Brüsszel, 2022.5.10.

COM(2022) 199 final

2022/0141(NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió és a Guyanai Szövetkezeti Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek Európai Unióba irányuló kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról


INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat indokai és céljai

A Tanács által 2003-ban jóváhagyott 1 , az erdészeti jogszabályok végrehajtására, az erdészeti irányításra és az erdészeti termékek kereskedelmére vonatkozó uniós cselekvési terv (FLEGT cselekvési terv) 2 az illegális fakitermelés megállítását célzó számos intézkedésjavaslatot tartalmaz. Az említett intézkedések között szerepel a fakitermelő országoknak nyújtott támogatás, az illegálisan kitermelt fa kereskedelme elleni küzdelemre irányuló multilaterális együttműködés, a magánszektor kezdeményezéseinek támogatása, valamint olyan fellépések, amelyek az illegális fakitermelést ösztönző tevékenységekbe való befektetések megakadályozását célozzák. A cselekvési terv sarkalatos pontja az Unió és a fakitermelő országok közötti FLEGT-partnerségek létrehozása. A Tanács 2005-ben elfogadta az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló 2173/2005/EK rendeletet 3 , amely lehetővé teszi a FLEGT-partnerségek keretében az Unióba behozott faanyag jogszerűségének ellenőrzését.

2005-ben a Tanács felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy FLEGT partnerségi megállapodásra irányuló tárgyalásokat folytasson a fakitermelő országokkal 4 .

A Bizottság 2013-ban tárgyalásokat kezdett a Guyanai Szövetkezeti Köztársasággal. A Bizottság az erdészeti munkacsoportnak és a FLEGT/az uniós fakitermelési rendelettel foglalkozó bizottságnak címzett jelentések révén rendszeresen tájékoztatta a Tanácsot a tárgyalások haladásáról. A Bizottság az Európai Parlamentet és az érintett feleket is folyamatosan tájékoztatta a tárgyalásokról.

Az EU és Guyana közötti önkéntes partnerségi megállapodás valamennyi olyan elemre kitér, amely a Tanács tárgyalási irányelveiben szerepelt. Létrehoz egy engedélyezési rendszert, amely ellenőrzi és megerősíti az EU-ba és a nem uniós országokba exportált fatermékek, valamint az országon belül értékesített faanyagok jogszerűségét. Guyana vállalja, hogy csak olyan faanyagot importál, amelyet a származási ország jogszabályainak megfelelően termeltek ki. Ennek érdekében Guyana a kellő gondosság elvén alapuló külön jogszabályt fog elfogadni. A jogszerűség fogalmának meghatározása egy sor átfogó jellegű, Guyana által megerősített nemzeti és nemzetközi jogszabályon alapul, amelyek tükrözik a fenntartható erdőgazdálkodás három alappillérét. 

Guyana vállalja továbbá, hogy felülvizsgálja erdészeti jogszabályait, és szükség esetén megerősíti azokat. Meghatározta továbbá a jogszerűséget biztosító rendszer nyomon követésének és a rendszer független ellenőrzésének a keretét. Az említett intézkedések végrehajtásával kapcsolatban a felek ambiciózus, (a hatálybalépéstől számított) hatéves időtávban állapodtak meg. Ezek az elemek a megállapodás mellékleteiben szerepelnek, amelyek részletesen ismertetik a faanyagokra vonatkozó guyanai jogszerűség-igazolási rendszer kidolgozását támogató struktúrákat, valamint a FLEGT engedélyezési rendszer elindítására vonatkozó jövőbeli döntés meghozatalának kritériumait.

A megállapodás létrehoz egy nyomonkövetési és felülvizsgálati vegyes bizottságot, melynek keretében az EU és Guyana párbeszédet folytat és együttműködik az engedélyezési rendszerrel kapcsolatban. Rögzíti az érdekelt felek bevonásának, valamint a társadalmi biztosítékok, az elszámoltathatóság és az átláthatóság biztosításának elveit. A megállapodás kitér továbbá arra, milyen módon kezelik majd a panaszokat és valósítják meg a nyomonkövetést és a jelentéstételt.

A 2173/2005/EK rendelet II. mellékletében szereplő termékeken túlmenően a megállapodás kiterjed a jelenleg Guyanában előállított, oda importált és onnan exportált valamennyi fatermékre.

A megállapodás a megkülönböztetés tilalmának elvén nyugszik, melynek megfelelően az erdőalapú ágazaton belüli és az azon kívüli érdekelt felekre egyarán vonatkozik. Az ilyen érdekelt felek közé tartozik a magánszektor, a civil társadalom, a helyi és őslakos közösségek, valamint az erdőktől függő más érintettek.

A megállapodás rendelkezéseket tartalmaz az importtermékek uniós határokon történő, a FLEGT engedélyezési rendszerről szóló 2173/2005/EK rendelet, valamint az annak végrehajtására vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló 1024/2008/EK rendelet szerinti ellenőrzéséről. A megállapodás tartalmazza a guyanai FLEGT-engedély leírását, amely az 1024/2008/EK végrehajtási rendeletben rögzített formátumot követi.

Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javaslat összhangban áll a 995/2010/EU rendelettel, mert a Guyanában a megállapodásnak megfelelően kiadott FLEGT-engedéllyel rendelkező fatermékek az említett rendelet 3. cikke szerint jogszerűen kitermeltnek minősülnek.

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

E megállapodás megkötése lényeges az EU fejlesztési együttműködési politikája szempontjából, mert előmozdítja a jogszerűen kitermelt faanyagok kereskedelmét és megerősíti a guyanai erdészeti irányítást az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az érdekeltek részvételének javításán keresztül. A megállapodás továbbá megerősíti a fenntartható erdőgazdálkodást és hozzájárul az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez azáltal, hogy csökkenti az erdőirtás és az erdőpusztulás okozta kibocsátást.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

Jogalap

A jogalap az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 207. cikke (3) bekezdésének első albekezdése és 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdése, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának v. alpontjával és 218. cikke (7) bekezdésével.

Mivel a megállapodás jogi keretet szolgáltat annak garantálásához, hogy a Guyanából az Unióba behozott valamennyi faanyag és fatermék előállítása jogszerűen történt, az Unió az EUMSZ 207. cikke (3) bekezdésének első albekezdése és 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdése szerint kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a megállapodás megkötésére. Az EUMSZ 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának v. alpontja úgy rendelkezik, hogy a Tanács köti meg az ilyen megállapodásokat. Az EUMSZ 218. cikkének (7) bekezdése felhatalmazza a Tanácsot arra, hogy engedélyezze a főtárgyaló számára a megállapodás módosításainak az Unió nevében történő jóváhagyását, ha a megállapodás rendelkezései szerint a módosításokat egyszerűsített eljárással kell elfogadni, vagy azokat a megállapodás által létrehozott szervnek kell elfogadnia.

Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Tárgytalan.

Arányosság

E megállapodás megkötése összhangban van az EU FLEGT cselekvési tervvel, és nem lépi túl az annak eléréséhez szükséges mértéket.

A jogi aktus típusának megválasztása

Ez a javaslat megfelel az EUMSZ 218. cikke (6) bekezdése a) pontja v. alpontjának, amely nemzetközi megállapodások megkötése esetén tanácsi határozatok elfogadását írja elő.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Tárgytalan.

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Tárgytalan.

Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

Tárgytalan.

Hatásvizsgálat

Tárgytalan.

Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Tárgytalan.

Alapjogok

Tárgytalan.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Ez a javaslat nincs hatással a költségvetésre.

5.EGYÉB ELEMEK

Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Tárgytalan.

Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

Tárgytalan.

A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Tárgytalan.

2022/0141 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió és a Guyanai Szövetkezeti Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek Európai Unióba irányuló kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben annak 218. cikke (5) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)2003 májusában a Bizottság elfogadta a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett, „Az erdészeti jogszabályok végrehajtása, erdészeti irányítás és erdészeti termékek kereskedelme (FLEGT) – javaslat uniós cselekvési tervre” című közleményt 5 , amely az illegális fakitermelés elleni fellépést célzó intézkedéseket sürgetett a fakitermelő országokkal kialakítandó önkéntes partnerségi megállapodások útján. A Tanács a cselekvési tervről 2003 októberében fogadta el következtetéseit 6 , 2005. július 11-én pedig az Európai Parlament állásfoglalást 7 fogadott el a témában.

(2)2005. december 5-én a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy partnerségi megállapodásra irányuló tárgyalásokat kezdjen a fakitermelő országokkal az erdészeti jogszabályok végrehajtásával, az erdészeti irányítással és az erdészeti termékek kereskedelmével kapcsolatos uniós cselekvési terv végrehajtása érdekében.

(3)2005. december 20-án a Tanács elfogadta a 2173/2005/EK rendeletet 8 , amely FLEGT engedélyezési rendszert hozott létre az Unióba irányuló faanyag-behozatal tekintetében azon országok vonatkozásában, amelyekkel az Unió önkéntes partnerségi megállapodást kötött.

(4)Az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) megkötésére irányuló, a Guyanai Szövetkezeti Köztársasággal folytatott tárgyalásokat a megállapodás 2018. november 23-i parafálásával sikeresen lezárták.

(5)A megállapodást ezért az Európai Unió nevében alá kell írni, figyelemmel annak későbbi időpontban történő megkötésére,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió és a Guyanai Szövetkezeti Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodás aláírását a Tanács az Unió nevében jóváhagyja, figyelemmel az említett megállapodás megkötésére.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács Főtitkársága – a megállapodás megkötésére figyelemmel – meghatalmazza a Bizottság által kijelölt személyt vagy személyeket a megállapodás aláírására.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

   a Tanács részéről

   az elnök

(1)    HL C 268., 2003.11.7., 1. o.
(2)    COM(2003) 251.
(3)    HL L 347., 2005.12.30., 1. o.
(4)    A Tanács 10229/2/05 korlátozott terjesztésű dokumentuma (a minősítést 2015. szeptember 24-én oldották fel).
(5)    COM(2003) 251.
(6)    HL C 268., 2003.11.7., 1. o.
(7)    HL C 157E, 2006.7.6., 482. o.
(8)    A Tanács 2005. december 20-i 2173/2005/EK rendelete az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról (HL L 347., 2005.12.30., 1. o.).

Brüsszel, 2022.5.10.

COM(2022) 199 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió és a Guyanai Szövetkezeti Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek Európai Unióba irányuló kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról


ÖNKÉNTES PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A GUYANAI SZÖVETKEZETI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI, AZ ERDÉSZETI JOGSZABÁLYOK VÉGREHAJTÁSÁRÓL, AZ ERDÉSZETI IRÁNYÍTÁSRÓL ÉS A FATERMÉKEK EURÓPAI UNIÓBA IRÁNYULÓ KERESKEDELMÉRŐL

AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió

és

A GUYANAI SZÖVETKEZETI KÖZTÁRSASÁG, a továbbiakban: Guyana,

a továbbiakban együttesen: a Felek,

FIGYELEMBE VÉVE az Unió és Guyana közötti – különösen az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti, 2000. június 23-án Cotonouban aláírt, Luxemburgban 2005. június 25-én és Ouagadougou-ban 2010. június 22-én felülvizsgált partnerségi megállapodás 1 (a továbbiakban: a Cotonoui Megállapodás) keretében megvalósuló – szoros munkakapcsolatot;

FIGYELEMBE VÉVE az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok karibi csoportja és az EU közötti fórum (CARIFORUM) 2010. májusi madridi csúcstalálkozóján elfogadott határozat alapján az Unió és a CARIFORUM-államok által közösen kidolgozott EU–karibi közös partnerségi stratégiát;

FIGYELEMBE VÉVE a 2018. március 4-én a Costa Rica-i Escazúban elfogadott, a Latin-Amerikában és a Karib-térségben a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosság részvételéről és az igazságszolgáltatásról szóló regionális megállapodást;


FIGYELEMBE VÉVE az egyrészről a CARIFORUM-államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti gazdasági partnerségi megállapodást 2 ;

FIGYELEMBE VÉVE az Európai Unió Tanácsának és az Európai Parlamentnek címzett, „Az erdészeti jogszabályok végrehajtása, az erdészeti irányítás és az erdészeti termékek kereskedelme (FLEGT) – Javaslat uniós cselekvési tervre” című bizottsági közleményt mint az illegális fakitermelés és az ahhoz kapcsolódó kereskedelem azonnali intézkedést szükségessé tévő problémája ügyében tett első lépést;

MEGERŐSÍTVE mindkét Félnek az ENSZ Alapokmánya iránti elkötelezettségét, figyelemmel továbbá az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és az őslakos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozatban rögzített elvekre;

MEGERŐSÍTVE mindkét Félnek a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezmény és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya iránti elkötelezettségét;

MEGERŐSÍTVE, hogy a Felek fontosnak tartják a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendről szóló 2015-ös nyilatkozatban meghatározott elveket és kötelezettségvállalásokat, különösen a fenntartható fejlődés három – gazdasági, társadalmi és környezeti – dimenziójának kiegyensúlyozott és integrált módon történő megvalósítása iránti kötelezettségvállalást;


EMLÉKEZTETVE ezzel kapcsolatban a fenntartható fejlődési célokra és célkitűzésekre, különösen a 15.2. célkitűzésre, amely 2020-ig az összes típusú erdővel való fenntartható gazdálkodás megvalósításának előmozdítására, az erdőirtás megfékezésére, a pusztuló erdők visszaállítására, valamint globális szinten az erdőtelepítés és újraerdősítés jelentős növelésére irányul;

TUDATÁBAN a környezetről és a fejlődésről szóló, 1992. évi riói nyilatkozatban megállapított, a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó alapelvek jelentőségének, ideértve különösen a 10. alapelvet, amely a nyilvánosság tájékozottságának és környezetvédelmi kérdésekben való részvételének a fontosságára vonatkozik, a 20. alapelvet, amelyek a nőknek a környezetgazdálkodásban és -fejlesztésben betöltött szerepére vonatkozik, továbbá a 22. alapelvet, amely az őshonos lakosoknak és közösségeiknek, valamint az egyéb helyi közösségeknek a környezetgazdálkodásban és -fejlesztésben betöltött kulcsszerepére vonatkozik;

FELISMERVE az erdők kulcsfontosságú szerepét az éghajlatváltozás mérséklésében és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban; és

EMLÉKEZTETVE ezzel összefüggésben az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodásra, különösen annak 5. cikkére, amely szorgalmazza az erdőirtás és az erdőpusztulás következtében keletkező kibocsátások csökkentését, az erdők fokozott megőrzését és a fenntartható gazdálkodást;

TEKINTETTEL a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményre (CITES), és különösen arra a követelményre, hogy a CITES-egyezményben részes Felek által az I., a II. és a III. függelékben felsorolt fajok egyedeire vonatkozóan kibocsátott kiviteli engedélyeket csak bizonyos feltételek mellett lehet kiadni, így különösen csak akkor, ha ezen egyedek beszerzésére nem az állat- és növényvilág védelmét szolgáló, vonatkozó jogszabályok megsértésével került sor;


MEGERŐSÍTVE, hogy a Felek fontosnak tartják a többoldalú kereskedelmi rendszereket szabályozó alapelveket és szabályokat, különösen az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményben (GATT), valamint a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó, 1994. április 15-i Marrákesi Egyezmény 1A. mellékletében felsorolt egyéb többoldalú megállapodásokban foglalt jogokat és kötelezettségeket, továbbá azt, hogy ezeket átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon kell alkalmazni;

TEKINTETTEL az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló, 2005. december 20-i 2173/2005/EK tanácsi rendeletre;

ELISMERVE Guyana elkötelezettségét a jó kormányzás, a fenntartható erdőgazdálkodás, a jogszabályok végrehajtása és a faanyagok jogszerű kereskedelme további támogatása iránt;

ELISMERVE, hogy a FLEGT önkéntes partnerségi megállapodás tovább fogja erősíteni a fenntartható erdőgazdálkodást, és elő fogja segíteni az éghajlatváltozás elleni küzdelmet az erdőirtás és erdőpusztulás következtében keletkező kibocsátás csökkentése, valamint az erdők megóvása és a fenntartható erdőgazdálkodás, illetve a fejlődő országokban az erdők révén megvalósuló szén-dioxid-megkötés fokozása (REDD+ program) által;

ELISMERVE, hogy a faanyagokra vonatkozó guyanai jogszerűség-igazolási rendszert azzal a céllal alakították ki, hogy biztosítsák az e megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi fatermék jogszerűségét, a célállomástól függetlenül;


TUDOMÁSUL VÉVE annak fontosságát, hogy valamennyi, az erdészeti ágazaton belül és kívül tevékenykedő érdekelt felet bevonják – saját képviseleti intézményeiken keresztül – e megállapodás végrehajtásába, függetlenül az érdekelt felek nemétől, életkorától, tartózkodási helyétől, vallási vagy világnézeti meggyőződésétől, etnikai származásától, bőrszínétől, anyanyelvétől, fogyatékosságától vagy egyéb státusától, beleértve a magánszektorból, a civil társadalomból, a helyi és őslakos közösségekből származó, valamint az erdőktől függő egyéb személyeket;

MEGERŐSÍTVE az Alkotmány, a nemzeti jogszabályok és a nemzetközi eszközök szerinti kötelezettségvállalásait, Guyana hatékony mechanizmusokat hoz létre annak érdekében, hogy valamennyi érdekelt fél hozzájárulhasson e megállapodás végrehajtásához;

ELISMERVE, hogy a nem bizalmas információk közzététele elengedhetetlen ahhoz, hogy az erdészeti ágazaton belüli és kívüli összes érintett érdekelt fél – függetlenül azok nemétől, életkorától, tartózkodási helyétől, vallási vagy világnézeti meggyőződésétől, etnikai származásától, bőrszínétől, anyanyelvétől, fogyatékosságától vagy egyéb státusától – teljes körű és tényleges részvétele lehetővé váljon, továbbá hogy ennélfogva az információk rendelkezésre bocsátása e megállapodás végrehajtásának központi eleme;

AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy a Felek törekszenek az e megállapodás végrehajtásának következményeként adott esetben az erdészeti ágazaton belüli és kívüli érintett érdekelt felekre gyakorolt kedvezőtlen hatások lehető legnagyobb mértékben történtő csökkentésére,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODNAK MEG:


1. CIKK

Célkitűzés

E megállapodás célja a Feleknek a valamennyi erdőtípus fenntartható kezelésére vonatkozó közös elkötelezettségével összhangban az, hogy jogi keretet szolgáltasson annak biztosítására, hogy a Guyanából az Unióba importált és e megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi fatermék előállítása jogszerűen történjen, és hogy ezzel ösztönözze a fatermékek kereskedelmét.

Ezen túlmenően ez a megállapodás biztosítja a Felek által folytatott párbeszéd és együttműködés alapjait e megállapodás teljes körű végrehajtásának ösztönzése és előmozdítása, valamint az erdészeti jogszabályok végrehajtásának és irányításának a javítása érdekében.

2. CIKK

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

(a)    „illetékes hatóságok”: az Unió tagállamai által a FLEGT-engedélyek átvételére, ellenőrzésére és elfogadására kijelölt hatóságok;


(b)    „kivitel”: fatermékek Guyana földrajzi területének bármely részéről történő fizikai kivitele vagy kiszállítása; a Guyanán áthaladó fatermékek kivételével;

(c)    „FLEGT-engedély”: olyan, a IV. melléklet 1. függelékében meghatározott dokumentum, amely igazolja, hogy a szállítmány jogszerű forrásból származik, és azt az e megállapodásban foglalt kritériumok alapján ellenőrizték;

(d)    „HR-kód”: a Vámigazgatások Világszervezetének keretében létrejött, a Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszeréről szóló nemzetközi egyezmény által létrehozott Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszer nómenklatúrájában meghatározott négy vagy hat számjegyű vámtarifaszám;

(e)    „behozatal az Unióba”: olyan fatermékeknek az Unióban történő szabad forgalomba bocsátása az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 201. cikke értelmében, amelyek a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2015. július 28-i (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. cikkének 21. pontjában meghatározottak szerint nem minősíthetők „nem kereskedelmi jellegű” áruknak;

(f)    „független ellenőr”: olyan személy vagy szervezet, aki vagy amely rendszeres időközönként értékeli a guyanai jogszerűség-igazolási rendszer működését, hitelességét és hatékonyságát;


(g)    „nyomonkövetési és felülvizsgálati vegyes bizottság”: a Felek által e megállapodás irányításának, nyomon követésének és felülvizsgálatának megkönnyítése érdekében – beleértve a független ellenőrzés irányítását – létrehozott bizottság, amely előmozdítja a Felek közötti párbeszédet és információcserét is;

(h)    „jogszerűen előállított fatermékek” (a továbbiakban „jogszerű fatermék” megnevezéssel is szerepelhet): a II. mellékletben meghatározott guyanai jogszabályokkal és e megállapodás egyéb vonatkozó rendelkezéseivel összhangban beszerzett, kitermelt, előállított, feldolgozott, szállított és kereskedelmi forgalomba hozott fatermékek; importált fatermékek esetében a kitermelés helye szerinti ország vonatkozó jogszabályaival és az V. mellékletben ismertetett eljárásokkal összhangban kitermelt, előállított, feldolgozott, szállított és exportált fatermékeket jelenti;

(i)    „engedélyező hatóság”: a Guyana által a FLEGT-engedélyek kiadására és érvényesítésére kijelölt hatóság;

(j)    „szabad forgalomba bocsátás”: olyan uniós vámeljárás, amelynek során a nem uniós áru uniós vámjogi státuszt szerez (a 952/2013/EU rendelettel összhangban), és a következőket foglalja magában: az esedékes behozatali vámok beszedése; az esedékes behozatali vámok beszedése; lehetőség szerint egyéb terhek beszedése; kereskedelempolitikai intézkedések, tilalmak és korlátozások alkalmazása; és más, az áruk behozatala tekintetében megállapított alakiságok elvégzése;


(k)    „szállítmány” a FLEGT-engedély hatálya alá tartozó azon fatermékmennyiség, amelyet az áruküldő vagy a feladó Guyanából küldött, és amelyet uniós vámhivatalban szabad forgalomba bocsátás céljából bemutatnak;

(l)    „tranzit-fatermékek”: a guyanai vámhatóságok felügyelete mellett harmadik országból Guyana területére behozott és ugyanolyan formában, a származási hely változása nélkül kivitt fatermékek;

(m)    „fatermékek”: az I. mellékletben felsorolt termékek.

3. CIKK

FLEGT engedélyezési rendszer

1.    A Felek között létrejön az erdészeti jogszabályok végrehajtására, az erdészeti irányításra és a kereskedelemre (FLEGT) vonatkozó engedélyezési rendszer. A FLEGT engedélyezési rendszer keretében létrehozott eljárások és követelmények célja, hogy a FLEGT-engedélyek útján ellenőrizzék és igazolják, hogy a Guyanából az Unióba szállított fatermékeket jogszerűen állították elő. Az Unió a 2173/2005/EK rendelettel és e megállapodással összhangban az ilyen szállítmányok Guyanából az Unióba történő behozatalát csak akkor fogadja el, ha azok rendelkeznek FLEGT-engedélyekkel.


2.    A FLEGT engedélyezési rendszer az I. mellékletben felsorolt fatermékekre vonatkozik.

3.    A Felek megállapodnak abban, hogy minden szükséges intézkedést megtesznek a FLEGT engedélyezési rendszer végrehajtása érdekében.

4. CIKK

Az engedélyező hatóság

1.    Guyana kijelöli a FLEGT engedélyező hatóságot, és írásban tájékoztatja az Európai Bizottságot az engedélyező hatóság elérhetőségéről. A Felek nyilvánosságra hozzák ezt az információt.

2.    Az engedélyező hatóság igazolja, hogy a fatermékek előállítása jogszerűen, a II. mellékletben felsorolt jogszabályokkal összhangban történt. Az engedélyező hatóság a Guyanában jogszerűen előállított és az Unióba irányuló kivitelre szánt fatermékek minden egyes szállítmányára vonatkozóan kiállítja a FLEGT-engedélyeket.

3.    Az importált faanyag vonatkozásában az engedélyező hatóság nem állítja ki a FLEGT-engedélyt azon fatermékek tekintetében, amelyeket nem a kitermelés vagy az előállítás helye szerinti ország jogszabályaival összhangban termeltek ki, állítottak elő vagy exportáltak.


4.    Az engedélyező hatóság a FLEGT-engedélyek kibocsátására vonatkozó eljárásait hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára, és ezek hozzáférhetőségét fenntartja.

5.    Az engedélyező hatóság a FLEGT-engedélyek hatálya alá tartozó valamennyi szállítmányról nyilvántartást vezet az adatvédelemre vonatkozó különféle nemzeti jogszabályokkal és szakpolitikákkal, valamint az információk bizalmas jellegével összhangban, és az exportőrök védett adatai bizalmas jellegének tiszteletben tartása mellett lehetővé teszi az említett nyilvántartásnak a 11. cikkben említett független ellenőrzését.

5. CIKK

Az Unió illetékes hatóságai

1.    Az Európai Bizottság írásban tájékoztatja Guyanát az Unió tagállamai által kijelölt illetékes hatóságok elérhetőségéről. Ezt az információt a Felek nyilvánosságra hozzák.

2.    Az illetékes hatóságok a szállítmányoknak az Unióban történő szabad forgalomba bocsátását megelőzően igazolják, hogy valamennyi szállítmány rendelkezik érvényes FLEGT-engedéllyel. Amennyiben a FLEGT-engedély érvényességét illetően bármilyen kétség merül fel, a szállítmány III. melléklet szerinti szabad forgalomba bocsátása visszavonható, és a szállítmány lefoglalható.


3.    Az illetékes hatóságok nyilvántartják a beérkezett FLEGT-engedélyeket, és a nyilvántartást évente közzéteszik.

4.    Az illetékes hatóságok az adatvédelemre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban lehetővé teszik a vonatkozó iratokhoz és adatokhoz való hozzáférést azon személyek vagy szervezetek számára, akiket/amelyeket Guyana független ellenőrként jelöl ki.

5.    Az 5. cikk (2) bekezdése nem vonatkozik azon fatermékekre, amelyek a CITES függelékeiben felsorolt fafajokból származnak, amennyiben ezekre a termékekre a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendeletben meghatározott vizsgálóbizottsági eljárások vonatkoznak. Ugyanakkor a szóban forgó vizsgálóbizottsági eljárások hatálya alá tartozó fatermékekre a faanyagokra vonatkozó, a 8. cikkben említett guyanai jogszerűség-igazolási rendszer szerinti jogszerűség-ellenőrzés vonatkozik.

6. CIKK

FLEGT-engedélyek

1.    A FLEGT-engedélyeket az engedélyező hatóság bocsátja ki annak igazolására, hogy a fatermékeket jogszerűen állították elő.


2.    A FLEGT-engedélyeket angol nyelven kell kiállítani és kitölteni a IV. mellékletben meghatározott formanyomtatványon.

3.    A Felek közös megállapodással elektronikus rendszert hozhatnak létre a FLEGT-engedélyek kiállítására, továbbítására és átvételére.

4.    A FLEGT-engedélyekre vonatkozó műszaki előírásokat, az engedélyek formátumát és az engedélyek kiadására vonatkozó eljárást a IV. melléklet tartalmazza.

7. CIKK

A jogszerűen előállított fatermék fogalmának meghatározása

1.    E megállapodás alkalmazásában a „jogszerűen előállított fatermék” meghatározását a 2. cikk h) pontja és a II. melléklet tartalmazza. A II. melléklet meghatározza a guyanai nemzeti jogi keretet és azokat az elveket, kritériumokat, mutatókat és ellenőrzési szempontokat, amelyeknek eleget kell tenni ahhoz, hogy a fatermékek FLEGT-engedélyt kapjanak.

2.    Guyana elvégzi az erdészeti ágazatra alkalmazandó, a II. mellékletben bemutatott nemzeti jogi keretének felülvizsgálatát azzal a céllal, hogy szükség esetén megerősítse, valamint végrehajtsa a vonatkozó szakpolitikákat, jogszabályokat, előírásokat, szabályzatokat, stratégiákat, iránymutatásokat, önkéntes intézkedéseket és magatartási szabályzatokat.


8. CIKK

A faanyagokra vonatkozó guayanai jogszerűség-igazolási rendszer (GTLAS)

1.    Guyana – az V. mellékletben foglaltak szerinti – faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszert (GTLAS) hoz létre, amellyel adott esetben fejleszti meglévő rendszerét, amely annak igazolására szolgál, hogy a fatermékeket jogszerűen állították elő, és hogy az Unióba csak az így igazolt szállítmányokat viszik ki.

2.    A GTLAS keretében megfelelőségi ellenőrzéseket kell végezni – a célzott piactól függetlenül – annak biztosítása céljából, hogy a fatermékeket jogszerűen állították elő, és hogy nem állítottak ki FLEGT-engedélyeket olyan fatermékszállítmányokra, amelyeket nem jogszerűen állítottak elő, vagy amelyeknek származása ismeretlen.

9. CIKK

A faanyagokra vonatkozó guayanai jogszerűség-igazolási rendszer (GTLAS) alkalmazása az e megállapodás hatálya alá tartozó fatermékekre

1.    A GTLAS alkalmazásával Guyana igazolja a nem uniós piacokra exportált fatermékek és a belföldi piacán értékesített fatermékek jogszerűségét, ezenkívül igazolja a behozott fatermékek jogszerűségét, ennek során pedig az e megállapodás végrehajtása céljából kialakított rendszert alkalmazza.


2.    Az Unió a GTLAS alkalmazásának támogatása érdekében ösztönzi a rendszer használatát a más nemzetközi piacokon vagy harmadik országokkal folytatott kereskedelem során.

3.    Az Unió – alkalmazandó jogszabályaival összhangban – intézkedéseket tesz, hogy megakadályozza az illegálisan kitermelt faanyag és az abból készült termékek forgalomba hozatalát.

10. CIKK

A FLEGT-engedély hatálya alatt álló szállítmányok szabad forgalomba bocsátása

1.    A FLEGT-engedélyek hatálya alatt álló szállítmányoknak az Unióban történő szabad forgalomba bocsátását szabályozó eljárásokat a III. melléklet tartalmazza.

2.    Amennyiben az illetékes hatóság alapos indokkal feltételezi, hogy az engedély érvénytelen, nem valódi, vagy nem felel meg a szállítmánynak, amelyre állítólag vonatkozik, akkor a III. mellékletben meghatározott eljárásokat alkalmazhatja.

3.    Ha a FLEGT-engedélyekkel kapcsolatban tartós ellentétek vagy nehézségek merülnek fel az engedélyező hatóság és az illetékes hatóságok között, akkor az ügy a 20. cikkben említett közös ellenőrzési és felülvizsgálati mechanizmus elé utalható.


11. CIKK

Független ellenőr

1.    A Felek megállapodnak abban, hogy a GTLAS működésének, hitelességének és hatékonyságának értékelése céljából közösen megállapított időközönként független ellenőr szolgáltatásait veszik igénybe.

2.    Guyana az Unióval folytatott egyeztetést követően, a VI. mellékletben felsorolt feladatok teljesítése céljából független ellenőr szolgáltatásait veszi igénybe.

3.    A független ellenőr olyan természetes vagy jogi személy vagy személyek csoportja, akivel/amellyel szemben nem áll fenn összeférhetetlenség, többek között az ellenőrnek az Unióval vagy Guyana erdészeti ágazati szabályozó hatóságaival, engedélyező hatóságával, a jogszerű faanyag-előállítás igazolásával megbízott bármely szervvel vagy az erdészeti ágazatban működő bármely kereskedelmi szereplővel fennálló szervezeti vagy kereskedelmi kapcsolata révén.

4.    A független ellenőr olyan dokumentált irányítási struktúra, közzétett stratégiák, módszerek és eljárások szerint működik, amelyek megfelelnek a nemzetközileg elfogadott helyes gyakorlatnak.

5.    A független ellenőr a munkájával kapcsolatosan felmerülő panaszokat a 20. cikkben említett nyomonkövetési és felülvizsgálati vegyes bizottság elé utalja.


6.    A független ellenőr a VI. mellékletben szereplő eljárási útmutató szerint, jelentések útján továbbítja észrevételeit a Feleknek. A független ellenőr jelentéseit a IX. mellékletben ismertetett eljárás szerint közzé kell tenni.

7.    A Felek az adatvédelemre és az információk bizalmas kezelésére vonatkozó különböző nemzeti jogszabályaikkal és politikáikkal összhangban elősegítik a független ellenőr munkáját, biztosítva különösen a következőket:

   a feladatainak ellátásához szükséges dokumentumokhoz, információkhoz és más anyagokhoz való hozzáférés;

   a szükséges dokumentumok, információk és más anyagok rögzítése és duplikálása.

12. CIKK

Szabálytalanságok

A Felek a 22. cikkel összhangban írásban tájékoztatják egymást arról, ha a FLEGT engedélyezési rendszer kijátszásával kapcsolatos megalapozott gyanújuk merül fel, vagy ezt bizonyító információkat szereznek, ideértve többek között a következőket:

(a)    a kereskedelem kijátszása, ideértve a Guyanából az Unióba irányuló kereskedelem harmadik országon keresztül történő átirányítását, amennyiben okkal feltételezhető az, hogy erre az engedélyezési követelmények kijátszásának szándékával került sor;


(b)    FLEGT-engedélyek, amelyek harmadik országból származó, feltehetően jogszerűtlenül előállított faanyagot tartalmazó fatermékekre vonatkoznak;

(c)    a FLEGT-engedélyek megszerzésével vagy felhasználásával kapcsolatos csalás.

13. CIKK

A FLEGT engedélyezési rendszer működésbe lépése

1.    A Felek a 20. cikkben említett nyomonkövetési és felülvizsgálati vegyes bizottságon keresztül értesítik egymást, amikor megítélésük szerint megtették a szükséges előkészületeket a FLEGT engedélyezési rendszer teljes körű üzembe helyezésére.

2.    A Felek a nyomonkövetési és felülvizsgálati vegyes bizottságon keresztül megbízást adnak a FLEGT-engedélyezés független értékelésére. Az értékelés megállapítja, hogy a GTLAS rendszer ellátja-e a funkcióit a VIII. mellékletben meghatározott kritériumok alapján, és hogy a FLEGT-engedélyek fogadására, ellenőrzésére és elfogadására szolgáló uniós rendszerek működnek-e.

3.    A nyomonkövetési és felülvizsgálati vegyes bizottság a 2. bekezdésben említett értékelés alapján ajánlást ad ki a FLEGT engedélyezési rendszer elindítására vonatkozóan.


4.    A nyomonkövetési és felülvizsgálati vegyes bizottságnak a FLEGT engedélyezési rendszer elindítására vonatkozó ajánlása alapján a Felek írásban értesítik egymást a FLEGT engedélyezési rendszer működésbe lépésének időpontjáról.

5.    A nyomonkövetési és felülvizsgálati vegyes bizottságnak a FLEGT engedélyezési rendszer alkalmazásának mellőzésére vonatkozó ajánlása alapján a Felek a nyomonkövetési és felülvizsgálati vegyes bizottságon keresztül megállapodnak a rendszer elindításához szükséges intézkedésekről.

14. CIKK

A jelen megállapodás végrehajtásának ütemterve

A 20. cikkben említett nyomonkövetési és felülvizsgálati vegyes bizottság ütemtervet dolgoz ki e megállapodás végrehajtására, és az ütemtervhez képest értékeli a végrehajtás előrehaladását.

15. CIKK

Támogató intézkedések

1.    A Felek azonosították a VII. mellékletben felsorolt területeket, ahol e megállapodás végrehajtása érdekében kiegészítő technikai és pénzügyi erőforrásokra van szükség.


2.    Az (1) bekezdés szerinti források biztosítása a Guyanának nyújtott támogatásra vonatkozó uniós és tagállami rendes programozási eljárások és Guyana költségvetési eljárása szerint történik.

3.    Guyana biztosítja, hogy az e megállapodás végrehajtásához szükséges kapacitások erősítése tükröződjék nemzeti tervezési eszközeiben, például szegénységcsökkentési stratégiáiban és költségvetéseiben.

4.    A Felek biztosítják, hogy az e megállapodás végrehajtásával kapcsolatos tevékenységeket összehangolják a vonatkozó meglévő és jövőbeli fejlesztési kezdeményezésekkel, köztük az erdőirtás és erdőpusztulás következtében keletkező kibocsátás csökkentését, valamint az erdők megóvását és a fenntartható erdőgazdálkodást, illetve a fejlődő országokban az erdők révén megvalósuló szén-dioxid-megkötés fokozását támogató intézkedésekkel.

16. CIKK

Az érdekelt felek részvétele e megállapodás végrehajtásában

1.    Guyana biztosítja, hogy a jelen megállapodás végrehajtása és nyomon követése átláthatóan és a részvételen alapuló módon, az összes érintett érdekelt féllel együtt, az érdekelt felek saját intézményein keresztül történjen, függetlenül azok nemétől, életkorától, tartózkodási helyétől, vallási vagy világnézeti meggyőződésétől, etnikai származásától, bőrszínétől, anyanyelvétől, fogyatékosságától vagy egyéb státusától, beleértve a magánszektorból, a civil társadalomból, a helyi és őslakos közösségekből származó, valamint az erdőktől függő egyéb személyeket.


2.    Guyana gondoskodik arról, hogy az érintett kormányhivatalok képviselőiből és más érdekelt felek képviselőiből álló nemzeti végrehajtási munkacsoport (NIWG) működjön, amellyel nyomon követhető e megállapodás végrehajtása.

3.    Guyana rendszeresen egyeztet valamennyi érdekelt féllel e megállapodás végrehajtásáról, függetlenül azok nemétől, életkorától, tartózkodási helyétől, vallási vagy világnézeti meggyőződésétől, etnikai származásától, bőrszínétől, anyanyelvétől, fogyatékosságától vagy egyéb státusától, beleértve a magánszektorból, a civil társadalomból, a helyi és őslakos közösségekből származó, valamint az erdőktől függő egyéb személyeket. Ezzel kapcsolatban Guyana az érdekelt felekkel való érdemi konzultációkra vonatkozó stratégiákat, részletes szabályokat és programokat dolgoz ki és alkalmaz.

4.    Az Európai Unió rendszeres konzultációkat folytat az érdekelt felekkel e megállapodás végrehajtásáról, a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. évi Aarhusi Egyezmény alapján fennálló kötelezettségeire is figyelemmel.

17. CIKK

Társadalmi biztosítékok

1.    A Felek az erdészeti ágazatban vagy azon kívül működő érdekelt szereplőkre – függetlenül a szóban forgó szereplők nemétől, életkorától, tartózkodási helyétől, vallási vagy világnézeti meggyőződésétől, etnikai származásától, bőrszínétől, anyanyelvétől, fogyatékosságától vagy egyéb státusától – gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatások minimalizálása érdekében megállapodnak abban, hogy rendszeresen értékelik e megállapodás hatását.


2.    A Felek figyelemmel kísérik az e megállapodás által az érdekelt felekre kifejtett hatásokat, és megteszik a kedvezőtlen hatások csökkentését célzó, megfelelő és indokolt lépéseket, továbbá szükség esetén a kedvezőtlen hatások csökkentése érdekében további intézkedésekről állapodhatnak meg.

18. CIKK

Egyéb megállapodások végrehajtására vagy ratifikálására irányuló erőfeszítések

A Felek megerősítik azon nemzetközi és a regionális megállapodások, szerződések és egyezmények – például többoldalú környezetvédelmi megállapodások, éghajlat-politikai fellépésekről szóló megállapodások, emberi jogokról és az őshonos lakosok jogairól szóló szerződések, munkaügyi és kereskedelmi megállapodások – gyakorlati végrehajtása iránti elkötelezettségüket, amelyeknek részes felei. A Felek folyamatos és hosszú távú erőfeszítéseket tesznek a nemzetközi és regionális megállapodások, szerződések és egyezmények ratifikálása és további végrehajtása érdekében.

19. CIKK

Piaci ösztönzők

Az Unió e megállapodásra és más vonatkozó nemzetközi kötelezettségeire is figyelemmel arra törekszik, hogy az e megállapodás hatálya alá tartozó fatermékek tekintetében előmozdítsa a piacára történő kedvezményes bejutást. E törekvések különösen az alábbiakat foglalják magukban:

(a)    azon közbeszerzési és magánbeszerzési politikák ösztönzése, amelyek elismerik a jogszerűen előállított fatermékek biztosítása érdekében tett erőfeszítéseket; és


(b)    a FLEGT-engedéllyel rendelkező termékek kedvezőbb megítélése az uniós piacon.

20. CIKK

Nyomonkövetési és felülvizsgálati vegyes bizottság

1.    A Felek e megállapodás irányításának, nyomon követésének és felülvizsgálatának megkönnyítése érdekében, a független ellenőrzés megszervezését is beleértve, nyomonkövetési és felülvizsgálati vegyes bizottságot (a továbbiakban: vegyes bizottság) hoznak létre az e megállapodás hatálybalépésétől számított három hónapon belül. A vegyes bizottság megkönnyíti a Felek közötti párbeszédet és információcserét.

2.    Mindkét Fél kinevezi képviselőit a vegyes bizottságba, amely konszenzussal hoz döntéseket. A vegyes bizottság elnökségét társelnöki rendszerben egy Guyana és egy Unió által kijelölt tag látja el.

3.    A vegyes bizottság kidolgozza saját eljárási szabályzatát.

4.    A vegyes bizottság legalább évente kétszer ülésezik a Felek által előzetesen egyeztetett helyen és időben.


5.    A vegyes bizottság biztosítja munkája átláthatóságát, és a munkájával és határozataival kapcsolatos, a tárgyra vonatkozó információhoz való hozzáférést a nyilvánosság számára.

6.    A vegyes bizottság a X. mellékletben meghatározott kritériumok szerint éves jelentést tesz közzé.

7.    A vegyes bizottság részletes feladatait a IX. melléklet ismerteti.

21. CIKK

Jelentéstétel és az információk nyilvánosságra hozatala

1.    Az irányítás javítása érdekében elengedhetetlen az információkhoz való nyilvános hozzáférés, ebből következően e megállapodás szempontjából kiemelten fontos az érdekelt feleknek nyújtott tájékoztatás. Az információkat a rendszerek végrehajtásának és nyomon követésének megkönnyítése, és ezáltal az érdekelt felek és a fogyasztók bizalmának növelése, valamint a Felek elszámoltathatóságának biztosítása érdekében a nyilvánosság rendelkezésre kell bocsátani. A nyilvánosságra hozandó információk részletes leírását e megállapodás IX. melléklete tartalmazza.

2.    Mindkét Fél figyelembe veszi, hogy az 1. bekezdésben szereplő információ nyilvánosságra hozatala során melyek a legmegfelelőbb mechanizmusok (média, dokumentumok, internet, munkaértekezletek, éves jelentések stb.). A Felek különösen törekszenek arra, hogy a IX. mellékletben leírt végrehajtási módszerek segítségével megbízható, releváns és naprakész információt bocsássanak az erdészeti ágazattal kapcsolatban álló különféle érdekelt felek rendelkezésére.


22. CIKK

E megállapodás végrehajtására vonatkozó közlemények

1.    E megállapodás végrehajtásával kapcsolatos hivatalos közlemények megtételére a Felek következő képviselői jogosultak:

   a) Guyana esetében: a pénzügyminiszter;

   b) az Unió esetében: az Unió guyanai küldöttségének vezetője.

2.    A Felek kellő időben közlik egymással az e megállapodás végrehajtásához szükséges információkat, ideértve az (1) bekezdésben említett képviselők személyében bekövetkezett változásokat is.

23. CIKK

Bizalmas információk

A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az e megállapodás alapján egymással kicserélt bizalmas információkat a jogszabályaik által előírt mértékben bizalmasan kezelik. Egyik Fél sem hoz nyilvánosságra az e megállapodás alapján egymással megosztott üzleti titkokat vagy bizalmas kereskedelmi információkat.


24. CIKK

Területi hatály

E megállapodást egyrészről azon a területen kell alkalmazni, ahol az Európai Unió működéséről szóló szerződést az abban meghatározott feltételek szerint alkalmazni kell, másrészről pedig Guyana területén.

25. CIKK

Konzultáció és közvetítés

1.    A Felek mindenkor törekszenek arra, hogy egyetértsenek a megállapodás értelmezésére és alkalmazására vonatkozóan, és a jogvitákat úgy rendezzék, hogy először a kölcsönösen elfogadott megoldás elérése céljából jóhiszeműen konzultációt és közvetítést kezdeményezzenek.

2.    A konzultációt megkezdeni kívánó Fél írásban értesíti a másik Felet és a vegyes bizottságot, beleértve a tárgy megjelölését és a kérelmet alátámasztó összefoglaló érveket.


3.    A konzultációt 40 napon belül meg kell kezdeni, és a kérelem benyújtásától számított 90 napon belül lezártnak kell tekinteni, kivéve, ha a két Fél másként állapodik meg. A fenti konzultációk ellenére sürgős esetekben bármelyik Fél 15 napon belül konzultációt kezdeményezhet. Az ilyen konzultáció a kérelem benyújtásának időpontjától számított 30 napon belül lezárul, kivéve, ha a két Fél másként állapodik meg.

4.    Amennyiben a konzultációk nem vezetnek kölcsönösen kielégítő megoldáshoz, a Felek közös megegyezéssel közvetítőhöz fordulhatnak. Mindazonáltal bármelyik Fél közvetítés igénybevétele nélkül választottbíróság elé terjesztheti a jogvitát.

5.    A Felek a közvetítés kérelmezésére vonatkozó megállapodás keltétől számított 15 napon belül közösen kiválasztanak egy közvetítőt. A közvetítő mindkét Féltől megkapja a beadványokat, és közvetítői ülést hív össze. Amennyiben a két Fél másként nem állapodik meg, a közvetítő legkésőbb a kiválasztását követő 60 napon belül véleményt nyilvánít a vita e megállapodás rendelkezéseivel összhangban történő rendezésének módjáról.

6.    A közvetítő véleménye nem kötelező erejű.


26. CIKK

Választottbíróság

1.    Amennyiben a Felek a 25. cikkben előírt konzultációk és közvetítés igénybevételével nem tudták rendezni a jogvitát, bármelyik Fél választottbírói testület létrehozására irányuló kérelmet nyújt be a másik Félnek és az Állandó Választottbíróság Nemzetközi Irodájának írásbeli értesítésével. A kérelem tartalmazza a szóban forgó intézkedéseket, és kifejti, hogy ezek az intézkedések miképpen sértik e megállapodás rendelkezéseit.

2.    A választottbírói testület három választottbíróból áll, akiket a partnerségi és együttműködési megállapodás 2012. évi választottbírósági szabályaival összhangban neveznek ki.

3.    A választottbírói testület döntése kötelező érvényű a Felekre nézve, amelyek minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy jóhiszeműen megfeleljenek a választottbírói testület döntésének.

4.    A Felek tájékoztatják egymást és a vegyes bizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket a választottbírói testület döntésének való megfelelés érdekében hoztak. A vegyes bizottság felülvizsgálja a Felek által a döntésnek való megfelelés érdekében hozott intézkedéseket, és szükség esetén további vagy korrekciós intézkedéseket javasol a választottbírói testület döntésének való teljes megfelelés biztosítása érdekében. Bármelyik Fél kérheti a választottbírói testületet, hogy döntsön az eredeti döntésnek való megfelelésről.

5.    A választottbíróság eljárási szabályait a vegyes bizottság határozza meg.


27. CIKK

Módosítások

1.    Az e megállapodást módosítani kívánó Fél a javaslatát legalább 1 hónappal a vegyes bizottság soron következő ülését megelőzően előterjeszti a másik Fél felé. A vegyes bizottság megvitatja a javaslatot, és egyetértés esetén ajánlást tesz a javasolt módosítással kapcsolatban. Az ajánlást mindkét Fél megvizsgálja, és egyetértés esetén saját jogi eljárásainak megfelelően elfogadja.

2.    A mindkét Fél által az (1) bekezdésben foglaltak szerint jóváhagyott módosítások az azt követő hónap első napján lépnek hatályba, amikor a Felek tájékoztatták egymást az ebből a célból szükséges eljárások befejeződéséről.

3.    A vegyes bizottság módosíthatja e megállapodás mellékleteit.

4.    Az esetleges módosításokról szóló értesítést a megállapodás közös letéteményeseihez kell elküldeni.


28. CIKK

Felfüggesztés

1.    Az e megállapodást felfüggeszteni kívánó Fél e szándékáról írásban értesíti a másik Felet, majd ezt követően a Felek az értesítés kézhezvételétől számított 1 hónapon belül egymás között megvitatják a kérdést.

2.    Bármelyik Fél felfüggesztheti e megállapodás alkalmazását, ha a másik Fél megsérti a megállapodást.

3.    A felfüggesztésről szóló döntést és annak indokolását a másik Féllel írásban kell közölni.

4.    Az e megállapodásban foglalt feltételek alkalmazhatósága harminc (30) naptári nappal a 3. bekezdésben említett értesítés elküldését követően megszűnik.

5.    A megállapodás alkalmazása 30 nappal azt követően kezdődik újra, hogy az alkalmazást felfüggesztő Fél arról tájékoztatja a másik felet, hogy a felfüggesztés okai már nem állnak fenn.


29. CIKK

A megállapodás felmondása

Bármelyik Fél írásban értesítheti a másik Felet szándékáról, és az ügyet ezt követően a vegyes bizottság megvitatja.

A megállapodás alkalmazhatósága az ilyen értesítést követő 12 hónappal szűnik meg.

30. CIKK

Időtartam

1.    Ez a megállapodás 10 évig marad hatályban, kivéve, ha a Felek felfüggesztik vagy felmondják a 28., illetve 29. cikkben foglaltak szerint.

2.    A megállapodás automatikusan meghosszabbodik újabb, egymást követő öt (5) éves időszakokra, amennyiben az egyik Fél e megállapodás lejárta előtt legalább tizenkét (12) hónappal a másik Félnek küldött írásos értesítésben fel nem mondja a meghosszabbítást.


31. CIKK

Mellékletek

E megállapodás mellékletei a megállapodás szerves részét képezik.

32. CIKK

Hiteles szövegek

E megállapodás két-két példányban, angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készül, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles. Eltérő értelmezés esetén az angol nyelvű szöveg irányadó.

33. CIKK

Hatálybalépés

1.    Ez a megállapodás az azt a napot követő hónap első napján lép hatályba, amikor a Felek írásban értesítették egymást az ebből a célból szükséges eljárásaik befejeződéséről.


2.    Az 1. bekezdésben említett értesítést Guyana pénzügyminiszterének és az Európai Unió Tanácsa főtitkárának kell megküldeni, akik e megállapodás közös letéteményesei.

A FENTIEK HITELÉÜL, az alulírott, e célból kellően meghatalmazott teljhatalmú megbízottak aláírták ezt a megállapodást.

KELT …-án/-én,

a Guyanai Szövetkezeti Köztársaság részéről    az Európai Unió részéről

MELLÉKLETEK

1.    I. melléklet: Az érintett termékek köre: a FLEGT engedélyezési rendszer hatálya alá tartozó fatermékekre vonatkozó harmonizált vámtarifaszámok

2.    II. melléklet: A jogszerűség meghatározása

3.    III. melléklet: A Guyanából exportált és FLEGT-engedéllyel rendelkező fatermékek Unión belüli szabad forgalomba bocsátását szabályozó feltételek

4.    IV. melléklet: A FLEGT-engedélyekre vonatkozó követelmények és műszaki előírások

5.    V. melléklet A faanyagokra vonatkozó guyanai jogszerűség-igazolási rendszer (GTLAS)

6.    VI. melléklet: A GTLAS független ellenőrzésére vonatkozó feladatmeghatározás

7.    VII. melléklet: Támogató intézkedések és finanszírozási mechanizmusok

8.    VIII. melléklet: A faanyagokra vonatkozó guyanai jogszerűség-igazolási rendszer (GTLAS) működőképességének értékelésére szolgáló kritériumok

9.    IX. melléklet: A FLEGT engedélyezési rendszerre vonatkozó információkhoz való nyilvános hozzáférés

10.    X. melléklet: Nyomonkövetési és felülvizsgálati vegyes bizottság



I. MELLÉKLET

AZ ÉRINTETT TERMÉKEK KÖRE:
A FLEGT ENGEDÉLYEZÉSI RENDSZER HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ FATERMÉKEKRE VONATKOZÓ HARMONIZÁLT VÁMTARIFASZÁMOK

Az e mellékletben található jegyzék a Vámigazgatások Világszervezetének Harmonizált Áruleíró és Kódrendszeréről szóló nemzetközi egyezményben meghatározott Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszerre vonatkozik.

HR-Kód

Árumegnevezés

4403

Gömbfa, kérgezetten vagy háncsoltan vagy durván szögletesre alakítva is.

4404

Abroncsfa; hasított karó; cölöp, cövek és pózna kihegyezve,

de hosszában nem fűrészelve; durván faragott, de nem esztergályozott, nem hajlított vagy más módon nem megmunkált fapálca, amely sétabot, esernyőnyél, szerszámnyél vagy hasonlók készítésére alkalmas; faháncs és hasonlók.

4406

Vasúti vagy villamosvasúti talpfa.

4407

Hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt 6 mm-nél vastagabb fa, gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva is.

4408

Furnérlap rétegelt lemez vagy hasonló rétegelt fa készítésére (beleértve a rétegelt fa szeletelésével készítettet is) és hosszában fűrészelt, vágott vagy hántolt más falemez gyalulva, csiszolva, lapolva vagy végillesztéssel összeállítva is, legfeljebb 6 mm vastagságban.

4409

Fa (beleértve az össze nem állított lécet és szegélylécet parkettához) bármelyik széle, vége vagy felülete mentén összefüggő (folytatólagos) összeillesztésre előkészítve (hornyolt, barázdált, lesarkított, ferdén levágott, „V” illesztésű, peremezett, mintázott, legömbölyített vagy hasonló módon formázott), gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva is.

4412

Rétegelt lemez, furnérozott panel és hasonló réteges faáru.

4418

Ács- és épületasztalos-ipari termék, beleértve az üreges fapanelt is, összeállított padlópanelek, zsindely.

_______________



II. MELLÉKLET

A JOGSZERŰSÉG MEGHATÁROZÁSA

1.    Rövidítések jegyzéke

2.    Bevezetés

3.    Fogalommeghatározások

4.    Jogszerűségi mátrixok

4.1.    „A” jogszerűségi mátrix ahhoz, hogy az erdészeti ágazatban működő vállalkozó jogszerűen végezhessen erdészeti műveleteket

4.2.    Állami erdészeti engedélyekre vonatkozó „B” jogszerűségi mátrix (nagy koncesszió)

4.3.    Állami erdészeti engedélyekre vonatkozó „C” jogszerűségi mátrix (kis koncesszió)

4.4.    Amerindián falvakra vonatkozó „D” jogszerűségi mátrix


4.5.    Magántulajdonban lévő földterületekre vonatkozó „E” jogszerűségi mátrix

4.6.    Átalakítás alatt álló állami földterületekről származó visszahagyott fatermékekre vonatkozó „F” jogszerűségi mátrix

4.7.    Lefoglalt fatermékekre vonatkozó „G” jogszerűségi mátrix

4.8.    Fatermékek feldolgozására és értékesítésére vonatkozó „H” jogszerűségi mátrix

4.9.    Fatermékek kivitelére és behozatalára vonatkozó „I” jogszerűségi mátrix

5.    Glosszárium

6.    Függelék: Alkalmazandó jogszabályi hivatkozások


1.
   Rövidítések jegyzéke

AOP    Éves működési terv

EPA    Környezetvédelmi Hivatal

EU    Európai Unió

FCA    Erdészeti koncessziós szerződés

FD    Pénzügyi Főosztály

FLEGT    Erdészeti jogszabályok végrehajtása, erdészeti irányítás és erdészeti termékek kereskedelme

FMP    Erdőgazdálkodási terv

FMD    Erdészeti Monitoring Főosztály

FRMD    Erdőállomány-gazdálkodási Főosztály

FSO    Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó


GFC
   Guyanai Erdőgazdálkodási Bizottság

GGMC    Guyanai Geológiai és Bányászati Bizottság

GLSC    Guyanai Föld- és Felmérési Bizottság

RA    Adóhatóság

GTLAS    A faanyagokra vonatkozó guayanai jogszerűség-igazolási rendszer

LD    A jogszerűség meghatározása

MISD    Vezetői információs rendszer adatbázisa

MSP    Szociális Védelmi Minisztérium

MAA    Az Amerindián Ügyekért Felelős Minisztérium

MPW    Építési Beruházások Minisztériuma

NAREI    Nemzeti Mezőgazdasági Kutatási és Fejlesztési Intézet


NIB
   Nemzeti Biztosítási Tanács

NTWG    Nemzeti Technikai Munkacsoport

PPE    Egyéni védőeszközök

SFA    Állami erdészeti engedély

VC    Falutanács

VPA    Önkéntes partnerségi megállapodás

WTS    A fa nyomon követésére vonatkozó rendszer


2.
   Bevezetés

Ez a melléklet a jogszerűség fogalmát határozza meg az e megállapodásban szereplő „jogszerű faanyagokra” vonatkozóan. A jogszerűség fogalmának meghatározását a Felek e megállapodás végrehajtása során szükség esetén bármikor frissíthetik a megállapodás 27. cikkének rendelkezései szerint.

A jogszerűség fogalmának meghatározása az V. mellékletben ismertetett, faanyagokra vonatkozó guyanai jogszerűség-igazolási rendszer (GTLAS) szerves részét képezi.

A jogszerűség fogalommeghatározása a vonatkozó hatályos nemzeti jogi és szabályozási kereten alapul, és az e keretnek való megfelelés bizonyítására szolgáló alapelveket, kritériumokat, mutatókat és ellenőrzési szempontokat tartalmazza.

A jogszerűség fogalmának meghatározása olyan további jogszabályi hivatkozásokat is tartalmaz, amelyek e megállapodás végrehajtása és a GTLAS általános működése szempontjából relevánsak. Ezek a hivatkozások más vonatkozó jogszabályokkal és előírásokkal együtt az e melléklethez tartozó függelékben találhatók. A jogszerűség fogalommeghatározása az erdészeti ágazatban országszerte működő valamennyi vállalkozóra és az I. mellékletben felsorolt valamennyi fatermékre alkalmazandó, a belföldi és a nemzetközi kereskedelem viszonylatában egyaránt.


A jogszerűség fogalommeghatározását több szereplő részvételével lezajlott, a Nemzeti Technikai Munkacsoport (NTWG) által koordinált eljárás során dolgozták ki, amelyben a guyanai erdészeti ágazat kulcsszereplőinek túlnyomó többsége és más érdekelt csoportok is képviseltették magukat. A jogszerűség fogalommeghatározásának kidolgozása céljából számos munkaértekezletre került sor országszerte, amelyeken tájékoztatták a kulcsszereplőket az önkéntes partnerségi megállapodással (VPA) kapcsolatos eljárásról. Egyeztettek az érdekelt felekkel is, és kérték a jóváhagyásukat a jogszerűség fogalommeghatározása különböző elemeinek részleteihez.

A célzottan megszólított érdekeltek között voltak fakitermelők, fűrésztelep-tulajdonosok, gyártók, fakereskedők, faexportőrök, faimportőrök, fuvarozók, vámügynökök, valamint fakitermelési szövetségek, amerindián falvak és közösségek, nem kormányzati szervezetek – köztük az őslakosokat képviselők –, valamint a minisztériumok és/vagy kormányzati szervek képviselői.


A jogszerűség fogalommeghatározására vonatkozó mátrix struktúrája és tartalma

A jogszerűség fogalommeghatározása kilenc mátrixra oszlik a különböző művelettípusok szerint. Mindegyik mátrix egy sor alapelvből áll, amelyek a – kapcsolódó kritériumokkal meghatározzák az elsődleges jogszabályi kötelezettségeket; a kritériumok részletesen meghatározzák azokat a jogszabályi előírásokat, amelyek biztosítják, hogy minden egyes elv érvényesüljön. Mindegyik kritérium mutatókat tartalmaz, amelyek megfelelnek a kritériumot teljesítő intézkedésnek. Ezenfelül az egyes mutatók teljesítése ellenőrzési szempontok segítségével bizonyítható; az ellenőrzési szempontok a nemzeti jogi keretre (jogszabályi hivatkozásokra) épülnek, amelyek azokat a jogszabályi és eljárási követelményeket írják elő, amelyeket az ellenőrzési szempont teljesítéséhez be kell tartani.

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó mutatóknak való megfelelése annak igazolására szolgál, hogy a vállalkozó megfelel a jogszerűség fogalommeghatározásának. Az alábbi mátrixokban feltüntetett felelős hatóság az a minisztérium és/vagy kormányzati szerv, amely elvégzi annak ellenőrzését, hogy az erdészeti ágazatban működő vállalkozó megfelel-e a jogszerűség fogalommeghatározásának.

Ellenőrzési szempontok mindegyik mutatóhoz tartoznak. Az ellenőrzési szempontoknak két fajtája van:

Néhány ellenőrzési szempontot a minisztériumok és/vagy kormányzati szervek a szempontok kiadására vonatkozó belső eljárásaikat és belső ellenőrzéseiket követően adnak ki. Ilyen esetben az erdészeti ágazatban működő vállalkozó akkor felel meg a mutatóknak, amikor rendelkezik az előírt érvényes ellenőrzési szemponttal.



A minisztériumok és/vagy kormányzati szervek – a megbízatásuk keretében, de az erdészeti ágazatban működő vállalkozó műveleteinek rendszeres ellenőrzésén keresztül – más ellenőrzési szempontokat is kiadnak. Az ezen ellenőrzések nyomán kiadott ellenőrzési jelentések az ellenőrzési szempontok. Ilyen esetben a mutatók vázolják azokat a követelményeket, amelyeknek az erdészeti ágazatban működő vállalkozónak eleget kell tennie. A megfelelést az ellenőrzésen keresztül értékelik, az értékelés eredménye pedig szerepel az ellenőrzési jelentésben.

A GTLAS ellenőrzési eljárásokra vonatkozó kézikönyve végrehajtásának megkönnyítése érdekében, mely kézikönyv a GTLAS fejlesztési szakaszában kerül kidolgozásra, megkülönböztetnek statikus és dinamikus ellenőrzési szempontokat:

A statikus ellenőrzési szempontok a jogszerűség fogalommeghatározása azon kritériumainak való jogi megfelelés igazolását támogatják, amelyek nem közvetlenül a fatermékek ellátási láncon keresztül történő mozgásához kapcsolódnak és/vagy az erdészeti ágazatban működő vállalkozók hosszú távú műveleteivel függnek össze. Ezeket egy alkalommal vagy időszakosan adják ki, és csak az adott időszakra érvényesek. A statikus ellenőrzési szempontokat egy teljes időszakra (a koncesszió időtartamára vagy a szabályozási érvényességi időszakra) ellenőrzik.

A dinamikus ellenőrzési szempontok közé tartoznak többek között azok a szempontok, amelyek közvetlenül a fatermékeknek az ellátási lánc mentén, Guyanán belüli mozgásához kapcsolódnak. Az ellátási lánc minden egyes kritikus ellenőrzési pontján az alkalmazandó követelmények vonatkoznak rájuk. Dinamikus ellenőrzési szempontokat egyetlen szállítmányra adnak ki és azok az adott szállítmányra érvényesek, ebből következően az ellátási lánc mentén rutinszerűen nyomon követik és ellenőrzik őket.


Az erdészeti ágazatban működő egyes vállalkozókra vonatkozó, a következő típusú műveletekkel kapcsolatos követelményeket részletesen ismertető mátrixok listája:

Művelet típusa

Mátrix száma

Címe

Az erdészeti ágazatban működő valamennyi vállalkozó

A

Jogszerűségi mátrix ahhoz, hogy az erdészeti ágazatban működő vállalkozó jogszerűen végezhessen erdészeti műveleteket

Nagy koncesszió

B

Állami erdészeti engedélyekre vonatkozó jogszerűségi mátrix (nagy koncesszió)

Kis koncesszió

C

Állami erdészeti engedélyekre vonatkozó jogszerűségi mátrix (kis koncesszió)

Amerindián falu

D

Amerindián falvakra vonatkozó jogszerűségi mátrix

Magántulajdonban lévő földterület

E

Magántulajdonban lévő földterületre vonatkozó jogszerűségi mátrix

Átalakítás alatt álló állami földterületekről származó visszahagyott fatermékek

F

Átalakítás alatt álló állami földterületekről származó visszahagyott fatermékekre vonatkozó jogszerűségi mátrix

A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvénybe ütköző módon az erdészeti ágazatban működő vállalkozók

G

Lefoglalt fatermékekre vonatkozó jogszerűségi mátrix

Fatermékek feldolgozása és értékesítése

H

Fatermékek feldolgozására és értékesítésére vonatkozó jogszerűségi mátrix

Faanyag kivitele és behozatala

I

Fatermékek kivitelére és behozatalára vonatkozó jogszerűségi mátrix

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozók valamennyi kategóriájának be kell tartania az „A” jogszerűségi mátrixban („A” jogszerűségi mátrix ahhoz, hogy az erdészeti ágazatban működő vállalkozó jogszerűen végezhessen erdészeti műveleteket) és a műveleteikre vonatkozó többi mátrixban leírt vonatkozó követelményeket. A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény esetleges megsértése miatt történő lefoglalás esetén az erdészeti ágazatban működő vállalkozónak meg kell felelnie a lefoglalt fatermékekre vonatkozó „G” jogszerűségi mátrixban meghatározott vonatkozó követelményeknek.


3.    Fogalommeghatározások

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó a Guyanai Erdőgazdálkodási Bizottságnál bejegyzett, e Bizottság által erdészeti művelet(ek) végzésére jóváhagyott természetes vagy jogi személy.

A természetes vagy jogi személy egyéni kereskedőként és/vagy a kereskedelmi nevekről (cégbejegyzésről) szóló törvény (90:05. fejezet), a társas vállalkozásokról szóló törvény (89:02. fejezet), a társasági törvény (89:01. fejezet), a segélypénztári törvény („Friendly Societies Act”, 36:04. fejezet) vagy a szövetkezeti törvény (88:01. fejezet) alapján bejegyzett jogalanyként is meghatározható.

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozókat kategóriákba sorolják a következők alapján:

   Nagy koncessziók – a 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 8. szakasza szerint 8097 hektárnál nagyobb terület.

A nagy koncesszióval rendelkező erdészeti ágazatban működő vállalkozóknak a GFC által kiadott állami erdészeti engedéllyel kell rendelkezniük. Ezek az állami erdészeti engedélyek erdészeti koncessziós szerződések vagy feltárási engedélyek is lehetnek. Az erdészeti koncessziós szerződések lehetnek fatermék-értékesítési szerződések vagy fakivágási jogot biztosító engedélyek, amelyeket legfeljebb 40 évre vagy feltételes megújítással adnak ki. Az erdészeti koncessziós szerződést kizárólag azt követően adják ki, hogy az erdészeti ágazatban működő vállalkozó feltárási engedélyt szerzett.


   Kis koncessziók  a 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 7. szakasza szerint legfeljebb 8097 hektár nagyságú terület.

A kis koncesszióval rendelkező erdészeti ágazatban működő vállalkozóknak állami erdészeti engedéllyel kell rendelkezniük, amely akár állami erdészeti engedély, akár közösségi erdőgazdálkodási szerződés is lehet. Ezeket az állami erdészeti engedélyeket a GFC legfeljebb két évre adja meg, a feltételes megújítás lehetőségével.

   Amerindián falu  Az amerindiánokról szóló törvény 29:01. fejezetének 2. szakasza a falu vagy amerindián falu fogalmát úgy határozza meg mint „falusi területeken letelepedett vagy ilyen területeket használó amerindiánok csoportját”, a falusi területek fogalmát pedig mint „egy falu közösségi tulajdonában lévő területeket, amelyeket a falu a Falutanácsra (VC) – a falu javára történő hasznosítás céljából – ruházott tulajdonjog alapján tulajdonol”.

A Falutanács a föld tulajdonjogát kizárólagos juttatás vagy tulajdonjog-igazolás alapján bizonyítja. Az amerindián falu akkor válik erdészeti ágazatban működő vállalkozóvá, amikor szerződést köt a GFC-vel arra, hogy a falu határain belül kereskedelmi célú kitermelést folytasson.


   Magántulajdonban lévő földterület  A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 2. szakasza a magántulajdonban lévő földterületet úgy határozza meg, mint „olyan földterület, amely nem minősül sem közterületnek, sem faluterületnek”.

A magántulajdonban lévő földterületet valamely magán- vagy jogi személy jogszerűen tulajdonolja bejegyzett tulajdonjog alapján, szállítási jog alapján vagy kizárólagos juttatás címén. A földterület magántulajdonosa akkor válik erdészeti ágazatban működő vállalkozóvá, amikor szerződést köt a GFC-vel arra, hogy a magántulajdonban lévő földterület határain belül kereskedelmi célú kitermelést folytasson.

   Átalakítás alatt álló állami földterületek  Fatermékek hasznosíthatók olyan állami földterületekről, amelyek esetében az érintett minisztériumok és/vagy kormányzati szervek jóváhagyták a nem erdőterületi használatra való átalakítást a következő engedélyek alapján:

a)    Bányászati licenc vagy engedély  A bányászati licencet vagy engedélyt a Guyanai Geológiai és Bányászati Bizottság adja ki az állami földterületeken belüli területre ásványi anyagok feltárása, bányászata, kitermelése és tulajdonba vétele céljából. A bányászati licenc vagy engedély tulajdonosa akkor lesz erdészeti ágazatban működő vállalkozó, amikor a GFC engedélyezi számára, hogy az adott terület határain belül a fatermékeket hasznosítsa.


b)    Koncessziók  a koncessziót a Guyanai Föld- és Felmérési Bizottság adja ki valamely, az állami földterületeken belüli területre mezőgazdasági vagy más tevékenység céljára. A koncesszió tulajdonosa akkor lesz erdészeti ágazatban működő vállalkozó, amikor a GFC engedélyezi számára, hogy az adott terület határain belül a fatermékeket hasznosítsa.

c)    Infrastruktúra (utak, vízerőművek, gátak stb.)  Az Elnöki Hivatal hagyja jóvá a vízerőművek építését, míg minden egyéb infrastrukturális beruházáshoz – például utakhoz és hidakhoz – az engedélyt az Építési Beruházások Minisztériuma adja meg. Az infrastrukturális beruházások engedélyese akkor válik erdészeti ágazatban működő vállalkozóvá, amikor a GFC engedélyezi számára, hogy az adott terület határain belül a fatermékeket hasznosítsa.

   A harmadik fél olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely az erdészeti ágazatban működő vállalkozóval jogi megállapodást kötött arra, hogy a jóváhagyott terület határain belül kereskedelmi célú erdészeti műveleteket végezzen. A GFC által nyilvántartásba vett erdészeti ágazatban működő vállalkozó felel annak biztosításáért, hogy a harmadik fél megfelel a jogszerűség fogalommeghatározásában foglalt előírásoknak.

4.    Jogszerűségi mátrixok

4.1.    „A” jogszerűségi mátrix ahhoz, hogy az erdészeti ágazatban működő vállalkozó jogszerűen végezhessen erdészeti műveleteket

1. alapelv

A természetes vagy jogi személy jogszerűen létezik.

1.1. kritérium

A természetes vagy jogi személy létező jogalany.

Mutató száma

Mutató

Ellenőrzési szempontok
(felelős hatóság)

Jogalkotási/igazgatási hivatkozások

Az ellenőrzési szempont típusa

A.1.1.1

(kötelező) 3

A természetes vagy jogi személynek van adóazonosító száma.

Érvényes adóazonosító számra vonatkozó igazolás (adóhatóság)

A jövedelemadóról szóló törvény 60A. szakasza (81:01. fejezet)

Statikus

A.1.1.2

Opcionális (az A.1.1.1-en felül)

A természetes vagy jogi személy a kereskedelmi nevekről (cégnyilvántartásról) szóló törvény 90:05. fejezete szerint bejegyzett kereskedelmi névvel rendelkezik.

Bejegyzési igazolás (Cégnyilvántartó Hivatal)

A kereskedelmi nevekről (cégnyilvántartásról) szóló törvény 90:05. fejezetének 5. és 13. szakasza, a partnerségi törvény 89:02. fejezetének 3. és 6. szakasz

Statikus

A.1.1.3

Opcionális (az A.1.1.1-en felül)

Helyi társaság esetében: a jogi személy rendelkezik cégkivonattal

Külföldi társaság esetében: a jogi személy rendelkezik bejegyzési igazolással

(i)    Cégkivonat (helyi társaság) (Cégnyilvántartó Hivatal)

(ii)    Bejegyzési igazolás (külföldi társaság) (Cégnyilvántartó Hivatal)

(i)    A társasági törvény 89:01. fejezetének 8. szakasza

(ii)    A társasági törvény 89:01. fejezetének 321. szakasza

Statikus

A.1.1.4

Opcionális (az A.1.1.1-en felül)

A Falutanácsot jogszerűen, az amerindiánokról szóló törvény 29:01. fejezetének megfelelően jelölték.

Jegyzőkönyv a választási eredményekről (Amerindián Ügyek Minisztériuma)

Az amerindiánokról szóló törvény 29:01. fejezete 72. szakaszának (13) bekezdése

Statikus

A.1.1.5

Opcionális (az A.1.1.1-en felül)

A segélypénztár („friendly society”) rendelkezik bejelentési igazolással.

Bejelentési igazolás (segélypénztárak nyilvántartása)

A segélypénztári törvény 36:04. fejezetének 15. szakasza

Statikus

A.1.1.6

Opcionális (az A.1.1.1-en felül)

A szövetkezet rendelkezik bejegyzési igazolással.

Bejegyzési igazolás (szövetkezeti biztos)

A szövetkezeti törvény 88:01. fejezetének 7. és 9. szakasza

Statikus



4.2.    Állami erdészeti engedélyekre vonatkozó „B” jogszerűségi mátrix (nagy koncesszió)

1. alapelv

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó kitermelésre jogosult, és tiszteletben tartja mások jogszerű földhasználati jogait

1.1. kritérium

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó kitermelésre jogosult

Mutató száma

Mutató

Ellenőrzési szempontok
(felelős hatóság)

Jogalkotási/igazgatási hivatkozások

Az ellenőrzési szempont típusa

B.1.1.1

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó jóváhagyó levéllel rendelkezik az odaítélendő erdészeti koncesszióra vonatkozóan.

Jóváhagyó levél (GFC/Erdőállomány-gazdálkodási Főosztály (FRMD)

A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 6. és 8. szakasza, A fák visszakövetési rendszerére vonatkozó iránymutatások 4

Statikus

B.1.1.2

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó rendelkezik a következők valamelyikével:

(i)    érvényes feltárási engedély

(ii)    erdészeti koncessziós szerződés (FCA)

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó rendelkezik a következő ellenőrző okiratok valamelyikével:

(i)    feltárási engedély (GFC/FRMD)

(ii)    FCA (GFC/FRMD)

(i)    a 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 9. szakasza, a 2018. évi erdészeti előírások 4. és 5. pontja

(ii)    a 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 6. és 8. szakasza, a 2018. évi erdészeti előírások 7., 8., 9. és 11. pontja

Statikus

B.1.1.3

Opcionális

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó rendelkezik a GFC által jóváhagyott, harmadik féllel kötött bérleti szerződéssel, amely engedélyezi a (fa)kitermelést és/vagy kihordást az erdészeti ágazatban működő vállalkozó koncessziójának keretén belül.

A GFC által jóváhagyott, harmadik féllel kötött bérleti szerződés (GFC/Erdészeti Monitoring Főosztály [FMD])

A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 16. szakasza

Statikus

1.2. kritérium

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó tiszteletben tartja mások jogszerű földhasználati jogait

Mutató száma

Mutató

Ellenőrzési szempontok  
(felelős hatóság)

Jogalkotási/igazgatási hivatkozások

Az ellenőrzési szempont típusa

B.1.2.1

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó a koncesszió határain belül termeli ki a fatermékeket.

FMD ellenőrzési jelentés (GFC/FMD)

A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 6. szakaszának (2) bekezdése

Statikus

B.1.2.2

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó nem akadályozza az amerindián népek hagyományos jogainak gyakorlását.

FMD ellenőrzési jelentés (GFC/FMD)

A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 5. szakasza (2) bekezdésének e) pontja, az amerindiánokról szóló törvény 29:01. fejezetének 55. és 57. szakasza, a 2018. évi erdészeti előírások 8. pontjához tartozó I. függelék „B” formanyomtatványának 4.3. szakasza, a 2018. évi erdészeti előírások 4. pontjához tartozó I. függelék „A” formanyomtatványának 8. szakasza

Statikus

B.1.2.3

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó nem akadályozza más csoportok jogszerű földhasználati jogainak gyakorlását.

FMD ellenőrzési jelentés (GFC/FMD)

A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 5. szakaszának (2) bekezdése, a 2018. évi erdészeti előírások 8. pontjához tartozó I. függelék „B” formanyomtatványának 4.2. szakasza

Statikus

2. alapelv

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz az erdészeti műveletekkel kapcsolatos kötelezettségeinek

2.1. kritérium

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz az erdőgazdálkodási, környezetvédelmi és a fák visszakövetési rendszerével (WTS) kapcsolatos követelményeknek

Mutató száma

Mutató

Ellenőrzési szempontok  
(felelős hatóság)

Jogalkotási/igazgatási hivatkozások

Az ellenőrzési szempont típusa

B.2.1.1

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó rendelkezik környezetvédelmi engedéllyel.

A következő ellenőrzési szempontok egyike:

(i)    környezetvédelmi engedély (Környezetvédelmi Hivatal [EPA])

(ii)    működési engedély (EPA)

Mindkét ellenőrzési szempont vonatkozásában:

A környezetvédelmi törvény 20:05. fejezete 11., 12., 13. és 15. szakasza, 21. szakasza (1) bekezdésének b) pontja, valamint a környezetvédelmi (engedélyezési) előírások 18. és 19. pontja

Statikus

B.2.1.2

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó betartja a jóváhagyott éves megengedett vágási mennyiséget és/vagy a maximális megengedett vágási mennyiséget.

Rönkcímke-kezelési jegyzőkönyv (GFC/FMD)

A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 6. szakasza (2) bekezdésének b) pontja és 9. szakasza (2) bekezdésének b) pontja, a 2018. évi 1. magatartási szabályzat 2.2.2. pontja

Dinamikus

B.2.1.3

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a WTS-követelményeknek.

WTS ellenőrzési jelentés 5 (GFC/FMD)

A 2018. évi erdészeti előírások 23., 24., 25., 26. és 27. pontja, A fák visszakövetési rendszerére vonatkozó iránymutatások

Dinamikus

B.2.1.4

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó legalább öt évre vonatkozó, jóváhagyott erdőgazdálkodási tervvel (FMP) rendelkezik a koncessziós területre vonatkozó éves működési terven (AOP) felül.

Mindkét alábbi ellenőrzési szempont:

(i)    FMP (GFC/FRMD)

(ii)    AOP (GFC/FRMD)

Mindkét ellenőrzési szempont vonatkozásában:

A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 8. szakasza (2) bekezdésének a) pontja, a 2018. évi 1. sz. magatartási szabályzat 2.2. és 2.3. pontja, az erdészeti műveletekre vonatkozó iránymutatások (nagy koncessziók)

Statikus

B.2.1.5

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó a GFC engedélye nélkül nem termel ki korlátozás alatt álló vagy védett fajokat.

GFC jóváhagyó levél (GFC/FMD)

A 2018. évi erdészeti előírások 15. pontja, a 2018. évi 1. sz. magatartási szabályzat 4. bekezdése (4.4.1. és 4.4.2.)

Dinamikus

3. alapelv

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz adózási és társadalombiztosítási kötelezettségeinek

3.1. kritérium

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó megfizeti a kötelezően előírt díjakat, adókat és illetékeket

Mutató száma

Mutató

Ellenőrzési szempontok  
(felelős hatóság)

Jogalkotási/igazgatási hivatkozások

Az ellenőrzési szempont típusa

B.3.1.1

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a kezelési díjak, adók és illetékek megfizetésére vonatkozó előírásoknak.

A következő ellenőrzési szempontok egyike:

(i)    a fizetési ütemezés szerinti bizonylatok (GFC/Pénzügyi Főosztály [FD])

(ii)    a teljes kifizetésre vonatkozó bizonylatok (GFC/FD)

Mindkét ellenőrzési szempont vonatkozásában:

A 2018. évi erdészeti előírások 38., 40., 41. és 53. szakasza

Dinamikus

B.3.1.2

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a szabályozó hatóság által közzétett, vonatkozó adófizetési menetrendben szereplő adófizetési kötelezettségeknek.

A következő ellenőrzési szempontok egyike:

(i)    érvényes adóazonosító számra vonatkozó igazolás (az erdészeti ágazatban egy évnél rövidebb ideje működő vállalkozók esetében) (szabályozó hatóság)

(ii)    a benyújtást igazoló átvételi elismervény (az egy évet meghaladóan az erdészeti ágazatban működő vállalkozók esetében) (szabályozó hatóság)

Mindkét ellenőrzési szempont vonatkozásában:

A társaságiadó-törvény 81:03. fejezetének 4. szakasza, a nyereségadó-törvény 81:01. fejezetének 60A. szakasza

Statikus

3.2. kritérium

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a munkajogi és társadalombiztosítási kötelezettségeinek

Mutató száma

Mutató

Ellenőrzési szempontok
(felelős hatóság)

Jogalkotási/igazgatási hivatkozások

Az ellenőrzési szempont típusa

B.3.2.1

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó rendelkezik megfelelőségi tanúsítvánnyal.

Megfelelőségi tanúsítvány (Nemzeti Biztosítási Tanács (NIB))

A nemzeti társadalombiztosítási és szociális biztonsági törvény 36:01. fejezetének 16. szakasza

A nemzeti társadalombiztosítási és szociális biztonsági (a hozzájárulások beszedésére vonatkozó) előírások 4., 5., 14., 15. és 19. pontja

Statikus

B.3.2.2

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó az éppen végzett műveleteknek megfelelően alkalmaz a vonatkozó törvényi korhatár feletti személyeket.

Vizsgálati jelentés (Munkaügyi Minisztérium) (MOL)

A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági törvény 99:10. fejezetének 41. szakasza, a fiatalok és gyermekek foglalkoztatásáról szóló törvény 99:01. fejezetének 2. és 3. szakasza

Statikus

B.3.2.3

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó legalább a törvényi minimálbért fizeti a munkavállalóknak.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A munkaügyi törvény 98:01. fejezetének 8. és 11. szakasza, a 2016. évi 15. sz. nemzeti munkaügyi (minimálbérre vonatkozó) határozat 4. bekezdése és függeléke

Statikus

B.3.2.4

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó biztosítja, hogy álljon rendelkezésre elsősegélynyújtó felszerelés a munkahelyen, vagy gondoskodjanak ennek elérhetőségéről.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 17. szakasza,

A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági törvény 99:10. fejezete 47. szakasza (1) bekezdésének n) pontja

Statikus

B.3.2.5

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó biztosítja, hogy a munkavállalókat ellássák a megfelelő egyéni védőeszközökkel.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági törvény 99:10. fejezetének 46. szakasza, a 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 17. szakasza

Statikus

B.3.2.6

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó az összes munkahelyi balesetet és sérülést jegyzőkönyvbe veszi és jelenti.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági törvény 99:10. fejezetének 69. szakasza

Statikus

B.3.2.7

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó jogszabályoknak.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A megkülönböztetés megelőzéséről szóló törvény 99:09. fejezete 4. szakaszának (2) bekezdése, valamint 5. szakasza

Statikus


4.3.    Állami erdészeti engedélyekre vonatkozó „C” jogszerűségi mátrix (kis koncesszió)

1. alapelv

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó kitermelésre jogosult, és tiszteletben tartja mások jogszerű földhasználati jogait

1.1. kritérium

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó kitermelésre jogosult

Mutató száma

Mutató

Ellenőrzési szempontok  
(felelős hatóság)

Jogalkotási/igazgatási hivatkozások

Az ellenőrzési szempont típusa

C.1.1.1

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó jóváhagyó levéllel rendelkezik az odaítélendő erdészeti koncesszióra vonatkozóan.

Jóváhagyó levél (GFC/FRMD)

A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 6. és 7. szakasza, A fák visszakövetési rendszerére vonatkozó iránymutatások 6

Statikus

C.1.1.2

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó rendelkezik FCA-val.

FCA (GFC/FRMD)

A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 6. és 7. szakasza, valamint 11. szakaszának (3) bekezdése, a 2018. évi erdészeti előírások 7., 8., 9. és 11. pontja

Statikus

C.1.1.3

Opcionális

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó rendelkezik a GFC által jóváhagyott, harmadik féllel kötött bérleti szerződéssel, amely engedélyezi a (fa)kitermelést és/vagy kihordást az erdészeti ágazatban működő vállalkozó koncessziójának keretén belül.

A GFC által jóváhagyott, harmadik féllel kötött bérleti szerződés (GFC/FMD)

A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 16. szakasza

Statikus

1.2. kritérium

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó tiszteletben tartja mások jogszerű földhasználati jogait

Mutató száma

Mutató

Ellenőrzési szempontok  
(felelős hatóság)

Jogalkotási/igazgatási hivatkozások

Az ellenőrzési szempont típusa

C.1.2.1

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó a koncesszió határain belül termeli ki a fatermékeket.

FMD ellenőrzési jelentés (GFC/FMD)

A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 6. szakaszának (2) bekezdése

Statikus

C.1.2.2

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó nem akadályozza az amerindián népek hagyományos jogainak gyakorlását.

FMD ellenőrzési jelentés (GFC/FMD)

A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 5. szakasza (2) bekezdésének e) pontja, a 2018. évi erdészeti előírások 8. pontjához tartozó I. függelék „C” formanyomtatványának 4.3. pontja, az amerindiánokról szóló törvény 29:01. fejezetének 55. és 57. szakasza

Statikus

C.1.2.3

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó nem akadályozza más csoportok jogszerű földhasználati jogainak gyakorlását.

FMD ellenőrzési jelentés (GFC/FMD)

A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 5. szakaszának (2) bekezdése, a 2018. évi erdészeti előírások 8. előírásához tartozó I. függelék „C” formanyomtatványának 4.3. pontja

Statikus

2. alapelv

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz az erdészeti műveletekkel kapcsolatos kötelezettségeinek

2.1. kritérium

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz az erdőgazdálkodási, környezetvédelmi és a WTS-követelményeknek.

Mutató száma

Mutató

Ellenőrzési szempontok  
(felelős hatóság)

Jogalkotási/igazgatási hivatkozások

Az ellenőrzési szempont típusa

C.2.1.1

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó rendelkezik környezetvédelmi engedéllyel.

működési engedély (EPA)

A környezetvédelmi törvény 20:05. fejezete 21. szakasza (1) bekezdésének b) pontja, a környezetvédelmi (engedélyezési) előírások 18. és 19. pontja

Statikus

C.2.1.2

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó betartja a jóváhagyott kvótát.

Rönkcímke-kezelési jegyzőkönyv (GFC/FMD)

A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 6. szakasza (2) bekezdésének b) pontja és 9. szakasza (2) bekezdésének b) pontja,

A 2018. évi 1. sz. magatartási szabályzat 2.4. pontja

Dinamikus

C.2.1.3

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a WTS-követelményeknek.

WTS ellenőrzési jelentés (GFC/FMD)

A 2018. évi erdészeti előírások 23., 24., 25., 26. és 27. pontja, A fák visszakövetési rendszerére vonatkozó iránymutatások

Dinamikus

C.2.1.4

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó a GFC engedélye nélkül nem termel ki korlátozás alatt álló vagy védett fajokat.

GFC jóváhagyó levél (GFC/FMD)

A 2018. évi erdészeti előírások 15. pontja, a 2018. évi 1. sz. magatartási szabályzat 4. bekezdése (4.4.1. és 4.4.2.)

Dinamikus

3. alapelv

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz adózási és társadalombiztosítási kötelezettségeinek

3.1. kritérium

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó megfizeti a kötelezően előírt díjakat, adókat és illetékeket

Mutató száma

Mutató

Ellenőrzési szempontok  
(felelős hatóság)

Jogalkotási/igazgatási hivatkozások

Az ellenőrzési szempont típusa

C.3.1.1

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a kezelési díjak, adók és illetékek megfizetésére vonatkozó előírásoknak.

A következő ellenőrzési szempontok egyike:

(i)    a fizetési ütemezés szerinti bizonylatok (GFC/FD)

(ii)    a teljes kifizetésre vonatkozó bizonylatok (GFC/FD)

Mindkét ellenőrzési szempont vonatkozásában:

A 2018. évi erdészeti előírások 38., 40., 41. és 53. szakasza

Dinamikus

C.3.1.2

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a szabályozó hatóság által közzétett, vonatkozó adófizetési menetrendben szereplő adófizetési kötelezettségeknek 7 .

A következő ellenőrzési szempontok egyike:

(i)    érvényes adóazonosító számra vonatkozó igazolás (az erdészeti ágazatban egy évnél rövidebb ideje működő vállalkozók esetében) (szabályozó hatóság)

(ii)    a benyújtást igazoló átvételi elismervény (az egy évet meghaladóan az erdészeti ágazatban működő vállalkozók esetében) (szabályozó hatóság)

Mindkét ellenőrzési szempont vonatkozásában:

A társaságiadó-törvény 81:03. fejezetének 4. szakasza, a nyereségadó-törvény 81:01. fejezetének 60A. szakasza

Statikus

3.2. kritérium

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a munkajogi és társadalombiztosítási kötelezettségeinek

Mutató száma

Mutató

Ellenőrzési szempontok  
(felelős hatóság)

Jogalkotási/igazgatási hivatkozások

Az ellenőrzési szempont típusa

C.3.2.1

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó rendelkezik megfelelőségi tanúsítvánnyal.

Megfelelőségi tanúsítvány (NIB)

A nemzeti társadalombiztosítási és szociális biztonsági törvény 36:01. fejezetének 16. szakasza

A nemzeti társadalombiztosítási és szociális biztonsági (a hozzájárulások beszedésére vonatkozó) előírások 4., 5., 14., 15. és 19. pontja

Statikus

C.3.2.2

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó az éppen végzett műveleteknek megfelelően alkalmaz a vonatkozó törvényi korhatár feletti személyeket.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági törvény 99:10. fejezetének 41. szakasza, a fiatalok és gyermekek foglalkoztatásáról szóló törvény 99:01. fejezetének 2. és 3. szakasza

Statikus

C.3.2.3

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó legalább a törvényi minimálbért fizeti a munkavállalóknak.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A munkaügyi törvény 98:01. fejezetének 8. és 11. szakasza

A 2016. évi 15. sz. nemzeti munkaügyi (minimálbérre vonatkozó) határozat 4. szakasza és függeléke

Statikus

C.3.2.4

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó biztosítja, hogy álljon rendelkezésre elsősegélynyújtó felszerelés a munkahelyen, vagy gondoskodjanak ennek elérhetőségéről.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 17. szakasza, a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági törvény 99:10. fejezete 47. szakasza (1) bekezdésének n) pontja

Statikus

C.3.2.5

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó biztosítja, hogy a munkavállalókat ellássák a megfelelő egyéni védőeszközökkel.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági törvény 99:10. fejezetének 46. szakasza, a 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 17. szakasza

Statikus

C.3.2.6

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó az összes munkahelyi balesetet és sérülést jegyzőkönyvbe veszi és jelenti.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági törvény 99:10. fejezetének 69. szakasza

Statikus

C.3.2.7

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó jogszabályoknak.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A megkülönböztetés megelőzéséről szóló törvény 99:09. fejezete 4. szakaszának (2) bekezdése, valamint 5. szakasza

Statikus



4.4.    Amerindián falvakra vonatkozó „D” jogszerűségi mátrix

1. alapelv

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó kitermelésre jogosult, és tiszteletben tartja mások jogszerű földhasználati jogait

1.1. kritérium

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó kitermelésre jogosult

Mutató száma

Mutató

Ellenőrzési szempontok  
(felelős hatóság)

Jogalkotási/igazgatási hivatkozások

Az ellenőrzési szempont típusa

D.1.1.1

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó jogszerű joggal rendelkezik az erdőterületre vonatkozóan, ahol kereskedelmi tevékenységet folytat.

A következő ellenőrzési szempontok egyike:

(i)    tulajdonjog-igazolás (Földhivatal)

(ii)    kizárólagos juttatás (GL&SC)

(i)    A földhivatali törvény 5:02. fejezetének 71. szakasza

(ii)    Az amerindiánokról szóló törvény 29:01. fejezetének 63. szakasza, az állami földekről szóló törvény 62:01. fejezetének 3. szakasza

Statikus

D.1.1.2

Opcionális

Az Amerindián Falu lakosa írásos engedéllyel rendelkezik az erdészeti ágazatban működő vállalkozótól, hogy a faluhoz tartozó földeken belül kitermeléssel vagy kihordással kapcsolatos kereskedelmi tevékenységeket folytathat.

Írásos engedély a Falutanács és az erdészeti ágazatban működő vállalkozó között (lakos) (GFC)

Az amerindiánokról szóló törvény 29:01. fejezetének 54. szakasza

Statikus

D.1.1.3

Opcionális

A nem helyi lakos személy írásos hozzájárulással rendelkezik az erdészeti ágazatban működő vállalkozótól, hogy a faluhoz tartozó földeken belül kitermeléssel vagy kihordással kapcsolatos kereskedelmi tevékenységeket folytathat.

Írásos hozzájárulás a Falutanács és az erdészeti ágazatban működő vállalkozó között (nem helyi lakos [GFC])

Az amerindiánokról szóló törvény 29:01. fejezetének 55. szakasza

Statikus

1.2. kritérium

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó tiszteletben tartja mások jogszerű földhasználati jogait

Mutató száma

Mutató

Ellenőrzési szempontok  
(felelős hatóság)

Jogalkotási/igazgatási hivatkozások

Az ellenőrzési szempont típusa

D.1.2.1

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó a faluhoz tartozó földek határain belül termeli ki a fatermékeket.

Ellenőrzési jelentés (GFC/FMD)

Az amerindiánokról szóló törvény 29:01. fejezetének 55. szakasza

Statikus

D.1.2.2

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó nem akadályozza az amerindián népek hagyományos jogainak gyakorlását.

Ellenőrzési jelentés (GFC/FMD)

A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 5. szakasza (2) bekezdésének e) pontja, az amerindiánokról szóló törvény 29:01. fejezetének 55. és 57. szakasza

Statikus

2. alapelv

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz az erdészeti műveletekkel kapcsolatos kötelezettségeinek

2.1. kritérium

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz az erdőgazdálkodási, környezetvédelmi és a WTS-követelményeknek

Mutató száma

Mutató

Ellenőrzési szempontok  
(felelős hatóság)

Jogalkotási/igazgatási hivatkozások

Az ellenőrzési szempont típusa

D.2.1.1

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a WTS-követelményeknek.

WTS ellenőrzési jelentés (GFC/FMD)

A 2018. évi erdészeti előírások 23., 24., 25., 26. és 27. pontja, A fák visszakövetési rendszerére vonatkozó iránymutatások 8

Dinamikus

3. alapelv

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz adózási és társadalombiztosítási kötelezettségeinek

3.1. kritérium

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a vonatkozó adózási szabályoknak

Mutató száma

Mutató

Ellenőrzési szempontok  
(felelős hatóság)

Jogalkotási/igazgatási hivatkozások

Az ellenőrzési szempont típusa

D.3.1.1

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a szabályozó hatóság által közzétett, vonatkozó adófizetési menetrendben szereplő adófizetési kötelezettségeknek.

A következő ellenőrzési szempontok egyike:

(i)    érvényes adóazonosító számra vonatkozó igazolás (az erdészeti ágazatban egy évnél rövidebb ideje működő vállalkozók esetében) (szabályozó hatóság)

(ii)    a benyújtást igazoló átvételi elismervény (az egy évet meghaladóan az erdészeti ágazatban működő vállalkozók esetében) (szabályozó hatóság)

Mindkét ellenőrzési szempont vonatkozásában:

A társaságiadó-törvény 81:03. fejezetének 4. szakasza, a nyereségadó-törvény 81:01. fejezetének 60A. szakasza

Statikus

3.2. kritérium

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a munkajogi és társadalombiztosítási kötelezettségeinek

Mutató száma

Mutató

Ellenőrzési szempontok  
(felelős hatóság)

Jogalkotási/igazgatási hivatkozások

Az ellenőrzési szempont típusa

D.3.2.1

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó rendelkezik megfelelőségi tanúsítvánnyal.

Megfelelőségi tanúsítvány (NIB)

A nemzeti társadalombiztosítási és szociális biztonsági törvény 36:01. fejezetének 16. szakasza, a nemzeti társadalombiztosítási és szociális biztonsági (a hozzájárulások beszedésére vonatkozó) előírások 4., 5., 14., 15. és 19. pontja

Statikus

D.3.2.2

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó az éppen végzett műveleteknek megfelelően alkalmaz a vonatkozó törvényi korhatár feletti személyeket.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági törvény 99:10. fejezetének 41. szakasza, a fiatalok és gyermekek foglalkoztatásáról szóló törvény 99:01. fejezetének 2. és 3. szakasza

Statikus

D.3.2.3

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó legalább a törvényi minimálbért fizeti a munkavállalóknak.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A munkaügyi törvény 98:01. fejezetének 8. és 11. szakasza, a 2016. évi 15. sz. nemzeti munkaügyi (minimálbérre vonatkozó) határozat 4. szakasza és függeléke

Statikus

D.3.2.4

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó biztosítja, hogy álljon rendelkezésre elsősegélynyújtó felszerelés a munkahelyen, vagy gondoskodjanak ennek elérhetőségéről.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági törvény 99:10. fejezete 47. szakasza (1) bekezdésének n) pontja

Statikus

D.3.2.5

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó biztosítja, hogy a munkavállalókat ellássák a megfelelő egyéni védőeszközökkel.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági törvény 99:10. fejezetének 46. szakasza, a 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 17. szakasza

Statikus

D.3.2.6

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó az összes munkahelyi balesetet és sérülést jegyzőkönyvbe veszi és jelenti.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági törvény 99:10. fejezetének 69. szakasza

Statikus

D.3.2.7

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó jogszabályoknak.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A megkülönböztetés megelőzéséről szóló törvény 99:09. fejezete 4. szakaszának (2) bekezdése, valamint 5. szakasza

Statikus


4.5.
   Magántulajdonban lévő földterületekre vonatkozó „E” jogszerűségi mátrix

1. alapelv

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó kitermelésre jogosult

1.1. kritérium

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó kitermelésre jogosult

Mutató száma

Mutató

Ellenőrzési szempontok  
(felelős hatóság)

Jogalkotási/igazgatási hivatkozások

Az ellenőrzési szempont típusa

E.1.1.1

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó jogszerű joggal rendelkezik az erdőterületre vonatkozóan, ahol a kereskedelmi tevékenységet folytatja.

A következő ellenőrzési szempontok egyike:

(i)    kizárólagos tulajdonjog (Földhivatal)

(ii)    fuvarokmány (Okmány-nyilvántartó Hivatal))

(iii)    kizárólagos juttatás (GL&SC)

(i)    a földhivatali törvény 5:02. fejezetének 65. és 66. szakasza

(ii)    Az Okmány-nyilvántartó Hivatalról szóló törvény 5:01. fejezete 22. szakaszának (1) bekezdése

(iii)    Az állami földekről szóló törvény 62:01. fejezete 3. szakasza (1) bekezdésének a) pontja

Statikus

E.1.1.2

Opcionális

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó jogszerű szerződést kötött egy harmadik féllel a magántulajdonban lévő földterületen belül történő kitermelésre és/vagy kihordásra.

Szerződés az erdészeti ágazatban működő vállalkozó és egy harmadik fél között (GFC/FMD)

Az erdészeti törvény 16. szakasza

A fák visszakövetési rendszerére vonatkozó iránymutatások 9

Statikus

2. alapelv

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz az erdészeti műveletekkel kapcsolatos kötelezettségeinek

2.1. kritérium

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a WTS-követelményeknek

Mutató száma

Mutató

Ellenőrzési szempontok  
(felelős hatóság)

Jogalkotási/igazgatási hivatkozások

Az ellenőrzési szempont típusa

E.2.1.1

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a WTS-követelményeknek.

WTS ellenőrzési jelentés (GFC/FMD)

A 2018. évi erdészeti előírások 23., 24., 25., 26. és 27. pontja, A fák visszakövetési rendszerére vonatkozó iránymutatások

Dinamikus

E.2.1.2

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó a magántulajdonban lévő földterület határain belül termeli ki a fatermékeket.

FMD ellenőrzési jelentés (GFC/FMD)

Az állami földekről szóló törvény 62:01. fejezetének 21. szakasza, A fák visszakövetési rendszerére vonatkozó iránymutatások

Statikus

3. alapelv

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz adózási és társadalombiztosítási kötelezettségeinek

3.1. kritérium

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a vonatkozó adózási szabályoknak

Mutató száma

Mutató

Ellenőrzési szempontok  
(felelős hatóság)

Jogalkotási/igazgatási hivatkozások

Az ellenőrzési szempont típusa

E.3.1.1

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a szabályozó hatóság által közzétett, vonatkozó adófizetési menetrendben szereplő adófizetési kötelezettségeknek.

A következő ellenőrzési szempontok egyike:

(i)    érvényes adóazonosító számra vonatkozó igazolás (az erdészeti ágazatban egy évnél rövidebb ideje működő vállalkozók esetében) (szabályozó hatóság)

(ii)    a benyújtást igazoló átvételi elismervény (az egy évet meghaladóan az erdészeti ágazatban működő vállalkozók esetében) (szabályozó hatóság)

Mindkét ellenőrzési szempont vonatkozásában:

A társaságiadó-törvény 81:03. fejezetének 4. szakasza, a nyereségadó-törvény 81:01. fejezetének 60A. szakasza

Statikus

3.2. kritérium

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a munkajogi és társadalombiztosítási kötelezettségeinek

Mutató száma

Mutató

Ellenőrzési szempontok  
(felelős hatóság)

Jogalkotási/igazgatási hivatkozások

Az ellenőrzési szempont típusa

E.3.2.1

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó rendelkezik megfelelőségi tanúsítvánnyal.

Megfelelőségi tanúsítvány (NIB)

A nemzeti társadalombiztosítási és szociális biztonsági törvény 36:01. fejezetének 16. szakasza, a nemzeti társadalombiztosítási és szociális biztonsági (a hozzájárulások beszedésére vonatkozó) előírások 4., 5., 14., 15. és 19. pontja

Statikus

E.3.2.2

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó az éppen végzett műveleteknek megfelelően alkalmaz a vonatkozó törvényi korhatár feletti személyeket.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági törvény 99:10. fejezetének 41. szakasza, a fiatalok és gyermekek foglalkoztatásáról szóló törvény 99:01. fejezetének 2. és 3. szakasza

Statikus

E.3.2.3

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó legalább a törvényi minimálbért fizeti a munkavállalóknak.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A munkaügyi törvény 98:01. fejezetének 8. és 11. szakasza

A 2016. évi 15. sz. nemzeti munkaügyi (minimálbérre vonatkozó) határozat 4. szakasza és függeléke

Statikus

E.3.2.4

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó biztosítja, hogy álljon rendelkezésre elsősegélynyújtó felszerelés a munkahelyen, vagy gondoskodjanak ennek elérhetőségéről.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági törvény 99:10. fejezete 47. szakasza (1) bekezdésének n) pontja

Statikus

E.3.2.5

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó biztosítja, hogy a munkavállalókat ellássák a megfelelő egyéni védőeszközökkel.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági törvény 99:10. fejezetének 46. szakasza, a 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 17. szakasza

Statikus

E.3.2.6

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó az összes munkahelyi balesetet és sérülést jegyzőkönyvbe veszi és jelenti.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági törvény 99:10. fejezetének 69. szakasza

Statikus

E.3.2.7

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó jogszabályoknak.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A megkülönböztetés megelőzéséről szóló törvény 99:09. fejezete 4. szakaszának (2) bekezdése, valamint 5. szakasza

Statikus

4.6.    Átalakítás alatt álló állami földterületekről származó visszahagyott fatermékekre vonatkozó „F” jogszerűségi mátrix

1. alapelv

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó kitermelésre jogosult, és tiszteletben tartja mások jogszerű földhasználati jogait

1.1. kritérium

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó kitermelésre jogosult

Mutató száma

Mutató

Ellenőrzési szempontok
(felelős hatóság)

Jogalkotási/igazgatási hivatkozások

Az ellenőrzési szempont típusa

F.1.1.1

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó rendelkezik a következőkkel:

(i)    lízing

(ii)    kitermelési engedély vagy licenc

(iii)    engedély földterületre való belépésre és ott útépítési és -karbantartási munkálatok végzésére; a fakivágást és -elszállítást, illetve egyéb célú munkálatokat is beleértve

(iv)    vízerőmű építésére és fenntartására vonatkozó engedély.

A következő ellenőrzési szempontok egyike:

(i)    bérleti jogot igazoló okirat (GLSC)

(ii)    kitermelési engedély/licenc (GGMC)

(iii)    az Építési Beruházások Minisztériumának (MPW) írásos engedélye

(iv)    vízerőmű-engedély (elnöki hivatal)

(i)    Az állami földekről szóló törvény 62:01. fejezete 3. szakasza (1) bekezdésének b) pontja

(ii)    A kitermelési törvény 65:01. fejezetének 7. szakasza

(iii)    Az állami földekről (magánutakról) szóló törvény 62:03. fejezetének 3. és 4. szakasza, az állami földekre és magánutakra vonatkozó (fakivágási) előírások 2. pontja

(iv)    A vízerőművekről szóló törvény 56:03. fejezetének 5., 6. és 7. szakasza

Statikus

F.1.1.2 Opcionális

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó jogszerű szerződést kötött egy harmadik féllel a vállalkozó (FSO) tulajdonában lévő földterületen belül történő kitermelésre és/vagy kihordásra.

Szerződés az erdészeti ágazatban működő vállalkozó és egy harmadik fél között (GFC/FMD)

Az erdészeti törvény 16. szakasza

A fák visszakövetési rendszerére vonatkozó iránymutatások 10

Statikus

1.2. kritérium

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó tiszteletben tartja mások jogszerű földhasználati jogait

Mutató száma

Mutató

Ellenőrzési szempontok  
(felelős hatóság)

Jogalkotási/igazgatási hivatkozások

Az ellenőrzési szempont típusa

F.1.2.1

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó a következők valamelyikének keretén belül végzi a kitermelést:

(i)    lízing

(ii)    kitermelési engedély vagy licenc

(iii)    olyan területen belül, ahol az MPW és/vagy a Guyanai Energiahivatal jogszerű felhatalmazással rendelkezik projektek végzésére

FMD ellenőrzési jelentés (GFC/FMD)

(i)    Az állami földekről szóló törvény 62:01. fejezetének 3. szakasza

(ii)    A kitermelési törvény 65:01. fejezetének 7. szakasza és 135. szakasza (2) bekezdésének zc) pontja

(iii)    az állami földekről (magánutakról) szóló törvény 62:03. fejezetének 3. és 4. szakasza, a vízerőművekről szóló törvény 56:03. fejezete 6. szakaszának (2) bekezdése

Statikus

F.1.2.2

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó nem akadályozza az amerindián népek hagyományos jogainak gyakorlását.

FMD ellenőrzési jelentés (GFC/FMD)

A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 5. szakasza (2) bekezdésének e) pontja, az amerindiánokról szóló törvény 29:01. fejezetének 55. és 57. szakasza

Statikus

F.1.2.3

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó nem akadályozza más csoportok jogszerű földhasználati jogainak gyakorlását.

FMD ellenőrzési jelentés (GFC/FMD)

A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 5. szakaszának (2) bekezdése

Statikus

2. alapelv

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz az erdészeti műveletekkel kapcsolatos kötelezettségeinek

2.1. kritérium

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz az erdőgazdálkodási, környezetvédelmi és a WTS-követelményeknek

Mutató száma

Mutató

Ellenőrzési szempontok  
(felelős hatóság)

Jogalkotási/igazgatási hivatkozások

Az ellenőrzési szempont típusa

F.2.1.1

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a WTS-követelményeknek.

WTS ellenőrzési jelentés (GFC/FMD)

A 2018. évi erdészeti előírások 23., 24., 25., 26. és 27. pontja, A fák visszakövetési rendszerére vonatkozó iránymutatások

Dinamikus

F.2.1.2 (azon erdészeti ágazatban működő vállalkozókra vonatkozik, amelyeknek meg kell felelniük az F.1.1.1. követelmény iv. pontjának)

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó rendelkezik környezetvédelmi engedéllyel vízerőmű építésére és fenntartására.

Építési engedély (EPA)

A környezetvédelmi törvény 20:05. fejezete 21. szakasza (1) bekezdésének a) pontja, a környezetvédelmi (engedélyezési) előírások 18. és 19. pontja

Statikus

3. alapelv

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz adózási és társadalombiztosítási kötelezettségeinek

3.1. kritérium

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó megfizeti a kötelezően előírt díjakat, adókat és illetékeket

Mutató száma

Mutató

Ellenőrzési szempontok  
(felelős hatóság)

Jogalkotási/igazgatási hivatkozások

Az ellenőrzési szempont típusa

F.3.1.1

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a kezelési díjak, adók és illetékek megfizetésére vonatkozó előírásoknak.

A következő ellenőrzési szempontok egyike:

(i)    a fizetési ütemezés szerinti bizonylatok (GFC/FD)

(ii)    a teljes kifizetésre vonatkozó bizonylatok (GFC/FD)

Mindkét ellenőrzési szempont vonatkozásában:

A fák visszakövetési rendszerére vonatkozó iránymutatások

Dinamikus

F.3.1.2

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a szabályozó hatóság által közzétett, vonatkozó adófizetési menetrendben szereplő adófizetési kötelezettségeknek.

A következő ellenőrzési szempontok egyike:

(i)    érvényes adóazonosító számra vonatkozó igazolás (az erdészeti ágazatban egy évnél rövidebb ideje működő vállalkozók esetében) (szabályozó hatóság)

(ii)    a benyújtást igazoló átvételi elismervény (az egy évet meghaladóan az erdészeti ágazatban működő vállalkozók esetében) (szabályozó hatóság)

Mindkét ellenőrzési szempont vonatkozásában:

A társaságiadó-törvény 81:03. fejezetének 4. szakasza, a nyereségadó-törvény 81:01. fejezetének 60A. szakasza

Statikus

3.2. kritérium

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a munkajogi és társadalombiztosítási kötelezettségeinek

Mutató száma

Mutató

Ellenőrzési szempontok  
(felelős hatóság)

Jogalkotási/igazgatási hivatkozások

Az ellenőrzési szempont típusa

F.3.2.1

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó rendelkezik megfelelőségi tanúsítvánnyal.

Megfelelőségi tanúsítvány (NIB)

A nemzeti társadalombiztosítási és szociális biztonsági törvény 36:01. fejezetének 16. szakasza, a nemzeti társadalombiztosítási és szociális biztonsági (a hozzájárulások beszedésére vonatkozó) előírások 4., 5., 14., 15. és 19. pontja

Statikus

F.3.2.2

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó az éppen végzett műveleteknek megfelelően alkalmaz a vonatkozó törvényi korhatár feletti személyeket.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági törvény 99:10. fejezetének 41. szakasza, a fiatalok és gyermekek foglalkoztatásáról szóló törvény 99:01. fejezetének 2. és 3. szakasza

Statikus

F.3.2.3

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó legalább a törvényi minimálbért fizeti a munkavállalóknak.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A munkaügyi törvény 98:01. fejezetének 8. és 11. szakasza, a 2016. évi 15. sz. nemzeti munkaügyi (minimálbérre vonatkozó) határozat 4. szakasza és függeléke

Statikus

F.3.2.4

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó biztosítja, hogy álljon rendelkezésre elsősegélynyújtó felszerelés a munkahelyen, vagy gondoskodjanak ennek elérhetőségéről.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági törvény 99:10. fejezete 47. szakasza (1) bekezdésének n) pontja

Statikus

F.3.2.5

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó biztosítja, hogy a munkavállalókat ellássák a megfelelő egyéni védőeszközökkel.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági törvény 99:10. fejezetének 46. szakasza, a 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 17. szakasza

Statikus

F.3.2.6

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó az összes munkahelyi balesetet és sérülést jegyzőkönyvbe veszi és jelenti.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági törvény 99:10. fejezetének 69. szakasza

Statikus

F.3.2.7

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó jogszabályoknak.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A megkülönböztetés megelőzéséről szóló törvény 99:09. fejezete 4. szakaszának (2) bekezdése, valamint 5. szakasza

Statikus


4.7.
   Lefoglalt fatermékekre vonatkozó „G” jogszerűségi mátrix 11

1. alapelv

A lefoglalt fatermékeket a jogszabályi előírásoknak megfelelően kell kezelni

1.1. kritérium

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a lefoglalt fatermékek felhasználására vonatkozó szabályoknak.

Mutató száma

Mutató

Ellenőrzési szempontok  
(felelős hatóság)

Jogalkotási/igazgatási hivatkozások

Az ellenőrzési szempont típusa

G.1.1.1

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó a lefoglalt fatermékekre vonatkozóan rendelkezik a következők valamelyikével:

(i)    lefoglalási formanyomtatvány

(ii)    letéti őrzési formanyomtatvány

A következő ellenőrzési szempontok egyike:

(i)    lefoglalási formanyomtatvány (GFC/FMD)

(ii)    letéti őrzési formanyomtatvány (GFC/FMD)

A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 58. szakasza, A fák visszakövetési rendszerére vonatkozó iránymutatások 12

Dinamikus

G.1.1.2

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó a lefoglalt fatermékeknek az ellátási láncba való újrabeléptetésére vonatkozó összes jogszabályi kötelezettségnek eleget tesz.

GFC vámokmány (GFC/FMD)

A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 58. szakaszának (5) bekezdése, 58. szakaszának (7) bekezdése, 60. szakasza, 70. szakaszának (5) bekezdése és 71. szakasza, A fák visszakövetési rendszerére vonatkozó iránymutatások

Dinamikus


4.8.    Fatermékek feldolgozására és értékesítésére vonatkozó „H” jogszerűségi mátrix

1. alapelv

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a fafeldolgozásra és -értékesítésre vonatkozó előírásoknak

1.1. kritérium

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a vonatkozó engedélyezési előírásoknak

Mutató száma

Mutató

Ellenőrzési szempontok  
(felelős hatóság)

Jogalkotási/igazgatási hivatkozások

Az ellenőrzési szempont típusa

H.1.1.1

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó rendelkezik éves működési engedéllyel.

Éves működési engedély (GFC/FMD)

A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 39. szakasza, a 2018. évi erdészeti előírások 29., 30. és 31. pontja, A fák visszakövetési rendszerére vonatkozó iránymutatások 13

Statikus

H.1.1.2 Opcionális

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó rendelkezik az erdészeti termékekkel való kereskedésre vonatkozó érvényes engedéllyel.

Erdészeti termékekkel való kereskedésre vonatkozó engedély (GFC/FMD)

A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 41. szakasza, a 2018. évi erdészeti előírások 32., 33. és 34. pontja, A fák visszakövetési rendszerére vonatkozó iránymutatások

Statikus

H.1.1.3 Opcionális

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó rendelkezik megmunkált fatermékekre vonatkozó érvényes engedéllyel.

Megmunkált fatermékekre vonatkozó engedély (GFC/FMD)

A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 40. szakasza

A fák visszakövetési rendszerére vonatkozó iránymutatások

Statikus

2. alapelv

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz az erdészeti műveletekkel kapcsolatos kötelezettségeinek

2.1. kritérium

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz az erdőgazdálkodási, környezetvédelmi és a WTS-követelményeknek

Mutató száma

Mutató

Ellenőrzési szempontok  
(felelős hatóság)

Jogalkotási/igazgatási hivatkozások

Az ellenőrzési szempont típusa

H.2.1.1

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó rendelkezik környezetvédelmi engedéllyel.

A következő ellenőrzési szempontok egyike:

(i)    környezetvédelmi engedély (EPA)

(ii)    működési engedély (EPA)

Mindkét ellenőrzési szempont vonatkozásában:

A környezetvédelmi törvény 20:05. fejezete 11., 12., 13. és 15. szakasza, a 21. szakasza (1) bekezdésének b) pontja, a környezetvédelmi (engedélyezési) előírások 18. és 19. pontja

Statikus

H.2.1.2

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a WTS-követelményeknek.

WTS ellenőrzési jelentés (GFC/FMD)

A fák visszakövetési rendszerére vonatkozó iránymutatások

Dinamikus

3. alapelv

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz adózási és társadalombiztosítási kötelezettségeinek

3.1. kritérium: 1

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó megfizeti a kötelezően előírt díjakat, adókat és illetékeket

Mutató száma

Mutató

Ellenőrzési szempontok  
(felelős hatóság)

Jogalkotási/igazgatási hivatkozások

Az ellenőrzési szempont típusa

H.3.1.1

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a kezelési díjak megfizetésére vonatkozó előírásoknak.

A következő ellenőrzési szempontok egyike:

(i)    a fizetési ütemezés szerinti bizonylatok (GFC/FD)

(ii)    a teljes kifizetésre vonatkozó bizonylatok (GFC/FD)

Mindkét ellenőrzési szempont vonatkozásában:

A 2018. évi erdészeti előírások 53. pontja,

A fák visszakövetési rendszerére vonatkozó iránymutatások

Dinamikus

H.3.1.2

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a szabályozó hatóság által közzétett, vonatkozó adófizetési menetrendben szereplő adófizetési kötelezettségeknek.

A következő ellenőrzési szempontok egyike:

(i)    érvényes adóazonosító számra vonatkozó igazolás (az erdészeti ágazatban egy évnél rövidebb ideje működő vállalkozók esetében) (szabályozó hatóság)

(ii)    a benyújtást igazoló átvételi elismervény (az egy évet meghaladóan az erdészeti ágazatban működő vállalkozók esetében) (szabályozó hatóság)

Mindkét ellenőrzési szempont vonatkozásában:

A társaságiadó-törvény 81:03. fejezetének 4. szakasza, a nyereségadó-törvény 81:01. fejezetének 60A. szakasza

Statikus

3.2. kritérium

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a munkajogi és társadalombiztosítási kötelezettségeinek

Mutató száma

Mutató

Ellenőrzési szempontok  
(felelős hatóság)

Jogalkotási/igazgatási hivatkozások

Az ellenőrzési szempont típusa

H.3.2.1

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó rendelkezik megfelelőségi tanúsítvánnyal.

Megfelelőségi tanúsítvány (NIB)

A nemzeti társadalombiztosítási és szociális biztonsági törvény 36:01. fejezetének 16. szakasza

A nemzeti társadalombiztosítási és szociális biztonsági (a hozzájárulások beszedésére vonatkozó) előírások 4., 5., 14., 15. és 19. pontja

Statikus

H.3.2.2

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó az éppen végzett műveleteknek megfelelően alkalmaz a vonatkozó törvényi korhatár feletti személyeket.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági törvény 99:10. fejezetének 41. szakasza, a fiatalok és gyermekek foglalkoztatásáról szóló törvény 99:01. fejezetének 2. és 3. szakasza

Statikus

H.3.2.3

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó legalább a törvényi minimálbért fizeti a munkavállalóknak.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A munkaügyi törvény 98:01. fejezetének 8. és 11. szakasza, a 2016. évi 15. sz. nemzeti munkaügyi (minimálbérre vonatkozó) határozat 4. szakasza és függeléke

Statikus

H.3.2.4

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó biztosítja, hogy álljon rendelkezésre elsősegélynyújtó felszerelés a munkahelyen, vagy gondoskodjanak ennek elérhetőségéről.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági törvény 99:10. fejezete 47. szakasza (1) bekezdésének n) pontja

Statikus

H.3.2.5

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó biztosítja, hogy a munkavállalókat ellássák a megfelelő egyéni védőeszközökkel.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági törvény 99:10. fejezetének 46. szakasza, a 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 17. szakasza

Statikus

H.3.2.6

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó az összes munkahelyi balesetet és sérülést jegyzőkönyvbe veszi és jelenti.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági törvény 99:10. fejezetének 69. szakasza

Statikus

H.3.2.7

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó jogszabályoknak.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A megkülönböztetés megelőzéséről szóló törvény 99:09. fejezete 4. szakaszának (2) bekezdése, valamint 5. szakasza

Statikus


4.9.    Fatermékek kivitelére és behozatalára vonatkozó „I” jogszerűségi mátrix

1. alapelv

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a fatermékek kivitelére és behozatalára vonatkozó előírásoknak

1.1. kritérium

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a kiviteli előírásoknak és a WTS-nek

Mutató száma

Mutató

Ellenőrzési szempontok
(felelős hatóság)

Jogalkotási/igazgatási hivatkozások

Az ellenőrzési szempont típusa

I.1.1.1

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó érvényes engedéllyel rendelkezik fatermékek kivitelére.

A következő ellenőrzési szempontok egyike:

(i)    erdészeti termékekkel való kereskedésre vonatkozó engedély (GFC/FMD)

(ii)    éves működési engedély (GFC/FMD)

(iii)    megmunkált fatermékekre vonatkozó engedély (GFC/FMD)

(i)    a 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 41. szakasza, a 2018. évi erdészeti előírások 32., 33. és 34. pontja

(ii)    a 2018. évi erdészeti előírások 31. pontja a) pontjának iii. franciabekezdése, a 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 39. szakasza

(iii)    A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 40. szakaszának (2) bekezdése

Statikus

I.1.1.2

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó rendelkezik exportengedéllyel.

(i)    exportbizonyítvány (GFC/FMD)

(ii)    CITES-engedély (adott esetben) (a vadon élő állatok és növények védelmével és kezelésével foglalkozó bizottság, GFC/FMD)

(i)    A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 44. szakasza

A fák visszakövetési rendszerére vonatkozó iránymutatások 14

(ii)    A vadon élő állatok és növények védelméről és kezeléséről szóló 2016. évi törvény 29. szakaszának (1) bekezdése

Dinamikus

I.1.1.3

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a WTS-követelményeknek.

WTS ellenőrzési jelentés (GFC/FMD)

A 2018. évi erdészeti előírások 23., 24., 25., 26. és 27. pontja, A fák visszakövetési rendszerére vonatkozó iránymutatások

Dinamikus

I.1.1.4

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a kiviteli illetékek megfizetésére vonatkozó előírásoknak.

Bizonylatok (GFC/FD)

A 2018. évi erdészeti előírások 41. pontja, A fák visszakövetési rendszerére vonatkozó iránymutatások

Dinamikus

1.2. kritérium

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a behozatali előírásoknak és a WTS-nek

Mutató száma

Mutató

Ellenőrzési szempontok 
(felelős hatóság)

Jogalkotási/igazgatási hivatkozások

Az ellenőrzési szempont típusa

I.1.2.1

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó rendelkezik importengedéllyel.

Importengedély (GFC/FMD)

A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 37. szakasza, a 2018. évi erdészeti előírások 36. pontja

Statikus

I.1.2.2

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó rendelkezik importengedéllyel.

Importengedély (NPPO)

A 2011. évi 9. sz. növényvédelmi törvény 8. szakasza

Dinamikus

I.1.2.3

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó az elvárható gondossággal igyekszik csökkenteni az illegális forrásból származó fatermékek behozatalának kockázatát.

(i)    az elvárható gondosságra vonatkozó értékelő jelentés (NPPO)

(ii)    CITES-engedély – adott esetben (a vadon élő állatok és növények védelmével és kezelésével foglalkozó bizottság)

(i)    A 2018. évi erdészeti előírások 36. pontjának (3) bekezdése

(ii)    A vadon élő állatok és növények védelméről és kezeléséről szóló, 2016. évi 22. sz. törvény 29. szakaszának (1) bekezdése

Dinamikus

I.1.2.4

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a WTS-követelményeknek.

WTS ellenőrzési jelentés (GFC/FMD)

A 2018. évi erdészeti előírások 23., 24., 25., 26. és 27. pontja, A fák visszakövetési rendszerére vonatkozó iránymutatások

Dinamikus

2. alapelv

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz adózási és társadalombiztosítási kötelezettségeinek (kizárólag azokra az erdészeti ágazatban működő vállalkozókra alkalmazandó, amelyek exportálnak és/vagy importálnak, és más mátrix nem vonatkozik rájuk)

2.1. kritérium

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz az előírt adózási kötelezettségeknek

Mutató száma

Mutató

Ellenőrzési szempontok
(felelős hatóság)

Jogalkotási/igazgatási hivatkozások

Az ellenőrzési szempont típusa

I.2.1.1

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a szabályozó hatóság által közzétett, vonatkozó adófizetési menetrendben szereplő adófizetési kötelezettségeknek.

A következő ellenőrzési szempontok egyike:

(i)    érvényes adóazonosító számra vonatkozó igazolás (az erdészeti ágazatban egy évnél rövidebb ideje működő vállalkozók esetében) (szabályozó hatóság)

(ii)    a benyújtást igazoló átvételi elismervény (az egy évet meghaladóan az erdészeti ágazatban működő vállalkozók esetében) (szabályozó hatóság)

Mindkét ellenőrzési szempont vonatkozásában:

A társaságiadó-törvény 81:03. fejezetének 4. szakasza, a nyereségadó-törvény 81:01. fejezetének 60A. szakasza

Statikus

2.2. kritérium

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a munkajogi és társadalombiztosítási kötelezettségeinek

Mutató száma

Mutató

Ellenőrzési szempontok
(felelős hatóság)

Jogalkotási/igazgatási hivatkozások

Az ellenőrzési szempont típusa

I.2.2.1

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó rendelkezik megfelelőségi tanúsítvánnyal.

Megfelelőségi tanúsítvány (NIB)

A nemzeti társadalombiztosítási és szociális biztonsági törvény 36:01. fejezetének 16. szakasza

A nemzeti társadalombiztosítási és szociális biztonsági (a hozzájárulások beszedésére vonatkozó) előírások 4., 5., 14., 15. és 19. pontja

Statikus

I.2.2.2

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó az éppen végzett műveleteknek megfelelően alkalmaz a vonatkozó törvényi korhatár feletti személyeket.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági törvény 99:10. fejezetének 41. szakasza, a fiatalok és gyermekek foglalkoztatásáról szóló törvény 99:01. fejezetének 2. és 3. szakasza

Statikus

I.2.2.3

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó legalább a törvényi minimálbért fizeti a munkavállalóknak.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A munkaügyi törvény 98:01. fejezetének 8. és 11. szakasza, a 2016. évi 15. sz. nemzeti munkaügyi (minimálbérre vonatkozó) határozat 4. szakasza és függeléke

Statikus

I.2.2.4

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó biztosítja, hogy álljon rendelkezésre elsősegélynyújtó felszerelés a munkahelyen, vagy gondoskodjanak ennek elérhetőségéről.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági törvény 99:10. fejezete 47. szakasza (1) bekezdésének n) pontja

Statikus

I.2.2.5

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó biztosítja, hogy a munkavállalókat ellássák a megfelelő egyéni védőeszközökkel.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági törvény 99:10. fejezetének 46. szakasza, a 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 17. szakasza

Statikus

I.2.2.6

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó az összes munkahelyi balesetet és sérülést jegyzőkönyvbe veszi és jelenti.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági törvény 99:10. fejezetének 69. szakasza

Statikus

I.2.2.7

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó jogszabályoknak.

Ellenőrzési jelentés (MOL)

A megkülönböztetés megelőzéséről szóló törvény 99:09. fejezete 4. szakaszának (2) bekezdése, valamint 5. szakasza

Statikus

5.    Glosszárium

Amerindián    Az „amerindián” fogalmát az amerindiánokról szóló törvény 29:01. fejezetének 2. szakasza úgy határozza meg mint olyan guyanai állampolgárt, aki Guyana őshonos vagy őslakos népeinek valamelyikéhez tartozik, vagy Guyana valamelyik őshonos vagy őslakos népének leszármazottja.

Amerindián Falutanács    A „Falutanács” fogalmát az amerindiánokról szóló törvény 29:01. fejezetének 2. szakasza úgy határozza meg mint az amerindiánokról szóló törvény felhatalmazása alapján alapított tanácsot, amelyek a következők: Annai Kerületi Tanács, Konashen Falutanács, Baramita Falutanács és az amerindiánok ügyeiért felelős miniszter határozatával alapított bármely Falutanács.

Éves működési engedély    A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 39. szakaszában felsorolt, a Guyanai Erdőgazdálkodási Bizottság által fahasábok és faáru táblákra, deszkákra, négyzetfákra vagy további feldolgozásra alkalmas faipari termékekre való darabolására és feldolgozására szolgáló fűrészüzemre kiadott éves működési engedély.

Éves működési terv    Dokumentum, amely meghatározza az engedélyes által a következő naptári évben (januártól decemberig) elvégzendő fő és részletes tevékenységeket. Tartalmazza az előző évi műveletek felülvizsgálatát és az adott évi műveletekre vonatkozó terveket is.


CITES    A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló, Guyana által 1973-ban megerősített egyezmény (CITES), amelyet 1973-ban hoztak létre, és amely szabályozza vagy tiltja azon állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét, amelyeket a nemzetközi kereskedelem feltehetőleg károsíthat, vagy amelyeknek árthat.

Az elvárható gondosság    E megállapodás alkalmazásában az elvárható gondosság a gazdasági szereplők által annak érdekében meghozott indokolt intézkedéseket jelenti, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék az illegálisan kitermelt vagy illegális fatermékek Guyanába való behozatalának kockázatát.

Kivitel (export)        A vámtörvény 82:01. fejezetének 2. szakasza a „kivitel” („export”) fogalmát a Guyanából való kivitelként vagy kiszállíttatásként határozza meg.

Exportőr    A vámtörvény 82:01. fejezetének 2. szakasza az „exportőr” fogalmát olyan személyként határozza meg, aki bármely árut (az árut behozó repülőgépről vagy hajóról átadott árukat is beleértve) kivisz Guyanából, vagy repülőgép vagy hajó üzletében való felhasználásra szállít, továbbá e fogalomba az a tulajdonos vagy a nevében eljáró bármely személy, illetve az a személy is beletartozik, aki a kivitt vagy repülőgép vagy hajó üzletében való felhasználásra szánt árukra vonatkozó bármely dokumentumot vámkezelési célból aláír.


Erdő    A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 2. szakasza az „erdő” fogalmát

(a)    olyan, túlnyomórészt fás szárú növények alkotta ökoszisztémaként határozza meg, amely a következőkből áll:

(i)    zárt erdőalakulatok, ahol a talaj nagy részét különböző szinten elhelyezkedő fák és aljnövényzet takarja; vagy

(ii)    nyílt erdő összefüggő növénytakaróval, amelyben a fák koronája által takart terület meghaladja a 10 százalékot; és

(b)    beleértve a következőket:

(i)    mangrove-erdők és az erdőn belüli vizes élőhelyek vagy nyílt földterületek, amelyek az ökoszisztéma elválaszthatatlan részét képezik;

(ii)    az ökoszisztémában található erdészeti termékek; és

(iii)    az ökoszisztéma biológiai, a talajban lévő és vízi erőforrásai;


Erdészeti koncessziós szerződés    A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 2. szakasza értelmében az „erdészeti koncessziós szerződés” olyan szerződés, amelyben a Bizottság a nevezett törvény 6. szakasza szerinti koncessziót ítél oda.

Erdőgazdálkodási terv    Az erdőgazdálkodási tervre vonatkozó iránymutatások (2018) szerint az erdőgazdálkodási terv részletes társadalmi, gazdasági és környezeti értékelésen alapul, amely meghatározza a koncesszió keretében elvégzendő valamennyi tevékenység sorrendjét és mértékét.

Erdészeti műveletek    A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 2. szakasza a következőképpen határozza meg ezeket a műveleteket: erdészeti termékek kivágása vagy kiszállítása; erdészeti termékek elvitele vagy elszállítása valamely területről; elsődleges átalakító üzem működtetése; bármilyen ösvény, út, építmény vagy berendezés építése vagy karbantartása; valamint minden egyéb, bármelyik fenti tevékenység előmozdítása érdekében végzett tevékenység.

Erdészeti termékekkel való kereskedésre vonatkozó engedély    A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 41. szakasza kötelezően előírja minden olyan személy számára, aki üzleti tevékenységként fatermékek viszonteladási célból való vásárlásával foglalkozik, hogy rendelkezzen a GFC által kiadott ilyen engedéllyel.


Behozatal (import)    A vámtörvény 82:01. fejezetének 2. szakasza a „behozatal” („import”) fogalmát a Guyanába való behozatalként vagy beszállíttatásként határozza meg.

Importőr        A vámtörvény 82:01. fejezetének 2. szakasza szerint „importőr” az irányelv hatálya alá tartozó tulajdonos vagy bármely más személy, aki az áruk behozatalakor vagy behozatalától kezdődően addig az időpontig, amikor az áru szabályszerűen kikerül a megfelelő tisztviselő fennhatósága alól, az árut birtokolja vagy az áruk fölött tényleges érdekeltséggel rendelkezik, továbbá bármely olyan személy, aki az importárukra vonatkozó, a vámjogszabályok szerint az importőr által aláírandó bármely okmányt aláír.

Fatelep-engedély    A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 40. szakaszában felsorolt, a GFC által kiadott engedély, amely engedélyezi valamely személy számára, hogy a telephelyén üzleti tevékenységként fatermékek vásárlásával, tárolásával és értékesítésével foglalkozzon.

Elsődleges átalakító üzem    A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 2. szakasza az „elsődleges átalakító üzem” fogalmát a következőképpen határozza meg: bármely fűrészüzem vagy más üzem, gép vagy berendezés, amelyet bármilyen típusú nyers erdészeti termék felvágására vagy bármilyen módon történő átalakítására alakítottak ki vagy használnak arra a célra, hogy értékesíthető, felhasználható vagy további kezelésnek vagy feldolgozásnak alávethető fatermék keletkezzen, a hordozható fűrészüzemet és a láncfűrészt is beleértve.


Eltávolítási engedély    A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 36. szakasza kötelezően előírja az erdészeti ágazatban működő vállalkozó számára, hogy a GFC által kiadott, arra vonatkozó érvényes eltávolítási engedéllyel rendelkezzen, hogy fatermékeket eltávolítson és/vagy elszállítson bármely, Guyanában található állami erdőből, közterületről, a Falvakhoz tartozó területről, magánterületről vagy a Guyanába vezető bármelyik belépési pontról.

Fűrészüzem    A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 2. szakasza úgy határozza meg a „fűrészüzem” fogalmát mint fahasábok vagy faáru táblákra, deszkákra, négyzetfákra vagy további feldolgozásra alkalmas faipari termékekre való darabolására és feldolgozására kialakított és erre használt üzemet. A fűrészüzem fogalmába a fűrészgödör is beletartozik.

Fűrészgödör    A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 2. szakasza a „fűrészgödör” fogalmát olyan területként vagy gödörként határozza meg, amelyet a hasítófűrész kézi erővel való működtetésének megkönnyítésére alakítottak ki.

Állami erdő    A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 3. szakasza értelmében állami erdőnek minősül minden olyan terület, amelyet a miniszter végzéssel állami erdőnek nyilváníthat. Az Amerindián Falvakhoz tartozó földterületek, az Iwokrama esőerdő és a Kaieteur Nemzeti Park azonban nem nyilváníthatók állami erdőnek.

Állami erdészeti engedély    A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 2. szakasza az „állami erdészeti engedély” fogalmát feltárási engedélyként, koncesszióként, földhasználati engedélyként, erdőtelepítési szerződésként vagy közösségi erdőgazdálkodási szerződésként határozza meg.


Fatermékek    A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 2. szakasza szerint a fatermékek fogalmába többek között a következők tartoznak bele:

(a)    fa, vagy a fa fás anyagból lévő része – attól függetlenül, hogy álló, lehullott vagy kidöntött részről van-e szó; és

(b)    bármilyen faanyag, fűrészelve vagy fűrészelés nélkül, feldarabolva vagy egészben, felaprítva vagy aprítás nélkül, más módon felvágva vagy formázva, a tűzifa kivételével.

Hagyományos jogok    A „hagyományos jogok” fogalmát az amerindiánokról szóló törvény 29:01. fejezetének 2. szakasza olyan, az amerindiánokról szóló törvény hatálybalépésének napján létezett létfenntartási jogként vagy előjogként határozza meg, amely jogszabály vagy szokásjog erejénél fogva valamely Amerindián Falu vagy Amerindián Közösség tulajdonát képezi, és amelyet fenntartható módon, az Amerindián Falunak vagy Amerindián Közösségnek a földdel fennálló spirituális kapcsolata szerint gyakorolnak, de a „hagyományos jogok” fogalmába nem tartozik bele a hagyományos bányászati jog.

6.    Függelék: Alkalmazandó jogszabályi hivatkozások

Törvények, rendeletek

Árumegnevezés

Erdőgazdálkodás

A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény

Az erdőkre vonatkozó törvény módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló törvény.

Erdészeti előírások (2018. évi 2. sz. előírások)

Ezek az előírások támogatják a 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény végrehajtását.

Az állami földekről szóló törvény, 62:01. fejezet

Az állami földterületek, folyók és patakok megfelelő szabályozásáról rendelkező törvény.

2018. évi 1. sz. Magatartási szabályzat

Általános célja az olyan kitermelési gyakorlatok támogatása, amelyek javítják a hasznosítási előírásokat, csökkentik a környezeti hatásokat, segítenek biztosítani, hogy az erdők a jövő generációk számára is fennmaradjanak, továbbá javítják az erdőgazdálkodás mint a fenntartható fejlődés egyik alkotóeleme nyújtotta gazdasági és társadalmi hozzájárulást.

A fák visszakövetési rendszerére vonatkozó iránymutatások

A fák visszakövetési rendszere (WTS) egy kötelező nemzeti információs rendszer, amelynek célja a fatermékek ellátási láncának nemzeti szintű ellenőrzése.

Környezet/földhasználat

Környezetvédelmi törvény, 20:05. fejezet

A környezetgazdálkodást, a környezet megőrzését, védelmét és javítását, a szennyezés megelőzését vagy ellenőrzését, a gazdaságfejlesztés környezetre gyakorolt hatásának értékelését, a természeti erőforrások fenntartható használatát és az ehhez tartozó vagy ezzel kapcsolatos kérdéseket szabályozó törvény.

Környezetvédelmi (engedélyezési) előírások

Ezek az előírások támogatják a Környezetvédelmi törvény 20:05. fejezetének végrehajtását.

Kitermelési törvény, 65:01. fejezet

A fémek, ásványi anyagok és drágakövek kutatására és bányászatára, elszállításukra és az ezzel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó szabályokat megállapító törvény.

Növényvédelmi törvény (2011. évi 9. sz. törvény)

A növények, ültetési anyagok és a belőlük származó tárgyak behozatalát és kivitelét szabályozó törvény, amelynek célja az egzotikus kártevők és betegségek Guyanába való behurcolása elleni védelem, valamint a betegségek és kártevők ellenőrzése és felszámolása az országban.

Az okmány-nyilvántartó hivatalról szóló törvény, 5:01. fejezet

A Guyanai Okmány-nyilvántartó Hivatalt és a szállítmányok, jelzálogjogok és más okiratok végrehajtására és nyilvántartásba vételére vonatkozó jogszabályok módosítását szabályozó törvény.

Földhivatali törvény, 5:02. fejezet

A teleknyilvántartást és az ezzel kapcsolatos kérdéseket szabályozó törvény.

Vízerőművekről szóló törvény, 56:03. fejezet

A Guyana vizeinek villamos energia termelésére való hasznosítására vonatkozó engedélyek megadását, valamint az ezzel kapcsolatos kérdéseket szabályozó törvény.

Az állami földekről (magánutakról) szóló törvény, 62:03. fejezet

Törvény, amely lehetővé teszi a személyek számára, hogy bányászat, fakivágás céljából és más célokból állami földterületeken utat építsenek és tartsanak fenn, és bizonyos feltételekkel díjakat rójanak ki és szedjenek be a szóban forgó utak más személyek általi használatáért.

Állami földekre és magánutakra vonatkozó (fakivágási) előírások

Ezek az előírások az állami földekről (magánutakról) szóló törvény 62:03. fejezetének végrehajtását támogatják.

A vadon élő állatok és növények védelméről és kezeléséről szóló, 2016. évi 14. sz. törvény

Guyana vadvilágának védelmét, megőrzését, kezelését, fenntartható használatát, belső és külső kereskedelmét szabályozó törvény.

Munkaügyi, biztonsági és megkülönböztetésellenes gyakorlatok

Fiatalok és gyermekek foglalkoztatásáról szóló törvény, 99:01. fejezet

A fiatalok és gyermekek foglalkoztatására vonatkozó egyes egyezmények végrehajtásáról szóló törvény.

Munkaügyi törvény, 98:01. fejezet

Munkaügyi Minisztérium létrehozásáról, a munkáltatók és munkavállalók közötti jogviszony szabályozásáról és a közöttük felmerülő nézeteltérések rendezéséről rendelkező törvény.

2016. évi 15. sz. nemzeti munkaügyi (minimálbérre vonatkozó) határozat

Ezek az előírások a munkaügyi törvény 98:01. fejezetének végrehajtását támogatják.

A megkülönböztetés megelőzéséről szóló törvény, 99:09. fejezet

A foglalkoztatás, képzés, munkaerő-felvétel és szakmai szervezeti tagság terén megvalósuló megkülönböztetés megszüntetéséről, valamint az azonos értékű munkát végző férfiak és nők egyenlő bérezésének előmozdításáról és az ezzel kapcsolatos kérdésekről rendelkező törvény.

Nemzeti társadalombiztosítási és szociális biztonsági törvény, 36:01. fejezet

Törvény a nemzeti társadalombiztosítási és szociális biztonsági rendszer létrehozásáról, mely rendszeren keresztül teljesítik az öregségi nyugdíj, rokkantsági özvegyi járadék, táppénz, anyasági ellátás és temetési hozzájárulás címén járó pénzbeli kifizetéseket; valamint a munkahelyi balesetbiztosítási rendszer keretében járó kárpótlás helyettesítéséről, mely biztosítási rendszer a foglalkoztatásból fakadó és annak ideje alatt bekövetkező balesettel okozott sérülés vagy halál, illetve a foglalkoztatás jellege miatt bekövetkező betegség esetére nyújt ellátást; a Nemzeti Biztosítási Alap létrehozásáról; és az azzal kapcsolatos vagy ahhoz tartozó kérdések szabályozásáról.

Nemzeti társadalombiztosítási és szociális biztonsági (a hozzájárulások beszedésére vonatkozó) előírások

Ezek az előírások a Nemzeti társadalombiztosítási és szociális biztonsági törvény szóló törvény 36:01. fejezetének végrehajtását támogatják.

Munkahelyi biztonság és egészség

Munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági törvény, 99:10. fejezet

Az ipari létesítmények nyilvántartásba vételéről és szabályozásáról, a személyek munkahelyi egészségvédelméről és biztonságáról, valamint az ezzel kapcsolatos célokról vagy anyagokról rendelkező törvény.

Pénzügy és kereskedelem

Jövedelemadó-törvény, 81:01. fejezet

A jövedelmek megadóztatásáról és az adók beszedésének szabályozásáról szóló törvény.

Társaságiadó-törvény, 81:03. fejezet

A vállalkozások nyereségének megadóztatását és az azokkal kapcsolatos célokat szabályozó törvény.

Társasági törvény, 89:01. fejezet

A társaságokra vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatáról és módosításáról, valamint ehhez kapcsolódó és ebből következő kérdések szabályozásáról szóló törvény.

A kereskedelmi nevekről (cégnyilvántartásról) szóló törvény, 90:05. fejezet

A cégek és cégnév alatt üzleti tevékenységet folytató személyek nyilvántartását és az ezzel kapcsolatos célokat szabályozó törvény.

A társas vállalkozásokról szóló törvény, 89:02. fejezet

A Társas vállalkozások bejelentéséről és a rájuk vonatkozó jogszabályok módosításáról szóló törvény.

Segélypénztári törvény, 36:04. fejezet

A segély- és más biztosítási pénztárak létrehozását, nyilvántartásba vételét, bejegyzését és irányítását szabályozó törvény.

Szövetkezeti törvény, 88:01. fejezet

A szövetkezetek alapításáról és az általuk végzett tevékenységek szabályozásáról rendelkező törvény.

Őslakos népek

Az amerindiánokról szóló törvény, 29:01. fejezet

A törvény rendelkezik az amerindián falvak és közösségek kollektív jogainak elismeréséről és védelméről, földterületek biztosításáról az amerindián falvaknak és közösségeknek, valamint az amerindián falvakon és közösségeken belüli jó kormányzás elősegítéséről.

E Megállapodás értelmezése és végrehajtása, valamint a faanyagokra vonatkozó guyanai jogszerűség-igazolási rendszer általános működése szempontjából releváns, alkalmazandó jogszabályi hivatkozások:

   Alkotmány, 1:01. fejezet

   Az információkhoz való hozzáférésről szóló 2011. évi törvény (2011. évi 21. sz. törvény)

   Vámügyi törvény, 82:01. fejezet

   Jogegyenlőségi törvény, 38:01. fejezet

   A Guyanai Erdészeti Bizottság 2007. évi 20. sz. törvénye

   Alkalmazandó nemzetközi szerződések, egyezmények, nyilatkozatok és kétoldalú megállapodások, amelyeknek Guyana részes fele.

Az alábbi meglévő dokumentumokat frissítik a GTLAS végrehajtási szakaszában:

1.    Erdészeti műveletekre vonatkozó iránymutatások (kis koncesszió)

2.    Erdészeti műveletekre vonatkozó iránymutatások (nagy koncesszió)


3.    FRMD Eljárási kézikönyv

4.    FMD Eljárási kézikönyv

5.    Pénzügyi Főosztály Eljárási kézikönyv

6.    WTS-iránymutatások

A következő dokumentumokat elkészítik a GTLAS fejlesztési szakaszában:

1.    A GTLAS ellenőrzési eljárásokra vonatkozó kézikönyve

2.    Eljárási kézikönyv importált fatermékek ellenőrzéséhez

________________



III. MELLÉKLET

A GUYANÁBÓL EXPORTÁLT ÉS FLEGT-ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ FATERMÉKEK
UNIÓN BELÜLI SZABAD FORGALOMBA BOCSÁTÁSÁT

SZABÁLYOZÓ FELTÉTELEK

I.    Az engedély benyújtása

1.    Az engedélyt az Európai Unió azon tagállamának az illetékes hatóságaihoz kell benyújtani, amelyben az engedéllyel rendelkező szállítmányt szabadon forgalomba bocsáthatónak nyilvánítják 15 . Ez történhet elektronikus formában vagy más, hasonlóan gyors eljárás útján.

2.    Az 1. pontban említett illetékes hatóságok az alkalmazandó nemzeti eljárásoknak megfelelően az engedély elfogadása esetén azonnal értesítik a vámhatóságokat.


II.    Az engedélyezési dokumentáció érvényességének ellenőrzése

1.    A papíralapú engedélyeknek a IV. mellékletben meghatározott mintának kell megfelelniük. Az az engedély, amely nem felel meg a IV. mellékletben meghatározott követelményeknek és előírásoknak, érvénytelen.

2.    Az engedély érvénytelennek tekintendő, ha azt az engedélyben feltüntetett érvényességi idő után nyújtják be az illetékes hatósághoz.

3.    Az engedélyben foglalt adatok törlése vagy módosítása csak akkor fogadható el, ha az engedélyező hatóság jóváhagyja ezeket a törléseket vagy módosításokat.

4.    Az engedély érvényességi idejének meghosszabbítása csak akkor fogadható el, ha az engedélyező hatóság jóváhagyja ezt a hosszabbítást.

5.    Az engedély másodpéldánya vagy pótengedély csak akkor fogadható el, ha azt az engedélyező hatóság bocsátotta ki és hagyta jóvá.

III.    Kiegészítő információk kérése

1.    Amennyiben kétség merül fel az engedély, a másodpéldány vagy a cserepéldány érvényességét vagy valódiságát illetően, az illetékes uniós hatóság kiegészítő információkat kérhet az engedélyező hatóságtól.


2.    A kérdéses engedély, a másodpéldány vagy a cserepéldány továbbítható a kérelemmel együtt.

3.    Ha az engedélyező hatóság szükségesnek ítéli, visszavonja az engedélyt és javított példányt ad ki, amelyet a „Másodpéldány” pecséttel hitelesít, és továbbítja azt az illetékes hatósághoz.

IV.    Az engedély és a szállítmány közötti megfelelés igazolása

1.    Ha a szállítmányra vonatkozó további ellenőrzés szükséges azt megelőzően, hogy az illetékes hatóság eldönthetné, hogy az engedély elfogadható-e, ellenőrzést lehet végezni annak megállapítása érdekében, hogy a kérdéses szállítmány megfelel-e az engedélyben foglalt információknak, valamint az adott engedélyre vonatkozó, az engedélyező hatóság által nyilvántartott adatoknak.

2.    Amennyiben a szabad forgalomba bocsátásra szánt szállítmány fatermékeinek térfogata vagy súlya 10 %-nál nagyobb mértékben nem tér el a vonatkozó engedélyben feltüntetett térfogattól vagy súlytól, úgy kell tekinteni, hogy a szállítmány megfelel a térfogatra vagy súlyra vonatkozóan az engedélyben megadott információknak.

3.    Amennyiben kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy a szállítmány megfelel-e a FLEGT-engedélynek, az érintett illetékes hatóság pontosítást kérhet az engedélyező hatóságtól.


4.    Az engedélyező hatóság kérheti az illetékes hatóságtól a kérdéses engedély vagy a cserepéldány egy példányának elküldését.

5.    Ha az engedélyező hatóság szükségesnek ítéli, visszavonja az engedélyt és javított példányt ad ki, amelyet a „Másodpéldány” pecséttel hitelesít, és továbbítja azt az illetékes hatósághoz.

6.    Ha az illetékes hatósághoz a pontosításra irányuló felszólítástól számított 21 naptári napon belül nem érkezik válasz, az illetékes hatóság az engedélyt nem fogadja el, és az alkalmazandó jogszabályok és eljárások szerint jár el.

7.    Az engedély nem fogadható el, ha – szükség szerint a III. szakasz szerinti további információk megadását vagy az e szakasz szerinti további vizsgálatot követően – megállapításra kerül, hogy az engedély nem felel meg a szállítmánynak.

V.    Igazolás a szállítmány érkezése előtt

1.    Az engedélyt a hatálya alá tartozó szállítmány érkezése előtt is be lehet nyújtani.

2.    Az engedély akkor fogadható el, ha megfelel a IV. mellékletben felsorolt valamennyi követelménynek, és ha az e melléklet III. és IV. pontjának megfelelően nincs szükség további igazolásra.


VI.    Egyéb

1.    Az érintett uniós tagállam vonatkozó jogszabályai és eljárásai eltérő rendelkezéseinek hiányában az e melléklet III. és IV. szakasza szerint igazolás költségét az importőrnek kell fizetnie.

2.    Amennyiben a FLEGT-engedélyek igazolása során tartós nézeteltérések vagy nehézségek merülnek fel, az ügy a JMRC elé utalható.

VII.    Szabad forgalomba bocsátás

1.    Azon egységes vámokmány 44. mezőjében, amelyben vámnyilatkozatot tesznek a fatermékek szabad forgalomba bocsátásáról, fel kell tüntetni az adott fatermékekre vonatkozó engedély számát.

2.    Amennyiben a vámáru-nyilatkozatot számítógéppel tették, a hivatkozást a megfelelő mezőben kell feltüntetni.

3.    Fatermékek szabad forgalomba bocsátására kizárólag az e mellékletben meghatározott eljárások teljesítését követően kerülhet sor.

________________



IV. MELLÉKLET

A FLEGT-ENGEDÉLYEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK ÉS MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK

1.    A FLEGT-engedélyekre vonatkozó általános követelmények

1.1.    A Guyanából az Unióba exportált, e megállapodás I. mellékletében szereplő faanyagok és fatermékek (a továbbiakban: fatermékek) valamennyi szállítmányának rendelkeznie kell FLEGT-engedéllyel. Az Unió a 2173/2005/EK rendelettel és e megállapodással összhangban az ilyen szállítmányok Guyanából az Unióba történő behozatalát csak akkor fogadja el, ha azok rendelkeznek FLEGT-engedélyekkel.

1.2.    E megállapodás 2. cikkének c) pontjával összhangban, a FLEGT-engedély az engedélyező hatóság által kiállított olyan dokumentum, amely igazolja, hogy a fatermékekből álló, az Unióba történő kivitelre szánt szállítmányt jogszerűen állították elő, és az e megállapodásban foglalt kritériumok alapján ellenőrizték.

1.3.    A FLEGT-engedélyeket papír alapon vagy elektronikus módon állítják ki.

1.4.    A FLEGT-engedélyt egyetlen engedélyes egyetlen szállítmányához, az Unióba való első belépési helyre állítják ki. Egy adott FLEGT-engedély kizárólag egyetlen unióbeli vámhivatalnál mutatható be.


1.5.    A papíralapú és az elektronikus engedélyeknek is tartalmazniuk kell az e melléklet 1. függelékben meghatározott információkat, az e melléklet 2. függelékben meghatározott útmutató megjegyzésekkel összhangban.

1.6.    A kérelmező benyújtja a FLEGT-engedélyt és az Unióba irányuló kivitelre vonatkozó kiviteli igazolást, vagy csak a más rendeltetési helyre irányuló kivitelre vonatkozó kiviteli igazolást, a többi előírt dokumentum csatolása mellett, a Vám- és Pénzügyőrségnek (CETO). A FLEGT-engedély és a kiviteli igazolás kiadására vonatkozó eljárások és azoknak a vámokmányokhoz való hozzáillesztése véglegesítésére a GTLAS végrehajtási szakaszában kerül sor.

1.7.    Azon komplex, különböző típusú fatermékeket tartalmazó szállítmányok esetében, amelyeknél adott esetben nem lehet az 1. Függelékben található 1. mintadokumentumban említett összes kért adatot megadni, hitelesített csatolmányt (a FLEGT-engedélyhez kapcsolódó kiegészítő árumegnevezést) kell mellékelni az engedélyhez. A hitelesített csatolmányban a szállítmány leírásával összefüggő, az 1. függelék 2. mintadokumentumában meghatározott mennyiségi és minőségi adatok szerepelnek. Ebben az esetben az engedély megfelelő mezői (9–16. mező) nem a szállítmányra vonatkozó adatokat tartalmazzák majd, hanem egy utalást a hitelesített csatolmányra.

1.8.    A FLEGT-engedélyek érvényességének meghosszabbításához, valamint visszavonásának, cseréjének és kezelésének meghatározásához kapcsolódó részletes követelményeket és eljárásokat a GTLAS végrehajtási szakaszában kell véglegesíteni. A FLEGT-engedélyek kérelmezésére és kiadására irányuló eljárásokat nyilvánosságra kell hozni.


1.9.    Guyana az Unió rendelkezésére bocsátja a FLEGT-engedély hitelesített másolatát, az engedélyező hatóság bélyegzőinek mintáit és a felhatalmazott munkatársak aláírási címpéldányait.

1.10.    Valamennyi jóváhagyott FLEGT-engedély esetében az eredeti példányt és annak másolatait e megállapodással összhangban kell kiállítani az engedély jogosultja számára.

1.11.    A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) értelmében védett fatermékekre a GTLAS szerinti jogszerűség-ellenőrzés vonatkozik, és ezeknek a fatermékeknek FLEGT-engedéllyel kell rendelkezniük.

1.12.    Kivitel előtt a guyanai CITES irányító hatóság biztosítja, hogy a CITES rendelkezéseinek hatálya alá tartozó faanyagok és az ilyen faanyagot tartalmazó termékek a GTLAS összes követelményének megfeleljenek. A guyanai CITES irányító hatóság azokhoz az Unióba irányuló szállítmányokhoz ad ki CITES-engedélyt, amelyek csak a CITES rendelkezéseinek hatálya alá tartozó faanyagot vagy ilyen faterméket tartalmazó termékeket tartalmaznak.

2.    A FLEGT engedélyező hatóság felelőssége

2.1.    Guyanában az engedélyező hatóság a Guyanai Erdőgazdálkodási Bizottság faanyagok jogszerűségével és kereskedelmével foglalkozó egysége (TLTU).


2.2.    Az engedélyező hatóság munkatársaira, irányítási struktúrájára és belső ellenőrzésére vonatkozó kompetencia-követelményeket a FLEGT engedélyezési rendszer üzembe helyezése előtt meg kell határozni és be kell vezetni.

2.3.    A FLEGT engedélyező hatóság tájékoztatja a Vezetői Információs Rendszer Egységet (MISU) a beérkezett és elutasított exportigénylési formanyomtatványokról és a kiadott FLEGT-engedélyekről.

2.4.    Az engedélyező hatóság kidolgoz egy, a FLEGT-engedélyekre vonatkozó számozási rendszert, amelynek segítségével különbséget lehet tenni az uniós piacra szánt szállítmányok FLEGT-engedélyei és minden más, törvényileg előírt kiviteli okmány között.

2.5.    A FLEGT engedélyező hatóság – az engedélyes kérésére – csak egyetlen, legfeljebb három hónapig érvényes meghosszabbítást ad ki. Az engedélyező hatóság meghatározza és érvényesíti az új lejárati dátumot.

2.6.    A FLEGT-engedély érvényességének meghosszabbítása, visszavonása vagy pótlása esetén az engedélyező hatóság minden esetben tájékoztatja az érintett uniós tagállam illetékes hatóságát.

2.7.    A FLEGT engedélyező hatóság törekszik a FLEGT-engedélyek valódiságának garantálására és az esetleges törlések vagy változtatások megelőzésére.


2.8.    A FLEGT engedélyezési rendszert fokozatosan – amikor a feltételek lehetővé teszik – bekötik a vámügyi és kereskedelmi egyablakos rendszerről szóló, 2019. évi 15. sz. törvény alapján létrehozott guyanai egyablakos ügyintézési rendszerbe a Guyanából történő kivitel vonatkozásában.

2.9.    A FLEGT engedélyező hatóság felel a Guyana és az uniós tagállamok FLEGT illetékes hatóságai, valamint az egyéb guyanai illetékes hatóságok közötti, a FLEGT-engedélyekkel kapcsolatos kérdésekről történő, előírt információcseréért.

3.    A FLEGT-engedélyek kibocsátására irányuló eljárás

A FLEGT-engedélyek kezelésére a következő lépéseket kell megtenni.

3.1.    Az Erdészeti Monitoring Főosztály (FMD) minden egyes szállítmányra vonatkozóan exportigénylési formanyomtatványt nyújt be a FLEGT engedélyező hatósághoz, amelyen bejelenti az engedélyező hatóságnak, hogy az erdészeti ágazatban működő vállalkozó kérelmet nyújtott be fatermékek kivitelére, és megfelel az FMD kiviteli előírásainak.

3.2.    Az exportigénylési formanyomtatvány kézhezvételét követően a FLEGT engedélyező hatóság ellenőrzést végez a központi információs adatbázisban (CID) azzal a céllal, hogy meggyőződjön róla, hogy az erdészeti ágazatban működő vállalkozó megfelel a GTLAS-nak.

3.3.    Az exportigénylési formanyomtatvány áttekintését és a CID-ben végzett ellenőrzést követően, továbbá azután, hogy igazolást nyert, hogy az erdészeti ágazatban működő vállalkozó megfelel a faanyagokra vonatkozó guyanai jogszerűség-igazolási rendszer (GTLAS) követelményeinek, a FLEGT engedélyező hatóság kibocsátja a FLEGT-engedélyt az adott szállítmányra vonatkozóan.


3.4.    Ha az erdészeti ágazatban működő vállalkozó nem felel meg a GTLAS-nak, a FLEGT engedélyező hatóság tájékoztatja az erdészeti ágazatban működő vállalkozót az azonosított meg nem felelésről, és lehetőséget ad az erdészeti ágazatban működő vállalkozó számára a meg nem felelés rendezésére. Ha az erdészeti ágazatban működő vállalkozó nem tudja megoldani a meg nem felelés eseteit, akkor az engedélyező hatóság elutasítja az adott szállítmányra vonatkozó exportigénylési formanyomtatványt.

3.5.    A FLEGT-engedélyt azelőtt kell kiadni, hogy a szállítmány CETO általi vámkezelésére sor kerülne.

3.6.    Az I. mellékletben felsorolt kereskedelmi célú minták és bemutató fatermékek – az uniós piacra való kivitelük esetén – szintén a FLEGT engedélyezési rendszer hatálya alá tartoznak.

3.7.    A FLEGT engedélyező hatóság valamennyi jóváhagyott FLEGT-engedély esetében az engedély elektronikus példányát elküldi az érintett uniós vámhatóságnak és az illetékes hatóságnak.

3.8.    A FLEGT-engedélyek kiadásával kapcsolatos valamennyi feljegyzést megőrzik a CID-ben, az elutasított engedélyekkel kapcsolatos dokumentumokat is beleértve.

3.9.    A FLEGT-engedély kérelmezésére vonatkozó formanyomtatványokat és eljárásokat a FLEGT engedélyezési rendszer üzembe helyezése előtt ki kell dolgozni és nyilvánosságra kell hozni.

Az adatáramlási folyamatot bemutató ábra

Okmányok benyújtása kivitel céljából

A GTLAS-követelményeknek való megfelelés összevont ellenőrzése

Határozat a FLEGT-engedély kiadásáról

Jelmagyarázat

   Az FMD benyújtja az exportigénylési formanyomtatványt

   Nem felel meg (a TLTU elutasítja az exportigénylési formanyomtatványt és tájékoztatja az erdészeti ágazatban működő vállalkozót a meg nem felelés esetéről/eseteiről)

   Megfelel (a TLTU kibocsátja a FLEGT-engedélyt az erdészeti ágazatban működő vállalkozó részére)

   Adatáramlás a GTLAS-ben (a kiviteli eljárásokat is beleértve)

4.    A papíralapú FLEGT-engedélyekre vonatkozó műszaki előírások

4.1.    A papíralapú engedélyeknek az 1. függelékben meghatározott formátumnak kell megfelelniük.

4.2.    A papírnak, amely a Guyanai Erdőgazdálkodási Bizottság (GFC) logóját és bélyegzőlenyomatát ábrázoló vízjeleket tartalmaz, szabványos A4-es méretűnek kell lennie.

4.3.    Az engedélyeket írógéppel vagy számítógéppel kell kitölteni, de szükség esetén kézzel is ki lehet tölteni őket.

4.4.    Az engedélyező hatóság acélból készült fémbélyegzőt használ.

4.5.    Az engedélyező hatóság az odaítélt mennyiség rögzítésére bármilyen hamisíthatatlan módszert igénybe vehet, ami lehetetlenné teszi számok vagy hivatkozások utólagos beírását.

4.6.    A nyomtatvány nem tartalmazhat semmiféle törlést vagy betoldást, kivéve, ha ezt az engedélyező hatóság pecsétje és aláírása hitelesíti.

4.7.    Az engedélyeket angol nyelven kell kinyomtatni és kitölteni.


5.    Az elektronikus FLEGT-engedélyekre vonatkozó műszaki előírások

5.1.    FLEGT-engedélyek a GTLAS rendszerrel összefüggésben kifejlesztett számítógépes rendszerek használatával is kibocsáthatók és feldolgozhatók.

5.2.    Papíralapú engedélyt el kell juttatni azon uniós tagállamok számára, amelyek nem csatlakoztak az elektronikus rendszerhez.

6.    A FLEGT-engedélyek példányai

6.1.    A FLEGT-engedélyt egy eredeti és négy másolati példányban kell kiállítani az alábbiak szerint:

(i)    „Az illetékes hatóság eredeti példánya”;

(ii)    „A rendeltetési hely szerinti vámhatóság példánya”;

(iii)    „Az importőr példánya”;

(iv)    „Az engedélyező hatóság példánya”;

(v)    „Az engedélyes példánya”.


6.2.    „Az illetékes hatóság eredeti példánya”, az „Az importőr példánya” és „A rendeltetési hely szerinti vámhatóság példánya” megjelölésű példányokat az engedélyesnek kell átadni, aki megküldi azokat az importőrnek.

6.3.    Az importőr az eredeti példányt az illetékes hatósághoz, a megfelelő példányt pedig a vámhatósághoz nyújtja be abban a tagállamban, ahol az engedéllyel rendelkező szállítmányt szabadon forgalomba bocsáthatónak nyilvánítják. „Az importőr példánya” megjelölésű példányt az importőr magánál tartja, és nyilvántartásba veszi.

6.4.    „Az engedélyező hatóság példánya” megjelölésű példányt az engedélyező hatóság magánál tartja, és a kiadott engedélyek esetleges jövőbeli igazolása érdekében nyilvántartásba veszi.

6.5.    „Az engedélyes példánya” megjelölésű példányt nyilvántartásba vétel céljából átadják az engedélyesnek.

6.6.    A FLEGT-engedély elektronikus példányát az érintett uniós vámhatósághoz és az illetékes hatósághoz is be kell nyújtani.

6.7.    Az engedélyező hatóság a FLEGT-engedély egy példányát archiválja, egy elektronikus példányt pedig a Vezetői Információs Rendszer Egység tárol a CID-ben.


7.    A FLEGT-engedélyek érvényessége, visszavonása és pótlása

7.1.    A FLEGT-engedélyek érvényessége és érvényességének elvesztése

A FLEGT-engedély a kiállításának napjától kezdődően érvényes, és érvényességi ideje a kiállítás napjától számított hat hónap. A FLEGT-engedélyen fel kell tüntetni annak lejárati idejét.

A FLEGT-engedély érvényessége megszűnik, és azt vissza kell juttatni az engedélyező hatósághoz, ha az engedély hatálya alá tartozó fatermékek az Unióba való megérkezésük előtt a szállítás során elvesznek vagy megsemmisülnek, vagy ha nem került sor exportra, és az engedélyes nem kérte a meghosszabbítást.

7.2.    A FLEGT-engedély visszavonása

A FLEGT-engedélyt az alábbiak esetén vissza kell vonni:

   az engedélyes által a szállítmánnyal kapcsolatban elkövetett és a FLEGT-engedély kiadása után megállapított szabálysértés esetében; és

   ha az engedélyes önként visszaadja az engedélyt, miután úgy döntött, hogy nem használja azt.


7.3.    A FLEGT-engedély cseréje

Amennyiben a FLEGT-engedély elvész, illetve ellopják vagy megsemmisül, az engedély jogosultja vagy egy meghatalmazott képviselő – az eredeti és/vagy a másodpéldány elveszésének, ellopásának vagy megsemmisülésének bizonyítása mellett – kérelmezheti az engedélyező hatóságtól az engedély pótlását.

Ha az engedélyező hatóság kielégítőnek tartja az engedély pótlásának indoklását, az engedélyes kérésének kézhezvételét követően kiadja a cserepéldányt.

A FLEGT-engedély cserepéldánya tartalmazza az eredeti FLEGT-engedélyben foglalt információkat és adatokat, a FLEGT-engedély számát is ideértve, és a FLEGT-engedély cserepéldányán fel kell tüntetni a „csereengedély” szöveget.

Amennyiben egy elveszett vagy ellopott engedély előkerül, akkor az előkerült engedély nem használható újra, és azt vissza kell juttatni az engedélyező hatósághoz.

7.4.    A FLEGT-engedély iránti kérelem újbóli benyújtása

Az exportőrnek új FLEGT-engedélyt kell kérnie, ha a fatermék, a HR-kód, az egységek fajtája vagy száma változik, vagy a FLEGT-engedélyhez képest 10 %-ot meghaladó eltérés mutatkozik a szállítmány súlyában és/vagy térfogatában.


8.    A FLEGT-engedéllyel kapcsolatos meg nem felelés kezelése

A fatermékekkel kapcsolatos szabálysértés vagy hamis információ, illetve a FLEGT-engedélyen szereplő információk hamisítása, megváltoztatása vagy módosítása, vagy a FLEGT-engedélyekre vonatkozó előírások megsértése esetén az engedélyező hatóság a guyanai jogszabályok által előírt szankciókat alkalmazza.

9.    Az engedély érvényességével kapcsolatos kétségek kezelése

9.1.    Amennyiben kétség merül fel az engedély, a másodpéldány vagy a cserepéldány érvényességét vagy valódiságát illetően, az illetékes uniós hatóság kiegészítő információkat kérhet az engedélyező hatóságtól.

9.2.    Ha azt szükségesnek ítéli, az engedélyező hatóság kérheti az illetékes hatóságtól a kérdéses engedély vagy cserepéldány példányainak elküldését.

9.3.    Ha az engedélyező hatóság szükségesnek ítéli, visszavonja az engedélyt és kibocsát egy javított eredeti példányt, amelyet „Másodpéldány” hitelesítő pecséttel lát el, és továbbít az illetékes hatósághoz.

9.4.    Az engedély érvényességének megerősítése esetén az engedélyező hatóság haladéktalanul, lehetőség szerint elektronikus úton értesíti az illetékes hatóságot. Az illetékes hatóság által visszaküldött példányokon minden esetben fel kell tüntetni egy „Érvényesítve …-án/én” szövegű hitelesítő pecsétet.


9.5.    Amennyiben a kérdéses engedély nem érvényes, az engedélyező hatóság erről haladéktalanul, lehetőség szerint elektronikus úton értesíti az illetékes hatóságot, és mindkét hatóság megteszi a megfelelő intézkedéseket.


FÜGGELÉKEK

1.    Az engedély formanyomtatványa (1. és 2. mintadokumentum)

2.    Útmutató megjegyzések



1. függelék

1. mintadokumentum: A FLEGT-engedély formátuma

Európai Unió    FLEGT

1

1. Kiállító hatóság

Név

Cím

2. Importőr

Név

Cím

EREDETI

3. A FLEGT-engedély száma

4. A lejárat időpontja (ÉÉ/HH/NN)

5. Exportáló ország

7. Szállítóeszköz

6. ISO-kód

8. Engedélyes (név és cím)

9. A fatermékek kereskedelmi megnevezése

10. HR-vámtarifaszám

1

11. Közismert és tudományos név

12. Kitermelési országok

13. A kitermelési ország ISO-kódja

14. Térfogat (m3)

15. Nettó tömeg (kg)

16. Egységek száma

17. Megkülönböztető jelölések (ha vannak)

18. A kiállító hatóság aláírása és bélyegzője

Név

Hely és dátum



2. mintadokumentum: Komplex szállítmányokra vonatkozó kiegészítő információk

A KÖVETKEZŐ INFORMÁCIÓK A FLEGT- ENGEDÉLYRE VONATKOZNAK:

Engedély száma: .......

A lejárat időpontja:.........

Engedélyes neve: ..........

Importőr neve:..........

Elem #

A fatermékek kereskedelmi megnevezése

HR-vámtarifaszám

Közismert és tudományos név

Kitermelési országok

A kitermelési ország ISO-kódja

Térfogat (m3)*

Nettó tömeg (kg)*

Egységek száma

1

 

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

3

 

 

 

 

 

4

 

 

 

 

 

5

 

 

 

 

 

6

 

 

 

 

 

7

 

 

 

 

 

8

 

 

 

 

 

9

 

 

 

 

 

10

 

 

 

 

 

 

*Vagy a térfogat, vagy a tömeg feltüntetése kötelező

Kibocsátás helye:

Kelt (ÉÉÉÉ/HH/NN):

A kiállító hatóság aláírása és bélyegzője



2. függelék

Útmutató megjegyzések

Általános:

   Kérjük, nyomtatott betűkkel töltse ki.

   Az ISO-kód a két betűből álló szabványos nemzetközi országjelzésekre vonatkozik.

   Az 1. mintadokumentumban az „EREDETI” megjelölést az engedély példányának címzettjével összhangban a következők egyikével kell felváltani: „A RENDELTETÉSI HELY SZERINTI VÁMHATÓSÁG PÉLDÁNYA”, „AZ IMPORTŐR PÉLDÁNYA”, „AZ ENGEDÉLYEZŐ HATÓSÁG PÉLDÁNYA”, „AZ ENGEDÉLYES PÉLDÁNYA”.

1. mező

Kiállító hatóság

Adja meg az engedélyező hatóság teljes nevét és címét.

2. mező

Importőr

Adja meg az importőr teljes nevét és címét.

3. mező

A FLEGT-engedély száma

Egyértelműen adja meg az engedély számát az előírt formában.

4. mező

A lejárat dátuma

Egyértelműen adja meg az engedély lejáratának dátumát.

5. mező

Exportáló ország

Az a partnerország (Guyana), amelyikből a fatermékeket az Unióba exportálták.

6. mező

ISO-kód

Adja meg Guyana kétjegyű kódját.

7. mező

Szállítóeszköz

Adja meg a kiviteli (export) helyen használt szállítóeszközt.

8. mező

Engedélyes

Adja meg az exportőr nevét és címét.

9. mező

A fatermékek kereskedelmi megnevezése

Adja meg a fatermék(ek) kereskedelmi leírását.

10. mező

HR-vámtarifaszám

A 4 vagy 6 számjegyű, a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer alapján meghatározott és e megállapodás I. mellékletében ismertetett árukód.

11. mező

Közismert és tudományos név

Adja meg a termékhez felhasznált fafajták közismert és tudományos nevét. Amennyiben egynél több fafajtát tartalmaz egy összetett termék, használjon külön sorokat. A mező kitöltése elhagyható olyan összetett termék vagy rész esetében, amely több azonosíthatatlan fafajtából készült (pl. préselt lemez).

12. mező

Kitermelési országok

Adja meg azokat az országokat, ahol a 10. mezőben felsorolt fafajtákat kitermelték. Összetett termék esetében adja meg az összes felhasznált faanyag származási országát. A mező kitöltése elhagyható olyan összetett termék vagy rész esetében, amely több azonosíthatatlan fafajtából készült (pl. préselt lemez).

13. mező

ISO-kódok

Adja meg a 12. mezőben felsorolt országok ISO-kódját. A mező kitöltése elhagyható olyan összetett termék vagy rész esetében, amely több azonosíthatatlan fafajtából készült (pl. préselt lemez).

14. mező

Térfogat (m3)

Adja meg az össztérfogatot m3-ben. A mező kitöltése elhagyható, ha a 15. mezőt kitöltik.

15. mező

Nettó tömeg (kg)

Adja meg az össztömeget kg-ban. Ez a fatermékek nettó tömegét jelenti, az állványoktól, távtartóktól, öntapadó címkéktől stb. különböző közvetlen tárolóeszközök és csomagolás nélkül. A mező kitöltése elhagyható, ha a 14. mezőt kitöltik.

16. mező

Egységek száma

Adja meg az egységek számát, ha egy gyártott termék mennyisége így adható meg a legjobban. A mező kitöltése elhagyható.

17. mező

Megkülönböztető jelzések

Lehetőség szerint adjon meg minden megkülönböztető jelzést, pl. a tétel számát vagy a hajórakjegy számát. A mező kitöltése elhagyható.

18. mező

A kiállító hatóság aláírása és bélyegzője

Ezt a mezőt egy erre felhatalmazott tisztviselőnek kell aláírnia, és az engedélyező hatóságnak le kell pecsételnie.

Az aláíró nevét, valamint a helyet és időt is fel kell tüntetni.

________________



V. MELLÉKLET

A FAANYAGOKRA VONATKOZÓ GUYANAI JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER (GTLAS)

1    BEVEZETÉS

2    A GTLAS HATÁLYA

2.1.    A GTLAS hatálya alá tartozó fatermékek

2.2.    Faanyag-források

2.3.    A GTLAS hatálya alá tartozó erdészeti ágazatban működő vállalkozók

2.4.    Alkalmazandó jogszabályok és eljárások

2.5.    A GTLAS végrehajtásában részt vevő szervezetek szerepe és feladatköre

2.6.    Végrehajtási struktúrák a hatékony koordináció biztosítása érdekében

3    A GTLAS LEÍRÁSA

3.1.    Erdőhasználati és kitermelési jogok

3.2.    A jogszerűség meghatározása


3.3.    WTS-követelmények

3.4.    Az odaítélési eljárások, a jogszerűség meghatározása és a WTS követelményeinek való megfelelés igazolása

3.5.    A meg nem felelés kezelése

3.6.    Összevont ellenőrzés

3.7.    Adatok és információk gyűjtése és kezelése

3.8.    FLEGT engedélyezési rendszer

3.9.    Független ellenőrzés

3.10.    A GTLAS-ra vonatkozó panaszkezelési mechanizmus

3.11.    A GTLAS végrehajtásának nyomon követése

4    A GTLAS VÉGREHAJTÁSÁT TÁMOGATÓ RENDSZEREK FEJLESZTÉSE

5    FÜGGELÉK


1    BEVEZETÉS

Az illegális fakitermelés és az ahhoz társuló kereskedelem elleni fellépésre irányuló nemzetközi erőfeszítések keretében egyre több ország fogadott el intézkedéseket az illegális fatermék-kereskedelem megelőzésére. A megállapodás kiegészíti Guyana ún. zöld állam fejlesztési stratégiáját. A megállapodás végrehajtása során Guyana a saját meglévő jogszerűség-igazolási rendszerére építve kívánja tovább erősíteni az illegális fakitermelés és az ahhoz társuló kereskedelem elleni küzdelmet, és alacsonyan tartani az erdőirtás és erdőpusztulás mértékét.

A faanyagokra vonatkozó guyanai jogszerűség-igazolási rendszer (GTLAS) a nemzeti jogi kereten alapszik, és célja, hogy biztosítsa Guyana fatermékeinek jogszerűségét. E célból a GTLAS hitelt érdemlő jogszerűség-igazolási rendszert hoz létre, amely garantálja a fatermékek kitermelésének, szállításának és feldolgozásának, valamint kivitelének és behozatalának jogszerűségét. A rendszer megfelelőségi ellenőrzéseket is magában foglal, amelyek célja, hogy biztosítékot nyújtsanak arra, hogy a fatermékeket jogszerűen állították elő – a megállapított célpiactól függetlenül. Biztosítja, hogy FLEGT-engedélyeket és kiviteli igazolásokat olyan, az uniós piacra szánt fatermék-szállítmányokhoz adnak ki, amelyek jogszerűek, továbbá hogy minden egyéb piacra szánt szállítmányhoz kizárólag kiviteli igazolást adnak ki. Ezen felül a GTLAS az importált fatermékek jogszerűségét is ellenőrzi.

Fatermékei jogszerűségének biztosítása során Guyana épít a fák visszakövetésére vonatkozó, meglévő rendszerére (Wood Tracking System; WTS) és más kormányzati ellenőrző rendszerekre, és e célból ki is bővíti azokat. A jelenlegi WTS egy rönkcímke- és papíralapú rendszer, amely lehetővé teszi a belföldi és nemzetközi kereskedelemre szánt fatermékek mozgásának hatékony nyomon követését. A WTS kapcsolódik Guyana jogszerűség-meghatározásához, amely a nemzeti jogi kereten alapszik, és a GTLAS kulcsfontosságú alkotóeleme.


A jelenlegi WTS és ellenőrzési eljárások értékelése során felmérték a GTLAS-követelmények alkalmazhatóságát és megvalósíthatóságát. Ezenfelül az értékelés keretében azokat az intézkedéseket és hiányosságokat is azonosították, amelyekkel foglalkozni kell a végrehajtási szakaszban annak érdekében, hogy erőteljes ellenőrzéseken, ellenőrzési és hitelesítési eljárásokon keresztül biztosítsák a fatermékek jogszerűségét.

Ezen intézkedések közé tartoznak az alábbiak: a közszférabeli hatóságok – különösen a Guyanai Erdőgazdálkodási Bizottság (GFC) és más földgazdálkodási hatóságok – közötti koordináció erősítése a földhasználati jogok odaítélésére irányuló eljárások hathatósabbá tétele és az ezzel kapcsolatos kérdések megoldása érdekében; az erdészeti ágazatra vonatkozó információkhoz való nyilvános hozzáférés javítása; a jogi keret erősítése; a GFC adatkezelési, információs és kommunikációs rendszerének korszerűsítése; valamint erőteljesebb ellenőrzési és hitelesítési eljárások kidolgozása. A néhány megállapított, kijavítandó hiányosság közé tartoznak a következők: rendszerek kifejlesztése a meg nem felelés eseteinek azonosítására, rögzítésére és kezelésére; panaszok kezelése és megoldása; harmadik fél által végzett rendszeres ellenőrzések kezdeményezése a GTLAS értékelése és javítása céljából; FLEGT engedélyező osztály létrehozása a fatermékek kiviteléhez. Az erősítésre szoruló területként azonosított területek fejlesztésének biztosítása érdekében végrehajtási struktúrákat alakítanak ki.

A GTLAS-t a Nemzeti Technikai Munkacsoport által koordinált, több érdekelt fél bevonásával lezajlott folyamat során alakították ki. Ebben a folyamatban a guyanai erdészeti ágazat és más érdekelt csoportok kulcsszereplőinek túlnyomó többsége részt vett. A számos országos szintű megbeszélésen a kulcsszereplőket ellátták információkkal, és egyeztettek velük az önkéntes partnerségi megállapodással (VPA) kapcsolatos folyamatról. A GTLAS különböző, e mellékletben szereplő elemeinek részleteiben konszenzusos alapon állapodtak meg az említett érdekelt felekkel.


A GTLAS kidolgozásában – mások mellett – a következő érdekeltek vettek részt: Fakitermelők, fűrésztelep-tulajdonosok, gyártók, fakereskedők, -exportőrök, -importőrök és -fuvarozók, vámügynökök, valamint fakitermelési szövetségek, amerindián falvak és közösségek, az őslakosok nem kormányzati szervezetei, valamint a minisztériumok és/vagy kormányzati szervek képviselői.

2    A GTLAS HATÁLYA

2.1.    A GTLAS hatálya alá tartozó fatermékek

A GTLAS hatálya alá tartozó fatermékek és a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer szerinti, hozzájuk tartozó kódok az I. mellékletben találhatók. A FLEGT-engedélyezés elindulása után két évvel a Felek mérlegelik további termékek felvételét az I. mellékletbe.

2.2.    Faanyag-források

A faanyag-források hat fő kategóriába sorolhatók:

(a)    A kis koncessziók a 8097 hektáros vagy ennél kisebb területek. A kis koncesszióval rendelkező erdészeti ágazatban működő vállalkozóknak állami erdészeti engedéllyel kell rendelkezniük, amely akár állami erdészeti engedély, akár közösségi erdőgazdálkodási szerződés is lehet. Ezeket az állami erdészeti engedélyeket a GFC legfeljebb két évre adja meg, a feltételes megújítás lehetőségével, és az engedélyek jóváhagyott kvótát tartalmaznak. A kis koncesszióknak meg kell felelniük a 2018. évi 1. sz. Magatartási szabályzatnak és az Erdészeti műveletekre (kis koncessziók) vonatkozó iránymutatásoknak. A kitermelés előtti leltár a kis koncessziók számára nem kötelező.


(b)    A nagy koncessziók a 8097 hektárnál nagyobb területek. A nagy koncesszióval rendelkező erdészeti ágazatban működő vállalkozóknak a GFC által kiadott állami erdészeti engedéllyel kell rendelkezniük. Ezek az állami erdészeti engedélyek erdészeti koncessziós szerződések vagy feltárási engedélyek is lehetnek. Az erdészeti koncessziós szerződések faértékesítési szerződések vagy fakivágási koncessziók lehetnek. Ezeket az állami erdészeti engedélyeket azt követően adják ki szerződéssel legfeljebb 40 évre – a feltételes megújítás lehetőségével –, hogy az erdészeti ágazatban működő vállalkozó feltárási engedélyt szerzett. A nagy koncesszióknak meg kell felelniük a 2018. évi 1 sz. Magatartási szabályzatnak és az Erdészeti műveletekre (nagy koncessziók) vonatkozó iránymutatásoknak. A szabályzat rendelkezéseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az erdészeti ágazatban működő vállalkozó dolgozzon ki erdőgazdálkodási tervet, éves működési tervet, és készítsen kitermelés előtti leltárt – az erdőgazdálkodási tervre vonatkozó iránymutatásokban foglaltak szerint.

(c)    Amerindián falu – Az amerindiánokról szóló törvény 29:01. fejezete a falu vagy amerindián falu fogalmát úgy határozza meg mint „falusi területeken letelepedett vagy ilyen területeket használó amerindiánok csoportját”, a falusi területek fogalmát pedig mint „egy falu közösségi tulajdonában lévő területeket, amelyeket a falu a Falutanácsra (VC) – a falu javára történő hasznosítás céljából – ruházott tulajdonjog alapján tulajdonol”. A Falutanács a föld tulajdonjogát kizárólagos juttatás vagy tulajdonjog-igazolás alapján bizonyítja. Az amerindián falu akkor válik erdészeti ágazatban működő vállalkozóvá, amikor szerződést köt a GFC-vel arra, hogy a falu határain belül kereskedelmi célú kitermelést folytasson.

(d)    Magántulajdonban lévő földterület – A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény a magántulajdonban lévő földterületet úgy határozza meg, mint „olyan földterület, amely nem minősül sem közterületnek, sem faluterületnek”. A magántulajdonban lévő földterületet valamely magán- vagy jogi személy jogszerűen tulajdonolja bejegyzett tulajdonjog alapján, szállítási jog alapján vagy kizárólagos juttatás címén. A földterület magántulajdonosa akkor válik erdészeti ágazatban működő vállalkozóvá, amikor szerződést köt a GFC-vel arra, hogy a magántulajdonban lévő földterület határain belül kereskedelmi célú kitermelést folytasson.


(e)    Átalakítás alatt álló állami földterületek 16 – Fatermékek hasznosíthatók olyan állami földterületekről, amelyek esetében az érintett minisztériumok és/vagy kormányzati szervek jóváhagyták a nem erdőterületi használatra való átalakítást a következő engedélyek alapján:

I.    Bányászati licenc vagy engedély – A bányászati licencet vagy engedélyt a Guyanai Geológiai és Bányászati Bizottság adja ki az állami földterületeken belüli területre ásványi anyagok feltárása, bányászata, kitermelése és tulajdonba vétele céljából. A bányászati licenc vagy engedély tulajdonosa akkor lesz erdészeti ágazatban működő vállalkozó, amikor a GFC engedélyezi számára, hogy az adott terület határain belül a fatermékeket hasznosítsa.

II.    Koncessziók – a koncessziót a Guyanai Föld- és Felmérési Bizottság adja ki valamely, az állami földterületeken belüli területre mezőgazdasági vagy más tevékenység céljára. A koncesszió tulajdonosa akkor lesz erdészeti ágazatban működő vállalkozó, amikor a GFC engedélyezi számára, hogy az adott terület határain belül a fatermékeket hasznosítsa.

III.    Infrastruktúra (utak, vízerőművek, gátak stb.) – a vízerőművek építését az Elnöki Hivatal hagyja jóvá. Az Építési Beruházások Minisztériuma ad engedélyt minden más infrastrukturális építési beruházásra, például utak és hidak építésére. Az infrastrukturális beruházások engedélyese akkor válik erdészeti ágazatban működő vállalkozóvá, amikor a GFC engedélyezi számára, hogy az adott terület határain belül a fatermékeket hasznosítsa.


A faanyagok átalakítás alatt álló területről történő (kereskedelmi célú) hasznosításához a fenti engedélyek valamelyikének birtokosa először is köteles bejegyeztetni magát erdészeti ágazatban működő vállalkozóként a GFC-nél, majd követni a GTLAS 3.3.3. szakaszában megállapított szabályokat. Ha a fenti engedélyek valamelyikének birtokosa nem kívánja a faanyagot kereskedelmi célokra vagy a jóváhagyott területen belül bármilyen célra hasznosítani, az engedélyesnek nem kell bejegyeztetnie magát a GFC-nél, és nem válik erdészeti ágazatban működő vállalkozóvá. Ezekben az esetekben a faanyag gazdátlannak minősül (lásd a 3.3.10. szakaszt).

(f)    Importált fatermékek – Az importőr akkor válik erdészeti ágazatban működő vállalkozóvá, amikor a GFC kiadja a behozatali engedélyt az I. mellékletben felsorolt fatermékek behozatalára.

(g)    Lefoglalt fatermékek – A fatermékeket lefoglalják, ha fennáll a 2009. évi 6. sz. erdészeti törvénybe ütköző bűncselekmény gyanúja. A lefoglalt fatermékek a 3.3.10. szakaszban meghatározott eljárásokat követően újra bekerülhetnek az ellátási láncba.

2.3.    A GTLAS hatálya alá tartozó erdészeti ágazatban működő vállalkozók

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozók a fakitermeléssel, valamint fatermékek behozatalával, szállításával, feldolgozásával, kereskedelmével és kivitelével kapcsolatos műveletek alapján a következő kategóriákba sorolhatók:

   Állami erdészeti engedélyek (kis és nagy koncessziók)

   Amerindián falvak


   Magántulajdonban lévő földterületek

   Átalakítás alatt álló állami földterületek

   Fatermékek feldolgozása és/vagy értékesítése

   Fatermékek kivitele és/vagy behozatala

2.4.    Alkalmazandó jogszabályok és eljárások

A jogszerűség meghatározása ismerteti a GTLAS alapjául szolgáló alkalmazandó jogszabályokat (az előírásokat is beleértve) (lásd a II. melléklet függelékét). Ezek a jogszabályok alkotják a guyanai erdészeti ágazatra vonatkozó keretet, és támogatják az ország erőfeszítéseit a fenntartható erdőgazdálkodás felé vezető úton. Céljuk az illegális fakitermelés és az ahhoz kapcsolódó kereskedelem visszaszorítása. Az e megállapodásban említett nemzeti jogi keret hatékony végrehajtásának célja a jó erdészeti irányítás előmozdítása és a GTLAS hitelességének biztosítása.

2.5.    A GTLAS végrehajtásában részt vevő szervezetek szerepe és feladatköre

A jogszerűség meghatározásának való megfelelés és az ellátási lánc ellenőrzésében részt vevő minisztériumok és/vagy kormányzati szervek a következők:

   GFC


   Adóhatóság

   Amerindián Ügyek Minisztériuma

   Munkaügyi Minisztérium

   Nemzeti Biztosítási Tanács

   Guyanai Föld- és Felmérési Bizottság

   Guyanai Geológiai és Bányászati Bizottság

   Környezetvédelmi Hivatal

   Cégnyilvántartó Hivatal

   Segélypénztár-nyilvántartó Hivatal

   Szövetkezeti Hivatal

   Okmány-nyilvántartó Hivatal

   Ingatlannyilvántartó Hivatal

   Nemzeti Növényvédelmi Szervezet


   A vadon élő állatok és növények védelmével és kezelésével foglalkozó bizottság

   Építési Beruházások Minisztériuma

   Elnöki Hivatal

Valamennyi minisztérium és/vagy kormányzati hatóság – a megbízatása alapján – felelős annak ellenőrzéséért, hogy az erdészeti ágazatban működő vállalkozók megfelelnek-e a jogszerűség meghatározásának, és köteles ellátni adatokkal és információkkal a Vezetői Információs Rendszer Egységet (MISU) annak érdekében, hogy az kezelje és fenntartsa az erdészeti ágazatban működő vállalkozók elektronikus adatállományait. A GTLAS végrehajtási szakaszában továbbfejlesztik és ellenőrzésre összeállítják a GTLAS Ellenőrzési eljárásokra vonatkozó kézikönyvében a minisztériumoknak és/vagy kormányzati hatóságoknak a GTLAS-ellenőrzés elvégzésével kapcsolatos szerepét és feladatköreit.

A GTLAS-ben részt vevő azon minisztériumok és/vagy kormányzati hatóságok összefoglaló ismertetése, amelyek ellenőrzik a megfelelést, és adatokat és információkat adnak a MISU-nak, a következő:

1.    A GFC törvényben meghatározott felhatalmazással rendelkezik Guyana állami erdeinek kezelésére és szabályozására. A GFC felel a megállapodás Guyana részéről való végrehajtásáért, beleértve a GTLAS irányítását más minisztériumokkal és/vagy kormányzati hatóságokkal együttműködve. A GFC-n belül a következő osztályok vagy egységek vesznek részt a GTLAS végrehajtásában:


   Az Erdőállomány-gazdálkodási Főosztály (FRMD) felel az érintett erdészeti ágazatban működő vállalkozók jogállásának megállapításáért az I. melléklet hatálya alá tartozó összes faanyag-forrás vonatkozásában. Az FRMD kitermelés előtti leltárokat készít, vizsgál felül és hagy jóvá nagy koncessziók esetében, és kitermelés előtti ellenőrzéseket végez átalakítás alatt álló állami földterületeken. A Főosztály adott esetben az erdészeti ágazatban működő érintett vállalkozók gazdálkodási és működési terveinek felülvizsgálatát és jóváhagyását is elvégzi. Ezenfelül az FRMD tájékoztatja az Erdészeti Monitoring Főosztályt (FMD) arról, hogy az erdészeti ágazatban működő vállalkozók jóváhagyták a kitermelés megkezdését. Ezután az FRMD kiadja a GFC visszakövető jelzéseket a megfelelő fuvarokmányokkal együtt (lásd a 3.3.4. szakaszt).

   Az Erdészeti Monitoring Főosztály (FMD) felel a WTS összes kritikus ellenőrzési pontjának kezeléséért és nyomon követéséért. Ezenkívül az FMD adja ki a GFC visszakövető jelzéseket és a fuvarokmányokat az erdészeti ágazatban működő vállalkozóknak, és nyomon követi azok felhasználását (lásd a 3.3.4. szakaszt). Mindezt úgy végzi, hogy a teljes ellátási láncban papíralapú és digitális információkat használ. Ha az erdészeti ágazatban működő vállalkozó harmadik féllel kíván szerződést kötni a saját kis vagy nagy koncesszióján belüli kitermelésre és/vagy kihordásra, akkor az FMD jóváhagyja a harmadik féllel kötendő bérleti szerződést az erdészeti ágazatban működő vállalkozó és a harmadik fél között. Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó továbbra is felelős a jogszerűség meghatározásában foglalt vonatkozó mutatóknak való megfelelésért.


   A Pénzügyi Főosztály (FD) felel annak felügyeletéért, hogy az erdészeti ágazatban működő vállalkozók eleget tesznek-e a GFC felé fennálló pénzügyi kötelezettségeiknek.

   A Vezetői Információs Rendszer Egység (MISU) a Pénzügyi Főosztály egyik szervezeti egysége, amely a központi információs adatbázis (CID) általános irányításáért felel. A CID fogja tartalmazni azokat az adatokat és információkat, amelyeket a MISU az erdészeti ágazatban működő vállalkozók és műveleteik jogszabályi megfelelőségének értékeléséhez felhasznál. A MISU a GTLAS működésével kapcsolatos adatokat és információkat kap, ellenőriz és archivál, amelyeket a GFC főosztályai, minisztériumok és/vagy kormányzati hatóságok, valamint az erdészeti ágazatban működő vállalkozók szolgáltatnak azzal a céllal, hogy felvegyék azokat az erdészeti ágazatban működő vállalkozók CID-ben található elektronikus adatállományaiba. Meg nem felelés esetén a MISU tájékoztatja az erdészeti ágazatban működő vállalkozót vagy a meg nem felelésért felelős személyt, és az érintett minisztériumoktól és/vagy kormányzati hatóságoktól kapott információk alapján frissíti a CID meg nem felelési rovatát. A MISU a dokumentumok ellenőrzésén, az erdészeti ágazatban működő érintett vállalkozókkal folytatott rendszeres kommunikáción és adatelemzéseken keresztül ellenőrzi ezeket az adatokat és információkat. A MISU a CID információinak megbízhatóságát és elérhetőségét is biztosítja, különösen azt, hogy az erdészeti ágazatban működő vállalkozók elektronikus adatállományai naprakészek legyenek. A MISU együttműködik más minisztériumokkal és/vagy kormányzati hatóságokkal annak érdekében, hogy javítsák a rendszeres adatátvitelt és -megosztást.


   A faanyagok jogszerűségével és kereskedelmével foglalkozó egység (TLTU) lesz Guyana FLEGT engedélyező hatósága. A TLTU és a MISU önállóan működik annak érdekében, hogy kivédjék az összeférhetetlenséget a MISU ellenőrzési tevékenysége és a TLTU engedélyezési tevékenysége között. A TLTU megkapja az FMD-től és feldolgozza az exportigénylési formanyomtatványokat. A TLTU ellenőrzést végez a CID-ben, hogy megállapítsa, hogy az erdészeti ágazatban működő vállalkozó megfelel-e a GTLAS jogszabályi előírásainak. Amint a GTLAS előírásai teljesülnek, a TLTU kiadja a kiviteli igazolásokat valamennyi piacra, és ezenfelül a FLEGT-engedélyeket az I. mellékletben felsorolt, az Európai Unióban szánt termékek tekintetében. A TLTU feladatkörébe tartozik emellett a fatermékekre vonatkozó behozatali engedélyek kiadása is.

   A belső ellenőrzési egység (IAU) felel a belső ellenőrzéseknek a GFC felhatalmazása szerinti elvégzéséért. Az IAU minőségellenőrzést végez a GTLAS-szal kapcsolatos adatok és információk vonatkozásában. Igény esetén az IAU jelentést is átad a független ellenőrnek a GTLAS-on belüli GFC-műveletek működéséről.

2.    Az adóhatóság a guyanai adó- és vámhivatal. Az adóhatóság Vám- és Pénzügyőrsége (CETO) biztosítja, hogy a Guyamából kivitt és oda bevitt valamennyi fatermék megfelel a GTLAS vámokkal és jövedéki adókkal kapcsolatos követelményeinek. A CETO biztosítja, hogy valamennyi kivitelre szánt fatermék az uniós piacra érvényes FLEGT-engedéllyel és kiviteli igazolással, vagy más piacok esetében kiviteli igazolással rendelkezzen. A CETO emellett nyomon követi a tranzitfa mozgását a belépési ponttól egészen a Guyanából való kilépésig.


3.    Az Amerindián Ügyek Minisztériuma felel a kereskedelmi célú fakitermelésben érintett Amerindián Falvak falutanács-választásának hitelesítéséért.

4.    A Munkaügyi Minisztérium felel annak ellenőrzéséért, hogy az erdészeti ágazatban működő vállalkozók teljesítik-e a jogszerűség meghatározása szerinti szociális és munkaügyi kötelezettségeiket.

5.    A Nemzeti Biztosítási Tanács feladata az erdészeti ágazatban működő vállalkozók bejegyzésének és társadalombiztosítási hozzájárulásuk megfizetésének felügyelete és ellenőrzése. A Nemzeti Biztosítási Tanács felelős továbbá annak ellenőrzéséért, hogy az erdészeti ágazatban működő vállalkozók megfelelnek-e a jogszerűség meghatározásában foglalt vonatkozó mutatónak.

6.    A Guyanai Föld- és Felmérési Bizottság felel az állami földekre vonatkozó kizárólagos juttatások és koncessziók kiadásáért. A Bizottság tartja a kapcsolatot az állami földek nyilvántartásával és/vagy az azokra vonatkozó dokumentumok tárolásával foglalkozó valamennyi minisztériummal és kormányzati hatósággal.

7.    A Guyanai Geológiai és Bányászati Bizottság felel a bányászati licencek vagy engedélyek kiadásáért és kezeléséért.

8.    A Guyanai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) felel a környezetvédelmi engedélyek kiadásáért és kezeléséért.

9.    A Cégnyilvántartó Hivatal feladata a megalakult társaságok és más jogi személyek nyilvántartása.


10.    A Segélypénztár-nyilvántartó Hivatal feladata a közösségi irányítású erdészeti szervezetek közül azon erdészeti ágazatban működő vállalkozók nyilvántartásba vétele, amelyek a Segélypénztár-nyilvántartásban nyilvántartott jogalanyok kategóriájába tartoznak.

11.    A Szövetkezeti Hivatal feladata a közösségi irányítású erdészeti szervezetek közül azon erdészeti ágazatban működő vállalkozók nyilvántartásba vétele, amelyek a szövetkezetek kategóriájába tartoznak.

12.    Az Okmány-nyilvántartó Hivatal feladata az állami tulajdonból magántulajdonba került földterületek nyilvántartása és a tulajdonjogot igazoló okmányok őrzése.

13.    A Földhivatal feladata a magántulajdonban lévő földterületek nyilvántartása és a tulajdonjogot igazoló okmányok őrzése.

14.    A Nemzeti Növényvédelmi Szervezet feladata a fatermékekkel kapcsolatos behozatali engedélyek, növényegészségügyi igazolások és karanténügyek kezelése.

15.    A vadon élő állatok és növények védelmével és kezelésével foglalkozó bizottság a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) irányító hatósága, amelynek feladata a CITES-engedélyek kiadása a kivitel és a behozatal helyén.

16.    Az Építési Beruházások Minisztériuma felel a fő állami infrastruktúrák tervezéséért, megépítéséért és karbantartásáért Guyanában, valamint az infrastrukturális munkálatokra vonatkozó jóváhagyások (engedélyek) kiadásáért és az engedélyezés irányításáért.


17.
   Az Elnöki Hivatal felel a vízerőművek építésének jóváhagyásáért (vízerőművek engedélyezéséért).

2.6    Végrehajtási struktúrák a hatékony koordináció biztosítása érdekében

A VPA végrehajtásában részt vevő kormányzati és nem kormányzati szervek zökkenőmentes működése és munkájának összehangolása érdekében megerősítik a FLEGT VPA titkárságát, és létrehozzák a kormányzati koordinációs testületet és a nemzeti végrehajtási munkacsoportot.

2.6.1.    A FLEGT VPA titkársága

A FLEGT VPA titkársága a GFC-hez tartozik, és a nemzeti végrehajtási munkacsoport titkárságaként fog működni. Ez a titkárság összehangolja és elősegíti a nemzeti végrehajtási munkacsoport által jóváhagyott éves munkaterv szerint végrehajtandó tevékenységeket. Emellett logisztikai és technikai támogatást nyújt a kormányzati koordinációs testület és a nyomonkövetési és felülvizsgálati vegyes bizottság (vegyes bizottság; JMRC) megbeszéléseihez.


2.6.2.
   Kormányzati koordinációs testület

A kormányzati koordinációs testületet kormányhatározattal hozzák létre és hagyják jóvá hivatalosan. A kormányzati koordinációs testület a megállapodás kidolgozásában és végrehajtásában részt vevő minisztériumok és/vagy kormányzati hatóságok koordinációs testületeként működik. Az összes minisztérium és/vagy kormányzati hatóság közös egyetértési megállapodást (memorandum of understanding, MoU) dolgoz ki és ír alá, amelyben kijelentik, hogy elkötelezettek a kormányzati koordinációs testületben való részvétel iránt. A kormányzati koordinációs testület biztosítja a megállapodás hatékony végrehajtását, betartva az egyes hatóságok jogalkotási és politikai mandátumát. A testület szükség esetén bármely más kormányzati szervezetet is bevonhat.

A kormányzati koordinációs testület feladatai közé a következők tartoznak:

   a minisztériumok és/vagy kormányzati hatóságok jelenlegi, a GTLAS működéséhez kapcsolódó eljárásainak vizsgálata annak érdekében, hogy azonosítsák és kezeljék a szóban forgó eljárásokban mutatkozó hiányosságokat és átfedéseket;

   hozzájárulás a GTLAS kidolgozásához és végrehajtásához;

   a GTLAS kidolgozása és végrehajtása folyamatos felülvizsgálatának elvégzése;

   fejlesztések ajánlása és a GTLAS működésével összefüggésben felmerülő problémák megoldása; és


   a GTLAS ellenőrzési eljárások kidolgozása, amelyek a meg nem felelés kockázatainak elemzésén alapulnak (lásd a 3.4.1. szakaszt), a méretgazdaságosság és a minisztériumok és/vagy kormányzati hatóságok közötti koordináció biztosítása érdekében.

A magukat a kormányzati koordinációs testületben képviseltető minisztériumok és/vagy kormányzati hatóságok rendszeres, időszakos és eseti megbeszéléseket tartanak azzal a céllal, hogy megvitassák a GTLAS gyakorlati megvalósítását.

A végrehajtási szakaszban a GFC egyetértési megállapodásokat vagy más releváns intézkedéseket dolgoz ki az egyes szóban forgó minisztériumokkal és/vagy kormányzati hatóságokkal azzal a céllal, hogy protokollokat és eljárásokat határozzanak meg az adatok és információk cseréjére. Az egyetértési megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalásokra és a megállapodások aláírására a GTLAS végrehajtási szakaszában kerül sor. A megállapodásokhoz a minisztériumoknak és/vagy kormányzati hatóságoknak ki kell jelölniük egy VPA kapcsolattartó pontot és egy ezt helyettesítő pontot.

Az egyetértési megállapodásoknak vagy más releváns intézkedéseknek legalább a következőkre ki kell terjedniük:

   beleegyezés abba, hogy az ellenőrzési szempontokat és a megfelelésértékelés eredményét be kell nyújtani a MISU-hoz

   a kötelezően benyújtandó információtípusok megnevezése és formátuma

   az információk benyújtásának gyakorisága és ütemezése


   az erdészeti ágazatban működő vállalkozók megfelelőségi státusának a MISU felé való jelentésére vonatkozó jegyzőkönyv leírása

   hitelesítési és ellenőrzési jegyzőkönyvek a GFC-nek küldendő adatok és információk integritásának biztosítására

   eljárás a Felek számára egy dokumentum/ellenőrzési szempont lekérdezésére, ha szükséges

   eljárás arra az esetre, ha a GFC vagy az érintett minisztérium vagy kormányzati hatóság megsérti az egyetértési megállapodás feltételeit

   együttműködés a minisztériumok és/vagy kormányzati hatóságok között a helyszíni ellenőrzési/nyomonkövetési tevékenységeket illetően

   minden egyéb információ, amely szükséges a GTLAS hatékony működéséhez, például közös közoktatási tevékenységek, tudatosságnövelő kampányok és mechanizmusok kialakítása információk más földgazdálkodási hatóságokkal való megosztására.


2.6.3.
   Nemzeti végrehajtási munkacsoport

A nemzeti végrehajtási munkacsoport több érdekelt fél bevonásával kialakított szervezet, amely hozzájárul a VPA szabályozási keretének végrehajtásához. A munkacsoportban helyet kapnak egyrészről a minisztériumok és/vagy kormányzati hatóságok képviselői, másrészről pedig más, a magánszektor, a civil társadalom és az őslakos népek köréből érkező érdekeltek képviselői. A nemzeti végrehajtási munkacsoport a végrehajtás előrehaladásával kapcsolatos hatékony kommunikációt és információcserét segítő kapcsolattartó pontként működik, és koordinálja a tevékenységek részletes ütemtervének – a végrehajtási ütemterv szerinti – kialakítását. Felügyeli e tevékenységek végrehajtását – együttműködve az érdekelt szereplőkkel és azoknak a GTLAS kialakításába való folyamatos bevonása mellett – a VPA végrehajtása során. A nemzeti végrehajtási munkacsoport stratégiai iránymutatást nyújt Guyana képviselőinek a vegyes bizottságról, és az is feladata, hogy napirendi pontokra vonatkozó javaslatokat tegyen a vegyes bizottság ülésein. Rendszeres és időszakos üléseket tart, és információkat kap a kormányzati koordinációs testülettől és a FLEGT VPA titkárságától.

3    A GTLAS LEÍRÁSA

A guyanai érdekelt felek túlnyomó többsége által elfogadott GTLAS nyolc elemből áll:

1.    Erdőhasználati és kitermelési jogok


2.    A jogszerűség meghatározása

3.    WTS-követelmények

4.    A koncessziók odaítélésére irányuló eljárások, a jogszerűség meghatározása és a WTS követelményeinek való megfelelés ellenőrzése

5.    FLEGT engedélyezési rendszer

6.    Független ellenőrzés

7.    A GTLAS-ra vonatkozó panaszkezelési mechanizmus

8.    A GTLAS végrehajtásának nyomon követése

Az erdőhasználati és kitermelési jogok azokat az eljárásokat vázolják fel, amelyeket a GFC-nek követnie kell ahhoz, hogy az állami földeken belül erdészeti koncessziókat ítéljen oda, és állami erdőterületekre, átalakítás alatt álló állami földterületekre, amerindián falvakra és magántulajdonban lévő földterületekre kitermelési jogokat adjon.

A jogszerűség meghatározása Guyana e megállapodásra alkalmazandó nemzeti jogi és szabályozási keretének összefoglalása. Az erdészeti ágazatban működő vállalkozóknak meg kell felelniük ennek a keretnek ahhoz, hogy a fatermékek FLEGT-engedélyt kapjanak.

A WTS-követelmények azok az előírások, amelyeket az erdészeti ágazatban működő vállalkozóknak be kell tartaniuk annak érdekében, hogy a fatermékeket a teljes ellátási láncon keresztül szisztematikusan vissza lehessen követni.


A negyedik elem a Guyana által végzett ellenőrzésre vonatkozik. A GTLAS-ben részt vevő minisztériumok és/vagy kormányzati hatóságok meglévő feladatain alapszik, és az érdekelt felek által javasolt számos érintett területen meg fogják erősíteni. A GTLAS végrehajtási szakaszában – a GTLAS Ellenőrzési eljárásokra vonatkozó kézikönyvében – továbbfejlesztik a minisztériumoknak és/vagy kormányzati hatóságoknak a GTLAS-ellenőrzés elvégzésével kapcsolatos szerepét és feladatköreit.

Az ötödik elem a FLEGT engedélyezési rendszer. A szállítmány akkor minősül jogszerűnek, ha az erdészeti ágazatban működő vállalkozók és fatermékeik megfelelnek az ellenőrzési rendszeren keresztül meghatározott követelményeknek. Ennek alapján az Unió és Guyana megállapodnak, hogy a TLTU feladata az Unióba történő kivitelre szánt fatermékekre vonatkozó FLEGT-engedélyek kiadása. A FLEGT engedélyezési rendszer eljárásait részletesen a IV. melléklet határozza meg.

A VI. mellékletben vázolt célkitűzéseivel összhangban a független ellenőrzés keretében rendszeresen értékelik, hogy a GTLAS hiteles és hatékony-e. A hetedik elem a panaszkezelési mechanizmus. A panaszkezelési mechanizmus megkülönböztetés nélkül valamennyi érdekelt fél számára lehetővé teszi, hogy panaszt nyújtson be a GTLAS működésével kapcsolatban, vagy ha a megítélése szerint a GTLAS hátrányosan érintette őket. A panaszokat a minisztériumokhoz és/vagy kormányzati hatóságokhoz, a független ellenőrhöz és a vegyes bizottsághoz továbbítják.

Guyana és az Unió a vegyes bizottságon keresztül, a X. mellékletben leírtak szerint közösen nyomon követi a GTLAS végrehajtását.


3.1.
   Erdőhasználati és kitermelési jogok

A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény és a 2018. évi erdészeti előírások meghatározzák a GFC – a következők megadására vonatkozó – felhatalmazásának paramétereit:

   állami erdészeti engedélyek kis koncessziókra vonatkozóan (a közösségi erdőgazdálkodási szerződéseket is beleértve);

   állami erdészeti engedélyek nagy koncessziókra vonatkozóan;

   használati engedélyek; és

   erdőtelepítési megállapodások.

A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény és a 2018. évi erdészeti előírások a GFC és az alábbi típusú érdekelt felek közötti szerződések feltételeit is meghatározzák:

   magántulajdonban lévő földterület tulajdonosa;

   indián földterület Falutanácsa; és

   fatermékek hasznosítására – olyan állami földekről, amelyek átalakítás alatt álló erdőként megjelölt területek – engedéllyel rendelkező fél.


A GFC a Guyanai Geológiai és Bányászati Bizottsággal, a Guyanai Föld- és Felmérési Bizottsággal, az Amerindián Ügyek Minisztériumával, a Környezetvédelmi Hivatallal és más érintett hatóságokkal együttműködve erősíti a nemzeti földrajzi információs rendszernek (GIS) a földgazdálkodási kérdésekkel kapcsolatos információk e hatóságok közötti megosztására irányuló mechanizmusait. Ez magában foglalja a magántulajdonban lévő földterületekre és mezőgazdasági koncessziókra, a bányászatiengedély-kérelmekre és a kisebb piaci szereplőkre vonatkozó GIS-digitalizálás kidolgozását, valamint a Természeti erőforrások minisztériumának GIS-platformján tárolt jelenlegi GIS-információk frissítését.

Például a 3.1.1–3.1.3. szakaszban leírt valamennyi esetben a sikeres kérelmezőnek (erdészeti ágazatban működő vállalkozónak) ezt követően az összes szerződéses kötelezettséget be kell tartania.

A GTLAS kidolgozása alatt frissítik az erdészeti koncesszió odaítélésére irányuló eljárásokat az FRMD Eljárási kézikönyvben. Ezek az eljárások kiterjednek az erdőhasználati jogok kis és nagy koncessziók vonatkozásában történő odaítélésére (a megüresedett helyek listájának összeállítása; a pályázati eljárás; az értékelési eljárás; az állami erdészeti engedély kiadása) és a magántulajdonban lévő földterületeken történő kitermelésre vonatkozó szerződés vagy az átalakítás alatt álló állami földterületekre vonatkozó engedély kibocsátására. A kézikönyv részletesen leírja azokat a követelményeket, amelyeket a nemzeti jogi keretnek való megfeleléshez teljesíteni kell. A kézikönyv vonatkozó részei nyilvánosan elérhetőek lesznek.


3.1.1.
   Erdőhasználati és kitermelési jogok odaítélése kis és nagy koncessziók vonatkozásában

Állami erdészeti engedélyek megadására csak akkor kerül sor, ha megállapították, hogy az odaítélésre azonosított állami erdőterületre vonatkozóan nem áll fenn meglévő tulajdonjog. E célból a GFC az odaítélési eljárás előtt megbeszéléseket tart más, földhasználatért felelős hatóságokkal, hogy ellenőrizzék, azok a területek, amelyekre állami erdészeti engedély adható ki, tehermentesek. A GFC más, földhasználatért felelős hatóságokkal együttműködve a lehetőségekhez mérten törekszik arra, hogy elkerülje állami erdészeti engedély kiadását olyan területekre, amelyeket más földhasználati célokra hasznosítanak.

Az állami erdőterületek odaítélése során, ahol adott esetben más törvényes földhasználati tevékenység – például bányászat vagy mezőgazdasági tevékenység – létezhet, a GFC meggyőződik arról, hogy a többi földhasználatért felelős hatóságnak nincs kifogása az állami erdészeti engedély megadása ellen. A jogszerűség meghatározása értelmében a GFC biztosítja, hogy az erdészeti ágazatban működő vállalkozók tiszteletben tartják más személyek jogszerű földhasználati jogait, különösen, ahol az állami erdészeti engedély különféle földhasználati tevékenységekkel párhuzamosan létezik.


Az állami erdők kereskedelmi célú kitermelésre való odaítélésére irányuló eljárás azzal kezdődik, hogy összeállítanak egy listát azokról a megpályázható erdőterületekről, amelyeket a GFC állami erdészeti engedéllyel rendelkezésre bocsáthat. Miután a GFC igazgatósága jóváhagyta a listát, közzéteszik az elektronikus és nyomtatott sajtóban, hogy az érdekelt szereplők megpályázhassák a területeket. Az érdekeltek a megfelelő formanyomtatványokon nyújthatják be pályázatukat a megadott határidőn belül. A pályázatokat a GFC főosztályai és az Erdészeti erőforrások elosztásával foglalkozó bizottság átnézi, hogy ellenőrizzék a benyújtott információk pontosságát és teljességét. A pályázatokat ezután a GFC igazgatóságának technikai albizottsága vizsgálja tovább és értékeli az igazgatóság által jóváhagyott kritériumok segítségével, figyelembe véve a 2009. évi 6. sz. erdészeti törvényben és a 2018. évi erdészeti előírásokban foglalt követelményeket. A technikai albizottság továbbítja az ajánlásokat a GFC igazgatóságához, amely meghozza a végső határozatot az odaítélésről.

A pályázatok értékelésének legalább a következő kritériumokra ki kell terjednie: a kérelem formanyomtatványának hiánytalansága; a kérelmező pénzügyi fenntarthatóságának teljes körű feltárása; tapasztalat az erdészeti műveletek területén; munkahelyteremtés; valamint a tervezett műveletek hozzáadott értéke. Ha az odaítélésre vonatkozó végső döntés pozitív, a GFC kidolgoz és kiad egy eredeti állami erdészeti engedélyt, és beviszi az előírt információkat a CID-be. Erdészeti koncessziós szerződés odaítélésére nem kerül sor addig, amíg az előírt díjat és minden egyéb hátralékos díjat is meg nem fizették vagy biztosították a GFC részére.


3.1.2.    Kitermelési jogok odaítélése átalakítás alatt álló állami földterületeken, amerindián falvakban és magántulajdonban lévő földterületeken

Az amerindián falvakban, a magántulajdonban lévő földterületeken és az átalakítás alatt álló állami földterületeken történő kitermeléshez a kérelmező benyújtja az előírt dokumentumokat a GFC-hez. A GFC ezt követően az érintett minisztériumokkal és/vagy kormányzati hatóságokkal együtt értékeli a forrásdokumentumok hitelességét. Az amerindián falvakban és magántulajdonban lévő földterületeken történő kitermelés vonatkozásában az előírt forrásdokumentumok közé tartoznak a következők: kizárólagos tulajdonjog, szállítás, kizárólagos juttatás vagy tulajdonjog-igazolás. Az átalakítás alatt álló állami földterületeken történő kitermeléshez előírt dokumentumok közé tartoznak a következők: mezőgazdasági koncesszió; bányászati licenc vagy engedély; vagy infrastruktúrára vonatkozó jóváhagyó levél vagy vízerőmű-engedély. Miután megállapították e dokumentumok hitelességét, a GFC feldolgozza az információkat, kibocsátja a fatermékek elszállítására vonatkozó szerződést, és beviszi az előírt információkat a CID-be.

A GFC elismeri, hogy az amerindián földek tulajdonjogának igazolására irányuló projekt (ALTP) felügyelete alatt folyamatban van az eljárás az amerindián földterületek tulajdonjogának kiadására és meghosszabbítására.

Ha az ALTP-nek az amerindián földek tulajdonjogának igazolására és annak meghosszabbítására vonatkozó ajánlásait a guyanai kormány elfogadja és jóváhagyja, az illetékes miniszter kellő időben tájékoztatja erről a GFC-t. A GFC-nek ezután követnie kell ezeket az arra vonatkozó ajánlásokat, hogy újra felkeresse a koncessziós területet, amelyre az erdőhasználati jogokat megadták, és szükség esetén korrigálja a koncessziós határokat.


3.1.3.    Egyéb jogok odaítélése

3.1.3.1.    Használati engedélyek

Kérelemre a GFC a 2009. évi 6. sz. erdészeti törvénynek megfelelően használati engedélyt adhat ki. A használati engedélyek célja: kutatás végzése és oktatás vagy képzés, illetve hasonló tevékenységek folytatása. Kereskedelmi célú kitermelés használati engedély alapján nem végezhető.

3.1.3.2.    Erdőtelepítési megállapodások

Kérelemre a GFC a 2009. évi 6. sz. erdészeti törvénynek megfelelően engedélyt adhat erdőtelepítésre. E megállapodás megkötésének idején ilyen megállapodás nem létezik.

Abban az esetben, ha kereskedelmi célú fatelepítés történik, módosítani kell e megállapodás II. mellékletét oly módon, hogy ki kell egészíteni a szükséges jogszerűségi mátrixokkal. Ezeket a mátrixokat az érdekelt felekkel és az Unióval konzultálva kell kidolgozni.

3.2.    A jogszerűség meghatározása

A GTLAS alapját a II. melléklet képezi, amely ismerteti az erdészeti ágazatban működő vállalkozók e melléklet 2.3. szakaszában említett különböző kategóriáira vonatkozó követelményeket, és tárgyalja az 1. táblázatban felsorolt elveket.


A sokféle jogszerűségi mátrix a guyanai jogszabályokból következik, amelyek a fatermékek számos forrását és az erdészeti ágazatban működő vállalkozók számos típusát azonosítják, különböző jogszerűségi követelményeket támasztva rájuk vonatkozóan.

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozók valamely alapelvnek való megfelelésének ellenőrzése során a 3.4. és 3.6. szakaszban leírt összes alkalmazandó kritériumot és a kapcsolódó mutatókat mérlegelik. Az egyes mutatóknak való megfelelés a GFC és a különböző minisztériumok és/vagy kormányzati hatóságok által kiadott megfelelő hivatalos iratok (ellenőrzési szempontok) meglétén és érvényességén alapszik.

A jogszerűség meghatározásában szereplő mind a kilenc mátrix összefoglalása megtalálható az 1. táblázatban. A bal oldali oszlop felsorolja az egyes alapelvek tematikus területét, a jobb oldali oszlop pedig az adott tematikus területért felelős minisztériumokat és/vagy kormányzati hatóságokat tartalmazza.


1. táblázat: A II. mellékletben felsorolt valamennyi típusú erdészeti ágazatban működő vállalkozóra alkalmazandó elvek

A.    Jogszerűségi mátrix ahhoz, hogy az erdészeti ágazatban működő vállalkozó jogszerűen végezhessen erdészeti műveleteket

1. alapelv: A természetes vagy jogi személy jogszerűen létezik.

A működéshez való jog

Cégnyilvántartó Hivatal, szövetkezeti biztos, Segélypénztár-nyilvántartó Hivatal, Amerindián Ügyek Minisztériuma, adóhatóság

B.    Állami erdészeti engedélyekre vonatkozó jogszerűségi mátrix (nagy koncessziók)

1. alapelv: Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó kitermelésre jogosult, és tiszteletben tartja mások jogszerű földhasználati jogait

A kitermeléshez való jog

GFC

Mások jogszerű földhasználati joga

GFC

2. alapelv: Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz az erdészeti műveletekkel kapcsolatos kötelezettségeinek

Környezetvédelem

Környezetvédelmi Hivatal

Erdőgazdálkodás

GFC

3. alapelv: Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz adózási és társadalombiztosítási kötelezettségeinek

Adózás

GFC, adóhatóság

Társadalombiztosítás

Munkaügyi Minisztérium, Nemzeti Biztosítási Tanács

C.    Állami erdészeti engedélyekre vonatkozó jogszerűségi mátrix (kis koncessziók)

1. alapelv: Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó kitermelésre jogosult, és tiszteletben tartja mások jogszerű földhasználati jogait

A kitermeléshez való jog

GFC

Mások jogszerű földhasználati joga

GFC

2. alapelv: Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz az erdészeti műveletekkel kapcsolatos kötelezettségeinek

Környezetvédelem

Környezetvédelmi Hivatal

Erdőgazdálkodás

GFC

3. alapelv: Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz adózási és társadalombiztosítási kötelezettségeinek

Adózás

GFC, adóhatóság

Társadalombiztosítás

Munkaügyi Minisztérium, Nemzeti Biztosítási Tanács

D.    Indián falvakra vonatkozó jogszerűségi mátrix

1. alapelv: Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó kitermelésre jogosult, és tiszteletben tartja mások jogszerű földhasználati jogait

A kitermeléshez való jog

Földhivatal, Guyanai Föld- és Felmérési Bizottság,

Mások jogszerű földhasználati joga

GFC

2. alapelv: Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz az erdészeti műveletekkel kapcsolatos kötelezettségeinek

Erdőgazdálkodás

GFC

3. alapelv: Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz adózási és társadalombiztosítási kötelezettségeinek

Adózás

Adóhatóság

Társadalombiztosítás

Munkaügyi Minisztérium, Nemzeti Biztosítási Tanács

E.    Magántulajdonban lévő földterületekre vonatkozó jogszerűségi mátrix

1. alapelv: Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó kitermelésre jogosult, és tiszteletben tartja mások jogszerű földhasználati jogait

A kitermeléshez való jog

Földhivatal, Okmány-nyilvántartó Hivatal, Guyanai Föld- és Felmérési Bizottság, GFC

Mások jogszerű földhasználati joga

GFC

2. alapelv: Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz az erdészeti műveletekkel kapcsolatos kötelezettségeinek

Erdőgazdálkodás

GFC

3. alapelv: Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz adózási és társadalombiztosítási kötelezettségeinek

Adózás

Adóhatóság

Társadalombiztosítás

Munkaügyi Minisztérium, Nemzeti Biztosítási Tanács

F.    Átalakítás alatt álló állami földterületekről származó visszahagyott fatermékekre vonatkozó jogszerűségi mátrix

1. alapelv: Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó kitermelésre jogosult, és tiszteletben tartja mások jogszerű földhasználati jogait

A kitermeléshez való jog

GFC, Guyanai Föld- és Felmérési Bizottság, Guyanai Geológiai és Bányászati Bizottság, Építési Beruházások Minisztériuma, Elnöki Hivatal

Mások jogszerű földhasználati joga

GFC

2. alapelv: Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz az erdészeti műveletekkel kapcsolatos kötelezettségeinek

Környezetvédelem

Környezetvédelmi Hivatal

Erdőgazdálkodás

GFC

3. alapelv: Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz adózási és társadalombiztosítási kötelezettségeinek

Adózás

GFC, adóhatóság

Társadalombiztosítás

Munkaügyi Minisztérium, Nemzeti Biztosítási Tanács

G.    Lefoglalt fatermékekre vonatkozó jogszerűségi mátrix

1. alapelv: A lefoglalt fatermékeket a jogszabályi előírásoknak megfelelően kell kezelni

A fatermékek lefoglalása szabályainak megsértése és a lefoglalás irányítása

GFC

H.    Fatermékek feldolgozására és értékesítésére vonatkozó jogszerűségi mátrix

1. alapelv: Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a fafeldolgozásra és -értékesítésre vonatkozó előírásoknak

A működéshez való jog

GFC

2. alapelv: Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz az erdészeti műveletekkel kapcsolatos kötelezettségeinek

Környezetvédelem

Környezetvédelmi Hivatal

Erdőgazdálkodás

GFC

3. alapelv: Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz adózási és társadalombiztosítási kötelezettségeinek

Adózás

GFC, adóhatóság

Társadalombiztosítás

Munkaügyi Minisztérium, Nemzeti Biztosítási Tanács

I.    Fatermékek kivitelére és behozatalára vonatkozó jogszerűségi mátrix

1. alapelv: Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz a fatermékek kivitelére és behozatalára vonatkozó előírásoknak

Kivitel (export)

GFC, A vadon élő állatok és növények védelmével és kezelésével foglalkozó hatóság

Behozatal (import)

GFC, A vadon élő állatok és növények védelmével és kezelésével foglalkozó hatóság, Nemzeti Növényvédelmi Szervezet

Adózás

GFC

Erdőgazdálkodás

GFC

2. alapelv: Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eleget tesz adózási és társadalombiztosítási kötelezettségeinek (kizárólag azokra az erdészeti ágazatban működő vállalkozókra alkalmazandó, amelyek exportálnak és/vagy importálnak, és más mátrix nem vonatkozik rájuk)

Adózás

Adóhatóság

Társadalombiztosítás

Munkaügyi Minisztérium, Nemzeti Biztosítási Tanács

3.3.    WTS-követelmények

Az ellátási lánc irányítása és ellenőrzése a kitermeléstől a szállításig, feldolgozásig, belföldi értékesítésig, kivitelig és behozatalig a GTLAS alapvető elemei. Ezeket az ellenőrzéseket a WTS-iránymutatásokban felsorolt eljárásokon keresztül végzik el. Valamennyi erdészeti ágazatban működő vállalkozónak meg kell felelnie a jogszerűség fogalommeghatározásában foglalt követelményeknek. Ezenfelül a kis, illetve nagy koncesszióval rendelkező erdészeti ágazatban működő vállalkozóknak a 2018. évi 1. sz. Magatartási szabályzatban, az Erdészeti műveletekre (kis koncesszió) vonatkozó iránymutatásokban és az Erdészeti műveletekre (nagy koncesszió) vonatkozó iránymutatásokban meghatározott követelményeknek is meg kell felelniük.


A 3.3. szakasz meghatározza azokat a WTS-követelményeket, amelyeknek az erdészeti ágazatban működő vállalkozónak eleget kell tennie, a 3.4.4. szakasz pedig a minisztériumok és/vagy kormányzati hatóságok azon intézkedéseit ismerteti, amelyek a szóban forgó követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére irányulnak.

E melléklet függeléke összefoglalja az ellátási láncon belüli kritikus ellenőrzési pontokat és azokat az előírt dokumentumokat és/vagy igazolásokat, amelyek akkor szükségesek, ha konkrét ellenőrzésekre kerül sor az ellátási lánc ellenőrzése és a GTLAS keretében történő famozgások jogszerűségének értékelése céljából.

3.3.1.    Kitermelés előtti leltár

Nagy koncessziók: A nagy koncesszióval rendelkező erdészeti ágazatban működő vállalkozóknak a 2018. évi 1. sz. Magatartási szabályzatban, az Erdészeti műveletekre (nagy koncesszió) vonatkozó iránymutatásokban meghatározott kitermelés előtti követelményeknek, és a WTS-iránymutatásokban foglalt visszakövetési követelményeknek is meg kell felelniük.

A kis koncesszióval rendelkező erdészeti ágazatban működő vállalkozókra, az átalakítás alatt álló állami földterületekre, 17 az amerindián falvakra és a magántulajdonban lévő földterületekre kitermelés előtti követelmények nem vonatkoznak.


A nagy koncessziókra irányadó kitermelés előtti szabályok a következők:

1.    Kitermelés előtti leltár készítése kötelező a működési évben kitermelni tervezett valamennyi blokkról annak érdekében, hogy pontos információkkal rendelkezzenek az egy adott ciklusban megengedhető maximális kivágási mennyiségről. 18

2.    Kitermelés előtti leltárról szóló jelentés készítésére irányuló kötelezettség, amelyhez állománytérkép is tartozik

3.    Egyedi leltári számmal ellátott rönkcímke ragasztása minden egyes, kitermelésre szánt fára

4.    Erdőgazdálkodási terv készítése

5.    Éves működési terv készítése, amely a kitermelés előtti leltárral kapcsolatos információkat is tartalmazza.


3.3.2.    Kitermelés

A GFC kereskedelmi célú fatermelésre vonatkozó adminisztratív ellenőrzési és nyomonkövetési mechanizmusát a WTS egyedi sorszámmal ellátott GFC-rönkcímkék használatával segíti, amelyeket minden erdészeti ágazatban működő vállalkozóhoz hozzárendelnek. Ezeket a GFC-rönkcímkéket a fatermék eredetének azonosítására és ellenőrzésére, valamint az állami erdőterületeken végzett kitermelés szintjének ellenőrzésére használják. A címkézést a következők szerint kell elvégezni: A címke felét a kivágáskor kell felragasztani a tönkre, a másik felét, amelyen ugyanaz a sorszám található, mint a rönkcímkén, az állami erdőterületekről, átalakítás alatt álló állami földterületekről, magántulajdonban lévő földekről és az amerindián falvakból elszállított fatermékre (rönkökre, megmunkált fatermékekre, cölöpökre, karókra és póznákra) kell felragasztani. A kijelölt címkéken feltüntetett egyedi szám jelzi, hogy ki az erdészeti ágazatban működő vállalkozó, és mutatja a fatermékek földrajzi eredetét is.

Nagy koncessziók: A nagy koncesszióval rendelkező erdészeti ágazatban működő vállalkozóknak a 2018. évi 1. sz. Magatartási szabályzatban, az Erdészeti műveletekre (nagy koncesszió) vonatkozó iránymutatásokban meghatározott kitermelési követelményeknek, és a WTS iránymutatásokban foglalt visszakövetési követelményeknek is meg kell felelniük. A nagy koncesszióval rendelkező erdészeti ágazatban működő vállalkozók részére rönkcímkéket bocsátanak ki a GFC által jóváhagyott blokkokban a működési évben kitermelésre szánt fákra vonatkozóan. Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó éves kvótáját (fatermék-mennyiségét) a GFC a kiválasztott kivágási ciklus és a kitermelés előtti leltár eredménye alapján számítják ki. A kvótát a kibocsátandó rönkcímkék számának meghatározására használják.


Kis koncessziók: A kis koncesszióval rendelkező erdészeti ágazatban működő vállalkozóknak a 2018. évi 1. sz. Magatartási szabályzatban, az Erdészeti műveletekre (kis koncesszió) vonatkozó iránymutatásokban meghatározott kitermelési követelményeknek, és a WTS iránymutatásokban foglalt visszakövetési követelményeknek is meg kell felelniük. A kis koncesszióval rendelkező erdészeti ágazatban működő vállalkozók részére a rönkcímkéket azt követően bocsátják ki, hogy a GFC jóváhagyja a kereskedelmi célú kitermelést. Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó jóváhagyott kvótáját (fatermék-mennyiségét) a GFC számítja ki a koncessziós területre vonatkozóan. A kvótát a kibocsátandó rönkcímkék számának meghatározására használják.

Átalakítás alatt álló állami földterületek: Az átalakítás alatt álló állami földterületeket hasznosító erdészeti ágazatban működő vállalkozóknak meg kell felelniük a WTS-iránymutatások visszakövetési követelményeinek. Az átalakítás alatt álló állami földterületeket hasznosító erdészeti ágazatban működő vállalkozók részére azokra a fákra bocsátanak ki rönkcímkéket, amelyeket az FRMD kitermelés előtti ellenőrzése során kereskedelmi célokra azonosítottak.

Amerindián falvak és magántulajdonban lévő földterületek: Az amerindián falvakat és magántulajdonban lévő földterületeket hasznosító erdészeti ágazatban működő vállalkozóknak meg kell felelniük a WTS-iránymutatások visszakövetési követelményeinek. Az amerindián falvakat és magántulajdonban lévő földterületeket hasznosító erdészeti ágazatban működő vállalkozók részére kérésre bocsátanak ki rönkcímkéket, mivel ebben az esetben nincs kitermelés előtti leltár vagy rögzített kvóta.



Kitermelési szabályok

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozók kategóriái

Nagy koncessziók

Kis koncessziók

Átalakítás alatt álló állami földterületek

Indián falvak és magántulajdonban lévő földterületek

1.

Arra vonatkozó kötelezettség, hogy kizárólag a jóváhagyott kitermelés előtti leltárban és a vonatkozó állománytérképen (lásd a 3.3.1. szakaszt fentebb) szereplő, engedélyezett fákat termelik ki az éves működési tervnek megfelelően 19

X

2.

A jóváhagyott terület határain kívül bármilyen fa kitermelése tilos.

X

X

X

X

3.

Arra vonatkozó kötelezettség, hogy kizárólag azokat a fákat termelik ki kereskedelmi célokra, amelyeket az FRMD kitermelés előtti ellenőrzési jelentésében jóváhagytak.

X

4.

Arra vonatkozó kötelezettség, hogy a fák kitermelése a fenntartható hozamon alapszik 20

X

X

5.

Arra vonatkozó kötelezettség, hogy a GFC-rönkcímkéket felragasztják a kitermelt rönkfára

X

X

X

X

6.

Arra vonatkozó kötelezettség, hogy a GFC-rönkcímkéket felragasztják az érintett tönkökre

X

X

X

X

7.

Arra vonatkozó kötelezettség, hogy eltávolítási engedélyt vagy magántulajdon eltávolítására vonatkozó nyilatkozatot töltenek ki, amely minden előírt információt tartalmaz (lásd e melléklet függelékét), és bemutatják a nyilatkozatot a GFC-nek az erdészeti állomáson

X

X

X

X

8.

A kivágásra vonatkozó korlátozások (beleértve a minimális kidöntési átmérőt, a maximális kidöntési magasságot) betartására vonatkozó kötelezettség

X

X

9.

Védett fajoknak a GFC engedélye nélkül történő kitermelése tilos

X

X

10.

Kötelezettség az út- és nyomvonal-építésre vonatkozó feltételek betartására

X

X

11.

Kötelezettség az ellenőrzött és irányított kivágásra vonatkozó feltételek betartására

X

X

3.3.3.    Kitermelés utáni intézkedések

Nagy koncessziók: A nagy koncesszióval rendelkező erdészeti ágazatban működő vállalkozóknak a 2018. évi 1. sz. Magatartási szabályzatban, az Erdészeti műveletekre (nagy koncesszió) vonatkozó iránymutatásokban meghatározott kitermelés utáni követelményeknek, és a WTS iránymutatásokban foglalt visszakövetési követelményeknek is meg kell felelniük.


Kis koncessziók: A kis koncesszióval rendelkező erdészeti ágazatban működő vállalkozóknak a 2018. évi 1. sz. Magatartási szabályzatban, az Erdészeti műveletekre (kis koncesszió) vonatkozó iránymutatásokban meghatározott kitermelés utáni követelményeknek, és a WTS iránymutatásokban foglalt visszakövetési követelményeknek is meg kell felelniük.

Átalakítás alatt álló állami földterületek, amerindián falvak és magántulajdonban lévő földterületek: Az átalakítás alatt álló állami földterületeket, amerindián falvakat és magántulajdonban lévő földterületeket hasznosító erdészeti ágazatban működő vállalkozóknak meg kell felelniük a WTS-iránymutatások visszakövetési követelményeinek.

Kitermelés utáni szabályok

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozók kategóriái

Nagy koncessziók

Kis koncessziók

Átalakítás alatt álló állami földterületek

Indián falvak és magántulajdonban lévő földterületek

1.    Kezelési díjak, adók, illetékek megfizetésére irányuló kötelezettség

X

X

X

2.    A kitermelt blokkok lezárására irányuló kötelezettség

X

3.    A fel nem használt rönkcímkék visszaszolgáltatására irányuló kötelezettség

X

X

X

X

4.    A környezetvédelmi követelmények betartására irányuló kötelezettség

X

X

3.3.4.    Szállítás

Nagy koncessziók: A nagy koncesszióval rendelkező erdészeti ágazatban működő vállalkozóknak a 2018. évi 1. sz. Magatartási szabályzatban, az Erdészeti műveletekre (nagy koncesszió) vonatkozó iránymutatásokban meghatározott szállítási követelményeknek, és a WTS iránymutatásokban foglalt visszakövetési követelményeknek is meg kell felelniük.


Kis koncessziók: A kis koncesszióval rendelkező erdészeti ágazatban működő vállalkozóknak a 2018. évi 1. sz. Magatartási szabályzatban, az Erdészeti műveletekre (kis koncesszió) vonatkozó iránymutatásokban meghatározott szállítási követelményeknek, és a WTS iránymutatásokban foglalt visszakövetési követelményeknek is meg kell felelniük.

Átalakítás alatt álló állami földterületek, amerindián falvak és magántulajdonban lévő földterületek, valamint feldolgozás és értékesítés: Az ezeket a műveleteket végrehajtó erdészeti ágazatban működő vállalkozóknak meg kell felelniük a WTS-iránymutatások visszakövetési követelményeinek.

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozóknak ki kell tölteniük a dokumentumokat, amelyek megjelölik az egyes területeken található vagy a területet elhagyó fatermékeket. Ezeket az okmányokat a fa eredetének ellenőrzésére használják a szállítás ideje alatt. Az alábbi táblázat meghatározza, a fatermékek kiindulási helye szerint melyek az előírt dokumentumok: az erdőterületekről származó fatermékekre vonatkozóan; a köztes szállításra vonatkozóan; a lefoglalt faanyagokra vonatkozóan; és a kivitelre szánt faanyagokra vonatkozóan.

1.    Erdőterületekről származó fatermékek:

Állami erdőterületekről származó fatermékek esetében a négy különböző dokumentumot használnak a szállítás ellenőrzésére:

(i)    Az eltávolítási engedély 21 a fatermékek állami erdőterületekről való elszállításához szükséges. Az eltávolítási engedély az a jogi okmány, amelyet a GFC arra használ, hogy adatokat gyűjtsön az általa hitelesített és márkajelzéssel ellátott fatermékekről. Az ilyen, eltávolítási engedéllyel rendelkező fatermékek ezután átmehetnek az első bejelentési ponton, a GFC-hez vagy a végső rendeltetési helyre.


(ii)    Az útiokmányt az eltávolítási engedélyhez kapcsolódóan használják, mielőtt az eltávolítási engedély lejár. Rendszerint egy vagy több útiokmányt bocsátanak ki egyetlen eltávolítási engedélyhez. Az útiokmányt azelőtt használják, hogy a fatermékek teljes mennyiségének bejelentésére sor kerülne az eltávolítási engedélyen az erdészeti állomáson. Az útiokmányt fatermékek egy „részhalmazának” az erdőből egy központi helyre való szállításához használják, hogy a teljes mennyiséget egy eltávolítási engedélyen jelenthessék be. Ezt követően a fatermékeknek a végső rendeltetési helyre való továbbszállításához az eltávolítási engedélyt használják.

(iii)    Az átrakási engedélyt olyan fatermékek állami erdőkből való elszállításához használják, amelyekre az eltávolítási engedélyt leadták a GFC-nél. Az ilyen, átrakási engedéllyel rendelkező fatermékek ezután átmehetnek azon a ponton, ahol az eltávolítási engedélyt leadták, és eljuthatnak egészen a végső rendeltetési helyre.

(iv)    Az adásvételi okiratot 22 állami erdőterületről értékesített fatermékek (amelyekre az eltávolítási engedélyt leadták a GFC-nél) elszállításához használják.


Magántulajdonban lévő földterületekről és az amerindián falvakból származó fatermékek esetében az erdészeti ágazatban működő vállalkozó a fatermékek elszállításához magántulajdon eltávolítására vonatkozó nyilatkozatot 23 használ. Az ilyen, magántulajdon eltávolítására vonatkozó nyilatkozattal kísért fatermékek ezután átmehetnek az első bejelentési ponton, a GFC-hez vagy a végső rendeltetési helyükre. Az adásvételi okiratot magántulajdonban lévő földterületről és az amerindián falvakból értékesített fatermékek (amelyekre a magántulajdon eltávolítására vonatkozó nyilatkozatot leadták a GFC-nél) elszállításához is használják.

2.    Lefoglalt faanyagok esetében a következő okmányokat használják a szállítás ellenőrzésére:

(a)    Letéti őrzési vagy lefoglalási formanyomtatványokat használnak a fatermékek szállítására, amikor fennáll a gyanú, hogy a fatermékek megsértik a 6. sz. 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény rendelkezéseit. Mindkét formanyomtatványt a GFC bocsátja ki.

(i)    A letéti őrzési formanyomtatványt akkor bocsátják ki, amikor a fatermék az erdészeti ágazatban működő vállalkozó vagy a terhelt őrizetében marad. A nyomtatvány lehetővé teszi, hogy a faterméket egy, a GFC által jóváhagyott helyre szállítsák.

(ii)    A lefoglalási formanyomtatványt akkor bocsátják ki, amikor a faterméket a GFC biztosítja.


(b)    A vámokmányt a GFC bocsátja ki azon fatermékek továbbszállításához, amelyeknek az ellátási láncba való újbóli bekerülését engedélyezték, az e melléklet 3.3.10. szakaszában felvázolt eljárás alapján.

3.    A GFC faforgalmazási tanúsítványt (a faforgalmazási tanúsítvány igényléséről és beszerzéséről lásd a 3.3.7. szakaszt) bocsát ki a kizárólag exportra szánt fatermékekre, függetlenül a faanyag eredetétől. A faforgalmazási tanúsítványt a faterméknek a GFC-ellenőrzés helyétől a kivitel helyéig történő szállításhoz használják, ha a kivitelre szánt fatermékek mennyisége egy konténernyi. Ha a fatermékek mennyisége meghaladja az egy konténert, akkor átrakási engedélyt vagy adásvételi okiratot használnak a faterméknek a GFC-ellenőrzés helyétől a kivitel helyéig történő szállításához, amelyhez csatolják a jóváhagyott faforgalmazási tanúsítvány egy példányát. A GFC-nek valamennyi kivitelre szállított faanyagot ellenőriznie kell az indulás előtt.



Szállítási szabályok

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozók kategóriái

Nagy koncessziók

Kis koncessziók

Átalakítás alatt álló állami földterületek

Indián falvak és magántulajdonban lévő földterületek

Feldolgozás és értékesítés

1.

Valamennyi, erdőterületről származó faterméket eltávolítási engedélyen kell rögzíteni az elszállítás előtt, és be kell nyújtani ezt az okmányt a GFC erdészeti állomásra a tranzit során, vagy kérésre a GFC általi helyszíni ellenőrzéskor.

X

X

X

2.

Az állami erdőterületről származó fatermékek minden „részhalmazát” útiokmányon kell rögzíteni, hogy eltávolítási engedélyen jelenthessék be őket.

X

X

X

3.

Valamennyi, állami vagy magántulajdonban lévő erdőterületről származó faterméket adásvételi okiraton 24 kell rögzíteni az elszállítás előtt, és be kell nyújtani ezt az okmányt a GFC erdészeti állomásra a tranzit során, vagy kérésre a GFC általi helyszíni ellenőrzéskor.

X

X

X

X

4.

Valamennyi, magántulajdonban lévő erdőterületről származó faterméket magántulajdon eltávolítására vonatkozó nyilatkozaton kell rögzíteni az elszállítás előtt, és be kell nyújtani ezt az okmányt a GFC erdészeti állomásra a tranzit során, vagy kérésre a GFC általi helyszíni ellenőrzéskor.

X

5.

Az ellátási láncban szállítás alá eső valamennyi faterméket adott esetben adásvételi okiraton rögzíteni kell, és kérésre be kell mutatni ezt az okmányt a GFC általi helyszíni ellenőrzéskor.

X

6.

A lefoglalt fatermékek szállításához letéti őrzési formanyomtatványt vagy lefoglalási formanyomtatványt kell használni, és be kell nyújtani ezt az okmányt a GFC erdészeti állomásra a tranzit során, vagy kérésre a GFC általi helyszíni ellenőrzéskor.

X

X

X

X

X

7.

Vámokmányt kell használni olyan fatermékek továbbszállításánál, amelyeknek az ellátási láncba való újbóli bekerülését a GFC már engedélyezte 25 , és be kell nyújtani ezt az okmányt a GFC erdészeti állomásra a tranzit során, vagy kérésre a GFC általi helyszíni ellenőrzéskor.

X

X

X

X

X

8.

A szállítási okmányok összes vonatkozó pontját ki kell tölteni.

X

X

X

X

X

9.

Faforgalmazási tanúsítványt kell használni a kizárólag kivitelre szánt fatermékek vonatkozásában a GFC általi osztályozás-ellenőrzés helyétől a kivitel helyéig.

X

X

X

X

X

10.

Átrakási engedélyt kell használni az állami erdőterületekről származó valamennyi fatermék és a GFC-hez leadott eltávolítási engedély vonatkozásában.

X

X

X


3.3.5.    Fatermékek feldolgozása

Az elsődleges feldolgozás a hengeres faanyagok különféle fatermékekké való kezdeti átalakítása. Az elsődleges átalakítás történhet statikus fűrészüzemben, hordozható fűrészüzemben, vagy láncfűrésszel végzett művelettel. A másodlagos feldolgozás az elsődlegesen feldolgozott fatermékek más fatermékké való további átalakítása. A másodlagos feldolgozóüzem lehet fűrészüzem vagy olyan fatelep, amely kizárólag elsődlegesen már feldolgozott fatermékekből készít – további feldolgozással – hozzáadott értékű faterméket. E művelet során nem hengeres faanyagot használnak fel bemeneti erőforrásként.

Fűrészüzem vagy fatelep: A fűrészüzemet vagy fatelepet üzemeltető erdészeti ágazatban működő vállalkozóknak meg kell felelniük a WTS-iránymutatások visszakövetési követelményeinek.



Feldolgozási szabályok

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozók kategóriái

Fűrészüzemek

Fatelepek

1.

A fűrészüzem vagy fatelep működtetésére vonatkozó engedélyt évente meg kell újítani.

X

X

2.

A fűrészüzembe vagy fatelepre belépő valamennyi fatermék vonatkozó adatait meg kell adni a fűrészüzem/fatelep beérkezett/vásárolt termékek okmányán, illetve beszerzési nyilvántartásában.

X

X

3.

Valamennyi feldolgozott fatermék vonatkozó adatait meg kell adni a „Fűrészelt faanyag és megmunkált fatermékek adatszolgáltatási űrlapja” formanyomtatványon, vagy a „Fűrészelt rönkök és rönktermékek adatszolgáltatási űrlapja” formanyomtatványon.

X

4.

Valamennyi feldolgozott fatermék vonatkozó információit meg kell adni a fatelep havi adatszolgáltatási űrlapján.

X

5.

Valamennyi fenti dokumentumot havonta be kell nyújtani a GFC erdészeti állomásra, vagy kérésre a GFC helyszíni ellenőrzésekor.

X

X

3.3.6.    Fatermékek belföldi értékesítése

A fatermékek belföldi értékesítése a fatelepen, a fűrészüzemben vagy a koncesszió keretében történik. Ezenkívül, az a természetes vagy jogi személy, aki nem működtet fűrészüzemet vagy fatelepet, kizárólag fatermékek vásárlására és eladására kaphat engedélyt.


VALAMENNYI erdészeti ágazatban működő vállalkozónak meg kell felelnie a WTS-iránymutatások visszakövetési követelményeinek.

A fatermékek belföldi értékesítésére vonatkozó szabályok

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozók kategóriái

Nagy koncessziók

Kis koncessziók

Átalakítás alatt álló állami földterületek

Indián falvak és magántulajdonban lévő földterületek

Feldolgozás és értékesítés 26

1.

Fatermékek helyi értékesítésére rendelkezni kell engedéllyel 27 .

X

2.

A nyilvántartott fatermékek minden értékesítésére vonatkozó információkat meg kell adni a fatermék-értékesítési formanyomtatványon.

X

X

X

X

X

3.

A fatermék-értékesítési formanyomtatványt havonta be kell nyújtani a GFC erdészeti állomásra, vagy kérésre a GFC helyszíni ellenőrzésekor.

X

X

X

X

X

4.

Adásvételi okiratot kell kiadni a vevő részére, és rögzíteni kell a számlaszámát a fatermék-értékesítési formanyomtatványon.

X

X

X

X

X


3.3.7.
   Fatermékek exportja

Jelenleg – a 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény szerint – a fatermékek kivitelekor minden esetben csatolni kell egy, a GFC által az exportőr részére kibocsátott kiviteli igazolást.

Ezen túl, kiviteli igazolás nem adható ki olyan fatermék vonatkozásában, amelyet a 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény rendelkezéseibe ütközően gyűjtöttek, távolítottak el, szállítottak el vagy kezeltek.

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozónak először be kell nyújtania a következő dokumentumokat a GFC-hez előzetes jóváhagyásra annak biztosítása érdekében, hogy az erdészeti ágazatban működő vállalkozók igazoltan jogszerű fatermékeket exportálnak:

   Faforgalmazási tanúsítvány iránti kérelem

   Kiviteli igazolás iránti kérelem

   Erdészeti termék kivitele iránti kérelem

   Elektronikus egységes vámokmány (ESAD) a vámadatok automatizált rendszerében (ASYCUDA)

   Kereskedelmi számla

   CITES-engedély (adott esetben)


   CARICOM származási bizonyítvány (kizárólag a Karibi Közösség (CARICOM) országaiba irányuló kivitelhez szükséges)

   Származási bizonyítvány (a CARICOM-on kívüli országok esetében)

Ha ez erdészeti ágazatban működő vállalkozó megfelelőnek minősül és a fenti dokumentumokat jóváhagyták, azokat visszaküldik az erdészeti ágazatban működő vállalkozónak, és a TLTU minden piacra vonatkozóan kiviteli igazolást állít ki az erdészeti ágazatban működő vállalkozónak, valamint FLEGT-engedélyt az I. mellékletben felsorolt, az Unióba szánt termékekre. Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó ezután benyújtja a FLEGT-engedélyt és az uniós piacra történő kivitelre vonatkozó igazolást, vagy a kizárólag az Unión kívüli piacokra szóló kiviteli igazolást a fent említett többi okmánnyal együtt.



A fatermékek exportjára vonatkozó szabályok

Az erdészeti ágazatban működő valamennyi vállalkozó

1.

Fatermékek kiviteléhez engedéllyel kell rendelkezni.

X

2.

Valamennyi kivitelre szánt faterméket fel kell tüntetni a vonatkozó kiviteli okmányokon 28 a kivitel előtt, és ezeket az okmányokat be kell nyújtani a GFC központjába jóváhagyásra.

X

3.

A fenti kiviteli okmányok összes vonatkozó pontját ki kell tölteni.

X

4.

A GFC által jóváhagyott kiviteli okmányokat és kiviteli igazolást be kell nyújtani a CETO-hoz.

X

5.

A kiviteli igazoláson fel nem tüntetett fatermékek kivitele tilos.

X

6.

Be kell nyújtani a CITES-engedélyt (adott esetben) és a CARICOM származási bizonyítványt (adott esetben) a kereskedelmi számlával együtt, amikor a kiviteli okmányokat bejelentik a GFC központjában.

X

7.

A kiviteli illetéket meg kell fizetni.

X

3.3.8.    Fatermékek behozatala

A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény szerint minden erdészeti ágazatban működő vállalkozónak, aki faterméket importál, rendelkeznie kell behozatali engedéllyel. Ezenfelül a 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény kimondja, hogy senki nem importálhat vagy továbbíthat Guyanán belül olyan faterméket, amelyet bármely országban jogellenesen szereztek be vagy bármely országból jogellenesen importáltak.


A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény szerint az importőr feladata annak bizonyítása, hogy az importált fatermékeket jogszerűen szerezték be, és jogszerűen vitték ki a származási országból.

Guyana jogszabályokat ad ki, amelyek kötelezik az importőröket az elvárható gondosságra, és a megállapodás végrehajtása érdekében konkrét végrehajtási iránymutatásokat dolgoz ki a behozatalra vonatkozó további dokumentációs követelményekkel kapcsolatban.

Guyana elismeri az importált fatermékek jogszerűségét, ha a termékekhez a következőket csatolják:

1.    az olyan exportáló országból származó teljes szállítmányra vonatkozó érvényes FLEGT-engedély, amely önkéntes társulási megállapodást kötött az Unióval, és működő FLEGT-engedélyezési rendszerrel rendelkezik; vagy

2.    a teljes szállítmányra vonatkozó érvényes CITES-engedély; vagy

3.    saját nyilatkozat a megfelelő gondosságról – az elvárható gondosságra vonatkozó értékelő jelentés készítésével, a következők szerint:

   a jogszerű eredetre vonatkozó információk a behozatalra szánt fatermékek;

   információk a behozatalra szánt fatermékek tekintetében a jogszerűtlenség felmért kockázatáról;


   eljárás a jogszerűtlenség megállapított kockázatának enyhítésére és/vagy kezelésére.

A fatermékek importjára vonatkozó szabályok

Az erdészeti ágazatban működő valamennyi vállalkozó

1.

Fatermékek behozatalához engedéllyel kell rendelkezni.

X

2.

A behozatali engedélyen fel nem tüntetett fatermékek behozatala tilos.

X

3.

A behozatalra kijelölt összes faterméket rögzíteni kell a behozatali kérelemben, és ezt a dokumentumot a behozatal előtt be kell nyújtani a Nemzeti Növényvédelmi Szervezethez (NPPO) jóváhagyásra.

X

4.

A behozatali kérelem összes vonatkozó pontját ki kell tölteni.

X

5.

A behozatali kérelemmel együtt be kell nyújtani a FLEGT-engedélyt, a CITES-engedélyt vagy az elvárható gondosságra vonatkozó értékelő jelentést (adott esetben).

X

3.3.9.    Tranzit-fatermékek

A tranzit-fatermékek olyan, Guyanában szállított termékek, amelyek eredete és rendeltetési helye is kívül esik Guyana vámhatárain. A tranzit-fatermékek nem kerülhetnek be Guyana ellátási láncába. Ennek megfelelően a belföldi piacon nem értékesíthetők, és kiviteli igazolás vagy FLEGT-engedély sem adható ki rájuk.


A CETO bevezetett eljárásokat a tranzitáruk irányítására és ellenőrzésére, és a tranzit-fatermékek irányítására és ellenőrzésére is ezeket az eljárásokat kell használni.

A tranzit-fatermékeket a CETO-nak jóvá kell hagynia. Ezek a fatermékek mindvégig – a belépés helyétől a kilépés helyéig – a guyanai vámhatóságok felügyelete alá tartoznak, ha a hivatalos vámokmányok kicserélésével továbbítják őket a fogadó országba.

3.3.10.    Lefoglalt és gazdátlan fatermékek

Lefoglalt fatermékek

A gyaníthatóan a 2009. évi 6. sz. erdészeti törvényt megsértő fatermékeket lefoglalják és kivonják az ellátási láncból. Az alábbiakban leírt egyes esetekben az ilyen faanyagok – a lefoglalt faanyagok kezelésére irányuló eljárások után – újból bevihetők Guyana ellátási láncába.

Az ellátási láncba való újbóli belépést követően a FLEGT-engedélyek csak abban az esetben adhatók ki lefoglalt faanyagra, ha három hónapon belül nem indul büntetőeljárás azzal a jogsértéssel kapcsolatban, amely miatt a fa lefoglalásra került (az erdészeti törvény 60. szakasza (1) bekezdésének a) pontja), vagy ha a büntetőeljárás alá vont valamennyi személyt felmentették (az erdészeti törvény 60. szakasza (1) bekezdésének b) pontja).

E megállapodás megerősítése után két évvel mindkét Fél újraértékeli ezt a megközelítést a JMRC-n keresztül.


A lefoglalt faanyagok kezelésére irányuló eljárások ismertetése:

1.    Lefoglalás és nyomozás a GFC által: Ha az FMD-nek megalapozott kételye van valamely fatermék jogszerűsége tekintetében, a GFC lefoglalja a faterméket birtokbavétellel vagy letéti őrzési formanyomtatvány kibocsátásával, mely utóbbi elrendeli, hogy az erdészeti ágazatban működő vállalkozó tartsa birtokában a faterméket, és megtiltja annak elszállítását a GFC engedélye nélkül. A lefoglalási formanyomtatványt az erdészeti ágazatban működő vállalkozó vagy nem az erdészeti ágazaton kívül működő vállalkozó részére bocsátják ki akkor, amikor a lefoglalt faterméket a GFC biztosítja.

Ezután az FMD vizsgálatot folytat azzal a céllal, hogy megerősítse, törvénysértés történt. Az erdészeti törvény (az amerindián falvak határain belül történő) megsértése vagy megsértésének gyanúja esetén a Falutanács és/vagy a GFC (a Falutanács felkérésére) 29 lefolytatja a vizsgálatot, és a Falutanács beidézheti az erdészeti ágazatban működő vállalkozót vagy erdészeti ágazaton kívül működő vállalkozót, hogy jelenjen meg a Tanács előtt.

Meg nem felelés esetén – akár erdészeti ágazatban működő vállalkozóról, akár az erdészeti ágazaton kívül működő vállalkozóról van szó – az FMD lefoglalási vagy letéti őrzési és zár alá vételi jelentést készít. Ezt a jelentést a fent említett formanyomtatványok valamelyikének egy példányával együtt továbbítják a GFC központjába, hogy a GFC meghozza a végső határozatot a megállapításokról és ajánlásokról. A jelentést ezután továbbítják a MISU-hoz azzal a céllal, hogy a CID meg nem feleléssel foglalkozó rovatában archiválják.


2.    Szankció: Első szabálysértés esetén, amely jelentéktelen vagy kis súlyú, az erdészeti ágazatban működő vállalkozó és a GFC beleegyezhet a szabálysértés jóvátételébe. Minden más bűncselekményre a 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény 68., 69. és 70. szakaszát és a szóban forgó törvény 1. mellékletében felsorolt szankciókat kell alkalmazni.

3.    A lefoglalt faanyag értékesítése, visszaszolgáltatása és ártalmatlanítása

Lefoglalt, romló állapotú faanyag értékesítése: Amennyiben a lefoglalt faanyag gyors és természetes állapotromlásnak van kitéve, a GFC eladhatja a faanyagot, és az értékesítésből származó bevételt a 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény megsértése miatti eljárás befejezéséig elkülönítheti.

A lefoglalt faanyag visszaszolgáltatása az erdészeti ágazatban működő vállalkozónak: A lefoglalt faanyagként való megjelölés visszavonható, a lefoglalt fatermékek visszakerülhetnek az erdészeti ágazatban működő vállalkozóhoz, és újra beléphetnek az ellátási láncba, ha:

   a lefoglalástól számított 3 hónapon belül nem indult eljárás a 2009. évi 6. sz. erdészeti törvényben szereplő azon bűncselekmény ügyében, amely miatt a szóban forgó dolgot lefoglalták. Ide tartoznak azok az esetek is, amikor minden szükséges ellentételezést megfizettek, a hátralékos kifizetéseket elszámolták a GFC pénzügyi rendszerében, és a GFC megadta az utólagos jóváhagyást;


   az eljárást megindították és befejezték, de –

1.    minden vád alá helyezett személyt felmentettek; vagy

2.    a 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény vagy bármely más írott törvény alapján nem született bírósági végzés a lefoglalt faanyag elkobzásáról.

Lefoglalt faanyag elkobzása és ártalmatlanítása a GFC által: Amennyiben a Bíróság elrendelte a lefoglalt faanyag állam számára történő elkobzását, a GFC az általa megfelelőnek ítélt módon visszatarthatja vagy megsemmisítheti azt. Ez magában foglalja azt a lehetőséget is, hogy a GFC nyilvánosan elárverezteti az ilyen elkobzott faanyagokat.

A fenti esetekben vámokmányt bocsátanak ki minden olyan lefoglalt fatermékhez, amelyek vonatkozásában engedélyezték az ellátási láncba való újbóli belépést, és a fatermékek továbbszállítását. FLEGT-engedélyek azonban csak olyan lefoglalt faanyagra adhatók ki, amelyet azért küldtek vissza az erdészeti ágazatban működő vállalkozónak, mert 3 hónapon belül nem indult büntetőeljárás, vagy mert minden büntetőeljárás alá vont személyt felmentettek.

Ha megállapítást nyer, hogy a törvénysértést erdészeti ágazaton kívül működő vállalkozó követte el, a lefoglalt és elkobzott fatermékeket kizárólag a kormány használhatja fel az általa jóváhagyott projektekben 30 .


4.    Az ügy rendezésének dokumentálása: A vámokmány kibocsátását követően a szankcióra vonatkozó jogerős határozatot és a fatermékek igazolására kiadott jóváhagyást továbbítják a MISU-hoz. A MISU ezután frissíti a CID meg nem feleléssel foglalkozó rovatát, és archiválja a dokumentumokat az erdészeti ágazatban működő vállalkozó elektronikus adatfájljában a CID-ben, ha az elkövető erdészeti ágazatban működő vállalkozó. A GTLAS végrehajtási szakaszában fejleszteni fogják a CID-nek ezt a meg nem feleléssel foglalkozó rovatát.

5.    A lefoglalt fatermékekre alkalmazandó előírások jövőbeli kidolgozása A GTLAS végrehajtási szakaszában foglalkozni fognak az ebben a szakaszban leírt eljárás hiányosságaival, köztük a következőkkel: azon fatermékek ellátási láncba való újbóli belépésére vonatkozó eljárások, amelyek vonatkozásában szabálysértés történt, de a szabálysértést jóvátették; az annak dokumentálására és elkülönítésére vonatkozó eljárások, hogy az ellátási láncba újra belépett faanyag közül melyik jogosult FLEGT-engedélyre; a már a törvénysértés megállapítása előtt gyaníthatóan jogszerűtlen faanyag jogállása és a rá vonatkozó korlátozások; azon fatermékek piaci értékének meghatározására irányadó normák és eljárás, amelyek után ellentételezést kell fizetni; eljárás arra az esetre, ha az ellentételezést nem fizetik meg az előírtak szerint; az ellentételezés megfizetésének folyamata és nyilvántartása; a szankciók teljesítésének és a vámokmány kibocsátásának folyamata, az erre vonatkozó előírások és a teljesítés jóváhagyásának dokumentálása; a fatermékek sorsa, ha az erdészeti ágazatban működő vállalkozót bírósági eljárás során elmarasztalják; a lefoglalt fatermékek árverésére vonatkozó követelmények és eljárások; a GFC-n belül ki a felelős ezekért a lépésekért, és mi a GFC felhatalmazása és feladatköre az árverési folyamatban.


A lefoglalt fatermékekre irányadó szabályok minden olyan magánszemélyre is vonatkoznak, aki nem erdészeti ágazatban működő vállalkozó, de akiről a GFC gyanítja, hogy megsértette a 2009. évi 6. sz. erdészeti törvényt.

E megállapodás megerősítése után két évvel mindkét Fél a JMRC-n keresztül újraértékeli a FLEGT-engedélyezésnek az erdészeti ágazatban működő vállalkozónak amiatt visszaküldött lefoglalt faanyagok vonatkozásában való korlátozását, hogy 3 hónapon belül nem indult büntetőeljárás, vagy mert minden büntetőeljárás alá vont személyt felmentettek.

A lefoglalt fatermékekre vonatkozó szabályok

Az erdészeti ágazatban működő valamennyi vállalkozó

1.

A lefoglalt fatermékeket el kell szállítani vagy letéti őrzési formanyomtatvánnyal, vagy lefoglalási formanyomtatvánnyal (a GFC által meghatározott helyre), és be kell nyújtani ezt az okmányt a GFC erdészeti állomásra a tranzit során, vagy kérésre a GFC általi helyszíni ellenőrzéskor.

X

2.

Tilos azon lefoglalt fatermékek felhasználása, amelyek nem kaptak engedélyt vámokmánnyal az ellátási láncba való újbóli belépésre.

X


Gazdátlan fatermékek

A 2009. évi 6. sz. erdészeti törvény úgy rendelkezik, hogy azok a gazdátlan fatermékek, amelyek tulajdonjoga nem követhető vissza és/vagy nem állapítható meg, nem kerülhetnek be az ellátási láncba, hanem állami tulajdonnak tekintendők, és a kormányzat által jóváhagyott projektekhez kell őket felhasználni. A GFC jelentéseket készít a gazdátlan fatermékek előfordulásáról és a felhasználásukról, és a MISU archiválja a CID-ben és nyilvánosságra hozza e jelentések elektronikus példányait. A gazdátlan faanyag fogalmának meghatározását, az ellátási lánctól való elkülönítésének biztosítására irányuló intézkedéseket és a gazdátlan faanyag előfordulásának rendszeres bejelentésére vonatkozó előírásokat a VPA végrehajtási szakaszában kidolgozásra kerülő eljárások keretében fogják meghatározni.

3.4.    Az odaítélési eljárások, a jogszerűség meghatározása és a WTS követelményeinek való megfelelés igazolása

3.4.1.    Az ellenőrzés általános alapelvei

Ez a szakasz leírja, hogyan történik az odaítélési eljárás, a jogszerűség meghatározása és a WTS követelményeinek való megfelelés ellenőrzése. Az ellenőrzés alapját a meglévő guyanai jogszabályok és eljárási kézikönyvek alkotják.

A GTLAS kidolgozása során feltárt hiányosságok alapján az FMD Eljárási kézikönyvét, a Pénzügyi Főosztály Eljárási kézikönyvét és az FRMD Eljárási kézikönyvét aktualizálni fogják, mielőtt a FLEGT engedélyezési rendszert bevezetik.


A GTLAS végrehajtási szakaszában továbbfejlesztik és ellenőrzésre összeállítják a GTLAS Ellenőrzési eljárásokra vonatkozó kézikönyvében a rutinfeladatok és szemlék módszertanát, a meg nem felelés összevont ellenőrzésére és kezelésére vonatkozó, a GTLAS-ellenőrzés elvégzésével kapcsolatos minisztériumi és/vagy kormányzati hatósági feladatköröket. Ezt a kézikönyvet a GFC felügyelete alatt, a GTLAS-ban részt vevő összes többi minisztériummal és/vagy kormányzati hatósággal együttműködve dolgozzák ki. A vegyes bizottságnak szintén lesz lehetősége arra, hogy áttekintse és észrevételezze ezt a kézikönyvet még a GTLAS bevezetése előtt.

A GTLAS Eljárási kézikönyv meghatároz egy ellenőrzési módszertant azoknak a kockázatoknak az értékelésére, ha az erdészeti ágazatban működő vállalkozók nem felelnek meg a mutatóknak, valamint az ellátási lánc ellenőrzésére a következők alapján:

   A minisztériumok és/vagy kormányzati hatóságok szerepe és feladatkörei: e melléklet 2.5. szakasza alapján a kézikönyv részletesen leírja, ki mit csinál az egyes mutatók ellenőrzése és az ellátási lánc ellenőrzése során.

   Hogyan határozzák meg az ellenőrzés gyakoriságát és intenzitását a becsült kockázathoz viszonyítva.

   Kockázati tényezők, például az erdészeti ágazatban működő vállalkozó típusa, a fatermékek típusa, fajták, földrajzi régió.


   Az ellenőrzés típusa: fizikai vagy dokumentumalapú, programozott vagy előre be nem jelentett.

   Az ellenőrzési szempontok és a megfelelésre vonatkozó információk – elektronikus és nyomtatott példányok egyaránt – archiválására szolgáló eljárások.

Ez biztosítja, hogy az ellenőrzést hiteles, költséghatékony és eredményes módon végezzék.

Az odaítélési eljárás, a jogszerűség meghatározása és az ellátási lánc követelményei jogszabályoknak való megfelelésének ellenőrzése annak biztosítását szolgálja, hogy:

   az állami erdők odaítélése az e melléklet 3.1. szakaszában leírt eljárások szerint történjen;

   az amerindián falvakban és a magántulajdonban lévő földterületeken történő kitermelés az e melléklet 3.1.2. szakaszában leírt eljárások szerint történjen;

   a Guyanában végzett erdészeti műveletek jogszerűek legyenek;

   az erdészeti ágazatban működő vállalkozók tegyenek eleget a jogszerűség meghatározása és az ellátási lánc ellenőrzése szerinti kötelezettségeiknek; és

   a meg nem felelés eseteit azonosítsák, vegyék nyilvántartásba, és rendezzék.


3.4.2.
   Az erdőhasználati jogok odaítélésére irányuló eljárásnak való megfelelés igazolása

Az erdőhasználati jogok odaítélésére irányuló eljárásnak való megfelelés igazolása azt ellenőrzi, hogy mennyire teljesülnek az erdészeti koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó, a 2009. évi 6. sz. erdészeti törvényben és az FRMD Eljárási kézikönyv odaítélési eljárásról szóló részében foglalt követelmények.

Ha a kérelmek hiánytalanok, az előírt díjak megfizetését is beleértve, a kérelmeket először a GFC Erdészeti Monitoring Főosztálya (FMD) és az FRMD vizsgálja meg és ellenőrzi azok hiánytalanságát, majd a GFC Erdészeti erőforrások elosztásával foglalkozó bizottsága tekinti át. A GFC belső ellenőrzési egysége ellenőrzi, hogy a GFC odaítélési eljárása során betartották-e az erdészeti koncessziós szerződés odaítélésére megállapított eljárásokat, beleértve azt is, hogy a kérelmek megfeleltek az Erdészeti erőforrások elosztásával foglalkozó bizottság felülvizsgálatára vonatkozó megfelelő iránymutatásoknak. Az erdészeti biztos ezután jelentést nyújt be a GFC igazgatósága technikai albizottságához a teljes fenti eljárásról, az albizottság pedig megvizsgálja és értékeli a kérelmeket. A fenti vizsgálat és értékelés alapján az igazgatóság technikai albizottsága jelentést terjeszt a GFC igazgatósága elé, amely meghozza a végső határozatot az odaítélésről. Az átláthatóság biztosítása érdekében az odaítélési eljárással és annak eredményeivel kapcsolatos információkat nyilvánosságra kell hozni.

Ha meghozták a végső határozatot az odaítélésről, a GFC elkészíti és kibocsátja az eredeti szerződéseket, az előírt információkat pedig beviszik a CID-be.


Az erdészeti koncessziós szerződés odaítélésére irányuló eljárás (a megpályázható erdőterületek listája, a pályázati eljárás, a GFC felülvizsgálati és értékelési eljárása és a GFC igazgatótanácsa felülvizsgálati és értékelési, valamint odaítélési eljárása) – a vonatkozó bizonyítási eszközök benyújtását és a megfelelőség-értékelés CID-ben való rögzítését is beleértve – leírása az FRMD Eljárási kézikönyvben lesz megtalálható.

3.4.3.    A jogszerűség fogalommeghatározásának való megfelelés igazolása

A jogszerűség fogalommeghatározásának való megfelelés igazolása a guyanai erdészeti ágazatban működő valamennyi vállalkozóra vonatkozik. Az erdészeti ágazatban működő vállalkozók megfelelésének igazolása a GFC és a GTLAS végrehajtásában részt vevő összes többi minisztérium és/vagy kormányzati hatóság munkáján alapszik. A megfelelő mutatóknak való megfelelés igazolására a jogszerűség meghatározásában felsorolt ellenőrzési szempontokat használják. A minisztériumok és/vagy kormányzati hatóságok a következő ellenőrzéseket hajtják végre az erdészeti ágazatban működő vállalkozók vonatkozásában:

   A minisztériumok és/vagy kormányzati hatóságok feladatai

A GTLAS-ben részt vevő minisztériumok és/vagy kormányzati hatóságok dokumentumalapú és helyszíni feladatokat végeznek el a felhatalmazásuknak megfelelően. A GTLAS-szal összefüggésben a minisztériumoknak és/vagy kormányzati hatóságoknak háromfajta feladatköre van:


   Rutinszerű feladatok

A minisztériumoknak és/vagy kormányzati hatóságoknak belső eljárásaikat és belső ellenőrzéseiket kell követniük, amelynek nyomán sor kerül ellenőrzési szempontok kiadására. Ilyen esetben az erdészeti ágazatban működő vállalkozó akkor felel meg a mutatóknak, amikor rendelkezik az előírt érvényes ellenőrzési szemponttal.

   Rutinszerű ellenőrzések

A rutinszerű ellenőrzések az erdészeti ágazatban működő vállalkozó műveleteire irányulnak, ezeket az ellenőrzéseket a minisztériumok és/vagy kormányzati hatóságok végzik rendszeresen, a felhatalmazásuk keretében. Ezen ellenőrzések nyomán ellenőrzési jelentéseket adnak ki, amelyek egyben a jogszerűség meghatározásának ellenőrzési szempontjai is. Ilyen esetben a mutatók vázolják azokat a követelményeket, amelyeknek az erdészeti ágazatban működő vállalkozónak eleget kell tennie. A megfelelést az ellenőrzésen keresztül értékelik, az értékelés eredménye pedig szerepel az ellenőrzési jelentésben.

   Előre bejelentett vagy előre be nem jelentett véletlenszerű ellenőrzések

A minisztériumok és/vagy kormányzati hatóságok előre bejelentett vagy előre be nem jelentett véletlenszerű megfelelés-igazolásokat is végeznek, amelyek keretében dokumentumalapú és fizikai ellenőrzéseken alapuló mutatóknak való megfelelést vizsgálnak azzal a céllal, hogy meggyőződjenek róla, hogy az erdészeti ágazatban működő vállalkozók folyamatosan eleget tesznek a GTLAS alapján fennálló jogszabályi kötelezettségeiknek.


A mutatónak való megfelelés felméréséért felelős minisztériumok és/vagy kormányzati hatóságok tájékoztatják a MISU-t a megfelelés-értékelés eredményéről, egyértelműen kijelentve, hogy az erdészeti ágazatban működő vállalkozó megfelelt-e vagy sem a felelősségi körükbe tartozó mutatóknak.

A MISU a 3.4. szakaszban meghatározott ellenőrzési tevékenységek során keletkezett jelentések, valamint a más minisztériumok és kormányzati hatóságok által az összevont ellenőrzés alatt benyújtott jelentések alapján frissíti az erdészeti ágazatban működő vállalkozó elektronikus adatfájlját a CID-ben.

A GTLAS végrehajtási szakaszában – a GTLAS Ellenőrzési eljárásokra vonatkozó kézikönyvében – továbbfejlesztik a jogszerűség meghatározásában szereplő minden egyes mutatónak való megfelelés igazolására irányuló konkrét eljárásokat. Ezek az ellenőrzési eljárások biztosítják a GTLAS részét képező mutatóknak való megfelelés ellenőrzésének megbízhatóságát.

Ezek az eljárások vázolják, hogyan kell elvégezni a feladatokat és a – rutin- és véletlenszerű – ellenőrzéseket, és hogyan születik ezek nyomán ellenőrzési szempont és megfelelőség-értékelés. A statikus és a dinamikus ellenőrzési szempontokat különbözőképpen kezelik:

   A statikus ellenőrzési szempontokat egy meghatározott időszakra vonatkozóan ellenőrzik, amelyet a GTLAS végrehajtási szakaszában fognak meghatározni.


   A dinamikus ellenőrzési szempontokat a faforrás és a WTS-követelmények jogszabályoknak való megfelelése ellenőrzésére használják az eljárás egyes szakaszaiban.

3.4.4.    A WTS-követelmények igazolása

A WTS egy kötelezően alkalmazandó nemzeti rendszer, amelyet a GFC annak értékelésére és ellenőrzésére használ, hogy az erdészeti ágazatban működő vállalkozók megfelelnek-e a WTS-követelményeknek, továbbá hogy értékelje és ellenőrizze a fatermékeik jogszerűségét az egész ellátási láncban, a kitermeléstől a szállításig, feldolgozásig és a belföldi értékesítésig. A WTS a faforrások Guyanán belüli összes mozgására kiterjed, az importot is beleértve, és lehetővé teszi, hogy a GFC pontos statisztikai adatokat gyűjtsön ezekről a mozgásokról, a fatermeléssel, a fafeldolgozással és a faanyagok kereskedelmével kapcsolatos mozgásokat is beleértve. A WTS lehetővé teszi, hogy a GFC ellenőrizze, hogy az erdészeti ágazatban működő vállalkozó teljesítette-e a WTS-iránymutatásokban az ellátási lánc ellenőrzésére meghatározott követelményeket, és kezelje a meg nem felelés eseteit. A 3.3. szakasz megállapítja a WTS-nek az erdészeti ágazatban működő vállalkozók által kötelezően betartandó szabályait, a 3.4.4.1–3.4.4.8. szakasz pedig leírja a minisztériumok és/vagy kormányzati hatóságok által végrehajtandó, kapcsolódó ellenőrzéseket. A WTS lehetővé teszi, hogy a GFC szisztematikus és véletlenszerű helyszíni és dokumentumalapú ellenőrzések keretében vizsgálja az erdészeti ágazatban működő vállalkozók tevékenységét és műveleteit a WTS különböző ellenőrzési pontjai vonatkozásában. A helyszíni ellenőrzések során az FMD rutinszerűen megtekinti a fatermékeket, hogy az erdészeti ágazatban működő vállalkozók által a GFC-hez benyújtott információk alapján az ellátási lánc egyes kritikus ellenőrzési pontjain felmérje és hitelesítse az erdészeti ágazatban működő vállalkozók megfelelését.


E melléklet függeléke részletesebben ismerteti a szolgáltatott és ellenőrzött adatokat. A GFC központjában lefolytatott dokumentumalapú ellenőrzések során az FMD rendszeres egyeztetéseket végez, amelyek keretében elemzi az erdészeti ágazatban működő vállalkozók által szolgáltatott, valamint a GFC által a helyszíni ellenőrzéseken gyűjtött adatokat és információkat az ellátási lánc különböző kritikus ellenőrzési pontjai vonatkozásában. Ezeket az elemzéseket a 3.4.4.1–3.4.4.8. szakaszban és az e melléklet függelékében – az egyes ellenőrzési pontokra lebontva – részletesebben is ismertetjük. Ha a WTS-követelmény egy dokumentum benyújtására vonatkozik, az e követelménynek való megfelelés igazolása magában foglalja az adott dokumentumban található információk pontosságának és hiánytalanságának értékelését.

A helyszíni szemle és ellenőrzés, valamint a dokumentumalapú ellenőrzés során feltárt meg nem felelési esetekkel a meg nem felelés kezeléséről szóló 3.5. szakaszban említett adminisztratív eljárás szerint foglalkoznak.

Az FMD személyzete által benyújtott valamennyi jelentést és az erdészeti ágazatban működő vállalkozók által benyújtott információkat elküldik a MISU-nak azzal a céllal, hogy archiválják azokat az erdészeti ágazatban működő vállalkozó CID-ben található elektronikus adatfájljában. Az ellenőrzési jelentések éves összefoglalását nyilvánosan elérhetővé teszik.

A MISU fogadja, beviszi és archiválja a CID-ben a többi minisztérium és/vagy kormányzati hatóság által az ellátási lánc ellenőrzése kapcsán benyújtott releváns adatokat és információkat (lásd a 3.4.3. szakaszt).


Az adatelemzések, egyeztetések és a hitelesítés elvégzésére irányuló eljárásokat a GTLAS végrehajtási szakaszában frissítik az FMD Eljárási kézikönyvben. Az Eljárási kézikönyv megnevezi, hogy ki, hol és hogyan fogja ellenőrizni ezeket az adatokat hitelesítés és egyeztetés útján 31 . A GFC készített egy táblázatot (az e melléklet függelékében olvasható) az ellátási láncban meglévő kritikus ellenőrzési pontokról, valamint a jogszerűséget megalapozó dokumentumokról és/vagy igazoló adatokról a következő lépések vonatkozásában:

   Kitermelés előtti leltár

   Kitermelés

   Kitermelés utáni intézkedések

   Fatermékek szállítása

   Fatermékek feldolgozása

   Fatermékek értékesítése a belföldi piacon

   Fatermékek exportja

   Fatermékek lefoglalása


   Tranzit-fatermékek

   Fatermékek behozatala

Mindent összevéve a WTS növeli a guyanai erdészeti ágazat átláthatóságát és hitelességét, ezzel pedig hozzájárul az ágazatról kialakult kép javításához a nemzeti és nemzetközi piacokon.

3.4.4.1.    A jogállás megfelelőségének igazolása erdészeti műveletek végzése előtt

Az FRMD ellenőrzi, hogy az erdészeti ágazatban működő vállalkozó rendelkezik-e a kötelezően előírt dokumentumokkal, amelyekkel bizonyítani tudja, hogy a Guyanában való működéshez – a jogszerűség meghatározásában foglaltak szerint – jogszerűen bejegyzett jogalany. Az FRMD – a GFC központjában végzett dokumentumalapú értékelések és helyszíni szemle alapján – jóváhagyja az erdészeti ágazatban működő vállalkozó kitermelési jogát a kitermelés előtt. Az FRMD benyújtja ezeket az adatokat és információkat a MISU-hoz azzal a céllal, hogy archiválják azokat az erdészeti ágazatban működő vállalkozó elektronikus adatfájljában.

3.4.4.2.    A kitermelés előtti leltár megfelelőségének igazolása

   Nagy koncessziók

Az FMD többszintű helyszíni és adatellenőrzést követően igazolja a 3.3.1. szakaszban vázolt kitermelés előtti követelményeknek való megfelelést.


A.    Helyszíni ellenőrzések

A.1    A kitermelés előtti tevékenységek nyomon követése

Az FRMD helyszíni munkatársai helyszíni rutinellenőrzéssel értékelik az erdészeti ágazatban működő vállalkozó 3.3.1. szakaszban felsorolt 1., 2. és 3. kitermelés előtti szabálynak való megfelelését, és kitöltenek egy GFC ellenőrzési jelentést, amely a meg nem felelés összes lehetséges esetét felsorolja.

Az FRMD munkatársai adat-összehasonlítással történő további ellenőrzés céljából benyújtják a GFC ellenőrzési jelentést az FRMD központjába.

B.    Dokumentumalapú hitelesítés

B.1    Az erdőgazdálkodási dokumentumok hitelesítése

Az FRMD központja az erdészeti ágazatban működő vállalkozó erdőgazdálkodási tervének és éves működési tervének dokumentumalapú ellenőrzésével értékeli az erdészeti ágazatban működő vállalkozó 3.3.1. szakaszban felsorolt 2., 4. és 5. kitermelés előtti szabálynak való megfelelését, és kitölt egy dokumentum-ellenőrzési jelentést, amely a meg nem felelés összes lehetséges esetét felsorolja.


B.2    A bejelentett leltáradatok ellenőrzése:

Az FRMD központja összehasonlítja az erdészeti ágazatban működő vállalkozó kitermelés előtti leltárról szóló jelentésében szereplő adatokat a GFC ellenőrzési jelentéséből származó adatokkal, hogy hitelesítse a 3.3.1. szakaszban felsorolt 1., 2., és 3. kitermelés előtti szabálynak való megfelelést.

A fenti ellenőrzések alapján az FRMD központja átadja a MISU-nak a GFC ellenőrzési jelentést és a dokumentum-ellenőrzési jelentést, amelyek a megfelelésre vonatkozó információkat tartalmaznak, azzal a céllal, hogy a MISU archiválja azokat az erdészeti ágazatban működő vállalkozó elektronikus adatfájljában.

Az FRMD tájékoztatja az FMD-t az erdészeti ágazatban működő vállalkozó megfelelőségéről, amely kötelező a kitermelés megkezdéséhez.

A kitermelés előtti leltár jóváhagyását követően az FMD GFC-rönkcímkéket bocsát ki az erdészeti ágazatban működő vállalkozó részére a GFC által jóváhagyott blokkokban a működési évben kitermelésre szánt fákra vonatkozóan. A GFC a kiválasztott kivágási ciklus és a kitermelés előtti leltár eredménye alapján kiszámítja az erdészeti ágazatban működő vállalkozó éves kvótáját (fatermék-mennyiségét). A kvótát a kibocsátandó rönkcímkék számának meghatározására használják.


   Kis koncessziók

A GFC nem végez kitermelés előtti ellenőrzést, mivel a kis koncesszióval rendelkező erdészeti ágazatban működő vállalkozók nem kötelesek kitermelés előtti tevékenységet folytatni.

Az FMD a koncessziós területre vonatkozóan kiszámítja és jóváhagyja az erdészeti ágazatban működő vállalkozó kvótáját (fatermék-mennyiségét). A kvótát a kibocsátandó rönkcímkék számának meghatározására használják.

Az FMD jóváhagyja a kereskedelmi célú kitermelést, és kibocsátja a vonatkozó GFC-rönkcímkéket az erdészeti ágazatban működő vállalkozó részére.

   Átalakítás alatt álló állami földterületek

Bár az átalakítás alatt álló állami földterületeken működő erdészeti ágazatban működő vállalkozók nem kötelesek kitermelés előtti tevékenységet folytatni, az FRMD kitermelés előtti ellenőrzést végez azzal a céllal, hogy megállapítsa a kereskedelmi célú kitermelésre kijelölt fák helyét és fajtáit. Az FRMD munkatársai kitermelés előtti ellenőrzési jelentést nyújtanak be az FMD központjába a CID-be való feltöltés céljából, valamint annak érdekében, hogy a kitermelési ellenőrzések során további, adat-összehasonlításos ellenőrzéseket végezhessenek.

Az FMD GFC-rönkcímkéket bocsát ki az erdészeti ágazatban működő vállalkozók részére azokra a fákra vonatkozóan, amelyeket az FRMD kitermelés előtti ellenőrzése során kereskedelmi célokra azonosítottak.


   Indián falvak és magántulajdonban lévő földterületek

A GFC nem végez kitermelés előtti ellenőrzéseket, mivel az amerindián falvakban és magántulajdonban lévő földterületeken tevékenykedő erdészeti ágazatban működő vállalkozók nem kötelesek kitermelés előtti tevékenységet folytatni. Az FMD kérésre GFC-rönkcímkéket bocsát ki az erdészeti ágazatban működő vállalkozók részére.

3.4.4.3.    A megfelelés igazolása a kitermelési és a kitermelés utáni adatokból

   Nagy koncessziók

Az FMD többszintű helyszíni és adatellenőrzést követően értékeli és igazolja a 3.3.2. szakaszban vázolt kitermelési követelményeknek való megfelelést.

A.    Helyszíni szemlék és ellenőrzések

A.1    A kitermelési tevékenységek nyomon követése

Az FMD helyszíni munkatársai helyszíni rutinellenőrzésekkel értékelik az erdészeti ágazatban működő vállalkozó 3.3.2. szakaszban foglalt 1., 2., 5., 6., 8., 9., 10. és 11. szabálynak való megfelelését, és kitöltenek egy ellenőrzési jelentést, amely a meg nem felelés összes lehetséges esetét felsorolja.


A.2    Rönkmérés-ellenőrzések

Az FMD helyszíni munkatársai helyszíni rutinellenőrzés keretében megmérik a kitermelt rönköket, és kitöltenek egy rönkmérés-ellenőrzési jelentést, amely a 3.3.2. szakaszban foglalt 5., 8. és 9. szabálynak való meg nem felelés összes lehetséges esetét felsorolja.

A.3    Kitermelés utáni ellenőrzések

Az FMD helyszíni munkatársai ellenőrzik a tönkök 'helyét és adatait, és kitöltenek egy helyszíni adatlapot, amely a 3.3.2. szakaszban foglalt 1., 2., 6., 7., 8., 9., 10. és 11. szabálynak, valamint a 3.3.3. szakaszban foglalt 2. és 4. szabálynak való meg nem felelés összes lehetséges esetét felsorolja.

A.4    A kitermelt rönkfa bejelentett adatainak helyszíni ellenőrzése

Az FMD helyszíni munkatársai megvizsgálják a fatermékeket, hogy felmérjék, megfelelnek-e a 3.3.2. szakaszban felsorolt 5., 7., 8. és 9. szabálynak, és hitelesítsék az eltávolítási engedélyből származó adatokat. Az FMD helyszíni munkatársai napi nyomonkövetési jelentést töltenek ki, amely a meg nem felelés összes lehetséges esetét felsorolja.


A helyszíni szemlék és ellenőrzések során az FMD helyszíni munkatársai a zár alá vételre vonatkozó megkülönböztető jelzést (erdészeti azonosító jelet) tesznek a meg nem felelő faanyagokra, a megfelelő faanyagokat pedig jóváhagyó jelzéssel látják el. Az FMD helyszíni ellenőrzése után a megfelelőnek jelölt faanyagokat hitelesítik az ellátási láncban történő szállításra, ahol további helyszíni szemléket és ellenőrzéseket végeznek rajtuk a 3.4.4.4–3.4.4.7. szakasz szerint.

Az FMD helyszíni munkatársai adat-összehasonlítással történő további ellenőrzés céljából benyújtják a fenti 3.4.4.3. szakaszban említett összes jelentést és formanyomtatványt az FMD központjába.

B.    Adatellenőrzés:

A faanyagok származása és a kitermelési korlátozások ellenőrzését a tönkökre és a rönkfára vonatkozó információk egyeztetésével végzik el.

   Az FMD központja összehasonlítja az eltávolítási engedélyről származó adatokat az ellenőrzés, a rönkmérés-ellenőrzés, a napi nyomonkövetési jelentések és a helyszíni adatlap adataival, hogy ellenőrizze a faanyag származását és a 3.3.2. szakaszban felsorolt 1., 2., 4., 5., 6., 7., 8. és 9. szabálynak való megfelelését.


   Az FMD központja összehasonlítja az erdészeti ágazatban működő vállalkozó kitermelés előtti leltárról szóló jelentésében szereplő adatokat az ellenőrzés, a rönkmérés-ellenőrzés és a napi nyomonkövetési jelentések adataival, hogy ellenőrizze a 3.3.2. szakaszban felsorolt 1., 2., és 7. szabálynak való megfelelést.

   A GFC központja ellenőrzi az adózási és címkehasználati kötelezettségeknek való megfelelést:

   A GFC Pénzügyi Főosztálya összehasonlítja az erdészeti koncessziós szerződésből és/vagy az eltávolítási engedélyből származó adatokat a bizonylatok és fizetési ütemezések adataival, hogy ellenőrizze, az erdészeti ágazatban működő vállalkozó megfelel a 3.3.3. szakasz 1. szabályának.

   A GFC belső ellenőrzési egysége összehasonlítja az FMD címkekibocsátási nyilvántartásából és az eltávolítási engedélyből származó adatokat a visszaküldött címkék FMD által vezetett nyilvántartásával és a kitermelési nyilvántartás adataival, hogy ellenőrizze, az erdészeti ágazatban működő vállalkozó megfelel a 3.3.3. szakasz 3. szabályának.


A fenti ellenőrzések alapján az FMD központja dokumentum-ellenőrzési jelentést tölt ki, amelyet a 3.4.4.3. szakaszban említett fenti jelentésekkel együtt elküld a MISU-nak azzal a céllal, hogy a MISU archiválja azokat az erdészeti ágazatban működő vállalkozó elektronikus adatfájljában.

   Kis koncessziók

Az FMD többszintű helyszíni és adatellenőrzést követően értékeli és igazolja a 3.3.2. szakaszban vázolt kitermelési követelményeknek való megfelelést.

A.    Helyszíni szemlék és ellenőrzések

A.1    A kitermelési tevékenységek nyomon követése

Az FMD helyszíni munkatársai helyszíni rutinellenőrzésekkel értékelik az erdészeti ágazatban működő vállalkozó 3.3.2. szakaszban foglalt 2., 5., 6., 8., 9., 10. és 11. szabálynak való megfelelését, és kitöltenek egy ellenőrzési jelentést, amely a meg nem felelés összes lehetséges esetét felsorolja.


A.2    A kitermelt rönkfa bejelentett adatainak helyszíni ellenőrzése

Az FMD helyszíni munkatársai megvizsgálják a fatermékeket, hogy felmérjék, megfelelnek-e a 3.3.2. szakaszban felsorolt 5., 7., 8. és 9. szabálynak, és hitelesítsék az eltávolítási engedélyből származó adatokat. Az FMD helyszíni munkatársai napi nyomonkövetési jelentést töltenek ki, amely a meg nem felelés összes lehetséges esetét felsorolja.

A.3    Kitermelés utáni ellenőrzések

Az FMD helyszíni munkatársai ellenőrzik a tönkök helyét és adatait, és kitöltenek egy helyszíni adatlapot, amely a 3.3.2. szakaszban foglalt 2., 6., 7., 8., 9., 10. és 11. szabálynak, valamint a 3.3.3. szakaszban foglalt 4. szabálynak való meg nem felelés összes lehetséges esetét felsorolja.

Az FMD helyszíni munkatársai adat-összehasonlítással történő további ellenőrzés céljából benyújtják a fenti 3.4.4.3. szakaszban említett összes jelentést és formanyomtatványt az FMD központjába.


B.    Adatellenőrzés:

B.1    A faanyagok származása és a kitermelési korlátozások ellenőrzése a tönkökre és a rönkfára vonatkozó információk egyeztetésével:

Az FMD központja összehasonlítja az eltávolítási engedélyről származó adatokat az ellenőrzés és a napi nyomonkövetési jelentések és a helyszíni adatlap adataival, hogy ellenőrizze a faanyag származását és a 3.3.2. szakaszban felsorolt 2., 4., 5., 6., 7., 8. és 9. szabálynak való megfelelést.

B.2    A GFC központja ellenőrzi az adózási és címkehasználati kötelezettségeknek való megfelelést:

   A GFC Pénzügyi Főosztálya összehasonlítja az erdészeti koncessziós szerződésből és/vagy az eltávolítási engedélyből származó adatokat a bizonylatok és fizetési ütemezések adataival, hogy ellenőrizze, az erdészeti ágazatban működő vállalkozó megfelel a 3.3.3. szakasz 1. szabályának.


   A GFC belső ellenőrzési egysége összehasonlítja az FMD címkekibocsátási nyilvántartásában és az eltávolítási engedélyben szereplő adatokat a visszaküldött címkék FMD által vezetett nyilvántartásában található adatokkal, hogy ellenőrizze, az erdészeti ágazatban működő vállalkozó megfelel a 3.3.3. szakasz 3. szabályának.

A fenti ellenőrzések alapján az FMD központja dokumentum-ellenőrzési jelentést tölt ki, amelyet a 3.4.4.3. szakaszban említett fenti jelentésekkel együtt elküld a MISU-nak azzal a céllal, hogy a MISU archiválja azokat az erdészeti ágazatban működő vállalkozó elektronikus adatfájljában.

   Átalakítás alatt álló állami földterületek

Az FMD adatellenőrzéssel értékeli és igazolja a 3.3.2. szakaszban vázolt kitermelési követelményeknek való megfelelést.


Adatellenőrzés:

A faanyagok származásának és a bejelentett információk pontosságának ellenőrzése a tönkökre és a rönkfára vonatkozó információk egyeztetésével:

Az FMD központja összehasonlítja az eltávolítási engedélyről származó adatokat a kitermelés előtti ellenőrzési jelentésből származó adatokkal, hogy ellenőrizze a faanyag származását és a 3.3.2. szakaszban felsorolt 2., 3., 5., 6. és 7. szabálynak való megfelelést.

A GFC központja ellenőrzi az adózási és címkehasználati kötelezettségeknek való megfelelést:

   A GFC Pénzügyi Főosztálya összehasonlítja a mezőgazdasági koncessziós vagy bányászati engedélyből vagy licencből, illetve vízerőmű-engedélyből és/vagy az eltávolítási engedélyből származó adatokat a bizonylatok és fizetési ütemezések adataival, hogy ellenőrizze, az erdészeti ágazatban működő vállalkozó megfelel a 3.3.3. szakasz 1. szabályának.

   A GFC belső ellenőrzési egysége összehasonlítja az FMD címkekibocsátási nyilvántartásában és az eltávolítási engedélyben szereplő adatokat a visszaküldött címkék FMD által vezetett nyilvántartásában található adatokkal, hogy ellenőrizze, az erdészeti ágazatban működő vállalkozó megfelel a 3.3.3. szakasz 3. szabályának.


A fenti ellenőrzések alapján az FMD központja dokumentum-ellenőrzési jelentést tölt ki, amely a megfelelésre vonatkozó információkat tartalmaz, és elküldi a MISU-nak azzal a céllal, hogy a MISU archiválja azokat az erdészeti ágazatban működő vállalkozó elektronikus adatfájljában.

   Indián falvak és magántulajdonban lévő földterületek

Az FMD többszintű helyszíni és adatellenőrzést követően értékeli és igazolja a 3.3.2. szakaszban vázolt kitermelési követelményeknek való megfelelést.

A.    Helyszíni ellenőrzések:

A.1    A kitermelési tevékenységek nyomon követése

Az FMD helyszíni munkatársai helyszíni rutinellenőrzésekkel értékelik az erdészeti ágazatban működő vállalkozó 3.3.2. szakaszban foglalt 2. és 5. szabálynak való megfelelését, és kitöltenek egy ellenőrzési jelentést, amely a meg nem felelés összes lehetséges esetét felsorolja.


A.2    A kitermelt rönkfa bejelentett adatainak helyszíni ellenőrzése

Az FMD helyszíni munkatársai megvizsgálják a fatermékeket, hogy felmérjék, megfelelnek-e a 3.3.2. szakaszban felsorolt 5. és 7. szabálynak, és hitelesítsék a magántulajdon eltávolítására vonatkozó nyilatkozatból származó adatokat. Az FMD helyszíni munkatársai napi nyomonkövetési jelentést töltenek ki, amely a meg nem felelés összes lehetséges esetét felsorolja.

A.3    Kitermelés utáni ellenőrzések

Az FMD helyszíni munkatársai ellenőrzik a tönkök 'helyét és adatait, és kitöltenek egy helyszíni adatlapot, amely a 3.3.2. szakaszban foglalt 2., 5., 6. és 7. szabálynak való meg nem felelés összes lehetséges esetét felsorolja.

Az FMD helyszíni munkatársai adat-összehasonlítással történő további ellenőrzés céljából benyújtják az ellenőrzési és napi nyomonkövetési jelentéseket, valamint a helyszíni adatlapokat az FMD központjába.


B.    Adatellenőrzés:

B.1    A faanyagok származásának és a bejelentett információk pontosságának ellenőrzése a tönkökre és a rönkfára vonatkozó információk egyeztetésével:

   Az FMD központja összehasonlítja a magántulajdon eltávolítására vonatkozó nyilatkozatból származó adatokat az ellenőrzési jelentés és a napi nyomonkövetési jelentés, valamint a helyszíni adatlap adataival, hogy ellenőrizze a faanyag származását és a 3.3.2. szakaszban felsorolt 2., 5. és 7. szabálynak való megfelelést.

B.2    A GFC központja ellenőrzi az adózási és címkehasználati kötelezettségeknek való megfelelést:

   A GFC belső ellenőrzési egysége összehasonlítja az FMD címkekibocsátási nyilvántartásában és a magántulajdon eltávolítására vonatkozó nyilatkozatban szereplő adatokat a visszaküldött címkék FMD által vezetett nyilvántartásában található adatokkal, hogy ellenőrizze, az erdészeti ágazatban működő vállalkozó megfelel a 3.3.3. szakasz 3. szabályának.


A fenti ellenőrzések alapján az FMD központja dokumentum-ellenőrzési jelentést tölt ki, amelyet a 3.4.4.3. szakaszban említett fenti jelentésekkel együtt elküld a MISU-nak azzal a céllal, hogy a MISU archiválja azokat az erdészeti ágazatban működő vállalkozó elektronikus adatfájljában.

3.4.4.4.    A szállítás megfelelőségének igazolása

Az FMD többszintű helyszíni és adatellenőrzést követően igazolja a 3.3.4. szakaszban vázolt szállítási követelményeknek való megfelelést. Az FMD a származási bizonyítvány ellenőrzésével megállapítja a faanyag származását.

A.    Helyszíni ellenőrzések:

A.1    A szállítási tevékenységek nyomon követése

Az FMD helyszíni rutinellenőrzésekkel vizsgálja a szállított faanyagot azzal a céllal, hogy ellenőrizze a faforrást és az erdészeti ágazatban működő vállalkozónak a 3.3.4. szakaszban említett 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 9. vagy (a helyzettől függően) 10. és 8. szabálynak való megfelelését, és kitölt egy havi jelentést, amely a meg nem felelés összes lehetséges esetét felsorolja.


Az FMD munkatársai adat-összehasonlítással történő további ellenőrzésre beküldik a havi jelentést az FMD központjába.

B.    Adatellenőrzés:

B.1    A szállított fatermékekre vonatkozóan bejelentett információk ellenőrzése:

Az FMD központja összehasonlítja a 3.3.4. szakaszban felsorolt fuvarokmányokból származó adatokat a havi jelentésben szereplő adatokkal, hogy értékelje a 3.3.4. szakaszban említett 8. és 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 9. vagy 10. szabálynak (a helyzettől függően) való megfelelést.

A fenti ellenőrzések alapján az FMD központja dokumentum-ellenőrzési jelentést tölt ki, amelyet a havi jelentéssel együtt elküld a MISU-nak azzal a céllal, hogy a MISU archiválja azokat az erdészeti ágazatban működő vállalkozó elektronikus adatfájljában.


3.4.4.5.    A megfelelés igazolása a feldolgozóüzemek számára

Az FMD feladata a fakészletre és a farönktelepekre vonatkozó adatok és információk ellenőrzése és egyeztetése, valamint a feldolgozóüzembe (fűrészüzembe vagy fatelepre) bemenő rönkfa és a feldolgozott kimeneti faanyag adatainak egyeztetése. Az FMD havonta ellenőrzi és egyezteti a fatermék bemeneti és kimeneti adatait olyan módon, hogy összehasonlítja a fűrészüzembe vagy fatelepre bekerülő fatermékek mennyiségét az üzem által feldolgozott (kimeneti) mennyiséggel. Az FMD a feldolgozási művelet tényleges bemeneti és kimeneti adatait az üzembe belépő és az üzemben feldolgozott fatermékek típusa és mennyisége, valamint a feldolgozás hasznosítási rátája alapján vizsgálja azzal a céllal, hogy biztosítsa, be nem jelentett fatermék nem kerül be az üzembe. Ez garantálja, hogy az erdészeti ágazatban működő vállalkozó kizárólag olyan bejelentett faterméket dolgoz fel, amelyet az üzembe való beszállítás előtt ellenőriztek.

Az FMD többszintű helyszíni és adatellenőrzést követően igazolja a 3.3.5. szakaszban vázolt feldolgozási követelményeknek való megfelelést.

A.    Helyszíni ellenőrzések és igazolás:

A.1    A fűrészüzemre vagy fatelepre belépő fatermékek forrásának és a rájuk vonatkozó nyilatkozatok pontosságának nyomon követése és igazolása


Az FMD helyszíni munkatársai a fűrészüzem/fatelep beérkezett/vásárolt termékek okmányán, illetve beszerzési nyilvántartásában szereplő adatoknak a fűrészüzembe vagy fatelepre belépő fatermékek fizikai ellenőrzésével történő összevetésével értékelik az erdészeti ágazatban működő vállalkozó 1. és 2. szabálynak (lásd a 3.3.5. szakaszt) való megfelelését, és napi nyomonkövetési jelentést töltenek ki, amely a meg nem felelés összes lehetséges esetét felsorolja.

Az FMD helyszíni munkatársai adat-összehasonlítással történő további ellenőrzés céljából benyújtják a napi nyomonkövetési jelentést az FMD központjába.

B.    Adatellenőrzés:

B.1    A bejelentett információk pontosságának egyeztetéssel történő ellenőrzése:

   Az FMD központja összehasonlítja a fűrészüzem/fatelep beérkezett/vásárolt termékek okmányán, illetve beszerzési nyilvántartásában szereplő adatokat a napi nyomonkövetési jelentés adataival, hogy ellenőrizze a 3.3.5. szakaszban felsorolt 1., 2., és 5. szabálynak való megfelelést.


Az FMD központja összehasonlítja az adatszolgáltatási űrlapról 32 származó adatokat a napi nyomonkövetési jelentés adataival annak érdekében, hogy ellenőrizze a 3.3.5. szakaszban felsorolt 1., 3. vagy 4. és 5. szabálynak való megfelelést, és nyomon kövesse a feldolgozás hasznosítási rátáját azzal a céllal, hogy biztosítsa, be nem jelentett faterméket nem dolgoznak fel a fűrészüzemben vagy fatelepen. A fenti ellenőrzések alapján az FMD központja dokumentum-ellenőrzési jelentést tölt ki, amelyet a 3.4.4.5. szakaszban említett fenti jelentésekkel együtt elküld a MISU-nak azzal a céllal, hogy a MISU archiválja azokat az erdészeti ágazatban működő vállalkozó elektronikus adatfájljában.

3.4.4.6.    A megfelelés igazolása a fatermékek belföldi piacon történő értékesítéséhez 33

Az FMD a feldolgozási tevékenységeknek a 3.4.4.5. szakaszban leírt ellenőrzésén keresztül ellenőrzi a feldolgozás után értékesített valamennyi fatermék megfelelőségét.


Ezen felül az FMD központja a következő adatellenőrzéseket végzi a faforrások ellenőrzése céljából:

   Az FMD központja összehasonlítja a fatermék-értékesítési formanyomtatványokból származó adatokat a vonatkozó adatszolgáltatási űrlapok 34 és a fűrészüzem/fatelep beérkezett/vásárolt termékek okmányán, illetve beszerzési nyilvántartásában szereplő adatokkal, hogy ellenőrizze a 3.3.6. szakaszban felsorolt 1., 2., 3. és 4. szabálynak való megfelelést és azt, hogy be nem jelentett fatermék ne kerüljön értékesítésre.

   Az FMD központja összehasonlítja a fatermék-értékesítési formanyomtatványról származó adatokat az adásvételi okirat adataival, hogy ellenőrizze a 3.3.6. szakaszban felsorolt 1., 2., 3. és 4. szabálynak való megfelelést és azt, hogy nem történt-e be nem jelentett termék értékesítése (arra az erdészeti ágazatban működő vállalkozóra vonatkozik, aki kizárólag fatermékek eladására vagy értékesítésére engedéllyel rendelkező természetes vagy jogi személy vagy más jogalany).

A fenti ellenőrzések alapján az FMD központja dokumentum-ellenőrzési jelentést tölt ki, amelyet a megfelelésre vonatkozó információkat tartalmazó összes formanyomtatvánnyal és nyilvántartással együtt elküld a MISU-nak azzal a céllal, hogy a MISU archiválja azokat az erdészeti ágazatban működő vállalkozó elektronikus adatfájljában.


   Nagy vagy kis koncessziók, átalakítás alatt álló állami földterületek, amerindián falvak és magántulajdonban lévő földterületek

Az FMD a kitermelés előtti és a kitermelési tevékenységeknek a 3.4.4.1. és 3.4.4.2. szakaszban leírt ellenőrzésén keresztül ellenőrzi a feldolgozás után értékesített valamennyi fatermék megfelelőségét.

Ezen felül az FMD központja a következő adatellenőrzéseket végzi a faforrások ellenőrzése céljából:

   Az FMD központja összehasonlítja a fatermék-értékesítési formanyomtatványon szereplő adatokat a fuvarokmányokról származó adatokkal, hogy értékelje a 3.3.6. szakaszban felsorolt 1., 2., 3. és 4. szabálynak való megfelelést és ellenőrizze, hogy be nem jelentett fatermék nem kerül értékesítésre.

A fenti ellenőrzés alapján az FMD központja dokumentum-ellenőrzési jelentést tölt ki, amelyet a fatermék-értékesítési formanyomtatvánnyal együtt elküld a MISU-nak azzal a céllal, hogy a MISU archiválja azokat az erdészeti ágazatban működő vállalkozó elektronikus adatfájljában.


3.4.4.7.    Az export-követelményeknek való megfelelés ellenőrzése

Két különálló, egymást követő ellenőrzési eljárásra kerül sor, mielőtt kiadják a FLEGT-engedélyt és a kiviteli igazolást: a GFC osztályozás-ellenőrzésre és a TLTU végső ellenőrzésekre. A IV. melléklet meghatározza a FLEGT-engedélyezés azon követelményeit, amelyek ezekre az ellenőrzési eljárásokra épülnek.

Az FMD többszintű helyszíni és adatellenőrzést követően igazolja a 3.3.7. szakaszban vázolt követelményeknek való megfelelést.

A.    Helyszíni ellenőrzések:


A.1    GFC-ellenőrzés

Miután az erdészeti ágazatban működő vállalkozó erdészeti termékekre vonatkozó kiviteli kérelmet nyújtott be a kapcsolódó formanyomtatványokkal és dokumentumokkal együtt, az FMD helyszíni munkatársai mérlegeléssel és osztályozással megvizsgálják a fatermékeket abból a célból, hogy értékeljék a 3.3.7. szakaszban felsorolt 1., 2. és 3. szabálynak való megfelelést. Az osztályozás után, ha a GFC osztályozási felügyelője meggyőződött arról, hogy nem áll fenn a meg nem felelés esete, „jóváhagyva” jelzést tesz a fatermékre, és kitölti a faforgalmazási tanúsítvány iránti kérelmet, mielőtt a faterméket visszaadják az erdészeti ágazatban működő vállalkozónak. Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó újból benyújtja a faforgalmazási tanúsítvány iránti kérelmet az FMD központjába adat-összehasonlítással történő további ellenőrzésre (lásd a B.1. szakaszt alább).


B.    Adatellenőrzés:

B.1    A bejelentett információk és a faforrás ellenőrzése:

B.1.a    Az FMD központja összehasonlítja a faforgalmazási tanúsítvány iránti kérelemből származó adatokat az erdészeti termék kivitele iránti kérelem, a kiviteli igazolás iránti kérelem és az ASYCUDA-ban az ESAD adataival abból a célból, hogy ellenőrizze a faforrást és a 3.3.7. szakaszban felsorolt 1., 2., 3., 4., 5. és 6. szabálynak való megfelelést.

Az FMD ezután benyújt egy ellenőrzési jelentést a MISU-hoz a CID-ben való archiválás céljából. Ha az erdészeti ágazatban működő vállalkozó megfelelőnek minősül, az FMD egy exportigénylési formanyomtatványt is benyújt a TLTU-hoz.


B.1.b    A GTLAS-nek való megfelelés igazolása a FLEGT-engedélyezés tájékoztatása céljából:

Az összevont ellenőrzés (lásd a 3.6. szakaszt) során a MISU által a CID-ben archivált, a megfelelőségre vonatkozó információk felhasználásával a TLTU ellenőrzi az erdészeti ágazatban működő vállalkozó megfelelőségével kapcsolatos információkat annak érdekében, hogy biztosítsa, az erdészeti ágazatban működő vállalkozó valamennyi érintett mutatónak megfelel, és ha igen, kibocsátja a kiviteli igazolást (és az uniós piacokra szóló FLEGT-engedélyt) az erdészeti ágazatban működő vállalkozó részére. Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó ezután benyújtja a kiviteli igazolást és az összes szükséges dokumentumot a CETO-hoz.

B.2    A GFC központja ellenőrzi az adózási kötelezettségeknek való megfelelést:

   A GFC belső ellenőrzési egysége összehasonlítja a szállítmány számláján szereplő adatokat az átvételi elismervényen feltüntetett adatokkal, hogy ellenőrizze, az erdészeti ágazatban működő vállalkozó megfelel a 3.3.7. szakasz 7. szabályának.

A fenti ellenőrzések alapján az FMD központja a fenti 3.4.4.7. szakaszban említett összes formanyomtatványt elküldi a MISU-nak az erdészeti ágazatban működő vállalkozó CID-ben meglévő elektronikus adatfájljában való archiválásra.


C.    Helyszíni ellenőrzések

C.1    A szállítmány CETO általi ellenőrzése

A CETO további ellenőrzéseket végez annak biztosítására, hogy a fatermékszállítmány megfelel a kiviteli igazoláson szereplő adatoknak, ezt követően a CETO jóváhagyja a fatermék kivitelre bocsátását.

Amennyiben az ASYCUDA-ban az ESAD és a FLEGT-engedély között eltérés mutatkozik, a CETO értesíti a TLTU-t, amely megteszi – a GTLAS végrehajtási szakaszában kidolgozásra kerülő – megfelelő intézkedéseket.

3.4.4.8.    Importált fatermékek igazolása

Az NPPO a GFC-vel és a CETO-val együttműködve rendszeresen ellenőrzi az importált fatermékeket a következő okmányok alapján:

   az erdészeti ágazatban működő vállalkozó elvárható gondosságra vonatkozó értékelő jelentése; vagy

   az érvényes FLEGT-engedély; vagy

   az érvényes CITES-engedély.


Az FMD az NPPO-val és a CETO-val együttműködve többszintű helyszíni és adatellenőrzéssel ellenőrzi a 3.3.8. szakaszban ismertetett követelményeknek való megfelelést.

A CETO és a GFC folyamatosan egyeztet egymással a faanyag-behozatal ellenőrzése során annak érdekében, hogy biztosítsa, valamennyi behozott fatermék jogszerű. A GFC a GTLAS végrehajtási szakaszában eljárási kézikönyvet állít össze az importált fatermékek ellenőrzéséhez. Ez a kézikönyv az elvárható gondosság elveit tartalmazza a fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, 2010. október 20-i 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (uniós fa- és fatermékpiaci rendelet) összhangban.

A.    A behozatali kérelem adatellenőrzése

A.1    Az NPPO, a GFC és a CETO által egyeztetett dokumentumalapú ellenőrzések:

   Az NPPO, a GFC (FMD) és a CETO dokumentumalapú ellenőrzésekkel felméri, hogy az erdészeti ágazatban működő vállalkozó megfelel-e a 3.3.8. szakaszban felsorolt 1., 3., 4. és 5. szabálynak, értékeli a jogszerűtlenség kockázatát, és megerősíti a behozatalra szánt fatermékek jogszerű eredetét. Az NPPO ellenőrzési jelentést tölt ki, amely a meg nem felelés összes lehetséges esetét felsorolja.


Ha az erdészeti ágazatban működő vállalkozó megfelelőnek minősül, az NPPO behozatali engedélyt bocsát ki. Ennek alapján a CETO – a CETO és FMD általi hitelesítést (B) követően – vámkezeli a behozatali engedélyen felsorolt fatermékeket.

A fenti ellenőrzések alapján az NPPO adat-összehasonlítással történő további ellenőrzés céljából elküldi a fenti 3.4.4.8. szakaszban említett ellenőrzési jelentést a MISU-nak.

B.    Helyszíni ellenőrzés és igazolás:

B.1    A szállítmány CETO és GFC (FMD) általi szemléje:

A CETO és az FMD helyszíni munkatársai a fenti ellenőrzések eredménye és a kockázatértékelés alapján további fizikai ellenőrzést végeznek azzal a céllal, hogy felmérjék, az erdészeti ágazatban működő vállalkozó megfelel-e a 3.3.8. szakaszban felsorolt 2. szabálynak. A fatermékek fizikai ellenőrzése során felmérik, hogy a fatermékek megfelelnek-e a behozatali kérelemben feltüntetett adatoknak. A CETO ezután ellenőrzési jelentést tölt ki, amely a meg nem felelés összes lehetséges esetét felsorolja.


C.    Adatellenőrzés

C.1    A faforrás egyeztetéssel történő ellenőrzése:

Az FMD központja összehasonlítja az ellenőrzési jelentésből származó adatokat az erdészeti ágazatban működő vállalkozó behozatali okmányaiban szereplő adatokkal, hogy hitelesítse a 3.3.8. szakaszban felsorolt 1. és 2. szabálynak való megfelelést.

A fenti ellenőrzések alapján az FMD központja dokumentum-ellenőrzési jelentést tölt ki, amelyet a 3.4.4.8. szakaszban említett fenti formanyomtatványokkal és jelentésekkel együtt elküld a MISU-nak azzal a céllal, hogy a MISU archiválja azokat az erdészeti ágazatban működő vállalkozó elektronikus adatfájljában.


3.5.
   A meg nem felelés kezelése

A GTLAS központi funkciója a meg nem felelés azonosítása és kezelése, amint gyakran összefoglaló néven a meg nem felelés kezelésének neveznek. A GTLAS a jogszerűség meghatározásán keresztül szabályozott összes tevékenység vonatkozásában ellátja ezt a feladatot – a mögöttes jogi és szabályozási követelmények összessége alapján. Ezen felül a független ellenőrzés a GTLAS saját rögzített célkitűzéseinek és eljárásainak való megfelelőségét is értékeli. A GTLAS biztosítja, hogy amikor meg nem felelést – a szerződési feltételek be nem tartását is beleértve – azonosítanak, a további lépésekre a jogszabályi kötelezettségek betartásával kerüljön sor. Ha ezekről a lépésekről a nemzeti jogi keret nem rendelkezik, a GTLAS meghatározza ezeket a kiegészítő intézkedéseket, melyek közé adminisztratív és operatív szankciók is tartozhatnak. A végrehajtási szakaszban a megfelelési kockázatok azonosítására és kezelésére szolgáló mechanizmusokat a GTLAS valamennyi elemébe beépítik, például a GTLAS Ellenőrzési eljárásokra vonatkozó kézikönyvének kidolgozásán keresztül is, ahogyan erre a meglévő követelmények kiegészítése céljából szükség van. A GTLAS a meg nem felelés kezelésére szolgáló szisztematikus eljárásokat is tartalmaz.

A meg nem felelés GTLAS-en keresztül történő kezelése szisztematikus lesz, és összhangban áll majd a jogszabályi és szabályozási követelményekkel. Támogatja az átláthatóság és az elszámoltathatóság elvét, ezen belül biztosítja, hogy a GTLAS végrehajtása során észlelt meg nem felelési eseteket a MISU elektronikusan rögzítse a CID-ben.


Az adatokat összesítik, elemzik és megosztják a rendészeti szervekkel. Az elszámoltathatóság előmozdítása és a végrehajtás erősítési érdekében félévente összefoglaló jelentést tesznek közzé. Amikor a GTLAS-ben azonosított meg nem felelés faanyag lefoglalásához vezet, ennek nyomán elindul a 3.3.10. szakaszban vázolt faanyag-lefoglalás iránti eljárás.

3.6.    Összevont ellenőrzés

Az összevont ellenőrzést a MISU végzi azzal a céllal, hogy biztosítsa, az erdészeti ágazatban működő vállalkozó a jogszerűség meghatározása összes mutatójának megfelel. A MISU a GFC FRMD-től, a Pénzügyi Főosztálytól és az FMD-től, valamint a többi minisztériumtól és/vagy kormányzati hatóságtól hozzá beérkező valamennyi, a megfelelésre vonatkozó információt archiválja az erdészeti ágazatban működő vállalkozó elektronikus adatfájljában. Az egyes mutatók összevont ellenőrzésére szolgáló eljárásokat, azok gyakoriságát, valamint a MISU és a többi minisztérium és/vagy kormányzati hatóság közötti információcserére vonatkozó eljárásrendet a GTLAS Ellenőrzési eljárásokra vonatkozó kézikönyve fogja meghatározni a GTLAS végrehajtási szakaszában.

A GTLAS ellenőrzésében részt vevő minisztériumok és/vagy kormányzati hatóságok által a MISU-hoz továbbított információk alapján a MISU frissíti a CID meg nem feleléssel foglalkozó rovatát az erdészeti ágazatban működő vállalkozó elektronikus adatfájljában. A MISU emellett a minisztériumok és/vagy kormányzati hatóságok által azonosított és a CID meg nem feleléssel foglalkozó rovatában rögzített mutatókkal kapcsolatos valamennyi meg nem felelési esetet nyomon követi annak érdekében, hogy biztosítsa ezen esetek időben történő kezelését. A CID segítségével a TLTU minden olyan dokumentumhoz hozzáfér, amely az erdészeti ágazatban működő vállalkozóknak a GTLAS követelményeinek való megfelelésével kapcsolatos, és így tájékozott döntést hozhat a FLEGT-engedélyekről.


3.7.
   Adatok és információk gyűjtése és kezelése

Az alábbi 1. ábra az adatok és információk mozgását mutatja a fatermékek belföldi és nemzetközi kereskedelmére vonatkozó, a GTLAS-en belüli adatkezelési és -ellenőrzési eljárások során.

Azt ábrázolja, hogyan történik az adatok és információk gyűjtése a WTS-ben zajló eljárások segítségével, amelynek célja az erdészeti ágazatban működő vállalkozók tevékenységének és műveleteinek szabályozása, valamint a nemzeti jogi keret biztosítása.

Információk benyújtása

JELMAGYARÁZAT

1. ábra: Információ- és adatáramlás a GTLAS-on belül

JELMAGYARÁZAT

   Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó (FSO) benyújtja a vonatkozó dokumentumokat a minisztériumokhoz és/vagy kormányzati hatóságokhoz azzal a céllal, hogy megfeleljen a jogszerűség meghatározásában szereplő vonatkozó mutatóknak.

   A Guyanai Erdőgazdálkodási Bizottság (GFC) és más minisztériumok és kormányzati hatóságok az erdészeti ágazatban működő vállalkozó által benyújtott, valamint az ellenőrzések során gyűjtött adatok és információk felhasználásával ellenőrzik az erdészeti ágazatban működő vállalkozó mutatóknak való megfelelését. Ezután az adatokat és információkat továbbítják a Vezetői Információs Rendszer Egységnek (MISU) azzal a céllal, hogy rögzítsék azokat az erdészeti ágazatban működő vállalkozó központi információs adatbázisban (CID) található elektronikus adatfájljában.

   A GFC kezeli a faanyagokra vonatkozó guyanai jogszerűség-igazolási rendszert (GTLAS), amelybe a fa nyomon követésére vonatkozó rendszer (WTS) is beletartozik, és a következő egységek/főosztályok munkájára támaszkodva ellenőrzi az erdészeti ágazatban működő vállalkozó megfelelőségét:

   Az Erdőállomány-gazdálkodási Főosztály (FRMD) információkat gyűjt az erdészeti ágazatban működő vállalkozó jogállásáról valamennyi, az I. melléklet hatálya alá tartozó fatermék forrása tekintetében magától az erdészeti ágazatban működő vállalkozótól és az érintett minisztériumoktól és/vagy kormányzati hatóságoktól is. Ezután az FRMD továbbítja ezeket az információkat a MISU-hoz azzal a céllal, hogy rögzítsék azokat az erdészeti ágazatban működő vállalkozó elektronikus adatfájljában a CID-ben. Az FRMD emellett tájékoztatja az Erdészeti Monitoring Főosztályt (FMD) arról, hogy az erdészeti ágazatban működő vállalkozó jóváhagyással rendelkezik a kitermelés megkezdésére, és ki kell bocsátani részére a GFC-rönkcímkéket és a fuvarokmányokat. Az FRMD a Pénzügyi Főosztály részére is elküldi a kezelési díjak, adók és illetékek megfizetésével kapcsolatos információkat.


   Az FMD helyszíni és dokumentumalapú ellenőrzésekkel információkat gyűjt a WTS összes kritikus ellenőrzési pontjáról. Az FMD ezenfelül a GTLAS-ben részt vevő erdészeti ágazatban működő vállalkozóktól is kap vonatkozó információkat, amelyeket továbbít a MISU-hoz. Az FMD a Pénzügyi Főosztály részére is elküldi a kezelési díjak, adók és illetékek megfizetésével kapcsolatos információkat. Az FMD feladatkörébe tartozik az is, hogy jóváhagyja a belföldi piacon értékesített fatermékeket, ha az erdészeti ágazatban működő vállalkozó megfelel a GTLAS követelményeinek.

   A Pénzügyi Főosztály a GFC összes többi főosztályától kap adatokat és információkat az erdészeti ágazatban működő vállalkozó pénzügyi kötelezettségeiről. A Pénzügyi Főosztály által kapott valamennyi információt továbbítják a MISU-hoz azzal a céllal, hogy rögzítsék azokat az erdészeti ágazatban működő vállalkozó elektronikus adatfájljában a CID-ben.

   A MISU felel a CID átfogó irányításáért. A MISU a GFC-n belüli többi főosztálytól, valamint a minisztériumoktól és/vagy kormányzati hatóságoktól is kap adatokat és információkat az erdészeti ágazatban működő vállalkozó GTLAS-követelményeknek való megfeleléséről, és ellenőrzi is ezeket az információkat. A MISU archiválja ezeket az információkat az erdészeti ágazatban működő vállalkozó elektronikus adatfájljában a CID-ben.

   A belső ellenőrzési egység (IAU) végzi a többi GFC-főosztály által gyűjtött GTLAS-adatok és -információk minőség-ellenőrzését. Igény esetén az IAU jelentést is átad a független ellenőrnek a GTLAS GFC-műveletekkel kapcsolatos működéséről. Az ellenőrzés során gyűjtött információkat továbbítják a MISU-hoz a CID-ben való archiválás céljából.


   A faanyagok jogszerűségével és kereskedelmével foglalkozó egység (TLTU) lesz Guyana FLEGT engedélyező hatósága. A kiviteli igazolás és a FLEGT-engedély kibocsátása előtt a TLTU ellenőrzést végez a CID-ben, hogy megállapítsa, az erdészeti ágazatban működő vállalkozó megfelel a GTLAS összes jogszabályi előírásának. A TLTU továbbítja a FLEGT-engedély és a kiviteli igazolás kibocsátásának állásával kapcsolatos információkat a MISU-hoz a CID-ben való archiválás céljából. A CID-ben tárolt információk alapján, ha az erdészeti ágazatban működő vállalkozó a GTLAS-nak megfelelőnek minősül, engedélyezik, hogy a fatermékek belépjenek az exportpiacra.

   A panaszkezelési mechanizmus fogadja, archiválja és kezeli az erdészeti ágazatban működő vállalkozóktól és a nagyközönségtől három csatornán keresztül – a minisztériumoktól és/vagy a kormányzati hatóságoktól, a független ellenőrtől és a JMRC-től – érkező panaszokat. Ezeket az információkat ezután továbbítják a MISU-hoz azzal a céllal, hogy a panasznyilvántartásban archiválják.

   A független ellenőr a vonatkozó jogi keret szerint értékeli a GTLAS működését, hatékonyságát és hitelességét. A független ellenőr információkat gyűjt dokumentumok ellenőrzéséből, helyszíni ellenőrzésekből, vizsgálatokból és az érdekelt szereplőkkel folytatott interjúkból. A független ellenőr ezenkívül a GFC által létrehozott, valamint a GTLAS-ban részt vevő összes többi minisztérium és/vagy kormányzati hatóság által tárolt információkhoz is hozzáféréssel rendelkezik. A független ellenőr továbbítja az ellenőrzési jelentést a nyomonkövetési és felülvizsgálati vegyes bizottság (vegyes bizottság; JMRC) részére felülvizsgálatra.


   A JMRC olyan kétoldalú (Guyana/Európai Unió) mechanizmus, amely a GTLAS végrehajtási szakaszát és e megállapodás engedélyezési szakaszát felügyeli. A bizottság megvizsgálja a független ellenőr által kapott összefoglaló jelentést, és jóváhagyja annak közzétételét. A vegyes bizottság a panaszkezelési mechanizmuson keresztül is kap információkat. A Felek közötti párbeszédet és információcserét is megkönnyíti.

3.8.    FLEGT engedélyezési rendszer

FLEGT-engedélyt kell kiadni minden olyan export fatermékszállítmányra, amely fatermékek szerepelnek e megállapodás I. mellékletében és az uniós piacra kivitt fatermékek – feltéve, hogy a szóban forgó szállítmány és az exportőr a GTLAS-ben meghatározott valamennyi követelménynek eleget tett.

A FLEGT-engedélyeket a CETO általi végső vámkezelés előtt kell kiadni az erdészeti ágazatban működő vállalkozó részére.

A GTLAS végrehajtási szakaszában a FLEGT-engedélyezésre vonatkozó részletes irányítási és engedély-kibocsátási eljárást dolgoznak ki, amely szerepel majd az FMD eljárási kézikönyvében a kiviteli eljárásokról szóló részben, és a következő elemeken alapul:

Dokumentumok

   A CITES-engedély kötelező, ha a szállítmány a CITES-ben felsorolt fajt tartalmaz.


   A faanyag-kivitelhez előírt dokumentumokat, valamint a kiviteli igazolás és a FLEGT-engedély kérelmezésének elektronikus vagy papíralapú lépéseit egyértelműen ismertetik és közzéteszik a FLEGT engedélyezési rendszer üzembe helyezése előtt.

   Az ASYCUDA-ban elérhető ESAD és a FLEGT-engedély egyezésének ellenőrzésére irányuló eljárásokat leírják.

Igazolás

   Egyértelműen meghatározzák az ellenőrzés célját, valamint gyakoriságát és intenzitását.

Osztályozás

   Az osztályozási követelményeket a faanyag-kivitel előtt meghatározzák.

A TLTU és az erdészeti ágazatban működő vállalkozó

   Egyértelműen meghatározzák a határidőt, ameddig a TLTU-nak reagálnia kell a kérelem állásáról és eredményéről.

   Egyértelműen meghatározzák a TLTU tevékenységével kapcsolatos panaszok kezelésére vonatkozó intézkedéseket.


   Egyértelműen meghatározzák a faanyag-kivitel iránti kérelmek TLTU általi feldolgozásával kapcsolatos intézkedéseket. Ezek közé tartozik a kérelmek nyilvántartásba vétele, az információk hiánytalanságának és pontosságának ellenőrzése, a kapcsolatfelvétel az exportőrrel és a MISU-val, a kommunikáció az illetékes hatóságokkal és az információk archiválása.

   Körülírják a vegyes bizottság általi felülvizsgálatra kiadott FLEGT-engedélyekről a TLTU által készítendő rendszeres jelentéseket.

CETO

   Egyértelműen meghatározzák a CETO-nak a kiviteli eljárásban betöltött szerepét és feladatkörét.

   Egyértelműen megállapítják az ASYCUDA-ban elérhető ESAD és a FLEGT-engedély közötti eltérés esetén elvégzendő lépéseket, köztük a CETO, a TLTU és a MISU közötti kapcsolattartást, valamint az információk CID-ben való kezelését.

A FLEGT-engedélyezési rendszer részletes szabályait – a FLEGT-engedély formátumával és a FLEGT-engedélyben kötelezően megadandó információkkal együtt – e megállapodás IV. melléklete tartalmazza.


3.9.
   Független ellenőrzés

A független ellenőrzés célja annak értékelése, hogy a GTLAS hatékonyan, megfelelően és hitelesen működik-e. További cél a rendszer struktúráiban és végrehajtásában fellelhető gyengeségek és kockázatok azonosítása. A független ellenőrzés feladatmeghatározása – a feladatokat, a szükséges képzettséget és a módszert is beleértve – e megállapodás VI. melléklete ismerteti.

3.10.    A GTLAS-ra vonatkozó panaszkezelési mechanizmus

A panaszkezelési mechanizmus a GTLAS működésével kapcsolatos panaszokkal és jogvitákkal foglalkozik. A GTLAS keretében a panaszkezelési mechanizmust három csatorna segíti: a minisztériumok és/vagy a kormányzati hatóságok, a független ellenőr és a JMRC. A panaszkezelési és vitarendezési mechanizmusra vonatkozó eljárások részletes szabályait – az egyes csatornák tekintetében – a GTLAS végrehajtási szakaszában dolgozzák ki és hozzák nyilvánosságra.

3.10.1.    Minisztériumok és/vagy kormányzati hatóságok

A GTLAS-ben részt vevő egyes minisztériumok és kormányzati hatóságok tekintetében fennálló panaszkezelési mechanizmus a meglévő rendszerekre épül, amelyeket a GTLAS kidolgozása során szükség szerint értékelnek és módosítanak. Az egyes minisztériumokon és kormányzati hatóságokon belüli panaszkezelési mechanizmus a következő elveken alapszik:

   legyen egyértelmű, átlátható és könnyen követhető


   széles körben tegyék közzé – a panaszok benyújtásának módjára és helyére vonatkozó utasításokkal együtt

   vegye figyelembe az elektronikus, illetve papíralapú beadványokat is

   legyen kellően rugalmas ahhoz, hogy biztosítsa a panaszok kivizsgálását és megfelelő kezelését

   az egyes minisztériumok és kormányzati hatóságok belső ellenőrzésén keresztül biztosítsa, hogy a panaszokkal időben és megfelelően foglalkoznak

   tegye lehetővé, hogy a panaszosok fellebbezhessenek a döntés ellen

   a természetes és a jogi személyektől érkező panaszokat egyaránt fogadja be

   biztosítsa, hogy a panaszbejelentő űrlap felhasználóbarát legyen, és vegye figyelembe, hogy nem minden panaszos tud írni-olvasni.

Minden minisztérium és kormányzati hatóság rendszeresen küld összefoglalókat a GFC részére a GTLAS végrehajtásával és működésével kapcsolatban beérkezett panaszokról. Ez az összefoglaló tartalmazza a beérkezett panaszok számát, típusát és státuszát. A GFC a szóban forgó információkat a CID-en belüli elektronikus panasznyilvántartásban őrzi. A független ellenőr hozzáféréssel rendelkezik az elektronikus panasznyilvántartásban tárolt információkhoz.


3.10.2.
   Független ellenőrzés

A független ellenőrzés külön mechanizmust hoz létre az érdekelt felektől beérkező panaszok és kifogások átlátható kezelésére. A kidolgozandó eljárásokban a független ellenőr minden panaszt megoszt a GFC-vel annak érdekében, hogy a panaszokat rögzítsék a panasznyilvántartásban, és a vegyes bizottsággal is.

A független ellenőrzés alá tartozó panaszkezelési mechanizmus (VI. melléklet) céljára kidolgozott eljárások alapját a függetlenség, hitelesség, hozzáférhetőség, átláthatóság és gyorsaság elve képezi.

3.10.3.    A vegyes bizottság

A vegyes bizottság felel a FLEGT engedélyezési rendszernek a két Fél területén történő működésével és végrehajtásával kapcsolatos panaszok kezeléséért. Feladatkörébe tartozik emellett a független ellenőr által végzett munkára vonatkozó panaszok kezelése, és a meghozandó intézkedésekhez való hozzájárulás is. A vegyes bizottság hatáskörébe tartozó panaszkezelési mechanizmushoz kidolgozott eljárások alapját a függetlenség, hitelesség, hozzáférhetőség, átláthatóság és gyorsaság elve képezi.


3.11.
   A GTLAS végrehajtásának nyomon követése

A Felek e megállapodás irányításának, nyomon követésének és felülvizsgálatának megkönnyítése érdekében – a megállapodás 20. cikke szerint – vegyes bizottságot hoznak létre. A vegyes bizottságnak a megállapodás irányításával, nyomon követésével és felülvizsgálatával kapcsolatos átfogó feladatát, valamint a GTLAS rendszerrel kapcsolatos konkrét feladatait a X. melléklet ismerteti.

Guyana és az Unió szükség esetén a tárgyra vonatkozó albizottságokat hoz létre a vegyes bizottság mellé, amelyek a megállapodás végrehajtásához kapcsolódó konkrét területekkel foglalkoznak. Az albizottságok jelentéseket készítenek a felelősségi körükbe tartozó témakörökről, például ajánlásokat a vegyes bizottság részére a felülvizsgálatra és a megfelelő intézkedésekre vonatkozóan.

A FLEGT-engedélyezés előtt elvégzik a GTLAS közös független technikai értékelését. A közös technikai értékelés során áttekintik a rendszer leírását, kiemelt figyelmet fordítva a megállapodás ratifikálás után végrehajtott módosításaira. Ez az értékelés a teljes rendszert is felméri annak érdekében, hogy meghatározzák, megfelelő mechanizmusok biztosítják-e, hogy a GTLAS betöltse tervezett funkcióit. Az értékelés kritériumait a VIII. melléklet határozza meg.


4
   A GTLAS VÉGREHAJTÁSÁT TÁMOGATÓ RENDSZEREK FEJLESZTÉSE

A GTLAS-t a meglévő elemei alapján alakítják ki, amelyeket a végrehajtási szakasz folyamán a következők szerint fejlesztenek:

(a)    Erdőhasználati jog odaítélésére irányuló eljárás

   A joghézagok, valamint a meglévő és lehetséges ütközési területek azonosítása és kezelése a földhasználati jog odaítélése keretében

   Az információk megosztására vonatkozó mechanizmus erősítése a földhasználati jogok odaítéléséért felelős kormányzati hatóságokkal való együttműködés javítása érdekében

(b)    A jogszerűség meghatározása

   A hatályos jogszabályi környezetben meglévő joghézagok azonosítása és kezelése

(c)    WTS-követelmények

   A CID korszerűsítése a GTLAS által létrehozott adatok és információk archiválása és elemzése tekintetében; ez az erdészeti ágazatban működő egyes vállalkozók CID-ben meglévő elektronikus adatfájljaira is kiterjed, amelyek az adott vállalkozóra vonatkozó megfelelési adatok és információk archiválására szolgálnak

   A WTS korszerűsítése azzal a céllal, hogy az érdekelt felek egyablakos portálon keresztül férhessenek hozzá az adatokhoz, miközben a kommunikációs technológiák is javulnak az adatok és információk – a GFC-n belül történő – megbízható és biztonságos továbbítása és megosztása érdekében


(d)    A koncessziók odaítélésére vonatkozó követelmények, a jogszerűség meghatározása és a WTS-követelményeknek való megfelelés igazolása

   Az ellenőrzési, igazolási és hitelesítési eljárások javítása, a GFC és más minisztériumok és/vagy kormányzati hatóságok által végzendő határozott rutin- és véletlenszerű ellenőrzések kialakítását is beleértve

   A jogszerűség-igazolás intézményközi tevékenységeinek koordinálása, amelynek célja információnyújtás az erdészeti ágazatban működő vállalkozók elektronikus adatfájljaihoz és az ellenőrzési tevékenységekhez

   Rendszerek tökéletesítése és kifejlesztése az erdészeti ágazatban működő vállalkozók meg nem felelése eseteinek azonosítására, rögzítésére és kezelésére

   Eljárások kidolgozása az importált faanyagok megfelelőségének ellenőrzésére

   GTLAS ellenőrzési eljárásokra vonatkozó kézikönyv kidolgozása a GFC főosztályai és a GTLAS-ben részt vevő összes többi minisztérium és/vagy kormányzati hatóság ellenőrzési feladatainak (rutinszerű és összevont ellenőrzés az ellátási lánc mentén) részletes meghatározására

   Kritériumok és eljárások kidolgozása a GTLAS végrehajtási szakaszában annak értékelésére, hogy az amerindián lakosság hagyományos jogai nem sérülnek-e


(e)    FLEGT engedélyezési rendszer

   FLEGT engedélyezési rendszer létrehozása az Unióba irányuló minden faanyag-kivitelre vonatkozóan

   Egy új egység, a TLTU létrehozása a GFC-n belül, amelynek feladata a FLEGT-engedélyek és a kiviteli igazolások kiadása

(f)    Független ellenőrzés

   Egy kölcsönösen elfogadott független harmadik Fél által végzett rendszeres ellenőrzések a GTLAS hitelességének, hatékonyságának és eredményességének értékelésére és javítására

(g)    Panaszkezelési mechanizmus

   Eljárások kidolgozása a GTLAS végrehajtásával és működésével kapcsolatos panaszok befogadására és kezelésére, valamint az ezzel összefüggő jogviták rendezésére

(h)    A GTLAS végrehajtásának nyomon követése

   Belső végrehajtási struktúrák létrehozása a megállapodás végrehajtása előrehaladásának koordinálására és nyomon követésére

   Vegyes bizottság létrehozása a Felek számára a megállapodás végrehajtása céljából


(i)    Egyéb fontos fejlesztések

   Az erdészeti ágazattal kapcsolatos információkhoz – különösen a GTLAS-re vonatkozó, a IX. mellékletben előírt információkhoz – való nyilvános hozzáférés és ezen információk megosztásának fejlesztése

   Információs és kommunikációs technológia kifejlesztése, amely lehetővé teszi adatok és információk közel valós idejű megosztását az erdészeti ágazatban működő vállalkozók, a minisztériumok és kormányzati hatóságok között

   Kapacitásépítési programok a minisztériumok és/vagy kormányzati hatóságok munkatársai számára a GTLAS-szal kapcsolatban

   A GFC új bevételi struktúrájának fokozatos végrehajtása, a kivágási érték érvényesítését is beleértve

   Fokozatos átállás a papíralapú támogatási rendszerről az elektronikus rendszerre

5    FÜGGELÉK

Az ellátási láncon belüli kritikus ellenőrzési pontok összefoglalása, és a jogszerűség megállapításához szükséges dokumentumok és igazoló adatok

Az alábbi táblázat a WTS-iránymutatásokban és az FMD Eljárási kézikönyvben szereplő meglévő eljárásokon alapszik; mindkét dokumentumot korszerűsítik a GTLAS végrehajtási szakaszában (az iránymutatások listáját lásd a II. mellékletben).

Termékazonosító

Adatbejelentés

Adatellenőrzés

Tevékenység és felelősség

Bejelentendő adatok

Hitelesítés

Egyeztetés

Módszer

Ki, mit és hogyan jelent be?

Milyen adatokat?

Milyen adatcsoportokat hasonlítanak össze?

Milyen adatcsoportokat hasonlítanak össze?

Kitermelés előtti (azon fák azonosítási pontja, amelyek bekerülhetnek az ellátási láncba) – lásd a 3.3.1., 3.3.2. és 3.4.4.2. szakaszt

Minden egyes fa egyedi leltárszámot kap az erdészeti ágazatban működő vállalkozó részére kiadott faleltárcímkék közül.

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó elkészíti a kitermelés előtti leltárról szóló jelentést, és benyújtja az erdőgazdálkodási tervvel és az éves működési tervvel együtt a GFC központjába.

Kitermelés előtt a fatermékekre vonatkozó lényeges adatokat megadják a kitermelés előtti leltárról szóló jelentésben, amely állománytérképet is tartalmaz.

A megadott információk közé tartoznak a következők:

   azonosítószám,

   fajok,

   átmérő,

   hely (koordináták/GPS),

   blokk száma

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó kitermelés előtti leltárról szóló jelentésében szereplő leltáradatok pontosságának ellenőrzése a GFC ellenőrzési jelentésében (fizikai ellenőrzés) foglalt adatokhoz képest.

Átalakítás alatt álló állami földterületek esetében a helyet és a fafajtákat az FRMD határozza meg a kitermelés előtti ellenőrzési jelentésben.

Nem alkalmazandó, mivel a kitermelés előtti leltár meghatározza a kereskedelmi célú faállományt, amely bekerülhet az ellátási láncba.

Nincs egyeztetés, mivel az adatokat a GFC közvetlenül gyűjti.

Megjegyzések: Belépési pont az ellátási láncba kizárólag nagy koncessziók és átalakítás alatt álló állami földterületek számára.

Elhagyható, ha a blokk legalább 25 %-a aktív bányászattal érintett.

Kitermelés előtti leltár nem szükséges kis koncessziók, amerindián falvak és magántulajdonban lévő földterületek esetében.

Kitermelés – lásd a 3.3.2. és 3.4.4.3. szakaszt

Minden egyes rönk egyedi azonosítószámot

kap a GFC-rönkcímkék közül.

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó kitölti az eltávolítási engedélyt vagy a magántulajdon eltávolítására vonatkozó nyilatkozatot. Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó benyújtja ezt a GFC erdészeti állomásra.

Kitermelés után, amikor az erdészeti ágazatban működő vállalkozó készen áll a fatermék elszállítására, a fatermékre vonatkozó lényeges információkat írásban megadja az eltávolítási engedélyen vagy a magántulajdon eltávolítására vonatkozó nyilatkozatban, mely információk közé tartoznak a következők:

   a kibocsátás dátuma és időpontja

   az erdészeti ágazatban működő vállalkozó neve

   rendeltetési hely,

   nyilvántartási szám a szállítási módhoz

   GFC-rönkcímke száma

   fajták és terméktípus

   térfogat

   fatönk GPS-adatai

   darabszám

   átmérők (x4)

   hossz

Kizárólag nagy koncessziók, kis koncessziók, átalakítás alatt álló állami földterületek, amerindián falvak és magántulajdonban lévő földterületek esetében: A mérések pontossága és az erdészeti ágazatban működő vállalkozó eltávolítási engedélyén vagy a magántulajdon eltávolítására vonatkozó nyilatkozatban feltüntetett fajták ellenőrzése a fatermékek fizikai ellenőrzéséhez képest

Kizárólag nagy koncessziók, kis koncessziók esetében: A környezetvédelmi követelmények ellenőrzése a tönk fizikai ellenőrzése során az eltávolítási engedélyen vagy a magántulajdon eltávolítására vonatkozó nyilatkozatban szereplő fajták vonatkozásában.

A rönkfa eredetének igazolása az alábbi módokon:

1.    Kizárólag nagy koncessziók, kis koncessziók, amerindián falvak és magántulajdonban lévő földterületek esetében: Az eltávolítási engedélyben vagy a magántulajdon eltávolítására vonatkozó nyilatkozatban szereplő GPS-koordináták, fajták és átmérő igazolása, az ellenőrzési jelentésben, napi nyomonkövetési jelentésben vagy a GFC-től kapott (a fizikai ellenőrzésről kiállított) helyszíni adatlapon szereplő adatokhoz képest.

2.    Kizárólag nagy koncessziók esetében, a rönkök és a térfogat ellenőrzése fajtánként és átmérőosztályonként, összehasonlítva az eltávolítási engedélyen és a GFC (kitermelés előtti) ellenőrzési jelentésében szereplő adatokat.

3.    Kizárólag átalakítás alatt álló állami földterületek esetében: a GPS-koordináták és a bejelentett adatok pontosságának ellenőrzése az eltávolítási engedélyen és a (kitermelés előtti ellenőrzés alapján készült) kitermelés előtti ellenőrzési jelentésben szereplő adatokhoz képest.

Megjegyzések: A kis koncessziók, az amerindián földterületek és a magántulajdon esetében az ellátási láncban a belépési pont az eltávolítási engedéllyel vagy magántulajdon eltávolítására vonatkozó nyilatkozattal történő kitermelés. Ha a leltározás során figyelmen kívül hagytak fákat, és további GFC-címkéket osztottak ki az erdészeti ágazatban működő vállalkozónak, a további fákra vonatkozó információkat figyelembe kell venni a dokumentumok összevetésénél.

Kitermelés után – lásd a 3.3.3. és 3.4.4.3. szakaszt

Nincs standard azonosítás

Kizárólag nagy koncessziók esetében: Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó a blokkot lezáró levelet szerez be a GFC-től (FRMD-től).

Minden erdészeti ágazatban működő vállalkozó esetében: Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó a fel nem használt címkék visszaküldésekor aláírja a visszaküldött címkék FMD által vezetett nyilvántartását.

Kizárólag nagy koncessziók, kis koncessziók és átalakítás alatt álló állami földterületek esetében: Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó kezelési díjat, adókat és illetékeket fizet, továbbá bizonylatot kap a GFC-től az eltávolítási engedélyen vagy az erdészeti koncessziós szerződésen (kizárólag állami erdészeti engedélyek esetében), illetve az eltávolítási engedélyen vagy koncessziós vagy bányászati engedélyen, licencián, írásos engedélyen vagy vízerőmű-engedélyen (kizárólag átalakítás alatt álló állami földterületek esetében) bejelentett adatok alapján teljesített kifizetésekről.

Kizárólag nagy koncessziók esetében: A blokk lezárásakor a blokkra vonatkozó lényeges információkat írásban – a blokkot lezáró levélben – megadják az erdészeti ágazatban működő vállalkozó részére, mely információk közé tartoznak a következők:

   blokk száma

   megnyitás és lezárás dátuma

   MAC/AAC

   kitermelt össztérfogat

   a blokk földrajzi helye

Fel nem használt címkék visszaküldésekor a következő információkat adják meg a visszaküldött címkék FMD által vezetett nyilvántartásában:

   dátum

   koncesszió neve

   tételszám

   visszaküldött címkék száma

   kezdő- és végsorszámok

   visszaküldő neve

Kizárólag nagy koncessziók esetében: A blokkot lezáró levélben bejelentett blokkzárás ellenőrzése a blokk fizikai ellenőrzésével összevetve.

A visszaküldött címkék ellenőrzése, az FMD címkekibocsátási nyilvántartása és a címkék fizikai ellenőrzése összehasonlításával.

Kizárólag nagy koncessziók, kis koncessziók és átalakítás alatt álló állami földterületek esetében: A kifizetések igazolása a bizonylatoknak a ténylegesen kifizetett összegekkel való összevetésével.

Az egyeztetés nem kötelező.

Az FMD címkekibocsátási nyilvántartásában szereplő címkék igazolása az FMD címkekibocsátási nyilvántartással és a termelési adatokkal összevetve.

Kizárólag nagy koncessziók, kis koncessziók és átalakítás alatt álló állami földterületek esetében: A kifizetések igazolása a bizonylatoknak és/vagy a fizetési ütemezésnek az eltávolítási engedéllyel vagy az erdészeti koncessziós szerződéssel (kizárólag állami erdészeti engedélyek esetében), illetve az eltávolítási engedéllyel vagy koncessziós vagy bányászati engedéllyel, licenciával, írásos engedéllyel vagy vízerőmű-engedéllyel (kizárólag átalakítás alatt álló állami földterületek esetében) összevetve.

Kizárólag nagy koncessziók, kis koncessziók és átalakítás alatt álló állami földterületek esetében: Kifizetés teljesítésekor a következő adatokat adják meg:

   dátum

   koncesszió neve

   tételszám

   Kifizetett összeg

   kifizetés típusa 35

Szállítás – lásd a 3.3.4. és 3.4.4.4. szakaszt

Minden egyes faterméket a származási helyről küldött okmányok alapján azonosítanak.

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó bejelenti a vonatkozó fuvarokmányt a GFC erdészeti állomás felé.

A szállítás során a fatermékre vonatkozó információkat írásban bejelentik a GFC felé a fuvarokmányon 36 (ezek az információk a fuvarokmány típusától függően eltérőek lehetnek) és a termelési nyilvántartásban (adott esetben); az információk közé tartoznak a következők:

   a kibocsátás dátuma és időpontja

   az erdészeti ágazatban működő vállalkozó neve,

   rendeltetési hely

   nyilvántartási szám a szállítási módhoz

A mérések pontossága és az erdészeti ágazatban működő vállalkozó fuvarokmányán feltüntetett fajták ellenőrzése a fatermék fizikai ellenőrzéséhez képest.

A térfogat és az erdészeti ágazatban működő vállalkozó fuvarokmányán feltüntetett fajták ellenőrzése, a havi jelentéssel összevetve

   GFC-rönkcímke száma

   fajták és terméktípus,

   térfogat

   darabszám

   fatönk GPS adatai,

   átmérők (x4),

   hossz.

Megjegyzések: Ugyanazokat az okmányokat használják a közúti és a folyami szállításhoz. Ugyanaz az igazolás alkalmazandó.

Feldolgozás: bekerülés – lásd a 3.3.5. és 3.4.4.5. szakaszt

Minden egyes faterméket a származási helyről küldött okmányok alapján azonosítanak.

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó a fűrészüzembe/fatelepre bekerülő valamennyi fatermékre vonatkozóan kitölti a fűrészüzem/fatelep beérkezett/vásárolt termékek okmányát, illetve beszerzési nyilvántartását. Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó benyújtja ezt a GFC erdészeti állomásra.

Amikor a fatermékek belépnek a fűrészüzembe/fatelepre, a fatermék lényeges adatait megadják a fűrészüzem/fatelep beérkezett/vásárolt termékek okmányán, illetve beszerzési nyilvántartásában, mely adatok közé a következők tartoznak:

   hónap

   a létesítmény neve és címe

   rendszám

   a beérkezés időpontja

   a fuvarokmány dátuma és száma

   faj

   a fatermékek mennyisége

   a fatermékek származása

   a szállító gépjármű rendszáma

   szállító neve

A mérések pontossága és az erdészeti ágazatban működő vállalkozó fűrészüzemi/fatelepi beérkezett/vásárolt termékek okmányán, illetve beszerzési nyilvántartásában feltüntetett fajták ellenőrzése a fatermék fizikai ellenőrzéséhez képest.

A bemeneti fatermék forrásának igazolása:

A fűrészüzem/fatelep beérkezett/vásárolt termékek okmányán, illetve beszerzési nyilvántartásában feltüntetett fajták és térfogat ellenőrzése a GFC-től (a fizikai ellenőrzés alapján) érkező napi nyomonkövetési jelentés adataihoz képest.

Feldolgozási művelet – lásd a 3.3.5. és 3.4.4.5. szakaszt

Nincs standard azonosítás

Fűrészüzem: Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó a fűrészüzemben feldolgozott valamennyi fatermékre vonatkozóan kitölti a „Fűrészelt faanyag és megmunkált fatermékek adatszolgáltatási űrlapja” formanyomtatványt vagy a „Fűrészelt rönkök és megmunkált fatermékek adatszolgáltatási űrlapja” formanyomtatványt. Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó benyújtja ezt a GFC erdészeti állomásra.

Fatelep: Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó a fatelepen feldolgozott valamennyi fatermékre vonatkozóan kitölti a fatelep havi adatszolgáltatási űrlapot. Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó benyújtja ezt a GFC erdészeti állomásra.

Amikor a fatermékeket feldolgozzák, a fatermék vonatkozó adatait megadják a „Fűrészelt faanyag és megmunkált fatermékek adatszolgáltatási űrlapja” formanyomtatványon, vagy a „Fűrészelt rönkök és rönktermékek adatszolgáltatási űrlapja” formanyomtatványon, mely információk közé tartoznak a következők:

   hónap

   a létesítmény neve és címe

   faj

   rönkfa egyenlege az előző hónapról

   beérkezett rönkfa (darab és térfogat)

   készleten lévő összes rönkfa

   feldolgozott rönkfa bemeneti mennyisége (darab és térfogat)

   megmunkált fatermékek kimeneti mennyisége (darab és térfogat)

   megmaradt rönkfa egyenlege

Hitelesítésre nincs szükség, mivel a (most már feldolgozott) faterméket az előző lépésben, a fűrészüzembe/fatelepre való belépésekor úgyis hitelesítették.

A fatermékek hasznosításának igazolása:

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó „Fűrészelt faanyag és megmunkált fatermékek adatszolgáltatási űrlapja” formanyomtatványában vagy „Fűrészelt rönkök és megmunkált fatermékek adatszolgáltatási űrlapja” formanyomtatványában, vagy a fatelep havi adatszolgáltatásában szereplő, hasznosított fajok és térfogat igazolása a GFC-től (a fűrészüzembe/fatelepre beérkező fatermékek fizikai ellenőrzése alapján) érkező napi nyomonkövetési jelentés adataihoz képest.

Amikor a fatermékeket feldolgozzák, a fatermék vonatkozó adatait megadják a fatelep havi adatszolgáltatásában, mely információk közé tartoznak a következők:

   a fatelep neve és helye

   faj

   továbbvitt egyenleg (térfogat)

   bemeneti térfogatok

   készleten lévő térfogat összesen

   kimeneti térfogat

   készleten lévő térfogat egyenlege

Értékesítés a belföldi piacon – lásd a 3.3.6. és 3.4.4.6. szakaszt

Minden egyes faterméket a származási helyről küldött okmányok alapján azonosítanak.

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó 37 valamennyi értékesített fatermékre vonatkozóan kitölti a fatermék-értékesítési formanyomtatványt. Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó benyújtja ezt a GFC erdészeti állomásra.

Amikor a fatermékek elhagyják a feldolgozóüzemet, a fatermék vonatkozó adatait megadják a fatermék-értékesítési formanyomtatványon, mely adatok közé tartoznak a következők:

   hónap

   a létesítmény neve és címe

   rendszám

   értékesítés időpontja

   termék

   faj

   a fatermékek mennyisége

   számla száma

   GFC visszakövetési szám (ha alkalmazható)

A fűrészüzem vagy fatelep vonatkozásában: az ezekből a létesítményekből értékesített fatermékeket hitelesítik, mielőtt bekerülnek a fűrészüzembe vagy a fatelepre. Lásd a feldolgozásról (bekerülésről) szóló szakaszt.

Nagy vagy kis koncessziók, átalakítás alatt álló állami földterületek, amerindián falvak és magántulajdonban lévő földterületek: az ezekről a területekről értékesített fatermékeket először hitelesítik a kitermelés helyén. Lásd a kitermelésről szóló szakaszt.

Fűrészüzem vagy fatelep: A kimeneti fatermékek igazolása:

A fatermék-értékesítési formanyomtatványon feltüntetett térfogat és fajok igazolása a „Fűrészelt faanyag és megmunkált fatermékek adatszolgáltatási űrlapja” formanyomtatvány vagy „Fűrészelt rönkök és megmunkált fatermékek adatszolgáltatási űrlapja” formanyomtatvány adataihoz, vagy a fatelep havi adatszolgáltatásához, és a fűrészüzem/fatelep beérkezett/vásárolt termékek okmányához, illetve beszerzési nyilvántartása adataihoz képest.

Nagy vagy kis koncessziók, átalakítás alatt álló állami földterületek, amerindián falvak és magántulajdonban lévő földterületek, vagy a kizárólag fatermékek értékesítésére engedéllyel rendelkező természetes vagy jogi személy vagy szervezet: A fatermék-értékesítés igazolása a fatermék-értékesítési formanyomtatványon feltüntetett térfogat, fajok és forrás ellenőrzésén keresztül, a fuvarokmány adataihoz képest.

Megjegyzések

Fatermékek kivitele – lásd a 3.3.7. és 3.4.4.7. szakaszt

Minden egyes faterméket a származási helyről küldött okmányok és a GFC exportjelölése (erdészeti azonosító jel vagy pecsét, a terméktől függően) azonosítanak.

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó kitölti és benyújtja az összes vonatkozó kiviteli okmányt a GFC-hez (FMD-hez) jóváhagyásra. Az okmányokat a jóváhagyást követően visszaküldik az erdészeti ágazatban működő vállalkozónak, aki ezután beszerzi a kiviteli igazolást (és az uniós piacra szóló FLEGT-engedélyt). Ezt követően az erdészeti ágazatban működő vállalkozó benyújtja az igazolást és – adott esetben – az engedélyt a jóváhagyott dokumentumokkal együtt a CETO-hoz.

CETO

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó a szállítmány elindítása előtt benyújtja a kiviteli igazolást (és az uniós piacra szóló FLEGT-engedélyt) az egyéb vonatkozó okmányokkal együtt a CETO-hoz jóváhagyásra.

A kivitelre szánt fatermékek esetében a termékre vonatkozó adatokat a következő dokumentumokban adják meg:

Erdészeti termék kivitele iránti kérelem

   a kérelmező neve és címe

   fuvarokmány száma

   szállítói számlaszám/bizonylatszám

   ellenőrzés helye és engedélyszám

   kiviteli berakodás tervezett helye

   Kiviteli engedély

A kivitelre szánt fatermékeknek az erdészeti ágazatban működő vállalkozó faforgalmazási tanúsítvány iránti kérelmében feltüntetett térfogatmérete pontossága és a megadott fafajták ellenőrzése a fatermék fizikai állapotához képest (a GFC osztályozás-ellenőrzése).

A kivitelre szánt fatermékek – a kiviteli igazoláson feltüntetett – térfogatméretének pontossága és a fafajták ellenőrzése a fizikai fatermékhez képest (CETO-ellenőrzés).

A kiviteli igazolás iránti kérelemben feltüntetett fatermék forrásának ellenőrzése az erdészeti termék kivitele iránti kérelem vagy a fuvarokmány adataihoz képest.

Az egyeztetés nem kötelező.

Faforgalmazási tanúsítvány iránti kérelem

   a fatermék helye

   exportőr

   faj

   árumegnevezés

   darabszám

   térfogatméret

Kiviteli igazolás iránti kérelem

   Az exportőr faforgalmazási tanúsítványának száma

   rendeltetési hely

   darabszám

   méret

   faj

   a fatermék leírása

   térfogat

   címzett

az ASYCUDA-ben elérhető ESAD

   exportőr

   címzett

   mennyiség (tömeg)

A fenti okmányokon felül a kiviteli igazoláson feltüntetett adatok közé tartoznak a következők:

   exportőr

   faforgalmazási tanúsítvány száma

   rendeltetési hely

   darabszám

   méret

   faj

   a fatermék leírása

   térfogat

   címzett

   GFC bélyegzője és aláírás

Megjegyzések: Kilépési pont.

Fatermék lefoglalása – lásd a 3.3.10. szakaszt

Minden egyes faterméket a származási helyről küldött okmányok, valamint a zár alá vételt jelölő erdészeti azonosító jel alapján azonosítanak.

A GFC vámokmányt állít ki annak érdekében, hogy a faanyag újra beléphessen az ellátási láncba, ha:

   a lefoglalás feloldását követően a faanyag visszakerül az erdészeti ágazatban működő vállalkozóhoz; vagy

   A GFC azért értékesíti a fát, mert gyors bomlásnak van kitéve, vagy elkobozták.

Amikor a fatermékeket az ellátási láncba való újbóli bekerülés érdekében vámkezelik, a fatermék vonatkozó adatait megadják a vámokmányban, mely információk közé tartoznak a következők:

   vámkezelés napja

   az erdészeti ágazatban működő vállalkozó neve

   faj

   térfogat

   darabszám és/vagy méret

   fuvarokmány száma (ha alkalmazható)

A fatermékek – a vámokmányon feltüntetett – térfogatméretének pontossága, darabszáma és/vagy mérete és a fafajták ellenőrzése a fizikai fatermékhez képest.

A fatermékek – a vámokmányon feltüntetett – fajtái és térfogata, darabszáma és/vagy mérete ellenőrzése a lefoglalási formanyomtatvány és a zár alá vételi jelentés adataihoz képest.

Megjegyzések: A lefoglalt fatermék kizárólag azután kerülhet be az ellátási láncba, hogy a GFC kibocsátotta a rá vonatkozó vámáru-nyilatkozatot.

Tranzit-fatermék – lásd a 3.3.9. szakaszt

Minden egyes, azonosító számmal ellátott fatermékszállítmány, ahol az azonosító szám az importált fatermék HR-kódjának és az egyedi nyilatkozat számának felel meg

A szállítójárművek vezetője bejelenti a CETO felé a tranzitárukat. A Guyanába érkező árukat a megbízottnak hét napon belül be kell jelentenie.

A szállítójármű vezetője által megadott információk.

A tranzit során a fatermékek a vámhatóságok ellenőrzése alatt állnak.

Nem alkalmazandó

Nem alkalmazandó

Megjegyzések: A tranzit-fatermékek követik a CETO által a tranzitáruk irányítására és ellenőrzésére megállapított eljárásokat. Ha ezeket a fatermékeket hajóval szállítják, az átszállítás ideje alatt nem hagyhatják el a hajót. Ezenfelül, a szárazföldön szállított tranzit-fatermékeket/átrakott fatermékeket minden esetben CETO-tisztviselők kísérik addig, amíg a jármű elhagyja Guyana vámhatárát, és az árukhoz kapcsolódó hivatalos felelősség – a hivatalos vámokmányok kicserélésével – átszáll a fogadó országra. Ha a fatermékeket az áthaladás során szárazföldön kell raktározni, ehhez először be kell szerezni a CETO jóváhagyását, és ezt a szállítmányt külön a tranzitáruk részére kijelölt, fertőtlenített területen tárolják. Ugyanez vonatkozik a hajóval szállított fatermékekre is abban az esetben, ha a hajó meghibásodik.

Ily módon a CETO tisztviselői biztosítják, hogy a tranzitfa-szállítmányokat ne módosítsák a Guyana területére való belépés és kilépés helye között, és semmiképpen se kerüljenek be az ellátási láncba.

Fatermékek behozatala – lásd a 3.3.8. és 3.4.4.8. szakaszt

Minden egyes, azonosító számmal ellátott fatermékszállítmány, ahol az azonosító szám az importált fatermék HR-kódjának és az egyedi nyilatkozat számának felel meg.

Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó kitölti és benyújtja a behozatali kérelmet az NPPO-hoz jóváhagyásra.

A behozatalra szánt fatermékek esetében a fatermékre vonatkozó adatokat a behozatali kérelemben adják meg:

   A fatermék származására vonatkozó információk

   Termékleírás (típus/mennyiség/tömeg/térfogat)

   Az importőrre vonatkozó információk (ha alkalmazandó)

   FLEGT-engedély, CITES-engedély vagy az elvárható gondosságra vonatkozó értékelő jelentés

A behozatalra szánt fatermékek – az erdészeti ágazatban működő vállalkozó behozatali engedélyén feltüntetett – térfogatméretének pontossága, a fafajták és a fatermékek származásának ellenőrzése a fizikai fatermékhez képest (GFC-ellenőrzés).

A fatermék származásának és az erdészeti ágazatban működő vállalkozó behozatali okmányain szereplő mérések pontosságának ellenőrzése a GFC ellenőrzési jelentéséhez képest (a behozott fatermék fizikai ellenőrzése során).

Egyeztetés nincs.

Megjegyzések: Az ellátási láncba való bekerülés első lépése a CETO engedélyének beszerzése lenne a jóváhagyott belépési helyen.

Nincs kritikus ellenőrzési pont a GTLAS szerint ellenőrzött ellátási láncban a fatermék behozatala előtt.

_________________

VI. MELLÉKLET

A GTLAS FÜGGETLEN ELLENŐRZÉSÉRE VONATKOZÓ FELADATMEGHATÁROZÁS

1.    Bevezetés

A független ellenőrzés e megállapodás 11. cikkének megfelelően történik. A független ellenőrzés a II. mellékletben felsorolt szereplőkkel és műveletekkel foglalkozik, és az I. mellékletben felsorolt fatermékekre vonatkozik. Emellett az ellátási lánc valamennyi, az V. mellékletben ismertetett szakaszát lefedi, nevezetesen a következőket: jogállás; jogszerű hozzáférés az erdőhöz; kitermelés; szállítás; meg nem felelés és lefoglalt faanyagok; feldolgozás; értékesítés; behozatal; és kivitel.

Az e mellékletben foglalt feladatmeghatározás ismerteti a független ellenőrzés műveleteit és funkcióit, amelynek célja az e megállapodásban létrehozott jogszerűségigazolási rendszer értékelése. A független ellenőrzés biztosítékot nyújt arra, hogy a belföldi piacon kitermelt, szállított, feldolgozott, behozott vagy értékesített faanyag megfelel a II. mellékletben foglaltaknak. Azt is ellenőrzi, hogy az ilyen faanyag megfelel az ellátási lánc követelményeinek, és az engedélyező hatóság kizárólag azon szállítmányokra vonatkozóan adott ki FLEGT-engedélyt, amelyek megfelelnek a GTLAS követelményeinek. A feladatmeghatározás az információgyűjtéssel és jelentéstétellel kapcsolatos feladatokat és az erre vonatkozó protokollt állapítja meg. A feladatmeghatározás ezenkívül megjelöli az elsődleges információforrásokat, és leírja a független ellenőr esetében előírt végzettséget és tapasztalatot. Ez a feladatmeghatározás a részletesebb pályázati dokumentáció kidolgozásának alapját képezi.


2.    Célkitűzések

A független ellenőrzés célja a GTLAS működésének, hitelességének és hatékonyságának értékelése és javítása.

3.    Feladatok

A független ellenőr feladatai a következők:

1.    Eljárási kézikönyv kidolgozása a független ellenőr műveleteihez, köztük az információgyűjtési, az igazoló adatok értékelésére vonatkozó és a jelentéstételi módszerekhez.

2.    Annak értékelése, hogy a GTLAS hitelesen és hatékonyan működik-e, és a kitermelt, feldolgozott, elszállított és (belföldön és nemzetközileg) forgalmazott faanyag megfelel-e a rendszer jogszabályi követelményeinek.

3.    Annak értékelése, hogy a GTLAS összetevői – ideértve az erdőkiosztási és kitermelési jogokat, a jogszerűség meghatározását, a panasztételi mechanizmust, a WTS-követelményeket, a GTLAS-nak való megfelelés ellenőrzését, a FLEGT-engedélyezést – hatékonyan és hitelesen működnek-e.

4.    A Guyanai Erdőgazdálkodási Bizottság (GFC) a GTLAS működtetésében részt vevő összes főosztálya teljesítményének és hatékonyságának értékelése.



5.    A GTLAS működtetésében részt vevő valamennyi minisztérium és/vagy kormányzati hatóság teljesítményének és hatékonyságának értékelése.

6.    A FLEGT-engedélyek kiadására vonatkozó eljárás értékelése annak biztosítása érdekében, hogy az engedélyek kiadása és az igazolási rendszer hitelesen és hatékonyan működik.

7.    Annak értékelése, hogy a GTLAS ellenőrzésében részt vevő különböző minisztériumok és/vagy kormányzati hatóságok által jelentett meg nem felelési eseteket az illetékes hatóságok hogyan veszik nyilvántartásba, kezelik és archiválják.

8.    A GTLAS kialakítása és végrehajtása terén mutatkozó hiányosságok és gyengeségek azonosítása, és ajánlások megfogalmazása a JMRC felé.

9.    Az ellenőrzési jelentésekben szereplő hiányosságok és gyengeségek kezelésére a JMRC által meghatározott korrekciós intézkedések végrehajtásának értékelése.

10.    A megállapítások és ajánlások jelentése a JMRC felé, amely rendszeresen közzéteszi ezen ellenőrzési jelentések összefoglalását.

11.    A vegyes bizottság által a független ellenőrzés további alátámasztására kért bármely egyéb kutatás, elemzés vagy vizsgálat elvégzése.


4.    Módszer: információgyűjtési és -értékelési és jelentéstételi módszerek 

A független ellenőrnek mindig a szakmai igényesség és feddhetetlenség jegyében kell végeznie munkáját. A független ellenőrnek az ISO 19011-gyel, az ISO 17021-gyel vagy ezekkel egyenértékű más szabvánnyal összhangban álló legjobb nemzetközi gyakorlatot kell követnie. A független ellenőr munkájának tényszerűnek és tényadatokon alapulónak kell lennie, és az ellenőrnek helyszíni vizsgálatot és dokumentumalapú ellenőrzéseket is végeznie kell. A 3.1. szakaszban említett eljárási kézikönyvet a JMRC felülvizsgálja és jóváhagyja, mielőtt a független ellenőr megkezdi a jóváhagyott kézikönyv szerinti ellenőrző tevékenységeket.

A munka ütemezése – A FLEGT engedélyezési rendszer működésének első évében a független ellenőr kidolgozza és benyújtja a független ellenőrzésre vonatkozó eljárási kézikönyvet, és elvégez egy ellenőrzést. A következő években a független ellenőr két éven át legalább évente ellenőrzi a GTLAS működését, majd ezt követően a gyakoriságot a JMRC felülvizsgálja. A független ellenőr – a JMRC által jóváhagyott – előre be nem jelentett és váratlan ellenőrzéseket is végezhet.

Feladatleírás – A független ellenőrzés körébe tartozó tevékenységeknek legalább a fenti 3. szakaszban felsorolt összes tevékenységre ki kell terjedniük. A független ellenőr a jóváhagyott kézikönyv szerint ellenőrzi a GTLAS különböző területeiért felelős minisztériumok és/vagy kormányzati hatóságok vonatkozó tevékenységeit.

Igazoló adatok gyűjtése – A független ellenőrzés eljárási kézikönyve ismerteti az igazoló adatok gyűjtésére vonatkozó eljárásokat és gyakorlatokat, köztük a helyszíni ellenőrzést, a vizsgálatokat, az interjúkat és a dokumentumok átvizsgálását. Azt is leírja, hogy a független ellenőr hogyan reagál a saját munkájával, illetve a GTLAS működésével kapcsolatos panaszokra.



Ellenőrzési rendszerek – Az ellenőrzés igazoló adatainak dokumentálása, a GTLAS bármely részében mutatkozó hiányosságok és meg nem felelési esetek megállapítása és a meghozott korrekciós intézkedések nyomon követése során a független ellenőr:

   biztosítja, hogy az ellenőrzések során tett valamennyi észrevételt szabályszerűen dokumentálják, és a teljesítmény, megfelelés és meg nem felelés szintjét részletesen rögzítő ellenőrzési jegyzőkönyveket archiválják;

   rögzíti a rendszerrel kapcsolatban észlelt gyengeségeket, hiányosságokat és a GTLAS javítást igénylő területeit, biztosítja, hogy megfelelő ajánlásokat fogalmazzanak meg, és értékeli ezen ajánlások hatását; és

   rögzíti és értékeli a meg nem felelés eseteinek kezelésére a GFC és a GTLAS-ban részt vevő más érintett minisztériumok és/vagy kormányzati hatóságok által végrehajtott összes korrekciós intézkedés hatékonyságát.

Megfelelő erőforrások – a független ellenőr rendelkezik az ahhoz szükséges erőforrásokkal, hogy elvégezze a jogszerűség meghatározása és a fatermék-ellátási lánc ellenőrzésére szolgáló rendszerek ellenőrzését.

Irányítási rendszer – a független ellenőrnek megfelelő, dokumentált irányítási rendszer áll rendelkezésére annak biztosítására, hogy a munkatársai rendelkeznek a hatékony ellenőrzés végrehajtásához, valamint a belső ellenőrzés és felügyelet alkalmazásához szükséges szaktudással és tapasztalattal.


5.    Jelentéstétel és információterjesztés

A független ellenőr alkalmazza a jelentéseinek elkészítésére vonatkozó, a JMRC-vel egyeztetett struktúrát és protokollt, és:

   a JMRC-vel közösen elfogadott ütemtervvel összhangban jelentést tesz a tevékenységeiről;

   jelentéseit nemzetközileg elfogadott ellenőrzési alapelvekkel összhangban és a JMRC által kidolgozott kézikönyvben foglaltak szerint készíti el;

   előzetes jelentést nyújt be a JMRC-hez észrevételezésre;

   végső, teljes jelentést nyújt be a JMRC-hez (az előzetes jelentésre és az összegyűjtött igazoló adatokra vonatkozó észrevételek alapján), amely az ellenőrzési programra és a GTLAS működésére vonatkozó összes lényeges információt tartalmazza; és

   összefoglaló jelentést készít, amelyet a JMRC hitelesít a nagyközönség felé való terjesztésre. Az összefoglaló jelentés a teljes jelentésen alapszik; összegzi annak főbb ajánlásait és következtetéseit, a rendszer feltárt gyengeségeit is beleértve.


6.    Információforrások

Elsődleges információforrásnak tekinthető a dokumentumvizsgálat, a helyszíni látogatás és az érdekelt felekkel folytatott konzultáció/megbeszélés. Ami a helyszíni látogatásokat illeti, a független ellenőr belépési joggal rendelkezik azokra a területekre, ahol erdőállományok kitermelése, elszállítása, feldolgozása és értékesítése folyik, valamint a behozatal és kivitel helyére is.

Guyana biztosítja, hogy a független ellenőr hozzáférhessen minden olyan releváns információhoz, köztük dokumentumokhoz és adatbázisokhoz is, amelyeket Guyana és az Unió fontosnak vagy a tárgyra vonatkozónak ítél, különösen azokhoz, amelyek a GTLAS hitelességének és hatékonyságának értékeléséhez szükségesek. Az információhoz való hozzáférés azokra az információkra is vonatkozik, amelyeket a GFC hoz létre, valamint amelyeket a GTLAS-ban részt vevő más minisztériumok és/vagy kormányzati hatóságok tárolnak. A független ellenőr hozzáféréssel rendelkezik különösen a GTLAS-ból, annak alkotóelemeiből és más forrásokból – például a FLEGT engedélyezési rendszert bevezetett más országokban közzétett ellenőrzésekből vagy a guyanai REDD+ nyomonkövetési, jelentéstételi és igazolási rendszerben kiadott jelentésekből – származó információkhoz.

Azon érdekelt felek közé, akik releváns információkat nyújthatnak, a következők tartozhatnak:

(a)    A GFC, a minisztériumok és más kormányzati hatóságok

A GFC valamennyi főosztálya elsődleges információforrásnak minősül a független ellenőr tájékoztatása szempontjából.



Amennyiben a független ellenőr a GTLAS-ben részt vevő más minisztériumoktól és/vagy kormányzati hatóságoktól kér információt, a független ellenőr a GFC-n keresztül férhet hozzá ezekhez a szervekhez.

(b)    Nem állami szereplők

   Őslakos érdekelt felek

   Az őslakos népek ügyeivel foglalkozó bizottság

   Nemzeti Toshaos Tanács

   Guyanai Gyártók és Szolgáltatók Szövetsége

   Fakitermelő Kisvállalkozások Szövetsége

   Erdészeti Termékekkel Foglalkozó Érdekeltek Szövetsége

   Civil társadalmi szervezetek

   Minden egyéb magánszervezet vagy magánszemély, aki/amely információt nyújthat a GTLAS működéséről.


Más információforrások lehetnek:

   A kereskedelmi célú erdészeti tevékenységben részt vevő társaságok

   Tudományos intézmények, mint például a Guyanai Egyetem, a Guyanai Mezőgazdasági Főiskola és a Nemzeti Mezőgazdasági Kutatási és Fejlesztési Intézet

   Helyi önkormányzatok

   Az uniós tagállamok illetékes hatóságai

   A kereskedelmi célú erdészeti tevékenységben részt vevő társaságok és a helyi közösségek szervezetei

   A független ellenőr által relevánsnak ítélt minden más érdekelt szereplő

7.    Szükséges képesítések

(a)    A független ellenőrnek a következőkkel kell rendelkeznie:

   az erdészet/erdőgazdálkodás/erdészeti politika, erdészeti/környezetvédelmi jog, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás területén vagy más kapcsolódó területen szerzett legalább felsőfokú egyetemi végzettség;

   széles körű tapasztalat a jogszabályoknak való megfelelés nyomon követése és értékelése területén;



   bizonyított tapasztalat erdőgazdálkodási, fafeldolgozási, a fák visszakövethetőségére vonatkozó, vám- és felügyeleti rendszerek ellenőrzése területén;

   a regionális és nemzetközi faanyag-kereskedelem és a kereskedelmi célú erdészeti ágazat alapos ismerete;

   kiváló szóbeli és írásbeli angol nyelvtudás;

   bizonyított képesség sokféle érdekelt féllel való együttműködésre és nyomonkövetési tevékenységek végzésére különböző országok eltérő környezetében.

A guyanai erdészettel és a GTLAS-szal kapcsolatos vagy ezek szempontjából releváns kérdésekben szerzett jártasság további előnyt jelent.

(b)    A független ellenőrnek meg kell felelnie a következő követelményeknek:

   esetében nem állhat fenn összeférhetetlenség szervezeti vagy kereskedelmi kapcsolatból kifolyólag, ahogyan ezt az ISO 17021, ISO 17065 vagy ezeknek megfelelő szabvány előírja;

   közvetlenül nem lehet érintett a guyanai erdőgazdálkodásban, fafeldolgozásban, fakereskedelemben vagy az erdészeti ágazat guyanai szabályozásában;

   saját minőség-ellenőrzési rendszerrel kell rendelkeznie – az ISO 17021, ISO 17065 vagy ezeknek megfelelő szabvány előírásai szerint.


(c)    Ezen kívül a független ellenőrnek

   dokumentált belső minőségirányítási rendszerrel kell rendelkeznie;

   a panaszok és kifogások kezelésének átláthatóságát biztosító mechanizmussal kell rendelkeznie.

8.    Kiválasztási folyamat és intézményi rendelkezések

Az ajánlattételi eljárás a vonatkozó kapacitásokkal rendelkező valamennyi intézmény – köztük nonprofit, illetve tudományos intézmények és kutatóintézetek – számára nyitva áll.

Az ajánlatok értékelése átlátható, és az alkalmazandó kritériumokat közzéteszik. A független ellenőr kiválasztásának folyamata magában foglalja a versengő szervezetek elvárható gondosságának értékelését a vegyes bizottság által meghatározott standardok szerint. Az ajánlatok értékeléséről szóló jelentést közzéteszik.

Guyana kinevezi a független ellenőrt, ha a JMRC nem emel kifogást.


9.    Egyéb követelmények

A független ellenőr további feladatai közé tartoznak a következők:

   bevonja a civil társadalmat, az őslakos érdekelt feleket, a magánszektort, valamint a minisztériumokat és/vagy kormányzati hatóságokat annak érdekében, hogy a guyanai érdekeltek tisztában legyenek a független ellenőr munkájával; és

   átlátható eljárás során Guyanában élő kapcsolattartó személyt alkalmaz.

________________



VII. MELLÉKLET

TÁMOGATÓ INTÉZKEDÉSEK ÉS FINANSZÍROZÁSI MECHANIZMUSOK

A guyanai erdészeti ágazat továbbra is nagyban hozzájárul a nemzetgazdasághoz, munkahelyeket teremt, és előmozdítja a szegénység visszaszorítását. Az erdészeti ágazat emellett Guyana zöld fejlesztési menetrendje szempontjából is kulcsfontosságú, hiszen bevonzza a nemzetközi közösségtől származó forrásokat azzal a céllal, hogy biztosítsa Guyana erdőállományának megőrzését és fenntartható hasznosítását. A nemzetközi közösségtől érkező források kiegészítéseként Guyana kötelezettséget vállal arra, hogy a nemzeti költségvetési előirányzatokból is támogatást nyújt a hozzáadott értéket képviselő ágazat fejlesztéséhez.

Guyana egy sor, e megállapodás 15. cikkében említett kísérő intézkedést fogad majd el – az Unióval és az uniós tagállamokkal és más fejlesztési partnerekkel együttműködve – e megállapodás hatékony végrehajtása érdekében. Ezek az intézkedések a következők lehetnek:

1.    végrehajtási struktúrák erősítése a hatékony koordináció biztosítása érdekében;

2.    a jogi és szabályozási keretrendszer megerősítése;

3.    a GTLAS kidolgozásának és gyakorlati megvalósításának támogatása;

4.    kapacitásépítés;


5.    kommunikáció;

6.    a megállapodás végrehajtásának nyomon követése;

7.    a megállapodás hatásainak nyomon követése;

8.    külön tér létrehozása a birtokviszonyokról, a földhasználatról és a földhasználattal kapcsolatos konfliktusokról folytatott párbeszédhez;

9.    piaci fejlesztések és iparfejlesztés végrehajtása; és

10.    finanszírozási mechanizmusok létrehozása megállapodás végrehajtására.

A lehetséges kísérő intézkedéseket az alábbiak mutatják be. Ezeket a megállapodás végrehajtásának korai szakaszában részletes cselekvési tervekké fejlesztik tovább.

1.    A végrehajtási struktúrák erősítése a hatékony koordináció biztosítása érdekében

A megállapodás végrehajtásában részt vevő kormányzati és nem kormányzati szervek zökkenőmentes működése és munkájának összehangolása érdekében megerősítik az intézményi struktúrákat, nevezetesen a FLEGT VPA titkárságát, a kormányzati koordinációs testületet és a nemzeti végrehajtási munkacsoportot (NIWG). A végrehajtás előkészítése során az e struktúrákon belüli kapacitásépítés támogatása prioritást élvez.


2.
   A jogi és szabályozási keretrendszer megerősítése

A GTLAS végrehajtásával párhuzamosan, Guyana megvizsgálja az erdészeti ágazatra alkalmazandó jogi és szabályozási keretet azzal a céllal, hogy megerősítse és végrehajtsa a vonatkozó szakpolitikákat, jogszabályokat, előírásokat, szabályzatokat, stratégiákat, iránymutatásokat, önkéntes intézkedéseket és magatartási szabályzatokat. A főbb intézkedések a következők lehetnek:

(a)    a szabályozási keret hatékonyságának felülvizsgálata és javítása;

(b)    a jogi keret koherenciájának felülvizsgálata és javítása;

(c)    az átvilágításra vonatkozó rendeletek kidolgozása és végrehajtása;

(d)    a WTS-re vonatkozó rendeletek kidolgozása és végrehajtása;

(e)    az erdészeti ágazatra vonatkozó magatartási szabályzat kidolgozása és végrehajtása; és

(f)    az amerindián falvakra vonatkozó magatartási szabályzat kidolgozása és végrehajtásának ösztönzése.


3.    A GTLAS kidolgozásának és gyakorlati megvalósításának támogatása

A GTLAS a meglévő, és Guyanában már működő rendszerekre és struktúrákra épít. Támogatásra van szükség azon rendszerek fejlesztéséhez, amelyek biztosítják a II. mellékletben foglalt jogszerűség-meghatározásnak, valamint az V. mellékletben vázolt ellátásilánc-ellenőrzéseknek és eljárásoknak való megfelelés-igazolást. A kísérő intézkedések egyrészt a számos különböző minisztérium és/vagy kormányzati hatóság funkcionális kapacitásának megteremtéséhez szükséges fellépésre, másrészt a független ellenőrzés bevezetésére összpontosítanak. Ezek az intézkedések közé tartozik a WTS bővítése és korszerűsítése, valamint a jogszerűség-igazolási funkció, a FLEGT engedélyezési rendszer, a független ellenőrzési funkció és a panaszkezelési mechanizmus kialakítása.

3.1.    Ellátási lánc (WTS)

Guyana bővíti és korszerűsíti a nyomonkövethetőségi és igazolási rendszert azzal a céllal, hogy biztosítsa az információk közel valós idejű elérhetőségét az egész ellátási láncban, és így megfeleljen a II., IV. és V. mellékletben megállapított GTLAS-követelményeknek. A meglévő rendszerek legfontosabb fejlesztései közé tartoznak a következők:

(a)    a GFC belső adatbázisainak korszerűsítése;

(b)    a központi információs adatbázis (CID) fejlesztése és bevezetése az egyes erdészeti ágazatban működő vállalkozókra vonatkozó megfelelőségi adatok és információk biztonságos archiválása érdekében;


(c)    az információs és kommunikációs technológiai rendszerek javítása az adatok és információk – a GTLAS igazolási tevékenységében részt vevő minisztériumok és kormányzati hatóságok, valamint a GFC-nek a megállapodás végrehajtásában részt vevő különböző főosztályai és egységei közötti – megbízható és biztonságos továbbítása és cseréje érdekében (különösen a távoli országrészekből);

(d)    a WTS korszerűsítése annak érdekében, hogy lehetővé tegyék, hogy az erdészeti ágazatban működő vállalkozók online benyújthassák az ellátási lánccal kapcsolatos adatokat; és

(e)    a WTS korszerűsítése annak érdekében, hogy a GFC hitelesíteni és egyeztetni tudja az ellátási lánccal kapcsolatos adatokat.

3.2.    Ellenőrzés és hitelesítés

Guyana kidolgoz rendszereket a jogszerűség meghatározásában foglalt mutatóknak való megfelelés igazolására, és az ellátási lánc ellenőrzéséhez. A főbb intézkedések a következők lehetnek:

(a)    a szerep- és felelősségi körök kibővítése, például a GFC jelenlegi belső ellenőrzési egysége eljárásainak részletes kidolgozása azzal a céllal, hogy a GTLAS GFC alá tartozó elemeinek ellenőrzése is bekerüljön ezekbe az eljárásokba;

(b)    a GTLAS aktív nyomon követésének támogatása a belső ellenőrzési egység által végzett ellenőrzéseken keresztül; és


(c)    eljárások kidolgozása és végrehajtása a jogszerűség meghatározásában foglalt mutatóknak való megfelelés ellenőrzésére és igazolására, és az ellátási lánc ellenőrzéséhez.

3.3.    Engedélyezés

Guyana egységet hoz létre és részletes eljárásokat hajt végre a FLEGT-engedélyek és kiviteli igazolások kibocsátására, valamint a szükséges intézményközi koordináció céljára. A meglévő rendszer legfontosabb fejlesztései többek között a következők:

(a)    a Vezetői Információs Rendszer Egység (MISU) létrehozása és kialakítása, amelynek feladata az erdészeti ágazatban működő vállalkozók GTLAS-követelményeknek való jogszabályi megfelelőségére vonatkozó adatok bevitele, ellenőrzése, frissítése és tárolása;

(b)    a faanyagok jogszerűségével és kereskedelmével foglalkozó egység (TLTU) létrehozása és kialakítása, amelynek feladata a FLEGT-engedélyek és kiviteli igazolások kibocsátása;

(c)    a FLEGT engedélyezési rendszer kidolgozása; és

(d)    eljárások létrehozása és kidolgozása a GNTLAS-ben részt vevő más hatóságokkal – különösen a vámhatóságokkal – az exportengedélyezési folyamat jó működésének és hatékonyságának biztosítása érdekében.


3.4.    Független ellenőrzés

Ha a JMRC nem emelt kifogást, Guyana megbíz egy független ellenőrt azzal, hogy értékelje a rendszer működését, azonosítsa az esetleges hiányosságokat, és határozza meg a GTLAS működésének, hitelességének és hatékonyságának javítására irányuló korrekciós intézkedéseket.

3.5.    Panaszkezelési mechanizmus

A panaszkezelési mechanizmus azonosítja, rögzíti és kezeli – egészen az adott eset rendezéséig – azokat az eseteket, amikor az erdészeti ágazatban működő vállalkozók nem felelnek meg a GTLAS által támasztott jogszabályi követelményeknek. A panaszkezelési mechanizmus végrehajtásához szükséges legfontosabb kísérő intézkedések a következők:

(a)    a GTLAS-ben részt vevő valamennyi minisztériummal és kormányzati hatósággal összefüggő panaszok befogadására, kezelésére és megoldására irányuló eljárások kidolgozása és végrehajtása. A mechanizmusnak lehetővé kell tennie az erdészeti ágazatban működő vállalkozóktól és a nagyközönségtől érkező panaszok befogadását, kezelését és rendezését a GTLAS végrehajtási szakaszában és a VPA engedélyezési szakaszában egyaránt.

(b)    az érdekelt felek részéről érkező panaszok kezelésére irányuló hatékony mechanizmus kidolgozása, amely biztosítani kívánja, hogy a közösségek és az erdészeti ágazatban működő vállalkozók aggályai kifejezésre jussanak, és közöljék azokat az illetékes szervvel.


3.6.    A GTLAS közös értékelése

A GTLAS-t független értékelésnek vetik alá a VIII. mellékletben meghatározott kritériumok alapján azzal a céllal, hogy meghatározzák, a GTLAS megfelelően ellátja-e a feladatait, és – ebből következően – elindulhat-e a FLEGT engedélyezési rendszer.

4.    Kapacitásépítés

A megállapodás Guyanában való végrehajtásában részt vevő valamennyi Fél esetében szükséges bizonyos mértékű kapacitásépítés, beleértve a következőket: a minisztériumok és kormányzati hatóságok – az Erdészeti Képzési Központot (FTCI), a FLEGT VPA titkárságát, a GFC-t, az adóhatóságot és a Munkaügyi Minisztériumot is beleértve –, valamint munkatársaik technikai képzése; fakitermelési szövetségek és amerindián falvak képzése és igazgatási kapacitásának építése; a civil társadalom képzése; a fakitermelési szövetségeken és amerindián falvakon kívüli többi erdészeti ágazatban működő vállalkozó képzése.


5.    Kommunikáció

A kommunikáció valamennyi érintett fél bevonásának ösztönzésével, az információkhoz való nyilvános hozzáférés biztosításával, a guyanai fatermék- és erdészeti ágazatról kialakult kép javításával és e megállapodás előnyeinek az érdekelt felek és a szélesebb közönség körében történő népszerűsítésével támogatja a megállapodás végrehajtását. Ennek érdekében az eredmények és e megállapodás hatásainak hatékony kommunikálását biztosító legfontosabb intézkedések közé a következők tartozhatnak: kommunikációs stratégia végrehajtása; éves nemzeti szintű konzultáció/ismeretterjesztő megbeszélések szervezése; évente naprakész tájékoztatás a megállapodás végrehajtása legfontosabb mérföldköveivel kapcsolatos előrehaladásról – a GFC weboldalán, a közösségi média fórumain, a helyi sajtón és helyi rádióműsorokon keresztül; digitális és rendszeresen aktualizált nyilvántartás fenntartása az érdekelt felek visszajelzéseiről; és információcsere-platform kialakítása a következetes információterjesztés céljából.

6.    A megállapodás végrehajtásának nyomon követése

A nyomonkövetési és felülvizsgálati vegyes bizottság (vegyes bizottság; JMRC) általános felelősséggel tartozik a megállapodás végrehajtásának nyomon követéséért. Ezen felül más érdekelt szereplők is – köztük magánszektorbeli, a civil társadalomhoz és az őslakos népekhez tartozó felek – nyomon követik a megállapodás végrehajtását, és ezzel hozzájárulnak a GTLAS hatékony végrehajtásához. Ennek érdekében a legfontosabb intézkedések közé tartozhat a nemzeti végrehajtási munkacsoport (NIWG) és az érdekelt szereplők – köztük magánszektorbeli, a civil társadalomhoz és az őslakos népekhez tartozó felek – támogatása a megállapodás és a GTLAS végrehajtása hatékony nyomon követésében.


7.    A megállapodás hatásainak nyomon követése

Annak biztosítása érdekében, hogy a megállapodás betölti az általa elérni kívánt célokat, a társadalmi, környezeti és gazdasági hatásait nyomon kell követni. Ennek érdekében a legfontosabb támogató intézkedések közé tartozhatnak a következők:

   nyomonkövetési rendszer létrehozása vagy szükség esetén a meglévő rendszerek javítása, beleértve a kiindulási mutatókat és például a következő elemekre kiterjedő, kölcsönösen elfogadott mutatókat: erdőgazdálkodás és az erdők állapota, megélhetés, irányítás, bevételtermelés és gazdasági fejlődés, valamint piaci teljesítmény; és

   továbbá szinergiák létrehozása és végrehajtása a megállapodás és a REDD+ mechanizmus között.

A JMRC hatékony nyomon követést hoz létre a X. mellékletben foglaltak szerint.


8.    Külön tér létrehozása a birtokviszonyokról, a földhasználatról és a földhasználattal kapcsolatos konfliktusokról folytatott párbeszédhez

Bár e megállapodásnak nem célja a földdel kapcsolatos kérdések tárgyalása, egy olyan mechanizmus, amely külön teret biztosít a birtokviszonyokról, a földhasználatról és a földhasználattal kapcsolatos konfliktusokról az összes érintett fél között létrejövő párbeszédhez, fontos az irányítás és a jogérvényesítés szempontjából. Ebben az összefüggésben az amerindián földekkel kapcsolatos kérdésekkel összefüggő, a megállapodás végrehajtásának keretében a minisztériumok és/vagy kormányzati hatóságok elé terjesztett panaszokat a jelenleg folyamatban lévő, az amerindián földek tulajdonjogának igazolására irányuló projekt (ALTP) jogsérelmi és jogorvoslati mechanizmusába, illetve az említett projekt időkeretén túl a projekt jogutód szervezetéhez terelik. Ezért támogatást nyújtanak a jogsérelmi és jogorvoslati mechanizmus és jogutóda részére.

9.    Piaci fejlesztések és iparfejlesztés végrehajtása

9.1.    Nemzetközi piacok

Annak biztosítása érdekében, hogy a guyanai erdészeti ágazat továbbra is jelentősen hozzájáruljon a helyi gazdaság eredményeihez, munkalehetőséget teremtve a városi és vidéki térségekben egyaránt, és hozzájáruljon a szegénység visszaszorításához, Guyana marketingstratégiát dolgoz ki arra, hogy segítse a guyanai erdészeti termékeknek az uniós piachoz való hozzáférését a GTLAS kidolgozása és engedélyezési szakasza idején.


9.2.    Belföldi piac

A belföldi piac jogszerű és minőségi fatermékekkel való ellátása érdekében mindenképpen védekezni kell azokkal a jogellenes tevékenységekkel szemben, amelyek akadályozhatják a megállapodás végrehajtását. Ennek érdekében a főbb intézkedések a következők lehetnek: a belföldi piacon a jogszabályoknak való megfelelőséggel kapcsolatos akadályok felmérése; a belföldi piacra vonatkozó jogi keret javítása; közbeszerzési politikák kidolgozása; valamint a megfelelőségre vonatkozó kapacitás és ösztönzők erősítése, különösen a kis- és középvállalkozások tekintetében.

10.    Finanszírozási mechanizmusok létrehozása megállapodás végrehajtására

A megállapodás végrehajtásához pénzügyi forrásokat kell mobilizálni. Részletes intézkedéseket és költségvetéseket dolgoznak ki az e mellékletben ismertetett területekre vonatkozóan. Az Uniótól kapott támogatással Guyana más támogatókkal együttműködve dolgozik azon, hogy hozzáférjen a szükséges finanszírozáshoz. A főbb intézkedések a következők lehetnek: a források mobilizálására irányuló stratégia kidolgozása a GTLAS kidolgozásának biztosítása érdekében; valamint együttműködés a Pénzügyminisztériummal annak érdekében, hogy a GTLAS végrehajtásában részt vevő minden egyes minisztérium és kormányzati hatóság éves működési költségvetése tegye lehetővé, hogy az adott szerv teljesítse a GTLAS szerint fennálló kötelezettségeit, amikor a GTLAS-t üzembe helyezik.

________________



VIII. MELLÉKLET

A FAANYAGOKRA VONATKOZÓ GUYANAI JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER (GTLAS) MŰKÖDŐKÉPESSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSÉRE SZOLGÁLÓ KRITÉRIUMOK

ELŐZMÉNYEK

El kell végezni a GTLAS közös független technikai értékelését, mielőtt elkezdődik az Unióba exportálandó faanyagok FLEGT-engedélyezése. Ez a közös technikai értékelés a teljes rendszert felméri annak érdekében, hogy meghatározzák, megfelelő mechanizmusok biztosítják-e a GTLAS működését és azt, hogy a GTLAS a gyakorlatban is a tervek szerint teljesít. Az értékelés során áttekintik a rendszer leírását, kiemelt figyelmet fordítva a megállapodás ratifikálás után végrehajtott felülvizsgálataira. A független technikai értékelés feladatmeghatározását a Felek a nyomonkövetési és felülvizsgálati vegyes bizottság (vegyes bizottság; JMRC) keretében közösen hagyják jóvá.

A technikai értékelés az alábbiakra vonatkozik:

   a jogszerűség meghatározása, amely felsorolja azokat a guyanai jogszabályokat, amelyeknek eleget kell tenni ahhoz, hogy az engedélyt kiadják;

   az ellátási lánc ellenőrzése a fatermékeknek az erdőtől a kivitel vagy a belföldi értékesítés helyéig, illetve a behozatal helyétől a kivitel vagy a belföldi értékesítés helyéig történő nyomon követése érdekében;



   az igazolási eljárások a jogszerűség meghatározásában foglalt minden elemnek való megfelelés megállapítása és az ellátási lánc ellenőrzése érdekében;

   a kiviteli igazolások és a FLEGT-engedélyek kibocsátására irányuló eljárások; és

   a független ellenőrzés annak biztosítására, hogy a rendszer előírásszerűen működik.

A más megállapodásokkal kapcsolatos tapasztalatok alapján a GTLAS értékelése fokozatos és ismétlődő megközelítés szerint történik, amelynek során a GTLAS-nek az értékelés során azonosított gyengeségeit és a GTLAS-nak való meg nem felelés eseteit – korrekciós intézkedések tervezett végrehajtásával – fokozatosan kiküszöbölik.

1.    A JOGSZERŰSÉG MEGHATÁROZÁSA

A jogszerűen előállított fatermék fogalommeghatározása Guyana hatályos jogi keretén alapul, amely a következőkre terjed ki:

   Kitermelési jogok: az erdészeti koncessziók odaítélése és a fakitermelési jogok megadása a jogszabályban meghatározott határok között.



   Erdészeti műveletek: az erdőgazdálkodásra és az erdészeti műveletekre vonatkozó jogszabályi követelményeknek való megfelelés, ideértve a vonatkozó környezetvédelmi és társadalombiztosítási jogszabályokat is.

   Illetékek és adók: a fakitermeléssel és a faanyagok kereskedelmével közvetlenül összefüggő adókra, licencdíjakra és illetékekre (vagy más, korrigált bevételeken alapuló rendszerre) vonatkozó jogszabályi követelményeknek való megfelelés.

   Egyéb felhasználók: lehetőség szerint más felek földterületre vagy más erőforrásokra vonatkozó bérleti jogának vagy egyéb használati jogának a tiszteletben tartása, amely jogot a fakitermelési jog érinthet.

   Kereskedelem és vámok: kereskedelmi és vámeljárásokkal kapcsolatos jogszabályi követelményeknek való megfelelés.

Fő kérdések:

1.1.1.:    A jogszerűség meghatározása pontosan megjelöli a jogszabályi követelményeket?

1.1.2.:    Meghatározták azokat az elveket, kritériumokat és mutatókat, amelyek alapján ellenőrizni lehet a jogszerűség meghatározása minden egyes elemének való megfelelést?


1.1.3.:
   Az ellenőrzési szempontok, amelyeket az ezzel megbízott minisztériumon vagy kormányzati hatóságon belül a jogszerűség meghatározása egyes elveinek és kritériumainak való megfelelés ellenőrzésére használnak, olyan dokumentált jogszabályi hivatkozásokon alapulnak, amelyek ismertetik, hogyan biztosítja az ellenőrzési szempont a mutatónak való megfelelést?

1.1.4.:    Az ellenőrzési szempontok egyértelműek, objektívek és a gyakorlatban alkalmazhatók? Fennáll az összetéveszthetőség veszélye az ellenőrzési szempont jellegével kapcsolatban? Az ellenőrzési szempont minden ismétlésre vagy valós gyakorlatra kiterjed azon szervezetek és tevékenységek tekintetében, amelyekre vonatkozik? Az ellenőrzési szempontnak van jogalapja? Az ellenőrzési szempont megfelelő és alkalmas arra, hogy a segítségével megerősítsék a mutató szellemének való megfelelést? Az ellenőrzési szempontot a gazdasági szereplők és a felelős hatóságok jelenleg használják?

1.1.5.:    Az összes érdekelt fél és szabályozó szerv szerepe és feladatköre egyértelműen meg van határozva minden egyes kritérium és mutató esetében?

1.1.6.:    A jogszerűség meghatározása kiterjed a vonatkozó hatályos nemzeti jogi keret releváns szakaszaira? Ha nem, egyes releváns szakaszok miért nem jelennek meg a meghatározásban?


1.1.7.:    Bevonták-e az érdekelt feleket a jogszerűség meghatározásának kidolgozásába?

1.1.8.:    Az érdekeltek által a megbeszélések során azonosított jogszabályi követelményeket beépítették a GTLAS-be?

1.1.9.:    A jogszerűség-meghatározást módosították a megállapodás ratifikálása után? Az ellenőrzési szempontok, amelyeket az ezzel megbízott minisztériumon vagy kormányzati hatóságon belül a jogszerűség meghatározása egyes elveinek és kritériumainak való megfelelés ellenőrzésére használnak, olyan dokumentált jogszabályi hivatkozásokon alapulnak, amelyek ismertetik, hogyan biztosítja az ellenőrzési szempont a mutatónak való megfelelést?

1.2.0.:    A jogszerűség-meghatározás módosítása esetén felmerülő fő kérdések:

(a)    Valamennyi érdekelt féllel konzultáltak-e a véleményüket megfelelően figyelembe vevő folyamat során ezekről a módosításokról és a jogszerűség-igazolási rendszer esetleges további változtatásairól?

(b)    A jogszerűség meghatározásának módosítása esetén valamennyi módosítás megfelel az 1.1.1–1.2.0. a) kérdésekben említett követelményeknek?


2.    AZ ELLÁTÁSI LÁNC ELLENŐRZÉSE

Az ellátási lánc ellenőrzésére szolgáló rendszereknek hitelt érdemlően biztosítaniuk kell a fatermékek visszakövethetőségét az ellátási lánc mentén:

   az erdei kitermelési helytől a kivitel helyéig;

   az erdei kitermelési helytől a belföldi piacon történő értékesítés helyéig;

   a behozatal helyétől a belföldi piacon történő értékesítés helyéig; és

   a behozatal helyétől a kivitel helyéig.

2.1.    Használati jogok

Egyértelműen körül kell határolni azokat a területeket, ahol erdőállományokra vonatkozó használati jogokat ítéltek oda, és meg kell határozni e jogok jogosultjait.


Fő kérdések:

2.1.1.:    Az ellátási láncot ellenőrző rendszer kellően erőteljes ahhoz, hogy megelőzze az olyan anyagokkal való keveredést, amelyekre érvényes hasznosítási jog nem áll fenn?

2.1.2.:    Biztosítja-e az ellenőrző rendszer azt, hogy a kitermelési műveleteket végző erdészeti ágazatban működő vállalkozók részére megfelelő hasznosítási jogokat biztosítanak a meghatározott erdőterületekre?

2.1.3.:    Nyilvánosan hozzáférhetőek-e a kitermelési jogok kibocsátására vonatkozó eljárások, valamint az e jogokra és azok jogosultjaira vonatkozó információk?

2.2.    Az ellátási lánc ellenőrzésére szolgáló módszerek

Hatékony mechanizmusok segítségével a fa az ellátási láncban a kitermelés vagy a behozatal helyétől a belföldi értékesítés vagy a kivitel helyéig nyomon követhető, beleértve a következőket:

   az erdészeti ágazatban működő vállalkozók jogállása;

   jogszerű hozzáférés az erdőhöz;



   kitermeléshez való jog;

   erdőgazdálkodás és fakitermelés (a visszahagyott faanyagot is beleértve);

   kitermelés utáni intézkedések (a rönkfa megjelölése és dokumentálása);

   fatermékek szállítása;

   fatermékek feldolgozása;

   fatermékek belföldi piacon történő értékesítése;

   lefoglalt, elkobzott és gazdátlan fatermékek;

   fatermékek kivitele;

   fatermékek behozatala;

   kivitelre szánt tranzit-fatermékek;



   az erdészeti ágazatban működő vállalkozók műveleteivel kapcsolatos társadalombiztosítási, munkaügyi és adózási vonatkozások;

   az erdészeti ágazatban működő vállalkozó jogszerű alapítása és adóügyi szempontból való megfelelősége; és

   az erdészeti ágazatban működő vállalkozók műveleteivel kapcsolatos környezetvédelmi vonatkozások.

A fa azonosítására többféle módszert lehet alkalmazni, az egyedi tételek címkézésétől kezdve a rakományt vagy a tételt kísérő okmányok áttekintéséig. A választott módszernek figyelembe kell vennie a faanyag típusát és értékét, illetve az ismeretlen eredetű vagy illegálisan kitermelt faanyaggal való keveredés kockázatát.

Fő kérdések:

2.2.1.:    Az ellátási lánc valamennyi, különböző típusú műveletét és a különböző faanyagforrásokat is azonosították-e és megnevezték-e az ellenőrző rendszerben?

2.2.2.:    Az ellátási lánc valamennyi szakaszát azonosították-e, és megnevezték-e az ellenőrző rendszerben?

2.2.3.:    Az igazolási módszertan tartalmaz-e hiteles kockázatalapú megközelítést, amely biztosítja, hogy az ellátási lánc azon szakaszaira, amelyek esetében a legnagyobb az ismeretlen vagy jogszerűtlen forrásból származó faanyaggal való keveredés kockázata, különleges figyelmet fordítsanak? Az igazolási módszertanban szereplő kockázatalapú megközelítéseket a tervek szerint hajtják végre, és azok előírásszerűen működnek a gyakorlatban?


2.2.4.:    Meghatározták, dokumentálták és bevezették a termék eredetének azonosítására és az ismeretlen forrásból származó fával való keveredés megakadályozására szolgáló módszereket, és ezek hiteles módon működnek-e az ellátási lánc következő szakaszaiban:

   lábon álló fa (nyilvántartás nagy koncessziók esetében);

   rönkök az erdőben;

   szállítás és átmeneti tárolás (rönktelepek/rönktavak, átmeneti rönktelepek/rönktavak);

   az anyagok feldolgozóüzembe való beérkezése és tárolása;

   a feldolgozóüzembe való belépés és az onnan való kilépés;

   a feldolgozott termékek tárolása a feldolgozóüzemben;

   a feldolgozóüzemből való kilépés és szállítás;

   a kivitel helyére történő megérkezés.

2.2.5.:    Mely szervezetek felelnek a famozgások ellenőrzéséért? Rendelkeznek-e ezek az ellenőrzési tevékenységek elvégzéséhez szükséges megfelelő humán és egyéb erőforrásokkal?


2.2.6.    Az ellátási lánc ellenőrzési eljárásait egyértelműen meghatározták és közölték valamennyi érdekelt féllel? Az ellátási lánc ellenőrzési eljárásait a tervek szerint hajtják végre, és azok előírásszerűen működnek a gyakorlatban?

2.3.    Mennyiségi adatok kezelése

Az ellátási lánc minden szakaszában határozott és hatékony mechanizmusok biztosítják a fa- és fatermékmennyiségek mérését és rögzítését, ideértve a lábon álló fa térfogatára vonatkozó, kitermelés előtti megbízható és pontos becsléseket (adott esetben) az egyes kitermelési területeken.

Fő kérdések:

2.3.1.:    Szolgáltat-e az ellenőrző rendszer bejövő és kimenő mennyiségi adatokat – ideértve adott esetben átváltási arányszámokat – az ellátási lánc következő szakaszaiban:

   lábon álló fa (nyilvántartás nagy koncessziók esetében),

   rönkök az erdőben (lerakóhelyeken),



   szállított és tárolt faanyag (rönktelepek/rönktavak, átmeneti rönktelepek/rönktavak),

   az anyagok feldolgozóüzembe való beérkezése és tárolása,

   a gyártósorokon való belépés és onnan kilépés,

   a feldolgozott termékek tárolása a feldolgozóüzemben,

   a feldolgozóüzemből való kilépés és szállítás,

   a kivitel helyére történő megérkezés.

2.3.2.:    Világosan meghatározták az információs rendszerek feladatát az ellátási lánc ellenőrzésével kapcsolatban?

2.3.3.:    Ha engedélyezik, hogy a lefoglalt és/vagy elkobzott faanyag újból bekerüljön az ellátási láncba, a faanyag irányítását a rendszer végzi-e annak biztosítása érdekében, hogy az újbóli bekerülés előtt az összes szükséges szabályozási lépést betartsák?

2.3.4.:    Az, hogy a kis koncessziók, az átalakítás alatt álló állami erdők, az amerindián falvak és a magántulajdonban lévő földterületek esetében nem készül nyilvántartás a lábon álló fáról kitermelés előtt, valós kockázatot jelent-e abban a tekintetben, hogy igazolatlan eredetű faanyag kerülhet be az ellátási láncba? Ha igen, hogyan kezelik ezt a kockázatot? Hatékonyan kezelik-e ezt a kockázatot?


2.3.5.:    Mely szervezetek felelősek a mennyiségi adatok nyilvántartásának vezetéséért? Rendelkeznek-e ezek a szervezetek elegendő humán és tárgyi erőforrásokkal? A mennyiségi adatok nyilvántartásának vezetéséért felelős szervezetek teljesítik-e a megbízatásukat és feladataikat?

2.3.6.:    Olyan módon rögzítették-e a mennyiségi adatokat, hogy a mennyiségek a lánc megelőző és következő elemeivel időben összevethetők? A rögzített adatokat arra használják-e fel, hogy a korábbi és későbbi fázisokkal összevetve ellenőrizzék a mennyiségeket?

2.3.7.:    Mely információkat hozzák nyilvánosságra az ellátási lánc ellenőrzéséről? Hogyan férhetnek hozzá az érdekelt felek ezekhez az információkhoz?

2.4.    Igazoltan jogszerű faanyag elkülönítése ismeretlen eredetű faanyagtól

Fő kérdések:

2.4.1.:    Milyen ellenőrző intézkedéseket alkalmaznak annak biztosítása érdekében, hogy az igazolt és a nem igazolt anyagokat elkülönítsék az ellátási láncban? Hatékonyan alkalmazzák-e az ellenőrző intézkedéseket?


2.5.    Importált fatermékek

Megfelelő ellenőrzéseket végeznek annak biztosítására, hogy az importált fatermékek jogszerű forrásból származnak.

Fő kérdések:

2.5.1:    Milyen bizonyítékra van szükség annak igazolására, hogy a behozott fatermékek a származási országban jogszerűen kitermelt fákból készültek? Ezt a bizonyítékot következetesen és szabályszerűen rendelkezésre bocsátják?

2.5.2.:    Amennyiben importált faanyagot használnak, a kitermelési ország beazonosítható a FLEGT-engedélyen? A FLEGT-engedély szisztematikusan tartalmaz a kitermelési országra vonatkozó információkat?

2.6.    Tranzitfa

Megfelelő ellenőrzéseket és eljárásokat vezettek be a tranzit-fatermékek irányítására. A bevezetett rendszer megakadályozza, hogy a tranzitfa keveredjen más, feldolgozott termékek gyártására vagy értékesítésre szánt faanyag-forrásokkal.


Fő kérdések:

2.6.1.:    A tranzit-fatermékek irányítására bevezetett eljárások és ellenőrzések egyértelműek és megfelelőek-e?

2.6.2.:    Vannak-e olyan bevezetett eljárások, amelyek biztosítják, hogy a tranzitfa ne keveredjen más, feldolgozott termékek Guyanában történő gyártására vagy értékesítésére szánt faanyag-forrásokkal?

2.6.3.:    Az eljárásokat és ellenőrzéseket a tervek szerint hajtják végre, és azok hatékonyan működnek? Az eljárások és ellenőrzések hatékonyan biztosítják-e, hogy a tranzitfa ne keveredjen más, feldolgozott termékek Guyanában történő gyártására vagy értékesítésére szánt faanyag-forrásokkal?

2.6.4.:    Milyen nyilvántartásokat vezetnek, amelyek lehetővé teszik az utólagos ellenőrzést?

2.6.5.:    Mely információkat hozzák nyilvánosságra a tranzit-fatermékekről? Hogyan férhetnek hozzá az érdekelt felek ezekhez az információkhoz?


2.7.    Lefoglalt és elkobzott fatermékek

Megfelelő eljárásokat és ellenőrzéseket vezettek be annak biztosítására, hogy a lefoglalt, gyaníthatóan a guyanai erdészeti jogszabályokba ütköző fatermékeket megfelelően kezelik, mielőtt bekerülnek az ellátási láncba a visszaszolgáltatást, az elkobzást és/vagy értékesítést követően.

Fő kérdések:

2.7.1.:    Van-e egyértelmű meghatározás arra vonatkozóan, mi minősül lefoglalt és elkobzott faanyagnak?

2.7.2.:    Hatékonyak azok az eljárások és ellenőrzések, amelyek a lefoglalt és/vagy elkobzott faanyagok vámkezelésére vonatkoznak, és amelyek célja az ellátási láncba való bekerülés, illetve a FLEGT-engedélyezés kizárása?

3.    IGAZOLÁSI ELJÁRÁSOK

Az igazolás megfelelő ellenőrzések lefolytatásából áll, amelyek célja a fa jogszerűségének biztosítása. Az igazolásnak kellően szigorúnak és hatékonynak kell lennie ahhoz, hogy a követelményeknek való bármely meg nem felelés – akár az erdőben, akár az ellátási lánc mentén – azonosítható legyen, és haladéktalanul meghozzák az ezek korrigálásához szükséges intézkedéseket.


3.1.    Szervezet

Az igazolást a kormány vagy harmadik szervezet végzi, amely megfelelő erőforrásokkal, irányítási rendszerrel, valamint képesített és képzett személyzettel, valamint az összeférhetetlenségek ellenőrzésére irányuló határozott és hatékony mechanizmusokkal rendelkezik.

Fő kérdések:

3.1.1.:    Kijelölt-e a kormány egy vagy több igazoló szervet az igazolási feladatok elvégzésére? A szervezet feladatmeghatározása (és a kapcsolódó felelőssége) egyértelmű és nyilvános-e?

3.1.2.:    Rendelkezik-e az igazoló szerv hatóság a jogszerűség igazolásának elvégzéséhez szükséges forrásokkal? A források közé tartoznak: emberi, pénzügyi, logisztikai, informatikai, energiaellátási és hálózati összekapcsoltsági források.

3.1.3.:    Az igazoló szerv működik-e, és képes-e ellátni az előírt igazolási feladatokat?

3.1.4.:    Egyértelműen meghatározottak és működőképesek-e az intézményi szerepek és felelősségek?


3.1.5.:    Rendelkezik-e az igazoló szerv olyan, teljes mértékben dokumentált irányítási rendszerrel, amely:

   biztosítja, hogy a személyzet rendelkezzék megfelelő szakértelemmel, valamint a hatékony igazoláshoz szükséges tapasztalattal,

   belső ellenőrzést/felülvizsgálatot alkalmaz,

   magában foglalja az összeférhetetlenségek ellenőrzésére szolgáló mechanizmusokat,

   biztosítja a rendszer átláthatóságát,

   igazolási módszertant határoz meg és alkalmaz?

3.2.    Ellenőrzés a jogszerűség fogalommeghatározásával kapcsolatban

Egyértelműen meg van határozva, hogy mit kell igazolni. Az igazolás módszertana dokumentált, és biztosítja, hogy az eljárás szisztematikus és átlátható legyen, igazoló adatokon alapuljon, azt meghatározott gyakorisággal elvégezzék, és a meghatározásban foglalt minden fogalmi elemre kiterjedjen.


Fő kérdések:

3.2.1.:    Kiterjed-e az igazoló szervek által alkalmazott igazolási módszer a jogszerűség-meghatározás minden elemére, és egyértelműen ismerteti-e, hogyan kell eleget tenni a mutatóknak?

3.2.2.:    A kockázatalapú megközelítést átfogó és gyakorlati eljárásokkal dokumentálják-e?

3.2.3.:    A kockázatalapú megközelítés hatékonyan hozzájárul-e a jogszerűség meghatározásán alapuló igazoláshoz?

3.2.4.:    Az igazoló szerv

   ellenőrzik-e az okiratokat, kitermelési nyilvántartásokat és helyszíni műveleteket (akár váratlan ellenőrzések útján);

   gyűjtenek-e információkat külső érdekelt felektől;

   nyilvántartják-e igazolási tevékenységeiket?

3.2.5.:    Elérhetők-e nyilvánosan az igazolás eredményei? Hogyan férhetnek hozzá az érdekelt felek ezekhez az információkhoz?


3.2.6.:    Az ellenőrzési eredmények egyértelműen és minden kétséget kizáróan informatívak a mutató teljesítésének szintjével kapcsolatban (igen/nem)?

3.3.    Az ellátási lánc integritását ellenőrző rendszerek igazolása

Egyértelműen meghatározzák az igazolandó kritériumok és mutatók körét, ami a teljes ellátási láncra kiterjed. Az igazolás módszertana dokumentált, és biztosítja, hogy az eljárás szisztematikus, átlátható legyen, igazoló adatokon alapuljon, azt rendszeres időszakonként elvégezzék, a meghatározásban foglalt minden kritériumra és mutatóra kiterjedjen, valamint magában foglalja az adatoknak a lánc minden szakaszában történő rendszeres és gyors egyeztetését.

Fő kérdések:

3.3.1.:    Teljes egészében lefedi-e az igazolási módszertan az ellátási lánc ellenőrzésének minden egyes fázisát? Egyértelműen rendelkezik-e erről az igazolási módszertan?

3.3.2.:    Milyen adatokkal támasztható alá, hogy az ellátási lánc ellenőrzésére vonatkozóan valóban sor került igazolásra?

3.3.3.:    Mely szervezet felelős az adatok egyeztetéséért és ellenőrzéséért? Rendelkeznek-e megfelelő erőforrásokkal az adatkezelési tevékenységek elvégzéséhez? A források közé tartoznak: emberi, pénzügyi, logisztikai, informatikai, energiaellátási és hálózati összekapcsoltsági források.


3.3.4.:    Kialakítottak-e módszereket a lábon álló fa, a kitermelt rönkök és a feldolgozóüzembe/a kivitel helyére érkező fa közötti egyeztető ellenőrzésre? Ha igen, a módszerek hatékonyan azonosítják-e azokat a pontokat, ahol az adatok nem egyeznek, és van-e mód utánkövetésre és/vagy további vizsgálódásra?

3.3.5.:    Kialakítottak-e módszereket a beérkező nyersanyagok mennyisége és a kilépő feldolgozott termékeknek a fűrészüzemekben és más üzemekben mért mennyisége közötti megfelelés értékelésére? Szerepel-e e módszerek között az átváltási arányszámok meghatározása és időszakos frissítése? Ha igen, a módszerek hatékonyan azonosítják-e az adatáramlások közötti ellentmondásokat, és van-e mód utánkövetésre és/vagy további vizsgálódásra?

3.3.6.:    Az adatok tárolására, ellenőrzésére és rögzítésére alkalmazott információs rendszerek és technológiák kellőképpen biztosítják-e a megfelelő ellenőrzést?

3.3.7.:    Vannak-e hatékony biztonsági mentési rendszerek, amelyek nagyobb katasztrófaesemény – például tűzeset vagy rendszerhiba – esetén biztosítják a gyors és hatékony adat-visszaállítást?

3.4.    Panaszkezelési mechanizmusok

Megfelelő mechanizmusok biztosítják az igazolási eljárásból eredő panaszok és viták kezelését.


Fő kérdések:

3.4.1.:    Rendelkeznek-e az igazoló szervek olyan panaszkezelési mechanizmussal, amely minden érdekelt fél számára elérhető?

3.4.2.:    Rendelkeznek-e az igazoló szervek az érdekelt felektől érkező kifogások fogadására és kezelésére alkalmas mechanizmusokkal?

3.4.3.:    Rendelkeznek az igazoló szervek a kormányzati tisztviselők által megállapított szabálysértések/jogsértések fogadására és azok kezelésére alkalmas mechanizmusokkal?

3.4.4.:    Egyértelmű-e, hogyan történik a panaszok fogadása, dokumentálása, (szükség szerint) felsőbb fórum elé utalása és megválaszolása?

3.5.    A meg nem felelés kezelésére szolgáló mechanizmusok

Megfelelő mechanizmusok biztosítják az igazolási eljárás során vagy panaszok és független megfigyelés révén azonosított meg nem felelési esetek kezelését.


Fő kérdések:

3.5.1.:    Meghatároz-e az igazolási rendszer olyan mechanizmusokat, amelyek biztosítják az igazolási eljárás során vagy panaszok és független megfigyelés révén azonosított meg nem felelési esetek kezelését? Hatékony-e ez a mechanizmus?

3.5.2.:    Megfelelően nyilvántartják-e a meg nem felelésnek és az igazolási eredmények korrekciójának eseteit, vagy az egyéb intézkedéseket? Működik-e az ilyen intézkedések eredményességét értékelő rendszer?

3.5.3.:    Létezik a meg nem felelés eseteinek, valamint a meg nem felelés FLEGT-engedélyezésre és a kiviteli igazolások kibocsátására gyakorolt következményeinek kezelésére vonatkozó mechanizmus? Alkalmazzák-e ezeket a gyakorlatban?

3.5.4.:    A meg nem felelés eseteire vonatkozóan milyen információ kerül nyilvánosságra?


4.    A KIVITEL ÉS A BELFÖLDI PIACON TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉS ENGEDÉLYEZÉSE

Kijelöltek egy engedélyező hatóságot a FLEGT-engedélyek és kiviteli igazolások kibocsátása átfogó feladatának ellátására. A FLEGT-engedélyeket és a kiviteli igazolásokat az Unióba szánt egyes szállítmányokra állítják ki. Kiviteli igazolást kizárólag az Európai Unión kívüli piacokra történő export esetén állítanak ki, és bevezettek rendszereket a belföldi piacon történő forgalomba hozatalra szánt fatermékek jogszerűségének igazolására.

4.1.    Szervezeti felépítés

Fő kérdések:

4.1.1.:    Melyik szervezet felelős a FLEGT-engedély és a kiviteli igazolás kiadásáért?

4.1.2.:    Léteznek eljárások annak biztosítására, hogy kizárólag jogszerű faanyag kerül be a belföldi piacra?

4.1.3.:    Bevezettek ellenőrzéseket ezen eljárások megfelelőségének és hatékonyságának biztosítására?


4.1.4.:    Egyértelműen meghatározott és nyilvánosan hozzáférhető-e az engedélyező hatóság és alkalmazottainak szerepe a FLEGT-engedélyek és kiviteli igazolások kibocsátásában?

4.1.5.:    Meghatározták-e a kompetenciakövetelményeket és létrehoztak-e belső ellenőrzést az engedélyező hatóság személyzete tekintetében?

4.1.6.:    Rendelkezik-e az engedélyező hatóság a feladatainak ellátásához szükséges forrásokkal? A források közé tartoznak: emberi, pénzügyi, logisztikai, informatikai, energiaellátási és hálózati összekapcsoltsági források.

4.2.    A FLEGT-engedélyek és kiviteli igazolások kibocsátása

Megtörténtek a megfelelő intézkedések a FLEGT-engedélyek és a kiviteli igazolások kibocsátására.

Fő kérdések:

4.2.1.:    Megfelelnek-e a FLEGT-engedélyek a IV. mellékletben foglalt műszaki előírásoknak?

4.2.2.:    Egyértelműen meghatározott és nyilvánosan hozzáférhető-e az engedélyező hatóság alkalmazottainak szerepe és feladatköre?


4.2.3.:    Az engedélyező hatóság eljárásait hatékonyan alkalmazzák-e a gyakorlatban? Milyen igazoló adatok támasztják alá ezt a következtetést?

4.2.4.:    Léteznek-e megfelelő nyilvántartások a kiadott FLEGT-engedélyekről és kiviteli igazolásokról? Léteznek-e megfelelő nyilvántartások olyan esetekben, amikor a FLEGT-engedélyt, illetve a kiviteli igazolást nem adták ki meg nem felelés miatt? Egyértelműen ismerteti-e a nyilvántartás, hogy a FLEGT-engedélyeket és kiviteli igazolásokat milyen igazoló adatok alapján adják ki?

4.2.5.:    Létezik-e a hamisított jogi dokumentumok felderítését és azonosítását biztosító rendszer?

4.2.6.:    Megfelelő-e a rendszer a hamisított jogi dokumentumok felderítésére?

4.2.7.:    Az engedélyező hatóság megfelelő eljárásokkal rendelkezik-e annak biztosítására, hogy mindegyik faanyagszállítmány megfeleljen a jogszerűség fogalommeghatározásában foglalt, valamint az ellátási lánc ellenőrzése támasztotta követelményeknek a GTLAS végrehajtásában részt vevő minisztériumoktól és kormányzati hatóságoktól származó információk alapján?

4.2.8.:    Az engedélyek kiadásának feltételei egyértelműen meghatározottak-e, és az exportőrök, valamint más érintett felek számára is ismertek-e?


4.2.9.:    Milyen információ kerül nyilvánosságra a kiadott engedélyekre vonatkozóan? Hogyan férhetnek hozzá az érdekelt felek ezekhez az információkhoz?

4.2.10.:    Kidolgozott-e Guyana a FLEGT-engedélyekre vonatkozó számozási rendszert, amelynek segítségével különbséget lehet tenni a FLEGT-engedélyek és a kiviteli igazolások között? Alkalmazta-e az engedélyező hatóság ezt a számozási rendszert?

4.2.11.:    Az engedélyezési rendszer lehetővé teszi-e a FLEGT-engedély pótlását, ha a dokumentum elvész?

4.2.12.:    Az engedélyezési rendszer lehetővé teszi-e a FLEGT-engedély módosítását a következő esetekben:

   a szállítmány rendeltetési helye vagy címzettje változik; vagy

   a kivitelre szánt fatermék-szállítmány tényleges térfogata/mennyisége 10 %-ot meghaladó mértékben eltér az engedélyen feltüntetettől?


4.3.    A kiállított FLEGT-engedélyekkel kapcsolatos kérdések

Megfelelő mechanizmus áll rendelkezésre az Unióban található illetékes hatóságok FLEGT-engedélyekkel kapcsolatos kérdéseinek kezelésére a III. melléklet szerint.

Fő kérdések:

4.3.1.:    Létrehoztak és megbíztak-e engedélyinformációs feladatkört az engedélyező hatóságnál többek között az Unióban található illetékes hatóságok és más felek kérdéseinek fogadása és megválaszolása céljából?

4.3.2.:    Egyértelmű eljárásokat határoztak-e meg az engedélyező hatóság és az Unióban található illetékes hatóságok közötti kommunikációra vonatkozóan?

4.3.3.:    Vannak-e olyan kommunikációs csatornák, amelyeket igénybe véve a guyanai és nemzetközi érdekelt felek tájékoztatást kérhetnek a kiadott FLEGT-engedélyekről?


4.4.    A vonatkozó panaszok és viták kezelésére szolgáló mechanizmus

Megfelelő mechanizmus biztosítja az engedélyezésből eredő, a tárgyra vonatkozó panaszok és viták kezelését. Ez a mechanizmus megfelelően képes az engedélyezési rendszer működésével kapcsolatos bármely panasz kezelésére.

Fő kérdések:

4.4.1.:    Van-e olyan mechanizmus és dokumentált panaszkezelési eljárás, amely valamennyi érdekelt rendelkezésére áll, és hatékony?

4.4.2.:    Egyértelmű-e, hogyan történik a panaszok fogadása, dokumentálása, (szükség szerint) felsőbb fórum elé utalása és megválaszolása?

5.    AZ EGYÉB KORMÁNYZATI SZERVEZETEK FELADATAI

A GFC, amely hivatalos megbízatással rendelkezik Guyana nemzeti erdőállományának kezelésére, az e megállapodás végrehajtását koordináló hatóság. A GFC ezt a feladatát a GTLAS végrehajtásában részt vevő minisztériumokkal és kormányzati hatóságokkal együttműködve végzi, amelyek törvényi felhatalmazása kihatással van az ország erdőállományával való fenntartható gazdálkodásra.


Fő kérdések:

5.1.1.:    Létezik-e olyan mechanizmus, például egyetértési megállapodás vagy más mechanizmus, amely a többi minisztérium és kormányzati hatóság e megállapodás végrehajtásával kapcsolatos szerepére és feladatkörét szabályozza?

5.1.2.:    A szóban forgó többi minisztériumot és kormányzati hatóságot tájékoztatták-e a törvényben rögzített feladataikról, és a minisztériumok és kormányzati hatóságok megértették-e ezeket a feladatokat?

5.1.3.:    A minisztériumok és kormányzati hatóságok rendelkeznek-e megfelelő erőforrásokkal az e megállapodásban meghatározott feladataik ellátásához? A források közé tartoznak: emberi, pénzügyi, logisztikai, informatikai, energiaellátási és hálózati összekapcsoltsági források.

5.1.4.:    Létezik-e ellenőrzési rendszer, amely ellenőrzi, hogy a többi minisztérium és kormányzati hatóság megfelelően és hatékonyan ellátja a megállapodás szerinti feladatait?

5.1.5.:    Egyértelmű-e, hogy milyen gyakran kerül sor ezekre az ellenőrzésekre? Készülnek-e jelentések ezekről az ellenőrzésekről, és nyilvánosan hozzáférhetők-e?

5.1.6.:    Létezik-e olyan rendszer, amelynek keretében az ellenőrzések eredményeit felhasználják a GTLAS folyamatos javítására? A létező rendszer hatékonyan működik-e?


6.    A GTLAS VÉGREHAJTÁSÁT TÁMOGATÓ INFORMATIKAI RENDSZEREK

A GTLAS végrehajtásával összefüggésben Guyana az Unióval partnerségben – mielőtt sor kerülne FLEGT-engedélyek és kiviteli igazolások kibocsátására – végrehajtja a GTLAS-t támogató információs és kommunikációs technológiai (IKT) rendszerek átfogó korszerűsítését.

Olyan IKT-rendszereket fejlesztenek ki és telepítenek, amelyek lehetővé teszik az erdészeti ágazatban működő vállalkozók adatainak és információinak közel valós idejű továbbítását és megosztását a GFC és az e megállapodás végrehajtásában részt vevő minisztériumok és kormányzati hatóságok között.

Fő kérdések:

6.1.1.:    Az IKT-rendszer lehetővé teszi-e az összekapcsolódást (hatékony titkosítási képességgel) az információknak a GFC főosztályai és egységei – köztük a GFC központja és helyszíni állomásai, illetve a helyszíni állomások – közötti továbbítása céljából?

6.1.2.:    Lehetővé teszi-e a GTLAS végrehajtását támogató IKT-rendszer az adatokhoz és információkhoz való közel valós idejű hozzáférést, valamint a GFC és az e megállapodás végrehajtásában részt vevő minisztériumok és kormányzati hatóságok közötti adat- és információcserét?


6.1.3.:    Rendelkezik-e a többi minisztérium és kormányzati hatóság kapacitással – az alkalmazottak képzésén és a berendezések korszerűsítésén keresztül – arra, hogy lehetővé váljon a szabad kommunikációs áramlás (az adat- és információcserét is beleértve) a GFC-vel?

7.    FÜGGETLEN ELLENŐR

A független ellenőrzésre a FLEGT engedélyezési rendszer működésbe helyezése előtt kerül sor. Az ellenőrzés célja a GTLAS-rendszerben meglévő gyengeségek azonosítása, ajánlások megfogalmazása folyamatosan a rendszer javítása érdekében, és ezáltal hozzájárulás a GTLAS és általában e megállapodás működéséhez, hitelességéhez és hatékonyságához.

Fő kérdések:

7.1.1.:    Összhangban van-e a független ellenőrzés végrehajtása a VI. mellékletben foglalt feladatmeghatározással?

7.1.2.:    Kidolgozta-e a kormány a független ellenőrzésre vonatkozó iránymutatásokat, ezek az iránymutatások összhangban vannak-e a VI. mellékletben szereplő feladatmeghatározással, és a kormány nyilvánosan hozzáférhetővé tette-e ezeket az iránymutatásokat?


7.1.3.:    Világos követelményeket határoznak-e meg az iránymutatások a pártatlanság biztosítása és az összeférhetetlenség elkerülése érdekében (lásd a VI. mellékletet) arra vonatkozóan, hogy a szervezetek alkalmasak-e a független ellenőrzési funkciók ellátására?

7.1.4.:    Meghatároznak-e az iránymutatások eljárásokat az információk elérésére?

7.1.5.:    Hozzáférhetnek-e a gyakorlatban az érdekelt felek a IX. mellékletben szereplő információkhoz?

7.1.6.:    Meghatároznak-e az iránymutatások a GTLAS-szal és a megállapodás más elemeivel kapcsolatos panaszok benyújtására, valamint nyilvános elérhetőségének biztosítására szolgáló eljárásokat?

7.1.7.:    Tisztázták és meghatározták-e a független ellenőrzésre vonatkozó jelentéstételi és közzétételi rendelkezéseket?

7.1.8.:    Megfelel-e a független ellenőrzés módszertana az ISO 19011-gyel, az ISO 17021-gyel vagy ezekkel egyenértékű más szabvánnyal összhangban álló legjobb nemzetközi gyakorlatnak?


7.1.9.:    Igénybe vette-e Guyana független ellenőr szolgáltatásait azt követően, hogy a JMRC nem emelt kifogást? Kifejezte-e a JMRC, hogy nem emel kifogást a független ellenőr kiválasztásával kapcsolatban, és kötött-e szerződést Guyana a független ellenőrrel az ellenőrzési feladatok elvégzésére? A szervezet feladatmeghatározása (és a kapcsolódó felelőssége) egyértelmű és nyilvános-e?

7.1.10.:    Egyértelműen meghatározták és alkalmazzák-e a minisztériumok és kormányzati hatóságok GTLAS-ben megnevezett intézményi szerep- és feladatköreit?

7.1.11.:    Rendelkezik-e a független ellenőr megfelelő erőforrásokkal ahhoz, hogy elvégezze a jogszerűség meghatározása és a fatermék-ellátási lánc ellenőrzésére szolgáló rendszerek ellenőrzését?

7.1.12.:    Rendelkezik-e a független ellenőr olyan, teljes mértékben dokumentált irányítási rendszerrel, amely

   biztosítja, hogy a személyzet rendelkezzék megfelelő szakértelemmel, valamint a hatékony igazoláshoz szükséges tapasztalattal,

   belső ellenőrzést/felülvizsgálatot alkalmaz,

   magában foglalja az összeférhetetlenségek ellenőrzésére szolgáló mechanizmusokat,

   biztosítja a rendszer átláthatóságát,

   igazolási módszertant határoz meg és alkalmaz?

________________



IX. MELLÉKLET

A FLEGT ENGEDÉLYEZÉSI RENDSZERRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓKHOZ VALÓ NYILVÁNOS HOZZÁFÉRÉS

1.    BEVEZETÉS

Guyana és az Unió arra irányuló politikáival összhangban, hogy átlátható és elszámoltatható természetierőforrás-gazdálkodást alakítsanak ki, a Felek egyetértenek abban, hogy az információk elérhetősége szükséges a megállapodás sikeres végrehajtásához. Ezért a Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a megállapodás végrehajtásának és nyomon követésének elősegítése érdekében biztosítják az információkhoz való folyamatos hozzáférést. A Felek annak biztosítását is vállalják, hogy a megállapodás szerinti guyanai jogszerűség-igazolási rendszer (GTLAS) keretében szerzett információkat nyilvánosan közzéteszik.

2.    A NYOMONKÖVETÉSI ÉS FELÜLVIZSGÁLATI VEGYES BIZOTTSÁG ÁLTAL NYILVÁNOSSÁGRA HOZANDÓ INFORMÁCIÓK

2.1.    A nyomonkövetési és felülvizsgálati vegyes bizottság (vegyes bizottság; JMRC) működési struktúrája és a működését szabályozó eljárások


2.2.    A vegyes bizottság üléseiről készült jegyzőkönyvek, és a határozatokról készült összefoglalók

2.3.    Információk a független ellenőrzésről

(a)    A független ellenőr feladatmeghatározása

(b)    A független ellenőrzés eljárási kézikönyve

(c)    A független ellenőrre vonatkozó kiválasztási kritériumok

(d)    A független ellenőr által készített összefoglaló jelentések

2.4.    A vegyes bizottság által készített éves jelentések, különösen az alábbiakra vonatkozó információk:

(a)    a GTLAS egyes elemeinek végrehajtása terén, valamint a megállapodás végrehajtásával kapcsolatos minden más kérdésben Guyana által tett előrehaladás;


(b)    a megállapodás célkitűzéseinek elérésével kapcsolatos előrehaladás, valamint a megállapodásban megjelölt határidőn belül meghozandó intézkedések és a FLEGT engedélyezési rendszer üzembe helyezése előtt meghozandó, ehhez kapcsolódó kiegészítő intézkedések;

(c)    a Guyana által kibocsátott FLEGT-engedélyek száma;

(d)    az illegális forrásból származó fatermékek nem európai uniós piacokra irányuló exportjának, valamint az e termékek nemzeti piacon történő forgalmazásának megakadályozására szolgáló intézkedések (adott esetben);

(e)    a Guyanába importált vagy továbbított és Guyanán át szállított fatermékek mennyisége;

(f)    a nem jogszerű forrásból származó fatermékek behozatalának megakadályozása érdekében hozott, a FLEGT engedélyezési rendszer integritásának megőrzését célzó intézkedések (adott esetben);

(g)    a GTLAS-nek való meg nem felelés esetei Guyanában és az esetek kezelése érdekében hozott intézkedések;


(h)    az Unióba a FLEGT engedélyezési rendszer keretében behozott fatermékek mennyisége, a HR-kódok megfelelő rovatai és az importáló uniós tagállam szerint (az Unió adja meg);

(i)    az Unióba a FLEGT engedélyezési rendszer keretében kivitt fatermékek mennyisége, a HR-kódok megfelelő rovatai és a rendeltetési uniós tagállam szerint (Guyana adja meg);

(j)    információk a fatermékek azon eseteiről és mennyiségeiről, amelyekkel kapcsolatban pontosításra volt szükség a guyanai engedélyező hatóság és az illetékes uniós hatóságok között.

3.    A GUYANA ÁLTAL NYILVÁNOSSÁGRA HOZANDÓ INFORMÁCIÓK

A GFC különböző csatornákon keresztül rendszeresen közzéteszi és/vagy rendelkezésre bocsátja a vonatkozó információkat és jelentéseket. Az információk a következő elemeket tartalmazzák:


3.1.    Jogi információk:

(a)    A megállapodás szövege a mellékletekkel és a későbbi módosításokkal együtt;

(b)    A II. mellékletben említett nemzeti jogi keret;

(c)    Ratifikált nemzetközi egyezmények és szerződések;

(d)    A GFC magatartási szabályzata, a fák visszakövetési rendszerére (WTS) vonatkozó iránymutatások, valamint a kis- és nagy koncessziókra vonatkozó iránymutatások;

(e)    Az eljárási kézikönyvnek az V. mellékletben ismertetett ellenőrzési eljárásokhoz kapcsolódó szakaszai;

(f)    A II. vagy V. melléklethez kapcsolódó, a GTLAS végrehajtási szakaszában elfogadott jogszabályok és előírások szövege.


3.2.    Kitermelési információk:

(a)    Éves fakitermelés összesen, terméktípusonként;

(b)    Éves feldolgozott térfogat, terméktípusonként;

(c)    Éves exportált rönktérfogat (összesen és az Unióba kivitt);

(d)    Éves exportált faanyag-térfogat, terméktípus szerint (összesen és az Unióba kivitt);

(e)    A belföldi piacon forgalomba bocsátott éves faanyag-térfogat, terméktípusonként;

(f)    A lefoglalt és elkobzott faanyagok éves mennyisége.

3.3.    Odaítéléssel kapcsolatos információk:

(a)    Azon erdészeti ágazatban működő vállalkozók névjegyzéke, akiknek erdészeti koncessziós szerződést, mezőgazdasági koncessziót, bányászati engedélyt vagy licencet ítéltek oda, illetve akik erdészeti koncessziós szerződés tulajdonjogával rendelkeznek;


(b)    Kiegészítő információk a kis és nagy koncessziók egyéni státusáról: kapcsolattartási adatok, a koncessziós terület leírása (térképe), a koncesszió jogállása, időtartama;

(c)    a GFC erdészeti koncessziók odaítélésére vonatkozó eljárásai;

(d)    más hatóságok által állami erdőterületekre kiadott engedélyekre/koncessziókra/licencekre/tulajdonjogokra vonatkozó odaítélési iránymutatások;

(e)    az erdészeti koncessziók odaítélésére vonatkozó kritériumok;

(f)    az erdészeti koncessziók helyét feltüntető térkép, az odaítélt területek azonosításával;

(g)    A fakitermelésre elérhető területeket feltüntető térkép, az alkalmazás határidejével együtt;

(h)    A tényleges tulajdonosra vagy a koncesszió jogosultja felett tényleges ellenőrzést gyakorló személyekre vonatkozó információk (adott esetben);

(i)    Átalakítás alatt álló vagy visszahagyott faanyag piaci hasznosítására vonatkozó engedéllyel rendelkező erdészeti ágazatban működő vállalkozók jegyzéke;

(j)    Átalakítás alatt álló vagy visszahagyott, kitermelt faanyag éves térfogata.


3.4.    Irányítási információk:

(a)    A koncessziók irányításáért és ellenőrzéséért felelős hatóságok megbízatása, szerepe és feladatköre;

(b)    A tanúsított erdészeti koncessziók területe;

(c)    Környezeti-társadalmi hatásvizsgálat (adott esetben);

(d)    A II. melléklet szerinti ellenőrzési feladatokat ellátó minisztériumok és kormányzati hatóságok jegyzéke;

(e)    Jóváhagyott gazdálkodási tervvel rendelkező nagy koncessziók jegyzéke;

(f)    Indián falvak és magántulajdonú erdőterületek jegyzéke;

(g)    Egyetértési megállapodás, amely meghatározza a minisztériumok és kormányzati hatóságok – e megállapodás szerinti – GTLAS-ellenőrzéssel kapcsolatos szerepét és feladatkörét.


3.5.    Feldolgozással kapcsolatos információk:

(a)    Az erdészeti ágazatban működő jóváhagyott feldolgozó vállalkozók jegyzéke, a kapcsolattartási információkkal együtt;

(b)    Éves feldolgozott rönktérfogat fajonként és terméktípusonként.

3.6.    Kivitellel kapcsolatos információk:

(a)    A Guyanába behozott fatermékekre vonatkozó adatok;

(b)    Az Unióba irányuló kivitelre vonatkozó adatok, fajonként, országonként és térfogatonként, az erdészeti ágazatban működő egyes vállalkozónként;

(c)    A kérelmezett, kibocsátott és elutasított kiviteli igazolásokra vonatkozó adatok.

3.7.    Információk a GTLAS-ról és a nyomon követésről:

(a)    A GTLAS leírása, a GTLAS végrehajtására irányadó nemzeti jogi keretet és más releváns módszereket is beleértve;


(b)    A kiviteli igazolások és FLEGT-engedélyek megadására irányuló eljárások;

(c)    A kibocsátott FLEGT-engedélyek jegyzéke;

(d)    Az elutasított FLEGT-engedélykérelmek jegyzéke;

(e)    Igény esetén az ellenőrzési jelentések elérhetők.

3.8.    Információk a kibocsátó hatóságokról és a többi minisztérium és kormányzati hatóság dokumentumainak közzétételével kapcsolatos konkrét feladataikról.

4.    AZ UNIÓ ÁLTAL NYILVÁNOSSÁGRA HOZANDÓ INFORMÁCIÓK

(a)    E megállapodás, annak mellékletei és az esetleges módosítások szövege.

(b)    Az Unió tagállamainak illetékes hatóságai által kapott, Guyanából származó FLEGT-engedélyek száma.

(c)    A Guyanából az Unióba behozott fatermékek éves mennyisége és értéke.


(d)    Az Unióba FLEGT-engedéllyel és FLEGT-engedély nélkül behozott fatermékek teljes mennyisége és értéke országonként.

(e)    A független piaci megfigyelési projektről készült összes rendelkezésre álló jelentés.

(f)    A fakereskedelemre vonatkozó uniós előírásokkal, valamint a VPA Guyanában történő végrehajtásával összefüggő pénzügyi és technikai támogatással kapcsolatos frissített információk.

(g)    A FLEGT-ért és a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, 2010. október 20-i 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletért (uniós fa- és fatermékpiaci rendelet) felelős uniós tagállami illetékes hatóságok jegyzéke és kapcsolattartási adatai.

5.    A PÉNZÜGYI TRANZAKCIÓKRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

A GFC éves jelentéseken keresztül bocsát rendelkezésre pénzügyi információkat az erdészeti ágazatról; az éves jelentések tartalmazzák

   az éves befizetésekből származó erdészeti bevételeket, köztük az erdészeti díjakat, a területi díjakat; és

   jogviták esetén az egyezségeket, valamint a megfizetett/meg nem fizetett büntetéseket.


6.    EGYÉB NYILVÁNOSSÁGRA HOZANDÓ INFORMÁCIÓK

A fenti listán kívül a GFC rendszeresen frissít minden releváns információt, köztük a guyanai erdészeti ágazattal – és különösen az irányítással és a jogszabályoknak való megfeleléssel – kapcsolatos jelentéseket, és nyilvánosan elérhetővé teszi azokat.

A vegyes bizottság is ajánlást tehet arra nézve, hogy az egyik Fél javaslatára további információkat is nyilvánosságra hozzanak.

7.    VÉGREHAJTÁSI MÓDSZEREK

Ez a melléklet megfelel az információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló guyanai jogszabályoknak, nevezetesen az információhoz való hozzáférésről szóló, 2011. évi 21. sz. törvénynek és a 2009. évi 6. sz. erdészeti törvénynek.

Az e mellékletben felsorolt információkat a következőképpen teszik elérhetővé:

(a)    hivatalos jelentéseken keresztül;

(b)    a GFC és az Erdészeti Termékek Fejlesztésével és Forgalmazásával foglalkozó Tanács (Forest Products Development and Marketing Council Inc.), valamint a Természeti erőforrások minisztériuma, a Kormányzati Információhatóság és más kormányzati hatóságok weboldalán;


(c)    több érdekelt felet tömörítő, végrehajtással foglalkozó platformokon;

(d)    nyilvános üléseken;

(e)    sajtókonferenciákon;

(f)    filmekben; és

(g)    rádióban és televízióban.

Emellett eljárásokat dolgoznak ki az e mellékletben felsorolt információk jövőbeli kezelésére és frissítésére is.

8.    KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA

Az érdekelt szereplőkkel konzultálva kidolgozott kommunikációs stratégiát és annak végrehajtását a következő elvek vezérlik:

(a)    Az információk térítésmentesen vagy észszerű költséggel legyenek hozzáférhetők;


(b)    A nyilvános és elérhető dokumentumok jegyzékét hozzáférhetővé kell tenni;

(c)    Az információknak pontosnak és naprakésznek kell lenniük;

(d)    Az információkat kellő időben rendelkezésre kell bocsátani;

(e)    Az információkat közzétételre alkalmas formátumban kell rendelkezésre bocsátani;

(f)    A kommunikációs módokat fel kell sorolni;

(g)    A GTLAS legyen az egyik legfőbb információforrás.

________________



X. MELLÉKLET

NYOMONKÖVETÉSI ÉS FELÜLVIZSGÁLATI VEGYES BIZOTTSÁG

1.    E megállapodás 20. cikkével összhangban létrejön a Nyomonkövetési és Felülvizsgálati Vegyes Bizottság (JMRC).

2.    A Felek kinevezik képviselőiket a vegyes bizottságba.

3.    A vegyes bizottság a saját maga által kidolgozott és elfogadott eljárási szabályzata szerint jár el.

4.    A vegyes bizottság funkciói és feladatai a következők:

(a)    e megállapodás végrehajtásának irányítása, nyomon követése és felülvizsgálata, beleértve a független ellenőrzés irányítását;

(b)    a Felek közötti párbeszéd és információcsere megkönnyítése.


5.    A megállapodás igazgatása

A vegyes bizottság

(a)    elvégzi a faanyagokra vonatkozó guyanai jogszerűség-igazolási rendszer (GTLAS) működésre kész állapotának független értékelését a VIII. mellékletben ismertetett kritériumok szerint. Az értékelésnek azt kell megállapítania, hogy a FLEGT engedélyezési rendszer alapját képező, az V. mellékletben ismertetett GTLAS rendszer megfelelően betölti-e a funkcióit;

(b)    javaslatot tesz a FLEGT engedélyezési rendszer működésbe állításának időpontjára;

(c)    átveszi a Felektől érkező, azzal kapcsolatos értesítéseket, hogy az adott Fél a FLEGT engedélyezési rendszer megkerülését vagy szabálytalan végrehajtását gyanítja, vagy erre bizonyítékkal is rendelkezik, és meghatározza a szükséges utánkövetést e megállapodás 12. cikke szerint;

(d)    kidolgozza és elfogadja a megállapodás végrehajtási ütemtervét, valamint az ütemterv előrehaladásának nyomon követésére szolgáló ellenőrzési és értékelési keretet.

(e)    felülvizsgálja és észrevételezi az importált fatermékekre vonatkozó eljárások kézikönyvét és a GTLAS ellenőrzési eljárásokra vonatkozó kézikönyvet, amely a GTLAS-ban meglévő kockázatalapú megközelítésekre vonatkozó módszertant és kritériumokat tartalmazza;


(f)    megvizsgálja az egyik vagy mindkét Fél területén belül a FLEGT engedélyezési rendszerrel kapcsolatos panaszokat;

(g)    egyedi nyilvántartásokat vezet, amelyekben nyomon követi a megállapodás mellékletein végrehajtott módosításokat, és tárolja az érdekelt csoportokkal folytatott vonatkozó megbeszélések jegyzőkönyveit. Ezeket a nyilvántartásokat a megerősítéstől kezdve a megállapodás teljes időtartama alatt meg kell őrizni.

(h)    ajánlásokat tesz a megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében, például a kapacitásépítéssel és a magánszektorbeli, a civil társadalomhoz tartozó és az őslakos érdekelt felek bevonásával kapcsolatban;

(i)    szükség szerint munkacsoportokat hoz létre a megállapodás végrehajtásával kapcsolatos vonatkozások kezelésére;

(j)    a Felektől kapott információk alapján éves jelentéseket készít és tesz közzé a megállapodás végrehajtásáról a IX. melléklettel összhangban;

(k)    befogadja és megvitatja a megállapodás vagy annak mellékletei módosítására irányuló, bármelyik Féltől érkező javaslatokat; ajánlásokat nyújt be a Felekhez a megállapodás tervezett módosítására vonatkozóan; és elfogadja a megállapodás mellékleteinek módosítását a megállapodás 27. cikke szerint;


(l)    az egyik vagy mindkét Fél javaslatára kivizsgálja a megállapodás végrehajtásával kapcsolatos egyéb észrevételeket;

(m)    elfogadható megoldást keres a megállapodás Felek közötti alkalmazásával és/vagy értelmezésével összefüggő nézeteltérésekre a megállapodás 25. cikkével összhangban.

6.    A megállapodás ellenőrzése és felülvizsgálata

A vegyes bizottság

(a)    nyomon követi a VII. mellékletben vázolt célkitűzések elérésével kapcsolatos előrehaladást;

(b)    biztosítja, hogy a megállapodás társadalmi, gazdasági és környezeti hatásait a helyes gyakorlatnak és a Felek által meghatározandó kritériumoknak megfelelően értékeljék, és javaslatot tesz az ezen értékelés során feltárt valamennyi probléma rendezéséhez szükséges hasznos megoldásokra;

(c)    biztosítja, hogy rendszeresen sor kerüljön a megállapodás végrehajtásának értékelésére, valamint lehetőség szerint váratlan ellenőrzésekre;


(d)    biztosítja, hogy nyomon kövessék a belföldi és a nemzetközi piaci helyzetet és rendszeres időközönként beszámoljanak róla, javaslatot tesz a szükséges tanulmányokra, és intézkedéseket ajánl a piacelemző jelentések.

7.    A független ellenőrzés irányítása

A vegyes bizottság:

(a)    hozzájáruló nyilatkozatot ad ki a Felek által kiválasztott és Guyana által szerződéssel megbízott független ellenőr kinevezéséhez a független ellenőrzésre vonatkozó, e megállapodás VI. mellékletében foglalt feladatmeghatározás szerint;

(b)    hozzájáruló nyilatkozatot ad ki – adott esetben – a független értékelő szerződésének megújításához;

(c)    megvizsgálja a független ellenőr jelentéseit;

(d)    intézkedéseket javasol a független ellenőrzési jelentésekben felvetett kérdések megoldására, valamint ajánlások megvalósítására;


(e)    megvizsgálja harmadik feleknek a független ellenőr működésével kapcsolatos panaszait;

(f)    jóváhagyja a független ellenőr által kidolgozott és benyújtott eljárási kézikönyvet, és jóváhagyja a független ellenőr által a dokumentált eljárásokkal kapcsolatban készített ellenőrzési jelentést;

(g)    elfogadja a független ellenőr munkatervét, és adott esetben további ellenőrzéseket javasol;

(h)    megvizsgálja, észrevételezi és jóváhagyja i. a független ellenőr ideiglenes jelentéseit; valamint ii. a független ellenőr összefoglaló jelentését. Az összefoglaló jelentést a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni;

(i)    szükség esetén kiegészítő jelentést kér a független ellenőrtől;

(j)    lehetőség szerint nyomon követi a független ellenőr által feltárt problémák megoldására a Felek által hozott korrekciós.

________________

(1)    EK HL L 317., 2000.12.15., 3. o.
(2)    EU HL L 289., 2008.10.30., 3. o.
(3)    A1.1.1 valamennyi szereplőre alkalmazandó, a státusuktól függetlenül. Ezen felül az erdészeti ágazatban működő vállalkozóknak az egyéb mutatók közül a státusuknak megfelelő mutatónak is meg kell felelniük.
(4)    A fák visszakövetési rendszerére vonatkozó iránymutatásokat frissítik a GTLAS fejlesztési szakaszában. Ez a lábjegyzet mindenütt érvényes, ahol ebben a mátrixban a fák visszakövetési rendszerére vonatkozó iránymutatások említésre kerülnek.
(5)    Ez a melléklet a „WTS ellenőrzési jelentés” kifejezést gyűjtőfogalomként használja, amely az V. melléklet 3.4.4. pontjában felsorolt különböző jelentésekre utal.
(6)    A fák visszakövetési rendszerére vonatkozó iránymutatásokat frissítik a megállapodás végrehajtási szakaszában. Ez a lábjegyzet mindenütt érvényes, ahol ebben a mátrixban a fák visszakövetési rendszerére vonatkozó iránymutatások említésre kerülnek.
(7)    A segélypénztáraknál bejegyzett CMFA-k mentesülnek a C.3.1.2. mutató teljesítése alól.
(8)    A fák visszakövetési rendszerére vonatkozó iránymutatásokat frissítik a megállapodás végrehajtási szakaszában.
(9)    A fák visszakövetési rendszerére vonatkozó iránymutatásokat frissítik a megállapodás végrehajtási szakaszában. Ez a lábjegyzet mindenütt érvényes, ahol ebben a mátrixban a fák visszakövetési rendszerére vonatkozó iránymutatások említésre kerülnek.
(10)    A fák visszakövetési rendszerére vonatkozó iránymutatásokat frissítik a megállapodás végrehajtási szakaszában. Ez a lábjegyzet mindenütt érvényes, ahol ebben a mátrixban a fák visszakövetési rendszerére vonatkozó iránymutatások említésre kerülnek.
(11)    Az ebben a mátrixban szereplő mutatóknak való megfelelés a lefoglalt fatermékeknek az ellátási láncba való jogszerű újrabeléptetését igazolja.
(12)    A fák visszakövetési rendszerére vonatkozó iránymutatásokat frissítik a megállapodás végrehajtási szakaszában. Ez a lábjegyzet mindenütt érvényes, ahol ebben a mátrixban a fák visszakövetési rendszerére vonatkozó iránymutatások említésre kerülnek.
(13)    A fák visszakövetési rendszerére vonatkozó iránymutatásokat frissítik a megállapodás végrehajtási szakaszában. Ez a lábjegyzet mindenütt érvényes, ahol ebben a mátrixban a fák visszakövetési rendszerére vonatkozó iránymutatások említésre kerülnek.
(14)    A fák visszakövetési rendszerére vonatkozó iránymutatásokat frissítik a megállapodás végrehajtási szakaszában. Ez a lábjegyzet mindenütt érvényes, ahol ebben a mátrixban a fák visszakövetési rendszerére vonatkozó iránymutatások említésre kerülnek.
(15)    A szabad forgalomba bocsátás európai uniós vámeljárás. A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 2008. április 23-i 450/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (Modernizált Vámkódex) 129. cikke (2) és (3) bekezdésének értelmében a szabad forgalomba bocsátás a következőket foglalja magában: a) az esedékes behozatali vámok beszedése; b) adott esetben egyéb terhek beszedése, ahogyan azt az egyéb terhek beszedésére vonatkozó hatályban lévő vonatkozó rendelkezések előírják; c) kereskedelempolitikai intézkedések, valamint tilalmak és korlátozások alkalmazása, amennyiben azokat egy korábbi szakaszban még nem alkalmazták (ebben az esetben ezen intézkedések közé tartozik, hogy a FLEGT-engedély meglétét ellenőrzik); d) más, az áruk behozatala tekintetében megállapított alakiságok elvégzése. A szabad forgalomba bocsátással a nem közösségi áru elnyeri a közösségi áru vámjogi helyzetét.
(16)    Az állami földek fogalmába az állami erdőterületek is beletartoznak.
(17)    Az átalakítás alatt álló állami földterületeken a GFC kitermelés előtti ellenőrzést végez azzal a céllal, hogy megállapítsa a kereskedelmi célú kitermelésre kijelölt fák helyét és fajtáit.
(18)    A kitermelés előtti leltár készítése irányuló kötelezettség alól a GFC felmentést adhat azon, nagy koncesszióval rendelkező erdészeti ágazatban működő vállalkozók számára, amelyek esetében egy blokk (100 hektár) legalább 25 %-a aktív bányászattal érintett.
(19)    Az erdészeti ágazatban működő vállalkozók számára a GFC legfeljebb az egyes, GFC-jóváhagyással rendelkező blokkok éves működési tervének 10 %-a erejéig engedélyezi a leltárban nem szereplő (az előírt kivágási átmérővel rendelkező) fák kitermelését. Ennélfogva az erdészeti ágazatban működő vállalkozónak átdolgozott állománytérképet kell készítenie, amelyen egyértelműen feltünteti a leltárba nem vett fákat, és be kell nyújtania a térképet a GFC-hez.
(20)    Éves kivágható mennyiség/maximális kivágható mennyiség nagy koncessziók esetében, vagy jóváhagyott kvóta kis koncessziók esetében.
(21)    A kitermelési nyilvántartás az eltávolítási engedélyhez vagy a magántulajdon eltávolítására vonatkozó nyilatkozathoz csatolt kísérő okmány, amelynek célja, hogy kiegészítő kitermelési információkat rögzítsen a szóban forgó dokumentumok valamelyikén bejelentett fatermékekről.
(22)    Az adásvételi okiratot az erdészeti ágazatban működő vállalkozó bocsátja ki a vevő felé; az okirat a következő adatokat tartalmazza: fajták, beszállító, rendeltetési hely, hivatalos bélyegző (fűrészüzem/fatelep esetében) és mennyiség (térfogat vagy hossz).
(23)    A kitermelési nyilvántartás az eltávolítási engedélyhez vagy a magántulajdon eltávolítására vonatkozó nyilatkozathoz csatolt kísérő okmány, amelynek célja, hogy kiegészítő kitermelési információkat rögzítsen a szóban forgó dokumentumok valamelyikén bejelentett fatermékekről.
(24)    Az adásvételi okirat használata: ez csak akkor használatos, ha a faterméket (amelyre jogdíjat fizettek, és a rá vonatkozó eltávolítási engedélyt leadták a GFC-nél) az állami vagy magántulajdonban lévő erdőterület szintjén értékesítették.
(25)    Amint a lefoglalt fatermékekkel kapcsolatos meg nem felelési kérdés rendeződött, a GFC kibocsátja a vámokmányt. Amikor a fatermékeket árverésen értékesítik és engedélyezik azok újbóli belépését az ellátási láncba, a GFC vámokmányt bocsát ki.
(26)    Ide tartoznak a fűrészüzemek, fatelepek és olyan természetes vagy jogi személyek, jogalanyok, amelyek nem működtetnek fűrészüzemet vagy fatelepet, hanem kizárólag fatermékek vásárlására és eladására rendelkeznek engedéllyel.
(27)    A nagy koncesszióval, kis koncesszióval rendelkező erdészeti ágazatban működő vállalkozók, az átalakítás alatt álló állami földterületek, az amerindián falvak és a magántulajdonban lévő földterületek már bejegyeztették magukat a GFC-nél kereskedelmi célú erdészeti művelet(ek) végzésére vagy végeztetésére.
(28)    Magában foglalja az erdészeti termékek kivitelére vonatkozó kérelmet, a faanyag-értékesítési tanúsítvány iránti kérelmet, az exportbizonyítvány iránti kérelmet és az ASYCUDA-ban az ESAD-ot.
(29)    A Falutanács választhatja azt is, hogy ellentételezést fogad el, vagy hozzájárul bírósági eljárás indításához. Bármelyik forgatókönyv valósul meg, az FMD bekéri a jelentés egy példányát a Falutanácstól.
(30)    Abban az esetben, ha a fatermék lefoglalásának idején nincs folyamatban kormányzati projekt, ezeket a fatermékeket egy, a GFC által jóváhagyott biztosított telephelyen tárolják későbbi felhasználásra.
(31)    Hitelesítés: a kormány ellenőrzi az erdészeti ágazatban működő vállalkozó által megadott információkat annak érdekében, hogy meggyőződjön a bejelentett információk pontosságáról. Egyeztetés: a kormány összehasonlítja az információkat két lépés között, hogy ellenőrizze a visszakövethetőséget.
(32)    „Fűrészelt faanyag és megmunkált fatermékek adatszolgáltatási űrlapja” formanyomtatvány vagy „Fűrészelt rönkök és megmunkált fatermékek adatszolgáltatási űrlapja” formanyomtatvány, vagy a fatelep havi adatszolgáltatása.
(33)    Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó fogalmának meghatározását lásd a II. melléklet 3. szakaszában.
(34)    „Fűrészelt faanyag és megmunkált fatermékek adatszolgáltatási űrlapja” formanyomtatvány vagy „Fűrészelt rönkök és megmunkált fatermékek adatszolgáltatási űrlapja” formanyomtatvány, vagy a fatelep havi adatszolgáltatása.
(35)    A kifizetés típusa a díjakat, adókat és illetékeket is tartalmazza.
(36)    A kifizetés típusa a díjakat, adókat és illetékeket is tartalmazza.
(37)    Az erdészeti ágazatban működő vállalkozó fogalmának meghatározását lásd a II. melléklet 3. szakaszában.