EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2022.4.5.

COM(2022) 157 final

2022/0105(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az ipari létesítmények környezeti adatainak bejelentéséről és az ipari kibocsátások portáljának létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2022) 169 final} - {SWD(2022) 111 final} - {SWD(2022) 112 final} - {SWD(2022) 113 final}

INDOKOLÁS

1.    A JAVASLAT HÁTTERE

•    A javaslat indokai és céljai

A 166/2006/EK rendelet 1 (a továbbiakban: rendelet) létrehozta az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartást (E-PRTR), amely európai szintű nyilvántartásként nyilvános hozzáférést biztosít az EU-ban, Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában található ipari létesítmények kulcsfontosságú környezeti adataihoz. Az E-PRTR mintegy 30 000 ipari létesítmény évente jelentett adatait tartalmazza, amelyek EU-szerte 65 gazdasági tevékenységet fednek le. A rendelet végrehajtja a szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásokról szóló 2006. évi kijevi jegyzőkönyvet 2 (a továbbiakban: jegyzőkönyv), amely 2009-ben lépett hatályba. Ez az egyetlen kötelező erejű nemzetközi jogi eszköz a szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásokról. 

A tagállamok minden évben jelentést küldenek a Bizottságnak, amely tartalmazza az ipari létesítmények üzemeltetői által az egyes létesítmények kibocsátásairól és elszállításairól benyújtott adatokat. Az adatokat ezután a Bizottság egy nyilvános honlapon teszi közzé az Európai Környezetvédelmi Ügynökség támogatásával.

A rendelet eredményességét, hatékonyságát, relevanciáját, koherenciáját és uniós hozzáadott értékét a Bizottság Célravezető és hatásos szabályozás programja (REFIT) részeként értékelték 3 . Az értékelés megvizsgálta az E-PRTR előnyeit, valamint az egyszerűsítés, a szabályozási költségek és terhek csökkentésének lehetőségét. Az értékelés alapján a rendelet végrehajtásáról szóló második bizottsági jelentés 4 az alábbi következtetésre jutott.

·Az E-PRTR kulcsfontosságú tudásbázisnak bizonyult az uniós ipari tevékenységekből származó kibocsátások tekintetében. Könnyen hozzáférhető és kiváló minőségű adatokat biztosít. Hozzáférést biztosít a nyilvánosság számára ezekhez az értékes információkhoz, és ezáltal támogatja a környezetvédelmi döntéshozatalt.

·Az E-PRTR-t azonban tovább lehet fejleszteni és hatékonyabbá lehet tenni más környezetvédelmi jogszabályokban meghatározott jelentéstételi kötelezettségekhez való igazodással, valamint további háttér-információk jelentésével.

E végrehajtási jelentés nyomon követése céljából több kezdeményezésre is sor került.

·Létrejött az ipari kibocsátások portálja (a továbbiakban: portál 5 ). Ez a portál tartalmazza az E-PRTR rendelet alapján évente jelentett adatokat, valamint az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelvvel (az ipari kibocsátásokról szóló irányelv – IED) összhangban bejelentett adatokat 6 . Ez a portál – amely az E-PRTR weboldalának helyébe lépett – az említett két uniós környezetvédelmi jogszabály alapján bejelentett ipari tevékenységekre vonatkozó adatokat gyűjti össze.

·További háttér-információként a 2022/142 bizottsági végrehajtási határozat 7  olyan egységeket és mérőszámokat határozott meg, amelyek lehetővé teszik az üzemeltetők számára, hogy minden évben jelentést tegyenek az egyes E-PRTR-létesítmények gyártási volumenéről. A gyártási volumenre vonatkozó jelentéstétel első alkalommal a 2023-as jelentéstételi évben válik kötelezővé.

·az IED vezetési és ellenőrzési szabályokat állapít meg az EU legnagyobb ipari és állattenyésztési létesítményeiből származó szennyezés fokozatos csökkentése érdekében, az egyenlő versenyfeltételek fenntartása mellett,

·a rendelet elősegíti a szennyezés csökkentésére irányuló erőfeszítések nyomon követését azáltal, hogy javítja a nyilvánosság tájékoztatását a létesítmények teljesítményéről.

·Felül kell vizsgálni a rendelet ágazati hatókörét, hogy jobban igazodjon a kapcsolódó környezetvédelmi jogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységekhez. Ez különösen az IED-t, de a közepes tüzelőberendezésekről szóló (EU) 2015/2193 irányelvet (MCPD) 9  és a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK tanácsi irányelvet (UWWT-irányelv) 10 is érinti. A további összehangolás érdekében a tevékenységekről – a többi jogszabályhoz hasonlóan – a létesítmények szintjén kell beszámolni, és nem üzemi szinten.

·Az EPRTR rendeletnek az összes releváns szennyező anyagra ki kell terjednie. Ez azt jelenti, hogy a rendelet II. mellékletét ki kell egészíteni bizonyos szennyező anyagokkal, többek között az alábbiakkal:

·a 2000/60/EK vízügyi keretirányelv 11 és a felszíni vizekről szóló 2008/105/EU irányelv 12 szerinti elsőbbségi anyagok; 

·az 1907/2006/EK rendeletben (REACH) 13 különös aggodalomra okot adó anyagként azonosított anyagok;

·a felszín alatti vizekre és a levegőminőségre vonatkozó uniós jogszabályok, többek között a felszín alatti vizekről szóló irányelv 14 , a környezeti levegő minőségéről szóló irányelv 15 és a környezeti levegőben lévő egyes szennyező anyagok koncentrációjáról szóló 2004/107/EK irányelv 16 hatálya alá tartozó anyagok. 

·A körforgásos gazdaságra és a dekarbonizációra vonatkozó uniós szakpolitikákkal való összhang megteremtése, valamint az EPRTR-adatok jobb környezetvédelmi összehasonlító teljesítményértékelésének lehetővé tétele érdekében az üzemeltetőknek jelentést kell tenniük a gyártási volumenről és a kiegészítő adatokról, különösen az erőforrások (energia, víz és nyersanyagok) felhasználásáról.

·A rendelet végrehajtását érintő aktuális hiányosságokat a következők révén is orvosolni kell:

·az üzemeltetők által a kibocsátások és a telephelyről történő elszállítások meghatározására használt analitikai módszerek aktualizálása,

·az üzemeltetők felkérése arra, hogy az illetékes hatóságoknak küldött jelentésükben kifejezetten erősítsék meg, hogy egy adott szennyező anyag kibocsátása, illetve a hulladék vagy szennyvíz telephelyről történő elszállítása az alkalmazandó adatszolgáltatási küszöbértékek alatt van,

·annak lehetővé tétele a tagállamok számára, hogy bizonyos adatokat az állattenyésztést folytató gazdasági szereplők nevében jelentsenek, akik/amelyek esetleg nem rendelkeznek a pontos adatok jelentéséhez szükséges erőforrásokkal.

A rendelet felülvizsgálatának szükségességét az európai zöld megállapodás megerősítette, és az IED-vel egy időben vizsgálják felül. Ezáltal biztosítható az említett két jogszabály általános következetessége és hatékonysága.

Ebben az összefüggésben – tekintettel a rendelet szükséges módosításainak jellegére és mértékére, valamint a következetesség és a jogi egyértelműség fokozásának szükségességére – e javaslatnak hatályon kívül kell helyeznie és fel kell váltania a rendeletet, egyúttal át kell vennie annak lényegi kötelezettségeit, amennyiben szükséges.

•    Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

•    Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.    JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•    Jogalap

A javasolt jogi aktus elsődleges célkitűzése a környezet és az emberi egészség védelme. Ezért a javasolt rendelet jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 192. cikkének (1) bekezdése.

•    Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

•    Arányosság

•    A jogi aktus típusának megválasztása

3.    AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•    A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

–noha úgy tűnt, hogy a tagállamok közelítenek a bevált gyakorlatokhoz, a meglévő uniós iránymutatás aktualizálása segíthet az adatok következetesebb értelmezésében,

–az E-PRTR hatékonyabb és következetesebb lehet, ha jobban összehangolják az egyéb, szorosan kapcsolódó környezetvédelmi jelentéstételi kötelezettségekkel,

–a tagállamok azon kötelezettségét, hogy háromévente jelentést tegyenek az E-PRTR rendelet végrehajtásáról, nem tartották nagyon hasznosnak, ami arra utal, hogy van lehetőség egyszerűsítésre,

–ha a meglévő EPRTR-t több kontextuális adattal sikerül kiegészíteni, hasznosabbá válhat a környezeti információk átfogó forrásaként.

–A jogszabályok nem hatékony vonatkozásai – azon területek kezelésének módja, ahol a jelenlegi szabályok hatékonyabbak és eredményesebbek lehetnek.

–Hozzájárulás az erőforrás-hatékonysághoz és a kevésbé mérgező gyártáshoz – a rendelethez hozzáadandó lehetséges új szennyező anyagok meghatározása, különösen a (levegőre és vízre vonatkozó) környezetminőségi előírásokkal és a REACH-rendelettel való jobb összehangolás érdekében; annak mérlegelése, hogy a rendelet miként járulhatna hozzá a körforgásos gazdaság fejlesztéséhez és fenntartásához, például az energia-, víz- és nyersanyag-felhasználásról szóló jelentéstétel révén.

–Hozzájárulás a dekarbonizációhoz – hogyan járulhat hozzá a rendelet a különböző ipari tevékenységek szén-dioxid-hatékonyságának növeléséhez.

–Ágazati hatály – annak meghatározása, hogy a rendelet mellőz-e fontos környezetvédelmi tevékenységeket, hogyan illeszkedik a kapcsolódó jogszabályokhoz, és hogyan támogatja azokat (különösen az IED-t, az MCPD-t és az UWWT-irányelvet).

•    Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció

•    Hatásvizsgálat

•    Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A minőségi jogalkotás iránti bizottsági elkötelezettségnek megfelelően és annak biztosítása érdekében, hogy a javaslat megfelelő egyensúlyt teremtsen, e javaslat inkluzív módon, teljes átláthatóság és az érdekeltekkel folytatott folyamatos eszmecsere mellett, a külső visszajelzésekre odafigyelve és külső vizsgálatokat is figyelembe véve készült.

•    Alapjogok

4.    KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.    EGYÉB ELEMEK

•    Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Az üzemeltetők által az E‑PRTR-be bejelentett adatok alapján az ágazatonkénti eredő szennyezőanyag-kibocsátás továbbra is kulcsfontosságú mutató marad a kezdeményezés célkitűzéseihez viszonyított előrehaladás nyomon követéséhez. A továbbfejlesztett E-PRTR javítani fogja a különböző ipari ágazatok környezeti teljesítményének nyomon követését.

·A szennyező anyagokról a létesítmények szintjén történő részletesebb jelentéstétel lehetővé teszi a főbb folyamatok elemzését azokban az ágazatokban, ahol a környezeti teljesítmény javul vagy lemaradásban van.

·Az erőforrás-felhasználásra vonatkozó jelentéstétel beillesztése lehetővé teszi az anyag-, víz- és energiafelhasználásra vonatkozó új mutatók meghatározását. Ezáltal lehetővé válik az erőforrás-hatékonyság javulásának nyomon követése.

·Az E-PRTR hatálya alá tartozó anyagok rendszeres aktualizálása lehetővé teszi a meghatározandó, újonnan megjelenő vagy jelenleg aggodalomra okot adó anyagok mutatóinak kibocsátását. Ez pedig lehetővé teszi az adott anyagok felhasználása és kezelése terén elért javulás nyomon követését. 

Ezek a fejlesztések azt is biztosítani fogják, hogy ez a nyomon követés hatékonyan alkalmazható legyen a 2022-től 2 évente közzéteendő tágabb szennyezőanyag-mentességi nyomonkövetési és előrejelzési keretben. A levegő-, víz- és talajszennyezésre vonatkozó, a szennyezőanyag-mentesség nyomon követésére szolgáló keret részeként rendelkezésre álló adatok segíteni fogják az IED és a rendelet hatálya alá tartozó létesítményekből származó csökkentett szennyezés hatásának értékelését. 

Az E-PRTR intézkedései esetében a fő mutatók magukban foglalják a jelentéstétel időszerűségét és teljességét – tagállamonként, ágazatonként és környezeti közegenként. A portál webes statisztikái az IED és az E-PRTR egyesített információihoz való nyilvános hozzáférést mérik.

A jogalkotási fejlesztésekre adott válaszokat az IED és az E-PRTR érdekelt felei körében végzett felmérések segítségével fogják nyomon követni.

•    A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az 1. cikk meghatározza a tárgyat, azaz az ipari kibocsátások portáljának (a portál) az E-PRTR helyébe lépő és a rendelet alapján jelentett valamennyi adatot tartalmazó új online elektronikus adatbázisként történő létrehozását; a szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásokról szóló ENSZ-EGB jegyzőkönyv végrehajtását; a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférés és a nyilvánosság környezeti döntéshozatalban való részvételének megkönnyítését; valamint az ipari kibocsátásokra vonatkozó jogszabályok környezeti hatásainak jobb értékelésére való képességet.

A 2. cikk kulcsfontosságú fogalmakat határoz meg a jogbiztonság és az egyértelműség biztosítása, valamint azok helyes és teljes körű végrehajtása érdekében. Ezek a fogalommeghatározások többek között a „létesítmény”, a „kibocsátás”, a „telephelyről történő elszállítás”, a „diffúz források” és az „üzemeltető” kifejezéseket érintik. Az egyéb kapcsolódó uniós jogszabályokkal való összhang megteremtése érdekében egyes fogalommeghatározások az IED-ben és a hulladékokról szóló 2008/98/EU keretirányelvben szereplő fogalommeghatározásokra utalnak.

A 3. cikk meghatározza, hogy a portál milyen adatokat fog tartalmazni, azaz az üzemeltetők és a tagállamok által az 5. cikkel összhangban bejelentett adatokat, valamint az egyéb kapcsolódó uniós jogszabályok alapján bejelentett további releváns környezeti információkat.

A 4. cikk a portál kialakításával és felépítésével foglalkozik, és meghatározza, hogy az adatokat összesített és nem összesített formában is fel kell tüntetni annak érdekében, hogy a portál felhasználói konkrét kereséseket végezhessenek többek között telepítés vagy tevékenység szerint. A cél az, hogy a portál felhasználói számára a lehető legegyszerűbb és leghasznosabb legyen a releváns bejelentett adatokhoz való hozzáférés.

Az 5. cikk felvázolja azokat az adatokat, amelyeket az I. mellékletben felsorolt érintett ipari létesítmények üzemeltetőinek évente be kell jelenteniük a tagállamoknak. Ez magában foglalja a II. mellékletben felsorolt szennyező anyagok környezetbe történő kibocsátásait, a hulladék és a szennyvíz telephelyről történő elszállítását, az erőforrások (pl. víz, nyersanyagok) felhasználását, az adatokat kontextusba helyező információkat (pl. az éves gyártási volument), valamint azt, hogy a létesítményt más kapcsolódó uniós jogszabályok, például az IED érinti-e.

A kettős jelentéstétel elkerülése érdekében az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontja egyértelművé teszi, hogy a „talajban történő kezeléssel” vagy „mélyinjektálással” ártalmatlanított hulladékok telephelyről való elszállítását csak a hulladék származási helye szerinti létesítmény üzemeltetőjének kell bejelentenie a talajba történő kibocsátásként.

A kibocsátásokra és elszállításokra vonatkozó adatokat az összes szándékos, véletlen, rutin és nem rutin jellegű tevékenység éves összegeként kell jelenteni. Az 5. cikk (1) bekezdése és a II. melléklet meghatározza a jelentéstételi kötelezettséget kiváltó küszöbértékeket. Amennyiben ezeket a küszöbértékeket nem lépik túl, az üzemeltetőknek kifejezetten nyilatkozniuk kell arról, hogy éves kibocsátásaik és/vagy a telephelyről történő elszállításaik nem érték el az említett küszöbértékeket. Ennek célja a végrehajtás hiányosságainak, vagyis azon kétértelműség kezelése, hogy az üzemeltetők érvénytelen eredményei a jelentéstétel meghiúsulását vagy az alkalmazandó adatszolgáltatási küszöbértékek alatti kibocsátásokat és elszállításokat tükrözik-e. Hasonlóképpen, az 5. cikk (3) bekezdése egy másik végrehajtási hiányosságot is orvosol az üzemeltetők által a kibocsátásuk és a telephelyről való elszállításuk számszerűsítésére használt módszerekkel kapcsolatban azáltal, hogy létrehozza az alábbi számszerűsítési hierarchiát: 1. Mérés; 2. Számítás; és 3. Becslés. Az üzemeltetői jelentések ellenőrzésének lehetővé tétele érdekében az üzemeltetőknek öt évig nyilvántartást kell vezetniük azokról az adatokról, amelyekből a bejelentett információk származnak.

Előfordulhat, hogy egyes létesítmények üzemeltetői nem rendelkeznek a II. mellékletben felsorolt szennyező anyagok szándékos, éves kibocsátásának számszerűsítéséhez szükséges erőforrásokkal. Ezért adminisztratív egyszerűsítésként a tagállamok a baromfi-, sertés- és szarvasmarhatenyésztésre (I. melléklet, 2. tevékenység) és az akvakultúrára (I. melléklet, 7. tevékenység) szolgáló létesítmények üzemeltetői nevében számszerűsíthetik az ilyen kibocsátásokat.

Előírás szerint a tagállamoknak meg kell határozniuk azt a határidőt, amelyen belül az üzemeltetőknek be kell nyújtaniuk az adatokat az illetékes hatóságokhoz.

A 6. cikk a tagállamok által a Bizottságnak benyújtandó éves adatok bejelentésével foglalkozik. A tagállamoknak az adatszolgáltatás formátumát és időpontját végrehajtási jogi aktusok útján kell meghatározniuk. E tekintetben továbbra is az adatformátumot és a jelentéstételi határidőt megállapító (EU) 2019/1741 bizottsági végrehajtási határozat 27 alkalmazandó. A Bizottságnak az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével a tagállamoktól való beérkezéstől számított egy hónapon belül be kell építenie a portálba a tagállami adatokat.

A 7. cikk a diffúz forrásokból származó szennyezőanyag-kibocsátások bejelentésével foglalkozik. Amennyiben nem jelentenek be ilyen adatokat, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ilyen jelentéstétel kezdeményezésére.

A 8. cikk a bejelentett adatok minőségére vonatkozik. Az üzemeltetőknek biztosítaniuk kell az adatminőséget, és az illetékes hatóságoknak értékelniük kell ezen adatok pontosságát, teljességét, következetességét és hitelességét. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja a vonatkozó iránymutatásokat.

9., 10. és 11. cikk: A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló ENSZ-EGB-egyezménynek, a jegyzőkönyvnek és a vonatkozó uniós jogszabályoknak, többek között a 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek 28 megfelelően e rendelkezések célja a következők biztosítása:

i. ingyenes és nyilvános online hozzáférés a portálon tárolt adatokhoz, pontosítva, hogy ez nem sérti a környezeti információkhoz való hozzáférésre vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott korlátozásokat, például az üzemeltetők kereskedelmi érdekeinek és bizalmas információinak védelmét;

ii. a nyilvánosság részvétele a portál továbbfejlesztésében; valamint

iii. a nyilvánosság igazságszolgáltatáshoz való joga a környezeti információkhoz való hozzáférés tekintetében.

A 12. cikk a jelen rendelet végrehajtását támogató iránymutatás kidolgozására és rendszeres aktualizálására vonatkozik. Az iránymutatás többek között a jelentéstételi eljárásokkal és a bejelentett adatok minőségbiztosításával foglalkozik.

A 13. cikk előírja a Bizottság és a tagállamok számára a portál népszerűsítését.

14. cikk és 15. cikk: A 14. cikk felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. és a II. melléklet módosítására a rendelet időszerűségének biztosítása céljából.

Az I. melléklet lehetővé teszi olyan új ipari vagy mezőgazdasági tevékenységek hozzáadását, amelyek jelentős szennyezőanyag-kibocsátás vagy erőforrás-felhasználás következtében károsan befolyásolják vagy befolyásolhatják a környezetet vagy az emberi egészséget. A szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásokról szóló jegyzőkönyv módosítása érdekében tevékenységek hozzáadására is szükség lehet.

Hasonlóképpen rendelkezni kell a II. melléklet aktualizálásáról olyan szennyező anyagok hozzáadásával, amelyekre az EU vegyi anyagokra, víz- és levegőminőségre vonatkozó jogszabályai értelmében különleges szabályozási ellenőrzések vonatkoznak, és amelyek potenciálisan veszélyesek a környezetre vagy az emberi egészségre. Szennyező anyagok hozzáadására is szükség lehet a szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásokról szóló jegyzőkönyv módosításához. Ez a rendelkezés lehetővé teszi továbbá olyan adatszolgáltatási küszöbértékek megállapítását, amelyek biztosítják az I. melléklet szerinti tevékenységekből származó szennyezőanyag-kibocsátások legalább 90 %-ának rögzítését.

A 15. cikk meghatározza e felhatalmazás gyakorlásának feltételeit.

A 16. cikk egy komitológiai rendelkezés, amely meghatározza, hogy a Bizottságot egy bizottság fogja segíteni, és hogy a bizottsági eljárásrendről szóló 182/2011/EU rendeletben megállapított vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni. Előirányozza a 6. cikk (1) bekezdése szerinti jelentéstétel dátumának és formátumának megállapítására vagy aktualizálására vonatkozó bizottsági végrehajtási jogi aktusok esetleges elfogadását.

A 17. cikk meghatározza azokat a kritériumokat, amelyeket a tagállamoknak figyelembe kell venniük a rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciók megállapításakor, és felszólítja a tagállamokat, hogy fogadjanak el megfelelésbiztosítási intézkedéseket a jogsértések megelőzése és felderítése érdekében.

18., 19. és 20. cikk: A 18. cikk a 166/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezésére és felváltására vonatkozik. A 20. cikk a hatálybalépés időpontjával foglalkozik, míg a 19. cikk témáját az addig függőben lévő átmeneti rendelkezések jelentik.

Az I. melléklet meghatározza a rendelet hatálya alá tartozó tevékenységeket, nevezetesen az alábbiakat:

·a 2010/75/EU irányelv I. vagy Ia. mellékletében meghatározott egy vagy több tevékenységet folytató és az ott meghatározott küszöbértékeket meghaladó létesítmények,

·közepes méretű tüzelőberendezések 20 MW (megawatt) kapacitás felett,

·a jegyzőkönyvben meghatározott, de a fenti jogszabályok által nem szabályozott további tevékenységek, nevezetesen: föld alatti bányászat (beleértve a nyersolaj vagy földgáz kitermelését is); külszíni bányászat és kőfejtés; nagyobb települési szennyvíztisztító telepek; akvakultúra; valamint hajóépítés/-bontás vagy festés/festékeltávolítás.

Ezen alkalmazási kör célja az egyéb kapcsolódó uniós környezetvédelmi jogszabályokkal, többek között a 2010/75/EU irányelvvel és az (EU) 2015/2193 irányelvvel való összhang megteremtése. 

A II. melléklet meghatározza a jelentésköteles szennyező anyagok listáját és a kibocsátások bejelentését kiváltó kísérő küszöbértékeket.

A III. melléklet a 166/2006/EK rendelet rendelkezéseit és e javaslat megfelelő rendelkezéseit felsoroló megfelelési táblázat.

2022/0105 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az ipari létesítmények környezeti adatainak bejelentéséről és az ipari kibocsátások portáljának létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 29 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 30 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Európai Uniónak az (EU) 202X/XXX európai parlamenti és tanácsi határozattal 31   elfogadott nyolcadik környezetvédelmi cselekvési programja előírja a Bizottság, a tagállamok, a regionális és helyi hatóságok és az érdekelt felek számára, hogy a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló ENSZ-EGB-egyezménnyel 32  („Aarhusi Egyezmény”) összhangban mind uniós, mind tagállami szinten hatékonyan alkalmazzák az átláthatóság, a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog magas szintű normáit.

(2)Az Európai Közösség által 2005. február 17-én a 2005/370/EK tanácsi határozattal megerősített Aarhusi Egyezmény elismeri, hogy a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférés növelése és ezen információk terjesztése hozzájárul a környezeti kérdések szélesebb körű ismeretéhez, a szabad véleménycseréhez, a nyilvánosság hatékonyabb részvételéhez a környezeti döntéshozatalban, és végső soron a jobb környezethez.

(3)2005. december 2-án az Európai Közösség a 2006/61/EK tanácsi határozattal megerősítette a szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásokról szóló ENSZ-EGB jegyzőkönyvet („a jegyzőkönyv”).

(4)A 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 33 a jegyzőkönyv végrehajtása érdekében létrehozta az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartást.

(5)A 166/2006/EK rendelet végrehajtásáról szóló második bizottsági jelentés 34 arra a következtetésre jutott, hogy a jelentéstételi kötelezettségeket egyszerűsíteni kell az ipari létesítmények által okozott szennyezésre vonatkozó egyéb kapcsolódó uniós környezetvédelmi jogszabályokkal, különösen a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 35 és a 91/271/EGK tanácsi irányelvvel 36 való szinergiák további feltárásával. A jelentés azt is kiemelte, hogy a jelentett adatok hatékonyabbá tétele érdekében fel kell tárni a további háttér-információk lehetőségeit.

(6)Az „Út a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé” 37 című bizottsági közlemény uniós cselekvési tervet dolgozott ki a szennyezőanyag-mentességre, az energiára, a dekarbonizációra és a körforgásos gazdaságra vonatkozóan, és előmozdította a bejelentett információk hatékony felhasználását a szennyezőanyag-mentesség szélesebb körű nyomonkövetési és előrejelzési keretében, valamint a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési programban meghatározott nyomonkövetési keretben.

(7)A 166/2006/EK rendelet végrehajtásáról szóló második bizottsági jelentés következtetéseivel összhangban a Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) támogatásával 2021 júniusában kidolgozta az ipari kibocsátások portálját (a továbbikaban: a portál), 38  hogy felváltsa az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartást, és ezáltal javítsa a 2010/75/EU irányelv szerinti jelentéstétellel való szinergiákat.

(8)A portálnak ingyenes és online hozzáférést kell biztosítania a nyilvánosság számára az ipari létesítmények által okozott főbb környezeti terhelésekre vonatkozó további integrált és koherens adatkészlethez, mivel ezek az adatok költséghatékony eszközt jelentenek az összehasonlításokhoz és a környezetvédelmi kérdésekben való döntéshozatalhoz, a jobb környezeti teljesítmény ösztönzéséhez, a tendenciák nyomon követéséhez, a szennyezéscsökkentés terén elért haladás bemutatásához, a létesítmények összehasonlító teljesítményértékeléséhez, a vonatkozó nemzetközi megállapodásoknak való megfelelés nyomon követéséhez, a prioritások meghatározásához, valamint az uniós és nemzeti környezetvédelmi politikák és programok révén elért eredmények értékeléséhez.

(9)A portálnak összesített és nem összesített formában kell megjelenítenie a benne szereplő adatokat, hogy a felhasználók célzott kereséseket végezhessenek.

(10)A jelentéstételi követelményeket „létesítményszinten” kell alkalmazni annak érdekében, hogy szinergiák jöjjenek létre a portál és az ipari létesítmények – ideértve a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó létesítményeket is – által okozott környezeti terhelésre vonatkozó adatbázisok között, valamint, hogy biztosítani lehessen az említett irányelvvel való koherenciát és a végrehajtás támogatását.

(11)A jegyzőkönyv követelményeinek való megfelelés érdekében a jelentéstételi követelményeket a jegyzőkönyv I. mellékletében felsorolt valamennyi tevékenységre alkalmazni kell. Emellett, valamint az ipari létesítményeket érintő kapcsolódó uniós környezetvédelmi jogszabályokkal való szinergiák elérése érdekében e rendelet hatályát össze kell hangolni a 2010/75/EU irányelv I. és Ia. melléklete szerinti ipari tevékenységekkel és az (EU) 2015/2193 európai parlamenti és tanácsi irányelv 39 hatálya alá tartozó kiválasztott tevékenységekkel is.

(12)Az ipari létesítmények környezeti teljesítményének nyomon követése érdekében a portálon feltüntetendő adatoknak a mennyiségi küszöbértékeket meghaladóan ki kell terjedniük bizonyos szennyező anyagok környezetbe történő kibocsátására, valamint az ilyen szennyező anyagokat tartalmazó szennyvíz és a hulladék telephelyről történő elszállítására.

(13)A portálnak a víznek, az energiának és a nyersanyagoknak az érintett létesítmények általi felhasználására vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell annak érdekében, hogy nyomon lehessen követni a körforgásos, rendkívül erőforrás-hatékony gazdaság felé tett előrehaladást.

(14)Az Európai Közösség által 2005. február 17-én a 2005/370/EK tanácsi határozattal 40 megerősített Aarhusi Egyezmény elismeri, hogy a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférés növelése és ezen információk terjesztése hozzájárul a környezeti kérdések szélesebb körű ismeretéhez, a szabad véleménycseréhez, a nyilvánosság hatékonyabb részvételéhez a környezeti döntéshozatalban, és végső soron a jobb környezethez.

(15)A létesítmények üzemeltetőinek be kell jelenteniük továbbá az érintett létesítmény gyártási volumenére, alkalmazottai számára és munkaidejére vonatkozó információkat, valamint a kibocsátáshoz vezető balesetekre vonatkozó információkat annak érdekében, hogy lehetővé váljon a szennyezőanyag-kibocsátásra, valamint a hulladék és a szennyvíz telephelyről való elszállítására vonatkozó bejelentett adatok kontextusba helyezése.

(16)A portál által az ipari létesítményekre vonatkozó környezeti információkhoz való hozzáférés tekintetében nyújtott előnyöket a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni az éghajlatváltozással, a levegő-, víz- és talajvédelemmel, valamint a hulladékgazdálkodással kapcsolatos uniós környezetvédelmi jogszabályokból – többek között a 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 41 , a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 42 és a 2010/75/EU irányelv szerinti jelentéstételből – eredő egyéb információáramlásokra mutató linkek beillesztésével. Továbbá annak érdekében, hogy a portál a lehető legnagyobb értéket képviselje a felhasználók számára, a portált úgy kell kialakítani, hogy megkönnyítse az egyéb releváns környezeti adatáramlásokkal való jövőbeli integrációt.

(17)A jogbiztonság érdekében a létesítmények üzemeltetői számára elő kell írni a nulla értéket, ha a létesítményeikből származó hulladék- és szennyvízkibocsátás, valamint a kibocsátott hulladék és szennyvíz telephelyről való elszállítása nem éri el az adatszolgáltatási küszöbértéket.

(18)A bejelentett adatok minőségének javítása és összehasonlíthatóságuk biztosítása érdekében célszerű harmonizálni az üzemeltetők által a kibocsátások, a hulladék és a szennyvíz telephelyről történő elszállítása és az erőforrás-felhasználás bejelentésekor alkalmazandó mennyiségmeghatározási módszereket. Ezért az üzemeltetők számára elő kell írni, hogy elsődlegesen a mérést alkalmazzák a legpontosabb mennyiségi meghatározási módszerként, és ha ez nem lehetséges, akkor a számítást – a becslést csak végső eszközként szabad alkalmazni.

(19)Mivel előfordulhat, hogy az állattenyésztési és akvakultúra-létesítmények üzemeltetői nem rendelkeznek a szennyező anyagok szándékos kibocsátásának pontos számszerűsítéséhez szükséges erőforrásokkal, a tagállamokat fel kell jogosítani arra, hogy azokat a nevükben számszerűsítsék.

(20)A jelen rendeletben foglalt, a tagállamok általi jelentéstételre vonatkozó rendelkezések végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a szolgáltatandó információk típusa és formátuma, valamint a jelentéstételi határidők meghatározása céljából. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 43 megfelelően kell gyakorolni.

(21)Tekintettel arra, hogy az uniós polgárok számára fontos a környezeti információkhoz való gyors hozzáférés, elengedhetetlen, hogy a tagállamok és a Bizottság a technikailag megvalósítható legrövidebb időn belül nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék az adatokat. E célból, mivel a pontos jelentéstételi határidőt végrehajtási jogi aktusban kell meghatározni, erre legkésőbb a jelentéstételi év végét követő 11 hónapon belül kell sort keríteni.

(22)A portálnak adott esetben meg kell könnyítenie a diffúz forrásokból származó kibocsátásokra vonatkozó információkhoz való hozzáférést is annak érdekében, hogy a döntéshozók jobban figyelembe vehessék ezeket a kibocsátásokat, és a szennyezés csökkentésére a leghatékonyabb megoldást választhassák.

(23)A tagállamok által jelentett adatoknak jó minőségűeknek kell lenniük, különösen pontosságuk, teljességük, egységességük és hitelességük vonatkozásában. Az illetékes hatóságoknak ezért értékelniük kell az üzemeltetők által szolgáltatott adatok minőségét.

(24)A tagállamok által jelentett környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésnek korlátlannak kell lennie, és e szabálytól csak a 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 44 vagy adott esetben az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel 45 összhangban lehet eltérni.

(25)Biztosítani kell a nyilvánosság részvételét a portál továbbfejlesztésében a döntéshozatali eljárást szolgáló észrevételek, információk, elemzések és vélemények benyújtására biztosított korai és hatékony lehetőségek révén.

(26)A portál hasznosságának és hatásának fokozása érdekében a Bizottságnak – az Ügynökség támogatásával – iránymutatást kell kidolgoznia e rendelet végrehajtásának támogatására.

(27)A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy aktualizálja azon ipari vagy mezőgazdasági tevékenységek listáját, amelyekre jelentéstételi követelmények vonatkoznak. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az egészségre vagy a környezetre hatást gyakorló vagy várhatóan hatást gyakorló tevékenységek felvétele, valamint a mellékletnek a jegyzőkönyv módosításaival való összehangolása érdekében módosítsa e rendelet I. mellékletét.

(28)A Bizottságot arra is fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet II. mellékletének módosítására az adatszolgáltatási küszöbértékek meghatározása, a víz- és levegőminőségre, valamint a vegyi anyagokra vonatkozó uniós jogszabályok – többek között az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 46 , a 2000/60/EK 47 , a 2004/107/EK 48 , a 2006/118/EK 49 , a 2008/50/EK 50 és a 2008/105/EU 51 európai parlamenti és tanácsi irányelv – hatálya alá tartozó szennyező anyagok felvétele, valamint az említett melléklet tudományos vagy technikai fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében.

(29)A Bizottságot arra is fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet II. mellékletének módosítására az adatszolgáltatási küszöbértékek meghatározása, a víz- és levegőminőségre, valamint a vegyi anyagokra vonatkozó uniós jogszabályok – többek között az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 52 , a 2000/60/EK 53 , a 2004/107/EK 54 , a 2006/118/EK 55 , a 2008/50/EK 56 és a 2008/105/EU 57 európai parlamenti és tanácsi irányelv – hatálya alá tartozó szennyező anyagok felvétele, valamint az említett melléklet tudományos vagy technikai fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében.

(30)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban 58 meghatározott alapelveknek megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kap minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(31)E rendelet hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamoknak meg kell állapítaniuk a jogsértésekre alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és biztosítaniuk kell azok végrehajtását.

(32)Mivel a 166/2006/EK rendeletet jelentősen módosítani kell, azt a jogbiztonság, az egyértelműség és az átláthatóság érdekében hatályon kívül kell helyezni és e rendelettel kell felváltani.

(33)Mivel e rendelet célját – nevezetesen a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférés javítását egy integrált, koherens, uniós szintű elektronikus adatbázis létrehozása révén – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mert az adatok tagállami összehasonlíthatóságának szükségessége a magas szintű harmonizációt indokolja, uniós szinten azonban e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.

(34)A jelen rendeletben megállapított jelentéstételi követelményeket a 2025-ös jelentéstételi évtől kell alkalmazni annak érdekében, hogy elegendő idő álljon a tagállamok és az érintett gazdasági szereplők rendelkezésére a szükséges intézkedések meghozatalára.

(35)Az adatfolytonosság és a jogbiztonság biztosítása érdekében a 166/2006/EK rendeletet a 2024. jelentéstételi évre továbbra is alkalmazni kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásokról szóló ENSZ-EGB jegyzőkönyvet („a jegyzőkönyv”) hajtja végre azáltal, hogy szabályokat állapít meg az ipari létesítményekkel kapcsolatos környezeti adatok gyűjtésére és jelentésére vonatkozóan, és uniós szinten létrehozza az ipari kibocsátások portálját („portál”), amely online adatbázis formájában hozzáférést biztosít az ilyen adatokhoz.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.„létesítmény”: olyan, helyhez kötött műszaki egység, ahol egy vagy több, az I. mellékletben felsorolt tevékenységet, és bármely más, azzal közvetlenül együtt járó tevékenységet folytatnak, amely műszakilag kapcsolódik az adott telephelyen folytatott tevékenységhez, és amelynek hatása lehet a kibocsátásokra és a környezetszennyezésre;

2. „telephely”: a létesítmény földrajzi helye;

3.„nyilvánosság”: a 2010/75/EU irányelv 3. cikkének 16. pontjában meghatározott nyilvánosság;

4.„kibocsátás”: a szennyező anyagok környezetbe történő kijutása valamilyen – akár szándékos akár balesetből származó, akár rutinszerű, akár nem rutinszerű – emberi tevékenység eredményeképpen, beleértve a kiömlést, kisugárzást, bevezetést, visszasajtolást, elhelyezést vagy lerakást, akár végső szennyvíztisztítással nem rendelkező csatornahálózaton;

5.„szennyező anyag”: valamely anyag vagy anyagok egy csoportja, amely káros lehet a környezetre vagy az emberi egészségre tulajdonságai és a környezetbe történő kijutása következtében;

6.„anyag”: a 2010/75/EU irányelv 3. cikkének 1. pontjában meghatározott anyag;

7.„üzemeltető”: a 2010/75/EU irányelv 3. cikkének 15. pontjában meghatározott üzemeltető;

8.„elszállítás a telephelyről”: a hasznosításra vagy ártalmatlanításra szánt hulladéknak és a szennyvíztisztításra szánt szennyvízben lévő szennyező anyagoknak a létesítmény határán túlra történő szállítása;

9.„hulladék”: a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 59 3. cikkének 1. pontjában meghatározott hulladék;

10.„szennyvíz”: a 91/271/EGK irányelv 2. cikkének 1., 2. és 3. pontjában meghatározott települési, háztartási és ipari szennyvíz, és bármely más – a benne található anyagok vagy tárgyak miatt uniós jogi szabályozás alá eső használt víz;

11.„diffúz források”: sok kisebb vagy elszórt forrás, amelyekből a szennyező anyagok a földtani közegbe, a levegőbe vagy a vízbe kerülhetnek kibocsátásra, amelyek e környezeti elemekre gyakorolt együttes hatása jelentős lehet, és amelyek esetében nem praktikus a jelentések begyűjtése egyedileg minden egyes forrásból;

12.„illetékes hatóság”: a nemzeti hatóság vagy hatóságok, vagy bármely más – a tagállamok által kijelölt – illetékes szerv vagy szervek;

13.„veszélyes hulladék”: a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 2. pontjában meghatározott veszélyes hulladék;

14.„hasznosítás”: a 2008/98/EK irányelv II. mellékletében említett bármely művelet;

15.„ártalmatlanítás”: a 2008/98/EK irányelv I. mellékletében említett bármely művelet;

16.„jelentéstételi év”: az a naptári év, amelyre vonatkozóan adatokat kell gyűjteni.

3. cikk

A portál tartalma

(1)A portálnak a következőkről kell adatokat tartalmaznia:

a)az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett szennyezőanyag-kibocsátások;

b)az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett hulladékok, valamint az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, szennyvízben lévő szennyező anyagok telephelyről való elszállítása;

c)a vízkészletek, az energia és a nyersanyagok felhasználása az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említettek szerint;

d)az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett, kontextusba helyezhető információk;

e)a 7. cikk (1) bekezdésében említett diffúz forrásokból származó szennyezőanyag-kibocsátások adatai, amennyiben rendelkezésre állnak.

(2)A portálnak tartalmaznia kell az alábbiakkal való kapcsolatot biztosító hivatkozásokat:

a)a tagállamok által a jegyzőkönyvvel összhangban létrehozott nemzeti szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások;

b)egyéb, tagállami vagy uniós szinten létrehozott, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások, adatbázisok vagy weboldalak, amelyek hozzáférést biztosítanak az éghajlatváltozással, a levegő-, víz- és talajvédelemmel, valamint a hulladékgazdálkodással kapcsolatos uniós jogszabályokban meghatározott jelentéstételi követelményekhez.

4. cikk

A portál kialakítása és felépítése

(1)A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a portált, összesített és nem összesített formában egyaránt bemutatva az adatokat annak érdekében, hogy lehetővé tegye a következők szerinti keresést:

a)a létesítmény, beleértve – adott esetben – a létesítmény anyavállalatát, és annak földrajzi helye, beleértve a vízgyűjtő területet;

b)tevékenység;

c)előfordulás tagállami vagy uniós szinten;

d)szennyező anyag, hulladék vagy erőforrás;

e)a környezeti elemek (levegő, víz, talaj), amelyekbe a szennyező anyagot kibocsátják;

f)hulladék telephelyről történő elszállításai és adott esetben annak célállomásai;

g)szennyvízben lévő szennyező anyagok telephelyről történő elszállításai;

h)diffúz források;

i)a létesítmény tulajdonosa vagy üzemeltetője.

(2)A portált úgy kell kialakítani, hogy a lehető legkönnyebben hozzáférhető legyen a nyilvánosság számára, lehetővé téve az adatok rendes működési feltételek melletti folyamatos és egyszerű hozzáférhetőségét az interneten. A kialakítás során figyelembe kell venni a rendszer jövőbeni bővítésének lehetőségét, és a nyilvántartásnak a korábbi jelentéstételi évekre vonatkozó összes adatot tartalmaznia kell, legalább az előző tíz jelentéstételi évre visszamenőleg.

5. cikk

Az üzemeltetők általi jelentéstétel az illetékes hatóságok felé

(1)Minden olyan létesítmény üzemeltetője, amely az I. mellékletben meghatározott egy vagy több tevékenységet végez, és megfelel az abban a mellékletben meghatározott alkalmazandó kapacitásküszöböknek, évente jelentést tesz illetékes hatóságának a következő adatokról, kivéve, ha ezek az adatok már az illetékes hatóság rendelkezésére állnak:

a)bármely, a II. mellékletben meghatározott szennyező anyag kibocsátása levegőbe, vízbe vagy földtani közegbe, amely esetében a II. mellékletben meghatározott vonatkozó küszöbértéket túllépték;

b)évente 2 tonnát meghaladó mennyiségű veszélyes hulladék vagy évente 2 000 tonnát meghaladó nem veszélyes hulladék telephelyről történő elszállítása bármely hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet céljára, a 2008/98/EK irányelv I. mellékletében említett talajban történő kezelés és mélyinjektálás ártalmatlanítási műveletek kivételével, „R”-rel illetve „D”-vel jelezve, hogy a hulladékot hasznosításra vagy ártalmatlanításra szánják, és veszélyes hulladék határon túlra szállítása esetén feltüntetve a hulladék hasznosítójának vagy ártalmatlanítójának a nevét és címét és a tényleges hasznosítási vagy ártalmatlanítási telephelyet. A talajban történő kezelés vagy mélyinjektálás ártalmatlanítási műveletnek alávetett hulladékot csak annak a létesítménynek az üzemeltetője jelenti a talajba történő kibocsátásként, amelyből a hulladék származik;

c)bármely, a II. mellékletben meghatározott, szennyvízkezelésre szánt szennyvízben lévő szennyező anyag telephelyről történő elszállítása, amely esetében a II. melléklet 1b. oszlopában meghatározott küszöbértéket túllépték.

d)víz-, energia- és nyersanyag-felhasználás;

e)az a)–d) pont szerint jelentett adatok kontextusba helyezését lehetővé tevő információk, beleértve a gyártási volument, az alkalmazottak számát, az üzemórák számát, valamint a kibocsátást eredményező balesetekre vonatkozó információkat;

f)információ arról, hogy a létesítmény a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 60 , a 91/271/EGK irányelv, a 2010/75/EU irányelv, a 2012/18/EU irányelv, az (EU) 2015/2193 irányelv vagy a 6. cikkben említett jelentéstételi formátumban meghatározott bármely más uniós környezetvédelmi jogszabály hatálya alá is tartozik-e.

(2)Amennyiben az (1) bekezdés a) pontjában említett szennyezőanyag-kibocsátások vagy az (1) bekezdés c) pontjában említett szennyező anyagok telephelyről történő elszállítása nem haladja meg a II. mellékletben meghatározott, alkalmazandó küszöbértékeket, vagy ha a hulladék telephelyről történő elszállítása nem haladja meg az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott küszöbértékeket, az érintett létesítmény üzemeltetője jelentésében nyilatkozik arról, hogy a kibocsátás vagy a telephelyről történő elszállítás az említett értékek vagy küszöbértékek alatt van.

(3)Az üzemeltetők az (1) bekezdésben említett adatokat mérés útján szerzik be. Amennyiben a mérés nem kivitelezhető, az üzemeltetők számítást alkalmaznak. Amennyiben sem a mérés, sem a számítás nem kivitelezhető, az üzemeltetők becsléssel is hozzájuthatnak az adatokhoz.

(4)Az üzemeltetőknek a jelentésben meg kell határozniuk az adatok megszerzéséhez használt módszereket. Ha az adatokat méréssel nyerték, fel kell tüntetni az analitikai módszert. Ha az adatokat számítással nyerték, fel kell tüntetni a számítási módszert.

(5)Az (1) bekezdésben említett jelentés elkészítésekor az üzemeltetőknek a rendelkezésre álló legjobb információkat kell felhasználniuk, amelyek magukban foglalhatnak monitoringadatokat, kibocsátási tényezőket, tömegmérleg-egyenleteket, közvetett monitoringot vagy egyéb számításokat, műszaki szakvéleményeket és egyéb módszereket a 8. cikk (1) bekezdésének megfelelően és a nemzetközileg elfogadott módszerekkel összhangban, amennyiben ezek rendelkezésre állnak.

(6)A II. mellékletben említett, az (1) bekezdés a) pontja szerint bejelentett kibocsátásoknak magukban kell foglalniuk az I. mellékletben szereplő valamennyi forrásból származó összes kibocsátást a létesítmény telephelyén.

(7)Az (1) bekezdésben említett adatok magukban foglalják a szándékos, balesetből származó, rutinszerű és nem rutinszerű tevékenységek összesítéséből adódó kibocsátásokat és szállításokat. Az említett adatok szolgáltatása során az üzemeltetők meghatározzák a balesetből származó kibocsátásokhoz kapcsolódó adatokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak.

(8)Minden létesítmény üzemeltetőjének megfelelő gyakorisággal össze kell gyűjtenie az (1) bekezdés szerinti jelentéstételi követelmények alá eső létesítmény tekintetében a kibocsátások és telephelyről történő elszállítások meghatározásához szükséges adatokat.

(9)Minden érintett létesítmény üzemeltetője az érintett jelentéstételi év végétől számított 5 évig megőrzi illetékes hatósága számára azokat a nyilvántartásokat, amelyekből a bejelentett adatok származnak. E dokumentációnak tartalmaznia kell az adatgyűjtésnél használt módszer leírását is.

(10)A tagállamok dönthetnek úgy, hogy maguk számszerűsítik az (1) bekezdés a) pontjában említett szándékos kibocsátásokat az I. mellékletben felsorolt 2. tevékenység és az I. mellékletben felsorolt 7. tevékenység hatálya alá tartozó létesítmények üzemeltetői nevében. Ilyen esetekben az (1)–(9) bekezdés nem alkalmazandó ezekre az üzemeltetőkre az ilyen kibocsátások tekintetében.

(11)Tekintettel a 6. cikkben meghatározott követelményekre, a tagállamok meghatározzák azt az időpontot, ameddig az üzemeltetőknek be kell nyújtaniuk az e cikkben említett adatokat illetékes hatóságukhoz.

6. cikk

A tagállamok által a Bizottságnak küldött jelentések

(1)A tagállamok a Bizottság által végrehajtási jogi aktusok útján meghatározandó formátumban és időpontig minden évben elektronikus úton jelentést tesznek a Bizottságnak, és a jelentésben feltüntetnek minden, az 5. cikkben említett adatot. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A jelentéstétel időpontja semmiképpen sem lehet későbbi, mint a jelentéstétel tárgyévének végétől számított 11 hónap.

(2)A Bizottság szolgálatai az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) segítségével a tagállamok által jelentett adatokat a jelentés (1) bekezdéssel összhangban történő teljesítésétől számított 1 hónapon belül rögzítik a portálban.

7. cikk

A diffúz forrásokból származó szennyezőanyag-kibocsátásokra vonatkozó adatok

(1)A Bizottság az Ügynökség segítségével a portálon feltünteti a diffúz forrásokból származó szennyezőanyag-kibocsátásokra vonatkozó adatokat, amennyiben ilyen adatok léteznek, és azokat a tagállamok már bejelentették.

(2)A portálon elérhető adatoknak lehetővé kell tenniük a felhasználók számára a szennyező anyagok diffúz forrásokból származó kibocsátásainak kikeresését és azonosítását megfelelő földrajzi bontásban, és tartalmazniuk kell az információnyerés tekintetében használt módszer típusára vonatkozó adatokat.

(3)Arra az esetre, ha azt állapítja meg, hogy nem léteznek adatok a diffúz forrásokból származó szennyező anyag-kibocsátásokra vonatkozóan, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy kiegészítse ezt a rendeletet azáltal, hogy kezdeményezi a szennyező anyagok egy vagy több diffúz forrásból származó kibocsátásaira vonatkozó jelentéstételt, adott esetben a nemzetközileg elfogadott módszerek használatával.

8. cikk

Minőségbiztosítás és minőségértékelés

(1)Az 5. cikkben meghatározott jelentéstételi követelmények hatálya alá tartozó létesítmény üzemeltetői biztosítják az általuk jelentett adatok minőségét.

(2)Az illetékes hatóságok értékelik az (1) bekezdésben említett létesítmények üzemeltetői által szolgáltatott információk minőségét, különös tekintettel pontosságukra, teljességükre, egységességükre és hitelességükre.

9. cikk

Az információhoz való hozzáférés

(1)A Bizottság az Ügynökség segítségével a 6. cikk (1) bekezdése szerinti tagállami jelentéstétel befejezését követő 1 hónapon belül az interneten díjmentesen nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a portálon szereplő adatokat.

(2)Amennyiben a portálon tárolt adatok az interneten keresztül a nyilvánosság számára nem könnyen hozzáférhetők, az érintett tagállam és a Bizottság elősegíti a portálhoz való elektronikus hozzáférést nyilvánosan elérhető helyeken.

(3)Minden tagállam folyamatosan, ingyenesen és a regisztrált felhasználók hozzáférésének korlátozása nélkül a nyilvánosság rendelkezésére bocsátja az 5. cikkel és adott esetben a 7. cikk (1) bekezdésével összhangban bejelentett adatait.

10. cikk

Bizalmas adatkezelés

Amennyiben egy tagállam valamely adatot a 2003/4/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdésével összhangban titkosnak, illetve bizalmasnak tekint, az e rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében említett jelentésben az adott jelentéstételi évre vonatkozóan minden létesítmény esetében elkülönítve feltünteti, hogy mely adatot nem lehet nyilvánosságra hozni, és megadja ennek indokait.

11. cikk

A nyilvánosság részvétele

(1)A Bizottság korai és hatékony lehetőségeket biztosít a nyilvánosságnak a portál továbbfejlesztésében való részvételre, beleértve a kapacitások kiépítését és e rendelet módosításainak előkészítését.

(2)A nyilvánosságnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tárgyhoz tartozó észrevételeket, információkat, elemzéseket és véleményeket nyújtson be észszerű időn belül.

(3)A Bizottság kellő figyelmet fordít ezekre a beadványokra, és tájékoztatja a nyilvánosságot részvételének eredményeiről.

12. cikk

Iránymutatás

A Bizottság az Ügynökség segítségével kidolgozza és rendszeresen aktualizálja az e rendelet végrehajtását támogató iránymutatásokat, amelyek legalább a következőkre terjednek ki:

a)jelentéstételi eljárások,

b)jelentésköteles adatok,

c)minőségbiztosítás és minőségértékelés,

d)bizalmas adatok esetében a visszatartott adatok típusa és a visszatartásuk indoka,

e)hivatkozás nemzetközileg elfogadott kibocsátásmeghatározási és -elemzési és mintavételi módszerekre,

f)az anyavállalatok feltüntetése.

13. cikk

Figyelemfelkeltés

A tagállamok és a Bizottság előmozdítják a portál ismertségét, valamint a portálon szereplő adatok megértését és felhasználását.

14. cikk

A mellékletek módosításai

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletnek az alábbi egy vagy több célból történő módosítása céljából:

a)olyan ipari vagy mezőgazdasági tevékenység hozzáadása, amely szennyezőanyag-kibocsátása, hulladék- vagy szennyvízelszállítása, illetve erőforrás-felhasználása következtében hatást gyakorol vagy várhatóan hatást gyakorol az egészségre vagy a környezetre; az egészségre vagy a környezetre gyakorolt hatás meghatározásában az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és a II. mellékletben meghatározott vonatkozó jelentéstételi küszöbértékeket meghaladó kibocsátások vagy elszállítások lesznek az elsődleges tényezők;

b)a mellékletek módosításának elfogadását követően hozzáigazítás a jegyzőkönyvhöz.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletnek az alábbi egy vagy több célból történő módosítása céljából:

a)a tudományos és technikai fejlődés szerinti kiigazítás;

b)olyan szennyező anyagok hozzáadása, amelyek levegőbe, vízbe vagy talajba történő kibocsátása káros hatással van vagy lehet a környezetre vagy az emberi egészségre, beleértve azokat az anyagokat is, amelyeket a jelen rendelet I. mellékletében említett tevékenységek során bocsátanak ki, és amelyek megfelelnek az alábbi feltételek egyikének:

i.    az 1907/2006/EK rendelet XIV. mellékletében különös aggodalomra okot adó anyagként vannak megjelölve;

ii. a 2000/60/EK vagy a 2008/105/EK irányelv értelmében elsőbbségi anyagnak minősülnek;

iii. szerepelnek a 2006/118/EK vagy a 2008/105/EK irányelv keretében létrehozott megfigyelési listákon;

iv. a 2008/50/EK, a 2004/107/EK vagy a 2006/118/EK irányelv szerinti határértékek vagy egyéb korlátozások vonatkoznak rájuk;

c)az I. mellékletben említett tevékenységekből származó kibocsátások küszöbértékeinek meghatározása és aktualizálása annak érdekében, hogy elérjék az egyes szennyező anyagok levegőbe, vízbe és talajba történő kibocsátásának legalább 90 %-át; nulla küszöbérték alkalmazása a környezetre vagy az emberi egészségre különösen nagy veszélyt jelentő anyagok esetében;

d)a mellékletek módosításának elfogadását követően hozzáigazítás a jegyzőkönyvhöz.

15. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 7. cikk (3) bekezdésében és a 14. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól …-tól kezdődő hatállyal [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: e rendelet hatálybalépésének időpontja]. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikk (3) bekezdésében és a 14. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásakor arról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 7. cikk (3) bekezdése és a 14. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

16. cikk

Bizottsági eljárás

(1)A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

17. cikk

Szankciók és megfelelésbiztosítási intézkedések

(1)A tagállamok megállapítják az ezen rendelet alapján elfogadott nemzeti intézkedések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot e szabályokról és intézkedésekről, és haladéktalanul bejelentik az ezeket érintő esetleges későbbi módosításokat.

(2)Az (1) bekezdésben említett szankciók magukban foglalják a jogi személy forgalmával vagy a jogsértést elkövető természetes személy jövedelmével arányos pénzbírságokat. A bírság mértékét úgy kell kiszámítani, hogy az ténylegesen megfossza a jogsértésért felelős személyt a jogsértésből származó gazdasági előnyöktől. A bírságok mértékét ismétlődő jogsértések esetén fokozatosan növelni kell.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett szankciók adott esetben kellően figyelembe vegyék a következőket:

a)a jogsértés jellege, súlyossága és mértéke;

b)a jogsértés szándékos vagy gondatlan jellege;

c)a jogsértés által érintett lakosság vagy környezet, szem előtt tartva az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmére irányuló célkitűzésre gyakorolt hatást.

(4)A tagállamok megfelelésbiztosítási intézkedéseket fogadnak el az (1) bekezdésben említett jogsértések megelőzése és felderítése érdekében.

18. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 166/2006/EK rendelet 2026. január 1-jén hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett 166/2006/EK rendeletre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni, és a III. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

19. cikk

Átmeneti rendelkezések

A 18. cikk első bekezdésétől eltérve az 166/2006/EK rendelet továbbra is alkalmazandó a 2024-es évre vonatkozó jelentéstétel tekintetében.

20. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A rendelet 2026. január 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

A javaslat/kezdeményezés címe

A javaslat a következőre irányul:

◻ új intézkedés

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 61  

⌧ a jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé 

Célkitűzés(ek)

Általános célkitűzés(ek)

1.a közelmúltban elvégzett hatásvizsgálat megállapításaival összhangban az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás (E-PRTR) aktualizálása egy ipari kibocsátási portál (portál) létrehozásával;

2.az ipari létesítményekre vonatkozó környezeti információkhoz való uniós hozzáférés javítása;

3.a portál visszaállítása az ipari kibocsátásokról szóló irányelv (IED) és a kapcsolódó uniós környezetvédelmi jogszabályok támogató eszközeként.

·az európai zöld megállapodás: „A Bizottság felül fogja vizsgálni a nagy ipari létesítmények által okozott szennyezés kezelésére szolgáló uniós intézkedéseket.”,

·a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv: „[Az IED és az E-PRTR rendelet felülvizsgálata] célja, hogy [...] javítsa az ... információkhoz való nyilvános hozzáférést, és megkönnyítse a tagállamok által az ipari kibocsátások kezelése terén elért teljesítmények összehasonlítását.”

·„3.9. A veszélyes vegyi anyagok, valamint a levegő, a víz és a talaj szennyezése és fertőzöttsége okozta halálesetek és megbetegedések számának jelentős csökkentése.

·9.4. Az infrastruktúra fejlesztése és az iparágak átalakítása a fenntarthatóvá tétel érdekében, fokozott erőforrás-felhasználási hatékonysággal és a tiszta és környezetkímélő technológiák és ipari folyamatok nagyobb mértékű alkalmazásával, ahol valamennyi ország saját képességeinek megfelelően lép fel.

·12.4. A vegyi anyagok és valamennyi hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő, az elfogadott nemzetközi keretekkel összhangban történő kezelésének megvalósítása életciklusuk során, valamint az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt káros hatásaik minimálisra csökkentése érdekében a levegőbe, a vízbe és a talajba való kibocsátásuk jelentős csökkentése.

·12.5. A hulladékkeletkezés megelőzése, csökkentése, újrafeldolgozása és újrafelhasználása révén a hulladékképződés jelentős csökkentése.

·12.6. A vállalkozások, különösen a nagy és transznacionális vállalkozások ösztönzése arra, hogy fenntartható gyakorlatokat vezessenek be, továbbá integrálják adatszolgáltatási ciklusukba a fenntarthatósággal kapcsolatos információkat.

·12.8. Annak biztosítása, hogy az emberek mindenütt megfelelő információkkal és ismeretekkel rendelkezzenek a fenntartható fejlődés és életmód tekintetében, a természettel összhangban.”

4.Konkrét célkitűzés(ek) 

5.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

6.Teljesítménymutatók 

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

7.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

8.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

9.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

10.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

11.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

12.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

13.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

◻ határozott időtartam

◻    A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

◻    Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

⌧ határozatlan időtartam

beindítási időszak 2022-től 2025-ig, azt követően: rendes ütem.

14.Tervezett irányítási módszer(ek) 62  

◻ Bizottság általi közvetlen irányítás

◻    végrehajtó ügynökségeken keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

☒ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

☒ a 70. és 71. cikkben említett szervek

◻ közjogi szervek

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

15.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

16.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

Gyakoriság és feltételek

17.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

18.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

19.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

20.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

21.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

22. A JAVASLAT BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

23.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete és a költségvetés érintett kiadási sora

24.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása 

25.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

⌧    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

A többéves pénzügyi keret fejezete

Szám

3. fejezet – Természeti erőforrások és környezet

       millió EUR (három tizedesjegyig)

Ügynökség: EEA			2024. év	2025. év	2026. év	2027 év	ÖSSZESEN
1. cím: Személyzeti kiadások	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)	0,430	0,438	0,447	0,456	1,772
	Kifizetési előirányzatok	(2a)	0,430	0,438	0,447	0,456	1,772
2. cím: Igazgatási kiadások	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)	0,050	0,050	0,020	0,020	0,140
	Kifizetési előirányzatok	(2a)	0,050	0,050	0,020	0,020	0,140
3. cím: Operatív kiadások	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1b)	0,170	0,070	0,030	0,030	0,300
	Kifizetési előirányzatok	(2b)	0,170	0,070	0,030	0,030	0,300
TELJES pénzügyi előirányzatok  az EEA esetében	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(1a)+(1b)+(3)	0,650	0,558	0,497	0,506	2,212
	Kifizetési előirányzatok	=(2a)+(2b) +3	0,650	0,558	0,497	0,506	2,212

			2024	2025	2026	2027	Összesen
A többéves pénzügyi keret 3. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(4)+(6)	0,650	0,558	0,497	0,506	2,212
	Kifizetési előirányzatok	=(5)+(6)	0,650	0,558	0,497	0,506	2,212

A fenti költségek indokolása:

Az EEA költségei közé tartozik két további FTE költsége; a munkatársak létrehozzák az új adatmezők (erőforrás-felhasználás és további szennyező anyagok) gyűjtésére szolgáló informatikai infrastruktúrát, módosítják és bővítik az XML-sémát annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a létesítmény szintjén történő jelentéstételt és az újonnan elfogyasztott agráripari tevékenységeket, aktualizálják a bejelentőknek szóló kézikönyvet, hogy biztosítsák az üzemeltetők/tagállamok következetes visszatérését, képzéseket tartanak a tagállami adatszolgáltatók számára ezen új követelmények bevezetése érdekében, és ezt követően irányítják a jelentéstételt és a kapcsolódó adatáramlást.

Az informatikai infrastruktúra fejlesztésének költségei a harmadik évben csökkenni fognak, mivel csak az informatikai infrastruktúra karbantartási költségei maradnak fenn. Feltételezhető, hogy az első két évben az EEA-nak több pénzügyi forrásra lesz szüksége ahhoz, hogy a jogalkotási javaslat eredményeként átalakítsa a meglévő eszközöket.

Az EEA-költségek 2 %-os inflációs növekedést és Dánia esetében a javadalmazásra vonatkozó korrekciós együtthatót feltételeznek 2021. július 1-jétől – 1.342. Ezt a következő években változatlannak feltételezték.

Az EEA-hoz való uniós hozzájárulás szükséges növelését a LIFE program keretösszegének megfelelő mértékű csökkentése kompenzálja (09.0202. költségvetési sor – Körforgásos gazdaság és életminőség).

26.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

n.a.

27.Az EEA-erőforrásokra gyakorolt becsült hatás

◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

⌧    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Személyzettel kapcsolatos követelmények (teljes munkaidős egyenérték):

Az EEA munkatársai létrehozzák a javasolt felülvizsgálatok végrehajtásához, majd ezt követően a jelentéstételhez és a kapcsolódó adatáramláshoz szükséges informatikai infrastruktúrát. Ezek az informatikai fejlesztések a jelentési folyamat fizikai kapacitásához (azaz a jelentések számához és jellegéhez) és a támogató rendszerekhez (iránymutatás, képzés stb.) kapcsolódnak annak biztosítására, hogy az ipari szereplők és a tagállamok következetesen alkalmazzák őket.

28.A Bizottság becsült humánerőforrás-szükségletei

n.a.

29.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

·A javaslat/kezdeményezés

⌧    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

◻    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

◻    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

30.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban 

·A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

31.A bevételre gyakorolt becsült hatás 

A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács 166/2006/EK rendelete (2006. január 18.) az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról, (HL L 33., 2006.2.4., 1. o.).

(2)    A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló ENSZ-EGB-egyezményhez csatolt, a szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásokról szóló kijevi jegyzőkönyv: https://unece.org/environment-policy/public-participation/prtrs-protocol-text

(3)    COM(2012) 746 final.

(4)    COM(2017) 810 final.

(5)     https://industry.eea.europa.eu/

(6)    HL L 334., 2010.12.17., 17. o.

(7)

   A Bizottság 2022/142 végrehajtási határozata az (EU) 2019/1741 végrehajtási határozatnak a gyártási volumenre vonatkozó jelentéstétel tekintetében történő módosításáról és az említett végrehajtási határozat helyesbítéséről (HL L XXX, XX.XX.XXXX, XX. o.).

(8)    COM(2019) 640 final.

(9)    HL L 313., 2015.11.28., 1. o.

(10)

   HL L 135., 1991.5.30., 40. o.

(11)    HL L 327., 2000.12.22., 1. o.

(12)

   HL L 348., 2008.12.24., 8. o.

(13)    HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(14)

   HL L 372., 2006.12.27., 19. o.

(15)

   HL L 152., 2008.6.11., 1. o.

(16)

   HL L 23., 2005.1.26., 3. o.

(17)

   HL L 182., 1999.7.16., 1. o.

(18)    Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

(19)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26. o.). 

(20)    A Bizottság 2000/479/EK határozata (2000. július 17.) a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről (IPPC) szóló 96/61/EK tanácsi irányelv 15. cikke alapján egy európai szennyezőanyag-kibocsátási nyilvántartás (EPER) kialakításáról (HL L 192., 2000.7.28., 36. o.).

(21)

   A Tanács 96/61/EK irányelve (1996. szeptember 24.) a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről (HL L 257., 1996.10.10., 26. o.).

(22)    COM(2021) 400 final.

(23)    Útmutató az Európai PRTR megvalósításához (2006): https://ec.europa.eu/environment/industry/stationary/e-prtr/pdf/hu_prtr.pdf

(24)     https://ec.europa.eu/transparency/documents-register/  

(25)    Az EU környezetvédelmi szakpolitikájával kapcsolatos jelentéstétel és nyomon követés célravezetőségi vizsgálata, SWD(2017)230 final.

(26)    HL C 326., 2012.10.26., 391. o.

(27)    A Bizottság (EU) 2019/1741 Végrehajtási Határozata (2019. szeptember 23.) az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jelentéstétel céljából végzendő tagállami adatszolgáltatás formátumának és gyakoriságának meghatározásáról (HL L 267., 2019.10.21., 3. o.).

(28)    Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 41., 2003.2.14., 26. o.).

(29)    HL C , , . o.

(30)    HL C , , . o.

(31)

   Az Európai Parlament és a Tanács XXX/XXX/XX határozata a 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról (HL L XXX, XX.XX.XX, XX. o.)

(32)    HL L 124., 2005.5.17., 4. o.

(33)    Az Európai Parlament és a Tanács 166/2006/EK rendelete (2006. január 18.) az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról, (HL L 33., 2006.2.4., 1. o.).

(34)    COM(2017) 810 final.

(35)    Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).

(36)

   A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40. o.).

(37)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Bolygónk egészségessé tétele mindenki számára – Uniós cselekvési terv: „Út a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé”, 2021. május 12., COM(2021) 400 final.

(38)    https://industry.eea.europa.eu/

(39)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2193 irányelve (2015. november 25.) a közepes tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról (HL L 313., 2015.11.28., 1. o.).

(40)    A Tanács 2005/370/EK határozata (2005. február 17.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezménynek az Európai Közösség nevében való megkötéséről (HL L 124., 2005.5.17., 1. o.).

(41)    Az Európai Parlament és a Tanács 2012/18/EU irányelve (2012. július 4.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről (HL L 197., 2012.7.24., 1. o.).

(42)

   Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

(43)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(44)    Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 41., 2003.2.14., 26. o.).

(45)

   Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(46)

   Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396, 2006.12.30., 1. o.).

(47)

   Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

(48)

   Az Európai Parlament és a Tanács 2004/107/EK irányelve (2004. december 15.) a környezeti levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és policiklusos aromás szénhidrogénekről (HL L 23., 2005.1.26., 3. o.).

(49)

   Az Európai Parlament és a Tanács 2006/118/EK irányelve (2006. december 12.) a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről (HL L 372., 2006.12.27., 19. o.).

(50)

   Az Európai Parlament és a Tanács 2008/50/EK irányelve (2008. május 21.) a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról (HL L 152., 2008.6.11., 1. o.).

(51)

   Az Európai Parlament és a Tanács 2008/105/EK irányelve (2008. december 16.) a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK, a 84/491/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 348., 2008.12.24., 84. o.).

(52)

   Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396, 2006.12.30., 1. o.).

(53)

   Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

(54)

   Az Európai Parlament és a Tanács 2004/107/EK irányelve (2004. december 15.) a környezeti levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és policiklusos aromás szénhidrogénekről (HL L 23., 2005.1.26., 3. o.).

(55)

   Az Európai Parlament és a Tanács 2006/118/EK irányelve (2006. december 12.) a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről (HL L 372., 2006.12.27., 19. o.).

(56)

   Az Európai Parlament és a Tanács 2008/50/EK irányelve (2008. május 21.) a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról (HL L 152., 2008.6.11., 1. o.).

(57)

   Az Európai Parlament és a Tanács 2008/105/EK irányelve (2008. december 16.) a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK, a 84/491/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 348., 2008.12.24., 84. o.).

(58)    HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(59)    Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

(60)    Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

(61)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(62)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BUDG weboldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx

(63)    Diff. = differenciált előirányzatok/nem diff. = nem differenciált előirányzatok.

(64)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(65)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2022.4.5.

COM(2022) 157 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE


az ipari létesítmények környezeti adatainak bejelentéséről és az ipari kibocsátások portáljának létrehozásáról

{SEC(2022) 169 final} - {SWD(2022) 111 final} - {SWD(2022) 112 final} - {SWD(2022) 113 final}

I. MELLÉKLET

Tevékenységek

Tevékenység		Kapacitási küszöb
1	A 2010/75/EU irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységek	A 2010/75/EU irányelvben meghatározott alkalmazandó kapacitási küszöb fölött
2	A 2010/75/EU irányelv Ia. mellékletében felsorolt tevékenységek	A 2010/75/EU irányelvben meghatározott alkalmazandó kapacitási küszöb fölött
3	Az (EU) 2015/2193 irányelv 2. cikkében említett tevékenységek (amennyiben azok nem tartoznak a 2010/75/EU irányelv I. mellékletének hatálya alá)	Legalább 20 MW, de 50 MW-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések
4	Földfelszín alatti bányászat és kapcsolódó tevékenységek, beleértve a nyersolaj vagy földgáz szárazföldi vagy tengeri kitermelését (amennyiben az nem tartozik a 2010/75/EU irányelv I. mellékletének hatálya alá)	Nincs kapacitási küszöbérték (minden létesítményre jelentéstételi kötelezettség vonatkozik)
5	Külszíni bányászat és külfejtés (amennyiben az nem tartozik a 2010/75/EU irányelv I. mellékletének hatálya alá)	Amennyiben a ténylegesen fejtés alatt álló terület eléri a 25 hektárt
6	Települési szennyvíztisztító telepek	Legalább 100 000 lakosegyenérték kapacitás
7	Akvakultúra	100 tonna/év hal vagy kagyló termelési kapacitás
8	Hajók építésére és/vagy bontására, festésére és a festésük eltávolítására szolgáló létesítmények	100 m hosszú hajókra méretezett kapacitás

II. MELLÉKLET

Szennyező anyagok (  *1  )

Sz.	CAS-szám	Szennyező anyag  (1)	Kibocsátási küszöb (1. oszlop)
			Levegőbe (1. a) oszlop) kg/év	Vízbe (1. b) oszlop) kg/év	Földtani közegbe (1. c) oszlop) kg/év
1	74-82-8	Metán (CH4)	100 000	—  (2)	—
2	630-08-0	Szén-monoxid (CO)	500 000	—	—
3	124-38-9	Szén-dioxid (CO2)	100 millió	—	—
4		Fluorozott szénhidrogének (HFC-k)  (3)	100	—	—
5	10024-97-2	Dinitrogén-oxid (N2O)	10 000	—	—
6	7664-41-7	Ammónia (NH3)	10 000	—	—
7		Nem metán illékony szerves vegyületek (NMVOC)	100 000	—	—
8		Nitrogén-oxidok (NOx/NO2)	100 000	—	—
9		Perfluorkarbonok (PFC-k)  (4)	100	—	—
10	2551-62-4	Kén-hexafluorid (SF6)	50	—	—
11		Kén-oxidok (NOx/NO2)	150 000	—	—
12		Összes nitrogén	—	50 000	50 000
13		Összes foszfor	—	5 000	5 000
14		Hidroklór-fluor-szénhidrogének (HCFC-k)  (5)	1	—	—
15		Klór-fluor-szénhidrogének (CFC-k)  (6)	1	—	—
16		Halonok  (7)	1	—	—
17		Arzén és vegyületei (mint As)  (8)	20	5	5
18		Kadmium és vegyületei (mint Cd)  (8)	10	5	5
19		Króm és vegyületei (mint Cr)  (8)	100	50	50
20		Réz és vegyületei (mint Cu)  (8)	100	50	50
21		Higany és vegyületei (mint Hg)  (8)	10	1	1
22		Nikkel és vegyületei (mint Ni)  (8)	50	20	20
23		Ólom és vegyületei (mint Pb)  (8)	200	20	20
24		Cink és vegyületei (mint Zn)  (8)	200	100	100
25	15972-60-8	Alaklór	—	1	1
26	309-00-2	Aldrin	1	1	1
27	1912-24-9	Atrazin	—	1	1
28	57-74-9	Klórdán	1	1	1
29	143-50-0	Klórdekon	1	1	1
30	470-90-6	Klórfenvinfosz	—	1	1
31	85535-84-8	Klór-alkánok, C10-C13	—	1	1
32	2921-88-2	Klórpirifosz	—	1	1
33	50-29-3	DDT	1	1	1
34	107-06-2	1,2-diklór-etán (EDC)	1 000	10	10
35	75-09-2	Diklór-metán (DCM)	1 000	10	10
36	60-57-1	Dieldrin	1	1	1
37	330-54-1	Diuron	—	1	1
38	115-29-7	Endoszulfán	—	1	1
39	72-20-8	Endrin	1	1	1
40		Halogénezett szerves vegyületek (mint AOX)  (9)	—	1 000	1 000
41	76-44-8	Heptaklór	1	1	1
42	118-74-1	Hexaklór-benzol (HCB)	10	1	1
43	87-68-3	Hexaklór-butadién (HCBD)	—	1	1
44	608-73-1	1,2,3,4,5,6-hexaklór-ciklohexán (HCH)	10	1	1
45	58-89-9	Lindán	1	1	1
46	2385-85-5	Mirex	1	1	1
47		PCDD + PCDF (dioxinok + furánok) (mint Teq)  (10)	0,0001	0,0001	0,0001
48	608-93-5	Pentaklór-benzol	1	1	1
49	87-86-5	Pentaklór-fenol (PCP)	10	1	1
50	1336-36-3	Poliklórozott bifenilek (PCB-k)	0,1	0,1	0,1
51	122-34-9	Szimazin	—	1	1
52	127-18-4	Tetraklór-etilén (PER)	2 000	10	—
53	56-23-5	Tetraklór-metán (TCM)	100	1	—
54	12002-48-1	Triklór-benzolok (TCB-k) (minden izomer)	10	1	—
55	71-55-6	1,1,1-triklór-etán	100	—	—
56	79-34-5	1,1,2,2-tetraklór-etán	50	—	—
57	79-01-6	Triklór-etilén	2 000	10	—
58	67-66-3	Triklór-metán	500	10	—
59	8001-35-2	Toxafén	1	1	1
60	75-01-4	Vinil-klorid	1 000	10	10
61	120-12-7	Antracén	50	1	1
62	71-43-2	Benzol	1 000	200 (mint BTEX)  (11)	200 (mint BTEX)  (11)
63		Brómozott difenil-éterek (PBDE)  (12)	—	1	1
64		Nonilfenol és nonilfenol-etoxilátok (NP/NPE-k)	—	1	1
65	100-41-4	Etil-benzol	—	200 (mint BTEX)  (11)	200 (mint BTEX)  (11)
66	75-21-8	Etilén-oxid	1 000	10	10
67	34123-59-6	Izoproturon	—	1	1
68	91-20-3	Naftalin	100	10	10
69		Szerves ónvegyületek (mint összes Sn)	—	50	50
70	117-81-7	Di-(2-etil-hexil)-ftalát (DEHP)	10	1	1
71	108-95-2	Fenolok (mint összes C) (13)	—	20	20
72		Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH-ok)  (14)	50	5	5
73	108-88-3	Toluol	—	200 (mint BTEX)  (11)	200 (mint BTEX)  (11)
74		Tributiltin és vegyületei  (15)	—	1	1
75		Trifeniltin és vegyületei  (16)	—	1	1
76		Összes szerves szén (TOC) (mint összes C vagy KOI/3)	—	50 000	—
77	1582-09-8	Trifluralin	—	1	1
78	1330-20-7	Xilolok  (17)	—	200 (mint BTEX)  (11)	200 (mint BTEX)  (11)
79		Kloridok (mint összes Cl)	—	2 millió	2 millió
80		Klór és szervetlen vegyületei (mint HCl)	10 000	—	—
81	1332-21-4	Azbeszt	1	1	1
82		Cianidok (mint összes CN)	—	50	50
83		Fluoridok (mint összes F)	—	2 000	2 000
84		Fluor és szervetlen vegyületei (mint HF)	5 000	—	—
85	74-90-8	Hidrogén-cianid (HCN)	200	—	—
86		Lebegő részecske (PM10)	50 000	—	—
87	1806-26-4	Oktilfenolok és oktilfenol-etoxilátok	—	1	—
88	206-44-0	Fluorantén	—	1	—
89	465-73-6	Izodrin	—	1	—
90	36355-1-8	Hexabróm-bifenil	0,1	0,1	0,1
91	191-24-2	Benzo(g,h,i)perilén		1
(1)   Eltérő rendelkezés hiányában az e mellékletben felsorolt minden szennyező anyagot össztömegével, vagy – amennyiben a szennyező anyag anyagok egy csoportja – a csoport össztömegével kell jelenteni. (2)   A gondolatjel (—) azt jelzi, hogy a kérdéses paraméter és elem nem jár jelentéstételi kötelezettséggel. (3)   A hidrogén-fluorkarbonok össztömege: a HFC23, HFC32, HFC41, HFC4310mee, HFC125, HFC134, HFC134a, HFC152a, HFC143, HFC143a, HFC227ea, HFC236fa, HFC245ca, HFC365mfc összege. (4)   A perfluorkarbonok össztömege: a CF4, C2F6, C3F8, C4F10, c-C4F8, C5F12, C6F14 összege. (5)   Az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2009. szeptember 16-i 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 286., 2009.10.31., 1. o.) I. mellékletének VIII. csoportjában felsorolt anyagok össztömege, beleértve izomereiket is. (6)   Az 1005/2009/EK rendelet I. mellékletének I. és II. csoportjában felsorolt anyagok össztömege, beleértve izomereiket is. (7)   Az 1005/2009/EK rendelet I. mellékletének III. és VI. csoportjában felsorolt anyagok össztömege, beleértve izomereiket is. (8)   Minden fémet az elem össztömegével kell jelenteni a kibocsátásban előforduló valamennyi vegyi formájában. (9)   Halogénezett szerves vegyületek, amelyeket adszorbeáltatni lehet aktív szénre, kloridokban kifejezve. (10)   I-TEQ-ben kifejezve. (11)   Az egyedi szennyező anyagokat jelenteni kell, ha a BTEX küszöböt (a benzol, toluol, etil-benzol, xilol paraméterek összege) túllépik. (12)   A következő brómozott difenil-éterek össztömege: penta-BDE, okta-BDE és deka-BDE. (13)   A fenol és az egyszeresen helyettesített fenolok össztömege összes szénben kifejezve. (14)   A levegőbe történő kibocsátások jelentése céljából a policiklikus aromás szénhidrogéneket (PAH-ok) benzo(a)pirénben (50-32-8), benzo(b)fluoranténben (205-99-2), benzo(k)fluoranténben (207-08-9), indeno(1,2,3-cd)pirénben (193-39-5) kell megadni, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1021 európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírtaknak megfelelően (HL L 169., 2019.6.25., 45. o.). (15)   A tributiltinvegyületek össztömege, tributiltintömegben kifejezve. (16)   A trifeniltinvegyületek össztömege, trifeniltintömegben kifejezve. (17)   A xilol össztömege (ortho-xilol, meta-xilol, para-xilol).

III. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

166/2006/EK rendelet	Ez a rendelet
1. cikk	1. cikk
2. cikk 1. pont	2. cikk 3. pont
2. cikk 2. pont	2. cikk 12. pont
2. cikk 3. pont	2. cikk 1. pont
2. cikk 4. pont	–
2. cikk 5. pont	2. cikk 2. pont
2. cikk 6. pont	2. cikk 7. pont
2. cikk 7. pont	2. cikk 16. pont
2. cikk 8. pont	2. cikk 6. pont
2. cikk 9. pont	2. cikk 5. pont
2. cikk 10. pont	2. cikk 4. pont
2. cikk 11. pont	2. cikk 8. pont
2. cikk 12. pont	2. cikk 11. pont
2. cikk 13. pont	2. cikk 9. pont
2. cikk 14. pont	2. cikk 13. pont
2. cikk 15. pont	2. cikk 10. pont
2. cikk 16. pont	2. cikk 15. pont
2. cikk 17. pont	2. cikk 14. pont
3. cikk a) pont	3. cikk (1) bekezdés a) pont
3. cikk b) pont	3. cikk (1) bekezdés b) pont
3. cikk c) pont	3. cikk (1) bekezdés e) pont
4. cikk (1) bekezdés	4. cikk (1) bekezdés
4. cikk (2) bekezdés	3. cikk (2) bekezdés
5. cikk (1) bekezdés a) pont	5. cikk (1) bekezdés a) pont
5. cikk (1) bekezdés b) pont	5. cikk (1) bekezdés b) pont
5. cikk (1) bekezdés c) pont	5. cikk (1) bekezdés c) pont
5. cikk (1) bekezdés második albekezdés	-
5. cikk (1) bekezdés harmadik albekezdés	5. cikk (4) bekezdés
5. cikk (1) bekezdés negyedik albekezdés	5. cikk (6) bekezdés
5. cikk (2) bekezdés	5. cikk (7) bekezdés
5. cikk (3) bekezdés	5. cikk (8) bekezdés
5. cikk (4) bekezdés	5. cikk (5) bekezdés
5. cikk (5) bekezdés	5. cikk (9) bekezdés
6. cikk	5. cikk (1) bekezdés b) pont
7. cikk (1) bekezdés	5. cikk (11) bekezdés
7. cikk (2) bekezdés	6. cikk (1) bekezdés
7. cikk (3) bekezdés	6. cikk (2) bekezdés
8. cikk (1) bekezdés	7. cikk (1) bekezdés
8. cikk (2) bekezdés	7. cikk (2) bekezdés
8. cikk (3) bekezdés	7. cikk (3) bekezdés
9. cikk (1) bekezdés	8. cikk (1) bekezdés
9. cikk (2) bekezdés	8. cikk (2) bekezdés
9. cikk (3) bekezdés	-
9. cikk (4) bekezdés	-
10. cikk (1) bekezdés	9. cikk (1) bekezdés
10. cikk (2) bekezdés	9. cikk (2) bekezdés
11. cikk	10. cikk
12. cikk (1) bekezdés	11. cikk (1) bekezdés
12. cikk (2) bekezdés	11. cikk (2) bekezdés
12. cikk (3) bekezdés	11. cikk (3) bekezdés
13. cikk	9. cikk (4) bekezdés
14. cikk	12. cikk
15. cikk	13. cikk
18. cikk	14. cikk
18a. cikk	15. cikk
19. cikk	16. cikk
20. cikk	17. cikk
21. cikk	-
I. melléklet	I. melléklet
II. melléklet	II. melléklet