olyan áruk és szolgáltatások, amelyek elengedhetetlenek az egységes piac működésének biztosításához a stratégiai jelentőségű területeken, és amelyek nem helyettesíthetőek vagy diverzifikálhatóak;

6.„a válság szempontjából releváns áruk és szolgáltatások”: olyan áruk és szolgáltatások, amelyek nélkülözhetetlenek a válságra való reagálás vagy a válság által az egységes piacra egy egységes piaci szükséghelyzet alatt gyakorolt hatások kezelése szempontjából;

7.„stratégiai tartalékok”: olyan stratégiai fontosságú áruknak egy adott tagállam által kezelt készlete, amelyek esetében szükséges lehet a tartalékképzés egy egységes piaci szükséghelyzetre való felkészüléshez.

II. cím
Irányítás

4. cikk
Tanácsadó csoport

(1)Létrehozásra kerül egy tanácsadó csoport.

(2)A tanácsadó csoport a tagállamok egy-egy képviselőjéből áll. Minden tagállam egy-egy képviselőt és egy-egy póttagot jelöl.

(3)A tanácsadó csoport ülései a Bizottság elnökletével folynak, és a csoport titkársági teendőinek ellátásáról a Bizottság gondoskodik. A Bizottság felkérheti az Európai Parlament egy képviselőjét, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban 49 részes EFTA-államok képviselőit, a gazdasági szereplők képviselőit, az érdekelt feleket tömörítő szervezeteket, a szociális partnereket és a szakértőket a tanácsadó csoport ülésein megfigyelőként való részvételre. A válság szempontjából releváns egyéb uniós szintű szervek képviselőit meg kell hívnia a tanácsadó csoport releváns üléseire megfigyelőként.

(4)A 6–8. cikkek szerinti vészhelyzeti tervezés alkalmazásában a tanácsadó csoportnak a következő feladatokkal kapcsolatban kell segítséget nyújtania és tanácsokat adnia a Bizottságnak:

a)a Bizottság és a tagállamok közötti, az egységes piaci éberségi és szükséghelyzeti üzemmód során folytatott közigazgatási együttműködésre vonatkozó intézkedésekre irányuló javaslatok megfogalmazása, amelyeket a válságkezelési protokollok tartalmaznának;

b)a tagállamok által a Bizottságnak bejelentett jelentős események értékelése.

(5)A 9. cikk szerinti egységes piaci éberségi üzemmód alkalmazásában a tanácsadó csoportnak a következő feladatokban kell segítséget nyújtania a Bizottságnak:

a)annak megállapítása, hogy fennáll-e a 3. cikk (2) bekezdésében említett fenyegetés, és mekkora annak mértéke;

b)előrejelzések, adatelemzések és piaci információk gyűjtése;

c)a gazdasági szereplők, köztük a kkv-k és az iparág képviselőivel való konzultálás a piaci információk összegyűjtése céljából;

d)a válság szempontjából releváns egyéb uniós és nemzetközi szintű szervek által gyűjtött összesített adatok elemzése;

e)a többek között más releváns szervekkel és más uniós szintű, a válság szempontjából releváns szervezetekkel, valamint adott esetben harmadik országokkal – különös tekintettel a fejlődő országokra –, továbbá a nemzetközi szervezetekkel folytatott információcsere és -megosztás elősegítése;

f)az egységes piacra és ellátási láncaira hatást gyakorló korábbi válságok során alkalmazott nemzeti és uniós válságintézkedések jegyzékének fenntartása.

(6)A 14. cikk szerinti egységes piaci szükséghelyzeti üzemmód alkalmazásában a tanácsadó csoportnak a következő feladatokban kell segítséget nyújtania a Bizottságnak:

a)a tagállamok vagy a Bizottság által összegyűjtött, a válság szempontjából releváns információk elemzése;

b)annak megállapítása, hogy a szükséghelyzeti üzemmód aktiválására vagy deaktiválására vonatkozó kritériumok teljesültek-e;

c)az egységes piaci szükséghelyzetre való uniós szintű reagáláshoz kiválasztott intézkedések végrehajtásával kapcsolatos tanácsadás;

d)a nemzeti válságintézkedések felülvizsgálatának elvégzése;

e)a többek között más, a válság szempontjából releváns uniós szintű szervezetekkel, valamint adott esetben harmadik országokkal – különös tekintettel a fejlődő országokra –, továbbá a nemzetközi szervezetekkel folytatott információcsere és -megosztás elősegítése.

(7)A Bizottságnak gondoskodnia kell valamennyi, az adott válság szempontjából releváns uniós szintű szerv részvételéről. A tanácsadó csoportnak adott esetben szoros együttműködést és koordinációt kell fenntartania a válság szempontjából releváns egyéb uniós szintű szervekkel. A Bizottságnak biztosítania kell a koordinációt az egyéb uniós mechanizmusokon – például az uniós polgári védelmi mechanizmuson (UCPM) vagy az uniós közegészség-védelmi kereten – keresztül megvalósított intézkedésekkel. A tanácsadó csoportnak biztosítania kell a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központtal való információcserét az UCPM keretében.

(8)A tanácsadó csoportnak legalább évente háromszor kell üléseznie. Az első ülésén a Bizottság javaslata alapján és azzal egyetértésben a tanácsadó csoport elfogadja eljárási szabályzatát.

(9)A tanácsadó csoport a (4)–(6) bekezdésben meghatározott feladataival összefüggésben véleményeket, ajánlásokat vagy jelentéseket fogadhat el.

5. cikk
Központi kapcsolattartó hivatalok

(1)A tagállamoknak központi kapcsolattartó hivatalokat kell kijelölniük, amelyek felelősek a többi tagállam központi kapcsolattartó hivatalaival és az uniós szintű központi kapcsolattartó hivatallal e rendelet keretében való kapcsolattartásért, koordinációért és információcseréért. Ezeknek a kapcsolattartó hivataloknak össze kell hangolniuk és gyűjteniük a releváns nemzeti illetékes hatóságoktól kapott információkat.

(2)A Bizottságnak ki kell jelölnie egy uniós szintű központi kapcsolattartó hivatalt, amely felelős a tagállamok központi kapcsolattartó hivatalaival az egységes piaci éberségi és az egységes piaci szükséghelyzeti üzemmód során való kapcsolattartásért e rendelet keretében. Az uniós szintű központi kapcsolattartó hivatalnak biztosítania kell a tagállamok központi kapcsolattartó hivatalaival való koordinációt és információcserét az egységes piaci éberségi és az egységes piaci szükséghelyzeti üzemmód irányítása céljából.

II. rész
Egységes piaci vészhelyzeti tervezés

6. cikk
Válságkezelési protokollok

(1)A Bizottság, figyelembe véve a tanácsadó csoport véleményét és a releváns uniós szintű szervektől érkező információkat, a tagállamokkal való konzultációt követően felhatalmazást kap arra, hogy elfogadjon egy, e rendeletet az egységes piaci éberségi és szükséghelyzeti üzemmódra érvényes válságkezelési együttműködésre, információcserére és válsághelyzeti kommunikációra vonatkozó válságkezelési protokollokat meghatározó kerettel kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktust, különös tekintettel a következőkre:

a)a nemzeti és az uniós szintű illetékes hatóságok közötti együttműködés az egységes piaci éberségi és szükséghelyzeti üzemmód irányítása érdekében az éberségi és szükséghelyzeti üzemmód során az egységes piac valamennyi ágazatában;

b)a biztonságos információcsere általános szabályai;

c)a polgárok felé irányuló kockázati és válsághelyzeti kommunikáció összehangolt megközelítése, a Bizottság koordinációs szerepével;

d)a keret irányítása.

(2)A Bizottságnak és a tagállamoknak részletes igazgatási megállapodásokat kell kötniük a Bizottság, a releváns uniós szintű szervek és a tagállamok közötti, az alábbiakkal kapcsolatos együttműködés és biztonságos információcsere biztosítása érdekében:

a)a releváns nemzeti illetékes hatóságok, az 5. cikk értelmében kijelölt központi kapcsolattartó hivatalok, valamint a 21. cikkben említett integrált ügyintézési pontok jegyzéke, azok elérhetőségei, meghatározott szerepköre és felelősségi köre az e rendelet szerinti éberségi és szükséghelyzeti üzemmód során a nemzeti jogszabályok szerint;

b)a gazdasági szereplők és szociális partnerek, köztük a kkv-k képviselőivel az ellátási láncok potenciális zavarainak mérséklésére és az azokra való reagálásra, valamint az áruk és szolgáltatások egységes piacon felmerülő potenciális hiányainak leküzdésére irányuló kezdeményezéseikkel és intézkedéseikkel kapcsolatban folytatott konzultáció;

c)technikai szintű együttműködés az éberségi és szükséghelyzeti üzemmódban az egységes piac valamennyi ágazatában;

d)kockázati és válsághelyzeti kommunikáció a Bizottság koordinációs szerepével, a már fennálló rendszerek kellő figyelembevételével.

(3)Az (1) bekezdésben említett keret működtetésének biztosítása érdekében a Bizottság stresszteszteket, szimulációkat és művelet közben elvégzett vagy utólagos felülvizsgálatokat végezhet a tagállamokkal, valamint javaslatot tehet a releváns uniós szintű szervek és a tagállamok részére a keret szükség szerinti aktualizálását illetően.

7. cikk
Képzések és szimulációk

A 6. cikkben szereplő válságkezelési koordinációval, együttműködéssel és információcserével kapcsolatos képzést a Bizottságnak kell megszerveznie a kijelölt központi kapcsolattartó hivatalok személyzete számára. Meg kell szerveznie továbbá a valamennyi tagállam központi kapcsolattartó hivatala személyzetének részvételével lebonyolított, az egységes piaci szükséghelyzetek lehetséges forgatókönyvein alapuló szimulációkat is.

8. cikk
A korai előrejelző rendszer eseti riasztásai

(1)Egy adott tagállam központi kapcsolattartó hivatalának indokolatlan késedelem nélkül értesítenie kell a Bizottságot és a többi tagállam központi kapcsolattartó hivatalát bármely, az egységes piac és ellátási láncainak működését jelentős mértékben akadályozó, vagy erre képes eseményről (a továbbiakban: jelentős események).

(2)A központi kapcsolattartó hivatalok és bármely releváns nemzeti illetékes hatóság köteles az uniós jognak és az uniós joggal összhangban álló nemzeti jogszabályoknak megfelelően minden, az (1) bekezdésben szereplő információt bizalmasan, az Európai Unió és tagállamai biztonságának és közrendjének, valamint az érintett gazdasági szereplők biztonságának és kereskedelmi érdekeinek védelmét biztosító módon kezelni.

(3)Annak meghatározásához, hogy az egységes piac működésének, valamint az áruk és szolgáltatások ellátási láncainak zavara vagy potenciális zavara jelentős-e, és riasztás tárgyát kell-e képeznie, a tagállamok központi kapcsolattartó hivatalainak a következőket kell figyelembe venniük:

a)a zavar vagy lehetséges zavar által érintett gazdasági szereplők száma;

b)a zavar vagy lehetséges zavar időtartama vagy várható időtartama;

c)a földrajzi terület; az egységes piacnak a zavar vagy lehetséges zavar által érintett hányada; az ellátási láncok zavaraival szemben különösen sebezhető vagy azoknak különösen kitett földrajzi területekre – köztük az Unió legkülső régióira – gyakorolt hatás;

d)a zavar vagy lehetséges zavar hatása a nem diverzifikálható és nem helyettesíthető inputokra.

III. rész
Egységes piaci éberség

I. cím
Éberségi üzemmód

9. cikk
Aktiválás

(1)Amennyiben a Bizottság a tanácsadó csoport véleményét figyelembe véve úgy ítéli meg, hogy fennáll a 3. cikk (2) bekezdésében említett fenyegetés, végrehajtási jogi aktus révén legfeljebb hat hónapos időszakra aktiválja az éberségi üzemmódot. A végrehajtási jogi aktusnak tartalmaznia kell a következőket:

a)a válság lehetséges hatásának értékelése;

b)az érintett stratégiai jelentőségű áruk és szolgáltatások jegyzéke; valamint

c) a meghozandó éberségi intézkedések.

(2)Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktust a 41. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

10. cikk
Meghosszabbítás és deaktiválás

(1)Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az éberségi üzemmód 9. cikk (1) bekezdése szerinti aktiválásának indokai továbbra is érvényesek, a tanácsadó csoport véleményét figyelembe véve végrehajtási jogi aktus révén legfeljebb hat hónapos időszakra meghosszabbíthatja az éberségi üzemmódot.

(2)Amennyiben a Bizottság a tanácsadó csoport véleményét figyelembe véve úgy ítéli meg, hogy a 3. cikk (2) bekezdésében említett fenyegetés az éberségi intézkedések egy része vagy mindegyike, illetve az áruk és szolgáltatások egy része vagy mindegyike tekintetében a továbbiakban már nem áll fenn, végrehajtási jogi aktus révén részben vagy egészben deaktiválja az éberségi üzemmódot.

(3)Az (1) és (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 42. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

II. cím
Éberségi intézkedések

11. cikk
Nyomon követés

(1)Amennyiben az éberségi üzemmód a 9. cikkel összhangban aktiválásra kerül, az illetékes nemzeti hatóságoknak nyomon kell követniük az éberségi üzemmódot aktiváló végrehajtási jogi aktusban azonosított stratégiai fontosságú áruk és szolgáltatások ellátási láncait.

(2)A Bizottságnak biztosítania kell az (1) bekezdésben foglaltakhoz szükséges információk elektronikus úton történő gyűjtésének és kezelésének szabványosított és biztonságos módját. Az érzékeny kereskedelmi információk és az Unió vagy a tagállamok biztonságát és közrendjét érintő információk bizalmas kezelését az összegyűjtött információk – köztük az üzleti titkok – bizalmas kezelését előíró nemzeti jogszabályok sérelme nélkül kell biztosítani.

(3)A tagállamoknak jegyzéket kell vezetniük azokról a saját nemzeti területükön letelepedett, leginkább releváns gazdasági szereplőkről, amelyek az éberségi üzemmódot aktiváló végrehajtási jogi aktusban azonosított stratégiai fontosságú áruk és szolgáltatások ellátási láncai mentén tevékenységet folytatnak.

(4)A 6. cikk szerint létrehozott jegyzék alapján az illetékes nemzeti hatóságoknak önkéntes alapú információszolgáltatás iránti kéréseket kell intézniük a saját nemzeti területükön letelepedett, a 9. cikkel összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusban meghatározott áruk és szolgáltatások ellátási láncai mentén tevékenységet végző, leginkább releváns gazdasági szereplőkhöz, valamint más releváns érdekelt felekhez. Ezeknek a kéréseknek meg kell határozniuk különösen az azonosított stratégiai fontosságú áruk és szolgáltatások rendelkezésre állását befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban benyújtandó információk körét. Az információcserét szabályozó, versenyjogra vonatkozó uniós előírásokkal összhangban valamennyi, önkéntesen információkat szolgáltató gazdasági szereplőnek/érdekelt félnek egyénileg kell információkat szolgáltatnia. Az illetékes nemzeti hatóságoknak indokolatlan késedelem nélkül továbbítaniuk kell a releváns ténymegállapításokat a Bizottságnak és a tanácsadó csoportnak a megfelelő központi kapcsolattartó hivatalon keresztül.

(5)Az illetékes nemzeti hatóságoknak kellően figyelembe kell venniük a gazdasági szereplők és különösen a kkv-k esetében az információkérésekkel járó adminisztratív terheket, és biztosítaniuk kell, hogy azok a minimális szintre korlátozódjanak.

(6)A Bizottság felkérheti a tanácsadó csoportot arra, hogy vitassa meg a ténymegállapításokat és a fejlődés lehetőségét a stratégiai fontosságú áruk és szolgáltatások ellátási láncainak nyomon követése alapján.

(7)A Bizottság az (1) bekezdéssel összhangban elvégzett tevékenységek keretében összegyűjtött információk alapján jelentést készíthet az összesített ténymegállapításokról.

12. cikk
Stratégiai tartalékok

(1)A Bizottság a 9. cikk (1) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusban felsorolt stratégiai fontosságú áruk között meghatározhat olyanokat, amelyek esetében egy egységes piaci szükséghelyzetre való felkészülés érdekében tartalék képzésére lehet szükség, figyelembe véve a hiányok valószínűségét és hatását. A Bizottság mindezekről tájékoztatja a tagállamokat.

Az 1313/2013/EU határozat 12. cikke értelmében a rescEU-készlet részét képező kapacitásokat ki kell zárni a jelen cikk alkalmazása alól.

(2)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén előírhatja a tagállamok számára, hogy szolgáltassanak a 9. cikk (1) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusban felsorolt árukra vonatkozó információkat a következők tekintetében:

a)a területükön jelenleg megtalálható készletek;

b)bármely további beszerzés lehetősége;

c)alternatív forrásokra vonatkozó lehetőségek;

d)az ezen áruk rendelkezésre állását esetlegesen biztosító további információk.

A végrehajtási jogi aktusnak meg kell határoznia, mely áruk vonatkozásában kell megadni az információkat.

A tagállamoknak jelentést kell tenniük a Bizottságnak a stratégiai fontosságú áruk birtokukban lévő stratégiai tartalékairól, valamint az ezen áruk területükön megtalálható egyéb készleteiről.

(3)A gazdasági szereplők által a területükön felhalmozott vagy felhalmozás alatt álló készletek figyelembevételével a tagállamoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy kialakítsák az (1) bekezdés értelmében stratégiai fontosságúnak minősített áruk stratégiai tartalékait. A Bizottságnak támogatást kell nyújtania a tagállamoknak az erőfeszítéseik összehangolásában és optimalizálásában.

(4)Amennyiben az (1) bekezdés szerint azonosított, stratégiai fontosságú áruk stratégiai tartalékainak felhalmozása hatékonyabbá tehető a tagállamok közötti észszerűsítés segítségével, a Bizottság a tagállamok által fenntartandó stratégiai tartalékokra vonatkozó egyedi mennyiségcélokat és határidőket tartalmazó listát állíthat össze, amelyet végrehajtási jogi aktusok útján rendszeresen aktualizálhat. Az egyes tagállamokra vonatkozó egyedi célok meghatározásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie a következőket:

a)az 1. bekezdésben említett hiányok valószínűsége és hatása;

b)a gazdasági szereplők meglévő készleteinek és az Unió teljes területén rendelkezésre álló stratégiai tartalékoknak a szintje, valamint a gazdasági szereplők folyamatban lévő, készleteik növelésére irányuló tevékenységeivel kapcsolatos bármely információk;

c)e stratégiai tartalékok képzésének és fenntartásának költségei.

(5)A tagállamok rendszeresen tájékoztatják a Bizottságot a stratégiai tartalékaik aktuális állapotáról. Amennyiben egy tagállam eléri a (4) bekezdésben említett egyedi célokat, tájékoztatnia kell a Bizottságot arról, hogy rendelkezésére áll-e az adott termékből a célját meghaladó készlet. Azoknak a tagállamoknak, amelyek tartalékai nem érték el az egyedi célokat, magyarázatot kell adniuk a Bizottságnak e helyzet okáról. A Bizottságnak elő kell segítenie a célokat már elért tagállamok és a többi tagállam közötti együttműködést.

(6)Amennyiben egy adott tagállam stratégiai tartalékai következetesen jelentős mértékben elmaradnak a (4) bekezdésben említett egyedi céloktól, és a területén megtalálható gazdasági szereplők nem képesek ellensúlyozni ezt a hiányt, a Bizottság saját kezdeményezésére vagy 14 tagállam felkérése esetén felmérheti, szükséges-e az (1) bekezdés szerint azonosított, stratégiai fontosságú áruk stratégiai tartalékainak képzésére irányuló további intézkedések meghozatala.

Ezt az értékelést követően, amennyiben a Bizottság objektív adatok alapján megállapítja, hogy:

a)a kérdéses árukra vonatkozó szükségletek nem változtak vagy nőttek a (4) bekezdésben említett cél (4) bekezdés szerinti első meghatározásakor vagy legutóbbi módosításakor fennálló helyzethez képest;

b)az érintett áruhoz való hozzáférés elengedhetetlen az egységes piaci szükséghelyzetre való felkészültséghez;

c)az érintett tagállam nem szolgáltatott elegendő bizonyítékot annak megmagyarázására, miért nem érte el az egyedi célt; valamint

d)kivételes körülmények állnak fenn, mivel az érintett ellátási lánc fontosságára tekintettel az, hogy az adott tagállam nem tudott ilyen stratégiai tartalékot felhalmozni, súlyos veszélybe sodorja az Unió egy egységes piaci szükséghelyzet közelgő fenyegetésére való felkészültségét,

a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amely előírja az adott tagállam számára az érintett áruk stratégiai tartalékainak megadott határidőn belül történő felhalmozását.

(7)A jelen cikk alapján való eljárás esetén a Bizottságnak törekednie kell annak biztosítására, hogy a stratégiai tartalékok képzése ne gyakoroljon aránytalan nyomást az (1) bekezdés szerint azonosított áruk ellátási láncaira vagy az érintett tagállam fiskális rendszerére.

A Bizottságnak teljes mértékben figyelembe kell vennie a tagállamok által felvetett bármilyen nemzetbiztonsági aggályt.

(8)Az e cikkben említett végrehajtási jogi aktusokat a 42. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

IV. rész
Egységes piaci szükséghelyzet

I. cím
Szükséghelyzeti üzemmód

13. cikk 
Az aktiválás kritériumai

1.Egy zavar súlyossága annak megállapítása céljából való értékelésekor, hogy valamely válság által az egységes piacra gyakorolt hatás egységes piaci szükséghelyzetnek minősül-e, a Bizottságnak konkrét és megbízható bizonyítékok alapján legalább a következő mutatókat figyelembe kell vennie:

a)az a tény, hogy sor került-e a válság következtében a Tanács bármelyik releváns válságreagálási mechanizmusának, az uniós polgári védelmi mechanizmusnak vagy az uniós közegészség-védelmi kereten belül létrehozott bármely mechanizmusnak az aktiválására, beleértve a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló (EU) …/… rendelet[re irányuló javaslatot] és az uniós szintű népegészségügyi szükséghelyzet esetén a válság szempontjából releváns egészségügyi ellenintézkedésekkel való ellátás biztosítását szolgáló intézkedések keretéről szóló (EU) …/… tanácsi rendelet[re irányuló javaslatot] is;

b)az érintett áruk vagy szolgáltatások biztosítása tekintetében az egységes piac zavar által érintett ágazatára vagy ágazataira támaszkodó gazdasági szereplők vagy felhasználók becsült száma;

c)az érintett termékek vagy szolgáltatások fontossága más ágazatok számára;

d)a gazdasági és társadalmi tevékenységekre, a környezetre és a közvédelemre gyakorolt hatás mértéke és időtartama;

e)az a körülmény, hogy az érintett gazdasági szereplők nem tudtak önkéntes alapon észszerű időn belül megoldást szolgáltatni a válság adott aspektusaira;

f)az érintett gazdasági szereplők piaci helyzete az érintett ágazatban vagy ágazatokban;

g)az érintett vagy potenciálisan érintett földrajzi terület, beleértve az egységes piacon folytatott alapvető fontosságú gazdasági és társadalmi tevékenységek fenntartáshoz nélkülözhetetlen ellátási láncok működését érintő bármely, határokon átívelő hatást;

h)az érintett gazdasági szereplő fontossága a tekintetben, hogy az Unióban megfelelő szintű áru- vagy szolgáltatáskínálatot tartson fenn, figyelembe véve az adott áruk vagy szolgáltatások nyújtásához rendelkezésre álló alternatív eszközöket; valamint

i)a helyettesítő áruk, alapanyagok vagy szolgáltatások hiánya.

14. cikk
Aktiválás

(1)Az egységes piaci szükséghelyzeti üzemmód aktiválható az egységes piaci éberségi üzemmódnak az adott árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos korábbi aktiválása nélkül is. Amennyiben az éberségi üzemmód korábban már aktiválásra került, a szükséghelyzeti üzemmód részben vagy egészben annak helyébe léphet.

(2)Amennyiben a Bizottság a tanácsadó csoport véleményét figyelembe véve úgy ítéli meg, hogy egységes piaci szükséghelyzet áll fenn, az egységes piaci szükséghelyzeti üzemmód aktiválását kell javasolnia a Tanács számára.

(3)A Tanács tanácsi végrehajtási jogi aktussal aktiválhatja az egységes piaci szükséghelyzeti üzemmódot. Az aktiválás időtartamát – amely legfeljebb hat hónap lehet – a végrehajtási jogi aktusban kell meghatározni.

(4)Az egységes piaci szükséghelyzeti üzemmód bizonyos árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos aktiválása nem zárja ki az éberségi üzemmód aktiválását vagy további alkalmazását, valamint a 11. és 12. cikkben meghatározott intézkedések ugyanezen áruk és szolgáltatások tekintetében való bevezetését.

(5)Az egységes piaci szükséghelyzeti üzemmód aktiválásakor a Bizottság végrehajtási jogi aktus révén haladéktalanul elfogadja a válság szempontjából releváns áruk és szolgáltatások listáját. A lista végrehajtási jogi aktusok útján módosítható.

(6) Az (5) bekezdésben említett bizottsági végrehajtási jogi aktust a 42. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A válság egységes piacra gyakorolt hatásával kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a Bizottság a 42. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

15. cikk 
Meghosszabbítás és deaktiválás

(1)Amennyiben a Bizottság a tanácsadó csoport véleményét figyelembe véve úgy ítéli meg, hogy az egységes piaci szükséghelyzeti üzemmód meghosszabbítása szükséges, javasolnia kell a Tanács számára az egységes piaci szükséghelyzeti üzemmód meghosszabbítását. A körülményekben bekövetkező sürgető és kivételes változásokra is figyelemmel a Bizottságnak törekednie kell arra, hogy ezt legkésőbb annak az időszaknak a lejárta előtt 30 nappal megtegye, amelyre vonatkozóan az egységes piaci szükséghelyzeti üzemmód aktiválásra került. A Tanács végrehajtási jogi aktussal alkalmanként legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja az egységes piaci szükséghelyzeti üzemmódot.

(2)Amennyiben a tanácsadó csoport konkrét és megbízható bizonyítékokkal tudja indokolni az egységes piaci szükséghelyzet deaktiválását, erre vonatkozó véleményt fogalmazhat meg, és azt továbbíthatja a Bizottságnak. Amennyiben a Bizottság a tanácsadó csoport véleményét figyelembe véve úgy ítéli meg, hogy az egységes piaci szükséghelyzet már nem áll fenn, haladéktalanul az egységes piaci szükséghelyzeti üzemmód deaktiválását kell javasolnia a Tanács számára.

(3)A 24–33. cikk szerint, valamint az (EU) 2016/424 rendeletnek, az (EU) 2016/425 rendeletnek, az (EU) 2016/426 rendeletnek, az (EU) 2019/1009 rendeletnek és az (EU) 305/2011 rendeletnek a megfelelőségértékeléssel, közös műszaki leírások elfogadásával és a piacfelügyelettel kapcsolatos szükséghelyzeti eljárások egységes piaci szükséghelyzet miatti bevezetése tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletben, továbbá a 2000/14/EK, a 2006/42/EK, a 2010/35/EU, a 2013/29/EU, a 2014/28/EU, a 2014/29/EU, a 2014/30/EU, a 2014/31/EU, a 2014/32/EU, a 2014/33/EU, a 2014/34/EU, a 2014/35/EU, a 2014/53/EU és a 2014/68/EU irányelvnek a megfelelőségértékeléssel, közös műszaki leírások elfogadásával és a piacfelügyelettel kapcsolatos szükséghelyzeti eljárások egységes piaci szükséghelyzet miatti bevezetése tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvben rögzített ágazati termékszabályozási módosítások révén a vonatkozó uniós jogi keretekben bevezetett szükséghelyzeti eljárások alapján meghozott intézkedések az egységes piaci szükséghelyzeti üzemmód időtartamának deaktiválását követően hatályukat vesztik. A Bizottságnak legkésőbb az egységes piaci szükséghelyzet kezelése érdekében meghozott intézkedések lejártától számított három hónapon belül be kell nyújtania a Tanács részére az intézkedések eredményességére vonatkozó, a 11. cikkben foglalt nyomonkövetési mechanizmuson keresztül összegyűjtött információkon alapuló értékelést.

II. cím
szabad mozgás az egységes piaci szükséghelyzet során

I. fejezet
A szabad mozgást helyreállító és elősegítő intézkedések

16. cikk
A szabad mozgás egységes piaci szükséghelyzet kezelése érdekében való korlátozásának általános követelményei

(1)Az egységes piaci szükséghelyzetre és a mögöttes válságra válaszul hozott nemzeti intézkedések elfogadásakor és alkalmazásakor a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy intézkedéseik teljes mértékben összhangban álljanak a Szerződéssel és az uniós joggal, és különösen az e cikkben meghatározott követelményekkel.

(2)Valamennyi korlátozásnak időben korlátozottnak kell lennie, és azokat haladéktalanul fel kell oldani, amint a helyzet lehetővé teszi ezt. Ezenfelül valamennyi korlátozásnak figyelembe kell vennie a határ menti régiók helyzetét.

(3)A polgárok és a vállalkozások számára előírt követelmények nem keletkeztethetnek indokolatlan vagy szükségtelen adminisztrációs terhet.

(4)A tagállamok kötelesek világos és egyértelmű módon tájékoztatni a polgárokat, a fogyasztókat, a vállalkozásokat, a munkavállalókat és azok képviselőit a szabad mozgáshoz való jogaikat érintő intézkedésekről.

(5)A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy minden érintett érdekelt fél tájékoztatást kapjon az áruk, a szolgáltatások és a személyek – köztük a munkavállalók és a szolgáltatók – szabad mozgását korlátozó intézkedésekről még azok hatálybalépése előtt. A tagállamoknak biztosítaniuk kell az érdekelt felekkel folytatott folyamatos párbeszédet, beleértve a szociális partnerekkel és a nemzetközi partnerekkel való kommunikációt is.

17. cikk
A szabad mozgáshoz való jogok tiltott korlátozásai az egységes piaci szükséghelyzet során

(1)Az egységes piaci szükséghelyzeti üzemmód során és az egységes piaci szükséghelyzetre való reagáláskor a tagállamoknak tartózkodniuk kell a következők bevezetésétől:

a)a 14. cikk (5) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusban felsorolt, a válság szempontjából releváns árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozó, Unión belüli kiviteli tilalmak vagy más, azonos hatású intézkedések;

b)az áruk Unión belüli kivitelének vagy szolgáltatások Unión belüli nyújtásának vagy igénybevételének korlátozásai, illetve azonos hatású intézkedések, amennyiben ezek a korlátozások:

i. zavart okoznak a 14. cikk (5) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusban felsorolt, a válság szempontjából releváns áruk vagy szolgáltatások ellátási láncaiban; vagy

ii. az ilyen áruk és szolgáltatások egységes piacon felmerülő hiányához vezetnek, vagy fokozzák azt;

c)tagállamok vagy – többek között szolgáltató vagy munkavállaló szerepét betöltő – polgárok közötti, közvetlenül az állampolgárságon, vagy vállalatok esetében a bejegyzett székhelynek, a központi ügyvezetés helyének vagy az elsődleges üzleti tevékenység helyének a helyszínén alapuló megkülönböztetés;

d)a 14. cikk (5) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusban felsorolt, a válság szempontjából releváns áruk és azok alkotórészeinek előállításában, illetve a 14. cikk (5) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusban felsorolt, a válság szempontjából releváns szolgáltatások nyújtásában részt vevő személyek szabad mozgásának korlátozásai vagy más, azonos hatású intézkedések, amelyek:

i.     a szükséges munkaerő hiányához vezetnek az egységes piacon, és ezáltal zavart okoznak a válság szempontjából releváns áruk és szolgáltatások ellátási láncaiban, illetve az ilyen áruk és szolgáltatások egységes piacon felmerülő hiányához vezetnek, vagy fokozzák azt; vagy

ii.    az állampolgárság alapján történő közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósítanak meg.

(2)Az egységes piaci szükséghelyzeti üzemmód során és az egységes piaci szükséghelyzetre való reagáláskor a tagállamoknak tartózkodniuk kell a következőktől, kivéve, ha az adott lépés a válság jellegéből fakad:

a)nagyvonalúbb szabályok alkalmazása a valamely szomszédos tagállamból, bármely más tagállamból vagy tagállamok egy csoportjából származó árukra, mint a többi tagállamból származó árukra;

b)meghatározott tagállamokból származó áruk saját területükre való beléptetésének szelektív megtagadása;

c)az áruszállítás működésére vonatkozó tilalmak bevezetése.

(3)Az egységes piaci szükséghelyzeti üzemmód során és az egységes piaci veszélyhelyzetre való reagáláskor a tagállamoknak tartózkodniuk kell a következőktől, kivéve, ha az adott lépés a válság/az egységes piaci szükséghelyzet jellegéből fakad:

a)bizonyos szolgáltatástípusok vagy szolgáltatásnyújtási módok betiltása;

b)az utasforgalom áramlásának akadályozása.

(4)Az egységes piaci szükséghelyzeti üzemmód során és az egységes piaci szükséghelyzetre való reagáláskor a tagállamoknak tartózkodniuk kell a következőktől:

a)nagyvonalúbb szabályok alkalmazása a két adott tagállam vagy tagállamok adott csoportja közötti utazásra, mint a többi tagállamból vagy tagállamba való utazásra, kivéve, ha ez a lépés a válság/az egységes piaci szükséghelyzet jellegéből fakad;

b)az uniós jog szerint a szabad mozgáshoz való joggal és az állampolgárságuk vagy lakóhelyük szerinti tagállam területére való belépés jogával rendelkező kedvezményezettek arra vonatkozó jogának megtagadása, hogy egy adott tagállam területét az állampolgárságuk vagy lakóhelyük szerinti tagállam területére való belépés céljából elhagyják, vagy hogy egy tagállam területén az állampolgárságuk vagy lakóhelyük szerinti tagállam területére való belépés céljából áthaladjanak;

c)a kutatással és fejlesztéssel, vagy a 14. cikk (5) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusban felsorolt, a válság szempontjából releváns áruk termelésével, vagy azok forgalomba hozatalával és az azzal összefüggő ellenőrzésekkel kapcsolatos üzleti utak tilalma;

d)az ilyen intézkedések által állítólag elérni kívánt jogos közérdek elérésére nem alkalmas, vagy az e cél eléréséhez szükséges mértéket nyilvánvalóan túllépő utazási tilalmak bevezetése – beleértve a kényszerítő családi okokból való utazást is;

e)korlátozások előírása a munkavállalókra és a szolgáltatókra, valamint azok képviselőire, kivéve, ha ez a lépés a válság/az egységes piaci szükséghelyzet jellegéből fakad, és nem haladja meg nyilvánvalóan a cél eléréséhez szükséges mértéket.

(5)Amennyiben a 14. cikk szerint sor kerül egy egységes piaci szükséghelyzet aktiválására, és a válság nem befolyásolja a szolgáltatóknak, a vállalati képviselők, valamint a munkavállalóknak a tevékenységeit a tagállamban, továbbá a válság ellenére lehetséges a biztonságos utazás, az adott tagállam nem vethet ki a többi tagállamból érkező személyek bizonyos kategóriáira vonatkozó olyan utazási korlátozásokat, amelyek akadályoznák ezeket a személyeket a tevékenységi helyükhöz vagy munkahelyükhöz való hozzáférésben.

(6)Amennyiben a 14. cikk szerint sor kerül az egységes piaci szükséghelyzet aktiválására, és a válság eredményeként kialakult kivételes körülmények nem teszik lehetővé valamennyi szolgáltató, vállalati képviselő és munkavállaló számára az utazást és a tevékenységi helyükhöz vagy munkahelyükhöz való akadálytalan hozzáférést, de az utazásra továbbra is van lehetőség, a tagállamok nem alkalmazhatnak utazási korlátozásokat:

a)a 14. cikk (5) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusban felsorolt, a válság szempontjából releváns szolgáltatások nyújtásában részt vevő szolgáltatókra, illetve a 14. cikk (5) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusban felsorolt, a válság szempontjából releváns áruk előállításában részt vevő vállalati képviselőkre vagy munkavállalókra annak biztosítása érdekében, hogy hozzáférhessenek tevékenységi helyükhöz, amennyiben az érintett ágazatban folytatott tevékenységek továbbra is megengedettek a tagállamban;

b)a polgári védelmi dolgozókra annak biztosítása érdekében, hogy azok felszerelésükkel együtt akadálytalanul hozzáférhessenek tevékenységük helyéhez bármelyik tagállamban.

(7)Az e rendelkezésben hivatkozott intézkedések meghozatalakor a tagállamoknak biztosítaniuk kell a Szerződésekkel és az uniós joggal való teljes mértékű összhangot. E rendelkezés egyetlen része sem értelmezhető úgy, hogy engedélyezi vagy indokolja a szabad mozgásnak a Szerződésekkel vagy az uniós jog egyéb rendelkezéseivel ellentétes korlátozását.

18. cikk
Támogató intézkedések

(1)Az egységes piaci szükséghelyzeti üzemmód során a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén rendelkezhet a személyek 17. cikk (6) és (7) bekezdésében hivatkozott szabad mozgásának megerősítését célzó támogató intézkedésekről. Az ilyen végrehajtási jogi aktusokat a 422. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A válság egységes piacra gyakorolt hatásával kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a Bizottság a 42. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

(2)Az egységes piaci szükséghelyzeti üzemmód során, amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a tagállamoknak sablonokat kell bevezetniük annak tanúsítására, hogy egy adott magánszemély vagy gazdasági szereplő a válság szempontjából releváns szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató, a válság szempontjából releváns áruk gyártásában vagy a válság szempontjából releváns szolgáltatások nyújtásában részt vevő vállalati képviselő vagy munkavállaló, illetve polgári védelmi dolgozó, és úgy ítéli meg, hogy az egyes tagállamok által alkalmazott különböző sablonok egységes piaci szükséghelyzet idején akadályozzák a szabad mozgást, a Bizottság, amennyiben a folyamatban lévő egységes piaci szükséghelyzet során a személyek e kategóriái és felszerelésük szabad mozgásának támogatása szempontjából szükségesnek tartja, végrehajtási jogi aktusok révén sablonokat bocsáthat ki annak valamennyi tagállamban történő tanúsítására, hogy az adott személyek megfelelnek a 17. cikk (6) bekezdésének alkalmazásához szükséges releváns kritériumoknak.

(3)Az (1) és (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 42. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A válság egységes piacra gyakorolt hatásával kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a Bizottság a 42. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

II. fejezet
Átláthatóság és adminisztratív segítségnyújtás

19. cikk
Értesítések

(1)Az egységes piaci szükséghelyzet során a tagállamok kötelesek bejelenteni a Bizottságnak minden, az áruk szabad mozgását és a szolgáltatásnyújtási szabadságot korlátozó intézkedéstervezetet, valamint a személyek – többek között a munkavállalók – szabad mozgásának a válság szempontjából releváns korlátozásait, ezen intézkedések indokolásával együtt.

Ez a bejelentés nem akadályozhatja meg a tagállamokat az adott intézkedések elfogadásában, amennyiben komoly és előre nem látható körülmények kapcsán felmerülő okok miatt azonnali fellépés szükséges. A tagállamoknak az elfogadott intézkedést az intézkedés azonnali elfogadásának szükségességét igazoló indokolással együtt haladéktalanul be kell jelenteniük.

(2)A tagállamoknak nyilatkozatot kell benyújtaniuk a Bizottsághoz az adott intézkedés elrendelésének indokoltságát és arányosságát igazoló okokról, amennyiben ezen indokok nem derülnek ki már magából a bejelentett intézkedésből. A tagállamoknak közölniük kell a Bizottsággal az intézkedést tartalmazó vagy az intézkedés által módosított nemzeti jogszabályi vagy egyéb rendelkezések teljes szövegét.

(3)A tagállamoknak az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 50  szerinti értesítési információs rendszert kell használniuk a jelen cikk szerinti értesítések tekintetében.

(4)A Bizottságnak haladéktalanul értesítenie kell a többi tagállamot a bejelentett intézkedésekről, és ezzel egy időben meg kell osztania azokat a tanácsadó csoporttal is.

(5)Amennyiben a tanácsadó csoport úgy dönt, hogy véleményt nyilvánít egy bejelentett intézkedéssel kapcsolatban, ezt az adott intézkedésről szóló bejelentés Bizottsághoz való beérkezésének dátumától számított négy munkanapon belül kell megtennie.

(6)A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a polgárok és a vállalkozások tájékoztatást kapjanak a bejelentett intézkedésekről – kivéve, ha a tagállamok azt kérik, hogy az intézkedések maradjanak bizalmasak, vagy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az intézkedések közzététele veszélyeztetné az Európai Unió vagy a tagállamok biztonságát és közrendjét –, valamint a jelen cikkel összhangban elfogadott határozatokról és tagállami észrevételekről.

(7)A tagállamok az e cikkben említett értesítésnek a Bizottság által történő kézhezvételétől számított 10 napos időtartammal elhalasztják a bejelentett intézkedéstervezet elfogadását.

(8)Az értesítés beérkezésétől számított 10 napon belül a Bizottságnak meg kell vizsgálnia bármely tervezet vagy elfogadott intézkedés uniós joggal való összeegyeztethetőségét – beleértve e rendelet 16. és 17. cikkét, valamint az arányosság és a megkülönböztetésmentesség elvét is –, továbbá észrevételeket tehet a bejelentett intézkedéssel kapcsolatban, amennyiben nyilvánvaló és alapos okkal feltételezhető, hogy az nem áll összhangban az uniós joggal. Ezeket a megjegyzéseket a bejelentő tagállamnak figyelembe kell vennie. Kivételes körülmények fennállása esetén, különösen a tudományos szakvélemények, bizonyítékok vagy technikai szakértelem változó helyzetben való beszerzése érdekében a 10 napos időszakot a Bizottság meghosszabbíthatja. A Bizottságnak haladéktalanul meg kell adnia e meghosszabbítás indokolását, új határidőt kell meghatároznia, valamint tájékoztatnia kell a tagállamokat az új határidőről és a meghosszabbítás okairól.

(9)A tagállamok észrevételeket is tehetnek az intézkedéstervezetet bejelentő tagállamnak; a tagállamnak az ilyen észrevételeket figyelembe kell vennie.

(10)A bejelentő tagállamnak az észrevételek beérkezésétől számított 10 napon belül közölnie kell a Bizottsággal a (8) bekezdéssel összhangban tett észrevételeknek való megfelelés érdekében elfogadni tervezett intézkedéseket.

(11)Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a bejelentő tagállam által közölt intézkedések továbbra sem állnak összhangban az uniós joggal, a közléstől számított 30 napon belül határozatban írhatja elő az adott tagállam számára, hogy tartózkodjon a bejelentett intézkedéstervezet elfogadásától. A bejelentő tagállam késedelem nélkül közli a Bizottsággal a bejelentett intézkedéstervezet elfogadott szövegét.

(12)Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy bejelentett, már elfogadott intézkedés nem áll összhangban az uniós joggal, a bejelentéstől számított 30 napon belül határozatban írhatja elő a tagállam számára annak megszüntetését. Amennyiben a bejelentő tagállam módosítja a bejelentett, elfogadott intézkedést, haladéktalanul közölnie kell a Bizottsággal a felülvizsgált intézkedés szövegét.

(13) A (11) és (12) bekezdésben hivatkozott 30 napos időszakot a Bizottság kivételes esetben, a körülmények változásának figyelembevétele, és különösen a tudományos szakvélemények, bizonyítékok vagy technikai szakértelem változó helyzetben való beszerzése érdekében meghosszabbíthatja. A Bizottságnak haladéktalanul meg kell adnia e meghosszabbítás indokolását, új határidőt kell meghatároznia, valamint tájékoztatnia kell a tagállamokat az új határidőről és a meghosszabbítás okairól.

(14)A (11) és (12) bekezdésben említett bizottsági határozatoknak a rendelkezésre álló információkon kell alapulniuk, és abban az esetben bocsáthatók ki, ha nyilvánvaló és alapos okkal feltételezhető, hogy a bejelentett intézkedések nem állnak összhangban az uniós joggal, beleértve e rendelet 16. vagy 17. cikkét, az arányosság elvét vagy a megkülönböztetésmentesség elvét is. E határozatok elfogadása nem érinti a Bizottság arra vonatkozó lehetőségét, hogy a későbbiekben intézkedéseket fogadjon el, az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegési eljárás megindítását is beleértve.

(15)Az e cikk alapján szolgáltatott információk nem bizalmasak, kivéve, ha ezt a bejelentő tagállam kifejezetten kéri. Az ilyen kéréseknek az intézkedéstervezetekkel kell kapcsolatban állniuk, és megfelelő indokolással kell rendelkezniük.

(16)A Bizottságnak közzé kell tennie a tagállamok által az egységes piaci szükséghelyzet összefüggésében elfogadott, az áruk, szolgáltatások és személyek – többek között a munkavállalók – szabad mozgását korlátozó intézkedéseknek az e cikkben hivatkozott értesítések útján, valamint más forrásokon keresztül közölt szövegét. Az intézkedések szövegét a Bizottság által kezelt elektronikus platformon keresztüli beérkezésüktől számított egy munkanapon belül közzé kell tenni.

20. cikk
Kapcsolat más értesítési mechanizmusokkal

(1)Amennyiben egy tagállam e rendelet 19. cikke és az (EU) 2015/1535 51 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében köteles bejelenteni egy intézkedést, az e rendelet szerinti értesítés teljesítése esetén egyúttal az (EU) 2015/1535 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése szerinti értesítési kötelezettséget is teljesítettnek kell tekinteni.

(2)Amennyiben egy tagállam e rendelet 19. cikke és a 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 52 15. cikkének (7) bekezdése vagy 39. cikkének (5) bekezdése értelmében köteles bejelenteni egy intézkedést, az e rendelet szerinti értesítés teljesítése esetén egyúttal a 2006/123/EK irányelv szerinti értesítési kötelezettséget is teljesítettnek kell tekinteni. Hasonlóképpen, az említett irányelv alkalmazásában az e rendelet 19. cikkének (11) és (12) bekezdésében hivatkozott bizottsági határozatok is a 2006/123/EK irányelv 15. cikkének (7) bekezdése szerint meghozott határozatnak minősülnek.

(3)Amennyiben egy tagállam e rendelet 19. cikke és a 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 53 59. cikkének (5) bekezdése értelmében köteles bejelenteni egy intézkedést a Bizottság felé, ezen értesítés teljesítése esetén egyúttal a 2005/36/EK irányelv 59. cikkének (5) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettséget is teljesítettnek kell tekinteni.

21. cikk
Integrált ügyintézési pontok a tagállamokban

(1)A tagállamok kötelesek nemzeti integrált ügyintézési pontokat működtetni, amelyeknek az alábbi segítségnyújtást kell biztosítaniuk a polgárok, a fogyasztók, a gazdasági szereplők, a munkavállalók és azok képviselői számára:

a)segítségnyújtás az áruk, szolgáltatások, személyek és munkavállalók szabad mozgásának az aktivált egységes piaci szükséghelyzettel kapcsolatos nemzeti korlátozásaira vonatkozó információk igénylésében és megszerzésében;

b)segítségnyújtás bármely, az aktivált egységes piaci szükséghelyzet következtében bevezetett nemzeti szintű válságkezelési eljárás és alakiság teljesítésében.

(2)A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a polgároknak, a fogyasztóknak, a gazdasági szereplőknek és a munkavállalóknak, valamint azok képviselőinek lehetőségük legyen kérésre a megfelelő integrált ügyintézési pontokon keresztül tájékoztatást kapni az illetékes hatóságoktól a vonatkozó nemzeti válságreagálási intézkedések általános értelmezéséről és alkalmazásáról. Ennek a tájékoztatásnak adott esetben tartalmaznia kell egy lépésenkénti útmutatót is. A tájékoztatást egyértelmű, közérthető és könnyen értelmezhető megfogalmazásban kell biztosítani. Távolról és elektronikus úton is könnyen hozzáférhetőnek, valamint naprakésznek kell lennie.

22. cikk
Uniós szintű integrált ügyintézési pont

(1)A Bizottságnak uniós szintű integrált ügyintézési pontot kell létrehoznia és működtetnie.

(2)Az uniós szintű integrált ügyintézési pontnak az alábbi segítségnyújtást kell biztosítania a polgárok, a fogyasztók, a gazdasági szereplők, a munkavállalók és azok képviselői számára:

a)segítségnyújtás az aktivált egységes piaci szükséghelyzet szempontjából releváns vagy az áruk, szolgáltatások, személyek és munkavállalók szabad mozgásának gyakorlását érintő uniós szintű válságreagálási intézkedésekre vonatkozó információk igénylésében és megszerzésében;

b)segítségnyújtás bármely, az aktivált egységes piaci szükséghelyzet következtében bevezetett uniós szintű válságkezelési eljárás és alakiság teljesítésében;

c)az összes nemzeti válságintézkedést és nemzeti kapcsolattartó pontot tartalmazó lista összeállítása.

III. cím
Egységes piaci szükséghelyzeti válaszintézkedések

I. fejezet
Célzott információkérések és a válság szempontjából releváns áruk és szolgáltatások rendelkezésre állása

23. cikk
A kettős aktiválás követelménye

(1)Az e fejezetben foglalt kötelező erejű intézkedéseket a Bizottság a 24. cikk (2) bekezdésével, a 26. cikk első albekezdésével és a 27. cikk (2) bekezdésével összhangban végrehajtási jogi aktusok révén fogadhatja el, mégpedig kizárólag az egységes piaci szükséghelyzet tanácsi végrehajtási jogi aktus révén, a 14. cikk szerint történő aktiválását követően.

(2)A valamely, e fejezetben foglalt intézkedést bevezető végrehajtási jogi aktusnak világosan és konkrétan fel kell sorolnia az intézkedés által érintett, a válság szempontjából releváns árukat és szolgáltatásokat. Ez az intézkedés kizárólag a szükséghelyzeti üzemmód időtartama alatt alkalmazható.

24. cikk
A gazdasági szereplőknek küldött információkérések

(1)A válság szempontjából releváns súlyos hiányok vagy azok közvetlen veszélye esetén a Bizottság felkérheti a válság szempontjából releváns ellátási láncokban tevékenységet folytató képviselő szervezeteket vagy gazdasági szereplőket arra, hogy önkéntes alapon, meghatározott időn belül szolgáltassanak konkrét információkat a Bizottságnak a termelési kapacitásukról, a válság szempontjából releváns áruk és azok alkotórészeinek azokban az uniós termelőüzemekben és harmadik országbeli üzemekben megtalálható esetleges készleteiről, amelyeket üzemeltetnek, megbíznak, vagy ahonnan beszerzéseik származnak, valamint az ellátási láncok releváns zavaraival kapcsolatos információkról.

(2)Amennyiben a címzettek nem nyújtják be az (1) bekezdéssel összhangban kért információkat a meghatározott határidőn belül, és erre nem adnak érvényes indokolást, a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján előírhatja számukra az információk átadását, megjelölve a végrehajtási jogi aktusban, hogy ez miért arányos és szükséges, meghatározva az információkérés által érintett, a válság szempontjából releváns árukat, szolgáltatásokat és címzetteket, valamint a kért információkat, és szükség esetén a gazdasági szereplők számára a megválaszolandó kérdéseket tartalmazó sablont biztosítva.

(3)Az (1) bekezdésben említett információkérések a következőkre vonatkozhatnak:

a)a Bizottságnak szóló, célzott információk a termelési kapacitással és a válság szempontjából releváns áruk, valamint alkotórészeik Unióban megtalálható termelőüzemben vagy olyan, harmadik országbeli termelőüzemben esetlegesen fennálló készleteiről, amelyet az (1) bekezdésben említett gazdasági szereplő üzemeltet, megbízott, vagy ahonnan beszerzései származnak, mindez a kereskedelmi és üzleti titkok teljes mértékű tiszteletben tartásával, és annak előírásával, hogy a gazdasági szereplők továbbítsák a Bizottságnak az Unión belül található termelőüzem következő 3 hónapra vonatkozó várható termelési kibocsátásának ütemtervét, valamint az ellátási lánc bármely releváns zavarával kapcsolatos információkat;

b)az adott ellátásilánc-zavar vagy hiány jellegének vagy mértékének értékeléséhez szükséges egyéb információk.

(4)A gazdasági szereplőknek küldött, kötelező érvényű információkérések végrehajtási jogi aktus útján való aktiválását követően a Bizottságnak hivatalos határozatot kell hoznia a végrehajtási jogi aktusban azonosított, a válság szempontjából releváns ellátási láncokban tevékenységet folytató egyes képviselő szervezetekre vagy gazdasági szereplőkre vonatkozóan, amelyben felszólítja őket a végrehajtási jogi aktusban meghatározott információk benyújtására. A Bizottság lehetőség szerint a válság szempontjából releváns áruk és szolgáltatások kiválasztott ellátási láncaiban tevékenységet folytató gazdasági szereplők elérhetőségeinek a tagállamok által összeállított releváns és rendelkezésre álló listáira támaszkodik. A Bizottság a tagállamoktól szerezheti meg a releváns gazdasági szereplőkkel kapcsolatos szükséges információkat.

(5)Az egyedi információkéréseket tartalmazó bizottsági határozatokban szerepelnie kell a (2) bekezdésben említett, a határozatok alapjául szolgáló végrehajtási jogi aktusra, valamint az azokat megalapozó, a válsággal kapcsolatos súlyos hiányokra vagy azok közvetlen veszélyére vonatkozó hivatkozásnak. Az információkéréseknek kellően indokoltnak és az adatok mennyiségét, jellegét és részletességét, valamint a kért adatokhoz való hozzáférés gyakoriságát illetően arányosnak, továbbá a szükséghelyzet kezeléséhez vagy a releváns hivatalos statisztikák összeállításához szükségesnek kell lenniük. A kérésnek észszerű határidőt kell meghatároznia az információ átadására. Ehhez figyelembe kell vennie az adatoknak a gazdasági szereplő vagy a képviselő szervezet általi összegyűjtéséhez és rendelkezésre bocsátásához szükséges erőfeszítéseket. A hivatalos határozatnak emellett az e rendelet 39. cikke szerinti, adatvédelemre vonatkozó biztosítékokat, a 25. cikk szerinti, a válaszban szereplő érzékeny üzleti információk nyilvánosságra hozatalának tilalmára vonatkozó biztosítékokat, továbbá a határozat vonatkozó uniós jog szerinti, az Európai Unió Bírósága előtt való megtámadásának lehetőségére, valamint a teljesítés elmulasztása esetén kirótt, a 28. cikk szerinti pénzbírságokra és a válaszadás határidejére vonatkozó információkat is tartalmaznia kell.

(6)A gazdasági szereplők tulajdonosai vagy képviselői, továbbá jogi személyek, társaságok, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társulások esetén a jogszabály vagy a létesítő okirat által képviseletre felhatalmazott személyek benyújthatják az érintett gazdasági szereplő vagy gazdasági szereplők társulása nevében a kért információt. Az információcserét szabályozó, a versenyjogra vonatkozó uniós előírásokkal összhangban valamennyi gazdasági szereplőnek vagy gazdasági szereplőket tömörítő társulásnak egyénileg kell benyújtania a kért információkat. A megfelelően meghatalmazott ügyvédek jogosultak az ügyfeleik nevében az információk benyújtására. Az ügyfél teljes felelősséggel tartozik, ha az adott tájékoztatás hiányos, pontatlan vagy félrevezető.

(7)Az Európai Unió Bírósága korlátlan joghatósággal rendelkezik a Bizottság gazdasági szereplőkhöz intézett, kötelező érvényű információkérésre vonatkozó határozatainak felülvizsgálatára.

(8)A (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 42. cikk (2) bekezdésében említett bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. A válság egységes piacra gyakorolt hatásával kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a Bizottság a 42. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

25. cikk
Az információk bizalmas kezelése és feldolgozása

(1)Az e rendelet alkalmazásának eredményeként megszerzett információk kizárólag az információkérés céljának megfelelően használhatók fel.

(2)A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell az e rendelet alkalmazása közben megszerzett és létrejött kereskedelmi és üzleti titkok, valamint más érzékeny és bizalmas információk védelmét – beleértve az ajánlásokat és a meghozandó intézkedéseket is – az uniós és a vonatkozó nemzeti joggal összhangban.

(3)A tagállamok és a Bizottság gondoskodnak arról, hogy az e rendelet alapján rendelkezésre bocsátott vagy kicserélt minősített információt a kibocsátó előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül ne minősítsék vissza, illetve annak minősítését ne oldják fel.

(4)A Bizottság bemutathat a 24. cikk szerint összegyűjtött információkon alapuló összesített információkat a 4. cikkben említett tanácsadó csoportnak.

(5)A Bizottság nem oszthat meg semmilyen információt olyan módon, amely lehetővé teheti az adott gazdasági szereplő azonosítását, amennyiben az információ megosztása az adott gazdasági szereplő számára kereskedelmi kárt vagy a jó hírnév megsértését, illetve üzleti titkok nyilvánosságra hozatalát okozhatja.

26. cikk
A harmonizált termékszabályozás célzott módosításai

Amennyiben az egységes piaci szükséghelyzeti üzemmód a 14. cikkel összhangban elfogadott tanácsi végrehajtási jogi aktus révén aktiválásra kerül, és fennáll a válság szempontjából releváns áruk hiánya, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén aktiválhatja az [(EU) 2016/424 rendeletnek, az (EU) 2016/425 rendeletnek, az (EU) 2016/426 rendeletnek, az (EU) 2019/1009 rendeletnek és az (EU) 305/2011 rendeletnek a megfelelőségértékeléssel, közös műszaki leírások elfogadásával és a piacfelügyelettel kapcsolatos vészhelyzeti eljárások egységes piaci szükséghelyzet miatti bevezetése tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel, továbbá a 2000/14/EK, a 2006/42/EK, a 2010/35/EU, a 2013/29/EU, a 2014/28/EU, a 2014/29/EU, a 2014/30/EU, a 2014/31/EU, a 2014/32/EU, a 2014/33/EU, a 2014/34/EU, a 2014/35/EU, a 2014/53/EU és a 2014/68/EU irányelvnek a megfelelőségértékeléssel, közös műszaki leírások elfogadásával és a piacfelügyelettel kapcsolatos vészhelyzeti eljárások egységes piaci szükséghelyzet miatti bevezetése tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvvel] módosított uniós jogi keretekben foglalt szükséghelyzeti eljárásokat a válság szempontjából releváns áruk tekintetében, meghatározva az aktiválás tárgyát képező, a válság szempontjából releváns árukat és vészhelyzeti eljárásokat, az aktiválás indokát és arányosságát, valamint az aktiválás időtartamát.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 42. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A válság egységes piacra gyakorolt hatásával kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a Bizottság a 42. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

27. cikk
Kiemelt fontosságú megrendelések

(1)A Bizottság felkérhet egy vagy több, a válság szempontjából releváns uniós ellátási láncba tartozó gazdasági szereplőt, hogy fogadjanak el és részesítsenek előnyben bizonyos, a válság szempontjából releváns áruk termelésére vagy szállítására vonatkozó megrendeléseket (a továbbiakban: kiemelt fontosságú megrendelés).

(2)Amennyiben a gazdasági szereplő nem fogadja el és részesíti előnyben a kiemelt fontosságú megrendeléseket, a Bizottság saját kezdeményezésére vagy 14 tagállam felkérése esetén felmérheti az ilyen esetekben a kiemelt fontosságú megrendelésekhez folyamodás szükségességét és arányosságát; a Bizottságnak lehetőséget kell biztosítania az érintett gazdasági szereplő, valamint a potenciális kiemelt fontosságú megrendelés által bizonyítottan érintett felek számára arra, hogy a Bizottság által az ügy körülményeinek fényében meghatározott észszerű határidőn belül kifejtsék álláspontjukat. Kivételes körülmények esetén ezen értékelést követően a Bizottság végrehajtási jogi aktust intézhet az érintett gazdasági szereplőhöz, amelyben előírja számára a végrehajtási jogi aktusban meghatározott kiemelt fontosságú megrendelések elfogadását és előnyben részesítését, vagy annak indokolását, miért nem lehetséges vagy megfelelő ez a gazdasági szereplő számára. A Bizottság határozatának objektív adatokon kell alapulnia, amelyek igazolják, hogy ez az előnyben részesítés elengedhetetlen az egységes piac alapvető fontosságú gazdasági és társadalmi tevékenységeinek fenntartásához.

(3)Amennyiben az a gazdasági szereplő, amelyhez a (2) bekezdésben szereplő határozatot intézték, elfogadja a határozatban foglalt megrendelések elfogadására és előnyben részesítésére vonatkozó kötelezettségeket, ez a kötelezettség elsőbbséget élvez minden, a magánjog vagy a közjog szerinti teljesítési kötelezettséggel szemben.

(4)Amennyiben az a gazdasági szereplő, amelyhez a (2) bekezdésben szereplő határozatot intézték, nem fogadja el a határozatban foglalt megrendelések elfogadására és előnyben részesítésére vonatkozó kötelezettségeket, a határozatról szóló értesítéstől számított 10 napon belül köteles kellően alátámasztott indokolással igazolni a Bizottság felé, miért nem lehetséges vagy megfelelő a számára a követelmény teljesítése a jelen rendelkezés célkitűzéseinek fényében. Ilyen indokok lehetnek többek között, ha a gazdasági szereplő elégtelen termelési kapacitása miatt nem képes teljesíteni a kiemelt fontosságú megrendelést, vagy ha komoly kockázata áll fenn annak, hogy a megrendelés elfogadása különös nehézségeket vagy gazdasági terhet jelentene a gazdasági szereplő számára, valamint más, hasonló súlyú megfontolások.

A Bizottság e magyarázatot – az üzleti titoktartásra kellő tekintettel – részben vagy egészben nyilvánosságra hozhatja.

(5)Amennyiben egy, az Unióban letelepedett gazdasági szereplő valamely harmadik ország kiemelt fontosságú megrendeléssel kapcsolatos intézkedésének hatálya alá tartozik, erről tájékoztatja a Bizottságot.

(6)A Bizottságnak a (2) bekezdésben említett határozatot az alkalmazandó uniós joggal összhangban kell meghoznia, beleértve a szükségesség és az arányosság elvét, valamint az Unió nemzetközi jog szerinti kötelezettségeit is. A döntés figyelembe veszi különösen az érintett gazdasági szereplő jogos érdekeit, valamint a gyártási folyamat bármilyen megváltoztatásához szükséges költségekkel és erőfeszítésekkel kapcsolatos valamennyi rendelkezésre álló információt. Megjelöli továbbá elfogadásának jogalapját, meghatározza a határidőket, amelyeken belül a kiemelt fontosságú megrendelést teljesíteni kell, és adott esetben meghatározza a terméket és a mennyiséget. Meghatározza a 28. cikkben foglalt, a határozat megsértése esetén kiszabott pénzbírságokat is. A kiemelt fontosságú megrendelést méltányos és észszerű áron kell leadni.

(7)Amennyiben egy gazdasági szereplő elfogad és előnyben részesít egy kiemelt fontosságú megrendelést, nem felel a tagállam jogszabályai által szabályozott szerződéses kötelezettségeknek a kiemelt fontosságú megrendelések teljesítéséhez szükséges megszegéséért. A felelősség csak annyiban zárható ki, amennyiben a szerződéses kötelezettségek megszegése szükséges az előírt előnyben részesítésnek való megfeleléshez.

(8)A (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 42. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. A válság egységes piacra gyakorolt hatásával kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a Bizottság a 42. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

28. cikk
A gazdasági szereplőkre a kötelező érvényű információkérésekre vonatkozó kötelezettségek vagy a kiemelt fontosságú megrendelések teljesítésének elmulasztása miatt kirótt pénzbírságok

(1)A Bizottság – amennyiben szükségesnek és arányosnak ítéli – határozat útján pénzbírságot szabhat ki:

a)ha a gazdasági szereplőket képviselő szervezet vagy egy gazdasági szereplő szándékosan vagy súlyos gondatlanságból a 24. cikk szerinti kérésre helytelen, hiányos vagy félrevezető információt szolgáltat, vagy az előírt határidőn belül nem szolgáltat információt;

b)amennyiben egy gazdasági szereplő szándékosan vagy súlyos gondatlanságból nem tájékoztatja a Bizottságot a 27. cikk szerinti, harmadik országokra vonatkozó kötelezettségéről; vagy nem ad magyarázatot arra, miért nem fogadott el egy kiemelt fontosságú megrendelést;

c)amennyiben egy gazdasági szereplő szándékosan vagy súlyos gondatlanságból nem tesz eleget a 27. cikk szerinti, a válság szempontjából releváns termékekre vonatkozó bizonyos megrendelések előnyben részesítésével kapcsolatos, általa elfogadott kötelezettségének.

(2)Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett esetekben kiszabott pénzbírságok összege nem haladhatja meg a 200 000 EUR-t.

(3)Az (1) bekezdés c) pontjában említett esetekben kiszabott pénzbírságok a határozatban megállapított időponttól számítva nem haladhatják meg az előző üzleti év átlagos napi forgalmának 1 %-át a 27. cikk szerinti kötelezettség (kiemelt fontosságú megrendelések) nem teljesítésének minden egyes munkanapjára vonatkozóan.

(4)A pénzbírság összegét az érintett gazdasági szereplő méretét és gazdasági erőforrásait, a jogsértés jellegét, súlyosságát és időtartamát, valamint az arányosság és a megfelelőség elvét kellően figyelembe véve kell megállapítani.

(5)Az Európai Unió Bírósága korlátlan joghatósággal rendelkezik a Bizottság pénzbírságot kiszabó határozatainak felülvizsgálatára. A Bíróság a bírságot kiszabó határozatot megsemmisítheti, illetve a kiszabott bírságot csökkentheti vagy növelheti.

29. cikk
A bírságok kiszabására vonatkozó elévülési idő

(1)A Bizottság pénzbírságok kiszabására vonatkozó, 30. cikk szerinti jogkörére a következő elévülési idők vonatkoznak:

a)két év a 24. cikk szerinti információkérésre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén;

b)három év a 26. cikk (2) bekezdése szerinti, a válság szempontjából releváns áruk előállításának előnyben részesítésére irányuló kötelezettségre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén.

(2)Az elévülési idő azon a napon veszi kezdetét, amikor a Bizottság tudomást szerez a jogsértésről. Folyamatos vagy ismétlődő jogsértések esetén azonban az elévülési idő a jogsértés megszűnésének napján kezdődik.

(3)A Bizottság vagy a tagállamok illetékes hatóságai által az e rendelet rendelkezéseinek való megfelelés biztosítása érdekében tett intézkedések megszakítják az elévülési időt.

(4)Az elévülési idő megszakítása minden olyan félre vonatkozik, aki a jogsértésben való részvételért felelősnek minősül.

(5)Az elévülés megszakadása után az elévülési idő újrakezdődik. Az elévülési idő azonban legkésőbb azon a napon lejár, amelyen az elévülési idő kétszeresének megfelelő időtartam anélkül telt el, hogy a Bizottság pénzbírságot szabott volna ki. Ez az időtartam meghosszabbodik azzal az időtartammal, amely alatt az elévülési idő nyugszik amiatt, hogy a Bizottság határozata az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás tárgyát képezi.

30. cikk

A pénzbírságok végrehajtásának elévülési ideje

(1)A Bizottságnak a 28. cikk értelmében hozott határozatok végrehajtására vonatkozó hatásköre ötéves elévülési időn belül érvényesíthető.

(2)Az elévülési idő a határozat jogerőssé válásának napján kezdődik.

(3)A bírságok végrehajtására vonatkozó elévülési időt megszakítja:

a)a bírság eredeti összegét megváltoztató vagy a megváltoztatásra irányuló kérelmet elutasító határozatról szóló értesítés;

b)a Bizottságnak vagy a Bizottság kérésére eljáró valamely tagállamnak a bírság megfizetésének kikényszerítésére irányuló intézkedése.

(4)Az elévülés megszakadása után az elévülési idő újrakezdődik.

(5)A bírságok végrehajtására vonatkozó elévülési idő mindaddig nyugszik, amíg:

a)a kötelezett fizetési haladékot kapott;

b)a fizetés végrehajtása az Európai Unió Bíróságának határozata alapján fel van függesztve.

31. cikk

A meghallgatáshoz való jog pénzbírság kiszabása esetén

(1)A 28. cikk szerinti határozat elfogadása előtt a Bizottság lehetőséget biztosít az érintett gazdasági szereplőnek vagy gazdasági szereplők képviseleti szervezeteinek arra, hogy meghallgassák őket a következőkről:

a)a Bizottság előzetes megállapításai, beleértve minden olyan ügyet, amellyel szemben a Bizottság kifogást emelt;

b)olyan intézkedések, amelyeket a Bizottság a jelen bekezdés a) pontja szerinti előzetes megállapítások kapcsán kíván meghozni.

(2)Az érintett vállalkozások és a gazdasági szereplők érintett képviseleti szervezetei a Bizottság előzetes megállapításaival kapcsolatos észrevételeiket a Bizottság által az előzetes megállapításokban meghatározott határidőn belül nyújthatják be, amely 21 napnál nem lehet kevesebb.

(3)A Bizottság határozatait kizárólag azon kifogásokra alapozza, amelyekkel kapcsolatban az érintett gazdasági szereplők és gazdasági szereplők képviseleti szervezetei észrevételt fogalmaztak meg.

(4)Az érintett gazdasági szereplőknek vagy gazdasági szereplők képviseleti szervezeteinek a védelemhez való jogát bármely eljárásban teljes mértékben tiszteletben kell tartani. Az érintett gazdasági szereplő vagy gazdasági szereplők képviseleti szervezete jogosult hozzáférni a Bizottság irataihoz egy tárgyalásos közzététel feltételei alapján, tekintettel a gazdasági szereplőknek az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekére. A betekintési jog nem terjed ki a bizalmas jellegű információkra és a Bizottság vagy a tagállami hatóságok belső dokumentumaira. Az iratbetekintéshez való jog nem terjedhet ki különösen a Bizottság és a tagállami hatóságok közötti levelezésre. E bekezdés egyik rendelkezése sem akadályozza a Bizottságot abban, hogy a jogsértés bizonyításához szükséges információt feltárja és felhasználja.

II. fejezet 
A válság szempontjából releváns áruk és szolgáltatások rendelkezésre állásának biztosítására irányuló egyéb intézkedések

32. cikk 
A stratégiai tartalékok összehangolt elosztása

Amennyiben a tagállamok által a 12. cikk értelmében összeállított stratégiai tartalékok elégtelennek bizonyulnak az egységes piaci szükséghelyzettel kapcsolatos szükségletek kielégítésére, a Bizottság a tanácsadó csoport véleményét figyelembe véve javaslatot tehet a tagállamoknak a stratégiai tartalékok célzott elosztására – lehetőség szerint szem előtt tartva azt, hogy az egységes piac zavarai ne súlyosbodjanak tovább –, többek között az ilyen zavarok által különösen súlyosan érintett földrajzi területeken is, a szükségesség, az arányosság és a szolidaritás elvével összhangban, a tartalékok egységes piaci szükséghelyzet megszüntetésére irányuló leghatékonyabb kihasználásának biztosításával.

33. cikk

A válság szempontjából releváns áruk és szolgáltatások rendelkezésre állását és az azokkal való ellátást biztosító intézkedések

(1)A Bizottság, amennyiben úgy ítéli meg, hogy fennáll a válság szempontjából releváns áruk hiányának kockázata, ajánlást intézhet a tagállamokhoz olyan konkrét intézkedések végrehajtására vonatkozóan, amelyek célja az ellátási láncok és a gyártósorok hatékony újraszervezése, valamint a meglévő készletek válság szempontjából releváns áruk és szolgáltatások rendelkezésre állásának és az azokkal való ellátásnak a lehető legrövidebb időn belül történő növelésére való felhasználása.

(2)Az (1) bekezdésben említett intézkedések különösen az alábbi intézkedéseket foglalhatják magukban:

a)a válság szempontjából releváns árukra vonatkozó meglévő termelési kapacitások bővítésének vagy átalakításának, valamint az új termelési kapacitások létrehozásának elősegítése;

b)a szolgáltatási tevékenységekkel kapcsolatos meglévő termelési kapacitások bővítésének, valamint az új kapacitások létrehozásának elősegítése;

c)a válság szempontjából releváns áruk engedélyezésének felgyorsítására irányuló intézkedések.

V. rész
Közbeszerzés

I. FEJEZET
Stratégiai fontosságú áruk és szolgáltatások, valamint a válság szempontjából releváns áruk Bizottság általi beszerzése a tagállamok nevében az éberségi és a szükséghelyzeti üzemmód során

34. cikk
A tagállamoknak az áruk és szolgáltatások nevükben való beszerzésére irányuló, a Bizottsághoz intézett kérése

(1)Két vagy több tagállam felkérheti a Bizottságot a 9. cikk (1) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusban felsorolt, stratégiai fontosságú árukra és szolgáltatásokra, vagy a 14. cikk (5) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusban felsorolt, a válság szempontjából releváns árukra és szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzéseknek a magukat a Bizottság által képviseltetni kívánó tagállamok (a továbbiakban: a részt vevő tagállamok) nevében való elvégzésére.

(2)A Bizottság értékeli a kérelem hasznosságát, szükségességét és arányosságát. Amennyiben a Bizottság nem szándékozik teljesíteni a felkérést, tájékoztatnia kell az érintett tagállamokat és a 4. cikkben említett tanácsadó csoportot, valamint meg kell indokolnia az elutasítást.

(3)Amennyiben a Bizottság beleegyezik abba, hogy beszerzést végezzen a tagállamok nevében, javaslatot kell készítenie a részt vevő tagállamokkal megkötendő keretmegállapodásra, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a nevükben járjon el. Ez a megállapodás meghatározza az (1) bekezdésben említett, a részt vevő tagállamok nevében való beszerzés részletes feltételeit.

35. cikk
A Bizottság tárgyalási meghatalmazásának létrehozása és végrehajtása

(1)A [34. cikk (3) bekezdésében említett] megállapodásnak tárgyalási meghatalmazással kell felruháznia a Bizottságot, hogy az új szerződések megkötése révén a részt vevő tagállamok nevében központi beszerző szervként járhasson el a releváns stratégiai fontosságú áruk és szolgáltatások, vagy a válság szempontjából releváns áruk és szolgáltatások vonatkozásában.

(2)A megállapodás értelmében a Bizottság jogosult lehet arra, hogy a részt vevő tagállamok nevében e termékek vagy szolgáltatások megvásárlására vonatkozóan szerződéseket kössön a gazdasági szereplőkkel, beleértve a stratégiai fontosságú áruk és szolgáltatások vagy a válság szempontjából releváns termékek és szolgáltatások egyéni gyártóit is.

(3)A Bizottság képviselői vagy a Bizottság által kijelölt szakértők helyszíni vizsgálatokat végezhetnek a releváns stratégiai fontosságú vagy válság szempontjából releváns áruk termelő létesítményeiben.

(4)A Bizottság lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat, és az ennek eredményeként létrejövő megállapodásokat a részt vevő tagállamok nevében megköti a gazdasági szereplőkkel.

36. cikk
A tagállamok nevében a Bizottság által elvégzett közbeszerzés szabályai

(1)Az e rendelet szerinti beszerzéseket a Bizottság az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 54 a saját beszerzéseire vonatkozóan meghatározott szabályokkal összhangban végzi.

(2)A szerződésekben szerepelhet egy záradék, amely kimondja, hogy a közbeszerzési eljárásban részt nem vevő tagállamok a szerződés aláírását követően is szerződő féllé válhatnak, és részletesen meghatározza ennek folyamatát és hatásait.

II. FEJEZET
Közös beszerzés az éberségi és a szükséghelyzeti üzemmódban

37. cikk
Közös beszerzési eljárás

Amennyiben szükséges az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 165. cikkének (2) bekezdése szerinti, a Bizottság és a tagállamok egy vagy több ajánlatkérő szerve által elvégzett közös beszerzés lefolytatása, a tagállamok a közösen beszerzett kapacitások felett teljes tulajdont szerezhetnek, illetve azokat teljes körűen bérelhetik vagy lízingelhetik.

III. FEJEZET
A tagállamok által a szükséghelyzeti üzemmódban végzett közbeszerzés

38. cikk
A tagállamok által végzett egyedi beszerzésekkel kapcsolatos konzultáció és koordináció

Az egységes piaci szükséghelyzeti üzemmód 14. cikk szerinti aktiválása esetén a tagállamoknak konzultálniuk kell egymással és a Bizottsággal, és a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 55 összhangban, a 14. cikk (5) bekezdése szerint elfogadott végrehajtási jogi aktusban felsorolt, a válság szempontjából releváns áruk és szolgáltatások közbeszerzésének elindítása előtt össze kell hangolniuk a fellépésüket a Bizottsággal és a többi tagállam képviselőivel a tanácsadó csoportban.

39. cikk
A részt vevő tagállamok által végzett egyedi beszerzések tilalma

Az egységes piaci szükséghelyzeti üzemmódnak a 16. cikk szerint aktiválása és a Bizottság által a tagállamok nevében elvégzett közbeszerzésnek a 34–36. cikk szerint elindítása után a részt vevő tagállamok ajánlatkérő szervei más módokon nem szerezhetnek be az ilyen beszerzés által érintett árukat vagy szolgáltatásokat.

VI. rész
Záró rendelkezések

40. cikk
A személyes adatok védelme

(1)E rendelet nem érinti a tagállamoknak a személyes adatok (EU) 2016/679 rendelet és a 2002/58/EK elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv szerinti kezelésével kapcsolatos kötelezettségeit, vagy a Bizottságnak és adott esetben más uniós intézményeknek és szerveknek a személyes adatok feladataik ellátása során az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti kezelésével kapcsolatos kötelezettségeit.

(2)A személyes adatok kizárólag olyan esetekben kezelhetők vagy közölhetők, amennyiben ez e rendelet alkalmazásában feltétlenül szükséges. Ilyen esetekben az esettől függően az (EU) 2016/679 rendelet és az (EU) 2018/1725 rendelet feltételei értelemszerűen alkalmazandók.

(3)Amennyiben a személyes adatok kezelése nem feltétlenül szükséges az e rendeletben meghatározott mechanizmusok teljesítéséhez, a személyes adatokat olyan módon kell anonimizálni, hogy az érintett ne legyen beazonosítható.

41. cikk

Digitális eszközök

A Bizottság és a tagállamok létrehozhatnak a jelen rendelet célkitűzéseit támogató interoperábilis digitális eszközöket vagy informatikai infrastruktúrákat. Az ilyen eszközök és infrastruktúrák az egységes piaci szükséghelyzet időtartamán kívül is kifejleszthetők.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az ilyen eszközök vagy infrastruktúrák technikai aspektusait. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 42. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

42. cikk
A bizottsági eljárás

(1)A Bizottság munkáját az egységes piaci szükséghelyzeti eszközzel foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, összefüggésben annak 5. cikkével.

43. cikk
Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 6. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása öt éves időtartamra szól ezen irányelv hatálybalépésének időpontjától vagy a társjogalkotók által megállapított bármely más időponttól kezdődő hatállyal.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti a benne meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

4. cikk
Jelentéstétel és felülvizsgálat

(1)A Bizottság [Kiadóhivatal: a dátum beillesztendő = a jelen rendelet hatálybalépésétől számított öt év múlva] és azt követően ötévente a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a vészhelyzeti tervezés, az éberségi és az egységes piaci szükséghelyzeti reagálási rendszer működéséről, szükség esetén fejlesztéseket javasol, továbbá ehhez – adott esetben – megfelelő jogalkotási javaslatokat fűz.

(2)Ennek a jelentésnek tartalmaznia kell a tanácsadó csoport által az e rendeletben létrehozott szükséghelyzeti keretben végzett munka, valamint annak a többi releváns uniós szintű válságkezelő szerv munkájával fennálló kapcsolata értékelését.

45. cikk
Hatályon kívül helyezés

A 2679/98/EK tanácsi rendelet [dátum]-án/én hatályát veszti.

46. cikk
Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

X új intézkedés

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 56

◻ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

Megjegyzés: tekintettel a kezdeményezés jellegére, mely szorosan összefügg a kiszámíthatatlan természetű és mértékű válságok bekövetkezésével, a kezdeményezés időtartamát nem lehet megadni.

◻ határozott időtartam

–◻    időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig;

–◻    pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében.

◻ határozatlan időtartam

–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig,

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 57

X Bizottság általi közvetlen irányítás

–X a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét;

–◻    végrehajtó ügynökségen keresztül.

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek;

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap;

–◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek;

–◻ közjogi szervek;

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

–◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek;

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

3.2.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.3.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.3.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

–⌧    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet először a pénzügyi kimutatás mellékletébe (a belső szabályzat V. melléklete) kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet 
 
Megjegyzés: a kezdeményezés természetére és a váratlan, megjósolhatatlan válság jellegére tekintettel ez a becslés jelenleg nem adható meg.

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–⌧ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humán erőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.3.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humán erőforrást.

–☒    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.3.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A javaslat/kezdeményezés:

–⌧    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

–◻    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

–◻    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.3.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés:

–⌧    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–◻    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.4.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–⌧    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–⌧    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

–kérjük, adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve ◻    

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1)

    https://www.consilium.europa.eu/media/45910/021020-euco-final-conclusions.pdf  

(2)

   COM(2021) 350 final.

(3)

    https://ec.europa.eu/info/publications/2022-commission-work-programme-key-documents_en  

(4)

    Az Európai Parlament 2022. február 17-i állásfoglalása az egységes piacon a nem vám- és nem adóügyi jellegű akadályok felszámolásáról (2021/2043(INI)) .

(5)

    https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/ipcr-response-to-crises/

(6)

   Az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmusról szóló 2018. december 11-i (EU) 2018/1993 tanácsi végrehajtási határozat hozta létre hivatalosan a korábban fennálló megállapodások alapján.

(7)

   Az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló 1313/2013/EU határozat állapította meg.

(8)

   A Tanács 2679/98/EK rendelete (1998. december 7.) az áruknak a tagállamok közötti szabad mozgásával kapcsolatban a belső piac működéséről (HL L 337., 1998.12.12., 8. o.).

(9)

   A 2015. március 11-i (EU) 2015/479 európai parlamenti és tanácsi rendelet.

(10)

   A Bizottság (EU) 2021/2071 végrehajtási rendelete (2021. november 25.).

(11)

   Ezek a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján fogadhatók el.

(12)

   COM(2021) 689 final.

(13)

   COM(2022) 211 final.

(14)

   A további intézkedések közé tartozik többek között: a menekültek áramlásának kezelése, valamint a repülőtereken rekedt utasok és közlekedési dolgozók hazaszállítása, a minimális összeköttetés és az utasvédelem biztosítása, a közlekedéspolitika összehangolásának megerősítése a nemzeti közlekedési kapcsolattartó pontok hálózatán keresztül, a kiberbiztonság megerősítése és a nemzetközi partnerekkel való együttműködés.

(15)

   Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

(16)

   Az Európai Parlament és a Tanács 1379/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 1. o.).

(17)

   Ukrajna orosz megszállását követően a tagállamoknak a gabonakészletekről való havi értesítés benyújtására vonatkozó kötelezettsége belekerült az 1307/2013/EU és az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Bizottsághoz eljuttatandó információk és dokumentumok továbbítása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint számos bizottsági rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. április 20-i (EU) 2017/1185 bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 171., 2017.7.4., 113. o.) módosításába.

(18)

   Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

(19)

   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/953 rendelete (2021. június 14.) a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az interoperábilis, Covid19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről (HL L 211., 2021.6.15., 1. o.).

(20)

   A Tanács (EU) 2020/1475 ajánlása (2020. október 13.) a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről (HL L 337., 2020.10.14., 3. o.), valamint annak későbbi frissítései.

(21)    COM(2020) 730 final.

(22)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/123 rendelete (2022. január 25.) az Európai Gyógyszerügynökség által a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök tekintetében a válsághelyzetekre való felkészültség és a válságkezelés terén betöltött szerep megerősítéséről (HL L 20., 2022.1.31., 1. o.).

(23)

   C(2021)6712 final. 

(24)

   COM(2020) 727 final.

(25)    A „határokon át terjedő” fogalom mind az egynél több tagállamot érintő (határokon átnyúló) bármilyen helyzetet, mind a kettő vagy több tagállam közös határral rendelkező régióit („határ menti régiók”) érintő konkrét helyzeteket magában foglalja.

(26)    COM(2020) 726 final.

(27)

   COM(2021) 577 final.

(28)

   COM(2022) 46 final.

(29)

   COM(2022) 68 final.

(30)

   COM(2021) 891 final.

(31)

   COM(2020) 829 final.

(32)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/240 rendelete (2021. február 10.) a Technikai Támogatási Eszköz létrehozásáról https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32021R0240

(33)    Az Unió legkülső régiói – Guadeloupe, Francia Guyana, Martinique, Mayotte, Réunion és Saint-Martin (Franciaország), az Azori-szigetek és Madeira (Portugália) és a Kanári-szigetek (Spanyolország) – az Atlanti- és az Indiai-óceánon, a karib-tengeri térségben, illetve Dél-Amerikában helyezkednek el. Az EUMSZ 349. cikke értelmében e régiók számára előnyt jelenthetnek az őket az elhelyezkedésük, távoli fekvésük, elszigeteltségük, kis méretük, valamint az éghajlatváltozással és a szélsőséges időjárási eseményekkel szembeni sebezhetőségük miatt érő jelentős kihívások kezelését célzó konkrét intézkedések és a testreszabott uniós jogszabályok.

(34)

   Az értékelést alátámasztó tanulmányban és a 2019. október 8-i SWD(2019) 371 final értékelő bizottsági szolgálati munkadokumentumban foglalt megállapítás alapján.

(35)    Lásd a csatolt SWD(2022) 289 bizottsági szolgálati munkadokumentumot.

(36)    További kiváltó tényező függvénye.

(37)

   További kiváltó tényező függvénye.

(38)    További kiváltó tényező függvénye.

(39)    HL C […], […], […]. o.

(40)    HL C […], […], […]. o.

(41)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(42)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/769 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(43)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/123 rendelete (2022. január 25.) az Európai Gyógyszerügynökség által a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök tekintetében a válsághelyzetekre való felkészültség és a válságkezelés terén betöltött szerep megerősítéséről (HL L 20., 2022.1.31., 12. o.).

(44)    [Az elfogadott jogi aktusra való hivatkozás beillesztendő, amint az elérhetővé válik].

(45)    [Az elfogadott jogi aktusra való hivatkozás beillesztendő, amint az elérhetővé válik].

(46)    [Az elfogadott jogi aktusra való hivatkozás beillesztendő, amint az elérhetővé válik].

(47)    HL L 283., 2003.10.31., 51. o.

(48)    HL L 83., 2015.3.27., 34. o.

(49)    HL L 1., 1994.1.3., 3. o.

(50)    HL L 241., 2015.9.17., 1. o.

(51)    HL L 241., 2015.9.17., 1. o.

(52)    HL L 376., 2006.12.27., 36. o.

(53)    HL L 255., 2005.9.30., 22. o.

(54)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(55)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(56)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(57)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx  

(58)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(59)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(60)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(61)    Az Egységes piac program jelenleg véglegesítés alatt álló társulási megállapodásai.

(62)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(63)    A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl. a finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(64)    Az 1.4.2. pontban („Konkrét célkitűzések…”) kifejtettek szerint.

(65)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(66)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(67)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(68)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.