EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2022.7.12.
COM(2022) 336 final
Ajánlás
A TANÁCS HATÁROZATA
a határokon átívelő adatáramlásra vonatkozó rendelkezéseknek az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodásba történő beillesztésére irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
2012. november 29-i határozatával a Tanács tárgyalási irányelveket hagyott jóvá a Bizottság számára a Japánnal kötendő szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalásokhoz, és a Bizottság ezek alapján lefolytatta a tárgyalásokat az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodásról (a továbbiakban: a megállapodás). A megállapodás 8. fejezete átfogó rendelkezéseket tartalmaz a szolgáltatások kereskedelmére, a beruházások liberalizálására és az elektronikus kereskedelemre vonatkozóan.
A tárgyalások lezárultakor az Európai Unió azonban még nem alakította ki közös álláspontját a határokon átívelő adatáramlásra és a személyes adatok védelmére vonatkozó, a kereskedelmi megállapodásokba foglalandó horizontális rendelkezésekkel kapcsolatban. Következésképpen a megállapodás nem tartalmaz érdemi szabályokat az Európai Unió és Japán közötti, határokon átívelő adatáramlásra vonatkozóan, hanem a 8.81. cikkében foglalt felülvizsgálati záradék szerint „[a] Felek [a] megállapodás hatálybalépését követő három éven belül felülvizsgálják a szabad adatáramlásra vonatkozó rendelkezések [...] megállapodásba történő beillesztésének szükségességét”.
2018. január 31-én az Európai Bizottság jóváhagyta a kereskedelmi tárgyalások során alkalmazandó, a határokon átívelő adatáramlásra és a személyes adatok védelmére vonatkozó horizontális rendelkezéseket 1 , amelyeket 2018 júliusában közzétettek. Ezekről a rendelkezésekről sikeres megállapodás született több kétoldalú tárgyalás során 2 , és azok javaslatként a WTO-n belül az elektronikus kereskedelemről jelenleg folyó tárgyalások részét is képezik. Az Európai Unió ezért most már bele tudja illeszteni a megállapodás elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos hatályos szabályaiba a határokon átívelő adatáramlásra vonatkozó 2018. júliusi rendelkezéseket.
Az Európai Unió és Japán képviselői között 2021-ben szakértői szinten folytatott tájékozódó megbeszéléseket követően a megállapodás 22.1. cikkével létrehozott vegyes bizottság a 2022. március 25-i ülésén megvizsgálta, hogy az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerség szempontjából előnyös lenne-e beilleszteni határokon átívelő adatáramlásra vonatkozó rendelkezéseket a megállapodásba. E vizsgálatra építve az Európai Unió és Japán képviselői a 28. EU–Japán csúcstalálkozón kötelezettséget vállaltak arra, hogy fontolóra veszik a rendelkezések megállapodásba illesztéséhez szükséges tárgyalások megkezdését.
Az Európai Unió és Japán között mély és dinamikus gazdasági kapcsolat áll fenn, és kölcsönös megfelelőségi megállapodásuk révén létrehozták a világ legnagyobb biztonságos személyesadat-továbbítási térségét. Japán az Európai Unió legközelebbi stratégiai partnere az indiai–csendes-óceáni térségben, és az Európai Unió második legnagyobb kereskedelmi partnere Ázsiában. Ezért helyénvaló – első alkalommal – egyetlen kérdésre irányuló kereskedelmi tárgyalásokat kezdeményezni a határokon átívelő adatáramlásra, valamint az adatvédelemre és a magánélet védelmére vonatkozó rendelkezéseknek a megállapodásba történő beillesztése érdekében.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
Azáltal, hogy az adatáramlás indokolatlan akadályainak kezelésére irányuló szabályok kialakítására törekszik, ugyanakkor megőrzi az Európai Unió szabályozási autonómiáját, különösen az adatvédelem és a magánélet védelme területén, a javaslat hozzájárul az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, 2021. február 18-i bizottsági közleményben 3 meghatározott célkitűzésekhez.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
Azáltal, hogy a határokon átívelő adatáramlásra, valamint a személyes adatok és a magánélet védelmére vonatkozó, a kereskedelmi megállapodásokba foglalandó rendelkezésekkel kapcsolatos egyeztetett javaslattal összhangban álló, a határokon átívelő adatáramlásra vonatkozó szabályokról szóló tárgyalások folytatását célozza Japánnal, a javaslat a kereskedelempolitika felülvizsgálatában, az európai adatstratégiában és az indiai–csendes-óceáni térségben folytatott együttműködésre vonatkozó uniós stratégiáról szóló bizottsági közös közleményben meghatározott bizottsági stratégiát követi.
A kereskedelempolitika felülvizsgálata során a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy „továbbra is foglalkozik majd az adatáramlás indokolatlan akadályainak kérdésével, miközben megőrzi szabályozási autonómiáját az adatvédelem és a magánélet védelme terén”. Az európai adatstratégia 4 értelmében: „Az EU a kétoldalú tárgyalások és a nemzetközi fórumok – többek között a Kereskedelmi Világszervezet – keretében továbbra is foglalkozni fog az adatáramlás ezen indokolatlan akadályaival, miközben az uniós jogszabályokkal teljes összhangban előmozdítja és védi az európai adatfeldolgozási szabályokat és standardokat.” Az adatáramlást az indiai–csendes-óceáni térségben folytatott együttműködésre vonatkozó uniós stratégiáról szóló közös bizottsági közlemény 5 is fontos elemként határozza meg.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
E javaslat jogalapjaként az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkének (3) és (4) bekezdésével együtt értelmezett 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdését kell feltüntetni.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkének (3) bekezdése értelmében a szubszidiaritás elve nem alkalmazandó a kizárólagos uniós hatáskör alá tartozó területekre.
•Arányosság
A Bizottság ajánlása összhangban van az arányosság elvével.
•A jogi aktus típusának megválasztása
A célkitűzés elérésére alkalmas egyetlen eszköz a nemzetközi megállapodás. Ezért felhatalmazást kell adni a tárgyalások megkezdésére egy nemzetközi megállapodás megkötése érdekében.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
Tárgytalan.
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
Tárgytalan.
•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
Nem releváns.
•Hatásvizsgálat
Nem releváns.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
Tárgytalan.
•Alapjogok
Az ajánlás összhangban van az uniós szerződésekkel és az Európai Unió Alapjogi Chartájával. A Bizottság a határokon átívelő adatáramlásra, valamint a személyes adatok és a magánélet védelmére vonatkozó, a kereskedelmi megállapodásokba foglalandó rendelkezésekkel kapcsolatos egyeztetett javaslat előterjesztésével az Unió szabályozási autonómiájának megőrzésére törekszik az adatvédelem és a magánélet védelme terén.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
Nem releváns.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
Tárgytalan.
•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)
Tárgytalan.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
Ez a javaslat felhatalmazza a Bizottságot, hogy az Unió nevében tárgyalásokat folytasson a határokon átívelő adatáramlásra vonatkozó rendelkezéseknek az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodásba történő beillesztéséről.
A javaslat melléklete tartalmazza a Bizottság által követendő tárgyalási irányelveket.
Ajánlás
A TANÁCS HATÁROZATA
a határokon átívelő adatáramlásra vonatkozó rendelkezéseknek az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodásba történő beillesztésére irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 218. cikke (3) és (4) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,
mivel:
(1)Az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) 8.81. cikke utasítja a Feleket, hogy vizsgálják felül a szabad adatáramlásra vonatkozó rendelkezések megállapodásba történő beillesztésének szükségességét.
(2)A megállapodás 22.1. cikkével létrehozott vegyes bizottság a március 25-i ülésén megvizsgálta, hogy az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerség szempontjából előnyös lenne-e beilleszteni határokon átívelő adatáramlásra vonatkozó rendelkezéseket a megállapodásba. E vizsgálatra építve az Európai Unió és Japán képviselői a 28. EU–Japán csúcstalálkozón kötelezettséget vállaltak arra, hogy fontolóra veszik a rendelkezések megállapodásba illesztéséhez szükséges tárgyalások megkezdését.
(3)Az Európai Unió és Japán között mély és dinamikus gazdasági kapcsolat áll fenn, és kölcsönös megfelelőségi megállapodásuk révén létrehozták a világ legnagyobb biztonságos személyesadat-továbbítási térségét. Japán az Európai Unió legközelebbi stratégiai partnere az indiai–csendes-óceáni térségben, és az Európai Unió második legnagyobb kereskedelmi partnere Ázsiában.
(4)Az Európai Unió a határokon átívelő adatáramlásra vonatkozó szabályokról tárgyal egyfelől számos harmadik országgal kétoldalú tárgyalás keretében, másfelől az elektronikus kereskedelemről a WTO-n belül jelenleg folyó tárgyalások részéként. Ezért helyénvaló felhatalmazni a Bizottságot arra, hogy tárgyalásokat kezdjen az adatáramlásra vonatkozó rendelkezéseknek a megállapodásba történő beillesztése érdekében, összhangban a kereskedelmi tárgyalások során alkalmazandó, a határokon átívelő adatáramlásra és a személyes adatok védelmére vonatkozó horizontális rendelkezésekkel 6 .
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Tanács felhatalmazza a Bizottságot, hogy az Unió nevében tárgyalásokat folytasson a határokon átívelő adatáramlásra vonatkozó rendelkezéseknek az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodásba történő beillesztéséről.
2. cikk
A határokon átívelő adatáramlásra vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatos, Japánnal folytatott tárgyalásokat illetően a Bizottságnak címzett tárgyalási irányelveket a határozat függeléke tartalmazza.
3. cikk
A tárgyalásokat a(z) [a különbizottság neve a Tanács által beszúrandó]-val/-vel konzultálva kell lefolytatni.
4. cikk
Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2022.7.12.
COM(2022) 336 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Ajánlás
A TANÁCS HATÁROZATA
a határokon átívelő adatáramlásra vonatkozó rendelkezéseknek az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodásba történő beillesztésére irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról
FÜGGELÉK
TÁRGYALÁSI IRÁNYELVEK A HATÁROKON ÁTÍVELŐ ADATÁRAMLÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEKNEK AZ EU–JAPÁN GAZDASÁGI PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSBA TÖRTÉNŐ BEILLESZTÉSÉRE VONATKOZÓAN
A rendelkezések jellege és hatálya
A tárgyalások tárgyát képező és az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodásba (a továbbiakban: a megállapodás) beillesztendő rendelkezések kizárólag az Európai Unió és Japán közötti, határokon átívelő adatáramlásokra vonatkoznak, összhangban a megállapodás 8.81. cikkével, amely utasítja a Feleket, hogy vizsgálják felül az ilyen rendelkezések megállapodásba történő beillesztésének szükségességét.
Az adatáramlásra vonatkozó rendelkezések javasolt tartalma
A kereskedelem egyre terjedő digitalizációjával és a nemzetközi adatáramlások határokon átnyúló kereskedelem és beruházások terén betöltött fontos szerepével összefüggésben az e tárgyalások során alkalmazott európai uniós megközelítésnek követnie kell az e területen a két- és többoldalú kereskedelmi és beruházási megállapodásokkal kapcsolatban követett megközelítést. Mindenekelőtt, a tárgyalásoknak határokon átívelő adatáramlásra vonatkozó, indokolatlan adatlokalizációs előírásokat kezelő szabályokat kell eredményezniük, de nem tehetik a tárgyalás tárgyává a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós szabályokat és azokat nem érinthetik, továbbá összhangban kell lenniük – különösen a személyes és a nem személyes adatok védelmére és a kiberbiztonságra vonatkozó – uniós jogi kerettel. A szabályok nem akadályozhatják meg az Európai Uniót és tagállamait abban, hogy szabályozzák a közérdeket szolgáló gazdasági tevékenységeket olyan legitim közpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében, mint például a közegészség, a szociális szolgáltatások, a közoktatás, a biztonság, a környezet, a közerkölcs, a szociális, illetve fogyasztóvédelem, valamint a magánélet és a személyes adatok védelme és előmozdítása, továbbá a kulturális sokszínűség előmozdítása és védelme.