EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2022.9.16.
COM(2022) 457 final
2022/0277(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról (az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály) és a 2010/13/EU irányelv módosításáról
(EGT vonatkozású szöveg)
{SEC(2022) 322 final} - {SWD(2022) 286 final} - {SWD(2022) 287 final}
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
Ez az indokolás a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot (a továbbiakban: az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály) kíséri. A javaslat eleget tesz Ursula von der Leyen elnök politikai kötelezettségvállalásának, aki az Unió helyzetéről szóló 2021. évi beszédében jelentette be a kezdeményezést. Beszédében hangsúlyozta az információ közjóként betöltött szerepét, elismerve, hogy a médiavállalatokat nem lehet a többi vállalkozáshoz hasonlóan kezelni, és hogy függetlenségüket uniós szinten védeni kell 1 . A kezdeményezés szerepel a Bizottság 2022. évi munkaprogramjában 2 .
A médiaágazat a kulturális és kreatív iparágak ökoszisztémájának része 3 , az inkluzív és fenntartható helyreállítás, valamint az uniós gazdaság kettős (zöld és digitális) átállása szempontjából kulcsfontosságú 14 ipari ökoszisztéma egyike. A médiaszolgáltatási szektor ugyanakkor nem csupán a gazdaság egy fontos és dinamikus ágazata, de az egészséges civil szférához, valamint a gazdasági szabadságjogokhoz és az alapvető jogokhoz, köztük az egyenlőséghez is elengedhetetlen 4 . A független média – és különösen a hírmédia – az álláspontok sokféleségéhez és megbízható információforrásokhoz biztosít hozzáférést mind a polgárok, mind a vállalkozások számára. Hozzájárul a közvélemény formálásához, és segíti az embereket és a vállalatokat abban, hogy kialakítsák véleményüket és megalapozott döntéseket hozzanak. Döntő szerepet játszik az európai információs tér integritásának megőrzésében, és alapvető fontosságú demokratikus társadalmaink és gazdaságaink működéséhez. A digitális technológiáknak köszönhetően a médiaszolgáltatásokhoz egyre nagyobb mértékben lehet határokon átnyúlóan és különböző eszközökön keresztül hozzáférni, miközben a digitális médiatérben a verseny egyre inkább nemzetközivé válik. Az Európai Unió már most is globális standardalkotó ezen a területen, ez a javaslat pedig még tovább erősíti és szervezettebbé teszi az európai információs teret.
Ennek tükrében a javaslat számos, a médiaszolgáltatások belső piacának működését és a médiaszolgáltatók működését érintő problémát kíván kezelni. A médiavállalatok különösen olyan akadályokkal – például a tömegtájékoztatás szabadságával és sokszínűségével kapcsolatos eltérő nemzeti szabályokkal és eljárásokkal – szembesülnek, amelyek hátráltatják működésüket és befolyásolják a belső piaci beruházási feltételeket. E szabályok közé tartozik különösen a piaci koncentráció médiapluralizmus céljából történő ellenőrzése, valamint a médiavállalatok működését befolyásoló protekcionista intézkedések. Ezek a szabályok széttagoltságot eredményeztek a belső piacon, hatást gyakorolva a médiapiaci szereplők jogbiztonságára, és többletköltségeket eredményezve a határokon átnyúló működés során.
A képet tovább bonyolítja a nemzeti médiaszabályozók közötti elégtelen együttműködés 5 . Az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja (a továbbiakban: ERGA) korlátozott, csupán az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz kapcsolódó cselekvési jogkörrel rendelkezik. Ráadásul az ERGA nem rendelkezik elegendő eszközzel és erőforrással ahhoz, hogy hozzájáruljon a médiaszabályozás kulcsfontosságú területein felmerülő, határokon átnyúló ügyek vagy gyakorlati kérdések megoldásához. Az ebből eredő elégtelen szabályozási konvergencia hatással van a médiapiaci szereplőkre, különösen az audiovizuális médiaszolgáltatókra és a videomegosztó-platformokra, és sérti a közérdeket. A médiaszabályozók szerepe kulcsfontosságú a tisztességtelen médiaszolgáltatók – köztük az egyes harmadik országok által finanszírozott, finanszírozási vagy szerkesztői szinten állami ellenőrzés alatt álló médiaszolgáltatók – elleni védelemben is, amelyek sérthetik vagy veszélyeztethetik a közbiztonságot és a honvédelmet.
Amint azt a Bizottság éves jogállamisági jelentései 6 és a Médiapluralizmus Monitor 7 is tanúsítja, az európai médiaszolgáltatóknak a szerkesztői döntéseikbe és a minőségi médiaszolgáltatások (azaz a független és az újságírói normáknak megfelelően előállított szolgáltatások) belső piacon történő nyújtására irányuló képességükbe való egyre nagyobb beavatkozással kell szembenézniük. A problémát a médiumok szerkesztői szabadságába való beavatkozást megakadályozó, szétaprózott biztosítékok és a közszolgálati média számára nyújtott egyenlőtlen függetlenségi garanciák 8 okozzák, amelyek a belső piacon a versenyfeltételek torzulásához vezetnek.
Végezetül a belső piaci akadályok és az egyenlőtlen versenyfeltételek a gazdasági erőforrások átláthatatlan és tisztességtelen elosztásából erednek. Különösen a saját közönségmérési rendszerek átláthatatlansága és eltérései torzítják a hirdetési bevételeket, ami elsősorban a médiaszolgáltatókat érinti hátrányosan, és hátrányos helyzetbe hozza azokat a versenytársakat, akik az iparág által elfogadott szabványoknak megfelelő közönségmérési szolgáltatásokat nyújtanak 9 . Ugyancsak torzítja a belső piacot az állami hirdetések (azaz a reklámcélokra felhasznált közpénzek) átláthatatlan és tisztességtelen elosztása is, amelyeket preferenciálisan az inkumbens nemzeti szolgáltatóknak lehet juttatni, vagy bizonyos, kormánybarát nézeteket képviselő médiaorgánumok előnyben részesítésére és rejtett támogatására lehet felhasználni. Az e területre vonatkozó szabályozás töredezett és korlátozott 10 , mivel sok tagállamban hiányoznak a konkrét szabályok és a meglévő szabályok hatóköre eltér 11 , ami hátrányosan érinti a jogbiztonságot és az önkényes vagy diszkriminatív döntések kockázatát vonja maga után.
Bár a problémák súlyossága Unió-szerte eltérő, összességében megnehezítik a médiaszolgáltatók számára, hogy teljes mértékben kiaknázzák a belső piacban rejlő lehetőségeket, biztosítsák a gazdasági fenntarthatóságot, és megfelelően betöltsék társadalmi szerepüket az emberek és a vállalkozások tájékoztatásában. A médiaszolgáltatások igénybe vevőit hátrányosan érintik továbbá az elégtelen vagy független médiakínálat, az egyenlőtlen versenyfeltételek és az érdekeik védelmének hiánya.
Mind a Parlament 12 , mind a Tanács 13 többször felszólította a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a belső médiapiac működése előtt álló akadályok felszámolása, valamint a piac pluralizmusának és függetlenségének előmozdítása érdekében. Az Európa jövőjéről szóló konferencia 2022. május 9-én közzétett zárójelentésében a polgárok javaslataikban felszólították az EU-t a média függetlenségének és sokszínűségének további előmozdítására, különösen azáltal, hogy olyan jogszabályt vezet be, amely uniós szintű minimumszabályok révén kezeli a média függetlenségét fenyegető veszélyeket. Felszólítottak továbbá a szabad, pluralista és független média védelmére és támogatására, a dezinformáció és a külföldi beavatkozás elleni küzdelem fokozására, valamint az újságírók védelmének biztosítására 14 .
Mindezek alapján az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabályra irányuló javaslat célja a belső médiapiac működésének javítása.
A javaslat négy konkrét célkitűzés köré szerveződik:
·A határokon átnyúló tevékenység és a médiaszolgáltatásokba való beruházás előmozdítása a médiapluralizmus eltérő nemzeti keretei egyes elemeinek harmonizálásával, különösen a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás megkönnyítése érdekében. Az uniós szintű koordináció révén a javaslat biztosítani kívánja, hogy a médiapiaci koncentrációk értékelésekor a független nemzeti hatóságok következetesen közelítsék meg a médiapluralizmust és a média függetlenségét.
·A szabályozási együttműködés és konvergencia fokozása határokon átnyúló koordinációs eszközök, valamint uniós szintű vélemények és iránymutatások révén. Ez elősegíti a médiapluralizmus és a médiafüggetlenség következetes megközelítését, és hatékony védelmet biztosít a médiaszolgáltatások felhasználói számára a jogellenes és káros tartalmakkal szemben, ideértve az online tartalmakat és az uniós médiaszabványokat be nem tartó szolgáltatókat (beleértve a harmadik országbeli szolgáltatókat is).
·A minőségi médiaszolgáltatások nyújtásának elősegítése a szerkesztői szabadságba való nem kívánatos állami és magánbeavatkozás kockázatának csökkentése révén. A javaslat célja annak biztosítása, hogy az újságírók és a szerkesztők beavatkozás nélkül végezhessék munkájukat, többek között forrásaik és kommunikációjuk védelme tekintetében is. A szerkesztői függetlenség előmozdításával a javaslat a médiaszolgáltatások igénybe vevői érdekeinek jobb védelméről is gondoskodik.
·A gazdasági erőforrások átlátható és méltányos elosztásának biztosítása a belső médiapiacon a közönségmérés és az állami hirdetések elosztása átláthatóságának és méltányosságának fokozása révén. A javaslat célja a közönségmérési módszerek átláthatóságának, megkülönböztetésmentességének, arányosságának, objektivitásának és inkluzivitásának biztosítása, különösen az online környezetben. Biztosítani fogja továbbá az átláthatóságot, a megkülönböztetésmentességet, az arányosságot és az objektivitást az állami hirdetések médiaorgánumoknak történő elosztása során, hogy a lehető legkisebbre csökkenjen annak kockázata, hogy a közfinanszírozást más piaci szereplők kárára, pártérdekek által vezérelve használják fel; ezáltal elő fogja mozdítani a tisztességes versenyt a belső médiapiacon.
A jogalkotási javaslatot egy ajánlás kíséri, amely meghatározza a médiavállalatok számára a szerkesztői függetlenség előmozdítását célzó önkéntes bevált gyakorlatok jegyzékét, valamint a médiavállalatoknak és a tagállamoknak szóló, a média tulajdonviszonyai átláthatóságának növelését célzó ajánlásokat. Az ajánlás hozzá fog járulni az egyes szerkesztői döntésekbe való indokolatlan beavatkozás kockázatának csökkentéséhez és a média tulajdonviszonyaira vonatkozó információkhoz való hozzáférés javításához 15 .
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
Ez a javaslat összhangban van a médiára és az online szolgáltatásokra vonatkozó meglévő horizontális és ágazati uniós szabályokkal. Célja a belső médiapiac működését érintő szabályozási hiányosságok kezelése.
A javaslat ezt elsősorban az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelvre 16 alapozza, amely az audiovizuális médiára vonatkozó nemzeti jogszabályok uniós szintű összehangolását szabályozza. Fokozza az irányelv által létrehozott Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportján (ERGA) belüli együttműködést azáltal, hogy azt a Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testületté (a továbbiakban: a Testület) alakítja át, és szélesebb tevékenységi körrel és további feladatokkal ruházza fel 17 .
A javaslat új szabályokat állapít meg a médiaszolgáltatásokra vonatkozóan, például az újságírói források és a kommunikáció védelmére, az állami hirdetésekre és a közönségmérésre vonatkozóan. Ezzel kiegészíti a szerzői jogi reformot 18 , amelynek célja a sajtó pénzügyi fenntarthatóságának javítása.
A javaslat teljes mértékben összhangban van az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvvel 19 és a platformok és a vállalkozások közötti (P2B) kapcsolatokról szóló rendelettel 20 , és kiegészíti azokat. Összhangban van továbbá a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabállyal 21 és a digitális piacokról szóló jogszabállyal 22 , és kiegészíti azokat, amelyek az online szolgáltatásokra vonatkozó harmonizált szabályokat meghatározó horizontális kereteket biztosítanak. A javaslat azokkal a fennmaradó ágazatspecifikus kérdésekkel foglalkozik, amelyekkel a két horizontális eszköz nem kezel teljes mértékben.
A javaslat kiegészíti az uniós versenyszabályokat, amelyek nem foglalkoznak közvetlenül azokkal a hatásokkal, amelyeket a piaci koncentrációk gyakorolhatnak a médiapluralizmusra vagy a média függetlenségére, valamint az állami támogatási szabályokat, amelyeket eseti alapon (gyakran utólag) alkalmaznak, és amelyek nem kezelik megfelelően az állami források médiaszolgáltatóknak történő tisztességtelen elosztásából eredő problémákat. A javaslat biztosítja, hogy az állami hirdetésekre rendszeresen előzetes átláthatósági szabályok vonatkozzanak, különösen a kedvezményezettek és az elköltött összegek, valamint az ilyen hirdetések méltányos elosztása tekintetében. A javaslat és különösen az állami hirdetésekre vonatkozó rendelkezések összhangban vannak a politikai reklám átláthatóságáról és targetálásáról szóló rendeletjavaslattal 23 .
Ezenkívül a javaslat kiegészíti és nem érinti a tulajdonviszonyok átláthatóságára vonatkozó meglévő uniós szabályokat. A pénzmosás elleni irányelv 24 a tényleges tulajdonlás átláthatóságának fő eszköze, míg az uniós társasági jogi irányelv 25 azokat az információkat szabályozza, amelyeket elsősorban a korlátolt felelősségű társaságoknak kell közzétenniük a cégnyilvántartásokban. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv arra ösztönzi a tagállamokat, hogy fogadjanak el intézkedéseket annak érdekében, hogy az audiovizuális média tulajdonosi szerkezetére vonatkozó információk hozzáférhetőek legyenek. A javaslat kiegészíti a meglévő keretet azáltal, hogy előírja a híreket és aktuális témákat biztosító valamennyi médiaszolgáltató számára, hogy nyújtsanak tájékoztatást a médiaszolgáltatások igénybe vevői számára a médium tulajdonviszonyairól, különösen a közvetlen, közvetett és tényleges tulajdonosokról.
A javaslat összhangban van a tagállamokban történő közcélú műsorszolgáltatás rendszeréről szóló jegyzőkönyvvel (a továbbiakban: amszterdami jegyzőkönyv) 26 , amely elismeri a tagállamok hatáskörét a közszolgálati média közszolgálati feladatának meghatározására és finanszírozásuk biztosítására, amennyiben az ilyen finanszírozás az Unión belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket nem befolyásolja a közös érdekkel ellentétes mértékben. Az amszterdami jegyzőkönyv hallgatólagosan megerősíti, hogy a közszolgálati média a belső piac hatálya alá tartozik.
A javaslat összhangban van a biztonsági és védelmi stratégiai iránytűvel 27 és a vonatkozó tanácsi következtetésekkel 28 . Azáltal, hogy megerősíti a médiaszabályozók szerepét és együttműködését, többek között az EU információs terét érintő kérdésekben, a javaslat kiegészíti a külföldi információmanipulációra és beavatkozásra vonatkozó uniós eszköztár kidolgozása érdekében hozott intézkedéseket.
A javaslat összhangban van az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a közszolgálati média irányításáról szóló, a tagállamokhoz intézett ajánlásával 29 . Az ajánlás megállapítja, hogy a közszolgálati médiának olyan fenntartható irányítási kereten belül kell működnie és fejlődnie, amely biztosítja a szükséges szerkesztői függetlenséget és a nyilvános elszámoltathatóságot.
Tekintettel az újságírói forrásokat érintő közelmúltbeli fenyegetésekre, a javaslat a 2002/58/EK irányelv (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv), az (EU) 2016/680 irányelv (a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelv) és az információs rendszerek elleni támadásokról szóló 2013/40/EU irányelv által biztosított védelemre építve célzott védelmet nyújt a kémprogramok médiaszolgáltatók vagy újságírók által használt eszközökre történő telepítésével szemben.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A javaslat az európai demokráciáról szóló cselekvési tervre épül 30 , amelyben a Bizottság egy sor intézkedést javasolt a demokratikus részvétel előmozdítása, a dezinformáció elleni küzdelem, valamint a szabad és független média támogatása érdekében. Az újságírói források és a kommunikáció védelmének megerősítésével a kezdeményezés kiegészíti az újságírók védelméről, biztonságáról és szerepvállalásáról szóló ajánlást 31 , valamint a közéletben részt vevő személyeknek a nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal (közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel) szembeni védelméről szóló irányelvre 32 és ajánlásra 33 irányuló javaslatot. A javaslat konkrét intézkedéseket tartalmaz a digitális évtizedben érvényre juttatandó digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozatra 34 válaszul, amely az online véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságának védelmére szólít fel, és támogatja a média- és audiovizuális ágazatra vonatkozó cselekvési terv 35 végrehajtását, amelyben a Bizottság egy sor intézkedést határozott meg a médiaágazat pénzügyi fenntarthatóságának és digitális átalakulásának megerősítésére.
A javaslat célja a médiaszolgáltatók szerkesztői függetlenségének megerősítése. Ezzel párhuzamosan a pénzügyi fenntarthatóság kulcsfontosságú eleme a szerkesztői függetlenség külső és piaci nyomással szembeni védelmének. Amint azt az érdekelt felek a nyilvános konzultáció során felvetették, a médiaágazat instabil gazdasági helyzete továbbra is problémát jelent, és azt a Covid19-válság csak tovább súlyosbította. A változatos és elegendő finanszírozási források biztosítása megerősítheti a média rezilienciáját és függetlenségét, és támogathatja az európaiaknak nyújtott minőségi szolgáltatásokat.
Következésképpen a médiaágazat egyre inkább az EU-hoz fordul pénzügyi támogatásért, tekintettel arra, hogy a Bizottság régóta társfinanszírozza az európai ügyekről szóló független médiatudósításokat az európai közszféra előmozdítása érdekében. Bár az európai finanszírozás az ágazat méretéhez és jelentőségéhez képest összegét tekintve elkerülhetetlenül korlátozott, valóban alkalmas arra, hogy hozzájáruljon az ágazat Covid19-világjárványból való kilábalásához, a hírek digitális átalakításához, valamint az online tartalom monetizálására irányuló új formátumokkal vagy új modellekkel való határokon átnyúló kísérletezéshez.
Ennek eredményeként a média- és audiovizuális ágazatra vonatkozó cselekvési terv 2020. decemberi elfogadását követően a Bizottság a hírmédia támogatására irányuló intézkedéseket fogott össze, a szerkesztői függetlenség teljes körű tiszteletben tartása mellett. Létrehozta például a MEDIA INVEST-et, az InvestEU program alá tartozó célzott tőkebefektetési eszközt, amelynek célja az európai audiovizuális vállalatok pénzügyi teljesítőképességének erősítése. A tőketámogatás 2022 óta a hírmédia számára is elérhető, a magánbefektetők mozgósítását és a tőkebefektetések volumenének növelését célzó, a beruházási felkészültséget fejlesztő intézkedésekkel együtt. Ezzel párhuzamosan a Bizottság támogatja egy alapítványokkal és jótékonysági szervezetekkel megvalósítandó célzott közös beruházási eszköz elindítását az InvestEU program keretében három meghatározott célterületen, többek között a médiapluralizmus, a demokrácia és a kultúra területén 36 . A csomag másik központi eleme az innováció: a kutatási és innovációs, valamint a digitális programok keretében finanszírozást kínál innovatív megoldások kifejlesztéséhez, ideértve különösen az európai médiaadattár kialakítására irányuló, hamarosan induló felhívást. Emellett a Horizont 2020 és a Horizont Európa keretében finanszírozott innovatív kutatás segít megérteni a média polgárokra és demokráciára gyakorolt hatását, és eszközöket és stratégiákat biztosít az egészségesebb és sokszínűbb médiakörnyezet előmozdításához, az online félretájékoztatás kezeléséhez és az újságírói normák javításához. Az iparral az Európai Hírmédia Fórum keretében folytatott rendszeres eszmecserék hozzájárulnak az ágazaton belüli innováció nyomon követéséhez is, és fórumot biztosítanak az ezzel kapcsolatos uniós menetrend megvitatásához.
A média- és audiovizuális ágazatra vonatkozó cselekvési tervet követően a hírmédia-ágazat a Kreatív Európa program központi elemévé vált, amelynek célja a kulturális és kreatív ágazatok támogatása. A program finanszírozhatja a médiaszervezetek közötti partnerségeket az innováció, az új formátumok tesztelése vagy a bevált üzleti gyakorlatok határokon átnyúló megosztása érdekében. A Kreatív Európa program a plurálisabb médiakörnyezetet előmozdító projekteket is társfinanszíroz: a támogatások lehetővé teszik a tudósítók védelmét (beleértve a jogi támogatást is), és olyan területekre terjednek ki, mint a tényfeltárás, a nyomon követés, az érdekképviseleti munka, a nyilvánosság tájékoztatása és a figyelemfelkeltés. Az uniós finanszírozás a médiatanácsok működését, valamint a Médiapluralizmus Monitor tevékenységeit is támogatta. 2023-tól a Bizottság a Kreatív Európa program keretében célzott finanszírozást különít el a közérdeket szolgáló médiumok, például az oknyomozó orgánumok támogatására, hozzájárulva ezáltal a határokon átnyúló pluralista vitához és az egészségesebb demokráciához.
A médiafinanszírozás iránti igény meghaladja a rendelkezésre álló forrásokat. Az Európai Parlament a hírmédia-ágazat finanszírozási lehetőségeinek megerősítésére szólított fel, nevezetesen egy állandó hírmédia-alap, valamint a Kreatív Európa szektorközi és média ága költségvetésének megerősítése révén 37 . A Tanács felkérte továbbá a Bizottságot, hogy erősítse meg a független újságírás finanszírozását 38 . A jelenlegi uniós szakpolitikák kiegészítése és végső soron az ágazat pénzügyi rezilienciájának megerősítése érdekében a Bizottság feltérképezi a tagállamok által kidolgozott állami pénzügyi rendszereket és kezdeményezéseket, és azonosítja a finanszírozási tendenciákat és hiányosságokat.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
E javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 114. cikke, amely a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó olyan intézkedések elfogadásáról rendelkezik, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése.
A javaslat célja a tömegtájékoztatás szabadságával és sokszínűségével, valamint a szerkesztői függetlenséggel kapcsolatos széttagolt nemzeti szabályozási megközelítések kezelése. Ez elő fogja mozdítani az uniós szintű közös megközelítést és koordinációt, biztosítani fogja a médiaszolgáltatások belső piacának optimális működését, és meg fogja előzni a médiaszolgáltatók működését gátló jövőbeli akadályok kialakulását szerte az EU-ban.
A javaslat célja különösen a médiaszolgáltatások belső piacon történő nyújtását akadályozó alábbi problémák kezelése:
·az újságírók mint szolgáltatók forrásaira és kommunikációjára vonatkozó, a médiaszolgáltatások előállítását és nyújtását érintő nemzeti korlátozások,
·beavatkozás a médiaszolgáltatók működésébe, beleértve azok szerkesztői döntéseit, valamint a szerkesztői függetlenség védelmével kapcsolatos eltérő megközelítések,
·a közszolgálati médiába való állami beavatkozás kockázata, amely károsan hat az egységes piacon belüli egyenlő versenyfeltételekre és a közszolgálati média minőségére,
·a tisztességtelen szolgáltatók (köztük az egyes harmadik országok által finanszírozott, pénzügyi vagy szerkesztői szempontból állami ellenőrzés alatt álló médiaszolgáltatók) piaci műveletei, amelyek feszültséget keltenek az Unión belüli szabad mozgásra vonatkozó szabályok alkalmazása terén,
·tekintettel a médiaszolgáltatások forgalmazásának fokozódó digitalizációjára, a médiaszolgáltatások online óriásplatformokon való szabad nyújtásának kockázatai, ami hátrányosan érinti az egyenlő versenyfeltételeket a belső piacon,
·a médiaszolgáltatók működését érintő, az Unión belüli szabad mozgást korlátozó nemzeti médiapiaci intézkedések, amelyek fragmentálttá teszik a belső piacot és jogbizonytalansághoz vezetnek, ugyanez vonatkozik a médiapiaci koncentrációk médiapluralizmusra és szerkesztői függetlenségre gyakorolt hatásának értékelésére vonatkozó nemzeti szabályokra és eljárásokra,
·a közönségmérési rendszerek és módszerek átláthatatlansága és esetleges torzításai, amelyek piactorzuláshoz vezetnek a belső piacon az egyenlő versenyfeltételek kárára,
·az állami hirdetési kiadások méltánytalan és átláthatatlan elosztása a médiaszolgáltatók között, más médiaszolgáltatók kárára, ideértve a más tagállamokban letelepedetteket is.
Emellett az EUMSZ 114. cikke megfelelő jogalap az uniós jog szerinti új struktúrák létrehozásához. Ez különösen fontos, tekintettel a kezdeményezés irányítási aspektusára, amelynek célja a nemzeti médiaszabályozók közötti szorosabb együttműködés előmozdítása egy uniós szintű testületen belül, amelynek feladata az uniós médiaszabályok hatékony és következetes alkalmazásának előmozdítása lenne.
Az uniós jogalkotónak nemcsak az alapvető jogokat kell tiszteletben tartania a belső piac szabályozása során 39 , de egyensúlyba is kell hoznia a versengő alapvető jogokat 40 . Ez a rendeletjavaslat olyan harmonikus, összehangolt és többrétű jogi keretet alkot, amellyel a jogalkotó hozzájárul a médiaszolgáltatások belső piacának fejlesztéséhez és védelméhez, és ezáltal több további jogszerű közérdeket is követ (ideértve a felhasználók védelmét is), és méltányos módon összeegyezteti valamennyi érintett személy alapvető jogait.
•Szubszidiaritás
A tagállamok önállóan nem tudják elérni a beavatkozás célkitűzéseit, mivel a problémák egyre inkább határokon átnyúló jellegűek, és nem egyetlen tagállamra vagy tagállamok csoportjára korlátozódnak. A médiatartalmak, köztük a hírek előállítása, terjesztése és fogyasztása egyre inkább digitálissá és határokon átnyúlóvá válik, mivel az internet továbbra is ösztönzi a hagyományos médiaüzleti modellek átalakulását. Egyre nagyobb hatással vannak a médiaszolgáltatások nyújtására Unió-szerte a globális platformok, amelyek a médiatartalmak kapuiként működnek, miközben kiemelkedő online reklámszolgáltatók.
A legjobb módja a belső médiapiac előmozdításának egy olyan közös uniós megközelítés, amely előmozdítja a konvergenciát, az átláthatóságot, a jogbiztonságot és az egyenlő versenyfeltételeket az érintett médiapiaci szereplők számára. Csökkenteni fogja a médiaszolgáltatók terheit, amelyeknek különböző nemzeti jogrendszereknek kell megfelelniük, amikor több tagállamban működnek. Növelni fogja a jogbiztonságot a médiapiaci szereplők számára, ezáltal előmozdítva a tisztességes versenyt és a határokon átnyúló beruházásokat. A megközelítés lehetővé teszi továbbá a médiaszabályozók számára, hogy összehangolt válaszokat fogadjanak el az EU információs terét érintő kérdésekben, különös tekintettel az uniós fogyasztók érdekeinek védelmére.
A kezdeményezés kellően figyelembe veszi a tagállamokban történő közcélú műsorszolgáltatás rendszeréről szóló jegyzőkönyvet (amszterdami jegyzőkönyv) és az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 4. cikkének (2) bekezdését. Nem sérti a tagállamok azon hatáskörét, hogy a közszolgálati médiát finanszírozzanak annak érdekében, hogy az elláthassa a nemzeti szinten rá átruházott, meghatározott és szervezett közszolgálati feladatait, és nem avatkozik be a média területén meglévő nemzeti identitásokba vagy szabályozási hagyományokba sem, emellett kellően figyelembe veszi az érdekelt felek véleményét is; ebből az következik, hogy a rendkívül egységes és részletes uniós médiapluralizmusra vonatkozó szabályok nem kívánatosak és aránytalanok lennének, mivel ezeket a szabályokat az egyes tagállamok történelmi és kulturális hátteréhez kell igazítani. Ehelyett a kezdeményezés megfelelő egyensúlyt teremt az általánosan megfogalmazott rendelkezések és a szakpolitikai célkitűzések elérését szolgáló konkrétabb szabályok között.
•Arányosság
A kezdeményezés a meglévő jogi keretekre épít, és csak azokra a területekre fog összpontosítani, amelyeken további uniós fellépés tűnik szükségesnek a belső médiapiac megfelelő funkcionálásához, ideértve az egyenlő versenyfeltételek és a médiaszereplők független működésének biztosítását az EU egészében. Azokra a kérdésekre korlátozódik, amelyekre a tagállamok önmagukban nem tudnak kielégítő megoldást találni, és olyan jól kialakított harmonizációt ír elő, amely nem lépi túl a médiaszolgáltatások belső piacának megfelelő működését szolgáló közös keret létrehozására irányuló célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket, miközben garantálja az ilyen szolgáltatások minőségét. Az a tény, hogy a javasolt szabályok közül több is elvi alapú, szintén hozzájárul a javaslatok arányosságának biztosításához.
A javaslat korlátozott megfelelési és végrehajtási költségekkel jár, amelyeket valószínűleg ellensúlyozni fognak a médiapiaci szereplők és a polgárok számára jelentkező jelentős előnyök. Az átláthatóság fokozása és a piaci szabályozás széttagoltságának csökkentése révén a javaslat növelni fogja a jogbiztonságot és a tisztességes versenyt, miközben csökkenti a piaci torzulásokat. Ez növelni fogja a befektetői bizalmat, és csökkenti a határokon átnyúló médiapiaci tranzakciók terheit, kedvező környezetet teremtve a beruházásokhoz és a médiaszolgáltatások szabad nyújtásához szerte az EU-ban. A polgárok és a vállalkozások számára szintén előnyös lesz a sokszínűbb és plurálisabb médiakínálat, a fokozott átláthatóság és az információkhoz való jobb hozzáférés.
•A jogi aktus típusának megválasztása
A javasolt jogi eszköz európai parlamenti és tanácsi rendelet. Tekintettel a kezelendő kérdésekre, valamint a gazdasági, társadalmi és politikai kontextusra, a rendelet alkalmasabb eszköz az irányelvnél arra, hogy biztosítsa a védelem Unió-szerte egységes szintjét, és csökkentse azokat a szabályozási különbségeket, amelyek akadályoznák a médiaszolgáltatások független nyújtását a belső piacon. Lehetővé teszi az új uniós szabályok gyors alkalmazását, és ezáltal a problémák gyorsabb kezelését. Ez elkerülhetővé teszi a hosszadalmas átültetési folyamatot, megelőzi az esetleges eltéréseket vagy torzulásokat az átültetési folyamat során azáltal, hogy közvetlenül alkalmazandó rendelkezéseket ír elő, és segít elkerülni azokat a helyzeteket, amikor a tagállamok az átültetési eljárást ürügyként használják fel arra, hogy olyan jogalkotási intézkedéseket vezessenek be vagy tartsanak fenn, amelyek lényegében a független médiaszolgáltatók ellen irányulnak, vagy más módon diszkriminatívak. A rendelet alkalmazása a kezdeményezés intézményi összetevőjére (a testület létrehozására) tekintettel is előnyösebb. A rendelet melletti döntést a médiaszolgáltatások fokozódó digitalizációja és határokon átnyúló nyújtása is indokolja, ami gyors és következetes megközelítést tesz szükségessé a belső piacon. A közvetlenül alkalmazandó rendelkezések megállapításával a javasolt rendelet biztosítani fogja a tagállamok nemzeti médiaszabályozó hatóságai és szervei közötti hatékony és eredményes együttműködést is.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
A javaslat az érdekelt felekkel folytatott konzultációra vonatkozó általános bizottsági elvek és előírások fényében az érdekelt felekkel folytatott széles körű konzultáción alapul.
A kezdeményezést bejelentő véleményezési felhívást 2021. december 21-én tették közzé, amelyre 2022. március 25-ig lehetett visszajelzést küldeni. Összesen 1 473 válasz érkezett 41 . 2022. január 10. és március 25. között nyilvános konzultációra került sor, amelyre 917 válasz érkezett 42 . Mindkettőt népszerűsítették a Bizottság honlapján, valamint a közösségi médiában és a speciális hálózatokon keresztül. Míg a véleményezési felhívás célja az volt, hogy általános visszajelzéseket gyűjtsön a kezdeményezésről szóló bizottsági bejelentésre, a nyilvános konzultáció egy a kezdeményezéssel kapcsolatos konkrét kérdéseket tartalmazó strukturált kérdőív segítségével gyűjtötte össze a véleményeket.
A Bizottság emellett találkozókat szervezett a kulcsfontosságú érdekelt felekkel és szakértőkkel, hogy további bizonyítékokat és adatokat gyűjtsön a kezdeményezés által kezelendő konkrét problémákról, a szakpolitikai megközelítésről és annak hatásáról, valamint a meglévő ágazati gyakorlatokról szóló technikai információkról. Célzott munkaértekezleteket is szervezett, és elemezte a kezdeményezés előkészítésével összefüggésben beérkezett számos álláspontot és elemző dokumentumot. A kezdeményezést alátámasztó hatásvizsgálat elkészítését két külső tanulmány támasztotta alá, amelyek magukban foglalják a legfontosabb érdekelt felekkel folytatott egyéni konzultációk sorozatát 43 .
A Bizottság ezenkívül megvitatta a kezdeményezést az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvvel foglalkozó kapcsolattartó bizottság és az ERGA tagjaival. Ezek a szakértői csoportok közvetlen csatornát biztosítottak a tagállami szinten leginkább illetékes hatóságokkal való konzultációhoz. A releváns területeken (például a közjog és az alkotmányjog, valamint a tömegtájékoztatás szabadsága és a belső piac területén) különös szakértelemmel rendelkező kutatók és szakértők véleményének összegyűjtése érdekében 2022. február 18-án külön munkaértekezletet szerveztek a tudományos élet, az ERGA és a Bizottság képviselőinek részvételével.
A polgárok és a legtöbb érdekelt fél – köztük a tömegtájékoztatás szabadságával foglalkozó közösség, a fogyasztói szervezetek, a médiaszabályozók és az ERGA, az állami és magán műsorszolgáltatók, a tartalmak forgalmazói és a hirdetési ökoszisztéma szereplői – támogatta a legalább bizonyos érdemi területeket szabályozó jogalkotási javaslat ötletét. Ezen érdekelt felek körében széles körű támogatást élvez az elveken alapuló megközelítés, szemben a fellépés hiányával vagy a részletes szabványok meghatározásával.
Különösen a nem kormányzati szervezetek és a közszolgálati műsorszolgáltatók támogatták a szerkesztői függetlenségre – többek között a közszolgálati média függetlenségére – vonatkozó biztosítékok bevezetésére irányuló uniós szintű fellépést, emlékeztetve az amszterdami jegyzőkönyv fontosságára. A közszolgálati műsorszolgáltatók kifejezetten támogatják az online szerkesztői integritás biztosítékait és az általános érdekű audiovizuális médiaszolgáltatások megfelelő előtérbe helyezésére vonatkozó iránymutatást.
A magán-műsorszolgáltatók különösen támogatták a médiapluralizmussal kapcsolatos intézkedésekre és a közönségmérés átláthatóságára, objektivitására és ellenőrizhetőségére vonatkozó közös elveket, ez utóbbi tekintetben a kiadókkal és a hirdetési ökoszisztéma szereplőivel egyetértésben. A hagyományosan szabályozatlan kiadók általánosságban az önszabályozást vagy az ajánlásokat részesítették előnyben. Ugyanakkor támogatták mind az újságírói források védelmére, mind az állami hirdetésekre vonatkozó uniós szintű intézkedéseket. A polgárok határozottan egyetértettek azzal, hogy az állami hirdetések elosztása során átláthatóságra és méltányosságra van szükség. A műsorszolgáltatók és kiadók az online platformok hatékony szabályozására szólítottak fel.
Ami az irányítást illeti, általánosságban széles körű támogatást élvez az ERGA-n alapuló felügyelet, de a lehetséges jövőbeli státuszával kapcsolatos nézetek eltérőek. A szabályozók és a tömegtájékoztatás szabadságával foglalkozó közösség támogatja az ERGA megerősítését, míg a vállalatok és a vállalkozói szövetségek megtartanák azt jelenlegi formájában. A hatóságok különösen az uniós szintű szabályozási együttműködést támogatták a médiapluralizmusra vonatkozó közös normák előmozdítása érdekében, valamint az ERGA szerepének és erőforrásainak megerősítését a további uniós koordináció érdekében.
•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
A Bizottság e javaslat elkészítésekor a szakértői vélemények széles skálájára támaszkodott.
A fent ismertetett nyilvános konzultáción és a más érdekelt felekkel folytatott konzultációkon kívül a Bizottság két külső tanulmányt is megrendelt annak érdekében, hogy valamennyi lehetséges szakpolitikai megközelítés esetében biztosítsa az elemzések nagy fokú koherenciáját és összehasonlíthatóságát.
Az Európa Tanács Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézete különjelentést is készített a közszolgálati média irányításáról és függetlenségéről 44 . A kiadványt az európai közszolgálati médiára vonatkozó főbb irányítási biztosítékok átfogó áttekintése kíséri.
A Bizottság jogállamisági jelentései, a Médiapluralizmus Monitor által készített éves jelentések, valamint az Eurobarométer egyes felmérései számos releváns kérdésben szolgáltak bizonyítékokkal és elemzéssel. Ezeket a forrásokat használták fel a problémák, a belső médiapiacon tapasztalható kiterjedtségük és mozgatórugóik azonosítására. A Bizottság az Európa Tanács vonatkozó ajánlásaira is épített, amelyeket valamennyi tagállam elfogadott 45 .
Végezetül a bizonyítékokon alapuló elemzés további alátámasztása érdekében a Bizottság felülvizsgálta a vonatkozó ítélkezési gyakorlatot és kiterjedt szakirodalmi áttekintést végzett, amely kiterjedt a tudományos szakirodalomra, valamint a szakpolitikai tanulmányok és jelentések széles körére, többek között a tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége területén tevékenykedő nem kormányzati szervezetek részéről.
•Hatásvizsgálat
A Bizottság a jogalkotás minőségének javítására irányuló politikájával összhangban elvégezte a javaslat hatásvizsgálatát, amelyet a Bizottság Szabályozói Ellenőrzési Testülete megvizsgált. A hatásvizsgálati jelentést először május 13-án nyújtották be a Szabályozói Ellenőrzési Testületnek, amelyet a június 8-i meghallgatáson vitattak meg vele. A június 10-i elutasító véleményt követően a jelentést jelentős mértékben felülvizsgálták, és július 11-én újra benyújtották a Szabályozói Ellenőrzési Testületnek. A Szabályozói Ellenőrzési Testület július 27-én kedvező véleményt adott ki a hatásvizsgálatról, amelyben fenntartásokat fogalmazott meg. A hatásvizsgálati jelentés további felülvizsgálaton esett át annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a Szabályozói Ellenőrzési Testület javításra irányuló javaslatait. A Szabályozói Ellenőrzési Testület véleményeit, az észrevételeket és azok figyelembevételének magyarázatait a hatásvizsgálat 1. melléklete tartalmazza.
A Bizottság különböző szakpolitikai lehetőségeket vizsgált meg a javaslat általános célkitűzésének elérésére, azaz a belső médiapiac működésének javítására.
Három, különböző szabályozási intenzitású szakpolitikai alternatíva vizsgálatára került sor:
·1. alternatíva: Ajánlás a médiapluralizmusról és -függetlenségről, amely arra ösztönzi a tagállamokat és – bizonyos területeken – a médiapiaci vállalkozásokat, hogy hajtsanak végre bizonyos intézkedéseket a médiapluralizmus, a szerkesztői függetlenség, valamint a médiapiac átláthatóságának és méltányosságának előmozdítása érdekében.
·2. alternatíva: Jogalkotási javaslat és ajánlás a média függetlenségéről, melyek közül az előbbi közös szabályokat határoz meg a médiaszolgáltatások belső piacára vonatkozóan, az utóbbi pedig arra ösztönzi a médiavállalatokat és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a média függetlenségét és átláthatóságát.
·3. alternatíva: Megerősített jogalkotási javaslat, amely a 2. alternatíva valamennyi jogszabályi elemén felül további kötelezettségeket vezet be a médiapiacon működő vállalatok és a szabályozók számára a minőségi médiaszolgáltatások elérhetőségének, valamint a gazdasági erőforrások médiapiacon való átlátható és méltányos elosztásának előmozdítása érdekében.
A 2. és a 3. alternatíva keretében két alopciót vizsgáltak meg a jogalkotási eszköz irányítása tekintetében:
·A. részalternatíva: a Bizottság titkársága által támogatott testületen alapuló irányítási rendszer,
·B. részalternatíva: egy független uniós hivatal által támogatott testületen alapuló irányítási rendszer.
A Bizottság által kidolgozott módszertan szerint minden egyes szakpolitikai lehetőséget értékeltek a gazdasági, szociális és alapjogi hatások szempontjából. Az előnyben részesített opció a 2. alternatíva A. részalternatívája. Ez az alternatíva hatékony, koherens, arányos és rendkívül eredményes módon teljesíti a beavatkozás általános célkitűzését.
A javasolt jogalkotási eszköz meghatározza a médiapiac néhány alapelvét és szabályát, és fontos feladatokat ruház a Testületre, mint a független médiaszabályozók kollektív szervére, beleértve a médiaszabályozás szabályozási, technikai vagy gyakorlati vonatkozásaival kapcsolatos szakértői tanácsadásra, a belső piac működését valószínűleg befolyásoló piaci koncentrációkra vonatkozó vélemények kiadására, valamint az uniós médiaszabványokat be nem tartó médiaszolgáltatókkal kapcsolatos intézkedések összehangolására irányuló feladatokat. A jogalkotási eszközben meghatározott elvekre és szabályokra lehet majd támaszkodni a nemzeti bíróságok előtt, és a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat, többek között rendszerszintű problémák esetén. A szakpolitikai csomag nem kötelező eleme – az ajánlás – két konkrét kérdésben javasol önkéntes intézkedéseket, ezek: a média függetlenségének biztosítékai és a média tulajdonviszonyainak átláthatósága. Ez a többrétegű és rugalmas megközelítés meghozza a kívánt előnyöket, miközben optimalizálja a médiapiaci szereplők és a hatóságok költségeit, figyelembe véve azt is, hogy a Bizottság titkárságának költsége alacsonyabb az uniós hivatalhoz képest.
A szakpolitikai alternatíváknak az érdekelt felek különböző kategóriáira gyakorolt hatásait a hatásvizsgálat 3. melléklete ismerteti részletesen.
•Alapjogok
A javasolt rendelet a belső médiapiac szabályozási konvergenciájának fokozása, a szerkesztői függetlenségnek a médiaszolgáltatók vállalkozási szabadságával együtt történő biztosítása, valamint a gazdasági erőforrások elosztásának átláthatósága és méltányossága révén megkönnyíti a független és minőségi médiaszolgáltatások határokon átnyúló nyújtását, ezáltal előmozdítva a médiaszabadságot és -pluralizmust. A Testületnek az új keretben betöltött kulcsszerepe, amely teljes mértékben független a kormányoktól és minden más köz- vagy magánszervezettől, Unió-szerte hozzájárul a véleménynyilvánítás szabadságának hatékony és pártatlan biztosításához, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 11. cikke véd, amely megfelel az emberi jogok európai egyezménye 10. cikkének.
A javasolt rendelet pozitív hatással lesz a vállalkozás szabadságára is (a Charta 16. cikke), mivel megszünteti a szolgáltatásnyújtás szabadsága előtt álló akadályokat, és csökkenti annak kockázatát, hogy egyes médiapiaci szereplők megkülönböztető bánásmódban részesüljenek.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
Az e rendeletre irányuló javaslat költségvetési hatását a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben a Kreatív Európa program pénzügyi előirányzatai keretében meghatározott allokációk fedezik, a javaslatot kísérő pénzügyi kimutatásban leírtak szerint.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint az ellenőrzés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
A Bizottság átfogó keretet hoz létre e jogalkotási eszköz kimeneteinek, eredményeinek és hatásának folyamatos nyomon követésére. Ez magában foglalja különösen a médiaszolgáltatások belső piacának működését fenyegető kockázatok azonosítására és értékelésére szolgáló új, független nyomonkövetési mechanizmust. Az eszköz értékelése, valamint az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak szóló jelentés elkészítése a hatálybalépését követő négy éven belül, majd azt követően négyévente várható.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
Az I. fejezet meghatározza a rendelet tárgyát és hatályát, valamint a rendeletben használt legfontosabb fogalmak jelentését. Ez a fejezet kimondja, hogy a rendelet II. fejezete és III. fejezetének 5. szakasza minimális harmonizációs rendelkezéseket tartalmaz.
A II. fejezet a médiaszolgáltatások igénybevevőinek jogait és a médiaszolgáltatók jogait határozza meg a belső piacon. Emellett biztosítékokat állapít meg a közszolgálati média független működésére és a médiaszolgáltatók belső piaci feladataira vonatkozóan.
A III. fejezet meghatározza a szabályozási együttműködés keretét és a médiaszolgáltatások jól működő piacát.
Az 1. szakasz előírja, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv végrehajtásáért felelős független nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek felelősek e fejezet alkalmazásáért, és feladataik ellátásához megfelelő vizsgálati hatásköröket ruház rájuk.
A 2. szakasz létrehozza a Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testületet, amely az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja (ERGA) helyébe lép és annak jogutódja lesz. Meghatározza a Testület függetlenségére vonatkozó követelményeket és rendelkezik annak felépítéséről. A Testület a feladatai ellátásához szükséges igazgatási és szervezési támogatást kap a Bizottság által biztosított titkárságtól. A fejezet felsorolja a Testület rendelet szerinti feladatait.
A 3. szakasz meghatározza a belső médiapiac szabályozási együttműködésére és konvergenciájára vonatkozó szabályokat és eljárásokat, amelyek magukban foglalják a strukturált együttműködés mechanizmusát, a végrehajtási intézkedések iránti kérelmeket, a médiaszabályozási kérdésekre vonatkozó iránymutatást és a harmadik országbeli médiaszolgáltatásokat érintő intézkedések összehangolását. A rendelkezések célja a nemzeti szabályozó hatóságok és szervek közötti szorosabb együttműködés garantálása a médiaszabályozás különböző területein.
A 4. szakasz a médiaszolgáltatások digitális környezetben történő nyújtásával kapcsolatos konkrét kérdésekkel foglalkozik. Ami az online óriásplatformokon kínált médiaszolgáltatásokat illeti, a javaslat a meglévő horizontális jogszabályokra épít, további biztosítékokat írva elő az olyan médiaszolgáltatók által online nyújtott tartalmak szerkesztői integritására vonatkozóan, amelyek megfelelnek bizonyos szabályozási vagy önszabályozási előírásoknak, valamint strukturált párbeszédet alakítva ki az online óriásplatformok és az érintett médiaökoszisztéma-partnerek között. A szakasz rendelkezik továbbá az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító eszközök és felhasználói felületek esetében az audiovizuális médiakínálat igényre szabásához való jogról, valamint a gyártók és fejlesztők kapcsolódó kötelezettségéről, hogy technikailag lehetővé tegyék az igényre szabást.
Az 5. szakasz meghatározza a médiaszolgáltatók működését érintő nemzeti intézkedések jogi keretét, valamint a médiapiaci koncentráció médiapluralizmusra és szerkesztői függetlenségre gyakorolt hatásának értékelésével kapcsolatos nemzeti szabályokra és eljárásokra vonatkozó követelményeket. A Testület feladata lesz, hogy állást foglaljon azokban az esetekben, amikor a belső piac működése sérülhet.
A 6. szakasz meghatározza az érintett piaci szereplők által alkalmazott közönségmérési rendszerekre és módszertanokra vonatkozó követelményeket. A szabályokat magatartási kódexek kidolgozására és a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítására való ösztönzés kíséri. A 6. szakasz közös követelményeket ír elő az állami hirdetési kiadások médiaszolgáltatók közötti felosztására vonatkozóan is, a közbeszerzési szabályok és az állami támogatási szabályok sérelme nélkül.
A IV. fejezet záró rendelkezéseket tartalmaz, különösen a nyomon követésre, az értékelésre és a jelentéstételre vonatkozóan. A rendelet tartalmaz egy mechanizmust, amelynek értelmében a Bizottság a Testülettel konzultálva rendszeresen nyomon követi a médiaszolgáltatások belső piacának működését érintő kockázatokat. A fejezet hatályon kívül helyezi továbbá az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv vonatkozó cikkét, és meghatározza a rendelet hatálybalépését és alkalmazásának kezdetét.
2022/0277 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról (az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály) és a 2010/13/EU irányelv módosításáról
(EGT vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)A független médiaszolgáltatások egyedülálló szerepet játszanak a belső piacon. Gyorsan változó és gazdaságilag fontos ágazatot képviselnek, ugyanakkor az álláspontok sokféleségéhez és megbízható információforrásokhoz biztosítanak hozzáférést a polgárok és a vállalkozások számára egyaránt, ezáltal betöltve a „nyilvánosság őrének” (public watchdog) általános érdekű funkcióját. A médiaszolgáltatások egyre inkább online és határokon átnyúlóan is elérhetők, miközben az egyes tagállamokban nem ugyanazok a szabályok és nem azonos szintű védelem vonatkozik rájuk.
(2)Egyedülálló szerepükre tekintettel a médiaszabadság és -pluralizmus védelme a médiaszolgáltatások jól működő belső piacának (vagy a „belső médiapiacnak”) alapvető jellemzője. Ez a piac az új század kezdete óta jelentősen megváltozott, és egyre inkább digitálissá és nemzetközivé válik. Rengeteg gazdasági lehetőséget kínál, ugyanakkor számos kihívással is szembesül. Az Uniónak segítenie kell a médiaágazatot e lehetőségek megragadásában a belső piacon, ugyanakkor védenie kell az Unió és tagállamai közös értékeit, például az alapvető jogok védelmét.
(3)A digitális médiatérben a polgárok és a vállalkozások egyre inkább határokon átnyúló környezetben férnek hozzá és fogyasztják a személyes eszközeiken azonnal elérhető médiatartalmakat. A globális online platformok a médiatartalmak kapuiként működnek, olyan üzleti modellekkel, amelyek hajlamosak megszüntetni a médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférés közvetítését, és felerősíteni a polarizáló tartalmakat és a dezinformációt. Ezek a platformok az online hirdetések alapvető szolgáltatói is, amelyek eltérítették a pénzügyi forrásokat a médiaágazattól, ami kihatott annak pénzügyi fenntarthatóságára, és következésképpen a kínált tartalmak sokféleségére. Mivel a médiaszolgáltatások tudás- és tőkeigényesek, kellő méretet kell elérniük ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak és boldoguljanak a belső piacon. E célból különösen fontos annak a lehetősége, hogy határokon átnyúló szolgáltatásokat kínáljanak, és beruházásokat érjenek el, többek között más tagállamokból vagy más tagállamokban.
(4)A médiaszolgáltatások belső piaca azonban nem kellően integrált. Számos nemzeti korlátozás akadályozza a belső piacon belüli szabad mozgást. Különösen a médiapluralizmussal és a szerkesztői függetlenséggel kapcsolatos eltérő nemzeti szabályok és megközelítések, a nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek közötti elégtelen együttműködés, valamint az állami és magán gazdasági erőforrások átláthatatlan és tisztességtelen elosztása nehezíti meg a médiapiaci szereplők számára a határokon átnyúló működést és terjeszkedést, és egyenlőtlen versenyfeltételekhez vezet az Unióban. A médiaszolgáltatások belső piacának integritását azok a szolgáltatók – többek között az egyes harmadik országok által finanszírozott, állami ellenőrzés alatt álló médiaszolgáltatók – is kihívás elé állítják, amelyek rendszeresen részt vesznek a dezinformációban, többek között az információmanipulációban és a beavatkozásban, és visszaélnek a belső piac szabadságaival.
(5)Emellett az online médiapluralizmust és médiaszabadságot érintő kihívásokra válaszul egyes tagállamok szabályozási intézkedéseket hoztak, más tagállamok pedig valószínűleg így fognak tenni, ami azzal a kockázattal jár, hogy tovább mélyülnek a belső piacon a szabad mozgásra vonatkozó nemzeti megközelítések és korlátozások közötti eltérések.
(6)Az Unióban médiaszolgáltatásokat igénybe vevők (olyan természetes személyek, akik a tagállamok állampolgárai vagy az uniós jog által rájuk ruházott jogok kedvezményezettjei, valamint az Unióban letelepedett jogi személyek) számára lehetővé kell tenni, hogy ténylegesen élvezhessék a szabad és plurális médiaszolgáltatások igénybevételének szabadságát a belső piacon. A médiaszolgáltatások határokon átnyúló áramlásának előmozdítása érdekében biztosítani kell a szolgáltatás igénybe vevőinek minimális szintű védelmét a belső piacon. Ez összhangban lenne az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 11. cikke szerinti, az információk megismerésének és közlésének jogával. Ezért szükséges a médiaszolgáltatásokra vonatkozó nemzeti szabályok egyes vonatkozásainak harmonizálása. Az Európa jövőjéről szóló konferencia zárójelentésében a polgárok javaslataikban felszólították az EU-t a média függetlenségének és sokszínűségének további előmozdítására, különösen azáltal, hogy olyan jogszabályt vezet be, amely uniós szintű minimumszabályok révén kezeli a média függetlenségét fenyegető veszélyeket 46 .
(7)E rendelet alkalmazásában a médiaszolgáltatás fogalmának a Szerződésben meghatározott szolgáltatásokra kell korlátozódnia, ezért a gazdasági tevékenység minden formájára ki kell terjednie. E fogalommeghatározásnak ki kell zárnia az online platformra feltöltött, felhasználók által létrehozott tartalmakat, kivéve, ha azok általában (akár pénzügyi, akár egyéb jellegű) ellenszolgáltatás fejében végzett szakmai tevékenységnek minősülnek. Ki kell zárnia továbbá a tisztán magánjellegű levelezést, például az e-maileket, valamint minden olyan szolgáltatást, amelynek fő célja nem audiovizuális vagy rádióműsorok vagy sajtókiadványok szolgáltatása, azaz ha a tartalom a szolgáltatáshoz képest csupán járulékos jellegű, nem pedig annak fő célja, mint például a termékekhez vagy a médiaszolgáltatásokat nem kínáló weboldalak által nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó hirdetések vagy információk. A médiaszolgáltatás fogalommeghatározásának ki kell terjednie különösen a televízió- vagy rádióműsorokra, a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra, az audio podcastokra vagy a sajtókiadványokra. E fogalommeghatározás hatálya alól ki kell zárni a vállalati kommunikációt és a tájékoztató vagy promóciós anyagok köz- vagy magánszervezetek számára történő terjesztését.
(8)A digitalizált médiapiacon a videomegosztó-platformok vagy online óriásplatformok szolgáltatói a médiaszolgáltató fogalommeghatározása alá tartozhatnak. Az ilyen szolgáltatók általában kulcsszerepet játszanak a tartalomszervezésben, többek között automatizált eszközök vagy algoritmusok révén, de nem viselnek szerkesztői felelősséget azon tartalom tekintetében, amelyhez hozzáférést biztosítanak. Az egyre inkább konvergens médiakörnyezetben azonban egyes videomegosztó-platformok vagy online óriásplatformok szolgáltatói elkezdtek szerkesztői ellenőrzést gyakorolni szolgáltatásaik egy része vagy részei felett. Ezért egy ilyen szervezet videomegosztóplatform-szolgáltatónak vagy online óriásplatform-szolgáltatónak és médiaszolgáltatónak is minősülhet.
(9)A közönségmérés fogalommeghatározásának ki kell terjednie az ágazati szabványok alapján az önszabályozó szervezetekben – például az ipari vegyes bizottságokban – elfogadott mérési rendszerekre, valamint az ilyen önszabályozási megközelítéseken kívül kifejlesztett mérési rendszerekre. Az utóbbiakat jellemzően bizonyos online szereplők alkalmazzák, akik önmagukat mérik vagy saját közönségmérési rendszereiket bocsátják a piacra, amelyek nem feltétlenül felelnek meg a közösen elfogadott ágazati szabványoknak. Tekintettel arra, hogy az ilyen közönségmérési rendszerek jelentős hatást gyakorolnak a reklám- és médiapiacokra, e rendelet hatálya alá kell tartozniuk.
(10)Az állami hirdetéseket tágan kell értelmezni, hogy magukban foglalják a hatóságok vagy szervezetek széles köre által, illetve az azok javára vagy nevében végzett promóciós vagy önreklámozási tevékenységeket, ideértve a kormányokat, szabályozó hatóságokat vagy szerveket, valamint a különböző ágazatokban működő állami tulajdonú vállalatokat vagy más állami ellenőrzés alatt álló szervezeteket, nemzeti vagy regionális szinten, továbbá a több mint 1 millió lakosú területi egységek helyi önkormányzatait. Az állami hirdetések fogalommeghatározása azonban nem terjedhet ki a hatóságok által küldött olyan vészhelyzeti üzenetekre, amelyek például természeti vagy egészségügyi katasztrófák, balesetek vagy egyéb olyan váratlan események esetén szükségesek, amelyek kárt okozhatnak az egyének számára.
(11)Annak biztosítása érdekében, hogy a társadalom élvezhesse a belső médiapiac előnyeit, nemcsak a Szerződés szerinti alapvető szabadságok, hanem a megfelelő előnyök igénybevételéhez a médiaszolgáltatások igénybe vevői számára szükséges jogbiztonság garantálása is elengedhetetlen. Az ilyen igénybe vevőknek hozzá kell férniük az újságírók és szerkesztők által független módon és az újságírói normákkal összhangban készített – ennélfogva megbízható információkat, többek között híreket és aktuális témákat tartalmazó tartalmakat biztosító – minőségi médiaszolgáltatásokhoz. Ez a jog nem vonja maga után azt a kötelezettséget, hogy az adott médiaszolgáltatónak meg kell felelnie a jogszabályban kifejezetten meg nem határozott normáknak. Az ilyen minőségi médiaszolgáltatások a dezinformációval, többek között a külföldi információmanipulációval és beavatkozással szembeni ellenszernek is minősülnek.
(12)Ez a rendelet nem érinti a Charta által az egyének számára biztosított véleménynyilvánítás szabadságát. Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy egy olyan érzékeny ágazatban, mint az audiovizuális média, a közhatalomnak a be nem avatkozásra vonatkozó negatív kötelezettsége mellett pozitív kötelezettsége is van arra, hogy megfelelő jogszabályi és közigazgatási keretet hozzon létre a tényleges pluralizmus biztosítása érdekében 47 .
(13)A megbízható információk szabad áramlása elengedhetetlen a médiaszolgáltatások jól működő belső piacához. Ezért a médiaszolgáltatások nyújtására nem vonatkozhatnak olyan korlátozások, amelyek ellentétesek e rendelettel vagy az uniós jog egyéb szabályaival, például a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 48 , amely a felhasználók jogellenes és káros tartalommal szembeni védelméhez szükséges intézkedésekről rendelkezik. Korlátozások származhatnak a nemzeti hatóságok által az uniós joggal összhangban alkalmazott intézkedésekből is.
(14)A szerkesztői függetlenség védelme a médiaszolgáltatók tevékenységének és szakmai feddhetetlenségének előfeltétele. A szerkesztői függetlenség különösen fontos a híreket és aktuális témákat biztosító médiaszolgáltatók számára, tekintettel azok közjóként betöltött társadalmi szerepére. A médiaszolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon gyakorolhassák gazdasági tevékenységüket a belső piacon, és egyenlő feltételek mellett versenyezzenek egy olyan, egyre inkább online környezetben, ahol az információk határokon átnyúlóan áramlanak.
(15)A tagállamok különböző megközelítéseket alkalmaznak a szerkesztői függetlenség védelme tekintetében, amely az egész Unióban egyre nagyobb kihívást jelent. Több tagállamban egyre növekszik a beavatkozás a médiaszolgáltatók szerkesztői döntéseibe. Az ilyen beavatkozás lehet közvetlen vagy közvetett, származhat az államtól vagy más szereplőktől, beleértve a hatóságokat, a választott tisztviselőket, a kormánytisztviselőket és a politikusokat, például politikai előny szerzése érdekében. A médiaszolgáltatókban részesedéssel rendelkező részvényesek és más magánfelek gazdasági vagy egyéb előny szerzése érdekében olyan módon is felléphetnek, amely meghaladja egyrészt a vállalkozás szabadsága és a véleménynyilvánítás szabadsága, másrészt a szerkesztői szabadság és a felhasználók tájékoztatáshoz való joga közötti szükséges egyensúlyt. Emellett a médiaterjesztés és -fogyasztás közelmúltbeli tendenciái – különösen az online környezetben – arra késztették a tagállamokat, hogy fontolóra vegyenek a médiatartalom-szolgáltatás szabályozását célzó jogszabályokat. A médiaszolgáltatók által a szerkesztői függetlenség biztosítása érdekében alkalmazott megközelítések szintén eltérőek. Az ilyen beavatkozás, valamint a szabályozás és a megközelítések széttagoltsága a belső piacon negatívan befolyásolják a médiaszolgáltatók gazdasági tevékenysége gyakorlásának feltételeit, és végső soron a polgárok és a vállalkozások által igénybe vett médiaszolgáltatások minőségét. Ezért olyan hatékony biztosítékokat kell bevezetni, amelyek Unió-szerte lehetővé teszik a szerkesztői szabadság gyakorlását annak érdekében, hogy a médiaszolgáltatók függetlenül állíthassák elő és forgalmazhassák tartalmaikat a határokon átnyúlóan, és a szolgáltatás igénybe vevői is hozzáférhessenek ezekhez a tartalmakhoz.
(16)Az újságírók és a szerkesztők a megbízható médiatartalmak előállításának és biztosításának fő szereplői, különösen a hírekről vagy aktuális témákról szóló tudósítások révén. Ezért alapvető fontosságú az újságírók azon képességének védelme, hogy információkat gyűjtsenek, ellenőrizzenek és elemezzenek, beleértve a bizalmasan közölt információkat is. Különösen a médiaszolgáltatóknak és az újságíróknak (beleértve az atipikus foglalkoztatási formákban működőket, például a szabadúszókat is) képesnek kell lenniük arra, hogy az újságírói források és a kommunikáció szilárd védelmére támaszkodjanak, ideértve a megfigyelési technológiák alkalmazásával szembeni védelmet, mivel az ilyen védelem hiánya visszatarthatja a forrásokat attól, hogy segítsék a médiát a nyilvánosság közérdekű ügyekről való tájékoztatásában. Ennek következtében sérülhet az újságírók azon szabadsága, hogy gazdasági tevékenységüket gyakorolhassák és betölthessék létfontosságú szerepüket mint a nyilvánosság őre, ami hátrányosan érinti a minőségi médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférést. Az újságírói források védelme hozzájárul a Charta 11. cikkében rögzített alapvető jog védelméhez.
(17)Az újságírói források védelmét a tagállamokban jelenleg heterogén módon szabályozzák. Egyes tagállamok abszolút védelmet biztosítanak azzal szemben, hogy az újságírókat ne lehessen arra kényszeríteni, hogy büntető- és közigazgatási eljárások során olyan információkat fedjenek fel, amelyek azonosítják a forrásukat. Más tagállamok minősített védelmet biztosítanak, amely bizonyos büntetőjogi vádakon alapuló bírósági eljárásokra korlátozódik, míg mások általános elv formájában nyújtanak védelmet. Ez a belső médiapiac széttagoltságához vezet. Ennek eredményeként az újságírók, és ezáltal a médiaszolgáltatók, amelyek egyre gyakrabban végzik munkájukat határokon átnyúló projektek keretében, és szolgáltatásaikat egyre inkább határokon átnyúló közönségnek nyújtják, valószínűsíthetően akadályokkal, jogbizonytalansággal és egyenlőtlen versenyfeltételekkel fognak szembesülni. Ezért az újságírói források és a velük folytatott kommunikáció védelmét uniós szinten harmonizálni kell és tovább kell erősíteni.
(18)A tagállamok által létrehozott közszolgálati médiumok különleges szerepet játszanak a belső médiapiacon azáltal, hogy – feladatuk részeként – biztosítják, hogy a polgárok és a vállalkozások minőségi információkhoz és pártatlan médiabeszámolókhoz férjenek hozzá. A közszolgálati médiumok azonban különösen ki vannak téve a beavatkozás kockázatának, tekintettel az államhoz való szoros intézményi kötődésükre és a kapott közfinanszírozásra. Ezt a kockázatot súlyosbíthatja, hogy a független irányításhoz és a közszolgálati médiumok által nyújtott kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz kapcsolódó biztosítékok Unió-szerte eltérőek. Ez a helyzet elfogult vagy egysíkú médiabeszámolókhoz vezethet, torzíthatja a versenyt a belső médiapiacon, és negatívan befolyásolhatja a független és pártatlan médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférést. Ezért az Európa Tanács által e tekintetben kidolgozott nemzetközi szabványokra építve jogi biztosítékokat kell bevezetni a közszolgálati média független működése érdekében az egész Unióban. Biztosítani kell továbbá, hogy – az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok alkalmazásának sérelme nélkül – a közszolgálati médiaszolgáltatók elegendő és stabil finanszírozásban részesüljenek ahhoz, hogy teljesíthessék feladatukat, és kiszámítható módon tervezhessék működésüket. A finanszírozásról szóló döntéseket és a kapcsolódó előirányzatokat lehetőleg többéves alapon kell biztosítani, összhangban a közszolgálati médiaszolgáltatók közszolgálati feladatával, hogy elkerülhető legyen az éves költségvetési tárgyalások nem kívánatos befolyásolása. Az e rendeletben meghatározott követelmények nem érintik a tagállamok azon hatáskörét, hogy az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, a tagállamokban történő közcélú műsorszolgáltatás rendszeréről szóló 29. jegyzőkönyvben foglaltak szerint biztosítsák a közszolgálati média finanszírozását.
(19)Alapvető fontosságú, hogy a médiaszolgáltatások igénybe vevői biztosan tudják, ki a hírmédia tulajdonosa és ki áll mögötte, hogy azonosíthassák és megismerhessék a lehetséges összeférhetetlenségeket, ami előfeltétele a megalapozott vélemények kialakításának, és következésképpen a demokráciában való aktív részvételnek. Ez az átláthatóság a szerkesztői függetlenségbe való beavatkozás kockázatának csökkentésére is hatékony eszköz. Ezért Unió-szerte valamennyi érintett médiaszolgáltatóra vonatkozóan közös tájékoztatási követelményeket kell bevezetni, amelyeknek a tulajdonviszonyokkal kapcsolatos információk közzétételére vonatkozó arányos követelményeket is magukban kell foglalniuk. Mindeközben a tagállamok által az (EU) 2015/849 irányelv 49 30. cikkének (9) bekezdése alapján hozott intézkedések nem sérülhetnek. Az érintett szolgáltatóknak honlapjukon vagy más, könnyen és közvetlenül hozzáférhető médiumon közzé kell tenniük a kért információkat.
(20)A média integritásához proaktív megközelítésre is szükség van a hírmédia-vállalatok szerkesztői függetlenségének előmozdítása érdekében, különösen belső biztosítékok révén. A médiaszolgáltatóknak arányos intézkedéseket kell elfogadniuk annak biztosítása érdekében, hogy miután a tulajdonosok és a szerkesztők megállapodtak az általános szerkesztői irányvonalról, a szerkesztők szabadon hozhassanak egyéni döntéseket szakmai tevékenységük során. Az a célkitűzés, hogy a szerkesztőket megvédjük a mindennapi munkájuk részeként az egyes tartalmakkal kapcsolatos döntéseikbe való nem kívánatos beavatkozástól, hozzájárul az egyenlő versenyfeltételek biztosításához a médiaszolgáltatások belső piacán, valamint ezen szolgáltatások minőségéhez. Ez a célkitűzés összhangban van a Charta 11. cikke szerinti, az információk megismeréséhez és közléséhez való alapvető joggal is. E megfontolásokra tekintettel a médiaszolgáltatóknak a tényleges vagy potenciális összeférhetetlenségeknek a szolgáltatás igénybe vevői számára való átláthatóságát szintén biztosítaniuk kell.
(21)A szabályozási terhek csökkentése érdekében a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 50 3. cikke szerinti mikrovállalkozásokat mentesíteni kell az egyes szerkesztői döntések függetlenségének garantálását szolgáló, a tájékoztatással és a belső biztosítékokkal kapcsolatos követelmények alól. Ezenkívül a médiaszolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy a belső biztosítékokat saját szükségleteikhez igazítsák, különösen, ha az említett cikk értelmében kis- és középvállalkozásnak minősülnek. Az e rendeletet kísérő ajánlás 51 felsorolja azokat az önkéntes belső biztosítékokat, amelyeket e tekintetben a médiavállalatok elfogadhatnak. Ez a rendelet nem értelmezhető úgy, hogy megfosztja a magán médiaszolgáltatók tulajdonosait azon előjoguktól, hogy stratégiai vagy általános célokat tűzzenek ki, és előmozdítsák vállalkozásaik növekedését és pénzügyi életképességét. E tekintetben ez a rendelet elismeri, hogy a szerkesztői függetlenség előmozdításának célját össze kell egyeztetni a magánmédia-tulajdonosok törvényes jogaival és érdekeivel.
(22)A független nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek kulcsfontosságúak a médiajog Unió-szerte történő megfelelő alkalmazásához. A 2010/13/EU irányelv 30. cikkében említett nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek vannak a legalkalmasabbak arra, hogy gondoskodjanak a szabályozási együttműködéssel és a médiaszolgáltatások jól működő piacával kapcsolatos, az e rendelet III. fejezetében előírt követelmények helyes alkalmazásáról. E rendelet és más uniós médiajogszabályok következetes alkalmazásának biztosítása érdekében létre kell hozni egy független tanácsadó szervet az Unió szintjén, amely összefogja ezeket a hatóságokat vagy szerveket, és koordinálja azok tevékenységét. A 2010/13/EU irányelvvel létrehozott Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja (ERGA) alapvető szerepet játszott az említett irányelv következetes végrehajtásának előmozdításában. A Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testületnek (a továbbiakban: a Testület) ezért az ERGA-ra kell épülnie, és annak a helyébe kell lépnie. Ehhez a 2010/13/EU irányelvnek az ERGA-t létrehozó 30b. cikk törlésére irányuló célzott módosítása, valamint az ERGA-ra és annak feladataira való hivatkozások lecserélése szükséges. A 2010/13/EU irányelvnek e rendelettel történő módosítása ebben az esetben indokolt, mivel olyan rendelkezésre korlátozódik, amelyet a tagállamoknak nem kell átültetniük, és amelynek címzettjei az Unió intézményei.
(23)A Testületnek össze kell fognia a 2010/13/EU irányelv 30. cikkében említett nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek e hatóságok vagy szervek által kinevezett magas rangú képviselőit. Azokban az esetekben, amikor a tagállamoknak több – többek között regionális szintű – szabályozó hatósága vagy szerve van, megfelelő eljárások keretében közös képviselőt kell választani, és a szavazati jogot továbbra is tagállamonként egy képviselőre kell korlátozni. Ez nem érintheti a többi nemzeti szabályozó hatóság vagy szerv azon lehetőségét, hogy adott esetben részt vegyen a Testület ülésein. A Testület számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy a Bizottsággal egyetértésben szakértőket és megfigyelőket, ezen belül elsősorban a tagjelölt országok, a potenciális tagjelölt országok, az EGT-országok szabályozó hatóságait vagy szerveit, illetve más illetékes nemzeti hatóságok ad hoc küldötteit is meghívhassa üléseire. A médiaágazat érzékenysége miatt és az ERGA által az eljárási szabályzatával összhangban hozott határozatok gyakorlatát követve a Testületnek a szavazatok kétharmados többségével kell meghoznia határozatait.
(24)A Szerződések által a Bizottságra ruházott hatáskörök sérelme nélkül alapvető fontosságú, hogy a Bizottság és a Testület szorosan együttműködjenek. A Testületnek különösen aktívan támogatnia kell a Bizottságot e rendelet és a 2010/13/EU irányelvet végrehajtó nemzeti szabályok következetes alkalmazásának garantálásában. E célból a Testületnek különösen tanácsot és segítséget kell nyújtania a Bizottságnak az uniós jog alkalmazásával kapcsolatos szabályozási, technikai, illetve gyakorlati kérdésekben, elő kell mozdítania az együttműködést, valamint az információk, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok hatékony kicserélését, továbbá a Bizottsággal egyetértésben vagy a Bizottság kérésére véleményeket kell kidolgoznia az e rendeletben meghatározott kérdésekben. Feladatainak hatékony ellátása érdekében a Testületnek képesnek kell lennie arra, hogy igénybe vegye a Bizottság által biztosított titkárság szakértelmét és emberi erőforrásait. A Bizottság titkárságának adminisztratív és szervezeti támogatást kell nyújtania a Testület számára, és segítenie kell a Testületet feladatainak ellátásában.
(25)A médiaszolgáltatások belső piacának megfelelő működéséhez elengedhetetlen a független médiaszabályozó hatóságok vagy szervek közötti szabályozási együttműködés. A 2010/13/EU irányelv azonban nem ír elő strukturált együttműködési keretet a nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek számára. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó uniós keretnek az (EU) 2018/1808 európai parlamenti és tanácsi irányelv 52 általi felülvizsgálata óta, amely kiterjesztette annak hatályát a videomegosztó-platformokra, egyre nagyobb igény mutatkozik a nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek közötti szoros együttműködésre, különösen a határokon átnyúló ügyek megoldása érdekében. Ez az igény az uniós médiakörnyezet új kihívásaira tekintettel is indokolt, amelyeket e rendelet kezelni kíván, többek között azáltal, hogy a nemzeti szabályozó hatóságokat vagy szerveket új feladatokkal bízza meg.
(26)Az uniós médiajog hatékony érvényesítésének biztosítása, az alkalmazandó médiaszabályok tisztességtelen médiaszolgáltatók általi esetleges kijátszásának megakadályozása, valamint a médiaszolgáltatások belső piacán a további akadályok kialakulásának elkerülése érdekében alapvető fontosságú, hogy egyértelmű, jogilag kötelező erejű keretet biztosítsanak a nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek számára a hatékony és eredményes együttműködéshez.
(27)A videomegosztó-platformok páneurópai jellege miatt a nemzeti szabályozó hatóságoknak vagy szerveknek külön eszközzel kell rendelkezniük a videomegosztóplatform-szolgáltatások nézőinek bizonyos jogellenes és káros tartalmaktól, többek között a kereskedelmi közleményektől való védelmére. Különösen olyan mechanizmusra van szükség, amely lehetővé teszi bármely érintett nemzeti szabályozó hatóság vagy szerv számára, hogy felkérje partnereit a szükséges és arányos intézkedések megtételére annak biztosítása érdekében, hogy a videomegosztóplatform-szolgáltatók betartsák az e cikk szerinti kötelezettségeket. Abban az esetben, ha egy ilyen mechanizmus alkalmazása nem vezet peren kívüli megoldáshoz, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásoknak egy másik tagállamból történő nyújtásának szabadsága csak akkor korlátozható, ha teljesülnek a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 53 3. cikkében meghatározott feltételek, és az abban meghatározott eljárást követik.
(28)Alapvető fontosságú az e rendelettel és a 2010/13/EU irányelvvel kapcsolatos következetes szabályozási gyakorlat biztosítása. E célból, valamint az uniós médiajog egységes végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottság szükség esetén iránymutatásokat adhat ki az e rendelet és a 2010/13/EU irányelv hatálya alá tartozó kérdésekről. Az iránymutatások kiadásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie különösen a jelentős számú tagállamot érintő vagy a határokon átnyúló elemet tartalmazó szabályozási kérdéseket. Ez a helyzet különösen a 2010/13/EU irányelv 7a. cikke alapján hozott, az általános érdekű audiovizuális médiaszolgáltatások megfelelő hangsúlyozását célzó nemzeti intézkedések esetében. Tekintettel az információk bőségére és a digitális eszközök médiához való hozzáférés céljából történő egyre növekvő használatára, fontos biztosítani az általános érdekű tartalmak hangsúlyozását annak érdekében, hogy elősegítsék az egyenlő versenyfeltételek megteremtését a belső piacon, valamint a tájékoztatáshoz való, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikke szerinti alapvető jog tiszteletben tartását. Tekintettel arra, hogy a 7a. cikk alapján hozott nemzeti intézkedések hatással lehetnek a belső médiapiac működésére, fontos lenne a Bizottság iránymutatása a jogbiztonság eléréséhez ezen a területen. Hasznos lenne továbbá iránymutatást nyújtani a 2010/13/EU irányelv 5. cikkének (2) bekezdése alapján hozott nemzeti intézkedésekről annak biztosítása érdekében, hogy a média tulajdonviszonyaira vonatkozó hozzáférhető, pontos és naprakész információk nyilvánosan hozzáférhetők legyenek. Iránymutatásai elkészítésének folyamatában a Bizottságot a Testületnek kell segítenie. A Testületnek különösen meg kell osztania a Bizottsággal a vonatkozó iránymutatások hatálya alá tartozó területekkel és témákkal kapcsolatos szabályozási, technikai és gyakorlati szakértelmét.
(29)Annak érdekében, hogy a technológiai fejlődésre tekintettel egyenlő versenyfeltételeket lehessen biztosítani a belső piacon a különböző audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtása terén, közös technikai előírásokat kell találni az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférést és azok használatát, illetve az audiovizuális tartalmat a forrástól a rendeltetési helyre továbbító digitális jeleket szállító eszközökre vonatkozóan. Ebben az összefüggésben fontos elkerülni, hogy az eltérő műszaki szabványok akadályokat és többletköltségeket teremtsenek az ipar és a fogyasztók számára, ugyanakkor ösztönözni kell az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó meglévő kötelezettségek végrehajtására irányuló megoldásokat.
(30)A 2010/13/EU irányelv 30. cikkében említett szabályozó hatóságok vagy szervek olyan konkrét gyakorlati szakértelemmel rendelkeznek, amely lehetővé teszi számukra, hogy hatékonyan egyensúlyt teremtsenek a médiaszolgáltatások nyújtóinak és igénybe vevőinek érdekei között, miközben biztosítják a véleménynyilvánítás szabadságának tiszteletben tartását. Ez különösen a belső piacnak az Unión kívül letelepedett médiaszolgáltatók azon tevékenységeitől való védelme szempontjából kulcsfontosságú, amelyek az Unión belüli közönséget célozzák meg, amennyiben – többek között a harmadik országok által a médiaszolgáltatások felett gyakorolt ellenőrzésre tekintettel – e médiaszolgáltatások sérthetik vagy veszélyeztethetik a közbiztonságot és a védelmet. Mindezt figyelembe véve meg kell erősíteni a nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek közötti koordinációt az említett médiaszolgáltatásokból eredő esetleges közbiztonsági és védelmi fenyegetések együttes kezelése érdekében, és jogi keretet kell biztosítani az uniós médiajogszabályokkal összhangban elfogadott nemzeti intézkedések hatékonyságának és lehetséges összehangolásának biztosítása érdekében. Annak biztosítása érdekében, hogy a 2010/13/EU irányelv 3. cikkének (3) és (5) bekezdése alapján egyes tagállamokban felfüggesztett médiaszolgáltatásokat műholdon keresztül, illetve más módon ne nyújtsák továbbra ezekben a tagállamokban, gyorsított kölcsönös együttműködési és segítségnyújtási mechanizmust is rendelkezésre kell bocsátani a vonatkozó nemzeti intézkedések hatékony érvényesülésének biztosítása érdekében, az uniós joggal összhangban. Emellett össze kell hangolni azokat a nemzeti intézkedéseket, amelyek az Unión kívül letelepedett és az Unión belüli közönséget megcélzó médiaszolgáltatások közbiztonsági és honvédelmi fenyegetéseivel szembeni fellépés céljából fogadhatók el, beleértve azt a lehetőséget is, hogy a Testület a Bizottsággal egyetértésben adott esetben véleményt adjon ki az ilyen intézkedésekről. E tekintetben a közbiztonságot és a honvédelmet fenyegető kockázatokat nemzeti és európai szinten az összes vonatkozó tényszerű és jogi elem figyelembevételével kell értékelni. Ez nem érinti az Uniónak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 215. cikke szerinti hatáskörét.
(31)Az online óriásplatformok sok felhasználó számára a médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférés kapujaként működnek. A tartalmukért szerkesztői felelősséget vállaló médiaszolgáltatók fontos szerepet játszanak az információk terjesztésében és az információszabadság online gyakorlásában. A szerkesztői felelősség gyakorlása során gondosan kell eljárniuk, és megbízható és az alapvető jogokat tiszteletben tartó információkat kell szolgáltatniuk, összhangban a tagállamokban rájuk vonatkozó szabályozási vagy önszabályozási követelményekkel. Ezért a felhasználók tájékozódási szabadságára is tekintettel, amennyiben az online óriásplatformok szolgáltatói úgy vélik, hogy a szóban forgó médiaszolgáltatók által kínált tartalom összeegyeztethetetlen a szerződési feltételeikkel, jóllehet az nem növeli az (EU) 2022/XXX rendelet [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] 26. cikkében említett rendszerszintű kockázatokat, az (EU) 2022/XXX rendelettel [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] összhangban kellően figyelembe kell venniük a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét, és az (EU) 2019/1150 európai parlamenti és tanácsi rendelet 54 szerinti indokolásban a lehető legrövidebb időn belül megfelelő magyarázattal kell szolgálniuk a médiaszolgáltatók mint üzleti felhasználók részére. Annak érdekében, hogy a lehető legkisebbre csökkenjen az adott tartalom korlátozása által a felhasználók tájékozódási szabadságára gyakorolt hatás, az online óriásplatformoknak törekedniük kell arra, hogy a korlátozás hatálybalépése előtt benyújtsák az indokolást, az (EU) 2022/XXX rendelet [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] szerinti kötelezettségeik sérelme nélkül. Ez a rendelet különösen nem akadályozhatja meg az online óriásplatformot üzemeltető szolgáltatót abban, hogy az uniós joggal összhangban, különösen az (EU) 2022/XXX rendelet [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] értelmében haladéktalanul intézkedéseket hozzon a szolgáltatásán keresztül terjesztett jogellenes tartalmakkal szemben, vagy annak érdekében, hogy csökkentse az egyes tartalmaknak a szolgáltatásán keresztül történő terjesztéséből eredő rendszerszintű kockázatokat.
(32)Továbbá, tekintettel a szolgáltatásnyújtás szabadságára és a véleménynyilvánítás szabadságára gyakorolt várható pozitív hatásra, indokolt, hogy amennyiben a médiaszolgáltatók megfelelnek bizonyos szabályozási vagy önszabályozási előírásoknak, az online óriásplatformokat üzemeltető szolgáltatók döntéseivel szembeni panaszaikat kiemelten és indokolatlan késedelem nélkül kezeljék.
(33)E célból az online óriásplatformokat üzemeltető szolgáltatóknak olyan funkciót kell biztosítaniuk az online interfészükön, amely lehetővé teszi a médiaszolgáltatók számára, hogy nyilatkozzanak arról, hogy megfelelnek bizonyos követelményeknek, fenntartva ugyanakkor annak lehetőségét, hogy az üzemeltetők ne fogadják el az említett nyilatkozatot, amennyiben úgy ítélik meg, hogy a feltételek nem teljesülnek. Az online óriásplatformokat üzemeltető szolgáltatók támaszkodhatnak az e követelményeknek való megfelelésre vonatkozó információkra, például a Journalism Trust Initiative kezdeményezés géppel olvasható szabványára vagy más vonatkozó magatartási kódexekre. A Bizottság iránymutatásai hasznosak lehetnek egy ilyen funkció hatékony megvalósításának elősegítéséhez, beleértve az érintett civil társadalmi szervezeteknek a nyilatkozatok felülvizsgálatába való bevonásának módozatait, adott esetben a székhely szerinti ország szabályozó hatóságával folytatott konzultációt, valamint a funkcióval való esetleges visszaélések kezelését.
(34)Ez a rendelet elismeri az önszabályozó mechanizmusok fontosságát a médiaszolgáltatások online óriásplatformokon történő nyújtásával összefüggésben. Ezek egyfajta önkéntes kezdeményezést jelentenek, például magatartási kódexek formájában, amelyek lehetővé teszik a médiaszolgáltatók vagy képviselőik számára, hogy közös iránymutatásokat fogadjanak el, többek között az etikai normákra, a hibák kijavítására vagy a panaszkezelésre vonatkozóan, egymás között és magukért. A média erőteljes, inkluzív és széles körben elismert önszabályozása a médiaszolgáltatások minőségének és szakmaiságának hatékony garanciája, és kulcsfontosságú a szerkesztői integritás megőrzése szempontjából.
(35)Az online óriásplatformokat üzemeltető szolgáltatóknak – annak érdekében, hogy békés megoldást találjanak az indokolatlan korlátozások megszüntetésére és jövőbeli elkerülésére – együtt kell működniük azokkal a médiaszolgáltatókkal, amelyek tiszteletben tartják a hitelességre és az átláthatóságra vonatkozó normákat, és amelyek úgy vélik, hogy az online óriásplatformokat üzemeltető szolgáltatók gyakran megfelelő indokok nélkül korlátozzák a tartalmaikat. Az online óriásplatformokat üzemeltető szolgáltatóknak jóhiszeműen kell részt venniük az ilyen információcserében, különös figyelmet fordítva a médiaszabadság és az információszabadság védelmére.
(36)Az ERGA-nak a dezinformáció visszaszorítását célzó uniós gyakorlati kódex aláírói általi megfelelés nyomon követésében játszott hasznos szerepére építve a Testületnek legalább évente strukturált párbeszédet kell szerveznie az online óriásplatformokat üzemeltető szolgáltatók, a médiaszolgáltatók képviselői és a civil társadalom képviselői között az online óriásplatformokon a független média változatos kínálataihoz való hozzáférés előmozdítása, az e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok és bevált gyakorlatok megvitatása, valamint a társadalom káros tartalmakkal szembeni védelmét célzó önszabályozási kezdeményezések – többek között a dezinformáció elleni küzdelmet célzó kezdeményezések – betartásának nyomon követése érdekében. A Bizottság adott esetben megvizsgálhatja az ilyen strukturált párbeszédek eredményeiről szóló jelentéseket, amikor az (EU) 2022/XXX rendelet [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] alapján Unió-szerte értékeli a rendszerszintű és felmerülő kérdéseket, és felkérheti a Testületet, hogy e célból támogassa azt.
(37)Az audiovizuális médiaszolgáltatások igénybe vevői számára lehetővé kell tenni, hogy preferenciáiknak megfelelően ténylegesen megválaszthassák az általuk megtekinteni kívánt audiovizuális tartalmakat. Szabadságukat e területen azonban korlátozhatják a médiaágazatban alkalmazott kereskedelmi gyakorlatok, nevezetesen az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférést és azok használatát ellenőrző vagy kezelő eszközök gyártói vagy a felhasználói felületek szolgáltatói, valamint a médiaszolgáltatók közötti, a tartalom rangsorolására vonatkozó megállapodások. A rangsorolást el lehet végezni például egy eszköz kezdőképernyőjén, hardver- vagy szoftverparancsikonok, alkalmazások és keresőmezők révén, amelyek hatással vannak a szolgáltatás igénybe vevőinek nézői szokásaira, akiket nem kívánt módon arra ösztönözhetnek, hogy bizonyos audiovizuális médiaajánlatokat válasszanak másokkal szemben. A szolgáltatás igénybe vevői számára lehetővé kell tenni, hogy egyszerű és felhasználóbarát módon megváltoztassák az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférést és azok használatát ellenőrző és kezelő eszköz vagy felhasználói felület alapértelmezett beállításait, a 2010/13/EK irányelv 7a. cikkét végrehajtó általános érdekű audiovizuális médiaszolgáltatások megfelelő hangsúlyozását biztosító, a jogszerű közpolitikai megfontolások érdekében hozott intézkedések sérelme nélkül.
(38)A különböző jogalkotási, szabályozási és közigazgatási intézkedések negatívan befolyásolhatják a médiaszolgáltatók működését a belső piacon. Ezek közé tartoznak például azok a szabályok, amelyek korlátozzák a médiavállalatoknak a médiaágazatban vagy a médiához nem kapcsolódó ágazatokban működő más vállalatok általi tulajdonlását; továbbá ide tartoznak a médiaszolgáltatók engedélyezésével, jóváhagyásával vagy előzetes értesítésével kapcsolatos döntések is. A médiaszolgáltatások belső piacának működésére gyakorolt lehetséges negatív hatásuk enyhítése és a jogbiztonság fokozása érdekében fontos, hogy ezek az intézkedések megfeleljenek az objektív indokolás, az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az arányosság elvének.
(39)Az is kulcsfontosságú, hogy a Testület felhatalmazást kapjon arra, hogy a Bizottság kérésére véleményt adhasson ki azokban az esetekben, amikor a nemzeti intézkedések valószínűleg hatással lesznek a médiaszolgáltatások belső piacának működésére. Ez a helyzet például akkor, ha egy nemzeti közigazgatási intézkedés címzettje egy olyan médiaszolgáltató, amely szolgáltatásait egynél több tagállamban nyújtja, vagy ha az érintett médiaszolgáltatónak jelentős befolyása van az adott tagállamban a közvélemény alakulására.
(40)A média döntő szerepet játszik a közvélemény alakításában és a polgárok demokratikus folyamatokban való részvételének támogatásában. Ezért a tagállamoknak olyan szabályokat és eljárásokat kell előírniuk jogrendszereikben, amelyek biztosítják azon médiapiaci koncentrációk értékelését, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a médiapluralizmusra vagy a szerkesztői függetlenségre. Ezek a szabályok és eljárások hatással lehetnek a belső piacon a médiaszolgáltatások nyújtásának szabadságára, valamint megfelelően keretezettnek és átláthatónak, objektívnek, arányosnak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük. Az ilyen szabályok hatálya alá tartozó médiapiaci koncentrációk alatt azokat kell érteni, amelyek azt eredményezhetik, hogy egy adott médiapiacon, média-alágazatban vagy különböző médiaágazatokban egy vagy több tagállamban egyetlen jogalany gyakorol ellenőrzést vagy rendelkezik jelentős érdekeltségekkel olyan médiaszolgáltatásokban, amelyek jelentős befolyást gyakorolnak a közvélemény formálására. Fontos szempont, hogy az összefonódás következtében csökkenek-e a piacon az egymással versengő nézetek.
(41)A médiapiac koncentrációja által a médiapluralizmusra és a szerkesztői függetlenségre gyakorolt hatás értékelésébe be kell vonni a médiapluralizmus terén szakértelemmel rendelkező nemzeti szabályozó hatóságokat vagy szerveket, amennyiben nem ők maguk a kijelölt hatóságok vagy szervek. A jogbiztonság előmozdítása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a szabályok és eljárások valóban a médiapluralizmus és a szerkesztői függetlenség védelmére irányuljanak, elengedhetetlen, hogy a médiapiaci koncentrációk médiapluralizmusra és szerkesztői függetlenségre gyakorolt hatásának bejelentésére és értékelésére vonatkozó objektív, megkülönböztetésmentes és arányos kritériumokat előzetesen meghatározzák.
(42)Amennyiben egy médiapiaci koncentráció a 139/2004/EK tanácsi rendelet 55 hatálya alá tartozó összefonódásnak minősül, e rendelet vagy a tagállamok által e rendelet alapján elfogadott szabályok és eljárások alkalmazása nem érintheti a 139/2004/EK rendelet 21. cikke (4) bekezdésének alkalmazását. A kijelölt vagy érintett nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek által a médiapiac koncentrációja által a médiapluralizmusra és a szerkesztői függetlenségre gyakorolt hatás értékelése alapján hozott intézkedéseknek ezért a 139/2004/EK rendelet 21. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében vett jogos érdekek védelmére kell irányulniuk, és összhangban kell lenniük az uniós jog általános elveivel és egyéb rendelkezéseivel.
(43)A Testületet fel kell hatalmazni arra, hogy véleményt nyilvánítson a kijelölt vagy érintett nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek határozat- vagy véleménytervezeteiről, amennyiben a bejelentési kötelezettség alá tartozó összefonódások befolyásolhatják a belső médiapiac működését. Ez az eset áll fenn például akkor, ha az ilyen összefonódások legalább egy másik tagállamban letelepedett vagy egynél több tagállamban működő vállalkozást érintenek, vagy azt eredményezik, hogy a médiaszolgáltatók jelentős befolyást gyakorolnak a közvélemény alakulására egy adott médiapiacon. Továbbá, amennyiben az érintett nemzeti hatóságok vagy szervek nem értékelték az összefonódásnak a médiapluralizmusra és a szerkesztői függetlenségre gyakorolt hatását, vagy ha a nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek nem konzultáltak a Testülettel egy adott médiapiaci koncentrációról, de úgy ítélik meg, hogy a médiapiaci koncentráció valószínűleg befolyásolja a médiaszolgáltatások belső piacának működését, a Testületnek a Bizottság kérésére véleményt kell tudnia nyilvánítani. Mindenesetre a Bizottságnak továbbra is lehetősége van arra, hogy a Testület által kidolgozott véleményeket követően saját véleményt adjon ki.
(44)A plurális médiapiacok biztosítása érdekében a nemzeti hatóságoknak vagy szerveknek és a Testületnek számos kritériumot figyelembe kell venniük. Figyelembe kell venni különösen a médiapluralizmusra gyakorolt hatást, beleértve különösen a közvélemény alakulására gyakorolt hatást, figyelembe véve az online környezetet. Ezzel párhuzamosan meg kell vizsgálni, hogy a szóban forgó médiapiaci koncentrációt követően az adott piac(ok)on továbbra is fennmaradnak-e más, eltérő és alternatív tartalmakat nyújtó médiaorgánumok. A szerkesztői függetlenség biztosítékainak értékelése magában foglalja a leendő tulajdonos, illetve az irányítási vagy szabályozási struktúra által a felvásárolt vagy az összefonódás eredményeként létrejött szervezet egyedi szerkesztői döntéseibe való nem kívánatos beavatkozás lehetséges kockázatainak vizsgálatát. Figyelembe kell venni az érintett médiavállalkozásokon belül az egyes szerkesztői döntések függetlenségének megőrzését célzó meglévő vagy tervezett belső biztosítékokat is. A lehetséges hatások értékelésekor figyelembe kell venni a szóban forgó összefonódásnak az összefonódás által érintett szervezet vagy szervezetek gazdasági fenntarthatóságára gyakorolt hatásait is, valamint azt, hogy az összefonódás hiányában azok gazdaságilag fenntarthatóak lennének-e abban az értelemben, hogy középtávon képesek lennének pénzügyileg életképes, megfelelő forrásokkal ellátott és technológiai szempontból naprakész minőségi médiaszolgáltatásokat nyújtani és továbbfejleszteni a piacon.
(45)A közönségmérés közvetlen hatással van a hirdetések elosztására és árára, ami a médiaágazat számára kulcsfontosságú bevételi forrást jelent. A közönségmérés a médiatartalmak teljesítménye értékelésének és a közönség preferenciái megértésének kulcsfontosságú eszköze a tartalom jövőbeli előállításának megtervezése érdekében. Ennek megfelelően a médiapiaci szereplők, különösen a médiaszolgáltatók és a hirdetők számára lehetővé kell tenni, hogy átlátható, elfogulatlan és ellenőrizhető közönségmérési megoldásokból származó objektív közönségadatokra támaszkodhassanak. A médiaökoszisztémában megjelent egyes új szereplők azonban saját mérési szolgáltatásokat nyújtanak anélkül, hogy rendelkezésre bocsátanák a módszertanukra vonatkozó információkat. Ez információs aszimmetriát eredményezhet a médiapiaci szereplők között, és potenciális piaci torzulásokhoz vezethet, ami hátrányosan érinti a médiaszolgáltatók esélyegyenlőségét a piacon.
(46)A – különösen az online – közönségmérési módszerek ellenőrizhetőségének és megbízhatóságának javítása érdekében átláthatósági kötelezettségeket kell megállapítani azon közönségmérési rendszerek szolgáltatói számára, amelyek nem tartják be az érintett önszabályozó testületekben megállapított ágazati referenciaértékeket. E kötelezettségek értelmében ezeknek a szereplőknek kérésre és a lehetőségekhez mérten tájékoztatniuk kell a hirdetőket és a médiaszolgáltatókat vagy a nevükben eljáró feleket a közönség méréséhez alkalmazott módszerek leírásáról. Ilyen információk lehetnek például a mért minta mérete, a mért mutatók meghatározása, a mérőszámok, a mérési módszerek és a hibahatár, valamint a mérési időszak. Az e rendelet alapján előírt kötelezettségek nem érintik az (EU) 2019/1150 rendelet vagy az (EU) 2022/XX rendelet [a digitális piacokról szóló jogszabály] szerinti közönségmérési szolgáltatókra alkalmazandó kötelezettségeket, beleértve a rangsorolásra vagy a saját szolgáltatás előnyben részesítésére vonatkozó kötelezettségeket is.
(47)A közönségmérési rendszerek szolgáltatói vagy az őket képviselő szervezetek vagy egyesületek által kidolgozott magatartási kódexek hozzájárulhatnak e rendelet hatékony alkalmazásához, ezért azokat támogatni kell. Az önszabályozást már alkalmazták a közönségmérés területén a magas minőségi követelmények előmozdítására. További fejlesztése hatékony eszköz lehet az ágazat számára ahhoz, hogy megállapodjon azokról a gyakorlati megoldásokról, amelyek biztosíthatják, hogy a közönségmérési rendszerek és módszereik megfeleljenek az átláthatóság, a pártatlanság, az inkluzivitás, az arányosság, a megkülönböztetésmentesség és az ellenőrizhetőség elvének. Az említett magatartási kódexek kidolgozása során – az összes érdekelt féllel és különösen a médiaszolgáltatókkal konzultálva – figyelembe lehetne venni nevezetesen a médiaágazat fokozódó digitalizációját és a médiapiaci szereplők közötti egyenlő versenyfeltételek elérésére irányuló célkitűzést.
(48)Az állami hirdetések számos médiaszolgáltató számára fontos bevételi forrást jelentenek, és hozzájárulnak gazdasági fenntarthatóságukhoz. Az ezekhez való hozzáférést megkülönböztetéstől mentesen kell biztosítani bármely tagállam bármely olyan médiaszolgáltatója számára, amely a nyilvánosság érintett tagjai egy részét vagy egészét megfelelően el tudja érni az esélyegyenlőség belső piacon való biztosítása érdekében. Ezenkívül az állami hirdetések a médiaszolgáltatókat kiszolgáltatottá tehetik a szolgáltatásnyújtás szabadságát és az alapvető jogokat sértő, nem kívánatos állami befolyással szemben. Az állami hirdetések átláthatatlan és elfogult elosztása ezért hatékony eszköz a médiaszolgáltatók befolyásolására vagy „foglyul ejtésére”. Az állami hirdetések elosztását és átláthatóságát bizonyos vonatkozásokban a médiaspecifikus intézkedések és az általános közbeszerzési jogszabályok széttagolt kerete szabályozza, amely azonban nem feltétlenül fedi le az összes állami hirdetési kiadást, és nem nyújt megfelelő védelmet a preferenciális vagy igazságtalan elosztással szemben. A 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 56 különösen nem alkalmazandó az audiovizuális médiaszolgáltatások vagy rádiós médiaszolgáltatások céljára szánt programanyagok vételére, fejlesztésére, gyártására vagy közös gyártására irányuló közszolgáltatási szerződésekre. Az állami hirdetésekre vonatkozó médiaspecifikus szabályok – amennyiben léteznek ilyenek – jelentősen eltérnek az egyes tagállamokban.
(49)A médiaszolgáltatók közötti torzulásoktól mentes verseny biztosítása, valamint a rejtett támogatások és a médiára gyakorolt nem kívánatos politikai befolyás kockázatának elkerülése érdekében közös követelményeket kell megállapítani az állami hirdetések és az állami források médiaszolgáltatóknak az állami hirdetésektől eltérő áruk vagy szolgáltatások vásárlása céljából történő elosztása során alkalmazott átláthatóság, objektivitás, arányosság és megkülönböztetésmentesség tekintetében, beleértve az állami hirdetési kiadások kedvezményezettjeire és az elköltött összegekre vonatkozó információk közzétételének kötelezettségét is. Fontos, hogy a tagállamok az állami hirdetésekhez kapcsolódó szükséges információkat az üzleti titoktartásra vonatkozó uniós és nemzeti szabályokkal összhangban könnyen megtekinthető, hozzáférhető és letölthető elektronikus formátumban tegyék nyilvánosan hozzáférhetővé. Ez a rendelet nem érinti az eseti alapon alkalmazott állami támogatási szabályok alkalmazását.
(50)A belső médiapiac működését és rezilienciáját fenyegető kockázatokat a médiaszolgáltatások belső piaca működésének javítására irányuló erőfeszítések részeként rendszeresen nyomon kell követni. E nyomon követés célja, hogy részletes adatokat és minőségi értékeléseket készítsen a médiaszolgáltatások belső piacának rezilienciájáról, többek között a piac nemzeti és regionális szintű koncentrációjának mértékéről, valamint a külföldi információmanipuláció és beavatkozás kockázatairól. Az értékelést független módon, a fő teljesítménymutatók megbízható listája alapján kell elvégezni, amelyet a Bizottság dolgoz ki és frissít rendszeresen a Testülettel konzultálva. Tekintettel a kockázatok gyorsan változó jellegére és a belső médiapiac technológiai fejlődésére, a nyomon követésnek olyan előretekintő gyakorlatokat is magában kell foglalnia, mint például a belső médiapiac jövőbeli rezilienciájának értékelésére szolgáló stressztesztek, a médiapluralizmussal és a szerkesztői függetlenséggel kapcsolatos sebezhetőségekre való figyelmeztetés, valamint az irányítás, az adatminőség és a kockázatkezelés javítására irányuló erőfeszítések elősegítése. A nyomon követésnek ki kell terjednie különösen a határokon átnyúló tevékenység és beruházás szintjére, a médiaszabályozás terén megvalósuló szabályozási együttműködésre és konvergenciára, a médiaszolgáltatások – többek között a digitális környezetben történő – nyújtása előtt álló akadályokra, valamint a belső médiapiacon a gazdasági erőforrások elosztásának átláthatóságára és méltányosságára. Figyelembe kell vennie továbbá a belső médiapiac és a nemzeti médiapiacok általánosabb tendenciáit, valamint a médiaszolgáltatókat érintő nemzeti jogszabályokat. Emellett a nyomon követésnek áttekintést kell nyújtania a médiaszolgáltatók által az egyes szerkesztői döntések függetlenségének biztosítása érdekében hozott intézkedésekről, beleértve a kísérő ajánlásban javasoltakat is. Az ilyen nyomon követés legmagasabb színvonalának biztosítása érdekében a Testületet, amely médiapiaci szakértelemmel rendelkező szervezetekből áll, megfelelően be kell vonni.
(51)E rendelet helyes végrehajtásának előkészítése érdekében a rendeletnek a független médiahatóságokra, a Testületre és a 2010/13/EU irányelv szükséges módosításaira (e rendelet 7–12. és 27. cikke) vonatkozó rendelkezéseit a jogszabály hatálybalépésétől számított 3 hónap elteltével kell alkalmazni, míg e rendelet minden egyéb rendelkezését e rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónap elteltével kell alkalmazni. Erre különösen annak biztosításához van szükség, hogy a Testület időben létrejöjjön a rendelet sikeres végrehajtásának biztosításához.
(52)Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a médiaszolgáltatások belső piaca megfelelő működésének biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mivel nem tudják vagy nem feltétlenül motiváltak arra, hogy önállóan megvalósítsák a szükséges harmonizációt és együttműködést, és mivel ugyanakkor az Unió szintjén a médiatartalmak egyre inkább digitalizálódó és határokon átnyúló előállítása, terjesztése és fogyasztása, valamint a médiaszolgáltatások egyedülálló szerepe miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.
(53)Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja a Chartában, és különösen annak 7., 8., 11., 16., 47., 50. és 52. cikkében elismert elveket. Ennek megfelelően ezt a rendeletet az említett jogok és elvek kellő tiszteletben tartásával kell értelmezni és alkalmazni. E rendelet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely sérti a tájékozódás szabadságát vagy a sajtószabadságot, vagy arra ösztönzi a tagállamokat, hogy vezessenek be követelményeket a sajtókiadványok szerkesztői tartalmára vonatkozóan.
(54)Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 57 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal, aki 2022.XX.XX-án/-én véleményt nyilvánított,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. cikk
Tárgy és hatály
(1)Ez a rendelet közös szabályokat állapít meg a médiaszolgáltatások belső piacának megfelelő működésére vonatkozóan, melyek részeként létrehozza a Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testületet, miközben ügyel a médiaszolgáltatások minőségének megóvására.
(2)Ez a rendelet nem érinti a következő jogszabályokban megállapított szabályokat:
a)2000/31/EK irányelv;
b)(EU) 2019/790 irányelv;
c)(EU) 2019/1150 rendelet;
d)(EU) 2022/XXX rendelet [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály];
e)(EU) 2022/XXX rendelet [a digitális piacokról szóló jogszabály];
f)(EU) 2022/XXX rendelet [a politikai reklám átláthatóságáról és targetálásáról szóló rendelet].
(3)Ez a rendelet nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy a II. fejezet és a III. fejezet 5. szakasza által szabályozott területeken részletesebb szabályokat fogadjanak el, feltéve, hogy e szabályok megfelelnek az uniós jognak.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1.„médiaszolgáltatás”: a Szerződés 56. és 57. cikkében meghatározott olyan szolgáltatás, amelynek, illetve amely egy elválasztható részének elsődleges célja, hogy egy médiaszolgáltató szerkesztői felelősségének körébe tartozó műsorszámokat vagy sajtókiadványokat tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából bármely eszközön keresztül a közönséghez eljuttassa;
2.„médiaszolgáltató”: természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek szakmai tevékenysége médiaszolgáltatás nyújtása, és aki vagy amely szerkesztői felelősséggel tartozik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, illetve meghatározza azok megszervezésének módját;
3.„közszolgálati médiaszolgáltató”: olyan médiaszolgáltató, amelyet a nemzeti jog értelmében közfeladatokkal bíztak meg, vagy az ilyen feladatok teljesítéséhez nemzeti közfinanszírozásban részesül;
4.„műsorszám”: mozgóképek vagy hangok sorozata, amely – hosszától függetlenül – a médiaszolgáltató által kialakított műsorrendben vagy műsorkínálatban önálló egységet alkot;
5.„sajtókiadvány”: az (EU) 2019/790 irányelv 2. cikkének 4. pontjában meghatározott kiadvány;
6.„audiovizuális médiaszolgáltatás”: a 2010/13/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott szolgáltatás;
7.„szerkesztő”: természetes személy vagy adott esetben – bármilyen jogi formájú, jogállású és összetételű – szervezetbe tömörülő természetes személyek összessége, aki(k) vagy amely(ek) egy médiaszolgáltatón belül szerkesztői döntéseket hoz(nak) vagy felügyel(nek);
8.„szerkesztői döntés”: a szerkesztői felelősség gyakorlása céljából rendszeres jelleggel meghozott, a médiaszolgáltató napi működéséhez kapcsolódó döntés;
9.„szerkesztői felelősség”: a műsorszámok és sajtókiadványok kiválasztása és médiaszolgáltatás nyújtása céljából történő összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzés, függetlenül attól, hogy az keletkeztet-e a nyújtott szolgáltatásért a nemzeti jog szerint viselendő felelősséget;
10.„online óriásplatformot üzemeltető szolgáltató”: az (EU) 2022/XXX rendelet [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] 25. cikkének (4) bekezdése alapján online óriásplatformnak minősülő online platform szolgáltatója;
11.„videomegosztóplatform-szolgáltatás”: a 2010/13/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének aa) pontjában meghatározott szolgáltatás;
12.„nemzeti szabályozó hatóság vagy szerv”: a tagállamok által a 2010/13/EU irányelv 30. cikke alapján kijelölt hatóság vagy szerv;
13.„médiapiaci koncentráció”: a 139/2004/EK rendelet 3. cikkében meghatározott olyan összefonódás, amely legalább egy médiaszolgáltatót érint;
14.„közönségmérés”: a médiaszolgáltatások felhasználóinak számára és jellemzőire vonatkozó adatok gyűjtése, értelmezése vagy más módon történő feldolgozása a hirdetések elosztásával vagy a hirdetési árakkal, illetve a tartalom ehhez kapcsolódó tervezésével, előállításával vagy terjesztésével kapcsolatos döntések céljából;
15.„állami hirdetés”: promóciós vagy önreklámozó üzenet bármely médiaszolgáltatásban történő elhelyezése, közzététele vagy terjesztése, általában fizetés vagy bármely más ellenszolgáltatás ellenében, valamely nemzeti vagy regionális hatóság – például nemzeti, szövetségi vagy regionális kormányzat –, szabályozó hatóság vagy szerv, állami tulajdonú vállalat vagy más, állami ellenőrzés alatt álló országos vagy regionális szintű szervezet, vagy több mint 1 millió lakosú területi egység helyi önkormányzata részéről, illetve javára vagy nevében;
16.„kémszoftver”: olyan, digitális elemeket tartalmazó termék, amelyet kifejezetten más, digitális elemeket tartalmazó termékek sebezhetőségének kiaknázására terveztek, és amely lehetővé teszi természetes vagy jogi személyek leplezett megfigyelését a szóban forgó termékekből vagy az azokat használó természetes vagy jogi személyektől származó adatok nyomon követése, kinyerése, gyűjtése vagy elemzése – nevezetesen hívások titkos rögzítése vagy a végfelhasználói eszköz mikrofonjának más módon történő használata, természetes személyek, gépek vagy azok környezetének filmezése, üzenetek másolása, fényképezés, a böngészési tevékenység és a földrajzi helymeghatározás nyomon követése, egyéb szenzoradatok gyűjtése vagy a több végfelhasználói eszközön folytatott tevékenységek nyomon követése – révén, anélkül, hogy az érintett természetes vagy jogi személyt erről konkrét módon tájékoztatták volna, és ehhez kifejezett hozzájárulását adta volna;
17.„súlyos bűncselekmény”: a 2002/584/IB tanácsi kerethatározat 58 2. cikkének (2) bekezdésében felsorolt alábbi bűncselekmények bármelyike:
a) terrorizmus;
b) emberkereskedelem;
c) gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia;
d) fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme;
e) szándékos emberölés, súlyos testi sértés;
f) emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme;
g) emberrablás, személyi szabadságtól való jogellenes megfosztás és túszejtés;
h) szervezett lopás vagy fegyveres rablás;
i) erőszakos közösülés;
j) a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények.
II. fejezet
A médiaszolgáltatók és a szolgáltatás igénybevevőinek jogai és kötelezettségei
3. cikk
A médiaszolgáltatások igénybe vevőinek jogai
Az Unióban médiaszolgáltatásokat igénybe vevők, a médiaszolgáltatók szerkesztői szabadságának tiszteletben tartása mellett, jogosultak arra, hogy többféle hírhez és aktuális témájú tartalomhoz juthassanak hozzá a közbeszéd elősegítése érdekében.
4. cikk
A médiaszolgáltatók jogai
(1)A médiaszolgáltatók az uniós jog által megengedett korlátozásokon kívül egyéb korlátozások nélkül gyakorolhatják gazdasági tevékenységüket a belső piacon.
(2)A tagállamok tiszteletben tartják a médiaszolgáltatók tényleges szerkesztői szabadságát. A tagállamok, beleértve nemzeti szabályozó hatóságaikat és szerveiket is:
a)közvetlenül vagy közvetve nem avatkoznak be a médiaszolgáltatók szerkesztői politikájába és döntéseibe, vagy nem próbálják meg befolyásolni azokat;
b)a médiaszolgáltatókat vagy adott esetben családtagjaikat, alkalmazottaikat vagy azok családtagjait nem veszik őrizetbe, nem hoznak velük szemben korlátozó intézkedéseket, nem hallgatják le őket, nem figyelik meg őket, nem tartanak házkutatást vállalati telephelyeiken és magáningatlanaikban és nem hajtanak végre lefoglalásokat ott, illetve nem ellenőrzik őket azon az alapon, hogy megtagadják a forrásaikra vonatkozó információk közlését, kivéve, ha ezt közérdeken alapuló kényszerítő ok indokolja, a Charta 52. cikkének (1) bekezdésével összhangban és az egyéb uniós jogszabályoknak megfelelően;
c)nem telepítenek kémszoftvert a médiaszolgáltatók vagy adott esetben családtagjaik, alkalmazottaik vagy azok családtagjai által használt bármely eszközre vagy gépre, kivéve, ha a telepítés eseti alapon, nemzetbiztonsági okokból indokolt, és összhangban van a Charta 52. cikkének (1) bekezdésével és az egyéb uniós jogszabályokkal, vagy ha a telepítésre a fent említett személyek valamelyike által elkövetett súlyos bűncselekmény utáni nyomozás során kerül sor, illetve ha arról a nemzeti jog rendelkezik, összhangban a Charta 52. cikkének (1) bekezdésével és az egyéb uniós jogszabályokkal, továbbá ha a b) pont alapján elfogadott intézkedések nem lennének megfelelőek és elégségesek a szükséges információk megszerzéséhez.
(3)Az egyes természetes és jogi személyek számára biztosított hatékony bírói jogvédelemhez való jog sérelme nélkül és azon túlmenően a tagállamok kijelölnek egy független hatóságot vagy szervet a médiaszolgáltatók vagy adott esetben családtagjaik, alkalmazottaik vagy azok családtagjai által a (2) bekezdés b) és c) pontjának megsértésével kapcsolatban benyújtott panaszok kezelésére. A médiaszolgáltatóknak jogukban áll felkérni az említett hatóságot vagy szervet, hogy a kéréstől számított három hónapon belül bocsásson ki véleményt a (2) bekezdés b) és c) pontjának való megfelelésről.
5. cikk
A közszolgálati médiaszolgáltatók független működésének biztosítékai
(1)A közszolgálati médiaszolgáltatók pártatlan módon, közszolgálati feladatuknak megfelelően sokrétű információkat és eltérő véleményeket közvetítenek közönségük felé.
(2)A közszolgálati médiaszolgáltatók vezetőjét és irányító testületének tagjait átlátható, nyílt és megkülönböztetésmentes eljárás keretében, a nemzeti jogban előzetesen meghatározott átlátható, objektív, megkülönböztetésmentes és arányos kritériumok alapján kell kinevezni.
Hivatali idejüket a nemzeti jog állapítja meg, és annak a közszolgálati médiaszolgáltató tényleges függetlenségének biztosításához megfelelőnek és elégségesnek kell lennie. Hivatali idejük lejárta előtt csak kivételes esetben menthetők fel, amennyiben már nem felelnek meg a nemzeti jogban előzetesen megállapított feladataik ellátáshoz szükséges, jogszabályban előre meghatározott feltételeknek, vagy amennyiben ezt a nemzeti jogban előzetesen meghatározott, jogellenes magatartással vagy súlyos kötelezettségszegéssel összefüggő konkrét okok indokolják.
A felmentésről szóló határozatot az érintett személy előzetes értesítése mellett megfelelően indokolni kell, és annak magában kell foglalnia a bírósági felülvizsgálat lehetőségét is. A felmentés indokait nyilvánosságra kell hozni.
(3)A tagállamok biztosítják, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók megfelelő és stabil pénzügyi forrásokkal rendelkezzenek közszolgálati feladataik ellátásához. E forrásoknak szavatolniuk kell a szerkesztői függetlenséget.
(4)A tagállamok egy vagy több független hatóságot vagy szervet jelölnek ki az (1)–(3) bekezdésnek való megfelelés ellenőrzése céljából.
6. cikk
A híreket és aktuális témákhoz kapcsolódó tartalmakat kínáló médiaszolgáltatók feladatai
(1)A híreket és aktuális témákhoz kapcsolódó tartalmakat kínáló médiaszolgáltatók a szolgáltatásaik igénybe vevői számára könnyen és közvetlenül hozzáférhetővé teszik a következő információkat:
a)cégnevük és elérhetőségük;
b)a működésre és a stratégiai döntéshozatalra irányuló befolyás gyakorlását lehetővé tevő részesedéssel rendelkező közvetlen vagy közvetett tulajdonosuk (tulajdonosaik) neve;
c)az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének 6. pontja szerinti tényleges tulajdonosaik neve(i).
(2)A Chartával összhangban lévő nemzeti alkotmányjog sérelme nélkül a híreket és aktuális témákhoz kapcsolódó tartalmakat kínáló médiaszolgáltatók az általuk megfelelőnek ítélt intézkedéseket foganatosítanak az egyes szerkesztői döntések függetlenségének biztosítása érdekében. Ez utóbbi intézkedéseknek különösen a következőkre kell irányulniuk:
a)annak garantálása, hogy a szerkesztők szabadon hozhassanak egyéni döntéseket szakmai tevékenységük során; valamint
b)minden olyan, a médiaszolgáltatókban részesedéssel rendelkező feleket érintő tényleges vagy potenciális összeférhetetlenség nyilvánosságra hozatala, amely hatással lehet a hírek és az aktuális témákkal kapcsolatos tartalmak szolgáltatására.
(3)Az e cikk szerinti kötelezettségek nem alkalmazandók azokra a médiaszolgáltatókra, amelyek a 2013/34/EU irányelv 3. cikke értelmében vett mikrovállalkozások.
III. fejezet
A szabályozási együttműködés kerete és a médiaszolgáltatások jól működő belső piaca
1. szakasz
Független médiahatóságok
7. cikk
Nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek
(1)A 2010/13/EU irányelv 30. cikkében említett nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek felelősek e rendelet III. fejezetének alkalmazásáért.
(2)A nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek az e rendeletben rájuk ruházott feladatok ellátása tekintetében a 2010/13/EU irányelv 30. cikkében meghatározott követelmények hatálya alá tartoznak.
(3)A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek megfelelő pénzügyi, emberi és műszaki erőforrásokkal rendelkezzenek az e rendelet szerinti feladataik ellátásához.
(4)Amennyiben szükséges az e rendelet szerinti feladataik ellátásához, a nemzeti szabályozó hatóságokat vagy szerveket megfelelő vizsgálati hatáskörrel kell felruházni azon természetes vagy jogi személyek magatartását illetően, amelyekre a III. fejezet vonatkozik.
E hatáskörök magukban foglalják különösen azt a hatáskört, hogy az ilyen személyektől észszerű határidőn belül olyan információkat kérjenek, amelyek arányosak és szükségesek a III. fejezet szerinti feladatok elvégzéséhez; a kérelem bármely más olyan személynek is címezhető, aki kereskedelmi, üzleti vagy szakmai tevékenységéhez kapcsolódó célokból észszerű megfontolás alapján birtokában lehet a szükséges információknak.
2. szakasz
A Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testület
8. cikk
A Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testület
(1)Létrejön a Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testület (a továbbiakban: a Testület).
(2)A Testület a 2010/13/EU irányelvvel létrehozott Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportjának (ERGA) helyébe lép, és annak jogutódja lesz.
9. cikk
A Testület függetlensége
A Testület feladatainak ellátása vagy hatásköreinek gyakorlása során teljesen függetlenül jár el. A Testület feladatainak ellátása vagy hatásköreinek gyakorlása során különösen nem kérhet és nem fogadhat el utasítást semmilyen kormánytól, intézménytől, személytől vagy szervtől. Ez nem érinti a Bizottság vagy a nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek e rendelet szerinti hatásköreit.
10. cikk
A Testület felépítése
(1)A Testület a 2010/13/EU irányelv 30. cikkében említett nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek képviselőiből áll.
(2)A Testület minden egyes tagja egy szavazattal rendelkezik.
(3)Amennyiben egy tagállamban egynél több ilyen nemzeti szabályozó hatóság vagy szerv létezik, e szabályozó hatóságok vagy szervek szükség szerint egyeztetnek egymással, és közös képviselőt neveznek ki, aki gyakorolja a szavazati jogot.
(4) A Testületet az elnöke képviseli. A Testület a tagjai közül a szavazati joggal rendelkező tagjainak kétharmados többségével elnököt választ. Az elnök hivatali ideje két év.
(5)A Bizottság képviselőt jelöl a Testületbe. A Bizottság képviselője szavazati jog nélkül részt vesz a Testület valamennyi tevékenységében és ülésén. A Testület elnöke folyamatosan tájékoztatja a Bizottságot a Testület folyamatban lévő és tervezett tevékenységeiről. A Testület a munkaprogram és a főbb eredmények előkészítése során konzultál a Bizottsággal.
(6)A Testület a Bizottsággal egyetértésben szakértőket és megfigyelőket hívhat meg az ülésein való részvételre.
(7)A Testület határozatait szavazati joggal rendelkező tagjainak kétharmados többségével hozza meg.
(8)A Testület a Bizottsággal egyetértésben, szavazati joggal rendelkező tagjainak kétharmados többségével fogadja el eljárási szabályzatát.
11. cikk
A Testület titkársága
(1)A Testület titkársággal rendelkezik, amelyet a Bizottság biztosít.
(2)A titkárság fő feladata, hogy hozzájáruljon a Testület e rendeletben és a 2010/13/EU irányelvben meghatározott feladatainak végrehajtásához.
(3)A titkárság adminisztratív és szervezeti támogatást nyújt a Testület tevékenységeihez. A titkárság a Testületet feladatainak ellátásában is segíti.
12. cikk
A Testület feladatai
A Szerződések által a Bizottságra ruházott hatáskörök sérelme nélkül a Testület előmozdítja e rendelet és a 2010/13/EU irányelvet végrehajtó nemzeti szabályok hatékony és következetes alkalmazását az Unió egész területén. A Testület:
a)technikai szakértelmével támogatja a Bizottságot e rendelet helyes alkalmazásának és a 2010/13/EU irányelv valamennyi tagállamban történő következetes végrehajtásának biztosításában, a nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek feladatainak sérelme nélkül;
b)előmozdítja a médiaszolgáltatásokra alkalmazandó uniós és nemzeti szabályok – többek között e rendelet és a 2010/13/EU irányelv – alkalmazásával kapcsolatos, a nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek közötti együttműködést, valamint az információk, tapasztalatok és bevált gyakorlatok hatékony cseréjét, különös tekintettel az említett irányelv 3., 4. és 7. cikkére;
c)kérésre tanácsot ad a Bizottságnak az e rendelet következetes alkalmazása és a 2010/13/EU irányelv végrehajtása szempontjából releváns szabályozási, technikai vagy gyakorlati kérdésekben, valamint a hatáskörébe tartozó médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos minden egyéb kérdésben. Amennyiben a Bizottság tanácsot vagy véleményt kér a Testülettől, határidőt jelölhet meg, figyelembe véve az ügy sürgősségét;
d)a Bizottság kérésére véleményt nyilvánít a 2010/13/EU irányelv 2. cikkének (5c) bekezdésével, 3. cikkének (2) és (3) bekezdésével, 4. cikke (4) bekezdésének c) pontjával és 28a. cikkének (7) bekezdésével kapcsolatban felmerülő műszaki és ténybeli kérdésekről;
e)a Bizottsággal egyetértésben véleményeket dolgoz ki az alábbiakról:
i.a nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek közötti együttműködés és kölcsönös segítségnyújtásra irányuló, e rendelet 13. cikkének (7) bekezdése szerinti megkeresések;
ii.végrehajtási intézkedésekre irányuló megkeresések abban az esetben, ha a megkereső hatóság vagy szerv és a megkeresett hatóság vagy szerv nem ért egyet az e rendelet 14. cikkének (4) bekezdése szerint ajánlott intézkedésekkel kapcsolatban;
iii.az Unión kívül letelepedett médiaszolgáltatókra vonatkozó nemzeti intézkedések, e rendelet 16. cikkének (2) bekezdésével összhangban;
f)a Bizottság kérésére véleményeket dolgoz ki az alábbiakról:
i.azon nemzeti intézkedések, amelyek e rendelet 20. cikkének (4) bekezdése értelmében valószínűsíthetően befolyásolják a médiaszolgáltatások belső piacának működését;
ii. azon médiapiaci koncentrációk, amelyek e rendelet 22. cikkének (1) bekezdése értelmében valószínűsíthetően befolyásolják a médiaszolgáltatások belső piacának működését;
g)e rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban véleményt dolgoz ki a bejelentési kötelezettség alá tartozó médiapiaci koncentráció médiapluralizmusra és szerkesztői függetlenségre gyakorolt hatását értékelő nemzeti vélemény- vagy határozattervezetekről, amennyiben az említett koncentráció hatással lehet a belső piac működésére;
h)segíti a Bizottságot az alábbiakra vonatkozó iránymutatások kidolgozásában:
i.e rendelet és a 2010/13/EU irányelvet végrehajtó nemzeti szabályok alkalmazása e rendelet 15. cikkének (2) bekezdésével összhangban;
ii.az e rendelet 21. cikkének (3) bekezdésével összhangban a médiapiaci koncentrációk hatásának értékelésére szolgáló kritériumok alkalmazásakor figyelembe veendő tényezők;
iii.a 23. cikk (1), (2) és (3) bekezdésének alkalmazása, e rendelet 23. cikke (4) bekezdésének megfelelően;
i)legalább egy érintett hatóság kérésére e rendelet 14. cikkének (3) bekezdésével összhangban közvetítőként jár el a nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek közötti nézeteltérések esetén;
ii)e rendelet 15. cikkének (4) bekezdésével összhangban elősegíti a digitális jelekre és az eszközök vagy felhasználói interfészek tervezésére vonatkozó műszaki szabványokkal kapcsolatos együttműködést;
iii)e rendelet 16. cikkének (1) bekezdésével összhangban koordinálja az Unión kívül letelepedett, az Unión belüli közönséget megcélzó médiaszolgáltatók tartalmainak terjesztésével vagy az azokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos nemzeti intézkedéseket, amennyiben azok tevékenysége sérti a közbiztonságot és a védelmi érdekeket, vagy az azok sérelmével fenyegető komoly és súlyos kockázatot jelent;
iv)e rendelet 18. cikkével összhangban strukturált párbeszédet szervez az online óriásplatformokat üzemeltető szolgáltatók, a médiaszolgáltatók képviselői és a civil társadalom képviselői között, és jelentést tesz ennek eredményeiről a Bizottságnak;
v)e rendelet 23. cikkének (5) bekezdésével összhangban elősegíti a közönségmérési rendszerek kiépítésével kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjét.
3. szakasz
Szabályozási együttműködés és konvergencia
13. cikk
Strukturált együttműködés
(1)A nemzeti szabályozó hatóság vagy szerv (a továbbiakban: megkereső hatóság) bármikor együttműködésre vagy kölcsönös segítségnyújtásra irányuló megkeresést küldhet egy vagy több nemzeti szabályozó hatóságnak vagy szervnek (a továbbiakban: megkeresett hatóságok) információcsere vagy az e rendelet vagy a 2010/13/EU irányelvet végrehajtó nemzeti intézkedések következetes és hatékony alkalmazása szempontjából releváns intézkedések meghozatala céljából.
(2)Amennyiben egy nemzeti szabályozó hatóság vagy szerv úgy ítéli meg, hogy a médiaszolgáltatások belső piacának működését fenyegető súlyos és komoly kockázat, illetve a közbiztonság és a védelmi érdekek sérelmével fenyegető komoly és súlyos kockázat áll fenn, felkérheti a többi nemzeti szabályozó hatóságot vagy szervet, hogy az alapvető jogok, különösen a véleménynyilvánítás szabadságának tiszteletben tartása mellett gyorsított együttműködést vagy kölcsönös segítségnyújtást biztosítsanak.
(3)Az együttműködésre vagy kölcsönös segítségnyújtásra irányuló megkeresésnek – ideértve a gyorsított együttműködést vagy kölcsönös segítségnyújtást is – tartalmaznia kell az összes szükséges információt, beleértve annak célját és indokait is.
(4)A megkeresett hatóság csak a következő esetekben tagadhatja meg a megkeresés teljesítését:
a)ha nem rendelkezik hatáskörrel a megkeresés tárgya vagy a kért intézkedések tekintetében;
b)ha a megkeresés teljesítése sértené ezt a rendeletet, a 2010/13/EU irányelvet vagy más, a megkeresett hatóságra alkalmazandó uniós jogszabályt vagy az uniós jognak megfelelő tagállami jogszabályt.
A megkeresett hatóság köteles megindokolni a megkeresés teljesítésének elutasítását.
(5)A megkeresett hatóság tájékoztatja a megkereső hatóságot az elért eredményekről vagy a megkeresésre válaszul hozott intézkedések előrehaladásáról.
(6)A megkeresett hatóság minden tőle telhetőt megtesz, hogy indokolatlan késedelem nélkül eleget tegyen a megkeresésnek és válaszoljon arra. A megkeresett hatóság a megkeresés kézhezvételétől számított 14 naptári napon belül megküldi a köztes eredményeket, majd ezt követően rendszeres tájékoztatást nyújt a megkeresés végrehajtásának előrehaladásáról. Gyorsított együttműködésre vagy kölcsönös segítségnyújtásra irányuló megkeresés esetén a megkeresett hatóság 14 naptári napon belül eleget tesz a megkeresésnek és válaszol arra.
(7)Amennyiben a megkereső hatóság úgy ítéli meg, hogy a megkeresett hatóság által hozott intézkedések nem elegendőek a megkeresés teljesítéséhez és megválaszolásához, erről indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a megkeresett hatóságot, megindokolva álláspontját. Ha a megkeresett hatóság nem ért egyet ezzel az állásponttal, vagy ha a megkeresett hatóság nem válaszol, bármelyik hatóság a Testület elé utalhatja az ügyet. Az előterjesztés kézhezvételétől számított 14 naptári napon belül a Testület a Bizottsággal egyetértésben véleményt ad ki az ügyben, amely tartalmazza az ajánlott intézkedéseket is. A megkeresett hatóság minden tőle telhetőt megtesz a Testület véleményének figyelembevétele érdekében.
14. cikk
A videomegosztó-platformok kötelezettségeinek érvényesítésére irányuló kérelmek
(1)A 2000/31/EK irányelv 3. cikkének sérelme nélkül a nemzeti szabályozó hatóság vagy szerv felkérhet egy másik nemzeti szabályozó hatóságot vagy szervet, hogy tegye meg a szükséges és arányos intézkedéseket a videomegosztó-platformokra a 2010/13/EU irányelv 28b. cikke alapján háruló kötelezettségek hatékony érvényesítése érdekében.
(2)A megkeresett nemzeti hatóság vagy szerv indokolatlan késedelem nélkül és 30 naptári napon belül tájékoztatja a megkereső nemzeti hatóságot vagy szervet az (1) bekezdés alapján hozott vagy tervezett intézkedésekről.
(3)Abban az esetben, ha a megkereső nemzeti hatóság vagy szerv és a megkeresett hatóság vagy szerv nem ért egyet az (1) bekezdés szerinti intézkedésekkel kapcsolatban, bármelyik hatóság vagy szerv közvetítés céljából a Testület elé utalhatja az ügyet a békés megoldás megtalálása érdekében.
(4)Ha a Testület közvetítését követően sem sikerült békés megoldást találni, a megkereső nemzeti hatóság vagy szerv vagy a megkeresett nemzeti hatóság vagy szerv felkérheti a Testületet, hogy nyilvánítson véleményt az ügyben. Véleményében a Testület értékeli, hogy a megkeresett hatóság vagy szerv eleget tett-e az (1) bekezdésben említett megkeresésnek. Ha a Testület úgy ítéli meg, hogy a megkeresett hatóság nem tett eleget a megkeresésnek, a Testület intézkedéseket javasol a megkeresés teljesítése érdekében. A Testület a Bizottsággal egyetértésben indokolatlan késedelem nélkül véleményt ad ki.
(5)A megkeresett nemzeti hatóság vagy szerv indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a (4) bekezdésben említett vélemény kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül tájékoztatja a Testületet, a Bizottságot és a megkereső hatóságot vagy szervet a véleménnyel kapcsolatban hozott vagy tervezett intézkedésekről.
15. cikk
Iránymutatás médiaszabályozási kérdésekben
(1)A Testület – adott esetben az érdekelt felekkel konzultálva és a Bizottsággal szoros együttműködésben – elősegíti az e rendelet és a 2010/13/EU irányelvet végrehajtó nemzeti szabályok következetes és hatékony alkalmazása szempontjából releváns szabályozási, műszaki vagy gyakorlati szempontokkal kapcsolatos bevált gyakorlatok nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek közötti cseréjét.
(2)Amennyiben a Bizottság e rendelet vagy a 2010/13/EU irányelvet végrehajtó nemzeti szabályok alkalmazásával kapcsolatban iránymutatásokat ad ki, a Testület a szabályozási, technikai vagy gyakorlati szempontokkal kapcsolatos szakértelmének rendelkezésre bocsátásával segíti a Bizottságot, különösen a következők tekintetében:
a)a 2010/13/EU irányelv 7a. cikke értelmében vett általános érdekű audiovizuális médiaszolgáltatások megfelelő előre sorolása;
b)a médiaszolgáltatók tulajdonosi szerkezetére vonatkozó információk hozzáférhetővé tétele, a 2010/13/EU irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint.
(3)A Bizottság véleményt adhat ki az e rendelet és a 2010/13/EU irányelvet végrehajtó nemzeti szabályok alkalmazásával kapcsolatos bármely kérdésben. A Testület kérésre segítséget nyújt a Bizottságnak ehhez.
(4)A Testület elősegíti a médiaszolgáltatók, a szabványügyi testületek és bármely más érdekelt fél közötti együttműködést a digitális jelekre vagy az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférést és azok használatát ellenőrző vagy kezelő eszközök vagy felhasználói felületek tervezésére vonatkozó műszaki szabványok kidolgozásának megkönnyítése érdekében.
16. cikk
Az Unión kívül letelepedett médiaszolgáltatókra vonatkozó intézkedések összehangolása
(1)A Testület összehangolja a nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek azon intézkedéseit, amelyek az Unión kívül letelepedett médiaszolgáltatók által nyújtott, az Unión belüli közönséget célzó médiaszolgáltatások terjesztésével vagy az azokhoz való hozzáféréssel kapcsolatosak, amennyiben – többek között a harmadik országok által a felettük gyakorolt ellenőrzés fényében – az ilyen médiaszolgáltatások sértik a közbiztonságot és a védelmi érdekeket, vagy az azok sérelmével fenyegető komoly és súlyos kockázatot jelentenek.
(2)A Testület a Bizottsággal egyetértésben véleményt adhat ki az (1) bekezdés szerinti megfelelő nemzeti intézkedésekről. Valamennyi illetékes nemzeti hatóság, beleértve a nemzeti szabályozó hatóságokat vagy szerveket is, mindent elkövet a Testület véleményének figyelembevétele érdekében.
4. szakasz
Médiaszolgáltatások nyújtása digitális környezetben
17. cikk
Médiaszolgáltatói tartalmak online óriásplatformokon való megjelenítése
(1)Az online óriásplatformokat üzemeltető szolgáltatóknak biztosítaniuk kell egy olyan funkciót, amely lehetővé teszi a szolgáltatásaik igénybe vevői számára, hogy nyilatkozzanak arról, hogy:
a)a 2. cikk (2) bekezdése szerinti médiaszolgáltatóknak minősülnek-e;
b)szerkesztői szempontból függetlenek-e a tagállamoktól és harmadik országoktól; valamint
c)egy vagy több tagállamban a szerkesztői felelősség gyakorlására vonatkozó szabályozási követelmények hatálya alá tartoznak-e, vagy részt vesznek-e a szerkesztői szabványokat szabályozó, az érintett médiaágazatban egy vagy több tagállamban széles körben elismert és elfogadott társszabályozási vagy önszabályozási mechanizmusban.
(2)Amennyiben egy online óriásplatformot üzemeltető szolgáltató úgy dönt, hogy felfüggeszti online közvetítő szolgáltatásának nyújtását az e cikk (1) bekezdése szerint nyilatkozatot benyújtó médiaszolgáltató által szolgáltatott tartalom tekintetében azon az alapon, hogy az adott tartalom összeegyeztethetetlen a szerződési feltételeivel, jóllehet az nem növeli az (EU) 2022/XXX rendelet [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] 26. cikkében említett rendszerszintű kockázatot, akkor az uniós jog, többek között az (EU) 2022/XXX rendelet [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] szerinti kötelezettségeivel összhangban minden lehetséges intézkedést meg kell hoznia annak érdekében, hogy a felfüggesztés hatályossá válását megelőzően közölje az érintett médiaszolgáltatóval a határozatot kísérő indokolást, az (EU) 2019/1150 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében előírtak szerint.
(3)Az online óriásplatformot üzemeltető szolgáltatók megteszik az annak garantálásához szükséges műszaki és szervezeti intézkedéseket, hogy az e cikk (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot benyújtó médiaszolgáltatók által az (EU) 2019/1150 rendelet 11. cikke alapján benyújtott panaszokat kiemelten és késedelem nélkül kezeljék, illetve prioritásnak tekintsék és késedelem nélkül hozzák meg az ilyen panaszokra vonatkozó döntésüket.
(4)Amennyiben az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot benyújtó médiaszolgáltató úgy ítéli meg, hogy az online óriásplatformot üzemeltető szolgáltató a médiaszolgáltató által kínált tartalom tekintetében gyakran és kellő indok nélkül korlátozza vagy függeszti fel a szolgáltatását, az online óriásplatform-szolgáltatónak a médiaszolgáltató kérésére jóhiszeműen érdemi és hatékony párbeszédet kell folytatnia a médiaszolgáltatóval annak érdekében, hogy a Felek békés megoldást találjanak az indokolatlan korlátozások vagy felfüggesztések megszüntetésére és azok jövőbeli elkerülésére. A médiaszolgáltató a párbeszéd eredményéről értesítheti a Testületet.
(5) Az online óriásplatformokat üzemeltető szolgáltatók évente nyilvánosságra hozzák az alábbiakra vonatkozó információkat:
a)azon esetek száma, amikor korlátozást vagy felfüggesztést írtak elő azon az alapon, hogy az e cikk (1) bekezdésével összhangban nyilatkozatot benyújtó médiaszolgáltató által szolgáltatott tartalom összeegyeztethetetlen a szerződési feltételeikkel; valamint
b)az ilyen korlátozások bevezetésének indokai.
(6)E cikk következetes és hatékony végrehajtásának elősegítése érdekében a Bizottság iránymutatásokat adhat ki az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozat formájának és részleteinek meghatározására.
18. cikk
Strukturált párbeszéd
(1)A Testület rendszeresen strukturált párbeszédet szervez az online óriásplatformokat üzemeltető szolgáltatók, a médiaszolgáltatók képviselői és a civil társadalom képviselői között az e rendelet 17. cikkének alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok és bevált gyakorlatok megvitatása, az online óriásplatformokon a független média változatos kínálataihoz való hozzáférés előmozdítása, valamint a társadalomnak a káros tartalmakkal – többek között a dezinformációval és a külföldi információmanipulációval és beavatkozással – szembeni védelmét célzó önszabályozási kezdeményezések betartásának nyomon követése érdekében.
(2)A Testület jelentést tesz a Bizottságnak a párbeszéd eredményeiről.
19. cikk
Az audiovizuális médiakínálat igényre szabásához való jog
(1)A felhasználóknak jogukban áll könnyen megváltoztatni az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférést és azok használatát ellenőrző vagy kezelő eszközök vagy felhasználói felületek alapértelmezett beállításait annak érdekében, hogy az audiovizuális médiakínálatot érdeklődési körüknek vagy preferenciáiknak megfelelően, a jogszabályok betartása mellett igényre szabhassák. Ez a rendelkezés nem érinti a 2010/13/EU irányelv 7a. cikkét végrehajtó nemzeti intézkedéseket.
(2)Az (1) bekezdésben említett eszközök és felhasználói felületek forgalomba hozatalakor a gyártóknak és a fejlesztőknek gondoskodniuk kell arról, hogy azok tartalmazzanak egy olyan funkciót, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy szabadon és könnyen megváltoztassák a kínált audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférést és azok használatát ellenőrző vagy kezelő alapértelmezett beállításokat.
5. szakasz
A jól működő médiapiacot szolgáló intézkedésekre és eljárásokra vonatkozó követelmények
20. cikk
A médiaszolgáltatók működését érintő nemzeti intézkedések
(1)A tagállamok által hozott minden olyan jogalkotási, szabályozási vagy közigazgatási intézkedésnek, amely hatással lehet a médiaszolgáltatók működésére a belső piacon, kellően indokoltnak és arányosnak kell lennie. Ezeknek az intézkedéseknek indokoltnak, átláthatónak, objektívnek és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük.
(2)Az (1) bekezdésben említett szabályozási vagy közigazgatási intézkedések előkészítése vagy elfogadása céljából kialakított nemzeti eljárásokra előre meghatározott, egyértelmű határidők vonatkoznak.
(3)A hatékony bírói jogvédelemhez való jog sérelme nélkül és kiegészítéseként az (1) bekezdésben említett közigazgatási vagy szabályozási intézkedés hatálya alá tartozó, abban egyedileg és közvetlenül érintett médiaszolgáltatónak jogában áll fellebbezni az intézkedés ellen valamely fellebbviteli szervnél. Ennek a szervnek függetlennek kell lennie az érintett felektől és minden olyan külső beavatkozástól vagy politikai nyomástól, amely veszélyeztetheti az elé kerülő ügyek független értékelését. Emellett megfelelő szakértelemmel kell rendelkeznie ahhoz, hogy feladatait hatékonyan el tudja látni.
(4) A Testület a Bizottság kérésére véleményt dolgoz ki, amennyiben egy nemzeti jogalkotási, szabályozási vagy közigazgatási intézkedés valószínűsíthetően hatással lesz a médiaszolgáltatások belső piacának működésére. A Testület véleményét követően a Bizottság, a Szerződések szerinti hatásköreinek sérelme nélkül, saját véleményt adhat ki az ügyben. A Testület és adott esetben a Bizottság véleményét nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.
(5)Amennyiben egy nemzeti hatóság vagy szerv olyan intézkedést fogad el, amely egy médiaszolgáltatót konkrétan és közvetlenül érint, és amely valószínűsíthetően hatással lesz a médiaszolgáltatások belső piacának működésére, a Testület és adott esetben a Bizottság kérésére indokolatlan késedelem nélkül és elektronikus úton közölnie kell minden releváns információt, beleértve a tényállás rövid ismertetését, az intézkedést, a nemzeti hatóság vagy szerv intézkedésének alapjául szolgáló indokokat, valamint adott esetben a többi érintett hatóság véleményét.
21. cikk
A médiapiaci koncentrációk értékelése
(1)A tagállamok nemzeti jogrendszerükben olyan anyagi jogi és eljárási szabályokat állapítanak meg, amelyek előírják minden olyan médiapiaci koncentrációnak az értékelését, amely jelentős hatást gyakorolhat a médiapluralizmusra és a szerkesztői függetlenségre. Ezeknek a szabályoknak:
a)átláthatónak, objektívnek, arányosnak és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük;
b)arra kell kötelezniük a médiapluralizmusra és a szerkesztői függetlenségre esetlegesen jelentős hatást gyakorló médiapiaci koncentrációban részt vevő feleket, hogy az összefonódást előzetesen jelentsék be az érintett nemzeti hatóságoknak vagy szerveknek;
c)ki kell jelölniük azt a nemzeti szabályozó hatóságot vagy szervet, amely felelős a bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó összefonódás médiapluralizmusra és szerkesztői függetlenségre gyakorolt hatásának értékeléséért, vagy elő kell írniuk a nemzeti szabályozó hatóság vagy szerv bevonását az értékelésbe;
d)előzetesen objektív, megkülönböztetésmentes és arányos kritériumokat kell meghatározniuk az olyan médiapiaci koncentrációk bejelentése céljából, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a médiapluralizmusra és a szerkesztői függetlenségre, valamint a médiapiaci koncentráció médiapluralizmusra és szerkesztői függetlenségre gyakorolt hatásának értékelésére vonatkozóan.
Az e bekezdésben említett értékelés elkülönül a versenyjogi értékelésektől, beleértve az összefonódás-ellenőrzési szabályokban előírt értékeléseket is. Ez adott esetben nem érinti a 139/2004/EK rendelet 21. cikke (4) bekezdésének rendelkezéseit.
(2)Az (1) bekezdésben említett értékelés során a következő elemeket kell figyelembe venni:
a)a koncentrációnak a médiapluralizmusra gyakorolt hatása, beleértve a közvélemény alakulására és a piacon megtalálható médiaszereplők sokféleségére gyakorolt hatást, figyelembe véve az online környezetet és a felek egyéb média- vagy nem médiavállalkozásokhoz fűződő érdekeltségeit, kapcsolatait vagy tevékenységeit;
b)a szerkesztői függetlenség biztosítékai, beleértve a koncentrációnak a szerkesztőségek működésére gyakorolt hatását, illetve a médiaszolgáltatók által az egyes szerkesztői döntések függetlenségének garantálása érdekében hozott intézkedések meglétét;
c)annak mérlegelése, hogy a koncentráció hiányában a felvásárló és a felvásárolt gazdálkodó egység gazdaságilag fenntartható maradna-e, és hogy vannak-e lehetséges alternatívák a gazdasági fenntarthatóság biztosítására.
(3)A Bizottság a Testület segítségével iránymutatásokat adhat ki arról, hogy a nemzeti szabályozó hatóságoknak vagy szerveknek mely tényezőket kell figyelembe venniük a médiapiaci koncentrációk médiapluralizmusra és szerkesztői függetlenségre gyakorolt hatásának értékelésére szolgáló kritériumok alkalmazásakor.
(4)A nemzeti szabályozó hatóság vagy szerv előzetesen konzultál a Testülettel minden olyan véleményről vagy határozatról, amelynek célja a bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó médiapiaci koncentráció médiapluralizmusra és szerkesztői függetlenségre gyakorolt hatásának értékelése, amennyiben ezek a koncentrációk befolyásolhatják a belső piac működését.
(5)A (4) bekezdésben említett konzultációs kérelem kézhezvételétől számított 14 naptári napon belül a Testület véleményt dolgoz ki az elé terjesztett nemzeti vélemény vagy határozat tervezetéről, figyelembe véve a (2) bekezdésben említett elemeket, és továbbítja azt a konzultációt kezdeményező hatóságnak és a Bizottságnak.
(6)A (4) bekezdésben említett nemzeti szabályozó hatóság vagy szerv a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi az (5) bekezdésben említett véleményt. Amennyiben az említett hatóság részben vagy egészben nem követi a véleményt, a vélemény kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül érvekkel alátámasztott indokolást nyújt be a Testületnek és a Bizottságnak, amelyben kifejti álláspontját. A Szerződések szerinti hatásköreinek sérelme nélkül a Bizottság saját véleményt nyilváníthat az ügyben.
22. cikk
Vélemények a médiapiaci koncentrációkról
(1)A 21. cikk szerinti értékelés vagy konzultáció hiányában a Testület a Bizottság kérésére véleményt dolgoz ki a médiapiaci koncentrációnak a médiapluralizmusra és a szerkesztői függetlenségre gyakorolt hatásáról, amennyiben a médiapiaci koncentráció valószínűsíthetően befolyásolja a médiaszolgáltatások belső piacának működését. A Testület véleményét a 21. cikk (2) bekezdésében meghatározott elemekre alapozza. A Testület felhívhatja a Bizottság figyelmét azokra a médiapiaci koncentrációkra, amelyek valószínűsíthetően befolyásolják a médiaszolgáltatások belső piacának működését.
(2)A Testület véleményét követően a Bizottság, a Szerződések szerinti hatásköreinek sérelme nélkül, saját véleményt adhat ki az ügyben.
(3) A Testület és adott esetben a Bizottság véleményét nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.
6. szakasz
A gazdasági erőforrások átlátható és méltányos elosztása
23. cikk
Közönségmérés
(1)A közönségmérési rendszereknek és módszereknek meg kell felelniük az átláthatóság, a pártatlanság, az inkluzivitás, az arányosság, a megkülönböztetésmentesség és az ellenőrizhetőség elvének.
(2)A vállalkozásokhoz kapcsolódó üzleti titkok védelmének sérelme nélkül a jogvédett közönségmérési rendszerek szolgáltatói indokolatlan késedelem nélkül és költségmentesen pontos, részletes, átfogó, érthető és naprakész tájékoztatást nyújtanak a médiaszolgáltatóknak és hirdetőknek, valamint a médiaszolgáltatók és hirdetők által felhatalmazott harmadik feleknek a közönségmérési rendszereik által alkalmazott módszertanról. Ez a rendelkezés nem érinti az adatvédelmi és a magánélet védelmére vonatkozó uniós szabályokat.
(3)A nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek támogatják, hogy a közönségmérési rendszerek szolgáltatói – a médiaszolgáltatókkal, azok képviseleti szervezeteivel és bármely más érdekelt féllel együtt – magatartási kódexeket dolgozzanak ki, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a piaci szereplők tartsák magukat az (1) bekezdésben említett elvekhez, többek között a független és átlátható ellenőrzések elősegítése révén.
(4)A Bizottság a Testület segítségével iránymutatásokat adhat ki e cikk (1), (2) és (3) bekezdésének gyakorlati alkalmazásáról.
(5)A Testület a nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek képviselői, a közönségmérési rendszerek szolgáltatóinak képviselői és más érdekelt felek közötti rendszeres párbeszéd révén elősegíti a közönségmérési rendszerek kiépítésével kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjét.
24. cikk
Az állami hirdetések elosztása
(1)A közpénzeket vagy a hatóságok által a médiaszolgáltatóknak hirdetés céljából nyújtott bármely egyéb ellenszolgáltatást vagy előnyt átlátható, objektív, arányos és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján, nyílt, arányos és megkülönböztetésmentes eljárások útján kell odaítélni. Ez a cikk nem érinti a közbeszerzési szabályokat.
(2)A hatóságok, beleértve a nemzeti, szövetségi vagy regionális kormányzatokat, szabályozó hatóságokat vagy szerveket, valamint az állami tulajdonú vállalatokat vagy más állami ellenőrzés alatt álló országos vagy regionális szintű szervezeteket, illetve az 1 milliónál nagyobb lakosú területi egységek helyi önkormányzatait, nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a médiaszolgáltatóknak juttatott hirdetési kiadásaikra vonatkozó pontos, átfogó, érthető, részletes és éves bontású információkat, amelyek legalább a következő adatokat foglalják magukban:
a)azon médiaszolgáltatók hivatalos neve, amelyektől hirdetési szolgáltatásokat vásároltak;
b)a teljes éves elköltött összeg, valamint a médiaszolgáltatónként elköltött összegek.
(3)A nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek figyelemmel kísérik az állami hirdetések elosztását a médiapiacokon. A (2) bekezdés szerint rendelkezésre bocsátott, az állami hirdetésekre vonatkozó információk pontosságának értékelése céljából a nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek további információkat kérhetnek a (2) bekezdésben említett szervezetektől, beleértve az (1) bekezdésben említett kritériumok alkalmazására vonatkozó információkat is.
(4)A médiaszolgáltatók részére az állami hirdetésektől eltérő áruk vagy szolgáltatások megvásárlása céljából juttatott állami források elosztására az (1) bekezdésben meghatározott követelmények vonatkoznak. Ez a cikk nem érinti az állami támogatási szabályok alkalmazását.
IV. fejezet – Záró rendelkezések
25. cikk
Nyomonkövetési tevékenységek
(1)A Bizottság biztosítja a médiaszolgáltatások belső piacának független nyomon követését, beleértve a piac működését és rezilienciáját érintő kockázatokat és az e téren megvalósult előrehaladást is. A nyomonkövetési tevékenységből született megállapításokról konzultációt kell folytatni a Testülettel.
(2)A Bizottság a Testülettel konzultálva meghatározza az (1) bekezdésben említett nyomon követéshez használandó fő teljesítménymutatókat.
(3)A nyomonkövetési tevékenység a következőket foglalja magában:
a)valamennyi tagállami médiapiac rezilienciájának részletes elemzése, többek között a médiakoncentráció szintje, valamint a külföldi információmanipulációs és beavatkozási kockázatok szempontjából;
b)a médiaszolgáltatások egésze tekintetében a belső piac rezilienciájának áttekintése és előretekintő értékelése;
c)a médiaszolgáltatók által az egyes szerkesztői döntések függetlenségének biztosítása érdekében hozott intézkedések áttekintése.
(4)A nyomon követést évente kell elvégezni, és annak eredményeit nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.
26. cikk
Értékelés és jelentéstétel
(1)Legkésőbb [négy évvel e rendelet hatálybalépését követően], majd négyévente a Bizottság értékeli ezt a rendeletet, és jelentést készít róla az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.
(2)Az (1) bekezdés alkalmazásában és a Bizottság kérésére a tagállamok és a Testület megküldik a Bizottságnak a vonatkozó információkat.
(3)Az (1) bekezdésben említett értékelések elkészítése során a Bizottság figyelembe veszi a következőket:
a)az Európai Parlament, a Tanács és más érintett szervek vagy források álláspontjai és megállapításai;
b)a vonatkozó fórumokon folytatott releváns megbeszélések eredményei;
c)a Testület által kibocsátott vonatkozó dokumentumok;
d)a 25. cikkben említett nyomon követés megállapításai.
27. cikk
A 2010/13/EU irányelv módosításai
(1) A 2010/13/EU irányelv 30b. cikkét el kell hagyni.
(2) A 2010/13/EU irányelv 30b. cikkére történő hivatkozásokat az e rendelet 12. cikkére való hivatkozásként kell értelmezni.
(3) Az uniós jogban az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportjára (ERGA) való hivatkozásokat a Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testületre (a továbbiakban: a Testület) való hivatkozásként kell értelmezni.
28. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
(2) Ez a rendelet [6 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-tól/-től alkalmazandó.
Ugyanakkor a 7–12. és a 27. cikket [3 hónappal a hatálybalépést követően]-tól/-től, a 19. cikk (2) bekezdését pedig [48 hónappal a hatálybalépést követően]-tól/-től kell alkalmazni.
(3) Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
Az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
Az elnök Az elnök
PÉNZÜGYI KIMUTATÁS
1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI
1.1. A javaslat/kezdeményezés címe
1.2. Az érintett szakpolitikai terület(ek)
1.3. A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:
1.4. Célkitűzés(ek)
1.5. A javaslat/kezdeményezés indoklása
1.6. A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása
1.7. Tervezett irányítási módszer(ek)
2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
2.1. A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések
2.2. Irányítási és kontrollrendszer(ek)
2.3. A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések
3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA
3.1. A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai
3.2. A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása
3.3. A bevételre gyakorolt becsült hatás
PÉNZÜGYI KIMUTATÁS
1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI
1.1.A javaslat/kezdeményezés címe
Rendelet a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról (az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály) és a 2010/13/EU irányelv módosításáról
1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)
·Belső piac
·Befektetés az emberekbe, a társadalmi kohézióba és az értékekbe
·Az európai demokrácia megerősítése
1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:
☑ új intézkedés
◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 59
◻ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása
◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé
1.4.Célkitűzés(ek)
1.4.1.Általános célkitűzés(ek)
A beavatkozás általános célja a belső médiapiac működésének javítása. A belső médiapiac működésének javítása elősegíti a minőségi médiaszolgáltatások nyújtását, és ezáltal erősíti a belső piac egészének integritását. Ezt a célt egy olyan rendelet fogja elérni, amely közös szabályokat ír elő, és amelyet a médiaszabályozók közötti strukturált együttműködési keret támaszt alá az illetékes nemzeti független médiaszabályozó hatóságok vagy szervek képviselőiből álló Testületen belül.
1.4.2.Egyedi célkitűzések
A határokon átnyúló tevékenység és beruházás előmozdítása a belső médiapiacon
A cél az, hogy a médiapiaci szereplők könnyebben kibővíthessék tevékenységüket a belső piacon, fokozatosan növelve a határokon átnyúló beruházásokat számuk és értékük tekintetében. E célból a kezdeményezés célja a médiapluralizmus eltérő nemzeti keretei egyes elemeinek összehangolása a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás megkönnyítése érdekében. Célja különösen annak biztosítása, hogy a médiapiaci ügyletek értékelésekor a független nemzeti hatóságok közös kritériumok és uniós szintű koordináció révén következetesen közelítsék meg a médiapluralizmust az uniós médiapiacon.
A szabályozási együttműködés és a konvergencia fokozása a belső médiapiacon
A cél a szabályozási együttműködés megerősítése az uniós médiaszabályozási keret határokon átnyúló kontextusban való hatékonyabb érvényesítése érdekében, valamint a szabályozási konvergencia előmozdítása uniós szintű vélemények és iránymutatások révén, ezáltal előmozdítva a média függetlenségével és a médiapluralizmussal kapcsolatos következetes megközelítéseket, ideértve az online médiát is. A cél az is, hogy eszközöket biztosítsunk a független szabályozók kollektív – uniós szintű – fellépéséhez annak érdekében, hogy megvédjék az EU belső piacát az uniós médiaszabványokat be nem tartó szolgáltatóktól (beleértve a harmadik országbeli szolgáltatókat is).
A minőségi médiaszolgáltatások szabad nyújtásának megkönnyítése a belső piacon
A cél annak biztosítása, hogy a fogyasztók és a vállalkozások élvezhessék a független média által nyújtott megbízható tartalmak előnyeit a médiaszolgáltatások egyre inkább digitalizálódó és természetüknél fogva határokon átnyúló piacán. A minőségi médiaszolgáltatások belső piacon való nyújtásának előmozdítása érdekében a kezdeményezés célja, hogy letörje a szerkesztői szabadságba való nem kívánatos állami és magáncélú beavatkozások trendjét. Fokozni fogja a médiaspecifikus tulajdonviszonyok átláthatóságát a média elszámoltathatóságának és függetlenségének megerősítése céljából. Célja továbbá az önszabályozás előmozdítása a médiavállalatok független működése érdekében. A kezdeményezés célja továbbá annak biztosítása, hogy az újságírók beavatkozás nélkül dolgozhassanak, különösen a forrásaik védelmét illetően.
A gazdasági erőforrások átlátható és méltányos elosztásának biztosítása a belső médiapiacon
A cél egyenlő versenyfeltételek biztosítása a médiapiaci szereplők számára a gazdasági erőforrások átlátható és méltányos elosztásának előmozdítása révén. Ez – különösen az online – közönségmérési módszerek átláthatóságának, megkülönböztetésmentességének, arányosságának, objektivitásának és inkluzivitásának fokozásával érhető el. Célja továbbá a médiában megjelenő állami hirdetések átláthatóságának, megkülönböztetésmentességének, arányosságának és objektivitásának biztosítása annak érdekében, hogy a lehető legkisebbre csökkenjen annak a kockázata, hogy a kormánypárti médiaorgánumokat előnyben részesítik, vagy az állami támogatást pártérdekek által vezérelve használják fel a piac többi szereplőjének kárára, és ezáltal előmozdítsa a tisztességes versenyt a belső médiapiacon.
1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)
A médiavállalatoknak és a tagállamoknak szóló, a médiafüggetlenség előmozdítását célzó rendelet és ajánlás – amelyet a Bizottság titkársága által támogatott Testületből álló irányítási struktúra támaszt alá – várhatóan javítani fogja a belső médiapiac működését a médiapluralizmussal kapcsolatos területekre vonatkozó nemzeti szabályok és megközelítések közelítése révén – hatékony, koherens, arányos és rendkívül eredményes módon.
A javaslatot kísérő hatásvizsgálat pénzügyi modellezése az első évben 2 885 millió EUR-ra, a következő évekre pedig 2 898,1 millió EUR-ra becsüli a nettó gazdasági hasznot a megnövekedett bevételek formájában. A médiapiaci szereplők közvetlen szabályozási előnyöket fognak élvezni.
Az audiovizuális ágazat számára különösen előnyös lesz a médiapluralizmusra vonatkozó nemzeti jogszabályokra és a piacellenőrzési eljárásokra vonatkozó közös követelmények bevezetése, valamint a méretgazdaságosság a jobban működő, kiszámíthatóbb, koherensebb és kevésbé protekcionista belső médiapiacon.
Az (audiovizuális) hírtartalmak műsorszolgáltatói és szolgáltatói, valamint a nem belföldi szervezetek, amelyek nagyobb valószínűséggel szenvednek a szabályozás széttagoltságától, ki fogják tudni terjeszteni tevékenységüket más tagállamokra.
Azok a műsorszolgáltatók és sajtócégek, amelyek elfogadják a szerkesztői függetlenség biztosítékaira vonatkozó ajánlásokat, megerősítik szerkesztői függetlenségüket, és növelik azon szabadságukat, hogy állami vagy privát célú beavatkozás nélkül hozzanak döntéseket, növelve a hangok és vélemények sokszínűségét, valamint a médiatartalmukban elemzett témákat. Az újságírók a médiatulajdonosoktól is függetlenebbek lesznek azáltal, hogy fokozottabban alkalmazzák e biztosítékokat a médiavállalatokon belül.
A média tulajdonviszonyainak és különösen a tulajdonosok egyéb üzleti érdekeltségeinek nagyobb átláthatósága fokozni fogja a tisztességes versenyt, különösen a sajtóágazatban (beleértve a nyomtatott és online médiát is), ahol a tagállamok jellemzően nem rendelkeznek konkrét átláthatósági eszközökkel, például médiajegyzékekkel.
Az átláthatóbb online közönségmérési rendszerek csökkenteni fogják a piaci torzulásokat, tovább erősítik a médiaszolgáltatók és az online szereplők közötti egyenlő versenyfeltételeket, és különösen előnyösek lesznek az audiovizuális médiaszolgáltatások és az online sajtó, valamint az online hirdetők számára. E rendszerek az újságíróknak is hasznára fognak válni, mivel átláthatóbb lesz számukra, hogy az online szereplők hogyan mérik a médiaszolgáltatások közönségét. Az állami hirdetések átláthatóságára és méltányosságára vonatkozó intézkedések csökkenteni fogják a piaci torzulásokat, és biztosítani fogják, hogy a médiaorgánumok szélesebb köre férjen hozzá ehhez a bevételi forráshoz.
A kkv-k számára a nagyobb biztonság és az alacsonyabb jogi költségek jelentenek majd előnyt. Emellett az állami hirdetésekhez való esetleges jobb hozzáférés arányosan nagyobb lehetőséget jelent majd a kisebb vállalatok számára. Hasonlóképpen, a kkv-k különösen meggyengült helyzetben vannak az online szereplőkkel szemben az online közönségmérés terén, ezért a kezdeményezés hozzá fog járulni ahhoz, hogy a kkv-k kiegyensúlyozottabb helyzetbe kerüljenek a hirdetési bevételekért folyó versenyben.
1.4.4.Teljesítménymutatók
|
Javasolt mutatók és várt eredmények |
Alapforgatókönyv |
|
Mutató – a határokon átnyúló beruházások száma és értéke az EU-27 tagállamok médiapiacain (éves) Várt eredmény – a határokon átnyúló befektetések számának és értékének fokozatos növekedése |
Befektetők beruházásai 2013 és 2021 között: -EU: 478 ügylet -Nem EU: 389 ügylet Az ügyletek 60 %-ának értéke: 84 milliárd EUR |
|
Mutató – a Testület nemzeti médiapiac-ellenőrzési határozatokról szóló azon véleményeinek száma, amelyeket az érintett nemzeti hatóság figyelembe vett (éves) Várt eredmény – a Testület véleményeinek a tagállamok által figyelembe vett aránya |
nem alkalmazandó |
|
Mutató – a Testület által az együttműködési mechanizmus és a kölcsönös segítségnyújtási mechanizmus keretében megoldott ügyek aránya (éves) Várt eredmény – a Testület által megoldott ügyek aránya |
nem alkalmazandó |
|
Mutató – a Bizottság és/vagy adott esetben a Testület által a médiapluralizmus kulcsfontosságú szabályozási területein kiadott útmutató dokumentumok/jelentések száma (3 évente) Várt eredmény – az uniós szintű iránymutatások/jelentések hatálya alá tartozó, a médiapluralizmushoz kapcsolódó területek számának növekedése |
nem alkalmazandó |
|
Mutató – kockázati pontszámok (éves) a következők tekintetében: – a média politikai függetlensége – szerkesztői autonómia – a közszolgálati média irányításának függetlensége – kereskedelmi és tulajdonosi befolyás a szerkesztői tartalomra – az újságírói források védelme – a média tulajdonviszonyainak átláthatósága Várt eredmény – a kockázati pontszámok fokozatos csökkenése |
A 2021. évi MPM kockázati pontszámok: –54 % –55 % –50 % –60 % –16 % –58 % |
|
Mutató – a média önszabályozó testületeivel rendelkező tagállamok száma (éves) Várt eredmény – az önszabályozó testületekkel rendelkező tagállamok számának fokozatos növekedése |
16 |
|
Mutató – a polgárok média iránt mért bizalma (kétéves) Várt eredmény – a médiába vetett bizalom fokozatos növekedése |
Azon válaszadók százalékos aránya, akik bíznak a következő médiában: 58 %: rádió 51 %: televízió 51 %: sajtó 35 %: internet |
|
Mutató – a közönségmérési rendszerekre vonatkozó elveknek való meg nem feleléssel kapcsolatos esetek száma (éves) Várt eredmény – az új uniós keretnek meg nem felelő közönségmérési rendszerek fokozatos csökkenése |
Nielsen: a forgalmazók 61 %-a egyetért azzal, hogy hozzáfér a médiaköltségvetésük lehető legjobb kihasználásához szükséges minőségi közönségadatokhoz |
|
Mutató – az állami hirdetések eloszlására vonatkozó kockázati pontszám (éves) Várt eredmény – a kockázati pontszámok fokozatos csökkenése |
az állami hirdetésekre vonatkozó 2021. évi MPM kockázati pontszám: 70 % |
1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása
1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével
A rendelet legtöbb rendelkezése a hatálybalépését követő hat hónap elteltével közvetlenül alkalmazandó. Az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály megfelelő végrehajtásának előkészítése érdekében a rendelet független médiahatóságokra és a Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testületre vonatkozó rendelkezései, valamint az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv ehhez kapcsolódó módosítása már 3 hónappal a törvény hatálybalépését követően is alkalmazandó lesz. Ez biztosítani fogja, hogy a Testület időben létrejöjjön a rendelet sikeres végrehajtásának biztosításához.
A Testület az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvvel létrehozott Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja (ERGA) helyébe lép, és annak jogutódja lesz. Az új elnevezés a szélesebb felelősségi kört tükrözi, mivel a szervezet további feladatokkal és további erőforrásokkal (különösen a Bizottságon, a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságán belüli további személyzettel) egészül ki. A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály biztosítani fogja, hogy az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportjára (ERGA) vonatkozó valamennyi hivatkozás helyébe az uniós jogban és különösen az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvben a Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testületre (a továbbiakban: a Testület) való hivatkozás lép.
Csakúgy, mint jelenleg az ERGA esetében, a Testület munkáját a Bizottság által biztosított titkárság segíti. A titkárság továbbra is a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságán belül működik. A titkárság adminisztratív és szervezeti támogatást nyújt a Testület tevékenységeihez. A rendelet értelmében a titkárság számára előirányzott források lehetővé teszik, hogy a titkárság segítse a Testületet feladatainak ellátásában. A Testület titkárságát a végrehajtás kezdeti két évében, 2024-től építik ki, és 2025-ben éri el a teljes személyzeti kapacitást.
A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály végrehajtásának támogatása érdekében a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága várhatóan külső tanulmányokat fog beszerezni. Ezek a tanulmányok felhasználhatók lesznek a Testület tevékenységeinek támogatására és munkájának elősegítésére is. Az e tanulmányokra vonatkozó éves költségvetés a végrehajtás 2024-ben várható kezdetétől a Kreatív Európa programból való átcsoportosítás révén fog rendelkezésre állni.
1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.
Az európai szintű fellépés indokai (előzetes): A kezdeményezés célja, hogy a jogbiztonság javítása és a belső piaci akadályok felszámolása révén biztosítsa a média belső piacának jobb működését. A szabályok mechanizmusokat határoznak meg a médiapiacokat, a szabadságot és a pluralizmust az EU-n belül érintő intézkedések és fellépések átláthatóságának, függetlenségének és elszámoltathatóságának növelésére.
Várható uniós hozzáadott érték (utólagos): Az e javaslatot kísérő hatásvizsgálat rámutat arra, hogy a beavatkozás csökkentené a piaci szereplők abból eredő terheit, hogy különböző nemzeti jogi rendszereknek kell megfelelniük, amikor több tagállamban működnek. Emellett növelné a kiszámíthatóságot és a jogbiztonságot a médiapiaci szereplők számára, ezáltal előmozdítva a tisztességes versenyt és a határokon átnyúló beruházásokat. Lehetővé tenné továbbá, hogy a médiaszabályozók összehangolt választ adjanak az EU információs terét érintő kérdésekben. A megnövekedett bevételek formájában jelentkező nettó gazdasági haszon az első évben 2 885 millió EUR-ra, a következő években pedig 2 898 millió EUR-ra becsülhető. A kezdeményezés a határokon átnyúló tevékenységet elősegítő közös uniós keret létrehozásával, a szabályozók közötti együttműködés megerősítésével, a minőségi médiatartalom biztosításának előmozdításával és a versenyt torzító gyakorlatok kezelésével kedvezőbb feltételeket teremtene a médiaszolgáltatások határokon átnyúló fejlesztéséhez, és növelné a fogyasztók számára a minőségi médiatartalmak választékát. Ez megerősíti a belső médiapiacot, miközben előmozdítja a tömegtájékoztatás Alapjogi Charta által védett szabadságát és sokszínűségét.
1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága
Ez a javaslat a Bizottságnak az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvvel (AVMSD) kapcsolatos tapasztalatain alapul, amelyet legutóbb 2018-ban vizsgáltak felül, és amelyet néhány tagállamban még át kell ültetni. Bár az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelvet még nem értékelték teljeskörűen, az irányelv számos médiaszabályozási intézkedést tartalmaz a fogyasztóvédelemmel és a közérdekekkel, például a kulturális sokszínűség előmozdításával kapcsolatban. Az azonban az audiovizuális médiaszolgáltatásokra korlátozódik, és nem terjed ki a médiapluralizmussal és -függetlenséggel kapcsolatos kérdésekre (a nemzeti szabályozó hatóságok és szervek függetlenségén túl), amelyekkel a beavatkozásnak foglalkoznia kell. A legfontosabb levonható tanulságok, hogy egy rendelet valószínűleg sokkal gyorsabban éri el a beavatkozás kívánt eredményeit, mint egy irányelv, és hogy a hatékony és következetes médiaszabályozáshoz erősebb és forrásokkal jobban ellátott intézményi támogatási struktúrára van szükség.
1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák
Ezt a javaslatot a Bizottság 2022. évi munkaprogramjának „Az európai demokrácia megerősítése” című fejezete tartalmazza.
Az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály kiegészíti a vonatkozó keretet, amely magában foglalja a szerzői jogi szabályokat, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelvet, valamint a digitális szolgáltatásokról szóló, nemrégiben elfogadott jogszabályt és a digitális piacokról szóló jogszabályt. A tulajdonviszonyok átláthatósága terén szinergiák jönnek létre a pénzmosás elleni irányelvvel és az uniós társasági jogi irányelvvel is. Ami az újságírói forrásokat illeti, a jogszabály a 2002/58/EK irányelv, az (EU) 2016/680 irányelv és a 2013/40/EU irányelv által biztosított védelemre építve célzott, szilárd védelmet nyújt a kémszoftvereknek a médiaszolgáltatók vagy alkalmazottaik által használt eszközökre történő telepítésével szemben.
A jogi aktus teljes mértékben összeegyeztethető a többéves pénzügyi keret Kreatív Európa programjának keretében végrehajtott finanszírozási intézkedésekkel, különösen a médiaszabadság és -pluralizmus, valamint az újságírói partnerségek nyomon követése és védelme tekintetében.
1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is
Az ERGA-nak és titkárságának munkájával kapcsolatos jelenlegi tapasztalatok alapján az új Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testület részére a Bizottság által nyújtandó támogatás – különösen a Testület titkárságának biztosítása révén – a becslések szerint 8–10 teljes munkaidős egyenértéket igényel. A kísérő hatásvizsgálat más lehetséges alternatívákat is figyelembe vett.
A Bizottság által beszerzendő további tanulmányok költsége várhatóan évente akár 1 millió EUR is lehet.
A Testület működése, különösen az utazási költségek megtérítése várhatóan évente mintegy 150 000–200 000 EUR-t igényel.
A nemzeti szabályozó hatóságoknál a Testületben való részvétel kapcsán felmerülő ismétlődő igazgatási költségeket (például az e célból alkalmazott személyzet munkabérét) a nemzeti szabályozó hatóságok fedeznék, ahogyan az az ERGA és a hasonló szervezetek esetében jelenleg is történik.
Az ERGA tevékenységeivel és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvvel kapcsolatos tanulmányok beszerzésével kapcsolatos kiadások finanszírozása jelenleg a Kreatív Európa program média ágából történik.
A Kreatív Európa program szektorközi ágának célja „a médiát érintő strukturális és technológiai változásokhoz való alkalmazkodást célzó, ágazatközi tevékenységek előmozdítása, beleértve a szabad, sokszínű és pluralizmuson alapuló médiakörnyezet támogatását, valamint a minőségi újságírás és a médiaműveltség javítását, többek között a digitális környezetben” (a Kreatív Európa program létrehozásáról szóló (EU) 2021/818 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja).
Ezért a szektorközi ág lesz a Testület működésével kapcsolatos költségek finanszírozásának forrása, amelynek feladatköre az audiovizuális és egyéb médiaágazatok különböző típusú médiapiaci szereplőire terjed ki.
A tanulmányok finanszírozásának forrása az adott tanulmányok tárgyától függ: a kizárólag audiovizuális kérdésekkel foglalkozókat továbbra is a Kreatív Európa program média ágából, míg az egyéb szükséges tanulmányokat a szektorközi ágból finanszírozzák.
1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása
◻ határozott időtartam
–◻ időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig
–◻ pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében
☑határozatlan időtartam
–Beindítási időszak: 2024-től 2025-ig
–azt követően: rendes ütem
1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)
☑ A Bizottság általi közvetlen irányítás
–☑ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét
–◻ végrehajtó ügynökségen keresztül
◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal
◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:
–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek
–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)
–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap
–◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek
–◻ közjogi szervek
–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek
–◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek
–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek
–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban
Megjegyzések
2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések
A jogalkotási eszköz elfogadását követően a tagállamok 3–6 hónapot kapnak arra, hogy szükség esetén kiigazítsák nemzeti kereteiket. Első értékelésére az új szabályok hatálybalépése után négy évvel kerül sor, majd ezt követően négyévente kerül sor értékelésre. A Bizottság általi nyomon követéshez a Testület nyújt háttértámogatást.
A javaslatot kísérő ajánláshoz külön nyomonkövetési rendszert is előirányoznak. Ez ötvözni fogja a tagállamok általi célzott jelentéstételt és a médiaszolgáltatások belső piacának működését fenyegető kockázatok független nyomon követésére szolgáló, a rendelet szerinti új mechanizmust.
2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)
2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása
Az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály értelmében az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja (ERGA) a Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testületté alakul. Ez a Testület elő fogja mozdítani mind az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály, mind az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv hatékony és következetes alkalmazását a tagállamokban. Az uniós jog szerinti feladataival összhangban a Testület többek között szakértői tanácsadást nyújt a médiaszabályozás szabályozási, technikai vagy gyakorlati vonatkozásaival kapcsolatban, véleményeket fogalmaz meg, koordinálja az uniós médiaszabványokat nem követő (többek között harmadik országbeli) szolgáltatókkal kapcsolatos intézkedéseket, valamint előmozdítja az együttműködést és az információk, tapasztalatok és bevált gyakorlatok hatékony cseréjét a szabályozók között.
Annak biztosítása érdekében, hogy a Testület teljesíteni tudja megbízatását, a tervek szerint a Bizottság szoros kapcsolatot fog fenntartani az érintett nemzeti szabályozó hatóságokkal és szervekkel. A rendelet előírja továbbá, hogy a Testület elnökének folyamatosan tájékoztatnia kell a Bizottságot a Testület tervezett és folyamatban lévő tevékenységeiről. Emellett a Testületnek – eljárási szabályzatával összhangban – konzultálnia kell a Bizottsággal munkaprogramjának és főbb célkitűzéseinek előkészítése során.
A jelenlegi gyakorlattal összhangban és a választott szakpolitikai lehetőséget tükrözve a Bizottság a Kreatív Európa program keretében tervezett finanszírozást közvetlen irányítással hajtja végre. Ez a vonatkozó ellenőrzési stratégia hatálya alá tartozik. Az ellenőrzéseket a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága végzi.
2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk
Annak biztosítása érdekében, hogy a Testület teljesíteni tudja az e rendeletben meghatározott megbízatását, a jogszabály Bizottság által biztosított titkárságot irányoz elő. A titkárság segíti a Testületet tevékenységeiben, valamint adminisztratív és szervezési támogatást nyújt.
A tervezett kontroll- és támogatási rendszer lehetővé teszi a potenciális kockázatok csökkentését. Mivel a jogszabály egy meglévő struktúrára épül, és figyelembe véve a vonatkozó pénzügyi források Bizottság általi közvetlen kezelését, nem azonosítottak jelentős kockázatokat.
Az ellenőrzések a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága belső kontrollrendszerének részét képezik.
2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)
A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága belső kontrollrendszereit és eljárásait fogják alkalmazni. Ezek funkcionálisak és költséghatékonyak. A cél a 2 %-os lényegességi küszöb alatti hibaarány biztosítása.
2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések
A Bizottságra vonatkozó jelenlegi, a csalások megelőzésére vonatkozó intézkedések a rendelethez szükséges további előirányzatokra is vonatkoznak.
3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA
3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai
·Jelenlegi költségvetési sorok
|
A többéves pénzügyi keret fejezete |
Költségvetési sor |
Kiadás
|
Hozzájárulás |
|||
|
Szám
|
diff./nem diff. 60 |
EFTA-országoktól 61 |
tagjelölt országoktól 62 |
harmadik országoktól |
a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében |
|
|
2b |
07.010401 – a Kreatív Európa programra vonatkozó támogatási kiadások |
Nem diff. |
IGEN |
IGEN |
IGEN |
NEM |
|
2b |
07.050300 – a Kreatív Európa program szektorközi ága |
Diff. |
IGEN |
IGEN |
IGEN |
NEM |
|
2b |
07.050200 – a Kreatív Európa média ága |
Diff. |
IGEN |
IGEN |
IGEN |
NEM |
·Létrehozandó új költségvetési sorok
N/A
3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása
3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása
–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását
–☑ A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:
Az előirányzatokat a Kreatív Európa program média és szektorközi ágaira, valamint a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretben az igazgatási támogatásra vonatkozó költségvetési sorra elkülönített pénzügyi keretösszegeken belül csoportosítják át.
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
A többéves pénzügyi keret
|
2b |
KOHÉZIÓ, REZILIENCIA ÉS ÉRTÉKEK |
|
A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága |
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
2027 után |
ÖSSZESEN |
|||
|
• A Kreatív Európa programon belül átcsoportosított operatív előirányzatok |
|||||||||
|
07.050200 – a Kreatív Európa média ága |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1a) |
0,500 |
0,500 |
0,500 |
0,500 |
2,000 |
||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2a) |
0,250 |
0,500 |
0,500 |
0,500 |
0,250 |
2,000 |
||
|
07.050300 – a Kreatív Európa program szektorközi ága |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1b) |
0,500 |
0,500 |
0,500 |
0,500 |
2,000 |
||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2b) |
0,250 |
0,500 |
0,500 |
0,500 |
0,250 |
2,000 |
||
|
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 63 |
|||||||||
|
07.010401 – A Kreatív Európa programra vonatkozó támogatási kiadások |
(3) |
0,200 |
0,200 |
0,200 |
0,200 |
0,800 |
|||
|
A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságához tartozó
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=(1a)+(1b)+(3) |
1,200 |
1,200 |
1,200 |
1,200 |
4,800 |
||
|
Kifizetési előirányzatok |
=(2a)+(2b) +3 |
0,700 |
1,200 |
1,200 |
1,200 |
0,500 |
4,800 |
||
|
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(4) |
1,000 |
1,000 |
1,000 |
1,000 |
4,000 |
|
|
Kifizetési előirányzatok |
(5) |
0,500 |
1,000 |
1,000 |
1,000 |
0,500 |
4,000 |
|
|
• Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN |
(6) |
0,200 |
0,200 |
0,200 |
0,200 |
0,800 |
||
|
A többéves pénzügyi keret
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=(4)+(6) |
1,200 |
1,200 |
1,200 |
1,200 |
4,800 |
|
|
Kifizetési előirányzatok |
=(5)+(6) |
0,700 |
1,200 |
1,200 |
1,200 |
0,500 |
4,800 |
|
|
|
7 |
„Igazgatási kiadások” |
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
2027 után |
ÖSSZESEN |
|||
|
A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága |
||||||||
|
⊗ Humánerőforrás |
0,644 |
1,288 |
1,288 |
1,288 |
4,508 |
|||
|
□ Egyéb igazgatási kiadások |
||||||||
|
A TARTALMAK, TECHNOLÓGIÁK ÉS KOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZATOK FŐIGAZGATÓSÁGA ÖSSZESEN |
Előirányzatok |
0,644 |
1,288 |
1,288 |
1,288 |
4,508 |
||
|
A többéves pénzügyi keret
|
(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) |
0,644 |
1,288 |
1,288 |
1,288 |
4,508 |
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
2027 után |
ÖSSZESEN |
|||
|
A többéves pénzügyi keret
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
1,844 |
2,488 |
2,488 |
2,488 |
9,308 |
||
|
Kifizetési előirányzatok |
1,344 |
2,488 |
2,488 |
2,488 |
0,500 |
9,308 |
||
3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet
N/A
3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása
–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását
–☑ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
2027 után |
ÖSSZESEN |
|
A többéves pénzügyi keret
|
||||||
|
Humánerőforrás |
0,644 |
1,288 |
1,288 |
1,288 |
4,508 |
|
|
Egyéb igazgatási kiadások |
||||||
|
A többéves pénzügyi keret
|
0,644 |
1,288 |
1,288 |
1,288 |
4,508 |
|
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE
64
|
||||||
|
Humánerőforrás |
||||||
|
Egyéb igazgatási
|
||||||
|
A többéves pénzügyi keret
|
|
ÖSSZESEN |
0,644 |
1,288 |
1,288 |
1,288 |
4,508 |
A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.
Becsült humánerőforrás-szükségletek
–◻ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást
–☑ A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:
A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
|||
|
• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) |
||||||
|
20 01 02 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) |
3 |
6 |
6 |
6 |
||
|
20 01 02 03 (a küldöttségeknél) |
||||||
|
01 01 01 01 (közvetett kutatás) |
||||||
|
01 01 01 11 (közvetlen kutatás) |
||||||
|
Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni) |
||||||
|
• Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve 65 |
||||||
|
20 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből) |
2. |
4 |
4 |
4 |
||
|
20 02 03 (AC, AL, END, INT és JPD a küldöttségeknél) |
||||||
|
XX 01 xx yy zz 66 |
- a központban |
|||||
|
- a küldöttségeknél |
||||||
|
01 01 01 02 (AC, END, INT – közvetett kutatás) |
||||||
|
01 01 01 12 (AC, END, INT – közvetlen kutatás) |
||||||
|
Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni) |
||||||
|
ÖSSZESEN |
5 |
10 |
10 |
10 |
||
A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.
Az elvégzendő feladatok leírása:
|
Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak |
A rendeletben a magánvállalkozásokra, a tagállamokra, valamint a Testületben tömörülő nemzeti szabályozó hatóságokra és szervekre vonatkozóan meghatározott kötelezettségek helyes végrehajtásának felügyelete A Bizottság képviselete a Testületben, és együttműködés a Testülettel annak tevékenységei kapcsán, beleértve az éves munkaprogramot és az eljárási szabályzatot is A rendelet szerinti eljárások irányítása, különös tekintettel a Testület feladataira Támogatás nyújtása a Testületnek a rendelet szerinti feladataihoz Adminisztratív és logisztikai támogatás a Testületnek, különös tekintettel a napi szintű feladatok megszervezésére és az ülések megszervezésére A nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek közötti uniós szintű együttműködés és koordináció támogatása A rendelettel és a Testület tevékenységeivel kapcsolatos külső tanulmányok beszerzése és kezelése |
|
Külső munkatársak |
Támogatás nyújtása a Testületnek a rendelet szerinti feladataihoz Adminisztratív és logisztikai támogatás a Testületnek, különös tekintettel a napi szintű feladatok megszervezésére és az ülések megszervezésére A nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek közötti uniós szintű együttműködés és koordináció támogatása |
3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség
A javaslat/kezdeményezés
–☑ teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén
Az előirányzatokat a Kreatív Európa program média és szektorközi ágaira, valamint a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretben az igazgatási támogatásra vonatkozó költségvetési sorra elkülönített pénzügyi keretösszegeken belül csoportosítják át. A program nem lesz jelentős hatással a program egyéb tevékenységeire, mivel egyenlő mértékben fog megoszlani az intézkedések között.
–◻ a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé
–◻ a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé
3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban
A javaslat/kezdeményezés
–☑ nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást
–◻ előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:
előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető |
Összesen |
|||
|
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet |
||||||||
|
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN |
||||||||
3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás
–☑ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre
–◻ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:
–◻ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást
–◻ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást
–kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve ◻
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Bevételi költségvetési sor: |
Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok |
A javaslat/kezdeményezés hatása 67 |
||||||
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető |
||||
|
… jogcímcsoport |
||||||||
A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.
Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ