EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2022.3.18.
COM(2022) 111 final
2022/0076(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Unió által az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodással létrehozott vegyes bizottságban a megállapodás III. és IV. mellékletének módosításával kapcsolatban képviselendő álláspontról
(EGT-vonatkozású szöveg)
INDOKOLÁS
1.A javaslat tárgya
E javaslat tárgya az Unió által az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodással létrehozott vegyes bizottságban a megállapodás III. és IV. mellékletének módosításával kapcsolatban képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat.
2.A javaslat háttere
2.1.Az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodás
Az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) célja, hogy az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerét (a továbbiakban: EU ETS) összekapcsolja Svájc kibocsátáskereskedelmi rendszerével azáltal, hogy lehetővé teszi, hogy az egyik rendszerben kibocsátott kibocsátási egységekkel a másik rendszerben kereskedjenek, és ott a megfelelés teljesítésére használják fel azokat, kibővítve ezáltal az éghajlatváltozás mérséklését célzó lehetőségek körét. A megállapodás 2020. január 1-jén lépett hatályba.
2.2.Vegyes bizottság
A megállapodás 12. cikke által létrehozott vegyes bizottság hatáskörébe tartozik a megállapodás igazgatása és végrehajtásának biztosítása. A vegyes bizottság határozhat új mellékletek elfogadásáról vagy a megállapodás meglévő mellékleteinek módosításáról. A megállapodás cikkeinek módosításait is megvitathatja, megkönnyítheti a Felek jogszabályaival kapcsolatos véleménycserét, és felülvizsgálhatja a megállapodást.
A vegyes bizottság a Felek (az EU és Svájc) képviselőiből álló kétoldalú testület. A vegyes bizottság által hozott határozatokat mindkét Félnek el kell fogadnia.
A megállapodás 13. cikkének (2) bekezdése értelmében a vegyes bizottság határozhat új melléklet elfogadásáról vagy e megállapodás meglévő mellékleteinek módosításáról. A megállapodás 8. cikkének (2) bekezdése szabályokat állapít meg az érzékeny információk kezelésének módjáról, amelyek jogosulatlan közzététele különböző mértékű kárt vagy érdeksérelmet okozhat a megállapodásban részes Feleknek, beleértve az Európai Unió tagállamait is. Az ilyen információk valamely Fél biztonsági érdekeivel összhangban védelemre szorulnak a jogosulatlan közzététellel szemben. Ezeket a Felek „érzékeny” jelöléssel látják el, hogy a III., illetve IV. mellékletben meghatározott biztonsági követelmények, érzékenységi szintek és utasítások szerint gondoskodjanak az érzékeny információk védelméről.
A nem minősített érzékeny adatok jelöléséről és kezeléséről szóló C(2019) 1904 biztonsági közleménnyel az Európai Bizottság a szolgálatai által alkalmazandó új biztonsági jelöléseket vezetett be. Mivel a jelölés jogilag csak a Bizottságon belül érvényesíthető, a Bizottságon kívüli harmadik felekkel megfelelő megállapodások megkötését javasolta arra az esetre, ha nem minősített érzékeny információkat kell velük kicserélni. Az ehhez szükséges és hatékony keretet a vegyes bizottságot létrehozó és annak feladatait meghatározó megállapodás biztosítja.
2.3.A vegyes bizottság tervezett jogi aktusa
A vegyes bizottság 2022-ben tartandó ötödik ülésén vagy azt megelőzően a vegyes bizottság eljárási szabályzata 1 8. cikkének (4) bekezdése szerinti írásbeli eljárás keretében határozatot kell elfogadnia a megállapodás III. és IV. mellékletének módosításáról (a továbbiakban: tervezett jogi aktus).
A tervezett jogi aktus célja a jogi normák és gyakorlati alkalmazásuk összeegyeztethetőségének és következetességének helyreállítása az érzékeny információk védelme érdekében, különösen a jogosulatlan közzététellel vagy az integritás megszűnésével szemben. Az Európai Bizottság a C(2019) 1904 biztonsági közlemény elfogadásával megváltoztatta az Európai Bizottságon belüli használatára szánt nem minősített érzékeny információk biztonsági jelöléseit.
E célból a megállapodás III. és IV. mellékletét módosítani kell annak érdekében, hogy helyreálljon a jogi normák és azok gyakorlati alkalmazása közötti összeegyeztethetőség és összhang, valamint hogy mindkét oldalon megőrizzék és tovább biztosítsák a hatékony és eredményes munkaszervezést a biztonsági szintek veszélyeztetése nélkül.
A tervezett jogi aktus kötelező lesz a Felekre nézve a megállapodás 13. cikke (2) bekezdésének megfelelően, amely a következőképpen rendelkezik: „A vegyes bizottság határozhat új melléklet elfogadásáról vagy e megállapodás meglévő mellékleteinek módosításáról.” Továbbá a megállapodás 12. cikkének (3) bekezdése értelmében a vegyes bizottság által az e megállapodásban előírt esetekben hozott határozatok azok hatálybalépésétől kezdődően kötelezőek a Felekre nézve.
3.Az Unió által képviselendő álláspont
A Tanácsnak a Bizottság e javaslatán alapuló határozata meghatározza az Európai Uniónak a vegyes bizottság azon határozatára vonatkozó álláspontját, amelyet a megállapodás III. és IV. mellékletének módosításáról kell meghoznia.
A megállapodás 9. cikkének (2) bekezdése meghatározza az információk érzékenységi szintjeit, amelyeket a megállapodás III. mellékletével összhangban a Felek a megállapodás keretében kezelt és kicserélt érzékeny információk azonosítására használnak. A megállapodás IV. melléklete meghatározza az ETS érzékenységi szinteket a titkosság és az integritás szintjei tekintetében.
A megállapodás keretében a nem minősített érzékeny információknak a megállapodás által létrehozott, a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek közötti közvetlen kapcsolaton keresztül történő cseréjének szükségessége megköveteli a szükséges biztonsági szint megóvását jegyzékeket érintő csalás, visszaélés vagy bűnözői tevékenység kockázatától, illetve az ilyen eseményekre való válaszintézkedéseket, továbbá a jegyzékek közötti kapcsolat és az összekapcsolt piacok integritása védelmének biztosítását. E célból a megállapodás meghatározza az érzékenységi szinteket, és meghatározza az érzékeny információk megállapodás szerinti kezelésére vonatkozó szabályokat. Kifejezetten meghatározza a megállapodás értelmében használandó biztonsági jelöléseket, amelyek megegyeznek a C(2019) 1904 biztonsági közlemény elfogadása előtt használt jelölésekkel. A C(2019) 1904 biztonsági közlemény elfogadását követően az Európai Bizottságon belül jelenleg alkalmazandó biztonsági jelölések már nem felelnek meg a megállapodásban meghatározottaknak, ezért azokat ismét összeegyeztethetővé kell tenni. A C(2019) 1904 sz. biztonsági közleményben ajánlottak szerint ennek megfelelően kell megállapodni a külső partnerekkel.
A kibocsátáskereskedelmi rendszerek alulról felfelé építkező összekapcsolásán keresztül kialakított, jól működő nemzetközi szén-dioxid-piac az EU és a nemzetközi közösség hosszú távú szakpolitikai célja, nevezetesen a Párizsi Megállapodásban foglalt éghajlat-politikai célkitűzések elérésének eszközeként. E tekintetben az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (EU ETS) létrehozásáról szóló irányelv 25. cikke lehetővé teszi az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolását más kibocsátáskereskedelmi rendszerekkel, feltéve, hogy azok – mint a svájci rendszer – kötelezőek, rendelkeznek abszolút felső kibocsátási határértékkel és összeegyeztethetőek vele. A megállapodás 2020. január 1-jei hatálybalépését követően az összeegyeztethetőség és a következetesség helyreállítása fontos lépést jelent a megállapodás végrehajtása felé.
4.Jogalap
4.1.Eljárási jogalap
4.1.1.Általános elvek
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.
A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, melyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát” 2 .
4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A vegyes bizottság az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodás 12. cikke alapján létrehozott szerv.
A vegyes bizottság által elfogadandó jogi aktus joghatással bíró jogi aktus. Az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, a kibocsátáskereskedelmi rendszereik összekapcsolásáról szóló megállapodás 12. cikke (3) bekezdésének megfelelően a tervezett jogi aktus a nemzetközi jog szerint kötelező érvényű lesz.
A tervezett jogi aktus nem egészíti ki és nem módosítja a megállapodás intézményi keretét.
Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.
4.2.Anyagi jogalap
4.2.1.Általános elvek
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.
4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A tervezett jogi aktus elsődleges célkitűzése és tartalma a környezettel kapcsolatos.
Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 192. cikkének (1) bekezdése.
4.3.Következtetés
A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 192. cikkének (1) bekezdése, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével.
5.A tervezett jogi aktus kihirdetése
Mivel a vegyes bizottság jogi aktusa módosítani fogja az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodás III. és IV. mellékletét, elfogadását követően helyénvaló kihirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
2022/0076 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Unió által az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodással létrehozott vegyes bizottságban a megállapodás III. és IV. mellékletének módosításával kapcsolatban képviselendő álláspontról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)Az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodást (a továbbiakban: megállapodás) az Unió az (EU) 2018/219 tanácsi határozattal 3 kötötte meg, és az 2020. január 1-jén lépett hatályba.
(2)A megállapodás 12. cikkének (3) bekezdése értelmében a vegyes bizottság határozatokat hozhat, amelyek hatálybalépésüktől kezdődően a Felekre nézve kötelezőek.
(3)A vegyes bizottságnak a 2022-ben tartandó ötödik ülésén vagy azt megelőzően a vegyes bizottság eljárási szabályzata 4 8. cikkének (4) bekezdése szerinti írásbeli eljárás keretében határozatot kell elfogadnia a megállapodás III. és IV. mellékletének módosításáról.
(4)Helyénvaló meghatározni az Unió nevében a vegyes bizottságban képviselendő álláspontot, mivel a megállapodás III. és IV. mellékletét módosító határozat kötelező érvényű lesz az Unióra nézve.
(5)Helyénvaló a jogi normák és gyakorlati alkalmazásuk összeegyeztethetőségének és következetességének helyreállítása az érzékeny információk védelme érdekében, különösen a jogosulatlan közzététellel vagy az integritás megszűnésével szemben,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A vegyes bizottság ötödik ülésén vagy azt megelőzően a vegyes bizottság eljárási szabályzata 5 8. cikkének (4) bekezdése szerinti írásbeli eljárás keretében az Unió által képviselendő álláspont az e határozathoz csatolt jogszabálytervezeten fog alapulni.
2. cikk
Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2022.3.18.
COM(2022) 111 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Unió által az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodással létrehozott vegyes bizottságban a megállapodás III. és IV. mellékletének módosításával kapcsolatban képviselendő álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG KÖZÖTTI, AZ UNIÓS ÉS A SVÁJCI KIBOCSÁTÁSKERESKEDELMI RENDSZER ÖSSZEKAPCSOLÁSÁRÓL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁSSAL LÉTREHOZOTT VEGYES BIZOTTSÁG 1/2022. SZÁMÚ HATÁROZATA
[...]
a megállapodás III. és IV. mellékletének módosításáról
A VEGYES BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodásra 1 (a továbbiakban: megállapodás) és különösen annak 9. cikkére és 13. cikkének (2) bekezdésére,
mivel:
(1)A megállapodás 9. cikkének (2) bekezdése értelmében az érzékeny információkat érzékenységi szintjüknek megfelelő jelöléssel kell ellátni.
(2)A megállapodás III. melléklete meghatározza a megállapodás keretében kezelt és kicserélt érzékeny információk megjelölésének módját. Előírja a Felek számára, hogy az ilyen érzékeny információk azonosítása céljából érzékenységi szinteket alkalmazzanak.
(3)A megállapodás IV. melléklete meghatározza az ETS érzékenységi szinteket és megállapítja az információk globális érzékenységi szintjét.
(4)Az információk megjelölése és megfelelő kezelése fontos az információk szükséges szintű titkosságának biztosítása érdekében, hogy elkerülhető legyen az információk jogosulatlan közzététele által okozott kár.
(5)Az Európai Bizottság a C(2019) 1904 biztonsági közlemény útján megváltoztatta az Európai Bizottságon belüli használatára szánt, nem minősített érzékeny információk biztonsági jelöléseit. Az Európai Bizottság a külső partnerekkel kötendő megállapodás kidolgozását javasolta, amely meghatározza a közöttük kicserélt információk kezelésére vonatkozó utasításokat.
(6)A megállapodás III. és IV. mellékletében meghatározott biztonsági jelölések következetes alkalmazásának biztosítása érdekében a vegyes bizottság a megállapodás 13. cikkének (2) bekezdésével összhangban módosíthatja ezeket a mellékleteket.
(7)A vegyes bizottság a 2020. november 26-án tartott harmadik ülésén jóváhagyta a megállapodás III. mellékletével összhangban és a megállapodás 8. cikkének (2) bekezdésében említett kezelési utasításokat.
(8)A vegyes bizottság 1/2020 és 2/2020 határozatával létrehozott munkacsoport az említett határozatokban foglalt megbízatással összhangban azt ajánlotta, hogy a biztonsági jelölések következetes alkalmazásának biztosítása érdekében módosítsák a kezelési utasításokat,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A megállapodás III. és IV. melléklete helyébe e határozat melléklete lép.
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt [Brüsszelben][Bernben], angol nyelven, [2022. XX]-án/-én.
a vegyes bizottság részéről
|
titkár az Európai Unió részéről |
az elnök |
titkár Svájc részéről |
MELLÉKLET
III. MELLÉKLET
ÉRZÉKENYSÉGI SZINTEK ÉS KEZELÉSI UTASÍTÁSOK
A Felek megegyeznek abban, hogy az e megállapodás keretében kezelt és kicserélt érzékeny információk azonosítása céljából a következő érzékenységi szinteket alkalmazzák:
E célból az megállapodás 9. cikkének (2) bekezdésében meghatározott jelöléseket a következőképpen kell alkalmazni:
– Az „ETS Limited” (ETS korlátozott hozzáférésű információ) megjelölés alkalmazása az Unióban a következő: „SENSITIVE: ETS Joint Procurement” (ÉRZÉKENY: ETS közös közbeszerzés); Svájcban pedig: „LIMITED: ETS” (KORLÁTOZOTT HOZZÁFÉRÉSŰ: ETS)
– Az „ETS Sensitive” (ETS érzékeny információ) megjelölés alkalmazása az Unióban és Svájcban a következő: „SENSITIVE: ETS” (ÉRZÉKENY: ETS)
– Az „ETS Critical” (ETS kritikus jelentőségű információ) megjelölés alkalmazása az Unióban és Svájcban a következő: „SPECIAL HANDLING: ETS Critical” (KÜLÖNLEGES KEZELÉST IGÉNYLŐ: ETS kritikus jelentőségű információ)
A „SPECIAL HANDLING: ETS Critical” (KÜLÖNLEGES KEZELÉST IGÉNYLŐ: ETS kritikus jelentőségű információ) jelölésű információ érzékenyebb, mint a „SENSITVE: ETS” (ÉRZÉKENY: ETS) jelölésű, amely ugyanakkor érzékenyebb, mint az Unióban a „SENSITIVE: ETS Joint Procurement (ÉRZÉKENY: ETS közös közbeszerzés” és Svájcban a „LIMITED: ETS” (KORLÁTOZOTT HOZZÁFÉRÉSŰ: ETS) jelölésű.
A Felek megállapodnak abban, hogy az Unió jelenlegi ETS-en belüli információosztályozási politikája, valamint a svájci adatvédelmi rendelet és szövetségi adatvédelmi törvény alapján kidolgozzák a kezelési utasításokat. A kezelési utasításokat jóváhagyásra be kell nyújtani a vegyes bizottsághoz. A jóváhagyást követően az összes információt az említett kezelési utasításoknak megfelelően, az adott érzékenységi szint figyelembevételével kell kezelni.
A Felek eltérő szintű értékelése esetén a magasabb szintet kell alkalmazni.
A Felek jogszabályait az ETS érzékenységi szintek figyelembevételével ki kell egészíteni a fentiekkel egyenértékű alapvető biztonsági követelményekkel a következő adatkezelési lépésekre:
– A dokumentum létrehozása
– Források
– Érzékenységi szint
– Tárolás
– Elektronikus dokumentum a hálózaton
– Elektronikus dokumentum a helyi környezetben
– Fizikai dokumentum
– Elektronikus továbbítás
– Telefon és mobiltelefon
– Fax
– Adattovábbítás
– Fizikai továbbítás
– Szóbeli közlés
– Személyes átadás
– Postai rendszer
– Felhasználás
– Feldolgozás informatikai alkalmazásokkal
– Nyomtatás
– Másolás
– Eltávolítás az állandó helyszínről
– Információkezelés
– A besorolás és a címzettek rendszeres értékelése
– Archiválás
– Törlés és megsemmisítés
IV. MELLÉKLET
AZ ETS ÉRZÉKENYSÉGI SZINTEK MEGHATÁROZÁSA
A.1. – A titkosság és az integritás szintjének meghatározása
A „titkosság” olyan adatok, illetve az információs rendszer egészének vagy egy részének (például algoritmusok, programok és dokumentáció) bizalmas jellege, amelyekhez csak felhatalmazott személyek, szervek és eljárások révén lehet hozzáférni.
Az „integritás” arra vonatkozó garancia, hogy az információs rendszert és a feldolgozott adatokat csak szándékos és jogszerű intézkedés révén lehet módosítani, valamint hogy a rendszer pontosan és teljes mértékben a várt eredményt éri el.
Minden olyan ETS-információ esetében, amely érzékenynek minősül, a titkosság aspektusát abból a szempontból kell vizsgálni, hogy az adott információ közzétételének helye szerint az milyen potenciális hatást gyakorolna az üzletmenetre, illetve az integritás aspektusát abból a szempontból kell vizsgálni, hogy az adott információ nem szándékos módon történő módosítása, részleges vagy teljes megsemmisülése milyen potenciális hatást gyakorolna az üzletmenetre.
Az információ titkossági szintjének és az információs rendszer integritási szintjének meghatározása az A.2. szakaszban megadott meghatározott kritériumok alapján történik. Ezek a meghatározások lehetővé teszik az információk globális érzékenységi szintjének, az A.3. szakaszban megadott táblázat segítségével történő értékelését.
A.2. – A titkosság és az integritás szintjének meghatározása
A.2.1. – „Alacsony szint”
Alacsony szintűként kell meghatározni az ETS-re vonatkozó minden olyan információt, amelynek illetéktelen személyek részére történő közzététele és/vagy integritásának elvesztése a Felek vagy más intézmények számára következésképpen olyan mérsékelt kárt okozna, amely valószínűleg:
– mérsékelten érintené a politikai és diplomáciai kapcsolatokat;
– helyi szinten negatívan alakítaná a Felek vagy más intézmények imázsát vagy jó hírnevét;
– magánszemélyeknek kellemetlenséget okozna;
– befolyásolná a személyzet morálját/termelékenységét;
– korlátozott mértékben magánszemélyek vagy vállalkozások számára pénzügyi veszteséget okozna, illetve jogosulatlan nyereséget vagy előnyt biztosítana;
– mérsékelten érintené a Felek szakpolitikáinak eredményes kidolgozását vagy működését;
– mérsékelten érintené a Felek megfelelő irányítását és működését.
A.2.2. – „Közepes szint”
Közepes szintűként kell meghatározni az ETS-re vonatkozó minden olyan információt, amelynek illetéktelen személyek részére történő közzététele és/vagy integritásának elvesztése a Felek vagy más intézmények számára következésképpen olyan kárt okozna, amely valószínűleg:
– kellemetlenséget okozna a politikai és diplomáciai kapcsolatokban;
– kárt okozna a Felek vagy más intézmények imázsában vagy jó hírnévében;
– magánszemélyeknek nehézségeket okozna;
– a személyzet moráljának vagy termelékenységének ebből következő csökkenését okozná;
– kellemetlenséget okozna a Felek vagy más intézmények számára a más partnerekkel folytatott kereskedelmi vagy általános szakpolitikai tárgyalások során;
– magánszemélyek vagy vállalkozások számára pénzügyi veszteséget okozna, illetve jogosulatlan nyereséget vagy előnyt biztosítana;
– befolyásolná a bűncselekmények nyomozását;
– megsértené az információk titkosságára vonatkozó jogi vagy szerződéses kötelezettségeket;
– érintené a Felek szakpolitikáinak kidolgozását vagy működését;
– érintené a Felek megfelelő irányítását és működését.
A.2.3. – „Magas szint”
Magas szintűként kell meghatározni az ETS-re vonatkozó minden olyan információ, amelynek illetéktelen személyek részére történő közzététele és/vagy integritásának elvesztése a Felek vagy más intézmények számára következésképpen olyan katasztrofális és/vagy elfogadhatatlan kárt okozna, amely valószínűleg:
– ártana a diplomáciai kapcsolatoknak;
– magánszemélyeknek jelentős nehézségeket okozna;
– megnehezítené a Felek vagy más részt vevő erők operatív hatékonyságának vagy biztonságának fenntartását;
– magánszemélyek vagy vállalkozások számára pénzügyi veszteséget okozna, illetve jogosulatlan nyereséget vagy előnyt biztosítana;
– megsértené a harmadik felek által átadott információk titkosságának megőrzésére tett megfelelő kötelezettségvállalásokat;
– megsértené az információk kiszolgáltatására vonatkozó törvényi korlátozásokat;
– akadályozná a bűncselekmények nyomozását vagy megkönnyítené azok elkövetését;
– hátrányos helyzetbe hozná a Feleket a más partnerekkel folytatott kereskedelmi vagy általános szakpolitikai tárgyalások során;
– hátráltatná a Felek szakpolitikáinak eredményes kidolgozását vagy működését;
– veszélyeztetné a Felek megfelelő irányítását és működését.
A.3. – Az ETS-információk érzékenységi szintjének értékelése
A titkosság és az integritás szintjének az A.2. szakasz szerinti meghatározásai és az érzékenységi szinteknek e megállapodás III. melléklete szerinti meghatározásai alapján az információk globális érzékenységi szintjét a következő táblázat segítségével kell megállapítani:
|
A titkosság szintjének meghatározása Az integritás szintjének meghatározása |
Alacsony |
Közepes |
Magas |
|
Alacsony |
Jelölés az EU-ban:
|
(vagy (*)
Jelölés az EU-ban:
|
SPECIAL HANDLING: ETS Critical (KÜLÖNLEGES KEZELÉST IGÉNYLŐ: ETS kritikus jelentőségű információ) |
|
Közepes |
SENSITIVE: ETS (ÉRZÉKENY: ETS) (vagy (*)
Jelölés az EU-ban:
Jelölés Svájcban:
|
SENSITIVE: ETS (ÉRZÉKENY: ETS)
(vagy
(*)
) |
SPECIAL HANDLING: ETS Critical (KÜLÖNLEGES KEZELÉST IGÉNYLŐ: ETS kritikus jelentőségű információ) |
|
Magas |
SPECIAL HANDLING:
|
SPECIAL HANDLING: ETS Critical (KÜLÖNLEGES KEZELÉST IGÉNYLŐ: ETS kritikus jelentőségű információ) |
SPECIAL HANDLING: ETS Critical (KÜLÖNLEGES KEZELÉST IGÉNYLŐ: ETS kritikus jelentőségű információ) |
|
(*) A lehetséges eltéréseket eseti alapon kell értékelni. |
|||