EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2022.4.13.
COM(2022) 174 final
2022/0115(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az (EU) 2017/1001 és az (EU) 2019/1753 európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2019/1754 tanácsi határozat módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
{SEC(2022) 193 final} - {SWD(2022) 114 final} - {SWD(2022) 115 final} - {SWD(2022) 116 final}
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
Az uniós jog oltalomban részesíti a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borok és a szeszes italok földrajzi árujelzőit. Jelenleg azonban nem létezik uniós szintű mechanizmus olyan terméknevek oltalmára, mint a muránói üveg, a solingeni késkészlet, a donegál gyapjúszövet, a halasi csipke vagy a gablonci ékszer. Míg a tagállamok több mint fele egyedi nemzeti (sui generis) oltalmi rendszert hozott létre a különböző jellemzőkkel rendelkező kézműves és ipari termékekre, a többi tagállam csak védjegyeket és/vagy a tisztességtelen versenyre vonatkozó szabályokat alkalmaz immateriális javainak oltalmára. Ezenfelül a belső piacon belül nincs olyan határokon átnyúló rendszer, amely kölcsönösen elismerné a nemzeti oltalmi rendszereket. Uniós szinten az előállítók egyéni védjegyeket, együttes védjegyeket és tanúsító védjegyeket lajstromoztathatnak. A védjegyoltalom alkalmazása azonban nem teszi lehetővé az ipari és kézműves termékek előállítói számára, hogy uniós szinten tanúsítsák a minőség és a földrajzi eredet közötti kapcsolatot, amely a sajátos helyi készségeknek és hagyományoknak tulajdonított tulajdonságokat jelzi.
A széttagoltságból fakadó jogbizonytalanság miatt az előállítóknak a földrajzi helyhez kapcsolódó kézműves és ipari termékek oltalmát érintő kihívásokkal kell szembesülniük. Kevésbé motiváltak arra, hogy beruházzanak ilyen termékekbe, réspiacok létrehozása érdekében együttműködjenek, és megőrizzék az egyedi helyi készségeket és hagyományokat. Különösen a kistermelők (kkv-k és mikrovállalkozások) veszíthetnek piaci lehetőségeket.
A javaslat célja ezért a kézműves és ipari termékekre vonatkozó, közvetlenül alkalmazandó, uniós szintű földrajziárujelző-oltalom létrehozása. A javaslat további célja az előállítók helyzetének annak érdekében történő javítása, hogy Unió-szerte megvédje termékeiket a hamisítástól, és ösztönözze őket az e termékekbe való beruházásra. A javaslat célja továbbá, hogy javítsa az autentikus kézműves és ipari termékek piaci láthatóságát, és ezáltal a fogyasztók javát szolgálja. Azoknak a régióknak, ahol az előállítók tevékenységüket folytatják, részesülniük kell a jellegzetes termékek oltalmának előnyeiből, és képesnek kell lenniük arra, hogy kibontakoztassák a turizmusban rejlő lehetőségeket, képzett munkaerőt tartsanak meg és vonzzanak, valamint megőrizzék kulturális örökségüket. A javaslat a földrajzi árujelzők egyedi oltalmán alapul, ami azt jelenti, hogy az előállítók és a hatóságok együttműködnek a termékleírások kidolgozásában. E megközelítés célja különösen azon mikro-, kis- és középvállalkozások (mkkv-k) segítése, amelyek nem rendelkeznek erőforrásokkal új termékleírások kidolgozásához.
A javaslat célja annak biztosítása, hogy az előállítók teljes mértékben élvezhessék a földrajzi árujelzők lajstromozására és oltalmára vonatkozó nemzetközi keret (a továbbiakban: lisszaboni rendszer) előnyeit. Az EU 2019 novemberében csatlakozott a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez, amely a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által kezelt szerződés. A kézműves és ipari termékek uniós előállítói jelenleg nem igényelhetnek oltalmat a genfi szöveg alapján, és az EU-nak el kell utasítania a genfi szöveg tagjaitól származó, ilyen oltalom iránti kérelmeket. Hasonlóképpen, az uniós előállítókra nem vonatkozhat az uniós kereskedelmi megállapodások által biztosított oltalom, ugyanis e megállapodások jelenleg csak a földrajzi árujelzővel ellátott mezőgazdasági termékekre terjednek ki. A javaslat célja e hiányosság megszüntetése.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A javaslat kiegészíti a mezőgazdaság területén alkalmazott uniós földrajziárujelző-oltalmi rendszert. A kézműves és ipari termékek eltérő jellegére is figyelemmel a javaslat a jogosultsági feltételek, valamint a mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek, a borok és a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalma tekintetében alkalmazott, hasonló megközelítéseket követi, az alábbi jogszabályokban foglaltak szerint:
–a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
–a szeszes italok meghatározásáról, leírásáról, megjelenítéséről és jelöléséről szóló (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
–valamint a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.
A javaslat a földrajzi árujelzők jelenlegi rendszerének folyamatban lévő reformjához hasonló megközelítést követ. A reform hatályon kívül fogja helyezni az első rendeletet, és módosítani fogja a fent felsorolt két másik rendeletet.
A javaslat módosítja az európai uniós védjegyről szóló (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendeletet a földrajzi árujelzők és a védjegyek közötti esetleges ütközésekre irányadó rendelkezések, valamint az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (a továbbiakban: EUIPO vagy Hivatal) számára meghatározott további feladatok tekintetében.
A javaslat összhangban van a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel is, amelynek 2. cikke (1) bekezdése értelmében az irányelv az uniós jog és a tagállamok nemzeti joga alapján oltalom alatt álló valamennyi szellemitulajdon-jogra alkalmazandó.
A javaslat megteremti a kapcsolatot a kézműves és ipari termékek uniós földrajziárujelző-oltalmi rendszere és a lisszaboni rendszer között. Ezt az Európai Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozásáról szóló (EU) 2019/1754 tanácsi határozat módosításának kezdeményezése révén teszi meg.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A javaslat összhangban van „A 2020. évi új iparstratégia aktualizálása: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében” című bizottsági közleményben meghatározott uniós iparpolitikával. A frissített iparstratégia kiemeli, hogy a turisztikai ágazatot súlyosan érintette a Covid19-világjárvány, és hogy a világjárványt követően a kisebb vállalkozások továbbra is kiszolgáltatottabbak, és mintegy 60 %-uk számolt be 2020 második felében bekövetkezett forgalomcsökkenésről. Ezért a javaslat célja a turisztikai ágazat fellendítése, különösen a szegényebb régiókban, valamint az mkkv-k támogatása a földrajzi helyhez kapcsolódó új termékek kifejlesztésében.
A javaslat konkrét célkitűzései továbbá megegyeznek a Bizottság fenntartható textiltermékekre vonatkozó jövőbeli uniós stratégiájának konkrét célkitűzéseivel, mely stratégia arra törekszik, hogy jobb üzleti és szabályozási környezetet teremtsen a fenntartható és körforgásos textíliák számára az Unión belül. A textilipari ökoszisztémában működő mkkv-k nehezen dolgoznak ki szellemi tulajdonnal kapcsolatos stratégiákat kutatási és fejlesztési beruházásaik védelme és a növekedési tőke előteremtése érdekében. A kézműves és ipari termékekre vonatkozó, uniós szintű földrajziárujelző-oltalom létrehozásának ezért segítenie kell az mkkv-kat ezzel összefüggésben.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A javaslat az EUMSZ szellemi tulajdonról szóló 118. cikkének első bekezdésén és a közös kereskedelempolitikáról szóló 207. cikkének (2) bekezdésén alapul. Az a célja, hogy – az Unió egészében azonos oltalom biztosítása, valamint uniós szintű központosított engedélyezési, koordinációs és felügyeleti rendelkezések létrehozása érdekében – a kézműves és ipari termékekre vonatkozóan egységes európai szellemitulajdon-jogot hozzon létre. A javaslat célja továbbá az, hogy kapcsolatot teremtsen a kézműves és ipari termékekre vonatkozó uniós oltalmi rendszer és a lisszaboni rendszer között, ezáltal hatályba léptesse a WIPO által kezelt nemzetközi megállapodást.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
A közös kereskedelempolitika és az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó Lisszaboni Megállapodás genfi szövegéhez történő uniós csatlakozásból fakadó kötelezettség teljesítésére irányuló célkitűzésén kívül e javaslat célja a földrajzi helyhez kapcsolódó kézműves és ipari termékek megfelelően működő belső piacának megteremtése. E tekintetben közös jogi keretet biztosít a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzői számára, amelyek oltalma az EU és a tagállamai megosztott hatáskörébe tartozik. A tagállamok önmagukban nem tudják megvalósítani ezt a célkitűzést a nemzeti szinten kidolgozott, egymástól eltérő szabályok sokfélesége miatt, amelyeket nem ismernek el kölcsönösen. E kérdések nemzeti szintű kezelése csak jogbizonytalansághoz vezet az oltalmat kérő előállítók szempontjából, ezáltal akadályozza a piac átláthatóságát a fogyasztók számára, befolyásolja az Unión belüli kereskedelmet, és előkészíti az utat a földrajzi árujelzővel oltalom alá helyezett kézműves és ipari termékek forgalmazása terén érvényesülő egyenlőtlen verseny előtt. Egy stabil európai jogi keret egyenlő oltalmi feltételeket biztosíthatna valamennyi tagállamban, ezáltal jogbiztonságot és ösztönzőket teremtene a meghatározott földrajzi helyhez kötődő kézműves és ipari termékek jobb piaci lehetőségeibe való beruházásra. Ez a célkitűzés ezért uniós szinten jobban megvalósítható.
•Arányosság
A javaslat kialakítása úgy történt, hogy minimálisra csökkentse az előállítókra és a hatóságokra háruló adminisztratív terheket és megfelelési költségeket, ugyanakkor Unió-szerte egyenlő bánásmódot biztosítson. Amint azt a hatásvizsgálat is kiemeli, a választott szakpolitikai alternatíva hatóköre – azaz egy olyan önálló uniós rendelet elfogadása, amely a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek oltalmára szolgáló, uniós jogcímen alapuló egyedi rendszert hoz létre – nem lépi túl a megállapított célkitűzések megvalósításához szükséges mértéket. Azokra a szempontokra korlátozódik, amelyeket a tagállamok önmagukban nem tudnak kielégítő módon megvalósítani, és amelyek esetében az Unió eredményesebben és hatékonyabban tud fellépni, és nagyobb hozzáadott értéket tud teremteni.
•A jogi aktus típusának megválasztása
A választott jogi aktus egy önálló uniós rendelet, amely a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek oltalmát célzó uniós jogcímen alapuló egyedi rendszert hoz létre. Ez a választás egy egyszerű jogi szabályozást részesít előnyben, amely összhangban van azzal a célkitűzéssel, hogy biztosított legyen a nemzetközi kötelezettségek hatékony teljesítése egy olyan uniós szintű rendszer létrehozásával, amely lehetővé teszi a genfi szöveg harmadik országbeli tagjainak kézműves és ipari termékeire vonatkozó földrajzi árujelzők oltalmát az Unión belül, valamint a lisszaboni rendszer szerződő államainak kézműves és ipari termékeire vonatkozó uniós földrajzi árujelzők oltalmát.
Nem minősülnek megfelelőnek az olyan alternatív szabályozási módszerek, mint a mezőgazdasági termékekre vonatkozó meglévő oltalmi rendszereknek a kézműves és ipari termékekre történő kiterjesztése, valamint a védjegyrendszer reformja.
Először is a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek olyan sajátos jellemzőkkel rendelkeznek, amelyekre a közös agrárpolitika és a közös halászati politika keretében harmonizált uniós egészségügyi és biztonsági szabályok irányadóak, és amelyek nem feltétlenül relevánsak a kézműves és ipari termékek esetében.
Másodszor, a mezőgazdasági termékekre vonatkozó meglévő rendszerbe történő beépítés azzal a veszéllyel jár, hogy a kézműves és ipari termékek és azok előállítói marginalizált helyzetbe kerülnek a mezőgazdasági termékekre és termelőkre összpontosító, a közös agrárpolitika keretébe tartozó rendszerekben. Ez megakadályozná, hogy olyan rugalmas és költséghatékony földrajziárujelző-oltalmi rendszert lehessen bevezetni, amely kifejezetten a kézműves és ipari termékekhez és azok előállítóihoz igazodik.
Ezen túlmenően, mivel az oltalom alatt álló védjegyek köznevesülhetnek és visszavonhatók, fennáll a veszélye annak, hogy a védjegyekre vonatkozó szabályok reformja nem felel meg a genfi szöveg szerinti nemzetközi követelményeknek. E védjegytulajdonságoknak a földrajzi árujelzők oltalma érdekében történő módosítása viszont hatással lenne a védjegyrendszer általános koherenciájára. Ezenfelül két különböző oltalmi rendszer lenne érvényben: az egyik a mezőgazdasági földrajzi árujelzőkre (egyedi oltalom), a másik (védjegyalapú oltalom) a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőire vonatkozna. Ez nemzetközi szinten zavart kelthet és következetlennek tűnhet, figyelembe véve különösen az EU-nak a földrajzi árujelzők WIPO-n belüli támogatásában betöltött hagyományos szerepét, valamint a harmadik országokkal folytatott kétoldalú kereskedelmi tárgyalások összefüggésében a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatban képviselt álláspontját.
Más jogi aktusok – például ajánlások, illetve a nemzeti jogszabályok közelítését célzó uniós irányelv – elfogadása nem kezelné kielégítő módon a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőire vonatkozó nemzeti szabályozási keret széttagoltságát, valamint azt, hogy a nemzetközi kötelezettségek miatt egyetlen uniós jogcímre lenne szükség.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata
Eddig egyetlen európai uniós jogszabály sem összpontosított a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek oltalmára. Ez a javaslat azonban a mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzőire vonatkozó rendszer folyamatban lévő reformjához kapcsolódik, és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó uniós földrajziárujelző-oltalmi rendszerekről szóló értékelő jelentés eredményeire épül. Célja továbbá, hogy a lehető legnagyobb szinergiákat érje el a meglévő földrajziárujelző-oltalmi rendszerek folyamatban lévő reformjával, amely azt vizsgálja, hogy miként erősíthetők meg, korszerűsíthetők, észszerűsíthetők és érvényesíthetők jobban a mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek, a borok és a szeszes italok esetében a földrajzi árujelzőkhöz fűződő jogok.
•Konzultációk az érdekelt felekkel
–A Bizottság az összes érdekelt fél véleményének begyűjtésére szolgáló, széles körű konzultációs stratégiát vezetett be. A konzultációk 2013-ban indultak, 2020-ban és 2021-ben pedig intenzívebbé váltak.
–Földrajzi szempontból a konzultációs stratégia az EU-28-ra, a brexit után pedig az EU-27-re terjedt ki.
A konzultáció egy széles körű és célzott konzultáció-sorozatot foglalt magában, különösen a következőket:
·Nyilvános konzultációk: egy
2013-ban készített külső tanulmány
keretében felmérés készült az érdekelt felek azon igényeiről és elvárásairól, hogy a meghatározott földrajzi helyhez kötődő, autentikus termékek árujelzői uniós szinten esetlegesen jogi oltalomban részesüljenek. A
2014-ben megrendezett nyilvános konzultáció
eredményeit egy 2015. január 19-i nyilvános konferencián ismertették, és 2015 júniusában
tették közzé
. Az ütemtervvel kapcsolatos (2020. november 30. és 2021. január 18. között tartott) konzultáció során az érdekelt felek visszajelzést adtak a Bizottság arra irányuló tervéről, hogy felmérje a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőire vonatkozó uniós szintű kezdeményezés hatását. A nem mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzőinek uniós szintű oltalmával kapcsolatos nyilvános konzultáció 2021. április 29. és 2021. július 22. között, 12 hétig tartott.
·Személyes meghallgatások: a nem mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzőire vonatkozó ellenőrzési és érvényesítési szabályokról szóló tanulmány keretében személyes meghallgatásokra került sor a kiválasztott érdekelt felekkel.
·Munkaértekezletek: 2016 októberében a Régiók és Városok 2016. évi Európai Hetével összefüggésben munkaértekezletet szerveztek „
A meghatározott földrajzi helyhez kötődő, nem mezőgazdasági termékek hozzájárulása a regionális inkluzív gazdasági fejlődéshez
” címmel. 2019. november 18-án munkaértekezlet keretében ismertették és megvitatták a nem mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajziárujelző-oltalom gazdasági szempontjairól szóló tanulmány eredményeit. 2021. július 13-án egy munkaértekezleten ismertették és megvitatták a nem mezőgazdasági termékekre vonatkozó, Unión belüli földrajziárujelző-oltalom ellenőrzési és érvényesítési szabályairól szóló tanulmány előzetes megállapításait is.
·Célzott találkozók a tagállamok képviselőivel (a továbbiakban: a szellemi tulajdonra vonatkozó politikával foglalkozó szakértői csoport): 2021 áprilisában és 2022 januárjában; ezenkívül 2021 júniusában – két célzott kérdőív alapján – egy célzott írásbeli konzultációra is sor került a tagállamok szellemi tulajdonnal foglalkozó hivatalaival.
A válaszok összességében azt jelzik, hogy a földrajzi árujelzővel ellátott kézműves és ipari termékek előállítói, az Európai Parlament, a Régiók Európai Bizottsága, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, kilenc tagállam és a tudományos körök határozottan támogatják a földrajzi árujelzők egyedi rendszerének létrehozását. Ezek a válaszok képezik a Bizottság által benyújtott javaslat alapját. Négy tagállam a jelenlegi helyzet fenntartásának alapforgatókönyvét támogatja és a védjegyoltalmat elegendőnek tartja. A hatásvizsgálat azonban rámutat mind a kézműves és ipari termékek elnevezésének megfelelő oltalmát célzó, meglévő védjegyoltalmi alternatívák hiányosságaira, mind pedig a védjegyreform útjára lépéssel járó problémákra, ideértve a mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi földrajziárujelző-oltalmi rendszerrel való összhang hiányát is.
Ami a 2021. évi nyilvános konzultáció során kapott részletesebb visszajelzéseket illeti, a legtöbb válaszadó véleménye szerint a leginkább előnyben részesített (5 pontra értékelt) szakpolitikai alternatíva egy olyan egyedi rendszer, amely a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek oltalmát célzó uniós jogcímet hoz létre. A legtöbb válaszadó véleménye szerint a legkevésbé előnyben részesített (1 pontra értékelt) szakpolitikai alternatíva az alapforgatókönyv, amely szerint nem kerülne sor uniós szintű fellépésre. Az ezen alternatíváról véleményt nyilvánító válaszadók több mint 80 %-a határozottan ellenzi a jelenlegi helyzet fenntartását.
•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
A Bizottság két fontos külső szakértői forrásra hagyatkozott:
1.Külső vállalkozók által készített, megrendelt tanulmányok, nevezetesen a következők:
·
a nem mezőgazdasági termékekre vonatkozó, belső piaci földrajziárujelző-oltalomról szóló tanulmány
(Insight Consulting/REDD/OriGIn, 2013),
·
a nem mezőgazdasági termékekre vonatkozó, uniós szintű földrajziárujelző-oltalom gazdasági vonatkozásairól szóló tanulmány
(VVA/ECORYS/ConPolicy, 2019),
·
a nem mezőgazdasági termékekre vonatkozó, EU-n belüli földrajziárujelző-oltalom ellenőrzési és érvényesítési szabályairól szóló tanulmány
(VVA/AND International, 2021).
2.Technikai együttműködés az EUIPO-val a különböző folyamatmodellekre helyezve a hangsúlyt, annak érdekében, hogy lehetővé váljon a részalternatívák alapos értékelése a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek lajstromozásával és a Lisszaboni Megállapodás genfi szövege szerinti nemzetközi bejelentések intézésével megbízott uniós szervezet tekintetében, valamint a nemzeti hatóságoknak a lajstromozási eljárásban betöltött szerepével kapcsolatban. Ennek az együttműködésnek az eredményét az EUIPO hozzájárulása alapján a hatásvizsgálat 9. melléklete tartalmazza
•Hatásvizsgálat
A hatásvizsgálat során a következő szakpolitikai alternatívák vizsgálatára került sor:
·1. szakpolitikai alternatíva – A mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajziárujelző-oltalmi rendszer kiterjesztése a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőire: ezen alternatíva keretében a kézműves és ipari termékekre vonatkozó földrajziárujelző-oltalmi rendszer beépülne a mezőgazdasági termékekre és az élelmiszerekre kiterjedő, meglévő földrajziárujelző-oltalmi rendszerekbe. A mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajziárujelző-oltalmi rendszer folyamatban lévő reformja keretében a tagállamoknak nemzeti szinten továbbra is előzetes vizsgálati eljárást kellene alkalmazniuk. Uniós szinten a mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajziárujelző-oltalmi rendszer felülvizsgálatára irányuló javaslatnak fel kellene hatalmaznia a Bizottságot arra, hogy kiszervezze a kérelmek és a felszólalások vizsgálatát egy ügynökséghez (valószínűleg az EUIPO-hoz). Ezen alternatíva keretében az agrár-élelmiszeripari ágazaton belüli felülvizsgálatra irányuló, folyamatban lévő javaslat harmonizálná a jelenlegi nyomonkövetési és végrehajtási rendszert, és azt kiterjesztené a kézműves és ipari termékekre is.
·2. szakpolitikai alternatíva – A földrajzi árujelzők egyedi oltalmát létrehozó önálló uniós rendelet: ez az alternatíva egy olyan uniós rendelet elfogadásából állna, amely egyedi földrajziárujelző-oltalmi rendszert hozna létre a kézműves és ipari termékek számára. A rendszer a mezőgazdasági termékekre vonatkozó, meglévő földrajziárujelző-oltalmi rendszerre épülne, de azt fokozottabban hozzáigazítaná a kézműves és ipari termékekhez. A kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzői valamennyi tagállamban uniós jogcím alapján részesülnének oltalomban. E 2. szakpolitikai alternatíva keretében a következő részalternatívák lennének lehetségesek:
–2.1. Területi kapcsolat:
–2.1.A. Oltalom alatt álló eredetmegjelölések (OEM): az OEM oltalma keretében a termék minősége vagy jellemzői alapvetően vagy kizárólag a származási hely konkrét földrajzi környezetéhez kapcsolódnak; valamint az előállítás, a feldolgozás vagy az elkészítés valamennyi szakaszát a meghatározott földrajzi területen kell végezni.
–2.1.B. Oltalom alatt álló földrajzi jelzések (OFJ): az OFJ oltalma keretében a termék valamely különleges tulajdonsága, hírneve vagy más jellemzője alapvetően a földrajzi eredetének tulajdonítható; előállításának, feldolgozásának vagy elkészítésének legalább egy szakasza a meghatározott földrajzi területen történik.
–2.2. A nemzeti hatóságok bevonása a lajstromozási eljárásba:
–2.2.A. Két szakaszból álló rendszer: az első szakaszra a tagállamok szintjén kerülne sor, ahol a nemzeti vagy helyi hatóságok látnák el a helyi előállítók által elfogadott termékleírások és földrajzi árujelzők iránti kérelmek első vizsgálatának feladatkörét. A második szakaszra uniós szinten kerülne sor, és egy uniós szervezet döntene a lajstromozásról, amely esetben nem kerülne sor díj felszámítására.
–2.2.B. Egy szakaszból álló rendszer: a nemzeti hatóságok nem vennének részt a vizsgálatban és a lajstromozásban, és a helyi előállítók közvetlenül az uniós szinthez fordulnának földrajzi árujelzőik lajstromoztatása érdekében.
–2.3. Az uniós és nemzetközi szintű lajstromozásért felelős uniós szervezet:
–2.3.A. A Bizottság felelne a lajstromozás uniós szintű szakaszáért, és a WIPO Lisszaboni Megállapodásának genfi szövege szerinti illetékes hatóságként is eljárna.
–2.3.B. A szellemi tulajdonra szakosodott ügynökség, az EUIPO felelne az uniós szintű szakaszban történő lajstromozásért, és a genfi szöveg szerinti illetékes hatóságként is eljárna.
–2.4. Ellenőrzés és jogérvényesítés:
–2.4.A. A mezőgazdasági földrajziárujelző-oltalmi rendszerek modelljének lemásolása.
–2.4.B. Az ellenőrzés észszerűsítése stabil jogérvényesítési modellel: ez a részalternatíva a következőket foglalná magában: öntanúsítás; a nemzeti hatóságok (vagy a felhatalmazott tanúsító szervek) által végzett véletlenszerű ellenőrzések, valamint visszatartó erejű bírságrendszer; a nemzeti hatóságok beszámolási kötelezettségeinek észszerűsítése; valamint a jelenleg felülvizsgált mezőgazdasági földrajziárujelző-oltalmi rendszer keretében egy jogérvényesítési rendszer és egy doménnevekkel kapcsolatos figyelmeztető rendszer együttes bevezetése a földrajzi árujelzőkkel való online visszaélések elleni küzdelem érdekében.
–2.5. Az uniós és nemzeti jogcímek és rendszerek egymás mellett létezése:
–2.5.A. A kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőit egy olyan uniós jogcím védené, amely felváltaná meglévő nemzeti földrajziárujelző-oltalmi rendszereket, és amely magában foglalja a földrajzi árujelzőkre vonatkozó nemzeti jogcímeket.
–2.5.B. Uniós földrajziárujelző-oltalmi jogcím bevezetése a kézműves és ipari termékek esetében a földrajzi árujelzőkre irányuló nemzeti kérelmek párhuzamos rendszerének fenntartása mellett.
·3. szakpolitikai alternatíva – Védjegyreform: ez az alternatíva az európai uniós védjegyrendszer – különösen az európai uniós védjegyrendelet (EUVR) – megreformálásából állna annak érdekében, hogy a kézműves és ipari termékek előállítói kérelmezhessék az adott földrajzi régiókhoz kapcsolódó termékminőséget garantáló elnevezések uniós szintű lajstromozását. Ez az alternatíva akár az európai uniós együttes védjegy reformján, akár az európai uniós tanúsító védjegy reformján alapulhatna. Ami az uniós tanúsítást illeti, ehhez meg kellene szüntetni a földrajzi eredet tanúsítására vonatkozó jelenlegi tilalmat. Az európai uniós együttes védjegy esetében ehhez be kellene vezetni a minőség és a földrajzi eredet együttes védjeggyel való kapcsolatát tanúsító funkciót. Ezenfelül mind az európai uniós együttes védjegyet, mind az európai uniós tanúsító védjegyet ki kellene igazítani annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a genfi szöveg szerinti oltalom hatályának.
A következő alternatívákat szintén meghatározták, és azokat korai szakaszban elvetették:
·Alapforgatókönyv – nincs változás: a széttagolt uniós szabályozási keret fenntartása és a földrajzi árujelzővel ellátott kézműves és ipari termékek elismert nemzetközi szintű oltalmának hiánya.
·Ajánlás: ez az alternatíva egy uniós szintű ajánlás elfogadásából állna, amely arra ösztönözné a tagállamokat, hogy hozzanak létre nemzeti oltalmi rendszereket a kézműves és ipari termékek konkrét tulajdonságai és eredete közötti kapcsolat tanúsítására.
·A nemzeti jogszabályok közelítése: ez az alternatíva egy uniós irányelv elfogadásából állna a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó nemzeti jogszabályok közelítése érdekében. Az EU irányelv útján hozna létre kötelezettségeket a földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozó konkrét célkitűzések megvalósítása érdekében. Ezek a kötelezettségek az oltalom időtartamára és hatályára, a területi kapcsolatra és az eljárási szempontokra vonatkoznának. Az előállítók nemzeti szinten lajstromozott földrajziárujelző-oltalmi jogcímet szerezhetnének. Uniós földrajziárujelző-oltalmi jogcím nem jönne létre.
Az előnyben részesített szakpolitikai alternatíva a 2. alternatíva: önálló uniós rendelet. Az összességében előnyben részesített alternatíva a következő részalternatívák kombinációja: 2.1.B. (oltalom alatt álló földrajzi jelzések (OFJ)), 2.2.A. (két szakaszból álló rendszer), 2.3.B. (az uniós és a nemzetközi szintű lajstromozásért az EUIPO felel), 2.4.B. (az ellenőrzés észszerűsítése stabil jogérvényesítéssel) és 2.5.A. (az uniós rendszer felváltja a nemzeti földrajziárujelző-oltalmi rendszereket és jogcímeket).
Az 1., a 2. és a 3. alternatíva összehasonlításakor megállapítható, hogy mindhárom uniós szintű egyablakos lajstromozási pontot és egységes oltalmat biztosít, ami lehetővé fogja tenni az előállítók számára, hogy termékeiket oltalomban részesítsék és tanúsítsák a termékeik földrajzi eredetének betudható minőségét a belső piacon.
A termékleírások kidolgozása révén azonban az 1. szakpolitikai alternatíva és a 2. szakpolitikai alternatíva különösen fontos szerepet töltene be a kézművesek és az előállítók réspiacokon való együttműködésének támogatásában, az együttműködés lehetővé tételében, valamint a hagyományos szaktudás uniós versenyszabályokkal összhangban történő uniós szintű előmozdításában és védelmében. Ez a két alternatíva nemcsak az előállítók, hanem a kapcsolódó ágazatok, például a turizmus számára is előnyös, mivel a földrajzi árujelzők növelik a termék és a régió láthatóságát. Mivel a turizmust különösen súlyosan érintette a Covid19-világjárvány, az 1. és a 2. szakpolitikai alternatíva jelentős lépésnek bizonyulhat ahhoz, hogy ezek a – gyakran elmaradott – régiók visszaálljanak a gazdasági fellendülés felé vezető pályára, és hozzájáruljanak az uniós régiók turisztikai vonzerejének növeléséhez. Az 1. és a 2. szakpolitikai alternatíva ezért meghatározó szerepet játszhat a fellendülés lehetővé tételében az EU súlyosan érintett régióiban.
Az 1. és a 2. szakpolitikai alternatíva megfelel a Lisszaboni Megállapodás genfi szövegének, míg a 3. szakpolitikai alternatíva az uniós védjegypolitika tekintetében is alacsonyabban helyezkedik el a rangsorban. Ezen túlmenően a 3. szakpolitikai alternatíva az EU nemzetközi földrajziárujelző-oltalmi politikájával való összhang tekintetében is a rangsor alján szerepel.
Ami a versenyre gyakorolt hatást illeti, a kezdeményezésnek valószínűleg nem lesz negatív hatása.
·A földrajzi árujelzők a földrajzi eredetnek betudható minőséget tanúsítják. Ezenkívül nagyon kevés jogosult, földrajzi árujelzővel ellátott kézműves és ipari termék létezik (az Unióban 300 és 800 közötti a számuk), a földrajzi árujelző nélküli, közeli helyettesítő termékek mennyisége pedig bőséges. A versenytárs előállítók akkor léphetnek be és állíthatnak elő földrajzi árujelzővel ellátott helyettesítő termékeket, ha csak ők felelnek meg a vonatkozó kritériumoknak. Ezen okok miatt nagyon valószínűtlen, hogy a javaslat piaci erőt hozna létre vagy növelne.
·A földrajzi árujelzővel ellátott kézműves és ipari termékek a felső piaci szegmenst képviselő bizalmi termékek. Hagyományokon alapulnak, információt szolgáltatnak a földrajzi eredetükről, és kielégítik azon fogyasztók sajátos igényeit, akik értéket tulajdonítanak az ilyen egyedi tulajdonságoknak (például a kézi előállítási technikáknak). Még ha a piaci versengés mérséklődne is azáltal, hogy egy korábban földrajzi árujelző nélküli termék földrajzi árujelzővel ellátott termékké válik, a kézműves és ipari termék földrajziárujelző-oltalmi jogcímének ebből fakadó minőségjelző hatásai a fogyasztók fizetési hajlandóságának esetleges növekedését eredményeznék. Ezért nem valószínű, hogy ez hatással lesz a fogyasztói többletre.
Ami az innovációra gyakorolt hatást illeti, a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzői nem az alapvető termék- vagy folyamatinnovációban, például a szabadalmakban gyökereznek. Ebben az értelemben az oslói innovációs kézikönyv alapján marketing- és/vagy szervezeti innovációnak minősülnek. Az egyedi rendszer – marginálisan – ösztönözné a kézművességbe való beruházást, emellett javíthatná a kiválóságot a réspiaci termékek előállítása terén. Továbbá, amennyiben a kézműves és ipari termékek földrajziárujelző-oltalmi rendszere lehetővé tenne magasabb béreket és munkahelyteremtést, a fiatalabb munkavállalók inkább a saját régiójukban maradnának, nem kerülnének városi területekre.
Ami a környezetre gyakorolt hatást illeti, a földrajzi árujelzővel ellátott néhány kézműves és ipari termék által generált termelési volumen valószínűleg csekély vagy korlátozott. Ráadásul a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzői révén tartósabb áruk jönnek létre, mint az ezektől eltérő termékek tömeggyártási alternatívái esetében, és nagyobb valószínűséggel állítanak elő ilyen termékeket az Unióban, ahol szigorúbbak a környezetvédelmi előírások. Azok a fogyasztók, akik kinyilvánítják, hogy az ilyen bizalmi termékeket részesítik előnyben, valószínűleg a környezettudatos fogyasztók, és ezért elvárják a földrajzi árujelzővel ellátott kézműves és ipari termékek előállítóitól, hogy csatlakozzanak hozzájuk a környezetvédelmi értékek érdemi alkalmazása során. Mindezen okok miatt a környezeti hatás – bármennyire csekély is – valószínűleg pozitív lesz.
Ami az előnyben részesített alternatíva költségeit illeti, egy uniós szervezetnek kell irányítania a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek lajstromozási rendszerét, és meg kell szereznie azokat a működési tapasztalatokat és speciális készségeket, amelyek jelenleg hiányoznak a területen. A tagállamoknak is létre kell hozniuk keretrendszert. Még ha a tapasztalatok azt mutatják is, hogy a mezőgazdaságban ez a teher enyhe lehet, egy teljes egészében magán- és közszektorbeli ellenőrzési és jogérvényesítési rendszer – a természetéből fakadóan – kevésbé költséges a hatóságok számára. A költségek oly módon is csökkenthetők, hogy az előállítók idővel – például a földrajziárujelző-oltalmi jogcím biztosítását követően – saját nyilatkozatot tesznek a megfelelésről.
Az alábbi táblázat bemutatja az egy adott földrajzi árujelző vonatkozásában felmerülő éves költségek euróban kifejezett becslését:
|
Intézkedés
|
Előállítók (előállítói csoport)
|
Hatóságok
|
Összesen
|
|
|
|
Nemzeti
|
EU
|
|
|
Egy földrajzi árujelző éves költsége (EUR)
|
|
Lajstromozás*
|
15 000
|
7 500
|
17 000
|
39 500
|
|
Felügyelet/ellenőrzés*
|
5 700
|
100
|
0
|
5 800
|
|
Végrehajtás és irányítás**
|
3 000
|
3 900
|
0
|
6 900
|
|
Összesen
|
23 700
|
11 500
|
17 000
|
52 200
|
* egyszeri költség
** ismétlődő költség
Forrás: A VVA és az AND International adatai alapján végzett saját számítások (2021).
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
A javaslatot főként mikro-, kis- és középvállalkozások (mkkv-k) fogják alkalmazni, és kidolgozására az mkkv-k sajátos igényeire és az őket érintő kihívásokra figyelemmel került sor. A javaslat ezért mérsékelt lajstromozási költségeket irányoz elő a földrajzi árujelzők esetében. A tagállamok felszámíthatnak díjat a lajstromozásért, de a díjaknak arányosnak kell lenniük. A díjak mértékét az egyes vállalkozások – például az mkkv-k – helyzetének figyelembevételével kell megállapítani, például alacsonyabb díjak formájában. Uniós szinten a lajstromozási eljárás második szakaszában az EUIPO nem számít fel díjat a földrajzi árujelzők lajstromozásáért, kivéve, ha a 15. cikkben előírt „közvetlen lajstromozási” eljárás alkalmazandó. Ez lehetővé fogja tenni az mkkv-k számára, hogy mérsékelt költség mellett férjenek hozzá ehhez a szellemitulajdon-oltalmi jogcímhez.
Az mkkv-k a bonyolult jogi helyzetet üzleti tevékenységük szempontjából jelentős akadálynak tartják. Ezért a javaslat egyszerű eljárásokat hoz létre az új földrajzi árujelzők lajstromozására és kezelésére vonatkozóan, és az eljárás egyetlen szakaszában sem írja elő jogi képviselők bevonását, továbbá tartósan minimálisra csökkenti az mkkv-k adminisztratív terheit.
A javaslat teljes mértékben digitalizált uniós kérelmezési és lajstromozási eljárást ír elő, amelyet az EUIPO irányít. Ezáltal az adminisztratív terheknek is csökkenniük kell. Az elektronikus benyújtási rendszert a közvetlen lajstromozásra is alkalmazni kell azokban a kivételes esetekben, amikor a jogosult tagállamok úgy döntenek, hogy nem teljesítik azt a kötelezettséget, hogy nemzeti hatóságot jelöljenek ki a kézműves és ipari termékekre vonatkozó földrajziárujelző-oltalmi kérelmek nemzeti szintű intézésére.
Az EUIPO által a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőihez létrehozandó új doménnév-információs és figyelmeztető rendszer a földrajzi árujelzők kérelmezői számára a kérelmezési folyamat részeként további digitális eszközt biztosít a földrajzi árujelzővel kapcsolatos jogaik hatékonyabb védelméhez és érvényesítéséhez.
Ezen egyszerűsítésre tekintettel a földrajzi árujelzőkről nyilvánosan hozzáférhető elektronikus nyilvántartást kell vezetni (a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek uniós lajstroma), hogy közvetlen és gyors hozzáférést lehessen biztosítani valamennyi lajstromozott földrajzi árujelzővel kapcsolatos információhoz. Bárki könnyen letölthet a földrajzi árujelzők uniós lajstromából olyan hivatalos kivonatot, amely igazolja a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőjének lajstromozását, valamint a vonatkozó adatokat, beleértve a földrajzi árujelző kérelmezésének időpontját vagy más elsőbbségi időpontot. Ez a hivatalos kivonat bírósági eljárásban, bíróságon, választottbíróságon vagy hasonló testület előtt hiteles tanúsítványként felhasználható.
•Alapjogok
A javaslat a földrajzi helyhez kapcsolódó kézműves és ipari termékek esetében javítani fogja a szellemi tulajdon Unión belüli védelmét. Ezért pozitív hatást kell gyakorolnia a szellemi tulajdonhoz való, az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: a Charta) 17. cikkének (2) bekezdése szerinti alapjogra. Bizonyos esetekben és a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéből fakadó nemzetközi kötelezettségekkel összhangban a földrajzi árujelzők oltalmát egyensúlyba kell hozni a védjegyekhez fűződő joggal, különösen a közismert védjegyek (lásd e rendelet 39. cikkét) vagy a jóhiszeműen lajstromozott korábbi védjegyek (lásd e rendelet 42. cikkét) tekintetében.
Javítania kell továbbá a kézműves és ipari termékek előállítói számára a szellemi tulajdonuk Unión belüli védelmére vonatkozó lehetőségeket, különösen határokon átnyúló helyzetekben. Ezért a javaslatnak pozitív hatást kell gyakorolnia a Charta 47. cikke szerinti jogorvoslathoz való jogra is.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A javaslat nincs hatással az uniós költségvetésre. A teljes mértékben önfinanszírozó EUIPO fogja irányítani és a költségvetéséből fogja finanszírozni a lajstromozási folyamatot uniós és nemzetközi szinten (többek között informatikai rendszerrel, a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőit tartalmazó uniós lajstrom létrehozásával és kezelésével, a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek interneten történő visszaélésszerű használata elleni uniós figyelmeztető rendszerrel stb.). Ami a nemzeti közigazgatásokat illeti, 16 olyan tagállam (Belgium, Bulgária, Csehország, Észtország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia) esetében, ahol már működik a kézműves és ipari termékek nemzeti földrajziárujelző-oltalmi rendszere, nem merülnek fel a közigazgatást terhelő többletköltségek. A többi tagállamnak forrásokat kell lekötnie az első ellenőrzési folyamatra. Minden tagállamnak forrásokat kell lekötnie a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek érvényesítésére.
Külső szakértők által végzett elemzés (tanulmányok) alapján a nemzeti szintű lajstromozás becsült költsége földrajzi árujelzőnként átlagosan mintegy 7 500 EUR. A tagállamok számára a véletlenszerű ellenőrzések becsült költsége földrajzi árujelzőnként mintegy 100 EUR. Az érvényesítés költsége pedig mintegy 3 900 EUR.
Ugyanakkor az uniós kézműves és ipari termékek lehetséges földrajzi árujelzőinek alacsony száma miatt (10 éven belül mintegy 300 lajstromozás várható) nemzeti szinten és az EUIPO szintjén sem tűnnek jelentősnek a költségek. Becslések szerint évente mintegy 860 000 EUR-t tesznek ki az EU egészére nézve (évente 30, kézműves és ipari termékekhez tartozó földrajzi árujelző lajstromozását feltételezve). A harmadik országbeli kézműves és ipari termékekre vonatkozó, az Unióban oltalomban részesítendő földrajzi árujelzők érvényesítése növelni fogja a költségeket. E lajstromozások száma bizonytalan. Csak Kínában és Indiában jelenleg a lajstromozott, kézműves és ipari termékekhez tartozó nemzeti földrajzi árujelzők becsült száma összesen 400 és 800 közötti.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
A megbízható nyomonkövetési és értékelési mechanizmus elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a javaslat hatékonyan elérje konkrét célkitűzéseit. A rendelet hatálybalépését követően a Bizottság értékelni fogja, hogy teljesülnek-e a rendelet konkrét célkitűzései. A Bizottság a hatásvizsgálatában megállapította azon nyomonkövetési mutatók jegyzékét, amelyek alapján értékelni fogja a rendelet hatását. Az értékelés megalapozása érdekében az előállítóknak és a hatóságoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot.
A Bizottság legkésőbb az alkalmazás kezdőnapját követő öt év elteltével jelentést tesz közzé, amelyben értékeli és felülvizsgálja a rendeletet. Az értékelésre a Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatása szerint kerül sor.
Emellett a tagállamoknak és/vagy a nemzeti hatóságaiknak négyévente jelentést kell tenniük a Bizottságnak a földrajzi árujelzőkre irányuló összes ellenőrzés stratégiájáról és eredményeiről. Az ellenőrzésekre az e rendelettel létrehozott oltalmi rendszerrel kapcsolatos jogi követelményeknek való megfelelés, valamint a földrajzi árujelzők piaci – többek között online – érvényesítésének ellenőrzése céljából kerül sor.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
A javaslat a kézműves és ipari termékekre vonatkozó, önálló és következetes földrajziárujelző-oltalmi rendszer bevezetését célzó szabályokból áll. Az előállítók felhatalmazást kapnak arra, hogy egy egységes uniós földrajziárujelző-oltalmi rendszer létrehozása révén uniós szintű oltalomban részesítsék földrajzi árujelzővel ellátott termékeiket. Ezen túlmenően a javaslat összekapcsolja az új uniós oltalmi rendszert a lisszaboni rendszerrel. Az új uniós oltalmi rendszer által biztosított lajstromozási eljárásokat uniós szinten az EUIPO, nemzeti szinten pedig a tagállami hatóságok igazgatják.
A javaslat a következő rendelkezéseket tartalmazza:
1. cím: Általános rendelkezések
Az általános rendelkezések meghatározzák a javaslat célkitűzéseit és hatályát. Az általános rendelkezések a fogalommeghatározások felsorolását is tartalmazzák (3. cikk). Ezenfelül előírják a lajstromozásra, a módosítások jóváhagyására, a törlésre, a felszólalásra, az átmeneti időszak megadására és az ellenőrzésre szolgáló eljárások során kezelt személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat.
2. cím: A földrajzi árujelzők lajstromozása
A lajstromozásról szóló fejezet rendelkezik a lajstromozás nemzeti és uniós szinten alkalmazandó egységes szabályairól, többek között a felszólalási eljárásról; meghatározza a kérelmezőt és felsorolja a kérelmezőre vonatkozó követelményeket; megállapítja a kérelmezési dokumentumok tartalmát és a lajstrom szerepét. Meghatározza az átmeneti oltalmat és az átmeneti intézkedéseket. Ez a cím lehetőséget teremt a tagállamok és a Bizottság által kinevezett szakértőkből álló tanácsadó testülettel való konzultációra is. A tanácsadó testület szükség esetén megvizsgálja földrajzi árujelzőkre irányuló konkrét kérelmeket, és a Hivatal vagy a Bizottság kérésére véleményt nyilvánít azokról, valamint az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos technikai problémákról. A 15. cikkben említett közvetlen lajstromozási eljárás keretében benyújtott kérelmekről konzultálni kell a tanácsadó testülettel. A 2. cím a termékleírás módosítására és a lajstromozott földrajzi árujelzők törlésére, valamint a fellebbezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. Emellett létrehoz egy doménnév-információs és figyelmeztető rendszert, és az igazgatási díjakra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.
A javaslat a Hivatal előtti közvetlen eljárások tekintetében létrehoz egy kivételes rendszert azon tagállamok kérelmezői számára, amelyek e rendelet elfogadásának időpontjában eleget tesznek bizonyos feltételeknek, és ezért nem jelölnek ki nemzeti hatóságot a földrajzi árujelzők lajstromozására, a termékleírás módosítására és a lajstromozott bejegyzés törlésére szolgáló eljárások irányítására. Azoknak a tagállamoknak, amelyek ezt a kivételes lajstromozási rendszert választják, ki kell jelölniük egy kapcsolattartó pontot az EUIPO szerinti lajstromozási eljáráshoz, valamint ki kell jelölniük az ellenőrzések és a jogérvényesítés tekintetében illetékes hatóságot, és meg kell hozniuk az e rendeletben foglalt jogok érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket.
A tagállamok díjat számíthatnak fel a kézműves és ipari termékekre vonatkozó földrajziárujelző-oltalmi rendszer irányításával kapcsolatos költségeik fedezésére. A Hivatal azonban – a 15. cikkben megállapított közvetlen lajstromozási eljárás kivételével – nem számít fel díjat. Az uniós díjakat az e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül – az 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban – (az EUMSZ 291. cikke szerinti) végrehajtási jogi aktusban kell megállapítani.
Ez a cím azt az előjogot is megállapítja a Bizottság számára, hogy átveheti a Hivataltól azt a döntéshozatali jogkört, amely befolyásolhatja az Unió kereskedelem- és külpolitikáját vagy a közérdeket. Ezen előjog oly módon került meghatározásra, hogy csak akkor legyen alkalmazható, ha szakpolitikai megfontolások felülírhatják a szellemi tulajdon technikai vonatkozásait, figyelembe véve azt is, hogy a földrajzi árujelzők fontos szerepet játszanak az Unió kereskedelem- és külpolitikájában, és közérdekű funkciót is ellátó kollektív jogokat testesítenek meg.
3. cím: A földrajzi árujelzők oltalma
A kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőire vonatkozó oltalom szintjét a 3. cím határozza meg. A 3. cím megállapítja továbbá az azon földrajzi árujelzőkre vonatkozó szabályokat, amelyeket feldolgozóipari termékek részeként vagy összetevőjeként használnak, pontosítja a köznevesült kifejezéseket és az azonos alakú földrajzi árujelzők lajstromozását, valamint a védjegyekkel való kapcsolatot. Szabályokat állapít meg az előállítói csoportokra vonatkozóan. Meghatározza az internetes doménnevekben használt, oltalom alatt álló kifejezésekhez fűződő kapcsolatot. Ez a cím tartalmazza az uniós szimbólumoknak, megjelöléseknek és rövidítéseknek az érintett termék jelölésén és reklámanyagán való használatára vonatkozó szabályokat.
4. cím: Ellenőrzések és érvényesítés
Az ellenőrzésekre és az érvényesítésre vonatkozó szabályokat a 4. cím állapítja meg, többek között annak ellenőrzését, hogy a földrajzi árujelzővel ellátott terméket a vonatkozó termékleírásnak megfelelően állították-e elő, valamint a földrajzi árujelzők többoldalú közvetítő platformokon történő használatának nyomon követését. Ez a cím az ellenőrzés és a nyomon követés esetében is két eljárást ír elő az előállítók ellenőrzésére. Bár a tagállamoknak ki kell jelölniük az e rendeletnek való megfelelés ellenőrzését célzó hatósági ellenőrzésekért felelős illetékes hatóságot, szabadon bevezethetnek egy, az illetékes hatóságok vagy a felhatalmazott terméktanúsító szervek által működtetett, harmadik fél általi tanúsítási eljárást, illetve egy, az előállító saját nyilatkozatán alapuló eljárást is. Az előállítókra irányuló ellenőrzések mellett ez a cím arra vonatkozó szabályokat is megállapít a tagállamok számára, hogy miként előzzék meg vagy szüntessék meg a földrajzi árujelzőkkel való bármely egyéb visszaélést a területükön. További célja, hogy az (EU) xxxx/2022 rendelettelösszhangban megakadályozza a földrajzi árujelzőkkel való visszaéléseket az online platformokon. Ez a cím a tagállamok hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtást is szabályozza. Előírja, hogy a jogérvényesítő hatóságoknak az előállító kérésére bizonyítékot kell szolgáltatniuk a tanúsításról.
5. cím: A nemzetközi lajstromba bejegyzett földrajzi árujelzők és egyéb jogi aktusok módosításai
Az 5. cím az (EU) 2019/1754 tanácsi határozat és az (EU) 2019/1753 európai parlamenti és tanácsi rendelet – azaz az Európai Uniónak a genfi szöveghez való 2019. november 26-i csatlakozását követően elfogadott uniós jogszabályok – szükséges módosításairól rendelkezik.
A módosításokra azért van szükség, hogy a meglévő szabályokat hozzáigazítsák a létrehozásukat követően megjelenő, a kézműves és ipari termékekre vonatkozó új uniós földrajziárujelző-oltalmi rendszer megváltozott realitásához. Jelenleg például nincs olyan rendelkezés, amely egyértelművé tenné, hogy a lisszaboni rendszerben – a mezőgazdasági földrajzi árujelzők esetétől eltérően – az EUIPO tölti be az illetékes hatóság szerepét. Hasonlóképpen, annak biztosítását célzó rendelkezésekre is szükség van, hogy a kézműves és ipari termékekre vonatkozó nemzetközi kérelmeket az EU illetékes hatósága is benyújthassa és feldolgozhassa.
Az (EU) 2017/1001 védjegyrendeletbe további módosítások kerülnek annak érdekében, hogy a Hivatal 151. cikkben szereplő feladatainak jegyzéke kiegészüljön a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek igazgatása és előmozdítása tekintetében ráruházott feladatokkal. Ezenfelül az (EU) 2017/1001 védjegyrendeletbe további módosítás kerül az európai uniós védjegyekhez kapcsolódó doménnév-információs és figyelmeztető rendszernek az e rendelet alapján létrehozott figyelmeztető rendszer mintájára történő létrehozása érdekében.
6. cím: Technikai segítségnyújtás
A 6. cikk értelmében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az EUIPO-t megbízza a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövege szerinti földrajzi árujelzőktől eltérő, nemzetközi tárgyalások vagy nemzetközi megállapodások alapján oltalomra javasolt harmadik országbeli földrajzi árujelzők vizsgálatával és más adminisztratív feladatokkal. A Bizottság e cím révén biztosítja, hogy a nemzetközi tárgyalásokkal és nemzetközi megállapodásokkal összefüggésben felmerülő, kereskedelmi vagy külpolitikai megfontolásoktól mentes, földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos adminisztratív feladatokat ki lehessen szervezni a Hivatalhoz.
7. cím: Kiegészítő rendelkezések
A 7. cím megállapítja a Bizottság arra vonatkozó felhatalmazását, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az eljárásokra és a törlési eljárás formájára, valamint a 29. cikkben említett kérelmek benyújtására vonatkozó részletes szabályok tekintetében kiegészítse vagy módosítsa a rendeletet. Ez kiterjed a 9. cikkben említett kísérő dokumentumok követelményeire vagy azok további tételeinek felsorolására, a 17. cikkben említett, lajstromozás iránti uniós kérelmek elkészítésére és benyújtására alkalmazandó eljárások és feltételek meghatározására, az EUIPO-nak a 26. cikkben említett, a kézműves és ipari termékekre vonatkozó földrajzi árujelzők uniós lajstromának vezetésével való megbízásával kapcsolatos szabályokra, a fellebbezés kötelező tartalmi elemeire, a fellebbezés benyújtására és vizsgálatára vonatkozó eljárásra, valamint a fellebbezési tanácsok 30. cikkben említett határozatainak kötelező tartalmi elemeire és alaki követelményeire, a 49. cikkben említett saját nyilatkozatban és a kapcsolódó 1. mellékletben meghatározott információkra és követelményekre, valamint a Hivatal 62. cikkben említett technikai segítségnyújtására. Ez a cím megnevezi azokat a végrehajtási jogi aktusokat is, amelyeket a Bizottságnak az e rendelet végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében végre kell hajtania.
8. cím: Átmeneti és záró rendelkezések
A 8. cím megállapítja, hogy a kézműves és ipari termékek esetében az átmeneti nemzeti földrajziárujelző-oltalmat e rendelet hatálybalépésének időpontja után egy évvel meg kell szüntetni. A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a Hivatalt arról, hogy a jogi oltalom alatt álló elnevezéseik közül, illetve a használat alapján elismert elnevezéseik közül melyeket szándékoznak e rendelet szerint lajstromozni és oltalomban részesíteni.
2022/0115 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az (EU) 2017/1001 és az (EU) 2019/1753 európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2019/1754 tanácsi határozat módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 118. cikke (1) bekezdésére, valamint 207. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)A Tanács 2020. november 10-én a szellemi tulajdonra vonatkozó politikáról szóló következtetéseket fogadott el, amelyekben jelezte, hogy kész fontolóra venni a nem mezőgazdasági termékek egyedi oltalmára szolgáló rendszer bevezetését a rendszer lehetséges költségeit és előnyeit feltáró alapos hatásvizsgálat alapján.
(2)„Az EU innovációs potenciáljának maximális kiaknázása – A szellemi tulajdonra vonatkozó cselekvési terv az EU helyreállításának és rezilienciájának támogatása érdekében” című, 2020. november 25-i közleményében a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy hatásvizsgálat alapján fontolóra veszi, hogy javaslatot tegyen-e a nem mezőgazdasági termékekre vonatkozó uniós földrajziárujelző-oltalmi rendszerre.
(3)Az uniós szinten meghatározott borokra, szeszes italokra, ízesített borokra, valamint az uniós szinten oltalomban részesített mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkozó földrajziárujelző-oltalom évek óta fennáll. Helyénvaló uniós szintű földrajziárujelző-oltalomban részesíteni bizonyos, a meglévő rendeletek hatályán kívül eső termékeket, ugyanakkor biztosítani kell a konvergenciát, és törekedni kell a kézműves és ipari termékek széles körének – például a természetes kövek, az ékszerek, a textíliák, a csipke, az evőeszközök, az üveg és a porcelán – lefedésére.
(4)Számos tagállam rendelkezik a kézműves és ipari termékek nemzeti földrajzi árujelzőinek oltalmára szolgáló nemzeti rendszerrel. Ezek a rendszerek az oltalom, az igazgatás és a díjak tekintetében eltérnek egymástól, és nem biztosítanak oltalmat az adott tagállam területén kívül. Más tagállamok nem írják elő az ilyen termékek földrajzi árujelzőinek nemzeti szintű oltalmát. A tagállami szintű különböző oltalmi rendszerek összetettsége növelheti az előállítók költségeit és jogbizonytalanságot idézhet elő köreikben, továbbá visszatarthatja az Unión belül a hagyományos kézműves iparágakba való beruházásokat.
(5)A földrajzi árujelzőkhöz kapcsolódó szellemitulajdon-jogok Unió-szerte egységes oltalma hozzájárulhat a minőségi termékek előállításának előmozdításához, az ilyen termékek széles körű hozzáférhetőségéhez a fogyasztók számára, valamint értékes és fenntartható munkahelyek teremtéséhez, többek között a vidéki térségekben és a kevésbé fejlett régiókban. Tekintettel különösen arra, hogy a földrajzi árujelzők a vidéki térségekben és a kevésbé fejlett régiókban hozzájárulhatnak a fenntartható és magas képzettséget igénylő munkahelyek teremtéséhez, az előállítóknak arra kell törekedniük, hogy a földrajzi árujelzővel ellátott termék értékének jelentős részét a meghatározott földrajzi területen belül hozzák létre.
(6)Az EU 2019. november 26-án csatlakozott a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló, 2015. évi genfi szövegéhez (a továbbiakban: genfi szöveg), amelyet a Szellemi Tulajdon Világszervezete kezel. A genfi szöveg lehetőséget biztosít a földrajzi árujelzők oltalmának megszerzésére, függetlenül a hatályuk alá tartozó áruk – többek között a kézműves és ipari termékek – jellegétől.
(7)A földrajzi helyhez kapcsolódó termékek készítése gyakran a helyi szaktudáson alapul, és olyan helyi előállítási módszereket követ, amelyek az ilyen termékek származási régiójának kulturális és társadalmi örökségében gyökereznek. A szellemi tulajdon hatékony oltalma hozzájárulhat a hagyományos kézműves szakmák jövedelmezőségének és vonzerejének növeléséhez. A kulturális örökség megőrzése és fejlesztése érdekében a földrajzi árujelzők egyedi oltalmát mind a mezőgazdaság, mind a kézművesség és az ipar területén elismerik. A kézműves és ipari termékek elnevezését oltalomban részesítő uniós földrajzi árujelzők lajstromozására a regionális és helyi sajátosságokat figyelembe vevő, hatékony eljárásokat kell létrehozni. A kézműves és ipari termékekre vonatkozó földrajziárujelző-oltalmi rendszernek biztosítania kell az előállítási és az értékesítési hagyományok megőrzését és kiemelését.
(8)Ezért először is biztosítani kell a tisztességes versenyt a kézműves és ipari termékek előállítói számára a belső piacon; másodszor, garantálni kell a fogyasztók számára, hogy megbízható információk álljanak rendelkezésre az ilyen termékekre vonatkozóan; harmadszor, meg kell őrizni és fejleszteni kell a kulturális örökséget és a hagyományos szaktudást; negyedszer, uniós és nemzeti szinten is biztosítani kell a kézműves és ipari termékekre vonatkozó földrajzi árujelzők hatékony lajstromozását; ötödször, biztosítani kell a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok eredményes érvényesítését az Unió egészében és a belső piacon belüli elektronikus kereskedelemben, végezetül pedig a genfi szöveg alapján biztosítani kell a kapcsolatot a nemzetközi lajstromozási és oltalmi rendszerrel.
(9)A földrajziárujelző-oltalomra jogosult kézműves és ipari termékek (azaz az előállításuk vagy a gyártásuk helyéhez kapcsolódó jellemzőkkel, sajátosságokkal vagy hírnévvel rendelkező termékek) teljes körű lefedése érdekében e rendelet hatályát a vonatkozó nemzetközi kerettel, nevezetesen a Kereskedelmi Világszervezettel összhangban kell meghatározni. Ezért a Kombinált Nómenklatúra alkalmazását a 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletére való közvetlen hivatkozással kell megállapítani. Ez a megközelítés biztosítja a mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek, a borok és a szeszes italok földrajzi árujelzőiről szóló felülvizsgált rendelet hatályával való összhangot.
(10)Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapjogokat és megfelel különösen a Charta által elismert elveknek. Ennek megfelelően ezt a rendeletet az említett jogokkal és elvekkel összhangban kell értelmezni és alkalmazni, beleértve a személyes adatok védelméhez való jogot, a vállalkozás szabadságát és a tulajdonhoz – többek között a szellemi tulajdonhoz – való jogot is.
(11)Az e rendelet által a tagállami hatóságokra, a Bizottságra és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalára (a továbbiakban: Hivatal) ruházott feladatok megkövetelhetik személyes adatok kezelését, különösen akkor, ha ez szükséges a lajstromozás módosítására vagy törlésére irányuló eljárásban a kérelmezők, a felszólalási eljárásban felszólalók vagy egy lajstromozott elnevezés oltalmától való eltérésre engedélyezett átmeneti időszak alkalmazására jogosult személyek azonosításához. Az ilyen személyes adatok kezelése ezért közérdekű feladat ellátásához szükséges. Az e rendelet szerinti személyesadat-kezelés során tiszteletben kell tartani az alapjogokat, többek között a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való, a Charta 7. cikke szerinti jogot és a személyes adatok védelméhez való, a Charta 8. cikke szerinti jogot, emellett elengedhetetlen, hogy a tagállamok megfeleljenek az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek és a 2002/58/EK irányelvnek, a Bizottság és a Hivatal pedig megfeleljen az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek.
(12)Adott esetben az egységes dokumentumban szereplő információkat a fenntartható termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények kereteinek létrehozásáról és a 2009/125/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló rendeletben meghatározott digitális termékútlevél alkalmazásával kell elérhetővé tenni.
(13)A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy lajstromozási díjat számíthassanak fel a kézműves és ipari termékekre vonatkozó földrajziárujelző-oltalmi rendszer kezelésével kapcsolatos költségeik fedezésére. A tagállamoknak alacsonyabb díjakat kell felszámítaniuk a mikro-, kis- és középvállalkozások (mkkv-k) számára. A Hivatal nem számíthat fel díjat az uniós kérelmezési eljárás lebonyolításáért. A Hivatal számára azonban lehetővé kell tenni, hogy díjat számítson fel a közvetlen lajstromozásért. Ebben az esetben a Hivatal által felszámított díjakat a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően végrehajtási jogi aktusban kell megállapítani.
(14)Ahhoz, hogy a tagállamokban oltalomra jogosultak legyenek, a földrajzi árujelzőket csak uniós szinten kell lajstromozni. A tagállamok számára azonban biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy – az uniós belső piac és a nemzetközi kereskedelem sérelme nélkül – átmeneti jelleggel nemzeti oltalmat biztosíthassanak az uniós szintű oltalom iránti kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontjától kezdődő hatállyal. A lajstromozásból eredő, e rendelet által biztosított oltalmat biztosítani kell olyan harmadik országbeli földrajzi árujelzők számára is, amelyek teljesítik a vonatkozó előírásokat, és a származási országban oltalom alatt állnak. A harmadik országból származó földrajzi árujelzőkre vonatkozó megfelelő eljárásokat a Hivatalnak kell lefolytatnia.
(15)Az Unió területéről származó földrajzi árujelzők e rendelet szerinti lajstromozására, a termékleírás módosítására és a lajstromozás törlésére irányuló eljárásokat a tagállamoknak és a Hivatalnak kell lefolytatnia. A tagállamoknak és a Hivatalnak az eljárások más-más szakaszaiért kell felelősséget vállalniuk. A tagállamok felelősségi körébe kell tartoznia az első szakasznak, amely a kérelmezőktől származó kérelem kézhezvételéből, értékeléséből, a nemzeti felszólalási eljárás lefolytatásából, valamint – az értékelés pozitív eredménye után – az uniós kérelemnek a Hivatalhoz való benyújtásából áll. A Hivatalnak kell felelnie a kérelmeknek az eljárás második szakaszában történő vizsgálatáért, az egész világra kiterjedő felszólalási eljárás lefolytatásáért, valamint a földrajzi árujelző oltalmának megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozat meghozataláért. A Hivatalnak a harmadik országokból származó földrajzi árujelzőkre vonatkozó megfelelő eljárásokat is le kell folytatnia, a közvetlen lajstromozási eljárás sérelme nélkül.
(16)A földrajzi árujelzőkre irányuló kérelmek nemzeti hatóságok általi kezelésének megkönnyítése érdekében két vagy több tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy: i. együttműködjenek az eljárások – többek között a lajstromozásra, a vizsgálatra, a nemzeti felszólalásra, az uniós kérelem Hivatalhoz történő benyújtására, a termékleírás módosítására és a lajstromozás törlésére irányuló eljárások – nemzeti szakaszában, valamint ii. döntsenek arról, hogy az egyik tagállam a másik érintett tagállam vagy tagállamok nevében is intézi ezeket az eljárásokat. Ezekben az esetekben valamennyi érintett tagállamnak haladéktalanul tájékoztatnia kell a Bizottságot, megadva számára a szükséges információkat.
(17)Egyes tagállamok az e rendeletben meghatározott bizonyos körülmények fennállása esetén eltérhetnek a tagállamok azon kötelezettségétől, hogy a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzői esetében nemzeti hatóságot jelöljenek ki a lajstromozásra, a nemzeti felszólalásra, a termékleírás módosítására és a lajstromozás törlésére irányuló eljárások lefolytatására. A bizottsági határozat formájában megállapítandó eltérés figyelembe veszi azt a tényt, hogy egyes tagállamoknak nincs egyedi nemzeti rendszerük a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek kezelésére, valamint azt, hogy ezekben az országokban a szóban forgó földrajzi árujelzők oltalmához fűződő helyi érdek minimális. E körülmények között nem lenne indokolt arra kötelezni az érintett tagállamot, hogy hozzon létre infrastruktúrát, foglalkoztassa a szükséges személyzetet és létesítményeket vásároljon e földrajzi árujelzők kezelésére. Hatékonyabb és gazdaságosabb, ha az e tagállambeli előállítói csoportok alternatív eljárásra kapnak lehetőséget a termékeik földrajzi árujelzővel való oltalomban részesítéséhez. A „közvetlen lajstromozási eljárás” költség szempontjából előnyösebb a tagállamok számára. Ezen eltérés értelmében a lajstromozásra, a termékleírás módosítására és a törlésre irányuló eljárást közvetlenül a Hivatalnak kell lebonyolítania. E tekintetben a Hivatalnak – a kérelem vizsgálatával kapcsolatos konkrét szempontok tekintetében – kapcsolattartó pont kijelölése révén tényleges segítséget kell kapnia az adott tagállam közigazgatási hatóságaitól, amennyiben azt a Hivatal előírja. Ilyen esetekben a Hivatalnak jogosultnak kell lennie arra, hogy lajstromozási díjat számítson fel, tekintettel arra, hogy ez az eljárás több munkát ró a Hivatalra, mint az uniós kérelmek kezelése. A „közvetlen lajstromozási eljárás” alkalmazása azonban nem mentesítheti a tagállamokat azon kötelezettség alól, hogy az ellenőrzések és a jogérvényesítés tekintetében illetékes hatóságot jelöljenek ki, és megtegyék az e rendeletben megállapított jogok érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket. A földrajzi árujelzők kezelésére fenntartott vagy kijelölt illetékes hatóság, valamint az ellenőrzésekre és a jogérvényesítésre kijelölt illetékes hatóság eltérhet egymástól, amennyiben valamely tagállam úgy dönt.
(18)A Bizottságnak a tagállam által szolgáltatott információk felülvizsgálatát követően bizottsági határozatot kell elfogadnia, amelyben megállapítja a tagállam azon jogát, hogy a kivételesen alkalmazandó közvetlen lajstromozási eljárást választhatja. Ennek megfelelően a Bizottságnak fenn kell tartania azt a jogot, hogy módosítsa és visszavonja a tagállamok számára a „közvetlen lajstromozási eljárás” választását lehetővé tevő határozatot, amennyiben az érintett tagállam nem teljesíti a feltételeket. Ez a helyzet például akkor, ha az adott tagállambeli kérelmezők által benyújtott közvetlen kérelmek száma a későbbiekben többször meghaladja az adott tagállam által becsült eredeti számot.
(19)Az oltalom iránti kérelmekkel és az ellenük irányuló, nemzeti eljárás keretében benyújtott bírósági jogorvoslati kérelmekkel kapcsolatos következetes döntéshozatal biztosítása érdekében a Hivatalt időben és rendszeresen tájékoztatni kell a tagállam által a Hivatalhoz továbbított, lajstromozás iránti kérelmekkel kapcsolatban a nemzeti bíróságok vagy más szervek előtt indított eljárásokról és azok végeredményéről. Ugyanezen okból kifolyólag, amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy az oltalom iránti kérelem alapjául szolgáló nemzeti határozat egy nemzeti bírósági eljárás eredményeként valószínűleg érvénytelenné válik, erről tájékoztatnia kell a Hivatalt. Amennyiben a tagállam a kérelem uniós szintű vizsgálatának felfüggesztését kéri, a Hivatalt mentesíteni kell az abban megállapított vizsgálati határidő betartására vonatkozó kötelezettség alól. A kérelmezőnek a rosszhiszemű keresetektől való megvédése és a kérelmező azon jogának megőrzése érdekében, hogy a földrajzi árujelző oltalmát észszerű határidőn belül elnyerje, a mentességet azon esetekre kell korlátozni, amelyekben a lajstromozás iránti kérelmet nemzeti szinten egy azonnal alkalmazandó, de nem jogerős bírósági határozattal érvénytelenítették, vagy amelyekben a tagállamok úgy ítélik meg, hogy a kérelem érvényességének megtámadására irányuló kereset megalapozott indokokon alapul.
(20)Annak érdekében, hogy azok a gazdasági szereplők, amelyeknek az érdekeit egy elnevezés lajstromozása érinti, korlátozott ideig továbbra is használhassák az elnevezést – sértve ezzel az oltalmi rendszert –, az elnevezések használatára vonatkozóan átmeneti időszakok formájában egyedi eltéréseket kell biztosítani. Ilyen időszakok az átmeneti nehézségek leküzdése céljából, valamint azzal a hosszú távú céllal is engedélyezhetők, hogy biztosítható legyen az összes előállító termékleírásnak való megfelelése. A földrajzi árujelzők és a védjegyek ütközésére vonatkozó szabályok sérelme nélkül azok az elnevezések, amelyek egyébként sértenék a földrajzi árujelzők oltalmát, bizonyos feltételek mellett és egy átmeneti időszak alatt továbbra is használhatók.
(21)A Bizottságot fel kell jogosítani arra, hogy a Hivataltól átvegye a lajstromozás iránti egyedi kérelmekkel, a termékleírás módosításával vagy a törléssel kapcsolatos döntéshozatali jogkört. Szükség esetén továbbra is a Hivatalnak kell felelnie az ügyirat vizsgálatáért és a felszólalási eljárásért, és technikai megfontolások alapján végrehajtási jogi aktusra irányuló javaslatot kell benyújtania a Bizottsághoz. Bármely tagállam vagy a Hivatal kérheti a Bizottságtól ezen előjog gyakorlását. A Bizottság saját kezdeményezésére is eljárhat.
(22)Az átláthatóság és a tagállamok általi egységes alkalmazás biztosítása érdekében létre kell hozni és fenn kell tartani a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek uniós elektronikus lajstromát. A lajstromnak információs rendszerben tárolt elektronikus adatbázisnak kell lennie, és a nyilvánosság számára hozzáférhetőnek kell lennie. A kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek uniós lajstromát a Hivatalnak kell kifejlesztenie, vezetnie és fenntartania, és a Hivatalnak kell biztosítania a lajstrom működtetéséhez szükséges személyzetet is.
(23)Az Unió kereskedelmi partnereivel többek között a földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozóan is törekszik nemzetközi megállapodások megkötésére. A kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek az Unió egész területén való oltalma ezekből a megállapodásokból is fakadhat, függetlenül a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegében előírt nemzetközi lajstromozásoktól vagy az e rendeletben meghatározott kérelmezési és lajstromozási rendszertől. A nagyközönség számára a genfi szöveg szerinti nemzetközi lajstromozások alapján vagy az Unió kereskedelmi partnereivel kötött nemzetközi megállapodások alapján az Unióban oltalom alatt álló földrajzi árujelzőkkel kapcsolatban nyújtott tájékoztatás megkönnyítése, valamint különösen az említett földrajzi árujelzők oltalmának és a használatuk ellenőrzésének biztosítása érdekében ezeket a földrajzi árujelzőket be kell jegyezni a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek uniós lajstromába.
(24)A belső piac optimális működése érdekében fontos, hogy az előállítók és más érintett gazdasági szereplők, a hatóságok és a fogyasztók gyorsan és könnyen hozzáférhessenek a lajstromozott oltalom alatt álló földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos releváns információkhoz.
(25)Biztosítani kell, hogy a Hivatal határozatai által érintett feleket jogszabályok védjék. E célból rendelkezni kell arról, hogy a Hivatalnak az e rendelet szerinti eljárások keretében hozott határozataival szemben fellebbezni lehessen a Hivatal egyik fellebbviteli testületénél. A fellebbezésről a Hivatal fellebbezési tanácsainak kell határozniuk. A fellebbezési tanácsok által hozott határozatok felülvizsgálata keresettel kérhető a Törvényszéktől, amely joghatósággal rendelkezik a megtámadott határozat megsemmisítésére vagy módosítására.
(26)A Hivatalnak információs és figyelmeztető rendszert kell létrehoznia a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek a doménnév-rendszerben való visszaélésszerű használata ellen. Ennek a rendszernek egyrészt tájékoztatnia kell a kérelmezőket a földrajzi árujelző doménnévként való rendelkezésre állásáról, másrészt pedig tájékoztatást kell nyújtania számukra a földrajzi árujelzőjükkel ütköző doménnév bejegyzését követően. Az ilyen figyelmeztetések fogadása lehetővé tenné az előállítók számára, hogy gyorsabban és eredményesebben hozzanak megfelelő intézkedéseket. Az Unióban létrehozott, országkód szerinti legfelső szintű doménnév-nyilvántartók kötelesek a Hivatal rendelkezésére bocsátani a rendszer közérdekű feladatként történő működtetéséhez szükséges, birtokukban lévő összes információt és adatot, nevezetesen a földrajzi árujelző doménnévként való rendelkezésre állására vonatkozó információkat, a figyelmeztetések tekintetében pedig az egymással ütköző doménnevek adatait, azok kérelmezésének és bejegyzésének időpontját. Az információkat és adatokat géppel olvasható formátumban kell rendelkezésre bocsátani. Az információknak és adatoknak a Hivatal rendelkezésére bocsátása arányos, mivel azt a törvényes célt szolgálja, hogy az online környezetben a földrajzi árujelzők megfelelőbb oltalomban részesüljenek és megfelelőbben érvényesüljenek szellemi tulajdonként. Ez annál is inkább igaz, mivel a figyelmeztetések tekintetében a doménnév-nyilvántartási adatok továbbítása kifejezetten azokra a doménnevekre korlátozódik, amelyek azonosak vagy hasonlóak, és ezért sérthetik az érintett földrajzi árujelzőt.
(27)Létre kell hozni egy tanácsadó testületet, amely a tagállamok és a Bizottság képviselőit tömörítő szakértőkből áll. A tanácsadó testület célja, hogy biztosítsa az egyes termékekre vonatkozó, szükséges helyi ismereteket és szakértelmet, valamint az e rendeletben foglalt eljárások kimenetelét esetlegesen befolyásoló helyi körülményekkel kapcsolatos ismereteket. A vizsgálati, a felszólalási, a fellebbezési vagy a konkrét szaktudást igénylő egyéb eljárások bármely szakaszában a Hivatal egyedi kérelmekkel kapcsolatos értékelésének támogatása érdekében a Földrajzi Árujelzők Osztálya vagy a fellebbezési tanácsok számára – a Hivatal saját kezdeményezésére vagy a Bizottság kérésére – lehetőséget kell biztosítani a tanácsadó testülettel való konzultációra. A konzultációnak – szükség esetén – a minőségi kritériumok értékelésével, a hírnév és az elismertség megállapításával, az elnevezés köznevesült jellegének meghatározásával, valamint a kereskedelmi ügyletekben a tisztességes verseny és a fogyasztók megtévesztése tekintetében felmerülő kockázat értékelésével kapcsolatos általános vélemények felmérését is magában kell foglalnia. A tanácsadó testület véleménye nem lehet kötelező erejű. A szakértők kinevezési eljárását és a tanácsadó testület működését a tanácsadó testület eljárási szabályzatában kell meghatározni, amelyet az igazgatótanácsnak kell jóváhagynia.
(28)Az elnevezések tisztességes használatának garantálása és a fogyasztók félrevezetésére alkalmas gyakorlatok megelőzése érdekében a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek uniós lajstromába bejegyzett elnevezések számára oltalmat kell biztosítani. A földrajzi árujelzők oltalmának megerősítése és a hamisítás elleni eredményesebb küzdelem érdekében a földrajzi árujelzők oltalmát az internetes doménnevekre is alkalmazni kell. A földrajzi árujelzők oltalma tekintetében kellő figyelmet kell fordítani a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodásra és különösen annak 22. és 23. cikkére, valamint az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményre is, beleértve annak az árutovábbítás szabadságáról szóló V. cikkét is, amelyeket a 94/800/EK tanácsi határozat hagyott jóvá. Ebben a jogi keretben a földrajzi árujelzők oltalmának megerősítése és a hamisítás elleni eredményesebb küzdelem érdekében az oltalomnak vonatkoznia kell az Unió vámterületére belépő, de az Unió vámterületén belül szabad forgalomba nem bocsátott, és különleges vámeljárásoknak – például árutovábbításhoz, tároláshoz, különleges felhasználáshoz vagy feldolgozáshoz kapcsolódó eljárásoknak – alávetett árukra is.
(29)Egyértelművé kell tenni a földrajzi árujelzők olyan feldolgozóipari termék kereskedelmi megnevezésében való használatát, amelynek a földrajzi árujelzővel ellátott termék a része vagy az összetevője. Biztosítani kell, hogy az ilyen használat a tisztességes kereskedelmi gyakorlatnak megfelelően történjen, valamint ne gyengítse és ne csorbítsa a földrajzi árujelzővel ellátott termék hírnevét. Az ilyen használat engedélyezéséhez elő kell írni az érintett földrajzi árujelző előállítói csoportjának vagy egyéni előállítójának hozzájárulását.
(30)A földrajzi árujelző oltalma alatt álló elnevezéshez vagy kifejezéshez hasonló vagy annak részét képező köznevesült kifejezéseknek meg kell őrizniük köznevesült státuszukat.
(31)A földrajzi árujelzők oltalmának egyensúlyt kell teremtenie a földrajzi árujelzőként lajstromozott azonos alakú elnevezések és az elismert védjegyek oltalmával, különösen a tulajdonhoz való, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17. cikkében megállapított alapjog, valamint a nemzetközi jogból fakadó kötelezettségek fényében.
(32)Az előállítói csoportok alapvető szerepet játszanak a földrajzi árujelzők lajstromozására irányuló kérelmezési folyamatban, valamint a termékleírás módosítására és a lajstromozás törlésére irányuló kérelmek esetében. E csoportoknak rendelkezniük kell a termékeik sajátos jellemzőinek megfelelőbb azonosításához és forgalmazásához szükséges eszközökkel. Ezért egyértelművé kell tenni az előállítói csoport szerepét.
(33)Az internetes doménnevek és a földrajzi árujelzők közötti kapcsolatot egyértelművé kell tenni a korrekciós intézkedések alkalmazási köre, a földrajzi árujelzők vitarendezési eljárás keretében történő elismerése és a doménnevek tisztességes használata tekintetében. A lajstromozott földrajzi árujelzőhöz fűződő jogos érdekkel rendelkező személyeket fel kell hatalmazni arra, hogy kérelmezhessék a doménnév visszavonását vagy átruházását abban az esetben, ha az ütköző doménnevet annak jogosultja a földrajzi árujelzőhöz fűződő jogok vagy jogos érdek nélkül jegyeztette be, vagy ha azt rosszhiszeműen jegyezték be vagy használják, és használata sérti egy földrajzi árujelző oltalmát. Az alternatív vitarendezési eljárások nem sérthetik a doménnévvel kapcsolatos jogviták nemzeti bíróság elé utalásának lehetőségét.
(34)A védjegyek és a földrajzi árujelzők közötti kapcsolatot szintén egyértelművé kell tenni a védjegybejelentések elutasításának kritériumai, a védjegyek érvénytelenítése, valamint a védjegyek és a földrajzi árujelzők egyidejű létezése tekintetében.
(35)A tisztességtelen versenyfeltételek kialakulásának elkerülése érdekében minden előállító, így a harmadik országok előállítói számára is lehetővé kell tenni a lajstromozott földrajzi árujelzők használatát, feltéve, hogy az érintett termék megfelel a vonatkozó termékleírás vagy egységes dokumentum, vagy ez utóbbival egyenértékű dokumentum – azaz a termékleírás teljes körű összefoglalója – követelményeinek. A tagállamok által létrehozott rendszernek azt is garantálnia kell, hogy a szabályoknak megfelelő előállítókra kiterjedjen a termékleírás megfelelőségének ellenőrzése.
(36)Mivel ez az első alkalom, hogy a kézműves és ipari termékek tekintetében uniós szintű földrajziárujelző-oltalmi rendszer kerül bevezetésre, fontos felhívni a fogyasztók, az előállítók, különösen az mkkv-k, valamint a nemzeti, regionális és helyi szintű hatóságok figyelmét a kezdeményezésre.
(37)A lajstromozott földrajzi árujelzővel ellátott termékek megkülönböztetésére szolgáló szimbólumokat, megjelöléseket és rövidítéseket, továbbá azokhoz kapcsolódóan az Uniót megillető jogokat mind az Unióban, mind a harmadik országokban védeni kell annak biztosítása érdekében, hogy a szóban forgó szimbólumok, megjelölések és rövidítések kizárólag az eredeti termékeken kerüljenek feltüntetésre, és a fogyasztókat ne vezethessék félre a termék tulajdonságait illetően.
(38)Az uniós szimbólumoknak vagy megjelöléseknek a földrajzi árujelzővel ellátott kézműves és ipari termékek csomagolásán történő használatát egyrészt azért kell ajánlani, hogy a fogyasztók jobban ismerjék ezt a termékcsoportot és a hozzá kapcsolódó garanciákat, másrészt pedig azért, hogy e termékek a piacon könnyebben azonosíthatóak, ezáltal pedig könnyebben ellenőrizhetőek legyenek. A harmadik országok földrajzi árujelzői esetében az ilyen szimbólumok vagy megjelölések használatának továbbra is önkéntesnek kell lennie.
(39)A fogyasztók számára biztosított egyértelműség, valamint a mezőgazdasági termékekre, az élelmiszerekre, a borokra és a szeszes italokra vonatkozó földrajzi árujelzők oltalmáról szóló, felülvizsgált rendelettel való lehető legnagyobb összhang érdekében a földrajzi árujelzővel ellátott kézműves és ipari termékek csomagolásán használt uniós szimbólumnak meg kell egyeznie a 664/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet alapján létrehozott, a földrajzi jelzéssel ellátott mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, borok és szeszes italok csomagolásán használt szimbólummal.
(40)A földrajzi árujelzők hozzáadott értéke a fogyasztói bizalmon alapul. Ez a bizalom csak akkor lehet megalapozott, ha a földrajzi árujelzők lajstromozását eredményes ellenőrzések kísérik, beleértve az előállító kellő gondosságát is.
(41)Annak érdekében, hogy a fogyasztók számára garantálni lehessen a földrajzi árujelzők oltalma alatt álló kézműves és ipari termékek sajátos jellemzőit, az előállítókat a termék forgalomba hozatala előtt a termékleírásnak való megfelelést ellenőrző rendszer keretében ellenőrizni kell. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon létrehozhassanak egy, harmadik felek által végzett ellenőrzéseken alapuló rendszert, amelyet az illetékes hatóságok, illetve azok a terméktanúsító szervek működtetnek, amelyekre az említett hatóságok bizonyos hatósági ellenőrzési feladatokat ruháznak át; lehetővé kell tenni továbbá a tagállamok számára azt is, hogy szabadon létrehozhassanak egy, az előállító saját nyilatkozatán alapuló ellenőrzési rendszert. A saját nyilatkozatot be kell nyújtani a termékleírásnak való megfelelést biztosító illetékes hatóságoknak.
(42)A termékleírásnak való, a termék forgalomba hozatalát követő megfelelés garantálása érdekében az illetékes hatóságoknak kockázatelemzés alapján és megfelelő gyakorisággal hatósági ellenőrzéseket kell végezniük a piacon, figyelembe véve a meg nem felelések – többek között a csalárd vagy megtévesztő gyakorlatok – valószínűségét.
(43)A földrajzi árujelzőkhöz fűződő jogoknak a piacon történő érvényesítése fontos a csalárd és megtévesztő gyakorlatok megelőzése és ily módon annak biztosítása szempontjából, hogy a földrajzi árujelzővel ellátott termékek előállítói megfelelő ellentételezésben részesüljenek a földrajzi árujelzővel ellátott termékeik hozzáadott értékéért, és hogy e földrajzi árujelzők illegális felhasználói ne értékesíthessék termékeiket. Ezért az előállítókra irányuló ellenőrzéseken kívül a tagállamoknak megfelelő közigazgatási és jogi lépéseket kell tenniük annak érdekében is, hogy megelőzzék vagy megszüntessék az elnevezéseknek az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőket sértő termékeken vagy szolgáltatások keretében történő használatát, amennyiben ilyen termékeket állítanak elő, forgalmaznak, illetve ilyen szolgáltatásokat forgalmaznak a területükön. A földrajzi árujelzők érvényesítéséhez rendelkezésre állnak a 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben megállapított intézkedések, eljárások és jogorvoslatok, mivel azok a szellemitulajdon-jogok bármely megsértése esetén alkalmazandók.
(44)A tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az előállítók számára engedélyezzék a kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségük azáltal történő teljesítését, hogy háromévente a folyamatos megfelelésüket igazoló saját nyilatkozatot nyújtanak be az illetékes hatóságoknak. Az előállítók számára elő kell írni, hogy a termékleírás módosítása vagy az érintett terméket érintő változás esetén haladéktalanul megújítsák saját nyilatkozatukat. A saját nyilatkozat alkalmazása nem akadályozhatja meg az előállítókat abban, hogy a megfelelőségüket részben vagy teljes egészében jogosult harmadik felekkel tanúsíttassák. Lehetőségnek kell lennie arra, hogy a harmadik fél általi tanúsítás kiegészítse a saját nyilatkozatot, de ne helyettesítse azt.
(45)A saját nyilatkozatnak tartalmaznia kell minden, az illetékes hatóságok számára szükséges információt a termékről és a termékleírásnak való megfeleléséről. Annak biztosítása érdekében, hogy a saját nyilatkozatban megadott információk átfogó jellegűek legyenek, mellékletben kell meghatározni az ilyen nyilatkozatok harmonizált felépítését. Fontos biztosítani, hogy a saját nyilatkozat kitöltése valósághű és pontos legyen. Ezért az előállítónak teljes körű felelősséget kell vállalnia a saját nyilatkozatban megadott információkért, és képesnek kell lennie arra, hogy benyújtsa az adott információk ellenőrzésének lehetővé tételéhez szükséges bizonyítékokat.
(46)Amennyiben a saját nyilatkozatokra vonatkozó tanúsítási eljárás van érvényben, az illetékes hatóságoknak szúrópróbaszerű ellenőrzéseket kell végezniük.
(47)A termékleírásnak való meg nem felelés esetén az illetékes hatóságoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítására, hogy az érintett előállítók orvosolják a helyzetet és megelőzzék a további meg nem feleléseket. Emellett a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell előírniuk az előállítók esetleges csalárd magatartásának megelőzése érdekében.
(48)Az ellenőrzési díjaknak fedezniük kell az illetékes hatóságoknál a hatósági ellenőrzések elvégzése során felmerült költségeket – többek között az általános költségeket –, de nem haladhatják meg azokat. Az általános költségek magukban foglalhatják a hatósági ellenőrzések megtervezéséhez és végrehajtásához szükséges szervezés és támogatás költségeit. Ezeket a költségeket az egyes hatósági ellenőrzések vagy egy adott időszakban elvégzett valamennyi hatósági ellenőrzés alapján kell kiszámítani. Amennyiben a díjak kiszámítása az egyes hatósági ellenőrzések tényleges költsége alapján történik, a szabályoknak következetesen megfelelő előállítóknak összességében alacsonyabb díjakat kell viselniük, mint a szabályoknak meg nem felelő előállítóknak, mivel a szabályoknak következetesen megfelelő előállítókat ritkábban kell hatósági ellenőrzéseknek alávetni. Annak előmozdítása érdekében, hogy valamennyi előállító megfeleljen az uniós jogszabályoknak, függetlenül attól, hogy az egyes tagállamok milyen módszert választottak a díjak kiszámítására, amennyiben a díjak kiszámítása az illetékes hatóságoknál egy adott időszakban felmerült összes költség alapján történik, és azokat minden előállítóra kivetik, függetlenül attól, hogy a referencia-időszakban hatósági ellenőrzésnek vetik-e alá őket, ezeket a díjakat úgy kell kiszámítani, hogy azok ellentételezésben részesítsék a szabályoknak következetesen megfelelő előállítókat. A saját nyilatkozat benyújtásáért és feldolgozásáért nem számítható fel díj.
(49)A termékleírásnak való megfelelés ellenőrzésére kijelölt illetékes hatóságoknak – a pártatlanság és az eredményesség biztosítása érdekében – számos működési kritériumot kell teljesíteniük. Az ellenőrzési feladatok megkönnyítése és a rendszer eredményesebbé tétele érdekében az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy a konkrét ellenőrzési feladatok elvégzésére vonatkozó hatásköröket átruházhassák egy olyan jogi személyre (a továbbiakban: terméktanúsító szerv), amely igazolja, hogy a földrajzi árujelzővel ellátott termékek megfelelnek a termékleírásnak. Az említett hatáskörök természetes személyekre történő átruházását is elő kell irányozni.
(50)Az illetékes hatóságokra és a terméktanúsító szervekre vonatkozó információkat a tagállamoknak és a Hivatalnak nyilvánosságra kell hoznia az átláthatóság biztosítása és annak érdekében, hogy az érdekelt felek kapcsolatba léphessenek velük.
(51)A terméktanúsító szervek akkreditációjára az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) által kidolgozott európai szabványokat (EN-szabványok) és a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) által kidolgozott nemzetközi szabványokat kell alkalmazni; a terméktanúsító szerveknek saját működésükre is e szabványokat kell alkalmazniuk. E szervek akkreditációját a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell elvégezni. A természetes személyeknek rendelkezniük kell a rájuk ruházott hatósági ellenőrzési feladatok elvégzéséhez szükséges szakértelemmel, felszereléssel és infrastruktúrával; megfelelő képesítéssel és tapasztalattal kell rendelkezniük, és a rájuk ruházott hatósági ellenőrzési feladatok ellátása tekintetében pártatlanul és összeférhetetlenségtől mentesen kell eljárniuk. Az Unión kívül székhellyel rendelkező terméktanúsító szerveknek – a Nemzetközi Akkreditációs Fórum égisze alatt többoldalú elismerési megállapodást aláíró szerv által kibocsátott tanúsítvány alapján – igazolniuk kell az uniós vagy nemzetközileg elismert szabványokkal való összeegyeztethetőségüket.
(52)A földrajzi árujelzők oltalmának megerősítése és a hamisítás elleni eredményesebb küzdelem érdekében a földrajzi árujelzők oltalmát mind az offline, mind az online környezetre alkalmazni kell, ideértve az internetes doménneveket is. A közvetítő szolgáltatókat, különösen az online platformokat egyre gyakrabban használják termékek – többek között földrajzi árujelzővel ellátott termékek – értékesítésére, és egyes esetekben fontos teret jelenthetnek a csalás megelőzése szempontjából. E tekintetben a földrajzi árujelzők 35. cikkben előírt oltalmát sértő áruk reklámozásával, promóciójával és értékesítésével kapcsolatos információkat az (EU) 2022/xxxx európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének g) pontja értelmében jogellenes tartalomnak kell tekinteni, és a szóban forgó információknak az említett rendelet szerinti kötelezettségek és intézkedések hatálya alá kell tartozniuk.
(53)Figyelembe véve, hogy az egyik tagállamban előállított, földrajzi árujelzővel ellátott termék értékesíthető egy másik tagállamban, a hatékony ellenőrzések lehetővé tétele érdekében biztosítani kell a tagállamok közötti adminisztratív segítségnyújtást, és meg kell határozni annak gyakorlati vonatkozásait.
(54)Az egységes piac optimális működése érdekében fontos, hogy az előállítók számos különböző helyzetben gyorsan és könnyen bizonyíthassák, hogy jogosultak az oltalom alatt álló elnevezés használatára, például vámellenőrzések vagy piaci ellenőrzések során, vagy a kereskedelmi szereplők kérésére. E célból az előállító rendelkezésére kell bocsátani a földrajzi árujelzővel ellátott termék előállítására való jogosultságra vonatkozó hatósági bizonyítványt vagy a tanúsítás egyéb bizonyítékát.
(55)Az Uniónak a genfi szöveghez történő csatlakozását követő fellépésére az (EU) 2019/1753 európai parlamenti és tanácsi rendelet irányadó. A rendelet egyes rendelkezéseit módosítani kell annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az összhangot a kézműves és ipari termékekre vonatkozó földrajziárujelző-oltalom e rendeletnek megfelelően történő uniós szintű bevezetésével. Ebben az összefüggésben a Hivatalnak a genfi szöveg értelmében az Unió illetékes hatóságának szerepét kell betöltenie a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzői tekintetében. Az (EU) 2019/1753 rendeletnek a mezőgazdasági földrajzi árujelzőkre vonatkozó uniós oltalmi rendszereket szabályozó rendeletek hatályán kívül eső földrajzi árujelzőkre alkalmazandó rendelkezéseit harmonizálni kell ezzel a rendelettel.
(56)Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendeletet módosítani kell. Az említett rendelet 151. cikke meghatározza a Hivatal feladatait. A rendelet 151. cikkét ki kell egészíteni a földrajzi árujelzők igazgatására és népszerűsítésére vonatkozó rendelkezésekkel, különös tekintettel az e rendelet alapján a Hivatalra ruházott feladatokra. Ezenfelül az e rendelettel való összhang biztosítása érdekében az említett rendeletet ki kell egészíteni egy, az európai uniós védjegyekhez kapcsolódó doménnév-információs és figyelmeztető rendszer létrehozásáról szóló rendelkezéssel.
(57)Az e rendelet alapján a Hivatalra ruházott feladatok tekintetében a Hivatal nyelvei az Unió valamennyi hivatalos nyelvét magukban foglalják. A Hivatal a harmadik országokból benyújtott, lajstromozás iránti kérelmekkel, termékleírás-módosításokkal és törlési eljárásokkal kapcsolatos dokumentumoknak és információknak az Unió egyik hivatalos nyelvén készült, ellenőrzött fordítását elfogadhatja. A Hivatal adott esetben ellenőrzött gépi fordításokat is használhat.
(58)A digitális rendszerben lennie kell ügyfélszolgálatnak és egy háttérirodának, és zökkenőmentes összeköttetést, interfészt és integrációt kell lehetővé tennie a nemzeti hatóságok informatikai rendszereivel, a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek uniós lajstromával, valamint a Szellemi Tulajdon Világszervezetének azon informatikai rendszerével, amely a Lisszaboni Megállapodás genfi szövege keretében biztosított oltalomra szolgál. A kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőit tartalmazó, a Hivatal által kialakított uniós lajstromnak a megjelenését tekintve hasonlónak kell lennie a borok, az élelmiszerek és a mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzőinek nyilvántartásához, és rendelkeznie kell legalább ugyanazokkal a funkciókkal, mint amelyekkel az említett nyilvántartás rendelkezik.
(59)E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők tekintetében: i. a termékleírásban szereplő információkat korlátozó szabályok megállapítása, amennyiben ez a korlátozás a túlságosan terjedelmes lajstromozási kérelmek elkerülése érdekében szükséges; ii. a termékleírás formájára vonatkozó szabályok megállapítása; iii. a vonatkozó egységes dokumentum formátumának és online megjelenítésének meghatározása; iv. a kísérő dokumentáció formátumának és online megjelenítésének meghatározása; v. a díjak összegének és megfizetési módjának meghatározása; vi. a közvetlen kérelmek benyújtására vonatkozó kritériumok, valamint a közvetlen kérelmek elkészítésére és benyújtására vonatkozó eljárások további részleteinek meghatározása; vii. a kérelmezési folyamat megkönnyítése érdekében a kérelmek elkészítésével és benyújtásával kapcsolatos eljárások és kritériumok, valamint a kérelmek formájának és megjelenítésének meghatározása, az egynél több ország területét érintő kérelmek tekintetében is; viii. az észrevételek hivatalos benyújtásának megkönnyítése és a felszólalási eljárás lebonyolításának javítása érdekében a nemzeti hatóságok és a jogos érdekkel rendelkező személyek hivatalos észrevételeinek benyújtásához szükséges szabályok megállapítása; ix. a felszólalások formátumának és online megjelenítésének, valamint az észrevételekkel kapcsolatos eljárásoknak a meghatározása; x. a földrajzi árujelző oltalmára vonatkozó szabályok meghatározása; xi. döntés a harmadik országokból származó termékeket jelölő olyan földrajzi árujelzők oltalmáról, amelyek oltalmat élveznek az Unióban valamely olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelynek az Unió szerződő fele; xii. a földrajzi árujelzőket tartalmazó uniós lajstrom tartalmának és megjelenítésének meghatározása; xiii. a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek uniós lajstromából származó kivonatok formátumának és online megjelenítésének meghatározása; xiv. az uniós módosításokra vonatkozó kérelemre irányuló eljárások, a módosítási kérelem formájára és megjelenítésére, valamint a standard módosításokra irányuló eljárásokra és a standard módosítások formájára, valamint a Hivatallal való közlésükre vonatkozó részletes szabályok megállapítása; xv. a törlés eljárására és formájára, valamint a törlési kérelmek megjelenítésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása; xvi. az uniós szimbólumok és megjelölések technikai jellemzőinek megállapítása, valamint a lajstromozott földrajzi árujelzővel forgalmazott termékeken történő használatukra vonatkozó szabályok meghatározása, az alkalmazandó megfelelő nyelvi változatokkal kapcsolatos szabályokat is beleértve; xvii. a kicserélendő információk jellegének és típusának, valamint a kölcsönös segítségnyújtás keretében történő információcsere módszereinek meghatározása. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.
(60)E rendelet egyes nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása vagy kiegészítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan: a kísérő dokumentumok követelményeinek vagy további elemeinek felsorolása, az uniós lajstromozás iránti kérelmek elkészítésére és benyújtására alkalmazandó eljárások és feltételek meghatározása, valamint a Hivatalnak a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőit tartalmazó uniós lajstrom üzemeltetésével való megbízására vonatkozó szabályok; a fellebbezés kötelező tartalmi elemei, a fellebbezés benyújtására és vizsgálatára vonatkozó eljárás, valamint a fellebbezési tanácsok határozatainak kötelező tartalmi elemei és alaki követelményei; a saját nyilatkozattal és a Hivatal technikai segítségnyújtásával kapcsolatos információk és követelmények. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(61)A földrajzi árujelzők jelenlegi nemzeti szintű oltalma különböző szabályozási megközelítéseken alapul. Két párhuzamos rendszer – az uniós és nemzeti szintű rendszer – létezése a fogyasztók és az előállítók megtévesztésének kockázatával járhat. A földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozó egyedi nemzeti rendszereknek az Unió egészére kiterjedő szabályozási kerettel való felváltása jogbiztonságot teremt, csökkenti a nemzeti hatóságok adminisztratív terheit, biztosítja az ilyen árujelzővel ellátott termékek előállítói közötti tisztességes versenyt, valamint kiszámítható és viszonylag alacsony költségekkel jár, és növeli a termékek hitelességét a fogyasztók szemében. E célból a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek egyedi nemzeti oltalma e rendelet hatálybalépését követő egy év elteltével megszűnik. Az oltalom az érdekelt tagállamok által megnevezett nemzeti földrajzi árujelzőkre vonatkozó lajstromozási eljárás lezárásáig meghosszabbítható. Egyes olyan tagállamok, amelyek részes felei az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodásnak, e megállapodás alapján lajstromoztak harmadik országokból származó kézműves és ipari termékekre vonatkozó földrajzi árujelzőket, valamint oltalomban részesítettek harmadik országokból származó kézműves és ipari termékekre vonatkozó földrajzi árujelzőket. Az (EU) 2019/1753 rendeletet ezért módosítani kell a kézműves és ipari termékekre vonatkozó földrajzi árujelzők folyamatos oltalmának lehetővé tétele érdekében.
(62)Mivel időre van szükség annak biztosításához, hogy az e rendelet megfelelő működését célzó keret érvényben legyen egy uniós és nemzetközi lajstromozási rendszer létrehozásához (amely magában foglalja az informatikai rendszert, a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőit tartalmazó uniós lajstrom létrehozását és kezelését, a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek az interneten történő visszaélésszerű használata elleni uniós figyelmeztető rendszert stb.), ezt a rendeletet a hatálybalépését követő [XX] hónap elteltével kell alkalmazni.
(63)Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos (…)-án/-én véleményt nyilvánított,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet szabályokat állapít meg az alábbiak vonatkozásában:
a)bizonyos olyan elnevezések lajstromozása, oltalma, ellenőrzése és érvényesítése, amelyek meghatározott minőséggel, hírnévvel vagy más, földrajzi eredetükhöz kapcsolódó jellemzőkkel rendelkező kézműves és ipari termékeket azonosítanak; valamint
b)a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által kezelt, a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegén alapuló nemzetközi lajstromozási és oltalmi rendszer keretében létrehozott nemzetközi lajstromba bejegyzett földrajzi árujelzők.
2. cikk
Hatály
(1)Ezt a rendeletet a 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúrában felsorolt kézműves és ipari termékekre kell alkalmazni.
(2)Ez a rendelet nem alkalmazandó az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendeletben említett szeszes italokra, az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott borokra, sem az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet által oltalomban részesített mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre.
(3)A földrajzi árujelzők lajstromozása és oltalma nem érinti az előállítók azon kötelezettségét, hogy megfeleljenek más uniós szabályoknak, különösen a termékek forgalomba hozatalára és konkrétan a termékjelölési követelményekre, a termékbiztonságra, a fogyasztóvédelemre és a piacfelügyeletre vonatkozó szabályoknak.
(4)A földrajzi árujelzők e rendeletben meghatározott rendszere az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv ellenére is alkalmazandó.
3. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
a)„kézműves termékek”: vagy teljes egészében kézzel, vagy kézi szerszámok segítségével, illetve mechanikus eszközökkel előállított termékek, amennyiben a közvetlen kézi megmunkálás a késztermék előállításának legfontosabb mozzanata;
b)„ipari termékek”: szabványosított módon, jellemzően tömeggyártás keretében és gépek használatával előállított termékek;
c)„Kombinált Nómenklatúra”: a 2658/87/EGK rendelet 1. cikkében meghatározott Kombinált Nómenklatúra;
d)„előállítói csoport”: az ugyanazon termékkel foglalkozó, főként előállítókból vagy feldolgozókból álló bármely társulás, annak jogi formájától függetlenül;
e)„előállítási szakasz”: az előállítás, a feldolgozás vagy az elkészítés bármely szakasza, egészen addig a pontig, amikor a termék eléri a belső piacon való forgalomba hozatalra szánt formáját;
f)„hagyományos” és „hagyomány”: meghatározott földrajzi területről származó termékhez kapcsolódóan az előállítók által valamely közösségen belül alkalmazott gyakorlat, amely bizonyítottan olyan hosszúságú időtartamra tekint vissza, amely lehetővé teszi a generációról generációra történő átadást;
g)„előállító”: az a gazdasági szereplő, amely a földrajzi árujelzőként oltalomban részesített elnevezést viselő termék előállításának a termékleírásban szereplő bármely szakaszában részt vesz, ideértve a feldolgozási tevékenységeket is;
h)„köznevesült kifejezés”:
i. olyan terméknév, amely – bár arra a helyre, régióra vagy országra utal, ahol a terméket eredetileg előállították vagy forgalmazták – az Unióban egy termék általánosan elterjedt elnevezésévé vált; vagy
ii. terméktípusokat, termékjellemzőket leíró vagy más, nem egy adott termékre utaló általános kifejezés;
i)„terméktanúsító szerv”: az a jogi személy, amely – akár átruházott hatósági ellenőrzési feladat, akár más megbízás teljesítése során – tanúsítja, hogy a földrajzi árujelzővel ellátott termékek megfelelnek a termékleírásnak;
j)„saját nyilatkozat”: olyan dokumentum, amelyben az előállító vagy meghatalmazott képviselője saját kizárólagos felelőssége mellett jelzi, hogy a termék megfelel a kapcsolódó termékleírásnak, és hogy a megfelelőség helyes megállapításához szükséges valamennyi ellenőrzésre sor került a földrajzi árujelző jogszerű használatának a tagállamok illetékes hatóságai felé történő igazolása érdekében;
k)„észrevételről szóló értesítés”: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) benyújtott írásbeli észrevétel, amely a felszólalási eljárás megindítása nélkül rámutat a kérelem pontatlanságaira.
4. cikk
Adatvédelem
(1)A Bizottság és a Hivatal az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkének 9. pontja értelmében vett adatkezelőnek minősül az e rendelet szerint a hatáskörébe tartozó eljárás során történő személyesadat-kezelés tekintetében.
(2)A tagállamok illetékes hatóságai az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkének 7. pontja értelmében vett adatkezelőnek minősülnek az e rendelet szerint a hatáskörükbe tartozó eljárás során végzett személyesadat-kezelés tekintetében.
5. cikk
A földrajzi árujelzőre vonatkozó követelmények
Ahhoz, hogy egy kézműves, illetve ipari termék elnevezése jogosult legyen földrajziárujelző-oltalomra, a terméknek meg kell felelnie a következő követelményeknek:
a)a termék egy meghatározott helyről, régióból vagy országból származik;
b)valamely tulajdonsága, hírneve vagy más jellemzője alapvetően földrajzi eredetének tulajdonítható; valamint
c)a termék előállításának legalább egy szakasza a meghatározott földrajzi területen történik.
II. CÍM
A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK LAJSTROMOZÁSA
1. fejezet
Általános rendelkezések
6. cikk
Kérelmező
(1)Földrajzi árujelző lajstromozása iránti kérelmet csak azon termék előállítói csoportja (a továbbiakban: kérelmező előállítói csoport) nyújthat be, amelynek elnevezését a lajstromozásra javasolják. A regionális vagy helyi közigazgatási intézmények segíthetnek a kérelem előkészítésében és a kapcsolódó eljárásban.
(2)Egy tagállam által kijelölt hatóság akkor tekinthető e cím alkalmazásában kérelmező előállítói csoportnak, ha az érintett előállítók számuk, földrajzi elhelyezkedésük vagy szervezeti jellemzőik miatt nem tudnak csoportosulást létrehozni. Amennyiben ilyen képviseletre kerül sor, a 11. cikk (3) bekezdésében említett kérelemben fel kell tüntetni a képviselet indokait.
(3)E cím alkalmazásában egyetlen előállító akkor tekinthető kérelmező előállítói csoportnak, ha mindkét alábbi feltétel teljesül:
a)az érintett személy az egyetlen olyan előállító, aki kérelmet szándékozik benyújtani a földrajzi árujelző lajstromozására vonatkozóan;
b)az érintett földrajzi területet a birtokhatároktól függetlenül olyan természeti jellemzők határozzák meg, amelyek jelentősen eltérnek a szomszédos területek jellemzőitől, vagy a termék jellemzői eltérnek a szomszédos területeken előállított termékek jellemzőitől.
(4)Olyan földrajzi árujelzők esetében, amelyek elnevezése határokon átnyúló földrajzi területet jelöl, különböző tagállamokból származó előállítói csoportok közös kérelmet nyújthatnak be bármely tagállamból a földrajzi árujelző lajstromozása iránt. Amennyiben a határokon átnyúló földrajzi terület egy tagállamot és egy harmadik országot érint, közös lajstromozás iránti kérelmet nyújthatnak be az érintett tagállam nemzeti hatóságához. Amennyiben a határokon átnyúló földrajzi terület több harmadik országot is érint, több előállítói csoport is benyújthat közös kérelmet a Hivatalhoz.
7. cikk
Termékleírás
(1)Azoknak a kézműves és ipari termékeknek, amelyek elnevezését földrajzi árujelzőként lajstromozták, meg kell felelniük egy termékleírásnak, amelynek legalább a következőket kell tartalmaznia:
a)a földrajzi árujelzőként oltalomban részesítendő elnevezés, amely lehet egy adott termék előállítási helyének földrajzi neve, vagy a kereskedelemben vagy a köznyelvben a meghatározott földrajzi területen az adott termék leírására használt elnevezés;
b)a termék leírása, beleértve adott esetben a nyersanyagok ismertetését;
c)a g) pontban említett kapcsolatot létrehozó meghatározott földrajzi terület meghatározása;
d)annak igazolása, hogy a termék az 5. cikk c) pontja szerinti földrajzi területről származik;
e)a termék elkészítési vagy előállítási módjának és adott esetben az alkalmazott hagyományos módszereknek és különleges gyakorlatoknak a leírása;
f)a csomagolásra vonatkozó adatok feltüntetése, amennyiben a kérelmező előállítói csoport – az uniós jogot, különösen az áruk szabad mozgására és a szolgáltatások szabad mozgására vonatkozó jogszabályokat is figyelembe véve – úgy dönt, és a konkrét termékre vonatkozóan megfelelően megindokolja, hogy a minőség megőrzése, a származás garantálása vagy az ellenőrzés biztosítása érdekében a csomagolásnak is a meghatározott földrajzi területen kell történnie;
g)a termék valamely tulajdonsága, hírneve vagy más jellemzője és földrajzi eredete közötti, az 5. cikk b) pontjában említett kapcsolat;
h)az érintett termékre vonatkozó bármilyen egyedi jelölési előírás;
i)a tagállamok vagy adott esetben egy előállítói csoport által előírt egyéb alkalmazandó követelmények, figyelemmel arra, hogy e követelményeknek objektívnek, megkülönböztetéstől mentesnek és az uniós joggal összeegyeztethetőnek kell lenniük.
(2)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az (1) bekezdésben említett termékleírásban szereplő információk korlátozására vonatkozó szabályok meghatározásáról, ha erre a korlátozásra a túlzott terjedelmű lajstromozási kérelmek benyújtásának elkerülése érdekében szükség van, valamint szabályokat állapíthat meg a termékleírás formájára vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 65. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
8. cikk
Egységes dokumentum
(1)Az egységes dokumentumnak a következőket kell tartalmaznia:
a)a termékleírás alábbi főbb pontjai:
i.elnevezés;
ii.a termék leírása, beleértve adott esetben a csomagolásra és címkézésre vonatkozó egyedi szabályokat;
iii.a földrajzi terület tömör meghatározása;
b)a termék és földrajzi eredete közötti, a 7. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett kapcsolat, és ezen belül – adott esetben – a termékleírás vagy az előállítási módszer e kapcsolatot alátámasztó elemeinek bemutatása.
(2)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az (1) bekezdésben előírt egységes dokumentum formátumát és online megjelenítését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 65. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
9. cikk
A lajstromozás iránti kérelmet kísérő dokumentáció
(1)A lajstromozás iránti kérelmet kísérő dokumentációnak (a továbbiakban: kísérő dokumentáció) a következőket kell tartalmaznia:
a)a földrajzi árujelző használatára vagy oltalmára vonatkozóan esetlegesen javasolt korlátozásokra és a kérelmező előállítói csoport vagy a nemzeti hatóságok által – különösen a nemzeti vizsgálati és felszólalási eljárást követően – javasolt átmeneti intézkedésekre vonatkozó információk;
b)a kérelmező előállítói csoport neve és elérhetősége;
c)a termékleírás előírásainak való megfelelést ellenőrző illetékes hatóság és/vagy terméktanúsító szerv neve és elérhetőségei;
d)nyilatkozat arról, hogy a kérelmező a 31. cikk értelmében kíván-e doménnév-figyelmeztetéseket kapni;
e)a tagállam vagy a kérelmező által megfelelőnek ítélt bármely egyéb információ.
(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek kiegészítik e rendeletet a benyújtandó kísérő dokumentáció követelményeit pontosító vagy a kísérő dokumentáció további elemeit felsoroló rendelkezésekkel.
(3)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza a kísérő dokumentáció formátumát és online megjelenítését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 65. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
10. cikk
Lajstromozási díj
(1)A tagállamok díjat számíthatnak fel a kézműves és ipari termékekre vonatkozó földrajzi árujelzők e rendeletben előírt rendszeréhez kapcsolódó kezelési költségek fedezésére, beleértve a kérelmek, a felszólalási nyilatkozatok, a módosítási kérelmek és a törlési kérelmek feldolgozása során felmerülő költségeket is.
(2)Amennyiben egy tagállam díjat vet ki, a díjak mértékének észszerűnek kell lennie, elő kell segítenie a földrajzi árujelzővel ellátott termékek előállítóinak versenyképességét, és figyelembe kell vennie a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetét.
(3)A Hivatal az e rendelet szerinti eljárásokért nem számíthat fel díjat.
(4)E cikk (3) bekezdésétől eltérve a Hivatal a 15. cikkben említett közvetlen lajstromozási eljárásban, a 17. cikk (3) bekezdésében említett eljárásban, valamint a 30. cikkben említett fellebbezési tanácsok előtti fellebbezésekért díjat számít fel. Díjat lehet felszámítani a termékleírás módosításáért és a törlésért is, ha az eljárás olyan elnevezésre vonatkozik, amelyet a 15. cikk vagy a 17. cikk (3) bekezdése alapján lajstromoztak.
(5)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a Hivatal által felszámított díjak összegét és megfizetésük módját, illetve a fellebbezési tanácsokhoz benyújtott fellebbezések díja esetében azok visszatérítésének módját. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 65. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
2. fejezet
A lajstromozás nemzeti szakasza
11. cikk
Az illetékes hatóság kijelölése és a nemzeti kérelmezési eljárás
(1)E cikk (4) bekezdésének és a 15. cikknek a sérelme nélkül minden tagállam fenntart vagy kijelöl egy illetékes hatóságot a lajstromozás nemzeti szakaszának, valamint a kézműves és ipari termékekre vonatkozó földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos egyéb eljárásoknak az irányítására.
(2)E cikk (4) bekezdésének és a 15. cikknek a sérelme nélkül az Unióból származó földrajzi árujelző lajstromozása iránti kérelmet annak a tagállamnak az illetékes hatóságaihoz kell benyújtani, amelyből az érintett termék származik.
(3)A kérelmeknek a következőket kell tartalmazniuk:
a)a 7. cikkben említett termékleírás;
b)a 8. cikkben említett egységes dokumentum;
c)a 9. cikkben említett kísérő dokumentáció.
(4)Két vagy több tagállam megállapodhat abban, hogy az egyik tagállam illetékes hatósága felel a lajstromozás nemzeti szakaszáért és egyéb eljárásokért, beleértve az uniós kérelemnek a Hivatalhoz a másik tagállam vagy tagállamok nevében történő benyújtását is.
12. cikk
Az illetékes hatóságok általi vizsgálat
Az illetékes hatóság megvizsgálja a kérelmet, és ellenőrzi, hogy a termék megfelel-e az 5. cikkben említett, földrajzi árujelzőkre vonatkozó követelményeknek, és rendelkezésre bocsátja a 7., a 8. és a 9. cikkben említett, a lajstromozáshoz szükséges információkat.
13. cikk
Nemzeti felszólalási eljárás
(1)A 12. cikkben említett vizsgálatot követően az illetékes hatóság nemzeti felszólalási eljárást folytat le. A nemzeti felszólalási eljárás keretében gondoskodni kell a kérelem közzétételéről, és biztosítani kell egy, a közzétételtől számítva legalább 60 napos időszakot, amelyen belül bármely, jogos érdekkel és a lajstromozás nemzeti szakaszáért felelős tagállam, illetve az érintett termék származási helye szerinti tagállam területén lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező természetes, illetve jogi személy (a továbbiakban: nemzeti felszólaló) felszólalást nyújthat be a kérelemmel szemben a lajstromozás nemzeti szakaszáért felelős tagállam illetékes hatóságánál.
(2)Az illetékes hatóság megállapítja a felszólalási eljárás részletes szabályait. Ezek a részletes szabályok meghatározhatják a felszólalás elfogadhatóságára vonatkozó kritériumokat, a kérelmező és az egyes nemzeti felszólalók közötti konzultáció céljára rendelkezésre álló időszakot, és előírhatják a kérelmező által a konzultációk eredményéről készített, a kérelemben végrehajtott módosítások ismertetését is tartalmazó jelentés benyújtását is.
14. cikk
A nemzeti kérelem tárgyában hozott határozat
(1)Amennyiben a kérelem vizsgálatát és a beérkezett felszólalások eredményeinek értékelését, valamint a kérelemnek a kérelmezővel egyeztetett bármely módosítását követően az illetékes hatóság megállapítja, hogy e rendelet követelményei teljesülnek, kedvező határozatot hoz, és a 17. cikkel összhangban uniós lajstromozás iránti kérelmet nyújt be.
(2)Az illetékes hatóság gondoskodik a határozata közzétételéről, továbbá arról, hogy minden olyan természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek ahhoz jogos érdeke fűződik, jogorvoslati lehetőséggel élhessen. Az illetékes hatóság biztosítja továbbá a kedvező határozat alapjául szolgáló termékleírás-változat közzétételét, és elektronikus hozzáférést biztosít a termékleíráshoz.
15. cikk
Közvetlen lajstromozás
(1)A 11. cikktől eltérve a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy mentesítse a tagállamokat azon kötelezettség alól, hogy a 11. cikk (1) bekezdésével összhangban illetékes hatóságot jelöljenek ki, és nemzeti szinten kezeljék a kézműves és ipari termékekre vonatkozó földrajzi árujelzők iránti kérelmek kezelését, amennyiben a tagállam e rendelet hatálybalépésétől számítva hat hónapon belül bizonyítékot szolgáltat a Bizottságnak a következő feltételek teljesüléséről:
a)az érintett tagállam nem rendelkezik nemzeti sui generis rendszerrel a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek kezelésére; valamint
b)az érintett tagállam kívülmaradás iránti kérelmet nyújt be a Bizottsághoz, amelyet egy értékelés kísér, amely igazolja, hogy a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzővel való oltalmazásához fűződő helyi érdek csekély.
(2)A Bizottság az (1) bekezdésben említett eltérésről szóló bizottsági határozat elfogadása előtt további tájékoztatást kérhet a tagállamtól.
(3)Amennyiben egy tagállam él az (1) bekezdés szerinti eltéréssel, az adott tagállam előállítói csoportjának az Unióból származó földrajzi árujelző lajstromozása, törlése vagy termékleírásának módosítása iránti kérelmét közvetlenül a Hivatalhoz kell intézni.
(4)Az a tagállam, amely az (1) bekezdéssel összhangban élt az eltéréssel, dönthet úgy, hogy visszavonja kívülmaradását, és kijelölhet egy illetékes hatóságot a kézműves és ipari termékekre vonatkozó földrajzi árujelzők iránti kérelmek kezelésére. Az ilyen határozat nem érinti a folyamatban lévő lajstromozási eljárásokat. A tagállam írásban tájékoztatja a Bizottságot a kívülmaradás visszavonására vonatkozó határozatáról.
(5)Ha a kívülmaradást választó tagállam kérelmezői által benyújtott közvetlen kérelmek száma jelentősen meghaladja a tagállam által az (1) bekezdés szerint benyújtott értékelésben szereplő becslést, a Bizottság visszavonhatja a (2) bekezdésben említett határozatát.
(6)A tagállam a Bizottság és a Hivatal rendelkezésére bocsátja a kérelmezőtől független, a termékkel és a kérelemmel kapcsolatos bármely technikai ügyben felkereshető kapcsolattartó pont adatait.
(7)A Hivatal a kérelmezővel és a (6) bekezdésben említett kapcsolattartó ponttal egyaránt kapcsolatot tart a kérelemmel kapcsolatos bármely technikai kérdésben.
(8)A Hivatal kérésére a tagállam a megkereséstől számított 60 napon belül a kapcsolattartó ponton keresztül segítséget nyújt, különösen a vizsgálati folyamat kapcsán. A tagállam kérésére a határidő 60 nappal meghosszabbítható. Az ilyen segítségnyújtás magában foglalja a kérelmező által a Hivatalhoz benyújtott kérelmek bizonyos vonatkozásainak vizsgálatát, a kérelmekben szereplő bizonyos információk ellenőrzését, az ilyen információkra vonatkozó nyilatkozatok kiállítását, valamint a Hivatal által a kérelmekkel kapcsolatban benyújtott egyéb pontosítási kérelmek megválaszolását.
(9)Ha a tagállam a kapcsolattartó ponton keresztül nem nyújt segítséget a (8) bekezdésben említett határidőn belül, a kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni.
(10)A lajstromozásért díj számítható fel, amely a Hivatalnak fizetendő. A szóban forgó díjakat a 10. cikk (5) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell megállapítani.
(11)A 6–9. cikk, a 11–14. cikk és a 16–30. cikk értelemszerűen alkalmazandó az e cikkben említett közvetlen lajstromozási eljárásra, kivéve a 19. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálati időszakokat és a 13. cikkben említett nemzeti felszólalási eljárás lefolytatására vonatkozó kötelezettséget, mely rendelkezések nem alkalmazandók.
(12)A közvetlen lajstromozás iránti kérelmek esetében konzultálni kell a 33. cikkben említett tanácsadó testülettel.
(13)A közvetlen lajstromozási eljárás során bármely jogos érdekkel rendelkező személy a 21. cikkel összhangban felszólalást nyújthat be a Hivatalhoz.
(14)Ez a cikk nem alkalmazandó a harmadik országokból benyújtott, lajstromozás iránti kérelmekre.
(15)Az e cikkben meghatározott eljárást alkalmazó tagállamok nem mentesülnek a 45–58. cikkben az ellenőrzések és a végrehajtás tekintetében megállapított kötelezettségek alól.
(16)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben részletesebben meghatározza a közvetlen lajstromozás alkalmazásának kritériumait, valamint a közvetlen kérelmek elkészítésére és benyújtására vonatkozó eljárásokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 65. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
16. cikk
Átmeneti nemzeti oltalom
(1)A lajstromozás iránti kérelem Hivatalhoz történő benyújtásának napjától kezdődő hatállyal a tagállamok – ideiglenes jelleggel – átmeneti nemzeti oltalmat biztosíthatnak a földrajzi árujelzők számára.
(2)Az ideiglenes nemzeti oltalom a lajstromozás iránti kérelemről szóló határozat meghozatalának vagy a kérelem visszavonásának napján szűnik meg.
(3)Amennyiben a földrajzi árujelzőt e rendelet alapján nem lajstromozzák, az átmeneti nemzeti oltalom következményei kizárólag az érintett tagállam felelősségi körébe tartoznak.
(4)A tagállamok által az e cikk szerint meghozott intézkedések csak nemzeti szinten járnak joghatással, és nem érintik az Unió belső piacát és a nemzetközi kereskedelmet.
3. fejezet
A lajstromozás uniós szakasza
1. szakasz
Eljárás az uniós szakaszban
17. cikk
Uniós kérelem
(1)Az Unióból származó termékekre vonatkozó földrajzi árujelzők tekintetében a valamely tagállam által a Hivatalhoz benyújtott, lajstromozás iránti uniós kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:
a)a 8. cikkben említett egységes dokumentum;
b)a 9. cikkben említett kísérő dokumentáció;
c)a kérelem eredeti címzettjének tekintendő tagállam nyilatkozata, amely megerősíti, hogy a kérelem megfelel a lajstromozás e rendelet szerinti feltételeinek;
d)a termékleírás közzétételére vonatkozó, a 7. cikkben említett elektronikus hivatkozás.
(2)Az (1) bekezdés d) pontjában említett elektronikus közzétételt naprakészen kell tartani.
(3)A harmadik országból vagy országokból származó termékekre vonatkozó földrajzi árujelzők esetében a lajstromozás iránti kérelmet a Hivatalhoz kell benyújtani, és a lajstromozás iránti kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:
a)a 7. cikkben említett termékleírás és az annak közzétételére vonatkozó hivatkozás;
b)a 8. cikkben említett egységes dokumentum;
c)a 9. cikkben említett kísérő dokumentáció;
d)a földrajzi árujelző származási országban való oltalmának jogi igazolása;
e)meghatalmazás, ha a kérelmezőt meghatalmazott képviseli.
(4)A 6. cikk (4) bekezdésében említett, lajstromozás iránti közös kérelmet az érintett tagállamok egyike vagy egy harmadik országbeli kérelmező előállítói csoport nyújtja be a Hivatalhoz közvetlenül vagy az adott harmadik ország illetékes hatóságain keresztül. Ha a határokon átnyúló terület valamely tagállamot és egy harmadik országot érint, a közös kérelmet az érintett tagállam nyújtja be.
(5)A 6. cikk (4) bekezdésében említett közös kérelemnek adott esetben valamennyi érintett tagállam vagy harmadik ország vonatkozásában tartalmaznia kell az e cikk (1) és (2) bekezdésében felsorolt dokumentumokat. A 11., a 12. és a 13. cikkben említett, kapcsolódó nemzeti kérelmezési, vizsgálati és felszólalási eljárást valamennyi érintett tagállamban és harmadik országban le kell folytatni.
(6)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a lajstromozás iránti uniós kérelmek elkészítésére és benyújtására alkalmazandó eljárások és feltételek meghatározása céljából.
(7)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a lajstromozás iránti uniós kérelmek eljárásaira, formájára és megjelenítésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából, beleértve az egynél több ország területét érintő kérelmeket is. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 65. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
18. cikk
Az uniós kérelem benyújtása
(1)A földrajzi árujelző lajstromozása iránti uniós kérelmeket – beleértve a 15. cikkben említett közvetlen lajstromozás iránti kérelmeket is – a tagállam illetékes hatósága vagy – amennyiben a 15. cikket kell alkalmazni – az érintett előállítói csoport elektronikus úton, digitális rendszeren keresztül nyújtja be a Hivatalhoz. A digitális rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy lehetővé tegye kérelmek benyújtását valamely tagállam illetékes hatóságaihoz, továbbá arra, hogy a tagállam a szóban forgó rendszert nemzeti eljárásában felhasználja.
(2)Ha a lajstromozás iránti kérelem egy harmadik ország földrajzi területére vonatkozik, a kérelmet vagy közvetlenül a kérelmező előállítói csoport, vagy az érintett harmadik ország illetékes hatósága nyújtja be a Hivatalhoz. Az (1) bekezdésben említett digitális rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy lehetővé tegye a harmadik országban letelepedett kérelmező előállítói csoportok és az érintett harmadik ország illetékes hatóságai számára a kérelmek benyújtását. A kérelmező előállítói csoportot és az érintett harmadik ország illetékes hatóságait az eljárásban részt vevő félnek kell tekinteni.
(3)A Hivatal a benyújtást követően közzéteszi az uniós kérelmet a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek uniós lajstromában.
19. cikk
Vizsgálat és felszólalás céljából történő közzététel
(1)A Hivatal megvizsgálja a 17. cikk (1) bekezdésének megfelelően hozzá beérkezett, lajstromozás iránti kérelmeket. Ez a vizsgálat annak ellenőrzéséből áll, hogy:
a)nincsenek-e nyilvánvaló hibák;
b)a 17. cikkel összhangban benyújtott információk hiánytalanok-e; valamint
c)az egységes dokumentum pontos és technikai jellegű-e, és összhangban van-e a 8. cikkel.
(2)A vizsgálat figyelembe veszi az érintett tagállam által lefolytatott előzetes nemzeti eljárás eredményét, kivéve, ha a 15. cikket alkalmazzák.
(3)Az (1) bekezdés szerint elvégzett vizsgálat időtartama nem haladhatja meg a 6 hónapot. A 6 hónapos időtartam túllépése vagy valószínűsíthető túllépése esetén a Hivatal írásban tájékoztatja a kérelmezőt a késedelem okairól.
(4)A Hivatal kiegészítő információkat kérhet az érintett tagállamtól. Ha a kérelmet egy harmadik országbeli előállítói csoport vagy egy harmadik ország illetékes hatósága nyújtja be, az ilyen előállítói csoportnak vagy illetékes hatóságnak a Hivatal kérésére kiegészítő információkat kell szolgáltatnia.
(5)Amikor a Hivatal a 33. cikkben említett tanácsadó testülettel konzultál, erről értesíteni kell a kérelmezőt, és az e cikk (2) bekezdésében említett határidőt fel kell függeszteni.
(6)Ha az (1) bekezdés szerint elvégzett vizsgálat alapján a Hivatal megállapítja, hogy a kérelem hiányos vagy helytelen, a Hivatal megküldi észrevételeit annak a tagállamnak, harmadik országbeli kérelem esetében pedig annak az érintett előállítói csoportnak vagy illetékes hatóságnak, amelytől az uniós kérelem érkezett, és kéri a kérelem 60 napon belül történő kiegészítését vagy kijavítását. Ha a tagállam, illetve harmadik ország kérelme esetében az érintett előállítói csoport vagy illetékes hatóság nem egészíti ki a kérelmet a határidőn belül, a kérelmet visszavontnak kell tekinteni, illetve javítás hiányában a 24. cikk (2) bekezdésének megfelelően el kell utasítani.
(7)Amennyiben az (1) bekezdés szerint elvégzett vizsgálat alapján a Hivatal úgy ítéli meg, hogy az e rendeletben megállapított feltételek teljesülnek, a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek uniós lajstromában felszólalás céljából közzéteszi az egységes dokumentumot és a termékelírásra vonatkozóan az érintett tagállam honlapján szereplő hivatkozást. Az egységes dokumentumot az Unió hivatalos nyelvein kell közzétenni.
20. cikk
A kérelem megtámadása nemzeti szinten
(1)A tagállamoknak minden olyan nemzeti közigazgatási vagy bírósági eljárásról tájékoztatniuk kell a Hivatalt, amely befolyásolhatja a földrajzi árujelző lajstromozási eljárását.
(2)A Hivatal mentesül a 19. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálat elvégzésére megszabott határidő betartásának és annak kötelezettsége alól, hogy tájékoztassa a kérelmezőt a késedelem okáról, amennyiben valamely tagállamtól a 14. cikk (1) bekezdése szerinti, lajstromozás iránti kérelemre vonatkozóan olyan közlést kap, amely:
a)arról tájékoztatja a Hivatalt, hogy a 14. cikk (1) bekezdésében említett határozatot nemzeti szinten egy azonnal alkalmazandó, de nem jogerős bírósági határozattal érvénytelenítették; vagy
b)a vizsgálat felfüggesztésére kéri a Hivatalt, mivel nemzeti közigazgatási vagy bírósági eljárást indítottak a kérelem érvényességének megtámadása céljából, és a tagállam megítélése szerint az említett eljárás megalapozott indokokon alapul.
(3)A (2) bekezdésben meghatározott mentesség addig hatályos, amíg a tagállam arról nem tájékoztatja a Hivatalt, hogy visszaállításra került az eredeti kérelem, vagy arról, hogy a tagállam visszavonja a felfüggesztésre irányuló kérelmét.
(4)Ha a (2) bekezdésben említett bírósági határozat jogerőre emelkedett, a tagállam szükség szerint visszavonja vagy módosítja a kérelmet.
21. cikk
Felszólalási és észrevételekkel kapcsolatos eljárás
(1)Az egységes dokumentumnak és a 7. cikkben említett termékleírásra történő hivatkozásnak a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőit tartalmazó uniós lajstromban való közzétételétől számított 3 hónapon belül a felszólaló felszólalást vagy észrevételről szóló értesítést nyújthat be a Hivatalhoz. A kérelmezőt és a felszólalót az eljárásban részt vevő félnek kell tekinteni.
(2)A felszólaló lehet egy tagállam vagy egy harmadik ország illetékes hatósága, vagy olyan, harmadik országban vagy valamely másik tagállamban lakóhellyel rendelkező, illetve letelepedett, jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a 13. cikk (1) bekezdése értelmében nem minősül nemzeti felszólalónak.
(3)A Hivatal megvizsgálja a felszólalás elfogadhatóságát. Ha a Hivatal úgy ítéli meg, hogy a felszólalás elfogadható, a felszólalás kézhezvételétől számított 60 napon belül felkéri a felszólalót és a kérelmezőt, hogy egy legfeljebb három hónapos, észszerű időszakon át folytassanak konzultációkat. Bármelyik fél kérésére a Hivatal ezen időszak alatt legfeljebb három hónappal bármikor meghosszabbíthatja a konzultációk tekintetében megállapított határidőt. A Hivatal az (EU) 2017/1001 rendelet 170. cikkében foglaltak szerint közvetítést ajánlhat fel a kérelmező és a felszólaló közötti konzultációkhoz.
(4)A kérelmező és a felszólaló a konzultáció során egymás rendelkezésére bocsátja az annak értékeléséhez szükséges információkat, hogy a lajstromozás iránti kérelem megfelel-e az e rendeletben foglalt feltételeknek.
(5)A Hivatal a felszólalási eljárás bármely szakaszában konzultálhat a 33. cikkben említett tanácsadó testülettel, amely esetben a feleket értesíteni kell, és a (2) bekezdésben említett határidőt fel kell függeszteni.
(6)A (2) bekezdésben említett konzultációk befejezésétől számított egy hónapon belül a harmadik országban letelepedett kérelmező, illetve annak a tagállamnak vagy harmadik országnak az illetékes hatóságai, ahonnan a lajstromozás iránti uniós kérelmet benyújtották, értesítik a Hivatalt a konzultációk eredményéről, arról, hogy az egyik vagy az összes felszólalóval született-e megállapodás, valamint a kérelem kérelmező általi bármely későbbi módosításáról. A felszólaló a konzultáció végén szintén tájékoztathatja a Hivatalt álláspontjáról.
(7)Amennyiben a konzultációk befejezését követően a 19. cikk (6) bekezdésével összhangban közzétett adatok módosulnak, a Hivatal ismételten megvizsgálja a módosított kérelmet. Amennyiben a lajstromozás iránti kérelem jelentős mértékben módosult, és a Hivatal úgy ítéli meg, hogy a módosított kérelem megfelel a lajstromozás feltételeinek, az említett bekezdéssel összhangban közzéteszi a módosított kérelmet.
(8)Azok a hatóságok és személyek, amelyek vagy akik felszólalóként járhatnak el, észrevételről szóló értesítést nyújthatnak be a Hivatalhoz. Az észrevételről szóló értesítést benyújtó illetékes hatóság vagy személy nem tekinthető az eljárásban részt vevő félnek.
(9)A Hivatal az észrevételről szóló értesítést megoszthatja a kérelmezővel és a felszólalóval.
(10)Az észrevételről szóló értesítés hivatalos benyújtásának megkönnyítése és a felszólalási eljárás irányításának javítása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az ilyen hivatalos észrevételekről szóló értesítések benyújtásához szükséges szabályokat, továbbá meghatározza a felszólalások formátumát és online megjelenítését, valamint az észrevételekről szóló értesítésekkel kapcsolatos eljárásokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 65. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
22. cikk
A felszólalás elfogadhatósága és indokai
(1)A 21. cikkel összhangban benyújtott felszólalás csak akkor fogadható el, ha nyilatkozatot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a kérelem sértheti az e cikk (2) bekezdésében megállapított feltételeket, és a 3. mellékletben szereplő formanyomtatványnak megfelelően elkészített, indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatban indokolja azt. Az ilyen indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatot nem tartalmazó felszólalás érvénytelen.
(2)Felszólalás esetén az az elnevezés, amelyre vonatkozóan lajstromozás iránti kérelmet nyújtottak be, nem lajstromozható, ha:
a)a javasolt földrajzi árujelző nem felel meg az e rendeletben meghatározott oltalmi követelményeknek;
b)a javasolt földrajzi árujelző lajstromozása ellentétes lenne a 37., a 38. vagy a 39. cikk rendelkezéseivel;
c)a javasolt földrajzi árujelző lajstromozása veszélyeztetné egy vele részben vagy teljesen azonos elnevezés vagy védjegy létét, vagy olyan termékek létét, amelyek a 18. cikk (3) bekezdése szerinti közzététel időpontját megelőzően már legalább 5 éven keresztül jogszerűen forgalomban voltak.
(3)A felszólalás elfogadhatóságát és indokait az Unió területére vonatkozóan a Hivatalnak kell megvizsgálnia.
23. cikk
A földrajzi árujelzők használatára vonatkozó átmeneti időszak
(1)A 42. cikk sérelme nélkül a lajstromozáskor a Hivatal legfeljebb öt évig tartó átmeneti időszakot biztosíthat a valamely tagállamból vagy harmadik országból származó olyan termékek esetében, amelyek megnevezése egy, a 35. cikkel ellentétes elnevezésből áll vagy azt tartalmazza, annak érdekében, hogy a forgalmazás céljából használt megnevezést továbbra is használni lehessen, feltéve, hogy a 13. vagy a 21. cikkben említett, elfogadható és megalapozott felszólalási nyilatkozat – melyet azon földrajzi árujelzőre vonatkozóan nyújtottak be, amelynek oltalma sérül – azt bizonyítja, hogy:
a)a földrajzi árujelző lajstromozása veszélyeztetné egy vele részben vagy egészben azonos, a termékmegnevezésben szereplő elnevezés létét;
b)az ilyen termékeket a 18. cikk (3) bekezdésében előírt közzétételt megelőzően legalább 5 éven keresztül jogszerűen forgalmazták az adott, a termékmegnevezésben szereplő elnevezéssel az érintett területen.
(2)A Hivatal dönthet az (1) bekezdésben biztosított átmeneti időszak legfeljebb 15 éves meghosszabbításáról vagy a további használat legfeljebb 15 évre szóló engedélyezéséről, amennyiben bizonyítást nyer az is, hogy:
a)az (1) bekezdésben említett termékmegnevezésben szereplő elnevezést az érintett földrajzi árujelzőre vonatkozó, lajstromozás iránti kérelem Hivatalnak való benyújtását megelőzően legalább 25 éven keresztül jogszerűen, folyamatosan és jóhiszeműen használták;
b)az (1) bekezdésben említett termékmegnevezésben szereplő elnevezés használata soha nem irányult a termék földrajzi árujelzőként lajstromozott nevéhez kapcsolódó hírnév kihasználására; valamint
c)a szóban forgó elnevezés nem tévesztette, illetve nem is téveszthette meg a fogyasztót a termék tényleges származását illetően.
(3)Az (1) bekezdésben említett, átmeneti időszakot biztosító határozatot közzé kell tenni a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek uniós lajstromában.
(4)Az (1) bekezdésben említett megnevezések használata esetén a jelölésen egyértelműen és jól láthatóan meg kell jeleníteni a termék származási országát.
(5)Az azon hosszú távú célkitűzés kapcsán felmerülő átmeneti nehézségek leküzdése érdekében, amely szerint biztosítani kell, hogy az érintett területen a földrajzi árujelzővel ellátott termékek valamennyi előállítója teljesítse a vonatkozó termékleírásban foglaltakat, a tagállamok – a kérelem Hivatalhoz történő benyújtásának időpontjától kezdődő hatállyal – akár tízéves átmeneti időszakot is biztosíthatnak a megfeleléshez, feltéve, hogy az érintett gazdasági szereplők a szóban forgó termékeket az érintett elnevezések használatával folyamatosan és jogszerűen forgalmazták a kérelemnek a tagállami hatóságokhoz történő benyújtását megelőző legalább 5 éven keresztül, és erre a 13. cikkben említett nemzeti felszólalási eljárás során hivatkoztak.
(6)Az (5) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó a harmadik országban található földrajzi területre utaló földrajzi árujelzőkre, a felszólalási eljárás kivételével.
24. cikk
A Hivatalnak a lajstromozás iránti kérelemre vonatkozó határozatai
(1)A felszólalási és az észrevételekről szóló értesítési eljárás befejezését követően a Hivatal véglegesíti a vizsgálatot, figyelembe véve az esetleges átmeneti időszakokat, az esetleges felszólalási eljárás eredményét, a beérkezett észrevételekről szóló értesítéseket és a vizsgálat során felmerült minden olyan kérdést, amely az egységes dokumentum módosítását eredményezheti.
(2)Amennyiben a Hivatal a 19. cikknek megfelelően lefolytatott vizsgálatot követően rendelkezésére álló információk alapján úgy ítéli meg, hogy az említett cikkben foglalt feltételek nem teljesültek, határozatot fogad el a lajstromozás iránti kérelem elutasításáról.
(3)Amennyiben a kérelem megfelel az 17. cikkben megállapított követelményeknek, és a Hivatalhoz nem érkezik elfogadható és megalapozott felszólalás, a Hivatal határozatot hoz az elnevezés lajstromozásáról.
(4)Amennyiben a Hivatalhoz elfogadható és megalapozott felszólalás érkezik, és a 21. cikk (3) bekezdésében említett konzultációkat követően megállapodás született, a Hivatal, miután ellenőrizte, hogy a megállapodás megfelel-e az uniós jognak, határozatot fogad el az elnevezés lajstromozásáról. Szükség esetén a 28. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett standard módosítások esetében a Hivatal határozatot fogad el a 19. cikk (6) bekezdése szerint közzétett információk módosításáról.
(5)Ha elfogadható és megalapozott felszólalás érkezett, de a 21. cikk (3) bekezdésében említett konzultációkat követően nem sikerült megállapodásra jutni, a Hivatal határozatot hoz a lajstromozásról.
(6)A Hivatal által a (3)–(5) bekezdés alapján hozott, a lajstromozásról szóló határozatokban adott esetben rendelkezni kell a lajstromozásra alkalmazandó feltételekről és a földrajzi árujelzők uniós lajstromában a 19. cikk (7) bekezdése alapján felszólalás céljából közzétett információk tájékoztatás céljából történő újbóli közzétételéről arra az esetre, ha nem jelentős mértékű módosításokra van szükség.
(7)A Hivatal által elfogadott határozatokat az Unió valamennyi hivatalos nyelvén közzé kell tenni a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek uniós lajstromában. A termék nevére, a termék osztályára, a származási ország vagy országok megnevezésére, valamint a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek uniós lajstromában közzétett határozatra való hivatkozást közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
25. cikk
A Bizottság határozata
(1)A 17. cikkben említett, lajstromozás iránti kérelmek tekintetében a Bizottság saját kezdeményezésére, valamely tagállam vagy a Hivatal kezdeményezésére az eljárás vége előtt bármikor átveheti a Hivataltól a javasolt földrajzi árujelző lajstromozása iránti kérelem elbírálására vonatkozó hatáskört, amennyiben az ilyen határozat veszélyeztetheti a közérdeket, illetve az Unió kereskedelmi vagy külkapcsolatait. A Hivatal a 24. cikk (2)–(6) bekezdése szerinti határozatra irányuló javaslatot nyújt be a Bizottsághoz. A Bizottság elfogadja a lajstromozás iránti kérelemről szóló végleges jogi aktust. Ez a bekezdés értelemszerűen alkalmazandó a törlésre és a termékleírás módosítására.
(2)Az e cikk (1) bekezdésében említett helyzetekben a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a földrajzi árujelző oltalmára vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 65. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni, és ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, valamint a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek uniós lajstromában.
(3)A Hivatal biztosítja, hogy a Bizottság a 18. cikk (1) bekezdésében és a 26. cikk (1) bekezdésében említett digitális rendszeren keresztül hozzáférjen a lajstromozás iránti kérelmekkel, a termékleírás módosításával és a törléssel kapcsolatos dokumentumokhoz.
26. cikk
A kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek uniós lajstroma
(1)A Hivatalnak ki kell dolgoznia, tárolnia kell és fenn kell tartania a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek nyilvánosan hozzáférhető elektronikus uniós lajstromát a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek kezelése céljából.
(2)A kézműves és ipari termékekre vonatkozó valamennyi földrajzi árujelzőt „oltalom alatt álló földrajzi árujelzőként” kell azonosítani a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek uniós lajstromában.
(3)Az oltalom alatt álló földrajzi árujelző lajstromozásáról szóló határozat hatálybalépésekor a Hivatal a következő adatokat rögzíti a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek uniós lajstromában:
a)a termék lajstromozott elnevezése;
b)a termékosztály;
c)az elnevezés lajstromozásáról rendelkező jogi aktusra történő hivatkozás;
d)a származási ország vagy országok megnevezése.
(4)A földrajzi árujelzők uniós lajstromába be kell jegyezni harmadik országokból származó termékeket jelölő olyan földrajzi árujelzőket is, amelyek oltalmat élveznek az Unióban valamely olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelynek az Unió szerződő fele. Az Unióban az (EU) 2019/5713 rendelet 7. cikke alapján oltalom alatt álló földrajzi árujelzőktől eltérő földrajzi árujelzőket a Bizottság által a 65. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén kell lajstromozni.
(5)A kézműves és ipari termékek minden földrajzi árujelzőjét eredeti írásmódjával kell bejegyezni a földrajzi árujelzők uniós lajstromába. Amennyiben az eredeti írásmód nem latin betűs, meg kell adni a földrajzi árujelző latin betűs átiratát, mindkét változatát be kell jegyezni a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek uniós lajstromába, és a két változat azonos státusszal rendelkezik.
(6)A Bizottság közzéteszi és rendszeresen naprakésszé teszi a (2) bekezdésben említett nemzetközi megállapodások jegyzékét, valamint az e megállapodások értelmében oltalom alatt álló földrajzi árujelzők jegyzékét.
(7)A Hivatal a földrajzi árujelzők lajstromozásával kapcsolatos dokumentumokat az adott földrajzi árujelző teljes érvényességi ideje alatt, valamint törlés esetén a törléstől számított 10 évig digitális vagy papíralapú formátumban megőrzi.
(8)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőit tartalmazó uniós lajstrom tartalmának és megjelenítésének meghatározásáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 65. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
27. cikk
Kivonatok a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek uniós lajstromából
(1)A Hivatal biztosítja, hogy bármely személynek módjában álljon letölteni a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek uniós lajstromából származó olyan hivatalos kivonatot, amely igazolja a földrajzi árujelző lajstromozását, valamint a vonatkozó adatokat, beleértve a földrajzi árujelző lajstromozása iránti kérelem benyújtásának időpontját vagy más elsőbbségi időpontot. Ezt a hivatalos kivonatot bírósági eljárásban, bíróságon, választottbíróságon vagy hasonló testület előtt hiteles tanúsítványként lehet felhasználni.
(2)A kérelmező előállítói csoportot vagy – amennyiben a 6. cikk (3) bekezdése alkalmazandó – az egyetlen előállítót a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek uniós lajstromában és az e cikk (1) bekezdésében említett hatósági kivonatban a lajstromozás jogosultjaként kell azonosítani.
(3)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőit tartalmazó uniós lajstrom formátumának és online megjelenítésének meghatározásáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 65. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
28. cikk
A termékleírás módosítása
(1)Bármely, jogos érdekkel rendelkező előállítói csoport kérelmezheti valamely lajstromozott földrajzi árujelző termékleírását érintő módosítás jóváhagyását.
(2)A termékleírások módosításai két kategóriába sorolhatók:
a)uniós szintű felszólalási eljáráshoz kötött uniós módosítások; valamint
b)tagállami vagy harmadik országbeli szinten kezelendő standard módosítások.
(3)Egy módosítás akkor minősül uniós módosításnak, ha az egységes dokumentum felülvizsgálatára vonatkozik, és ha az alábbi feltételek bármelyike teljesül:
a)a módosítás magában foglalja az elnevezés vagy az elnevezés használatának megváltoztatását;
b)a módosítás miatt fennáll a veszélye annak, hogy érvénytelenné válik az egységes dokumentumban említett földrajzi területtel való kapcsolat;
c)a módosítás további korlátozásokat von magával a termék forgalmazásának tekintetében.
(4)Az uniós módosításokat a Hivatal vagy – amennyiben a 25. cikk alkalmazandó – a Bizottság hagyja jóvá. A jóváhagyási eljárásnak értelemszerűen meg kell felelnie a 6–25. cikkben meghatározott eljárásnak és közzétételi követelményeknek.
(5)Egy lajstromozott földrajzi árujelző termékleírásának minden egyéb olyan módosítását, amely nem minősül a (3) bekezdés szerinti uniós módosításnak, standard módosításnak kell tekinteni.
(6)A harmadik országok vagy harmadik országbeli előállítók által benyújtott, a (2) bekezdésben említett módosítások iránti kérelmeknek bizonyítékot kell tartalmazniuk arról, hogy a kérelmezett módosítás megfelel a földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozóan az adott harmadik országban hatályos jogszabályoknak.
(7)Ha egy tagállam földrajzi árujelzőjére vonatkozó uniós módosítás iránti kérelem standard módosításokra is vonatkozik, a Hivatal csak az uniós módosításokat vizsgálja. Minden standard módosítást be nem nyújtottnak kell tekinteni. Az ilyen kérelmek vizsgálata során a javasolt uniós módosításokra kell összpontosítani. Az érintett tagállam vagy a Hivatal szükség esetén felszólíthatja a kérelmezőt, hogy a termékleírás egyéb elemeit is módosítsa.
(8)A standard módosításokat azon tagállamok vagy harmadik országok hagyják jóvá, amelyek területén az érintett termék földrajzi területe található. E módosításokat közölni kell a Hivatallal. Amennyiben a 25. cikk alkalmazandó, a Hivatal jóváhagyja a standard módosításokat. A Hivatal közzéteszi a módosításokat a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek uniós lajstromában.
(9)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az uniós módosításokra vonatkozó kérelemre irányuló eljárásokra, a módosítási kérelem formájára és megjelenítésére, valamint a standard módosításokra irányuló eljárásokra, a standard módosítások formájára és a Hivatallal való közlésükre vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 65. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
29. cikk
A lajstromozás törlése
(1)A Hivatal – saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam vagy harmadik ország, továbbá bármely, jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy kérésére – határozatot hozhat a földrajzi árujelző lajstromozásának törléséről az alábbi esetekben:
a)ha a termékleírásában foglalt követelményeknek való megfelelés már nem biztosított;
b)ha az érintett földrajzi árujelzővel ellátott terméket legalább 7 egymást követő éve nem hoztak forgalomba.
(2)A Hivatal a lajstromozott elnevezéssel forgalmazott termék előállítói csoportjának kérelmére elrendelheti a vonatkozó bejegyzés törlését.
(3)A törlési eljárásra a 6. és 19–25. cikkben meghatározott eljárás értelemszerűen alkalmazandó.
(4)A földrajzi árujelző lajstromozásának törlése előtt a Hivatal konzultál azon tagállam vagy harmadik ország illetékes hatóságaival, vagy lehetőség szerint azzal a harmadik országbeli előállítói csoporttal, amely eredetileg kérelmezte az érintett földrajzi árujelző lajstromozását, kivéve, ha a törlést közvetlenül az említett eredeti kérelmezők kérték. Ha a földrajzi árujelzőt a 15. cikk szerint lajstromozták, a Hivatal konzultál a 33. cikkben említett tanácsadó testülettel.
(5)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a törlési eljárásra, valamint annak formájára, illetve az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett kérelmek megjelenítésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 65. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
30. cikk
Fellebbezés
(1)Az e rendeletben szabályozott eljárásban részt vevő bármely olyan fél, akit vagy amelyet a Hivatal által az eljárás során hozott határozat hátrányosan érint, a határozat ellen fellebbezést nyújthat be a 34. cikkben említett fellebbezési tanácsokhoz. A Hivatal megfellebbezett határozatai csak a (3) bekezdésben említett fellebbezési határidő lejártával válnak hatályossá. A fellebbezés benyújtásának halasztó hatálya van. A tagállamoknak szintén joguk van ahhoz, hogy csatlakozzanak az eljáráshoz.
(2)Az olyan határozat, amellyel az eljárás a felek valamelyikének vonatkozásában nem fejeződik be, csak az ügydöntő határozat elleni fellebbezésben támadható meg.
(3)A fellebbezést a határozat közzétételének napjától számított két hónapon belül, írásban kell benyújtani a Hivatalhoz. A fellebbezés nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg a fellebbezés díját meg nem fizetik. Fellebbezés esetén a fellebbezés alapjául szolgáló okokat megjelölő írásbeli nyilatkozatot a határozat közzétételének napjától számított 4 hónapon belül kell benyújtani.
(4)A fellebbezési tanácsok megvizsgálják, hogy a fellebbezés elfogadható-e.
(5)A fellebbezési tanácsok a fellebbezés elfogadhatóságának vizsgálatát követően határoznak a fellebbezésről. A fellebbezési tanácsok eljárnak annak a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó osztálynak a hatáskörében, amelyik a fellebbezéssel megtámadott határozatot hozta, vagy az ügyet visszautalják ehhez a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó osztályhoz új eljárásra. A fellebbezési tanácsok saját kezdeményezésükre vagy valamely fél indokolással ellátott írásbeli kérelmére konzultálhatnak a 33. cikkben említett tanácsadó testülettel. A Hivatal az (EU) 2017/1001 rendelet 170. cikke alapján közvetítési szolgáltatásokat kínálhat a felek közötti békés rendezés elősegítése céljából.
(6)A fellebbezési tanácsok fellebbezéssel kapcsolatos határozatai ellen a fellebbezési tanácsok határozatának közzétételétől számított két hónapon belül keresetet lehet benyújtani a Törvényszékhez lényeges eljárási szabályok megsértése, az EUMSZ megsértése, e rendelet vagy az alkalmazásukra vonatkozó bármely jogszabály megsértése vagy hatáskörrel való visszaélés miatt. A kereset indítására a fellebbezési tanácsok előtti eljárásban részt vevő, a határozat által hátrányosan érintett bármely fél, valamint bármely tagállam jogosult. A Törvényszék a megtámadott határozatot megsemmisítheti vagy megváltoztathatja.
(7)A fellebbezési tanácsok határozata a fellebbezési határidő lejártától, vagy ha e határidőn belül a Törvényszékhez keresetet nyújtottak be, a kereset elutasításának napjától, vagy ha a Törvényszék határozata ellen a Bíróságnál fellebbezést nyújtottak be, a fellebbezés elutasításának napjától hatályos.
(8)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 66. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a következők meghatározása révén történő kiegészítésére:
a)a (3) bekezdésben említett fellebbezés kötelező elemei, továbbá a fellebbezés benyújtására és a fellebbezés vizsgálatára vonatkozó eljárás szabályai; valamint
b)a fellebbezési tanácsok (5) bekezdésben említett határozatainak kötelező elemei és alaki követelményei.
31. cikk
Doménnév-információs és figyelmeztető rendszer létrehozása
(1)Az országkód szerinti felső szintű doménnév alatt bejegyzett, az Unióban letelepedett nyilvántartók által igazgatott vagy kezelt doménnevek vonatkozásában a Hivatal doménnév-információs és figyelmeztető rendszert működtet. A földrajzi árujelző iránti kérelem benyújtásakor az információs és figyelmeztető rendszer tájékoztatja a földrajzi árujelzőt kérelmezőket földrajzi árujelzőjük doménnévként való elérhetőségéről, és opcionálisan a földrajzi árujelzőjükkel azonos vagy hasonló nevet tartalmazó doménnév bejegyzését követően (doménnév-figyelmeztetések).
(2)Az (1) bekezdés alkalmazásában az országkód szerinti felső szintű doménnevek Unióban letelepedett nyilvántartói a Hivatal rendelkezésére bocsátják a doménnév-információs és figyelmeztető rendszer működtetéséhez szükséges, birtokukban lévő összes információt és adatot.
2. szakasz
A Hivatal szervezeti felépítése és a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos feladatai
32. cikk
A Földrajzi Árujelzők Osztálya
(1)A Hivatal szervezeti egységeként a Földrajzi Árujelzők Osztálya felelős a Hivatal nevében az alábbiakkal kapcsolatos határozatok meghozataláért:
a)a földrajzi árujelzők lajstromozása iránti kérelem;
b)a földrajzi árujelzők módosítása iránti kérelem;
c)földrajzi árujelző lajstromozása vagy módosítása iránti kérelemmel szembeni felszólalás;
d)a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek uniós lajstromában szereplő bejegyzések;
e)földrajzi árujelző törlése iránti kérelmek.
(2)A felszólalási és törlési határozatokat egy háromtagú testület hozza meg. A tagok legalább egyikének jogi képesítéssel kell rendelkeznie. Az (1) bekezdés szerinti minden egyéb határozatot a tagok egyike hozza meg.
33. cikk
A Földrajzi Árujelzők Tanácsadó Testülete
(1)Létrejön egy tanácsadó testület, amely az e rendeletben meghatározott esetekben véleményt nyilvánít.
(2)A 32. cikkben említett Földrajzi Árujelzők Osztálya és a 34. cikkben említett fellebbezési tanácsok az egyedi kérelmekről a 19., a 21., illetve a 30. cikkben említett vizsgálati, felszólalási vagy fellebbezési eljárás bármely szakaszában, valamint a következő kérdésekben konzultálhatnak, illetve a Bizottság kérésére kötelesek konzultálni a tanácsadó testülettel:
a)a minőségi kritériumok értékelése;
b)a hírnév és az elismertség megállapítása;
c)az elnevezés köznevesült jellegének megállapítása;
d)a kereskedelmi ügyletekben a tisztességes verseny értékelése, valamint annak megállapítása, hogy fennáll-e a fogyasztók megtévesztésének a kockázata a földrajzi árujelzők és a védjegyek, az azonos alakú elnevezések vagy a jogszerűen forgalmazott meglévő termékek közötti összeütközések esetén.
(3)A Földrajzi Árujelzők Osztálya és a fellebbezési tanácsok konzultálnak a tanácsadó testülettel a 15. cikkben említett közvetlen lajstromozási eljárás keretében benyújtott valamennyi egyéni kérelem esetleges lajstromozásáról.
(4)A tanácsadó testület véleménye nem kötelező a Földrajzi Árujelzők Osztályára és a fellebbezési tanácsokra nézve.
(5)A tanácsadó testület a tagállamok és a Bizottság egy-egy képviselőjéből, valamint azok helyetteseiből áll.
(6)A tanácsadó testület egy háromtagú testületben nyilvánít véleményt.
(7)A Hivatal a honlapján közzéteszi és naprakészen tartja a tanácsadó testület tagjainak jegyzékét.
(8)A tanácsadó testület tagjainak kinevezésére és a testület működésére vonatkozó eljárásokat az igazgatótanács által jóváhagyott eljárási szabályzatban kell meghatározni, és azokat nyilvánosságra kell hozni.
(9)A tanácsadó testület tagjainak megbízatása legfeljebb 5 évre szól. Ezek a megbízatások megújíthatók.
(10)A Hivatal biztosítja a tanácsadó testület számára a szükséges logisztikai támogatást és ülései számára a titkárságot.
34. cikk
A fellebbezési tanácsok
Az (EU) 2017/1001 rendelet 165. cikke által rájuk ruházott hatáskörökön túlmenően az említett rendelettel létrehozott fellebbezési tanácsok felelősek a Földrajzi Árujelzők Osztályának határozataival szembeni fellebbezések elbírálásáért az e rendelet 28. cikkének hatálya alá tartozó földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos határozataik tekintetében.
III. CÍM
A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA
35. cikk
A földrajzi árujelzők oltalma
(1)A kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek uniós lajstromába bejegyzett földrajzi árujelzők a következőkkel szemben élveznek oltalmat:
a)a földrajzi árujelző bármely közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú felhasználása a lajstromozás hatálya alá nem tartozó termékek esetében, amennyiben a szóban forgó termékek az említett földrajzi árujelző alatt lajstromozott termékekkel azonosak vagy azokhoz hasonlóak, vagy amennyiben az elnevezés használata az oltalom alatt álló földrajzi árujelző hírnevét kihasználja, gyengíti vagy csorbítja;
b)bármely visszaélés, utánzás vagy utalás, még abban az esetben is, ha feltüntetik a termék vagy szolgáltatás valós eredetét, vagy ha az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt lefordítják vagy azt olyan típusú kifejezések egészítik ki, mint a „féle”, „fajta”, „módszer”, „mint ahogyan … készül”, „utánzat”, „íz”, „mint” és hasonlók;
c)bármely egyéb, a termék származására, eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó, a belső vagy a külső csomagoláson, a termékekhez kapcsolódó reklámanyagon, dokumentumon vagy webhelyen található tájékoztatásban elhelyezett hamis vagy megtévesztő megjelölés, valamint a termékek származását illetően hamis benyomást keltő tárolóedénybe történő csomagolás;
d)bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termékek tényleges származása tekintetében a fogyasztó megtévesztéséhez vezethet.
(2)Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a földrajzi árujelzőre történő utalás különösen akkor merül fel, ha valamely kifejezés, megjelölés, egyéb jelölés vagy csomagolóeszköz az észszerű körültekintéssel eljáró fogyasztó szemében közvetlen és egyértelmű kapcsolatot mutat a lajstromozott földrajzi árujelzővel ellátott termékkel, ezáltal kihasználva, gyengítve, csorbítva vagy sértve a lajstromozott elnevezés hírnevét.
(3)Az (1) bekezdést a lajstromozott földrajzi árujelzőt tartalmazó vagy abból álló doménnévre is alkalmazni kell.
(4)Az (1) bekezdésben említett oltalom a következők tekintetében is alkalmazandó:
a)az Unió vámterületére belépő, de azon belül szabad forgalomba nem bocsátott áruk; valamint
b)távértékesítés – így például elektronikus kereskedelem – útján eladott áruk.
(5)Az oltalom alatt álló földrajzi árujelző használatára jogosult előállítói csoport vagy bármely előállító jogosult megakadályozni azt, hogy harmadik felek kereskedelmi forgalom keretében anélkül hozzanak be árukat az Unióba, hogy ott szabad forgalmazásra bocsátanák azokat, amennyiben az ilyen áruk – a csomagolást is beleértve – harmadik országokból érkeznek, és ellentétesek az (1) bekezdésben foglaltakkal.
(6)Az e rendelet értelmében oltalom alatt álló földrajzi árujelzők nem köznevesülhetnek az Unióban.
(7)Ha a földrajzi árujelző olyan összetett elnevezés, amely köznevesültnek minősülő kifejezést tartalmaz, e kifejezés használata nem minősül az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett magatartásnak.
36. cikk
Az előállított termékek alkatrészei vagy összetevői
(1)A 35. cikk nem érinti a földrajzi árujelzőnek az előállítók által a 43. cikkel összhangban annak jelzésére történő használatát, hogy az előállított termék alkatrészként vagy összetevőként az adott földrajzi árujelzővel ellátott terméket tartalmaz, feltéve, hogy az ilyen használat tisztességes kereskedelmi gyakorlatnak megfelelően történik, és nem gyengíti, csorbítja vagy sérti a földrajzi árujelző hírnevét.
(2)A termék egy részét vagy összetevőjét jelölő földrajzi árujelző nem használható az előállított termék kereskedelmi megnevezésében, kivéve az előállítói csoporttal vagy – a 6. cikk (3) bekezdésében említett esetekben – egyetlen előállítóval kötött megállapodás esetét.
37. cikk
Köznevesült kifejezések
(1)Köznevesült kifejezés nem lajstromozható földrajzi árujelzőként.
(2)Annak megállapítása érdekében, hogy egy kifejezés köznevesültnek minősül-e vagy sem, minden releváns tényezőt figyelembe kell venni, különösen:
a)a fogyasztási területeken fennálló helyzetet;
b)a vonatkozó uniós vagy nemzeti jogi aktusokat.
38. cikk
Azonos alakú földrajzi árujelzők
(1)Az olyan földrajzi árujelző, amelynek oltalmát azt követően kérelmezték, hogy korábban az Unióban már nyújtottak be kérelmet az ezen árujelzővel teljesen vagy részben azonos alakú földrajzi árujelző oltalomba vételére vagy oltalomban részesítettek ilyen árujelzőt, nem lajstromozható, kivéve, ha a gyakorlatban elegendő különbség van a helyi és a hagyományos használat feltételei és a két azonos alakú árujelző megjelenítése között, figyelembe véve az érintett előállítókkal szembeni egyenlő bánásmód biztosításának szükségességét, valamint azt, hogy a fogyasztókat nem szabad megtéveszteni a termékek tényleges mibenléte vagy földrajzi származása tekintetében.
(2)Az olyan, teljesen vagy részben azonos alakú elnevezés, amely a fogyasztókat megtévesztve azt a képzetet kelti, hogy a termékek egy másik területről származnak, még akkor sem lajstromozható, ha az elnevezés az adott termékek származása szerinti terület, régió vagy helység vonatkozásában pontos.
(3)E cikk alkalmazásában az Unióban kérelmezett vagy oltalom alatt álló földrajzi árujelző a következőkre utal:
a)a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek uniós lajstromába bejegyzett földrajzi árujelzők;
b)olyan földrajzi árujelzők, melyek oltalmára vonatkozóan már nyújtottak be kérelmet, feltéve, hogy ezt követően bekerülnek a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek uniós lajstromába;
c)az Unióban az (EU) 2019/1753 rendelet alapján oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések; valamint
d)az Unió és egy vagy több harmadik ország között létrejött nemzetközi megállapodás alapján oltalom alatt álló földrajzi árujelzők, származási nevek és azokkal egyenértékű megnevezések.
(4)A Hivatal az (1) és a (2) bekezdést sértő módon lajstromozott földrajzi árujelzőket törli.
39. cikk
Védjegyek
Nem lajstromozható földrajzi árujelzőként olyan elnevezés, amelynek földrajzi árujelzőként történő lajstromozásra javasolt neve – figyelembe véve egy védjegy hírnevét és elismertségét – a termék tényleges mibenlétét illetően alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.
40. cikk
Előállítói csoportok
(1)A tagállamok ellenőrzik, hogy az előállítói csoport átlátható és demokratikus módon működik-e, és hogy a földrajzi árujelzővel ellátott termék valamennyi előállítója rendelkezik-e tagsági joggal a csoportban. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy köztisztviselők és más érdekelt felek, például fogyasztói csoportok, kiskereskedők és beszállítók is vegyenek részt az előállítói csoport munkájában.
(2)Az előállítói csoport különösen a következő hatásköröket és felelősségi köröket gyakorolhatja:
a)a termékleírás kidolgozása és olyan belső ellenőrzések irányítása, amelyek biztosítják, hogy a földrajzi árujelzővel ellátott termék előállításának lépései megfeleljenek az említett termékleírásnak;
b)jogi lépések megtétele az oltalom alatt álló földrajzi árujelző, illetve a hozzá közvetlenül kapcsolódó szellemtulajdon-jogok megfelelő jogi védelmének biztosítása érdekében;
c)fenntarthatósági kötelezettségvállalásokról történő megállapodás, függetlenül attól, hogy azokat belefoglalják-e a termékleírásba vagy külön kezdeményezésként állapodnak meg róluk, beleértve az e kötelezettségvállalásoknak való megfelelés ellenőrzésére és a kötelezettségvállalások nagyközönség előtt kellően ismertté tételére irányuló intézkedéseket, különösen a Bizottság által biztosított információs rendszer keretében;
d)intézkedések meghozatala a földrajzi árujelző teljesítményének javítása érdekében, beleértve a következőket:
i. kollektív marketing- és reklámkampányok kidolgozása, szervezése és lebonyolítása;
ii. olyan tájékoztatás és promóciós tevékenységek, amelyek célja a földrajzi árujelzővel ellátott termék jellemzőinek megismertetése a fogyasztókkal;
iii. elemzések készítése a földrajzi árujelzővel ellátott termék gazdasági teljesítményéről, termelésének fenntarthatóságáról, technikai jellemzőiről;
iv. a földrajzi árujelzőre és a vonatkozó uniós szimbólumra vonatkozó információk terjesztése; valamint
v. tanácsadás és képzés a jelenlegi és jövőbeli előállítók számára, többek között a nemek közötti egyenlőségről és annak általános érvényesítéséről; valamint
e)a hamisítás és a termékleírásnak meg nem felelő földrajzi árujelző feltételezett, a belső piacon történő csalárd használata elleni küzdelem, a földrajzi árujelző használatának a belső piacon és a földrajzi árujelzőket oltalomban részesítő harmadik országbeli piacokon – többek között az interneten – történő nyomon követésével és szükség esetén a jogérvényesítésért felelős hatóságok tájékoztatása a rendelkezésre álló bizalmas rendszerek felhasználásával.
41. cikk
A földrajzi árujelzőkhöz fűződő jogok védelme a doménnevekben
(1)Az országkód szerinti felső szintű doménnevek Unióban letelepedett nyilvántartói valamely jogos érdekkel vagy jogokkal rendelkező természetes vagy jogi személy kérésére, megfelelő alternatív vitarendezési eljárást vagy bírósági eljárást követően visszavonhatják az adott országkód szerinti felső szintű doménnév alatt bejegyzett doménneveket vagy átruházhatják azokat az érintett földrajzi árujelzővel ellátott termékek előállítói csoportjára, amennyiben az ilyen doménnevet a jogosult úgy jegyeztette be, hogy nem rendelkezett a földrajzi árujelzővel kapcsolatos jogokkal vagy jogos érdekkel, vagy ha a doménnevet rosszhiszeműen jegyeztették be vagy rosszhiszeműen használják, és használata ellentétes a 35. cikkel.
(2)Az országkód szerinti felső szintű doménnevek Unióban letelepedett nyilvántartói biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett doménnevek bejegyzésével kapcsolatos viták rendezésére létrehozott alternatív vitarendezési eljárások olyan jogokként ismerjék el a földrajzi árujelzőket, amelyek megakadályozhatják a doménnevek rosszhiszemű bejegyzését vagy használatát.
42. cikk
Ütköző védjegyek
(1)Az olyan védjegy lajstromozását, amelynek használata sértené a 35. cikket, el kell utasítani, ha a védjegybejelentést a földrajzi árujelző lajstromozása iránti kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontját követően nyújtják be.
(2)Az (1) bekezdés megsértésével lajstromozott védjegyeket a Hivatal és adott esetben az illetékes nemzeti hatóságok törlik.
(3)E cikk (1) és (4) bekezdésének alkalmazásában a 67. cikkben meghatározott eljárás alapján lajstromozott földrajzi árujelzők esetében az oltalom első napjának – az [e rendelet hatálybalépésének napja] óta eltelt egyéves átmeneti időszakot követően – azt a napot kell tekinteni, amelyen a tagállamok tájékoztatták a Hivatalt és a Bizottságot.
(4)E cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az a védjegy, amelynek használata ellentétes a 35. cikkel, és amelyet az Unió területén a földrajzi árujelző lajstromozása iránti kérelem Hivatalhoz történő benyújtásának napját megelőzően jelentettek be, lajstromoztak, vagy ott – amennyiben az érintett jogszabályok ezt lehetővé teszik – jóhiszemű használat révén meghonosodott, a földrajzi árujelző lajstromozása ellenére továbbra is használható és megújítható, feltéve, hogy nem áll fenn az (EU) 2015/2436 európai parlamenti és tanácsi irányelv vagy az (EU) 2017/1001 rendelet szerinti törlési vagy megszűnési ok. Ilyen esetekben a földrajzi árujelző használata és az érintett védjegy használata megengedett.
(5)Az (EU) 2015/2436 irányelv 28. cikkének (4) bekezdésében említett hitelesítési jegyek vagy tanúsító védjegyek, valamint az említett irányelv 29. cikkének (3) bekezdésében említett együttes védjegyek a földrajzi árujelzővel együtt használhatók a jelölésen.
43. cikk
A használathoz való jog
(1)A lajstromozott földrajzi árujelzőt bármely olyan előállító használhatja, amely a vonatkozó termékleírásnak vagy egységes dokumentumnak vagy azzal egyenértékű dokumentumnak megfelelő terméket forgalmaz.
(2)A tagállamok biztosítják, hogy az e címben meghatározott szabályoknak megfelelő valamennyi előállítóra kiterjedjen a megfelelés 46. cikk szerinti ellenőrzése. A tagállamok díjat számíthatnak fel az ellenőrzési rendszer irányításával kapcsolatos költségeik fedezésére.
44. cikk
Uniós szimbólum, megjelölés, rövidítés
(1)A kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőire a 664/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben az „oltalom alatt álló földrajzi jelzések” tekintetében megállapított uniós szimbólum alkalmazandó.
(2)Az Unióból származó, földrajzi árujelzővel forgalmazott kézműves és ipari termékek esetében az (1) bekezdésben említett uniós szimbólum szerepelhet a termék jelölésén és a reklámanyagokban. A földrajzi árujelzőt az uniós szimbólummal azonos látómezőben kell feltüntetni.
(3)Az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” megjelölésnek megfelelő „OFJ” rövidítés feltüntethető a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőjével jelölt termékek címkéjén.
(4)Az előállított termékek jelölésén és reklámanyagaiban akkor használhatók megjelölések, rövidítések és uniós szimbólumok, ha a földrajzi árujelző az adott termék valamely részére vagy összetevőjére vonatkozik. Ebben az esetben a megjelölést, rövidítést vagy uniós szimbólumot a részként vagy összetevőként egyértelműen megjelölt rész vagy összetevő neve mellett kell elhelyezni. Az uniós szimbólum nem helyezhető el oly módon, amely azt sugallja a fogyasztónak, hogy az előállított termék a lajstromozás tárgya, nem pedig a rész vagy az összetevő.
(5)A földrajzi árujelző lajstromozása iránti uniós kérelem benyújtását követően az előállítók feltüntethetik a termék jelölésén és kiszerelésén, hogy az uniós joggal összhangban kérelmet nyújtottak be.
(6)Az oltalom alatt álló földrajzi jelzést jelölő uniós szimbólum és az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” uniós jelzés, valamint adott esetben az „OFJ” rövidítés csak a lajstromozásról szóló határozatnak a 24. és 25. cikk szerinti közzétételét követően tüntethető fel a címkén.
(7)A kérelem elutasítása esetén a (4) bekezdésnek megfelelően jelölt termékek a készletek kimerüléséig forgalmazhatók.
(8)Ezenkívül a jelölésen a következők is megjeleníthetők:
a)a termékleírásban említett származási földrajzi terület leírása; valamint
b)a származási földrajzi terület helye szerinti tagállamra vagy régióra utaló szövegek, grafikák vagy szimbólumok.
(9)A kézműves és ipari földrajzi árujelzők uniós lajstromába bejegyzett, harmadik országokból származó kézműves és ipari termékeket jelölő földrajzi árujelzőkhöz kapcsolódó uniós szimbólumok feltüntethetők a termék jelölésén és reklámanyagain, amely esetben a szimbólumokat a (2) bekezdésnek megfelelően kell használni.
(10)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az uniós szimbólum és megjelölés technikai jellemzőit, valamint a lajstromozott földrajzi árujelzővel forgalmazott termékeken történő használatukra vonatkozó szabályokat, az alkalmazandó megfelelő nyelvi változatokra vonatkozó szabályokat is beleértve. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 65. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
IV. CÍM
ELLENŐRZÉSEK ÉS ÉRVÉNYESÍTÉS
45. cikk
Az illetékes hatóságok kijelölése
(1)A tagállamok kijelölik az e rendeletnek való megfelelés vizsgálatára irányuló hatósági ellenőrzésekért felelős illetékes hatóságokat. Ezek az ellenőrzések a következőket foglalják magukban:
a)annak ellenőrzése, hogy a földrajzi árujelzővel ellátott terméket a vonatkozó termékleírásnak megfelelően állították-e elő;
b)a földrajzi árujelzők piaci használatának nyomon követése.
(2)Az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságoknak objektívnek és pártatlannak kell lenniük, és rendelkezniük kell a feladataik ellátásához szükséges képzett személyzettel és erőforrásokkal.
46. cikk
A termékleírásnak való megfelelés ellenőrzése
(1)A tagállamok összeállítják és naprakészen tartják a területükről származó, a kézműves és ipari termék földrajzi árujelzőinek uniós lajstromába bejegyzett, földrajzi árujelzővel ellátott termékek előállítóinak jegyzékét.
(2)Az előállítók felelősek azon belső ellenőrzésekért, amelyek a földrajzi árujelzővel ellátott termék forgalomba hozatala előtt biztosítják a termék termékleírásnak való megfelelését.
(3)A 49. cikk sérelme nélkül, a földrajzi árujelzővel ellátott és az Unióból származó termék forgalomba hozatalát megelőzően a termékleírásnak való megfelelést harmadik fél is ellenőrzi, nevezetesen a következők:
a)a 45. cikkben említett egy vagy több illetékes hatóság; vagy
b)egy vagy több felhatalmazással rendelkező terméktanúsító szerv, ideértve azokat a természetes személyeket is, akikre az 50. cikkel összhangban hatásköröket ruháztak át.
(4)A harmadik országból származó termékeket jelölő földrajzi árujelzők tekintetében a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzését a termék forgalomba hozatalát megelőzően a következők végzik:
a)a harmadik ország által kijelölt illetékes állami hatóság; vagy
b)egy vagy több terméktanúsító szerv.
(5)Amennyiben a termékleírással összhangban valamely előállítási szakaszt egy vagy több, a földrajzi árujelző származási országától eltérő országban működő előállító végzi, a termékleírásban rendelkezni kell a szóban forgó előállítók megfelelőségének ellenőrzéséről. Ha a vonatkozó előállítási szakasz az Unióban történik, az előállítók kilétéről értesíteni kell az előállítási szakasz helye szerinti tagállam illetékes hatóságait, és ellenőrizni kell őket mint a földrajzi árujelzővel ellátott termék előállítóit.
(6)A termékleírásnak való megfelelés ellenőrzésének költségeit az ellenőrzéseknek alávetett előállítók is viselhetik. A költségekhez a tagállamok is hozzájárulhatnak.
47. cikk
Kellő gondosság
A földrajzi árujelzőt használó előállítóknak biztosítaniuk kell, hogy az elnevezés és a szimbólum piaci használata folyamatosan megfeleljen a vonatkozó termékleírásnak. Az előállítók:
a)nyomon követhetik a földrajzi árujelzők piaci használatát;
b)olyan tevékenységeket dolgozhatnak ki, amelyek biztosítják, hogy a földrajzi árujelző által jelölt termék megfeleljen a termékleírásnak;
c)intézkedéseket hozhatnak a földrajzi árujelző megfelelő jogi oltalmának biztosítása érdekében, beleértve adott esetben az illetékes hatóságok 45. cikk (1) bekezdésében említett tájékoztatását.
48. cikk
A földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos jogok ellenőrzése és érvényesítése a piacon
(1)A tagállamok kijelölnek egy vagy több, jogérvényesítésért felelős hatóságot, amelyek megegyezhetnek a 46. cikk (3) bekezdésében említett illetékes hatóságokkal, és amelyek a piaci ellenőrzésekért és a földrajzi árujelzőkhöz fűződő jogok érvényesítéséért felelősek azt követően, hogy a földrajzi árujelzővel ellátott kézműves és ipari termék összes előállítási szakasza lezárult, függetlenül attól, hogy a termék tárolás, továbbítás vagy forgalmazás alatt áll, vagy nagy- vagy kiskereskedelmi szinten értékesítésre kínálják, beleértve az elektronikus kereskedelmet is.
(2)A jogérvényesítésért felelős hatóság a termékleírásnak vagy az egységes dokumentumnak vagy azzal egyenértékű dokumentumnak való megfelelés biztosítása érdekében kockázatelemzés és az érintett előállítók bejelentései alapján ellenőrzi a földrajzi árujelzővel ellátott termékeket.
(3)A tagállamok megfelelő közigazgatási és jogi lépéseket tesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák vagy megszüntessék a területükön előállított, működtetett vagy forgalmazott olyan termékek vagy szolgáltatások elnevezésének használatát, amelyek sértik a földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozóan a 35. és a 36. cikkben meghatározott rendelkezéseket.
(4)Az (1) bekezdéssel összhangban kijelölt hatóság összehangolja a földrajzi árujelzőkhöz fűződő jogok érvényesítését az érintett szervezeti egységek, ügynökségek és szervek között, beleértve a rendőrséget, a hamisítás elleni ügynökségeket, a vámhatóságokat, a szellemi tulajdonnal foglalkozó hivatalokat, a piacfelügyeleti és fogyasztóvédelmi hatóságokat és a kiskereskedelmi ellenőröket.
(5)A tagállamok díjakat vagy illetékeket szedhetnek a piacon végzett hatósági ellenőrzések költségeinek fedezésére.
49. cikk
Saját nyilatkozat tanúsítására irányuló eljárás
(1)A 46. cikk sérelme nélkül a tagállamok engedélyezhetik a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzésére vonatkozó saját nyilatkozatot. Az előállító az ilyen nyilatkozatot a 45. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságoknak nyújtja be.
(2)A tagállamok engedélyezhetik az előállítók számára, hogy háromévente saját nyilatkozatot nyújtsanak be az illetékes hatóságoknak annak biztosítása érdekében, hogy a piacon folyamatosan megfeleljenek a termékleírásnak. Amennyiben a termékleírás az adott terméket érintő módon módosul vagy megváltozik, a saját nyilatkozatot haladéktalanul meg kell újítani.
(3)Saját nyilatkozat alkalmazása esetén az illetékes hatóságok szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végeznek. Jogsértés esetén a tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek a helyzet orvoslására.
(4)A saját nyilatkozatnak követnie kell az 1. mellékletben meghatározott szerkezetet, és tartalmaznia kell az említett mellékletben meghatározott valamennyi információt és követelményt.
(5)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 66. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet módosítása és adott esetben az 1. mellékletben meghatározott információk és követelmények módosítása céljából.
50. cikk
A hatósági ellenőrzési feladatok átruházása az illetékes hatóságok által
(1)Az illetékes hatóságok a hatósági ellenőrzési feladatokat átruházhatják egy vagy több terméktanúsító szervre, ideértve az ilyen minőségben eljáró természetes személyeket is. Az illetékes hatóságnak meg kell győződnie arról, hogy az átruházott feladatot ellátó terméktanúsító szerv vagy természetes személy, amelyre, illetve akire ilyen feladatokat átruháztak, rendelkezik a feladatok eredményes végrehajtásához szükséges hatáskörrel.
(2)A hatósági ellenőrzési feladatok átruházásának írásban kell történnie, és meg kell felelnie a következő feltételeknek:
a)az átruházásnak tartalmaznia kell az átruházott feladatot ellátó szerv vagy természetes személy által végezhető hatósági ellenőrzési feladatoknak és azon feltételeknek a pontos leírását, amelyek mellett az átruházott feladatot ellátó szerv vagy természetes személy végezheti ezeket a feladatokat;
b)az átruházott feladatot ellátó terméktanúsító szervnek:
i. rendelkeznie kell az azon említett hatósági ellenőrzési feladatoknak az elvégzéséhez szükséges szakértelemmel, felszereléssel és infrastruktúrával, amelyeket rá átruháztak;
ii. elegendő létszámú, valamint megfelelő képesítés és tapasztalat birtokában lévő személyzettel kell rendelkeznie;
iii. pártatlannak kell lennie, nem merülhet fel összeférhetetlenség vele kapcsolatban, és különösen nem lehet olyan helyzetben, amely akár közvetlenül, akár közvetve befolyásolhatná azoknak a hatósági ellenőrzési feladatoknak a részrehajlás nélküli elvégzésével kapcsolatos szakmai magatartását, amelyeket rá átruháztak; valamint
iv. elegendő hatáskörrel kell rendelkeznie azon hatósági ellenőrzési feladatok elvégzéséhez, amelyeket rá átruháztak; valamint
c)amennyiben a hatósági ellenőrzési feladatot természetes személyekre ruházzák át, az említett természetes személyeknek:
i. rendelkezniük kell azoknak a hatósági ellenőrzési feladatoknak az elvégzéséhez szükséges szakértelemmel, felszereléssel és infrastruktúrával, amelyeket rájuk átruháztak;
ii. megfelelő képesítéssel és tapasztalattal kell rendelkezniük;
iii. pártatlanul kell eljárniuk, és nem merülhet fel összeférhetetlenség azon hatósági ellenőrzési feladatok elvégzése tekintetében, amelyeket rájuk átruháztak; valamint
d)olyan intézkedéseket kell életbe léptetni, amelyek biztosítják a feladatokat átruházó illetékes hatóságok és az átruházott feladatot ellátó terméktanúsító szervek – köztük a természetes személyek – közötti hatékony és eredményes koordinációt.
51. cikk
Az átruházott feladatot ellátó terméktanúsító szervek és természetes személyek kötelezettségei
Az 50. cikkel összhangban bizonyos hatósági ellenőrzési feladatok végzésére felhatalmazott terméktanúsító szerveknek vagy természetes személyeknek:
a)rendszeresen, illetve a feladatokat rájuk átruházó illetékes hatóságok ilyen irányú megkeresésére bármikor tájékoztatniuk kell az említett hatóságokat az általuk elvégzett hatósági ellenőrzések és kapcsolódó tevékenységek eredményéről;
b)haladéktalanul értesíteniük kell a feladatokat átruházó illetékes hatóságokat, ha a hatósági ellenőrzések eredményei meg nem felelésre vagy meg nem felelés valószínűségére engednek következtetni, kivéve abban az esetben, ha az illetékes hatóság és az átruházott feladatot ellátó terméktanúsító szerv vagy természetes személy között ettől eltérő különös rendelkezések vannak érvényben; valamint
c)az illetékes hatóságok számára hozzáférést kell biztosítaniuk a telephelyeikhez és a létesítményeikhez, továbbá együtt kell működniük velük és segítséget kell nyújtaniuk számukra.
52. cikk
A feladatot átruházó illetékes hatóságok kötelezettségei
(1)Azoknak az illetékes hatóságoknak, amelyek bizonyos hatósági ellenőrzési feladatokat az 50. cikkel összhangban átruházott feladatokat ellátó terméktanúsító szervezetekre vagy természetes személyekre ruháztak át:
a)szükség szerint meg kell szervezniük az ilyen szervek vagy személyek ellenőrzését vagy vizsgálatát;
b)haladéktalanul vissza kell vonniuk – teljesen vagy részben – az átruházást, ha
i. bizonyítást nyer, hogy az ilyen, átruházott feladatokat ellátó terméktanúsító szerv vagy természetes személy nem látja el megfelelően a rá átruházott feladatokat;
ii. az átruházott feladatokat ellátó terméktanúsító szerv vagy természetes személy nem teszi meg időben a megfelelő intézkedéseket a feltárt hiányosságok orvoslására; vagy
iii. az átruházott feladatokat ellátó tanúsító szerv vagy természetes személy függetlensége vagy pártatlansága kétségessé vált.
(2)Az illetékes hatóságok az e rendeletben említettektől eltérő okokból is visszavonhatják az átruházást.
53. cikk
Az illetékes hatóságokra és a terméktanúsító szervekre vonatkozó nyilvános információk
(1)A tagállamok közzéteszik a 46. cikk (3) bekezdésében említett kijelölt illetékes hatóságok és kijelölt terméktanúsító szervek – köztük az ilyen minőségben eljáró természetes személyek – nevét és címét, és ezen adatokat rendszeresen naprakésszé teszik.
(2)A Hivatal közzéteszi a 46. cikk (4) bekezdésében említett illetékes hatóságok és terméktanúsító szervek nevét és címét, és ezen adatokat rendszeresen naprakésszé teszi.
(3)A Hivatal létrehozhat egy digitális portált, ahol közzéteszi az (1) és (2) bekezdésben említett illetékes hatóságok és terméktanúsító szervek – köztük az ilyen minőségben eljáró természetes személyek – nevét és címét.
54. cikk
A terméktanúsító szervek akkreditálása
(1)A 46. cikk (3) bekezdésének b) pontjában és a 46. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett terméktanúsító szerveknek meg kell felelniük a következőknek, és azokat az alábbiak szerint kell akkreditálni:
a)ISO/IEC 17065:2012 európai szabvány: „Megfelelőségértékelés – Termékek, folyamatok és szolgáltatások tanúsítását végző szervezetekre vonatkozó követelmények”, beleértve az ISO/IEC 17020:2012 „Megfelelőségértékelés – Ellenőrzést végző különféle típusú szervezetek működésének követelményei” európai szabványt; vagy
b)egyéb megfelelő, nemzetközileg elismert szabványok, beleértve az a) pontban említett európai szabványok felülvizsgálatát vagy módosított változatát.
(2)Az (1) bekezdésben említett akkreditálást a 765/2008/EK rendelettel összhangban elismert akkreditáló testület, azaz az Európai Akkreditálási Együttműködés tagja, vagy az Unión kívüli olyan akkreditáló testület végzi, amely tagja a Nemzetközi Akkreditálási Fórumnak.
55. cikk
A jogellenes tartalom elleni fellépésre vonatkozó határozatok
Amennyiben azt a nemzeti jog előírja, valamint az uniós joggal összhangban a tagállamok illetékes hatóságai az (EU) 2022/xxxx rendelet 8. cikke értelmében elrendelhetik az e rendelet 35. cikkét sértő jogellenes tartalom elleni fellépést.
56. cikk
Szankciók
A tagállamok megállapítják az e rendeletnek való meg nem felelés és e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok e rendelet hatálybalépéséig e szabályokról és intézkedésekről tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul értesítik az ezeket érintő minden későbbi módosításról.
57. cikk
Kölcsönös segítségnyújtás és erőforrások
(1)A tagállamok segítséget nyújtanak egymásnak az e címben előírt ellenőrzések és jogérvényesítés végrehajtása céljából.
(2)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e cím szerinti ellenőrzések és jogérvényesítés céljából kicserélendő információk jellegére és típusára, valamint az információcsere módjaira vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 65. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(3)Az igazgatási segítségnyújtás adott esetben – és az érintett illetékes hatóságok közötti megállapodás alapján – kiterjedhet arra is, hogy egy tagállam illetékes hatóságai részt vesznek egy másik tagállam illetékes hatóságai által végzett helyszíni ellenőrzésekben.
(4)Valamely földrajzi árujelző oltalmának lehetséges megsértése esetén a tagállamok intézkedéseket hoznak annak megkönnyítésére, hogy a tagállamon belüli bűnüldöző hatóságok, ügyészségek és igazságügyi hatóságok az ilyen lehetséges jogsértésre vonatkozó információkat továbbítsák a 45. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságoknak.
58. cikk
Az előállítási engedélyre vonatkozó igazolások
(1)Az az előállító, akinek a termékéről a 46. cikkben említett megfelelőség-ellenőrzést követően megállapítást nyert, hogy megfelel az e rendelet értelmében oltalom alatt álló földrajzi árujelző termékleírásának, illetve hogy – ha az adott tagállamban alkalmazandó – megfelelően benyújtotta a saját nyilatkozatot az illetékes hatóságnak, jogosult olyan hatósági bizonyítványra vagy egyéb tanúsítási igazolásra, amely igazolja, hogy az általa végzett előállítási szakaszok tekintetében jogosult az adott földrajzi árujelzővel ellátott termék előállítására.
(2)Az (1) bekezdésben említett tanúsítási igazolást a jogérvényesítésért felelős hatóságok, a vámhatóságok vagy más, a szabad forgalomba bocsátásra bejelentett vagy a belső piacon forgalomba hozott áruk kapcsán a földrajzi árujelzők használatának ellenőrzésében részt vevő uniós hatóságok kérésére azok rendelkezésére kell bocsátani. Az előállító a tanúsítási igazolást a nyilvánosság vagy bármely olyan személy rendelkezésére bocsáthatja, aki üzleti tevékenysége során ilyen igazolást kér.
V. CÍM
A NEMZETKÖZI LAJSTROMBA BEJEGYZETT FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK ÉS EGYÉB JOGI AKTUSOK MÓDOSÍTÁSAI
59. cikk
Az (EU) 2019/1754 tanácsi határozat módosításai
Az (EU) 2019/1754 tanácsi határozat 4. cikkének (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„A kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló, …-i (EU) 2022/… európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében vett, kézműves és ipari termékeket oltalmazó földrajzi árujelzők tekintetében az Unió az Európai Szellemi Tulajdoni Hivatalt jelöli ki a Genfi Szöveg 3. cikkében említett illetékes hatóságként, amely felelős a Genfi Szövegnek az Unió területén történő igazgatásáért, valamint a WIPO Nemzetközi Irodájával összefüggésben a Genfi Szöveg és a Közös Végrehajtási Szabályzat szerinti értesítésekért és kommunikációért.”
60. cikk
Az (EU) 2019/1753 rendelet módosításai
Az (EU) 2019/1753 rendelet a következőképpen módosul:
1.Az 1. cikk a következőképpen módosul:
a)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(2) E rendelet alkalmazásában a »földrajzi árujelzők« kifejezés a genfi szöveg értelmében vett eredetmegjelölésekre (appellations of origin), köztük az 1151/2012/EU és az 1308/2013/EU rendelet értelmében vett eredetmegjelölésekre (designations of origin), valamint az 1151/2012/EU, az 1308/2013/EU, a 251/2014/EU, az (EU) 2019/787 rendelet és a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló, …-i (EU) 2022/… európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében vett földrajzi jelzésekre (geographical indications) vonatkozik. A nemzetközi lajstromozás tárgyát képező, kézműves és ipari termékekre vonatkozó eredetmegjelölések tekintetében az EU-ban az oltalom az említett rendelet 5. és 35. cikkében meghatározottak szerint értendő.”;
b)a cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E rendelet alkalmazásában a »Hivatal« az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala.”
2.A 2. cikk a következőképpen módosul:
a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„A Bizottság vagy a Hivatal az Unió genfi szöveghez való csatlakozásakor – valamint azt követően is rendszeres időközönként – az (EU) 2019/1754 tanácsi határozat 4. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a genfi szöveg 3. cikke értelmében vett illetékes hatóságként az Unió területéről származó termékekre vonatkozó, az uniós jog szerint oltalom alatt álló és lajstromba vett földrajzi árujelzők nemzetközi lajstromozása iránt bejelentéseket nyújt be a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodájához (a továbbiakban: a Nemzetközi Iroda) a genfi szöveg 5. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján.”;
b)a (2) bekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:
„Az (1) bekezdés alkalmazásában a tagállamok felkérhetik a Bizottságot, illetve a kézműves és ipari termékeket oltalmazó földrajzi árujelzők (»a kézműves és ipari földrajzi árujelzők«) tekintetében a Hivatalt, hogy a tagállamok területéről származó, valamint az uniós jog alapján oltalom alatt álló és lajstromozott földrajzi árujelzőket jegyeztesse be a nemzetközi lajstromba.”;
c)a cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A kézműves és ipari földrajzi árujelzők nemzetközi lajstromba való bejegyzésére irányuló kérelmek tekintetében a Hivatal az (EU) 2019/1754 tanácsi határozat 4. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a genfi szöveg 3. cikkében említett illetékes hatóságként eljárva az oltalom megadásáról szóló saját határozata alapján jár el az (EU) 2022/… rendelet 17–34. cikkében említett eljárásnak megfelelően.”
3.A 3. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A kézműves és ipari földrajzi árujelzők tekintetében a Hivatal felkéri a Nemzetközi Irodát, hogy törölje a valamely tagállamból származó földrajzi árujelző nemzetközi lajstromban szereplő bejegyzését, amennyiben az (1) bekezdésben foglalt körülmények teljesülnek.”
4.A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„4. cikk
Harmadik országokból származó földrajzi árujelzők nemzetközi lajstromban való lajstromozásának közzététele
(1) A Bizottság, illetve a kézműves és ipari földrajzi árujelzők tekintetében a Hivatal közzétesz minden olyan nemzetközi lajstromozást, amelyről a Nemzetközi Iroda a genfi szöveg 6. cikkének (4) bekezdésével összhangban értesítést küldött, és amely olyan, a nemzetközi lajstromba bejegyzett földrajzi árujelzőre vonatkozik, amelynek esetében a genfi szöveg 1. cikkének xv. pontjában meghatározott, származási terület szerinti szerződő fél nem tagállam.
(2) Az (1) bekezdésben említett nemzetközi lajstromozást az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában kell közzétenni, illetve a kézműves vagy ipari földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos nemzetközi lajstromozások esetében a Hivatalnak kell azt közzétennie. A közzététel során fel kell tüntetni a terméktípust és a származási országot.”
5.Az 5. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A Bizottság, illetve a kézműves és ipari földrajzi árujelzők tekintetében a Hivatal minden olyan földrajzi árujelzőre vonatkozó nemzetközi lajstromozást értékel, amelyről a Nemzetközi Iroda a genfi szöveg 6. cikkének (4) bekezdésével összhangban értesítést küldött, és amelynek esetében a genfi szöveg 1. cikkének xv. pontjában meghatározott, származási terület szerinti szerződő fél nem tagállam, annak megállapítása érdekében, hogy a lajstromozás tartalmazza-e a Lisszaboni Megállapodáshoz és a Lisszaboni Megállapodás genfi szövegéhez kapcsolódó Közös Végrehajtási Szabályzat (a továbbiakban: a Közös Végrehajtási Szabályzat) 5. szabályának (2) bekezdésében meghatározott kötelező elemeket, valamint a Közös Végrehajtási Szabályzat 5. szabályának (3) bekezdésében felsorolt, a minőségre, a hírnévre, illetve a jellemzőkre vonatkozó adatokat.”
6.A 6. cikk a következőképpen módosul:
a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A tagállamok illetékes hatóságai, vagy a genfi szöveg 1. cikkének xv. pontja értelmében vett származási terület szerinti szerződő féltől eltérő harmadik ország illetékes hatóságai, vagy a jogos érdekkel rendelkező és az Unióban vagy a származási terület szerinti szerződő féltől eltérő harmadik ország területén letelepedett természetes vagy jogi személyek a nemzetközi lajstromozás 4. cikkel összhangban történt közzétételének napjától számított négy hónapon belül felszólalást nyújthatnak be a Bizottsághoz, illetve a kézműves és ipari földrajzi árujelzők tekintetében a Hivatalhoz. A felszólalást az Unió valamely hivatalos nyelvén kell benyújtani.”;
b)a (2) bekezdés e) pontját el kell hagyni;
c)a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(3) A felszólalás (2) bekezdésben felsorolt okait a Bizottság, illetve a kézműves és ipari földrajzi árujelzők tekintetében a Hivatal az Unió területével vagy annak egy részével összefüggésben mérlegeli.”
7.A 7. cikk a következőképpen módosul:
a)az (1) bekezdés a következő mondattal egészül ki:
„A kézműves és ipari földrajzi árujelzők tekintetében a Hivatal minden elfogadhatatlan felszólalást elutasít, és a földrajzi árujelző oltalmának megadásáról határoz.”;
b)a (2) bekezdés utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép:
„A kézműves és ipari földrajzi árujelzők tekintetében az oltalom megadásáról szóló határozatot a Hivatal, illetve az (EU) 2022/… rendelet 25. cikkében említett esetekben a Bizottság fogadja el. A kapcsolódó végrehajtási jogi aktusokat a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”;
c)a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(4) A genfi szöveg 15. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság, illetve a kézműves és ipari földrajzi árujelzők tekintetében a Hivatal a nemzetközi lajstromozásról szóló, a genfi szöveg 6. cikkének (4) bekezdése szerinti értesítés kézhezvételétől számított egy éven belül[ vagy az (EU) 2019/1754 határozat 5. cikkének első bekezdésében említett esetekben az értesítés kézhezvételétől számított két éven belül] értesíti a Nemzetközi Irodát az érintett nemzetközi lajstromozás uniós területre vonatkozó hatályának elutasításáról.”;
d)az (5) bekezdés utolsó mondatát el kell hagyni;
e)a cikk a következő (5a) és (5b) bekezdésekkel egészül ki:
„(5a) Azon kézműves és ipari földrajzi árujelzők tekintetében, amelyek oltalmára vonatkozóan a Hivatal korábban elutasító értesítést küldött, a Hivatal saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam, harmadik ország, illetve jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy megfelelően indokolt kérésére részben vagy egészben visszavonhat egy olyan elutasítást, amelyről előzőleg értesítette a Nemzetközi Irodát.
(5b) A Bizottság, illetve a kézműves és ipari földrajzi árujelzők tekintetében a Hivatal haladéktalanul értesíti a Nemzetközi Irodát a visszavonásról.”
8.A 8. cikk (1) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:
„A kézműves és ipari földrajzi árujelzők tekintetében ugyanez vonatkozik a Hivatal határozatára.”
9.A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„9. cikk
A nemzetközi lajstromba bejegyzett, harmadik országbeli földrajzi árujelző hatályának érvénytelenítése az Unióban
·(1) A Bizottság, illetve a kézműves és ipari földrajzi árujelzők tekintetében a Hivatal – saját kezdeményezésére vagy egy tagállam, harmadik ország vagy jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy megfelelően indokolt kérésére – részben vagy egészben érvénytelenítheti egy földrajzi árujelző oltalmának hatályát az Unióban a következő körülmények közül egy vagy több fennállása esetén:
·a) a földrajzi árujelző a származási terület szerinti szerződő fél területén már nem áll oltalom alatt;
·b) a földrajzi árujelző már nem szerepel a nemzetközi lajstromban;
·c) a Közös Végrehajtási Szabályzat 5. szabályának (2) bekezdésében megállapított kötelező elemeknek vagy a Közös Végrehajtási Szabályzat 5. szabályának (3) bekezdése szerinti, a minőségre, a hírnévre vagy a jellemzőkre vonatkozó adatoknak való megfelelés már nem biztosított.
·(2) A Bizottság az (1) bekezdés alkalmazásában végrehajtási jogi aktusokat fogad el. A kérdéses végrehajtási jogi aktusokat a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni, és erre csak azután kerülhet sor, hogy a genfi szöveg 5. cikke (2) bekezdésének ii. pontjában említett természetes vagy jogi személyek részére vagy a genfi szöveg 1. cikkének xvii. pontjában meghatározott kedvezményezettek részére lehetőséget biztosítottak arra, hogy megvédjék jogaikat.
·(3) Amennyiben az érvénytelenítéssel szemben további fellebbezésnek már nincs helye, a Bizottság, illetve a kézműves és ipari földrajzi árujelzők tekintetében a Hivatal haladéktalanul értesíti a Nemzetközi Irodát a földrajzi árujelző nemzetközi lajstromozása uniós területre vonatkozó hatályának az (1) bekezdés a) vagy c) pontjával összhangban történő érvénytelenítéséről.”
10.A 11. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(3) Az (EU) 2022/… rendelet hatálya alá tartozó, de a szóban forgó rendelet által még nem oltalmazott termékek minden olyan eredetmegjelölését illetően, amely a Lisszaboni Megállapodásban részes valamely tagállamból származik, a genfi szöveg 5. cikke (2) bekezdésének ii. pontjában említett természetes vagy jogi személy kérelme vagy a genfi szöveg 1. cikkének xvii. pontjában meghatározott kedvezményezett kérelme alapján, vagy saját kezdeményezésére az érintett tagállam – választásának megfelelően – kérelmezi az alábbiak egyikét:
·az eredetmegjelölés (EU) 2022/… rendelet szerinti lajstromozása, vagy
·az adott eredetmegjelölésre vonatkozó bejegyzés törlése a nemzetközi lajstromból.
Az érintett tagállam értesíti a Hivatalt arról, hogy az első albekezdésben említett lehetőségek melyikét választotta, és az (EU) 2022/… rendelet elfogadását követő egy éven belül benyújtja a vonatkozó kérelmet. Az (EU) 2022/… rendelet 67. cikkének (3) bekezdésében előírt lajstromozási eljárás értelemszerűen alkalmazandó.
Az első albekezdés a) pontjában említett helyzetekben az érintett tagállam – a földrajzi árujelző (EU) 2022/… rendelet szerinti lajstromozásának időpontjától számított hat hónapon belül – kéri az adott eredetmegjelölés genfi szöveg szerinti nemzetközi lajstromozását, amennyiben az említett tagállam az (EU) 2019/1754 határozat 3. cikkében említett felhatalmazás értelmében megerősítette a genfi szöveget vagy csatlakozott ahhoz.
Az érintett tagállam – a Hivatallal koordinálva – a Nemzetközi Irodával közösen ellenőrzi, hogy a genfi szöveg szerinti lajstromozás céljából szükség van-e a Közös Végrehajtási Szabályzat 7. szabályának (4) bekezdése értelmében elvégzendő módosításokra. A Hivatal felhatalmazza az érintett tagállamot arra, hogy gondoskodjon a szükséges módosításokról és a Nemzetközi Iroda értesítéséről.
Ha az (EU) 2022/… rendelet szerinti lajstromozás iránti kérelem elutasításra került, és a kapcsolódó közigazgatási és bírósági jogorvoslati lehetőségeket már kimerítették, vagy ha nem került sor az e bekezdés harmadik albekezdése szerinti, a genfi szöveg alapján történő lajstromozás kérelmezésére, az érintett tagállam haladéktalanul kéri az említett eredetmegjelölés lajstromozásának törlését a nemzetközi lajstromból.”
11.A 15. cikk (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
„e) az (EU) 2022/… rendelet 2. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó kézműves és ipari termékek esetében az említett rendelet 65. cikkével létrehozott, a kézműves és ipari földrajzi árujelzőkkel foglalkozó bizottság.”
61. cikk
Az (EU) 2017/1001 rendelet módosítása
Az (EU) 2017/1001 rendelet a következőképpen módosul:
1.A 151. cikk (1) bekezdése a b) pont után a következő ba) ponttal egészül ki:
„ba) a földrajzi árujelzők igazgatása és promóciója, különösen az (EU) 2022/[e rendelet] európai parlamenti és tanácsi rendelet által ráruházott feladatok, valamint a földrajzi árujelzők rendszerének előmozdítása;”.
2.A rendelet szövege a következő 170a. cikkel egészül ki:
„170a. cikk
Doménnév-információs és figyelmeztető rendszer létrehozása
(1)Az országkód szerinti felső szintű doménnév alatt bejegyzett, az Unióban letelepedett nyilvántartók által igazgatott vagy kezelt doménnevek vonatkozásában a Hivatal doménnév-információs és figyelmeztető rendszert működtet. Az uniós védjegybejelentés benyújtásakor az információs és figyelmeztető rendszer tájékoztatja az uniós védjegybejelentés benyújtóit védjegyük doménnévként való elérhetőségéről, valamint opcionálisan az uniós védjegybejelentés benyújtóit és az érintett védjegyek jogosultjait a védjegyükkel azonos vagy hasonló nevet tartalmazó doménnév bejegyzését követően (doménnév-figyelmeztetések).
(2)Az (1) bekezdés alkalmazásában az országkód szerinti felső szintű doménnevek Unióban letelepedett nyilvántartói a Hivatal rendelkezésére bocsátják a doménnév-információs és figyelmeztető rendszer működtetéséhez szükséges, birtokukban lévő összes információt és adatot.”
VI. CÍM
TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
62. cikk
A Hivatal technikai segítségnyújtása
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek kiegészítik e rendeletet a Hivatalnak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövege szerinti földrajzi árujelzőktől eltérő, nemzetközi tárgyalások vagy nemzetközi megállapodások alapján oltalomra javasolt, harmadik országok kézműves és ipari termékeire vonatkozó földrajzi árujelzőket érintő vizsgálatokkal és egyéb igazgatási feladatokkal való megbízására vonatkozó szabályokkal.
VII. CÍM
KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK
63. cikk
Eljárási nyelvek
(1)Az e rendelet szerinti eljárásokkal kapcsolatban a Hivatalhoz eljuttatott valamennyi dokumentumot és információt az Unió egyik hivatalos nyelvén kell benyújtani.
(2)Az e rendelet alapján a Hivatalra ruházott feladatok tekintetében a Hivatal nyelvei az Unió valamennyi hivatalos nyelve az 1. rendelettel összhangban.
64. cikk
Informatikai rendszer
A 18. cikk (1) bekezdésében említett digitális rendszert és a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek a 26. cikkben említett uniós lajstromát a Hivatal fejleszti, igazgatja és tartja fenn.
65. cikk
Bizottsági eljárás
(1)A Bizottságot a kézműves és ipari földrajzi árujelzőkkel foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
66. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit e cikk tartalmazza.
(2)A Bizottságnak a 29., a 30. és a 49. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása hétéves időtartamra szól [HL: e rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hétéves időszak vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 29., a 30. és a 49. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásakor arról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6)A 29., a 30. és a 49. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve, ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
VIII. CÍM
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
67. cikk
A földrajzi árujelzők átmeneti oltalma
(1)A kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek különleges nemzeti oltalma [az e rendelet hatálybalépését egy évvel követő időpont]-ig megszűnik.
(2)Az érdekelt tagállamok [az e rendelet hatálybalépését hat hónappal követő időpont]-ig tájékoztatják a Bizottságot és a Hivatalt arról, hogy melyik, jogi oltalom alatt álló elnevezéseiket vagy – azokban a tagállamokban, ahol nincs oltalmi rendszer – melyik, használat révén megszilárdult elnevezéseiket kívánják e rendelet alapján lajstromoztatni és oltalomban részesíteni.
(3)A Hivatal, illetve a 25. cikkben említett esetekben a Bizottság a 17–25. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően lajstromozza az e cikk (2) bekezdésében említett azon elnevezéseket, amelyek megfelelnek a 2., az 5., a 7. és a 8. cikknek. A 21. és a 22. cikk nem alkalmazandó. Köznevesült kifejezések ugyanakkor nem lajstromozhatók.
(4)Az (1) bekezdés sérelme nélkül a (2) bekezdéssel összhangban közölt elnevezések nemzeti oltalmát a lajstromozásról szóló határozat meghozataláig fenn kell tartani. A határozat ellen a 30. cikkben említettek szerint fellebbezéssel lehet élni.
68. cikk
A tagállamok jelentéstételi kötelezettségei
(1)A tagállamok vagy nemzeti hatóságaik négyévente jelentést tesznek a Bizottságnak a földrajzi árujelzők tekintetében az e rendelettel létrehozott oltalmi rendszerrel kapcsolatos jogi követelményeknek való megfelelés ellenőrzése céljából végzett valamennyi ellenőrzés stratégiájáról és eredményeiről, valamint a kézműves és ipari termékekre vonatkozó földrajzi árujelzőkhöz fűződő jogok – többek között online – piaci érvényesítésének stratégiájáról és eredményeiről, az illetékes hatóság kijelöléséről szóló 45. cikkben, a termékleírásoknak való megfelelés ellenőrzéséről szóló 46. cikkben, a kellő gondosságról szóló 47. cikkben, a földrajzi árujelzőkhöz fűződő jogok piaci érvényesítéséről szóló 48. cikkben és az online platformokról szóló 55. cikkben említettek szerint.
(2)A jogosult tagállamok [az e rendelet hatálybalépését hat hónappal követő időpont]-ig benyújtják a Bizottságnak a 15. cikkben kért információkat a „közvetlen lajstromozási” eljárás választása érdekében. A kapott információk alapján a Bizottság határozatot fogad el az érintett tagállam azon jogáról, hogy a „közvetlen lajstromozási” eljárást válassza, és ne jelöljön ki nemzeti hatóságot a 15. cikkben említett kérelmezési, termékleírás-módosítási és törlési eljárások nemzeti szintű irányítására.
(3)A tagállamok [az e rendelet hatálybalépését hat hónappal követő időpont]-ig tájékoztatják a Bizottságot, ha úgy döntenek, hogy együttműködnek egymással a II. cím II. fejezetében előírt nemzeti eljárások igazgatása érdekében, a 6. cikk (4) bekezdésében meghatározottak szerint.
69. cikk
Felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés
A Bizottság [az e rendelet hatálybalépését öt évvel követő időpont]-ig jelentést készít e rendelet végrehajtásáról, és csatolja hozzá az általa megfelelőnek ítélt esetleges felülvizsgálati javaslatokat.
70. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Rendelkezéseit 2024. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről
a Tanács részéről