EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.5.11.

COM(2022) 209 final

2022/0155(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó szabályok megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2022) 209 final} - {SWD(2022) 209 final} - {SWD(2022) 210 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (UNCRC) és az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 1 24. cikkének (2) bekezdése rögzíti a gyermekek mindenek felett álló érdekének és jólétének védelméhez és a gondoskodáshoz való jogot. 2021-ben az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága hangsúlyozta, hogy ezeket a jogokat a digitális környezetben is ugyanúgy kell védeni 2 . A gyermekek offline és online térben való védelme egyaránt az Unió egyik prioritása.

Gyermekkorban a gyermekeknek legalább egyötöde válik szexuális erőszak áldozatává 3 . Egy 2021-es nemzetközi tanulmány azt állapította meg, hogy a válaszadók több mint egyharmadát kérték már meg arra gyermekkorában, hogy az interneten keresztül tanúsítson kifejezetten szexuális magatartást, és több mint felük tapasztalta meg a gyermekek ellen elkövetett szexuális bántalmazás valamely formáját 4 . A fogyatékossággal élő gyermekek még inkább ki vannak téve a szexuális erőszak veszélyének: 18. életévük betöltése előtt az értelmi vagy fejlődési fogyatékossággal élő lányok 68 %-át és a fiúk 30 %-át fogják szexuálisan bántalmazni 5 . A gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok a gyermekek fizikai szexuális bántalmazásának eredményei. Az ilyen anyagok előállításának és terjesztésének megakadályozásához a bántalmazás felderítésre és bejelentésére van szükség, ami létfontosságú eszköz az áldozatok azonosításához és megsegítéséhez. A világjárvány lényegesen nagyobb mértékben tette ki a gyermekeket a nem kívánt online megkereséseknek, többek között a gyermekek szexuális bántalmazását célzó kapcsolatfelvételnek. Annak ellenére, hogy a gyermekek szexuális bántalmazásáról szóló, 2011-ben elfogadott irányelv 6 Unió-szerte büntetendővé teszi a gyermekek szexuális bántalmazását és kizsákmányolását, valamint a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat, egyértelmű, hogy az EU továbbra sem tudja megvédeni a gyermekeket attól, hogy a gyermekek szexuális bántalmazásának áldozatává váljanak, és hogy az online dimenzió e tekintetben különös kihívást jelent.

Ezért az Európai Bizottság 2020. július 24-én elfogadta a gyermekek szexuális bántalmazása elleni hatékonyabb küzdelmet célzó uniós stratégiát 7 , amely átfogó választ ad a gyermekek online és offline szexuális bántalmazásának növekvő veszélyére, a megelőzés, a nyomozás és az áldozatoknak nyújtott segítség javítása révén. A stratégia nyolc kezdeményezést tartalmaz, amelyek a gyermekek védelmét szolgáló szilárd jogi keret létrehozására, valamint a gyermekek védelmében és támogatásában részt vevő számos szereplő közötti összehangolt megközelítés elősegítésére irányulnak. E kezdeményezések célja, hogy azonosítsák a jogszabályi hiányosságokat, és biztosítsák, hogy az uniós jogszabályok lehetővé tegyék a hatékony reagálást, megerősítsék a nemzeti és uniós szintű bűnüldözési erőfeszítéseket, lehetővé tegyék az uniós országok számára, hogy a megelőzés révén jobban védjék a gyermekeket, megerősítsék az ipari szereplők arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a szolgáltatásaik igénybevétele során biztosítsák a gyermekek védelmét, valamint globális szinten javítsák a gyermekek védelmét a több érdekelt felet összefogó együttműködés révén. Ezt a célzott stratégiát más, kiegészítő erőfeszítések is kísérik. 2021. március 24-én az Európai Bizottság elfogadta az átfogó uniós gyermekjogi stratégiát, amely megerősített intézkedéseket javasol a gyermekeknek az erőszak minden formájával, többek között az online bántalmazással szembeni védelme érdekében. Emellett felkéri a vállalatokat, hogy folytassák a jogellenes online tartalmak, többek között a gyermekek online szexuális bántalmazásának felderítésére, bejelentésére és eltávolítására irányuló erőfeszítéseiket. A digitális évtizedben érvényre juttatandó digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozatra irányuló javaslat 8 kötelezettségvállalást is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy minden gyermeket meg kell védeni az illegális online tartalmakkal, az interneten keresztüli kizsákmányolással, manipulációval és visszaélésekkel szemben, és meg kell akadályozni a digitális környezet bűncselekmények elkövetésére vagy elősegítésére való felhasználását 9 .  

Ebben az összefüggésben a tárhelyszolgáltatók vagy személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók (a továbbiakban: szolgáltatók) különösen fontos szerepet játszanak. Felelősségteljes és gondos magatartásuk elengedhetetlen a biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezethez, valamint a Chartában garantált alapvető jogok gyakorlásához. A gyermekek szexuális bántalmazásáról készült, az áldozatok által elszenvedett sérelmeket megörökítő képek és videók terjesztése a digitális világ fejlődésével drámai mértékben nőtt meg, örökíti meg, miközben az elkövetők a digitális szolgáltatások révén a gyermekekhez való hozzáférésnek és a gyermekek kizsákmányolásának új módjait is felfedezték.

Egyes szolgáltatók önkéntesen már használnak a gyermekek online szexuális bántalmazásának felderítését, bejelentését és eltávolítását szolgáló technológiákat saját szolgáltatásaikon. A szolgáltatók által hozott intézkedések azonban igen eltérőek: a bejelentések túlnyomó többsége csupán néhány szolgáltatótól származik, a szolgáltatók jelentős része pedig nem tesz lépéseket. Az uniós bűnüldöző hatóságokhoz a szolgáltatóktól érkező bejelentések minősége és relevanciája szintén jelentős eltéréseket mutat. Ugyanakkor az olyan szervezetek, mint például az Egyesült Államok eltűnt és kizsákmányolt gyermekekkel foglalkozó nemzeti központja (NCMEC), amelynek az amerikai szolgáltatók az Egyesült Államok joga értelmében kötelesek bejelenteni, ha az általuk nyújtott szolgáltatásokon keresztül gyermekek szexuális bántalmazásáról szereznek tudomást, 2020-ban több mint 21 millió bejelentést kapott, amelyek közül több mint 1 millió bejelentés uniós tagállamhoz kapcsolódott. A legfrissebb, 2021-re vonatkozó adatok további növekedést mutatnak, a bejelentések száma megközelíti a 30 milliót 10 .

Egyes szolgáltatók jelentős mértékű hozzájárulása ellenére az önkéntes fellépés nem bizonyult elegendőnek az online szolgáltatásokkal való, a gyermekek szexuális bántalmazása céljából történő visszaélések elleni fellépéshez. Ennek következtében több tagállam megkezdte a gyermekek online szexuális bántalmazása elleni küzdelemre vonatkozó nemzeti szabályok kidolgozását és elfogadását. Amint az e javaslatot kísérő hatásvizsgálati jelentés is mutatja, ennek eredményeként eltérő nemzeti követelmények alakultak ki, ami viszont a szolgáltatások digitális egységes piacának széttagoltságához vezet 11 . Ennek fényében a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály kiegészítése, a digitális egységes piac előtt álló akadályok felszámolása és elterjedésük megelőzése érdekében egységes uniós szabályokra van szükség a gyermekek online szexuális bántalmazásának felderítésére, bejelentésére és eltávolítására vonatkozóan 12 . A széttagoltság kockázatának e javaslat révén történő kezelése során figyelembe kell venni annak szükségességét, hogy a javaslat garantálja a gyermekek gondoskodáshoz, valamint jólétük, mentális egészségük és mindenek felett álló érdekük védelméhez való alapvető jogát, és támogassa a gyermekek súlyos szexuális bántalmazása bűncselekményének hatékony megelőzéséhez, kivizsgálásához és büntetéséhez fűződő általános közérdeket.

E kihívások kezelése érdekében, valamint a Tanács és az Európai Parlament felhívásaira válaszul e javaslat célja, hogy egyértelmű és harmonizált jogi keretet hozzon létre a gyermekek online szexuális bántalmazásának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozóan. Célja, hogy jogbiztonságot nyújtson a szolgáltatók számára a kockázatok értékelésével és csökkentésével, továbbá szükség esetén a Chartában rögzített alapvető jogokkal és az uniós jog általános elveivel összhangban a szolgáltatásaikkal való, ilyen jellegű visszaélések felderítésével, bejelentésével és megszüntetésével kapcsolatos felelősségük tekintetében. A gyermekek szexuális bántalmazásának online formája elleni küzdelemben minden oldalon fontos jogok és érdekek forognak kockán. Ezért különösen fontos méltányos egyensúlyt teremteni egyfelől a szexuális bántalmazás gyermekáldozatainak védelmét szolgáló intézkedések és alapvető jogaik – ezáltal pedig a fontos általános társadalmi érdekű célok elérése –, másfelől a többi felhasználó és a szolgáltatók alapvető jogai között.

Ez a javaslat ezért olyan célzott intézkedéseket határoz meg, amelyek arányosak azzal a kockázattal, amely egy adott szolgáltatással a gyermekek online szexuális bántalmazása céljából történő visszaélésével jár, és amelyekre szigorú feltételek és biztosítékok vonatkoznak. Célja továbbá annak biztosítása, hogy a szolgáltatók teljesíthessék kötelezettségeiket, oly módon, hogy a javaslat létrehoz egy, a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésével és az ellene folytatott közdelemmel foglalkozó európai központot (a továbbiakban: uniós központ), amely elősegíti és támogatja e rendelet végrehajtását, és ezáltal hozzájárul a belső piac előtt álló akadályok felszámolásához, különösen a szolgáltatók e rendelet szerinti, a gyermekek online szexuális bántalmazásának felderítésére, bejelentésére és a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok eltávolítására vonatkozó kötelezettségeivel kapcsolatban. Az uniós központ mindenekelőtt adatbázisokat hoz létre, tart fenn és működtet a gyermekek online szexuális bántalmazásának mutatóiról, amelyeket a szolgáltatóknak a felderítési kötelezettségeik teljesítéséhez kell használniuk. Ezért ezeknek az adatbázisoknak még a rendelet alkalmazásának megkezdése előtt készen kell állniuk. Ennek biztosításához a Bizottság már korábban pénzügyi forrásokat bocsátott a tagállamok rendelkezésére, hogy ezzel támogassa az említett adatbázisok előkészítését. Az uniós központnak bizonyos kiegészítő feladatokat is el kell látnia, például segítenie kell az illetékes nemzeti hatóságokat az e rendelet szerinti feladataik ellátásában, és támogatást kell nyújtania az áldozatoknak a szolgáltatók kötelezettségeivel kapcsolatban. Központi pozícióját arra is fel kell használnia, hogy megkönnyítse az együttműködést, valamint az információk és a szakértelem cseréjét, többek között a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal és a megelőzés céljából. A megelőzés a gyermekek szexuális bántalmazása elleni küzdelemre irányuló bizottsági törekvések egyik legfontosabb eleme.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Ez a javaslat eleget tesz a gyermekek szexuális bántalmazása elleni hatékonyabb küzdelmet célzó uniós stratégiában tett kötelezettségvállalásoknak, nevezetesen a gyermekek online szexuális bántalmazása elleni hatékony küzdelmet célzó jogszabályra irányuló javaslattételre vonatkozóan, többek között azáltal, hogy előírja a szolgáltatók számára a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert anyagok felderítését, valamint a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre szolgáló európai központ létrehozására irányuló munkát. Az e területtel összefüggő jelenlegi uniós jogi keret a gyermekek szexuális bántalmazására vonatkozó uniós jogszabályokból, például a gyermekek szexuális bántalmazásáról szóló irányelvből és a gyermekek online szexuális bántalmazása elleni küzdelemről szóló, 2024. augusztus 3-ig alkalmazandó (EU) 2021/1232 rendeletből 13 (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) áll.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az e területen hozott intézkedések támogatásának jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikke. A cikk a belső piac működését biztosító intézkedések megállapításáról rendelkezik. A 114. cikk a megfelelő jogalap egy olyan rendelet esetében, amelynek célja a digitális egységes piacon a releváns online szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra vonatkozó követelmények harmonizálása. A fent említettek szerint a szolgáltatások digitális egységes piaca előtt álló akadályok az után kezdtek megjelenni, hogy egyes tagállamok a gyermekek online szexuális bántalmazásának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre eltérő nemzeti szabályokat vezettek be.

A javasolt rendelet célja, hogy megszüntesse ezeket a meglévő eltéréseket, és megelőzze az ilyen nemzeti szabályok továbbfejlesztéséből eredő jövőbeli akadályok kialakulását. Tekintettel az online szolgáltatások nyújtásának eredendően határokon átnyúló jellegére, az uniós fellépés hiánya, amely teret hagyna a nemzeti szempontok mentén széttagolt szabályozási keretnek, megterhelő lenne a szolgáltatók számára az eltérő nemzeti szabályoknak való megfelelés miatt, és EU-szerte egyenlőtlen feltételeket, továbbá esetleges joghézagokat teremtene számukra.

•Szubszidiaritás

A szubszidiaritás elve értelmében uniós szintű intézkedés csak akkor hozható, ha a kitűzött célokat a tagállamok önmagukban nem tudják megvalósítani, az Unió szintjén azonban jobban megvalósíthatók.

A tagállamok egyedül nem tudják megvalósítani azt a célt, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak a szolgáltatók számára a digitális egységes piacon, miközben a gyermekek online szexuális bántalmazásának megelőzését és az ellene folytatott küzdelmet célzó intézkedéseket hoznak. Mint már említettük, a tagállamok a gyermekek online szexuális bántalmazása elleni küzdelem érdekében elkezdtek követelményeket támasztani a szolgáltatókkal szemben. Még azok a tagállamok is, amelyek még nem vezettek be ilyen követelményeket, egyre inkább fontolgatják az erre irányuló nemzeti intézkedések elfogadását. Az érintett szolgáltatók azonban jellemzően határokon átnyúlóan működnek, gyakran uniós szinten, vagy így kívánnak működni. Ennek megfelelően a gyermekek online szexuális bántalmazásának kezelése érdekében az ilyen piaci szereplőkkel szemben előírt nemzeti követelmények fokozzák a digitális egységes piac széttagoltságát, és jelentős megfelelési költségekkel járnak a szolgáltatók számára, miközben az érintett szolgáltatások határokon átnyúló jellege miatt nem kellően hatékonyak.

Csak uniós szintű fellépéssel érhető el az érintett szolgáltatások digitális egységes piaca útjában álló akadályok felszámolására, a szolgáltatók jogbiztonságának fokozására és a megfelelési költségek csökkentésére, ugyanakkor annak biztosítására irányuló cél, hogy a gyermekek online szexuális bántalmazása elleni küzdelem érdekében a piaci szereplők számára előírt követelmények hatékonnyá váljanak amiatt, hogy az egész EU-n belül határokon átnyúló módon, egységesen alkalmazandók. Ezért a javasolt rendelet célkitűzéseinek eléréséhez uniós fellépésre van szükség, amely jelentős hozzáadott értéket képvisel a nemzeti fellépéshez képest.

•Arányosság

E javaslat célja, hogy felszámolja a digitális egységes piacon belül a releváns szolgáltatások nyújtása útjában álló meglévő akadályokat, és megelőzze további akadályok kialakulását, miközben lehetővé teszi a gyermekek online szexuális bántalmazása elleni hatékony küzdelmet, valamennyi érintett fél uniós jog szerinti alapvető jogainak teljes körű tiszteletben tartása mellett. E célkitűzés elérése érdekében a javaslat célirányos és egységes kockázatértékelési és -csökkentési kötelezettségeket vezet be, amelyeket szükség esetén a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló tartalmak felderítésére, bejelentésére és eltávolítására vonatkozó határozatok egészítenek ki. Ezek a kötelezettségek a digitális egységes piacon szolgáltatásokat nyújtó releváns szolgáltatókra vonatkoznak, függetlenül attól, hogy székhelyük hol található.

A javasolt szabályok csak azokra a meghatározott típusú online szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra vonatkoznak, amelyek bizonyítottan ki vannak téve a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok terjesztése vagy a gyermekkel való kapcsolatfelvétel (ún. gyermekcsábítás, azaz „grooming”) céljából történő visszaélésnek, elsősorban technikai jellemzőik vagy tipikus felhasználói bázisuk korösszetétele miatt. A kötelezettségek hatálya a fent említett célkitűzések eléréséhez feltétlenül szükséges mértékre korlátozódik. A kötelezettségeket olyan intézkedések kísérik, amelyek minimálisra csökkentik az ilyen szolgáltatókra nehezedő terheket, valamint egy sor biztosítékot is tartalmaznak az alapvető jogokba, különösen a szolgáltatások felhasználóinak a magánélethez való jogába való beavatkozás minimalizálása érdekében.

Többek között a hamis pozitív eredmények számának csökkentése és a bűnüldöző hatóságok felé történő hibás bejelentések megakadályozása, valamint a szolgáltatókra nehezedő adminisztratív és pénzügyi terhek minimalizálása érdekében a javaslat létrehozza az uniós központot mint a szolgáltatókra rótt kötelezettségek végrehajtásának alapvető elősegítőjét. Az uniós központnak többek között meg kell könnyítenie a megbízható felderítési technológiákhoz való hozzáférést a szolgáltatók számára; rendelkezésre kell bocsátania a gyermekek online szexuális bántalmazása alapján a felderítés céljából létrehozott, a tagállamok bíróságai vagy független közigazgatási hatóságai által ellenőrzött mutatókat; kérésre meghatározott segítséget kell nyújtania a kockázatértékelések elvégzésével kapcsolatban; továbbá támogatást kell nyújtania az érintett nemzeti hatóságokkal folytatott kommunikációhoz.

Végezetül a javasolt rendelet biztosítékokat is tartalmaz annak biztosítására, hogy a gyermekek online szexuális bántalmazásának felderítésére, bejelentésére és eltávolítására a felderítést elrendelő határozatnak való megfelelés érdekében használt technológiák a lehető legkevésbé sértsék a magánéletet, és összhangban legyenek az ágazat legkorszerűbb követelményeivel, továbbá hogy a szükséges felülvizsgálatokat névtelenül végezzék el, és csak gyermekek esetleges online szexuális bántalmazásának észlelése esetén tegyenek lépéseket bármely felhasználó azonosítására. Ez garantálja a hatékony jogorvoslathoz való alapvető jogot a releváns tevékenységek valamennyi szakaszában, a felderítéstől az eltávolításig, továbbá az eltávolított anyagok és kapcsolódó adatok megőrzését az egyes meghatározott célokhoz feltétlenül szükséges mértékre korlátozza. A javasolt rendelet ezért a beavatkozást a felhasználók személyes adatok védelméhez és a közlések bizalmas jellegéhez való jogára, továbbá a célkitűzések – azaz a gyermekek online szexuális bántalmazásának a belső piacon történő hatékony megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó harmonizált szabályok megállapítása – megvalósításának biztosításához feltétlenül szükséges mértékre korlátozza.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Az EUMSZ 114. cikke lehetőséget ad az uniós jogalkotó számára rendeletek és irányelvek elfogadására. Mivel a javaslat célja, hogy egységes kötelezettségeket vezessen be azon szolgáltatókkal szemben, amelyek általában egynél több tagállamban kínálják szolgáltatásaikat, vagy erre törekszenek, az irányelv, amely mozgásteret hagyna az uniós szabályok eltérő nemzeti átültetésének, nem lenne alkalmas a vonatkozó célkitűzések elérésére. Az ezen eszköz által a szolgáltatók számára előírt követelményeket átültető, egymástól eltérő nemzeti szabályok a szolgáltatások digitális egységes piaca előtt álló azon akadályok fennmaradását vagy újbóli bevezetését eredményeznék, amelyeket ez a kezdeményezés meg kíván szüntetni.

Az irányelvvel ellentétben a rendelet biztosítja az egész EU-ban azonos kötelezettségek előírását. A rendelet továbbá közvetlenül alkalmazandó, egyértelműséget és nagyobb jogbiztonságot nyújt, és elkerüli a tagállami jogba történő eltérő átültetést. Ezen okok miatt e kezdeményezés célkitűzéseinek eléréséhez a rendelet a megfelelő eszköz. Továbbá, tekintettel az ideiglenes rendelet lejártának időpontjára, ebben az esetben nem lenne elegendő idő egy irányelv elfogadására, majd az abban foglalt szabályok nemzeti szinten történő átültetésére.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció

A Bizottság két éven keresztül konzultált az érdekelt felekkel, hogy azonosítsa a gyermekek online és offline szexuális bántalmazása elleni küzdelemben rejlő problémákat és lehetőségeket. Erre felmérések révén került sor, a nyilvános konzultációktól kezdve egészen a bűnüldöző hatóságok körében végzett célzott felmérésekig. A Bizottság és az érdekelt felek között több csoportos szakértői találkozóra és kétoldalú megbeszélésre került sor, hogy megvitassák az e területre vonatkozó jogszabályok lehetséges hatásait, a Bizottság továbbá a gyermekek jogaival kapcsolatos releváns munkaértekezleteken, konferenciákon és rendezvényeken is részt vett.

A Bizottság 2020 decemberében bevezető hatásvizsgálatot tett közzé azzal a céllal, hogy tájékoztassa a polgárokat és az érdekelt feleket a tervezett kezdeményezésről, és előzetes visszajelzést kérjen. Ez a visszajelzés azt mutatta, hogy jelentős támogatást élvez a gyermekek online szexuális bántalmazása elleni küzdelem célkitűzése. Bár sokan üdvözölték az esetleges uniós központ holisztikus megközelítését és a jogi egyértelműség terén várható javulást, néhány ágazati érdekelt fél aggodalmát fejezte ki a gyermekek online szexuális bántalmazására vonatkozó kötelező felderítés és bejelentés hatásával kapcsolatban.

A Bizottság 2021-ben nyilvános konzultációt folytatott. Ennek a folyamatnak az volt a célja, hogy összegyűjtse az érdekelt felek széles körének, például a hatóságoknak, a magánszemélyeknek, az ágazatnak és a civil társadalomnak a véleményét. A válaszok kiegyensúlyozott megoszlására irányuló erőfeszítések ellenére a vélemények jelentős része németországi magánszemélyektől érkezett, amelyek kizárólag a titkosítás témájával kapcsolatos kérdésekkel foglalkoztak. Emellett a hatóságok, az ágazat és a civil társadalom észrevételei között kiemelt figyelmet kapott a jobb együttműködés és koordináció, valamint a folyamatosan növekvő mennyiségű illegális tartalom kezeléséhez szükséges elegendő erőforrás és szakértelem kérdése. Valamennyi csoport széles körben támogatta a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló bejelentett anyagok gyors eltávolítását, az online „grooming” (gyermekcsábítás, gyermekkel való kapcsolatfelvétel) visszaszorítását, valamint a megelőzésre irányuló erőfeszítések és az áldozatoknak nyújtott segítség javítását.

Ami a szolgáltatók azon jogi kötelezettségeinek esetleges előírását illeti, hogy felderítsék és jelentsék a gyermekek ellen a szolgáltatásaik keretében elkövetett online szexuális bántalmazás különböző típusait, a konzultáció során kiderült, hogy a bűnüldöző hatóságok és a gyermekek jogaival foglalkozó szervezetek határozottan támogatják, míg a magánélethez való jog védelmezői és a magánszemélyek beadványai nagyrészt ellenezték az ilyen kötelezettségeket.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

A Szabályozói Ellenőrzési Testületnek a hatásvizsgálatról szóló első negatív véleményét követően a Szabályozói Ellenőrzési Testület 2022 februárjában fenntartásokkal, de kedvező véleményt adott ki a hatásvizsgálatról, és számos javítási javaslatot tett. A hatásvizsgálati jelentés a vonatkozó visszajelzések figyelembevételével tovább módosult, különösen az alapvető jogokkal és az általános nyomonkövetési kötelezettségek tilalmával való összeegyeztethetőség biztosítása érdekében hozott intézkedések leírásának pontosításával, valamint a szakpolitikai alternatívák részletesebb leírásával. A véglegesített hatásvizsgálati jelentés számos szakpolitikai alternatívát vizsgál és hasonlít össze a gyermekek online szexuális bántalmazásával, továbbá a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésével és az ellene folytatott küzdelemmel foglalkozó uniós központ esetleges létrehozásával kapcsolatban.

Valamennyi alternatíva arra a célkitűzésre összpontosult, hogy az EU-ban és a harmadik országokban letelepedett releváns online szolgáltatók (személyes hatály) – amennyiben szolgáltatásaikat az Unióban nyújtják (földrajzi hatály) – biztosítsák a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló, korábban ismert és új anyagok, továbbá a gyermekcsábítás felderítését, eltávolítását és bejelentését (anyagi hatály).

A hatásvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy az E. alternatíva több okból is az előnyben részesített alternatívának számít. A gyermekek online szexuális bántalmazásának felderítésére vonatkozó kötelezettségek előnyben részesítendők a szolgáltatók önkéntes intézkedéseitől való függéssel szemben (A. és B. alternatíva), nemcsak azért, mert ezek az intézkedések eddig elégtelennek bizonyultak a gyermekek online szexuális bántalmazása elleni hatékony küzdelem terén, hanem azért is, mert csak az uniós szinten előírt egységes követelmények alkalmasak a szolgáltatások digitális egységes piaca széttagoltságának elkerülésére irányuló célkitűzés elérésére. Ezért az A. és a B. alternatíva elvetésre került.

A szolgáltatások digitális egységes piacának megfelelő működésére és a gyermekek online szexuális bántalmazása elleni küzdelemre gyakorolt hatás mértéke fokozatosan, az egyes alternatívák keretében előírt egyre fokozódó kötelezettségekkel párhuzamosan nő. Míg a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert anyagok felderítésére vonatkozó kötelezettség (C. alternatíva) segítene csökkenteni az ismert anyagok újbóli megjelenését, egy ilyen kötelezettségnek csak korlátozott hatása lenne a bántalmazás megelőzésére és a folyamatban lévő bántalmazás áldozatainak való segítségnyújtásra irányuló cél tekintetében, mivel az ilyen kötelezettség hatálya alá tartozó anyagok már évek óta forgalomban lehetnek. A gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert és új anyagok felderítésére vonatkozó kötelezettség (D. alternatíva) lehetővé tenné az áldozatok azonosítását és a folyamatban lévő bántalmazásból történő kimentését, és ezt az uniós szinten megállapított egységes kritériumok alapján tenné, amivel megelőzhető lenne az ezzel kapcsolatos eltérő nemzeti intézkedések elfogadása. A gyermekcsábítás kötelező felderítése (E. alternatíva) még ennél is tovább menne, és a lehető legnagyobb teret biztosítaná a fenyegető bántalmazás megelőzéséhez és az egyenlő versenyfeltételek garantálásához a szolgáltatások digitális egységes piacán.

•Alapjogok

Emellett a javaslat hatálya alá tartozó szolgáltatók vállalkozási szabadsága is bekerül a képbe 30 . Ez az alapvető jog általánosságban kizárja, hogy a gazdasági szereplőket túlzott terhek sújtsák. Ez magában foglalja az üzleti partnerek megválasztásának szabadságát és a szerződési szabadságot. Ez a jog azonban szintén nem abszolút; olyan beavatkozások széles körét teszi lehetővé, amelyek a gazdasági tevékenységek gyakorlását a közérdek védelme érdekében korlátozzák 31 . Ennek megfelelően a javaslat célja a fent említett általános érdekű célkitűzés megvalósítása és a gyermekek említett alapvető jogainak védelme, ugyanakkor az arányosság és az összes érintett fél alapvető jogai közötti megfelelő egyensúly biztosítása. E célból a javaslat számos korlátozást és biztosítékot tartalmaz, amelyek az érintett alapvető jogok gyakorlására vonatkozó korlátozás jellegétől és mértékétől függően differenciáltak.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az 1. szakasz létrehozza a tárhelyszolgáltatók vagy személyközi hírközlési szolgáltatók fent említett kockázatértékelési kötelezettségeit (3. cikk). Előírja továbbá a szolgáltatók számára, hogy fogadjanak el célzott és arányos intézkedéseket az azonosított kockázatok csökkentése érdekében (4. cikk), és tegyenek jelentést a kockázatértékelés eredményéről és az elfogadott kockázatcsökkentő intézkedésekről a tagállamok által kijelölt koordináló hatóságoknak (5. cikk). Végül célzott kötelezettségeket ír elő a szoftveralkalmazás-áruházak számára, hogy mérjék fel annak kockázatát, hogy az általuk közvetített alkalmazást használják-e a gyermekekkel való kapcsolatfelvételre, és amennyiben ez így van, és a kockázat jelentős, hozzanak észszerű intézkedéseket a gyermekfelhasználók azonosítása és a szóban forgó alkalmazáshoz való hozzáférésük megakadályozása érdekében (6. cikk).

2022/0155 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó szabályok megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 35 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 36 ,

tekintettel az Európai Adatvédelmi Testület és az európai adatvédelmi biztos véleményére 37 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások nagyon fontossá váltak a kommunikáció, a véleménynyilvánítás, az információgyűjtés és a mai élet számos egyéb aspektusa szempontjából, nemcsak a gyermekek, de a gyermekek szexuális bántalmazását elkövetők számára is. Az ilyen bűncselekmények, amelyekre uniós szinten meghatározott minimumszabályok vonatkoznak, igen súlyos bűncselekmények, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) előírásainak megfelelően meg kell előzni és azok ellen hatékony küzdelmet kell folytatni a gyermekek jogainak és jóllétének védelme, valamint a társadalom egészének védelme érdekében. Biztosítani kell, hogy az Unióban kínált ilyen jellegű szolgáltatások felhasználói bízhassanak abban, hogy az érintett szolgáltatásokat biztonságosan lehet használni, különösen a gyermekek esetében.

(2)Tekintettel az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatások központi jelentőségére, ezek a célok csak annak biztosításával érhetők el, hogy az ilyen szolgáltatásokat az Unióban kínáló szolgáltatók felelősségteljesen viselkedjenek, és észszerű intézkedéseket hozzanak azon kockázat minimálisra csökkentése érdekében, hogy szolgáltatásaikkal gyermekek szexuális bántalmazása céljából éljenek vissza, mivel gyakran csak ezek a szolgáltatók képesek megelőzni az ilyen bántalmazást és küzdeni az ellen. A meghozott intézkedéseknek célirányosnak, gondosan kiegyensúlyozottnak és arányosnak kell lenniük annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek az indokolatlan negatív következmények azok számára, akik a szolgáltatásokat törvényes célokra, különösen az uniós jog által védett, azaz a Chartában foglalt és az uniós jog általános elveiként elismert alapvető jogaik gyakorlása céljából veszik igénybe, továbbá a szolgáltatókra rótt túlzott terhek elkerülése érdekében.

(3)A tagállamok egyre gyakrabban vezetnek be vagy terveznek bevezetni nemzeti jogszabályokat a gyermekek online szexuális bántalmazásának megelőzése és az ellene folytatott küzdelem érdekében, különösen az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókat érintő követelmények előírása révén. Tekintettel az internet és az érintett szolgáltatásnyújtás eredendően határokon átnyúló jellegére, az egymástól eltérő nemzeti jogszabályok közvetlen negatív hatást gyakorolnak a belső piacra. A jogbiztonság növelése, a szolgáltatásnyújtás ebből eredő akadályainak felszámolása és a belső piacon az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a szükséges harmonizált követelményeket uniós szinten kell megállapítani.

(4)Ezért e rendeletnek hozzá kell járulnia a belső piac megfelelő működéséhez azáltal, hogy egyértelmű, egységes és kiegyensúlyozott szabályokat állapít meg a gyermekek szexuális bántalmazásának hatékony és valamennyi érintett fél alapvető jogait tiszteletben tartó módon történő megelőzése és az ellene folytatott küzdelem érdekében. Tekintettel az érintett szolgáltatások és az azok nyújtásához használt technológiák gyorsan változó jellegére, ezeket a szabályokat az innováció akadályozásának elkerülése érdekében technológiasemleges és időtálló módon kell meghatározni.

(5)E rendelet célkitűzéseinek elérése érdekében a rendeletnek ki kell terjednie azokra a szolgáltatókra, amelyek szolgáltatásaival a gyermekek online szexuális bántalmazása céljából potenciálisan vissza lehet élni. Mivel ezekkel a szolgáltatásokkal egyre gyakrabban élnek vissza e célból, a szóban forgó szolgáltatásoknak magukban kell foglalniuk a nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatásokat, például az üzenetküldő szolgáltatásokat és a webalapú e-mail-szolgáltatásokat, amennyiben ezek a szolgáltatások nyilvánosan hozzáférhetők. Mivel a közvetlen személyközi és interaktív információcserét pusztán egy másik szolgáltatáshoz – például játékprogramok, képmegosztás és videómegosztás – szorosan kapcsolódó kisebb kiegészítő, például csevegő- és hasonló funkcióként lehetővé tevő szolgáltatások szintén ki vannak téve a visszaélések kockázatának, ezért a rendeletet ezekre a szolgáltatásokra is ki kell terjeszteni. Tekintettel azonban az információs társadalommal összefüggő, e rendelet hatálya alá tartozó különböző releváns szolgáltatások közötti eredendő különbségekre, valamint az e szolgáltatásokkal a gyermekek online szexuális bántalmazása céljából történő visszaélés eltérő kockázataira, továbbá az érintett szolgáltatóknak az ilyen bántalmazás megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre irányuló eltérő képességeire, az e szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra rótt kötelezettségeket megfelelő módon differenciálni kell.

(6)A gyermekek online szexuális bántalmazása gyakran jár a harmadik országokban letelepedett szolgáltatók által az Unióban kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal való visszaéléssel. Az ebben a rendeletben meghatározott szabályok hatékonyságának biztosítása, illetve a belső piaci egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében ezek a szabályok székhelytől vagy lakóhelytől függetlenül vonatkoznak az összes szolgáltatóra, amely szolgáltatásokat nyújt az Unióban, ahogy azt az Unióval fennálló érdemi kapcsolat alátámasztja.

(7)Ez a rendelet nem érintheti az egyéb uniós jogi aktusokból eredő szabályokat, különös tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 2011/93/EU irányelvére 38 , az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelvére 39 és az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendeletére 40 [a digitális szolgáltatások egységes piacáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) és a 2000/31/EK irányelv módosításáról], az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelvére 41 , , az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletére 42 és az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelvére 43 .

(8)Ezt a rendeletet [a digitális szolgáltatások egységes piacáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló] (EU) …/… rendeletben meghatározott, az információs társadalommal összefüggő egyes szolgáltatások belső piacon történő nyújtására vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról szóló, általánosan alkalmazandó kerethez képest lex specialisnak kell tekinteni. [A digitális szolgáltatások egységes piacáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló] (EU) …/… rendeletben meghatározott szabályok alkalmazandók azokra a kérdésekre, amelyekkel e rendelet nem vagy nem teljes mértékben foglalkozik.

(9)A 2002/58/EK irányelv 15. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy jogalkotási intézkedéseket fogadjanak el az említett irányelvnek a közlések titkosságára vonatkozó egyes különös rendelkezéseiben meghatározott jogok és kötelezettségek hatályának korlátozására, amennyiben ez a korlátozás egy demokratikus társadalomban szükséges, megfelelő és arányos intézkedésnek minősül többek között a bűncselekmények megelőzésének, kivizsgálásának, felderítésének és üldözésének a biztosítása érdekében, amennyiben teljesülnek bizonyos feltételek, mint például a Chartának való megfelelés. Az említett rendelkezés követelményeinek analógia útján történő alkalmazásával e rendeletnek korlátoznia kell a 2002/58/EK irányelv 5. cikkének (1) és (3) bekezdésében, valamint 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok és kötelezettségek gyakorlását, amennyiben ez az e rendelettel összhangban a gyermekek online szexuális bántalmazásának megelőzése és az ellene folytatott küzdelem céljából hozott felderítést elrendelő határozatok végrehajtásához feltétlenül szükséges.

(10)Az egyértelműség és a következetesség érdekében az e rendeletben szereplő fogalommeghatározásoknak – amennyiben lehetséges és helyénvaló – más uniós jogi aktusokban, például [a digitális szolgáltatások egységes piacáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló] (EU) …/… rendeletben foglalt vonatkozó fogalommeghatározásokon kell alapulniuk, és igazodniuk kell azokhoz.

(11)Érdemi kapcsolat áll fenn az Unióval, ha az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatás székhellyel rendelkezik az Unióban, vagy ennek hiányában egy vagy több tagállamban jelentős számú felhasználója van, vagy a tevékenységei egy vagy több tagállam felé irányulnak. Az egy vagy több tagállam felé irányuló tevékenységet valamennyi releváns körülmény alapján kell meghatározni, beleértve az olyan tényezőket is, mint az adott tagállamban általában használt nyelv vagy pénznem használata, a termékek vagy szolgáltatások megrendelésének lehetősége vagy nemzeti felső szintű domain használata. A valamely tagállam felé irányuló tevékenység fennállása levezethető abból is, ha rendelkezésre áll egy szoftveralkalmazás a vonatkozó nemzeti szoftveralkalmazás-áruházban, ha helyi hirdetéseket vagy a tagállamban használt nyelvű hirdetéseket közölnek, vagy ügyfélkapcsolatok kezeléséből, például az adott tagállamban általánosan használt nyelven történő ügyfélszolgálat biztosításából. Érdemi kapcsolat akkor is feltételezhető, ha a szolgáltató tevékenysége egy vagy több tagállam felé irányul az 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 44 17. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelően. Egy honlapnak az Unióból való puszta technikai elérhetősége önmagában nem minősül az Unióval fennálló érdemi kapcsolatnak.

(12)A következetesség és a technológiasemlegesség érdekében a „gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyag” fogalmát e rendelet alkalmazásában úgy kell meghatározni, hogy az bármely típusú, a 2011/93/EU irányelv értelmében gyermekpornográfiának vagy pornográf előadásnak minősülő olyan anyagra vonatkozik, amely tárhelyszolgáltatás vagy személyközi hírközlési szolgáltatások igénybevételével terjeszthető. Jelenleg az ilyen anyagok jellemzően képekből vagy videókból állnak, az azonban nem zárható ki, hogy más formákat öltsenek, különös tekintettel a jövőbeli technológiai fejlődésre.

(13)A „gyermekek online szexuális bántalmazása” kifejezésnek nemcsak a korábban felderített és igazoltan a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagként azonosított anyagok („ismert” anyagok), hanem a korábban fel nem derített olyan anyagok terjesztésére is ki kell terjednie, amelyek valószínűsíthetően gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagnak minősülnek, de amelyek ilyen anyagként még nem nyertek megerősítést („új” anyagok), valamint a gyermekkel való kapcsolatfelvételnek („gyermekcsábítás”) minősülő tevékenységekre is. Erre nemcsak a korábbi bántalmazások, az újbóli áldozattá válás és az áldozatok jogai – például a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jog – ezzel összefüggő megsértésének kezelése érdekében van szükség, hanem a közelmúltbeli, a folyamatban lévő és a fenyegető bántalmazás kezelése érdekében is, hogy az a lehető legnagyobb mértékben megelőzhető legyen, a gyermekek hatékony védelmének biztosítása, továbbá az áldozatok megmentése és az elkövetők megállítása valószínűségének fokozása érdekében.

(14)Annak érdekében, hogy a tárhelyszolgáltatók és a nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók minimálisra csökkentsék annak kockázatát, hogy szolgáltatásaikkal a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert vagy új anyagok terjesztése vagy gyermekekkel való kapcsolatfelvétel céljából visszaéljenek, az Unióban kínált minden egyes szolgáltatásuk tekintetében értékelniük kell ezt a kockázatot. A kockázatértékeléshez iránymutatásként meg kell adni a figyelmet érdemlő elemek nem teljes körű listáját. A szolgáltatók számára az általuk kínált szolgáltatások sajátos jellemzőinek teljes körű figyelembevétele érdekében lehetővé kell tenni, hogy adott esetben további elemeket is figyelembe vegyenek. Mivel a kockázatok idővel változnak, többek között a technológia fejlődése, valamint a szóban forgó szolgáltatások kínálatának és igénybevételének változó módjai függvényében, helyénvaló biztosítani a kockázatértékelés rendszeres frissítését, valamint amennyiben az különleges okokból szükséges.

(15)Az e rendelet hatálya alá tartozó, az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatásokat nyújtó egyes szolgáltatókra szintén vonatkozhat [a digitális szolgáltatások egységes piacáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló] (EU) …/… rendelet szerinti kockázatértékelés elvégzésére vonatkozó kötelezettség az általuk tárolt és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tett információk tekintetében. E rendelet alkalmazásában az említett szolgáltatók felhasználhatják ezt a kockázatértékelést, és azt kiegészíthetik a szolgáltatásaiknak a gyermekek online szexuális bántalmazása céljából történő igénybevételével kapcsolatos kockázatok konkrétabb értékelésével, ahogyan azt e rendelet is előírja.

(16)A gyermekek online szexuális bántalmazásának hatékony megelőzése és az ellene való eredményes küzdelem érdekében a tárhelyszolgáltatóknak és a nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak észszerű intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy csökkentsék annak kockázatát, hogy szolgáltatásaikkal a kockázatértékelés során azonosított bántalmazás céljából visszaéljenek. Azok a szolgáltatók, amelyek [a digitális szolgáltatások egységes piacáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló] (EU) …/… rendelet értelmében kockázatcsökkentő intézkedéseket kötelesek elfogadni, mérlegelhetik, hogy az e kötelezettség teljesítése érdekében elfogadott kockázatcsökkentő intézkedések – amelyek magukban foglalhatnak a gyermekek jogainak védelmére irányuló célzott intézkedéseket, többek között az életkor ellenőrzését és a szülői felügyeleti eszközöket – milyen mértékben járulhatnak hozzá az e rendelet szerinti konkrét kockázatértékelésben azonosított kockázatok kezeléséhez, és milyen mértékben lehet szükség további célzott kockázatcsökkentő intézkedésekre az e rendeletnek való megfelelés érdekében.

(17)Az innováció lehetővé tétele, valamint az arányosság és a technológiasemlegesség biztosítása érdekében nem kell kimerítő listát készíteni a kötelező kockázatcsökkentő intézkedésekről. Ehelyett bizonyos fokú rugalmasságot kell biztosítani a szolgáltatók számára az azonosított kockázathoz, az általuk nyújtott szolgáltatások jellemzőihez és e szolgáltatások igénybevételének módjaihoz igazított intézkedések megtervezésében és végrehajtásában. A szolgáltatók különösen szabadon alakíthatják ki és hajthatják végre – az uniós joggal összhangban – a meglévő gyakorlataik alapján a gyermekek online szexuális bántalmazásának a szolgáltatásaik keretében történő felderítésére irányuló intézkedéseket, és a kockázatjelentés részeként jelezhetik, hogy hajlandóak és készek adott esetben az e rendelet szerint a részükre kibocsátott felderítést elrendelő határozatok elfogadására, amennyiben azt az illetékes nemzeti hatóság szükségesnek ítéli.

(18)E rendelet célkitűzéseinek elérése érdekében ezt a rugalmasságot az uniós jognak és különösen e rendeletnek a kockázatcsökkentő intézkedésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelés szükségességétől kell függővé tenni. Ezért a tárhelyszolgáltatóknak és a nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak a kockázatcsökkentő intézkedések tervezése és végrehajtása során nemcsak azok hatékonyságának biztosítását kell szem előtt tartaniuk, hanem a többi érintett fél, különösen a felhasználók alapvető jogainak gyakorlását érintő indokolatlan negatív következmények elkerülését is. Az arányosság biztosítása érdekében annak meghatározásakor, hogy egy adott helyzetben észszerűen mely kockázatcsökkentő intézkedéseket kell meghozni, figyelembe kell venni az érintett szolgáltató pénzügyi és technológiai képességeit és méretét is. A megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések kiválasztásakor a szolgáltatóknak kellően figyelembe kell venniük legalább az e rendeletben felsorolt lehetséges intézkedéseket, valamint adott esetben az egyéb, például a bevált szakmai gyakorlatokon alapuló, többek között az önszabályozási együttműködés keretében kialakított, valamint a Bizottság iránymutatásaiban foglalt intézkedéseket. Amennyiben a körültekintően elvégzett vagy aktualizált kockázatértékelést követően a szolgáltatók nem találnak kockázatot, nem kötelezhetők arra, hogy kockázatcsökkentő intézkedéseket hozzanak.

(19)Tekintettel a szoftveralkalmazás-áruházak szolgáltatóinak közvetítői szerepére, amelynek révén elősegítik a gyermekek online szexuális bántalmazása céljából visszaélésszerűen felhasználható szoftveralkalmazásokhoz való hozzáférést, ezeket a szolgáltatókat kötelezni kell arra, hogy tegyenek meg bizonyos észszerű intézkedéseket e kockázat értékelésére és csökkentésére. A szolgáltatóknak ezt az értékelést kellő gondossággal kell elvégezniük, az adott körülmények között észszerű erőfeszítéseket kell megtenniük, figyelembe véve többek között a kockázat jellegét és mértékét, valamint pénzügyi és technológiai kapacitásukat és méretüket, és lehetőség szerint együtt kell működniük a szoftveralkalmazáson keresztül kínált szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókkal.

(20)A gyermekek online szexuális bántalmazásának hatékony megelőzése és az ellene folytatott hatékony küzdelem érdekében, amennyiben a kockázatcsökkentő intézkedések elégtelennek bizonyulnak a gyermekek online szexuális bántalmazása céljából egy bizonyos szolgáltatással való visszaélés kockázatának korlátozására, a tagállamok által e rendelet alapján kijelölt koordináló hatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy felderítést elrendelő határozatok meghozatalát kérjék. Az alapvető jogokba való indokolatlan beavatkozás elkerülése és az arányosság biztosítása érdekében ezt a hatáskört gondosan kiegyensúlyozott korlátoknak és biztosítékoknak kell alávetni. Tekintettel például arra, hogy a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat általában tárhelyszolgáltatásokon és nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatásokon keresztül terjesztik, és hogy a gyermekekkel való kapcsolatfelvételre többnyire nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatások keretében kerül sor, lehetővé kell tenni, hogy a felderítést elrendelő határozatokat csak az ilyen szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókhoz intézzék.

(21)Továbbá e korlátozások és biztosítékok részeként a felderítést elrendelő határozatok csak alapos és objektív értékelést követően bocsáthatók ki, amely alapján megállapítható, hogy jelentős a kockázata annak, hogy az érintett szolgáltatással a gyermekek online szexuális bántalmazásának e rendelet hatálya alá tartozó valamely típusa céljából visszaélnek. E tekintetben az egyik figyelmet igénylő tényező annak valószínűsége, hogy a szolgáltatást észlelhető mértékben – azaz az elszigetelt és viszonylag ritka eseteken túl – ilyen bántalmazásra használják. A gyermekek online szexuális bántalmazása szóban forgó különböző típusainak és az ilyen bántalmazás elkövetéséhez igénybe vett szolgáltatások eltérő jellemzőinek, valamint a felderítést elrendelő határozat végrehajtása érdekében meghozandó intézkedések eltérő mértékű beavatkozásának figyelembevétele érdekében a kritériumoknak is különbözőnek kell lenniük.

(22)Az ilyen jelentős kockázat megállapítása azonban önmagában nem lehet elegendő ahhoz, hogy indokolja a felderítést elrendelő határozat meghozatalát, mivel ilyen esetben a végzés aránytalanul negatív következményekkel járhat más érintett felek jogaira és jogos érdekeire, különösen a felhasználók alapvető jogainak gyakorlására nézve. Ezért biztosítani kell, hogy a felderítést elrendelő határozatokat csak azt követően hozhassák meg, hogy a koordináló hatóságok és az illetékes igazságügyi hatóság vagy a független közigazgatási hatóság eseti alapon, objektíven és gondosan értékelte, azonosította és mérlegelte nemcsak a szolgáltatással való visszaélés lehetséges következményeinek valószínűségét és súlyosságát a gyermekek szóban forgó online szexuális bántalmazása tekintetében, hanem a más érintett feleket érintő esetleges negatív következmények valószínűségét és súlyosságát is. A túlzott terhek elkerülése érdekében az értékelésnek figyelembe kell vennie az érintett szolgáltató pénzügyi és technológiai kapacitását és méretét is.

(23)Ezenkívül az alapvető jogokba való indokolatlan beavatkozás elkerülése és az arányosság biztosítása érdekében, amennyiben megállapítást nyer, hogy az említett követelmények teljesültek, és felderítést elrendelő határozatot kell hozni, továbbra is biztosítani kell, hogy a felderítést elrendelő határozat célzott és pontos legyen annak biztosítása érdekében, hogy az említett, az érintett feleket érintő negatív következmények ne lépjék túl az azonosított jelentős kockázat hatékony kezeléséhez feltétlenül szükséges mértéket. Ennek ki kell terjednie különösen a szolgáltatás egy azonosítható részére vagy alkotóelemére vonatkozó korlátozásra, amennyiben lehetséges, az intézkedés hatékonyságának sérelme nélkül, például a nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatás csatornáinak meghatározott típusaira, vagy meghatározott felhasználókra vagy felhasználók meghatározott csoportjaira, amennyiben felderítés céljából elszigetelten is vizsgálhatók, valamint az e rendeletben már egyértelműen meghatározott biztosítékokon felüli biztosítékok – például a független ellenőrzés, a kiegészítő információk vagy adatokhoz való hozzáférés biztosítása, illetve a megerősített emberi felügyelet és felülvizsgálat – meghatározására, továbbá a felderítést elrendelő határozat alkalmazási időtartamának a koordináló hatóság által szükségesnek ítélt további korlátozására. Az indokolatlan vagy aránytalan kimenetek elkerülése érdekében ezeket a követelményeket objektív és gondos, eseti alapon végzett értékelést követően kell meghatározni.

(24)Az illetékes igazságügyi hatóságnak vagy az illetékes független közigazgatási hatóságnak – adott esetben az érintett tagállam által meghatározott részletes eljárási szabályokkal összhangban – képesnek kell lennie arra, hogy megalapozott döntést hozzon a felderítési végzések kibocsátására irányuló kérelmekről. Ez különösen fontos a szóban forgó alapvető jogok megfelelő egyensúlyának és a következetes megközelítésnek a biztosítása érdekében, főként a gyermekekkel való kapcsolatfelvételre vonatkozó felderítést elrendelő határozatok tekintetében. Ezért olyan eljárást kell bevezetni, amely lehetővé teszi az érintett szolgáltatók, a Gyermekek Szexuális Bántalmazása Elleni – e rendelettel létrehozott – Uniós Központ (a továbbiakban: uniós központ) és – amennyiben e rendelet így rendelkezik – az (EU) 2016/679 rendelet alapján kijelölt illetékes adatvédelmi hatóság számára, hogy véleményt nyilvánítson a szóban forgó intézkedésekről. Ezt a lehető leghamarabb meg kell tenniük, tekintettel a szóban forgó fontos, közrenddel összefüggő célkitűzésre és arra, hogy a gyermekek védelme érdekében indokolatlan késedelem nélkül kell cselekedni. Különösen az adatvédelmi hatóságoknak kell minden tőlük telhetőt megtenniük annak érdekében, hogy elkerüljék az (EU) 2016/679 rendeletben az előzetes konzultációra vonatkozóan megadott véleménynyilvánítási határidő meghosszabbítását. Továbbá rendes körülmények között képesnek kell lenniük arra, hogy az említett határidőn belül megfelelően véleményt nyilvánítsanak azokban az esetekben, amikor az Európai Adatvédelmi Testület már kiadott iránymutatásokat azokról a technológiákról, amelyeket a szolgáltató az e rendelet alapján neki címzett felderítést elrendelő határozat végrehajtása érdekében tervez bevezetni és működtetni.

(25)Új szolgáltatások, azaz olyan szolgáltatások esetében, amelyeket korábban még nem nyújtottak az Unióban, általában nem áll rendelkezésre az elmúlt 12 hónapban a szolgáltatással való esetleges visszaélésre vonatkozó bizonyíték. Ezt figyelembe véve, valamint e rendelet eredményességének biztosítása érdekében a koordináló hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy felhasználhassa az összehasonlítható szolgáltatásokból származó bizonyítékokat annak mérlegelése során, hogy ilyen új szolgáltatás tekintetében kérje-e felderítést elrendelő határozat meghozatalát. Egy szolgáltatás akkor minősül összehasonlíthatónak, ha funkcionálisan egyenértékű a szóban forgó szolgáltatással, figyelembe véve az összes vonatkozó tényt és körülményt, különösen annak fő jellemzőit és funkcióit, a szolgáltatás nyújtásának és igénybevételének módját, a felhasználók körét, az alkalmazandó feltételeket és kockázatcsökkentő intézkedéseket, valamint az általános fennmaradó kockázati profilt.

(26)A tárhelyszolgáltatók és a nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók által a nekik címzett felderítést elrendelő határozatok végrehajtása érdekében hozott intézkedéseknek szigorúan az e rendeletben és az e rendelettel összhangban hozott felderítést elrendelő határozatokban meghatározottakra kell korlátozódniuk. Az említett intézkedések eredményességének biztosítása, a testreszabott megoldások lehetővé tétele, a technológiasemlegesség megőrzése és a felderítési kötelezettségek megkerülésének kiküszöbölése érdekében ezeket az intézkedéseket az érintett szolgáltatók által a szolgáltatásaik nyújtása során használt technológiáktól függetlenül kell meghozni. Ezért ez a rendelet az érintett szolgáltatóra bízza a felderítést elrendelő határozatnak való hatékony megfelelés érdekében alkalmazandó technológiák kiválasztását, és nem értelmezhető úgy, hogy ösztönzi vagy akadályozza egy adott technológia használatát, feltéve, hogy a technológiák és a kísérő intézkedések megfelelnek e rendelet követelményeinek. Idetartozik a végponttól végpontig terjedő titkosítási technológia használata, amely fontos eszköz a felhasználók, köztük a gyermekek közlései biztonságának és titkosságának biztosításához. A felderítést elrendelő határozat végrehajtása során a szolgáltatóknak minden rendelkezésre álló védintézkedést meg kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy az általuk vagy munkavállalóik által alkalmazott technológiákat ne használhassák az e rendeletnek való megfeleléstől eltérő célokra, illetve harmadik felek ne használhassák fel, és így elkerüljék a felhasználók kommunikációja biztonságának és titkosságának megsértését.

(27)A felderítési kötelezettségek szolgáltatók általi teljesítésének megkönnyítése érdekében az uniós központnak a szolgáltatók rendelkezésére kell bocsátania azokat a felderítési technológiákat, amelyeket díjmentesen, kizárólag a nekik címzett felderítést elrendelő határozatok végrehajtása céljából használhatnak. Az Európai Adatvédelmi Testülettel konzultálni kell az említett technológiákról és azokról a módszerekről, amelyek révén biztosítható a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jog alkalmazandó szabályainak való megfelelés. Az Európai Adatvédelmi Testület tanácsait az uniós központnak a rendelkezésre álló technológiák jegyzékének összeállításakor, valamint a Bizottságnak a felderítési kötelezettségek alkalmazására vonatkozó iránymutatások kidolgozásakor egyaránt figyelembe kell vennie. A szolgáltatók az uniós központ vagy mások által rendelkezésre bocsátott technológiákat vagy az általuk kifejlesztett technológiákat is használhatják, amennyiben azok megfelelnek e rendelet követelményeinek.

(28)A felderítési technológiák teljesítményének folyamatos értékelése és annak biztosítása érdekében, hogy e technológiák kellően megbízhatóak legyenek, valamint a hamis pozitív eredmények azonosítása és az uniós központnak történő hibás bejelentés elkerülése érdekében a szolgáltatóknak biztosítaniuk kell az emberi felügyeletet és szükség esetén az emberi beavatkozást, igazodva a felderítési technológiák típusához és a gyermekek online szexuális bántalmazásának szóban forgó típusához. Ennek a felügyeletnek magában kell foglalnia a technológiák által generált hamis negatív és pozitív eredmények arányának rendszeres, az anonimizált reprezentatív adatminták elemzése alapján történő értékelését. A szolgáltatóknak különösen a nyilvánosan elérhető személyközi hírközlésben a gyermekekkel való kapcsolatfelvétel felderítését illetően kell biztosítaniuk a technológiák által a gyermekekkel való esetleges kapcsolatfelvételként azonosított beszélgetések rendszeres, konkrét és részletes, ember általi felügyeletét és ellenőrzését.

(29)A tárhelyszolgáltatók és a nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók kivételes helyzetben vannak ahhoz, hogy feltárják a gyermekek ellen az e szolgáltatók által nyújtott szolgáltatásokkal összefüggésben elkövetett esetleges online szexuális bántalmazást. A gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos bűncselekmények hatékony kivizsgálásához és büntetéséhez gyakran nélkülözhetetlenek azok az információk, amelyeket a szolgáltatók a szolgáltatásaik nyújtásakor szerezhetnek. Ezért elő kell írni számukra, hogy tegyenek jelentést a gyermekeknek a szolgáltatásaikon keresztül történő esetleges online szexuális bántalmazásáról, amikor arról tudomást szereznek, azaz amikor alapos okkal feltételezhető, hogy egy adott tevékenység gyermekek online szexuális bántalmazásának minősül. Ilyen alapos okok fennállása esetén a potenciális áldozat életkorával kapcsolatos kételyek nem akadályozhatják az említett szolgáltatókat a bejelentések benyújtásában. Az eredményesség érdekében lényegtelen, hogy a szolgáltatók milyen módon szereznek tudomást a bántalmazásról. Tudomást szerezhetnek például a felderítést elrendelő határozatok végrehajtása révén, a felhasználók vagy a gyermekek szexuális bántalmazása ellen közérdekből eljáró szervezetek által megjelölt információkból, vagy a szolgáltatók saját kezdeményezésre végzett tevékenységei révén. Az említett szolgáltatóknak be kell jelenteniük az e rendeletben meghatározott minimális információkat annak érdekében, hogy az illetékes bűnüldöző hatóságok adott esetben mérlegelni tudják, hogy indítsanak-e nyomozást, és biztosítaniuk kell, hogy a bejelentések a benyújtásuk előtt a lehető legrészletesebbek legyenek.

(30)Annak biztosítása érdekében, hogy a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló online anyagokat a felderítést követően a lehető leggyorsabban eltávolítsák, a székhely szerinti koordináló hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy felkérjék az illetékes igazságügyi hatóságokat vagy a független közigazgatási hatóságokat, hogy a tárhelyszolgáltatóknak címzett eltávolítást elrendelő határozatot hozzanak. Mivel az eltávolítás vagy a hozzáférés letiltása érintheti a szóban forgó anyagot rendelkezésre bocsátó felhasználók jogait, a szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell ezeket a felhasználókat az eltávolítás okairól annak érdekében, hogy – a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos bűncselekmények megelőzésére, felderítésére, nyomozására és a vádeljárás lefolytatására irányuló tevékenységekbe való beavatkozás elkerülése érdekében szükséges kivételekre is figyelemmel – gyakorolhassák a jogorvoslathoz való jogukat.

(31)E rendelet szabályai nem értelmezhetők úgy, hogy érintik [a digitális szolgáltatások egységes piacáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló] (EU) …/… rendeletben az eltávolítást elrendelő határozatokra vonatkozóan meghatározott követelményeket.

(32)Az e rendeletben foglalt kötelezettségek nem vonatkoznak azokra a tárhelyszolgáltatókra, amelyek az Unióban nem kínálják szolgáltatásaikat. Az ilyen szolgáltatások azonban továbbra is felhasználhatók a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok uniós felhasználók részére vagy általuk történő terjesztésére, ami még akkor is kárt okoz a gyermekeknek és a társadalom egészének, ha a szolgáltatók tevékenységei nem a tagállamokra irányulnak, és az ilyen szolgáltatásokat igénybe vevők száma az Unióban korlátozott. Jogi és gyakorlati okokból észszerűen nem lehetséges, hogy az említett szolgáltatók eltávolítsák vagy hozzáférhetetlenné tegyék az érintett anyagokat, még a székhelyük szerinti harmadik ország illetékes hatóságaival való együttműködés révén sem. Ezért a több tagállamban érvényben lévő gyakorlattal összhangban lehetővé kell tenni annak előírását, hogy az internet-hozzáférési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók észszerű intézkedéseket hozzanak annak érdekében, hogy korlátozzák az uniós felhasználók hozzáférését ezekhez az anyagokhoz.

(33)A következetesség, a hatékonyság és az eredményesség, valamint a kijátszás kockázatának minimalizálása érdekében az ilyen korlátozó végzéseknek az egységes forrás-helymeghatározók jegyzékén kell alapulniuk, amely konkrét, gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló, ellenőrzött tartalmakra mutat, és amelyet az uniós központ a tagállamok illetékes hatóságai által gondosan ellenőrzött beadványok alapján központilag állít össze és bocsát rendelkezésre. Indokolatlan vagy aránytalan intézkedések meghozatalának elkerülése érdekében, különös tekintettel azokra az intézkedésekre, amelyek indokolatlanul érintenék a szóban forgó alapvető jogokat, nevezetesen – a gyermekek jogai mellett – a felhasználók véleménynyilvánítási és tájékozódási szabadságát, valamint a szolgáltatók vállalkozási szabadságát, megfelelő korlátozásokat és biztosítékokat kell előírni. Különösen azt kell biztosítani, hogy az érintett internet-hozzáférési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra háruló terhek ne legyenek észszerűtlenek, hogy a korlátozó végzések szükségességét és arányosságát azok kibocsátása után is gondosan értékeljék, valamint hogy mind a szolgáltatók, mind az érintett felhasználók hatékony bírósági és nem bírósági jogorvoslati lehetőséggel rendelkezzenek.

(34)Tekintettel arra, hogy a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok megszerzése, birtoklása, az azokhoz való tudatos hozzáférés és az ilyen anyagok továbbítása a 2011/93/EU irányelv értelmében bűncselekménynek minősül, az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókat mentesíteni kell a büntetőjogi felelősség alól, amikor ilyen tevékenységekben vesznek részt, amennyiben tevékenységük szigorúan az e rendelet szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges mértékre korlátozódik, és jóhiszeműen járnak el.

(35)A gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok terjesztése olyan bűncselekmény, amely érinti az ábrázolt áldozatok jogait. Az áldozatok számára ezért biztosítani kell a jogot arra, hogy kérésre az uniós központtól, de a koordináló hatóságokon keresztül releváns információkat szerezzenek, amennyiben a tárhelyszolgáltatók vagy a nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók e rendelettel összhangban olyan, a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert anyagokat jelentenek be, amelyeken a szóban forgó áldozat szerepel.

(36)Tekintettel a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert anyagokban megjelenített áldozatok jogaira gyakorolt hatásra, valamint arra, hogy a tárhelyszolgáltatók jellemzően képesek korlátozni ezt a hatást azáltal, hogy segítenek biztosítani, hogy az anyag többé már ne legyen elérhető a szolgáltatásaikon keresztül, e szolgáltatók kötelesek segítséget kell nyújtani azoknak az áldozatoknak, akik a szóban forgó anyag eltávolítását vagy hozzáférhetetlenné tételét kérik. E segítségnyújtásnak az adott körülmények között az érintett szolgáltatótól észszerűen elvárható mértékre kell korlátozódnia, figyelembe véve olyan tényezőket, mint a kérelem tartalma és hatálya, a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert anyagok felkutatásához szükséges lépések, valamint a szolgáltató rendelkezésére álló eszközök. A segítségnyújtás magában foglalhatja például a szóban forgó anyagok megtalálásának elősegítését, az ellenőrzések elvégzését, valamint a szóban forgó anyagok eltávolítását vagy hozzáférhetetlenné tételét. Tekintettel arra, hogy az eltávolítás vagy a hozzáférhetetlenség eléréséhez szükséges tevékenységek elvégzése fájdalmas, sőt traumatikus, ugyanakkor összetett is lehet, az áldozatok számára biztosítani kell azt a jogot is, hogy e tekintetben segítséget kapjanak az uniós központtól a koordináló hatóságokon keresztül.

(37)Az áldozatsegítő funkciók hatékony irányításának biztosítása érdekében az áldozatok számára lehetővé kell tenni, hogy kapcsolatba lépjenek a számukra legkönnyebben elérhető koordinációs hatósággal, és e hatóságra támaszkodjanak, amelyen keresztül az áldozatok és az uniós központ közötti valamennyi kommunikáció zajlik.

(38)Az áldozatok tájékoztatáshoz, továbbá az eltávolításhoz vagy hozzáférhetetlenné tételhez nyújtott segítséghez és támogatáshoz való joga gyakorlásának megkönnyítése érdekében lehetővé kell tenni az áldozatok számára, hogy megjelöljék azt vagy azokat a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat, amelyekkel kapcsolatban információt kívánnak szerezni, illetve amelyek eltávolítását vagy hozzáférhetetlenné tételét el akarják érni, akár úgy, hogy saját maguk bocsátják rendelkezésre az adott képet vagy képeket, illetve a videót vagy videókat, vagy a gyermek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagra vagy anyagokra mutató egységes forrás-helymeghatározók megadásával, illetve a szóban forgó anyag vagy anyagok egyértelmű azonosítását lehetővé tevő bármely más ábrázolás segítségével.

(39)A felhasználók magán- és családi élethez, valamint a személyes adatok védelméhez való jogaiba történő aránytalan beavatkozás elkerülése érdekében a gyermekek esetleges online szexuális bántalmazásának eseteire vonatkozó adatokat az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók nem őrizhetik meg, kivéve, ha és addig az időtartamig, ameddig az az ebben a rendeletben meghatározott egy vagy több célból szükséges, és megfelelő maximális időtartam függvényében. Mivel ezek a megőrzési követelmények kizárólag erre a rendeletre vonatkoznak, nem értelmezhetők úgy, mint amelyek érintik a releváns tartalmi és forgalmi adatoknak a 2002/58/EK irányelv szerinti tárolásának lehetőségét, sem pedig az adatok megőrzésére vonatkozó bármely olyan jogi kötelezettség alkalmazását, amely más uniós jogi aktusok vagy az uniós joggal összhangban álló nemzeti jog alapján a szolgáltatókra vonatkozik.

(40)A rendelet hatálya alá tartozó kérdésekben az elektronikus eszközökkel történő gördülékeny és hatékony kommunikáció – adott esetben az ilyen kommunikáció fogadásának elismerésével történő – elősegítése érdekében az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak egyedüli kapcsolattartó pontot kell kijelölniük, és közzé kell tenniük a kapcsolattartó pontokra vonatkozó releváns információkat, beleértve az ilyen kommunikáció során használt nyelveket. A szolgáltató jogi képviselőjével ellentétben a kapcsolattartó pont operatív célokat szolgál, és nem írható elő számára, hogy fizikai telephellyel rendelkezzen. A kommunikáció során használt nyelvek tekintetében megfelelő feltételeket kell meghatározni annak érdekében, hogy a gördülékeny kommunikáció ne legyen észszerűtlenül bonyolult. Azon szolgáltatók esetében, amelyeknek [a digitális szolgáltatások egységes piacáról {a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály} és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló] (EU) …/… rendelettel összhangban megfelelési funkciót kell létrehozniuk és megfelelési vezetőket kell kinevezniük, a mindkét keretből eredő kötelezettségek következetes végrehajtásának elősegítése érdekében e megfelelési vezetők egyike kijelölhető az e rendelet szerinti kapcsolattartó pontként.

(41)E rendelet hatékony felügyeletének és szükség esetén érvényesítésének lehetővé tétele érdekében az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatásokat nyújtó, nem harmadik országban letelepedett és az Unióban szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak jogi képviselővel kell rendelkezniük az Unióban, és tájékoztatniuk kell a nyilvánosságot és az érintett hatóságokat arról, hogy a jogi képviselővel hogyan lehet kapcsolatba lépni. A rugalmas megoldások szükség szerinti lehetővé tétele érdekében és bár az e rendelet szerinti céljaik eltérőek lehetnek, amennyiben az érintett szolgáltató ezt egyértelművé tette, lehetőséget kell biztosítani számára, hogy jogi képviselője kapcsolattartó pontként is működjön, feltéve, hogy e rendelet vonatkozó követelményei teljesülnek.

(42)Adott és indokolt esetben, az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató döntésétől és az e tekintetben alkalmazandó jogi követelmények teljesítésének szükségességétől függően lehetővé kell tenni e szolgáltatók számára, hogy [a digitális szolgáltatások egységes piacáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló] (EU) …/… rendelet és e rendelet alkalmazásában egyedüli kapcsolattartó pontot és egyetlen jogi képviselőt jelöljenek ki.

(43)E rendelet hatékony alkalmazása és szükség esetén végrehajtása érdekében minden tagállamnak ki kell jelölnie legalább egy olyan meglévő vagy újonnan létrehozott hatóságot, amely a kijelölő tagállam joghatósága alá tartozó, az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók tekintetében hatáskörrel rendelkezik az említett alkalmazás és végrehajtás biztosítására.

(44)Az egyértelműség biztosítása, valamint a hatékony, eredményes és következetes, mind nemzeti, mind uniós szintű koordináció és együttműködés lehetővé tétele érdekében, ha egy tagállam egynél több illetékes hatóságot jelöl ki e rendelet alkalmazására és végrehajtására, koordináló hatóságként egy vezető hatóságot kell kijelölnie, ugyanakkor a kijelölt hatóságot automatikusan koordináló hatóságnak kell tekinteni, amennyiben egy tagállam csak egy hatóságot jelöl ki. Ezen okok miatt a koordináló hatóságnak egyedüli kapcsolattartó pontként kell eljárnia az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos valamennyi ügyben, a többi nemzeti hatóság végrehajtási hatáskörének sérelme nélkül.

(45)Tekintettel az uniós központnak az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos különleges szakértelmére és központi szerepére, a koordináló hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy az uniós központ segítségét kérjék egyes feladataik ellátásához. Az ilyen segítségnyújtás nem érintheti a segítséget kérő koordináló hatóságok és az uniós központ feladatait és hatásköreit, valamint az e rendeletben meghatározott feladataik ellátására és hatáskörük gyakorlására vonatkozó követelményeket.

(46)Tekintettel feladataik fontosságára és hatáskörüknek az érintett felek alapvető jogainak gyakorlására gyakorolt esetleges hatására, alapvető fontosságú, hogy a koordináló hatóságok teljes mértékben függetlenek legyenek. E célból a koordináló hatóságokra alkalmazandó szabályoknak és biztosítékoknak hasonlóaknak kell lenniük a bíróságokra alkalmazandó szabályokhoz és biztosítékokhoz annak biztosítása érdekében, hogy független közigazgatási hatóságnak minősüljenek, és minden tekintetben ilyenként járjanak el.

(47)A koordináló hatóság és az egyéb illetékes hatóságok kulcsfontosságú szerepet játszanak az ebben a rendeletben meghatározott jogok és kötelezettségek hatékonyságának biztosításában és a rendelet célkitűzéseinek elérésében. Ennek megfelelően biztosítani kell, hogy ezek a hatóságok ne csak a szükséges vizsgálati és végrehajtási hatáskörökkel rendelkezzenek, hanem az e rendelet szerinti feladataik megfelelő ellátásához szükséges pénzügyi, humán, technológiai és egyéb erőforrásokkal is. Tekintettel különösen az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók sokféleségére, valamint arra, hogy szolgáltatásaik nyújtásakor fejlett technológiát alkalmaznak, alapvető fontosságú, hogy a koordináló hatóság és más illetékes hatóságok rendelkezzenek a szükséges létszámú személyzettel, beleértve a szakosodott ismeretekkel rendelkező szakértőket is. A koordináló hatóságok erőforrásait a kijelölő tagállam joghatósága alá tartozó, az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók méretének, összetettségének és lehetséges társadalmi hatásának, valamint szolgáltatásaiknak az egész Unióra kiterjedő elérhetőségének figyelembevételével kell meghatározni.

(48)Tekintettel arra, hogy biztosítani kell az előírt kötelezettségek eredményességét, a koordináló hatóságokat végrehajtási hatáskörrel kell felruházni, hogy e rendelet megsértése esetében el tudjanak járni. E hatáskörnek ki kell terjednie a jogsértés által érintett szolgáltatás felhasználói hozzáférésének ideiglenes korlátozására vonatkozó hatáskörre, vagy – kizárólag abban az esetben, ha ez technikailag nem megvalósítható – annak a szolgáltatónak az online interfészéhez való hozzáférés ideiglenes korlátozására, amelyen a jogsértésre sor kerül. Tekintettel arra, hogy az ilyen hatáskör nagymértékben beavatkozik a szolgáltatók jogaiba, csak bizonyos feltételek teljesülése esetén szabad gyakorolni. E feltételek közé tartozik többek között, hogy a jogsértés a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos bűncselekmények rendszeres és strukturális elősegítését eredményezi, amit olyan helyzetre vonatkozóként kell értelmezni, amelyben a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nyilvánvaló, hogy ez az elősegítés széles körben és hosszabb időn keresztül történt.

(49)Annak ellenőrzése érdekében, hogy e rendelet szabályait – különösen a kockázatcsökkentő intézkedésekre és az adott koordináló hatóság által hozott felderítést elrendelő határozat, eltávolítást elrendelő vagy hozzáférés letiltására vonatkozó határozatok végrehajtására vonatkozó szabályokat – a gyakorlatban ténylegesen betartják-e, minden koordináló hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy az uniós központ által rendelkezésre bocsátott releváns mutatók felhasználásával kereséseket végezzen annak felderítése érdekében, hogy sor kerül-e a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert vagy új anyagoknak az érintett szolgáltatók tárhelyszolgáltatásaiban nyilvánosan hozzáférhető anyagok révén történő terjesztésére.

(50)Annak biztosítása érdekében, hogy a tárhelyszolgáltatók tisztában legyenek a szolgáltatásaikkal való visszaéléssel, és lehetőséget kapjanak arra, hogy gyors intézkedéseket hozzanak az eltávolítás vagy a hozzáférés önkéntes alapon történő megszüntetése érdekében, a székhely szerinti koordináló hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy értesítsék ezeket a szolgáltatókat arról, hogy szolgáltatásaikon a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert anyagok lelhetők fel, és kérhessék ezen anyagoknak a szolgáltatók önkéntes megfontolása alapján történő eltávolítását vagy hozzáférhetetlenné tételét. Az ilyen értesítési tevékenységeket egyértelműen meg kell különböztetni a koordináló hatóságok e rendelet szerinti, az eltávolítást elrendelő határozatok kérelmezésére vonatkozó hatáskörétől, amely a szóban forgó anyag meghatározott időn belüli eltávolítására vagy hozzáférhetetlenné tételére irányuló, kötelező erejű jogi kötelezettséget ró az érintett szolgáltatóra.

(51)Az egyértelműség biztosítása és e rendelet hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatást nyújtó szolgáltató azon tagállam joghatósága alá tartozik, ahol az üzleti tevékenység fő helye található, vagyis ahol a szolgáltató központi irodája vagy bejegyzett irodája található, amelyben a fő pénzügyi feladatait ellátja és az operatív ellenőrzést gyakorolja. Az Unióban székhellyel nem rendelkező, de az Unióban szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók tekintetében annak a tagállamnak kell joghatósággal rendelkeznie, amelyben a szolgáltató kijelölt jogi képviselője lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik, figyelembe véve a jogi képviselők e rendelet szerinti feladatát.

(52)Az e rendelet szerinti felhasználói jogok hatékony érvényesítésének és védelmének biztosítása érdekében indokolt megkönnyíteni az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók e rendelet szerinti kötelezettségeinek állítólagos megsértésével kapcsolatos panaszok benyújtását. Ennek érdekében lehetővé kell tenni a felhasználók számára, hogy panaszt nyújtsanak be a felhasználók lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállam koordináló hatóságához, függetlenül attól, hogy melyik tagállam rendelkezik joghatósággal az érintett szolgáltató tekintetében. A panaszok benyújtása céljából a felhasználók dönthetnek úgy, hogy a gyermekek szexuális bántalmazása ellen közérdekből eljáró szervezetekre támaszkodnak. Annak érdekében azonban, hogy ne kerüljön veszélybe az egyértelmű és hatékony felügyeleti rendszer létrehozására irányuló cél, valamint hogy elkerülhető legyen a következetlen döntések kockázata, továbbra is kizárólag a székhely szerinti koordináló hatóság gyakorolhatja a kifogásolt magatartással kapcsolatos vizsgálati vagy végrehajtási hatásköröket, adott esetben a többi felügyeleti hatóság hatáskörének sérelme nélkül.

(53)A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ebben a rendeletben előírt kötelezettségek megsértése esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók legyenek érvényben, figyelembe véve a jogsértés jellegét, súlyosságát, ismétlődő jellegét és időtartamát, tekintettel a közérdekre, az érintett tevékenységek hatályára és fajtájára, valamint az érintett, információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatást nyújtó szolgáltató gazdasági kapacitására.

(54)E rendelet felügyeletre és végrehajtásra vonatkozó szabályai nem értelmezhetők úgy, hogy érintik az adatvédelmi hatóságoknak az (EU) 2016/679 rendelet szerinti hatásköreit és jogköreit.

(55)A gyermekek online szexuális bántalmazásának kötelező felderítésére és letiltására szolgáló, e rendelet által létrehozott rendszer megfelelő működéséhez elengedhetetlen, hogy az uniós központ a koordináló hatóságokon keresztül megkapja a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagként azonosított anyagokat vagy a gyermekkel való kapcsolatfelvételként azonosított beszélgetések leiratait, amelyeket például bűnügyi nyomozások során fedeztek fel, annak érdekében, hogy ezek az anyagok vagy beszélgetések pontos és megbízható alapul szolgálhassanak az uniós központ számára ahhoz, hogy ilyen bántalmazásokra vonatkozó mutatókat állítson elő. Ezen eredmény elérése érdekében az azonosítást a tisztességes és objektív eredményt biztosító eljárás keretében végzett gondos értékelést követően kell elvégeznie vagy a koordináló hatóságoknak, vagy egy bíróságnak, illetve a koordináló hatóságtól eltérő más független közigazgatási hatóságnak. Bár az ilyen anyagok gyors értékelése, azonosítása és benyújtása más összefüggésben is fontos, döntő jelentőségű az e rendelet alapján bejelentett, a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló új anyagok és a gyermekkel való kapcsolatfelvétel tekintetében, tekintettel arra, hogy ezek az anyagok a folyamatban lévő vagy fenyegető bántalmazás azonosításához és az áldozatok megmentéséhez vezethet. Ezért az ilyen bejelentésekkel kapcsolatban konkrét határidőket kell megállapítani.

(56)Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós központ által a felderítés céljából létrehozott mutatók a lehető legteljesebbek legyenek, a koordináló hatóságoknak proaktív módon kell benyújtaniuk a vonatkozó anyagokat és leiratokat. Az uniós központ számára azonban lehetővé kell tenni, hogy e célból bizonyos anyagokat vagy beszélgetéseket a koordináló hatóságok tudomására hozzon.

(57)Az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatásokat nyújtó egyes szolgáltatók több vagy akár az összes tagállamban kínálják szolgáltatásaikat, míg e rendelet értelmében egy adott szolgáltató tekintetében csak egyetlen tagállam rendelkezik joghatósággal. Ezért elengedhetetlen, hogy a joghatósággal rendelkező tagállam által kijelölt koordináló hatóság feladatai ellátása és hatáskörei gyakorlása során az Unió valamennyi felhasználójának érdekeit szem előtt tartsa, anélkül, hogy különbséget tenne közöttük olyan szempontok alapján, mint a felhasználók tartózkodási helye vagy állampolgársága, továbbá hogy a koordináló hatóságok hatékonyan és eredményesen együttműködjenek egymással. Az ilyen együttműködés megkönnyítése érdekében rendelkezni kell a szükséges mechanizmusokról és információmegosztási rendszerekről. Ez az együttműködés nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy rendszeres eszmecseréről rendelkezzenek egyéb hatóságokkal, amennyiben ez az említett egyéb hatóságok és a koordináló hatóság feladatainak ellátásához szükséges.

(58)Kiemelendő, hogy az e rendelettel létrehozott mechanizmusok megfelelő működéséhez szükséges együttműködés megkönnyítése érdekében az uniós központnak létre kell hoznia és fenn kell tartania a szükséges információmegosztási rendszereket. E rendszerek létrehozása és fenntartása során az uniós központnak együtt kell működnie a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségével (Europol) és a nemzeti hatóságokkal annak érdekében, hogy adott esetben a meglévő rendszerekre és bevált gyakorlatokra építsen.

(59)E rendelet végrehajtásának támogatása és a célkitűzéseinek megvalósításához való hozzájárulás érdekében az uniós központnak központi közvetítőként kell működnie, és számos konkrét feladatot kell ellátnia. E feladatok ellátásához szükség van erős garanciákra a – különösen a bűnüldöző hatóságoktól való – függetlenség tekintetében, valamint olyan irányítási struktúrára, amely biztosítja az uniós központ különböző feladatainak hatékony, eredményes és következetes ellátását, valamint a jogi személyiséget ahhoz, hogy képes legyen eredményesen együttműködni valamennyi érdekelt féllel. Ezért az uniós központot decentralizált uniós ügynökségként kell létrehozni.

(60)A jogbiztonság és az eredményesség érdekében az uniós központ feladatait világos és átfogó módon kell felsorolni. E rendelet megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében az uniós központ feladatainak különösen a tárhelyszolgáltatókra, a nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra és az internet-hozzáférési szolgáltatókra rótt felderítési, bejelentési és letiltási kötelezettségek megkönnyítéséhez kell kapcsolódniuk. Ugyanezen okból azonban az uniós központot bizonyos egyéb, nevezetesen az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók kockázatértékelési és -csökkentési kötelezettségeinek végrehajtásával, a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok tárhelyszolgáltatók általi eltávolításával vagy hozzáférhetetlenné tételével, a koordináló hatóságoknak nyújtott segítséggel, valamint a gyermekek online szexuális bántalmazásával kapcsolatos ismeretek és szakértelem létrehozásával és megosztásával kapcsolatos feladatokkal is meg kell bízni.

(61)Az uniós központnak megbízható információkkal kell szolgálnia arról, hogy mely tevékenységek tekinthetők észszerűen a gyermekek online szexuális bántalmazásának, hogy e rendelettel összhangban lehetővé tegye e tevékenységek felderítését és letiltását. Tekintettel a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok jellegére, ezt a megbízható információt magának az anyagnak a megosztása nélkül kell rendelkezésre bocsátani. Ezért az uniós központnak pontos és megbízható mutatókat kell kidolgoznia a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló azonosított anyagok és a gyermekkel való kapcsolatfelvétel azonosított esetei alapján, amelyeket e rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban a koordináló hatóságok nyújtottak be hozzá. Ezeknek a mutatóknak lehetővé kell tenniük a technológiák számára annak felderítését, hogy ugyanazon anyagok (ismert anyagok) vagy a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló különböző anyagok (új anyagok) terjesztéséről, vagy adott esetben gyermekekkel való kapcsolatfelvételről van-e szó.

(62)Az e rendelettel létrehozott rendszer megfelelő működése érdekében az uniós központot fel kell hatalmazni arra, hogy adatbázisokat hozzon létre a gyermekek online szexuális bántalmazásának mindhárom típusára vonatkozóan, továbbá hogy fenntartsa és működtesse ezeket az adatbázisokat. Az elszámoltathatóság és szükség esetén a korrekciók lehetővé tétele érdekében nyilvántartást kell vezetnie a beadványokról és a mutatók kidolgozásához használt eljárásról.

(63)A bejelentési folyamat és a bejelentéseken alapuló bármely nyomonkövetési tevékenység visszakövethetőségének biztosítása, valamint a tárhelyszolgáltatók és a nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók számára a bejelentéssel kapcsolatos visszajelzés biztosítása, a bejelentésekre vonatkozó statisztikák előállítása, valamint a bejelentések megbízható és gyors kezelése és feldolgozása céljából az uniós központnak létre kell hoznia e bejelentések külön adatbázisát. A fenti célok elérése érdekében az adatbázisnak tartalmaznia kell az említett bejelentésekkel kapcsolatos releváns információkat is, például az anyagokra vonatkozó és a kiegészítő címkéket jelző mutatókat, amelyek jelezhetik például azt a tényt, hogy a bejelentett kép vagy videó ugyanazon áldozatot vagy áldozatokat ábrázoló képek és videók sorozatának részét képezi.

(64)Tekintettel az érintett adatok érzékenységére, valamint a hibák és az esetleges visszaélések elkerülésére, szigorú szabályokat kell megállapítani a mutatók és a bejelentések adatbázisaihoz való hozzáférésre, az azokban foglalt adatokra és azok biztonságára vonatkozóan. Kiemelendő, hogy az érintett adatokat nem szabad a feltétlenül szükségesnél hosszabb ideig tárolni. A fenti okok miatt a mutatók adatbázisához való hozzáférés csak a felek számára és az e rendeletben meghatározott célokból, az uniós központ ellenőrzése mellett biztosítható, továbbá a hozzáférés időtartamát és alkalmazási körét az e célok eléréséhez feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozni.

(65)A gyermekek online szexuális bántalmazásának e rendelet szerinti, téves bejelentésének elkerülése, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy a bűnüldöző hatóságok az alapvető nyomozási feladataikra összpontosíthassanak, a bejelentéseket az uniós központon keresztül kell továbbítani. Az uniós központnak kell értékelnie ezeket a bejelentéseket azon bejelentések azonosítása érdekében, amelyek nyilvánvalóan megalapozatlanok, azaz amennyiben érdemi jogi vagy ténybeli elemzés nélkül, azonnal nyilvánvaló, hogy a bejelentett tevékenységek nem minősülnek gyermekek online szexuális bántalmazásának. Amennyiben a bejelentés nyilvánvalóan megalapozatlan, az uniós központnak visszajelzést kell adnia a tárhelyszolgáltatónak vagy a nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatónak az alkalmazott technológiák és eljárások javításának, valamint más megfelelő lépéseknek – például a tévesen eltávolított anyagok visszaállítása – a lehetővé tétele érdekében. Mivel minden bejelentés fontos eszköz lehet a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos bűncselekmények kivizsgálásához és büntetőeljárás indításához, valamint a bántalmazás áldozatának megmentéséhez, a bejelentéseket a lehető leggyorsabban fel kell dolgozni.

(66)E rendelet hatékony alkalmazásához és az áldozatok jogainak védelméhez való hozzájárulás érdekében az uniós központ számára lehetővé kell tenni, hogy kérésre támogassa az áldozatokat és segítséget nyújtson az illetékes hatóságoknak azáltal, hogy a megfelelő mutatók alkalmazásával a tárhelyszolgáltatásokban a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert, nyilvánosan hozzáférhető anyagok terjesztésére irányuló kereséseket végez. Amennyiben az említett keresést követően az uniós központ ilyen anyagot azonosít, képesnek kell lennie arra is, hogy az érintett tárhelyszolgáltatótól a szóban forgó tétel vagy tételek eltávolítását vagy az azokhoz való hozzáférés megszüntetését kérje, mivel előfordulhat, hogy a szolgáltatónak nincs tudomása az ilyen anyagok jelenlétéről, és erre önkéntes alapon is hajlandó.

(67)Tekintettel az uniós központ e rendelet szerinti elsődleges feladatainak ellátásából eredő központi helyzetére, valamint az ezzel kapcsolatban összegyűjthető információkra és szakértelemre, az uniós központnak is hozzá kell járulnia e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez azáltal, hogy a gyermekek online szexuális bántalmazásának megelőzésével és az ellene folytatott küzdelemmel kapcsolatos kérdésekkel összefüggő tudás, szakértelem és kutatás központjaként szolgál. Ezzel összefüggésben az uniós központnak együtt kell működnie az uniós és az Unión kívüli érdekelt felekkel, és lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy hasznosítsák az összegyűjtött ismereteket és szakértelmet, beleértve a bevált gyakorlatokat és a levont tanulságokat is.

(68)Bizonyos személyes adatok kezelése és tárolása az uniós központ e rendelet szerinti feladatainak ellátásához szükséges. Az ilyen személyes adatok megfelelő védelmének biztosítása érdekében az uniós központ csak akkor dolgozhat fel és tárolhat személyes adatokat, ha az az e rendeletben ismertetett célok eléréséhez feltétlenül szükséges. Ezt biztonságos módon kell végeznie, és a tárolást a vonatkozó feladatok ellátásához feltétlenül szükséges mértékre kell korlátoznia.

(69)Feladatainak hatékony és eredményes ellátása érdekében az uniós központnak szorosan együtt kell működnie a koordináló hatóságokkal, az Europollal és az érintett partnerszervezetekkel, például az Egyesült Államok eltűnt és kizsákmányolt gyermekekkel foglalkozó nemzeti központjával vagy a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok bejelentésére szolgáló forródrót-szolgálatok nemzetközi szövetségének (INHOPE) hálózatával, az e rendeletben és a tevékenységeiket szabályozó egyéb jogi eszközökben meghatározott korlátokon belül. Az ilyen együttműködés megkönnyítése érdekében meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, beleértve a kapcsolattartó tisztviselők koordináló hatóságok általi kijelölését, valamint egyetértési megállapodások megkötését az Europollal és adott esetben egy vagy több érintett partnerszervezettel.

(70)Az INHOPE-nak és a tagszervezet forródrót-szolgálatoknak régóta nyújtott uniós támogatás elismerése annak, hogy a forródrót-szolgálatok a gyermekek online szexuális bántalmazása elleni küzdelem frontvonalában működnek. Az uniós központnak ki kell használnia a forródrót-szolgálatok hálózatát, és ösztönöznie kell, hogy hatékonyan működjenek együtt a tagállamok koordináló hatóságaival, az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókkal és a bűnüldöző hatóságokkal. A forródrót-szolgálatok szakértelme és tapasztalata felbecsülhetetlen értékű információforrást jelent a közös fenyegetések és megoldások korai azonosításáról, valamint az Unión belüli regionális és nemzeti különbségekről.

(71)Figyelembe véve az Europol megbízatását és tapasztalatát a nem egyértelmű helyzetben lévő illetékes nemzeti hatóságok azonosításában, valamint a bűnügyi hírszerzési adatbázisát, amely hozzájárulhat a más tagállamokban folytatott nyomozásokkal fennálló összefüggések azonosításához, az uniós központnak szorosan együtt kell működnie az Europollal, különösen az illetékes nemzeti bűnüldöző hatóságok gyors azonosításának biztosítása érdekében azokban az esetekben, amikor ez nem egyértelmű, vagy amikor az ügy egynél több tagállamot is érinthet.

(72)Tekintettel arra, hogy az uniós központnak intenzíven együtt kell működnie az Europollal, az uniós központ központjának az Europol központja mellett kell működnie, amely Hágában (Hollandia) található. Az uniós központ által az Europollal megosztott jelentések rendkívül érzékeny jellege, valamint a – például a biztonságos adatkapcsolatokra vonatkozó – technikai követelmények szempontjából egyaránt előnyös az uniós központ és az Europol közös telephelye. Ez azt is lehetővé tenné az uniós központ számára, hogy független szervezetként támaszkodjon az Europol támogató szolgáltatásaira, különösen a humánerőforrás-gazdálkodás, az információs technológia (IT) – ideértve a kiberbiztonságot is –, az épületek és a kommunikáció terén. Az ilyen támogató szolgáltatások megosztása költséghatékonyabb, és professzionálisabb szolgáltatást biztosít, mint ha újonnan kellene létrehozni azokat, ráadásul a párhuzamosságok is elkerülhetők.

(73)A központ megfelelő működésének biztosítása érdekében meg kell állapítani az uniós központ szervezetére vonatkozó szükséges szabályokat. A következetesség érdekében e szabályoknak összhangban kell lenniük az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítésével.

(74)Tekintettel arra, hogy az uniós központnak a feladatai ellátásához technikai szakértelemre van szüksége, különös tekintettel a felderítésre használható technológiák listájának összeállítására, az uniós központnak tanácsadói feladatokat ellátó szakértőkből álló Technológiával Foglalkozó Bizottsággal kell rendelkeznie. A Technológiával Foglalkozó Bizottság – megbízatásának keretein belül – szakértelmével támogathatja az uniós központ munkáját a gyermekek online szexuális bántalmazásának felderítésével kapcsolatos kérdések tekintetében, és így segítheti az uniós központot abban, hogy hozzájáruljon a felderítési technológiára vonatkozó szigorú műszaki előírások és biztosítékok megállapításához.

(75)Az átláthatóság és az elszámoltathatóság, valamint az értékelés és szükség esetén a kiigazítások lehetővé tétele érdekében a tárhelyszolgáltatók, a nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók és az internet-hozzáférési szolgáltatók, a koordináló hatóságok és az uniós központ számára elő kell írni, hogy nem személyes adatok anonimizált gyűjtése alapján információkat gyűjtsenek, rögzítsenek és elemezzenek, valamint hogy éves jelentéseket tegyenek közzé az e rendelet szerinti tevékenységeikről. A koordinációs hatóságoknak ezen információk összegyűjtése során együtt kell működniük az Europollal, valamint a szóban forgó koordináló hatóságot kijelölő tagállam bűnüldöző hatóságaival és más érintett nemzeti hatóságaival.

(76)A jó irányítás érdekében, valamint az összegyűjtött statisztikákra és információkra, továbbá az e rendeletben előírt átláthatósági jelentéstételi mechanizmusokra építve a Bizottságnak a rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül, majd azt követően ötévente el kell végeznie e rendelet értékelését.

(77)Az értékelésnek a hatékonyság, szükségesség, eredményesség, arányosság, relevancia, koherencia és az uniós hozzáadott érték kritériumain kell alapulnia. Értékelnie kell az e rendeletben előírt különböző operatív és technikai intézkedések működését, beleértve a gyermekek online szexuális bántalmazásának felderítését, bejelentését és eltávolítását elősegítő intézkedések hatékonyságát, a védelmi mechanizmusok hatékonyságát, valamint a potenciálisan érintett alapvető jogokra, a vállalkozás szabadságára, a magánélethez való jogra és a személyes adatok védelmére gyakorolt hatásokat. A Bizottságnak értékelnie kell továbbá a harmadik felek potenciálisan érintett érdekeire gyakorolt hatásokat.

(78)Az (EU) 2021/1232 európai parlamenti és tanácsi rendelet 45  – egy hosszú távra szóló jogi keret előkészítéséig és elfogadásáig – ideiglenes megoldásról rendelkezik a technológiáknak egyes nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók által a gyermekek online szexuális bántalmazása elleni küzdelem céljából történő használata tekintetében. Ez a rendelet biztosítja az említett, hosszú távra szóló jogi keretet. Az (EU) 2021/1232 rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(79)E rendelet célkitűzéseinek elérése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa e rendelet mellékleteit és az uniós központ által működtetett adatbázisok létrehozására, tartalmára és az azokhoz való hozzáférésre vonatkozó részletes szabályok megállapításával kiegészítse a rendeletet, a bejelentések formája, pontos tartalma és egyéb részletei, valamint a bejelentési folyamat tekintetében, az uniós központnál a szolgáltatóknak a kockázatértékelés során nyújtott támogatás kapcsán felmerült költségek meghatározása és felszámítása tekintetében, valamint a koordináló hatóságok, a Bizottság, az uniós központ, az egyéb érintett uniós ügynökségek, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók közötti kommunikációt támogató információmegosztási rendszerekre vonatkozó technikai követelmények tekintetében.

(80)Fontos, hogy a Bizottság a meghatalmazáson alapuló jogi aktusokra irányuló előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között nyilvános konzultációk során és szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak 46 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(81)Az információmegosztási rendszer egységes feltételek mellett történő megvalósításának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 47 megfelelően kell gyakorolni.

(82)Annak érdekében, hogy valamennyi érintett fél számára elegendő idő álljon rendelkezésre az e rendeletnek való megfeleléshez szükséges intézkedések megtételére, megfelelő időtartamot kell biztosítani a rendelet hatálybalépése és alkalmazása között.

(83)Mivel e rendelet célkitűzését, azaz a belső piac megfelelő működéséhez a gyermekek szexuális bántalmazásának hatékony és valamennyi érintett fél alapvető jogait tiszteletben tartó módon történő megelőzése és az ellene folytatott küzdelem egyértelmű, egységes és kiegyensúlyozott szabályainak megállapítása révén történő hozzájárulást a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az a terjedelme és hatásai miatt uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(84)Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 48 42. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor az európai adatvédelmi biztossal és az Európai Adatvédelmi Testülettel; véleményüket […]-án/-én terjesztették elő,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)Ez a rendelet egységes szabályokat állapít meg a belső piacon az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatásokkal a gyermekek online szexuális bántalmazása céljából történő visszaélések kezelésére.

    Meghatározza különösen a következőket:

a)az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak azon kockázat minimálisra csökkentésére irányuló kötelezettségei, hogy a szolgáltatásaikkal gyermekek online szexuális bántalmazása céljából éljenek vissza;

b)a tárhelyszolgáltatóknak és a személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak a gyermekek online szexuális bántalmazásának felderítésére és bejelentésére irányuló kötelezettsége;

c)a tárhelyszolgáltatóknak a szolgáltatásaikon keresztül elérhető, gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok eltávolítására vagy hozzáférhetetlenné tételére irányuló kötelezettsége;

d)az internet-hozzáférési szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok hozzáférhetetlenné tételére irányuló kötelezettsége;

e)az e rendelet végrehajtására és érvényesítésére vonatkozó szabályok, a tagállami illetékes hatóságok kijelölésére és működésére, a 40. cikkben létrehozott, a Gyermekek Szexuális Bántalmazása Elleni Uniós Központra (a továbbiakban: uniós központ), valamint az együttműködésre és az átláthatóságra vonatkozó szabályokat is beleértve.

(2)E rendelet azokra az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatást nyújtó szolgáltatókra alkalmazandó, amelyek – a székhelyük helyétől függetlenül – az Unióban kínálnak ilyen szolgáltatásokat.

(3)Ez a rendelet nem érinti a következő jogi aktusokban megállapított szabályokat:

a)2011/93/EU irányelv a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról;

b)2000/31/EK irányelv és (EU) …/… rendelet [a digitális szolgáltatások egységes piacáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) és a 2000/31/EK irányelv módosításáról];

c)2010/13/EU irányelv;

d)(EU) 2016/679 rendelet, (EU) 2016/680 irányelv, (EU) 2018/1725 rendelet és – e cikk (4) bekezdésétől függően – a 2002/58/EK irányelv.

(4)Ez a rendelet korlátozza a 2002/58/EK irányelv 5. cikkének (1) és (3) bekezdésében, valamint 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok és kötelezettségek gyakorlását, amennyiben ez az e rendelet 1. fejezetének 2. szakaszával összhangban kibocsátott felderítést elrendelő határozatok végrehajtásához szükséges.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)„tárhelyszolgáltatás”: [a digitális szolgáltatások egységes piacáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló] (EU) …/… rendelet 2. cikke f) pontjának harmadik francia bekezdésében meghatározott, információs társadalommal összefüggő szolgáltatás;

b)„személyközi hírközlési szolgáltatás”: az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 5. pontjában meghatározott nyilvánosan elérhető szolgáltatás, beleértve azokat a szolgáltatásokat is, amelyek csupán egy másik szolgáltatáshoz szorosan kapcsolódó, csekély jelentőségű kiegészítő funkcióként teszik lehetővé a közvetlen személyközi, interaktív hírközlést;

c)„szoftveralkalmazás”: [a digitális ágazat vonatkozásában a megtámadható és méltányos piacokról (digitális piacokról szóló jogszabály) szóló] (EU) …/… rendelet 2. cikkének 13. pontjában meghatározott digitális termék vagy szolgáltatás;

d)„szoftveralkalmazás-áruház”: [a digitális ágazat vonatkozásában a megtámadható és méltányos piacokról (digitális piacokról szóló jogszabály) szóló] (EU) …/… rendelet 2. cikkének 12. pontjában meghatározott szolgáltatás;

e)„internet-hozzáférési szolgáltatás”: az (EU) 2015/2120 európai parlamenti és tanácsi rendelet 49 2. cikkének 2. pontjában meghatározott szolgáltatás;

f)„az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatások”: a következő szolgáltatások mindegyike:

i. tárhelyszolgáltatás;

ii. személyközi hírközlési szolgáltatás;

iii. szoftveralkalmazás-áruház;

iv. internet-hozzáférési szolgáltatás;

g)„szolgáltatások nyújtása az Unióban”: [a digitális szolgáltatások egységes piacáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló] (EU) …/… rendelet 2. cikke d) pontjában meghatározott szolgáltatások nyújtása az Unióban;

h)„felhasználó”: bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatást vesz igénybe;

i)„gyermek”: bármely 18 évesnél fiatalabb természetes személy;

j)„gyermekkorú felhasználó”: az a természetes személy, aki az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatást igénybe veszi, és aki 17. életévét be nem töltött természetes személy;

k)„mikro-, kis- vagy középvállalkozás”: a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 2003/361/EK bizottsági ajánlásban 50 meghatározott vállalkozás;

l)„gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok”: a 2011/93/EU irányelv 2. cikkének c), illetve e) pontjában meghatározott gyermekpornográfiának vagy pornográf előadásnak minősülő anyag;

m)„gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert anyag”: a 44. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett mutatók adatbázisában szereplő mutatók felhasználásával felderített, potenciálisan gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyag;

n)„gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló új anyag”: a 44. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett mutatók adatbázisában szereplő mutatók felhasználásával felderített, potenciálisan gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyag;

o)„gyermekkel való kapcsolatfelvétel”: a 2011/93/EU irányelv 6. cikkében említettek szerinti, gyermekkel való, szexuális céllal történő kapcsolatfelvétel;

p)„gyermekek online szexuális bántalmazása”: gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok online terjesztése és gyermekkel való kapcsolatfelvétel;

q)„gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos bűncselekmények”: a 2011/93/EU irányelv 3–7. cikkében meghatározott bűncselekmények;

r)„ajánlórendszer”: [a digitális szolgáltatások egységes piacáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló] (EU) …/… rendelet 2. cikkének o) pontjában meghatározott rendszer;

s)„tartalmi adatok”: [a büntetőügybeli elektronikus bizonyítékokra vonatkozó, közlésre és megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló (az elektronikus bizonyítékokról szóló rendelet)] (EU) …/… rendelet 2. cikkének 10. pontjában meghatározott adatok;

t)„tartalommoderálás”: [a digitális szolgáltatások egységes piacáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló] (EU) …/… rendelet 2. cikkének p) pontjában meghatározott tevékenységek;

u)„székhely szerinti koordináló hatóság”: a gyermekek szexuális bántalmazásának kérdéseivel foglalkozó koordináló hatóság, amelyet a 25. cikkel összhangban az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató székhelye vagy adott esetben jogi képviselője lakóhelye vagy székhelye szerinti tagállam jelölt ki;

v)„szerződési feltételek”: [a digitális szolgáltatások egységes piacáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló] (EU) …/… rendelet 2. cikkének q) pontjában meghatározott szerződési feltételek;

w)„székhely”: az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatást nyújtó szolgáltató azon központi irodája vagy bejegyzett irodája, ahol az elsődleges pénzügyi feladatokat, valamint az operatív irányítást végzik.

II. FEJEZET

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMMAL ÖSSZEFÜGGŐ RELEVÁNS SZOLGÁLTATÁSOKAT NYÚJTÓ SZOLGÁLTATÓK KÖTELEZETTSÉGEI A GYERMEKEK ONLINE SZEXUÁLIS BÁNTALMAZÁSÁNAK MEGELŐZÉSE ÉS AZ ELLENE FOLYTATOTT KÜZDELEM CÉLJÁBÓL

1. szakasz

Kockázatértékelési és kockázatcsökkentési kötelezettségek

3. cikk

Kockázatértékelés

(1)A tárhelyszolgáltatók és a személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók minden egyes általuk kínált szolgáltatás esetében azonosítják, elemzik és értékelik a szolgáltatás gyermekek online szexuális bántalmazása céljából történő igénybevételének kockázatát.

(2)A kockázatértékelés során a szolgáltató különösen a következőket veszi figyelembe:

a)a szolgáltatásainak a gyermekek online szexuális bántalmazása céljából történő igénybevételének korábban azonosított esetei;

b)az (1) bekezdésben említett kockázat kezelésére szolgáló szabályzat megléte és a szolgáltató általi végrehajtása, valamint a kockázat kezelését szolgáló funkciók rendelkezésre állása, többek között a következők révén:

–a szerződési feltételekben megállapított tilalmak és korlátozások,

–az ilyen tilalmak és korlátozások érvényesítése érdekében hozott intézkedések,

–az életkor ellenőrzését lehetővé tevő funkciók,

–olyan funkciók, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy könnyen hozzáférhető és az életkornak megfelelő eszközökkel jelezzék a szolgáltatónak a gyermekek online szexuális bántalmazását;

c)a szolgáltatás felhasználók általi igénybevételének módja és annak a kockázatra gyakorolt hatása;

d)a szolgáltatás kialakításának és működtetésének módja, beleértve az üzleti modellt, az irányítást, valamint a vonatkozó rendszereket és folyamatokat, továbbá ennek az említett kockázatra gyakorolt hatása;

e)a gyermekkel való kapcsolatfelvétel kockázatával kapcsolatban:

i. a szolgáltatás gyermekek általi tényleges vagy valószínűsíthető igénybevételének mértéke;

ii. amennyiben a szolgáltatást gyermekek veszik igénybe, a gyermekkorú felhasználók különböző korcsoportjai és a gyermekkel való kapcsolatfelvétel kockázata e korcsoportok vonatkozásában;

iii. a gyermekkel való kapcsolatfelvétel kockázatát létrehozó vagy erősítő funkciók rendelkezésre állása, beleértve a következő funkciókat:

–annak lehetővé tétele, hogy a felhasználók más felhasználókra rákeressenek, különös tekintettel a gyermekkorú felhasználókra rákereső felnőttkorú felhasználókra,

–annak lehetővé tétele, hogy a felhasználók közvetlenül kapcsolatba léphessenek más felhasználókkal, különösen magáncélú kommunikáció révén,

–annak lehetővé tétele, hogy a felhasználók képeket vagy videókat osszanak meg más felhasználókkal, különösen magáncélú kommunikáció segítségével.

(3)A szolgáltató kérheti az uniós központot, hogy a kockázatértékelés alátámasztása érdekében a gyermekek esetleges online szexuális bántalmazásának azonosítása céljából reprezentatív, anonimizált adatmintákról végezzen elemzést.

Az ilyen elemzés elvégzésével kapcsolatban az uniós központ részéről felmerült költségeket a kérelmező szolgáltató viseli. Amennyiben azonban a szolgáltató mikro-, kis- vagy középvállalkozás, az uniós központ viseli ezeket a költségeket, feltéve, hogy a kérelem a kockázatértékelés alátámasztásához észszerűen szükséges.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 86. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az említett költségek meghatározására és felszámítására, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások mentességének alkalmazására vonatkozó szükséges részletes szabályokkal kiegészítse ezt a rendeletet.

(4)A szolgáltató az első kockázatértékelést [e rendelet alkalmazásának kezdőnapja + 3 hónap]-ig, vagy ha a szolgáltató [e rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-ig nem kínálta a szolgáltatást az Unióban, attól az időponttól számított három hónapon belül végzi el a kockázatértékelést, amikor a szolgáltató megkezdte a szolgáltatás nyújtását az Unióban.

Ezt követően a szolgáltató szükség esetén, de a kockázatértékelés utolsó elvégzésének vagy frissítésének időpontjától számítva legalább háromévente frissíti a kockázatértékelést. Azonban:

a)a 7. cikkel összhangban hozott felderítést elrendelő határozat hatálya alá tartozó szolgáltatás esetében a szolgáltató legkésőbb két hónappal a felderítést elrendelő határozat alkalmazási időszakának lejárta előtt frissíti a kockázatértékelést;

b)a székhely szerinti koordináló hatóság előírhatja a szolgáltató számára, hogy a második albekezdésben említett időpontnál korábbi, észszerű időpontban frissítse a kockázatértékelést, amennyiben bizonyíték van arra, hogy a szolgáltatás gyermekek online szexuális bántalmazása céljából történő igénybevételének kockázata jelentős mértékben változhat.

(5)A kockázatértékelés annak az esetleges fennmaradó kockázatnak az értékelésére is kitér, hogy a szolgáltatást a 4. cikk szerinti kockázatcsökkentő intézkedések meghozatalát követően gyermekek online szexuális bántalmazására használják.

(6)A Bizottság a koordináló hatóságokkal és az uniós központtal együttműködve és nyilvános konzultációt követően iránymutatásokat adhat ki az (1)–(5) bekezdés alkalmazására vonatkozóan, aminek során kellően figyelembe veszi különösen a releváns technológiai fejlesztéseket és az e rendelkezések hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtásának és igénybevételének módját.

4. cikk

Kockázatcsökkentés

(1)A tárhelyszolgáltatók és a személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók a 3. cikk alapján azonosított kockázathoz igazított, e kockázat minimálisra csökkentését célzó, észszerű kockázatcsökkentő intézkedéseket hoznak. Ezek az intézkedések a következők közül néhányat vagy az összeset foglalják magukban:

a)a szolgáltató tartalommoderálási vagy ajánlórendszereinek, döntéshozatali folyamatainak, a szolgáltatás működtetésének vagy funkcióinak, illetve szerződési feltételei tartalmának vagy érvényesítésének megfelelő technikai és operatív intézkedések, valamint megfelelő személyzet biztosítása révén történő kiigazítása;

b)a szolgáltató belső eljárásainak vagy a szolgáltatás működésével kapcsolatos belső felügyeletnek a megerősítése;

c)a versenyjoggal összhangban együttműködés kezdeményezése vagy módosítása más tárhelyszolgáltatókkal vagy személyközi hírközlési szolgáltatókkal, hatóságokkal, civil társadalmi szervezetekkel vagy adott esetben a [digitális szolgáltatások egységes piacáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló] (EU) …/… rendelet 19. cikkével összhangban megbízható bejelentő státusszal rendelkező szervezetekkel.

(2)A kockázatcsökkentő intézkedések:

a)eredményesen csökkentik az azonosított kockázatot;

b)célirányosak és e kockázattal arányosak, figyelembe véve különösen a kockázat súlyosságát, valamint a szolgáltató pénzügyi és technológiai kapacitását, továbbá a felhasználók számát;

c)alkalmazása körültekintően és megkülönböztetéstől mentesen zajlik, minden körülmények között kellően figyelembe véve, hogy a kockázatcsökkentő intézkedések milyen következményekkel járhatnak az összes érintett fél alapvető jogainak gyakorlására;

d)adott esetben a kockázatértékelés 3. cikk (4) bekezdése szerinti elvégzésekor vagy frissítésekor az ott említett időponttól számított három hónapon belül a kockázatcsökkentő intézkedéseket bevezetik, felülvizsgálják, megszüntetik vagy kiterjesztik.

(3)Azok a személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, amelyek a 3. cikkel összhangban elvégzett vagy frissített kockázatértékelés alapján megállapították, hogy fennáll a kockázata annak, hogy szolgáltatásaikat gyermekkel való kapcsolatfelvétel céljából veszik igénybe, megteszik az életkor ellenőrzését és megállapítását szolgáló szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megbízhatóan azonosítsák a szolgáltatásaikat igénybe vevő gyermekkorú felhasználókat, ami lehetővé teszi számukra a kockázatcsökkentő intézkedések meghozatalát.

(4)A tárhelyszolgáltatók és a személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók szerződési feltételeikben egyértelműen leírják az általuk hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket. A leírás nem tartalmazhat olyan információkat, amelyek korlátozhatják a kockázatcsökkentő intézkedések eredményességét.

(5)A Bizottság a koordináló hatóságokkal és az uniós központtal együttműködve és nyilvános konzultációt követően iránymutatásokat adhat ki az (1), (2), (3) és (4) bekezdés alkalmazására vonatkozóan, aminek során kellően figyelembe veszi különösen a releváns technológiai fejlesztéseket és az e rendelkezések hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtásának és igénybevételének módját.

5. cikk

A kockázatok bejelentése

(1)A tárhelyszolgáltatók és a személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók a 3. cikk (4) bekezdésében említett időponttól számított három hónapon belül jelentést küldenek a székhely szerinti koordináló hatóságnak, amelyben pontosítják a következőket:

a)a 3. cikk szerint elvégzett vagy frissített kockázatértékelés folyamata és eredményei, beleértve a 3. cikk (5) bekezdésében említett, esetleges fennmaradó kockázat értékelését is;

b)bármely, a 4. cikknek megfelelően hozott kockázatcsökkentő intézkedés.

(2)A székhely szerinti koordináló hatóság a jelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül értékeli azt, és ennek alapján, valamint a rendelkezésére álló egyéb releváns információk figyelembevételével megállapítja, hogy sor került-e a kockázatértékelés elvégzésére vagy frissítésére, továbbá a 3. és 4. cikk követelményeinek megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések meghozatalára.

(3)Amennyiben az értékeléshez szükséges, az említett koordináló hatóság az általa meghatározott észszerű határidőn belül további információkat kérhet a szolgáltatótól. E határidő nem lehet két hétnél hosszabb.

Az első albekezdésben említett határidő a további információk benyújtásáig felfüggesztésre kerül.

(4)A 7. és a 27–29. cikk sérelme nélkül, amennyiben a 3. és 4. cikk követelményei nem teljesülnek, a koordináló hatóság kötelezi a szolgáltatót a kockázatértékelés újbóli elvégzésére vagy frissítésére, vagy adott esetben a kockázatcsökkentő intézkedések bevezetésére, felülvizsgálatára, megszüntetésére vagy kiterjesztésére az említett koordináló hatóság által meghatározott észszerű határidőn belül. E határidő nem lehet egy hónapnál hosszabb.

(5)Amikor a szolgáltatók az (1) bekezdéssel összhangban továbbítják a jelentést a székhely szerinti koordináló hatóságnak, a jelentést az uniós központnak is továbbítaniuk kell.

(6)A szolgáltatók kérésre továbbítják a jelentést a szoftveralkalmazás-áruházak szolgáltatóinak, amennyiben ez a 6. cikk (2) bekezdésében említett értékeléshez szükséges. Szükség esetén a bizalmas információkat eltávolíthatják a jelentésekből.

6. cikk

A szoftveralkalmazás-áruházakra vonatkozó kötelezettségek

(1)A szoftveralkalmazás-áruházak szolgáltatói:

a)észszerű erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy lehetőség szerint a szoftveralkalmazások szolgáltatóival együtt értékeljék, hogy az általuk közvetített szoftveralkalmazásokon keresztül kínált egyes szolgáltatások esetében fennáll-e annak a kockázata, hogy azokat gyermekkel való kapcsolatfelvételre használják;

b)észszerű intézkedéseket hoznak annak megakadályozása érdekében, hogy a gyermekkorú felhasználók hozzáférjenek azokhoz a szoftveralkalmazásokhoz, amelyekkel kapcsolatban megállapították, hogy fennáll az érintett szolgáltatás gyermekkel való kapcsolatfelvétel céljából történő használatának jelentős kockázata;

c)megteszik az életkor ellenőrzését és megállapítását szolgáló szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megbízhatóan azonosítsák a szolgáltatásaikat igénybe vevő gyermekkorú felhasználókat, ami lehetővé teszi számukra a b) pontban említett intézkedések meghozatalát.

(2)Az (1) bekezdésben említett kockázat értékelésekor a szolgáltató figyelembe veszi az összes rendelkezésre álló információt, beleértve a 3. cikk szerint elvégzett vagy frissített kockázatértékelés eredményeit is.

(3)A szoftveralkalmazás-áruházak szolgáltatói nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a kockázatértékelés folyamatára és kritériumaira, valamint az (1) bekezdésben említett intézkedések leírására vonatkozó információkat. A leírás nem tartalmazhat olyan információkat, amelyek korlátozhatják ezen intézkedések értékelésének hatékonyságát.

(4)A Bizottság a koordináló hatóságokkal és az uniós központtal együttműködve és nyilvános konzultációt követően iránymutatásokat adhat ki az (1), (2) és (3) bekezdés alkalmazására vonatkozóan, aminek során kellően figyelembe veszi különösen a releváns technológiai fejlesztéseket és az e rendelkezések hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtásának és igénybevételének módját.

2. szakasz

Felderítési kötelezettségek

7. cikk

Felderítést elrendelő határozat kibocsátása

(1)A székhely szerinti koordináló hatóság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy felkérje az őt kijelölő tagállam illetékes igazságügyi hatóságát vagy ugyanazon tagállam más független közigazgatási hatóságát felderítést elrendelő határozat kibocsátására, amelyben felszólítják az adott tagállam joghatósága alá tartozó tárhelyszolgáltatót vagy személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatót, hogy hozza meg a 10. cikkben meghatározott intézkedéseket a gyermekek egy adott szolgáltatás keretében történő online szexuális bántalmazásának felderítése érdekében.

(2)A székhely szerinti koordináló hatóság a felderítést elrendelő határozat kibocsátásának kérelmezése előtt elvégzi az annak megállapításához szükséges vizsgálatokat és értékeléseket, hogy teljesülnek-e a (4) bekezdésben foglalt feltételek.

E célból adott esetben előírhatja a szolgáltató számára, hogy a koordináló hatóság által meghatározott észszerű határidőn belül nyújtsa be a jelentésen, valamint az 5. cikk (1), illetve (3) bekezdésében említett további információkat kiegészítő szükséges információkat, vagy felkérheti az uniós központot, egy másik hatóságot, továbbá releváns szakértőket vagy szervezeteket, hogy nyújtsák be a szükséges kiegészítő információkat.

(3)Amennyiben a székhely szerinti koordináló hatóság előzetesen úgy ítéli meg, hogy a (4) bekezdésben foglalt feltételek teljesültek:

a)kidolgozza a felderítést elrendelő határozat iránti kérelem tervezetét, amelyben meghatározza az általa kérelmezni kívánt felderítést elrendelő határozat tartalmának főbb elemeit és a kérelem indokait;

b)benyújtja a kérelem tervezetét a szolgáltatónak és az uniós központnak;

c)lehetőséget biztosít a szolgáltatónak arra, hogy a koordináló hatóság által meghatározott észszerű határidőn belül észrevételeket tegyen a kérelem tervezetével kapcsolatban;

d)felkéri az uniós központot, hogy a kérelem tervezetének kézhezvételétől számított négy héten belül nyilvánítson véleményt a tervezetről.

Amennyiben a szolgáltató észrevételeinek és az uniós központ véleményének figyelembevételével a koordináló hatóság továbbra is úgy véli, hogy a (4) bekezdésben foglalt feltételek teljesültek, újra benyújtja a kérelem tervezetét– adott esetben annak kiigazított változatát– a szolgáltatónak. Ebben az esetben a szolgáltató az említett koordináló hatóság által meghatározott észszerű határidőn belül megteszi a következőket:

a)elkészíti egy végrehajtási terv tervezetét, amelyben meghatározza a várható felderítést elrendelő határozat végrehajtása érdekében tervezett intézkedéseket, beleértve a tervezett technológiákra és biztosítékokra vonatkozó részletes információkat;

b)amennyiben a végrehajtási terv tervezete gyermekkel való kapcsolatfelvételre vonatkozó, előirányzott felderítést elrendelő határozathoz kapcsolódik – kivéve a korábban kibocsátott felderítést elrendelő határozat érdemi módosítás nélküli megújítását –, a végrehajtási tervben meghatározott intézkedésekkel kapcsolatban adatvédelmi hatásvizsgálatot és előzetes konzultációs eljárást végez az (EU) 2016/679 rendelet 35., illetve 36. cikkében említettek szerint;

c)amennyiben a b) pont alkalmazandó, vagy amennyiben az (EU) 2016/679 rendelet 35. és 36. cikkében foglalt feltételek teljesülnek, kiigazítja a végrehajtási terv tervezetét, amennyiben ez az adatvédelmi hatásvizsgálat eredményére tekintettel, valamint az adatvédelmi hatóság előzetes konzultációra válaszul adott véleményének figyelembevétele érdekében szükséges;

d)benyújtja az említett koordináló hatóságnak a végrehajtási tervet, amelyhez adott esetben csatolja az illetékes adatvédelmi hatóság véleményét, és részletezi, hogy a végrehajtási tervet hogyan igazította ki az adatvédelmi hatásvizsgálat és az említett vélemény eredményére tekintettel.

Amennyiben a szolgáltató végrehajtási tervének és az adatvédelmi hatóság véleményének figyelembevételével a koordináló hatóság továbbra is úgy véli, hogy a (4) bekezdésben foglalt feltételek teljesültek, benyújtja a felderítést elrendelő határozat kibocsátására irányuló kérelmet– adott esetben annak kiigazított változatát– az illetékes igazságügyi hatóságnak vagy független közigazgatási hatóságnak. A kérelemhez csatolja a szolgáltató végrehajtási tervét, valamint az uniós központ és az adatvédelmi hatóság véleményét.

(4)A székhely szerinti koordináló hatóság kérelmezi a felderítést elrendelő határozat kibocsátását, az illetékes igazságügyi hatóság vagy a független közigazgatási hatóság pedig kibocsátja a felderítést elrendelő határozatot, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a következő feltételek teljesülnek:

a)bizonyítottan jelentős a kockázata annak, hogy a szolgáltatást gyermekek online szexuális bántalmazására használják az (5), (6) és (7) bekezdés értelmében;

b)a felderítést elrendelő határozat kibocsátásának okai felülmúlják az összes érintett fél jogaira és jogos érdekeire gyakorolt negatív következményeket, különös tekintettel az említett felek alapvető jogai közötti méltányos egyensúly biztosításának szükségességére.

Annak értékelésekor, hogy az első albekezdésben foglalt feltételek teljesültek-e, figyelembe kell venni az adott esetre jellemző valamennyi releváns tényt és körülményt, különösen a következőket:

a)a szolgáltató által a 3. és 4. cikk alapján elvégzett vagy frissített kockázatértékelés és kockázatcsökkentő intézkedések, beleértve adott esetben az 5. cikk (4) bekezdése alapján bevezetett, felülvizsgált, megszüntetett vagy kiterjesztett kockázatcsökkentő intézkedéseket is;

b)a (2) bekezdés alapján szerzett bármely további információ vagy a rendelkezésére álló bármely más releváns információ, különösen a szolgáltatás igénybevételére, kialakítására és működésére, a szolgáltató pénzügyi és technológiai kapacitására és méretére, valamint a felderítést elrendelő határozat végrehajtása érdekében meghozandó intézkedéseknek az összes többi érintett félre gyakorolt lehetséges következményeire vonatkozóan;

c)a szolgáltatónak a (3) bekezdéssel összhangban benyújtott észrevételei és végrehajtási terve;

d)az uniós központ és az adatvédelmi hatóság által a (3) bekezdéssel összhangban benyújtott vélemények.

A második albekezdés d) pontja tekintetében, amennyiben a koordináló hatóság lényegesen eltér az uniós központ véleményétől, erről tájékoztatja az uniós központot és a Bizottságot, és megjelöli azokat a pontokat, amelyektől eltért, valamint az eltérés fő okait.

(5)A gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert anyagok terjesztésére vonatkozó felderítést elrendelő határozatok tekintetében a (4) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett jelentős kockázat akkor áll fenn, ha a következő feltételek teljesülnek:

a)valószínű, hogy a szolgáltató által esetlegesen hozott vagy a jövőben meghozni tervezett kockázatcsökkentő intézkedések ellenére a szolgáltatást észlelhető mértékben használják fel gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert anyagok terjesztésére;

b)bizonyíték van arra, hogy a szolgáltatást – vagy hasonló szolgáltatást, amennyiben a szolgáltatást a felderítést elrendelő határozat iránti kérelem időpontjában az Unióban még nem kínálták – az elmúlt 12 hónapban észlelhető mértékben használták a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert anyagok terjesztésére.

(6)A gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló új anyagok terjesztésére vonatkozó felderítést elrendelő határozatok tekintetében a (4) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett jelentős kockázat akkor áll fenn, ha a következő feltételek teljesülnek:

a)valószínű, hogy a szolgáltató által esetlegesen hozott vagy a jövőben meghozni tervezett kockázatcsökkentő intézkedések ellenére a szolgáltatást észlelhető mértékben használják fel gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló új anyagok terjesztésére;

b)bizonyíték van arra, hogy a szolgáltatást – vagy hasonló szolgáltatást, amennyiben a szolgáltatást a felderítést elrendelő határozat iránti kérelem időpontjában az Unióban még nem kínálták – az elmúlt 12 hónapban észlelhető mértékben használták a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló új anyagok terjesztésére;

c)a 2011/93/EU irányelv 2. cikkének e) pontjában meghatározott pornográf előadások élő közvetítését lehetővé tevő szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatások esetében:

(1)a szolgáltatással kapcsolatban a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert anyagok terjesztésére vonatkozó felderítést elrendelő határozatot hoztak;

(2)a szolgáltató jelentős számú, gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert anyagra vonatkozó bejelentést nyújtott be, amelyet az (1) pontban említett felderítést elrendelő határozat végrehajtása érdekében hozott intézkedések révén derítettek fel a 12. cikknek megfelelően.

(7)A gyermekkel való kapcsolatfelvételre vonatkozó felderítést elrendelő határozatok tekintetében a (4) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett jelentős kockázat akkor áll fenn, ha a következő feltételek teljesülnek:

a)a szolgáltató személyközi hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatónak minősül;

b)valószínű, hogy a szolgáltató által esetlegesen hozott vagy a jövőben meghozni tervezett kockázatcsökkentő intézkedések ellenére a szolgáltatást észlelhető mértékben használják fel gyermekkel való kapcsolatfelvételre;

c)bizonyíték van arra, hogy a szolgáltatást – vagy hasonló szolgáltatást, amennyiben a szolgáltatást a felderítést elrendelő határozatra irányuló kérelem időpontjában az Unióban még nem kínálták – az elmúlt 12 hónapban észlelhető mértékben használták gyermekkel való kapcsolatfelvételre.

A gyermekkel való kapcsolatfelvételre vonatkozó felderítést elrendelő határozatok csak akkor alkalmazandók a személyközi hírközlésre, ha a felhasználók egyike gyermekkorú felhasználó.

(8)A székhely szerinti koordináló hatóság a felderítést elrendelő határozatok kibocsátásának kérelmezésekor, valamint az illetékes igazságügyi vagy független közigazgatási hatóság a felderítést elrendelő határozat kibocsátásakor a határozat célját úgy állapítja meg és úgy pontosítja, hogy a (4) bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett negatív következmények az említett bekezdés a) pontjában említett jelentős kockázat eredményes kezeléséhez feltétlenül szükséges mértékre korlátozódjanak.

E célból figyelembe vesznek minden releváns paramétert, beleértve a kellően megbízható felderítési technológiák rendelkezésre állását is, hogy a lehető legnagyobb mértékben korlátozzák a felderítés során a hibaarányt, valamint e technológiáknak az e rendelet célkitűzéseinek elérésére való alkalmasságát és eredményességét, továbbá az intézkedéseknek az érintett felhasználók jogaira gyakorolt hatását, és előírják, hogy a 10. cikkel összhangban több, egyformán hatékony intézkedés közül a lehető legkisebb beavatkozással járó intézkedéseket kell meghozni.

Különösen arról gondoskodnak, hogy:

a)amennyiben ez a kockázat a szolgáltatás egy azonosítható részére vagy alkotóelemére korlátozódik, a szükséges intézkedéseket csak az adott rész vagy alkotóelem tekintetében alkalmazzák;

b)szükség esetén, különösen az ilyen negatív következmények korlátozása érdekében, a 10. cikk (4), (5) és (6) bekezdésében felsoroltakon túl eredményes és arányos biztosítékok is rendelkezésre álljanak;

c)a (9) bekezdéstől függően az alkalmazás időtartama a feltétlenül szükséges mértékre korlátozódjon.

(9)Az illetékes igazságügyi hatóság vagy a független közigazgatási hatóság a felderítést elrendelő határozatban meghatározza azt az időszakot, amely alatt a határozat alkalmazandó, és megjelöli az alkalmazás kezdő és a záró időpontját.

A kezdő időpontot annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a szolgáltató részéről észszerűen mennyi időt igényel a felderítést elrendelő határozat végrehajtásának előkészítéséhez szükséges intézkedések megtétele. A kezdő időpont nem lehet korábban, mint három hónap attól a naptól számítva, amikor a szolgáltató megkapta a felderítést elrendelő határozatot, és nem lehet később, mint az ettől az időponttól számított 12 hónap.

A gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert vagy új anyagok terjesztésére vonatkozó felderítést elrendelő határozatok alkalmazásának időtartama nem haladhatja meg a 24 hónapot, a gyermekkel való kapcsolatfelvételre vonatkozó felderítési határozatoké pedig a 12 hónapot.

8. cikk

A felderítést elrendelő határozatokra vonatkozó további szabályok

(1)Az illetékes igazságügyi hatóság vagy a független közigazgatási hatóság az I. mellékletben szereplő formanyomtatvány felhasználásával bocsátja ki a 7. cikkben említett felderítést elrendelő határozatokat:

a)a felderítést elrendelő határozat végrehajtása érdekében meghozandó intézkedésekre vonatkozó információk, beleértve az alkalmazandó mutatókat és a nyújtandó biztosítékokat, a 9. cikk (3) bekezdése szerinti jelentéstételi követelményeket és adott esetben a 7. cikk (8) bekezdésében említett további biztosítékokat is beleértve;

b)a felderítést elrendelő határozatot kibocsátó illetékes igazságügyi hatóság vagy független közigazgatási hatóság azonosító adatai, valamint a felderítést elrendelő határozat igazságügyi vagy független közigazgatási hatóság általi hitelesítése;

c)a szolgáltató neve és adott esetben jogi képviselőjének neve;

d)az a konkrét szolgáltatás, amelyre vonatkozóan a felderítést elrendelő határozatot kibocsátották, és adott esetben az érintett szolgáltatásnak a 7. cikk (8) bekezdésében említett része vagy alkotóeleme;

e)a felderítést elrendelő határozat gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert vagy új anyagok terjesztésére vagy gyermekkel való kapcsolatfelvételre vonatkozik-e;

f)a felderítést elrendelő határozat kezdő és záró időpontja;

g)a felderítést elrendelő határozat kibocsátásának kellően részletes indokolása;

h)e rendeletre való hivatkozás a felderítést elrendelő határozat jogalapjaként;

i)keltezés, időbélyegző és a felderítést elrendelő határozatot kibocsátó igazságügyi vagy független közigazgatási hatóság elektronikus aláírása;

j)a felderítést elrendelő határozat címzettjének rendelkezésére álló jogorvoslatra vonatkozó, könnyen érthető tájékoztatás, beleértve a bíróság előtti jogorvoslatra és az ilyen jogorvoslatra alkalmazandó határidőkre vonatkozó információkat is.

(2)A felderítést elrendelő határozatot kibocsátó illetékes igazságügyi hatóság vagy független közigazgatási hatóság a határozatot a szolgáltató székhelyének vagy adott esetben a 24. cikkel összhangban kijelölt jogi képviselőjének címezi.

A felderítést elrendelő határozatot a 39. cikk (2) bekezdésével összhangban létrehozott rendszeren keresztül a szolgáltató 23. cikk (1) bekezdésében említett kapcsolattartó pontjának, a székhely szerinti koordináló hatóságnak és az uniós központnak kell továbbítani.

A felderítést elrendelő határozatot a szolgáltató által a 23. cikk (3) bekezdése szerint bejelentett nyelven kell megszövegezni.

(3)Ha a szolgáltató azért nem tudja végrehajtani a felderítést elrendelő határozatot, mert az nyilvánvaló hibákat tartalmaz, vagy nem tartalmaz a végrehajtásához elegendő információt, a szolgáltató indokolatlan késedelem nélkül a székhely szerinti koordináló hatóságtól a II. mellékletben meghatározott formanyomtatvány felhasználásával kéri a szükséges pontosításokat.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 86. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. és a II. melléklet módosítása érdekében, amennyiben az a vonatkozó technológiai fejlődésre vagy a szerzett gyakorlati tapasztalatokra tekintettel a formanyomtatványok javítása érdekében szükséges.

9. cikk

Jogorvoslat, tájékoztatás, jelentéstétel és a felderítést elrendelő határozatok módosítása

(1)A tárhelyszolgáltatók és a személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, amelyek felderítést elrendelő határozatot kaptak, valamint az annak végrehajtása érdekében hozott intézkedések által érintett felhasználók számára biztosítani kell a hatékony jogorvoslathoz való jogot. Ez a jog magában foglalja a felderítést elrendelő határozatnak a felderítést elrendelő határozatot kibocsátó illetékes igazságügyi hatóság vagy független közigazgatási hatóság tagállamának bíróságai előtt történő megtámadásához való jogot.

(2)Amikor a felderítést elrendelő határozat jogerőre emelkedik, a felderítést elrendelő határozatot kibocsátó illetékes igazságügyi hatóság vagy független közigazgatási hatóság indokolatlan késedelem nélkül továbbítja annak egy példányát a székhely szerinti koordináló hatóság részére. A székhely szerinti koordináló hatóság ezt követően indokolatlan késedelem nélkül a határozat egy-egy példányát a 39. cikk (2) bekezdésével összhangban létrehozott rendszeren keresztül továbbítja az összes többi koordináló hatóságnak.

Az első albekezdés alkalmazásában a felderítést elrendelő határozat a fellebbezési határidő lejártakor válik jogerőssé, amennyiben a nemzeti joggal összhangban nem nyújtottak be ellene fellebbezést, vagy a felderítést elrendelő határozatnak a fellebbezést követő megerősítésekor.

(3)Amennyiben a felderítést elrendelő határozat alkalmazásának időtartama meghaladja a 12 hónapot, illetve a gyermekkel való kapcsolatfelvételre vonatkozó felderítést elrendelő határozat esetében a hat hónapot, a székhely szerinti koordináló hatóság előírja a szolgáltató számára, hogy legalább egyszer, az alkalmazási időszak felénél tegyen jelentést a felderítést elrendelő határozat végrehajtásáról.

E jelentés részletes leírást tartalmaz a felderítést elrendelő határozat végrehajtása érdekében hozott intézkedésekről, beleértve a nyújtott biztosítékokat is, valamint tájékoztatást ad ezen intézkedések gyakorlati működéséről, különösen arról, hogy ezek az intézkedések mennyire eredményesek a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert vagy új anyagok terjesztésének, illetve adott esetben a gyermekkel való kapcsolatfelvételnek a felderítésében, valamint arról, hogy ezen intézkedések milyen következményekkel járnak az összes érintett fél jogaira és jogos érdekeire nézve.

(4)Az illetékes igazságügyi hatóság vagy a független közigazgatási hatóság által a koordináló hatóság kérésére kibocsátott felderítést elrendelő határozatok tekintetében a székhely szerinti koordináló hatóság szükség esetén, és minden esetben a (3) bekezdésben említett jelentések kézhezvételét követően értékeli, hogy történt-e lényeges változás a felderítést elrendelő határozat kibocsátásának indokaiban, és különösen azt mérlegeli, hogy továbbra is teljesülnek-e a 7. cikk (4) bekezdésében foglalt feltételek. E tekintetben figyelembe veszi azokat a további kockázatcsökkentő intézkedéseket, amelyeket a szolgáltató a felderítést elrendelő határozat kibocsátásakor azonosított jelentős kockázat kezelése érdekében hozhat.

A koordináló hatóság a felderítést elrendelő határozatot kibocsátó illetékes igazságügyi hatóságtól vagy független közigazgatási hatóságtól a határozat módosítását vagy visszavonását kérelmezi, amennyiben ez az említett mérlegelés eredménye alapján szükséges. E szakasz rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók az ilyen kérelmekre.

10. cikk

Technológiák és biztosítékok

(1)A tárhelyszolgáltatók és a személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, amelyek felderítést elrendelő határozatot kaptak, a határozatot a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert vagy új anyagok terjesztésének vagy gyermekkel való kapcsolatfelvételnek a felderítésére szolgáló technológiák telepítésével és működtetésével hajtják végre, adott esetben az uniós központ által a 46. cikkel összhangban rendelkezésre bocsátott megfelelő mutatók felhasználásával.

(2)A szolgáltató jogosult az uniós központ által az 50. cikk (1) bekezdésével összhangban rendelkezésre bocsátott technológiák ingyenes beszerzésére, telepítésére és üzemeltetésére, de kizárólag a felderítést elrendelő határozat végrehajtása céljából. A szolgáltató nem kötelezhető semmilyen konkrét technológia használatára, beleértve az uniós központ által rendelkezésre bocsátott technológiákat is, amennyiben az e cikkben meghatározott követelmények teljesülnek. Az uniós központ által rendelkezésre bocsátott technológiák használata nem érinti a szolgáltatónak az említett követelményeknek való megfeleléssel kapcsolatos felelősségét, valamint a technológiák használatával kapcsolatban vagy annak eredményeként esetlegesen hozott döntéseit.

(3)A technológiák:

a)eredményesen felderítik a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert vagy új anyagok terjesztését vagy adott esetben a gyermekkel való kapcsolatfelvételt;

b)az (1) bekezdésben említett mutatók felhasználásával a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert vagy új anyagok terjesztésére vagy adott esetben gyermekkel való kapcsolatfelvételre utaló minták észleléséhez feltétlenül szükséges információkon kívül nem tudnak más információt kinyerni a vonatkozó hírközlésekből;

c)az ágazatban használt legkorszerűbb technológiának felelnek meg és a felhasználók magán- és családi élethez való jogaira gyakorolt hatás tekintetében a legkisebb beavatkozással járnak, beleértve a közlések titkosságát és a személyes adatok védelmét;

d)kellően megbízhatóak, mivel a lehető legnagyobb mértékben korlátozzák a felderítéssel kapcsolatos hibák arányát.

(4)A szolgáltató:

a)meghoz minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a technológiákat és mutatókat, valamint a személyes adatok és az azokkal kapcsolatos egyéb adatok kezelését kizárólag a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert vagy új anyagok terjesztésének vagy adott esetben a gyermekkel való kapcsolatfelvételnek a felderítésére használja fel, amennyiben az a neki címzett felderítést elrendelő határozatok végrehajtásához feltétlenül szükséges;

b)hatékony belső eljárásokat hoz létre a technológiákkal, mutatókkal, személyes adatokkal és az a) pontban említett egyéb adatokkal való visszaélés megelőzése, valamint szükség esetén felderítése és orvoslása érdekében, beleértve az ilyen személyes adatokhoz és egyéb adatokhoz való jogosulatlan hozzáférést és azok jogosulatlan továbbítását is;

c)szükség szerint gondoskodik a rendszeres emberi felügyeletről annak biztosítása érdekében, hogy a technológiák kellően megbízható módon működjenek, és szükség esetén, különösen az esetleges hibák és a gyermekkel való esetleges kapcsolatfelvétel felderítése esetén az emberi beavatkozásról is gondoskodik;

d)olyan akadálymentes, életkornak megfelelő és felhasználóbarát mechanizmust hoz létre és működtet, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy észszerű időn belül panaszt nyújtsanak be a szolgáltatóhoz az e szakasz szerinti kötelezettségei állítólagos megsértésével, valamint a szolgáltató által a technológiák használatával kapcsolatban hozott esetleges döntésekkel kapcsolatban, beleértve a felhasználók által rendelkezésre bocsátott anyagok eltávolítását vagy hozzáférhetetlenné tételét, a felhasználói fiókok zárolását vagy a felhasználóknak nyújtott szolgáltatás felfüggesztését vagy megszüntetését, valamint az ilyen panaszok objektív, hatékony és időben történő feldolgozását;

e)legkésőbb egy hónappal a felderítést elrendelő határozatban meghatározott kezdő időpont előtt tájékoztatja a koordináló hatóságot a 7. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási tervben meghatározott tervezett intézkedések végrehajtásáról;

f)rendszeresen felülvizsgálja az e bekezdés a), b), c) és d) pontjában említett intézkedések működését, és szükség esetén kiigazítja azokat annak biztosítása érdekében, hogy az említett pontokban meghatározott követelmények teljesüljenek, valamint dokumentálja a felülvizsgálati folyamatot és annak eredményeit, valamint ezeket az információkat beilleszti a 9. cikk (3) bekezdésében említett jelentésbe.

(5)A szolgáltató egyértelműen, jól láthatóan és érthetően tájékoztatja a felhasználókat a következőkről:

a)arról a tényről, hogy a felderítést elrendelő határozat végrehajtása érdekében a gyermekek online szexuális bántalmazásának felderítésére szolgáló technológiákat működtet, e technológiák működtetésének módjáról és a felhasználók kommunikációjának titkosságára gyakorolt hatásról;

b)arról a tényről, hogy a 12. cikkel összhangban a gyermekek esetleges online szexuális bántalmazását be kell jelentenie az uniós központnak;

c)a felhasználóknak a 9. cikk (1) bekezdésében említett bírósági jogorvoslathoz való jogáról, valamint azon jogáról, hogy a (4) bekezdés d) pontjában említett mechanizmuson keresztül panaszt nyújtsanak be a szolgáltatóhoz, valamint a 34. cikkel összhangban a koordináló hatósághoz.

A szolgáltató nem ad ki a felhasználóknak olyan információkat, amelyek csökkenthetik a felderítést elrendelő határozat végrehajtására irányuló intézkedések hatékonyságát.

(6)Amennyiben a szolgáltató a felderítést elrendelő határozat végrehajtása érdekében hozott intézkedések révén gyermekek esetleges online szexuális bántalmazását észleli, indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az érintett felhasználókat, miután az Europol vagy a 48. cikk szerinti bejelentést kézhez vevő tagállam nemzeti bűnüldöző hatósága megerősítette, hogy a felhasználók tájékoztatása nem befolyásolja a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos bűncselekmények megelőzésére, felderítésére, nyomozására és a vádeljárás lefolytatására irányuló tevékenységeket.

11. cikk

A felderítési kötelezettségekre vonatkozó iránymutatások

A Bizottság a koordináló hatóságokkal és az uniós központtal együttműködve és nyilvános konzultációt követően iránymutatásokat adhat ki a 7–10. cikk alkalmazására vonatkozóan, aminek során kellően figyelembe veszi különösen a releváns technológiai fejlesztéseket és az e rendelkezések hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtásának és igénybevételének módját.

3. szakasz

Jelentéstételi kötelezettségek

12. cikk

Jelentéstételi kötelezettségek

(1)Amennyiben a tárhelyszolgáltató vagy a személyközi hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltató nem az e rendelettel összhangban kibocsátott eltávolítást elrendelő határozat révén, hanem más módon szerez tudomást a szolgáltatásaival kapcsolatban a gyermekek esetleges online szexuális bántalmazására utaló bármely információról, ezt a 13. cikkel összhangban haladéktalanul bejelenti az uniós központnak. A bejelentés a 39. cikk (2) bekezdésével összhangban létrehozott rendszeren keresztül történik.

(2)Amennyiben a szolgáltató az (1) bekezdés szerinti bejelentést tesz, tájékoztatja az érintett felhasználót, ennek során információkat ad meg a bejelentés fő tartalmáról, arról, hogy a szolgáltató milyen módon szerzett tudomást a gyermekek szóban forgó lehetséges szexuális bántalmazásáról, a bejelentés nyomon követéséről, amennyiben ilyen információ a szolgáltató rendelkezésére áll, valamint a felhasználó jogorvoslati lehetőségeiről, beleértve a 34. cikk szerinti, a koordináló hatósághoz panasz benyújtására vonatkozó jogát.

A szolgáltató indokolatlan késedelem nélkül vagy azt követően tájékoztatja az érintett felhasználót, hogy az uniós központtól értesítést kapott arról, hogy a bejelentést a 48. cikk (2) bekezdésében említettek szerint nyilvánvalóan megalapozatlannak tekinti, vagy a bejelentés időpontjától számított három hónapos időszak lejártát követően, amennyiben ezen időszak alatt nem kapott értesítést az uniós központtól arról, hogy a tájékoztatás a 48. cikk (6) bekezdésének a) pontjában említettek szerint nem adható meg, attól függően, hogy melyik következik be előbb.

Amennyiben a második albekezdésben említett három hónapos időszakon belül a szolgáltató ilyen értesítést kap az uniós központtól, amelyben a központ jelzi, hogy a tájékoztatás nem adható meg, az értesítésben meghatározott határidő lejártát követően indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az érintett felhasználót.

(3)A szolgáltató olyan akadálymentes, életkornak megfelelő és felhasználóbarát mechanizmust hoz létre és működtet, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy jelezzék a szolgáltató felé a gyermekeknek a szolgáltatás keretében történő esetleges online szexuális bántalmazását.

13. cikk

A jelentéstételre vonatkozó egyedi követelmények

(1)A tárhelyszolgáltatók és a személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók a 12. cikkben említett bejelentést a III. mellékletben meghatározott formanyomtatványon nyújtják be. A bejelentés a következőket tartalmazza:

a)a szolgáltató és adott esetben jogi képviselőjének azonosító adatai;

b)keltezés, időbélyegző és a szolgáltató elektronikus aláírása;

c)valamennyi tartalmi adat, a képeket, videókat és szövegeket is beleértve;

d)a gyermekek esetleges online szexuális bántalmazásával kapcsolatos tartalmi adatoktól eltérő valamennyi rendelkezésre álló adat;

e)a gyermekek esetleges online szexuális bántalmazása a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert vagy új anyagok terjesztésére vagy gyermekkel való kapcsolatfelvételre vonatkozik-e;

f)a gyermekek esetleges online szexuális bántalmazásával kapcsolatos földrajzi helyzetre vonatkozó információk, például IP-cím;

g)a gyermekek esetleges online szexuális bántalmazásában részt vevő bármely felhasználó személyazonosságára vonatkozó információk;

h)a szolgáltató a gyermekek esetleges online szexuális bántalmazását egy harmadik ország ilyen bejelentéseinek fogadására illetékes hatóságának vagy más szervezetnek is bejelentette-e vagy be fogja-e jelenteni, és ha igen, mely hatóságnak vagy szervezetnek;

i)amennyiben a gyermekek esetleges online szexuális bántalmazása a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert vagy új anyagok terjesztésével függ össze, a szolgáltató eltávolította-e vagy hozzáférhetetlenné tette-e az ilyen anyagokat;

j)a szolgáltató úgy véli-e, hogy a bejelentés sürgős intézkedést igényel;

k)e rendeletre való hivatkozás a bejelentés jogalapjaként.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 86. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. melléklet módosítása érdekében, amennyiben az a vonatkozó technológiai fejlődésre vagy a szerzett gyakorlati tapasztalatokra tekintettel a formanyomtatványok javítása érdekében szükséges.

4. szakasz

Eltávolítási kötelezettségek

14. cikk

Eltávolítást elrendelő határozatok

(1)A székhely szerinti koordináló hatóság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy felkérje az őt kijelölő tagállam illetékes igazságügyi hatóságát vagy ugyanazon tagállam más független közigazgatási hatóságát eltávolítást elrendelő határozat kibocsátására, amelyben felszólítják az adott tagállam joghatósága alá tartozó tárhelyszolgáltatót, hogy távolítson el vagy tegyen hozzáférhetetlenné az összes tagállamban egy vagy több olyan konkrét anyagot, amelyet a koordináló hatóság vagy a 36. cikk (1) bekezdésében említett bíróságok vagy más független közigazgatási hatóságok alapos értékelést követően gyermek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagként azonosítottak.

(2)A szolgáltató az eltávolítást elrendelő határozatot a lehető leghamarabb, de minden esetben annak kézhezvételétől számított 24 órán belül végrehajtja.

(3)Az illetékes igazságügyi hatóság vagy a független közigazgatási hatóság a IV. mellékletben szereplő formanyomtatvány felhasználásával bocsátja ki az eltávolítást elrendelő határozatot. Az eltávolítást elrendelő határozatok tartalmazzák a következőket:

a)az eltávolítást elrendelő határozatot kibocsátó igazságügyi hatóság vagy független közigazgatási hatóság azonosító adatai, valamint az eltávolítást elrendelő határozatnak a szóban forgó hatóság általi hitelesítése;

b)a szolgáltató neve és adott esetben jogi képviselőjének neve;

c)az a konkrét szolgáltatás, amelyre vonatkozóan az eltávolítást elrendelő határozatot kibocsátották;

d)kellően részletes indokolás az eltávolítást elrendelő határozat kibocsátásának okairól, és különösen arról, hogy az anyag miért minősül gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagnak;

e)pontos egységes forrás-helymeghatározó és szükség esetén a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok azonosítását szolgáló egyéb információk;

f)adott esetben az arra vonatkozó információk, hogy a 15. cikk (4) bekezdésének c) pontjával összhangban meghatározott időszakon belül nem kerül sor közzétételre;

g)e rendeletre való hivatkozás az eltávolítást elrendelő határozat jogalapjaként;

h)keltezés, időbélyegző és az eltávolítást elrendelő határozatot kibocsátó igazságügyi vagy független közigazgatási hatóság elektronikus aláírása;

i)az eltávolítást elrendelő határozat címzettjének rendelkezésére álló jogorvoslatra vonatkozó, könnyen érthető tájékoztatás, beleértve a bíróság előtti jogorvoslatra és az ilyen jogorvoslatra alkalmazandó határidőkre vonatkozó információkat is.

(4)Az eltávolítást elrendelő határozatot kibocsátó illetékes igazságügyi hatóság vagy független közigazgatási hatóság a határozatot a szolgáltató székhelyének vagy adott esetben a 24. cikkel összhangban kijelölt jogi képviselőjének címezi.

Az eltávolítást elrendelő határozatot olyan elektronikus úton továbbítja a 23. cikk (1) bekezdésében említett kapcsolattartó pontnak, amely a feladó hitelesítésének megállapítását lehetővé tevő feltételek mellett képes írásos feljegyzést készíteni, beleértve a határozatnak a székhely szerinti koordináló hatóság és az uniós központ részére a 39. cikk (2) bekezdésével összhangban létrehozott rendszeren keresztül történő elküldése és kézhezvétele dátumának és időpontjának pontosságát.

Az eltávolítást elrendelő határozatot a szolgáltató által a 23. cikk (3) bekezdése szerint bejelentett nyelven szövegezi meg.

(5)Ha a szolgáltató vis maior vagy neki fel nem róható de facto kivitelezhetetlenség miatt nem tudja végrehajtani az eltávolítást elrendelő határozatot, többek között objektív módon igazolható technikai vagy operatív okok miatt, az V. mellékletben meghatározott formanyomtatvány felhasználásával indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja ezekről az okokról a székhely szerinti koordináló hatóságot.

Az (1) bekezdésben meghatározott határidő akkor kezdődik, amikor az első albekezdésben említett okok megszűnnek.

(6)Ha a szolgáltató azért nem tudja végrehajtani az eltávolítást elrendelő határozatot, mert az nyilvánvaló hibákat tartalmaz, vagy nem tartalmaz a végrehajtásához elegendő információt, a szolgáltató indokolatlan késedelem nélkül az V. mellékletben meghatározott formanyomtatvány felhasználásával kéri a székhely szerinti koordináló hatóságtól a szükséges pontosításokat.

Az (1) bekezdésben meghatározott határidő akkor kezdődik, amikor a szolgáltató megkapta a szükséges pontosításokat.

(7)A szolgáltató indokolatlan késedelem nélkül és a VI. mellékletben meghatározott formanyomtatvány felhasználásával tájékoztatja a székhely szerinti koordináló hatóságot és az uniós központot az eltávolítást elrendelő határozat végrehajtása érdekében hozott intézkedésekről, és feltünteti különösen azt, hogy a szolgáltató minden tagállamban eltávolította-e vagy hozzáférhetetlenné tette-e a gyermek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagot, valamint ezen intézkedések dátumát és időpontját.

(8)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 86. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV., V. és a VI. melléklet módosítása érdekében, amennyiben az a vonatkozó technológiai fejlődésre vagy a szerzett gyakorlati tapasztalatokra tekintettel a formanyomtatványok javítása érdekében szükséges.

15. cikk

Jogorvoslat és tájékoztatás nyújtása

(1)Biztosítani kell a hatékony jogorvoslathoz való jogot azon tárhelyszolgáltatók számára, amelyek a 14. cikkel összhangban kibocsátott eltávolítást elrendelő határozatot kaptak, valamint az anyagot rendelkezésre bocsátó felhasználók számára. Ez a jog magában foglalja az eltávolítást elrendelő határozatnak a határozatot kibocsátó illetékes igazságügyi hatóság vagy független közigazgatási hatóság tagállamának bíróságai előtt történő megtámadásához való jogot.

(2)Amikor az eltávolítást elrendelő határozat jogerőre emelkedik, az eltávolítást elrendelő határozatot kibocsátó illetékes igazságügyi hatóság vagy független közigazgatási hatóság indokolatlan késedelem nélkül továbbítja annak egy példányát a székhely szerinti koordináló hatóság részére. A székhely szerinti koordináló hatóság ezt követően indokolatlan késedelem nélkül a végzés egy-egy példányát a 39. cikk (2) bekezdésével összhangban létrehozott rendszeren keresztül továbbítja az összes többi koordináló hatóságnak.

Az első albekezdés alkalmazásában az eltávolítást elrendelő határozat a fellebbezési határidő lejártakor válik jogerőssé, amennyiben a nemzeti joggal összhangban nem nyújtottak be ellene fellebbezést, vagy az eltávolítást elrendelő határozatnak a fellebbezést követő megerősítésekor.

(3)Amennyiben a szolgáltató a 14. cikkel összhangban kibocsátott eltávolítást elrendelő határozat alapján eltávolítja vagy hozzáférhetetlenné teszi a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagot, indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az ilyen anyagot rendelkezésre bocsátó felhasználót a következőkről:

a)az anyag eltávolításának vagy hozzáférhetetlenné tételének ténye;

b)az eltávolítás vagy hozzáférhetetlenné tétel okai, a felhasználó kérésére az eltávolítást elrendelő határozat egy példányának rendelkezésre bocsátása;

c)a felhasználók (1) bekezdésben említett bírósági jogorvoslathoz és a 34. cikkel összhangban a koordináló hatósághoz történő panaszbenyújtáshoz való joga.

(4)A székhely szerinti koordináló hatóság az eltávolítást elrendelő határozatot kibocsátó igazságügyi hatóság vagy független közigazgatási hatóság megkeresésekor és az érintett hatóságokkal folytatott konzultációt követően kérheti, hogy a szolgáltató semmilyen információt ne közöljön a gyermek szexuális bántalmazását ábrázoló anyag eltávolítására vagy hozzáférhetetlenné tételére vonatkozóan, ha és amennyiben ez a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos bűncselekmények megelőzésére, felderítésére, nyomozására és a vádeljárás lefolytatására irányuló tevékenységekbe való beavatkozás elkerüléséhez szükséges.

Ilyenkor:

a)az eltávolítást elrendelő határozatot kibocsátó igazságügyi hatóság vagy független közigazgatási hatóság a szükségesnél nem hosszabb, de hat hetet meg nem haladó határidőt állapít meg, amely alatt a szolgáltató nem hozhat nyilvánosságra ilyen információkat;

b)a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségeket e határidő leteltéig nem kell alkalmazni;

c)a szóban forgó igazságügyi hatóság vagy független közigazgatási hatóság tájékoztatja a szolgáltatót a döntéséről, amelyben pontosítja az alkalmazandó határidőt.

A szóban forgó igazságügyi hatóság vagy független közigazgatási hatóság dönthet a második albekezdés a) pontjában említett határidő további, legfeljebb hat héttel történő meghosszabbításáról, ha és amennyiben a nyilvánosságra hozatal mellőzése továbbra is szükséges. Ebben az esetben a szóban forgó igazságügyi hatóság vagy független közigazgatási hatóság tájékoztatja a szolgáltatót a döntéséről, amelyben pontosítja az alkalmazandó határidőt. A szóban forgó határozatra a 14. cikk (3) bekezdését kell alkalmazni.

5. szakasz

Hozzáférés letiltására vonatkozó kötelezettségek

16. cikk

Hozzáférés letiltására vonatkozó határozatok

(1)A székhely szerinti koordináló hatóság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy felkérje az őt kijelölő tagállam illetékes igazságügyi hatóságát vagy ugyanazon tagállam más független közigazgatási hatóságát hozzáférés letiltására vonatkozó határozat kibocsátására, amelyben felszólítják az adott tagállam joghatósága alá tartozó internet-hozzáférési szolgáltatót, hogy tegyen észszerű intézkedéseket annak megakadályozása érdekében, hogy a felhasználók hozzáférjenek valamennyi, a mutatóknak a 44. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti és az uniós központ által biztosított adatbázisában szereplő egységes forrás-helymeghatározók jegyzékében található egységes forrás-helymeghatározó által jelölt, a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert anyagokhoz.

(2)A székhely szerinti koordináló hatóság a hozzáférés letiltására vonatkozó határozat kibocsátásának kérelmezése előtt elvégzi az annak megállapításához szükséges vizsgálatokat és értékeléseket, hogy teljesülnek-e a (4) bekezdésben foglalt feltételek.

E célból adott esetben:

a)ellenőrzi, hogy az (1) bekezdésben említett jegyzékben szereplő egységes forrás-helymeghatározók összessége vagy reprezentatív mintája tekintetében teljesülnek-e a 36. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feltételek, többek között az uniós központtal együttműködésben végzett ellenőrzések révén, amelyek célja annak ellenőrzése, hogy a jegyzék teljes, pontos és naprakész-e;

b)előírja a szolgáltató számára, hogy az említett koordináló hatóság által meghatározott észszerű határidőn belül nyújtsa be a szükséges információkat, különösen az egységes forrás-helymeghatározók által megjelölt, gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok felhasználói általi hozzáférésre vagy hozzáférésük megkísérlésére vonatkozóan, a szolgáltatónak a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyag terjesztésével járó kockázatnak a kezelésére irányuló szabályzatával, valamint a szolgáltató pénzügyi és technológiai kapacitásával és méretével kapcsolatban;

c)felkéri az uniós központot, hogy bocsássa rendelkezésre a szükséges információkat, különösen a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok egységes forrás-helymeghatározóinak pontosságára, ezen anyagok mennyiségére és jellegére, valamint az uniós központ által végzett ellenőrzésekre és a 36. cikk (2) bekezdésében, illetve a 46. cikk (7) bekezdésében említett ellenőrzésekre vonatkozó magyarázatokat és biztosítékokat;

d)felkér bármely más érintett hatóságot vagy releváns szakértőt vagy szervezetet a szükséges információk szolgáltatására.

(3)A székhely szerinti koordináló hatóság a hozzáférés letiltására vonatkozó határozat kibocsátásának kérelmezése előtt tájékoztatja a szolgáltatót a hozzáférés letiltására vonatkozó határozat kibocsátásának kérelmezésére irányuló szándékáról, amelyben megjelöli a tervezett hozzáférés letiltására vonatkozó határozat tartalmának főbb elemeit és a hozzáférés letiltására vonatkozó határozat kérelmezésének okait. Lehetőséget biztosít a szolgáltatónak arra, hogy a koordináló hatóság által meghatározott észszerű határidőn belül észrevételeket tegyen ezzel a tájékoztatással kapcsolatban.

(4)A székhely szerinti koordináló hatóság kérelmezi a hozzáférés letiltására vonatkozó határozat kibocsátását, az illetékes igazságügyi hatóság vagy a független közigazgatási hatóság pedig kibocsátja a hozzáférés letiltására vonatkozó határozatot, amennyiben úgy ítéli meg, hogy teljesülnek a következő feltételek:

a)bizonyíték van arra, hogy a szolgáltatást az elmúlt 12 hónapban észlelhető mértékben használták az egységes forrás-helymeghatározók által jelzett, gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokhoz való hozzáférésre vagy a hozzáférés megkísérlésére;

b)a hozzáférés letiltására vonatkozó határozatra a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok uniós felhasználók körében történő terjesztésének megakadályozása érdekében van szükség, különös tekintettel az ilyen anyagok mennyiségére és jellegére, az áldozatok jogai védelmének szükségességére, valamint arra, hogy a szolgáltató e terjesztés kockázatának kezelésére irányuló szabályzatot alkalmaz;

c)az egységes forrás-helymeghatározók kellően megbízható módon jelzik a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat;

d)a hozzáférés letiltására vonatkozó határozat kibocsátásának okai felülmúlják az összes érintett fél jogait és jogos érdekeit érintő negatív következményeket, különös tekintettel arra, hogy megfelelő egyensúlyt kell biztosítani e felek alapvető jogai között, beleértve a felhasználók véleménynyilvánítási és tájékozódási szabadságának gyakorlását, valamint a szolgáltató vállalkozási szabadságát.

Annak értékelésekor, hogy az első albekezdésben foglalt feltételek teljesültek-e, figyelembe kell venni az adott esetre jellemző valamennyi releváns tényt és körülményt, beleértve a (2) bekezdés alapján szerzett információkat és a szolgáltató (3) bekezdéssel összhangban benyújtott véleményét.

(5)A székhely szerinti koordináló hatóság a hozzáférés letiltására vonatkozó határozat kérelmezésekor, valamint az illetékes igazságügyi vagy független közigazgatási hatóság a hozzáférés letiltására vonatkozó határozat kibocsátása során:

a)meghatározza az annak biztosításához szükséges hatékony és arányos korlátokat és biztosítékokat, hogy a (4) bekezdés d) pontjában említett negatív következmények a feltétlenül szükséges mértékre korlátozódjanak;

b)a (6) bekezdéstől függően biztosítja, hogy az alkalmazás időtartama a feltétlenül szükséges mértékre korlátozódjon.

(6)A koordináló hatóság a hozzáférés letiltására vonatkozó határozatban meghatározza azt az időszakot, amely alatt a határozat alkalmazandó, és megjelöli az alkalmazás kezdő és záró időpontját.

A hozzáférés letiltására vonatkozó határozatok alkalmazásának időtartama nem haladhatja meg az öt évet.

(7)Az illetékes igazságügyi hatóság vagy a független közigazgatási hatóság által a koordináló hatóság kérésére kibocsátott hozzáférés letiltására vonatkozó határozatok tekintetében a koordináló hatóság szükség esetén és évente legalább egyszer értékeli, hogy történt-e lényeges változás a hozzáférés letiltására vonatkozó határozat kibocsátásának indokaiban, és különösen azt mérlegeli, hogy továbbra is teljesülnek-e a (4) bekezdésben foglalt feltételek.

A koordináló hatóság a hozzáférés letiltására vonatkozó határozatot kibocsátó illetékes igazságügyi hatóságtól vagy független közigazgatási hatóságtól a végzés módosítását vagy visszavonását kérelmezi, amennyiben ez az említett mérlegelés eredménye alapján vagy az indokolt kérelmek, illetve a 18. cikk (5) és (6) bekezdésében említett bejelentések figyelembevétele érdekében szükséges. E szakasz rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók az ilyen kérelmekre.

17. cikk

A hozzáférés letiltására vonatkozó határozatokra vonatkozó további szabályok

(1)A székhely szerinti koordináló hatóság a VII. mellékletben szereplő formanyomtatványt felhasználva bocsátja ki a 16. cikkben említett hozzáférés letiltására vonatkozó határozatokat. A hozzáférés letiltására vonatkozó határozatok tartalmazzák a következőket:

a)hivatkozás az egységes forrás-helymeghatározók uniós központ által biztosított jegyzékére és a nyújtandó biztosítékokra, beleértve a 16. cikk (5) bekezdése alapján meghatározott korlátokat és biztosítékokat, valamint adott esetben a 18. cikk (6) bekezdése alapján meghatározott jelentéstételi követelményeket;

b)a hozzáférés letiltására vonatkozó határozatot kibocsátó illetékes igazságügyi hatóság vagy független közigazgatási hatóság azonosító adatai, valamint a hozzáférés letiltására vonatkozó határozat említett hatóság általi hitelesítése;

c)a szolgáltató neve és adott esetben jogi képviselőjének neve;

d)az a konkrét szolgáltatás, amelyre vonatkozóan a felderítést elrendelő határozatot kibocsátották;

e)a hozzáférés letiltására vonatkozó határozat kezdő és záró időpontja;

f)a hozzáférés letiltására vonatkozó határozat kellően részletes indokolása;

g)e rendeletre való hivatkozás a hozzáférés letiltására vonatkozó határozat jogalapjaként;

h)keltezés, időbélyegző és a hozzáférés letiltására vonatkozó határozatot kibocsátó igazságügyi hatóság vagy független közigazgatási hatóság elektronikus aláírása;

i)a hozzáférés letiltására vonatkozó határozat címzettjének rendelkezésére álló jogorvoslatra vonatkozó, könnyen érthető tájékoztatás, beleértve a bíróság előtti jogorvoslatra és az ilyen jogorvoslatra alkalmazandó határidőkre vonatkozó információkat is.

(2)A hozzáférés letiltására vonatkozó határozatot kibocsátó illetékes igazságügyi hatóság vagy független közigazgatási hatóság a határozatot a szolgáltató székhelyének vagy adott esetben a 24. cikkel összhangban kijelölt jogi képviselőjének címezi.

(3)A hozzáférés letiltására vonatkozó határozatot a 39. cikk (2) bekezdésével összhangban létrehozott rendszeren keresztül a szolgáltató 23. cikk (1) bekezdésében említett kapcsolattartó pontjának, a székhely szerinti koordináló hatóságnak és az uniós központnak kell továbbítani.

(4)A hozzáférés letiltására vonatkozó határozatot a szolgáltató által a 23. cikk (3) bekezdése szerint bejelentett nyelven kell megszövegezni.

(5)Ha a szolgáltató azért nem tudja végrehajtani a hozzáférés letiltására vonatkozó határozatot, mert az nyilvánvaló hibákat tartalmaz, vagy nem tartalmaz a végrehajtásához elegendő információt, a szolgáltató indokolatlan késedelem nélkül a székhely szerinti koordináló hatóságtól a VIII. mellékletben meghatározott formanyomtatvány felhasználásával kéri a szükséges pontosításokat.

(6)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 86. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VII. és a VIII. melléklet módosítása érdekében, amennyiben az a vonatkozó technológiai fejlődésre vagy a szerzett gyakorlati tapasztalatokra tekintettel a formanyomtatványok javítása érdekében szükséges.

18. cikk

A hozzáférés letiltására vonatkozó határozatokkal összefüggő jogorvoslat, tájékoztatás és bejelentés

(1)Azok az internet-hozzáférési szolgáltatók, amelyek hozzáférés letiltására vonatkozó határozatot kaptak, valamint azok a felhasználók, akik az ilyen határozatok végrehajtása során az egységes forrás-helymeghatározók által megjelölt konkrét anyagot rendelkezésre bocsátották, vagy akiket az ilyen anyaghoz való hozzáférésben akadályoztak, hatékony jogorvoslatra jogosultak. Ez a jog magában foglalja azt a jogot, hogy a hozzáférés letiltására vonatkozó határozatot a hozzáférés letiltására vonatkozó határozatot kibocsátó illetékes igazságügyi hatóság vagy független közigazgatási hatóság szerinti tagállam bíróságai előtt támadják meg.

(2)Amikor a hozzáférés letiltására vonatkozó határozat jogerőre emelkedik, a hozzáférés letiltására vonatkozó határozatot kibocsátó illetékes igazságügyi hatóság vagy független közigazgatási hatóság indokolatlan késedelem nélkül továbbítja annak egy példányát a székhely szerinti koordináló hatóság részére. A székhely szerinti koordináló hatóság ezt követően indokolatlan késedelem nélkül a határozat egy-egy példányát a 39. cikk (2) bekezdésével összhangban létrehozott rendszeren keresztül továbbítja az összes többi koordináló hatóságnak.

Az első albekezdés alkalmazásában a hozzáférés letiltására vonatkozó határozat a fellebbezési határidő lejártakor válik jogerőssé, amennyiben a nemzeti joggal összhangban nem nyújtottak be ellene fellebbezést, vagy az eltávolítást elrendelő határozatnak a fellebbezést követő megerősítésekor.

(3)A szolgáltató olyan akadálymentes, életkornak megfelelő és felhasználóbarát mechanizmust hoz létre és működtet, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy észszerű időn belül panaszt nyújtsanak be a szolgáltatóhoz az e szakasz szerinti kötelezettségeinek állítólagos megsértésével kapcsolatban. Az ilyen panaszokat tárgyilagosan, hatékonyan és kellő időben dolgozza fel.

(4)Amennyiben a szolgáltató a 17. cikkel összhangban kibocsátott hozzáférés letiltására vonatkozó határozat alapján megakadályozza, hogy a felhasználók hozzáférjenek az egységes forrás-helymeghatározókhoz, észszerű intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy tájékoztassa a felhasználókat a következőkről:

a)a tény, hogy ezt hozzáférés letiltására vonatkozó határozat alapján teszi;

b)ennek okai, kérésre a hozzáférés letiltására vonatkozó határozat egy példányának rendelkezésre bocsátása;

c)a felhasználók (1) bekezdésben említett bírósági jogorvoslathoz való joga, a felhasználók azon joga, hogy a (3) bekezdésben említett mechanizmuson keresztül panaszt nyújtsanak be a szolgáltatóhoz, a 34. cikkel összhangban pedig a koordináló hatósághoz, valamint az (5) bekezdésben említett kérelmek benyújtására vonatkozó joguk.

(5)A szolgáltató és az (1) bekezdésben említett felhasználók jogosultak felkérni a hozzáférés letiltására vonatkozó határozat kibocsátását kérő koordináló hatóságot annak értékelésére, hogy tévesen akadályozzák-e meg a felhasználókat abban, hogy az egységes forrás-helymeghatározók által a hozzáférés letiltására vonatkozó határozat alapján megjelölt konkrét anyaghoz hozzáférjenek. A szolgáltató arra is jogosult, hogy kérelmezze a hozzáférés letiltására vonatkozó határozat módosítását vagy visszavonását, amennyiben azt szükségesnek ítéli a hozzáférés letiltására vonatkozó határozat indokaiban a határozat kibocsátását követően bekövetkezett jelentős változások, különösen olyan jelentős változások miatt, amelyek megakadályozzák a szolgáltatót abban, hogy megtegye a hozzáférés letiltására vonatkozó határozat végrehajtásához szükséges észszerű intézkedéseket.

A koordináló hatóság indokolatlan késedelem nélkül gondosan értékeli az ilyen kérelmeket, és tájékoztatja a kérelmet benyújtó szolgáltatót vagy felhasználót annak eredményéről. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy a kérelem megalapozott, a 16. cikk (7) bekezdésével összhangban kérelmezi a hozzáférés letiltására vonatkozó határozat módosítását vagy visszavonását, és erről tájékoztatja az uniós központot.

(6)Amennyiben a hozzáférés letiltására vonatkozó határozat alkalmazásának időtartama meghaladja a 24 hónapot, a székhely szerinti koordináló hatóság kötelezi a szolgáltatót, hogy számoljon be neki a hozzáférés letiltására vonatkozó határozat végrehajtása érdekében hozott intézkedésekről, beleértve az alkalmazási időszak felénél, legalább egyszer előírt biztosítékokat is.

6. szakasz

Kiegészítő rendelkezések

19. cikk

A szolgáltatók felelőssége

Az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók nem tehetők felelőssé a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos bűncselekményekért pusztán azért, mert jóhiszeműen végzik az e rendelet követelményeinek való megfeleléshez szükséges tevékenységeket, különösen a gyermekek online szexuális bántalmazásának felderítésére, azonosítására, eltávolítására, hozzáférhetetlenné tételére, hozzáférés letiltására vagy bejelentésére irányuló, az említett követelményeknek megfelelő tevékenységeket.

20. cikk

Az áldozatok tájékoztatáshoz való joga

(1)Az Unióban lakóhellyel rendelkező személyeknek jogukban áll, hogy kérésükre a lakóhelyük szerinti tagállam által kijelölt koordináló hatóságtól tájékoztatást kapjanak minden olyan esetről, amikor az uniós központhoz a 12. cikknek megfelelően az őket ábrázoló, gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert anyag terjesztésére vonatkozó bejelentés érkezik. A fogyatékossággal élő személyeknek joguk van ahhoz, hogy ezt a tájékoztatást számukra akadálymentes módon kérjék és kapják meg.

Az említett koordináló hatóság a 39. cikk (2) bekezdésével összhangban létrehozott rendszeren keresztül továbbítja a kérelmet az uniós központnak, és közli az uniós központtól kapott eredményeket a kérelmezővel.

(2)Az (1) bekezdésben említett kérelem tartalmazza a következőket:

a)a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert anyag érintett tétele vagy tételei;

b)adott esetben az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a tájékoztatást kapja a kérelmező nevében;

c)elegendő bizonyíték a kérelmező személyazonosságának igazolására.

(3)Az (1) bekezdésben említett információk a következőket tartalmazzák:

a)a bejelentést benyújtó szolgáltató azonosítója;

b)a bejelentés kelte;

c)az uniós központ továbbította-e a bejelentést a 48. cikk (3) bekezdésének megfelelően, és ha igen, mely hatóságoknak;

d)a szolgáltató bejelentette-e, hogy a 13. cikk (1) bekezdésének i) pontjával összhangban eltávolította vagy hozzáférhetetlenné tette-e az anyagot.

21. cikk

Az áldozatoknak a segítségnyújtáshoz és az eltávolításhoz nyújtandó támogatáshoz való joga

(1)A tárhelyszolgáltatóknak kérésre észszerű segítséget kell nyújtaniuk az Unióban lakóhellyel rendelkező olyan személyeknek, akik a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert anyagok közül egy vagy több konkrét, őket ábrázoló tétel eltávolítását vagy hozzáférhetetlenné tételét kérik.

(2)Az Unióban lakóhellyel rendelkező személyeknek jogukban áll, hogy kérésükre a lakóhelyük szerinti tagállam által kijelölt koordináló hatóságon keresztül támogatást kapjanak az uniós központtól, amennyiben azt kívánják elérni, hogy a tárhelyszolgáltató eltávolítsa vagy hozzáférhetetlenné tegye az őket ábrázoló, gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert anyagok egy vagy több konkrét tételét. A fogyatékossággal élő személyeknek joguk van ahhoz, hogy az ilyen támogatásra vonatkozó tájékoztatást számukra akadálymentes módon kérjék és kapják meg.

Az említett koordináló hatóság a 39. cikk (2) bekezdésével összhangban létrehozott rendszeren keresztül továbbítja a kérelmet az uniós központnak, és közli az uniós központtól kapott eredményeket a kérelmezővel.

(3)Az (1) és (2) bekezdésben említett kérelmekben pontosítani kell a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyag érintett tételét vagy tételeit.

(4)Az uniós központ által nyújtott, a (2) bekezdésben említett támogatás adott esetben a következőket foglalja magában:

a)a szolgáltatótól kért, az (1) bekezdésben említett segítséggel kapcsolatos támogatás;

b)annak ellenőrzése, hogy a szolgáltató eltávolította-e vagy hozzáférhetetlenné tette-e az adott tételhez vagy tételekhez való hozzáférést, többek között a 49. cikk (1) bekezdésében említett keresések elvégzésével;

c)a 49. cikk (2) bekezdésének megfelelően értesíteni a szolgáltatót a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert anyagnak az adott személyt ábrázoló tételéről vagy tételeiről, és kérni az eltávolítást vagy a hozzáférhetetlenné tételt;

d)szükség esetén és a 14. cikk szerinti eltávolítást elrendelő határozat céljából a székhely szerinti koordináló hatóság tájékoztatása arról, hogy az adott tétel vagy tételek fellelhetők a szolgáltatásban.

22. cikk

Az információk megőrzése

(1)A tárhelyszolgáltatók és a személyközi hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók az e rendeletnek való megfelelés érdekében hozott intézkedésekkel összefüggésben kezelt tartalmi adatokat és egyéb adatokat, valamint az ilyen adatkezelés során keletkezett személyes adatokat adott esetben kizárólag az alábbi célok közül egy vagy több céljából őrizhetik meg:

a)a 7. cikk alapján kibocsátott felderítést elrendelő határozat vagy a 14. cikk alapján kibocsátott eltávolítást elrendelő határozat végrehajtása;

b)a gyermekek esetleges online szexuális bántalmazásának bejelentése az uniós központnak a 12. cikknek megfelelően;

c)az érintett felhasználó fiókjának zárolása vagy a részére nyújtott szolgáltatás felfüggesztése vagy megszüntetése;

d)az e rendelet állítólagos megsértésével kapcsolatban a szolgáltatóhoz vagy a koordináló hatósághoz benyújtott felhasználói panaszok kezelése, illetve a felhasználók közigazgatási vagy bírósági jogorvoslathoz való jogának gyakorlása;

e)az illetékes bűnüldöző hatóságok és az igazságügyi hatóságok által az alkalmazandó joggal összhangban kiadott megkeresésekre adott válasz, amelynek célja a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos bűncselekmények megelőzéséhez, felderítéséhez, nyomozásához és a vádeljárás lefolytatásához szükséges információk e hatóságok részére történő szolgáltatása, amennyiben a tartalmi adatok és egyéb adatok olyan bejelentéshez kapcsolódnak, amelyet a szolgáltató a 12. cikk értelmében az uniós központnak nyújtott be.

Az első albekezdés a) pontja tekintetében a szolgáltató az információkat a gyermekek online szexuális bántalmazásának a szolgáltató részére a 7. cikkel összhangban hozott felderítést elrendelő határozat végrehajtása céljából történő felderítésére szolgáló technológiák hatékonyságának és pontosságának javítása céljából is megőrizheti. E célból azonban nem tárolhat személyes adatokat.

(2)A szolgáltatók az (1) bekezdésben említett információkat az alkalmazandó cél eléréséhez szükséges ideig, de legfeljebb a bejelentés, illetve az eltávolítás vagy a hozzáférhetetlenné tétel időpontjától számított 12 hónapig őrzik meg, attól függően, hogy melyik következik be előbb.

A szolgáltatók az illetékes nemzeti hatóság vagy bíróság kérésére az (1) bekezdés d) pontjában említett, folyamatban lévő közigazgatási vagy bírósági jogorvoslati eljárásokhoz szükséges esetben és mértékben, az említett hatóság vagy bíróság által meghatározott további ideig megőrzik az információkat.

A szolgáltatók biztosítják az (1) bekezdésben említett információk biztonságos megőrzését, valamint azt, hogy a megőrzésre megfelelő technikai és szervezeti biztosítékok mellett kerüljön sor. Ezek a biztosítékok különösen azt garantálják, hogy az információkhoz csak a megőrzésük céljából férhessenek hozzá és csak e célból legyenek kezelhetők, magas szintű biztonságot érjenek el, és hogy az információkat a megőrzésre vonatkozó határidők lejártakor töröljék. A szolgáltatók rendszeresen felülvizsgálják és szükség esetén kiigazítják ezeket a biztosítékokat.

23. cikk

Kapcsolattartó pontok

(1)Az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók e rendelet alkalmazása céljából egyedüli kapcsolattartó pontot hoznak létre, amely lehetővé teszi az elektronikus úton történő közvetlen kommunikációt a koordináló hatóságokkal, a tagállamok más illetékes hatóságaival, a Bizottsággal és az uniós központtal.

(2)A szolgáltatók közlik az uniós központtal, majd közzéteszik az egyedüli kapcsolattartó pontjaik könnyű azonosításához és a velük való kommunikációhoz szükséges információkat, beleértve nevüket, címüket, e-mail-címüket és telefonszámukat.

(3)A szolgáltatók a (2) bekezdésben említett tájékoztatásban megnevezik az Unió azon hivatalos nyelvét vagy nyelveit, amely(ek) használható(k) a kapcsolattartó pontjukkal való kommunikációhoz.

A megnevezett nyelvek magukban foglalják annak a tagállamnak legalább egy hivatalos nyelvét, amelyben a szolgáltató székhelye található, vagy ahol adott esetben a jogi képviselője lakóhellyel rendelkezik vagy letelepedett.

24. cikk

Jogi képviselő

(1)Azok az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, amelyek székhelye nem az Unióban található, írásban kijelölnek egy természetes vagy jogi személyt az Unión belüli jogi képviselőjüknek.

(2)A jogi képviselő azon tagállamok egyikében rendelkezik lakóhellyel vagy telepedett le, amelyben a szolgáltató szolgáltatásokat nyújt.

(3)A szolgáltató megbízza a jogi képviselőit, hogy a koordináló hatóságok, a tagállamok más illetékes hatóságai és a Bizottság a szolgáltató mellett vagy helyett a jogi képviselőket tekintse az e rendelettel kapcsolatban hozott határozatok – köztük a felderítést elrendelő határozatok, az eltávolítást elrendelő határozatok és a hozzáférés letiltására vonatkozó határozatok – címzettjének az e határozatok átvételéhez, az azoknak való megfeleléshez és e határozatok végrehajtásához szükséges valamennyi kérdésben.

(4)A szolgáltató biztosítja a jogi képviselője számára a koordináló hatóságokkal, a tagállamok más illetékes hatóságaival és a Bizottsággal való együttműködéshez és a (3) bekezdésben említett határozatoknak való megfeleléshez szükséges hatásköröket és erőforrásokat.

(5)A kijelölt jogi képviselő felelősségre vonható a szolgáltató e rendeletben előírt kötelezettségeinek való meg nem felelés esetén, a szolgáltató felelősségének és az ellene kezdeményezhető jogi lépések sérelme nélkül.

(6)A szolgáltató közli az (1) bekezdés szerint kijelölt jogi képviselőjének nevét, címét, e-mail-címét és telefonszámát a jogi képviselő lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállam koordináló hatóságával, valamint az uniós központtal. A szolgáltató biztosítja, hogy ezek az információk naprakészek és nyilvánosan hozzáférhetők legyenek.

(7)Az Unión belüli jogi képviselőnek az (1) bekezdés értelmében vett kijelölése nem minősül Unión belüli székhelynek.

III. FEJEZET

FELÜGYELET, VÉGREHAJTÁS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS

1. szakasz

A gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos ügyekben illetékes koordináló hatóságok

25. cikk

A gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos ügyekben illetékes koordináló hatóságok és egyéb illetékes hatóságok

(1)A tagállamok [e rendelet hatálybalépésétől számított két hónap]-ig kijelölnek egy vagy több illetékes hatóságot (a továbbiakban: illetékes hatóságok) mint az e rendelet alkalmazásáért és végrehajtásáért felelős illetékes hatóságokat.

(2)A tagállamok az (1) bekezdésben említett időpontig kijelölik az illetékes hatóságok egyikét a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos ügyekben illetékes koordináló hatóságként (a továbbiakban: koordináló hatóság).

A koordináló hatóság lát el valamennyi feladatot a rendeletnek az érintett tagállamban való alkalmazásával és érvényesítésével kapcsolatban, kivéve, ha e tagállam más illetékes hatóságokra bízott egyes konkrét feladatokat vagy ágazatokat.

Minden esetben a koordináló hatóság feladata, hogy biztosítsa a nemzeti szintű koordinációt ezekben az ügyekben, illetve hozzájáruljon e rendelet eredményes, hatékony és következetes uniós alkalmazásához és érvényesítéséhez.

(3)Ha egy tagállam egynél több illetékes hatóságot jelöl ki a koordináló hatóság mellett, biztosítja, hogy az ilyen hatóságok és a koordináló hatóság feladatait egyértelműen meghatározzák, és hogy azok szorosan és hatékonyan együttműködjenek a feladataik ellátása során. Az érintett tagállam tájékoztatja az uniós központot és a Bizottságot a további illetékes hatóságok nevéről és feladatairól.

(4)A koordináló hatóságok és bármely más illetékes hatóság (1) bekezdés szerinti kijelölését követő egy héten belül a tagállamok nyilvánosságra hozzák koordináló hatóságuk nevét, továbbá közlik azt a Bizottsággal és az uniós központtal. Ezeket az információkat naprakészen tartják.

(5)Minden tagállam biztosítja, hogy a koordináló hatóság hivatalán belül kapcsolattartó pontot jelöljenek ki vagy hozzanak létre az e rendeletnek az adott tagállamban történő alkalmazásával és végrehajtásával összefüggő valamennyi kérdéssel kapcsolatos pontosításra irányuló kérelmek kezelése, visszajelzés és egyéb kommunikáció céljából. A tagállamok nyilvánosságra hozzák a kapcsolattartó pontra vonatkozó információkat, és közlik azokat az uniós központtal. Ezeket az információkat naprakészen tartják.

(6)A koordináló hatóságok (2) bekezdés szerinti kijelölését követő két héten belül az uniós központ online nyilvántartást hoz létre, amely tartalmazza a koordináló hatóságok és kapcsolattartó pontjaik jegyzékét. Az uniós központ rendszeresen közzétesz minden módosítást.

(7)A koordináló hatóságok – amennyiben ez az e rendelet szerinti feladataik ellátásához szükséges – kérhetik az uniós központ segítségét e feladatok elvégzéséhez, különösen azáltal, hogy felkérik az uniós központot a következőkre:

a)bizonyos tájékoztatást vagy technikai szakértelmet biztosítson az e rendelet hatálya alá tartozó kérdésekben;

b)az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban nyújtson segítséget az azt kérelmező koordináló hatóságot kijelölő tagállam joghatósága alá tartozó tárhelyszolgáltató vagy személyközi hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltató által elvégzett vagy frissített kockázatértékelés vagy kockázatcsökkentő intézkedések értékeléséhez;

c)ellenőrizze, hogy szükséges-e felkérni az illetékes nemzeti hatóságokat felderítést elrendelő határozat, eltávolítást elrendelő határozat vagy hozzáférés letiltására vonatkozó határozat kibocsátására az adott koordináló hatóságot kijelölő tagállam joghatósága alá tartozó szolgáltatás tekintetében;

d)ellenőrizze a kérelmező koordináló hatóság kérésére kibocsátott felderítést elrendelő határozat vagy eltávolítást elrendelő határozat hatékonyságát.

(8)Az uniós központ térítésmentesen, az e rendelet szerinti feladataival és kötelezettségeivel összhangban, valamint az erőforrásai és prioritásai által megengedett mértékben nyújt ilyen segítséget.

(9)A 26., 27., 28., 29. és 30. cikkben meghatározott, a koordináló hatóságokra vonatkozó követelmények emellett bármely olyan illetékes hatóságra is vonatkoznak, amelyet a tagállamok az (1) bekezdés értelmében kijelöltek.

26. cikk

A koordináló hatóságokra vonatkozó követelmények

(1)A tagállamok biztosítják, hogy az általuk kijelölt koordináló hatóságok az e rendelet szerinti feladataikat tárgyilagosan, pártatlanul, átláthatóan és kellő időben, valamennyi érintett fél alapvető jogainak teljes körű tiszteletben tartása mellett végezzék. A tagállamok biztosítják, hogy a koordináló hatóságuk megfelelő technikai, pénzügyi és humán erőforrásokkal rendelkezzen feladatai ellátása céljából.

(2)Az e rendelettel összhangban rájuk ruházott feladatok elvégzése és hatáskörök gyakorlása során a koordináló hatóságok teljesen függetlenül járnak el. Ennek érdekében a tagállamok különösen azt biztosítják, hogy a koordináló hatóságok:

a)jogilag és működésüket tekintve függetlenek legyenek minden más hatóságtól;

b)olyan jogállással rendelkeznek, amely lehetővé teszi számukra, hogy tárgyilagosan és pártatlanul járjanak el az e rendelet szerinti feladataik ellátása során;

c)mentesüljenek bármilyen – akár közvetlen, akár közvetett – külső befolyástól;

d)ne kérjenek és ne fogadjanak el utasítást más hatóságtól vagy magánpiaci féltől;

e)ne kapjanak megbízást a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésével vagy az ellene folytatott küzdelemmel kapcsolatos, az e rendelet szerinti feladataiktól eltérő feladatokra.

(3)A (2) bekezdés nem akadályozza meg a koordináló hatóságoknak a nemzeti alkotmányjoggal összhangban történő felügyeletét, amennyiben ez a felügyelet nem érinti az e rendeletben előírt függetlenségüket.

(4)A koordináló hatóságok biztosítják, hogy a személyzet érintett tagjai rendelkezzenek a feladataik ellátásához szükséges képesítésekkel, tapasztalattal és technikai készségekkel.

(5)Az uniós vagy nemzeti jognak megfelelően a koordináló hatóságok vezetőségét és egyéb személyzetét a feladataik ellátása során tudomásukra jutott bármely bizalmas információ tekintetében hivatali idejük alatt és annak lejártát követően is szakmai titoktartási kötelezettség terheli. A tagállamok biztosítják, hogy a vezetőségre és az egyéb személyzetre olyan szabályok vonatkozzanak, amelyek biztosítják, hogy feladataikat tárgyilagosan, pártatlanul és függetlenül láthassák el, különösen kinevezésük, elbocsátásuk, javadalmazásuk és karrierlehetőségeik tekintetében.

2. szakasz

A koordináló hatóságok hatáskörei

27. cikk

Vizsgálati hatáskör

(1)Amennyiben feladataik ellátásához szükséges, a koordináló hatóságok a következő vizsgálati hatáskörökkel rendelkeznek az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatásokat nyújtó, az őket kijelölő tagállam joghatósága alá tartozó szolgáltatók tekintetében:

a)arra vonatkozó hatáskör, hogy észszerű határidőn belül információkat kérjenek az említett szolgáltatóktól, illetve a kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységükkel összefüggő célokból eljáró olyan egyéb személyektől, akiknek észszerűen tudomásuk lehet a rendelet feltételezett megsértésével kapcsolatos információkról;

b)az e rendelet feltételezett megsértésével összefüggő információk adathordozótól független, bármilyen formájának vizsgálata, lefoglalása, másolása vagy megszerzése érdekében helyszíni ellenőrzések elvégzésére vonatkozó hatáskör az említett szolgáltatók vagy az a) pontban említett egyéb személyek által kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységükkel összefüggő célból használt bármely ingatlan vonatkozásában, vagy más hatóságok ilyen tárgyú megkeresésére vonatkozó hatáskör;

c)arra vonatkozó hatáskör, hogy az említett szolgáltatók vagy az a) pontban említett egyéb személyek képviselőjétől vagy személyzete bármely tagjától az e rendelet feltételezett megsértéséhez kapcsolódó információkról magyarázatot kérjen, és a válaszokat rögzítse;

d)az információkérésre vonatkozó hatáskör, beleértve annak értékelését is, hogy a felderítést elrendelő határozat, az eltávolítást elrendelő határozat vagy a hozzáférés letiltására vonatkozó határozat végrehajtása érdekében hozott intézkedések megfelelnek-e e rendelet követelményeinek.

(2)A tagállamok további vizsgálati hatásköröket ruházhatnak a koordináló hatóságokra.

28. cikk

Végrehajtási hatáskörök

(1)Amennyiben feladataik ellátásához szükséges, a koordináló hatóságok a következő végrehajtási hatáskörökkel rendelkeznek az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatásokat nyújtó, az őket kijelölő tagállam joghatósága alá tartozó szolgáltatók tekintetében:

a)hatáskör az ilyen szolgáltatók által e rendeletnek való megfelelés vonatkozásában tett kötelezettségvállalások elfogadására, illetve az ilyen kötelezettségvállalások kötelezővé tételére;

b)hatáskör az e rendelet megsértése beszüntetésének elrendelésére és adott esetben a jogsértéssel arányos és a jogsértés hatékony megszüntetéséhez szükséges jogorvoslat elrendelésére;

c)az e rendelet megsértése esetén – ideértve a 27. cikk és az e bekezdés b) pontja alapján hozott határozatnak való meg nem felelést is – a 35. cikkel összhangban pénzbírság kiszabására vagy igazságügyi hatóság pénzbírság kiszabása céljából történő megkeresésére vonatkozó hatáskör a saját tagállamban;

d)hatáskör a 35. cikknek megfelelő kényszerítő bírságok kiszabására annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet megsértése az ezen bekezdés b) pontja értelmében kibocsátott határozatoknak megfelelően megszűnjön vagy a 27. cikk és az e bekezdés b) pontja értelmében kibocsátott határozatoknak való megfelelés elmulasztása miatt;

e)hatáskör ideiglenes intézkedések elfogadására a súlyos károk kockázatának elkerülése érdekében.

(2)A tagállamok további végrehajtási hatásköröket ruházhatnak a koordináló hatóságokra.

(3)Az (1) bekezdés c) és d) pontja vonatkozásában a koordináló hatóságok az említett pontokban meghatározott végrehajtási hatáskörrel rendelkeznek a 27. cikkben említett egyéb személyek vonatkozásában az említett bekezdés értelmében kibocsátott határozatoknak való megfelelés elmulasztása esetén.

(4)Csak azután gyakorolják ezeket a végrehajtási hatásköröket, hogy kellő időben tájékoztatták ezeket az egyéb személyeket az ilyen határozatokkal kapcsolatos valamennyi releváns információról, ideértve a vonatkozó határidőt, a megfelelés elmulasztása miatt esetlegesen kiszabott bírságot vagy kényszerítő bírságot, illetve a jogorvoslati lehetőségeket.

29. cikk

További végrehajtási hatáskörök

(1)Amennyiben feladataik ellátásához szükséges, a koordináló hatóságok a (2) bekezdésben említett további végrehajtási hatáskörökkel rendelkeznek az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatásokat nyújtó, az őket kijelölő tagállam joghatósága alá tartozó szolgáltatók tekintetében, feltéve, hogy:

a)korábban már kiaknáztak minden egyéb, a 27. és 28. cikk szerinti, az e rendelet megsértésének megszüntetésére vonatkozó hatáskört;

b)a jogsértés továbbra is fennáll;

c)a jogsértés olyan súlyos kárt okoz, amely az uniós vagy a nemzeti jog alapján rendelkezésre álló egyéb hatáskörök gyakorlásával nem kerülhető el.

(2)A koordináló hatóságok további végrehajtási hatáskörrel rendelkeznek a következő intézkedések meghozatala céljából:

a)előírni a szolgáltatók irányítótestülete számára, hogy észszerű időn belül vizsgálja meg a helyzetet, és:

i.fogadjon el és nyújtson be egy cselekvési tervet, amelyben meghatározza a jogsértés megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket;

ii.biztosítsa, hogy a szolgáltató meghozza ezeket az intézkedéseket;

iii.tegyen jelentést a meghozott intézkedésekről;

b)felkérni a koordináló hatóságot kijelölő tagállam illetékes igazságügyi hatóságát vagy független közigazgatási hatóságát, hogy rendelje el a jogsértés által érintett szolgáltatás felhasználói hozzáférésének ideiglenes korlátozását, vagy – amennyiben ez műszakilag nem megvalósítható – annak a szolgáltatónak az online interfészéhez való hozzáférés korlátozását, amelyen a jogsértést elkövették, amennyiben a koordináló hatóság úgy ítéli meg, hogy:

i.a szolgáltató nem felelt meg kellő mértékben az a) pontban foglalt követelményeknek;

ii.a jogsértés továbbra is fennáll és súlyos kárt okoz;

iii.a jogsértés a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos bűncselekmények rendszeres és strukturális elősegítését eredményezi.

(3)A koordináló hatóság a (2) bekezdés b) pontjában említett kérelem benyújtása előtt felkéri az érdekelt feleket, hogy az említett koordináló hatóság által meghatározott észszerű határidőn belül nyújtsák be a koordináló hatóságnak a kérelem benyújtására irányuló szándékára vonatkozó írásbeli észrevételeiket. A szóban forgó határidő nem lehet két hétnél rövidebb.

Az írásbeli észrevételek benyújtására vonatkozó felkérés:

a)leírja azokat az intézkedéseket, amelyeket a hatóság szándékozik kérelmezni;

b)megnevezi a kérelem tervezett címzettjét vagy címzettjeit.

A szolgáltató, a tervezett címzett vagy címzettek, illetve bármely egyéb, jogos érdekkel rendelkező harmadik személy jogosult részt venni a kérelemmel kapcsolatos eljárásban.

(4)A (2) bekezdés b) pontjában említett kérelem alapján elrendelt intézkedések arányban vannak a jogsértés jellegével, súlyosságával, ismétlődő jellegével és időtartamával, és nem korlátozzák indokolatlanul az érintett szolgáltatás felhasználóit abban, hogy hozzáférjenek a jogszerű információkhoz.

Az átmeneti korlátozás négy hétre érvényes, és az illetékes igazságügyi hatóság a határozatában lehetővé teheti a koordináló hatóság számára ezen időszak további, az adott igazságügyi hatóság által meghatározott alkalommal, ugyanilyen hosszú időszakokkal való meghosszabbítását.

A koordináló hatóság csak akkor hosszabbítja meg ezt az időszakot, ha úgy ítéli meg – tekintettel a korlátozások által érintett valamennyi fél jogaira és jogos érdekeire, illetve valamennyi releváns tényre és körülményre, beleértve a szolgáltató, a címzett vagy címzettek vagy bármely egyéb, jogos érdekkel rendelkező harmadik fél által esetlegesen rendelkezésre bocsátott információt –, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesült:

a)a szolgáltató nem tette meg a jogsértés megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket;

b)az ideiglenes korlátozás nem korlátozza indokolatlanul a jogszerű információkhoz való hozzáférést a szolgáltatás felhasználói számára, tekintettel az érintett felhasználók számára, és arra, hogy léteznek-e megfelelő és könnyen hozzáférhető alternatívák.

Ha a koordináló hatóság úgy ítéli meg, hogy ez a két feltétel teljesült, de nem tudja meghosszabbítani a határidőt a második albekezdés értelmében, új kérelmet nyújt be az illetékes igazságügyi hatósághoz a (2) bekezdés b) pontjának megfelelően.

30. cikk

A vizsgálati és végrehajtási hatáskörökre vonatkozó közös rendelkezések

(1)A koordináló hatóságok által a 27., 28. és 29. cikkben említett vizsgálati és végrehajtási hatáskörök gyakorlása során hozott intézkedések eredményesek, visszatartó erejűek és arányosak, különös tekintettel e rendeletnek az intézkedések tárgyát képező megsértésének vagy feltételezett megsértésének jellegére, súlyosságára, ismétlődő jellegére és időtartamára, valamint adott esetben az érintett, információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatást nyújtó szolgáltató gazdasági, technikai és működési kapacitására.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a 27., 28. és 29. cikkben említett vizsgálati és végrehajtási hatáskörök gyakorlására az összes érintett fél alapvető jogainak tiszteletben tartása érdekében az alkalmazandó nemzeti jogban meghatározott megfelelő biztosítékok vonatkozzanak. Mindenekelőtt az ilyen intézkedésekre a magánélet tiszteletben tartásához való jognak és a védelemhez való jognak megfelelően kerül sor, ideértve a meghallgatáshoz való jogot és az iratbetekintés jogát, illetve a valamennyi érintett felet megillető hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog mellett.

31. cikk

A megfelelés ellenőrzésére vonatkozó keresések

A koordináló hatóságok hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy a 44. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett adatbázisokban szereplő mutatók felhasználásával kereséseket végezzenek a tárhelyszolgáltatásokon keresztül nyilvánosan hozzáférhető anyagokon a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert vagy új anyagok terjesztésének felderítése érdekében, amennyiben ez szükséges annak ellenőrzéséhez, hogy a koordináló hatóságokat kijelölő tagállam joghatósága alá tartozó tárhelyszolgáltatók teljesítik-e az e rendelet szerinti kötelezettségeiket.

32. cikk

Értesítés a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert anyagokról

A koordináló hatóságok hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy értesítsék az őket kijelölő tagállam joghatósága alá tartozó tárhelyszolgáltatókat a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert anyagok egy vagy több konkrét tételének a szolgáltatásukon való fellelhetőségéről, és hogy felkérjék a szolgáltatókat arra, hogy önkéntes megfontolásuk alapján az adott tételt vagy tételeket távolítsák el vagy tegyék hozzáférhetetlenné.

A felkérésben egyértelműen meg kell határozni a felkérést benyújtó koordináló hatóság azonosító adatait, a 25. cikk (5) bekezdésében említett kapcsolattartó pontra vonatkozó információkat, a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert anyag tételének vagy tételeinek azonosításához szükséges információkat, valamint a felkérés indokait. A felkérésben azt is egyértelműen fel kell tüntetni, hogy ez a szolgáltató önkéntes megfontolásának tárgyát képezi.

3. szakasz

A végrehajtásra vonatkozó egyéb rendelkezések

33. cikk

Joghatóság

(1)E rendelet alkalmazásában az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató székhelye szerinti tagállam rendelkezik joghatósággal.

(2)Az az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató, amely az Unión belül nem rendelkezik székhellyel, azon tagállam joghatósága alá tartozónak tekintendő, amelyben a jogi képviselő lakóhellyel rendelkezik vagy letelepedett.

Amennyiben a szolgáltató nem jelöl ki a 24. cikkel összhangban jogi képviselőt, valamennyi tagállam joghatósággal rendelkezik felette. Ha egy tagállam úgy dönt, hogy ezen albekezdés értelmében gyakorolni kívánja a joghatóságot, tájékoztatja az összes többi tagállamot, és biztosítja a ne bis in idem elv tiszteletben tartását.

34. cikk

A szolgáltatás felhasználóinak panasztételi joga

(1)A felhasználóknak jogukban áll panaszt tenni az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókkal szemben e rendelet őket érintő állítólagos megsértése esetén, a felhasználó lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállam által kijelölt koordináló hatóságnál.

(2)A koordináló hatóságok gyermekbarát mechanizmusokat biztosítanak az e cikk szerinti panasz benyújtására, és a gyermekek által benyújtott panaszok kezelése során a gyermekek szempontjait figyelembe vevő megközelítést alkalmaznak, kellő tekintettel a gyermek életkorára, érettségére, véleményére, szükségleteire és aggályaira.

(3)A panaszt befogadó koordináló hatóság értékeli a panaszt, és adott esetben továbbítja azt a székhely szerinti koordináló hatóságnak.

Amennyiben a panasz a panaszt fogadó koordináló hatóságot kijelölő tagállam egy másik illetékes hatóságának felelősségi körébe tartozik, az említett koordináló hatóság továbbítja azt a másik illetékes hatóságnak.

35. cikk

Szankciók

(1)A tagállamok megállapítják az e rendelet II. és V. fejezete szerinti kötelezettségeknek a joghatóságuk alá tartozó, információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók általi megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és megtesznek minden szükséges intézkedést e szabályok végrehajtásának biztosítására.

A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok az említett szabályokról és intézkedésekről [e rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-ig értesítik a Bizottságot, és haladéktalanul értesítik az azokat érintő minden későbbi módosításról is.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy az e rendelet megsértése miatt kiszabott szankciók maximális összege ne haladja meg a szolgáltató előző üzleti évi éves eredményének vagy globális árbevételének 6 %-át.

(3)A helytelen, hiányos vagy megtévesztő információk, a válaszadás elmulasztása vagy a helytelen, hiányos vagy megtévesztő információk helyesbítésének elmulasztása, illetve a helyszíni ellenőrzés elutasítása esetén kirótt szankció nem haladhatja meg a szolgáltató vagy a 27. cikkben említett egyéb személy előző üzleti évi éves eredményének vagy globális árbevételének 1 %-át.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy a kényszerítő bírság az érintett határozatban meghatározott nappal kezdődő maximális napi összege ne haladja meg a szolgáltató vagy a 27. cikkben említett egyéb személy előző pénzügyi évi napi átlagos globális árbevételének 5 %-át.

(5)A tagállamok biztosítják, hogy amikor a szankció kiszabásáról határoznak, továbbá a szankció típusának és mértékének meghatározásakor minden releváns körülményt figyelembe vegyenek, beleértve a következőket:

a)a jogsértés jellege, súlyossága és időtartama;

b)a jogsértés szándékos vagy gondatlan jellege;

c)a szolgáltató vagy az egyéb személy által elkövetett bármely korábbi jogsértés;

d)a szolgáltató vagy az egyéb személy pénzügyi stabilitása;

e)a szolgáltató vagy az egyéb személy együttműködésének mértéke;

f)a szolgáltató vagy az egyéb személy jellege és mérete, különösen, hogy mikro-, kis- vagy középvállalkozás-e;

g)a szolgáltató vagy az egyéb személy vétkességének mértéke, figyelembe véve az e rendeletnek való megfelelés érdekében általa hozott technikai és szervezési intézkedéseket.

4. szakasz

Együttműködés

36. cikk 

A gyermekek online szexuális bántalmazásának azonosítása és benyújtása 

(1)A koordináló hatóságok indokolatlan késedelem nélkül és a 39. cikk (2) bekezdésével összhangban létrehozott rendszeren keresztül benyújtják az uniós központnak a következőket:

a)anyagok bizonyos tételei és olyan beszélgetések átiratai, amelyeket a koordináló hatóságok vagy valamely tagállam illetékes igazságügyi hatóságai vagy más független közigazgatási hatóságai alapos értékelést követően gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagként vagy gyermekkel való kapcsolatfelvételként azonosítottak, hogy az uniós központ a 44. cikk (3) bekezdésével összhangban mutatókat készítsen;

b)pontos egységes forrás-helymeghatározók, amelyek jelzik az anyagok azon konkrét tételeit, amelyeket a koordináló hatóságok, vagy valamely tagállam illetékes igazságügyi hatóságai vagy más független közigazgatási hatóságai alapos értékelést követően az Unióban szolgáltatásokat nem nyújtó tárhelyszolgáltatók által tárolt, gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagként azonosítottak, és amelyeket nem lehet eltávolítani, mivel az említett szolgáltatók nem hajlandóak azok eltávolítására vagy hozzáférhetetlenné tételére, továbbá a joghatósággal rendelkező harmadik ország illetékes hatóságai részéről mutatandó együttműködés hiánya miatt, hogy az uniós központ a 44. cikk (3) bekezdésével összhangban összeállítsa az egységes forrás-helymeghatározók jegyzékét.

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az általuk kijelölt koordináló hatóságok indokolatlan késedelem nélkül megkapják a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagként azonosított anyagokat, a gyermekkel való kapcsolatfelvételként azonosított beszélgetések átiratait, valamint az illetékes igazságügyi hatóság vagy a koordináló hatóságtól eltérő más független közigazgatási hatóság által azonosított egységes forrás-helymeghatározókat, az első albekezdéssel összhangban az uniós központnak történő benyújtás céljából.

(2)Az uniós központ kérésére, amennyiben az annak biztosításához szükséges, hogy a 44. cikk (1) bekezdésében említett adatbázisokban szereplő adatok hiánytalanok, pontosak és naprakészek legyenek, a koordináló hatóságok ellenőrzik, illetve pontosítják vagy további információkat nyújtanak arra vonatkozóan, hogy az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feltételek teljesültek-e, és adott esetben továbbra is teljesülnek-e az uniós központnak az említett bekezdésnek megfelelő, adott benyújtás tekintetében.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben bűnüldöző hatóságaikhoz az uniós központ által a 48. cikk (3) bekezdésével összhangban továbbított, gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló új anyag terjesztéséről vagy gyermekkel való kapcsolatfelvételről szóló jelentést nyújtanak be, az (1) bekezdéssel összhangban gondos értékelést végezzenek, és ha az anyagot vagy beszélgetést gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagként vagy gyermekkel való kapcsolatfelvételként azonosítják, a koordináló hatóság az említett bekezdéssel összhangban a bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül, vagy különösen összetett értékelés esetén az említett időponttól számított két hónapon belül benyújtsa az anyagot az uniós központnak.

(4)Biztosítják továbbá, hogy amennyiben a gondos értékelés azt mutatja, hogy az anyag nem minősül gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagnak vagy gyermekkel való kapcsolatfelvételnek, a koordináló hatóság tájékoztatást kapjon erről az eredményről, majd az első albekezdésben meghatározott határidőn belül tájékoztassa erről az uniós központot.

37. cikk

Határokon átnyúló együttműködés a koordináló hatóságok között

(1)Amennyiben a székhely szerinti koordináló hatóságtól eltérő koordináló hatóság okkal feltételezi, hogy az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató megsértette ezt a rendeletet, felkéri a székhely szerinti koordináló hatóságot, hogy vizsgálja meg az ügyet, és tegye meg az e rendeletnek való megfelelés biztosításához szükséges vizsgálati és végrehajtási intézkedéseket.

Ha a Bizottság okkal feltételezi, hogy az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatást nyújtó szolgáltató legalább három tagállamot érintő módon megsértette ezt a rendeletet, ajánlhatja a székhely szerinti koordináló hatóságnak az ügy kivizsgálását, valamint az e rendeletnek való megfelelés biztosításához szükséges vizsgálati és végrehajtási intézkedések meghozatalát.

(2)Az (1) bekezdésben említett felkérés vagy ajánlás tartalmazza legalább a következőket:

a)a szolgáltató 23. cikk szerinti kapcsolattartó pontja;

b)a kapcsolódó tények, e rendelet érintett rendelkezéseinek, valamint annak a leírása, hogy a felkérést küldő koordináló hatóság vagy a Bizottság miért feltételezi, hogy a szolgáltató megsértette ezt a rendeletet;

c)bármely olyan további információ, amelyet a felkérést küldő koordináló hatóság vagy a Bizottság lényegesnek talál, beleértve adott esetben a saját kezdeményezésére összegyűjtött információkat és a konkrét vizsgálati és végrehajtási intézkedésekre vonatkozó javaslatokat.

(3)A székhely szerinti koordináló hatóság értékeli a feltételezett jogsértést, ennek során a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi az (1) bekezdésben említett felkérést vagy ajánlást.

Ha úgy ítéli meg, hogy nem áll rendelkezésére elegendő információ, hogy a feltételezett jogsértés megvizsgálja vagy hogy a felkérésnek vagy ajánlásnak megfelelően eljárjon, és okkal feltételezi, hogy a felkérést küldő koordináló hatóság vagy a Bizottság további információkkal szolgálhat, további tájékoztatást kérhet tőlük. A (4) bekezdésben meghatározott határidő a további tájékoztatásig felfüggesztésre kerül.

(4)A székhely szerinti koordináló hatóság indokolatlan késedelem nélkül, és minden esetben az (1) bekezdésben említett felkérés vagy ajánlás kézhezvételét követő két hónapon belül megküldi a felkérést küldő koordináló hatóságnak vagy a Bizottságnak a feltételezett jogsértésről alkotott értékelésének eredményét, vagy adott esetben a nemzeti jog értelmében bármely egyéb illetékes hatóság értékelését, és az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében hozott vagy tervezett vizsgálati és végrehajtási intézkedések ismertetését.

38. cikk

Közös vizsgálatok 

(1)A koordináló hatóságok részt vehetnek az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben folytatott, az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatásokat több tagállamban nyújtó szolgáltatókat érintő közös vizsgálatokban, amelyek az uniós központ támogatásával koordinálhatók.

Az ilyen közös vizsgálatok nem érintik a részt vevő koordináló hatóságok feladatait és hatáskörét, valamint a rendelet szerinti feladatokra és hatáskörgyakorlásra vonatkozó követelményeket.

(2)A részt vevő koordináló hatóságok az e rendelet értelmében előírt feladataik ellátása érdekében a 39. cikk (2) bekezdésével összhangban létrehozott rendszeren keresztül a többi koordináló hatóság, a Bizottság és az uniós központ rendelkezésére bocsátják a közös vizsgálatok eredményét.

39. cikk

Általános együttműködési és információmegosztási rendszer

(1)A koordináló hatóságok együttműködnek egymással, a koordináló hatóságot kijelölő tagállam bármely más illetékes hatóságával, a Bizottsággal, az uniós központtal és más érintett uniós ügynökségekkel, köztük az Europollal az e rendelet szerinti feladataik ellátásának megkönnyítése, valamint a rendelet hatékony, eredményes és következetes alkalmazásának és érvényesítésének biztosítása érdekében.

(2)Az uniós központ egy vagy több megbízható és biztonságos információmegosztási rendszert hoz létre és tart fenn, amely a koordináló hatóságok, a Bizottság, az uniós központ, más érintett uniós ügynökségek és az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók közötti kommunikációt támogatja.

(3)A koordináló hatóságok, a Bizottság, az uniós központ, az egyéb érintett uniós ügynökségek és az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók az e rendelet szerinti valamennyi releváns kommunikációhoz a (2) bekezdésben említett információmegosztási rendszereket használják.

(4)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a (2) bekezdésben említett információmegosztási rendszer működésére és a más releváns rendszerekkel való interoperabilitásukra vonatkozó gyakorlati és operatív előírásokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 87. cikk szerinti tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

IV. FEJEZET

A GYERMEKEK SZEXUÁLIS BÁNTALMAZÁSÁNAK MEGELŐZÉSÉVEL ÉS AZ ELLENE FOLYTATOTT KÜZDELEMMEL FOGLALKOZÓ UNIÓS KÖZPONT

1. szakasz

Általános elvek

40. cikk

Az uniós központ létrehozása és tevékenységi köre

(1)Létrejön a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésével és az ellene folytatott küzdelemmel foglalkozó európai uniós ügynökség, a Gyermekek Szexuális Bántalmazása Elleni Uniós Központ.

(2)Az uniós központ hozzájárul e rendelet célkitűzésének eléréséhez azáltal, hogy támogatja és megkönnyíti a gyermekek online szexuális bántalmazásának felderítésére, bejelentésére, eltávolítására, hozzáférhetetlenné tételére és korlátozására vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtását, információkat és szakértelmet gyűjt és oszt meg, továbbá elősegíti az érintett köz- és magánszereplők közötti együttműködést a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésével és az ellene folytatott küzdelemmel kapcsolatban, különösen az online környezetben.

41. cikk

Jogállás

(1)Az uniós központ jogi személyiséggel rendelkező uniós szerv.

(2)A központ valamennyi tagállamban az adott tagállam jogában a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet és idegeníthet el, továbbá perképességgel rendelkezik.

(3)Az uniós központot az ügyvezető igazgatója képviseli.

42. cikk

Székhely

Az uniós központ székhelye Hága, Hollandia. 

2. szakasz

Feladatok

43. cikk

Az uniós központ feladatai

Az uniós központ:

(1)elősegíti a II. fejezet 1. szakaszában említett kockázatértékelési folyamatot, a következők révén:

a)a Bizottság támogatása a 3. cikk (8) bekezdésében, a 4. cikk (5) bekezdésében, a 6. cikk (4) bekezdésében és a 11. cikkben említett iránymutatások kidolgozásában, többek között releváns információk, szakértelem és bevált gyakorlatok összegyűjtése és rendelkezésre bocsátása révén, figyelembe véve a 66. cikkben említett Technológiával Foglalkozó Bizottság tanácsait;

b)az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatást nyújtó szolgáltató kérésére anonimizált adatminták elemzése a 3. cikk (3) bekezdésében említett célból;

(2)elősegíti a II. fejezet 2. szakaszában említett felderítési folyamatot, a következők révén:

a)a 7. cikk (3) bekezdése első albekezdésének d) pontjában említetteknek megfelelően véleménynyilvánítás a tervezett felderítést elrendelő határozatokról;

b)a mutatók 44. cikkben említett adatbázisainak karbantartása és működtetése;

c)a 46. cikkel összhangban hozzáférés biztosítása a mutatók releváns adatbázisaihoz azon tárhelyszolgáltatók és személyközi hírközlési szolgáltatások szolgáltatói számára, amelyek felderítést elrendelő határozatot kaptak;

d)az 50. cikk (1) bekezdésével összhangban a szolgáltatóknak címzett felderítést elrendelő határozatok végrehajtására szolgáló technológiák e szolgáltatók rendelkezésére bocsátása;

(3)elősegíti a II. fejezet 3. szakaszában említett bejelentési folyamatot, a következők révén:

a)a bejelentések 45. cikkben említett adatbázisainak fenntartása és működtetése;

b)a bejelentések értékelése, feldolgozása és szükség esetén továbbítása, valamint az azokra vonatkozó visszajelzések nyújtása a 48. cikkel összhangban;

(4)elősegíti a II. fejezet 4. szakaszában említett eltávolítási folyamatot és az említett fejezet 5. és 6. szakaszában említett egyéb folyamatokat az alábbiak révén:

a)a részére a 14. cikk (4) bekezdése értelmében továbbított eltávolítást elrendelő határozatok átvétele a 49. cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzési funkció ellátása érdekében;

b)együttműködés a koordináló hatóságokkal és válaszadás a koordináló hatóságok megkereséseire a 16. cikk (2) bekezdésében említett tervezett hozzáférés letiltására vonatkozó határozatokkal kapcsolatban;

c)a 17. cikk (3) bekezdése értelmében hozzá továbbított hozzáférés letiltására vonatkozó határozatok fogadása és feldolgozása;

d)az áldozatok tájékoztatása és támogatása a 20. és 21. cikkel összhangban;

e)naprakész nyilvántartás vezetése az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak a 23. cikk (2) bekezdésével és a 24. cikk (6) bekezdésével összhangban megnevezett kapcsolattartó pontjairól és jogi képviselőiről;

(5)támogatja a koordináló hatóságokat és a Bizottságot az e rendelet szerinti feladataik ellátásában, és elősegíti az együttműködést, a koordinációt és a kommunikációt az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben a következők révén:

a)a koordináló hatóságokat és kapcsolattartó pontjaikat tartalmazó, a 25. cikk (6) bekezdésében említett online nyilvántartás létrehozása és fenntartása;

b)segítségnyújtás a koordináló hatóságoknak a 25. cikk (7) bekezdésében előírtak szerint;

c)kérésre segítségnyújtás a Bizottságnak a 37. cikkben említett együttműködési mechanizmus szerinti feladataival összefüggésben;

d)a 39. cikkben említett információmegosztási rendszer létrehozása, fenntartása és működtetése;

e)segítségnyújtás a Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási jogi aktusok, valamint a Bizottság által e rendelet alapján elfogadott iránymutatások előkészítésében;

f)a koordináló hatóságok kérésére vagy saját kezdeményezésre az e rendelet szerinti feladataik ellátásához szükséges tájékoztatás nyújtása, többek között a székhely szerinti koordináló hatóságnak az uniós központ egyéb feladatainak ellátása során feltárt potenciális jogsértésekre vonatkozó tájékoztatása révén;

(6)elősegíti az ismeretek létrehozását és megosztását más uniós intézményekkel, szervekkel és hivatalokkal, koordináló hatóságokkal vagy a tagállamok más érintett hatóságaival annak érdekében, hogy hozzájáruljon e rendelet célkitűzésének eléréséhez, a következők révén:

a)információk gyűjtése, rögzítése, elemzése és rendelkezésre bocsátása, anonimizált és nem személyes adatgyűjtésen alapuló elemzések készítése, valamint szakértelem biztosítása a gyermekek online szexuális bántalmazásának megelőzésével és az ellene folytatott küzdelemmel kapcsolatos kérdésekben, az 51. cikkel összhangban;

b)az e kérdésekkel és az áldozatoknak nyújtott segítséggel kapcsolatos kutatás és szakértelem létrehozásának és terjesztésének támogatása, többek között azáltal, hogy a tényeken alapuló szakpolitikák támogatásához szakértői központként szolgál;

c)a 84. cikkben említett éves jelentés elkészítése.

44. cikk

A mutatók adatbázisai

(1)Az uniós központ adatbázisokat hoz létre, tart fenn és működtet a következő három típusú, a gyermekek online szexuális bántalmazásával kapcsolatos mutatóra vonatkozóan:

a)a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló, a 36. cikk (1) bekezdésével összhangban korábban már gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagként felderített és azonosított anyagok terjesztésének felderítésére szolgáló mutatók;

b)a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló, a 36. cikk (1) bekezdésével összhangban korábban gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagként még nem felderített és azonosított anyagok terjesztésének felderítésére szolgáló mutatók;

c)a gyermekkel való kapcsolatfelvétel felderítésére szolgáló mutatók.

(2)A mutatók adatbázisai kizárólag a következőket tartalmazzák:

a)olyan releváns mutatók, amelyek az uniós központ által a (3) bekezdéssel összhangban előállított, a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert vagy új anyagok terjesztésének vagy adott esetben gyermekkel való kapcsolatfelvételnek a felderítésére szolgáló digitális azonosítókból állnak;

b)az (1) bekezdés a) pontja tekintetében a vonatkozó mutatók magukban foglalják az egységes forrás-helymeghatározóknak az uniós központ által a (3) bekezdéssel összhangban összeállított jegyzékét;

c)a mutatók e rendelettel összhangban történő használatának megkönnyítéséhez szükséges további információk, beleértve a képek, videók és adott esetben a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert és új anyagok terjesztésének felderítésére szolgáló egyéb típusú anyagok megkülönböztetését lehetővé tevő azonosítókat, valamint a gyermekkel való kapcsolatfelvétel felderítésére szolgáló nyelvi azonosítókat.

(3)Az uniós központ a (2) bekezdés a) pontjában említett mutatókat kizárólag a koordináló hatóságok által a 36. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján benyújtott, a tagállamok koordináló hatóságai, bíróságai vagy más független hatóságai által ilyenként azonosított, gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok, valamint gyermekkel való kapcsolatfelvétel alapján állítja elő.

Az uniós központ kizárólag a 36. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint hozzá benyújtott egységes forrás-helymeghatározók alapján állítja össze a (2) bekezdés b) pontjában említett egységes forrás-helymeghatározók jegyzékét.

(4)Az uniós központ nyilvántartást vezet a beadványokról és a mutatók létrehozására alkalmazott eljárásról, továbbá összeállítja az első és második albekezdésben említett jegyzéket. Ezeket a nyilvántartásokat mindaddig megőrzi, amíg a mutatók – beleértve az egységes forrás-helymeghatározókat is –, amelyekre a nyilvántartások vonatkoznak, megtalálhatók az (1) bekezdésben említett mutatók adatbázisában.

45. cikk

Bejelentések adatbázisa

(1)Az uniós központ adatbázist hoz létre, tart fenn és működtet a tárhelyszolgáltatók és a személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók által a 12. cikk (1) bekezdésével összhangban benyújtott, valamint a 48. cikkel összhangban értékelt és feldolgozott bejelentések számára.

(2)A bejelentések adatbázisa a következő információkat tartalmazza:

a)a bejelentés;

b)amennyiben az uniós központ úgy ítélte meg, hogy a bejelentés nyilvánvalóan megalapozatlan, a szolgáltató 48. cikk (2) bekezdése szerinti tájékoztatásának okai, dátuma és időpontja;

c)amennyiben az uniós központ a 48. cikk (3) bekezdésével összhangban továbbította a bejelentést, a továbbítás dátuma és időpontja, valamint azon illetékes bűnüldöző hatóság vagy hatóságok neve, amelyhez a bejelentést továbbította, vagy adott esetben a bejelentés további elemzés céljából kizárólag az Europolnak történő továbbításának okaira vonatkozó információ;

d)adott esetben a 48. cikk (5) bekezdésében említett kiegészítő információk igénylésére és rendelkezésre bocsátására vonatkozó információk;

e)amennyiben rendelkezésre áll, arra vonatkozó információ, hogy a szolgáltató, amely a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert vagy új anyag terjesztésére vonatkozó bejelentést tett, eltávolította vagy hozzáférhetetlenné tette a szóban forgó anyagot;

f)adott esetben tájékoztatás az uniós központnak a székhely szerinti koordináló hatósághoz intézett, a 14. cikk szerinti eltávolítást elrendelő határozat kibocsátása iránti kérelemről a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyag azon tételével vagy tételeivel kapcsolatban, amelyre a bejelentés vonatkozik;

g)a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló bejelentett anyaghoz kapcsolódó releváns mutatók és kiegészítő címkék.

46. cikk

Hozzáférés, pontosság és biztonság

(1)A (2) és (3) bekezdés értelmében kizárólag az uniós központ személyzete és az ügyvezető igazgató által jogszerűen felhatalmazott ellenőrök férhetnek hozzá a 44. és 45. cikkben említett adatbázisokban tárolt adatokhoz, és jogosultak azok kezelésére.

(2)Az uniós központ a tárhelyszolgáltatók, a személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók és az internet-hozzáférési szolgáltatók számára hozzáférést biztosít a 44. cikkben említett mutatók adatbázisaihoz, amennyiben és amilyen mértékben az a 7. vagy 16. cikkel összhangban kapott felderítést elrendelő vagy hozzáférés letiltására vonatkozó határozatok végrehajtásához szükséges. Intézkedéseket hoz annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen hozzáférés az érintett felderítést elrendelő vagy hozzáférés letiltására vonatkozó határozat alkalmazásának időtartamához feltétlenül szükséges mértékre korlátozódjon, és hogy az ilyen hozzáférés semmilyen módon ne veszélyeztesse ezen adatbázisok megfelelő működését és az azokban tárolt adatok pontosságát és biztonságát.

(3)Az uniós központ hozzáférést biztosít a koordináló hatóságok számára a 44. cikkben említett mutatók adatbázisaihoz, amennyiben és amilyen mértékben az az e rendelet szerinti feladataik ellátásához szükséges.

(4)Az uniós központ hozzáférést biztosít az Europol és a tagállamok illetékes bűnüldöző hatóságai számára a 44. cikkben említett mutatók adatbázisaihoz, amennyiben és amilyen mértékben az a gyaníthatóan gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos bűncselekmények kivizsgálásával kapcsolatos feladataik ellátásához szükséges.

(5)Az uniós központ hozzáférést biztosít az Europol számára a 45. cikkben említett bejelentések adatbázisaihoz, amennyiben és amilyen mértékben az a gyaníthatóan gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos bűncselekmények kivizsgálásának támogatásával kapcsolatos feladataik ellátásához szükséges.

(6)Az uniós központ a (2), (3), (4) és (5) bekezdésben említett hozzáférést csak a kérelem kézhezvételét követően biztosítja, amelyben meg kell határozni a kérelem célját, a kért hozzáférés módozatait és a hozzáférésnek az említett cél eléréséhez szükséges mértékét. A (2) bekezdésben említett hozzáférés iránti kérelmek tartalmazzák a felderítést elrendelő határozatra vagy adott esetben a hozzáférés letiltására vonatkozó határozatra való hivatkozást is.

Az uniós központ gondosan értékeli ezeket a kérelmeket, és csak akkor engedélyezi a hozzáférést, ha úgy ítéli meg, hogy a kért hozzáférés a meghatározott célhoz szükséges és azzal arányos.

(7)Az uniós központ rendszeresen ellenőrzi, hogy a 44. és 45. cikkben említett adatbázisokban tárolt adatok minden tekintetben teljesek, pontosak és naprakészek-e, és továbbra is szükségesek-e az e rendelet szerinti bejelentéshez, felderítéshez és korlátozáshoz, valamint a pontos felderítési technológiák és eljárások megkönnyítéséhez és nyomon követéséhez. Különösen a 44. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett adatbázisban található egységes forrás-helymeghatározók tekintetében az uniós központ – szükség esetén a koordináló hatóságokkal együttműködve – rendszeresen ellenőrzi, hogy a 36. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feltételek továbbra is teljesülnek-e. Amennyiben ez az említett ellenőrzésekre tekintettel szükséges, haladéktalanul kiegészíti, kiigazítja vagy törli az adatokat.

(8)Az uniós központ biztosítja a 44. és 45. cikkben említett adatbázisokban tárolt adatok biztonságos tárolását, valamint azt, hogy a tárolásra megfelelő technikai és szervezeti biztosítékok mellett kerüljön sor. E biztosítékok különösen azt garantálják, hogy az adatokhoz csak a megfelelő felhatalmazással rendelkező személyek férhessenek hozzá és kezelhessék azokat abból a célból, amelyre az adott személyt felhatalmazták, továbbá magas szintű biztonság elérését is garantálják. Az uniós központ rendszeresen felülvizsgálja és szükség esetén kiigazítja ezeket a biztosítékokat.

47. cikk

Az adatbázisokra vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 86. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a következőkre vonatkozó részletes szabályokkal történő kiegészítése céljából:

a)a 44. cikk (1) bekezdésében említett mutatók adatbázisainak típusa, pontos tartalma, kialakítása és működése, beleértve a 44. cikk (2) bekezdésében említett mutatókat és az azokban feltüntetendő szükséges kiegészítő információkat;

b)a koordináló hatóságok által benyújtott, a 44. cikk (3) bekezdésében említett beadványok feldolgozása, mutatók létrehozása, az egységes forrás-helymeghatározók jegyzékének összeállítása és a nyilvántartás vezetése;

c)a bejelentések 45. cikk (1) bekezdésében említett adatbázisának pontos tartalma, kialakítása és működése;

d)a 44. és 45. cikkben említett adatbázisokhoz való hozzáférés, beleértve a 46. cikk (1)–(5) bekezdésében említett hozzáférés módozatait, a 46. cikk (6) bekezdésében említett kérelmek tartalmát, feldolgozását és értékelését, az ilyen kérelmekkel kapcsolatos eljárási kérdéseket és a 46. cikk (6) bekezdésében említett szükséges intézkedéseket;

e)a 46. cikk (7) bekezdésében említett rendszeres ellenőrzések és auditok, amelyek biztosítják, hogy az említett adatbázisokban tárolt adatok hiánytalanok, pontosak és naprakészek legyenek, valamint az adattárolás biztonsága, beleértve a 46. cikk (8) bekezdésében említett technikai és szervezeti biztosítékokat és rendszeres felülvizsgálatot.

48. cikk

Bejelentések

(1)Az uniós központ haladéktalanul értékeli és feldolgozza a tárhelyszolgáltatók és a személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók által a 12. cikkel összhangban tett bejelentéseket annak megállapítása érdekében, hogy a bejelentések nyilvánvalóan megalapozatlanok-e, vagy hogy kell-e azokat továbbítani.

(2)Amennyiben az uniós központ úgy ítéli meg, hogy a bejelentés nyilvánvalóan megalapozatlan, erről tájékoztatja a bejelentést tevő szolgáltatót, és megjelöli azokat az okokat, amelyek miatt a bejelentést megalapozatlannak tartja.

(3)Amennyiben az uniós központ úgy ítéli meg, hogy a bejelentés nem nyilvánvalóan megalapozatlan, a rendelkezésére álló további releváns információkkal együtt továbbítja a bejelentést az Europolnak és azon tagállam illetékes bűnüldöző hatóságának vagy hatóságainak, amely(ek) valószínűleg joghatósággal rendelkezik vagy rendelkeznek a gyermekek azon esetleges szexuális bántalmazásának kivizsgálására vagy a vádeljárás lefolytatására, amelyre a bejelentés vonatkozik.

Amennyiben az említett illetékes bűnüldöző hatóság vagy hatóságok nem határozhatók meg kellő bizonyossággal, az uniós központ a bejelentést a rendelkezésére álló további releváns információkkal együtt továbbítja az Europolnak további elemzés és az Europol általi továbbítás céljából az illetékes bűnüldöző hatóság vagy hatóságok részére.

(4)Amennyiben a bejelentést benyújtó szolgáltató jelezte, hogy a bejelentés sürgős intézkedést igényel, az uniós központ prioritásként értékeli és dolgozza fel a bejelentést, és amennyiben a (3) bekezdéssel összhangban továbbítja a bejelentést, és úgy ítéli meg, hogy a bejelentés sürgős intézkedést igényel, biztosítja, hogy a továbbított bejelentés ilyenként legyen megjelölve.

(5)Amennyiben a bejelentés nem tartalmazza a 13. cikkben előírt összes információt, az uniós központ felkérheti a bejelentést benyújtó szolgáltatót, hogy adja meg a hiányzó információkat.

(6)Amennyiben valamely tagállam illetékes bűnüldöző hatósága a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos bűncselekmények megelőzésére, felderítésére, kivizsgálására és vádeljárás indítására irányuló tevékenységekbe való beavatkozás elkerülése érdekében ezt igényli, az uniós központ:

a)tájékoztatja a bejelentést benyújtó szolgáltatót arról, hogy nem értesítheti az érintett felhasználót, és megjelöli azt az időtartamot, amely alatt a szolgáltató ezt nem teheti meg;

b)amennyiben a bejelentést benyújtó szolgáltató tárhelyszolgáltató, és a bejelentés gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok esetleges terjesztésére vonatkozik, tájékoztatja a szolgáltatót arról, hogy nem távolíthatja el, illetve nem teheti hozzáférhetetlenné az anyagot, és megjelöli azt az időtartamot, amely alatt a szolgáltató ezt nem teheti meg.

(7)Az első albekezdés a) és b) pontjában említett időtartamok megegyeznek az illetékes bűnüldöző hatóság uniós központhoz intézett megkeresésében meghatározott időtartamokkal, feltéve, hogy azok az érintett tevékenységekbe való beavatkozás elkerüléséhez szükséges mértékre korlátozódnak, és nem haladják meg a 18 hónapot.

(8)Az uniós központ ellenőrzi, hogy a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok esetleges terjesztésére vonatkozó bejelentést tett tárhelyszolgáltató eltávolította-e vagy hozzáférhetetlenné tette-e a szóban forgó anyagot, amennyiben ez az anyag nyilvánosan hozzáférhető. Amennyiben az uniós központ úgy ítéli meg, hogy a szolgáltató nem távolította el vagy nem tette haladéktalanul hozzáférhetetlenné az anyagot, erről tájékoztatja a székhely szerinti koordináló hatóságot.

49. cikk

Keresések és értesítés

(1)Az uniós központ hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a 44. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett mutatók adatbázisából származó releváns mutatók felhasználásával a tárhelyszolgáltatásokon a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló, nyilvánosan hozzáférhető anyagok terjesztésére vonatkozó kereséseket végezzen az alábbi helyzetekben:

a)kérés esetén valamely áldozatnak nyújtott támogatás céljából annak ellenőrzése révén, hogy a tárhelyszolgáltató a 21. cikk (4) bekezdésének c) pontjával összhangban eltávolította-e vagy hozzáférhetetlenné tette-e az áldozatra vonatkozó, gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert anyagok egy vagy több konkrét tételét;

b)kérés esetén valamely koordináló hatóságnak nyújtandó segítség céljából annak ellenőrzése révén, hogy egy adott szolgáltatás tekintetében szükség van-e felderítést elrendelő határozatra vagy eltávolítást elrendelő határozatra, vagy hogy a koordináló hatóság által a 25. cikk (7) bekezdésének c) és d) pontjával összhangban kibocsátott felderítést elrendelő határozat, illetve eltávolítást elrendelő határozat eredményes-e.

(2)Az uniós központ hatáskörrel rendelkezik arra, hogy – az (1) bekezdésben említett keresések elvégzését követően – értesítse a tárhelyszolgáltatókat a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert anyagok egy vagy több konkrét tételének a szolgáltatásukon való fellelhetőségéről, és hogy felkérje a szolgáltatókat arra, hogy önkéntes megfontolásuk alapján az adott tételt vagy tételeket távolítsák el vagy tegyék hozzáférhetetlenné.

A felkérésben egyértelműen meg kell jelölni az uniós központ és valamely kapcsolattartó pont azonosító adatait, a tétel vagy tételek azonosításához szükséges információkat, valamint a felkérés indokait. A felkérésben azt is egyértelműen fel kell tüntetni, hogy ez a szolgáltató önkéntes megfontolásának tárgyát képezi.

(3)Amennyiben valamely tagállam illetékes bűnüldöző hatósága a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos bűncselekmények megelőzésére, felderítésére, kivizsgálására és vádeljárás indítására irányuló tevékenységekbe való beavatkozás elkerülése érdekében ezt igényli, az uniós központ az ilyen beavatkozás elkerüléséhez szükséges ideig, de legfeljebb 18 hónapig nem küld értesítést.

50. cikk

Technológiák, információk és szakértelem

(1)Az uniós központ olyan technológiákat bocsát rendelkezésre, amelyeket a tárhelyszolgáltatók és a személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók ingyenesen, adott esetben észszerű engedélyezési feltételek mellett szerezhetnek be, telepíthetnek és működtethetnek, a 10. cikk (1) bekezdése szerinti felderítést elrendelő határozatok végrehajtása céljából.

E célból az uniós központ összeállítja az ilyen technológiák jegyzékét, figyelembe véve e rendelet és különösen a 10. cikk (2) bekezdésének követelményeit.

Konkrét technológiáknak az említett jegyzékekbe való felvétele előtt az uniós központ kikéri a saját Technológiával Foglalkozó Bizottságának és az Európai Adatvédelmi Testületnek a véleményét. A Technológiával Foglalkozó Bizottság és az Európai Adatvédelmi Testület nyolc héten belül véleményt nyilvánít. Az ügy összetettségére figyelemmel ez a határidő szükség esetén további hat héttel meghosszabbítható. A Technológiával Foglalkozó Bizottság és az Európai Adatvédelmi Testület a konzultáció iránti kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az uniós központot a meghosszabbításról és a késedelem okairól.

(2)Az uniós központ releváns, objektív, megbízható és összehasonlítható információkat gyűjt, rögzít, elemez és bocsát rendelkezésre a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésével és az ellene folytatott küzdelemmel kapcsolatos kérdésekben, különös tekintettel a következőkre:

a)az e rendelet szerinti feladatai ellátása során szerzett információk a gyermekek online szexuális bántalmazásának felderítéséről, bejelentéséről, eltávolításáról vagy hozzáférhetetlenné tételéről, valamint korlátozásáról;

b)a (3) bekezdésben említett kutatásokból, felmérésekből és tanulmányokból származó információk;

c)a tagállami hatóságok, más uniós intézmények, szervek és hivatalok, harmadik országok illetékes hatóságai, nemzetközi szervezetek, kutatóközpontok és civil társadalmi szervezetek által végzett kutatásokból vagy egyéb tevékenységekből származó információk.

(3)Amennyiben az e rendelet szerinti feladatainak ellátásához szükséges, az uniós központ saját kezdeményezésére vagy – adott esetben és amennyiben ez a prioritásaival és az éves munkaprogramjával összeegyeztethető – az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérésére kutatást, felméréseket és tanulmányokat végez, azokban részt vesz vagy ösztönzi azokat.

(4)Az uniós központ saját kezdeményezésére vagy az érintett hatóság kérésére a (2) bekezdésben említett információkat, valamint a (3) bekezdésben említett kutatásokból, felmérésekből és tanulmányokból származó információkat – beleértve azok elemzését is –, valamint a gyermekek online szexuális bántalmazásának megelőzésével és az ellene folytatott küzdelemmel összefüggő kérdésekre vonatkozó véleményeit más uniós intézmények, szervek és hivatalok, koordináló hatóságok, más illetékes hatóságok és a tagállamok egyéb hatóságai rendelkezésére bocsátja. Az uniós központ adott esetben nyilvánosan hozzáférhetővé teszi ezeket az információkat.

(5)Az uniós központ kommunikációs stratégiát dolgoz ki, és előmozdítja a párbeszédet a civil társadalmi szervezetekkel, valamint a tárhelyszolgáltatókkal vagy a személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókkal annak érdekében, hogy felhívja a nyilvánosság figyelmét a gyermekek online szexuális bántalmazására, valamint az ilyen bántalmazások megelőzésére és az ellenük folytatott küzdelemre irányuló intézkedésekre.

3. szakasz

Információk kezelése

51. cikk

Adatkezelési tevékenységek és adatvédelem

(1)Az uniós központ az e rendelet szerinti feladatainak ellátásához szükséges mértékben kezelhet személyes adatokat.

(2)Az uniós központ a személyes adatokat az alábbi célokból feltétlenül szükséges mértékben kezeli:

a)a 7. cikk (3) bekezdésében említetteknek megfelelően véleménynyilvánítás a tervezett felderítést elrendelő határozatokról;

b)együttműködés a koordináló hatóságokkal és válaszadás a koordináló hatóságok megkereséseire a 16. cikk (2) bekezdésében említett tervezett hozzáférés letiltására vonatkozó határozatokkal kapcsolatban;

c)a 17. cikk (3) bekezdése értelmében a részére továbbított hozzáférés letiltására vonatkozó határozatok fogadása és feldolgozása;

d)együttműködés a koordináló hatóságokkal a 20. és 21. cikkel összhangban az áldozatok tájékoztatáshoz és segítségnyújtáshoz való jogával kapcsolatos feladatok tekintetében;

e)naprakész nyilvántartás vezetése az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak a 23. cikk (2) bekezdésével és a 24. cikk (6) bekezdésével összhangban megnevezett kapcsolattartó pontjairól és jogi képviselőiről;

f)a koordináló hatóságokat és kapcsolattartó pontjaikat tartalmazó, a 25. cikk (6) bekezdésében említett online nyilvántartás létrehozása és fenntartása;

g)segítségnyújtás a koordináló hatóságoknak a 25. cikk (7) bekezdése szerint;

h)kérésre segítségnyújtás a Bizottságnak a 37. cikkben említett együttműködési mechanizmus szerinti feladataival összefüggésben;

i)a mutatók 44. cikkben említett adatbázisainak létrehozása, fenntartása és működtetése;

j)a bejelentések 45. cikkben említett adatbázisainak létrehozása, fenntartása és működtetése;

k)a mutatók és bejelentések adatbázisaihoz való hozzáférés biztosítása és nyomon követése a 46. cikkel összhangban;

l)adatminőség-ellenőrzési intézkedések végrehajtása a 46. cikk (7) bekezdésével összhangban;

m)a gyermekek esetleges online szexuális bántalmazásáról szóló bejelentések értékelése és feldolgozása a 48. cikkel összhangban;

n)együttműködés az Europollal és a partnerszervezetekkel az 53. és 54. cikkel összhangban, az áldozatok azonosításával kapcsolatos feladatokat is beleértve;

o)statisztikák készítése a 83. cikkel összhangban.

(3)Az uniós központ csak akkor és addig tárolja a (2) bekezdésben említett személyes adatokat, ha és ameddig az a (2) bekezdésben felsorolt alkalmazandó célok eléréséhez feltétlenül szükséges.

(4)Biztosítja a személyes adatok biztonságos tárolását, valamint azt, hogy a tárolásra megfelelő technikai és szervezeti biztosítékok mellett kerüljön sor. Ezek a biztosítékok különösen azt garantálják, hogy a személyes adatokhoz csak a tárolás céljával egyező célból férhessenek hozzá és csak e célból legyenek kezelhetők, magas szintű biztonságot érjenek el, és hogy a személyes adatokat töröljék, amint az az alkalmazandó célokból többé már nem feltétlenül szükséges. Rendszeresen felülvizsgálja és szükség esetén kiigazítja ezeket a biztosítékokat.

4. szakasz

Együttműködés

52. cikk

Kapcsolattartó tisztviselők

(1)Minden koordináló hatóság kijelöl legalább egy kapcsolattartó tisztviselőt, aki az érintett tagállamban az uniós központ fő kapcsolattartója. A kapcsolattartó tisztviselők kirendelhetők az uniós központhoz. Több kapcsolattartó tisztviselő kijelölése esetén a koordináló hatóság kijelöli egyiküket fő kapcsolattartónak.

(2)A kapcsolattartó tisztviselők segítik az uniós központ és az őket kijelölő koordináló hatóságok közötti információcserét. Amennyiben az uniós központ a 12. cikkel összhangban benyújtott, a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló új anyagok esetleges terjesztéséről vagy gyermekkel való esetleges kapcsolatfelvételről szóló bejelentéseket kap, az illetékes tagállam által kijelölt kapcsolattartó tisztviselők a 36. cikk (1) bekezdésével összhangban elősegítik az ezen anyag vagy beszélgetés jogellenességének megállapítására irányuló eljárást.

(3)Az igazgatótanács határozza meg a kapcsolattartó tisztviselőknek az uniós központtal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. A kapcsolattartó tisztviselőket megilletik a feladataik ellátásához szükséges kiváltságok és mentességek.

(4)Amennyiben az uniós központhoz kapcsolattartó tisztviselőket rendelnek ki, az uniós központ fedezi az épületen belül a szükséges helyiségek rendelkezésre bocsátásának költségeit, valamint a kapcsolattartó tisztviselők számára feladataik ellátásához nyújtott megfelelő támogatást. A kapcsolattartó tisztviselők kijelölésével és feladataik ellátásával kapcsolatban felmerülő minden egyéb költséget az őket kijelölő koordináló hatóság visel.

53. cikk

Együttműködés az Europollal

(1)Amennyiben az e rendelet szerinti feladatainak ellátásához szükséges, az uniós központ saját megbízatásának keretében együttműködik az Europollal.

(2)Az Europol és az uniós központ a lehető legteljesebb hozzáférést biztosítja egymásnak a releváns információkhoz és információs rendszerekhez, amennyiben ez a feladataik ellátásához szükséges és az ilyen hozzáférést szabályozó uniós jogi aktusokkal összhangban.

Az ügyvezető igazgató feladatainak sérelme nélkül az uniós központ az igazgatási funkciók Europollal való megosztása révén maximálisra növeli a hatékonyságot, ideértve a személyzeti irányítással, az információtechnológiával (IT) és a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokat is.

(3)Az együttműködés feltételeit és a munkamegállapodásokat egyetértési megállapodásban kell rögzíteni.

54. cikk

Együttműködés a partnerszervezetekkel

(1)Amennyiben az e rendelet szerinti feladatainak ellátásához szükséges, az uniós központ együttműködhet a gyermekek online szexuális bántalmazásának megelőzésével és az ellene folytatott küzdelemmel kapcsolatos kérdésekben információval és szakértelemmel rendelkező szervezetekkel és hálózatokkal, beleértve a civil társadalmi szervezeteket és a részben állami szervezeteket is.

(2)Az uniós központ egyetértési megállapodásokat köthet az (1) bekezdésben említett szervezetekkel, amelyek az együttműködés feltételeit határozzák meg.

5. szakasz

Szervezet

55. cikk

Igazgatási és irányítási struktúra

Az uniós központ igazgatási és irányítási struktúráját a következők alkotják:

a)az igazgatótanács, amely az 57. cikkben meghatározott feladatokat látja el;

b)az ügyvezető testület, amely a 62. cikkben meghatározott feladatokat látja el;

c)az uniós központ ügyvezető igazgatója, aki a 64. cikkben meghatározott feladatokat látja el;

d)a Technológiával Foglalkozó Bizottság mint tanácsadó csoport, amely a 66. cikkben meghatározott feladatokat látja el.

1. rész: Igazgatótanács

56. cikk

Az igazgatótanács összetétele

(1)Az igazgatótanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből és a Bizottság két képviselőjéből áll, akik valamennyien szavazati joggal rendelkező tagok.

(2)Az igazgatótanácsban egy, az Európai Parlament által kijelölt független szakértő megfigyelő is részt vesz, aki nem rendelkezik szavazati joggal.

Az Europol az igazgatótanács elnökének kérésére képviselőt jelölhet ki, aki megfigyelőként vesz részt az igazgatótanácsnak az Europolt érintő ügyekben tartott ülésein.

(3)Az igazgatótanács minden tagjának van egy póttagja. A tagot távollétében a póttag képviseli.

(4)Az igazgatótanács tagjait és a póttagokat a gyermekek szexuális bántalmazása elleni küzdelem terén szerzett ismereteik alapján nevezik ki, a kapcsolódó vezetői, igazgatási és költségvetési készségek figyelembevételével. A tagállamok [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től számított négy hónapon belül kinevezik koordináló hatóságuk egy képviselőjét. Az igazgatótanácsban képviselt valamennyi fél törekszik arra, hogy képviselőinek személyét az igazgatótanács munkája folyamatosságának biztosítása érdekében ne változtassa gyakran. Az igazgatótanácsban képviselt valamennyi fél törekszik a nemek kiegyensúlyozott képviseleti arányának biztosítására.

(5)A tagok és a póttagok hivatali ideje négy év. A hivatali idő megújítható.

57. cikk

Az igazgatótanács feladatai

(1)Az igazgatótanács:

a)kijelöli az uniós központ tevékenységének általános irányát;

b)hozzájárul a koordináló hatóságokkal és az azok között folytatott hatékony együttműködés elősegítéséhez;

c)szabályokat fogad el a tagjait, valamint a technológiai bizottság és az általa létrehozott bármely más tanácsadó csoport tagjait érintő összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozóan, és honlapján évente közzéteszi az igazgatótanács tagjainak érdekeltségi nyilatkozatát;

d)elfogadja az ügyvezető testület teljesítményének a 61. cikk (2) bekezdésében említett értékelését;

e)elfogadja és közzéteszi eljárási szabályzatát;

f)kinevezi a Technológiával Foglalkozó Bizottság és az általa létrehozott bármely más tanácsadó csoport tagjait;

g)az ügyvezető igazgató véleménytervezete alapján elfogadja a 7. cikk (4) bekezdésében említett tervezett felderítést elrendelő határozatra vonatkozó véleményeket;

h)a szükségletek elemzése alapján elfogadja és rendszeres időközönként naprakésszé teszi a 77. cikk (3) bekezdésében említett kommunikációs és információterjesztési terveket.

58. cikk

Az igazgatótanács elnöke

(1)Az igazgatótanács a tagjai közül elnököt és alelnököt választ. Az elnököt és az alelnököt az igazgatótanács tagjainak kétharmados többségével választják meg.

Az alelnök hivatalból helyettesíti az elnököt, amennyiben ez utóbbi nem tudja ellátni feladatait.

(2)Az elnök és az alelnök hivatali ideje négy év. Hivatali idejük egy alkalommal megújítható. Amennyiben azonban igazgatótanácsi tagságuk a hivatali idejük alatt bármikor megszűnik, azon időpontban hivatali tisztségük is automatikusan megszűnik.

59. cikk

Az igazgatótanács ülései

(1)Az igazgatótanács üléseit az elnök hívja össze.

(2)Az ügyvezető igazgató szavazati jog nélkül vesz részt a tanácskozásban.

(3)Az igazgatótanács évente legalább két rendes ülést tart. Ezen túlmenően az igazgatótanács az elnök kezdeményezésére, a Bizottság kérésére vagy tagjai legalább egyharmadának kérésére ül össze.

(4)Az igazgatótanács az üléseire megfigyelőként meghívhat bármely egyéb olyan személyt, akinek véleménye releváns lehet.

(5)Az igazgatótanács tagjai és a póttagok – az eljárási szabályzatra figyelemmel – tanácsadók és szakértők segítségét is igénybe vehetik az üléseken.

(6)Az uniós központ biztosítja az igazgatótanács titkárságát.

60. cikk

Az igazgatótanács szavazási szabályai

(1)Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az igazgatótanács a tagjainak abszolút többségével hozza meg határozatait.

(2)Minden tag egy szavazattal rendelkezik. Valamely tag távollétében annak póttagja jogosult a szavazati jog gyakorlására.

(3)Az ügyvezető igazgató nem vesz részt a szavazásban.

(4)Az igazgatótanács eljárási szabályzata részletesebben rendelkezik a szavazás szabályairól, így különösen arról, hogy egy tag milyen feltételek mellett járhat el egy másik tag nevében.

2. rész: Ügyvezető testület

61. cikk

Az ügyvezető testület összetétele és kinevezése

(1)Az ügyvezető testület az igazgatótanács elnökéből és elnökhelyetteséből, az igazgatótanács által a szavazati joggal rendelkező tagjai közül kinevezett két másik tagból, valamint a Bizottságnak az igazgatótanácsba delegált két képviselőjéből áll. Az igazgatótanács elnöke egyben az ügyvezető testület elnöke is.

Az ügyvezető igazgató szavazati jog nélkül vesz részt az ügyvezető testület ülésein.

(2)Az ügyvezető testület tagjainak megbízatása négy évre szól. Az elnök és az ügyvezető testület öt tagja négyéves megbízatásának lejártát megelőző 12 hónap folyamán az igazgatótanács vagy az igazgatótanács tagjai közül kiválasztott kisebb bizottság, a Bizottság egy tagjával kiegészülve, értékeli az ügyvezető testület teljesítményét. Az értékelés figyelembe veszi az ügyvezető testület tagjai teljesítményének értékelését, valamint az uniós központ jövőbeli feladatait és kihívásait. Az értékelés alapján az igazgatótanács egy alkalommal meghosszabbíthatja a megbízatásukat.

62. cikk

Az ügyvezető testület feladatai

(1)Az ügyvezető testület felel a 43. cikk értelmében az uniós központra ruházott feladatok átfogó megtervezéséért és végrehajtásáért. Az ügyvezető testület fogadja el az uniós központ valamennyi határozatát, kivéve azokat a határozatokat, amelyeket az 57. cikkel összhangban az igazgatótanácsnak kell meghoznia.

(2)Az ügyvezető testület emellett a következő feladatokat látja el:

a)az ügyvezető igazgató javaslata alapján minden év november 30-ig elfogadja az egységes programozási dokumentum tervezetét, amelyet a következő év január 31-ig tájékoztatásul továbbít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak;

b)elfogadja az uniós központ éves költségvetési tervezetét, és ellátja az uniós központ költségvetésével kapcsolatos egyéb feladatokat;

c)értékeli és elfogadja az uniós központ tevékenységéről szóló konszolidált éves tevékenységi jelentést, amely áttekintést ad az uniós központ feladatainak teljesítéséről, és a jelentést minden év július 1-jéig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és nyilvánosságra hozza a konszolidált éves tevékenységi jelentést;

d)a csalási kockázatokkal arányos, a végrehajtandó intézkedések költségeit és az azokból származó hasznot figyelembe vevő csalás elleni stratégiát, hatékonyságnövelési és szinergiastratégiát, a harmadik országokkal és/vagy nemzetközi szervezetekkel való együttműködésre vonatkozó stratégiát, valamint a szervezeti irányítási és belső ellenőrzési rendszerekre vonatkozó stratégiát fogad el;

e)a tagokkal kapcsolatos összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozó szabályokat fogad el;

f)elfogadja eljárási szabályzatát;

g)az uniós központ személyzete tekintetében gyakorolja a személyzeti szabályzat által a kinevezésre jogosult hatóságra, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek által a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóságra 51 ruházott hatásköröket („kinevezésre jogosult hatóság hatáskörei”);

h)a személyzeti szabályzat 110. cikkének (2) bekezdésével összhangban megfelelő végrehajtási szabályokat fogad el a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek hatályba léptetése céljából;

i)a 65. cikkel összhangban kinevezi és felmenti hivatalából az ügyvezető igazgatót;

j)számvitelért felelős – a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek hatálya alatt álló – tisztviselőt nevez ki (aki lehet a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője), aki feladatai ellátása során teljes mértékben függetlenül jár el;

k)biztosítja a különböző, belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokból származó megállapítások és ajánlások megfelelő követő intézkedéseit;

l)elfogadja az uniós központra alkalmazandó pénzügyi szabályokat;

m)meghoz minden, az uniós központ belső struktúrájának kialakításával összefüggő döntést, és szükség esetén azok módosításait.

n)adatvédelmi tisztviselőt nevez ki;

o)az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően belső iránymutatásokat fogad el, amelyek tovább részletezik az információknak az 51. cikk szerinti kezelésére vonatkozó eljárásokat;

p)engedélyezi az 53. cikk (3) bekezdésében és az 54. cikk (2) bekezdésében említett egyetértési megállapodások megkötését.

(3)A (2) bekezdés g) és h) pontjában említett hatáskörök tekintetében az ügyvezető testület a személyzeti szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése szerint határozatot fogad el a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdése és az alkalmazási feltételek 6. cikke alapján, amelyben a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreit átruházza az ügyvezető igazgatóra. Az ügyvezető igazgató jogosult e hatáskörök további átruházására.

(4)Kivételes körülmények között az ügyvezető testület határozatban ideiglenesen felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreinek az ügyvezető igazgatóra történő átruházását és az utóbbi általi további átruházását, és azokat maga gyakorolhatja, vagy valamelyik tagjára vagy a személyzetnek az ügyvezető igazgatótól eltérő tagjára ruházhatja.

(5)Sürgős esetekben az ügyvezető testület az igazgatótanács nevében meghozhat bizonyos ideiglenes határozatokat, különösen az igazgatási irányítást érintő kérdésekben, ideértve a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörei átruházásának felfüggesztését és költségvetési kérdéseket.

63. cikk

Az ügyvezető testület szavazási szabályai

(1)Az ügyvezető testület a tagjainak egyszerű többségével hoz határozatokat. Az ügyvezető testület minden egyes tagja egy szavazattal rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(2)A Bizottság képviselői szavazati joggal rendelkeznek a 62. cikk (2) bekezdésének a)–l) és p) pontjával kapcsolatos ügyek megvitatása és elbírálása során. A 62. cikk (2) bekezdésének f) és g) pontjában említett határozatok meghozatala céljából a Bizottság képviselői fejenként egy szavazattal rendelkeznek. A 62. cikk (2) bekezdésének b)–e), h)–l) és p) pontjában említett határozatok csak akkor hozhatók meg, ha a Bizottság képviselői mellettük szavaznak. A 62. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett határozatok meghozatalához a Bizottság képviselőinek hozzájárulása csak a határozat azon elemei tekintetében szükséges, amelyek nem kapcsolódnak az uniós központ éves és többéves munkaprogramjához.

Az ügyvezető testület eljárási szabályzata rögzíti a szavazás részletes módját, különösen azon feltételeket, amelyek alapján egy tag egy másik tag nevében eljárhat.

3. rész: Ügyvezető igazgató

64. cikk

Az ügyvezető igazgató feladatköre

(1)Az uniós központot az ügyvezető igazgató irányítja. Az ügyvezető igazgató az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel.

(2)Az ügyvezető igazgató a tevékenységéről beszámol az Európai Parlamentnek, amikor utóbbi erre kéri. A Tanács felkérheti az ügyvezető igazgatót a tevékenységéről való beszámolásra.

(3)Az uniós központ törvényes képviselője az ügyvezető igazgató.

(4)Az ügyvezető igazgató felelős az e rendelet által az uniós központra bízott feladatok végrehajtásáért. Az ügyvezető igazgató feladatkörébe különösen a következők tartoznak:

a)az uniós központ napi működésével kapcsolatos feladatok ellátása;

b)az igazgatótanács által elfogadandó határozatok előkészítése;

c)az igazgatótanács által elfogadott határozatok végrehajtása;

d)az egységes programozási dokumentum elkészítése és annak benyújtása az ügyvezető testülethez a Bizottsággal való konzultációt követően;

e)az egységes programozási dokumentum végrehajtása és beszámolás az ügyvezető testületnek annak végrehajtásáról;

f)összevont éves tevékenységi jelentés készítése az uniós központ tevékenységéről és annak benyújtása az ügyvezető testülethez értékelés és elfogadás céljából;

g)cselekvési terv elkészítése a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, illetve az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Ügyészség (EPPO) vizsgálataiból származó megállapítások és ajánlások nyomán megteendő intézkedésekről, évente két alkalommal jelentéstétel az előrehaladásról a Bizottságnak, valamint rendszeresen az igazgatótanácsnak és az ügyvezető testületnek;

h)az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a csalás, a korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával – az OLAF és az Európai Ügyészség vizsgálati hatáskörének sérelme nélkül – hatékony ellenőrzések, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a jogtalanul kifizetett összegek behajtása és adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű igazgatási és pénzügyi szankciók révén;

i)csalás elleni stratégia, hatékonyságnövelési és szinergiastratégia, a harmadik országokkal és/vagy nemzetközi szervezetekkel való együttműködésre vonatkozó stratégia, valamint a szervezeti irányítási és belső ellenőrzési rendszerekre vonatkozó stratégia előkészítése az uniós központ számára, és e stratégiáknak az ügyvezető testülethez jóváhagyás céljából történő benyújtása;

j)az uniós központra alkalmazandó pénzügyi szabályzat tervezetének összeállítása;

k)az uniós központ előirányzott bevételeit és kiadásait tartalmazó kimutatás-tervezet elkészítése és a költségvetés végrehajtása;

l)olyan informatikai biztonsági stratégia kidolgozása és végrehajtása, amely biztosítja az uniós központ által kifejlesztett vagy beszerzett valamennyi informatikai infrastruktúra, rendszer és szolgáltatás megfelelő kockázatkezelését, valamint az informatikai védelem elegendő finanszírozását.

m)az uniós központ éves munkaprogramjának végrehajtása az ügyvezető testület ellenőrzése mellett;

n)az uniós központ tervezett bevételeire és kiadásaira vonatkozó kimutatás tervezetének elkészítése az uniós központ egységes programozási dokumentumának részeként, valamint az uniós központ költségvetésének végrehajtása a 67. cikknek megfelelően;

o)az uniós központ feladatait bemutató jelentéstervezet elkészítése, külön szakaszban kitérve a pénzügyi és igazgatási kérdésekre;

p)az uniós központ megfelelően képzett és tapasztalt személyzete felvételének előmozdítása a nemek közötti egyensúly biztosítása mellett.

(5)Amennyiben rendkívüli körülmények ezt szükségessé teszik, az ügyvezető igazgató dönthet úgy, hogy egy vagy több alkalmazottat egy másik tagállamban helyez el abból a célból, hogy az uniós központ feladatait hatékonyabban, eredményesebben és koherensebben lássa el. A helyi irodára vonatkozó döntést megelőzően az ügyvezető igazgató megszerzi a Bizottság, az igazgatótanács és az érintett tagállam előzetes hozzájárulását. A döntés megfelelő költség-haszon elemzésen alapul, amely igazolja különösen az ilyen döntés hozzáadott értékét, és oly módon határozza meg a helyi irodában végzendő tevékenységek körét, hogy elkerülhetők legyenek a szükségtelen költségek és az uniós központ igazgatási funkciói közötti átfedések. Az érintett tagállammal (tagállamokkal) székhely-megállapodást lehet kötni.

65. cikk

Ügyvezető igazgató

(1)Az ügyvezető igazgató az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja értelmében az uniós központ ideiglenes alkalmazottjaként látja el feladatkörét.

(2)Az ügyvezető igazgatót az ügyvezető testület nevezi ki, a Bizottság által nyílt és átlátható kiválasztási eljárást követően összeállított jelöltlistáról.

(3)Az ügyvezető igazgató szerződésének megkötése céljából az uniós központot az ügyvezető testület elnöke képviseli.

(4)Az ügyvezető igazgató megbízatása öt évre szól. Az ügyvezető igazgató megbízatásának lejárta előtt hat hónappal a Bizottság értékelést készít, amely figyelembe veszi az ügyvezető igazgató teljesítményének értékelését, valamint az uniós központ jövőbeli feladatait és kihívásait.

(5)Az ügyvezető testület a Bizottságnak a (3) bekezdésben említett értékelést figyelembe vevő javaslata alapján eljárva az ügyvezető igazgató hivatali idejét egy alkalommal, legfeljebb öt évre meghosszabbíthatja.

(6)Az az ügyvezető igazgató, akinek hivatali idejét meghosszabbították, a teljes hivatali idő lejártát követően nem vehet részt az ugyanezen munkakör betöltésére irányuló új kiválasztási eljárásban.

(7)Az ügyvezető igazgatót csak az ügyvezető testületnek a Bizottság javaslata alapján hozott határozata alapján lehet felmenteni.

(8)Az ügyvezető igazgató kinevezéséről, hivatali idejének meghosszabbításáról vagy felmentéséről az ügyvezető testület a szavazati joggal rendelkező tagjainak kétharmados többségével határoz.

5. alszakasz: Technológiával Foglalkozó Bizottság

66. cikk

A Technológiával Foglalkozó Bizottság létrehozása és feladatai

(1)A Technológiával Foglalkozó Bizottság a pályázati felhívásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követően az igazgatótanács által kiválóságuk és függetlenségük alapján kinevezett külső szakértőkből áll.

(2)A Technológiával Foglalkozó Bizottság tagjainak kinevezésére és a bizottság működésére vonatkozó eljárásokat az igazgatótanács eljárási szabályzata határozza meg, és azokat nyilvánosságra kell hozni.

(3)A bizottság tagjai függetlenek és a közérdeknek megfelelően járnak el. Az uniós központ a bizottság tagjainak listáját honlapján közzéteszi, és azt rendszeresen frissíti.

(4)Ha egy tag már nem felel meg a függetlenség kritériumainak, erről tájékoztatja az igazgatótanácsot. Az igazgatótanács tagjai legalább egyharmadának vagy a Bizottságnak a javaslatára szintén bejelentheti, hogy tovább már nem áll fenn a függetlenség, és visszavonhatja az érintett személy megbízását. Az igazgatótanács a rendes tagokra vonatkozó eljárással összhangban a hivatali idő fennmaradó részére új tagot nevez ki.

(5)A Technológiával Foglalkozó Bizottság tagjainak megbízatása négy évre szól. Megbízatásuk egy alkalommal megújítható.

(6)A Technológiával Foglalkozó Bizottság:

a)hozzájárul az uniós központnak a 7. cikk (3) bekezdése első albekezdésének d) pontjában említett véleményeihez;

b)hozzájárul az uniós központ által a koordináló hatóságoknak, az igazgatótanácsnak, az ügyvezető testületnek és az ügyvezető igazgatónak a technológiahasználattal kapcsolatos kérdésekben nyújtott segítséghez;

c)kérésre belső szakértelmet biztosít a gyermekek online szexuális bántalmazásának megelőzése és felderítése céljából történő technológiahasználattal kapcsolatos kérdésekben.

6. szakasz

A költségvetés megállapítása és struktúrája

1. alszakasz

Egységes programozási dokumentum

67. cikk

A költségvetés megállapítása és végrehajtása

(1)Az ügyvezető igazgató évente elkészíti az uniós központ következő költségvetési évre érvényes bevételeit és kiadásait tartalmazó kimutatás-tervezetet, ideértve egy létszámtervet is, és azt megküldi az ügyvezető testületnek.

(2)Az ügyvezető testület a tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatás-tervezet alapján elfogadja az uniós központ következő pénzügyi évre vonatkozó, bevételeket és kiadásokat tartalmazó ideiglenes költségvetési tervezetét, amelyet minden év január 31-ig megküld a Bizottságnak.

(3)Az ügyvezető testület minden év március 31-ig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak, az uniós központ bevételeit és kiadásait tartalmazó kimutatás-tervezet végleges változatát, amely magában foglalja a létszámterv tervezetét is.

(4)A Bizottság a tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatást az Unió általános költségvetésének tervezetével együtt megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(5)A tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatás alapján a Bizottság a létszámtervhez általa szükségesnek tartott becsült összegeket, valamint az általános költségvetést terhelő hozzájárulás összegét bevezeti az Unió általános költségvetésének tervezetébe, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 313. és 314. cikkének megfelelően az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszt.

(6)Az uniós központ részére az Uniótól nyújtandó hozzájárulásra vonatkozó előirányzatokat az Európai Parlament és a Tanács engedélyezi.

(7)Az Európai Parlament és a Tanács elfogadja az uniós központ létszámtervét.

(8)Az uniós központ költségvetését az ügyvezető testület fogadja el. Az uniós központ költségvetése az Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Szükség esetén ennek megfelelően ki kell igazítani.

(9)Az uniós központ költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.

(10)Az ügyvezető igazgató minden évben megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az értékelési eljárások eredménye szempontjából lényeges összes információt.

68. cikk

Pénzügyi szabályozás

Az uniós központra alkalmazandó pénzügyi szabályozást a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az ügyvezető testület fogadja el. E szabályozás nem térhet el az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelettől 52 , kivéve, ha az ilyen eltérést az uniós központ működése kifejezetten szükségessé teszi, és ahhoz a Bizottság előzetesen hozzájárulását adta.

(1)

2. alszakasz

A költségvetés tartalma, végrehajtása és ellenőrzése

69. cikk

Költségvetés

(1)Az uniós központ bevételeire és kiadásaira vonatkozó becsléseket minden költségvetési évben el kell készíteni, amely megfelel a naptári évnek, továbbá e becslések szerepelnek az uniós központ költségvetésében, amelynek bevételei és kiadásai egyensúlyban vannak.

(2)Az egyéb források sérelme nélkül az uniós központ bevételei magukban foglalják az Uniónak – az Unió általános költségvetésébe bevezetett – hozzájárulását.

(3)Az uniós központ hatáskör-átruházási megállapodások vagy ad-hoc támogatások formájában uniós finanszírozásban részesülhet, a 68. cikkben említett pénzügyi szabályzatával, valamint az Unió szakpolitikáit támogató kapcsolódó jogi aktusokban foglalt rendelkezésekkel összhangban.

(4)Az uniós központ kiadásai magukban foglalják a személyi, az igazgatási és infrastrukturális költségeket és a működési kiadásokat.

(5)A nagyprojektekkel kapcsolatos, több pénzügyi évre kiterjedő intézkedésekre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalások felbonthatók több éves részletre.

70. cikk

A beszámolók benyújtása és a mentesítés

(1)Az uniós központ számvitelért felelős tisztviselője a pénzügyi évre (N. év) vonatkozó előzetes beszámolót a következő pénzügyi év (N + 1. év) március 1-jéig köteles megküldeni a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek.

(2)Az uniós központ az N + 1. év március 31-ig jelentést küld az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek az N. évi költségvetési és pénzgazdálkodásról.

(3)A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az N + 1. év március 31-ig megküldi a Számvevőszék részére az uniós központ N. évre vonatkozó, a Bizottság beszámolójával összevont előzetes beszámolóját.

(4)Az igazgatótanács véleményezi az uniós központ N. évre vonatkozó végleges beszámolóját.

(5)Az uniós központ számvitelért felelős tisztviselője az N. évre vonatkozó végleges beszámolót az N + 1. év július 1-jéig – az igazgatótanácsi véleménnyel együtt – megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek és a nemzeti parlamenteknek.

(6)Az N. évre vonatkozó végleges beszámolót az N + 1. év november 15-ig közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(7)Az ügyvezető igazgató az N + 1. év szeptember 30-ig választ küld a Számvevőszéknek az éves jelentésében megfogalmazott észrevételekre. Az ügyvezető igazgató a választ az igazgatótanácsnak is megküldi.

(8)Az ügyvezető igazgató az Európai Parlament kérésére benyújt minden olyan információt, amely az N. évre vonatkozó mentesítési eljárás zavartalan lebonyolításához szükséges.

(9)Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva az N + 2. év május 15-e előtt mentesíti az ügyvezető igazgatót az N. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

7. szakasz

Személyzet

71. cikk

Általános rendelkezések

(1)Az uniós központ személyzetére az e rendeletben nem szabályozott kérdéseket illetően a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, valamint az uniós intézmények közötti megállapodással a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek végrehajtása céljából elfogadott szabályok alkalmazandók.

(2)Az ügyvezető testület – a Bizottsággal egyetértésben – a személyzeti szabályzat 110. cikkében meghatározott előírásokkal összhangban elfogadja a szükséges végrehajtási intézkedéseket.

(3)Az uniós központ személyzete – különösen a gyermekek online szexuális bántalmazásának felderítésével, bejelentésével és eltávolításával kapcsolatos területeken dolgozók – számára hozzáférést kell biztosítani a megfelelő tanácsadási és támogatási szolgáltatásokhoz.

72. cikk

Kirendelt nemzeti szakértők és egyéb alkalmazottak

(1)Az uniós központ kirendelt nemzeti szakértőket és egyéb, az alkalmazásában nem álló személyi állományt is igénybe vehet.

(2)Az ügyvezető testület a tagállamoktól érkező, az uniós központhoz rendelendő személyzetre – többek között az 52. cikkben említett kapcsolattartó tisztviselőkre – vonatkozó szabályokat fogad el, és szükség esetén aktualizálja azokat. Ezek a szabályok különösen az említett kirendelésekkel kapcsolatos pénzügyi intézkedéseket tartalmazzák, beleértve a biztosítást és a képzést. E szabályok figyelembe veszik azt a tényt, hogy a személyzet kirendelt, az uniós központ személyzeteként alkalmazni kívánt személyzet. Ezek a rendelkezések a kiküldés feltételeire is kiterjednek. Az ügyvezető testület adott esetben törekszik az összhang biztosítására a kiküldetési költségeknek a hivatali személyzet számára való visszatérítésére alkalmazandó szabályokkal.

73. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az uniós központra és annak személyi állományára az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvet kell alkalmazni.

A kapcsolattartó tisztviselők és családtagjaik kiváltságai és mentességei az uniós központ székhelye szerinti tagállam és a többi tagállam közötti megállapodás tárgyát képezik. Az említett megállapodás a kapcsolattartó tisztviselők számára a feladataik megfelelő ellátásához szükséges mértékben biztosítja a szóban forgó kiváltságokat és mentességeket.

74. cikk

Szakmai titoktartási kötelezettség

(1)Az igazgatótanács és az ügyvezető testület tagjaira, valamint az uniós központ személyzetének minden tagjára, ideértve a tagállamok által ideiglenesen kiküldött tisztviselőket és az uniós központ részére szerződéses alapon feladatokat végző minden más személyt is, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 339. cikkében meghatározott és a vonatkozó uniós jogszabályokban előírt szakmai titoktartási követelmények alkalmazandók, még megbízatásuk lejártát követően is.

(2)Az ügyvezető testület biztosítja, hogy azokra a személyekre – ideértve az ügyvezető testület által meghatalmazott vagy a koordináló hatóságok által e célból kinevezett tisztviselőket és egyéb személyeket –, akik az uniós központ feladatainak ellátásával összefüggésben közvetlenül vagy közvetett módon, állandó jelleggel vagy alkalomszerűen bármilyen szolgáltatást nyújtanak, az (1) bekezdésben szereplőkkel azonos szakmai titoktartási követelmény vonatkozzon.

(3)Az uniós központ az (1) és a (2) bekezdésben említett titoktartási szabályok végrehajtására vonatkozó gyakorlati intézkedéseket határoz meg.

(4)Az uniós központ az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatot 53 alkalmazza.

75. cikk

A minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok védelmére vonatkozó biztonsági szabályok

(1)Az uniós központ az (EU, Euratom) 2015/443 54 és az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban meghatározott, az EU-minősített adatoknak és a nem minősített érzékeny adatoknak a védelmére vonatkozó biztonsági szabályokkal egyenértékű saját szabályokat fogad el. Az uniós központ biztonsági szabályai többek között a minősített adatok cseréjére, kezelésére és tárolására vonatkozó rendelkezéseket foglalnak magukban. Az uniós központ biztonsági szabályait – a Bizottság jóváhagyását követően – az ügyvezető testület fogadja el.

(2)A minősített adatoknak valamely harmadik ország érintett hatóságaival való cseréjére vonatkozó igazgatási megállapodásokhoz, illetve ilyen megállapodások hiányában az EU-minősített adatok ilyen hatóságokkal való kivételes eseti megosztásához szükség van a Bizottság előzetes jóváhagyására.

8. szakasz

Általános rendelkezések

76. cikk

Nyelvhasználati szabályok

Az uniós központra az 1. rendeletben 55 megállapított rendelkezések alkalmazandók. Az uniós központ működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja.

77. cikk

Átláthatóság és tájékoztatás

(1)Az 1049/2001/EK rendeletet 56 kell alkalmazni az uniós központ birtokában lévő dokumentumokra. Az igazgatótanács az első ülése napjától számított hat hónapon belül elfogadja az említett rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.

(2)A személyes adatoknak az uniós központ általi kezelésére az (EU) 2018/1725 rendeletet kell alkalmazni. Az igazgatótanács az első ülésétől számított hat hónapon belül intézkedéseket fogad el az említett rendeletnek az uniós központ általi alkalmazására, beleértve az uniós központ adatvédelmi tisztviselőjének kinevezésére vonatkozó intézkedéseket. Ezeket az intézkedéseket az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően állapítják meg.

(3)Az uniós központ saját kezdeményezésére kommunikációs tevékenységeket folytathat a hatáskörébe tartozó területen. A kommunikációs tevékenységeket az igazgatótanács által elfogadott, vonatkozó kommunikációs és információterjesztési tervekkel összhangban kell végrehajtani.

78. cikk

Csalás elleni intézkedések

(1)A csalás, a korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem érdekében a 883/2013/EU, Euratom rendelet 57 alkalmazandó.

(2)Az uniós központ [a működésének a 82. cikkben megállapított kezdőnapja]-tól számított hat hónapon belül csatlakozik az OLAF belső vizsgálatairól szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között 1999. május 25-én létrejött intézményközi megállapodáshoz, és a megállapodás mellékletében található minta alapján elfogadja a személyzetére alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

(3)Az Európai Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni vizsgálatokat végezni a vissza nem térítendő támogatások összes kedvezményezettjénél, valamint az uniós központon keresztül uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(4)Az OLAF a 883/2013/EU, Euratom rendeletben és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben 58 meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzést és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása céljából, hogy az uniós központ által finanszírozott valamely támogatással vagy szerződéssel kapcsolatban történt-e csalás, korrupció vagy egyéb, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység.

(5)Az (1), (2), (3) és (4) bekezdésben foglaltakat nem érintve, az uniós központ harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásaiban, szerződéseiben, támogatási megállapodásaiban és támogatási határozataiban olyan rendelkezések is szerepelnek, amelyek kifejezetten felhatalmazzák az Európai Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően ilyen ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzenek.

79. cikk

Felelősség

(1)Az uniós központ szerződéses felelősségére az adott szerződésre alkalmazandó jog az irányadó.

(2)Az uniós központ által megkötött szerződések választottbírósági rendelkezései alapján a felmerülő jogvitákban az Európai Unió Bírósága rendelkezik joghatósággal az ítélethozatalra.

(3)Szerződésen kívüli felelősség esetén az uniós központ a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően megtéríti a szervezeti egységei vagy alkalmazottai által feladataik ellátása során okozott károkat.

(4)A (3) bekezdésben említett károk megtérítésével kapcsolatos jogvitákban az Európai Unió Bírósága rendelkezik hatáskörrel.

(5)Az uniós központ személyzetének az uniós központtal szembeni személyes felelősségét a személyzetre alkalmazandó személyzeti szabályzatban, illetve alkalmazási feltételekben megállapított rendelkezések szabályozzák.

80. cikk

Igazgatási vizsgálatok

Az uniós központ tevékenységeit az Európai Unió működéséről szóló szerződés 228. cikkével összhangban az európai ombudsman vizsgálja.

81. cikk

Székhely-megállapodás és működési feltételek

(1)Az uniós központnak az uniós központ székhelye szerinti tagállamban történő elhelyezéséhez szükséges rendelkezéseket, az érintett tagállam által rendelkezésre bocsátandó létesítményeket, továbbá az uniós központ ügyvezető igazgatójára, az ügyvezető testület tagjaira, valamint az uniós központ személyi állományára és a családtagokra az adott tagállamban alkalmazandó konkrét szabályokat az uniós központ és a székhelye szerinti tagállam között – az ügyvezető testület jóváhagyásának megszerzése után és legkésőbb [2 évvel e rendelet hatálybalépését követően] – létrejött székhely-megállapodás rögzíti.

(2)Az uniós központ székhelye szerinti tagállam a lehető legjobb feltételeket biztosítja az uniós központ zökkenőmentes és hatékony működéséhez, beleértve a többnyelvű, európai szemléletű iskoláztatás lehetőségét és a megfelelő közlekedési összeköttetéseket.

82. cikk

Az uniós központ tevékenységének kezdete

(1)A Bizottság felel az uniós központ létrehozásáért és kezdeti működéséért mindaddig, amíg az ügyvezető igazgató az igazgatótanács általi, a 65. cikk (2) bekezdésével összhangban történő kinevezését követően hivatalba nem lép. Ebből a célból:

a)a Bizottság kijelölhet egy bizottsági tisztviselőt, hogy ideiglenes ügyvezető igazgatóként járjon el és gyakorolja az ügyvezető igazgatóra kirótt feladatokat;

b)a 62. cikk (2) bekezdésének g) pontjától eltérve és a 62. cikk (4) bekezdésében említett határozat elfogadásáig az ideiglenes ügyvezető igazgató gyakorolja a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörét;

c)a Bizottság segítséget nyújthat az uniós központnak, különösen azáltal, hogy bizottsági tisztviselőket bocsát rendelkezésre az uniós központ tevékenységeinek az ideiglenes ügyvezető igazgató vagy az ügyvezető igazgató felelőssége mellett történő végrehajtására;

d)az ideiglenes ügyvezető igazgató az ügyvezető testület jóváhagyásával engedélyezheti az uniós központ költségvetésében előirányzott kifizetéseket, és szerződéseket köthet, többek között személyi állomány felvételére, az uniós központ létszámtervének elfogadását követően.

V. FEJEZET

ADATGYŰJTÉS ÉS ÁTLÁTHATÓSÁGI JELENTÉSEK

83. cikk

Adatgyűjtés

(1)A tárhelyszolgáltatók, a személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók és az internet-hozzáférési szolgáltatók adatokat gyűjtenek a következő témákról, és ezeket az információkat kérésre az uniós központ rendelkezésére bocsátják:

a)amennyiben a szolgáltatóval szemben a 7. cikkel összhangban felderítést elrendelő határozatot bocsátottak ki:

–a határozatnak való megfelelés érdekében hozott intézkedések, beleértve az e célra használt technológiákat és a nyújtott biztosítékokat,    

–a gyermekek online szexuális bántalmazásának felderítésére alkalmazott technológiák hibaaránya, továbbá a hibák megelőzése vagy orvoslása érdekében hozott intézkedések,

–a felhasználók által a határozatnak való megfelelés érdekében hozott intézkedésekkel kapcsolatban benyújtott panaszokkal és ügyekkel összefüggésben a közvetlenül a szolgáltatóhoz benyújtott panaszok száma, az igazságügyi hatóság elé terjesztett ügyek száma, az említett panaszok és ügyek alapja, az e panaszokkal kapcsolatban hozott határozatok, és ezekben az esetekben az említett határozatok meghozatalához szükséges átlagos idő, valamint azon esetek száma, amikor ezeket a határozatokat később megváltoztatták;

b)a szolgáltató részére a 14. cikkel összhangban kibocsátott eltávolítást elrendelő határozatok száma, valamint a szóban forgó, gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok eltávolításához vagy hozzáférhetetlenné tételéhez szükséges átlagos idő;

c)a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló, a szolgáltató által eltávolított vagy hozzáférhetetlenné anyagok teljes száma, aszerinti bontásban, hogy eltávolítást elrendelő határozat vagy valamely illetékes hatóság, az uniós központ vagy egy harmadik fél által benyújtott értesítés alapján vagy a szolgáltató saját kezdeményezésére távolították el vagy tették hozzáférhetetlenné;

d)a szolgáltató részére a 16. cikkel összhangban kibocsátott hozzáférés letiltására vonatkozó határozatok száma;

e)azon esetek száma, amikor a szolgáltató a 8. cikk (3) bekezdésére, a 14. cikk (5) vagy (6) bekezdésére vagy a 17. cikk (5) bekezdésére hivatkozott, az indokokkal együtt;

(2)A koordináló hatóságok adatokat gyűjtenek a következő témákról, és ezeket az információkat kérésre az uniós központ rendelkezésére bocsátják:

a)az uniós központ által a 48. cikk (3) bekezdésével összhangban továbbított, a gyermekek esetleges online szexuális bántalmazásáról szóló jelentések nyomon követése, minden egyes jelentés esetében megadva a következőket:

–a jelentés bűnügyi nyomozás megindításához vezetett-e, hozzájárult-e egy folyamatban lévő nyomozáshoz, bármilyen más intézkedéshez vezetett-e, vagy nem eredményezett-e intézkedést,

–amennyiben a bejelentés bűnügyi nyomozás megindításához vezetett vagy hozzájárult egy folyamatban lévő nyomozáshoz, a nyomozás jelenlegi állása vagy eredménye, beleértve azt is, hogy az ügyet lezárták-e a tárgyalást megelőző szakaszban, az ügy vezetett-e szankciók kiszabásához, hogy az áldozatokat azonosították-e és megmentették-e, és ha igen, akkor számuk nem és életkor szerinti bontásban, továbbá hogy letartóztattak-e gyanúsítottakat és az elkövetőket elítélték-e, és ha igen, akkor a számuk,

–amennyiben a bejelentés más intézkedéshez vezetett, az intézkedés típusa, az intézkedés jelenlegi állása vagy eredménye, valamint az intézkedés meghozatalának okai,

–ha nem történt intézkedés, ennek okai;

b)a gyermekek online szexuális bántalmazásának legfontosabb és ismétlődő kockázatai a tárhelyszolgáltatók és a személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók által a 3. cikkel összhangban bejelentett vagy a koordináló hatóság rendelkezésére álló egyéb információk alapján azonosítottak szerint;

c)azon tárhelyszolgáltatók és személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók jegyzéke, amelyekhez a koordináló hatóság a 7. cikkel összhangban felderítést elrendelő határozatot intézett;

d)a 7. cikkel összhangban kibocsátott felderítést elrendelő határozatok száma szolgáltatók és a gyermekek online szexuális bántalmazásának típusa szerinti bontásban, valamint azon esetek száma, amikor a szolgáltató a 8. cikk (3) bekezdésére hivatkozott;

e)azon tárhelyszolgáltatók jegyzéke, amelyekhez a koordináló hatóság a 14. cikkel összhangban eltávolítást elrendelő határozatot intézett;

f)a 14. cikkel összhangban hozott eltávolítást elrendelő határozatok száma szolgáltatónkénti bontásban, a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok eltávolításához vagy az ahhoz való hozzáférés megszüntetéséhez szükséges idő, valamint azon esetek száma, amikor a szolgáltató a 14. cikk (5) és (6) bekezdésére hivatkozott;

g)a 16. cikkel összhangban kibocsátott hozzáférés letiltására vonatkozó határozatok száma szolgáltatók szerinti bontásban, valamint azon esetek száma, amikor a szolgáltató a 17. cikk (5) bekezdésére hivatkozott;

h)azoknak az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatásoknak a jegyzéke, amelyekhez a koordináló hatóság a 27., 28. vagy 29. cikk alapján hozott határozatot címezte, a meghozott határozat típusa és indokai;

i)azok az esetek, amikor az uniós központnak a 7. cikk (4) bekezdésének d) pontja szerinti véleménye lényegesen eltért a koordináló hatóság véleményétől, meghatározva azokat a pontokat, amelyektől eltért, valamint az eltérés fő okait.

(3)Az uniós központ adatokat gyűjt és statisztikákat készít a gyermekek online szexuális bántalmazásának e rendelet szerinti felderítéséről, bejelentéséről, eltávolításáról vagy hozzáférhetetlenné tételéről. Az adatok különösen a következő témákra vonatkoznak:

a)a 44. cikkben említett mutatók adatbázisaiban szereplő mutatók száma és e szám alakulása az előző évekhez képest;

b)a 36. cikk (1) bekezdésében említett, gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokra és gyermekekkel való kapcsolatfelvételekre vonatkozó beadványok száma a benyújtó koordináló hatóságokat kijelölő tagállamok szerinti bontásban, valamint gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok esetében az ezek alapján létrehozott mutatók száma, továbbá a 44. cikk (3) bekezdésével összhangban az egységes forrás-helymeghatározók jegyzékében szereplő egységes forrás-helymeghatározók száma;

c)a 12. cikkel összhangban az uniós központnak benyújtott bejelentések teljes száma a bejelentést benyújtó tárhelyszolgáltatók és személyközi hírközlési szolgáltatók szerinti bontásban, valamint azon tagállamok szerinti bontásban, amelyeknek az uniós központ a bejelentéseket a 48. cikk (3) bekezdésével összhangban továbbította;

d)a gyermekek online szexuális bántalmazása, amelyre a bejelentések vonatkoznak, beleértve a gyermekek esetleges szexuális bántalmazását ábrázoló ismert és új anyagok számát és a gyermekkel való esetleges kapcsolatfelvétel eseteit, az a tagállam, amelynek illetékes hatósága a bejelentéseket a 48. cikk (3) bekezdésével összhangban továbbította, valamint az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatás típusa, amelyet a bejelentést tevő szolgáltató kínál;

e)azon bejelentések száma, amelyeket az uniós központ a 48. cikk (2) bekezdésében említettek szerint nyilvánvalóan megalapozatlannak ítélt;

f)a gyermekek esetleges szexuális bántalmazását ábrázoló új anyagokra és a gyermekkel való kapcsolatfelvételre vonatkozó azon bejelentések száma, amelyek az értékelésük szerint nem minősülnek gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagnak, és amelyekről az uniós központot a 36. cikk (3) bekezdése szerint tájékoztatták, tagállamonkénti bontásban;

g)a 49. cikk (1) bekezdése szerinti keresések eredményei, beleértve a képek, videók és URL-címek számát azon tagállamok szerint, ahol az anyagot tárolják;

h)amennyiben ugyanazt a gyermekek esetleges szexuális bántalmazását ábrázoló anyagot a 12. cikkel összhangban egynél többször jelentették be az uniós központnak, vagy a 49. cikk (1) bekezdése szerinti keresések során egynél többször észlelték azt, azon esetek száma, amikor a szóban forgó anyagot ilyen módon jelentették vagy észlelték;

i)az uniós központ által a 49. cikk (2) bekezdése szerinti értesítések és az értesített tárhelyszolgáltatók száma;

j)a 21. cikk (2) bekezdése értelmében az uniós központ által támogatott, gyermekek online szexuális bántalmazása áldozatainak száma, valamint azon áldozatok száma, akik fogyatékossággal élő személyek számára akadálymentesített módon kértek ilyen segítséget.

(4)A tárhelyszolgáltatók, a személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók és az internet-hozzáférési szolgáltatók, a koordináló hatóságok és az uniós központ biztosítják, hogy az (1), (2), illetve (3) bekezdésben említett adatokat csak a 84. cikkben említett átláthatósági jelentéstételhez szükséges ideig tárolják. A tárolt adatok nem tartalmazhatnak személyes adatokat.

(5)Biztosítják az adatok biztonságos tárolását, továbbá azt, hogy a tárolásra megfelelő technikai és szervezeti biztosítékok mellett kerüljön sor. Ezek a biztosítékok különösen azt garantálják, hogy az adatokhoz csak a tárolás céljával egyező célból férhessenek hozzá és csak e célból legyenek kezelhetők, magas szintű biztonságot érjenek el, és hogy az információkat töröljék, amint tárolásuk az említett célból többé már nem szükséges. Rendszeresen felülvizsgálják és szükség esetén kiigazítják ezeket a biztosítékokat.

84. cikk

Átláthatósági jelentés

(1)Minden egyes, az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatást nyújtó szolgáltató éves jelentést készít az e rendelet értelmében végzett tevékenységéről. Az említett jelentés a 83. cikk (1) bekezdésében említett információkat tartalmazza. A szolgáltatók a jelentés tárgyévét követő minden év január 31-ig nyilvánosságra hozzák a jelentést, és közlik azt a székhely szerinti koordináló hatósággal, a Bizottsággal és az uniós központtal.

(2)Minden egyes koordináló hatóság éves jelentést készít az e rendelet értelmében végzett tevékenységéről. Az említett jelentés a 83. cikk (2) bekezdésében említett információkat tartalmazza. A jelentés tárgyévét követő minden év március 31-ig nyilvánosságra hozzák a jelentést, és közlik azt a Bizottsággal és az uniós központtal.

(3)Ha egy tagállam több illetékes hatóságot jelölt ki a 25. cikknek megfelelően, biztosítja, hogy a koordináló hatóság egyetlen jelentést készítsen valamennyi illetékes hatóság e rendelet szerinti tevékenységéről, és a koordináló hatóság valamennyi szükséges információt és támogatást megkapjon ehhez az érintett egyéb illetékes hatóságoktól.

(4)Az uniós központ a koordináló hatóságokkal szoros együttműködésben éves jelentést készít az e rendelet szerinti tevékenységeiről. A jelentés tartalmazza és elemzi a (2) és (3) bekezdésben említett jelentésekben foglalt információkat is. Az uniós központ a jelentés tárgyévét követő minden év június 30-ig nyilvánosságra hozza a jelentést, és közli azt a Bizottsággal.

(5)Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett éves átláthatósági jelentések nem tartalmazhatnak olyan információkat, amelyek veszélyeztetik az áldozatoknak nyújtott segítségre vagy a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos bűncselekmények megelőzésére, felderítésére, kivizsgálására vagy vádeljárás indítására irányuló, folyamatban lévő tevékenységeket. Nem tartalmazhatnak továbbá személyes adatokat sem.

(6)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 86. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy e rendeletet kiegészítse a jelentések formájára, pontos tartalmára és egyéb részleteire, valamint az (1), (2) és (3) bekezdés szerinti jelentéstételi folyamatra vonatkozó szükséges formanyomtatványokkal és részletes szabályokkal.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

85. cikk

Értékelés

(1)[Öt évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig, majd azt követően ötévente a Bizottság értékeli ezt a rendeletet, és jelentést készít annak alkalmazásáról az Európai Parlament és a Tanács részére.

(2)A Bizottság [öt évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig, majd azt követően ötévente biztosítja, hogy a Bizottság iránymutatásaival összhangban értékeljék az uniós központ teljesítményét annak célkitűzései, megbízatása, feladatai, irányítása és elhelyezkedése tekintetében. Az értékelésben ki kell térni arra, hogy szükség van-e az uniós központ feladatainak módosítására, és arra, hogy az milyen pénzügyi következményekkel járna.

(3)A (2) bekezdésben említett minden második értékelés alkalmával értékelni kell az uniós központ által elért eredményeket a célkitűzései és feladatai tekintetében, beleértve annak értékelését is, hogy e célkitűzések és feladatok fényében továbbra is indokolt-e az uniós központ tevékenységének folytatása.

(4)A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a (3) bekezdésben említett értékelés megállapításairól. Az értékelés megállapításait közzé kell tenni.

(5)Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett értékelések elvégzése céljából a koordináló hatóságok és a tagállamok, valamint az uniós központ a Bizottság kérésére információkat szolgáltat a Bizottságnak.

(6)Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett értékelések elvégzése során a Bizottság figyelembe veszi a rendelkezésére álló releváns bizonyítékokat.

(7)Adott esetben az (1) és a (4) bekezdésben említett jelentésekhez jogalkotási javaslatokat kell mellékelni.

86. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 3., 8., 13., 14., 17., 47. és 84. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e rendelet elfogadásának napja]-tól kezdődő hatállyal.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3., 8., 13., 14., 17., 47. és 84. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti a benne meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 3., 8., 13., 14., 17., 47 és 84. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

87. cikk

Bizottsági eljárás

(1)A 39. cikk (4) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása céljából a Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

88. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az (EU) 2021/1232 rendelet [e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától] hatályát veszti.

89. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a hatálybalépését követően 6 hónappal alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.    A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.    Az érintett szakpolitikai terület

1.3.    A javaslat a következőre irányul

1.4.    Célkitűzések

1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.    A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.7.    Tervezett irányítási módszerek

2.    IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezés

2.2.    Irányítási és kontrollrendszerek

2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.    A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.    A többéves pénzügyi keret fejezetei és a költségvetés kiadási sora

3.2.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.3.    A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat a következőre irányul

 új intézkedés

 kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 60  

 jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

◻ egy vagy több intézkedés összevonása egy másik/új intézkedéssé 

1.4.Célkitűzés(ek)

Általános célkitűzés(ek) 

Konkrét célkitűzés(ek)

Teljesítménymutatók 

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulságai

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

 határozott időtartam

    A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

    Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

☒ határozatlan időtartam

–Végrehajtás egy, 5 évig tartó, 2025-től kezdődő beindítási időszakkal

azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 61  

 Bizottság általi közvetlen irányítás

    végrehajtó ügynökségeken keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

 nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);

 az EBB és az Európai Beruházási Alap;

 a 70. és 71. cikkben említett szervek;

 közjogi szervek;

 magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

 valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek;

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás*

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

Gyermekek szexuális bántalmazása			2022	2023	2024	2025 63	2026	2027	MFF összesen 2021 és 2027 között	2028	2029	2030
1. cím:	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1)				11,122	10,964	16,497	38,583	22,269	26,694	28,477
	Kifizetési előirányzatok	(2)				11,122	10,964	16,497	38,583	22,269	26,694	28,477
2. cím:	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)
	Kifizetési előirányzatok	(2a)
3. cím:	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(3a)
	Kifizetési előirányzatok	(3b)
A gyermekek szexuális bántalmazásához tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	= (1) + (1a) + (3a)				11,122	10,964	16,497	38,583	22,269	26,694	28,477
	Kifizetési előirányzatok	= (2) + (2a) + (3b)				11,122	10,964	16,497	38,583	22,269	26,694	28,477

* Megjegyzés: Valamennyi számítás brüsszeli székhely feltételezésével készült, mivel az uniós központ székhelye még nem került meghatározásra. Az uniós központ létrehozása kezdeti időszakának értékelése 2025-től kezdődően öt évre történt, 2029 végére teljes működési kapacitással, 2030-ban 28,477 millió EUR összkiadással, amikor a teljes személyzeti létszám első teljes éves költsége esedékessé válik. Az uniós központ teljes költségvetése minden évben 2 %-kal nő az infláció fedezése érdekében.

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

0,201

1,440

1,834

1,527

1,221

1,245

7,468

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.A gyermekek szexuális bántalmazásával foglalkozó szerv előirányzataira gyakorolt becsült hatás

    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

⌧    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok millió euróban

3.2.3.A gyermekek szexuális bántalmazásával foglalkozó szerv humán erőforrásaira gyakorolt becsült hatás

Összefoglaló

    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Ideiglenes alkalmazottak (AD besorolás)	1,166	3,229	5,547	9,942	7,956	9,919	11,037
Ideiglenes alkalmazottak (AST besorolás)	0,500	1,445	2,687	4,631	3,978	4,779	5,151
Szerződéses alkalmazottak	0,226	0,690	1,173	2,089	1,675	2,197	2,490
Kirendelt nemzeti szakértők

ÖSSZESEN

1,892

5,363

9,407

16,662

13,610

16,895

18,677

Létszámigény (teljes munkaidős egyenértékben):

Ideiglenes alkalmazottak (AD besorolás)	14	24	40	60	50	60	60
Ideiglenes alkalmazottak (AST besorolás)	6	11	20	20	25	28	28
Szerződéses alkalmazottak	5	10	15	15	20	25	25
Kirendelt nemzeti szakértők

Az új munkaerő-felvétel esetében a 2022. évi személyzeti költségek kiszámításához a költségek 50 %-át, a következő évekre pedig a további személyzeti költségek 50 %-át alkalmazták.

3.2.4.Az ügynökségért felelős főigazgatóság becsült humánerőforrás-szükségletei

    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humán erőforrást.

☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

A teljes munkaidős egyenértékre vonatkozó, az alábbi melléklet 4. szakaszában szereplő költségszámítás ismertetése.

3.2.5.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

    A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

⌧    A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

◻    A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a Rugalmassági Eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára 67 .

3.2.6.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

⌧ A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

–◻ kérjük, adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

1.Melléklet a pénzügyi kimutatáshoz

A javaslat/kezdeményezés címe:

1.A HUMÁNERŐFORRÁS-SZÜKSÉGLETEK SZÁMA ÉS KÖLTSÉGE

2.AZ EGYÉB IGAZGATÁSI KIADÁSOK KÖLTSÉGE

3.IGAZGATÁSI KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN

4.A KÖLTSÉGEK KISZÁMÍTÁSÁRA HASZNÁLT MÓDSZEREK

4.1.Humán erőforrások

4.2.Egyéb igazgatási kiadások

1. A humánerőforrás-szükségletek költsége

    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humán erőforrást.

☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

millió EUR (három tizedesjegyig)