EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.3.29.

COM(2022) 152 final

2022/0101(NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Svédország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról

{SWD(2022) 102 final}

2022/0101 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Svédország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 20. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)A Covid19-járvány rendkívül káros hatást gyakorolt Svédország gazdaságára. 2019-ben Svédország egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP) az uniós átlag 148 %-ának felelt meg. Svédország reál-GDP-je 2020-ban 2,9 %-kal csökkent, 2020-ban és 2021-ben összességében pedig 1,8 %-kal növekedett. A középtávú gazdasági teljesítményre régebb óta hatást gyakorló szempontok közé tartozik a magas munkaerőpiaci részvétel, az erős és exportorientált gyártási ágazat, az erős költségvetési helyzet és a magasan fejlett szociális biztonsági háló, de a lakáspiacból és a háztartások adósságállományából adódó hosszantartó egyensúlyhiányok is. A svéd gazdaság termelékenységi szintje a legmagasabbak között található az EU-ban, a termelékenységnövekedés azonban lelassult és továbbra is fennáll a strukturális munkaerőhiány. Svédország fenntartható, kiegyensúlyozott és inkluzív növekedésének ösztönzéséhez kulcsfontosságú, hogy a mélyreható demográfiai és technológiai változások közepette biztosítsák az innováció megfelelő ütemét, a szakképzett munkaerő megfelelő kínálatát, valamint fokozatosan felszámolják a makrogazdasági egyensúlyhiányt.

(2)A Tanács 2019. július 9-én és 2020. július 20-án az európai szemeszter keretében ajánlásokat intézett Svédországhoz. A Tanács mindenekelőtt azt ajánlotta Svédországnak, hogy fókuszálja a beruházásokat a zöld és digitális átállásra, valamint az oktatásra és készségekre, továbbá a kutatásra és az innovációra, figyelembe véve a regionális különbségeket. A lakáspiac működése tekintetében a Tanács azt ajánlotta Svédországnak, hogy kezelje a háztartások magas adósságállományához kapcsolódó kockázatokat, ösztönözze a lakásépítésbe való beruházásokat ott, ahol arra a legnagyobb szükség van, és javítsa a lakáspiac hatékonyságát. A Tanács azt is ajánlotta, hogy javítsák a pénzmosás elleni küzdelem keretrendszerét és érvényesítését. A Tanács felkérte Svédországot, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésével összhangban hozzon meg minden szükséges intézkedést a Covid19-világjárvány hatékony kezelése, a gazdaság működőképességének fenntartása és a későbbi helyreállítás támogatása érdekében. Amint a gazdasági feltételek lehetővé teszik, Svédország folytasson a prudens középtávú költségvetési pozíció megvalósítására és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikát, a beruházások egyidejű fokozásával. Végül Svédország azt az ajánlást kapta, hogy biztosítsa az egészségügyi rendszer rezilienciáját. Az említett országspecifikus ajánlások végrehajtása terén a helyreállítási és rezilienciaépítési terv benyújtásakor elért eredmények vizsgálata alapján a Bizottság megállapítja, hogy az 5G kiépítésére vonatkozó ajánlást maradéktalanul végrehajtották. Jelentős előrehaladást értek el a fenntartható közlekedés terén, valamint meghoztak minden szükséges intézkedést a világjárvány hatékony kezelése, a gazdaság működőképességének fenntartása és a későbbi helyreállítás támogatása érdekében.

(3)A Bizottság 2021. június 2-án Svédországra vonatkozóan közzétette az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2 5. cikke szerinti részletes vizsgálat eredményeit. Vizsgálata alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Svédországban makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn, amelynek hátterében a lakásárak túlértékeltségének kockázata és ezzel összefüggésben a háztartások adósságállományának folyamatos növekedése áll.

(4)2021. május 28-án Svédország az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően benyújtotta a Bizottságnak nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét. A terv benyújtását a helyi és regionális önkormányzatok, a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek, az ifjúsági szervezetek és más érdekelt felek bevonásával a nemzeti jogi kerettel összhangban lefolytatott konzultációs folyamat előzte meg. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek iránti nemzeti felelősségvállalás alátámasztja azok sikeres végrehajtását, tartós nemzeti szintű hatását és európai szintű hitelességét. Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének megfelelően a Bizottság a rendelet V. mellékletében foglalt értékelési iránymutatásokkal összhangban értékelte a helyreállítási és rezilienciaépítési terv relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és következetességét.

(5)A helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek az (EU) 2021/241 rendelettel létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (a továbbiakban: Eszköz), valamint az (EU) 2020/2094 tanácsi rendelettel létrehozott Európai Uniós Helyreállítási Eszköz általános célkitűzéseit kell követniük a Covid19-válságot követő helyreállítás támogatása érdekében. Elő kell mozdítaniuk az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohézióját azáltal, hogy hozzájárulnak az (EU) 2021/241 rendelet 3. cikkében említett hat pillérhez.

(6)A tagállami helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása Unió-szerte összehangolt beruházási és reformtörekvéseket jelent majd. E reformok és beruházások összehangolt és egyidejű végrehajtása, valamint a határokon átnyúló és a több országra kiterjedő projektek végrehajtása révén ezek a reformok és beruházások kölcsönösen erősítik egymást, és pozitív továbbgyűrűző hatásokat eredményeznek az egész Unióban. Ezért az eszköz által a tagállamok növekedésére és munkahelyteremtésére gyakorolt hatás körülbelül egyharmada más tagállamokból eredő továbbgyűrűző hatásokból fog származni.

A hat pillérhez hozzájáruló kiegyensúlyozott válasz

(7)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjával és V. mellékletének 2.1. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nagymértékben („A” minősítés) átfogó és kellően kiegyensúlyozott választ jelent a gazdasági és társadalmi helyzetre, ezáltal megfelelően hozzájárul az említett rendelet 3. cikkében említett hat pillér mindegyikéhez, és figyelembe veszi a konkrét kihívásokat és az érintett tagállam pénzügyi allokációját.

(8)A terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek mind a hat pillérhez hozzájárulnak, és a terv jelentős számú komponense egyidejűleg több pillérre is kiterjed. Ez a megközelítés segít biztosítani, hogy mindegyik pillérrel átfogóan és koherens módon foglalkozzanak. Az ipar és a közlekedés dekarbonizálására irányuló intézkedések és az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátáscsökkentésére irányuló projektek várhatóan elő fogják mozdítani a zöld átállást. Ezt támogatják továbbá az épületek energiahatékonyságának növelését célzó állami támogatási programok, többek között az intelligens energiarendszerek alkalmazása révén. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan a következő átfogó intézkedésekkel fog hozzájárulni a digitális pillérhez: a nagysebességű konnektivitás további javítása, a digitális készségek oktatás és képzés révén történő előmozdítása, valamint az e-kormányzat és a digitális közszolgáltatások fejlesztése.

(9)Az új technológiák fejlesztésének és alkalmazásának támogatása a zöld technológiák területén várhatóan elősegíti a svéd gazdaság intelligens és fenntartható növekedését. A továbbképzés és átképzés támogatása várhatóan mindenki számára elő fogja segíteni az inkluzív növekedést. Emellett a demográfiai kihívás kezelésére irányuló intézkedések – nevezetesen a nyugdíjkorhatárok nyugdíj-, társadalombiztosítási és adórendszerekben történő kiigazítása – várhatóan elősegítik a svéd gazdasági és szociális modell fenntarthatóságának és ellenálló képességének biztosítását. A társadalmi és területi kohézió tekintetében a széles sávú rendszer vidéki területeken történő kiépítésének támogatása várhatóan hozzájárul ahhoz, hogy minden polgár hozzáférjen a nagy sebességű konnektivitáshoz, és ezáltal előmozdítja a területi kohéziót, míg a társadalmi kohéziót előreláthatóan az oktatásra és képzésre irányuló intézkedések, valamint a lakáskínálat növelését célzó intézkedések mozdítják elő.

(10)A svéd egészségügyi rendszer rezilienciáját a megfelelően képzett személyzet kínálatának növelését célzó célzott intézkedésekkel, a pénzügyi rendszer rezilienciáját pedig a Pénzügyi Szolgáltatási Felügyelet hatékonyságának fokozásával fogják javítani. A terv várhatóan hozzájárul a társadalmi rezilienciához azáltal, hogy javítja a munkaerő-piaci átmenet kilátásait. A közigazgatás digitalizálására irányuló intézkedések, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre irányuló reformok várhatóan javítani fogják az intézmények rezilienciáját. A svéd helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan a svéd nyelv oktatására és a szakképzésre vonatkozó intézkedésekkel, az egyetemek számára biztosított további forrásokkal, valamint a foglalkoztatásivédelmi rendszer fiatalabb generáció foglalkoztatási kilátásait javító reformjával javítja a következő generációra vonatkozó szakpolitikákat.

Az országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének kezelése

(11)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének b) pontjával és V. mellékletének 2.2. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan hozzájárul a Svédországnak címzett, releváns országspecifikus ajánlásokban és adott esetben az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke alapján az érintett tagállamnak tett ajánlásokban, illetve a Bizottság által az európai szemeszter keretében hivatalosan elfogadott más releváns dokumentumokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének eredményes kezeléséhez („A” minősítés), beleértve azok költségvetési vonatkozásait is.

(12)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv egymást kölcsönösen erősítő reformok és beruházások széles körét foglalja magában, amelyek hozzájárulnak a Tanács által az európai szemeszter keretében 2019-ben és 2020-ban Svédországnak címzett, országspecifikus ajánlásokban felvázolt gazdasági és társadalmi kihívások jelentős részének hatékony kezeléséhez, főként a következő területeken: az egészségügyi ellátó rendszer rezilienciája, az éghajlatvédelmi és digitális átállás, oktatás és készségfejlesztés, kutatás és innováció, pénzmosás elleni küzdelem és a lakáspiac kínálati oldalára vonatkozó feltételek és a lakáspiaci mobilitás javítása.

(13)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv intézkedéseket tartalmaz az egészségügyi ellátórendszer kapacitásának növelésére és az ahhoz való hozzáférés javítására. Az egészségügyi ellátó rendszer rezilienciájának megerősítése az egészségügyi ellátó rendszer korszerűsítésére irányuló szélesebb terv részét képezi. A terv várhatóan olyan előnyöket nyújt a svéd egészségügyi ellátórendszer részére, mint az idősgondozást nyújtó személyek részére történő képzés, az egészségügyi és szociális gondozási szakképzési férőhelyek megemelt száma (Yrkesvux), valamint védett szakmai cím biztosítása a segédápolók részére, ezzel is vonzóbbá téve ezt a szakmát a potenciális alkalmazottak számára.

(14)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv nagy hangsúlyt helyez a zöld és digitális átállásra, az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra és energetikai átalakulásra, valamint a fenntartható infrastruktúrára. A zöld gazdaságra való átállást az ipar és a közlekedés – a fosszilis tüzelőanyagoktól független megoldásokat eredményező, innovatív technológiák kifejlesztésébe és alkalmazásába történő befektetés előmozdítása révén történő – dekarbonizációját felgyorsító, széles körű támogatási programok segítik elő. A digitális átállást különösen a nagy sebességű konnektivitás további javítására irányuló célzott beruházások, valamint a közigazgatás digitalizálását támogató intézkedések támogatják.

(15)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv számos célirányos reformot és beruházást tartalmaz, amelyek célja egyrészt az oktatás és készségfejlesztés javítása a képzési lehetőségek számának növelésével többek között az idősgondozással foglalkozó személyzet részére, másrészt pedig a hallgatói helyek számának növelése a szakképzésben és a felsőoktatásban, különös hangsúlyt helyezve a munkaerőpiacon komoly nehézségekkel szembenéző egyénekre. A foglalkozásvédelmi jogszabályok korszerűsítésére irányuló intézkedéssel társítva ez várhatóan további ösztönzőket biztosít a humán tőke felfejlesztésére és a változó készségigények kielégítésére, különösen a digitális és zöld átállás összefüggésében.

(16)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan csökkenti a pénzmosás kockázatát a pénzügyi rendszerben két olyan intézkedés révén, amelyek megerősítik a pénzmosás elleni küzdelem keretének felügyeletét és végrehajtását. Emellett várhatóan javítani fogja a bérlakások kínálatát és a lakáspiac kínálati oldalára vonatkozó feltételeket.

(17)Megállapítható, hogy a világjárványra adott azonnali költségvetés-politikai válasszal kapcsolatos ajánlásokkal a svéd helyreállítási és rezilienciaépítési terv nem foglalkozik, mindazonáltal Svédország 2020-ban és 2021-ben megfelelő és kielégítő intézkedéseket hozott a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésével összhangban a gazdaság költségvetési eszközökkel történő azonnali támogatása érdekében. Az előbb említett kihívások kezelésével a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan korlátozott mértékben hozzájárul az egyensúlyhiányok korrekciójához is, amint az az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke szerinti, 2019-ben és 2020-ban tett ajánlásokban szerepelt. Ezen egyensúlyhiányok hátterében különösen a lakásárak túlértékeltségének kockázata és ezzel összefüggésben a háztartások adósságállományának folyamatos növekedése áll.

A növekedési potenciálhoz, a munkahelyteremtéshez, valamint a gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciához való hozzájárulás

(18)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének c) pontjával és V. mellékletének 2.3. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan jelentős hatást gyakorol („A” minősítés) a növekedési potenciál megerősítésére, a munkahelyteremtésre, valamint Svédország gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciájára, hozzájárulva a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához, többek között a gyermekekre és fiatalokra vonatkozó szakpolitikák előmozdítása révén, valamint a Covid19-válság gazdasági és társadalmi hatásának enyhítéséhez, ezáltal fokozva az Unión belüli gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és konvergenciát.

(19)A Bizottság szolgálatai által készített szimulációkból kiderül, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv Európai Uniós Helyreállítási Eszköz többi intézkedésével együtt alkalmas arra, hogy Svédország GDP-jét 2026-ig 0,2–0,3 % közötti mértékben növelje, nem számolva a strukturális reformok lehetséges kedvező hatásával. A terv várhatóan a foglalkoztatást is elő fogja segíteni, különösen 2021-2022-ben. A növekedésre, a termelékenységre és a költségvetési fenntarthatóságra gyakorolt legjelentősebb tartós pozitív hatások közép- és hosszú távon várhatóan a társadalombiztosítás és a nyugdíjak reformjából, valamint a munkaerő-piaci jogszabályok változásából származnak.

(20)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv beruházás- és reformcsomagokat javasol az oktatás, a digitalizálás és az egészségügyi ellátás területén, amelyek célja az e területeken jelentkező kihívások kezelése, így járulva hozzá különböző módokon az esélyegyenlőséghez és a munkavállalás javításához a szociális jogok európai pillérével összhangban. A szakoktatási kínálat felfejlesztése, valamint több oktatási férőhely biztosítása egész Svédország területén magában rejti a foglalkoztatás és termelékenység növelésének lehetőségét ezzel is előmozdítva a társadalmi kohéziót. Emellett a tartós ápolási-gondozási szolgáltatások megnövekedett kínálata és minősége kedvező hatással lesz az idősek életére, míg a diákokat és az alacsony jövedelmű családokat célzó különleges támogató intézkedések javítani fogják a hátrányos helyzetű csoportok lakáspiaci helyzetét.

(21)A digitális és zöld gazdaságra való átállást előmozdító intézkedések várhatóan hozzájárulnak a svéd gazdaság innovatívabbá és fenntarthatóbbá tételéhez. Különösen a szélessávú hálózat kiépítésének támogatása , ad várhatóan további lendületet a munka digitális átalakulásához, ami csökkenteni fogja az ellátási lánc zavarait. A munkaerőpiaci igények és a lehetőségek összehangolását és a készséghiány megszüntetését célzó intézkedések minden bizonnyal hozzájárulnak ahhoz, hogy Svédország fenntarthassa erős versenyképességét és megkönnyítik a kiigazításokat kedvezőtlen gazdasági körülmények esetén. Emellett a helyreállítási és rezilienciaépítési terv környezetvédelmi szempontból fenntartható kezdeményezésekre vonatkozó hangsúlya a korszerűtlenné válás kockázatát magában hordozó, nem fenntartható gazdasági tevékenységeknek való kitettség csökkentését célozza. Összességében a terv olyan iparszerkezetet mozdít elő, amely bővelkedik a rezilienciát segítő, élénk és innovatív gazdasági tevékenységekben.

A jelentős károkozás elkerülése

(22)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének d) pontjával és V. mellékletének 2.4. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan biztosítja, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reformok és beruházási projektek végrehajtására irányuló egyetlen intézkedés se okozzon jelentős kárt („A” minősítés) a környezeti célkitűzések tekintetében az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3 17. cikke értelmében (a jelentős károkozás elkerülését célzó elv).

(23)Az Európai Bizottság által elfogadott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló rendeletben 4 szereplő, a „jelentős károkozás elkerülését” célzó elv alkalmazására vonatkozó technikai iránymutatással összhangban Svédország megindokolta, hogy a tervében szereplő egyetlen intézkedés sem okoz jelentős kárt a környezetvédelmi célkitűzések tekintetében. Különös figyelmet kaptak azok az intézkedések, amelyek környezeti célkitűzésekre gyakorolt hatása indokolja az alapos vizsgálatot. Svédország lényeges bizonyítékokat nyújtott be és kockázatcsökkentő intézkedéseket irányzott elő, hogy elkerülje a jelentős károkat, ezt releváns mérföldkövekkel kell majd biztosítani. Ez különösen az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló, „Ipari ugrás” és „Éghajlatváltozási ugrás” kezdeményezés keretében megvalósuló K+F+I beruházási programokat és széles körű támogatási programokat érinti, amelyek az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének hatálya alá tartozó létesítményeket is magukban foglalhatnak.

A zöld átálláshoz, többek között a biológiai sokféleség előmozdításához való hozzájárulás

(24)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének e) pontjával és V. mellékletének 2.5. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek nagymértékben („A” minősítés) hozzájárulnak a biológiai sokféleségre is kiterjedő zöld átálláshoz vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez. Az említett rendelet VI. mellékletében foglalt módszertannak megfelelő számítás szerint a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes allokációjának megközelítőleg 44,4 %-át kitevő összegben támogatnak éghajlat-politikai célkitűzéseket. A szóban forgó rendelet 17. cikke értelmében a helyreállítási és rezilienciaépítési terv összhangban van a 2021-2030-as időszakra vonatkozó nemzeti energia- és klímatervben foglalt információkkal.

(25)A reformok és beruházások várhatóan jelentősen hozzájárulnak Svédország nemzeti energia- és klímatervében meghatározott dekarbonizációs és energetikai átmenettel kapcsolatos célkitűzéseihez, ezáltal hozzájárulva az Unió 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzéséhez. Számos ambiciózus intézkedés – amelyeket együttesen a terv külön erre a célra létrehozott „zöld” komponensébe csoportosítottak – támogatja az éghajlat-politikai célkitűzéseket, néhány intézkedés pedig más környezetvédelmi célkitűzéseket is, köztük a biológiai sokféleség megőrzését is. Az intézkedések végrehajtása várhatóan tartós hatással bír, nevezetesen azzal, hogy hozzájárulnak a zöld gazdaságra való átálláshoz, a biológiai sokféleség javításához és a környezetvédelemhez.

(26)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv részét képezik a kibocsátásintenzív iparágak dekarbonizációját célzó kutatás-fejlesztési beruházások, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentését célzó helyi és regionális klímaprojektekbe – az elektromos gépkocsik töltőinfrastruktúrájába és a fenntartható bioüzemanyag-előállításba – történő beruházások. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv egyebek mellett célul tűzte ki az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentését a többlakásos épületek energiahatékonyságának javítását és a vasúti infrastruktúra korszerűsítését célzó beruházások révén, ugyanakkor az értékes természeti területek, nevezetesen az erdők közvetlenül elősegítik a biodiverzitás és a természetes élőhelyek megőrzését. A beruházásokat a zöld átállást támogató ambiciózus reformcsomag egészíti ki, amelynek részét képezi az energiaadó növelése, a cégautóadó számításának kiigazítása, annak érdekében hogy jobban tükröződjön a gépkocsik szénlábnyoma és növekedjen a szállítási ágazatban a megújuló energiaforrások aránya.

(27)A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt intézkedések hozzájárulnak az Unió 2050-es éghajlat-politikai célkitűzéséhez, valamint Svédország 2045-re kitűzött karbonsemlegességi céljának eléréséhez.

A digitális átálláshoz való hozzájárulás

(28)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének f) pontjával és V. mellékletének 2.6. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek hozzájárulnak a digitális átálláshoz („A” minősítés) vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez. Az intézkedések az említett rendelet VII. mellékletében foglalt módszertannak megfelelő számítás szerint a terv teljes allokációjának 20,5 %-át kitevő összegben járulnak hozzá a digitális célkitűzéshez.

(29)A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő intézkedései hozzájárulnak Svédország digitális átállásával kapcsolatos kihívásainak kezeléséhez. Svédország digitális konnektivitása összességében jól fejlett, azonban a gyéren lakott területeken továbbra is vannak még hiányosságok ezen a téren. A széles sávú rendszer kiépítésének támogatása hozzá fog járulni a nagy sebességű konnektivitáshoz való hozzáférés javításához az említett területeken. A svéd lakosság magas szintű digitális készségeinek ellenére az információs és kommunikációs technológiai ágazatban tapasztalható szakemberhiány orvoslása céljából a helyreállítási és rezilienciaépítési terv beruházási intézkedéseket tartalmaz annak érdekében, hogy növelje a hallgatói helyek számát a releváns területekkel kapcsolatos felsőfokú szakképzésben. Emellett a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tartalmaz az egyetemeken és más felsőoktatási intézményeken folyó oktatás bővítését szolgáló beruházásokat, amelyek jelentős része a digitális készségeket növelő programokra irányul.

(30)A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő intézkedések várhatóan hozzájárulnak Svédország digitális átállásához azáltal, hogy támogatják a közigazgatás digitalizációját, A terv növelni fogja a zöld és digitális átállás közötti szinergiákat azáltal, hogy intelligens energiarendszerek alkalmazását támogatja az épületek energiahatékonyságának növelése érdekében.

Tartós hatás

(31)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének g) pontjával és V. mellékletének 2.7. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan nagymértékben („A” minősítés) tartós hatást gyakorol Svédországra.

(32)A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő intézkedések végrehajtása várhatóan strukturális változást eredményez a gazdaságban azáltal, hogy növeli az ország innovációs kapacitását, környezeti fenntarthatóságát, digitális készségeit és társadalmi kohézióját. A terv növeli a környezetvédelmi adók arányát, ami hozzájárul Svédország éghajlat-politikai céljainak eléréséhez és minden bizonnyal felgyorsítja a gazdaság zöld átalakítását. Ezt tovább erősíti a fosszilis energiahordozóktól mentes megoldásokat célzó innovatív technológiák támogatása az energiaigényes iparágakban.

(33)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv támogatja a társadalmi és területi kohéziót és konvergenciát, ami várhatóan hosszú távon is kifejti kedvező hatását. A széles sávú rendszerrel kapcsolatos intézkedés súlypontja a teljes szélessávú lefedettséggel nem rendelkező régiók felé tolódik el, ezáltal előmozdítva a regionális kohéziót az ország kevésbé sűrűn lakott területei tekintetében. Ez mindenki számára lehetővé teszi, hogy részt vegyen a digitalizáció által ösztönzött, felfelé irányuló társadalmi és gazdasági mobilitásban. Az oktatásba történő beruházások, amelyek nagyrészt a szakoktatást és a munkaerőpiacon nehézségekkel küzdő egyének oktatását célozzák, valamint a svéd nyelvismeret valamennyi lakos körében történő javítását célzó programok hosszú távon várhatóan kedvező hatást gyakorolnak a társadalmi kohézióra és integrációra. Az innováció fokozását és a demográfiai tendenciák kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozását célzó intézkedések támogatják a termelékenység növekedését és az államháztartás fenntarthatóságát. Ezek az intézkedések hozzájárulnak a jövőbeli növekedésösztönző beruházásokra vonatkozó támogatási kapacitás javításához.

(34)A terv tartós hatása a terv és a többek között a kohéziós politikai alapokból finanszírozott egyéb programok közötti szinergiák révén is fokozható, különösen a területi kihívások érdemi kezelése és a kiegyensúlyozott fejlődés előmozdítása révén. A növekedési potenciál növelését célzó, az intézkedéseket kísérő strukturális reformok, amelyek megerősítenék a svéd gazdaság innovációs bázisát és kezelnék a makrogazdasági egyensúlyhiányokat, további lendületet nyújtanának ahhoz, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv által lefedett időszakon túl is biztosított legyen a kiegyensúlyozott és fenntartható növekedési pálya.

Nyomon követés és végrehajtás

(35)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének h) pontjával és V. mellékletének 2.8. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben javasolt intézkedések várhatóan megfelelő módon („A” minősítés) biztosítják a terv eredményes nyomon követését és végrehajtását, a tervezett ütemtervre, mérföldkövekre és célokra, valamint a kapcsolódó mutatókra is kiterjedően.

(36)A pénzügyminisztérium felel a svéd helyreállítási és rezilienciaépítési terv általános végrehajtásáért, a svéd nemzeti pénzügyi hatóság (ESV) pedig a mérföldkövek és célok elérésének nyomon követéséért. Ezek eléggé egyértelműek és reálisak ahhoz, hogy biztosítsák végrehajtásuk nyomon követését és ellenőrzését, továbbá releváns, elfogadható és megbízható mutatókon alapulnak. A svéd hatóságok által ismertetett ellenőrzési mechanizmusok, adatgyűjtés és felelősségi körök kellően megbízhatónak tűnnek ahhoz, hogy a mérföldkövek és célok teljesülését követően megfelelően indokolják a kifizetési kérelmeket. A mérföldkövek és célok az (EU) 2021/241 rendelet 17. cikkének (2) bekezdése szerint támogatásra jogosult, már befejezett intézkedésekre is vonatkoznak. E mérföldkövek és célok tartósan kielégítő teljesítése szükséges a folyósítási kérelem indoklásához.

(37)A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az eszköz keretében nyújtott pénzügyi támogatást az (EU) 2021/241 rendelet 34. cikkével összhangban közöljék és elismerjék. Az (EU) 2021/240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5 által létrehozott technikai támogatási eszköz keretében a tagállamok technikai támogatást kérhetnek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervük végrehajtásához.

Költségszámítás

(38)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének i) pontjával és V. mellékletének 2.9. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltségére vonatkozó, a tervben közölt indokolás közepes mértékben („B” minősítés) megfelel a következőknek: észszerű és valószerű, összhangban van a költséghatékonyság elvével és arányos a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt várható hatással.

(39)Svédország általában részletes bontásban bocsátotta rendelkezésre a beruházásokra és a reformokra vonatkozó egyéni költségbecsléseket, a tervben szereplő kapcsolódó költségekkel együtt. A költségek indokolása elsősorban olyan korábbi vagy párhuzamos projektekkel való összehasonlításon alapul, amelyek hasonló jellegűek mint a javasolt intézkedések. Az olyan intézkedések esetében, mint például a pályázati felhívásokkal kísért, keresletvezérelt programok, amelyek költségei nem határozhatók meg előre részletesen, Svédország bizonyítékot szolgált annak igazolására, hogy a teljes elköltendő összeg nem aránytalan a megcélzott ágazatok finanszírozási szükségleteivel. A költségek értékelése azt mutatja, hogy a tervben szereplő legtöbb költség észszerű és valószerű. Mindazonáltal az a tény, hogy az indokolás és a költség közötti kapcsolat egyes intézkedéseknél nem teljesen egyértelmű, kizárja az „A” minősítést e kritérium esetében. Végül, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége összhangban van a költséghatékonyság elvével és arányos a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt várható hatással.

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(40)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének j) pontjával és V. mellékletének 2.10. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben javasolt intézkedések és az ebben a határozatban foglalt kiegészítő intézkedések megfelelőek („A” minősítés) ahhoz, hogy megelőzzék, feltárják és korrigálják a korrupciót, a csalást és az összeférhetetlenséget az említett rendelet alapján biztosított források felhasználása során, és az intézkedések várhatóan eredményesen biztosítják az említett rendelet alapján nyújtott és más uniós programokból származó finanszírozás kettősségének elkerülését. Ez nem érinti az uniós jognak való megfelelés előmozdítására és érvényesítésére szolgáló egyéb instrumentumok és eszközök alkalmazását, többek között a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenségek megelőzése, feltárása és korrekciója, valamint az uniós költségvetésnek az (EU) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 6 összhangban történő védelme tekintetében.

(41)A tervet kielégítő végrehajtási intézkedések kísérik, például a kontrollra és az ellenőrzésre vonatkozó átfogó védintézkedések, amennyiben az erre a területre vonatkozó további célirányos mérföldkövek maradéktalanul megvalósulnak. A pénzügyminisztérium viseli az általános felelősséget a terv megvalósításáért, és felel a közszektorbeli intézmények nevében a terv operatív és adminisztratív aspektusaiért. A pénzügyminisztérium felel a tájékoztatási kérelmekre adandó központi válaszadás és a végső kedvezményezettek adataihoz való hozzáférés megszervezéséért és biztosításáért is. Az ilyen adatok gyűjtését és tárolását a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásáért felelős hatóság biztosítja. A terv végrehajtása koherenciájának biztosítása érdekében az átfogó ellenőrző hatóság a svéd Nemzeti Pénzügyi Irányító Hatóság (ESV) lesz, amely segítséget nyújt a Pénzügyminisztérium átfogó koordinációs feladatainak ellátásához. A Nemzeti Számvevőszék rendszeres ellenőrzések révén is hozzájárul az elszámolások hatékonyságához, eredményességéhez és megbízhatóságához. Ennek során a kormánytól függetlenül jár el, végrehajtva a parlament által adott megbízást.

(42)A Svédország helyreállítási és rezilienciaépítési terve szerinti belső kontrollrendszer megbízható folyamatokon és struktúrákon alapul, egyértelműen meghatározza a végrehajtó szervezetek szerep- és felelősségi köreit, valamint biztosítja a releváns kontrollfunkciók megfelelő elkülönítését. Olyan mérföldköveket kell meghatározni, amelyek megkövetelik a svéd helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásának koordinálásában, nyomon követésében, kontrolljában és ellenőrzésében részt vevő szervekre vonatkozó jogi felhatalmazásokat megállapító jogszabály-módosítások hatálybalépését, amelyek meghatározzák különösen a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásának operatív vonatkozásaiban részt vevő valamennyi kormányzati szerv megbízását, az ellenőrző hatóság, valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtására vonatkozó ellenőrzési stratégia kidolgozásáért felelős szerv kijelölését. Ezeknek a mérföldköveknek biztosítaniuk kell, hogy a rendszer legalább a következő funkciókat tartalmazza: a) az adatok gyűjtése, valamint a mérföldkövek és célok elérésének nyomon követése, és b) az (EU) 2021/241 rendelet 22. cikke (2) bekezdése d) pontja i–iii. alpontjában előírt adatok gyűjtése, tárolása és az azokhoz való hozzáférés biztosítása.

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv koherenciája

(43)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének k) pontjával és V. mellékletének 2.11. kritériumával összhangban a terv nagymértékben („A” minősítés) olyan intézkedéseket tartalmaz a reformok és a közberuházási projektek végrehajtására vonatkozóan, amelyek koherens intézkedéseket jelentenek.

(44)A tervet konzisztens jövőkép jellemzi arra vonatkozóan, hogy a helyreállítást a zöld és digitális átállás felgyorsítására és a társadalmi kohézió elősegítésére használják fel, biztosítva a komponensek és az egyedi intézkedések közötti koherenciát. Az egyes elemekhez tartozó reformok és beruházások következetesek, egymást kölcsönösen erősítik, és az elemek között szinergiák és komplementaritások állnak fenn. Például az egészségügyi és szociális ellátással kapcsolatos szakképzés előmozdítását célzó reform a svéd nyelv oktatásával együtt várhatóan kezelni fogja a hátrányos helyzetű munkaerő-piaci csoportokkal kapcsolatos kihívásokat. A reformnak ugyanakkor hozzá kell járulnia a magas színvonalú gondozási szolgáltatások biztosításához is, ami kiegészíti a kifejezetten az idősek gondozására irányuló kezdeményezést és az ápolói szakma szabályozására irányuló intézkedést.

Egyenlőség

(45)A terv olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek várhatóan különböző mértékben támogatják a nemek közötti egyenlőséggel és a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőséggel kapcsolatos kihívások kezelését Svédországban különösen az oktatás és képzés területén, amely többek között a fiatalokat és a migráns hátterű személyeket, valamint a fogyatékossággal élő személyeket célozza. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv tükrözi a kormány nemek közötti egyenlőségre irányuló politikai célkitűzését, hogy a férfiaknak és nőknek ugyanolyan lehetőségük legyen a társadalom és a saját életük alakítására. A terv várhatóan a nemek közötti egyenlőség és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés előmozdításának fontos eszköze lesz.

Biztonsági önértékelés

(46)Svédország nem nyújtott be az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikke (4) bekezdésének g) pontja szerinti biztonsági önértékelést, mivel azt nem tekintette helyénvalónak.

Konzultációs folyamat

(47)A svéd terv előkészítő szakaszában számos konzultációra került sor a szociális partnerekkel és az üzleti szervezetekkel, többek között az európai szemeszterre vonatkozó, szolgáltatási szintű nemzeti koordináció keretében. Találkozóra került sor a civil társadalom képviselőivel. A folyamat során a releváns érdekelt felek, például az érdekcsoportok, vállalkozások, valamint a települések és régiók képviselői javaslatokat nyújtottak be. A tervben szereplő, a meglévő jogszabályok módosításával járó reformokat vagy intézkedéseket szokásos előkészítés előzte meg vagy várhatóan előzi majd meg. Ez magában foglalja a javaslatoknak az érintett hatóságokhoz, településekhez, szövetségekhez és magánszemélyekhez való eljuttatását.

(48)Adott esetben az érintett érdekelt feleknek továbbra is részt kell venniük a vonatkozó intézkedés végrehajtásában annak biztosítása érdekében, hogy a hatóságok folyamatos kapcsolatot tartsanak fenn a polgárokkal, vállalatokkal, településekkel és régiókkal. Az érintett szereplők felelősségvállalásának biztosítása érdekében elengedhetetlen valamennyi helyi hatóság és érdekelt fél, köztük a szociális partnerek bevonása a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt beruházások és reformok végrehajtásába.

Pozitív értékelés

(49)Miután a Bizottság pozitív értékelést adott a svéd helyreállítási és rezilienciaépítési tervről, amelyben megállapította, hogy a terv kielégítő mértékben megfelel az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott értékelési kritériumoknak, az említett rendelet 20. cikkének (2) bekezdésével és V. mellékletével összhangban ebben a határozatban meg kell határozni a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásához szükséges reformokat és beruházási projekteket, a releváns mérföldköveket, célokat és mutatókat, valamint az Unió által a terv végrehajtásához vissza nem térítendő pénzügyi támogatás formájában rendelkezésre bocsátott összeget.

Pénzügyi hozzájárulás

(50)Svédország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének becsült összköltsége 33 304 030 000 SEK, amely az EKB 2021. május 28-i SEK referencia-kamatlába alapján 3 289 286 914 EUR-nak felel meg. Mivel a helyreállítási és rezilienciaépítési terv kielégítő módon megfelel az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott értékelési kritériumoknak, továbbá mivel a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége magasabb a Svédország számára rendelkezésre álló maximális pénzügyi hozzájárulásnál, a Svédország helyreállítási és rezilienciaépítési tervéhez allokált pénzügyi hozzájárulásnak a Svédország helyreállítási és rezilienciaépítési tervéhez rendelkezésre álló pénzügyi hozzájárulás teljes összegével kell egyenlőnek lennie.

(51)Az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Svédországra vonatkozó maximális pénzügyi hozzájárulás kiszámítását 2022. június 30-ig aktualizálni kell. Ezért az említett rendelet 23. cikkének (1) bekezdésével összhangban Svédország részére rendelkezésre kell bocsátani az említett rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett maximális pénzügyi hozzájárulást meg nem haladó összeget, amely 2022. december 31-ig jogi kötelezettségvállalással terhelhető. Amennyiben a maximális pénzügyi hozzájárulás aktualizálása nyomán szükséges, a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján indokolatlan késedelem nélkül módosítania kell ezt a határozatot az említett rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulás beillesztése érdekében.

(52)A nyújtandó támogatást a Bizottság által az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat 7 5. cikke alapján az Unió nevében felvett kölcsönből kell finanszírozni. A támogatást részletekben kell kifizetni, mihelyt Svédország kielégítő módon teljesítette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásához kapcsolódóan azonosított releváns mérföldköveket és célokat.

(53)Ez a határozat nem érinti az uniós forrásoknak az eszköztől eltérő bármely más uniós program keretében történő odaítélésével kapcsolatos eljárások kimenetelét, sem pedig a belső piac működésének torzulásával kapcsolatos, különösen a Szerződés 107. és 108. cikke alapján lefolytatandó eljárások eredményét. E határozat nem szünteti meg a tagállamokkal szembeni azon követelményt, hogy a Szerződés 108. cikkével összhangban értesítsék a Bizottságot az állami támogatások lehetséges eseteiről,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk
A helyreállítási és rezilienciaépítési terv értékelésének jóváhagyása

Svédország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében előírt kritériumok szerinti értékelését a Tanács jóváhagyja. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti reformokat és beruházási projekteket, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó intézkedéseket és ütemtervet – beleértve a releváns mérföldköveket és célokat –, a tervezett mérföldkövek és célok teljesítéséhez kapcsolódó releváns mutatókat, valamint a Bizottság számára az alapul szolgáló releváns adatokhoz való teljes körű hozzáférést biztosító szabályokat e határozat melléklete tartalmazza.

2. cikk
Pénzügyi hozzájárulás

(1)Az Unió vissza nem térítendő támogatás formájában 3 288 516 389 EUR 8 összegű pénzügyi hozzájárulást bocsát Svédország rendelkezésére. 2 910 807 980 EUR összeg 2022. december 31-ig áll rendelkezésre jogi kötelezettségvállalás céljából. Amennyiben az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírt aktualizálás Svédországra vonatkozóan 3 288 516 389 EUR összeggel egyenlő vagy annál nagyobb összegű aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulást állapít meg, további 377 708 409 EUR összeget kell rendelkezésre bocsátani, amely jogi kötelezettségvállalással 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig terhelhető. Amennyiben az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírt aktualizálás Svédországra vonatkozóan 3 288 516 389 EUR összegnél alacsonyabb összegű aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulást állapít meg, az aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulás és a 2 910 807 980 EUR összeg különbözetét kell rendelkezésre bocsátani, amely az (EU) 2021/241 rendelet 20. cikkének (8) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban jogi kötelezettségvállalással 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig terhelhető.

(2)A Bizottság az uniós pénzügyi hozzájárulást a melléklettel összhangban részletekben bocsátja Svédország rendelkezésére. A részleteket a Bizottság egy vagy több részösszegben folyósíthatja. A részösszegek nagysága a finanszírozási források rendelkezésre állásától függ.

(3)A részösszegeknek a finanszírozási megállapodással összhangban történő rendelkezésre bocsátása a rendelkezésre álló finanszírozási forrásoktól és az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkével összhangban hozott bizottsági határozattól függ, amely szerint Svédország kielégítően teljesítette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásával kapcsolatban meghatározott releváns mérföldköveket és célokat. Az (1) bekezdésben említett jogi kötelezettségvállalások hatálybalépésétől függően a kifizetésre való jogosultság érdekében a mérföldköveket és célokat Svédországnak legkésőbb 2026. augusztus 31-ig teljesíteni kell.

3. cikk
Címzettek

Ennek a határozatnak a Svéd Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    HL L 57., 2021.2.18., 17. o.

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács 1176/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról (HL L 306., 2011.11.23., 25. o.).

(3)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

(4)    HL C 58., 2021.2.18., 1. o.

(5)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/240 rendelete (2021. február 10.) a Technikai Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 1. o.).

(6)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2092 rendelete (2020. december 16.) az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről (HL L 433I., 2020.12.22., 1. o.).

(7)    HL L 424., 2020.12.15., 1. o.

(8)    Ez az összeg az (EU) 2021/241 rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerinti kiadásokból Svédországra jutó arányos rész levonása utáni pénzügyi allokációnak felel meg, amelyet az említett rendelet 11. cikke szerinti módszertannal összhangban számítanak ki.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.3.29.

COM(2022) 152 final

MELLÉKLET

a következőhöz

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Svédország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról

{SWD(2022) 102 final}

MELLÉKLET

1. SZAKASZ: A HELYREÁLLÍTÁSI ÉS REZILIENCIAÉPÍTÉSI TERVBEN FOGLALT REFORMOK ÉS BERUHÁZÁSOK

1.A reformok és beruházások ismertetése

A. 1. KOMPONENS: Zöld helyreállítás

A svéd helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja a szén-dioxid-semlegesség 2045-ig történő elérésére irányuló svéd célkitűzéssel kapcsolatos kihívások kezelése. A komponensben szereplő intézkedések várhatóan fokozzák a közúti közlekedésből, valamint az éghajlatot befolyásoló egyéb szén-dioxid- és egyéb gázokból származó kibocsátások csökkentésére irányuló helyi és regionális intézkedéseket; az ipar nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra való átállására irányuló beruházások növelése; a lakások energiahatékonyságára irányuló beruházások növelése; valamint a biológiai sokféleség megőrzése a természeti értékek védelme révén.

Először is, a komponens célja, hogy felgyorsítsa a közlekedési ágazat fosszilis tüzelőanyagoktól mentessé válását azáltal, hogy növeli a fenntartható közlekedési megoldásokba – például a vasútba, valamint az elektromos és biogáz töltőállomásokba – történő beruházásokat, amelyeket a szennyező autók használatának visszaszorítását célzó reformcsomag egészít ki. A reformok a zöld adóreform részét képezik, amelynek célja, hogy az adózás a munkáról a környezetre helyeződjön át.

Másodszor, az összetevő célja a technológiai kibocsátások mennyiségének csökkentése, amelyek csökkentése viszonylag költséges, mivel a technológia jelenleg nem elérhető a piacon. Több kutatásra, innovációra, demonstrációra és nagyobb léptékű végrehajtásra van szükség. A komponens úgy kezeli ezt a kihívást, hogy növeli az ipar szén-dioxid-mentesítését célzó beruházási program, az ipari áttörés számára rendelkezésre álló forrásokat.

Harmadszor, a komponens célja a svédországi lakásszektor energiahatékonyságának javítása. Az ágazat évente 11 millió tonna szén-dioxidot bocsát ki, ez elsősorban a háztartások villamosenergia-felhasználásából és helyiségfűtéséből adódik.

Végül a komponens célja, hogy hozzájáruljon a biológiai sokféleséghez azáltal, hogy természetvédelmi területek formájában hivatalosan védett területeket hoz létre az értékes természetes élőhelyeken .

A komponens várhatóan hozzájárul a Svédországnak címzett országspecifikus ajánlásokhoz, különösen „a fenntartható közlekedésbe történő beruházások fenntartása a különböző közlekedési módok, különösen a vasutak korszerűsítése érdekében” (2. országspecifikus ajánlás, 2019), valamint „a zöld [...] átállásra, különösen a tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra, a csúcstechnológiai és innovatív ágazatokra, [...] és a fenntartható közlekedésre irányuló beruházások” (2. országspecifikus ajánlás, 2020.) és a „kutatás és innováció” (2. országspecifikus ajánlás, 2019).

A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések ismertetését figyelembe véve az ebben az összetevőben szereplő egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

A.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. beruházás: Helyi és regionális éghajlat-politikai beruházások

Az intézkedés egy „Climate Leap” elnevezésű, éghajlati áttörést célzó beruházási program, amely az éghajlatot befolyásoló szén-dioxid- és egyéb gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló helyi és regionális tevékenységeket finanszíroz. A kedvezményezettek magán- és állami szervezetek, különösen önkormányzatok, szervezetek és vállalkozások, kivéve a magánszemélyeket. A várható hatások közé tartozik egyebek mellett az új technológiák terjedése, a piaci elterjedés, a jobb egészség és foglalkoztatás, valamint az egyéb környezetvédelmi célkitűzésekre gyakorolt pozitív hatás.

Az intézkedésnek pénzügyileg meg kell erősítenie a meglévő rendszert. A támogatott intézkedéseknek konkrét éghajlat-politikai fellépéseket kell magukban foglalniuk olyan területeken, mint a közlekedés, az ipar, a mezőgazdaság és az energiaügy. Ezek a biogáztól és az infrastruktúrától, például a kerékpárutaktól vagy az elektromos járművek töltőállomásaitól az olaj távfűtéssel való helyettesítéséig terjednek.

A különböző projekttípusok között nincs előre meghatározott keret. Ehelyett a Climate Leap elnevezésű, éghajlati áttörést célzó beruházási program finanszírozást nyújt a beruházáshoz, az egy befektetett svéd koronára jutó lehető legnagyobb ÜHG-kibocsátás-csökkentéssel. A projektek kiválasztása során különböző kritériumokat kell figyelembe venni. Az ipari és mezőgazdasági fűtési célú bioenergiára való átállással kapcsolatos projektek esetében az intézkedés célja az ÜHG-kibocsátás legalább 80%-kal történő csökkentése az (EU) 2018/2001 irányelv VI. mellékletében meghatározott, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére vonatkozó számítási módszeren és a relatív fosszilis egyenértéken alapuló biomassza-felhasználás révén. A biogáz előállítására irányuló projektek esetében az intézkedés célja a létesítmény üvegházhatásúgáz-kibocsátásának legalább 65%-kal való csökkentése a biomassza e célból történő felhasználása révén, az (EU) 2018/2001 irányelv V. mellékletében meghatározott, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére és a fosszilis egyenértékre vonatkozó számítási módszer alapján. A közlekedési projektek (töltőállomások) esetében az intézkedés céljának összhangban kell lennie az (EU) 2018/2001 irányelvvel. A hulladékkal (műanyag-újrafeldolgozás) kapcsolatos projektek esetében az intézkedés célja a feldolgozott és elkülönítetten gyűjtött ártalmatlan hulladék legalább 50%-ának másodlagos nyersanyagokká történő átalakítása. Az energiahatékonysággal kapcsolatos projektek esetében az intézkedés célja az, hogy az előzetesen kiszámított kibocsátásokhoz képest átlagosan legalább 30%-kal csökkentse a közvetlen és közvetett üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az elektromos autók és infrastruktúra töltőállomásaira vonatkozó projektek esetében az intézkedés céljának összhangban kell lennie az (EU) 2018/2001 irányelvvel.

Ez az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) szerint meghatározott enyhítő lépéseket. A bioüzemanyagoknak különösen meg kell felelniük a megújuló energiáról szóló (EU) 2018/2001 irányelv (REDII) 29., 30. és 31. cikkében meghatározott fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak, az említett irányelv 26. cikkében meghatározott, az élelmiszer- és takarmányalapú bioüzemanyagokra vonatkozó szabályoknak, valamint az említett irányelvvel összhangban elfogadott kapcsolódó végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak. Az intézkedésnek meg kell felelnie a 2008/50/EK irányelvben meghatározott levegőminőségi előírásoknak is. A kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében végzett tevékenységek nem támogathatók, kivéve a távfűtésre használt hulladékhőt. A hulladékhő ilyen finanszírozásának az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben 1 meghatározott hő-referenciaérték alatti üvegházhatásúgáz-kibocsátást kell előrejeleznie. Összességében a következő tevékenységeket is kizárják a finanszírozásból: i. a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a továbbfelhasználást 2 is; ii. a hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 3 és mechanikai-biológiai hulladékkezelő telepekkel 4 kapcsolatos tevékenységek és eszközök; valamint iii. olyan tevékenységek és eszközök, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

2. beruházás: Éghajlat-politikai beruházások az ipari ágazatban (Ipari áttörés)

Az intézkedés egy ipari áttörés elnevezésű beruházási program. E beruházás célja, hogy pénzügyi támogatást nyújtson beruházásokhoz, kutatáshoz, megvalósíthatósági tanulmányokhoz, kísérleti projektekhez és demonstrációs projektekhez, hogy segítse az ipart a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra való átállásban. A magas technológiai kibocsátású iparágakban olyan projekteket finanszíroz, amelyek nulla, alacsony vagy negatív üvegházhatásúgáz-kibocsátású új technológiát fejlesztenek ki, demonstrálnak és alkalmaznak.

Az intézkedésnek meg kell erősítenie a meglévő rendszert. A támogatást kiterjeszti az éghajlat-politikai célkitűzések eléréséhez jelentős mértékben hozzájáruló ipari projektekre, például a bioüzemanyag-előállításra, az újrahasznosított műanyag-finomítókra, a hidrogéngyártásra, az újrafeldolgozó létesítményekre és az akkumulátorgyártásra. A rendszerből származó támogatás felhasználható a tartósan negatív üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz hozzájáruló intézkedésekkel – többek között a kutatással, a fejlesztéssel, a teszteléssel, a demonstrációval és a beruházásokkal – kapcsolatos kiadásokra. A teljes költségvetési keretösszeg legalább 85%-át az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra összpontosító kutatási és fejlesztési projektekre, legfeljebb 15%-át pedig a körforgásos gazdaságra összpontosító kutatási és fejlesztési projektekre kell fordítani.

Támogatásban kell részesíteni azokat az intézkedéseket, amelyek az alábbi kritériumok közül legalább egynek megfelelnek: 1) az ipari folyamatokhoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez való hozzájárulás, 2) a biogén eredetű vagy a légkörből kivont üvegházhatású gázok leválasztása, szállítása és geológiai tárolása révén a negatív kibocsátásokhoz való hozzájárulás, vagy 3) új technológiák vagy más innovatív megoldások alkalmazása az iparban, jelentős mértékben hozzájárulva a „csökkentett éghajlati hatás” svéd nemzeti környezetvédelmi célkitűzés megvalósításához.

Ez az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) szerint meghatározott enyhítő lépéseket. A bioüzemanyagoknak különösen meg kell felelniük a megújuló energiáról szóló (EU) 2018/2001 irányelv (REDII) 29., 30. és 31. cikkében meghatározott fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak, az említett irányelv 26. cikkében meghatározott, az élelmiszer- és takarmányalapú bioüzemanyagokra vonatkozó szabályoknak, valamint az említett irányelvvel összhangban elfogadott kapcsolódó végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak. Az intézkedésnek meg kell felelnie a 2008/50/EK irányelvben meghatározott levegőminőségi előírásoknak is. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek esetében az ingyenek kiosztáshoz megállapított referenciaértékeknél alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást jeleznek elő 5 . Összességében a következő tevékenységeket is kizárják a finanszírozásból: i. a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a továbbfelhasználást 6 is; ii. a hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 7 és mechanikai-biológiai hulladékkezelő telepekkel 8 kapcsolatos tevékenységek és eszközök; valamint iii. olyan tevékenységek és eszközök, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet.

Úgy kell tekinteni, hogy az e beruházás keretében végrehajtott következő K+F+I intézkedések megfelelnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01): E beruházás keretében a vállalkozások környezeti fenntarthatóságának jelentős növelésére irányuló K+F+I tevékenységek (például dekarbonizáció, a szennyezés csökkentése és a körforgásos gazdaság), amennyiben az e beruházás keretébe tartozó K+F+I tevékenységek elsődleges célja olyan alternatívák kidolgozása vagy kiigazítása, amelyek a lehető legkisebb környezeti hatást fejtik ki az ágazatban.

A beruházást 2025. december 31-ig végre kell hajtani.

3. beruházás: Energiahatékonyság a többlakásos épületekben

Ennek a többlakásos épületek energiahatékonyságáról szóló rendeletjavaslattal létrehozandó állami támogatási rendszernek az a célja, hogy ösztönözze az ingatlantulajdonosokat a többlakásos, általában nem nyereséges épületek felújítására. A támogatási rendszer olyan beruházásokat támogat, amelyek az épület szintjén elérik a primerenergia-igény legalább 20%-os csökkenését. Célja továbbá, hogy ösztönzőket teremtsen az ingatlantulajdonosok számára az intelligens energiarendszereknek a felújítási erőfeszítések részeként történő beépítésére.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

4. beruházás: Megerősített vasúti támogatás

Ez az intézkedés korszerűsíti a svédországi vasútvonalat annak érdekében, hogy több személy és vállalkozás használhassa a vasutakat közlekedési eszközként. A fejlesztéseknek a vasúti kapacitást is javítaniuk kell. A korszerűsítés a Gävle-Åänge (vonóvasút és tolatás), Västeraspby-Långsele (vonóvasút és tolatás), a Vänersborgban található híd újjáépítése, valamint az automatikus vasútiátjáróba („Alex”) való beruházás.

A beruházás végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.

5. beruházás: Természeti értékek védelme

Ezen intézkedés célja a biológiai sokféleség védelme a magas természeti értékekkel rendelkező területeken, hivatalosan védett természetvédelmi területek létrehozásával. A svéd környezetvédelmi törvény szerint a megyei igazgatási tanács a biológiai sokféleség megőrzése, az értékes természeti környezet védelme és megőrzése, illetve a szabadtéri szabadidős területek iránti igény kielégítése céljából természetvédelmi területté nyilváníthatja a földterületet vagy a vízterületet. Az értékes természeti környezetek vagy a megőrzésre érdemes fajok élőhelyeinek védelméhez, helyreállításához vagy létrehozásához szükséges területek szintén kijelölhetők természetvédelmi területnek. Az intézkedés célja, hogy kompenzálja a magánszemély földtulajdonosokat a földterület megvásárlásáért vagy a hivatalos védelem által okozott korlátozásokért. A természetvédelmi terület létrehozásáról szóló határozatban meg kell határozni a terület- és vízterület-használati jogra vonatkozó azon korlátozásokat, amelyek a természetvédelmi terület céljának eléréséhez szükségesek.

A beruházás végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

1. reform: A csökkentési kötelezettség kiigazítása

A reformnak elő kell írnia az üzemanyag-forgalmazók számára, hogy fenntartható bioüzemanyagokat keverjenek a benzinbe, dízelolajba és sugárhajtómű-üzemanyagba. Ez várhatóan hozzájárul Svédország azon éghajlat-politikai célkitűzéséhez, hogy 2045-re szén-dioxid-semlegessé váljon, mivel előmozdítja a megújuló üzemanyagok használatát a hagyományos járművek és légi járművek meglévő állományában. 2021. július 1-jén vezették be a sugárhajtómű-üzemanyagra vonatkozó csökkentési kötelezettséget , ami előírja, hogy a beszállítóknak a 2021. évi 0,8%-ról 2030-ra fokozatosan 27%-ra kell csökkenteniük a sugárhajtómű-üzemanyagból származó kibocsátást. 2021. augusztus 1-jétől megemelték a benzinre és a dízelolajra vonatkozó csökkentési kvótákat. A kvótáknak a benzin esetében a 2021. évi 6%-ról 2030-ra 28%-ra, a dízelolaj esetében pedig a 2021. évi 26%-ról 2030-ra 66%-ra kell nőniük. A kötelezettség teljesítésére használt bioüzemanyagoknak meg kell felelniük a megújuló energiáról szóló (EU) 2018/2001 irányelv (REDII) 29., 30. és 31. cikkében meghatározott fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak, az említett irányelv 26. cikkében meghatározott, az élelmiszer- és takarmányalapú bioüzemanyagokra vonatkozó szabályoknak, valamint az említett irányelvvel összhangban elfogadott kapcsolódó végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak.

A reform végrehajtását 2021. szeptember 30-ig kellett befejezni.

2. reform: Az üzemanyagokra kivetett energiaadó csökkentésének eltörlése bizonyos ágazatokban

Ez az intézkedés fokozatosan megszünteti a fűtésre vagy a helyhez kötött motorok üzemeltetésére felhasznált tüzelőanyagok energiaadójának jelenlegi csökkentését. Várhatóan hozzájárul Svédország azon éghajlat-politikai célkitűzéséhez, hogy 2045-re szén-dioxid-semlegessé váljon. Az ezen intézkedés hatálya alá tartozó ágazatok a feldolgozóipar, valamint a mezőgazdasági, erdészeti és akvakultúra-ágazati foglalkozású tevékenységek.

A reform végrehajtása fokozatosan fejeződik be, kezdve az adókedvezmény 2021. szeptember 30-ig történő 50%-os csökkentésével és az adócsökkentés 2022. március 31-ig történő teljes megszüntetésével.

3. reform: A cégautókra vonatkozó kiigazított adóköteles haszon mértéke

Ez az intézkedés a vállalati gépkocsikra vonatkozó adóköteles haszon mértékének kiigazításával kiigazítja a relatív költségeket annak érdekében, hogy azok jobban tükrözzék a magánautók tulajdonlásának költségeit. A reform sok esetben várhatóan az adóköteles haszon értékének növekedéséhez vezet, ami növeli a cégautó tulajdonlásának költségeit. A reform célja, hogy az adórendszer semleges legyen a gépjármű-ellátások és a készpénzfizetés között. A reform közvetve a svéd hatóságok által azonosított kihívással is foglalkozik, nevezetesen azzal, hogy a svéd adórendszer más árukkal és szolgáltatásokkal szemben előnyben részesíti a fosszilis üzemű gépjárműveket.

A reform végrehajtását 2021. szeptember 30-ig kellett befejezni.

A.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Lásd az alábbi táblázatot. Az alapérték valamennyi mutató esetében 2020. február 1-je, kivéve, ha az intézkedés leírásában másként van feltüntetve. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám	Intézkedés	Mérföldkő/cél	Elnevezés	Minőségi mutatók a mérföldkövekhez	Mennyiségi mutatók (a célokhoz)			Időpont		Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése
					Mértékegység	Alapérték	Cél	Q	Év
1.	Helyi és regionális éghajlat-politikai beruházások	Cél	T1: A szén-dioxid-kibocsátást várhatóan 300 000 tonnával csökkentő projektek odaítélése		Új CO2- vagy CO2-egyenértékes kibocsátáscsökkentés	0	300 000	Q4	2021	A Környezetvédelmi Ügynökség olyan projekteknek ítél támogatást, amelyek összhangban vannak az intézkedés leírásában meghatározott kritériumokkal, és amelyek egy várható 16 éves időszak alatt évente további 300 000 tonnával csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást.
2	Helyi és regionális éghajlat-politikai beruházások	Cél	T2: A szén-dioxid-kibocsátást várhatóan 240 000 tonnával csökkentő projektek odaítélése		Új CO2- vagy CO2-egyenértékes kibocsátáscsökkentés	300 000	540 000	Q4	2022	A Környezetvédelmi Ügynökség olyan projekteknek ítél támogatást, amelyek összhangban vannak az intézkedés leírásában meghatározott kritériumokkal, és amelyek egy várható 16 éves időszakban évente további 240 000 tonnával csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást.
3	Helyi és regionális éghajlat-politikai beruházások	Cél	T3: A szén-dioxid-kibocsátást várhatóan 140 500 tonnával csökkentő projektek odaítélése		Új CO2- vagy CO2-egyenértékes kibocsátáscsökkentés	540 000	680 500	Q4	2023	A Környezetvédelmi Ügynökség olyan projekteknek ítél támogatást, amelyek összhangban vannak az intézkedés leírásában meghatározott kritériumokkal, és amelyek egy várható 16 éves időszakban évente további 140 500 tonnával csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást.
4	Helyi és regionális éghajlat-politikai beruházások	Cél	T4: A szén-dioxid-kibocsátást várhatóan 89 500 tonnával csökkentő projektek odaítélése		Új CO2- vagy CO2-egyenértékes kibocsátáscsökkentés	680 500	770 000	Q4	2024	A Környezetvédelmi Ügynökség olyan projekteknek ítél támogatást, amelyek összhangban vannak az intézkedés leírásában meghatározott kritériumokkal, és amelyek egy várható 16 éves időszak alatt évente további 89 500 tonnával csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást.
5	Helyi és regionális éghajlat-politikai beruházások	Cél	T5: A szén-dioxid-kibocsátást várhatóan 15 000 tonnával csökkentő projektek odaítélése		Új CO2- vagy CO2-egyenértékes kibocsátáscsökkentés	770 000	785 000	Q4	2025	A Környezetvédelmi Ügynökség olyan projekteknek ítél támogatást, amelyek összhangban vannak az intézkedés leírásában meghatározott kritériumokkal, és amelyek egy várható 16 éves időszak alatt évente további 15 000 tonnával csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást.
6	Éghajlat-politikai beruházások az ipari ágazatban	Cél	A szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez potenciálisan hozzájáruló projektek odaítélése		Az odaítélt projektek száma	0	100	Q4	2025	A célérték akkor tekinthető elértnek, ha összesen 286,4 millió EUR összeget ítéltek oda legalább 100 projektnek, amelyek i. összhangban állnak az intézkedés leírásában meghatározott kritériumokkal, és ii. hozzájárulhatnak a szén-dioxid-kibocsátás 2035-ig további 10 000 000 tonna szén-dioxiddal történő csökkentéséhez (amikor a projektek teljes mértékben működőképesek). A számításokat független jelentéssel kell megerősíteni.
7	Energiahatékonyság a többlakásos épületekben	Mérföldkő	A többlakásos épületek energiahatékonyságának javítását célzó beruházások támogatási rendszerének létrehozásáról szóló rendelet hatálybalépése	A többlakásos épületek energiahatékonyságának javítását célzó beruházások támogatási rendszeréről szóló rendelet 2021. október 1-jén lép hatályba.				Q4	2021	Hatályba lép a többlakásos épületek energiahatékonyságának javítását célzó beruházások támogatási rendszerét létrehozó rendelet. A támogatási rendszer olyan beruházásokat támogat, amelyek az épület szintjén elérik a primerenergia-igény legalább 20%-os csökkenését.
8	Energiahatékonyság a többlakásos épületekben	Cél	600 000 négyzetméternyi épület felújítása		Négyzetméter	0	600 000	Q4	2025	600 000 négyzetméternyi épületet fel kell újítani. A mértékegység az Atemp, amely az épület azon alapterületét határozza meg, amelyen az energiahatékonyságnak alapulnia kell. Az Atemp az 10 °C fölé fűtésre szánt és a külső térelhatárolók belseje által határolt, szabályozott hőmérsékletű területekkel rendelkező valamennyi padló-, padló- és alagsorpadló területe. Ide tartoznak a lépcsők, tengelyek és hasonlók belső falai vagy nyílásai. Nem tartozik azonban ide a garázs, a lakóépület épülete vagy a garázstól eltérő, nem lakáscélú helyiségek területe.
9	Megerősített vasúti támogatás	Cél	60 km vasútvonalat fejlesztettek vagy korszerűsítettek		Kilométer	0	60	Q4	2021	A Gävle-Åänge közötti vasúti infrastruktúra 60 km-es távolságon történő átszállását és tolatását is magában foglaló korszerűsítést el kell végezni.
10	Megerősített vasúti támogatás	Cél	40 km vasútvonalat fejlesztettek vagy korszerűsítettek		Kilométer	60	100	Q4	2022	A Västeraspby-Långsele közötti vasúti infrastruktúra 40 km-es távolságon történő átszállását és tolatását is magában foglaló korszerűsítést el kell végezni.
11	Megerősített vasúti támogatás	Cél	160 útvédelmi létesítmény cseréje, korszerűsítése és összekapcsolása		Új/felújított útvédelmi létesítmények száma	0	160	Q4	2023	Legalább 160 útvédelmi létesítményt cseréltek le és/vagy korszerűsítettek. Ez magában foglalja a biztonság javítását és növelését, valamint a nagyobb működési megbízhatóság elérését célzó intézkedéseket. A létesítményeket korszerűsíteni kell, és azokat modern rendszerrel, új technológiával kell felváltani, a behatolásvédelem javítása mellett. A munka elvégzésének módját a helyszín kialakítása és szükségletei határozzák meg. A régi létesítmény nagy részét új technológiával kell felváltani.
12	Megerősített vasúti támogatás	Mérföldkő	A Vänersborgban található híd korszerűsítése	A híd építése Vänersborgban befejeződött.	Híd építése			Q1	2026	A híd biztosítja a folyamatos vasúti forgalmat Vänersborgon keresztül, a meglévő egyvágányos vonóhíd lecserélésével. Az új hídot korszerűsíteni kell, és olyan modern vezérlőrendszerekkel kell felszerelni, amelyek növelik a megbízhatóságot.
13	A csökkentési kötelezettség kiigazítása	Mérföldkő	A benzinből és a dízelolajból származó ÜHG-kibocsátás csökkentésére vonatkozó kötelezettség tekintetében megnövelt csökkentési kvótákat megállapító törvény hatálybalépése, amely előírja az üzemanyag-forgalmazók számára a bioüzemanyagokkal való fokozatos keverést	A benzinből és a dízelolajból származó ÜHG-kibocsátás csökkentésére vonatkozó kötelezettségre vonatkozó, megnövelt csökkentési kvóták megállapításáról szóló törvény azon rendelkezése, amely jelzi a hatálybalépést				3. negyedév	2021	Egy olyan törvény hatálybalépése, amely megnövelt csökkentési kvótákat állapít meg az üzemanyag-forgalmazók számára, hogy a benzinben és a dízelolajban fokozatosan keverjék bioüzemanyagokat.
14	A csökkentési kötelezettség kiigazítása	Mérföldkő	A sugárhajtómű-üzemanyagra vonatkozó csökkentési kötelezettséget megállapító törvény hatálybalépése	A sugárhajtómű-üzemanyagra vonatkozó csökkentési kötelezettséget megállapító törvény azon rendelkezése, amely a hatálybalépést jelzi				3. negyedév	2021	A tüzelőanyag-forgalmazók számára előírt csökkentési kötelezettség hatálybalépése, amely előírja, hogy a tüzelőanyag-forgalmazók bioüzemanyagokkal keverjenek üzemanyagot sugárhajtómű-üzemanyagba. A sugárhajtómű-üzemanyag-forgalmazók számára elő kell írni, hogy fokozatosan csökkentsék a sugárhajtómű-üzemanyag bioüzemanyag-keverék általi kibocsátását, a 2021-es 0,8%-ról 2030-ra 27%-ra csökkentve a kibocsátást.
15	Az üzemanyagokra kivetett energiaadó csökkentésének eltörlése bizonyos ágazatokban	Mérföldkő	Az egyes ágazatokban az üzemanyagokra kivetett energiaadó csökkentésének részleges eltörléséről szóló törvény hatálybalépése	Az egyes ágazatokban az üzemanyagokra kivetett energiaadó csökkentésének részleges eltörléséről szóló törvény hatálybalépésről szóló rendelkezése				3. negyedév	2021	Olyan törvény hatálybalépése, amely részben megszünteti az üzemanyagokra kivetett energiaadó csökkentését az iparban, a mezőgazdaságban, az erdészetben és az akvakultúrában. Ez az első lépés azon két lépés közül, amelyek bizonyos ágazatokban megszüntetik az üzemanyagokra kivetett energiaadó-csökkentést. Ez az első lépés az adókedvezmény 50%-os csökkentése.
16	Az üzemanyagokra kivetett energiaadó csökkentésének eltörlése bizonyos ágazatokban	Mérföldkő	Az egyes ágazatokban az üzemanyagokra kivetett energiaadó csökkentésének teljes eltörléséről szóló törvény hatálybalépése	Az egyes ágazatokban az üzemanyagokra kivetett energiaadó csökkentésének teljes eltörléséről szóló törvény azon rendelkezése, amely a hatálybalépést jelzi				Q1	2022	Az iparban, a mezőgazdaságban, az erdészetben és az akvakultúrában az üzemanyagokra kivetett energiaadó csökkentésének teljes eltörléséről szóló törvénynek a svéd parlament általi elfogadását követően hatályba lép. Ez a második lépés azon két lépés közül, amelyek bizonyos ágazatokban megszüntetik az üzemanyagokra kivetett energiaadó csökkentését.
17	A cégautókra vonatkozó kiigazított adóköteles haszon mértéke	Mérföldkő	A cégautókra vonatkozó adóköteles haszon mértékének kiigazításáról szóló törvény hatálybalépése	A cégautókra vonatkozó adóköteles haszon mértékének kiigazítására vonatkozó törvényi rendelkezés, amely a hatálybalépést jelzi				3. negyedév	2021	A cégautókra vonatkozó adóköteles haszon mértékének kiigazításáról szóló törvény hatálybalépése, amely a céges autókra vonatkozó adóköteles juttatási kulcsokat úgy igazítja ki, hogy azok jobban tükrözzék a magántulajdonban lévő autók költségeit, azzal a céllal, hogy az adórendszer semleges legyen a gépjármű-ellátások és a készpénzfizetés között, ezáltal közvetett módon kezelve az adórendszerben a fosszilis üzemű gépjárművek más termékekkel és szolgáltatásokkal szembeni előnyben részesítését.
18	Természeti értékek hivatalos védelme	Cél	A biológiai sokféleség szempontjából jelentős természeti értéket képviselő természet védelmére folyósított finanszírozás		Millió SEK	0	2 500	Q4	2023	Legalább 2,5 milliárd SEK-et kell folyósítani vállalkozásoknak vagy magánszemélyeknek földvásárlásra vagy a biológiai sokféleség szempontjából jelentős természeti értéket képviselő földterületek használatának korlátozásáért járó kompenzációra, azzal a céllal, hogy hivatalos védelemben részesüljenek. A beruházás eredményét a Svéd Környezetvédelmi Ügynökség által közzétett jelentésben kell bemutatni. A jelentés bemutatja, hogy a 2021–2023-as időszakban mennyi forrást fizettek ki a magán földtulajdonosoknak a földterület megvásárlásáért vagy a hivatalos védelem által okozott korlátozások miatti kompenzációért nyújtott kompenzációra. A jelentésnek tartalmaznia kell a hivatalosan védett területek számára és a teljes védett területre vonatkozó információkat is.

B. 2. KOMPONENS: Oktatás és átmenet

Az „Oktatás és átmenet” komponens olyan reformokat és beruházásokat foglal magában, amelyek célja a foglalkoztatási lehetőségek javítása a munkanélküliek humántőkéjének növelése révén, a strukturális átalakulás megkönnyítése, különösen az egyre inkább digitalizálódó társadalomhoz való alkalmazkodás megkönnyítése a munkaerő oktatása és képzése révén, a munkaerőpiac rugalmasságának növelése a foglalkoztatásvédelmi jogszabályok korszerűsítésével és az átmenet lehetőségeinek bővítésével.

A komponens célja a foglalkoztatás és a termelékenység hosszú távú fellendítése a munkaerő humántőkéjének növelésével és a kereslet jobb összehangolásával. A strukturális átalakulás, különösen a digitális átállás szükségessé teszi az átképzési lehetőségeket, amikor a munkaerő nem rendelkezik a munkaerőpiac által igényelt készségekkel.

A svéd munkaerőpiacon különösen nehéz helyzetben lévő személyek az Unión kívül születettek, a felső középfokú végzettséggel nem rendelkezők, az idősebb munkanélküliek és a fogyatékossággal élők. A válság alatt nőtt a munkanélküliség. A komponens célja, hogy ellensúlyozza és megakadályozza, hogy az emberek elhagyják a munkaerőpiacot.

A Covid19-válsággal számos munkalehetőség szűnt meg a szolgáltatási ágazatban a fiatalok vagy a közelmúltban érkezett bevándorlók számára. Az olyan ágazatok, mint az egészségügy, az oktatás vagy az IKT, nehézségekbe ütköznek abban, hogy megtalálják a megfelelő készségekkel rendelkező embereket. A szakemberhiány akadályozza a svéd vállalkozások növekedését, és korlátozza a jóléti rendszer minőségének fenntartását és javítását.

A komponens olyan reformokat és beruházásokat foglal magában, amelyek általában véve és a munkanélkülivé vált személyek számára javítják az átmenet lehetőségeit. A komponens célja a tanulmányi férőhelyek számának növelése, több képzési lehetőség biztosítása, különös tekintettel a szakképzésre és a felnőttoktatásra. Emellett növelni kívánja az egyetemeken és más felsőoktatási intézményekben rendelkezésre álló férőhelyek számát.

A komponens várhatóan hozzájárul a Svédországnak címzett országspecifikus ajánlásokhoz, különösen „a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitika oktatásra és készségekre összpontosító” (2. országspecifikus ajánlás, 2019) és „az oktatás és a készségfejlesztés támogatása” (2., 2020. évi országspecifikus ajánlás) tekintetében.

B.1.     Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. beruházás: Több tanulmányi férőhely a regionális felnőttoktatásban

E beruházás célja az, hogy több ember részesüljön felső középfokú szakképzésben, és így munkát találhasson. A beruházás várhatóan javítani fogja a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összehangolását, és hosszú távon fellendíti a foglalkoztatást. A kezdeményezés egyes részeit a felnőttoktatás területén az indokolja, hogy képzést kell nyújtani az idősgondozásban részt vevő idősgondozási kezdeményezésben, amely a 3. komponens részét képezi.

Az intézkedés a meglévő tudásbázis ideiglenes megerősítése, amely felső középfokú szintű szakképzési programokat biztosít felnőttek számára. A bevándorlók esetében a svéd nyelvvel, második nyelvként pedig a svéd nyelvvel kombinálható. Elsőbbséget élveznek azok a személyek, akiknek a legnagyobb szükségük van az oktatásra, mint például a munkanélküliek vagy a rövid előzetes végzettséggel rendelkezők. A tanfolyamokat várhatóan elsősorban magán képzési szolgáltatóktól szerzik be, ami gyors növekedést és rugalmasságot tesz lehetővé a változó képzési igényeknek való megfelelés érdekében.

A beruházás végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

1. reform: Magasabb ellentételezési szint a szakképzésért, a bevándorlók svéd, második nyelvként pedig svéd

E reform célja, hogy gazdasági ösztönzőket teremtsen a települések számára, hogy szakképzést és svéd nyelvi képzést kínáljanak. Erre a vonatkozó jogi aktus módosítása révén kerül sor, amely növeli az ilyen kombinált tanfolyamokért járó állami kompenzáció összegét. Ez várhatóan lerövidíti a tanulmányi időszakot, és lehetővé teszi a résztvevők számára, hogy gyorsabban keressenek és találjanak munkát. Ez a reform támogatja az 1. beruházást, és várhatóan növelni fogja a célcsoport – különösen a felső középfokú végzettséggel és megfelelő nyelvi készségekkel nem rendelkező felnőttek – tanulmányi férőhelyeinek számát.

A reform végrehajtását 2020. szeptember 30-ig kellett befejezni.

2. beruházás: Több tanulmányi férőhely a felsőfokú szakképzésben

E beruházás célja az oktatási, képzési és átmeneti kilátások javítása a munkaerőpiac igényeinek kielégítése érdekében a válság alatt és után, valamint a munkaerő továbbképzése a felsőfokú szakképzésben részt vevő helyek számának növelésével. A beruházás várhatóan kezelni fogja a munkaerő-piaci átmenet szükségleteit, ahol már a válság előtt is munkaerőhiány volt tapasztalható számos szakmában, különösen a jóléti ágazatban, az adat- és információtechnológiai ágazatban, valamint az ipari ágazatban. A felsőfokú szakképzésben részt vevő további tanulmányi férőhelyek 59%-a várhatóan adat/informatikai területhez tartozik, vagy más módon járul hozzá a digitális átálláshoz.

A beruházás végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

3. beruházás: Az egyetemek és más felsőoktatási intézmények oktatási igényeinek kielégítéséhez szükséges erőforrások

A beruházásnak az egyetemeken és más felsőoktatási intézményekben folyó oktatás fejlesztésére kell összpontosítania a munkaerő-piaci kihívások kezelése érdekében. A Covid19-világjárvány okozta gazdasági visszaesés következtében nőtt a munkanélküliség a felső középfokú végzettséggel rendelkezők körében, és közülük sokan most felsőfokú tanulmányokat keresnek, és a kérelmezők száma rekordszintet ért el. A hangsúlyt azokra a programokra kell helyezni, amelyek a hiányszakmákat célozzák, és lehetővé teszik az átképzést és a további tanulmányokat. A beruházásnak növelnie kell az egyetemek és más felsőoktatási intézmények finanszírozását annak érdekében, hogy több nappali tagozatos hallgató (tanulmányi férőhely) álljon rendelkezésre, erősödjön a társadalom, ki lehessen elégíteni az emberek munkahelyekhez vezető képzési igényeit, lehetővé váljon az átmenet, hogy az egyének jobban fel tudjanak készülni a jövőbeli munkaerőpiacra és javuljon a jólét, valamint fokozódjon a svéd üzleti szektor versenyképessége. A beruházás várhatóan magasabb foglalkoztatást és nagyobb termelékenységet teremt, és elősegíti a jól képzett munkaerő kínálatát. A további tanulmányi férőhelyek átlagosan 27%-a várhatóan növeli a digitális készségeket, vagy valamilyen más módon járul hozzá a digitális átálláshoz.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

2. reform: Foglalkoztatásvédelmi törvény és nagyobb átmeneti lehetőségek

A reform célja, hogy a munkaerőpiac rugalmasságának és mobilitásának fokozása érdekében kiigazítsa a foglalkoztatás jelenlegi védelmét. A svéd munkaerőpiac egyre inkább megoszlik a szakmai tapasztalattal rendelkezők, a hosszú iskolázottság és a szakmai tapasztalattal nem rendelkezők között, akik csak rövid képzettséggel rendelkeznek, és akik egyre nehezebbnek találják a tartós munkavállalást. Nagyobb mobilitásra és több belépési pontra van szükség a hátrányos helyzetű személyek számára. A munkáltatóknak nagyobb rugalmasságra és kiszámíthatóságra van szükségük ahhoz, hogy képesek legyenek átalakítani a működésüket és ellenállni a versenynek, míg a munkavállalóknak az új munkaerőpiachoz igazított védelemre van szükségük, és fontos biztonsági tényezőként folyamatos továbbképzésre és ezáltal nagyobb foglalkoztathatóságra van szükségük. A reform célja a foglalkoztatásvédelem korszerűsítése a szociális partnerek közötti alapvető egyensúly fenntartása mellett.

A reform végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni.

 

B.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Lásd az alábbi táblázatot. Az alapérték valamennyi mutató esetében 2020. február 1-je, kivéve, ha az intézkedés leírásában másként van feltüntetve. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.  

Szám	Intézkedés	Mérföldkő/cél	Elnevezés	Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez)	Mennyiségi mutatók (a célokhoz)			Időpont		Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése
					Mértékegység	Alapérték	Cél	Q	Év
19	Több tanulmányi férőhely a regionális felnőttoktatásban	Cél	T1: Új tanulmányi férőhelyek a szakképzésben és a felnőttoktatásban		Teljes munkaidős egyenértékben kifejezett tanulmányi férőhelyek száma	0	1 000	Q4	2020	Azon új tanulmányi férőhelyek száma 2020-ban, ahol az intézkedés leírásában meghatározott kritériumokkal összhangban elsőbbséget élveznek az oktatásra leginkább rászoruló személyek, míg 2019-ben az alapérték az éves tanulmányi férőhelyek száma 34 000 volt. A létrehozott új tanulmányi férőhelyek száma 35 000-ra emelkedik. A tanulmányi férőhelyek teljes munkaidős egyenértékben kifejezett tanulmányi helyek.
20	Több tanulmányi férőhely a regionális felnőttoktatásban	Cél	T2: Új tanulmányi férőhely a szakképzésben és a felnőttoktatásban		Teljes munkaidős egyenértékben kifejezett tanulmányi férőhelyek száma	1 000	7 800	Q4	2021	Azon új tanulmányi férőhelyek száma 2021-ban, ahol az intézkedés leírásában meghatározott kritériumokkal összhangban elsőbbséget élveznek az oktatásra leginkább rászoruló személyek, míg 2019-ben az alapérték az éves tanulmányi férőhelyek száma 34 000 volt. A létrehozott új tanulmányi férőhelyek száma 40 800-ra emelkedik. A tanulmányi férőhelyek teljes munkaidős egyenértékben kifejezett tanulmányi helyek.
21	Több tanulmányi férőhely a regionális felnőttoktatásban	Cél	T3: Új tanulmányi férőhely a szakképzésben és a felnőttoktatásban		Teljes munkaidős egyenértékben kifejezett tanulmányi férőhelyek száma	7 800	15 700	Q4	2022	Azon új tanulmányi férőhelyek száma 2022-ben, ahol az intézkedés leírásában meghatározott kritériumokkal összhangban elsőbbséget élveznek az oktatásra leginkább rászoruló személyek, szemben a 2019. évi 34 000 éves tanulmányi férőhelyek alapértékével. A létrehozott új tanulmányi férőhelyek száma 41 900-ra emelkedik. A tanulmányi férőhelyek teljes munkaidős egyenértékben kifejezett tanulmányi helyek.
22	Több tanulmányi férőhely a regionális felnőttoktatásban	Cél	T4: Új tanulmányi férőhely a szakképzésben és a felnőttoktatásban		Teljes munkaidős egyenértékben kifejezett tanulmányi férőhelyek száma	15 700	16 900	Q4	2023	Azon új tanulmányi férőhelyek száma 2023-ban, ahol az intézkedés leírásában meghatározott kritériumokkal összhangban elsőbbséget élveznek az oktatásra leginkább rászoruló személyek, míg 2019-ben az alapérték az éves tanulmányi férőhelyek száma 34 000 volt. A létrehozott új tanulmányi férőhelyek száma 35 200-ra emelkedik. A tanulmányi férőhelyek teljes munkaidős egyenértékben kifejezett tanulmányi helyek.
23	Magasabb ellentételezési szint a szakképzésért, a bevándorlók svéd, második nyelvként pedig svéd	Mérföldkő	A szakképzés magasabb kompenzációs szintjének hatálybalépése a bevándorlók svéd, második nyelvként pedig svéd alkalmazásával kombinálva	A törvény azon rendelkezése, amely a szakképzés tekintetében magasabb ellentételezési szintet állapít meg a bevándorlók svéd és a svéd mint második nyelv együttes alkalmazásával, amely a hatálybalépést jelzi.				3. negyedév	2020	A törvény hatálybalépése. Az egészségügyi és szociális ellátással kapcsolatos szakképzést és a svéd nyelvoktatást ötvöző képzések esetében magasabb állami kompenzációs rátát állapít meg.
24	Több, éves tanulmányi férőhely a felsőfokú szakoktatásban	Cél	T1: Új tanulmányi férőhelyek a középfokúnál magasabb szintű szakképzésben		Teljes munkaidős egyenértékben kifejezett tanulmányi férőhelyek száma	0	2 000	Q4	2020	2020-ban az új tanulmányi férőhelyek száma a korábban tervezett 40 500 éves vizsgálati helyszínre való kiterjesztéshez képest 2020-ban, ami 2020 negyedik negyedévében összesen 42 500 tanulmányi férőhelyet eredményezett. Az intézkedés olyan, felső középfokú végzettséggel vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkező személyekre irányul, akik szakképzett szakmai képesítést kívánnak szerezni. A célérték nyomon követése az adott évben a teljes munkaidős egyenértékben kifejezett tanulmányi férőhelyek teljes számának nyomon követésén keresztül történik.
25	Több, éves tanulmányi férőhely a felsőfokú szakoktatásban	Cél	T2: Új tanulmányi férőhelyek a középfokúnál magasabb szintű szakképzésben		Teljes munkaidős egyenértékben kifejezett tanulmányi férőhelyek száma	2 000	6 300	Q4	2021	2021-ben az új tanulmányi férőhelyek száma a korábban tervezett 42 500 éves vizsgálati helyszínre való kiterjesztéshez képest 2021-ben, ami 2021 negyedik negyedévében összesen 46 800 tanulmányi férőhelyet eredményezett. Az intézkedés olyan, felső középfokú végzettséggel vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkező személyekre irányul, akik szakképzett szakmai képesítést kívánnak szerezni. A célérték nyomon követése az adott évben a teljes munkaidős egyenértékben kifejezett tanulmányi férőhelyek teljes számának nyomon követésén keresztül történik.
26	Több, éves tanulmányi férőhely a felsőfokú szakoktatásban	Cél	T3: Új tanulmányi férőhelyek a középfokúnál magasabb szintű szakképzésben		Teljes munkaidős egyenértékben kifejezett tanulmányi férőhelyek száma	6 300	11 000	Q4	2022	Az új tanulmányi férőhelyek száma 2022-ben a korábban tervezett 44 000 éves vizsgálati helyszínre való kiterjesztéshez képest, ami 2022 negyedik negyedévében összesen 48 700 tanulmányi férőhelyet eredményezett. Az intézkedés olyan, felső középfokú végzettséggel vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkező személyekre irányul, akik szakképzett szakmai képesítést kívánnak szerezni. A célérték nyomon követése az adott évben a teljes munkaidős egyenértékben kifejezett tanulmányi férőhelyek teljes számának nyomon követésén keresztül történik.
27	Több, éves tanulmányi férőhely a felsőfokú szakoktatásban	Cél	T4: Új tanulmányi férőhelyek a középfokúnál magasabb szintű szakképzésben		Teljes munkaidős egyenértékben kifejezett tanulmányi férőhelyek száma	11 000	14 900	Q4	2023	2023-ben az új tanulmányi férőhelyek száma a korábban tervezett 45 300 éves tanulmányi férőhelyre való kiterjesztéshez képest 2023-ben, ami 2023 negyedik negyedévében összesen 49 200 tanulmányi férőhelyet eredményezett. Az intézkedés olyan, felső középfokú végzettséggel vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkező személyekre irányul, akik minősített szakmai képesítést kívánnak szerezni. A célérték nyomon követése az adott évben a teljes munkaidős egyenértékben kifejezett tanulmányi férőhelyek teljes számának nyomon követésén keresztül történik.
28	Az egyetemek és más felsőoktatási intézmények oktatási igényeinek kielégítéséhez szükséges erőforrások	Cél	T1: A felsőoktatásban részt vevő, újonnan regisztrált hallgatók		A regisztrált hallgatók nappali tagozatos egyenértékben kifejezett száma	0	9 000	Q4	2021	További 9 000, az egyetem által szervezett kurzusokon nappali tagozatos egyenértékben nyilvántartott hallgató, akik a jelenlegi félévben nappali tagozaton végzik az egyetemet, ez az alapértékhez a 2019-ben regisztrált 300 400 fő teljes éves hallgatói számhoz képest 2021 negyedik negyedévében összesen 309 400 nappali tagozatos hallgatót eredményez.
29	Az egyetemek és más felsőoktatási intézmények oktatási igényeinek kielégítéséhez szükséges erőforrások	Cél	T2: A felsőoktatásban részt vevő, újonnan regisztrált hallgatók		A regisztrált hallgatók nappali tagozatos egyenértékben kifejezett száma	9 000	19 000	Q4	2022	További 10 000, az egyetem által szervezett kurzusokon nappali tagozatos egyenértékben nyilvántartott hallgató, akik a jelenlegi félévben nappali tagozaton végzik az egyetemet, ez az alapértékhez a 2019-ben regisztrált 300 400 fő teljes éves hallgatói számhoz képest 2022 negyedik negyedévében összesen 310 400 nappali tagozatos hallgatót eredményez.
30	Az egyetemek és más felsőoktatási intézmények oktatási igényeinek kielégítéséhez szükséges erőforrások	Cél	T3: Ezen túlmenően a felsőoktatásban részt vevő, regisztrált hallgatók		A regisztrált diákok teljes munkaidős egyenértékben kifejezett száma	19 000	25 000	Q4	2023	További 6 000, az egyetem által szervezett kurzusokon nappali tagozatos egyenértékben nyilvántartott hallgató, akik a jelenlegi félévben nappali tagozaton végzik az egyetemet, ez az alapértékhez a 2019-ben regisztrált 300 400 fő teljes éves hallgatói számhoz képest 2023 negyedik negyedévében összesen 306 400 nappali tagozatos hallgatót eredményez.
31	Az egyetemek és más felsőoktatási intézmények oktatási igényeinek kielégítéséhez szükséges erőforrások	Cél	T4: Ezen túlmenően a felsőoktatásban részt vevő, regisztrált hallgatók		A regisztrált diákok teljes munkaidős egyenértékben kifejezett száma	25 000	30 600	Q4	2024	További 5 600, az egyetem által szervezett kurzusokon nappali tagozatos egyenértékben nyilvántartott hallgató, akik a jelenlegi félévben nappali tagozaton végzik az egyetemet, ez az alapértékhez a 2019-ben regisztrált 300 400 fő teljes éves hallgatói számhoz képest 2024 negyedik negyedévében összesen 306 000 nappali tagozatos hallgatót eredményez.
32	Az egyetemek és más felsőoktatási intézmények oktatási igényeinek kielégítéséhez szükséges erőforrások	Cél	T5: Ezen túlmenően a felsőoktatásban részt vevő, regisztrált hallgatók		A regisztrált diákok teljes munkaidős egyenértékben kifejezett száma	30 600	35 900	Q4	2025	További 5 300, az egyetem által szervezett kurzusokon nappali tagozatos egyenértékben nyilvántartott hallgató, akik a jelenlegi félévben nappali tagozaton végzik az egyetemet, ez az alapértékhez a 2019-ben regisztrált 300 400 fő teljes éves hallgatói számhoz képest 2025 negyedik negyedévében összesen 305 700 nappali tagozatos hallgatót eredményez.
33	Foglalkoztatásvédelmi törvény és nagyobb átmeneti lehetőségek	Mérföldkő	A foglalkoztatásvédelem korszerűsítését és az átmenet lehetőségeinek bővítését célzó jogszabály-módosítások hatálybalépése	A törvény azon rendelkezése, amely nagyobb foglalkoztatási védelmet és átmeneti lehetőségeket biztosít a munkavállalók számára, jelezve a hatálybalépést.				2. negyedév	2022	A vonatkozó jogalkotási aktusok, köztük mindenekelőtt a foglalkoztatásvédelmi jogszabály, valamint az átmenet finanszírozásáról, valamint a munkaerőpiaci átmenet alapvető támogatásáról és a készségfejlesztésről szóló új jogszabályok svéd parlament általi elfogadását követően hatályba lép. A jogalkotási csomag célja, hogy nagyobb rugalmasságot és kiszámíthatóságot biztosítson a munkáltatóknak tevékenységeik kiigazítása, a verseny és a munkavállalók védelmének az új munkaerőpiachoz való igazítása érdekében, ahol a biztonság a készségek folyamatos fejlesztéséből áll, ezáltal javítva a foglalkoztathatóságot. Másodszor, a munkavállalók számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy alapvető átmeneti és készségtámogatásban részesüljenek az új munkahelyekhez való alkalmazkodás megkönnyítése érdekében. Harmadszor, az átmenetre és átképzésre vonatkozó új diákfinanszírozási program célja, hogy megkönnyítse a munkavállalók számára az egész életen át tartó tanulásban való részvétel lehetőségét annak érdekében, hogy karrierjük során megerősítsék munkaerő-piaci helyzetüket.

C. 3. KOMPONENS: Jobb feltételek a demográfiai kihívások kezeléséhez

Ez a komponens olyan reformokat tartalmaz, amelyek célja az átlagos nyugdíjkorhatár emelése, az államháztartás fenntarthatóságának megerősítése, az idősgondozási központokban dolgozó személyzet készségeinek javítása, valamint a pénzmosás elleni küzdelemmel és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos pénzügyi rendszer felügyeletének és végrehajtásának javítása.

Svédország számos kihívást azonosított a tartós ápolás-gondozással, a demográfiával (várhatóan hosszú távú költségvetési vonzatokkal), valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó végrehajtási mechanizmusokkal kapcsolatban.

Először is javítani kell a tartós ápolási-gondozási rendszer minőségét. Az e célt szolgáló reform az ápolói asszisztensek szakmai elismerését szabályozza, és kiegészíti az önkormányzatok által a központjukban alkalmazott gondozók humántőkéjének korszerűsítésével, a fizetett munkaidőben történő továbbképzésükkel kapcsolatos költségek visszatérítése révén.

Másodszor, az átlagos nyugdíjkorhatárnak a növekvő átlagos várható élettartam és a munkaképes korú népesség csökkenésének fényében az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságával egyidejűleg növekednie kell. A komponens ezt a kihívást úgy kezeli, hogy magában foglal egy már meglévő reformot, amely a nyugdíjkorhatárt egy referenciaértékhez köti (amely összhangban van az átlagos várható élettartammal), valamint kiigazítja a társadalombiztosítási járulékrendszer kapcsolódó korhatárait.

Harmadszor, fokozni kell a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket. Svédország már számos intézkedést vezetett be, amelyeket a komponens két reformjavaslattal egészít ki: Nyilvános vizsgálat a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos felügyeleti intézményi struktúra hatékonyságáról, javaslatokat téve az információk magán- és közintézmények közötti jobb megosztásának javítására; A bankszámlákra és a széfekre vonatkozó adatokhoz való hozzáférést biztosító számla elfogadásával valamennyi érintett illetékes hatóságnak.

A komponens várhatóan hozzájárul a Svédországnak címzett országspecifikus ajánlásokhoz, különösen „a gazdaságpolitikához kapcsolódó, az oktatásra és a készségekre összpontosító beruházások” (2. országspecifikus ajánlás, 2019. évi 2. országspecifikus ajánlás), „a pénzmosás elleni keret hatékony felügyeletének és érvényesítésének biztosítása” (2. országspecifikus ajánlás, 2019. évi 2. országspecifikus ajánlás), „a pénzmosás elleni felügyelet hatékonyságának javítása és a pénzmosás elleni küzdelem keretrendszerének hatékony érvényesítése” (3. országspecifikus ajánlás, 2020. évi országspecifikus ajánlás), valamint „a prudens középtávú költségvetési pozíció elérésére és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikák folytatása, ugyanakkor a beruházások fokozása mellett (...) az egészségügyi rendszer rezilienciájának biztosítása érdekében, többek között a kritikus orvosi termékek, az infrastruktúra és a munkaerő megfelelő ellátása révén” (1. országspecifikus ajánlás, 2020).

C.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. beruházás: Az idősek gondozására irányuló kezdeményezés

E beruházás célja az idősgondozási központokban dolgozó személyzet készségeinek javítása. Ez a személyzet továbbképzésével és képzésével kapcsolatos bérköltségek kifizetéséből áll (8000, különböző csoportokból származó résztvevő) munkaidőben. A központi kormányzat ezeket a kifizetéseket az idősgondozásért felelős önkormányzatoknak folyósítja.

A beruházás végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

1. reform: Az ápolók szakmai címének szabályozása

A reformnak foglalkoznia kell az elismert ápolói munkakör betöltéséhez szükséges készségekre és/vagy oktatásra vonatkozó nemzeti jogi rendelkezések hiányával. A jogalkotási javaslat 2023. szeptember 30-ig lép hatályba, megjelölve az ápolónői címet igénylő személyektől megkövetelt oktatási és/vagy megfelelő készségeket. 10 éves átmeneti időszakot kell meghatározni (amely várhatóan 2033-ban ér véget) annak érdekében, hogy a jelenleg foglalkozást gyakorló munkavállalók kérelmezhessék és megkaphassák az elismerésről szóló igazolást. A reform végrehajtását követően várt eredmények az ápolói asszisztensi szakma jogi védelme, valamint a minőségi és biztonsági szolgáltatások javítása az egészségügyi intézményekben és a tartós ápolási-gondozási ágazatban.

A reform végrehajtását 2023. szeptember 30-ig be kell fejezni.

2. reform: Kiigazított korhatárok

E reform célja az átlagos nyugdíjkorhatár emelése és az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságának további javítása a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésével, amely a társadalombiztosítási és adórendszerek kiigazításaiban tükröződik. 2023-tól kezdődően több korhatárt fokozatosan ki kell igazítani, különösen a nyugellátások levonásához szükséges alsó korhatár 62-ről 63-ra történő emelésével, valamint a nyugdíjba vonultak számára biztosított alapvető védelem kifizetéséhez szükséges alsó korhatár 65-ről 66-ra történő emelésével. Ezt követően 2026-tól kezdődően a nyugdíjkorhatárokat az átlagos várható élettartamhoz igazított referencia-korhoz kell kapcsolni. A társadalombiztosítási, adó- és járulékfizetési rendszerek korhatárait ennek megfelelően ki kell igazítani, hogy nagyobb legyen a munkaerő-kínálat és magasabb legyen az adóbevétel.

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

3. reform: Határozottabb intézkedések a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen

Két feladat ellátása érdekében nyilvános vizsgálatot szerveztek. Először is a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó intézkedések szigorítását és hatékonyabbá tételét célzó jogalkotási módosításokra irányuló javaslatok előterjesztése. Másodszor a svéd pénzügyi felügyeleti hatóság hatékonyságának értékelése többek között az erőforrások, a személyzet és a kormányzati ellenőrzés, valamint a felügyeleti rendszer egésze intézményi struktúrájának hatékonysága tekintetében. 2021. május 31-én (SOU 2021:42) javaslatot nyújtottak be a kormánynak, amelyet 2021. szeptember 16-án lezárt nyilvános konzultációra küldtek. A közvélemény-kutatás eredményeit kormányjavaslatba kell foglalni, és a vonatkozó jogszabályokat el kell fogadni és hatályba kell léptetni.

A reform végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

4. reform: Új bankszámla és széfrendszer

Ez a reform arra irányul, hogy az érintett hatóságok (pénzügyi információs egység, adóhivatal, végrehajtó hatóság, bűnüldöző hatóságok) számára hozzáférést biztosítsanak a bankszámlák és a széftulajdonosok személyazonosságával kapcsolatos adatokhoz a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések fokozása érdekében: Ez az intézkedés nem terjed ki az egyenlegre és az ügyletek előzményeire vonatkozó adatokra. Ezeket az információkat a svéd adóhatóság által kezelt platformon kell rendelkezésre bocsátani. A jogalkotási javaslatot (2019/20:83) február 11-én kellett eljuttatni a svéd parlamentnek, és 2020. szeptember 10-én lépett hatályba (2020:272); mintegy 150 pénzügyi intézmény és illetékes hatóság kapcsolatát a svéd adóhatóság végzi, és várhatóan 2022. június 30-ig fejeződik be.

A reform végrehajtását 2020. szeptember 30-ig kellett befejezni.

5. reform: A helyreállítási és rezilienciaépítési terv eredményes és hatékony végrehajtásának biztosítása

E reform célja, hogy az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő hatékony és eredményes módon meghatározza a svéd regionális védelmi program végrehajtásának koordinálásában, nyomon követésében, kontrolljában és auditjában részt vevő hatóságokra vonatkozó jogi felhatalmazásokat vagy megbízásokat. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtására vonatkozó megfelelő és működőképes belső ellenőrzési rendszer biztosítása érdekében a következő jogszabály-módosításoknak kell hatályba lépniük, mielőtt az első kifizetési kérelmet benyújtják a Bizottsághoz.

1) Az (EU) 2021/241 rendelet 22. cikkében és 34. cikkének (2) bekezdésében foglalt követelményekkel összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásának operatív vonatkozásaiban részt vevő valamennyi kormányzati szervre alkalmazandó rendeletek módosításai és megbízások;

2) A svéd Nemzeti Pénzügyi Igazgatási Hatóság (ESV) mint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kifizetéseinek és felhasználásának átfogó nyomon követéséért felelős ellenőrző hatóság számára a kapcsolódó feladatok elvégzésére vonatkozó valamennyi hivatalos megbízatás hatálybalépése, amely hatóság jogosult információkat gyűjteni a mérföldkövek és célok eléréséről, azaz az adatokhoz való hozzáférésről a végrehajtó szerveknél és ellenőrzési jog, beleértve a végső kedvezményezettekre vonatkozó adatokhoz való hozzáférést az (EU) 2021/241 rendelet 22. cikke (2) bekezdésének d) pontjával összhangban. Az ESV az összes vonatkozó ellenőrzési megállapítás és ajánlás központosításában, valamint az e feladatok ellátásához szükséges információk bekérésében illetékes ellenőrző hatóság. Ezen túlmenően a kormány határoz a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának szempontjaiért felelős konkrét hatóságoknak adott felhatalmazásokról, amelyek szerint jelentést kell tenniük a svéd nemzeti pénzügyi irányító hatóságnak (ESV) és a kormányhivatalokon belüli központi koordinációs kapacitásnak (Pénzügyminisztérium) a mérföldkövek és célok vonatkozó célkitűzéseiről és eredményeiről, vezetői nyilatkozatokat kell kiadniuk, és lehetővé kell tenniük az ESV által végzett ellenőrzéseket, és biztosítaniuk kell az uniós finanszírozás láthatóságát;

3) A svéd Nemzeti Pénzügyi Igazgatási Hatóság (ESV) könyvvizsgálattal kapcsolatos feladatainak elvégzéséhez szükséges költségvetési juttatással együtt valamennyi hivatalos megbízatás hatálybalépése.

Az 1. pont szerinti szükséges határozatok a következőképpen határozhatók meg:

·A Kormány: döntés a következő hatóságok megbízásáról, hogy jelentést tegyenek a mérföldkövekről és célokról, vezetői nyilatkozatokat nyújtsanak be, lehetővé tegyék a Svéd Nemzeti Pénzügyi Igazgatásért Felelős Hatóság (ESV) általi ellenőrzéseket, és biztosítsák az uniós finanszírozás láthatóságát:

1.Nemzeti Lakásügyi, Építésügyi és Tervezési Tanács,

2.Digitális Kormányzás Ügynöksége,

3.Svéd Nemzeti Felsőoktatási Ügynökség,

4.Svéd Környezetvédelmi Hivatal,

5.Svéd Posta- és Távközlési Hatóság,

6.Nemzeti Egészségügyi és Jóléti Hivatal,

7.Svéd Energiaügynökség,

8.Svéd Nemzeti Oktatási Ügynökség,

9.Svéd Közlekedési Hivatal, valamint

10.Az oktatás területén működő hatósághoz történő kinevezés

A Kormány a módosított feltételekről megállapodást kíván kötni az alábbiakkal:    Chalmers Műszaki Egyetem és Jönköping Egyetem.

·A következő rendeleteket és megbízásokat szükség esetén ki kell egészíteni az (EU) 2021/241 rendelet 22. cikke (2) bekezdésének e) és f) pontjában, valamint 34. cikkének (2) bekezdésében foglalt követelményekkel összhangban. Ezen túlmenően a rendeleteket oly módon kell kiegészíteni, hogy az ESV legyen felelős a kifizetések nyomon követéséért és az állami támogatások kedvezményezettjeitől a szükséges információk bekéréséért a következő rendeletek szerint:

1.(2017:1319) rendelet [förordningen om statligt stöd till åtgärder som bidrar till industrins klimatomställning],

2.(2015:517) rendelet [förordningen om stöd till lokala klimatinvesteringar],

3.(2019:525) rendelet [förordningen om statligt stöd för installation av laddningspunkter för elfordon],

4.A soron következő rendelet [förordning om stöd till energieffektivisering av bostadshus (bereds för närvarande)],

5.Rendelet (2020:266) [förordningen om statligt stöd för utbyggnad av bredbandsinfrastruktur],

6.(2016:881) rendelet [förordningen om statligt investeringsstöd för Hyresbostäder och bostäder för studerande],

7.(2016:937) rendelet [förordningen om statsbidrag för regional yrkesinriktad vuxenutbildning],

8.A (2009:130) rendelet [förordningen om yrkeshögskolan],

9.a 2022-ra és 2023-ra tervezett, az idősek gondozására irányuló kezdeményezés keretében az önkormányzatoknak nyújtott állami támogatások kifizetésével kapcsolatos megbízatások,

10.a Digitális Kormányzás Ügynökségének megbízása/szabályozása,

11.Az oktatás területén működő hatósághoz történő kinevezés,

12.A svéd környezetvédelmi ügynökség megbízása/szabályozása,

13.A Nemzeti Egészségügyi és Jóléti Tanács megbízása/szabályozása, valamint

14.A svéd közlekedési hatóság megbízása/szabályozása,

A reform végrehajtását 2021. december 31-ig kellett befejezni.

C.2.     Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Lásd az alábbi táblázatot. Az alapérték valamennyi mutató esetében 2020. február 1-je, kivéve, ha az intézkedés leírásában másként van feltüntetve. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám	Intézkedés	Mérföldkő / cél	Elnevezés	Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez)	Mennyiségi mutatók (a célokhoz)			Időpont		Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése
					Mértékegység	Alapérték	Cél	Q	Év
34	Az idősek gondozására irányuló kezdeményezés	Cél	1500 résztvevő kezdte meg az oktatást az idősek gondozására irányuló kezdeményezés keretében		Résztvevők száma	0	1 500	Q4	2021	Az idősgondozás legalább 1500 alkalmazottja (három funkcionális csoportból: ápolók, ápolók, osztályvezetők) a 2020–2021-es időszakban kezdték meg az oktatást.
35	Az idősek gondozására irányuló kezdeményezés	Cél	8 000 résztvevő kezdte meg az oktatást az idősek gondozására irányuló kezdeményezés keretében		Résztvevők száma	1 500	8 000	Q4	2023	Az idősgondozás legalább 8 000 alkalmazottja (három funkcionális csoportból: ápolók, ápolók, osztályvezetők) a 2020–2023-as időszakban kezdték meg az oktatást.
36	Az ápolónői szakma védett szakmai címe	Mérföldkő	Az ápolók szakmai címét szabályozó törvény hatálybalépése	A törvénynek az ápolónői képesítés megszerzését előíró törvény hatálybalépésére vonatkozó rendelkezését a hivatalos közlönyben kihirdetik és a kihirdetés napján lép hatályba.				3. negyedév	2023	A második szintű ápolói képesítés megszerzéséhez szükséges oktatásra vonatkozó jogalkotási aktus a svéd parlament általi elfogadását követően lép hatályba. A törvény képesítési követelményeket, valamint tízéves átmeneti időszakot állapít meg annak érdekében, hogy a jelenleg foglalkozást gyakorló munkavállalók kérelmezhessék és megkaphassák az elismerési igazolást.
37	Kiigazított korhatárok	Mérföldkő	A társadalombiztosítási és adórendszerekben a korhatárok kiigazítására irányuló jogszabály-módosítások hatálybalépése	A társadalombiztosítási és adórendszerekben kiigazított korhatárokat megállapító törvény hatálybalépésére vonatkozó törvényi rendelkezést kihirdetik a Hivatalos Lapban, és a kihirdetés napján lép hatályba.				Q4	2023	A svéd parlament által elfogadott jogszabály-módosítások hatálybalépése, amelyek egy évvel növelik a társadalombiztosítási és adórendszerek korhatárait
38	Kiigazított korhatárok	Mérföldkő	A társadalombiztosítási és adórendszerek korhatárainak automatikus kiigazítása a 65 éves hátralévő élettartam alakulásával összhangban	A törvénynek a nyugdíjkorhatár és a várható átlagos élettartamhoz igazított referencia-életkor közötti kapcsolatot megállapító törvény hatálybalépésére vonatkozó rendelkezését közzéteszik a hivatalos közlönyben, és az a kihirdetés napján lép hatályba.				2. negyedév	2026	A svéd parlament által elfogadott jogszabály-módosítások hatálybalépése, amelyek a nyugdíjkorhatárt az átlagos várható élettartamhoz igazított referencia-életkorhoz kötik
39	A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni intézkedések megerősítése	Mérföldkő	A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni szigorúbb intézkedésekről szóló jogszabály-módosítások hatálybalépése	A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni hatékonyabb intézkedéseket megállapító jogszabályi rendelkezések hatálybalépésére vonatkozó törvényi rendelkezés				Q4	2023	A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó intézkedések hatékonyabbá tétele érdekében a svéd parlament által elfogadott jogszabály-módosítások hatálybalépése.
40	Új bankszámla és széfrendszer	Mérföldkő	Az új bankszámláról és a széfrendszerről szóló törvény hatálybalépése	A törvény azon rendelkezése, amely a bankszámla és a széftulajdonosok személyazonosságával kapcsolatos adatokhoz az illetékes hatóságok számára hozzáférést biztosító törvény hatálybalépéséről rendelkezik, a kihirdetés napján (2020. szeptember 10.) hatályba lépett.				3. negyedév	2020	Olyan jogalkotási aktus hatálybalépése, amely az érintett illetékes hatóságok, köztük az ügyészek számára hozzáférést biztosít a bankszámla és a széftulajdonosok személyazonosságával kapcsolatos adatokhoz.
41	Az eredményes és hatékony végrehajtást biztosító kormányzati határozatok	Mérföldkő	M1: A helyreállítási és rezilienciaépítési terv eredményes és hatékony végrehajtását biztosító kormányzati határozatok, beleértve az ellenőrzési és kontrollrendszert is	A megbízatások és megbízások hatálybalépése				Q4	2021	A kormány dönt a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásához az intézkedés leírásában meghatározott, az érintett hatóságoknak adott megbízatásokról/felhatalmazásokról, valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési terv hatékony és eredményes, az (EU) 2021/241 rendelet követelményeinek megfelelő végrehajtásához szükséges egyéb határozatokról.
42	Az eredményes és hatékony végrehajtást biztosító kormányzati határozatok	Mérföldkő	M2: A helyreállítási és rezilienciaépítési terv eredményes és hatékony végrehajtását biztosító kormányzati határozatok, beleértve az ellenőrzési és kontrollrendszert is	A megbízatások és megbízások hatálybalépése				Q4	2021	A kormány a svéd Nemzeti Pénzügyi Igazgatásért Felelős Hatóságot (ESV) bízza meg a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásával (a mérföldkövek és célok elérésével kapcsolatos adatgyűjtés), valamint az ellenőrző hatóságként betöltött megbízatásától eltérő jelentéstétellel kapcsolatos információkezelésre vonatkozó megbízásokkal/felhatalmazásokkal.
43	Az eredményes és hatékony végrehajtást biztosító kormányzati határozatok	Mérföldkő	M3: A helyreállítási és rezilienciaépítési terv eredményes és hatékony végrehajtását biztosító kormányzati határozatok, beleértve az ellenőrzési és kontrollrendszert is	A megbízatások és megbízások hatálybalépése				Q4	2021	A Kormány dönt a svéd nemzeti pénzügyi irányító hatóság (ESV) könyvvizsgálattal kapcsolatos megbízatásáról/megbízásáról.

D. 4. KOMPONENS: A széles sávú hálózatok bővítése és a közigazgatás digitalizálása

A svéd helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense olyan beruházásokat tartalmaz, amelyek célja Svédország digitális infrastruktúrájának bővítése, valamint közigazgatásának hatékonyabbá és a célnak megfelelőbbé tétele a digitalizációban rejlő lehetőségek kihasználása révén.

Svédország széles sávú infrastruktúrája összességében jól fejlett. A kormány azon célkitűzésének elérése érdekében azonban, hogy 2025-re valamennyi Svédország hozzáférjen a nagy sebességű széles sávú szolgáltatásokhoz, növelni kell a hozzáférhetőséget, különösen a gyéren lakott területeken, ahol a piaci mechanizmusok önmagukban nem biztosítják az ilyen szolgáltatások nyújtását. A széles sávú kapcsolatok sebességének és elérhetőségének növelése támogatja a háztartásokat és a vállalatokat a gyors digitális átállás előnyeinek kiaknázásában.

Ez a komponens magában foglalja a közigazgatás egészére kiterjedő digitális infrastruktúrába történő beruházásokat is. Jelenleg az ilyen infrastruktúra hiánya különböző keretek és szabványok heterogén csoportjában tükröződik, ami akadályozza az interoperabilitást, és ezáltal növeli a hatékonyságot és a biztonságot érintő kockázatokat. Az ebben az összetevőben szereplő beruházások célja, hogy közös digitális infrastruktúra létrehozásával kezeljék ezeket a problémákat.

A komponens várhatóan hozzájárul a Svédországnak címzett országspecifikus ajánlásokhoz, különösen „a zöld és digitális átállásra, különösen [...] a csúcstechnológiára és az innovatív ágazatokra irányuló beruházásokra” (1. országspecifikus ajánlás, 2020).

D.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. beruházás: Közös közigazgatási digitális infrastruktúra

A beruházás, amelyet a Svéd Digitális Kormányzás Ügynöksége koordinál különböző svéd ügynökségek bevonásával, új digitális szolgáltatások fejlesztéséből, valamint a meglévők korszerűsítéséből és korszerűsítéséből áll, különös tekintettel az olyan szolgáltatásokra, amelyek szabványosított digitális közszolgáltatásokat tesznek lehetővé a vállalkozások és a polgárok számára, mint például a digitális posta és az olyan támogató szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az információcserét és -kezelést, mint például a személyazonossági és bizalmi keretek. A cél az, hogy hatékonyabbá és biztonságosabbá váljon a közérdekű adatok kezelése, ugyanakkor a közigazgatás egészében szabványosított megoldásokat kínáljunk a polgárok és a vállalkozások számára. A forrásokat egy közös előirányzatra kell fordítani, amelyből vissza nem térítendő támogatást kell folyósítani a részt vevő hatóságoknak annak érdekében, hogy segítsék őket a szabványosított digitális infrastruktúra és a közösen kifejlesztett megoldások fejlesztésében és létrehozásában. A beruházás különösen az elsődleges adatokra vonatkozó nemzeti keretből, az új és továbbfejlesztett digitális szolgáltatásokból, valamint az információcserét és -kezelést támogató szolgáltatásokból, valamint egy közös bizalmi és biztonsági keretből áll.

A beruházás végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

2. beruházás: A széles sávú hálózatok bővítése

Az intézkedés a széles sávú kapcsolat bővítéséhez nyújtott támogatást finanszírozza, amennyiben a piaci szereplők kereskedelmi alapon nem tudnak terjeszkedni. A központi kormányzati támogatást a Svéd Posta- és Távközlési Hatóság kezeli, amely ellenőrzi a támogathatóságot, dönt a támogatásokról, kifizetéseket teljesít, valamint felügyeli és nyomon követi a végrehajtást. A támogatást egy csatlakozási pontig, például üvegszálig (ún. „érintett háztartások”) és a legalább 1 Gbit/sec kapacitású infrastruktúra esetében kell biztosítani. A támogatási határozatban rendelkezni kell az üzembiztonságról és -megbízhatóságról, valamint a támogatás kedvezményezettjének arra vonatkozó kötelezettségéről, hogy a projekt befejezését követő három éven belül kérésre szélessávú kapcsolatot biztosítson a végfelhasználók számára („otthoni kapcsolat”). A támogatásnak technológiasemlegesnek kell lennie, feltéve, hogy a projektek megfelelnek az előírt sebességnek.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

D.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Lásd az alábbi táblázatot. Az alapérték valamennyi mutató esetében 2020. február 1-je, kivéve, ha az intézkedés leírásában másként van feltüntetve. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám	Intézkedés	Mérföldkő / cél	Elnevezés	Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez)	Mennyiségi mutatók (a célokhoz)			Időpont		Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése
					Mértékegység	Alapérték	Cél	Q	Év
44	Közös közigazgatási digitális infrastruktúra	Mérföldkő	Létrejött és működőképes az alapvető adatokra és a közös nyilvános digitális infrastruktúrára vonatkozó nemzeti keret	A közszférán belüli biztonságos és hatékony elektronikus információcsere és az alapvető adatokhoz való hozzáférés érdekében nemzeti keret és közös nyilvános digitális infrastruktúra jött létre és működik.				Q4	2023	Létrehozzák és működőképessé teszik az alapvető adatokra vonatkozó nemzeti keretet (amely kezdetben kiterjed a személyes, vállalati, ingatlan- és földrajzi információkra), valamint egy közös nyilvános digitális infrastruktúrát, beleértve az információcsere és -kezelés építőelemeit, az új digitális szolgáltatásokat, valamint a biztonságos és hatékony információcserét szolgáló bizalmi és biztonsági kereteket.
45	A széles sávú hálózatok bővítése	Cél	T1: Széles sávú hozzáféréssel rendelkező épületek további száma (átjárható otthonok)		Új széles sávú hozzáférés az épületekhez	0	23 500	Q4	2021	Legalább 23 500 további, a hálózat abszolút közelségében lévő, legalább 1 Gbit/s kapacitású épület (érintett háztartások) a támogatott projektekben. Az abszolút közelség olyan épületeket jelent, amelyek nem kapcsolódnak nagyon nagy kapacitású hálózathoz (pl. üvegszál), de ahol az ilyen hálózat (pl. szálkábel) az épület közelében található.
46	A széles sávú hálózatok bővítése	Cél	T2: Széles sávú hozzáféréssel rendelkező épületek további száma (átjárható otthonok)		Új széles sávú hozzáférés az épületekhez	23500	41 900	Q4	2022	Legalább 18 400 további, a hálózat abszolút közelségében lévő, legalább 1 Gbit/s kapacitású épület (érintett háztartások) a támogatott projektekben. Az abszolút közelség olyan épületeket jelent, amelyek nem kapcsolódnak nagyon nagy kapacitású hálózathoz (pl. üvegszál), de ahol az ilyen hálózat (pl. szálkábel) az épület közelében található.
47	A széles sávú hálózatok bővítése	Cél	T3: Széles sávú hozzáféréssel rendelkező épületek további száma (átjárható otthonok)		Új széles sávú hozzáférés az épületekhez	41 900	50 900	Q4	2023	Legalább 9000 további épület egy hálózat abszolút közelségében, legalább 1 Gbit/sec kapacitású (érintett háztartások) a támogatott projektekben. Az abszolút közelség olyan épületeket jelent, amelyek nem kapcsolódnak nagyon nagy kapacitású hálózathoz (pl. üvegszál), de ahol az ilyen hálózat (pl. szálkábel) az épület közelében található.
48	A széles sávú hálózatok bővítése	Cél	T4: Széles sávú hozzáféréssel rendelkező épületek további száma (átjárható otthonok)		Új széles sávú hozzáférés az épületekhez	50 900	59 400	Q4	2024	Legalább 8500 további épület egy hálózat abszolút közelségében, legalább 1 Gbit/sec kapacitású (érintett háztartások) a támogatott projektekben. Az abszolút közelség olyan épületeket jelent, amelyek nem kapcsolódnak nagyon nagy kapacitású hálózathoz (pl. üvegszál), de ahol az ilyen hálózat (pl. szálkábel) az épület közelében található.
49	A széles sávú hálózatok bővítése	Cél	T5: Széles sávú hozzáféréssel rendelkező épületek további száma (átjárható otthonok)		Új széles sávú hozzáférés az épületekhez	59 400	66 100	Q4	2025	Legalább 6700 további épület egy hálózat abszolút közelségében, legalább 1 Gbit/sec kapacitású (érintett háztartások) a támogatott projektekben. Az abszolút közelség olyan épületeket jelent, amelyek nem kapcsolódnak nagyon nagy kapacitású hálózathoz (pl. üvegszál), de ahol az ilyen hálózat (pl. szálkábel) az épület közelében található.

E. 5. KOMPONENS: Beruházás a növekedésbe és a lakhatásba

Ez az összetevő magában foglalja a súrlódások csökkentését és a lakáspiaci beruházások előmozdítását célzó reformokat és beruházásokat.

A svéd gazdaságban a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás kezdete óta a magas lakásárak és a háztartások ezzel összefüggő magas adósságállománya makrogazdasági egyensúlyhiánynak minősül, ami célzott országspecifikus ajánlásokhoz vezetett.

A lakáspiaccal kapcsolatos reformok és beruházások célja a lakáskínálat növelése a bérlakáspiacon és a diáklakások építési támogatások révén történő növelése, a lakásépítés előfeltételeinek javítása, az építési engedélyezési eljárás szűk keresztmetszeteinek csökkentése, valamint a lakások tőkenyereség-adójának csökkentése.

Mindezek alapján a svéd helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja, hogy hozzájáruljon a lakásépítés fokozásához és a lakáspiac hatékonyságának javításához. A komponens egy beruházási és öt reformintézkedést tartalmaz.

A lakáspiaccal kapcsolatos reformintézkedéseknek (1) lehetővé kell tenniük az érdekelt felek számára, hogy részt vegyenek az építési tervezés folyamatában, (2) egyszerűsíteniük és hatékonyabbá kell tenniük az építési engedélyekre vonatkozó szabályozási keretet, (3) javítaniuk kell a lakásépítés előfeltételeit, 4) meg kell emelniük a halasztott tőkenyereség felső határát, és (5) el kell törölniük a halasztott tőkenyereség után számított adóköteles jövedelmet.

A komponens várhatóan hozzájárul a Svédországnak címzett országspecifikus ajánlásokhoz, különösen „a háztartások magas adósságállományához kapcsolódó kockázatok kezelése a jelzáloghitel-kamatok adóból való levonhatóságának fokozatos csökkentésével vagy a rendszeres ingatlanadók növelésével. Ösztönözze a lakásépítésbe való beruházásokat ott, ahol arra a legnagyobb szükség van, mindenekelőtt a lakásépítés strukturális akadályainak megszüntetésével. A lakáspiac hatékonyságának javítása és a tőkenyereség-adó kialakításának felülvizsgálata” (1. országspecifikus ajánlás, 2019).

E.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. beruházás: Bérlakáshoz és diákszálláshoz nyújtott beruházási támogatás

A beruházási intézkedés célja a lakáshiány enyhítése az új, nem támogatott lakásokhoz képest alacsonyabb bérleti díjú új bérlakások kínálatának növelésével. A jövedelmi követelményekre vonatkozó korlátozásokkal együtt ezeknek a lakásoknak gazdaságilag több háztartás számára hozzáférhetőnek kell lenniük, megkönnyítve a helyzetet a jövedelemelosztás alsó felében élő egyének, a diákok vagy a munkaerőpiacon aktívvá váló személyek számára is. Az építési támogatásokat 2022-ben és 2023-ban ki kell fizetni a házaknak. A célcsoport elérésének biztosítása érdekében több feltételt kell meghatározni, nevezetesen a beruházási támogatás feltétele a maximális bérleti díj, míg a bérbeadó nem tagadhatja meg a leendő bérlőtől a támogatott lakás bérbeadását azon az alapon, hogy a jövedelem túl alacsony, amennyiben a személy vagy a háztartás képes a bérleti díj megfizetésére. A támogatási rendszer olyan beruházásokat támogat, amelyek az épület szintjén elérik a primerenergia-igény legalább 20%-os csökkenését. Ez várhatóan a múltbeli tapasztalatoknak megfelelően csökkenni fog.

A beruházás végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

1. reform: Magánkezdeményezési jog – a tervezésben érdekelt felek bevonása a zónák kijelölésébe

A reformintézkedés célja a zónák kialakítására vonatkozó tervezési időszakok lerövidítése azokon a területeken, ahol megengedett az építkezés. A reform hatálybalépésekor több lehetőséget kell biztosítani az érdekelt feleknek, például az ingatlantulajdonosoknak, fejlesztőknek és építőknek arra, hogy kezdeményezzék és részben elvégezzék a részletes övezeti tervek kidolgozására irányuló munkát. Az önkormányzat tájékoztatja a kérelmező érdekelt felet arról, hogy milyen tervezési dokumentációra van szükség a részletes tervezéshez, beleértve a nemzeti érdekekkel, a tengerpart védelmével, valamint az egészséggel és biztonsággal kapcsolatos dokumentumokat is. A tervezési és építési törvényt felül kell vizsgálni annak tisztázása érdekében, hogy az önkormányzat végső felelőssége ellenére az ingatlantulajdonosok vagy az építési terv előterjesztését kezdeményező más személyek részletes övezeti tervre vonatkozó javaslatot dolgozhatnak ki.

A reform végrehajtását 2021. december 31-ig kellett befejezni.

2. reform: Az építési engedélyekre vonatkozó egyszerűsített és hatékony szabályozási keret

A reformintézkedés célja, hogy hatékonyabbá és eredményesebbé tegye az építési engedélyekre vonatkozó szabályozási keretet. A reformintézkedés meghatározza i. azt az esetet, amikor különböző típusú építési intézkedések esetében engedélyezési vagy bejelentési kötelezettség keletkezik, ii. milyen előírásokat kell teljesíteni az engedély megszerzése érdekében, biztosítva, hogy az engedélyezési kötelezettségek ne legyenek kiterjedtebbek annál, mint ami a társadalom és a szomszédok érdekének biztosításához szükséges, iii. az eljárási szabályok szükséges módosítása, valamint iv. a tervezési és építési szabályzatokban, valamint más, a vizsgáló elemzései és kérései alapján indokoltnak ítélt egyéb szabályozásokban szereplő egyéb javaslatok megtétele.

A reform végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

3. reform: Jobb előfeltételek a lakásépítésben

Az építési folyamat nagyobb kiszámíthatóságának és hatékonyságának biztosítása, valamint az megismételhető folyamatok megkönnyítése érdekében a kormány 2021. szeptember 16-án jogalkotási javaslatot terjesztett elő a tanúsított építési projektekkel foglalkozó vállalatokról – egy kiszámíthatóbb építési folyamatról. A reform módosítja a tervezési és építési törvényt (SCS 2010:900) azáltal, hogy új szereplőt vezet be a tervezési és építési törvénybe, egy tanúsított építési projektvállalatba („Certifierade byggprojekteringsföretag – en mer förutsägbar byggprocess”).

A tanúsított építési projekttársaságnak speciális szakértelemmel és tapasztalattal kell rendelkeznie a hatékonyságra és a hozzáférhetőségre vonatkozó tervezési követelmények, valamint a lakóépületek építésére vonatkozó, kormányrendeletekben meghatározott műszaki tulajdoni követelmények értékelése terén, és ezt az erre a célra akkreditált szerv által kiállított tanúsítvánnyal kell alátámasztania. A reformnak továbbá lehetővé kell tennie, hogy a projektgazda az új lakóépületek tervezésekor egy tanúsított építési projektcéget használhasson. Ilyen vállalkozás igénybevétele esetén az Építési Bizottság sem az építési engedélyekre vonatkozó döntést, sem az indulási értesítéseket megelőzően nem veheti figyelembe a tanúsításban foglalt követelményeket. A projektgazda szabadon dönthet arról, hogy a folyamat során tanúsított építési projektcéget vegyen igénybe.

A reform végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

4. reform: A tőkenyereség-adó halasztott összegének magasabb felső határa

Az intézkedés célja, hogy csökkentse a magánlakás-tulajdonosok ingatlanvásárlásainak tranzakciós költségeit, és ezáltal megkönnyítse a lakhatást és a munkaerő-mobilitást. A halasztott tőkenyereség maximális összegét 1 450 000 SEK-ről 3 000 000 SEK-re emelték.

A reform végrehajtását 2020. július 1-jéig kellett befejezni, amely a 2020. június 30. utáni értékesítésekre vonatkozik.

5. reform: A halasztott tőkenyereségből származó számított bevétel eltörlése

Az intézkedés célja, hogy csökkentse a magánlakás-tulajdonosok ingatlantranzakcióinak tranzakciós költségeit, és ezáltal megkönnyítse a lakhatást és a munkaerő-mobilitást. Az intézkedés megszünteti a halasztott tőkenyereség standard jövedelmét. Korábban a halasztott tőkenyereségre a rögzített kamatlábon alapuló standard jövedelem vonatkozott. Ezt a szokásos jövedelmet hozzá kellett adni az adóköteles jövedelemhez, és 30%-os adókulcs szerint adóztatták.

A reform végrehajtását 2021. január 1-jéig kellett befejezni, amely a 2020. december 31-ét követően kezdődő adóévekre vonatkozik.

E.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Lásd az alábbi táblázatot. Az alapérték valamennyi mutató esetében 2020. február 1-je, kivéve, ha az intézkedés leírásában másként van feltüntetve. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám	Intézkedés	Mérföldkő / cél	Elnevezés	Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez)	Mennyiségi mutatók (a célokhoz)			Időpont		Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése
					Mértékegység	Alapérték	Cél	Q	Év
50	Beruházási támogatás lakásbérléshez és diákok lakhatásához	Cél	T1: Új, befejezett lakásokra vonatkozó támogatás kifizetése		Új befejezett lakások	0	1 500	Q4	2022	A célcsoport elérését biztosító feltételeknek megfelelő összes kifizetésre és rendelkezésre bocsátott lakások számára vonatkozó statisztikák, nevezetesen, hogy a beruházási támogatás feltétele a maximális bérleti díj, míg a bérbeadó nem tagadhatja meg a leendő bérlőtől a támogatott lakás bérbeadását azon az alapon, hogy a jövedelem túl alacsony, amennyiben a személy vagy a háztartás képes a bérleti díj megfizetésére. A bérleti díjakra vonatkozó adatokat össze kell hasonlítani a nem támogatott új lakásokkal.
51	Beruházási támogatás lakásbérléshez és diákok lakhatásához	Cél	T2: Új, befejezett lakásokra vonatkozó támogatás kifizetése		Új befejezett lakás	1 500	4 800	Q4	2023	A célcsoport elérését biztosító feltételeknek megfelelő összes kifizetésre és rendelkezésre bocsátott lakások számára vonatkozó statisztikák, nevezetesen, hogy a beruházási támogatás feltétele a maximális bérleti díj, míg a bérbeadó nem tagadhatja meg a leendő bérlőtől a támogatott lakás bérbeadását azon az alapon, hogy a jövedelem túl alacsony, amennyiben a személy vagy a háztartás képes a bérleti díj megfizetésére. A bérleti díjakra vonatkozó adatokat össze kell hasonlítani a nem támogatott új lakásokkal.
52	Magánkezdeményezési jog – a tervezésben érdekelt felek részvétele a részletes fejlesztési tervezésben	Mérföldkő	A magánkezdeményezési jogot létrehozó törvény hatálybalépése	A polgári kezdeményezési jogot létrehozó törvény hatályba lépésére vonatkozó rendelkezés				Q4	2021	A svéd parlament általi elfogadást követően olyan jogszabály-módosítások hatálybalépése, amelyek magukban foglalják (1) az önkormányzatok azon kötelezettségét, hogy információkat szolgáltassanak a fejlesztési tervezésben részt vevő magánfelek számára előírt tervezési dokumentációról, (2) az érdekelt felek azon jogát, hogy beszerezzék az országos igazgatási tanács által szükségesnek tartott dokumentumok listáját annak megítéléséhez, hogy a fejlesztési tervezés a megyei közigazgatási tanács hatáskörébe tartozó olyan érdekeket érint-e, mint a nemzeti érdekek, a parti védelem, valamint az egészség és biztonság, valamint (3) a tervezési és építési törvény pontosítása, miszerint a részletes fejlesztési terv elkészítésekor szükséges tervezési dokumentációt az önkormányzaton kívül mások is elkészíthetik.
53	Egyszerűsített és hatékony szabályozási keret az építési engedélyekre és egyebekre vonatkozóan	Mérföldkő	Az építési engedélyekre vonatkozó egyszerűsített és hatékonyabb szabályozási keretet létrehozó törvény hatálybalépése	Az építési engedélyekre vonatkozó egyszerűsített és hatékonyabb szabályozási keretet létrehozó törvény azon rendelkezése, amely a hatálybalépést jelzi				Q4	2023	Az építési engedélyekre vonatkozó egyszerűsített és hatékony szabályozási keret érdekében a svéd parlament által elfogadott jogszabály-módosítások hatálybalépése. Az engedélyezési kötelezettség és az engedély megszerzéséhez teljesítendő követelmények nem lehetnek nagyobbak annál, mint ami a társadalom és a szomszédok érdekeinek biztosításához szükséges.
54	Jobb előfeltételek a lakásépítésben	Mérföldkő	A Tervezési és Építési törvény azon módosításainak hatálybalépése, amelyek egy tanúsított építési projekttársaságot [Certifierade byggprojekteringsföretag – en mer förutsägbar byggprocess] hoztak létre, ami jobb előfeltételeket eredményez a lakásépítésben	A törvény azon rendelkezése, amely a lakásépítés jobb előfeltételeit határozza meg, és amely a hatálybalépést jelzi				Q4	2022	A tervezésről és építésről szóló törvény (SCS 2010:900) jogszabály-módosításainak a svéd parlament általi elfogadását követő hatálybalépése új szereplőt vezet be, nevezetesen a tanúsított építési projektcéget. Az ilyen társaság lakásépítési folyamatokba való bevonása helyettesíti az önkormányzat által végzett korai ellenőrzést annak megállapítására, hogy teljesülnek-e a tanúsítás tárgyát képező építési előírások. A cél az építési folyamat nagyobb kiszámíthatóságának és hatékonyságának biztosítása, valamint az ismétlődő folyamatok megkönnyítése.
55	A halasztott tőkenyereség magasabb felső határa	Mérföldkő	A vonatkozó adótörvény módosításának hatálybalépése, amely megemeli a halasztott tőkenyereség felső határát [1 450 000 SEK-ről 3 000 000 SEK-re]	A halasztott tőkenyereség felső határát megemelő törvény hatálybalépésére vonatkozó törvényi rendelkezés				3. negyedév	2020	A reformintézkedés a tőkenyereség adóztatására elhalasztott maximális összeget 1 450 000 SEK-ről 3 000 000 SEK-re emeli.
56	Eltörölte a halasztott tőkenyereség standard jövedelmét	Mérföldkő	A vonatkozó adótörvény olyan módosításának hatálybalépése, amely eltörölte a halasztott tőkenyereség standard jövedelmét	A halasztott tőkenyereségre vonatkozó standard jövedelem eltörléséről szóló törvény hatálybalépésére vonatkozó törvényi rendelkezés				Q1	2021	A reformintézkedésnek el kell törölnie a nyereségadó halasztott tőkenyereségéből származó standard jövedelmet.

2.A helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége

Svédország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének becsült összköltsége 33 304 030 000 SEK, amely az EKB 2021. május 28-i SEK referencia-kamatlába alapján 3 289 286 914 EUR-nak felel meg.

2. SZAKASZ: PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

1.Pénzügyi hozzájárulás

A 2. cikk (2) bekezdésében említett részösszegek szerkezete a következő:

1.1.Első részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés
1.	Helyi és regionális éghajlat-politikai beruházások	Cél	T1: A szén-dioxid-kibocsátást várhatóan 300 000 tonnával csökkentő projektek odaítélése
7	Energiahatékonyság a többlakásos épületekben	Mérföldkő	A többlakásos épületek energiahatékonyságának javítását célzó beruházások támogatási rendszerének létrehozásáról szóló rendelet hatálybalépése
9	Megerősített vasúti támogatás	Cél	60 km vasútvonalat fejlesztettek vagy korszerűsítettek
13	A csökkentési kötelezettség kiigazítása	Mérföldkő	A benzinből és a dízelolajból származó ÜHG-kibocsátás csökkentésére vonatkozó kötelezettség tekintetében megnövelt csökkentési kvótákat megállapító törvény hatálybalépése, amely előírja az üzemanyag-forgalmazók számára a bioüzemanyagokkal való fokozatos keverést
14	A csökkentési kötelezettség kiigazítása	Mérföldkő	A sugárhajtómű-üzemanyagra vonatkozó csökkentési kötelezettséget megállapító törvény hatálybalépése
15	Az üzemanyagokra kivetett energiaadó csökkentésének eltörlése bizonyos ágazatokban	Mérföldkő	Az egyes ágazatokban az üzemanyagokra kivetett energiaadó csökkentésének részleges eltörléséről szóló törvény hatálybalépése
17	A cégautókra vonatkozó kiigazított adóköteles haszon mértéke	Mérföldkő	A cégautókra vonatkozó adóköteles haszon mértékének kiigazításáról szóló törvény hatálybalépése
19	Több tanulmányi férőhely a regionális felnőttoktatásban	Cél	T1: Új tanulmányi férőhelyek a szakképzésben és a felnőttoktatásban
20	Több tanulmányi férőhely a regionális felnőttoktatásban	Cél	T2: Új tanulmányi férőhelyek a szakképzésben és a felnőttoktatásban
23	Magasabb ellentételezési szint a szakképzésért, a bevándorlók svéd, második nyelvként pedig svéd	Mérföldkő	A szakképzés magasabb kompenzációs szintjének hatálybalépése a bevándorlók svéd, második nyelvként pedig svéd alkalmazásával kombinálva
24	Több, éves tanulmányi férőhely a felsőfokú szakoktatásban	Cél	T1: Új tanulmányi férőhelyek a középfokúnál magasabb szintű szakképzésben
25	Több, éves tanulmányi férőhely a felsőfokú szakoktatásban	Cél	T2: Új tanulmányi férőhelyek a középfokúnál magasabb szintű szakképzésben
28	Az egyetemek és más felsőoktatási intézmények oktatási igényeinek kielégítéséhez szükséges erőforrások	Cél	T1: Ezen túlmenően a felsőoktatásban részt vevő, regisztrált hallgatók
34	Az idősek gondozására irányuló kezdeményezés	Cél	1500 résztvevő kezdte meg az oktatást az idősek gondozására irányuló kezdeményezés keretében
40	Új bankszámla és széfrendszer	Mérföldkő	Az új bankszámláról és a széfrendszerről szóló törvény hatálybalépése
41	Az eredményes és hatékony végrehajtást biztosító kormányzati határozatok	Mérföldkő	M1: A helyreállítási és rezilienciaépítési terv eredményes és hatékony végrehajtását biztosító kormányzati határozatok, beleértve az ellenőrzési és kontrollrendszert is
42	Az eredményes és hatékony végrehajtást biztosító kormányzati határozatok	Mérföldkő	M2: A helyreállítási és rezilienciaépítési terv eredményes és hatékony végrehajtását biztosító kormányzati határozatok, beleértve az ellenőrzési és kontrollrendszert is
43	Az eredményes és hatékony végrehajtást biztosító kormányzati határozatok	Mérföldkő	M3: A helyreállítási és rezilienciaépítési terv eredményes és hatékony végrehajtását biztosító kormányzati határozatok, beleértve az ellenőrzési és kontrollrendszert is
45	A széles sávú hálózatok bővítése	Cél	T1: Széles sávú hozzáféréssel rendelkező épületek további száma (átjárható otthonok)
52	Magánkezdeményezési jog – a tervezésben érdekelt felek részvétele a részletes fejlesztési tervezésben	Mérföldkő	A magánkezdeményezési jogot létrehozó törvény hatálybalépése
55	A halasztott tőkenyereség magasabb felső határa	Mérföldkő	A vonatkozó adótörvény módosításának hatálybalépése, amely a halasztott tőkenyereség felső határát 1 450 000 SEK-ről 3 000 000 SEK-re emeli
56	Eltörölte a halasztott tőkenyereség standard jövedelmét	Mérföldkő	A vonatkozó adótörvény olyan módosításának hatálybalépése, amely eltörölte a halasztott tőkenyereség standard jövedelmét
		Részösszeg	1 098 663 704 EUR

1.2.Második részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés
2	Helyi és regionális éghajlat-politikai beruházások	Cél	T2: A szén-dioxid-kibocsátást várhatóan 240 000 tonnával csökkentő projektek odaítélése
10	Megerősített vasúti támogatás	Cél	40 km vasútvonalat fejlesztettek vagy korszerűsítettek
16	Az üzemanyagokra kivetett energiaadó csökkentésének eltörlése bizonyos ágazatokban	Mérföldkő	Az egyes ágazatokban az üzemanyagokra kivetett energiaadó csökkentésének teljes eltörléséről szóló törvény hatálybalépése
21	Több tanulmányi férőhely a regionális felnőttoktatásban	Cél	T3: Új tanulmányi férőhelyek a szakképzésben és a felnőttoktatásban
26	Több, éves tanulmányi férőhely a felsőfokú szakoktatásban	Cél	T3: Új tanulmányi férőhelyek a középfokúnál magasabb szintű szakképzésben
29	Az egyetemek és más felsőoktatási intézmények oktatási igényeinek kielégítéséhez szükséges erőforrások	Cél	T2: Ezen túlmenően a felsőoktatásban részt vevő, regisztrált hallgatók
33	Foglalkoztatásvédelmi törvény és nagyobb átmeneti lehetőségek	Mérföldkő	A foglalkoztatásvédelem korszerűsítését és az átmenet lehetőségeinek bővítését célzó jogszabály-módosítások hatálybalépése
46	A széles sávú hálózatok bővítése	Cél	T2: Széles sávú hozzáféréssel rendelkező épületek további száma (átjárható otthonok)
50	Beruházási támogatás lakásbérléshez és diákok lakhatásához	Cél	T1: Új, befejezett lakásokra vonatkozó támogatás kifizetése
54	Jobb előfeltételek a lakásépítésben	Mérföldkő	A Tervezési és Építési törvény azon módosításainak hatálybalépése, amelyek egy tanúsított építési projekttársaságot [Certifierade byggprojekteringsföretag – en mer förutsägbar byggprocess] hoztak létre, ami jobb előfeltételeket eredményez a lakásépítésben
		Részösszeg	709 738 272 EUR

1.3.Harmadik részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés
3	Helyi és regionális éghajlat-politikai beruházások	Cél	T3: A szén-dioxid-kibocsátást várhatóan 140 500 tonnával csökkentő projektek odaítélése
11	Megerősített vasúti támogatás	Cél	160 útvédelmi létesítmény cseréje, korszerűsítése és összekapcsolása
18	Természeti értékek hivatalos védelme	Cél	A biológiai sokféleség szempontjából jelentős természeti értéket képviselő természet védelmére folyósított finanszírozás
22	Több tanulmányi férőhely a regionális felnőttoktatásban	Cél	T4: Új tanulmányi férőhelyek a szakképzésben és a felnőttoktatásban
27	Több, éves tanulmányi férőhely a felsőfokú szakoktatásban	Cél	T4: Új tanulmányi férőhelyek a középfokúnál magasabb szintű szakképzésben
30	Az egyetemek és más felsőoktatási intézmények oktatási igényeinek kielégítéséhez szükséges erőforrások	Cél	T3: Ezen túlmenően a felsőoktatásban részt vevő, regisztrált hallgatók
35	Az idősek gondozására irányuló kezdeményezés	Cél	8 000 résztvevő kezdte meg az oktatást az idősek gondozására irányuló kezdeményezés keretében
36	Az ápolónői szakma védett szakmai címe	Mérföldkő	Az ápolók szakmai címét szabályozó törvény hatálybalépése
37	Kiigazított korhatárok	Mérföldkő	A társadalombiztosítási és adórendszerekben a korhatárok kiigazítására irányuló jogszabály-módosítások hatálybalépése
39	A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni intézkedések megerősítése	Mérföldkő	A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni szigorúbb intézkedésekről szóló jogszabály-módosítások hatálybalépése
44	Közös közigazgatási digitális infrastruktúra	Mérföldkő	Létrejött és működőképes az alapvető adatokra és a közös nyilvános digitális infrastruktúrára vonatkozó nemzeti keret
47	A széles sávú hálózatok bővítése	Cél	T3: Széles sávú hozzáféréssel rendelkező épületek további száma (átjárható otthonok)
51	Beruházási támogatás lakásbérléshez és diákok lakhatásához	Cél	T2: Új, befejezett lakásokra vonatkozó támogatás kifizetése
53	Egyszerűsített és hatékony szabályozási keret az építési engedélyekre és egyebekre vonatkozóan	Mérföldkő	Az építési engedélyekre vonatkozó egyszerűsített és hatékonyabb szabályozási keretet létrehozó törvény hatálybalépése
		Részösszeg	956 989 630 EUR

1.4.Negyedik részlet (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés
4	Helyi és regionális éghajlat-politikai beruházások	Cél	T4: A szén-dioxid-kibocsátást várhatóan 89 500 tonnával csökkentő projektek odaítélése
31	Az egyetemek és más felsőoktatási intézmények oktatási igényeinek kielégítéséhez szükséges erőforrások	Cél	T4: Ezen túlmenően a felsőoktatásban részt vevő, regisztrált hallgatók
48	A széles sávú hálózatok bővítése	Cél	T4: Széles sávú hozzáféréssel rendelkező épületek további száma (átjárható otthonok)
		Részösszeg	223 562 469 EUR

1.5.Ötödik részlet (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés
5	Helyi és regionális éghajlat-politikai beruházások	Cél	T5: A szén-dioxid-kibocsátást várhatóan 15 000 tonnával csökkentő projektek odaítélése
6	Éghajlat-politikai beruházások az ipari ágazatban	Cél	A szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez potenciálisan hozzájáruló projektek odaítélése
8	Energiahatékonyság a többlakásos épületekben	Cél	600 000 négyzetméternyi épület felújítására került sor.
12	Megerősített vasúti támogatás	Mérföldkő	A Vänersborgban található híd korszerűsítése
32	Az egyetemek és más felsőoktatási intézmények oktatási igényeinek kielégítéséhez szükséges erőforrások	Cél	T5: Ezen túlmenően a felsőoktatásban részt vevő, regisztrált hallgatók
38	Kiigazított korhatár	Mérföldkő	A társadalombiztosítási és adórendszerek korhatárainak automatikus kiigazítása a 65 éves hátralévő élettartam alakulásával összhangban
49	A széles sávú hálózatok bővítése	Cél	T5: Széles sávú hozzáféréssel rendelkező épületek további száma (átjárható otthonok)
		Részösszeg	299 562 314 EUR

3. SZAKASZ: KIEGÉSZÍTŐ INTÉZKEDÉSEK

1.A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásához és nyomon követéséhez kapcsolódó intézkedések

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtása és nyomon követése céljából Svédország által tett intézkedések a következők:

·A nemzetközi és gazdasági minisztérium a koordináló hatóság, amely átfogó felelősséggel tartozik a terv egészének nyomon követéséért és végrehajtásáért. A felelős hatóság nyomon követi, ellenőrzi és validálja a mérföldkövek és célok elérését. A koordináló hatóság elkészíti és aláírja a vezetői nyilatkozatot, és felel a kifizetési kérelmek elkészítéséért és az Európai Bizottsághoz történő benyújtásáért, valamint a nemzeti szintű kifizetésekért.

·Svédország helyreállítási és rezilienciaépítési tervében foglalt egyedi intézkedések végrehajtásáért a hatóságok (myndigheter) felelnek. Jelentést tesznek a koordináló hatóságnak a végrehajtás előrehaladásáról, valamint a mérföldkövek és célok eléréséről.

·Az átfogó ellenőrző hatóság a Svéd Nemzeti Pénzügyi Igazgatási Hatóság (ESV). A nemzeti számvevőszék (NAO) rendszeresen ellenőrzi az elszámolások hatékonyságát, eredményességét és megbízhatóságát.

2.A Bizottságnak az alapul szolgáló adatokhoz való teljes körű hozzáférését biztosító intézkedések

Svédország a következő intézkedésekkel biztosítja a Bizottság teljes körű hozzáférését az alapul szolgáló releváns adatokhoz:

·A Pénzügyminisztérium viseli az általános felelősséget a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásáért, és valamennyi közszektorbeli intézmény nevében elszámoltatható a helyreállítási és rezilienciaépítési terv operatív és adminisztratív vonatkozásai tekintetében. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv következetes végrehajtásának biztosítása érdekében az átfogó ellenőrző hatóság a Svéd Nemzeti Pénzügyi Igazgatási Hatóság (ESV), amely segíti a Pénzügyminisztériumot általános koordinációs feladatai ellátásában. Az ESV felelős a mérföldkövek és célok Pénzügyminisztérium általi elérésének nyomon követéséhez szükséges adatok gyűjtéséért is. A pénzügyminisztérium (koordinációs hatóság) felel a végső kedvezményezettekre vonatkozó információkérések kezeléséért és az azokra adott központi válasz biztosításáért, valamint a végső kedvezményezettekre vonatkozó adatokhoz való hozzáférésért. Az ilyen adatok gyűjtését és tárolását a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásáért felelős hatóságok biztosítják.

·Az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (2) bekezdésével összhangban az e melléklet 2.1. szakaszában meghatározott vonatkozó elfogadott mérföldkövek és célok teljesítését követően Svédország kellően indokolt kérelmet nyújt be a Bizottsághoz a pénzügyi hozzájárulás kifizetése iránt. Svédország biztosítja, hogy a Bizottság kérésre teljes körű hozzáféréssel rendelkezzen a kifizetési kérelem megfelelő indokolását alátámasztó releváns adatokhoz, mind a kifizetési kérelemnek az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (3) bekezdése szerinti értékelése, mind pedig ellenőrzési és kontrollcéljai céljából.

(1) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem alacsonyabb jelentősen a vonatkozó referenciaértékeknél, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.

(2) Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.

(3)

 Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekre, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolása, felhasználása vagy hasznosítása hulladékégető hamuból, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; amelyek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

(4) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott intézkedések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; amelyek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

(5)  Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem alacsonyabb jelentősen a vonatkozó referenciaértékeknél, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.

(6) Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.

(7)

 Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekre, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolása, felhasználása vagy hasznosítása hulladékégető hamuból, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; amelyek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

(8) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott intézkedések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; amelyek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.