EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2022.7.20.
COM(2022) 361 final
2022/0225(NLE)
Javaslat
A TANÁCS RENDELETE
az összehangolt gázkereslet-csökkentési intézkedésekről
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2022.7.20.
COM(2022) 361 final
2022/0225(NLE)
Javaslat
A TANÁCS RENDELETE
az összehangolt gázkereslet-csökkentési intézkedésekről
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
Az elmúlt évben sorozatosan zavar mutatkozott az Oroszországból érkező gáz szállításában, ami csak az energia szándékosan politikai fegyverként való használatának kísérleteként értelmezhető. Oroszország hosszú évek óta az EU fő gázszállítója. Tavaly az EU gázellátásának több mint 40 %-át Oroszországtól kapta. A szállított gáz mennyisége a háború kezdete óta folyamatosan csökkent. Az orosz csővezetékes gázszállítás volumene immár kevesebb, mint az előző évek átlagának 30 %-a. Tizenkét tagállam már életbe léptette az első vagy második válságszintet a közös uniós besorolás alapján. Az ellátási sokk jelentős hatást gyakorolt a gázárakra, a villamos energia árára, az inflációra, az EU általános pénzügyi és makrogazdasági stabilitására, és érint minden uniós polgárt.
Nincs okunk azt hinni, hogy a gázellátás romlása meg fog állni. Az EU jelenleg azzal a reális kilátással néz szembe, hogy Oroszország felől a gázellátás bármely pillanatban teljes mértékben és tartósan elapad. Az EU-nak fel kell készülnie erre, és megelőző intézkedéseket kell hoznia az esetleges jelentős ellátási zavarok hatásainak enyhítésére.
Az EU az elmúlt évtizedben folyamatos erőfeszítéseket tett az Unió általános ellátásbiztonsági helyzetének javítása érdekében, különös tekintettel az infrastruktúra fejlesztésén keresztül megvalósuló diverzifikációra, valamint a gázellátás biztonságára vonatkozó keret megerősítésére. Noha a kidolgozott jelenlegi keretrendszer a rövid távú zavarok és szélsőséges időjárási események kezelésében sikeresnek bizonyult, továbbra sem alkalmas arra, hogy megbirkózzon a rendkívül bizonytalan ellátási kilátásokkal és a nagyobb, tartós ellátási zavarokkal.
Válaszul a következő téllel összefüggő fokozott kockázatra, az EU az elmúlt hónapokban jelentősen megerősítette azonnali reagálást lehetővé tevő felkészültségét egy ilyen jelentős ellátási zavarra: teljes mértékben kihasználta a jelenlegi jogi keret nyújtotta lehetőségeket, intézkedéseket vezetett be a tárolók feltöltésének ösztönzésére, létrehozta az uniós energiaplatformot a gázellátás diverzifikálásának támogatására, és a 2022. május 18-i REPowerEU terv részeként bejelentette azt a célt, hogy a lehető leghamarabb meg kell szüntetni az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget. 2022. április 7-i állásfoglalásában az Európai Parlament egy olyan terv kidolgozására szólított fel, amely rövid távon biztosítja az Unió energiaellátásának biztonságát. Ezt követően 2022. május 31-én és június 23-án az EU vezetői az Európai Tanácsban azt kérték, hogy a megfizethető árú energiaellátás biztosítása érdekében javuljon az esetleges jelentős ellátási zavarokra való felkészültség szintje.
Tekintettel arra, hogy Oroszország esetleg tovább csökkenti a szállítás volumenét, és arra építve, hogy az EU-nak közösen kell szembenéznie ezekkel az új kihívásokkal, a polgárokat és az EU gazdaságát érintő messzemenő negatív következmények elkerülése érdekében elengedhetetlen a gázkereslet további csökkentése. A javasolt rendelet jobb koordinációs keretet hoz létre a nemzeti gázkereslet-csökkentési intézkedések számára. Lehetővé teszi továbbá a Bizottság számára, hogy új uniós válságszintet hirdessen ki, nevezetesen az „uniós riasztást”, amely az egész Unióra kiterjedő kötelező keresletcsökkentési kötelezettséggel jár, és amelynek célja a gázellátás biztonságának megőrzése. A további ellátási zavarokból eredő jelentős gazdasági károk megelőzése szempontjából kulcsfontosságú, hogy valamennyi tagállam kötelezettséget vállaljon arra, hogy saját választása szerinti intézkedésekkel csökkenti a gázkeresletet abban az esetben, ha az ellátási helyzet további romlása uniós riasztást tesz szükségessé. A közös, jól összehangolt keresletcsökkentés számottevően mérsékelheti az uniós ellátási láncok és az EU versenyképessége szempontjából alapvető fontosságú iparágak leépülésének kockázatát jelentős ellátási zavarok esetén. A „Gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért” című, 2022. július 20-i közleményben foglaltaknak megfelelően a polgárok és az ipar számára sokkal kifizetődőbb most lépéseket tenni a kereslet csökkentése érdekében, mint később koordinálatlan megszorításokkal szembesülni.
A szükséges keresletcsökkentés mértékét – amely csökkenti az ellátási zavarok hatását, de nem küszöböli ki az összes negatív hatást – azon volumenek figyelembevételével kell meghatározni, amelyekkel kapcsolatban fennáll a veszélye annak, hogy az orosz gázszállítás teljes leállása esetén kiesnének az ellátásból. Ezek a volumenek az elmúlt 5 év átlagfogyasztásához való viszonyítás alapján oszthatók el a tagállamok között.
Figyelemmel a belső piac jelentős torzulásainak elkerülésére, amely torzulások akkor következhetnek be, ha a tagállamok koordinálatlan módon reagálnak az esetleges további orosz szállítási zavarra, alapvető fontosságú, hogy a tagállamok a szolidaritás szellemében közösen, késlekedés nélkül lépjenek fel. Noha egyes tagállamok jobban ki lehetnek téve az orosz gázszállítási zavarok hatásainak, ezek a hatások minden tagállamot hátrányosan fognak érinteni; az ilyen zavarok okozta gazdasági károk korlátozásához valamennyi tagállam hozzájárulhat. Ebben a javaslatban tehát tükröződik az energiapolitikai szolidaritás elve, amelyet a Bíróság a közelmúltban az uniós jog alapelveként megerősített 1 . Azoknak a tagállamoknak, amelyek minden erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy megbirkózzanak a területükön fennálló gázhiánnyal, jogosultaknak kell lenniük arra, hogy teljes mértékben élvezhessék szomszédaik energiaszolidaritásának előnyeit.
Ugyanakkor mivel bizonyos tagállamok sajátos földrajzi vagy fizikai adottságaik miatt – amilyen például a más tagállamokkal való vezetékes összeköttetés hiánya vagy alacsony szintje – nem tudnak jelentős mennyiségű csővezetékes gázt felszabadítani az Unió javára, a javaslat módot ad arra, hogy ezek a tagállamok kötelező keresletcsökkentési kötelezettségük korlátozását kérelmezzék.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A javasolt eszköz átmeneti, arányos és rendkívüli intézkedéseket határoz meg. Kiegészíti a meglévő vonatkozó uniós kezdeményezéseket és jogszabályokat, amelyek biztosítják, hogy a polgárok biztonságos gázellátásban részesüljenek, és hogy a felhasználók a súlyos ellátási zavarok esetén védelmet élvezzenek.
A javaslat logikusan következik a meglévő kezdeményezésekből, például a REPowerEU tervből, a hidrogén- és gázpiaci dekarbonizációs csomagról szóló javaslatból 2 és a „Gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért” kezdeményezésből. A javasolt kezdeményezés teljes mértékben kiegészíti a gázellátás biztonságára vonatkozó uniós jogszabályokat, amelyek már létrehoztak egy átfogó szabályrendszert annak érdekében, hogy jobban megvédjék a polgárokat és a vállalkozásokat az ellátási zavaroktól. Az (EU) 2017/1938 rendelet többek között vészhelyzeti terveket vezetett be, amelyek értelmében a tagállamoknak fel kell készülniük különböző válságszintekre, és meg kell tervezniük a nemzeti riasztás esetén meghozható intézkedéseket. Szolidaritási mechanizmusok is rendelkezésre állnak, amelyek biztosítják, hogy a tagállamok határokon átnyúlóan együttműködjenek annak érdekében, hogy az energiaellátás megszakadása esetén a régió azon felhasználóihoz juttassák el az energiát, akiknek erre a legnagyobb szükségük van. A hidrogén- és gázpiaci dekarbonizációs csomagra vonatkozó bizottsági javaslat további intézkedéseket tartalmaz az ellátási zavarokra való felkészültség optimalizálása érdekében.
Ukrajna orosz megszállását követően az EU kidolgozta a REPowerEU tervet azzal a céllal, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2027-ig megszüntesse az EU orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét. Ennek eléréséhez a REPowerEU terv energiamegtakarítással és az energiahatékonysággal kapcsolatos intézkedéseket határoz meg, és a fosszilis tüzelőanyagok felváltása érdekében javasolja a tiszta energia gyorsított bevezetését a háztartásokban, az iparban és az energiatermelésben. Ebben az összefüggésben a javasolt kezdeményezés olyan eszközökre épül, amelyekkel az EU már rendelkezik, és teljes mértékben összhangban van a REPowerEU tervben meghatározott célokkal.
A hidrogén- és gázpiaci dekarbonizációs csomagra vonatkozó bizottsági javaslat 3 további intézkedéseket tartalmaz az ellátási zavarokra való felkészültség optimalizálása érdekében, különösen az (EU) 2017/1938 rendelet felülvizsgálata révén. Emellett a közelmúltban elfogadott (EU) 2022/1032 gáztárolási rendelet 4 tárolási kötelezettségeket vezetett be válaszként Ukrajna orosz megszállására, amely helyzetben az ellátási hiányokat és a kiugróan magas árakat nemcsak az infrastruktúra meghibásodásai vagy a szélsőséges időjárási körülmények okozhatják, hanem olyan geopolitikai változások is, amelyek tartósabb vagy hirtelen ellátási zavarokhoz vezethetnek. Az (EU) 2022/1032 rendelet szerinti, a tárolók feltöltésére vonatkozó kötelezettségek hozzájárulnak a gázellátás biztonságának megőrzéséhez a 2022–2023-as téli időszakban.
A földgázellátás biztonságára vonatkozó jelenlegi szabályok azonban nem igazodnak teljes mértékben az ellátás biztonságával kapcsolatos mostani kihívások jellegéhez és nagyságrendjéhez, amelyek esetében a komoly ellátási zavarok súlyos gazdasági és társadalmi következményeinek elkerülése érdekében elengedhetetlen az azonnali reagálást lehetővé tevő felkészültség. Az Európai Tanács ezért 2022. május 31-én és június 23-án következtetéseiben kérte a további gázellátási zavarokra való mihamarabbi felkészülést, és különösen a tagállamokkal való – és a tagállamok közötti – szorosabb koordináció lehetővé tételét.
A 2022. július 20-án elfogadott, „Gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért” című közlemény meghatározza azokat az eszközöket, amelyekkel Európa már rendelkezik a kereslet összehangolt csökkentéséhez, valamint a további teendőket, amelyek felkészítik Európát a teljes vagy részleges ellátási zavarokra. A javasolt kezdeményezés az Oroszország Ukrajna elleni háborújából eredő megnövekedett kockázatokra reagál, és teljes mértékben kiegészíti a meglévő ellátásbiztonsági szabályokat. Új szabályokat állapít meg az összehangolt keresletcsökkentésre vonatkozóan, és új rendelkezésként bevezeti az uniós riasztás kihirdetését. Noha a Bizottság már kihirdethet uniós szintű veszélyhelyzetet, a hatályos jogszabályok értelmében nincs lehetősége uniós szintű riasztás kihirdetésére. A jelenlegi helyzet azonban azt mutatja, hogy az ilyen riasztás hasznos lehet annak biztosításához, hogy valamennyi tagállam megtegye az energetikai vészhelyzet elkerüléséhez szükséges megelőző intézkedéseket.
Ez az eszközre irányuló javaslat, amely a keresletcsökkentéssel kapcsolatos jobb koordinációs szabályok bevezetésével és az egész Unióra kiterjedő kötelező gázkereslet-csökkentési lehetőség megteremtésével módot ad a válsághelyzetekre való összehangolt felkészülésre, kiegészíti a meglévő eszközöket, védi a gázellátás biztonságát, és biztosítja a keresletcsökkentési intézkedések összehangolását az egész EU-ban.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A javaslat egy korlátozott ideig alkalmazandó rendkívüli intézkedés, amely összhangban áll az Unió energetikai rezilienciájának növelésére, illetve az esetleges vészhelyzetekre való felkészülésre irányuló kezdeményezések szélesebb körével. A javaslat teljes mértékben összeegyeztethető a versenyszabályokkal és a piaci szabályokkal is, mivel a határokon átnyúlóan működő energiapiacok kulcsfontosságúak az ellátásbiztonság biztosításához ellátási hiány esetén. A javaslatban megfelelő szabályok biztosítják, hogy a nemzeti intézkedések ne akadályozzák a versenyt, és ne veszélyeztessék a belső piac integritását. Az összehangoltabb keresletcsökkentés biztosítása összhangban van az európai zöld megállapodásban foglalt bizottsági célkitűzésekkel is.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
Ezen eszköz jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 122. cikkének (1) bekezdése.
A jelenlegi gázellátási hiány az 122. cikk értelmében súlyos nehézséget jelent az energiatermékekkel való ellátásban. Az uniós vezetők és a Bizottság már a nyári hónapokban megállapították, hogy további sürgős intézkedésekre van szükség az összehangoltabb fellépés érdekében, hogy jobban fel lehessen készülni a következő tél esetleges újabb gázellátási zavaraira. Az eszköz keretében hozott intézkedések lehetővé teszik valamennyi tagállam számára az esetleges további ellátási hiányokra való összehangolt felkészülést. Ezért indokolt a javasolt eszközt az EUMSZ 122. cikkének (1) bekezdésére alapozni.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
A kezdeményezés tervezett intézkedései teljes mértékben összhangban vannak a szubszidiaritás elvével. A gázszállítás Oroszország részéről történő további csökkentésének léptéke és jelentős hatása uniós szintű fellépést igényel. A szolidaritás szellemében összehangolt, az egész Unióra kiterjedő keresletcsökkentésen alapuló megközelítésre van szükség annak érdekében, hogy a téli hónapokban, amikor a gázfogyasztás magasabb lesz, és amikor a tagállamoknak részben a besajtolási időszakban eltárolt gázra kell támaszkodniuk, a jelentős zavarok kockázata a lehető legkisebb legyen.
Tekintettel a gázellátási válság példátlan jellegére és határokon átnyúló hatásaira, valamint az uniós belső energiapiac integrációjának szintjére, indokolt az uniós szintű fellépés, mivel a tagállamok önmagukban nem képesek megfelelő hatékonysággal kezelni az áremelkedésekből vagy az ellátás jelentős zavaraiból eredő súlyos gazdasági nehézségek kockázatát. Csak a tagállamok közötti szolidaritás szelleme által motivált uniós fellépés biztosíthatja, hogy az ellátási zavarok ne okozzanak tartós károkat a polgároknak és a gazdaságnak.
Mivel léptéke és hatása miatt a fellépés céljai uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el.
•Arányosság
A kezdeményezés ezért megfelel az arányosság elvének. Az EUMSZ 122. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozik. A politikai beavatkozás arányos a meghatározott problémák nagyságával és jellegével, valamint a kitűzött célok elérésével.
Tekintettel a példa nélküli geopolitikai helyzetre, valamint a polgárokat és az uniós gazdaságot fenyegető jelentős veszélyre, egyértelműen összehangolt fellépésre van szükség. A javaslat tehát nem lépi túl a meglévő jogi aktus célkitűzéseinek megvalósításához szükséges mértéket. A javasolt intézkedések arányosaknak tekinthetők, és a lehető legnagyobb mértékben a meglévő megközelítésekre, például a meglévő válságszintekre és az (EU) 2017/1938 rendeletnek megfelelően létrehozott vészhelyzeti tervekre épülnek.
Ez a javaslat meghatározza az elérendő végső eredményt a tagállamok számára (egy olyan folyamat formájában, amely jogilag kötelező erejű energiacsökkentési kötelezettség megállapítását teszi lehetővé), ugyanakkor teljes autonómiát biztosít a tagállamoknak az e kötelezettség teljesítésére szolgáló leghatékonyabb eszközök megválasztásában, nemzeti sajátosságaiknak és a nemzeti veszélyhelyzeti tervekben már előirányzott intézkedéseknek megfelelően.
•A jogi aktus típusának megválasztása
Figyelembe véve az energiaválság dimenzióját, valamint annak társadalmi, gazdasági és pénzügyi hatását, a Bizottság helyénvalónak tartja, hogy általános hatályú, közvetlenül és azonnal alkalmazandó rendeletet hozzon. Ez gyors, egységes és uniós szintű együttműködési mechanizmust eredményezne.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
Tekintettel a javaslat politikailag érzékeny jellegére és a javaslat előkészítésének sürgősségére (annak érdekében, hogy a Tanács időben el tudja fogadni azt), nem került sor konzultációra az érdekelt felekkel.
•Alapjogok
Az alapvető jogok tekintetében nem állapítottak meg negatív hatást. Az ezen eszköz szerinti intézkedések nem érintik az (EU) 2017/1938 rendelet alapján védettként besorolt felhasználók jogait, beleértve a háztartási felhasználókat is. Az eszköz lehetővé teszi a gázhiánnyal kapcsolatos kockázatok csökkentését, amelyek egyébként jelentős hatással lennének a gazdaságra és a társadalomra.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
Ez a javaslat nem igényel további forrást az EU költségvetéséből.
5.EGYÉB ELEMEK
Nem releváns.
2022/0225 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS RENDELETE
az összehangolt gázkereslet-csökkentési intézkedésekről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 122. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)Az Oroszországi Föderáció, az Unió fő külső gázszállítója katonai agressziót indított az Energiaközösség egyik szerződő fele, Ukrajna ellen. Az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió 2022 februárja óta bekövetkezett eszkalálódása a gázellátás jelentős csökkenéséhez vezetett, mivel az Oroszországi Föderáció szándékosan kísérletet tett a gáz politikai fegyverként való alkalmazására. Az Oroszországból Belaruszon keresztül történő vezetékes gázszállítás leállt, míg az Ukrajnán keresztül szállított gáz mennyisége folyamatosan csökken. Az Oroszországból érkező teljes szállítási volumen jelenleg nem éri el a 2016–2021 közötti időszak átlagának 30 %-át. Az ellátás csökkenése példátlanul magas és ingadozó energiaárakhoz vezetett, ami hozzájárult az inflációhoz, és további gazdasági visszaesés kockázatát hordozza magában Európában.
(2)Mindezek figyelembevételével az Unió 2022. május 18-án kidolgozta a REPowerEU tervet 5 azzal a céllal, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2027-ig megszüntesse az Unió orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét. Ennek eléréséhez a REPowerEU terv energiamegtakarítással és az energiahatékonysággal kapcsolatos intézkedéseket határoz meg, és a fosszilis tüzelőanyagok felváltása érdekében javasolja a tiszta energia gyorsított bevezetését a háztartásokban, az iparban és az energiatermelésben.
(3)Az Unió további intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy növelje felkészültségét a gázellátási zavarok esetére. Az (EU) 2022/1032 európai parlamenti és tanácsi rendeletet 6 azzal a céllal fogadták el, hogy a következő télre biztosítva legyen a föld alatti tárolóhelyek feltöltöttsége.
(4)Ezenkívül a Bizottság 2022 februárjában és 2022 májusában elvégezte az összes nemzeti vészhelyzeti terv részletes vizsgálatát, valamint mélyrehatóan megvizsgálta az ellátásbiztonsági helyzetet. A 2022 februárja óta hozott intézkedéseket úgy alakították ki, hogy 2027-ig teljes mértékben ki lehessen vezetni az orosz gázt, és csökkenteni lehessen a további jelentős ellátási zavarokból eredő kockázatokat.
(5)Az Oroszországból érkező gázellátás zavarainak közelmúltbeli eszkalálódása azonban előrevetíti a jelentős kockázatát annak, hogy Oroszország a közeljövőben hirtelen és egyoldalúan huzamosabb időre teljesen leállítja a gázszállítást. Az Uniónak ezért számolnia kell ezzel a kockázattal, és – a szolidaritás szellemében – fel kell készülnie annak lehetőségére, hogy Oroszország felől a gázellátás megszakad. Azonnali proaktív fellépésre van tehát szükség a további zavarkeltő intézkedések előrejelzéséhez és az Unió jövőbeli sokkhatásokkal szembeni ellenálló képességének megerősítéséhez. Az uniós szintű összehangolt fellépés révén elkerülhetők a gázellátás esetleges megszakadásából eredő, a gazdaságot és a polgárokat érő súlyos károk.
(6)Az (EU) 2017/1938 rendeletben meghatározott, a gázellátás biztonságára vonatkozó jelenlegi jogi keret 7 nem kezeli megfelelően a nagyobb gázszolgáltatók 30 napot meghaladó ellátási zavarait. Az ilyen ellátási zavarokra vonatkozó jogi keret hiánya a tagállamok koordinálatlan fellépésének kockázatához vezet, ami veszélyezteti a szomszédos tagállamok ellátásbiztonságát, és további terheket róhat az uniós iparra és fogyasztókra.
(7)Az Európai Tanács 2022. március 24–25-i ülésének következtetéseiről szóló, 2022. április 7-i állásfoglalásában az Európai Parlament egy olyan terv kidolgozására szólított fel, amely rövid távon biztosítja az Unió energiaellátásának biztonságát. 2022. május 31-i és június 23-i ülésén az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy sürgősen tegyen javaslatokat az esetleges jelentős ellátási zavarokra való felkészültség javítására a megfizethető árú energiaellátás biztosítása érdekében.
(8)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 122. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi a Tanács számára, hogy a Bizottság javaslata alapján és a tagállamok közötti szolidaritás szellemében határozatot hozzon a gazdasági helyzetnek megfelelő intézkedésekről, különösen ha egyes termékekkel való ellátásban – ideértve mindenekelőtt az energia területét – súlyos nehézségek merülnek fel. Ilyen helyzetnek minősül annak kockázata, hogy az orosz gázszállítás – a fentieknek megfelelően – ez év végéig teljesen leáll.
(9)Tekintettel az Unió gázellátása megszakadásának közvetlen kockázatára, a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy a téli idény előtt csökkentsék nemzeti gázkeresletüket. Ez az önkéntes keresletcsökkentés különösen a tárolási kapacitások feltöltéséhez járulna hozzá, amelyek így a tél végén nem fognak kimerülni, lehetővé téve a 2023 februári és márciusi esetleges hideg időszakok kezelését, valamint megkönnyítve a tárolók feltöltését a 2023–2024-es téli ellátásbiztonság megfelelő szintjének biztosítása érdekében. A gáz iránti kereslet csökkentése hozzájárul a megfelelő ellátás biztosításához és az árak leszorításához is, ami az uniós fogyasztók javát szolgálja. Ezért a kereslet csökkentése érdekében hozott uniós szintű intézkedések valamennyi tagállam javát szolgálnák azáltal, hogy mérsékelnék a gazdaságukra gyakorolt jelentősebb hatás kockázatát.
(10)Az ajánlott keresletcsökkentés mértékét azon mennyiség figyelembevételével kell meghatározni, amellyel kapcsolatban fennáll a veszélye annak, hogy az orosz gázszállítás teljes leállása esetén kiesik az ellátásból. A csökkentés mértékét az elmúlt 5 év átlagfogyasztásához való viszonyítás alapján kell elosztani a tagállamok között.
(11)A gázellátás szintjének folyamatos és várhatóan súlyos romlásából eredő sajátos kihívások gyors kezelése és a tagállamok viszonylatában történő torzulások elkerülése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az érintett kockázati csoportokkal és az (EU) 2017/1938 rendelet alapján létrehozott gázkoordinációs csoporttal (GCG) folytatott konzultációt követően, valamint a tagállamok ezzel összefüggésben kifejtett véleményének figyelembevételével uniós riasztást hirdessen ki abban az esetben, ha az önkéntes keresletcsökkentési intézkedések elégtelennek bizonyulnának a súlyos ellátási hiány kockázatának kezelésére. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy három vagy több, hatáskörrel rendelkező tagállami hatóság, amely már nemzeti riasztást hirdetett ki, felkérje a Bizottságot uniós riasztás kihirdetésére.
(12)Az uniós riasztást olyan Unió-specifikus válságszintként kell értelmezni, amely kötelező keresletcsökkentést idéz elő. Az uniós riasztás nem gyakorolhat jogi hatást az (EU) 2017/1938 rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerinti nemzeti válságszintekre. Az önkéntes intézkedések önmagukban nem feltétlenül elegendőek az ellátás biztonságának és a piac működésének biztosításához. Ezért indokolt létrehozni egy új eszközt, amely lehetővé teszi valamennyi tagállam kötelezését a gázkereslet csökkentésére. Ennek kellő időben, még az ősz előtt működőképessé kell válnia. Az uniós riasztás kihirdetését követően valamennyi tagállamot kötelezni kell arra, hogy előre meghatározott időn belül csökkentse gázfogyasztását. A szükséges keresletcsökkentés volumenét egyfelől azon mennyiség figyelembevételével kell meghatározni, amellyel kapcsolatban fennáll a veszélye annak, hogy az orosz gázszállítás teljes leállása esetén kiesik az ellátásból, másfelől az ugyanezen időszakban már elért önkéntes keresletcsökkenés teljes körű figyelembevételével. A csökkentés mértéke az elmúlt 5 év átlagfogyasztásához való viszonyítás alapján osztható el a tagállamok között. A kötelező keresletcsökkentési kötelezettség által érintett volumen és időtartam meghatározásakor figyelembe kell venni a tárolóknak az (EU) 2017/1938 rendelet 6. cikke d) pontjának (1) bekezdése szerint bejelentett feltöltési szintjét, a földgázforrások diverzifikálásával kapcsolatos fejleményeket, ideértve az LNG-ellátást is, valamint a tüzelőanyagok Unión belüli helyettesíthetőségével kapcsolatos fejleményeket.
(13)Tekintettel a belső piac jelentős torzulásaira, amelyek akkor következhetnek be, ha a tagállamok koordinálatlan módon reagálnak az esetleges vagy tényleges további orosz ellátási zavarokra, alapvető fontosságú, hogy valamennyi tagállam a szolidaritás szellemében csökkentse gázkeresletét. Ezért valamennyi tagállamnak ugyanazokat az önkéntes és kötelező csökkentési célokat kell elérnie. Noha egyes tagállamok jobban ki lehetnek téve az orosz szállítási zavarok hatásainak, ezek a hatások minden tagállamot hátrányosan fognak érinteni; valamennyi tagállam hozzájárulhat az ilyen zavarok okozta gazdasági károk korlátozásához, akár azáltal, hogy további gázmennyiségeket szabadít fel a csővezetékes gázból vagy az LNG-szállítmányokból, hogy azokat a jelentős gázhiánnyal küzdő tagállamok felhasználhassák, akár azon pozitív hatás révén, amelyet a keresletcsökkenés a gázárakra valószínűleg gyakorolna, vagy akár annak elkerülésével, hogy a piac a koordinálatlan és egymásnak ellentmondó keresletcsökkentő intézkedések miatt torzuljon. Ebben a rendeletben tehát tükröződik az energiapolitikai szolidaritás elve, amelyet a Bíróság a közelmúltban az uniós jog alapelveként megerősített 8 .
(14)Ugyanakkor bizonyos tagállamok sajátos földrajzi vagy fizikai adottságaik miatt – mint például a más tagállamokkal való vezetékes összeköttetés hiánya vagy alacsony szintje – nem tudnak jelentős mennyiségű csővezetékes gázt felszabadítani más tagállamok javára. E tagállamok számára ezért lehetővé kell tenni, hogy részleges eltérést kérjenek a kötelező keresletcsökkentési kötelezettségtől. Az eltérés alkalmazási feltételeinek ellenőrzése során a Bizottságnak figyelembe kell vennie, hogy az adott tagállam a szolidaritás szellemében teljes mértékben kihasználja-e gázrendszer-összekötőit, és felhasználja-e LNG-létesítményeit arra, hogy a gázt a lehető legnagyobb mértékben átirányítsa más tagállamokba. A Bizottságnak nyomon kell követnie a teljes gázfogyasztást, valamint a rendszerösszekötők és az LNG-létesítmények használatát is.
(15)Lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok szabadon megválaszthassák a kötelező keresletcsökkentés eléréséhez szükséges megfelelő intézkedéseket. A megfelelő keresletcsökkentő intézkedések meghatározása és a felhasználói csoportok előnyben részesítése során a tagállamoknak a 2022. július 20-i „Gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért” című közleményben meghatározott intézkedéseket kell alkalmazniuk. A tagállamoknak különösen olyan gazdaságilag hatékony intézkedéseket kell mérlegelniük, mint az árverések vagy a pályázati rendszerek, amelyek révén a tagállamok gazdaságilag hatékony módon ösztönözhetik a fogyasztás csökkentését. A nemzeti szinten hozott intézkedések az érintett piaci szereplőknek nyújtott pénzügyi ösztönzőket vagy ellentételezéseket is magukban foglalhatnak.
(16)A tagállamok által a kötelező keresletcsökkentés elérése érdekében hozott valamennyi intézkedésnek szükségesnek, egyértelműen meghatározottnak, átláthatónak, arányosnak, megkülönböztetéstől mentesnek és ellenőrizhetőnek kell lennie, nem torzíthatják indokolatlanul a versenyt vagy a belső gázpiac megfelelő működését, és nem veszélyeztethetik más tagállamok vagy az Unió gázellátásának biztonságát. Mivel az (EU) 2017/1938 rendelet VIII. mellékletében említett nem piaci alapú intézkedések különösen károsak lehetnek a gázellátás biztonságára és a belső piacra nézve, a tagállamoknak piaci alapú mechanizmusokra kell támaszkodniuk. Figyelembe kell venni a védett felhasználók azon érdekét is, hogy folyamatos gázellátásuk garantált legyen.
(17)A keresletcsökkentő intézkedések összehangolt végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamoknak rendszeres együttműködést kell kialakítaniuk az (EU) 2017/1938 rendelet I. mellékletében meghatározott minden egyes kockázati csoporton belül. A tagállamok szabadon megállapodhatnak az adott régió számára legalkalmasabb koordinációs intézkedésekről. A Bizottságnak és a gázkoordinációs csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy áttekintést kapjon a tagállamok által végrehajtott nemzeti intézkedésekről, és megossza az intézkedések kockázati csoportokon belüli összehangolására vonatkozó bevált gyakorlatokat. A tagállamoknak adott esetben más szerveket is fel kell használniuk tevékenységük összehangolására, például a nemzeti energiaügyi minisztériumok legfőbb vezetőinek ülésein.
(18)Annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti vészhelyzeti tervekben tükröződjön az e rendeletben meghatározott önkéntes vagy kötelező keresletcsökkentés, minden tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának meg kell tennie a szükséges lépéseket a nemzeti vészhelyzeti terv 2022. szeptember 31-ig történő naprakésszé tétele érdekében. A nemzeti vészhelyzeti terv naprakésszé tétele során jelezni kell, hogy hogyan alkalmazták a 2022. július 20-i „Gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért” című közleményben javasolt intézkedéseket. Tekintettel a naprakésszé tétel rövid határidejére, a 8. cikk (6)–(11) bekezdése szerinti koordinációs eljárások nem alkalmazandók. A tagállamoknak azonban konzultálniuk kell a többi tagállammal a vészhelyzeti tervek naprakésszé tételéről. A Bizottságnak össze kell hívnia a gázkoordinációs csoportot, a kockázati csoportokat vagy más érintett szerveket, hogy megvitassák a keresletcsökkentési intézkedésekkel kapcsolatos lehetséges kérdéseket.
(19)A rendszeres és hatékony nyomon követés és jelentéstétel elengedhetetlen a tagállamok által az önkéntes és kötelező keresletcsökkentési intézkedések végrehajtása terén elért előrehaladás értékeléséhez, valamint az intézkedések társadalmi-gazdasági hatásának és a foglalkoztatásra gyakorolt hatásának méréséhez. Az egyes tagállamok hatáskörrel rendelkező hatósága vagy az adott tagállam által kijelölt más szervezet köteles nyomon követni a területén megvalósuló keresletcsökkentést, valamint rendszeresen jelenteni az eredményeket a Bizottságnak. A gázkoordinációs csoportnak segítenie kell a Bizottságot a keresletcsökkentési kötelezettségek nyomon követésében.
(20)Az Unió egészét érő jelentős gazdasági károk megelőzése érdekében alapvető fontosságú, hogy a riasztási szakaszban minden egyes tagállam csökkentse keresletét. Ez biztosítja, hogy a gáz mindenki számára elegendő legyen, még télen is. A kereslet Unió-szerte történő csökkentése tehát a szolidaritás Szerződésben rögzített elvének kifejeződése. Ezért az is indokolt, hogy a Bizottság szigorúan felügyelje, hogy a kötelező keresletcsökkentést a tagállamok végrehajtják-e. Abban az esetben, ha a Bizottság annak kockázatát állapítja meg, hogy egy tagállam esetleg nem képes teljesíteni az 5. cikk szerinti kötelező keresletcsökkentési kötelezettséget, a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy felszólítsa a tagállamot egy olyan terv benyújtására, amely meghatározza a kötelező keresletcsökkentési kötelezettség hatékony teljesítéséhez szükséges stratégiát és intézkedéseket. Az adott tagállamnak kellőképpen figyelembe kell vennie a tervvel kapcsolatos bizottsági észrevételeket és javaslatokat.
Mivel a szolidaritás elve minden tagállamnak jogot biztosít arra, hogy bizonyos körülmények között a szomszédos tagállamok által támogatásban részesüljenek, azoknak a tagállamoknak, amelyek ilyen támogatást kérhetnek, szintén a szolidaritás szellemében kell eljárniuk, amikor hazai gázkeresletük csökkentéséről van szó. Ezért mielőtt egy tagállam az (EU) 2017/1938 rendelet 13. cikke szerinti szolidaritási intézkedést kérelmezi, végre kell hajtania az összes megfelelő gázkereslet-csökkentési intézkedést. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felszólítsa a szolidaritási intézkedést kérő tagállamot, hogy nyújtson be a gázkereslet további csökkentését célzó intézkedéseket tartalmazó tervet. A Bizottság által a tervvel kapcsolatban esetlegesen tett észrevételeket kellőképpen figyelembe kell venni.
(21)A Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot e rendelet végrehajtásáról.
(22)Tekintettel arra, hogy az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió közvetlenül veszélyezteti a gázellátás biztonságát, e rendeletnek a kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie.
(23)A rendelkezésre álló információk alapján az Unióba irányuló gázszállítás súlyos zavarának kockázata legalább a következő két téli idényben valószínűleg fennáll. Ezért indokolt előírni, hogy ez a rendelet a hatálybalépését követően két évig legyen érvényes. E rendelet alkalmazása első évének végén a Bizottságnak jelentést kell tennie a rendelet működéséről a Tanácsnak, és adott esetben javasolnia kell a rendelet érvényességének meghosszabbítását.
(24)Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok inkább uniós szinten valósíthatók meg jobban, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy és hatály
Ez a rendelet szabályokat állapít meg a gázellátás súlyos nehézségeinek kezelésére azzal a céllal, hogy a szolidaritás szellemében megőrizze az EU gázellátásának biztonságát. Ezek a rendelkezések magukban foglalják a gázkereslet csökkentésére irányuló nemzeti intézkedések jobb koordinációját, nyomon követését és az intézkedésekkel kapcsolatos jelentéstételt, valamint a Bizottság azon lehetőségét, hogy Unió-specifikus válságszintet képviselő uniós riasztást hirdessen ki, amely az egész Unióra kiterjedő kötelező keresletcsökkentési kötelezettséget von maga után.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1.„hatáskörrel rendelkező hatóság”: nemzeti kormányzati hatóság vagy nemzeti szabályozó hatóság, amely az adott tagállam által kijelölt hatóságként biztosítja az (EU) 2017/1938 rendeletben előírt intézkedések végrehajtását;
2.„uniós riasztás”: olyan Unió-specifikus válságszint, amely kötelező keresletcsökkentést vált ki, és amely nem kapcsolódik az (EU) 2017/1938 rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerinti válságszintek egyikéhez sem.
3. cikk
A kereslet önkéntes csökkentése
A tagállamok minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között legalább 15 %-kal csökkentsék nemzeti gázfogyasztásukat az e rendelet hatálybalépését megelőző öt év augusztus 1. és március 31. között mért átlagos fogyasztásához képest („önkéntes keresletcsökkentés”). Ezekre az önkéntes keresletcsökkentő intézkedésekre a 6., 7. és 8. cikket kell alkalmazni.
4. cikk
Az uniós riasztás Bizottság általi kihirdetése
(1)A Bizottság csak abban az esetben hirdethet ki uniós riasztást, ha fennáll a súlyos gázellátási hiány vagy a rendkívül magas gázkereslet jelentős kockázata, amelynek kezelésére a 3. cikkben foglalt és a 8. cikkel összhangban jelentett intézkedések ugyan nem elégségesek, és amely az uniós gázellátási helyzet jelentős romlását eredményezi, azonban amelynek esetében a piac továbbra is képes kezelni a zavart anélkül, hogy nem piaci alapú intézkedésekhez kellene folyamodni.
(2)A Bizottság az (EU) 2017/1938 rendelet I. mellékletében meghatározott érintett kockázati csoportokkal és a gázkoordinációs csoporttal folytatott konzultációt követően – figyelembe véve a tagállamok ezzel összefüggésben kifejtett véleményét – uniós riasztást hirdethet ki saját kezdeményezésére vagy legalább három olyan, hatáskörrel rendelkező hatóság kérésére, amelyek az (EU) 2017/1938 rendelet 11. cikkének (1) bekezdése alapján nemzeti szintű riasztást hirdetett ki.
(3)Ha a Bizottság a helyzet értékelését követően úgy ítéli meg, hogy az uniós riasztás indoka már nem áll fenn, az (EU) 2017/1938 rendelet I. mellékletében meghatározott érintett kockázati csoportokkal és a gázkoordinációs csoporttal folytatott konzultációt követően – figyelembe véve a tagállamok ezzel összefüggésben kifejtett véleményét – megszünteti az uniós riasztást és az 5. cikk szerinti kötelezettségeket.
5. cikk
Kötelező keresletcsökkentés uniós riasztás esetén
(1)Amennyiben a Bizottság uniós riasztást hirdet ki, minden tagállam a (2) bekezdésben meghatározott módszertannak megfelelően csökkenti földgázfogyasztását (a továbbiakban: kötelező keresletcsökkentés).
(2)A kötelező keresletcsökkentés céljából az uniós riasztás kihirdetéséig az egyes tagállamok teljes földgázfogyasztását az adott év augusztus 1-jétől a következő év március 31-ig tartó időszakban (a továbbiakban: végrehajtási időszak) legalább 15 %-kal csökkenteni kell az adott tagállamnak az e rendelet hatálybalépését megelőző öt év augusztus 1. és március 31. közötti időszakban (a továbbiakban: viszonyítási időszak) mért átlagos fogyasztásához képest. A kötelező keresletcsökkentés céljából figyelembe kell venni a riasztást megelőző végrehajtási időszakban a tagállamok által önkéntesen elért keresletcsökkentést.
(3)A tagállamok kérhetik a kötelező keresletcsökkentés legfeljebb 5 %-kal történő korlátozását, feltéve, hogy bizonyítani tudják, hogy a más tagállamokkal való összekapcsolás hiánya vagy korlátozottsága miatt nem tudnak jelentős mértékben hozzájárulni a más tagállamokba irányuló közvetlen vagy közvetett gázellátás növeléséhez.
(4)Azok a tagállamok, amelyek a (3) bekezdés alapján eltérést kérnek a kötelező keresletcsökkentéstől, bizonyítékot nyújtanak be arra vonatkozóan, hogy a más tagállamokkal fennálló rendszerösszekötő kapacitásaikat vagy belföldi LNG-infrastruktúrájukat úgy használják, hogy a gázt a lehető legnagyobb mértékben más tagállamokba irányítják át.
(5)A kötelező keresletcsökkentés mérséklése iránti kéréssel kapcsolatos határozat meghozatala előtt a Bizottság konzultál a gázkoordinációs csoporttal, a kockázati csoportokkal és adott esetben más releváns szervekkel.
(6)A Bizottság a kérésről legkésőbb két hónappal azt követően határoz, hogy a tagállamtól megkapta az összes vonatkozó információt.
(7)A kötelező keresletcsökkentő intézkedésekre a 6., 7. és 8. cikket kell alkalmazni.
6. cikk
Gázkereslet-csökkentést célzó intézkedések
(1)Lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok szabadon megválaszthassák a megfelelő keresletcsökkentési intézkedéseket. Az intézkedéseknek egyértelműen meghatározottaknak, átláthatóknak, arányosaknak, megkülönböztetésmenteseknek és ellenőrizhetőknek kell lenniük. Az intézkedések kiválasztásakor a tagállamok figyelembe veszik az (EU) 2017/1938 rendeletben meghatározott elveket. Az intézkedésekkel kapcsolatos követelmények különösen a következők:
a)nem torzíthatják indokolatlanul a versenyt vagy a belső gázpiac megfelelő működését, és nem veszélyeztethetik más tagállamok vagy az Unió földgázellátásának a biztonságát;
b)piaci alapúaknak kell lenniük;
c)az (EU) 2017/1938 rendelet 2. cikkének (5) bekezdése és 7. cikke értelmében biztosítaniuk kell a védett felhasználók vagy más felhasználói csoportok folyamatos gázellátását.
(2)A keresletcsökkentő intézkedések meghozatalakor a tagállamok olyan objektív és átlátható kritériumok alapján rangsorolják a nem védett felhasználókat érintő intézkedéseket, amelyek figyelembe veszik a szóban forgó felhasználók gazdasági jelentőségét, valamint többek között a következő elemeket:
a)az ellátási zavar hatása a társadalom számára kritikus ellátási láncokra;
b)a más tagállamokban jelentkező lehetséges negatív hatások, különösen a társadalom számára kritikus fontosságú downstream ágazatok ellátási láncaira;
c)az ipari létesítményekben keletkező, potenciálisan tartós károk;
d)a fogyasztás csökkentésének és a termékek helyettesítésének lehetősége az Unióban.
(3)A kereslet csökkentésére irányuló intézkedések meghozatalakor a tagállamok mérlegelik a villamosenergia-ágazatban felhasznált gáz csökkentésére irányuló intézkedéseket, az iparban a tüzelőanyag-váltás ösztönzését célzó intézkedéseket, a nemzeti figyelemfelkeltő kampányokat, a fűtés és hűtés mérséklésére irányuló célzott kötelezettségeket, valamint a más tüzelőanyagokra való átállásra és az ipari felhasználás csökkentésére vonatkozó piaci alapú intézkedéseket.
7. cikk
A gázkereslet-csökkentési intézkedések összehangolása
(1)A 3. és 5. cikk szerinti önkéntes és kötelező keresletcsökkentési intézkedések megfelelő összehangolásának biztosítása érdekében a tagállamok együttműködnek egymással az egyes érintett kockázati csoportokon belül.
(2)Minden tagállam illetékes hatósága legkésőbb [2022. szeptember 31-ig] naprakésszé teszi az (EU) 2017/1938 rendelet 8. cikke alapján létrehozott nemzeti vészhelyzeti tervét, hogy az tükrözze az önkéntes keresletcsökkentést. A 4. cikk szerinti uniós riasztás kihirdetése esetén minden tagállam adott esetben naprakésszé teszi nemzeti vészhelyzeti tervét is. Az (EU) 2017/1938 rendelet 8. cikkének (6)–(10) bekezdése nem alkalmazandó a nemzeti vészhelyzeti tervek e bekezdés szerinti naprakésszé tételére.
(3)A tagállamok a felülvizsgált vészhelyzeti tervek elfogadása előtt konzultálnak a Bizottsággal és az érintett kockázati csoportokkal. A Bizottság összehívhatja a gázkoordinációs csoport és a kockázati csoportok üléseit – figyelembe véve a tagállamok ezzel összefüggésben kifejtett véleményét –, hogy megvitassák a nemzeti keresletcsökkentési intézkedésekkel kapcsolatos kérdéseket.
8. cikk
Nyomon követés és végrehajtás
(1)Az egyes tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai figyelemmel kísérik a keresletcsökkentési intézkedések területükön történő végrehajtását. A tagállamok kéthavonta, de legkésőbb a következő hónap 15. napjáig jelentést tesznek a Bizottságnak a meghozott keresletcsökkentési intézkedésekről és az elért keresletcsökkenésről. A gázkoordinációs csoport és a kockázati csoportok segítik a Bizottságot az önkéntes és kötelező keresletcsökkentés nyomon követésében.
(2)Arra az esetre, ha a jelentett keresletcsökkentési adatok alapján a Bizottság megállapítja annak kockázatát, hogy egy tagállam esetleg nem fogja tudni teljesíteni az 5. cikk szerinti kötelező keresletcsökkentési kötelezettséget, a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy felszólítsa a tagállamot egy olyan terv benyújtására, amely meghatározza a kötelező keresletcsökkentési kötelezettség hatékony teljesítéséhez szükséges stratégiát és intézkedéseket. A Bizottság felszólítja továbbá az (EU) 2017/1938 rendelet 13. cikke alapján szolidaritási intézkedést kérő tagállamot, hogy az (EU) 2017/1938 rendelet 13. cikke (3) bekezdésének b) pontjával összhangban nyújtson be egy olyan tervet, amely meghatározza a gázkereslet esetleges további csökkentésére irányuló stratégiát és intézkedéseket. A Bizottság mindkét esetben véleményt bocsát ki a benyújtott tervekre vonatkozó észrevételekkel és javaslatokkal, melyeket a tagállamnak kellőképpen figyelembe kell vennie, és tájékoztatja a Tanácsot véleményéről.
(3)A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot e rendelet végrehajtásáról.
9. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet a hatálybalépésétől számított két évig kell alkalmazni.
A Bizottság legkésőbb 2023. augusztus 1-jéig elvégzi e rendelet felülvizsgálatát az Unió gázellátásának általános helyzetére tekintettel, és a felülvizsgálat főbb megállapításairól jelentést tesz a Tanácsnak. A Bizottság a szóban forgó jelentés alapján javasolhatja e rendelet érvényességének meghosszabbítását vagy lerövidítését.
Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1032 rendelete[1] (2022. június 29.) az (EU) 2017/1938 és a 715/2009/EK rendeletnek a földgáztárolás tekintetében történő módosításáról (HL L 173., 2022.6.30., 17. o.).