EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2022.3.8.
COM(2022) 112 final
2022/0077(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 514/2014/EU rendelet módosításáról,
valamint
a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról szóló 516/2014/EU rendelet módosításáról,
valamint
a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról szóló (EU) 2021/1147 rendelet módosításáról
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
Az Oroszországi Föderáció 2022. február 24-i Ukrajna elleni inváziója következtében több tagállamba tömegesen áramlottak be Ukrajnából lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek, ami ismét fokozottan igénybe veszi a tagállamok pénzügyi erőforrásait a sürgős migrációs és határigazgatási szükségletek kezelése érdekében. Bár a – többek között a befogadási és a menekültügyi eljárásokat érintő – migrációs nyomás fokozódása már most is érezhető az Ukrajnával közös szárazföldi határral rendelkező tagállamokban, az igények az Európai Unió egész területén távolabb is jelentkeznek és 2022 után is fennmaradnak.
E javaslat átfogó célja, hogy támogassa a tagállamokat az ukrajnai háború következményeinek kezelésében azáltal, hogy megkönnyíti a hozzáférést a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (a továbbiakban: MMIA) keretében, valamint a Belső Biztonsági Alap keretében – amennyiben az a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközt és a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközt érinti – (a továbbiakban: a 2014–2020-as belügyi alapok) a 2014–2020-as programozási időszakban fel nem használt pénzügyi erőforrásokhoz. E javaslat célja, hogy a támogathatósági időszak meghosszabbítása és a fel nem használt, elkülönített pénzeszközökhöz való hozzáférés felszabadítása révén maximalizálja e pénzeszközök felhasználási körét, hogy ezáltal elkerülhető legyen a fel nem használt finanszírozásnak a kötelezettségvállalás visszavonása miatti elvesztése.
A Tanács 2022. március 4-én elfogadta a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Ukrajnából való tömeges beáramlása tényének a 2001/55/EK irányelv 5. cikke értelmében történő megállapításáról és átmeneti védelem bevezetéséről szóló (EU) 2022/382 végrehajtási határozatot. Ez a végrehajtási határozat (a (22) preambulumbekezdésben) egyértelművé teszi, hogy az uniós alapok – többek között az (EU) 2021/1147 rendelettel létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (a továbbiakban: a 2021–2027-es MMIA) – támogatják a tagállamoknak az említett határozatból eredő kötelezettségek teljesítésére és az átmeneti védelem biztosítására irányuló erőfeszítéseit. A 2014–2020-as belügyi alapok végrehajtási időszakának meghosszabbítása további rugalmasságot biztosíthat a tagállamok számára az Ukrajnából érkező, lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlásának kezelése céljából az átmeneti védelem minimumkövetelményeiről szóló 2001/55/EK tanácsi irányelvvel összhangban hozott intézkedések támogatása tekintetében.
Erre az általános rugalmasságra annak érdekében van szükség, hogy biztosítani lehessen a migrációkezelésnek a tagállamok és az uniós intézmények közötti kölcsönös bizalmon, szolidaritáson és felelősségmegosztáson alapuló, átfogó megközelítését, valamint a menekültügyre, a migrációra, a biztonságra és a határigazgatásra vonatkozó közös, fenntartható uniós politikát, továbbá hogy meg lehessen erősíteni az abba vetett bizalmat, hogy a hatékony munkavégzés érdekében az Unió képes összefogni az európai és nemzeti erőfeszítéseket.
A 2014–2020-as belügyi alapok végrehajtási időszakának meghosszabbítása
E javaslat célja a 2014–2020-as belügyi alapok végrehajtási időszakának egy évvel történő meghosszabbítása. Ez a meghosszabbítás a Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2014. április 16-i 514/2014/EU rendelet módosításával valósul meg, amely a 2014–2020-as belügyi alapok alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg. Ez a meghosszabbítás lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az Ukrajna elleni invázió miatt a határigazgatási és migrációkezelési rendszereikre nehezedő fokozott nyomás kezelése érdekében sürgősen felhasználják a fennmaradó pénzeszközöket. A személyek uniós tagállamokba történő tömeges beáramlása további biztonsági szükségleteket is támaszt, amelyekre szintén felhasználhatók a fennmaradó pénzeszközök.
A 2014–2020-as MMIA keretében fel nem használt, elkülönített forrásokhoz való hozzáférés felszabadítása
E javaslat célja továbbá a korábban az MMIA keretében bizonyos konkrét célokra elkülönített, fel nem használt összegekhez való hozzáférés felszabadítása annak érdekében, hogy a tagállamok jobban tudják kezelni az Ukrajna elleni invázió miatt a menekültügyi és migrációkezelési rendszereikre nehezedő fokozott nyomást. Ezt a hozzáférést a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozására és a felhasználásával kapcsolatos rendelkezések megállapítására vonatkozó, 2014. április 16-i 516/2014/EU rendelet módosítása biztosítja majd.
A külső címzett bevételek felhasználásának lehetővé tétele a 2021–2027-es MMIA keretében
Az előre nem látható jövőbeli események kezelését célzó, rendelkezésre álló finanszírozási források körének bővítése érdekében a javaslat célja, hogy a 2021–2027-es programozási időszakban lehetővé tegye a tagállamok és más köz- vagy magánszektorbeli támogatók számára, hogy külső címzett bevételek formájában további pénzügyi hozzájárulást nyújtsanak a menekültügy és a migráció kezeléséhez. Ez a külső címzett bevétel a tagállamok és más köz- vagy magánszektorbeli támogatók célzott hozzájárulását képezi a 2021–2027-es Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap meghatározott kiadási tételeinek finanszírozásához. Ezt a potenciális finanszírozási forrást az MMIA létrehozására és a felhasználásával kapcsolatos rendelkezések megállapítására vonatkozó (EU) 2021/1147 rendelet módosítása biztosítja. További felkészültségi intézkedést tesz lehetővé a tagállamokban végzett menekültügyi és migrációs tevékenységek finanszírozására olyan válságok idején, mint például az Ukrajna elleni invázió.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A javaslat összhangban van a 2014–2020-as belügyi alapokra vonatkozóan létrehozott átfogó jogi kerettel, valamint az 514/2014/EU rendelet és az 516/2014/EU rendelet egyes rendelkezéseinek célzott módosítására korlátozódik az Ukrajna elleni invázióból eredő sürgős és rendkívüli körülmények kezelése érdekében. Emellett az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 21. cikkének (5) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy bevételeket meghatározott kiadási tételekhez rendeljenek, amely lehetőség az adott szakpolitikai területen nyújtott valamennyi uniós finanszírozásra alkalmazandó.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A javaslat az 514/2014/EU rendelet és az 516/2014/EU rendelet célzott módosításaira korlátozódik az Ukrajna elleni invázióból eredő sürgős és rendkívüli körülmények kezelése érdekében, és fenntartja az összhangot más uniós szakpolitikákkal. Az Ukrajnában kitört erőszak és az azt követő menekülthullámok kezelését az Unió következetesen elsődleges prioritásként határozta meg. A javasolt megközelítés összhangban van a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról és az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU rendelet 136. cikkében meghatározott végrehajtási ciklussal (a továbbiakban: az „N+3” szabály). Emellett a külső címzett bevételek felhasználása összhangban van az egyéb olyan finanszírozási eszközökben alkalmazott megközelítéssel, amelyek esetében a reziliencia és a felkészültség fontos tényezők, mint például a Covid19-válság utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról szóló (EU) 2020/2094 tanácsi rendelet.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A javasolt uniós fellépés jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 78. cikkének (2) bekezdésében, 79. cikkének (2) és (4) bekezdésében, 82. cikkének (1) bekezdésében, 84. cikkében és 87. cikkének (2) bekezdésében foglalt intézkedések felsorolásában található. Az 516/2014/EU rendelet a 78. cikk (2) bekezdésén és a 79. cikk (2) és (4) bekezdésén, az 514/2014/EU rendelet pedig a fent említett összes rendelkezésen alapul.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
A javaslat célja, hogy támogassa a tagállamokat az Ukrajna elleni invázióból eredő közvetlen és közvetett hatások kezelésében, valamint hogy – különös tekintettel a megnövekedett migrációs és határigazgatási szükségleteikre – maximalizálni lehessen a kapcsolódó célokra szánt, rendelkezésre álló uniós alapok felhasználását. Az uniós jogszabályok csak uniós szinten módosíthatók.
•Arányosság
A javaslat korlátozott és célzott változtatásokat tartalmaz, amelyek nem haladják meg az annak biztosítására irányuló célkitűzés megvalósításához szükséges mértéket, hogy a tagállamok a lehető legnagyobb mértékben kihasználhassák az Ukrajna elleni invázióra válaszul rendelkezésre álló pénzügyi erőforrásokat. Ezen invázió miatt megnövekedtek az igények olyan területeken, mint a migráció és a határigazgatás, amelyeket közvetlenül a 2014–2020-as belügyi alapok fedeznek. A javaslat ezért megfelel az arányosság elvének, és az EUMSZ V. címében meghatározott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belüli fellépés hatálya alá tartozik. A célkitűzések és a megfelelő finanszírozási szintek arányosak az eszköz által elérni kívánt célokkal.
•A jogi aktus típusának megválasztása
Az 514/2014/EU rendelet meghatározza a 2014–2020-as belügyi alapok támogathatósági és végrehajtási időszakát, az 516/2014/EU rendelet pedig rögzíti az MMIA forrásainak ezen időszakban történő felhasználására vonatkozó különös szabályokat. A 2014–2020-as belügyi alapok támogathatósági időszakának meghosszabbítása és az MMIA keretében fel nem használt forrásokhoz való hozzáférés felszabadítása érdekében mind az 514/2014/EU rendeletet, mind az 516/2014/EU rendeletet módosítani kell ezzel a rendelettel. Az (EU) 2021/1147 rendelet létrehozza az MMIA-t a 2021–2027-es időszakra, és rendelkezéseket állapít meg annak felhasználására vonatkozóan, továbbá a 2021–2027-es MMIA keretében felhasználható külső címzett bevételekre vonatkozó rendelkezések bevezetése érdekében e javaslat révén az (EU) 2021/1147 rendeletet is módosítani kell.
3.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A költségvetési hatás már szerepel a 2014–2020-as belügyi alapok költségvetésében. E javaslat célja a 2014–2020-as belügyi alapok felhasználásának optimalizálása a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeknek Ukrajnából az uniós tagállamokba történő tömeges beáramlásával összefüggésben.
A 2021–2027-es MMIA költségvetésén belüli külső címzett bevételek költségvetési hatása nem ismert előre. A költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a költségvetés tartalmaz olyan sorokat, amelyeken a külső címzett bevételek és a belső címzett bevételek szerepelnek, és amennyiben lehetséges, feltünteti a megfelelő összegeket. A költségvetési tervezet csak azon összegek erejéig tartalmazhat címzett bevételeket, amelyek a költségvetési tervezet megállapítása idején biztosak.
2022/0077 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 514/2014/EU rendelet módosításáról,
valamint
a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról szóló 516/2014/EU rendelet módosításáról,
valamint
a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról szóló (EU) 2021/1147 rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 78. cikke (2) bekezdésére, 79. cikke (2) és (4) bekezdésére, 82. cikke (1) bekezdésére, 84. cikkére és 87. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)Az Oroszországi Föderáció 2022. február 24-i Ukrajna elleni inváziója következtében több tagállamba tömegesen áramlottak be Ukrajnából lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek. Ez ismét fokozottan igénybe veszi a tagállamok pénzügyi erőforrásait a sürgős migrációs, határigazgatási és biztonsági szükségletek kezelése érdekében. Figyelembe véve a válság jellegét és dimenzióját, ezek az előre nem látható szükségletek 2022 után is fenn fognak állni.
(2)2014. január 1-je óta az Unió belügyi – migrációs, határigazgatási és biztonsági vonatkozású – politikáját a következőkből származó finanszírozás támogatja: a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, valamint a Belső Biztonsági Alap, amennyiben az a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközt és a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközt érinti (a továbbiakban: a 2014–2020-as belügyi alapok).
(3)A 2014–2020-as belügyi alapok végrehajtási időszakát egy évvel meg kell hosszabbítani annak érdekében, hogy a tagállamok teljes mértékben felhasználhassák az e programokból fel nem használt pénzeszközöket, és az Ukrajna elleni invázióból eredő, előre nem látható kihívások kezelése érdekében szükség esetén gyorsan felülvizsgálhassák programjaik végrehajtását.
(4)Nagyobb rugalmasságot kell biztosítani továbbá az 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti elkülönített források felhasználása terén, mivel a rendelet jelenleg nem teszi lehetővé, hogy a 2014–2020-as programozási időszak fel nem használt pénzeszközeit felhasználják az Ukrajna elleni invázióból eredő sürgető szükségletek kezelésére.
(5)Az 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet megállapítja a 2014–2020-as belügyi alapok végrehajtására vonatkozó általános szabályokat, többek között a kiadások finanszírozása és a végrehajtási időszak tekintetében, amely szerint a tagállami kifizetések legkésőbb 2023. június 30-ig támogathatók, és amely a végrehajtási időszak lezárását 2023. december 31-ben állapítja meg.
(6)2021. január 1-jén hatályba lépett a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret alá tartozó, a migráció és a határigazgatás területére vonatkozó alapok megújított csomagja, amely az új Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból, a Határigazgatási és Vízumeszközből, valamint a Belső Biztonsági Alapból áll (a továbbiakban: a 2021–2027-es belügyi alapok).
(7)Bár a 2021–2027-es belügyi alapok 2021. július 15-én hatályba léptek és 2021. január 1-jétől alkalmazandóvá váltak, a tagállamok programjait [e rendelet elfogadásának időpontjáig] még nem hagyták jóvá.
(8)Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a 2014–2020-as és a 2021–2027-es belügyi alapok szakpolitikai célkitűzései végrehajtásának folyamatosságát, valamint lehetővé váljon a 2014–2020-as és a 2021–2027-es programozási időszak közötti zökkenőmentes átmenet, és ezáltal minimálisra csökkenjenek a tagállamok adminisztratív terhei, bizonyos átfedésekre van szükség a vonatkozó finanszírozási eszközök végrehajtása között.
(9)Ezt a szükségletet kifejezetten elismerik a 2021–2027-es belügyi alapok jogalapjai és az (EU) 2021/1060 rendelet, amelyek lehetővé teszik a kiadások visszamenőleges hatályú elszámolhatóságát 2021. január 1-jétől.
(10)A finanszírozási eszközök közötti szakadék áthidalását célzó rendelkezések ellenére a 2014–2020-as belügyi alapok végrehajtásának végső időpontja és a 2021–2027-es belügyi alapok programjai jóváhagyásának várható időpontjai közötti eltérés azzal a kockázattal jár, hogy a tagállamok jelentős finanszírozási hiánnyal szembesülnek. Ez likviditási problémákat okozhat amiatt, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Ukrajnából való tömeges beáramlását követően további nyomás nehezedik a migrációs és határigazgatási tevékenységeikre.
(11)A kockázatot tovább súlyosbítja, hogy a 2014–2020-as belügyi alapok a költségvetési kötelezettségvállalások végrehajtására vonatkozóan rövidebb ciklust követnek („N+2” szabály), amely nem igazodik a megosztott irányítás alá tartozó más uniós finanszírozási eszközökhöz, például a Kohéziós Alaphoz, amely esetében hosszabb végrehajtási időszak alkalmazandó („N+3” szabály). Az (EU) 2021/1060 rendeletben meghatározottak szerint a 2021–2027-es belügyi alapokra ez az „N+3” szabály alkalmazandó a 2021–2027-es időszakban.
(12)Részben a tagállamok által nem befolyásolható okok – például a 2020–2021-es koronavírus-világjárvány okozta végrehajtási késedelmek – miatt a tagállami végrehajtás jelenlegi állásáról rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy magas az olyan pénzeszközök visszavonásának kockázata, amelyeket egyébként fel lehetne használni az újonnan felmerülő igények kezelésére. Ugyanakkor a pénzeszközök végrehajtási határidejének egy évvel történő meghosszabbítása lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy teljes mértékben kihasználják a 2014–2020-as programok költségvetési kötelezettségvállalásait az ukrajnai események miatt jelenleg előttük álló kihívások kezelése érdekében.
(13)Az 514/2014/EU rendelet elismeri, hogy a Bizottság vagy az érintett tagállam kezdeményezésére, új vagy előre nem látható körülmények esetén felül lehet vizsgálni az elfogadott nemzeti programot, és szükség esetén ki lehet azt igazítani a programozási időszak fennmaradó része tekintetében. Ennek megfelelően helyénvaló az ukrajnai háborút „új vagy előre nem látható körülménynek” tekinteni, ami indokolttá teszi a programok végrehajtásának újbóli vizsgálatát és operatív átirányítását ezen új igényekre tekintettel és a korábban elfogadott program konkrét célkitűzésein belül.
(14)Annak érdekében, hogy a tagállamok továbbra is hozzáférjenek a 2014–2020-as belügyi alapok keretében fel nem használt összegekhez, ezen alapok támogathatósági időszakát egy évvel meg kell hosszabbítani, valamint ki kell igazítani a programok végrehajtására, jelentéstételére, értékelésére és lezárására alkalmazandó időpontokat, továbbá a visszavont összegekhez kapcsolódó időpontokat.
(15)Annak biztosítása érdekében, hogy a támogathatósági időszak meghosszabbítása a lehető legegyértelműbben kerüljön bevezetésre, meg kell határozni azt az utolsó kulcsfontosságú időpontot, ameddig a kiadásoknak fel kell merülniük és azokat ki kell fizetni.
(16)A 2018. december 12-i (EU) 2018/2000 rendelet módosította az 516/2014/EU rendeletet annak érdekében, hogy felszabadítsa a nemzetközi védelmet kérelmező vagy a nemzetközi védelemben részesülő személyek átszállítására elkülönített forrásokhoz való hozzáférést, és lehetővé tegye azok felhasználását a nemzeti program keretében végrehajtott bizonyos egyéb intézkedésekhez. Ezt a rugalmassági elvet ki kell terjeszteni az új vagy előre nem látható körülményekre tekintettel felmerülő sürgető szükségletek kezelésére, különösen a tagállamoknak az Ukrajna elleni invázióból eredő új menekültügyi és migrációkezelési igényeire.
(17)Az összes rendelkezésre álló pénzeszközhöz való hozzáférés felszabadítása, valamint annak elkerülése érdekében, hogy a korábban az 516/2014/EU rendelet alapján bizonyos konkrét célokra elkülönített, fel nem használt források – köztük az egyedi intézkedésekre és az uniós áttelepítési programra szánt források – visszavonásából eredő veszteségük elkerülhető legyen, rugalmasságot kell biztosítani a tagállamok számára, hogy az új vagy előre nem látható körülményekre, például az Ukrajna elleni invázióból eredő körülményekre tekintettel kivételesen felhasználhassák ezeket a forrásokat.
(18)Az előre nem látható jövőbeli események kezelését célzó, rendelkezésre álló finanszírozási források körének bővítése érdekében helyénvaló, hogy a 2021–2027-es programozási időszakban a tagállamoknak és más köz- vagy magánszektorbeli támogatóknak lehetőségük legyen külső címzett bevételek formájában további pénzügyi hozzájárulást nyújtani a menekültügy és a migráció kezeléséhez. Ez a külső címzett bevétel a tagállamok és más köz- vagy magánszektorbeli támogatók célzott hozzájárulását képezi a 2021–2027-es Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap meghatározott kiadási tételeinek finanszírozásához, és további felkészültségi intézkedést tesz lehetővé a tagállamokban végzett menekültügyi és migrációs tevékenységek finanszírozására olyan válságok idején, mint például az Ukrajna elleni invázió.
(19)A rendelkezésre álló finanszírozás hatásának maximalizálása érdekében az MMIA keretében nyújtott támogatásnak ki kell egészítenie különösen a más uniós alapokból – mindenekelőtt a kohéziós politika keretében – finanszírozott intézkedéseket.
(20)Az 514/2014/EU rendeletet és az 516/2014/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 514/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:
1.
A 17. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(3) A specifikus rendeletek értelmében a kiadás támogatható, ha 2014. január 1. és 2024. június 30. között merült fel valamely kedvezményezettnél; valamint azt teljes mértékben ki is fizette a kijelölt felelős hatóság.”
2.
A 40. cikk (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A tagállamok 2024. december 31-ig benyújtják az alábbi dokumentumokat:
a) a 44. cikk (1) bekezdésével összhangban az utolsó éves beszámolóra vonatkozó információk;
b) az egyenlegkifizetési kérelem; valamint
c) a 54. cikk (1) bekezdésében említett, a nemzeti programról szóló záró végrehajtási jelentés.
(2) A felelős hatóság által 2023. október 16. és 2024. június 30. között végrehajtott kifizetéseket az utolsó éves beszámolóban kell feltüntetni.”
3.
Az 50. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(4) Az időszak utolsó két pénzügyi évére vonatkozó kötelezettségvállalást a program zárására vonatkozó rendelkezésekkel összhangban kell visszavonni.”
4.
Az 54. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A felelős hatóság 2016. március 31-ig, majd 2023-ig bezárólag minden azt követő év március 31-ig éves jelentést küld a Bizottságnak az egyes nemzeti programok előző pénzügyi évben való végrehajtásáról, és a megfelelő szinten közzé is teheti ezeket az információkat. A 2016-ban benyújtott jelentés a 2014-es és a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozik majd. A tagállamok 2024. december 31-ig benyújtják a nemzeti programok végrehajtásáról szóló zárójelentést.”
5.
Az 57. cikk a következőképpen módosul:
a)
Az (1) bekezdés b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:
„b) 2024. december 31-ig a nemzeti programok intézkedéseinek hatásairól szóló utólagos értékelő jelentést.”
b)
A (2) bekezdés b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:
„b) a nemzeti programok zárását követően, 2025. június 30-ig az e rendelet és a specifikus rendeletek hatásairól szóló utólagos értékelő jelentést.”
2. cikk
Az 516/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:
1.
A 16. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(3) Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett kiegészítő összegek tagállamoknak való kiosztása a félidős felülvizsgálat keretében, a nemzeti programjukat jóváhagyó vagy módosító egyedi finanszírozási határozatok útján történik, az 514/2014/EU rendelet 14. és 15. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően. Ezek az összegek csak az e rendelet II. mellékletében felsorolt egyedi intézkedések végrehajtására használhatók fel. Amennyiben azonban új vagy előre nem látható körülmények miatt a nemzeti program keretében más felhasználás szükséges, az érintett tagállam ezen összegek ilyen felhasználását megelőzően konzultál a Bizottsággal.”
2.
A 17. cikk (9) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(9) Az e cikk (1) és a (2) bekezdése szerinti kiegészítő összegeket kétévente kell az érintett tagállamok részére kiutalni, első alkalommal a nemzeti programjukat az 514/2014/EU rendelet 14. cikkében meghatározott eljárással összhangban jóváhagyó egyedi finanszírozási határozat, később pedig a nemzeti programjukat jóváhagyó határozatokhoz csatolandó finanszírozási határozat keretében. Ezek az összegek nem csoportosíthatók át a nemzeti program szerinti más intézkedések céljára. Amennyiben azonban új vagy előre nem látható körülmények miatt átcsoportosításra van szükség, az érintett tagállam ezen összegek ilyen átcsoportosítását megelőzően konzultál a Bizottsággal.”
3. cikk
Az (EU) 2021/1147 rendelet a következőképpen módosul:
1.
A 10. cikk a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az e rendelet szerinti támogatás a tagállamok és más köz- vagy magánszektorbeli támogatók hozzájárulásaiból is finanszírozható külső címzett bevételként az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban.”
4. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről
a Tanács részéről
az elnök
az elnök