EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2022.9.15.
COM(2022) 455 final
2022/0276(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás részes feleinek a megújuló energiák felhasználását és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését és az azokhoz való alkalmazkodást célzó, valamint vízügyi projektekhez nyújtott exporthitelekről szóló ágazati megállapodás hatályának kiterjesztésére irányuló határozata tekintetében az Unió által képviselendő álláspont meghatározásáról
INDOKOLÁS
1.A javaslat tárgya
E javaslat tárgya a hivatalosan támogatott exportról szóló megállapodás szerves részét képező, a megújuló energiák felhasználását és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését és az azokhoz való alkalmazkodást célzó, valamint vízügyi projektekhez nyújtott exporthitelekről szóló ágazati megállapodás (a továbbiakban: az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodás) hatályának kiterjesztésével összefüggésben az Unió által képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat.
2.A JAVASLAT HÁTTERE
2.1.Az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodás
Az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodás célja megfelelő pénzügyi feltételek biztosítása olyan, a kiválasztott ágazatokban megvalósítandó projektek számára, amelyek nagymértékben hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez, beleértve a megújuló energia használatát, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését és az energiahatékonyság növelését, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó, valamint vízügyi projekteket. Az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodás 2012-ben került elfogadásra, és azt legutóbb 2014-ben aktualizálták.
Az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodás részes felei megállapodtak abban, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodás pénzügyi feltételeit a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás (a továbbiakban: exporthitel-megállapodás) céljával összhangban kell végrehajtani. Az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodás az exporthitel-megállapodás szerves részét képezi, és annak IV. mellékletét alkotja. Az exporthitel-megállapodás igazgatási szempontból az OECD részét képezi, és azt az OECD exporthitel-titkársága támogatja. Mindazonáltal sem az exporthitel-megállapodás, sem az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodás nem az OECD jogi aktusa 1 .
Az Európai Unió mind az exporthitel-megállapodás, mind az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodás részes fele és mindkettőt a 2011. november 16-i 1233/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2 ültette át az uniós jogba. Ezért az exporthitel-megállapodás és az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati-megállapodás az uniós jog értelmében jogilag kötelező erejű.
2.2.Az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodás részes felei
Az exporthitel-megállapodásnak – így az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodásnak – jelenleg tizenegy részes fele van (a továbbiakban: részes felek): Ausztrália, Kanada, az Európai Unió, Japán, Korea, Új-Zéland, Norvégia, Svájc, Törökország, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok. A részes felek konszenzussal hozzák döntéseiket az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodás módosításáról.
Az Uniót az Európai Bizottság képviseli a részes felek ülésein, akkor is, amikor a felek döntéseket hoznak.
2.3.A részes felek tervezett jogi aktusa
A részes felek határozatot terveznek elfogadni az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodás hatályának kiterjesztéséről, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodáson alapuló ügyletekre vonatkozó maximális futamidők, vagyis a vásárlónak nyújtott összes hitel maximális visszafizetési idejének meghosszabbításáról.
Az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodás általános célkitűzése, hogy az exporthitel-megállapodás horizontális szabályaiban előírtaknál kedvezőbb finanszírozási feltételeket kínáljon a harmadik országbeli éghajlatbarát projektek számára, és ezáltal ösztönözze az éghajlatbarát technológiák exportját. Az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodást azonban legutóbb 2014-ben aktualizálták, és jelenleg az általa követett, éghajlatváltozással kapcsolatos célokhoz képest túl szűk azoknak az exporttevékenységeknek a köre, amelyek esetében a megállapodás kedvező szabályai alkalmazhatók. Az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodás hatálya különösen a villamosenergia-termelési és -átviteli ágazatokra összpontosul. A szűk hatályból eredő korlátozott hatás nem segíti elő hatékonyan a részes feleknek a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásait és a zöld megállapodás menetrendjében kifejezésre juttatott uniós törekvéseket. A részes felek ezzel összefüggésben megállapodtak az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodás hatályának bővítéséről, és az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodás hatálya alá vonandó ágazatokról, konkrétan az alábbiakról:
·villamosenergia-tárolás, beleértve az akkumulátorok gyártását és újrafeldolgozását,
·kibocsátásmentes közlekedés, beleértve a támogató infrastruktúrát is,
·tiszta hidrogén előállítása, hidrogén szállítása, elosztása és tárolása,
·alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamos energia szállítása és elosztása,
·alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó gyártás.
Az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodás hatályának kiterjesztésére vonatkozó részletes javaslatot, és a hatály alá vont valamennyi projektre vonatkozó szükséges műszaki előírásokat a javasolt határozat melléklete tartalmazza. Ez a melléklet az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodás új 1. függelékévé válna, és felváltaná az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodás meglévő 1. és 2. függelékét.
Az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodás hatókörének javasolt kiterjesztése jelentős eredmény lenne az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye Felei Konferenciájának (COP 27) 2022. november 7–18-án tartandó 27. ülésszakán, mivel lehetővé tenné az exporthitel-ügynökségek számára, hogy nagyobb szerepet játsszanak a zöld átállás támogatásában, és hozzájáruljanak a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez. Emellett fellendítené az uniós vállalkozásokat a jövőorientált ágazatokban, amelyek komoly potenciállal rendelkeznek az uniós gazdasági növekedés és munkahelyteremtés támogatására.
Az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodás hatályának kiterjesztéséről szóló, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti tanácsi határozatra irányuló bizottsági javaslat egy olyan, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti tanácsi határozatra irányuló párhuzamos bizottsági javaslathoz kapcsolódik, amely az exporthitel-megállapodás korszerűsített szabályairól való megállapodásra irányul (COM(2022) 456). Az exporthitel-megállapodás korszerűsítésének fontos része a hosszabb törlesztési idejű (például az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodás alapján engedélyezni tervezett) ügyletek minimális kockázatidíj-tételeinek kiigazítása. Ez az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodás jelenlegi feltételeit érintő egyik legfontosabb kihívást fogja kezelni, mivel a felek jelezték, hogy a magas kockázati díjak jelentős szerepet játszottak a jelenlegi rugalmassági mechanizmusok viszonylag korlátozott mértékű kihasználásában. A szélenergia-ágazaton kívül eddig kevés ügylet jött létre az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodás alapján. Ezért ez a módosítás alapvető fontosságú.
Végül pedig annak következtében, hogy az exporthitel-megállapodás korszerűsítése keretében meghosszabbítják a maximális futamidőket, az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodásban foglalt futamidőket is meg kell hosszabbítani annak érdekében, hogy az továbbra is érdemi ösztönzést nyújtson az éghajlatbarát ügyletekhez.
Ez a határozati javaslat nem terjed ki az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodás keretén belüli, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos projektekre. Ezekkel egy korábbi javaslat foglalkozik (lásd a 2022. február 28-i ST6650/22 tanácsi dokumentumot).
Helyénvaló meghatározni az Unió által képviselendő álláspontot, mivel az exporthitel-megállapodás részes felei által, az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodás módosítása céljából elfogadandó határozat joghatással fog bírni az EU-ban (lásd a fenti 2.1. szakaszt).
3.Az Unió által képviselendő álláspont
Az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodás hatályának javasolt kiterjesztése lehetővé tenné, hogy a részes felek éghajlatbarát exportjának szélesebb köre használhassa ki ezen ágazati megállapodásnak az exporthitel-megállapodás alapján alkalmazandó horizontális szabályokhoz képest kedvezőbb feltételeit. Ezáltal az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodás a zöld átállás támogatásának hatékonyabb eszközévé válna.
Figyelembe véve az éghajlatváltozással kapcsolatos módosított ágazati megállapodás célját és várt pozitív hatásait az EU éghajlat-politikai céljaira, valamint a környezetbarát technológia és az uniós gazdaság fejlődésére, az Unió által képviselendő álláspont az e határozat mellékletében szereplő javaslattervezet támogatása.
4.Jogalap
4.1.Eljárási jogalap
4.1.1.Általános elvek
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.
A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, melyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát” 3 .
4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A részes felek által elfogadandó jogi aktus joghatással bíró jogi aktus. A jogi aktus az uniós jog szerint jogilag kötelező erejű a hivatalosan támogatott exporthitelek terén bizonyos iránymutatások alkalmazásáról, valamint a 2001/76/EK és a 2001/77/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. november 16-i 1233/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikke értelmében, amely kimondja, hogy a „hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás (a továbbiakban: az exporthitel-megállapodás) iránymutatásait az Unióban alkalmazni kell. A megállapodás szövegét csatolták e rendelethez.”
Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.
4.2.Anyagi jogalap
4.2.1.Általános elvek
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül.
4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A tervezett jogi aktus elsődleges célkitűzése és tartalma a közös kereskedelempolitikával kapcsolatos. Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 207. cikke.
4.3.Következtetés
A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdése, összefüggésben 218. cikkének (9) bekezdésével.
5.A tervezett jogi aktus kihirdetése
Mivel a részes felek jogi aktusa módosítani fogja az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodást, elfogadását követően helyénvaló kihirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
2022/0276 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás részes feleinek a megújuló energiák felhasználását és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését és az azokhoz való alkalmazkodást célzó, valamint vízügyi projektekhez nyújtott exporthitelekről szóló ágazati megállapodás hatályának kiterjesztésére irányuló határozata tekintetében az Unió által képviselendő álláspont meghatározásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikkének (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)A hivatalosan támogatott exporthitelek terén bizonyos iránymutatások alkalmazásáról, valamint a 2001/76/EK és a 2001/77/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. november 16-i 1233/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4 átültette az uniós jogba, és ezáltal jogilag kötelező erejűvé tette az Európai Unióban a megújuló energiák felhasználását és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését és az azokhoz való alkalmazkodást célzó, valamint vízügyi projektekhez nyújtott exporthitelekről szóló ágazati megállapodást (a továbbiakban: az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodás), amely a hivatalosan támogatott exportról szóló megállapodás (a továbbiakban: exporthitel-megállapodás) részét képezi, és az exporthitel-megállapodás IV. mellékletét alkotja.
(2)Az exporthitel-megállapodás részes felei (a továbbiakban: a részes felek) döntést hoznak az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodás hatályának az olyan ipari ágazatokból származó exportra történő kiterjesztéséről, amelyek jelenleg nem tartoznak az ágazati megállapodás feltételeinek alkalmazási körébe.
(3)Helyénvaló meghatározni az Unió által képviselendő álláspontot, mivel az exporthitel-megállapodás részes feleinek az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodás módosítására vonatkozó határozata joghatással fog bírni az Unióban.
(4)Az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodás javasolt módosítása lehetővé tenné, hogy az ipari ágazatok szélesebb köréből származó, az alkalmazandó kritériumoknak eleget tévő export részesülhessen az ágazati megállapodás alapján megállapított kedvező feltételekből. Ez pedig lehetővé tenné az uniós exporthitel-ügynökségek és más részes felek számára, hogy nagyobb szerepet játsszanak a zöld átállás támogatásában, és hozzájáruljanak a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez. Az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodás tágabb hatálya fellendítené az uniós vállalkozásokat a jövőorientált ágazatokban, amelyek komoly potenciállal rendelkeznek a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés előmozdítására az Unióban.
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az exporthitel-megállapodás 4. mellékletében foglalt, a megújuló energiák felhasználását és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését és az azokhoz való alkalmazkodást célzó, valamint vízügyi projektekhez nyújtott exporthitelekről szóló ágazati megállapodás hatályának kiterjesztéséről szóló határozatnak a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás részes felei általi elfogadásával kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspontot a határozat melléklete tartalmazza.
2. cikk
Amennyiben e határozat mellékletének tárgyát érintően olyan új javaslatokat tesznek a részes felek ülésén vagy azt megelőzően, amelyekre vonatkozóan még nincs uniós álláspont, az uniós álláspontot uniós koordináció révén kell meghatározni, mielőtt a részes felek felkérést kapnak a megállapodás módosításának elfogadására. Ilyen esetekben az uniós álláspontnak összhangban kell lennie a meglévő szakpolitikákkal és jogszabályokkal.
3. cikk
Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2022.9.15.
COM(2022) 455 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás részes feleinek a megújuló energiák felhasználását és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését és az azokhoz való alkalmazkodást célzó, valamint vízügyi projektekhez nyújtott exporthitelekről szóló ágazati megállapodás hatályának kiterjesztésére irányuló határozata tekintetében az Unió által képviselendő álláspont meghatározásáról
MELLÉKLET
JAVASLAT
Az Európai Unió álláspontja az, hogy támogatja a megújuló energiák felhasználását és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését és az azokhoz való alkalmazkodást célzó, valamint vízügyi projektekhez nyújtott exporthitelekről szóló ágazati megállapodás e mellékletben meghatározott, javasolt módosításait.
Ez a meglévő rendelkezések módosítását vonja maga után. Az alábbi cikkek az exporthitel-megállapodás jelenlegi rendelkezéseinek helyébe lépnének, ami a jelenlegi 2. és 4. cikk teljes elhagyását, valamint a jelenlegi I. és II. függelék törlését és az alábbiakban szereplő felülvizsgált I. függelékkel való felváltását eredményezné.
IV. MELLÉKLET: ÁGAZATI MEGÁLLAPODÁS A MEGÚJULÓ ENERGIÁK FELHASZNÁLÁSÁT ÉS AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSAINAK ENYHÍTÉSÉT ÉS AZ AZOKHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁST CÉLZÓ, VALAMINT VÍZÜGYI PROJEKTEKHEZ NYÚJTOTT EXPORTHITELEKRŐL
Ezen ágazati megállapodás célja megfelelő pénzügyi feltételek biztosítása olyan, a kiválasztott ágazatokban – többek között nemzetközi kezdeményezések keretében – megvalósítandó projektek számára, amelyek nagymértékben hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez, beleértve a megújuló energia használatát, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését és az energiahatékonyság növelését, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást célzó, valamint vízügyi projekteket. Ezen ágazati megállapodás részes felei megállapodnak abban, hogy az ágazati megállapodás pénzügyi feltételeit, amelyek annak szerves részét képezik, az exporthitel-megállapodás céljával összhangban hajtják végre.
I. FEJEZET: AZ ÁGAZATI MEGÁLLAPODÁS HATÁLYA
1.ALKALMAZÁSI KÖR AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSAINAK ENYHÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ, AZ I. FÜGGELÉKKEL ÖSSZHANGBAN TÁMOGATÁSRA JOGOSULT ÁGAZATOK TEKINTETÉBEN
a.Ez az ágazati megállapodás előírja az ezen ágazati megállapodás I. függelékében felsorolt ágazatokat célzó szerződésekhez kapcsolódó hivatalosan támogatott exporthitelekre alkalmazandó pénzügyi feltételeket.
b.E szerződések a teljes projekteknek vagy azok részeinek kivitelére vonatkozhatnak, beleértve azok minden olyan alkotóelemét, berendezését, anyagát és minden olyan szolgáltatást (így a személyzet betanítását is), amely valamely azonosítható projekt felépítéséhez és üzembe helyezéséhez közvetlenül szükséges, az alábbi kikötésekkel:
1.a projekt alacsony vagy nulla szén-dioxid-kibocsátást vagy szén-dioxid-egyenértéket és/vagy magas energiahatékonyságot eredményez;
2.a projekt kialakítása révén megfelel legalább az I. függelékben előírt teljesítményszabványoknak; valamint
3.kedvezőbb feltételek csak az egyes projekteket sújtó sajátos pénzügyi hátrányok kiegyenlítése céljából biztosíthatók, és azoknak az egyes projektek egyedi pénzügyi szükségletein és sajátos piaci feltételein kell alapulniuk.
c.Az I. függelékben felsorolt támogatható ágazatokat célzó, az 1. projektkategóriába tartozó projektekre vonatkozó szerződések esetében ez az ágazati megállapodás előírja az ezen ágazati megállapodás I. függelékében felsorolt támogatható ágazatokat célzó, az 1. projektkategóriába tartozó projektekre vonatkozó szerződésekhez kapcsolódó hivatalosan támogatott exporthitelekre alkalmazandó pénzügyi feltételeket az alábbiakra vonatkozóan:
1.teljes megújuló energiaforrást hasznosító erőműveknek vagy azok részeinek kivitele, beleértve azok minden olyan alkotóelemét, berendezését, anyagát és minden olyan szolgáltatást (így a személyzet betanítását is), amely ezen üzemek felépítéséhez és üzembe helyezéséhez közvetlenül szükséges;
2.megújuló energiaforrást hasznosító meglévő erőművek korszerűsítése, amennyiben az üzem gazdasági élettartama nagy valószínűséggel legalább a megítélendő futamidővel meghosszabbítható. Ha e kritérium nem teljesül, a megállapodás feltételei alkalmazandók.
d.Ezen ágazati megállapodás nem alkalmazandó az erőműtelephely határain kívül található olyan tételekre, amelyekért rendszerint a vevő felelős, így különösen az erőműhöz közvetlenül nem kapcsolódó vízellátásra, valamint a területfejlesztéssel, az utakkal, a felvonulási épületekkel, az erősáramú vezetékekkel és a transzformátor-állomásokkal kapcsolatos költségekre, valamint a vevő országában a hivatalos engedélyezési eljárásokkal (például a telephelyengedélyekkel és építési engedélyekkel) összefüggő költségekre az alábbiak kivételével:
1.abban az esetben, ha a transzformátor-állomás vevője azonos az erőmű vevőjével, és a szerződést az erőmű eredeti transzformátor-állomásával kapcsolatban kötötték, az eredeti transzformátor-állomásra vonatkozó pénzügyi feltételek nem lehetnek kedvezőbbek a megújuló energiaforrást hasznosító erőműre irányadó pénzügyi feltételeknél; valamint
2.a megújuló energiaforrást hasznosító erőmű telephelyének határain kívül található, minimum 60 kV feszültségküszöbbel működő alállomásokra, transzformátorokra és távvezetékekre vonatkozó feltételek nem lehetnek kedvezőbbek a megújuló energiaforrást hasznosító erőműre vonatkozó feltételeknél.
[…]
II. FEJEZET: AZ EXPORTHITELEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
4.MAXIMÁLIS FUTAMIDŐK
Az ezen ágazati megállapodás I. függelékében felsorolt ágazatokat célzó szerződések esetében a maximális futamidő 25 év.
[…]
III. FEJEZET: ELJÁRÁSOK
5.ELŐZETES ÉRTESÍTÉS
a.Az ágazati megállapodás rendelkezéseivel összhangban támogatást nyújtani szándékozó fél bármilyen kötelezettségvállalás kiadása előtt legalább tíz naptári nappal előzetes bejelentést tesz, az exporthitel-megállapodás 45. cikkével összhangban.
b.Ez a bejelentés tartalmazza a projekt részletes leírását, annak bizonyítása érdekében, hogy a projekt megfelel az ezen ágazati megállapodás 1. vagy 2. cikkében előírt támogatási kritériumoknak.
c.Az ezen ágazati megállapodás II. függelékével összhangban támogatott projektek esetében ez a bejelentés tartalmazza az alkalmazott technológiai és teljesítményszabványokra, valamint a várható kibocsátáscsökkentésre vonatkozó információkat.
d.Az ezen ágazati megállapodás II. függelékével összhangban támogatott projektek esetében ez a bejelentés tartalmazza egy független harmadik fél által elvégzett felülvizsgálat eredményét.
FEJEZET: NYOMON KÖVETÉS ÉS FELÜLVIZSGÁLAT
6.JÖVŐBENI FELADATOK
A felek megállapodnak abban, hogy megvizsgálják a következő kérdéseket:
a.a határidők függvényében kiigazított kockázati díjak;
b.az alacsony kibocsátású, illetve magas energiahatékonyságú fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművek azonosításának feltételei, beleértve a szén-dioxid-leválasztásra és -tárolásra való alkalmasságot;
c.nulla nettó energiaigényű épületek;
d.üzemanyagcella-projektek;
e.kibocsátási előírások;
f.a kibocsátás elszámolása és jelentése;
g.alacsony kibocsátású vízi szállítás.
7.NYOMON KÖVETÉS ÉS FELÜLVIZSGÁLAT
a.A titkárság évente jelentést készít ezen ágazati megállapodás végrehajtásáról. Ez a jelentés dokumentálja az exporthitel-megállapodás 45. cikke szerinti egyeztetési eljárások eredményeit, emellett nyilvános közzétételre szánt összefoglalót is tartalmaz.
b.A felek rendszeresen felülvizsgálják ezen ágazati megállapodás hatályát és egyéb rendelkezéseit. A nagyobb bizonyosság érdekében a felülvizsgálatra 2028 végéig vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodás alapján létrejött 50 ügyletet követően kerül sor, attól függően, hogy melyik következik be előbb. Ez a felülvizsgálat a bejelentési folyamat során szerzett tapasztalatokon, valamint az éghajlattal kapcsolatos technológiákra vonatkozó piaci feltételek értékelésén alapul.
I. FÜGGELÉK: JOGOSULTSÁGI KRITÉRIUMOK AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS MÉRSÉKLÉSÉT CÉLZÓ PROJEKTEK ESETÉBEN
|
Projektkategória és -típus |
Fogalommeghatározás |
Indokok |
Szabványok |
Konkrét feltételek |
|
„A” PROJEKTKATEGÓRIA: Környezetileg fenntartható villamosenergia-termelés [Tartalmazza a jelenlegi 1. cikk és az I. függelék pontos tartalmát, valamint a hidrogénből történő villamosenergia-termelést.] |
||||
|
1. TÍPUS: Megújulóenergia-projektek és energiahatékonyság a megújulóenergia-projektekben |
A jelenlegi 1. cikk és az I. függelék hatálya. Nem azt tervezzük, hogy ez az I. függelék „Fogalommeghatározások” mezőjének egyszerű másolata lenne, mivel a támogatásra jogosult projektek tényleges meghatározása az 1. cikkben található, hanem lényegében véve itt a jelenlegi 1. cikk és I. függelék hatályának érdemi változtatás nélküli (azaz „Semmilyen szabvány”, „Tárgytalan”) tükrözésére és a szükséges formai jellegű szövegezési változtatásokra teszünk javaslatot. |
|||
|
2. TÍPUS: Villamosenergia-termelés megújuló energiaforrásokból származó gáznemű és folyékony tüzelőanyagokból, beleértve a tiszta hidrogént is |
Villamosenergia-termelő létesítmények építése és üzemeltetése, amelyek megújuló energiaforrásból származó gáznemű és folyékony tüzelőanyagok – többek között tiszta hidrogén – használatával állítanak elő villamos energiát. |
Alacsony ÜHG-kibocsátás melletti villamosenergia-termelés. |
A villamos energia előállításából származó életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás kisebb 100 g CO2e/kWh-nál. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást projektspecifikus adatok alapján, az ISO 14067:2018 vagy ISO 14064–1:2018 szabvány alkalmazásával kell kiszámítani, és azt harmadik félnek kell ellenőriznie. Építéskor vagy a fizikai kibocsátások, például metánszivárgás monitorozására szolgáló mérőberendezéseket kell beépíteni, vagy szivárgásriasztó és -javító programot kell bevezetni; vagy üzemeltetéskor a metánkibocsátás fizikai mérését jelentik, és kiküszöbölik a szivárgást. |
25 év. [Megvitatandó] |
|
„B” PROJEKTKATEGÓRIA: Rehabilitációs projektek fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművekben, fosszilis tüzelőanyagok kiváltása [A II. függelék pontos tartalma: „A” projektkategóriába tartozó 1. típus és „B” projektkategória. Megjegyezzük, hogy az „A” projektkategóriába tartozó 1. típus átszámozásának az exporthitel-megállapodás 6. cikkének c) pontjában is tükröződnie kell.] |
||||
|
A II. függelékbe tartozó ”A” projektkategóriába tartozó 1. típus és „B” projektkategória jelenlegi tartalmának másolata. Magyarázatok: Az „A” projektkategória kettébontását javasoljuk, hogy egyértelműen megkülönböztessük a kifejezetten a szén-dioxid-leválasztásra, -hasznosításra és -tárolásra irányuló projekteket (amelyeknek számos alkalmazása lehet, nem csupán a villamosenergia-ágazatban, hanem a gyártás területén is, és amelyeket az új „D” projektkategóriába helyeztünk át), valamint a fosszilis tüzelőanyagokból történő villamosenergia-termelésre összpontosító projekteket (amelyek mindegyikét ebbe az új „B” projektkategóriába javasoljuk összegyűjteni). Az EU korábban jelezte, hogy aktualizálni kell az ebben a szakaszban található jelenlegi szabványokat, azonban egyelőre megállapodhatunk abban, hogy ezt a kérdést a megbeszélések későbbi szakaszában tárgyaljuk. |
||||
|
„C” PROJEKTKATEGÓRIA: Energiahatékonyság [A II. függelékbe tartozó „C” projektkategória pontos tartalma.] |
||||
|
A II. függelékbe tartozó „C” projektkategória jelenlegi tartalmának másolata. |
||||
|
„D” PROJEKTKATEGÓRIA Szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás [A jelenlegi II. függelékben található „A” projektkategóriába tartozó 2. típus alkalmazási köre. Itt olyan aktualizált szabványokat javaslunk, amelyek tükrözik azt a tényt, hogy a szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás kulcsfontosságú technológia az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának számos ipari alkalmazásban történő csökkentéséhez, és a szabványoknak nem a leválasztási arányra, hanem a leválasztás hatékonyságára kell összpontosítaniuk, ami azt jelenti, hogy a szén-dioxid-leválasztási, -hasznosítási és -tárolási projekteknek akkor is jogosultaknak kell lenniük ösztönzőkre, ha a leválasztási arány alacsony. A javasolt új szabványok indoka az, hogy a szén-dioxid-szivárgás ronthatja a szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás mint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó lehetőség értékét. Ezért szakpolitikai rendelkezésekkel ösztönözni kell az ellenőrzést.] |
||||
|
1. TÍPUS: Kifejezetten a szén-dioxid-leválasztásra, -hasznosításra és -tárolásra irányuló projektek |
Szén-dioxid-leválasztási hasznosítást és/vagy tárolást biztosító létesítmények építése és üzemeltetése, beleértve a szállításhoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységeket és az üzemeltetéshez elengedhetetlen infrastruktúrát, például járműveket és hajókat. |
A II. függelékben található „A” projektkategóriába tartozó 2. típus jelenlegi tartalmának másolata. |
A leválasztó létesítményből a besajtolási pontra szállított szén-dioxid nem járulhat hozzá a szállított szén-dioxid tömegének 0,5 %-át meghaladó szén-dioxid-szivárgáshoz. Ha szén-dioxid-szállításra és/vagy -tárolásra kerül sor, szivárgásészlelő rendszereket kell alkalmazni, az ebből származó jelentést a nemzeti hatóságok vagy független harmadik fél ellenőrzi. A szén-dioxid geológiai tárolása megfelel az ISO 27914:2017 szabványnak. |
A II. függelékben található „A” projektkategóriába tartozó 2. típus jelenlegi tartalmának másolata. |
|
„E” PROJEKTKATEGÓRIA Villamosenergia-tárolás |
||||
|
1. TÍPUS: Villamosenergia-tároló létesítmények |
Villamos energiát tároló és azt villamos energia formájában visszaszolgáltató létesítmények építése és üzemeltetése. Ez a szivattyús vízenergia-tárolást is magában foglalja. |
A villamos energia tárolása lehetővé teszi a megújuló energiaforrások fokozottabb elterjedését és a hálózaton levő kereslet jobb kezelését. |
Ha a tevékenység kémiai energiatárolást is magában foglal, a tároló közeg (hidrogén vagy ammónia) megfelel az adott termék tiszta gyártására vonatkozóan meghatározott szén-dioxid-leválasztási, -hasznosítási és -tárolási szabványoknak. |
25 év. [Megvitatandó] |
|
2. TÍPUS: Akkumulátorok gyártás és újrafeldolgozása |
Újratölthető elemek, valamint akkumulátorcsomagok és akkumulátorok gyártása közlekedési, helyhez kötött és hálózaton kívüli energiatárolási és más ipari alkalmazásokhoz. Ez magában foglalja a megfelelő alkotóelemek (akkumulátor aktív anyagok, akkumulátorcellák, burkolatok és elektronikus alkatrészek) gyártását. Hulladékakkumulátorok újrafeldolgozása. |
Az akkumulátorok a villamosenergia-tárolást, valamint a karbonszegény szállítást támogató fontos eszközök. |
Semmilyen szabvány. Tárgytalan. |
25 év. [Megvitatandó] |
|
„F” PROJEKTKATEGÓRIA Karbonszegény villamos energia szállítása és elosztása |
||||
|
1. TÍPUS: Karbonszegény villamos energia szállítása és elosztása |
Karbonszegény villamos energiát szállító létesítmények építése, bővítése és üzemeltetése. Ez magában foglalja a karbonszegény energiaforrásokhoz és teljes hálózatokhoz való közvetlen csatlakozásokat, amennyiben az átlagos rendszerhálózati tényező ötéves futamidő alatt megfelel a szabványoknak. |
Ez támogatja a karbonszegény energiaforrások nagyobb mértékű elterjedését. |
A karbonszegény villamosenergia-források megújuló energiaforrásokból származnak, vagy az előállított villamos energiából eredő ÜHG-kibocsátás az életciklus alapján mérve 100 g CO2e/kWh termelési küszöbérték alatt van. [Amint fent és a harmadik energiaügyi csomagról szóló állásfoglalásunkban említettük, készek vagyunk arra, hogy további támogathatósági kritériumokat is megvitassunk.] |
25 év. [Megvitatandó] |
|
„G” PROJEKTKATEGÓRIA Tiszta hidrogén előállítása, hidrogén szállítása, elosztása, valamint hidrogén tárolása |
||||
|
1. TÍPUS: Tiszta hidrogén előállítása |
Környezeti szempontból fenntartható módon hidrogént előállító létesítmények és/vagy hidrogén előállítására szolgáló berendezések építése és üzemeltetése. |
A hidrogén fenntartható előállítása és felhasználása számos ágazatban – különösen az energiaágazatban, a gyártásban és a közlekedésben – lehetőséget kínál az ÜHG-kibocsátás csökkentésére. |
A gyártás megfelel a 3 t CO2e/t H2-nél kisebb életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásnak. [A szabványokat rendszeresen felül kell vizsgálni. Ezt az általános felülvizsgálati záradék részeként jelezni lehetne.] |
25 év. [Megvitatandó] |
|
2. TÍPUS: Hidrogénszállítási hálózatok |
Hidrogén vagy más karbonszegény (azaz megújuló forrásból származó vagy a tiszta hidrogén előállítására vonatkozó szabványnak megfelelő) gázszállításra szolgáló hálózatok építése és üzemeltetése. Meglévő földgázhálózatok átalakítása/átállítása 100 %-ban hidrogénre, valamint földgázhálózatok utólagos átalakítása, ami lehetővé teszi a hidrogén és más karbonszegény gázok integrálását (vagyis többek között a hidrogén vagy más karbonszegény gázok keverékének növelését a gázrendszerben). |
A hidrogén fenntartható előállítása és felhasználása számos ágazatban – különösen az energiaágazatban, a gyártásban és a közlekedésben – lehetőséget kínál az ÜHG-kibocsátás csökkentésére. |
A tevékenység magában foglalja a meglévő gázvezetékek és egyéb hálózati elemek szivárgásának észlelését és javítását a metánszivárgás csökkentése érdekében. |
25 év. [Megvitatandó] |
|
3. TÍPUS: Hidrogén tárolása |
Hidrogéntároló létesítmények építése, a meglévő föld alatti földgáztárolók hidrogéntárolásra szolgáló tároló létesítményekké alakítása, valamint hidrogéntároló létesítmények üzemeltetése. |
A hidrogén fenntartható előállítása és felhasználása számos ágazatban – különösen az energiaágazatban, a gyártásban és a közlekedésben – lehetőséget kínál az ÜHG-kibocsátás csökkentésére. |
A létesítmények üzemeltetéséhez kapcsolódó projektek esetében a létesítményben tárolt hidrogénnek meg kell felelnie az e függelékben a tiszta hidrogén előállítására vonatkozóan meghatározott szabványoknak. |
25 év. [Megvitatandó] |
|
„H” PROJEKTKATEGÓRIA Karbonszegény gyártás |
||||
|
1. TÍPUS:
|
Ammónia karbonszegény gyártása. |
A tiszta ammónia előállításának és felhasználásának előmozdítása, ami számos területen csökkentheti az ÜHG-kibocsátást. |
Az ammóniát az e függelékben meghatározott szabványoknak megfelelően előállított tiszta hidrogénből állítják elő, vagy szennyvízből nyerik vissza. |
25 év. [Megvitatandó] |
|
2. TÍPUS:
|
Karbonszegény gyártás, beleértve a teljes gyártó üzemeket és azok egy részét, a berendezések szállítását, valamint a közvetlenül kapcsolódó infrastruktúrát és szolgáltatásokat. |
A gyártók ösztönzése arra, hogy a kibocsátáscsökkentési nehézségekkel szembenéző ágazatokban mozduljanak el a fenntartható gyakorlatok alkalmazása felé. |
Az EU a következő tevékenységek támogathatóságát javasolja az alacsonyabb kibocsátású gyártólétesítmények legkiemelkedőbb szegmensére vonatkozó referenciaérték alapján 1 : Cement esetében: a) Szürke cementklinker, ahol az egy tonna szürke cementklinkerre eső fajlagos ÜHG-kibocsátás kisebb mint 0,722 t CO2e. b) Szürke klinkerből vagy alternatív hidraulikus kötőanyagból származó cement, ahol a klinker és cement vagy az alternatív kötőanyag gyártásának fajlagos ÜHG-kibocsátása kisebb mint a gyártott cement vagy alternatív kötőanyag tonnájára eső 0,469 t CO2e. Vas és acél esetében: a) Vas és acél, ahol az ÜHG-kibocsátás a hulladékgáz előállításához rendelt kibocsátás mennyiségével csökkentve nem haladja meg a gyártási folyamat különböző lépéseire alkalmazott alábbi értékeket: a.forró fém = 1,331 t CO2e/t termék; b.szinterezett érc = 0,163 t CO2e/t termék; c.koksz (a lignitkoksz kivételével) = 0,144 t CO2e/t termék; d.vasöntés = 0,299 t CO2e/t termék; e.elektromos ívkemencében (EAF) előállított erősen ötvözött acél = 0,266 t CO2e/t termék; f.elektromos ívkemencében (EAF) előállított szénacél = 0,209 t CO2e/t termék. b) Az EAF szénacélt vagy EAF erősen ötvözött acélt előállító elektromos ívkemencékben lévő acél, ahol az acélhulladék bemeneti mennyiségének a termék kimeneti mennyiségéhez viszonyított aránya az erősen ötvözött acél gyártása esetében nem kisebb mint 70 %, a szénacél gyártása esetében pedig 90 %. Alumínium esetében: a) Elsődleges alumínium, amennyiben a gazdasági tevékenység megfelel az alábbi kritériumoknak: a.az ÜHG-kibocsátás a gyártott alumínium tonnájára vetítve nem nagyobb 1,484 t CO2e-nél. b.A közvetett ÜHG-kibocsátás átlagos szén-dioxid-intenzitása nem haladja meg a 100 g CO2e/kWh értéket. A gyártási folyamat villamosenergia-fogyasztása nem haladja meg a 15,5 MWh/t Al értéket. b) Másodlagos alumínium. [A szabványokat rendszeresen felül kell vizsgálni. Ezt az általános felülvizsgálati záradék részeként jelezni lehetne.] |
25 év. [Megvitatandó] |
|
„I” PROJEKTKATEGÓRIA Kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású közlekedés |
||||
|
1. TÍPUS: Kibocsátásmentes közlekedés és támogató infrastruktúra |
A nulla közvetlen kibocsátású járműflották, beleértve a közúti, vasúti és vízi közlekedési járműveket és az ilyen járművek üzemeltetéséhez elengedhetetlen, kapcsolódó infrastruktúrát 2 . |
A kibocsátásmentes és alacsony közvetlen kipufogógáz-kibocsátású flottákra való átállás alapvetően fontos az éghajlatváltozás mérsékléséhez. |
A mozgó eszközök közvetlen kipufogógáz-szén-dioxid-kibocsátása zéró. Kizárólag az árufuvarozás esetében, a járművek, vasúti szerelvények, teherkocsik, illetve hajók nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgálnak, és az infrastruktúra nem szolgál fosszilis tüzelőanyagok szállítására vagy tárolására. |
25 év. [Megvitatandó] |
|
2. TÍPUS: Alacsony kibocsátású vízi szállítás |
Alacsony kibocsátású hajók. |
A kibocsátásmentes és alacsony közvetlen kipufogógáz-kibocsátású flottákra való átállás alapvetően fontos az éghajlatváltozás mérsékléséhez. |
A belvízi személyszállítás esetében: Olyan hibrid és vegyes üzemű hajók, amelyek a normál működésükhöz felhasznált energiát legalább 50 %-ban zéró közvetlen (kipufogógáz-) szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagból vagy hálózati áramból nyerik. A belvízi áruszállítás esetében: Azok a hajók, amelyeknek a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) által kidolgozott energiahatékonysági működési mutató (EEOI) segítségével számított (vagy új hajó esetében becsült) tonnakilométerenkénti közvetlen (kipufogógáz-) szén-dioxid-kibocsátása (g CO2/tkm) 50 %-kal kisebb, mint a nehézgépjárművekre valamely nemzetközi vagy bármely egyéb elismert szabványon alapuló átlagos szén-dioxid-referenciakibocsátás. A tengeri és part menti áru- vagy személyszállítás, valamint a kikötői műveletekhez, kiegészítő tevékenységekhez és speciális műveletekhez használt hajók esetében: Olyan hibrid és vegyes üzemű hajók, amelyek a tengeren és a kikötőkben való normál működésükhöz felhasznált energiát legalább 25 %-ban zéró közvetlen (kipufogógáz-) szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagból vagy hálózati áramból nyerik. Másik lehetőségként a hajók elért IMO energiahatékonysági tervezési mutatójának (EEDI) értéke 10 %-kal alacsonyabb az alkalmazandó EEDI-követelményeknél, ha a hajók képesek zéró közvetlen (kipufogógáz-) szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyaggal vagy megújuló energiaforrásokból előállított tüzelőanyaggal közlekedni. A közúti szállításról a vízi szállításra való modális váltás lehetővé tétele: Ha a hajókat kizárólag olyan part menti és rövid távú tengeri szolgáltatások nyújtására használják, amelyek célja, hogy lehetővé tegyék a jelenleg szárazföldön zajló áruszállításról a tengeri szállításra történő modális váltást, elegendő, hogy a hajók IMO energiahatékonysági tervezési mutatója (EEDI) segítségével számított közvetlen (kipufogógáz-) szén-dioxid-kibocsátása 50 %-kal kisebb legyen, mint a nehézgépjárművekre valamely nemzetközi vagy bármely egyéb elismert szabványon alapuló átlagos szén-dioxid-referenciakibocsátás. [Javasoljuk e projekttípus 2025-ben történő felülvizsgálatát. Ezt az általános felülvizsgálati záradék részeként jelezni lehetne.] |
25 év. [Megvitatandó] |
|
3. TÍPUS: A vízi szállítás céljából történő utólagos átalakítás és korszerűsítés |
Hajók utólagos átalakítása és korszerűsítése a kibocsátás csökkentése érdekében. |
A kibocsátásmentes és alacsony közvetlen kipufogógáz-kibocsátású flottákra való átállás alapvetően fontos az éghajlatváltozás mérsékléséhez. |
Legalább 10 %-kal csökkentik a hajó egy tonnakilométeren elfogyasztott, literben kifejezett tüzelőanyag-fogyasztását, és ezt összehasonlító számítással igazolják. Az átalakított hajók nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgálnak. [Javasoljuk e projekttípus 2025-ben történő felülvizsgálatát. Ezt az általános felülvizsgálati záradék részeként jelezni lehetne.] |
25 év. [Megvitatandó] |
|
4. TÍPUS: Alacsony szén-dioxid-kibocsátású repülőtéri infrastruktúra |
Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású repülőtéri infrastruktúra – vagyis a repülőtér nulla kipufogógáz-kibocsátású üzemeltetésére, valamint az álló légi járművek földi energiával és előkondicionált levegővel való helyhez kötött ellátására vagy a repülőtér saját műveleteinek nulla közvetlen kibocsátással történő elvégzésére szolgáló infrastruktúra – építése, korszerűsítése, karbantartása és üzemeltetése. |
A kibocsátásmentes és alacsony közvetlen kipufogógáz-kibocsátású flottákra való átállás alapvetően fontos az éghajlatváltozás mérsékléséhez. |
Semmilyen szabvány. Tárgytalan. |
25 év. [Megvitatandó] |