Háttér

Amint azt a Bizottság a 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégiájában 1 megállapította, a közlekedéssel kapcsolatos intézkedések határozottan támogathatják a zöld átállást azáltal, hogy jelentősen csökkentik az üvegházhatásúgáz-kibocsátást és javítják a levegő minőségét, miközben elősegítik a termelékenység növekedését és megerősítik az ipari ökoszisztémák rezilienciáját. Ezzel összefüggésben a Bizottság hangsúlyozta a fenntarthatóbb és intelligensebb mobilitásra való átállást támogató tömegközlekedésbe és infrastruktúrába történő beruházás fontosságát, beleértve a zökkenőmentes és hatékony európai multimodális hálózatokat, valamint a transzeurópai közlekedési hálózat személy- és áruszállítási hálózatainak korszerűsítését.

A jól működő vasúti, belvízi és multimodális szállítási rendszer kulcsfontosságú az egész Európára kiterjedő konnektivitás biztosításához, az egységes európai vasúti térség létrehozásához, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdításához az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 170. és 174. cikkével összhangban, az uniós éghajlat-politikai célok eléréséhez (az európai zöld megállapodás 2 ), valamint az uniós ipar és értékláncai rezilienciájának támogatásához (a frissített új iparstratégia 3 ), beleértve a digitális transzformáció és a digitalizáció célkitűzéseinek támogatását is (az európai digitális stratégia 4 ). 2020. december 9-én a Bizottság közleményt fogadott el a fenntartható és intelligens mobilitási stratégiájáról (a Bizottság fenntartható és intelligens mobilitási stratégiája) 5 , amelyben a vasúti és belvízi közlekedés, valamint a multimodális szállítás megerősítése az európai közlekedés zöld és digitális átalakulásának alapvető eleme, amely utóbbi viszont kulcsfontosságú az Unió klímasemlegességi céljának 2050-ig történő eléréséhez.

E célkitűzések csak úgy érhetők el, ha a tagállamok jelentős beruházásokat valósítsanak meg. A tagállamok által az alacsony kibocsátású közlekedési módok támogatása céljából mérlegelhető beruházások köre az új vagy meglévő flottába történő beruházásoktól a vasúti infrastruktúrába, átrakó terminálokba és karbantartó műhelyekbe történő beruházásokig terjed, többek között azzal a céllal, hogy ösztönözze a kibocsátásmentes flotta, valamint a közlekedési módok és ágazatok közötti interoperabilitást lehetővé tevő digitális megoldások iránti keresletet. Ehhez olyan állami támogatási szabályokra van szükség, amelyek lehetővé teszik az olyan beruházásokat, ahol szükség van ilyen állami támogatásra, miközben megőrzik és fokozzák a versenyt a vasúti, a belvízi és a multimodális szállításban.

Az EUMSZ 93. cikke értelmében „a Szerződésekkel összeegyeztethetők azok a támogatások, amelyek megfelelnek a közlekedés összehangolására irányuló igényeknek, vagy amelyek a közszolgáltatás fogalmában benne rejlő bizonyos kötelezettségek terheinek megtérítését szolgálják”. Az EUMSZ 93. cikke a „VI. CÍM – KÖZLEKEDÉS” alá tartozik, amelynek rendelkezéseit – az EUMSZ 100. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint – kizárólag a vasúti, közúti és belvízi közlekedésre kell alkalmazni. A jelenlegi javaslat a vasúti és belvízi közlekedésre terjed ki, beleértve a multimodális közlekedést 6 is.

A vasúti vállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokról szóló 2008. évi közösségi iránymutatás 7 (a továbbiakban: vasúti iránymutatás) célja a vasúti szállítási ágazatban működő vállalkozásoknak nyújtott támogatások Szerződéssel való összeegyeztethetőségére vonatkozó bizottsági gyakorlat egységes szerkezetbe foglalása és naprakésszé tétele az ágazati jogi keret fejlődésének megfelelően, különösen a piac verseny előtti fokozatos megnyitása kapcsán. Az állami támogatási szabályok, köztük a vasúti iránymutatás 2020-ban elvégzett célravezetőségi vizsgálata 8 megerősítette, hogy a 2008 óta bekövetkezett jelentős szabályozási és piaci fejleményekre tekintettel felül kell vizsgálni a vasútra, a belvízi hajózásra és az intermodális szállításra alkalmazandó állami támogatási szabályokat 9 . Erre tekintettel a Bizottság nemcsak a vasúti iránymutatások felülvizsgálatát mérlegeli, hanem olyan egyedi csoportmentességi szabályok elfogadását is, amelyek segítik a vasúti, belvízi és multimodális szállítást (mind a személyszállítási, mind az árufuvarozási szolgáltatásokat) a zöld és digitális átállás elősegítésében.

A Bizottság különösen arra törekszik, hogy növelje a jogbiztonságot és csökkentse az adminisztratív terheket bizonyos olyan nemzeti támogatási intézkedésekkel kapcsolatban, amelyek támogatják a teher- és személyszállításnak a közúti szállításról a kevésbé szennyező közlekedési módokra és megoldásokra történő modális váltását, amelyeket a Bizottság kiterjedt döntéshozatali gyakorlata alapján úgy alakítottak ki, hogy biztosítsák a verseny torzulásának korlátozását. A csoportmentességi rendeletek növelik a jogbiztonságot a tagállamok és a támogatás kedvezményezettjei számára az intézkedések kialakításának módját illetően. Ugyanakkor egyszerűsítik az eljárásokat azáltal, hogy bizonyos intézkedéseket mentesítenek az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti azon kötelezettség alól, hogy az állami támogatásokat azok végrehajtása előtt be kell jelenteni a Bizottságnak, amennyiben a Bizottság határozathozatali gyakorlata alapján meg lehet határozni olyan előzetes összeegyeztethetőségi feltételeket, amelyek biztosítják a potenciális versenytorzulások korlátozását.

A Bizottság jelentős tapasztalatra tett szert a vasúti iránymutatások 6.3. szakaszának hatálya alá tartozó, a közlekedés összehangolásához nyújtott támogatások, valamint a kizárólag közúti szállításnál kevésbé szennyező és fenntarthatóbb közlekedési módok és megoldások támogatása terén, beleértve az intermodális szállítást 10 és a belvízi szállítás támogatását is. A Bizottság tapasztalata szerint a közlekedés összehangolásához nyújtott támogatások alapvető fontosságúak a modális váltáshoz, és bizonyos feltételek mellett nem járnak a verseny jelentős torzulásával. Emellett a tagállamok széles körben kérték a közlekedés összehangolásához nyújtott támogatások csoportmentességét. Ezért helyénvaló lehetővé tenni a Bizottság számára, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén csoportmentességben részesítse a tagállamok által az ilyen intézkedések előmozdításához nyújtott támogatásokat.

A csoportmentesség kiterjedne azon intézkedésekre, amelyek az EUMSZ 93. cikkének hatálya alá tartoznak, és támogatná a teher- és személyszállításnak a szennyezőbb közlekedési módokról (különösen a közúti közlekedésről) a kevésbé szennyező és fenntarthatóbb közlekedési módokra és megoldásokra való átállását, összhangban a Bizottság döntéshozatali gyakorlatával.

Ami a közszolgáltatás fogalmában benne rejlő bizonyos kötelezettségek terheinek megtérítését illeti, (amelyre jelenleg nem terjed ki a vasúti iránymutatás,) a Bizottság mérlegelheti annak lehetőségét is, hogy bizonyos feltételek mellett csoportmentességben részesítse a tagállamok által a vasúti, a belvízi és a multimodális szállítási ágazatban közszolgáltatási kötelezettségek terheinek megtérítését szolgáló támogatásokat, amennyiben az nem tartozik a 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 11 (az 1370/2007/EK rendelet) hatálya alá.

Különösen az árufuvarozás tekintetében a közszolgáltatási kötelezettségek megfelelő eszközt jelenthetnek a szolgáltatások előmozdítására azokon a területeken és szegmensekben, ahol egyébként az árufuvarozásra csak közúton kerülne sor.

Ez a javaslat nem terjed ki az 1370/2007/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében szabályozott személyszállítási közszolgáltatási kötelezettségek ellentételezésére nyújtott támogatásra. A rendelet mentesíti az előzetes bejelentési kötelezettség alól a személyszállítási közszolgáltatások működtetéséért vagy az általános szabályokban megállapított és az 1370/2007/EK rendelettel összhangban fizetett díjszabási kötelezettségek teljesítéséért járó közszolgáltatási ellentételezést.

A kezdeményezés által kezelni kívánt problémák

Egyedi szabályokra van szükség, amelyek lehetővé teszik az eljárások egyszerűsítését a vasúti, belvízi és multimodális szállításhoz nyújtott támogatásokkal kapcsolatban.

Az EUMSZ 108. cikkének (4) bekezdésében és 109. cikkében meghatározott, a Tanács és a Bizottság közötti hatáskörmegosztás értelmében a Tanács feladata meghatározni a támogatások azon csoportjait, amelyek mentesíthetők az állami támogatások bejelentése alól, és a Bizottság feladata, hogy elfogadja az ilyen mentességre vonatkozó részletes szabályokat megállapító rendeleteket.

A Bizottság csoportmentességi rendeletek útján mentesíti az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében megállapított bejelentési kötelezettség alól a Tanács által meghatározott támogatási intézkedéseket, lehetővé téve ezáltal a tagállamok számára, hogy azokat a Bizottság előzetes jóváhagyása nélkül közvetlenül végrehajtsák.

Az EUMSZ 107. és 108. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1588 tanácsi rendelet (a továbbiakban: a 2015. évi felhatalmazó rendelet) 12 meghatároz bizonyos számú olyan támogatási kategóriát, amelyeket a Bizottság mentesíthet az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség alól. A 2015. évi felhatalmazó rendelet azonban csak az EUMSZ 107. cikkének (2) vagy (3) bekezdése alapján a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánított állami támogatási intézkedésekre terjed ki, ám nem terjed ki azokra a támogatási intézkedésekre, amelyek összeegyeztethetőségét az EUMSZ 93. cikke alapján értékelik.

A Bizottság ezért úgy véli, hogy az eljárások egyszerűsítése érdekében ezt a hiányosságot pótolni kell azon tagállamok érdekében, amelyek állami támogatási intézkedéseket vezetnek be a vasúti, belvízi és multimodális szállításra vonatkozóan.

Mivel a vasúti, belvízi és multimodális szállításhoz nyújtott állami támogatások az EUMSZ 93. cikkének hatálya alá tartoznak, amely az EUMSZ 107. cikkének (2) és (3) bekezdéséhez képest lex specialis, a vasúti, belvízi és multimodális szállításra vonatkozó külön tanácsi felhatalmazó rendelet teljes mértékben indokoltnak tűnik („szállítási felhatalmazó rendelet”). Az EUMSZ 93. cikke ezenfelül az EUMSZ 3. részének közlekedésre vonatkozó VI. címe alá tartozik és előírja, hogy a Szerződésekkel összeegyeztethetők azok a támogatások, amelyek megfelelnek a közlekedés összehangolására irányuló igényeknek, vagy amelyek a közszolgáltatás fogalmában benne rejlő bizonyos kötelezettségek terheinek megtérítését szolgálják. Ennek megfelelően az állami támogatás belső piaccal való, az EUMSZ 93. cikke szerinti összeegyeztethetősége annak ellenőrzésétől függ, hogy a támogatás eléri-e ezeket a célokat. A Bizottság csoportmentességi rendelete meghatározná az ehhez szükséges kritériumokat.

E javaslat célja a vasúti, belvízi és multimodális szállításra vonatkozó állami támogatási szabályok összehangolása a Bizottság fenntartható és intelligens mobilitási stratégiájával. A szállítási felhatalmazó rendelet értelmében a Bizottság csoportmentességi rendeleteket fogadhat el a verseny és a kereskedelem torzulásának korlátozott kockázatával járó, az EUMSZ 93. cikke szerinti támogatásokra vonatkozóan. Ez a javaslat lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy csoportmentességi rendeleteket fogadjon el, mivel elegendő tapasztalatot szerzett az egyértelmű összeegyeztethetőségi kritériumok meghatározásához, ugyanakkor biztosítsa, hogy a versenyre és a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás korlátozott legyen.

A szállítási felhatalmazásról szóló rendeletnek önmagában nem lesz közvetlen hatása, hanem jogalapként szolgál a lehetséges csoportmentességi rendeletek elfogadásához. A Bizottság a szállítási felhatalmazó rendelet alapján hatásvizsgálat keretében értékelni fogja az ilyen csoportmentességi rendeletekre vonatkozó különböző szakpolitikai lehetőségeket és azok hatásait.

Ez a javaslat hozzájárul az Unió átfogó célkitűzéseihez, különösen egyrészről az állami támogatási szabályok érvényesítéséhez és egyszerűsítéséhez, másrészről pedig az európai zöld megállapodás végrehajtásához.

Ami az állami támogatási szabályok érvényesítéséhez fűződő érdeket illeti, amint azt a Bizottság az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítéséről szóló, 2012. május 8-i közleményében 13 megállapította, az ellenőrzéseknek a belső piacra legnagyobb hatást gyakorló ügyekre kell összpontosulniuk. Ez egyrészt a nagy összegű és potenciálisan torzító hatású támogatások szigorúbb ellenőrzését, másrészt a kereskedelemre és a versenyre csak korlátozott hatást gyakorló ügyek egyszerűsített elemzését vonja maga után. Ez utóbbi úgy érhető el, hogy az említett támogatási kategóriákat csoportmentességben részesítik a bejelentési kötelezettség alól.

Az állami támogatási szabályok egyszerűsítésének érdekében mind a személy-, mind az áruszállítási piac szegmensében következetes megközelítésre van szükség a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének ellentételezése formájában nyújtott támogatásokra alkalmazandó eljárásokban. Az 1370/2007 rendelet 9. cikkének (1) bekezdése már rendelkezik a közszolgáltatási ellentételezésre vonatkozó előzetes bejelentési kötelezettség alóli mentességről, összhangban a személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó állami támogatási szabályokkal. Az árufuvarozás esetében azonban jelenleg nem létezik a közszolgáltatási ellentételezésre vonatkozó hasonló csoportmentesség. Ezért az EUMSZ 93. cikkében említett vasúti, belvízi vagy intermodális árufuvarozással kapcsolatos, a közszolgáltatás fogalmában benne rejlő bizonyos kötelezettségek terheinek megtérítését szolgáló támogatást a szállítási felhatalmazó rendelet hatálya alá kell vonni.

Ami az európai zöld megállapodáshoz való hozzájárulását illeti, ez a javaslat elő fogja segíteni a zöld, hatékony és összekapcsolt multimodális közlekedési rendszer előmozdítását, ami szükséges lépés az Unió 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességi célkitűzése felé. E tekintetben egyértelmű kapcsolat van e javaslat és a vasúti iránymutatások tervezett felülvizsgálata között, mivel mindkettő célja, hogy megkönnyítse a forgalom közútról vasútra, belvízi hajózásra és fenntarthatóbb multimodális szállítási megoldásokra való modális váltásának állami finanszírozását, és végső soron támogassa az európai közlekedés zöld és digitális átalakulását, miközben biztosítja, hogy a verseny torzulása korlátozott maradjon. A javasolt szállítási felhatalmazó rendelet mentesítené a bejelentési kötelezettség alól az EUMSZ 93. cikkének hatálya alá tartozó azon intézkedéseket, amelyek esetében egyértelmű összeegyeztethetőségi feltételeket lehet meghatározni.

E javaslat jogalapja az EUMSZ 109. cikke, amelynek értelmében a Tanács megfelelő rendeleteket alkothat, és meghatározhatja különösen az EUMSZ 108. cikke (3) bekezdésének alkalmazási feltételeit, valamint azokat a támogatási kategóriákat, amelyek ez alól az eljárás alól mentességet kaphatnak.

A Tanács arra vonatkozó hatásköre, hogy az EUMSZ 109. cikke 14 értelmében megfelelő rendeleteket alkosson a csoportmentesség alá vonható támogatási kategóriák meghatározása érdekében, az EUMSZ 93. cikkének hatálya alá tartozó valamennyi állami támogatási intézkedésre vonatkozik, beleértve a vasúti, a belvízi és a multimodális szállítást is.

A javaslat az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az EUMSZ 3. cikke értelmében („Az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a következő területeken: [...] b) a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása”). Ezért a szubszidiaritás elve nem alkalmazható.

A javaslat nem lépi túl a kitűzött cél eléréséhez szükséges mértéket, azaz lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy csoportmentességben részesítse a közlekedés összehangolásához nyújtott támogatásokat és a közszolgáltatás fogalmában benne rejlő bizonyos kötelezettségek terheinek megtérítését szolgáló támogatást, feltéve, hogy bizonyos feltételek teljesülnek. A javaslat tehát megfelel az arányosság elvének.

A javasolt jogi aktus a tanácsi rendelet.

Az EUMSZ 109. cikke értelmében a rendelet az egyetlen olyan jogi eszköz, amely a Tanács rendelkezésére áll az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése alkalmazási feltételeinek, valamint az ezen eljárás alól mentesített támogatási kategóriáknak a meghatározására.

A vasúti iránymutatások célravezetőségi vizsgálatának következtetése az, hogy ezeket az iránymutatásokat teljes körűen felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy összhangba kerüljenek a piaci és szabályozási fejleményekkel, valamint a zöld megállapodás menetrendjében meghatározott új átfogó prioritásokkal. A célravezetőségi vizsgálat többek között rámutatott a csoportmentesség helyénvalóságára, különösen a közlekedés összehangolására nyújtott olyan támogatások esetében, amelyeket a Bizottság az elmúlt évtizedben kifogást nem tartalmazó határozatokkal 15 hagyott jóvá, hivatalos vizsgálati eljárás lefolytatása nélkül. Konkrétabban, a vasúti iránymutatásnak a közlekedés összehangolásához nyújtott támogatásra vonatkozó 6.3. szakaszának értékelése azt mutatta, hogy minden ügyben kifogást nem tartalmazó határozatok születtek, általában a bejelentéstől számított korlátozott időn belül 16 .

A vasúti iránymutatás célravezetőségi vizsgálata a Bizottság által a vasúti iránymutatás és/vagy az EUMSZ 93. cikke alapján jóváhagyott állami támogatási határozatok átfogó felülvizsgálatára, valamint a tagállamoktól és az érdekelt felektől a nyilvános konzultáció során kapott visszajelzésekre épült. Az európai zöld megállapodás és a fenntarthatóbb szállítási módokra – például a vasútra, a belvízi hajózásra és a multimodális szállításra – való modális váltás egyre nagyobb jelentősége miatt még sürgetőbb a szállítási felhatalmazó rendelet szükségessége a kibocsátáscsökkentési cél 2050-ig történő elérése érdekében.

E javaslat nem igényel konzultációt az érintett felekkel.

A javasolt szállítási felhatalmazó rendelet önmagában nem gyakorol közvetlen hatást az érdekelt felekre, mivel csupán jogalapot biztosít a Bizottság számára a csoportmentességi rendeletek elfogadásához. Tekintettel e javaslat technikai jellegére, amely csupán előkészíti a jövőbeli csoportmentességi rendeletek elfogadását, nem kerül sor nyilvános konzultációra. A Bizottság azonban 2021. október 1-jén közzétett egy ütemtervet, amely kifejezetten az e javaslat kidolgozására irányuló kezdeményezésre vonatkozik. Az érdekelt feleknek négy hét állt rendelkezésükre, hogy visszajelzést adjanak az ütemtervről 17 .

Nyilvános konzultációra kerül majd sor a vasúti iránymutatás felülvizsgálatáról, amely magában foglalja a közlekedés összehangolásához nyújtott állami támogatásra vonatkozó szabályok csoportmentességi rendelet révén történő egyszerűsítésére irányuló projektet is. Külön nyilvános konzultációra kerül sor a jövőbeli bizottsági csoportmentességi rendeletekről is.

Ezt a javaslatot nem szükséges hatásvizsgálattal alátámasztani. E javaslat célja, hogy a Tanács szállítási felhatalmazó rendeletet fogadjon el, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy csoportmentességi rendeleteket fogadjon el a vasúti, belvízi és multimodális szállításhoz nyújtott, a kereskedelem és a verseny torzulásának korlátozott kockázatával járó támogatásra vonatkozóan. Ez a javaslat nem vonja maga után a tervezett szállítási felhatalmazó rendelet hatálya alá tartozó támogatási kategóriák azonnali csoportmentességét, hanem lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy egy későbbi szakaszban csoportmentességi rendeleteket fogadjon el.

A jövőbeli bizottsági csoportmentességi rendeletek tartalmát hatásvizsgálat fogja alátámasztani.

E javaslat célja többek között a közlekedés összehangolásához nyújtott állami támogatásra, valamint a vasúti, a belvízi és a multimodális szállítási ágazatban a közszolgáltatás fogalmában benne rejlő bizonyos kötelezettségek terheinek megtérítéséhez nyújtott állami támogatásra vonatkozó meglévő szabályok egyszerűsítése, valamint az állami támogatásokra vonatkozó bejelentések számának és a kapcsolódó szabályozási költségeknek a csökkentése.

A javasolt szállítási felhatalmazó rendelet lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy csoportmentességi rendeleteket fogadjon el a vasúti, belvízi és multimodális szállítás támogatására vonatkozóan. Az ilyen csoportmentességi rendeletek elfogadása előnyökkel jár az Unió egésze számára. Először is elő fogja mozdítani az európai közlekedés alapvető zöld és digitális átalakulását, összhangban az európai zöld megállapodásban meghatározott szakpolitikai célkitűzésekkel. Másodszor, érzékelhetően csökkenteni fogja az alacsony kibocsátású közlekedési módokba történő beruházásoknak, valamint a közúti fuvarozásnál kevésbé szennyező meglévő közlekedési módok és megoldások konszolidációjának/kiterjesztésének az adminisztratív terheit és költségeit. Harmadszor, egyszerűsíti a közszolgáltatás fogalmában benne rejlő bizonyos kötelezettségek terheinek megtérítését szolgáló támogatások engedélyezését, és támogatja a tisztább közlekedési módokat és megoldásokat azokon a területeken és szegmensekben, ahol a fuvarozás egyébként csak közúton valósulna meg.

E javaslat nem érinti az alapjogok védelmét.

A javaslatnak nincsenek az uniós költségvetést érintő negatív vonzatai.

A javasolt szállítási felhatalmazó rendelet a hatálybalépését követően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó lesz valamennyi tagállamban.

A javasolt szállítási felhatalmazó rendelet 6. cikke értelmében a Bizottság ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a szállítási felhatalmazó rendelet alkalmazásáról. Ezenkívül a javasolt szállítási felhatalmazó rendelet 5. cikkében említett Állami Támogatások Tanácsadó Bizottsága számára megfontolás céljából előzetes jelentéstervezetet nyújtanak be. A javasolt szállítási felhatalmazó rendelet 5. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság akkor is konzultál az említett bizottsággal, ha csoportmentességi rendeletet kíván elfogadni, és mielőtt ilyen rendeletet fogad el.

A javasolt szállítási felhatalmazó rendelet 1. cikkének (1) bekezdése két olyan támogatási kategóriát határoz meg, amelyek az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése értelmében mentesülnek a bejelentési kötelezettség alól: i. a közlekedés összehangolásához nyújtott támogatás; és ii. a közszolgáltatás fogalmában benne rejlő bizonyos kötelezettségek terheinek megtérítését szolgáló támogatás. E kategóriák az EUMSZ 93. cikkének hatályát tükrözik. A javasolt szállítási felhatalmazó rendelet hatálya azonban nem terjed ki a személyszállítási közszolgáltatások nyújtásáért vagy az 1370/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó általános szabályokban megállapított díjszabási kötelezettségeknek való megfelelésért nyújtott közszolgáltatási ellentételezésre.

A javasolt szállítási felhatalmazó rendelet 1. cikkének (2) bekezdése meghatározza azokat az elemeket, amelyeket a Bizottság későbbi rendeleteiben az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alóli csoportmentesség érdekében meg fog határozni a fenti támogatási kategóriák tekintetében. Ezek a kategóriák megegyeznek a 2015. évi felhatalmazó rendeletben meghatározottakkal.

A javasolt szállítási felhatalmazó rendelet 1. cikkének (3) bekezdése meghatározza azokat a feltételeket, amelyeket a Bizottság a későbbi csoportmentességi rendeleteiben meghatározhat annak érdekében, hogy biztosítsa az e javaslat hatálya alá tartozó támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségét. Az 1. cikk (3) bekezdésének b) pontja lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy bizonyos ágazatokat kizárjon a csoportmentességi rendeletek hatálya alól. Ez a rendelkezés figyelembe veszi, hogy ez a javaslat lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy csoportmentességi rendeleteket fogadjon el, mivel elegendő tapasztalattal rendelkezik az egyértelmű összeegyeztethetőségi kritériumok meghatározásához, ugyanakkor biztosítsa, hogy a versenyre és a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás korlátozott legyen.

Ami az átláthatóságot és a nyomon követést, a rendeletek érvényességi idejét és módosítását, az érdekelt felek meghallgatását, az Állami Támogatások Tanácsadó Bizottságot és a vele való konzultációt, valamint az értékelő jelentést illeti, a javasolt szállítási felhatalmazó rendelet 2–6. cikke tükrözi a 2015. évi felhatalmazó rendelet rendelkezéseit.