EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2022.7.19.
COM(2022) 349 final
2022/0219(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az európai védelmi ipar együttműködésen alapuló beszerzés keretében történő megerősítését szolgáló eszköz létrehozásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2022.7.19.
COM(2022) 349 final
2022/0219(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az európai védelmi ipar együttműködésen alapuló beszerzés keretében történő megerősítését szolgáló eszköz létrehozásáról
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
Az Európával szomszédos régiókat hosszú évek óta instabil helyzet, valamint összetett és kihívásokkal teli környezet jellemzi, az Unió geopolitikai környezete drámaian megváltozott Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójának fényében. A területi konfliktusok és a nagy intenzitású hadviselés Európa területén tapasztalható visszatérése szükségessé teszi, hogy a tagállamok újra átgondolják védelmi terveiket és kapacitásaikat.
A 2022. március 11-én Versailles-ban ülésező uniós állam-, illetve kormányfők elkötelezték magukat amellett, hogy Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójának fényében „megerősítik az európai védelmi képességeket”. A versailles-i nyilatkozat kimondja különösen azt, hogy a tagállamoknak növelniük kell védelmi kiadásaikat; szorosabb együttműködést kell kialakítaniuk közös projekteken keresztül; ki kell küszöbölni a hiányosságokat és teljesíteni kell a katonai képességekre vonatkozó célkitűzéseket; ösztönözni kell az innovációt, többek között a polgári és a védelmi ágazat közötti szinergiák révén; valamint meg kell erősíteniük és fejleszteniük kell az uniós védelmi ipart, beleértve a kkv-kat is. Ezenfelül a Tanács felkérte „a Bizottságot, hogy az Európai Védelmi Ügynökséggel egyeztetve május közepéig terjesszen elő elemzést a védelmi beruházási hiányokról, és tegyen javaslatot minden szükséges további kezdeményezésre az európai védelmi ipari és technológiai bázis megerősítése érdekében.”
E felkérésre válaszul az Európai Bizottság és a főképviselő 2022. május 18-án előterjesztette a védelmi beruházási hiányok elemzéséről és a következő lépésekről szóló közös közleményt (a továbbiakban: közös közlemény). A közlemény betekintést nyújtott a hiányosságok három fő típusába, melyek a következők: pénzügyi hiányosság, ipari hiányosság és képességbeli hiányosság. A közös közlemény megjegyzi, hogy a tagállamok költségvetésének közelmúltbeli növelésére évekig tartó jelentős kiadáscsökkentéseket és jelentős beruházási hiányt követően kerül sor. A védelmi kiadások alulfinanszírozottsága az EU-n belül ipari és képességbeli hiányosságokhoz, valamint a védelmifelszerelés-készletek jelenlegi alacsony szintjéhez vezetett. A védelmi felszerelések Ukrajnának történő transzfere, valamint a békeidőkhöz igazodó készletszint sürgősen kezelendő és kritikus hiányosságokhoz vezetett a katonai felszerelések tekintetében.
A közös közlemény emlékeztet arra, hogy a tagállamoknak a biztonsági helyzet és az Ukrajnának eddig nyújtott transzferek fényében sürgősen helyre kell állítaniuk védelmi harckészültségüket. A készletek feltöltése továbbá lehetővé tenné számukra különösen azt, hogy további segítséget nyújtsanak Ukrajnának.
A közös közlemény megállapítja, hogy a tagállamoknak a készleteik feltöltése és védelmi felszereléseik mennyiségének növelése során meg kell ragadniuk az alkalmat arra, hogy ezt egymással együttműködve tegyék meg. Ez jobb ár-érték arányt biztosítana, fokozná az interoperabilitást, és ezáltal elkerülhető lenne, hogy a legveszélyeztetettebb uniós tagállamok a védelmi iparral szemben támasztott kereslet összeférhetetlensége miatt ne tudják megszerezni azt, amire szükségük van, a védelmi ipar ugyanis rövid távon nem tud reagálni a kereslet hirtelen megugrására.
Koordináció és együttműködés nélkül a tagállami beruházások fokozása mélyítené az európai védelmi ágazat széttagoltságát, korlátozná a felszerelések teljes életciklusa alatti együttműködés lehetőségét, fokozná a külső függőségeket, és hátráltatná az interoperabilitást. A rövid távú beszerzésekkel kapcsolatban hozott döntések hosszabb távú hatással lesznek az európai védelmi technológiai és ipari bázis piaci erejére és a következő évtizedekben adódó lehetőségekre.
Tekintettel arra, hogy ebben a veszélyhelyzetben kellő időben és célzottan kell támogatni a tagállamokat védelmi kapacitásaik megerősítésében, az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az együttműködésen alapuló beszerzést az uniós költségvetésből, mégpedig az európai védelmi ipar együttműködésen alapuló beszerzés keretében történő megerősítését szolgáló eszközt (a továbbiakban: eszköz) létrehozó, kifejezetten ezt a célt szolgáló rövid távú eszközzel kell ösztönözni.
Az eszközből nyújtott uniós pénzügyi támogatásnak ösztönöznie kell a tagállamok együttműködésen alapuló védelmi beszerzési folyamatát, és az európai védelmi technológiai és ipari bázis javát kell szolgálnia, ugyanakkor biztosítania kell az uniós tagállamok fegyveres erőinek cselekvőképességét, az ellátás biztonságát és a fokozottabb interoperabilitást.
Az eszközt azért kell létrehozni, hogy ösztönözze azokat a tagállamokat, amelyek hajlandóak együttműködésen alapuló beszerzést folytatni az említett hiányosságok pótlása érdekében. Az eszköznek kifejezetten az ukrajnai háború Unión belüli kedvezőtlen hatásainak és következményeinek kezelését célzó eszköznek kell lennie.
Az eszköz egy védelmi célú közös beszerzéssel foglalkozó munkacsoport létrehozását fogja követni, amely az új biztonsági helyzet kezeléséhez szükséges nagyon rövid távú beszerzési igények összehangolását fogja támogatni. Az eszköz létrehozását követően a Bizottság előterjeszti az európai védelmi beruházási programról szóló rendeletre irányuló javaslatot. Az európai védelmi beruházási programról szóló rendelet a tagállamok és az Unió biztonsága szempontjából kiemelt közös érdekű jövőbeli közös fejlesztési és beszerzési projektek alapjául szolgálhatna, valamint a rövid távú eszköz logikájának kiterjesztése révén az európai védelmi ipari bázis megerősítésére irányuló, esetleges kapcsolódó uniós pénzügyi beavatkozást is megalapozhatná, különösen olyan projektek esetében, amelyekhez egyetlen tagállam sem tudna önállóan fejlesztést és beszerzést folytatni.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi szakpolitikai rendelkezéseivel
Az eszköz összhangban van az Európai Védelmi Alappal. Ez utóbbit egészíti ki, és ugyanarra a jogalapra hagyatkozik. Míg az Európai Védelmi Alap a jogalanyok védelmi vonatkozású kutatási és fejlesztési projektekben való együttműködését ösztönzi, az eszköz az együttműködésen alapuló védelmi beszerzések terén folytatott együttműködést fogja támogatni. Az eszköz az Európai Védelmi Alap megközelítését is átveszi az alkalmazandó nemzetközi jog által tiltott áruk vagy szolgáltatások, illetve a halált okozó autonóm fegyverek támogatásának tilalma tekintetében, ugyanakkor az emberek ellen irányuló támadások során nem teszi lehetővé az érdemi emberi ellenőrzést a cél kiválasztására és a csapás végrehajtására vonatkozó döntésekkel kapcsolatban.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
Az eszköz kiegészíti a meglévő, együttműködésen alapuló uniós védelmi kezdeményezéseket, például az állandó strukturált együttműködést (PESCO), emellett szinergiákat teremt a biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű és más uniós programok, például az Európai Védelmi Alap végrehajtásával.
Az eszköz végrehajtására továbbá az uniós szintű védelmi képességbeli prioritásokat meghatározó uniós képességfejlesztési tervvel, valamint az EU koordinált éves védelmi szemléjével teljes összhangban kerül sor, amely többek között a védelmi együttműködés új lehetőségeit határozza meg. Ebben az összefüggésben figyelembe vehetők az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) és más partnerek által végzett releváns tevékenységek is, ha azok az Unió biztonsági és védelmi érdekeit szolgálják, és egyetlen tagállamot sem zárnak ki a részvételből.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A javaslat – amelynek az a célja, hogy az európai védelmi technológiai és ipari bázis versenyképességét az együttműködésen alapuló védelmi beszerzések terén a tagállamok közötti együttműködés támogatása révén mozdítsa elő – az EUMSZ 173. cikkén alapul (az európai ipar versenyképességének támogatása).
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
Bár az együttműködés számos nyilvánvaló előnnyel jár (fokozottabb interoperabilitás, alacsonyabb egység- és karbantartási költségek), az uniós tagállamok továbbra is többnyire nemzeti szinten végzik a védelmi rendszerek beszerzését.
Ez több tényezővel magyarázható:
–az együttműködés fokozott összetettsége és adminisztratív terhei,
–eltérő nemzeti követelmények,
–eltérő beszerzési ütemtervek és a költségvetés összehangolásának hiánya,
–adatbiztonsággal kapcsolatos megfontolások,
–a nemzeti védelmi iparral kapcsolatos szakpolitikai megfontolások,
–a beszerzésért felelős ügynökségek nemzeti szakértelmének hiánya.
Az Európai Védelmi Alap 2020-ra vonatkozó védelmi adatai szerint az uniós tagállamok csupán 4,1 milliárd EUR-t fordítottak védelmi felszerelések együttműködésen alapuló beszerzésére (az összes kiadásuk 11 %-át), ami 2019-hez képest 13 %-os csökkenést jelent.
Ez messze elmarad a tagállamok által vállalt 35 %-os referenciaértéktől. A védelmi piac keresleti oldalának széttagoltsága számos problémát és hatékonyságbeli hiányosságot eredményez, többek között a kínálati oldalon, miközben számos különböző rendszer karbantartási költségeit növeli.
A jelenlegi tendencia kezelésének elmaradása esetén ez a következő évtizedben továbbra is jelentősen veszélyeztetheti az európai védelmi technológiai és ipari bázis versenyképességét, és befolyásolhatja annak piaci kilátásait.
Ugyanakkor a fokozott biztonsági fenyegetéssel és egy nagy intenzitású konfliktus reális kilátásaival jellemzett jelenlegi védelmi piaci helyzetben a tagállamok rohamosan növelik védelmi költségvetésüket, és hasonló felszerelések beszerzésére törekednek. Ez akkora keresletet eredményez, amely meghaladja az európai védelmi technológiai és ipari bázis gyártási kapacitását, amely jelenleg békeidőkhöz igazodik.
Következésképpen erőteljes inflációra, valamint elhúzódóbb szállítási időkre lehet számítani, ami veszélyeztetheti az uniós polgárok biztonságát. A védelmi iparágaknak biztosítaniuk kell a megrendelések feldolgozásához szükséges gyártási kapacitást, valamint a kritikus fontosságú nyersanyagokat és alkomponenseket. Ebben az összefüggésben előfordulhat, hogy a védelmi felszerelések gyártói a nagyobb megrendeléseket részesítik előnyben, esetlegesen kiszolgáltatottságban hagyva a legsérülékenyebb helyzetű országokat, amelyek nem rendelkeznek a nagy megrendelések biztosításához szükséges kritikus mérettel és pénzügyi eszközökkel.
Az egyes tagállamok által leadott megrendelések széttagoltsága korlátozottabb piaci kilátásokat eredményezne a védelmi ágazatbeli vállalatok számára, és szükségszerűen a kínálat nagyobb mértékű széttagolódásához vezetne, ami jelentősen veszélyeztetné az ágazat gazdasági hatékonyságát, valamint rontaná az európai védelmi technológiai és ipari bázis versenyképességét.
A közös beszerzés ösztönzése ezért szükséges, és azzal az előnnyel járna, hogy biztosítaná, hogy miközben a védelmi ipar gyorsabban alkalmazkodhat a piac jelenlegi strukturális változásaihoz, a nemzeti fegyveres erők jobb feltételeket és szállítási határidőket érnének el a beszerzési szakaszban folytatott együttműködés révén. Ezen túlmenően a beszerzés terén folytatott együttműködés a rendszerek üzemeltetésének, karbantartásának és kivonásának költségeit is csökkentené (ennek költségei becslések szerint egy-egy felszerelés összköltségének 55 %-át teszik ki).
Következésképpen a jelenlegi helyzet uniós szintű szakpolitikai beavatkozást tesz szükségessé annak érdekében, hogy a tagállamok védelmi beszerzési folyamaton belüli együttműködésének ösztönzése révén javuljon az együttműködés mértéke. Az említett beavatkozás mind az uniós polgárok biztonsága, mind az európai védelmi technológiai és ipari bázis szempontjából előnyös.
•Arányosság
A javasolt szakpolitikai megközelítés arányos a feltárt problémák horderejével és súlyosságával, amelyek a következők: fel kell gyorsítani az ipar strukturális változásokhoz való alkalmazkodását, valamint a tagállamok közötti együttműködés és koordináció ösztönzésével támogatni kell a vállalkozások közötti együttműködésnek kedvező környezetet a nyitott versenypiacok rendszerében. A javaslat tiszteletben tartja a lehetséges uniós beavatkozás Szerződések szerinti korlátait.
A kezdeményezés azokra a célokra korlátozódik, amelyeket a tagállamok önmaguk nem tudnak kielégítően megvalósítani, az Unió viszont várhatóan igen.
•A jogi aktus típusának megválasztása
Az eszköz létrehozásához a Bizottság európai parlamenti és tanácsi rendeletet javasol. Ez a legalkalmasabb jogi aktus, mivel közvetlenül alkalmazandó jogi rendelkezéseivel csak a rendelet tudja biztosítani azt a mértékű egységességet, amely egy adott ipari ágazat Európa-szerte történő támogatását célzó uniós eszköz létrehozásához és működtetéséhez szükséges.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata
Nincs olyan korábbi, hatályos jogszabály, amely erre a különleges intézkedésre terjedne ki, illetve vonatkozna. A védelem területén eddig nem létezett más olyan uniós jogalkotási kezdeményezés, amely azt tűzte volna ki célul, hogy fokozza az európai védelmi technológiai és ipari bázis versenyképességét, különösen oly módon, hogy együttműködés keretében felgyorsítja az ipar strukturális változásokhoz való alkalmazkodását, többek között gyártási kapacitásainak növelésével. A védelem területén más olyan uniós jogalkotási kezdeményezés sem létezett, amely a védelmi beszerzési folyamatban részt vevő tagállamok közötti együttműködés előmozdítását tűzte volna ki célul. Ezért a jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelésére vagy célravezetőségi vizsgálatára sem került még sor e jogalkotási kezdeményezés esetében.
•Hatásvizsgálat
Az Európai Tanács 2022. május 30–31-i következtetéseiben felkérte a Tanácsot, hogy sürgősen vizsgálja meg a rövid távú eszközt. A Bizottság ezért hatásvizsgálat nélkül terjeszti elő az eszköz létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslatot annak érdekében, hogy a társjogalkotók mielőbb megkaphassák azt.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
Az eszköz várhatóan nem növeli az adminisztratív terheket.
A javasolt teljesítményalapú megközelítés, amely a kifizetések folyósítása, valamint a mérföldkövek és célok konzorcium általi elérése közötti összefüggésre hagyatkozik, az eszköz végrehajtásának egyszerűsítését is jelenti.
•Alapvető jogok
Az uniós polgárok biztonságának növelése hozzájárulhat alapvető jogaik védelméhez.
Ezen túlmenően az alkalmazandó nemzetközi jog által tiltott áruk vagy szolgáltatások védelmi célú, együttműködésen alapuló beszerzésére irányuló tevékenységek nem jogosultak az eszközből nyújtott támogatásra.
Ezen túlmenően nem támogathatók az eszközből olyan, halált okozó autonóm fegyverek együttműködésen alapuló beszerzésére irányuló tevékenységek, amelyek az emberek ellen irányuló támadások során nem teszik lehetővé az érdemi emberi ellenőrzést a cél kiválasztására és a csapás végrehajtására vonatkozó döntésekkel kapcsolatban.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
Az eszköz 2022. XX és 2024. december 31. közötti időszakban történő végrehajtását szolgáló pénzügyi keretösszeg folyó áron 500 millió EUR.
A szükséges költségvetési források és emberi erőforrások szempontjából a többéves pénzügyi keretre gyakorolt hatást a javaslatot kísérő pénzügyi kimutatás részletezi.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
A Bizottságnak rendszeresen nyomon kell követnie tevékenységeit, felül kell vizsgálnia a várt eredmények elérése érdekében tett előrehaladást, valamint meg kell vizsgálnia az egyéb kiegészítő uniós programokkal fennálló szinergiákat. A Bizottságnak értékelő jelentést kell készítenie az eszközről, és azt továbbítania kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ez a jelentés különösen a javaslatban meghatározott célkitűzések megvalósítása érdekében tett előrehaladást értékeli.
2022/0219 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az európai védelmi ipar együttműködésen alapuló beszerzés keretében történő megerősítését szolgáló eszköz létrehozásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 173. cikke (3) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 1 ,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)Az uniós állam-, illetve kormányfők március 11-i versailles-i találkozójukon elkötelezték magukat amellett, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított katonai agressziójára való tekintettel „megerősítik az európai védelmi képességeket”. Megállapodtak abban, hogy növelik a védelmi kiadásokat, közös projektek és a védelmi képességek együttműködésen alapuló beszerzése keretében szorosabb együttműködést alakítanak ki, megszüntetik a hiányosságokat, ösztönzik az innovációt, valamint megerősítik és fejlesztik az uniós védelmi ipart.
(2)Miután az Oroszországi Föderáció 2022. február 24-én indokolatlanul megtámadta Ukrajnát és a fegyveres konfliktus azóta is fennáll Ukrajnában, egyértelművé vált, hogy elengedhetetlen most fellépni a meglévő hiányosságok kezelése érdekében. A konfliktus a nagy intenzitású hadviselés és területi konfliktusok visszatéréséhez vezetett Európában, aminek következtében a tagállamoknak jelentősen megerősített kapacitással kell pótolniuk a legsürgetőbb és legkritikusabb hiányosságokat, különösen azokat, amelyeket a védelmi termékek Ukrajnába juttatása még inkább súlyosbított.
(3)Az Európai Bizottság és a főképviselő 2022. május 18-án előterjesztette a védelmi beruházási hiányok elemzéséről és a következő lépésekről szóló közös közleményt. A közlemény kiemelte, hogy az EU-n belül védelmi téren pénzügyi, ipari és képességbeli hiányosságok vannak.
(4)A közlemény a szolidaritás szellemében kialakított, célzott rövid távú eszközt irányzott elő azzal a céllal, hogy a tagállamokat a legsürgetőbb és legkritikusabb hiányosságok – különösen az Oroszország jelenlegi agressziójára adott válasz következtében keletkezett hiányosságok – együttműködésen alapuló beszerzéssel történő önkéntes pótlására ösztönözze.
(5)Ez az új eszköz hozzá fog járulni az együttműködésen alapuló védelmi beszerzések megerősítéséhez és – a kapcsolódó uniós finanszírozás révén – az uniós védelmi ipari képességek megerősítéséhez.
(6)E törekvéseknek ezért elsősorban az európai védelmi technológiai és ipari bázis megerősítésére kell irányulniuk. Valójában továbbra is léteznek nehézségek és hiányosságok, és az európai védelmi ipari bázis továbbra is rendkívül széttagolt, hiányzik a kellő mértékű együttműködés és a termékek interoperabilitása.
(7)A fokozott biztonsági fenyegetéssel és egy nagy intenzitású konfliktus reális kilátásaival jellemzett jelenlegi védelmi piaci helyzetben a tagállamok rohamosan növelik védelmi költségvetésüket, és hasonló beszerzésekre törekednek. Ez akkora keresletet eredményez, amely meghaladja az európai védelmi technológiai és ipari bázis gyártási kapacitását, amely jelenleg békeidőkhöz igazodik.
(8)Ennek következtében erőteljes inflációra, valamint elhúzódóbb szállítási időkre lehet számítani, ami veszélyeztetheti az Unió és az uniós tagállamok biztonságát. A védelmi iparágaknak biztosítaniuk kell a megrendelések feldolgozásához szükséges gyártási kapacitást, valamint a kritikus fontosságú nyersanyagokat és alkomponenseket. Ebben az összefüggésben előfordulhat, hogy a gyártók a nagyobb megrendeléseket részesítik előnyben, esetlegesen kiszolgáltatottságban hagyva a legsérülékenyebb helyzetű országokat, amelyek nem rendelkeznek a nagy megrendelések biztosításához szükséges kritikus mérettel és pénzügyi eszközökkel.
(9)Ezen túlmenően erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a megnövekedett kiadások sokkal erősebb európai védelmi technológiai és ipari bázist eredményezzenek. Koordináció és együttműködés nélkül tulajdonképpen valószínű, hogy a megnövekedett nemzeti beruházások elmélyítik az európai védelmi ipar széttagoltságát.
(10)A fenti kihívások és az uniós védelmi ipar kapcsolódó strukturális változásainak fényében szükségesnek tűnik az európai védelmi technológiai és ipari bázis alkalmazkodásának felgyorsítása, versenyképességének és hatékonyságának fokozása, és ezáltal a tagállamok védelmi ipari képességeinek megerősítéséhez és megreformálásához való hozzájárulás. Az ipari hiányosságok kezelésének ki kell terjednie a legsürgetőbb hiányosságok haladéktalan kezelésére.
(11)Ösztönözni kell különösen a közös beruházásokat és a védelmi beszerzést, mivel ezek az együttműködésen alapuló fellépések biztosítanák, hogy az uniós ipari bázis szükséges változásai együttműködés keretében következzenek be, elkerülve az ipar további széttagolódását.
(12)E célból a tagállamok védelmi beszerzési szakaszban történő együttműködésének fokozását célzó rövid távú eszközt (a továbbiakban: eszköz) kell létrehozni. Ez az eszköz ösztönözni fogja a tagállamokat az együttműködésen alapuló fellépések folytatására, és különösen arra, hogy amikor e hiányosságok pótlása érdekében beszerzést végeznek, ezt közösen tegyék meg, az interoperabilitás mértékének növelésével, valamint védelmi ipari képességeik megerősítésével és megreformálásával.
(13)A rövid távú eszköznek ellensúlyoznia kell a szóban forgó együttes fellépések összetettségét és kockázatait, ugyanakkor méretgazdaságosságot kell lehetővé tennie az európai technológiai és ipari bázis megerősítése és korszerűsítése érdekében tett tagállami fellépések terén, ezáltal növelve az Unió kapacitásainak rezilienciáját és az Unió ellátásbiztonságát. Az együttműködésen alapuló beszerzés ösztönzésének eredményeképpen a rendszerek üzemeltetésével, karbantartásával és kivonásával kapcsolatos költségek is csökkennének.
(14)Ez az eszköz a Bizottság és a főképviselő/az Ügynökség vezetője által – a védelmi beruházási hiányok elemzéséről és a következő lépésekről szóló közös közleménnyel összhangban – létrehozott védelmi célú közös beszerzéssel foglalkozó munkacsoport munkájára hagyatkozik és azt figyelembe veszi, mégpedig azzal a céllal, hogy koordinálja a nagyon rövid távú védelmi beszerzési igényeket, és párbeszédet folytasson a tagállamokkal és a védelmi felszerelések uniós gyártóival a készletek feltöltésére irányuló közös beszerzés támogatása érdekében, különösen az Ukrajnának nyújtott támogatás fényében.
(15)Az eszköz összhangban van a meglévő – például az Európai Védelmi Alap és az állandó strukturált együttműködés (PESCO) keretébe tartozó – együttműködésen alapuló, védelmi vonatkozású uniós kezdeményezésekkel, és szinergiákat teremt más uniós programokkal. Az eszköz teljes mértékben összhangban van a stratégiai iránytű törekvéseivel.
(16)Mivel az eszköz célja az uniós védelmi ipar versenyképességének és hatékonyságának fokozása, az eszköz előnyeinek kihasználása érdekében együttműködésen alapuló beszerzési szerződéseket kell kötni olyan, az Unióban vagy a társult országokban letelepedett jogalanyokkal, amelyek nem állnak nem társult harmadik ország, illetve nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt. Ebben az összefüggésben „ellenőrzés” alatt az arra vonatkozó képesség értendő, hogy valamely jogalany felett akár közvetlenül, akár pedig egy vagy több köztes jogalanyon keresztül közvetve meghatározó befolyást gyakoroljanak. Ezen túlmenően az Unió és tagállamai alapvető biztonsági és védelmi érdekeinek védelme érdekében az együttműködésen alapuló beszerzésben részt vevő vállalkozók és alvállalkozók azon infrastruktúrájának, létesítményeinek, eszközeinek és erőforrásainak, amelyeket az együttműködésen alapuló beszerzéshez használnak, valamely tagállam vagy társult harmadik ország területén kell lenniük.
(17)Bizonyos körülmények fennállása esetén lehetővé kell tenni az eltérést attól az elvtől, amely szerint az eszköz által támogatott valamely együttműködésen alapuló beszerzésben részt vevő vállalkozók és alvállalkozók nem állhatnak nem társult harmadik országok, illetve nem társult harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése alatt. Ebben az összefüggésben az Unióban vagy társult harmadik országban letelepedett, és nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt álló jogalany akkor vehet részt vállalkozóként vagy alvállalkozóként az együttműködésen alapuló beszerzésben, ha teljesülnek az Uniónak és tagállamainak az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) V. címe szerinti közös kül- és biztonságpolitika keretében meghatározott biztonsági és védelmi érdekeihez, többek között az európai védelmi technológiai és ipari bázis megerősítéséhez fűződő érdekhez kapcsolódó szigorú feltételek.
(18)Ezenkívül az együttműködésen alapuló beszerzési eljárásoknak és szerződéseknek tartalmazniuk kell azt a követelményt is, hogy valamely nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ne gyakorolhasson ellenőrzést a védelmi vonatkozású termék felett, illetve ne korlátozhassa azt.
(19)Az eszköz keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások – a szükséges ösztönző hatás elérése érdekében – az együttműködésen alapuló beszerzési eljárás munkacsomagjaihoz, mérföldköveihez vagy céljaihoz képest elért eredményeken alapuló, költségfüggetlen finanszírozás formájában valósulhatnak meg.
(20)Amennyiben az uniós vissza nem térítendő támogatás költségfüggetlen finanszírozás formájában valósul meg, a Bizottságnak a munkaprogramban meg kell határoznia az egyes tevékenységek finanszírozásának feltételeit, különösen a) a legsürgetőbb és legkritikusabb kapacitásigények kielégítéséhez az együttműködésen alapuló beszerzést célzó együttműködést magában foglaló tevékenység leírását, b) a tevékenység végrehajtásának mérföldköveit, c) az együttműködésen alapuló beszerzés várható hozzávetőleges nagyságrendjét, valamint d) a rendelkezésre álló maximális uniós hozzájárulást.
(21)Az ösztönző hatás elérése érdekében az uniós hozzájárulás mértéke olyan tényezők alapján differenciálható, mint a) az együttműködésen alapuló beszerzés összetettsége, amelyhez – a hasonló tevékenységek során szerzett tapasztalatok alapján – a beszerzési szerződés várható értékének meghatározott hányada szolgálhat kezdeti helyettesítő értékként; b) az együttműködés jellemzői, például a közös felhasználás, a készletfelhalmozás, a tulajdonjog vagy a karbantartás, amelyek valószínűleg erősebb interoperabilitási eredményeket és hosszú távú beruházási jelzéseket adnak az ipar számára, valamint c) a részt vevő tagállamok vagy társult országok száma, illetve további tagállamok vagy társult országok bevonása a meglévő együttműködésekbe.
(22)A tagállamoknak beszerzési megbízottat kell kijelölniük arra, hogy a nevükben folytasson együttműködésen alapuló beszerzést. A beszerzési megbízottnak valamely tagállamban vagy társult harmadik országban székhellyel rendelkező ajánlatkérő szervnek – többek között uniós szervnek vagy a Közös Fegyverkezési Együttműködési Szervezethez (OCCAR) hasonló nemzetközi szervezetnek – kell lennie.
(23)A költségvetési rendelet 193. cikkének (2) bekezdésével összhangban már megkezdett tevékenységre is odaítélhető vissza nem térítendő támogatás, feltéve, hogy a pályázó bizonyítani tudja, hogy a tevékenységet a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírása előtt meg kellett kezdenie. A pénzügyi hozzájárulás azonban – kellően indokolt kivételes esetektől eltekintve – nem terjedhet ki a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtásának időpontját megelőző időszakra. Az uniós vissza nem térítendő támogatás olyan fennakadásainak elkerülése érdekében, amelyek sérthetik az Unió érdekeit, a finanszírozási határozatban lehetővé kell tenni, hogy a 2022. február 24-től kezdődő időszakra vonatkozó tevékenységekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulásokról még abban az esetben is rendelkezni lehessen, ha a tevékenységek végzése a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtása előtt kezdődött.
(24)Az említett programra az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. Az említett rendelet meghatározza az uniós költségvetés végrehajtásával, többek között a vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos szabályokat.
(25)Ez a rendelet pénzügyi keretösszeget határoz meg az Alap számára, amely az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság közötti, 2020. december 16-i intézményközi megállapodás 2 (a továbbiakban: a 2020. december 16-i intézményközi megállapodás) 18. pontja értelmében.
(26)A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel 3 , a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel 4 , a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel 5 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel 6 összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv 7 szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.
(27)A 2013/755/EU tanácsi határozat 8 94. cikke értelmében a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, az eszköz szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is figyelemmel, amelyhez a tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.
(28)Mivel e rendelet célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban ezek a célkitűzések jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet létrehozza az európai védelmi ipar együttműködésen alapuló beszerzés keretében történő megerősítését szolgáló eszközt (a továbbiakban: eszköz).
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1.„együttműködésen alapuló beszerzés”: legalább három tagállam által közösen végzett, együttműködésen alapuló beszerzés;
2.„nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet általi ellenőrzés”: valamely jogalany felett akár közvetlenül, akár egy vagy több köztes jogalanyon keresztül közvetve meghatározó befolyás gyakorlására való képesség;
3.„ügyvezetési struktúra”: a jogalany olyan, a nemzeti jognak megfelelően kijelölt és adott esetben a vezérigazgatónak beszámolni köteles testülete, amely hatáskörrel rendelkezik arra, hogy meghatározza a jogalany stratégiáját, céljait és általános irányítását, és amely felügyeli és nyomon követi a vezetői döntéshozatalt;
4.„nem társult harmadik országbeli szervezet”: nem társult harmadik országban letelepedett jogalany, vagy olyan, az Unióban vagy valamely társult országban letelepedett jogalany, amelynek ügyvezetési struktúrája nem társult harmadik országban található;
5.„beszerzési megbízott”: valamely tagállamban vagy társult országban székhellyel rendelkező ajánlatkérő szerv, amelyet legalább három tagállam jelölt ki arra, hogy a nevükben együttműködésen alapuló beszerzést folytasson le, beleértve az uniós szerveket vagy a nemzetközi szervezeteket is;
6.„harmadik ország”: olyan ország, amely nem tagja az Uniónak.
3. cikk
Célkitűzések
(1)Az eszköz célkitűzései a következők:
a)az európai védelmi technológiai és ipari bázis versenyképességének előmozdítása az Unió reziliensebbé válása érdekében, különösen az ipar strukturális változásokhoz való alkalmazkodásának együttműködés keretében történő felgyorsítása, többek között gyártási kapacitásainak növelése révén;
b)a védelmi beszerzési folyamatban részt vevő tagállamok közötti együttműködés előmozdítása, hozzájárulva a szolidaritáshoz, az interoperabilitáshoz, a kiszorítási hatások megelőzéséhez, a széttagoltság elkerüléséhez és a közkiadások hatékonyságának növeléséhez.
(2)A célkitűzések megvalósítása során hangsúlyt kell fektetni az uniós védelmi ipari bázis megerősítésére és fejlesztésére, hogy az – a védelmi célú közös beszerzéssel foglalkozó munkacsoport munkájának figyelembevétele mellett – kielégíthesse különösen a védelmi termékek iránti legsürgetőbb és legkritikusabb igényeket, különös tekintettel azokra, amelyeket az Ukrajna elleni orosz agresszióra tett válaszlépések tártak fel vagy fokoztak.
4. cikk
Költségvetés
(1)Az eszköznek az e rendelet hatálybalépése és 2024. december 31. közötti időszakban történő végrehajtását szolgáló pénzügyi keretösszeg folyó áron 500 millió EUR.
(2)Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható az eszköz végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a szervezeti információtechnológiai rendszereket is.
(3)A tagállamok számára megosztott irányítás keretében juttatott források az érintett tagállamok kérésére átcsoportosíthatók az eszközhöz a 2021–2017-re vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet releváns rendelkezéseiben meghatározott feltételek mellett. A Bizottság ezeket a forrásokat az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül használja fel. Az említett forrásokat az érintett tagállam javára kell felhasználni.
(4)Az egy pénzügyi évnél hosszabb időn átívelő tevékenységek költségvetési kötelezettségvállalásai felbonthatók több évre esedékes éves részletekre.
5. cikk
Az eszközhöz társult harmadik országok
Az eszköz – az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban – nyitva áll azon tagállamok és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás azon tagjainak részvétele előtt, amelyek tagjai az Európai Gazdasági Térségnek (társult országok).
6. cikk
Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái
(1)Az eszközt a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítás keretében kell végrehajtani.
(2)Az uniós finanszírozásnak ösztönöznie kell a tagállamok közötti együttműködést a 3. cikkben említett célkitűzések megvalósítása érdekében. A pénzügyi hozzájárulást az együttműködésen alapuló beszerzés jellegének, valamint az együttműködés ösztönzéséhez szükséges ösztönző hatás kialakításához szükséges összegnek a figyelembevételével kell megállapítani.
(3)Amennyiben valamely tevékenység végrehajtásához szükséges, a pénzügyi hozzájárulások az adott tevékenységhez nyújtott pénzügyi hozzájárulás iránti kérelem időpontját megelőző időszakra is vonatkozhatnak, feltéve, hogy a tevékenység nem 2022. február 24. előtt kezdődött.
(4)A közvetlen irányítás keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kell odaítélni és kezelni.
7. cikk
Finanszírozásra jogosult tevékenységek
(1)Kizárólag a következő kritériumok mindegyikének megfelelő tevékenységek jogosultak finanszírozásra:
a)a tevékenységek a legsürgetőbb és legkritikusabb védelmi termékek együttműködésen alapuló beszerzésére irányuló együttműködést vonnak maguk után a 3. cikkben említett célkitűzéseket megvalósító, finanszírozásra jogosult szervezetek között;
b)a tevékenységek új együttműködést vagy a meglévő együttműködés új tagállamokra vagy társult országokra való kiterjesztését vonják maguk után;
c)a tevékenységeket legalább három tagállamból álló konzorcium hajtja végre;
d)a tevékenységek teljesítik a 8. cikkben meghatározott kiegészítő feltételeket.
(2)A következő tevékenységek nem jogosultak finanszírozásra:
a)az alkalmazandó nemzetközi jog által tiltott áruk vagy szolgáltatások együttműködésen alapuló beszerzésére irányuló tevékenységek;
b)olyan, halált okozó autonóm fegyverek együttműködésen alapuló beszerzésére irányuló tevékenységek, amelyek az emberek ellen irányuló támadások során nem teszik lehetővé az érdemi emberi ellenőrzést a cél kiválasztására és a csapás végrehajtására vonatkozó döntésekkel kapcsolatban.
8. cikk
A finanszírozásra vonatkozó kiegészítő feltételek
(1)A tagállamok vagy társult harmadik országok beszerzési megbízottat jelölnek ki arra a célra, hogy a nevükben az együttműködésen alapuló beszerzés céljából eljárjon. A beszerzési megbízott lefolytatja a beszerzési eljárásokat, és az ennek eredményeként létrejövő megállapodásokat a részt vevő tagállamok nevében megköti a vállalkozókkal.
(2)Az (1) bekezdésben említett beszerzési eljárások a részt vevő tagállamok és a beszerzési megbízott által a 11. cikkben említett munkaprogramban meghatározott feltételek szerint aláírandó megállapodáson alapulnak.
(3)Az együttműködésen alapuló beszerzési eljárásoknak és szerződéseknek tartalmazniuk kell az együttműködésen alapuló beszerzésben részt vevő vállalkozókra és alvállalkozókra vonatkozó, a (4)–(10) bekezdésben említett részvételi követelményeket.
(4)Az együttműködésen alapuló beszerzésben részt vevő vállalkozóknak és alvállalkozóknak az Unióban kell rendelkezniük székhellyel és ügyvezetési struktúrával. Nem állhatnak nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet általi ellenőrzés alatt.
(5)A (4) bekezdéstől eltérve, az Unióban vagy társult harmadik országban letelepedett, és nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt álló jogalany kizárólag akkor vehet részt vállalkozóként vagy alvállalkozóként az együttműködésen alapuló beszerzésben, ha a vállalkozó székhelye szerinti tagállam vagy társult harmadik ország által jóváhagyott garanciákat nyújt.
(6)A részt vevő tagállamok eljuttatják a Bizottsághoz azt a beszerzési megbízott által elküldött értestést, amely az együttműködésen alapuló beszerzésben részt vevő, az Unióban vagy társult harmadik országban székhellyel rendelkező, és nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt álló vállalkozó vagy alvállalkozó által nyújtott garanciákról szól. A beszerzési szerződésben foglalt garanciákat és kapcsolódó rendelkezéseket kérésre a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani. A garanciákkal biztosítékot kell nyújtani arra vonatkozóan, hogy a vállalkozónak vagy az alvállalkozónak az együttműködésen alapuló beszerzésben való részvétele nem ellentétes sem az Uniónak és tagállamainak a KKBP keretében az EUSZ V. címe szerint meghatározott biztonsági és védelmi érdekeivel, sem pedig a 3. cikkben foglalt célkitűzésekkel.
(7)A garanciákkal különösen azt kell alátámasztani, hogy az együttműködésen alapuló beszerzés céljából intézkedéseket hoztak a következők biztosítására:
a)az együttműködésen alapuló beszerzésben részt vevő vállalkozó vagy alvállalkozó feletti ellenőrzést nem oly módon gyakorolják, amely hátráltatja vagy korlátozza a megrendelés teljesítésére és az eredmények elérésére való képességét; és
b)megakadályozzák, hogy valamely nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet hozzáférhessen a különleges adatokhoz, valamint hogy az alkalmazottak és az együttműködésen alapuló beszerzésben részt vevő egyéb személyek rendelkezzenek nemzeti biztonsági tanúsítvánnyal.
(8)Az együttműködésen alapuló beszerzésben részt vevő vállalkozók és alvállalkozók azon infrastruktúrájának, létesítményeinek, eszközeinek és erőforrásainak, amelyeket az együttműködésen alapuló beszerzéshez használnak, valamely tagállam vagy társult harmadik ország területén kell lenniük. Az együttműködésen alapuló beszerzésben részt vevő vállalkozók és alvállalkozók használhatják a tagállamok vagy társult harmadik országok területén kívül található vagy tárolt eszközeiket, infrastruktúrájukat, létesítményeiket és erőforrásaikat, amennyiben azoknak az Unióban vagy a társult harmadik országokban nem létezik könnyen igénybe vehető, versenyképes alternatívája, és amennyiben az említett használat nem ellentétes az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeivel, és összhangban van a 3. cikkben foglalt célkitűzésekkel.
(9)Az együttműködésen alapuló beszerzési eljárásoknak és szerződéseknek tartalmazniuk kell azt a követelményt is, hogy a védelmi vonatkozású termékre nem vonatkozhat nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet általi korlátozás.
(10)E cikk alkalmazásában „az együttműködésen alapuló beszerzésben részt vevő alvállalkozók” alatt a következők mindegyike értendő:
a)a vállalkozóval közvetlen szerződéses jogviszonyban álló alvállalkozók;
b)azok az egyéb alvállalkozók, amelyek számára a munkának legalább 10 %-át kiosztják;
c)azok az alvállalkozók, amelyek az együttműködésen alapuló beszerzés lefolytatásához minősített adatokhoz való hozzáférést kérhetnek.
9. cikk
Finanszírozásra jogosult szervezetek
Amennyiben megfelelnek a költségvetési rendelet 197. cikkében foglalt jogosultsági feltételeknek, a következő szervezetek jogosultak finanszírozásra:
a)a 2014/24/EU 9 és a 2014/25/EU 10 európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők;
b)társult harmadik országok hatóságai.
10. cikk
Odaítélési szempontok
A Bizottság a benyújtott pályázatokat a következő odaítélési szempontok alapján értékeli:
1.a tevékenység hozzájárulása az uniós védelmi ipari bázis megerősítéséhez és fejlesztéséhez annak érdekében, hogy az képes legyen különösen a 3. cikkben foglaltak szerint a védelmi termékek iránti legsürgetőbb és legkritikusabb igények kielégítésére, többek között a beszerzési eljárás és a szállítási átfutási idők, a készletek feltöltése, a rendelkezésre állás és az ellátás tekintetében;
2.a tevékenység hozzájárulása az európai védelmi technológiai és ipari bázis versenyképességéhez és alkalmazkodásához, többek között a gyártási kapacitásainak tervezett növelése, a gyártási kapacitásainak megtartása, átképzése és továbbképzése, valamint általános korszerűsítése révén;
3.a tevékenység hozzájárulása a tagállamok vagy társult országok közötti együttműködés megerősítéséhez és a termékek interoperabilitásának fokozásához;
4.az együttműködésen alapuló beszerzésben részt vevő tagállamok vagy társult országok száma;
5.az együttműködésen alapuló beszerzés becsült értéke és a résztvevők arra vonatkozó nyilatkozata, hogy a beszerzett védelmi termékeket közösen fogják felhasználni, készleten tartani, birtokolni vagy karbantartani;
6.az uniós pénzügyi támogatás katalizátorhatása annak igazolásával, hogy az uniós hozzájárulás révén hogyan számolhatók fel az együttműködésen alapuló beszerzés akadályai;
7.a tevékenység végrehajtására vonatkozó tervek minősége és hatékonysága.
11. cikk
Munkaprogram
(1)Az eszközt a költségvetési rendelet 110. cikkében említett munkaprogram keretében kell végrehajtani.
(2)A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján fogadja el az (1) bekezdésben említett munkaprogramot. A végrehajtási jogi aktust a 14. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(3)A munkaprogramban meg kell állapítani a közös beszerzési tevékenységek minimális pénzügyi értékét, és meg kell határozni a 7. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett minimális számú tagállam által végrehajtott tevékenységekhez nyújtott pénzügyi támogatás indikatív összegét, valamint a nagyobb értékű beszerzéseket és további tagállamok vagy társult országok bevonását célzó ösztönzőket.
(4)A munkaprogram a 3. cikk (2) bekezdésében említett igényekkel összhangban határozza meg a finanszírozási prioritásokat.
12. cikk
Nyomon követés és jelentéstétel
(1)A Bizottság értékelő jelentést készít az eszközről, és azt legkésőbb 2024. december 31-ig benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentés értékeli az eszköz keretében végzett tevékenységek hatását és eredményességét.
(2)A jelentés a tagállamokkal és a legfontosabb érdekelt felekkel folytatott konzultációkon alapul, és különösen a 3. cikkben foglalt célkitűzések teljesítése terén elért eredményeket értékeli.
13. cikk
Tájékoztatás, kommunikáció és nyilvánosság
(1)Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen a tevékenységek és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak az uniós finanszírozás láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.
(2)A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az eszközhöz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. Az eszközhöz allokált pénzügyi források az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációhoz is hozzájárulnak, amennyiben az említett prioritások kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.
14. cikk
Bizottsági eljárás
(1)A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2)Az Európai Védelmi Ügynökséget fel kell kérni arra, hogy megfigyelőként ossza meg véleményét a bizottsággal, és adjon szakvéleményt a bizottság számára. Az Európai Külügyi Szolgálatot ugyancsak fel kell kérni arra, hogy nyújtson segítséget a bizottság számára.
(3)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
15. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
PÉNZÜGYI KIMUTATÁS
1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI
1.1.A javaslat/kezdeményezés címe
Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az európai védelmi ipar együttműködésen alapuló beszerzés keretében történő megerősítését szolgáló eszköz létrehozásáról.
1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)
Az uniós védelmi iparral kapcsolatos szakpolitika
1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:
☑ új intézkedés
◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 11
◻ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása
◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé
1.4.Célkitűzés(ek)
1.4.1.Általános célkitűzés(ek)
Az eszköz célkitűzései a következők:
Lásd a mellékelt jogi aktusra irányuló javaslatot.
1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)
Nem alkalmazandó
1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)
Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.
Várt eredmények:
Az eszköz hozzá fog járulni az uniós védelmi ipari bázis megerősítéséhez és fejlesztéséhez, hogy az képes legyen a védelmi termékek iránti legsürgetőbb és legkritikusabb igényekhez képest fennálló iparági hiányosságok kezelésére, különös tekintettel azokra, amelyeket az Ukrajna elleni orosz agresszióra tett válaszlépések tártak fel vagy fokoztak.
Az EU pénzügyi hozzájárulásának hozzá kell járulnia számos olyan együttműködésen alapuló beszerzési tevékenység elindításához, amelyek – az együttműködésen alapuló védelmi beszerzések kockázataira és összetettségére tekintettel – egyébként nem kezdődnének meg.
A fokozottabb együttműködés jobb ár-érték arányt biztosítana, fokozná az interoperabilitást, és ezáltal elkerülhető lenne, hogy a legveszélyeztetettebb uniós tagállamok a védelmi iparral szemben támasztott kereslet összeférhetetlensége miatt ne tudják megszerezni azt, amire szükségük van, a védelmi ipar ugyanis nem igazodik kereslet hirtelen megugrásához.
Várható hatások:
Az 500 millió EUR összegű uniós hozzájárulás lehetővé tenné, hogy a tagállamok megfelelő ösztönzést kapjanak az együttműködésen alapuló beszerzéshez. Az együttműködésen alapuló uniós beszerzésnek inkább normává kellene válnia, nem pedig kivételnek kellene lennie. Az eszköz ezenfelül az agilis és versenyképes európai védelmi technológiai és ipari bázist is elő fogja mozdítani. Hosszabb távon az európai védelmi technológiai és ipari bázisra irányuló további beruházások várhatóan előnyökkel járnak a munkahelyteremtés és a készségek tekintetében, valamint növelik az ellátás biztonságát.
1.4.4.Teljesítménymutatók
Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.
A rövid végrehajtási időre tekintettel az eszköz eredményeit és hatásait visszamenőleges értékelés keretében lehet majd mérni a program-végrehajtás végén.
A Bizottság gondoskodni fog róla, hogy a program végrehajtásával megbízott szervezet kidolgozza a szükséges mutatókat, amelyeket a program-végrehajtás nyomon követéséhez lehet felhasználni. Ezek közé tartoznak majd a következők:
– a végrehajtott együttműködésen alapuló beszerzési tevékenységek száma,
– a végrehajtott együttműködésen alapuló beszerzési tevékenységek összértéke,
– a konzorciumi tagként részt vevő tagállamok száma,
– annak ténye, hogy tagállamok lehetővé tették, hogy a meglévő együttműködésbe új tagok kapcsolódjanak be.
1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása
1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével
A rendelet végrehajtására közvetlen irányítás keretében kerül sor. A Bizottságnak megfelelő szakértőket kell alkalmaznia a végrehajtás eredményes nyomon követése érdekében.
1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.
Bár az együttműködés számos nyilvánvaló előnnyel jár (fokozottabb interoperabilitás, alacsonyabb egység- és karbantartási költségek), az uniós tagállamok továbbra is többnyire nemzeti szinten végzik a védelmi rendszerek beszerzését. Ez a nemzeti ipari silókkal jellemzett, rendkívül széttagolt piachoz és ennek megfelelően az azonos jellegű védelmi rendszerek sokaságához vezetett, amelyek gyakran nem interoperábilisak egymással. Ugyanakkor a fokozott biztonsági fenyegetéssel és egy nagy intenzitású konfliktus reális kilátásaival jellemzett jelenlegi védelmi piaci helyzetben a tagállamok rohamosan növelik védelmi költségvetésüket, és hasonló felszerelések beszerzésére törekednek. Ez akkora keresletet eredményez, amely meghaladja az európai védelmi technológiai és ipari bázis gyártási kapacitását, amely jelenleg békeidőkhöz igazodik.
Következésképpen erőteljes inflációra, valamint elhúzódóbb szállítási időkre lehet számítani, ami veszélyeztetheti az uniós polgárok biztonságát. A védelmi iparágaknak biztosítaniuk kell a megrendelések feldolgozásához szükséges gyártási kapacitást, valamint a kritikus fontosságú nyersanyagokat és alkomponenseket. Ebben az összefüggésben előfordulhat, hogy a védelmi felszerelések gyártói a nagyobb megrendeléseket részesítik előnyben, esetlegesen kiszolgáltatottságban hagyva a legsérülékenyebb helyzetű országokat, amelyek nem rendelkeznek a nagy megrendelések biztosításához szükséges kritikus mérettel és pénzügyi eszközökkel. A közös beszerzés ösztönzése ezért szükséges, és azzal az előnnyel járna, hogy biztosítaná, hogy miközben a védelmi ipar gyorsabban alkalmazkodhat a piac jelenlegi strukturális változásaihoz, a nemzeti fegyveres erők jobb feltételeket és szállítási határidőket érnének el a beszerzési szakaszban folytatott együttműködés révén. Ezen túlmenően a beszerzés terén folytatott együttműködés a rendszerek üzemeltetésének, karbantartásának és kivonásának költségeit is csökkentené (ennek költségei becslések szerint egy-egy felszerelés összköltségének 55 %-át teszik ki).
Következésképpen a jelenlegi helyzet uniós szintű szakpolitikai beavatkozást tesz szükségessé annak érdekében, hogy a tagállamok védelmi beszerzések folyamatában való együttműködésének ösztönzése révén javuljon az együttműködés jelenlegi mértéke. Az említett beavatkozás mind az uniós polgárok biztonsága, mind az európai védelmi technológiai és ipari bázis szempontjából előnyös.
1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága
Nem alkalmazandó
1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák
Az eszköz kiegészíti a meglévő uniós programokat, például az európai védelmi ipari fejlesztési programot és az Európai Védelmi Alapot, valamint a védelmi vonatkozású uniós kezdeményezéseket, például az állandó strukturált együttműködést (PESCO). Emellett szinergiákat teremt a biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű és más uniós programok végrehajtásával.
1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is
Nem alkalmazandó
1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása
☑ határozott időtartam
–☑ 2022 és 2024. december 31. között hatályos
–☑ pénzügyi hatás: 2022-től 2024-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében, illetve 2023-tól 2027-ig a kifizetési előirányzatok esetében
◻ határozatlan időtartam
–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig
–azt követően: rendes ütem.
1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 12
☑ Bizottság általi közvetlen irányítás
–☑a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét
–◻ végrehajtó ügynökségen keresztül
◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal
◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:
–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek
–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)
–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap
–◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek
–◻ közjogi szervek
–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak
–◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek
–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.
–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.
Megjegyzések
Az eszközt a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani.
2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések
Gyakoriság és feltételek
A Bizottság az eszköz 13. cikkével összhangban legkésőbb 2024. december 31-ig értékelő jelentést készít az eszközről, és azt benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentés értékeli az eszköz keretében végzett tevékenységek hatását és eredményességét.
E célból a Bizottság bevezeti a szükséges nyomonkövetési intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a releváns adatok gyűjtése megbízható módon és zökkenőmentesen történjen.
2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)
2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása
A Bizottság teljes felelősséggel tartozna az eszköz végrehajtásáért. A Bizottság az eszközt közvetlen irányítás keretében szándékozik végrehajtani. A közvetlen irányítási mód alkalmazása egyértelművé teszi a felelősségi köröket (az engedélyezésre jogosult tisztviselők általi végrehajtás), lerövidíti a szállítási láncot (a vissza nem térítendő támogatás odaítéléséhez szükséges idő és a kifizetésre fordított idő csökkentésével), elkerüli az összeférhetetlenséget, valamint csökkenti a végrehajtási költségeket (nincs irányítási díj a megbízott szervezet számára). A Bizottságnak egy többéves munkaprogramban kell meghatároznia a finanszírozási prioritásokat és feltételeket. A prioritások meghatározását a védelmi célú közös beszerzéssel foglalkozó munkacsoport munkájával kell alátámasztani. Létre kell hozni a tagállamok programbizottságát, amelybe meg kell hívni az Európai Védelmi Ügynökséget, hogy megfigyelőként ossza meg véleményét a bizottsággal és adjon szakvéleményt a bizottság számára, az Európai Külügyi Szolgálat pedig felkérést kap a bizottságban való részvételre. Az Európai Bizottság a bizottság véleményét követően, a vizsgálóbizottsági eljárás keretében fogadná el a többéves munkaprogramot.
Az eszköz keretében nyújtott finanszírozás főként vissza nem térítendő támogatások formájában valósul meg. A pénzügyi hozzájárulást úgy kell meghatározni, hogy figyelembe vegye az együttműködésen alapuló beszerzés kollektív jellegét, valamint a tagállamok közösen végzett beszerzésre irányuló együttműködését ösztönző kiegészítő összeget. A Bizottság költségfüggetlen finanszírozást vehet igénybe a kedvezményezettek adminisztratív terheinek csökkentése és a kívánt célkitűzések elérésére helyezett hangsúly érdekében, ezáltal növelve az uniós támogatás eredményességét és hatékonyságát.
A kifizetési módok hasonlóak lesznek az európai védelmi ipari fejlesztési program és az Európai Fejlesztési Alap esetében alkalmazott kifizetési módokhoz, azaz minden egyes vissza nem térítendő támogatás esetében három kifizetésre (ezen belül legalább egy előfinanszírozásra) kerül sor. A kifizetési előrejelzés elkészítésére a kedvezményezett javaslata alapján kerül sor annak érdekében, hogy a kedvezményezett hatékonyan intézhesse a beszerzést és elkerülhesse az esetleges likviditási problémákat. A kifizetések jóváhagyása tekintetében a Bizottság marad illetékes, különös tekintettel az arra vonatkozó jogosultságára, hogy csökkentse a kifizetéseket, amennyiben a kifizetések folyósításának feltételei nem teljesülnek (a mérföldkövek nem valósulnak meg, a leszállítandó anyagok nem készülnek el időben).
A támogatási megállapodásban meghatározandó kontrollstratégia kialakítására az Európai Fejlesztési Alap, valamint az elődprogramjai – az európai védelmi ipari fejlesztési program és a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedés – keretében szerzett szerény tapasztalatok alapján kerül sor, amelyek esetében egyszerűsített költségelszámolási módszereket alkalmazó vissza nem térítendő támogatásokat (egyösszegű átalány-hozzájárulásokat) alkalmaztak. A Bizottság különösen költségfüggetlen finanszírozást szándékozik igénybe venni, amely esetben a vissza nem térítendő támogatás összegét bizonyos feltételek teljesítése alapján (ideértve a költségek elszámolhatóságát is) előzetesen kell meghatározni, és olyan leszállítandó anyagok (jelentések) alapján kell folyósítani, amelyek igazolják, hogy a támogatási megállapodásban (a technikai mellékletekben) meghatározott várt eredmények megvalósulnak.
2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk
Az eszköz célja a legsürgősebb és legkritikusabb védelmi termékek beszerzése terén folytatott együttműködés támogatása. Így a legfontosabb felismert kockázatok a következők: határidőbeli kockázat: ütemtervvel kapcsolatos probléma, végrehajtási késedelmek; irányítási kockázat: a tagállamok és/vagy a nemzeti ipar közötti együttműködés hiánya, ami a nem hatékony végrehajtás késedelméhez vezet; pénzügyi kockázat: költséggazdálkodás, alacsony kockázatmegtartás (késedelmek) stb.; technikai kockázatok: konkrét fejlesztési kockázatok; műszaki problémák; alacsonyabb teljesítményszint. A Bizottság ezért az Európai Védelmi Alap végrehajtása során szerzett szakértelemre alapozva közvetlen irányítás keretében hajtaná végre az eszközt, egyetlen többéves munkaprogramot dolgozna ki és fogadna el, lerövidítené a vissza nem térítendő támogatás odaítéléséhez szükséges időt, és költségfüggetlen finanszírozást alkalmazna.
2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)
A program költségvetése közvetlen irányítás keretébe fog tartozni. A Bizottság vissza nem térítendő támogatások kezelésével kapcsolatos tapasztalatai alapján az eszköz Bizottság általi kontrolljának becsült összköltsége a kezelt kapcsolódó források mintegy 1 %-a.
A várható hibaarány(ok) tekintetében az a cél, hogy a hibaarány a 2 %-os küszöb alatt maradjon. A Bizottság úgy véli, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselők felügyelete mellett eljáró, egyértelmű szabályokat alkalmazó és eredményalapú eszközöket (azaz költségfüggetlen finanszírozást) megfelelően alkalmazó, képzett (lehetőség szerint a tagállamok védelmi minisztériumaiból toborzott, tapasztalt személyzettel) és megfelelő személyi feltételekkel létrehozott munkacsoportok közreműködésével megvalósuló, közvetlen irányítású program-végrehajtás a hibaarányt a 2 %-os lényegességi küszöb alatt tartja.
2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések
Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) rendelkezik hatáskörrel az e kezdeményezés alapján támogatott tevékenységekkel kapcsolatos vizsgálatok elvégzésére. Az e rendelet alapján kötött megállapodások, beleértve a nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodásokat is, rendelkeznek a Bizottság, vagy bármely, a Bizottság által felhatalmazott képviselő közreműködésével ellátott felügyeletről és pénzügyi ellenőrzésről, valamint az Európai Számvevőszék, az Európai Ügyészség (EPPO) vagy az OLAF által végzett ellenőrzésekről, amelyekre szükség esetén a helyszínen kerül sor. A Bizottság szükséges biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező tisztviselői helyszíni látogatásokat tehetnek.
3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA
3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai
·Meglévő költségvetési sorok (lásd a 3.2. szakaszban található táblázatot)
A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.
|
A többéves pénzügyi keret fejezete |
Költségvetési sor |
Kiadás
|
Hozzájárulás |
|||
|
Szám
|
diff./nem diff. 13 |
EFTA-országoktól 14 |
tagjelölt országoktól 15 |
harmadik országoktól |
a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében |
|
|
[XX.YY.YY.YY] |
diff./nem diff. |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
|
·Létrehozandó új költségvetési sorok
A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.
|
A többéves pénzügyi keret fejezete |
Költségvetési sor |
Kiadás
|
Hozzájárulás |
|||
|
Szám
|
diff./nem diff. |
EFTA-országoktól |
tagjelölt országoktól |
harmadik országoktól |
a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében |
|
|
5 |
13.0106 |
nem diff. |
IGEN |
NEM |
NEM |
NEM |
|
5 |
13.06 |
diff. |
IGEN |
NEM |
NEM |
NEM |
3.2.A javaslat finanszírozási forrásai
3.2.1.A javaslat keretében elkülönített előirányzatok finanszírozási forrása
|
Hozzájárulás a többéves pénzügyi keret mozgásteréből és speciális eszközeiből |
2021 |
2022 |
2023 |
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
Összesen |
|
Az 5. fejezet mozgásterei |
83,700 |
44,900 |
32,100 |
1 |
160,700 |
|||
|
A többéves pénzügyi keret speciális eszközei |
111,400 |
227,900 |
339,300 |
|||||
|
Összesen |
83,700 |
156,300 |
260,000 |
500,000 |
3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása
–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását
–☑ A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
A többéves pénzügyi keret
|
05 |
Biztonság és védelem – 13. klaszter – Védelem |
||||||||||||
|
2021 |
2022 |
2023 |
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
2027 után |
ÖSSZESEN |
||||||
|
13.0601 Operatív előirányzatok – védelmi termékekhez kapcsolódó tudományos kutatás, technológia és innováció |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1) |
|
83,700 |
156,300 |
260,000 |
|
|
|
|
500,000 |
|||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2) |
|
|
72,000 |
174,000 |
104,000 |
72,000 |
78,000 |
|
500,000 |
||||
|
13.016 – Támogatási kiadások |
Kötelezettségvállalási előirányzatok = kifizetési előirányzatok |
(3) |
|
|
p.m. |
p.m. |
|
|
|
0 |
||||
|
A program 5. fejezet szerinti keretösszegére fordítandó előirányzatok ÖSSZESEN |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=1+3 |
|
83,700 |
156,300 |
260,000 |
|
|
|
|
500,000 |
|||
|
Kifizetési előirányzatok |
=2+3 |
|
0 |
72,000 |
174,000 |
104,000 |
72,000 |
78,000 |
|
500,000 |
||||
|
|
7 |
„Igazgatási kiadások” |
Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet először a pénzügyi kimutatás mellékletébe (a belső szabályzat V. melléklete) kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
2021 |
2022 |
2023 |
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
2027 után |
ÖSSZESEN |
||
|
Humánerőforrás |
0,961 |
1,831 |
1,831 |
1,517 |
1,517 |
1,187 |
8,844 |
|||
|
Egyéb igazgatási kiadások |
0,047 |
0,279 |
0,279 |
0,067 |
0,057 |
0,057 |
0,786 |
|||
|
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN |
(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) |
1,008 |
2,110 |
2,110 |
1,584 |
1,574 |
1,244 |
9,630 |
||
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
2021 |
2022 |
2023 |
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
2027 után |
ÖSSZESEN |
||||||
|
A többéves pénzügyi keret
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
84,708 |
158,410 |
262,110 |
1,584 |
1,574 |
1,244 |
509,630 |
||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
1,008 |
74,110 |
176,110 |
105,584 |
73,574 |
79,244 |
0 |
509,630 |
||||||
3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása
–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.
–☑ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Évek |
2021 |
2022 |
2023 |
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
ÖSSZESEN |
||||||||||||||||||
|
A többéves pénzügyi keret
|
||||||||||||||||||||||||||
|
Humánerőforrás |
|
0,961 |
1,831 |
1,831 |
1,517 |
1,517 |
1,187 |
8,844 |
||||||||||||||||||
|
Egyéb igazgatási kiadások |
0,047 |
0,279 |
0,279 |
0,067 |
0,057 |
0,057 |
0,786 |
|||||||||||||||||||
|
A többéves pénzügyi keret
|
|
1,008 |
2,110 |
2,110 |
1,584 |
1,574 |
1,244 |
9,630 |
||||||||||||||||||
|
A többéves pénzügyi keret
|
||||||||||||||||||||||||||
|
Humánerőforrás |
||||||||||||||||||||||||||
|
Egyéb adminisztratív
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||
|
A többéves pénzügyi keret
|
||||||||||||||||||||||||||
|
ÖSSZESEN |
|
1,008 |
2,110 |
2,110 |
1,584 |
1,574 |
1,244 |
9,630 |
A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, a tevékenység irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. Az előirányzatok adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.
3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek
–◻ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.
–✓ A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:
A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni
|
Évek |
2021 |
2022 |
2023 |
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
|
|
• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) a DG DEFIS esetében |
||||||||
|
A központban és a bizottsági képviseleteken |
5 |
10 |
10 |
8 |
8 |
7 |
||
|
A küldöttségeknél |
||||||||
|
Kutatás |
||||||||
|
• Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve – AC, AL, END, INT és JED a DG DEFIS esetében 7. fejezet |
||||||||
|
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatokból finanszírozott személyzet |
– a központban |
2 |
3 |
3 |
3 |
3 |
1 |
|
|
– a küldöttségeknél |
||||||||
|
A programra szánt keretösszegből finanszírozott személyzet |
– a központban |
|||||||
|
– a küldöttségeknél |
||||||||
|
Kutatás |
||||||||
|
Egyéb (nevezze meg) |
||||||||
|
ÖSSZESEN |
7 |
13 |
13 |
11 |
11 |
8 |
||
A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, a tevékenység irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.
Az elvégzendő feladatok leírása:
|
Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak |
2022-ben 5 teljes munkaidős egyenérték (5 AD) szükséges az eszköz felfuttatásához és az első tevékenységek elindításához, 10 teljes munkaidős egyenérték (7 AD és 3 AST) szükséges a tevékenységek végrehajtásához, 2027-ben a számuk 7-re (5 AD és 2 AST) csökken a munkaprogram elfogadásának biztosítása, a projektvégrehajtás értékelésének, valamint operatív, pénzügyi és jogi nyomon követésének irányítása érdekében. |
|
Külső munkatársak |
2 teljes munkaidős egyenérték (2 SNE), számuk 3-ra (1 AC és 2 SNE) emelkedik, 2027-ben 1-re (1 AC) csökken a projektvégrehajtás operatív, pénzügyi és jogi nyomon követésének biztosítása érdekében. |
3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség
A javaslat/kezdeményezés
–◻ teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.
–☑ a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.
Az 5. fejezet mozgástere A részleteket lásd a 3.2. szakaszban.
–◻ a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.
Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési sorokat és a megfelelő összegeket.
3.2.6.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban
A javaslat/kezdeményezés
–☑ nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást
–◻ előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:
előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)
|
2023 |
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
Összesen |
|||
|
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN |
||||||||
3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás
–☑ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.
–◻ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:
a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást
a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást
kérjük, adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Bevételi költségvetési sor: |
Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok |
A javaslat/kezdeményezés hatása 16 |
||||||
|
N. év |
N+1. év |
N+2. év |
N+3. év |
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető. |
||||
|
… jogcímcsoport |
||||||||
A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.
[…]
Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).
[…]