EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2022.3.2.
COM(2022) 91 final
2022/0069(NLE)
Javaslat
A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Ukrajnából való tömeges beáramlása tényének a 2001. július 20-i 2001/55/EK tanácsi irányelv 5. cikke értelmében történő megállapításáról és átmeneti védelem bevezetéséről
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
A 2001. július 20-i 2001/55/EK tanácsi irányelv alkalmazásának a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Ukrajnából való tömeges beáramlásának tényét a 2001. július 20-i 2001/55/EK tanácsi irányelv 5. cikkének értelmében megállapító tanácsi határozat révén történő aktiválása, és ezáltal ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban átmeneti védelem bevezetése
A 2022. február 24-én kezdődő, Ukrajna elleni orosz katonai inváziót követően az Európai Tanács ugyanazon a napon kiadott következtetéseiben elítélte az Oroszországi Föderáció (a továbbiakban: Oroszország) által Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan katonai agressziót, hangsúlyozva a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányában foglalt elvek súlyos megsértését, valamint az európai és globális biztonságra és stabilitásra jelentett kockázatot. Az Európai Tanács felszólította Oroszországot arra, hogy maradéktalanul tartsa tiszteletben Ukrajnának a nemzetközileg elismert határain belüli területi integritását, szuverenitását és függetlenségét, ami magában foglalja Ukrajna azon jogát is, hogy döntsön a saját sorsáról. Az EU tagállamainak állam- és kormányfői megerősítették azt is, hogy az orosz kormány teljes körű felelősséget visel az általa elkövetett, emberi szenvedést és emberéleteket követelő agresszióért, és felelni fog az általa elkövetett cselekményekért. Az Európai Tanács az Ukrajnával való szolidaritás kifejezéseképpen elfogadott egy második szankciócsomagot.
Ezzel összefüggésben az Európai Tanács felhívott a valamennyi szinten való felkészültséggel kapcsolatos munka előbbrevitelére, és felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő rendkívüli intézkedéseket.
Az Európai Unióra az uniós tagállamokban védelmet kereső több ezer ember okozta növekvő migrációs nyomás révén közvetlen hatással van a külső határain zajló háború. Pár nap leforgása alatt, március elejére több mint 650 000 lakóhelyét elhagyni kényszerült személy érkezett az Európai Unióba Lengyelországon, Szlovákián, Magyarországon és Románián keresztül. Ezek a számok várhatóan még tovább emelkednek. Az ENSZ humanitárius gyorssegély iránti kérelmet indított az ukrajnai védelmi és segítségnyújtási szükségletekkel kapcsolatban, valamint elindította az Ukrajnára vonatkozó regionális menekültügyi reagálási tervet, amely részletesen ismerteti a rászorulók és a segítségnyújtás által megcélzott személyek számát.
Ukrajna vízummentességet élvező ország 1 az EU-ba való belépés tekintetében. Az ukrajnai biometrikus útlevéllel rendelkező személyek ezért az EU-ba való utazáskor mentesülnek a vízumkötelezettség alól. A Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol városának Oroszország általi jogszerűtlen annektálását, valamint a kelet-ukrajnai háborút követően szerzett tapasztalatok alapján arra lehet számítani, hogy az Európai Unióba érkező, vízummentességet élvező ukránok fele családtagokhoz fog csatlakozni vagy munkát keres az Európai Unióban, míg a másik fele valószínűleg nemzetközi védelmet fog kérni. A konfliktus alakulásától függően az EU-ba érkezők száma várhatóan jelentős lesz. A becslések szerint 2,5 millió és 6,5 millió közötti, a fegyveres konfliktus miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült személy érkezése valószínűsíthető, akik közül várhatóan 1,2–3,2 millióan nemzetközi védelmet fognak kérni. Az ENSZ menekültügyi főbiztosának becslése szerint a legrosszabb forgatókönyvben felvázolt esetben akár 4 millió ember is elmenekülhet Ukrajnából.
Ezek az adatok, a háború súlyossága és a háborúnak az EU külső határaihoz való közelsége azt mutatják, hogy az Európai Unió valószínűleg azzal számolhat, hogy ukrán állampolgárok és más, a konfliktus idején Ukrajnában jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek tömegesen beáramlanak az Unióba, akik az orosz katonai inváziót követően elhagyni kényszerültek az országot.
E helyzetre válaszul a Bizottság az átmeneti védelemről szóló, 2001. július 20-i 2001/55/EK irányelv alapján 2 tanácsi határozatra irányuló javaslatot terjeszt elő, amely lehetővé teszi a Tanács számára, hogy megállapítsa a konfliktus idején lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukrán állampolgárok és más, Ukrajnában jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek tömeges beáramlásának tényét.
Az említett irányelv a volt Jugoszláviában kialakult konfliktust követően került elfogadásra, amikor Európa a második világháború óta először szembesült a kontinensen kialakult konfliktus következtében az emberek tömeges lakóhelyelhagyásával Európa-szerte. Az irányelv kifejezett célja az volt, hogy előmozdítsa az Európán belüli lakóhelyelhagyások közös kezelésére irányuló erőfeszítések egyensúlyát azáltal, hogy azonnali védelmet nyújt a háború elől menekülő személyeknek, és ezáltal elkerüli a tagállamok menekültügyi rendszereinek túlterheltségét. Az átmeneti védelemről szóló irányelvben foglalt rendelkezéseknek és a nemzeti végrehajtó intézkedéseknek lehetővé kell tenniük a tagállamok számára, hogy ellenőrzött és hatékony módon, az alapvető jogok és a nemzetközi kötelezettségek teljes körű tiszteletben tartása mellett kezeljék az Ukrajnából menekülő, lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek beáramlását.
E javaslat célja az átmeneti védelemről szóló irányelv alkalmazásának aktiválása, az irányelv 5. cikkével összhangban felvázolva a főbb elemeket, beleértve azon személyek meghatározott csoportjainak leírását, akikre az átmeneti védelemnek vonatkoznia kell, valamint az átmeneti védelem hatálybalépésének időpontját. A tanácsi végrehajtási határozat – elfogadását követően – előírja a tagállamok számára, hogy alkalmazzák az átmeneti védelemről szóló irányelv átültetése és végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket, és ezáltal teljesítsék az irányelv III. fejezetében meghatározott, az átmeneti védelmet élvező személyekkel kapcsolatos kötelezettségeiket.
A javaslat a személyek három kategóriájára vezet be átmeneti védelmet:
·a korábban Ukrajnában tartózkodó ukrán állampolgárok, akik az orosz fegyveres erők 2022. február 24-én megkezdett katonai invázióját követően Ukrajnát elhagyni kényszerültek;
·az Ukrajnában jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek, akik az orosz fegyveres erők 2022. február 24-i katonai invázióját követően ugyanezen naptól kezdődően elhagyni kényszerültek az országot, és akik az országban uralkodó helyzet miatt nem tudnak biztonságos és tartós körülmények között visszatérni származási országukba vagy régiójukba. Ide tartoznak azok a személyek, akik a tömeges beáramláshoz vezető események idején Ukrajnában menekült jogállást vagy azzal egyenértékű védelmet élveztek vagy menedékkérők voltak. A tömeges beáramláshoz vezető események idején Ukrajnában huzamos ideje jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok átmeneti védelmet élveznek, függetlenül attól, hogy képesek-e biztonságos és tartós feltételek mellett visszatérni a származási országukba vagy régiójukba; valamint
·az említett két kategóriába tartozó személyek családtagjai a tömeges beáramláshoz kapcsolódó körülmények idején Ukrajnában már meglévő családok esetében, függetlenül attól, hogy a családtag biztonságos és tartós körülmények között visszatérhetne-e származási országába. A 2001/55/EK tanácsi irányelvvel összhangban családtagnak kell tekinteni az említett két kategóriába tartozó személyek házastársát, vagy a vele tartós kapcsolatban élő élettársát abban az esetben, ha a tagállam törvényei, illetve joggyakorlata idegenrendészeti jogszabályaiban az élettársi kapcsolatot a házastársi kapcsolathoz hasonlóan kezeli; az említett két kategóriába tartozó személyek vagy házastársuk nőtlen/hajadon kiskorú gyermekei, tekintet nélkül arra, hogy azok házasságban, házasságon kívül született vagy fogadott gyermekek; más közeli hozzátartozók, akik a család tagjaként együtt éltek a tömeges beáramlást övező események idején, és akiket abban az időben teljes vagy jelentős mértékben az említett két kategóriába tartozó személy tartott el.
A jelen helyzetben az átmeneti védelem a megfelelő eszköz. Tekintettel Ukrajna Oroszország általi katonai inváziójának rendkívüli és kivételes jellegére, valamint a tömeges beáramlás mértékére, az átmeneti védelemnek gyorsan lehetővé kell tennie a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek számára, hogy az egész Unióban olyan harmonizált jogokkal rendelkezzenek, amelyek megfelelő szintű védelmet nyújtanak, ideértve a tartózkodási engedélyt, a munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenység végzésének lehetőségét, a megfelelő szálláshelyhez való hozzáférést, a szükséges szociális ellátást, az orvosi vagy egyéb segítséget, valamint a megélhetéshez szükséges anyagi fedezetet. A kísérő nélküli kiskorúak esetében az átmeneti védelemnek lehetővé kell tennie számukra azt is, hogy törvényes gyámságot élvezzenek. A 18 év alattiak számára az oktatáshoz való hozzáférést is biztosítani kell.
Az átmeneti védelem bevezetése a tömeges beáramlás által érintett tagállamok számára is előnyös lenne, mivel az átmeneti védelmet kísérő jogok várhatóan korlátozni fogják annak szükségességét, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek azonnal nemzetközi védelmet kérjenek, és túlterheljék a tagállamok menekültügyi rendszereit, továbbá a helyzet sürgőssége miatt minimálisra csökkentik az alaki követelményeket. Az átmeneti védelemről szóló irányelvben foglalt és a nemzeti végrehajtó intézkedéseknek ezért lehetővé kell tenniük a tagállamok számára, hogy ellenőrzött és hatékony módon, az alapvető jogok és a nemzetközi kötelezettségek teljes körű tiszteletben tartása mellett kezeljék a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek beáramlását.
Az átmeneti védelem lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy felkészüljenek az Ukrajnából érkező, nemzetközi védelmet kérő, lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek jelenlegi és küszöbön álló beáramlására. Lehetővé tenné továbbá a tagállamok számára, hogy foglalkozzanak azokkal a vízummentességet élvező ukrán állampolgárokkal, akik az Unióban való 90 napos jogszerű tartózkodás lejárta után másfajta jogállást keresnek. A 2014-es tapasztalatok alapján várható, hogy sokan – az esetükben egyetlen lehetőségként – nemzetközi védelemért folyamodnak. Ez a javaslat tehát az Európai Tanácsnak a felkészültséggel és készenléttel kapcsolatos munka előbbrevitelére vonatkozó felhívásának is eleget tesz, és része az Ukrajnába való orosz katonai behatolásból eredő migrációs nyomásra adott uniós válasznak.
Végül, de nem utolsósorban az átmeneti védelemről szóló irányelv rendelkezései elősegítik, hogy a tagállamok erőfeszítései egyensúlyba kerüljenek az Ukrajnából érkező, lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek befogadásával járó következmények viselése terén. Az ukrán állampolgárok mint vízummentességet élvező utazók az EU-n belül szabadon mozoghatnak, miután beengedték őket az EU területére, és csatlakozhatnak családjukhoz és barátaikhoz az Unió-szerte jelenleg létező jelentős diaszpórahálózatokon belül, és ezáltal a tagállamok erőfeszítései könnyebben egyensúlyba kerülnek. E javaslat segítené az Uniót és tagállamait abban, hogy tömeges beáramláskor biztosítsák a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Ukrajnából az Európai Unióba való áramlásának hatékony és ellenőrzött kezelését.
A tanácsi végrehajtási határozat lehetővé fogja tenni az EU számára, hogy koordinálja és szorosan nyomon kövesse a tagállamok befogadási kapacitását annak érdekében, hogy intézkedéseket hozzon és szükség esetén további támogatást nyújtson. Az irányelv előírja a tagállamok számára, hogy a Bizottsággal együttműködve az átmeneti védelem végrehajtásának megkönnyítése érdekében működjenek együtt és folytassanak információcserét. Ez történhet egy „szolidaritási platformon” keresztül, ahol a tagállamok információt cserélnek befogadási kapacitásukról és a területükön átmeneti védelmet élvező személyek számáról. E célból a javaslat koordinációs szerepet is biztosít a Bizottság számára. Ezenkívül az elmúlt években különböző platformok jöttek létre azzal a céllal, hogy biztosítsák a tagállamok közötti együttműködést. E javaslat e platformok közül a 2001/55/EK irányelvben előírt igazgatási együttműködés legmegfelelőbb fórumaként magában foglalja a migrációs felkészültségi és válságkezelési hálózat használatát (a migrációval kapcsolatos felkészültségi és válságkezelési uniós mechanizmusról [migrációs felkészültségi és válságkezelési terv] szóló, 2020. szeptember 23-i (EU) 2020/1366 bizottsági ajánlással összhangban).
Az irányelv elfogadása óta eltelt években több uniós ügynökség létrehozására, illetve megbízatásuk megerősítésére került sor. Ezért a javaslat kifejezetten tartalmazza, hogy a Bizottságnak a helyzet folyamatos nyomon követése és felülvizsgálata érdekében együtt kell működnie az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel (Frontex), az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségével és a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségével (Europol).
A 2001/55/EK irányelvvel összhangban az átmeneti védelem időtartama egy év, és ez az időtartam hat hónapos időszakonként legfeljebb további egy évre automatikusan meghosszabbítható, kivéve ha az átmeneti védelmet más módon megszüntetik. A Bizottság nyomon követési szerepében és a 2001/55/EK tanácsi irányelv 6. cikkével összhangban bármikor javasolhatja a Tanácsnak az átmeneti védelem megszüntetését azon az alapon, hogy az ukrajnai helyzet lehetővé teszi az átmeneti védelemben részesülők biztonságos és tartós visszatérését, A Bizottság tovább javasolhatja a Tanácsnak a védelem meghosszabbítását, ha a kezdeti időszak nem tekinthető elegendőnek ahhoz, hogy a tagállamok hatékonyan kezeljék a helyzetet, vagy ha a helyzet továbbra sem engedi meg, hogy az átmeneti védelemben részesülő személyek biztonságosan visszatérjenek Ukrajnába.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
Ez a javaslat teljes mértékben összhangban van az EU menekültügyi vívmányaival, mivel az átmeneti védelemről szóló irányelv a közös európai menekültügyi rendszer szerves részét képezi, és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlásával járó, olyan rendkívüli helyzetre tervezték, mint amely jelenleg Ukrajnának az Oroszországi Föderáció általi inváziója miatt fennáll. A javaslat teljes mértékben összhangban van az Európai Uniónak a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség fokozatos létrehozására irányuló célkitűzésével.
A javaslat elemei a 2020 szeptemberében elfogadott új migrációs és menekültügyi paktummal és az azt kísérő jogalkotási javaslatokkal is teljes mértékben összhangban vannak. A paktum részeként a Bizottság javasolta az átmeneti védelemről szóló irányelv hatályon kívül helyezését és annak egy olyan továbbfejlesztett rendelettel való felváltását, amely megőrzi az átmeneti védelmi jogállást, de kiterjedtebben kezeli a migrációs és menekültügyi válsághelyzetek és vis maior helyzeteket, és biztosítja, hogy a paktum által javasolt új átfogó megközelítés részeként bevezetett új európai eszközök összhangban legyenek egymással. Mivel azonban a releváns jogalkotási javaslatokról jelenleg még folynak a tárgyalások, és az elfogadásuk még várat magára, a válság és a vis maior kezeléséről szóló rendelet nem szolgálhat válaszként az ukrán válság azonnali választ követelő kihívásaira. Az átmeneti védelemről szóló irányelv az a jelenleg hatályos jogszabály, amely megfelelő eszközt kínál a helyzet arányos módon történő kezeléséhez.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
Ez a javaslat teljes mértékben összhangban van az erős külső határok fenntartásának szükségességével, mivel lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukrán állampolgárok tömeges beáramlása esetén a menekültügyi rendszerük túlterhelése nélkül, rendezett módon dolgozzák fel az esetleges nemzetközi védelem iránti kérelmeket, ezáltal elkerülve a problémákat az Európai Unió keleti külső határain található határátkelőhelyeken. Összhangban van továbbá az Unió külső tevékenységével, például az uniós szankciókkal és egyéb korlátozó intézkedésekkel, és azokkal párhuzamosan kell alkalmazni. Ez a javaslat az Ukrajnába való orosz katonai behatolásra válaszul adott átfogó uniós intézkedések részét képezi.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A javaslat jogalapja a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről szóló, 2001. július 20-i 2001/55/EK tanácsi irányelv és különösen annak 5. cikke.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
Az EUMSZ-nek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségről szóló V. címe e területeken bizonyos hatáskörökkel ruházza fel az Európai Uniót. E hatásköröket az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkével összhangban kell gyakorolni, vagyis csak akkor és annyiban, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés léptéke vagy hatása miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók.
Azt a helyzetet, amikor a tagállamok menekültügyi rendszereinek megfelelő működése veszélyben van az Európai Unióval szomszédos országokból érkező, lakóhelyüket elhagyni kényszerülő, olyan személyek tömeges beáramlása miatt, akik fegyveres konfliktus által érintett területekről menekültek, úgy kell tekinteni, hogy hatással van az EU egészére, és ezért uniós megoldásokat és uniós támogatást igényel. Valamennyi tagállamnak gyorsan kell reagálnia és támogatást kell szerveznie annak érdekében, hogy az ilyen beáramlásra hatékonyan lehessen reagálni, és Unió-szerte azonos normákat és harmonizált jogokat lehessen biztosítani.
E célkitűzések eléréséhez uniós szintű fellépésre van szükség, mivel határokon átnyúló jellegű kérdésekről van szó. Egyértelmű, hogy az egyes tagállamok által hozott intézkedések nem tudják megfelelően kielégíteni a közös problémával kapcsolatos közös uniós megközelítés iránti igényt.
Egy ilyen közös megközelítés érvényesülését a tagállamok egyenként nem tudják kielégítően biztosítani, és az – a javasolt tanácsi végrehajtási határozat léptéke és hatása miatt – az Unió szintjén jobban alkalmazható. Az Unió ezért köteles fellépni, és intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (3) bekezdésében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően.
•Az arányosság elve
Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (4) bekezdésében foglalt arányosság elvének megfelelően ez a javasolt tanácsi végrehajtási határozat meghatározza a hatálya alá tartozó személyek konkrét csoportját, az átmeneti védelem hatálybalépésének időpontját és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek számának becsült nagyságrendjét.
A lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukrán állampolgárok tömeges beáramlásából eredő sajátos helyzettel kapcsolatban javasolt intézkedések valamennyi elemét egyértelműen tartalmazza az átmeneti védelemről szóló irányelv, és ezek egyike sem terjed túl azon a mértéken, amely ahhoz szükséges, hogy a tagállamok rendezett és hatékony módon tudják kezelni a helyzetet, egyszersmind biztosítva az egyenlő bánásmódot az érintett személyek jogai és a számukra biztosított garanciák tekintetében. Az átmeneti védelemről szóló irányelv követelményeivel összhangban ezen intézkedések időtartama korlátozott, és azok szükségesek ahhoz, hogy az érintett tagállamok kezelni tudják az Európai Unió keleti külső határain kialakult, az Európai Unió biztonságát és stabilitását veszélyeztető helyzetet. Az irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy kedvezőbb rendelkezéseket alkalmazzanak.
•A jogi aktus típusának megválasztása
A 2001/55/EK tanácsi irányelv 5. cikke előírja, hogy végrehajtási tanácsi határozatnak kell megállapítania a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlásának tényét.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•Tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal
A jelenlegi helyzetnek megfelelően a javaslat elkészítése sürgős volt. A javaslat rendelkezéseket tartalmaz a Bizottság, a tagállamok és az uniós ügynökségek közötti együttműködésről, valamint a tagállamok azon kötelezettségéről, hogy a migrációs felkészültségi és válságkezelési mechanizmus uniós hálózatán keresztül jelentsék a releváns adatokat és statisztikákat. A migrációs mozgások potenciális mértékére vonatkozó tények a következőkön alapulnak: a migrációs felkészültségi és válságkezelési mechanizmus uniós hálózata keretében megosztott legfrissebb adatok; az ENSZ-ügynökségek belső menekültekkel foglalkozó forgatókönyvei alapján felvázolt forgatókönyvek; a 2014 után tapasztalt migrációs mozgásokról összegyűjtött információk (a menedékkérők és a legális migráció tekintetében egyaránt), valamint a különböző forgatókönyvek szerint érintett régiók lakosságának létszáma és összetétele (orosz/nem orosz). Öt kezdeti forgatókönyvet dolgoztak ki Oroszország ukrajnai beavatkozásának intenzitásától függően.
A „D” forgatókönyv Ukrajna nagy részének katonai invázióját feltételezi, valamint azt, hogy az orosz csapatok elérik a három legnagyobb ukrán várost (Kijevet, Harkovot és Odesszát), ahogy az jelenleg történik. Az „E” forgatókönyv az összetűzések drámai fokozódásával és az egész ország inváziójával számol. Az említett forgatókönyvek alapján arra lehet számítani, hogy 2,5–6,5 millió lakóhelyét elhagyni kényszerült személy érkezik az Európai Unióba. Az ENSZ menekültügyi főbiztosának becslése szerint a legrosszabb forgatókönyvben felvázolt esetben akár 4 millió ember is elmenekülhet Ukrajnából.
Figyelembe véve a tartózkodási engedélyek és nemzetközi védelem iránti kérelmek számának 2014-es eseményeket követő alakulását, a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek mintegy fele valószínűleg az Unióban élő jelentős diaszpórák körében talál majd menedékre, és élni fog a legális migrációs lehetőségekkel, főként – de nem kizárólag – a „hagyományos” célországokban (Lengyelország, Cseh Köztársaság, Németország, Olaszország és Spanyolország), anélkül, hogy nyomást gyakorolna ezen országok befogadókapacitására. A menekülni kényszerülők másik fele – mintegy 1,2–3,5 millió fő – esetleg nemzetközi védelmet kérhet a következő két évben.
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk, valamint szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
Amikor felmerült egy esetleges ukrajnai orosz katonai beavatkozás lehetősége, a Bizottság a migrációs felkészültségi és válságkezelési hálózaton keresztül aktiválta a rendszeres nyomonkövetési mechanizmust a tagállamokkal, az Európai Külügyi Szolgálattal és az érintett uniós ügynökségekkel folytatott konzultáció, valamint a rendszeresen jelentett adatok, információk és ismeretek megosztása érdekében. A Bizottság egyeztetett az ENSZ menekültügyi főbiztosával is, aki értékelte a helyzetet és értékes észrevételeket tett. A főbiztos üdvözölte azt, hogy számos tagállam támogatta a 2001/55/EK irányelv alkalmazását, amely lehetővé teszi azonnali és átmeneti menedék nyújtását az Unióban, és megkönnyíti az Ukrajnából menekülő személyekkel kapcsolatos felelősség megosztását az európai államok között.
•Alapjogok
Ez a javaslat tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket, valamint a nemzetközi jogból – így többek között az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel módosított, a menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-i genfi egyezményből – eredő kötelezettségeket.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A javaslat jellege miatt annak lehetséges költségvetési vonzatai nem becsülhetők meg előre. A finanszírozás a 2014–2020-as és a 2021–2027-es időszakban a migráció, a menekültügy és a határigazgatás területén rendelkezésre álló uniós finanszírozási eszközök költségvetésén belül fog szerepelni. A Bizottság meg fogja vizsgálni a belügyi alapok keretében nyújtott finanszírozás teljes körű felhasználásának lehetőségeit. Kivételes esetben, amennyiben a helyzet további súlyosbodása szükségessé teszi, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben rendelkezésre álló források átcsoportosíthatók. További kivételes szükségletek felmerülése esetén aktiválhatók a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret részét képező rugalmassági mechanizmusok.
5.EGYÉB ELEMEK
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
Az 1. cikk megállapítja annak tényét, hogy fennáll a lakóhelyüket elhagyni kényszerült azon személyek Unióba való tömeges beáramlása, akiknek fegyveres konfliktus következtében kellett elhagyniuk Ukrajnát.
A 2. cikk tartalmazza a személyek azon meghatározott csoportjainak leírását, akikre az átmeneti védelem vonatkozna. A rendelkezés átmeneti védelmet vezet be azokra a korábban Ukrajnában tartózkodó ukrán állampolgárokra vonatkozóan, akik az orosz fegyveres erők 2022. február 24-én megkezdett katonai invázióját követően Ukrajnát elhagyni kényszerültek. A 2001/55/EK irányelv szellemének tiszteletben tartása érdekében a 2. cikk átmeneti védelmet vezet be azon, Ukrajnában jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokra és hontalan személyekre vonatkozóan is, akik 2022. február 24-ét követően elhagyni kényszerültek az országot, és akik nem tudnak biztonságosan és tartósan visszatérni származási országukba vagy régiójukba az ott uralkodó helyzet miatt. Ide tartoznak azok a személyek, akik a tömeges beáramláshoz vezető események idején Ukrajnában menekült jogállást vagy azzal egyenértékű védelmet élveztek vagy menedékkérők voltak. A tömeges beáramláshoz vezető események idején Ukrajnában huzamos ideje jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok átmeneti védelmet élveznek, függetlenül attól, hogy képesek-e biztonságos és tartós feltételek mellett visszatérni a származási országukba vagy régiójukba.
Mivel fontos a családok egységének megőrzése és annak elkerülése is, hogy ugyanazon család különböző tagjai eltérő jogállással rendelkezzenek, a 2. cikk átmeneti védelmet vezet be a tömeges beáramláshoz kapcsolódó körülmények idején Ukrajnában már meglévő családok családtagjai számára is, még akkor is, ha a családtag biztonságos és tartós körülmények között visszatérhetne származási országába. Egy családtagot az átmeneti védelmet élvező személy házastársának vagy vele tartós, nem házastársi kapcsolatban élő élettársának kell tekinteni, amennyiben az adott tagállam idegenrendészeti szabályai vagy gyakorlata a házasságot nem kötött párt a házastársakhoz hasonló elbánásban részesíti; az átmeneti védelemben részesülő személy házastársának nőtlen/hajadon kiskorú gyermekei, tekintet nélkül arra, hogy azok házasságban, házasságon kívül született vagy fogadott gyermekek; valamint más közeli hozzátartozók, akik a család tagjaként együtt éltek a tömeges beáramláshoz kapcsolódó körülmények idején, és akiket abban az időben teljes vagy jelentős mértékben az átmeneti védelemben részesülő személy tartott el.
A 3. cikk értelmében a migrációs felkészültségi és válságkezelési hálózat használandó a 2001/55/EK tanácsi irányelv 27. cikkében előírt közigazgatási együttműködés fő platformjaként. Ez a rendelkezés azt is előírja, hogy a tagállamoknak hozzá kell járulniuk a közös uniós helyzetismerethez oly módon, hogy megosztják a releváns információkat az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmuson keresztül és adott esetben az Európai Külügyi Szolgálattal folytatott konzultáció révén. A rendelkezés értelmében továbbá a Bizottság koordináló szerepet tölt majd be a tagállamok közötti együttműködés és információcsere biztosítása érdekében, különösen az egyes tagállamok befogadókapacitásának nyomon követésével és az esetleges további támogatási szükségletek meghatározásával kapcsolatban. E célból a Bizottság az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel (Frontex), az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségével és a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségével (Europol) együttműködve folyamatosan nyomon fogja követni és felül fogja vizsgálni a helyzetet. Az említett uniós ügynökségek továbbá támogatni fogják a tagállamokat.
A 4. cikk kimondja, hogy a rendkívüli helyzetre és sürgősségre való tekintettel a tanácsi végrehajtási határozat a kihirdetésének napján lép hatályba.
2022/0069 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Ukrajnából való tömeges beáramlása tényének a 2001. július 20-i 2001/55/EK tanácsi irányelv 5. cikke értelmében történő megállapításáról és átmeneti védelem bevezetéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről szóló, 2001. július 20-i 2001/55/EK tanácsi irányelvre 3 és különösen annak 5. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)2022. február 24-én az orosz fegyveres erők nagyszabású inváziót indítottak Ukrajna ellen az Oroszországi Föderációból, Belaruszból és az Ukrajnában nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területekről.
(2)Ennek következtében Ukrajna területének jelentős részei mára fegyveres konfliktus helyszínét képezik, ahonnan emberek ezrei menekülnek.
(3)Az inváziót követően az Európai Tanács 2022. február 24-i következtetéseiben a lehető leghatározottabban elítélte az Oroszország által Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan katonai agressziót, hangsúlyozva a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányában foglalt elvek súlyos megsértését, valamint az európai és globális biztonság és stabilitás aláásásának megkísérlését. Az Európai Tanács felszólította Oroszországot arra, hogy maradéktalanul tartsa tiszteletben Ukrajnának a nemzetközileg elismert határain belüli területi integritását, szuverenitását és függetlenségét, ami magában foglalja Ukrajna azon jogát is, hogy döntsön a saját sorsáról. Az Európai Tanács azt is megerősítette, hogy az orosz kormány teljes felelősséggel tartozik az emberi szenvedést és emberéleteket követelő agresszióért, és hogy cselekményeiért felelősségre lesz vonva. Az Európai Tanács Ukrajnával szolidaritást vállalva megállapodott egy második szankciócsomagról, felhívott a valamennyi szinten való felkészültséggel kapcsolatos munka előbbrevitelére, valamint felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő rendkívüli intézkedéseket.
(4)Az Unió határozott támogatásáról biztosította az Oroszországi Föderáció példátlan agressziójával szembesülő Ukrajnát és polgárait, és a jövőben is ezt fogja tenni. Ez a javaslat az Ukrajnával szembeni orosz katonai invázióból eredő migrációs nyomásra adott uniós válasz részét képezi.
(5)A konfliktus már most is következményekkel jár az Unióra nézve, ideértve annak valószínűségét is, hogy a konfliktus kibontakozásával nagy migrációs nyomásnak lesz kitéve a keleti határain. Március 1-jéig több mint 650 000 lakóhelyét elhagyni kényszerült személy érkezett az Európai Unióba Lengyelországon, Szlovákián, Magyarországon és Románián keresztül. Ezek a számok várhatóan még tovább emelkednek.
(6)Ukrajna fel van sorolva az (EU) 2018/1806 rendelet 4 II. mellékletében, és állampolgárai mentesek a vízumkötelezettség alól, amennyiben a tagállamok határait a bármely 180‑ napos időszakban 90 napot meg nem haladó tartózkodás céljából lépik át. A Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol városának 2014-es, Oroszország általi jogszerűtlen annektálását, valamint a kelet-ukrajnai háborút követően szerzett tapasztalatok alapján arra lehet számítani, hogy az Európai Unióba érkező, rövid távú tartózkodás esetén vízummentességet élvező ukránok fele családtagokhoz fog csatlakozni vagy munkát keres az Európai Unióban, míg a másik fele nemzetközi védelmet fog kérni. A konfliktus alakulásától függően a jelenlegi becslések alapján az Unió valószínűleg igen nagy számú, adott esetben 2,5 millió és 6,5 millió közötti, a fegyveres konfliktus következtében lakóhelyüket elhagyni kényszerült személlyel számolhat, akik közül várhatóan 1,2–3,2 millióan nemzetközi védelmet fognak kérni. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa a legrosszabb forgatókönyv szerint úgy becsüli, hogy Ukrajnából akár 4 millió ember menekülhet el.
(7)Ezek az adatok azt mutatják, hogy az Uniónak valószínűleg olyan helyzettel kell szembenéznie, amelyet az Ukrajnából érkező, lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása jellemez, akik az orosz katonai agresszió miatt nem képesek visszatérni származási országukba vagy régiójukba, és hogy a beáramlás olyan mértékű lesz, hogy egyértelműen fennáll annak a kockázata, hogy a tagállamok menekültügyi rendszerei nem lesznek képesek ezeket az érkezéseket kezelni anélkül, hogy az hátrányosan ne érintené azok hatékony működését az érintett, illetve a védelemért folyamodó más személyek érdekében.
(8)Az ENSZ humanitárius gyorssegély iránti kérelmet indított az ukrajnai védelmi és segítségnyújtási szükségletekkel kapcsolatban, valamint elindította az Ukrajnára vonatkozó regionális menekültügyi reagálási tervet, amely részletesen ismerteti a rászorulók és a segítségnyújtás által megcélzott személyek számát.
(9)Az ENSZ menekültügyi főbiztosa üdvözölte, hogy számos tagállam támogatta a 2001/55/EK irányelv aktiválását, amely azonnali és átmeneti menedék nyújtását teszi lehetővé az Unióban, és megkönnyíti az Ukrajnából menekülő személyekkel kapcsolatos felelősség megosztását az európai államok között.
(10)E helyzetre való reagálás érdekében a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlásának tényét a 2001/55/EK irányelv értelmében úgy kell megállapítani, hogy átmeneti védelmet vezetnek be a lakóhelyüket elhagyni kényszerült érintett személyek számára.
(11)E végrehajtási határozat célja átmeneti védelem bevezetése azokra a korábban Ukrajnában tartózkodó ukrán állampolgárokra vonatkozóan, akik az orosz fegyveres erők 2022. február 24-én megkezdett katonai invázióját követően Ukrajnát elhagyni kényszerültek. A 2001/55/EK irányelv szellemének tiszteletben tartása érdekében az átmeneti védelmet azon, Ukrajnában jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan is be kell vezetni, akik 2022. február 24-ét követően elhagyni kényszerültek az országot, és akik nem tudnak biztonságosan és tartósan visszatérni származási országukba vagy régiójukba az ott uralkodó helyzet miatt. Ide tartoznak azok a személyek, akik a tömeges beáramláshoz vezető események idején Ukrajnában menekült jogállást vagy azzal egyenértékű védelmet élveztek vagy menedékkérők voltak. Továbbá az Ukrajnában huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező nem ukrán harmadik országbeli állampolgárokra nem alkalmazandó az a feltétel, hogy nem térhetnek vissza származási országukba vagy régiójukba, és ezért szintén átmeneti védelmet kell élvezniük. Fontos továbbá a családok egységének megőrzése és annak elkerülése, hogy ugyanazon család különböző tagjai eltérő jogállással rendelkezzenek. Ezért átmeneti védelmet kell bevezetni a tömeges beáramlást kísérő körülmények idején Ukrajnában már meglévő családok családtagjai számára is, tekintet nélkül arra, hogy a családtag biztonságos és tartós körülmények között visszatérhetne-e származási országába.
(12)Ugyanakkor nem tartozhatnak e határozat hatálya alá azon nem ukrán harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek, akik biztonságos és tartós feltételek mellett visszatérhetnek származási országukba vagy régiójukba, és akik nem tekinthetők Ukrajnában huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyeknek vagy átmeneti védelmet élvező személy családtagjainak. E személyek közé tartozhatnak az olyan harmadik országbeli állampolgárok, akik a tömeges beáramláshoz vezető események idején rövid időre szólóan Ukrajnában tanultak vagy dolgoztak, és biztonságosan visszatérhetnek származási országukba. Ezeket a személyeket azonban humanitárius okokból be kell engedni az Unióba anélkül, hogy érvényes vízummal, megfelelő anyagi fedezettel vagy érvényes úti okmánnyal kellene rendelkezniük, a biztonságos áthaladás biztosítása érdekében, a származási országukba vagy régiójukba való visszatérés céljából.
(13)A 2001/55/EK irányelvvel összhangban a tagállamok az átmeneti védelmet az e tanácsi határozat által érintetteken kívül a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek további kategóriáira is kiterjeszthetik, abban az esetben, ha azok ugyanazon okok miatt kényszerültek lakóhelyük elhagyására, és ugyanabból a származási országból vagy régióból érkeznek. Ilyen esetben a tagállamok a Tanácsot és a Bizottságot azonnal tájékoztatják. Ebben az összefüggésben a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy fontolják meg az átmeneti védelem kiterjesztését azokra a személyekre, akik röviddel 2022. február 24. előtt, a feszültségek fokozódásával menekültek el Ukrajnából, vagy akik közvetlenül ezen időpont előtt (pl. üdülés miatt vagy munkavállalási okból) az Unió területén tartózkodtak, és a fegyveres konfliktus következtében nem képesek visszatérni Ukrajnába.
(14)A jelen helyzetben az átmeneti védelem a megfelelő eszköz. Tekintettel Ukrajna Oroszországi Föderáció általi katonai inváziójának rendkívüli és kivételes jellegére, valamint a tömeges beáramlás mértékére, az átmeneti védelemnek lehetővé kell tennie a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek számára, hogy Unió-szerte harmonizált jogokkal rendelkezzenek, amelyek megfelelő szintű védelmet nyújtanak. Az átmeneti védelem bevezetése a tagállamok számára is előnyös, mivel az átmeneti védelmet kísérő jogok korlátozni fogják annak szükségességét, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek azonnal nemzetközi védelmet kérjenek, és túlterheljék a tagállamok menekültügyi rendszereit, mivel a helyzet sürgőssége miatt minimálisra csökkentik az alaki követelményeket. Ezen túlmenően az ukrán állampolgároknak mint vízummentességet élvező utazóknak joguk van az Unión belüli szabad mozgáshoz, miután 90 napos időtartamra beengedték őket a területre. Ennek alapján megválaszthatják azt a tagállamot, amelyben élni kívánnak az átmeneti védelemhez kapcsolódó jogokkal, és csatlakozhatnak családjukhoz és barátaikhoz az Unió-szerte jelenleg létező jelentős diaszpórahálózatokon belül. Ez a gyakorlatban elősegíti a tagállamok erőfeszítéseinek egyensúlyát, és ezáltal csökkenti a nemzeti befogadási rendszerekre nehezedő nyomást. Miután egy tagállam a 2001/55/EK irányelvvel összhangban kiállította a tartózkodási engedélyt, az átmeneti védelemben részesülő személy – miközben 180 napos időszakon belül 90 napig jogosult az Unión belüli utazásra – csak a tartózkodási engedélyt megadó tagállamban élvezheti az átmeneti védelemből eredő jogokat. Ez nem érinti a tagállamok arról vonatkozó döntési lehetőségét, hogy az e végrehajtási határozat alapján átmeneti védelmet élvező személyek számára bármikor tartózkodási engedélyt adjanak ki.
(15)Ez a határozat összeegyeztethető az irányelvet végrehajtó intézkedéseknek tekinthető nemzeti átmeneti védelmi rendszerekkel, és azokat kiegészítheti. Amennyiben valamely tagállam olyan nemzeti rendszerrel rendelkezik, amely kedvezőbb az irányelvnél, a tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy a 2001/55/EK irányelvvel összhangban továbbra is alkalmazhassa azokat. A tagállamok kedvezőbb feltételeket fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn az átmeneti védelem alatt álló személyek számára. Amennyiben azonban a nemzeti rendszer kevésbé kedvező, a tagállamnak biztosítania kell az irányelvben előírt további jogokat.
(16)A 2001/55/EK tanácsi irányelv megfelelően figyelembe veszi a közrend fenntartásával és a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos tagállami hatásköröket, mivel az irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy kizárják a lakóhelyét elhagyni kényszerült személyt az átmeneti védelemből, amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy az adott személy béke elleni bűncselekményt, háborús bűncselekményt vagy emberiesség elleni bűncselekményt követett el, az ilyen bűncselekményekről rendelkező nemzetközi jogi eszközökben meghatározottak szerint; a szóban forgó személy az adott tagállam területére átmeneti védelmet élvező személyként történő befogadását megelőzően súlyos, nem politikai bűncselekményt követett el a befogadó tagállam területén kívül; vagy az érintett személyt az ENSZ céljaiba és elveibe ütköző cselekményekben találták bűnösnek. Az irányelv azt is lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy kizárják a lakóhelyét elhagyni kényszerült személyt az átmeneti védelemből, amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy veszélyt jelent a fogadó tagállam biztonságára vagy a fogadó tagállam közösségére nézve.
(17)Az átmeneti védelem nyújtása során a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az átmeneti védelem alatt álló személyek személyes adatainak kezelése során tiszteletben tartják az Európai Unió adatvédelmi vívmányaiban, különösen az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 5 megállapított követelményeket.
(18)Ez a végrehajtási határozat lehetővé teszi az Unió számára, hogy koordinálja és szorosan nyomon kövesse a tagállamok befogadási kapacitását annak érdekében, hogy intézkedéseket hozzon és szükség esetén további támogatást nyújtson. A 2001/55/EK irányelv előírja a tagállamok számára, hogy a Bizottsággal együttműködve az átmeneti védelem végrehajtásának megkönnyítése érdekében működjenek együtt és folytassanak információcserét. Ennek egy „szolidaritási platformon” keresztül kell történnie, ahol a tagállamok információt cserélnek befogadási kapacitásukról és a területükön átmeneti védelmet élvező személyek számáról. Az egyes tagállamok által a migrációs felkészültségi és válságkezelési hálózat keretében jelentett információk alapján jelenleg az Unióban élő diaszpóra felvevőképességén felüli teljes befogadási kapacitás legalább 310 000 férőhely. Ezen információcsere céljából a Bizottságnak koordinációs szerepet kell vállalnia. Ezenkívül az elmúlt években különböző platformok jöttek létre azzal a céllal, hogy biztosítsák a tagállamok közötti együttműködést. E platformok közül a 2001/55/EK tanácsi irányelvben előírt igazgatási együttműködés legmegfelelőbb eszköze a migrációs felkészültségi és válságkezelési hálózat (az (EU) 2020/1366 bizottsági ajánlással összhangban). A tagállamokat arra is ösztönözni kell, hogy a releváns információknak az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus keretében történő megosztása révén járuljanak hozzá az uniós szintű közös helyzetismerethez. Indokolt esetben konzultációt kell folytatni az Európai Külügyi Szolgálattal. Ezzel összefüggésben a tagállamoknak szorosan együtt kell működniük az ENSZ menekültügyi főbiztosával is.
(19)A 2001/55/EK irányelvvel összhangban az átmeneti védelem kezdeti időtartama egy év. Ez az időtartam hat hónapos időszakonként legfeljebb további egy évre automatikusan meghosszabbítható, kivéve ha az átmeneti védelmet az irányelv 6. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján megszüntetik. A Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri és felülvizsgálja a helyzetet. A Bizottság bármikor javasolhatja a Tanácsnak az átmeneti védelem megszüntetését azon az alapon, hogy az ukrajnai helyzet lehetővé teszi az átmeneti védelemben részesülők biztonságos és tartós visszatérését, vagy pedig az átmeneti védelem egy évvel történő meghosszabbítását.
(20)A 2001/55/EK tanácsi irányelv 24. cikkének alkalmazásában a 2000/596/EK határozattal létrehozott Európai Menekültügyi Alapra történő hivatkozásokat az (EU) 2021/1147 rendelettel létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra való hivatkozásként kell értelmezni. A tagállamoknak az e végrehajtási határozatból eredő kötelezettségek teljesítésére irányuló valamennyi erőfeszítését az uniós alapok pénzügyileg támogatják. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kereten belüli szükséghelyzeti és rugalmassági mechanizmusok szintén mozgósíthatnak forrásokat a tagállamokon belüli konkrét sürgősségi igények kezelésére. Emellett aktiválták 6 az uniós polgári védelmi mechanizmust is. E mechanizmuson keresztül a tagállamok a területükön tartózkodó, a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából származó személyek szükségleteinek kielégítéséhez elengedhetetlen eszközöket kérhetnek, és társfinanszírozásban részesülhetnek az ilyen segítségnyújtáshoz.
(21)A 2001/55/EK irányelv elfogadása óta több uniós ügynökség létrehozására, illetve megbízatásuk megerősítésére került sor. Ezzel összefüggésben a Bizottságnak a helyzet folyamatos nyomon követése és felülvizsgálata érdekében együtt kell működnie az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel (Frontex), az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségével és a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségével (Europol). Ezenfelül az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek (Frontex), az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének és az Europolnak operatív támogatást kell nyújtania azon tagállamok számára, amelyek segítséget kértek a helyzet kezeléséhez, többek között ennek a végrehajtási határozatnak az alkalmazása céljából.
(22)Ez a végrehajtási határozat tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket.
(23)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 4. cikkével összhangban Írország 2003. április 11-én kelt levelében bejelentette, hogy részt kíván venni a 2001/55/EK irányelv elfogadásában és alkalmazásában. Ezért Írországra nézve ez a tanácsi végrehajtási határozat kötelező.
(24)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a végrehajtási határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.
(25)A helyzet sürgősségére figyelemmel, ez a végrehajtási határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Tárgy
Megállapítást nyert annak ténye, hogy fennáll a lakóhelyüket elhagyni kényszerült azon személyek Unióba való tömeges beáramlása, akiknek fegyveres konfliktus következtében el kellett hagyniuk Ukrajnát.
2. cikk
Az átmeneti védelem hatálya alá tartozó személyek
(1)Ez a határozat az orosz fegyveres erők 2022. február 24-i katonai inváziója következtében a lakóhelyüket az említett naptól elhagyni kényszerült személyek alábbi kategóriáira vonatkozik:
a)Ukrajnában tartózkodó ukrán állampolgárok;
b)olyan harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek, akik jogszerűen tartózkodnak Ukrajnában, és akik nem tudnak biztonságos és tartós feltételek mellett visszatérni származási országukba vagy régiójukba.
Az a követelmény, hogy az érintett nem tud biztonságos és tartós feltételek mellett visszatérni a származási országába vagy régiójába, nem vonatkozik azokra a harmadik országbeli állampolgárokra vagy hontalan személyekre, akik huzamos ideje jogszerűen tartózkodnak Ukrajnában;
c)az a) és b) pontban említett személyek családtagjai, függetlenül attól, hogy az adott családtag képes-e biztonságos és tartós feltételek mellett visszatérni a származási országába vagy régiójába.
(2)Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában a következő személyeket kell a család részének tekinteni, amennyiben a család a tömeges beáramlást kísérő körülmények idején már Ukrajnában élt:
a)az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett személy házastársa vagy a vele tartós kapcsolatban élő élettársa abban az esetben, ha a tagállam törvényei, illetve joggyakorlata idegenrendészeti jogszabályaiban az élettársi kapcsolatot a házastársi kapcsolathoz hasonlóan kezeli;
b)az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett személynek vagy házastársának a nőtlen/hajadon kiskorú gyermekei, tekintet nélkül arra, hogy azok házasságban, házasságon kívül született vagy fogadott gyermekek;
c)más közeli hozzátartozók, akik a család részeként együtt éltek a tömeges beáramláshoz vezető események idején, és akiket abban az időben teljes vagy jelentős mértékben az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett személy tartott el.
3. cikk
Együttműködés és nyomon követés
(1)A 2001/55/EK tanácsi irányelv 27. cikkének alkalmazásában a tagállamok a migrációs felkészültségi és válságkezelési hálózatot használják, az (EU) 2020/1366 bizottsági ajánlással összhangban. A tagállamoknak emellett hozzá kell járulniuk a releváns információknak az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus keretében történő megosztása révén az uniós szintű közös helyzetismerethez is.
(2)A Bizottság koordinálja a tagállamok közötti együttműködést és információcserét, különösen az egyes tagállamok befogadókapacitásának nyomon követésével és az esetleges további támogatási szükségletek meghatározásával kapcsolatban.
E célból a Bizottság az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel (Frontex), az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségével és a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségével (Europol) együttműködve folyamatosan nyomon követi és felülvizsgálja a helyzetet, az (1) bekezdésben említett migrációs felkészültségi és válságkezelési hálózat használatával.
Ezenfelül az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek (Frontex), az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének és az Europolnak operatív támogatást kell nyújtania azon tagállamok számára, amelyek segítséget kértek a helyzet kezeléséhez, többek között ennek a végrehajtási határozatnak az alkalmazása céljából.
4. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök