A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Felülvizsgálati jelentés a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásáról

(2023/C 157/03)

Előadó:

Rob JONKMAN (NL/EPP), Opsterland tanácsnoka

Referenciaszöveg:

Az Európai Bizottság közleménye: Felülvizsgálati jelentés a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásáról

COM(2022) 383 final

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA,

Általános megjegyzések

üdvözli a felülvizsgálati jelentést, amely hasznos tájékoztatást és átfogó értékelést nyújt a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának jelenlegi állásáról és az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (1) foglalt kötelezettségek teljesítéséről, ugyanakkor megjegyzi, hogy a jelentésből hiányoznak azok az alaposabb, kritikus információk, amelyek szükségesek ahhoz, hogy jobb képet kapjunk a helyi és regionális szintű tényleges végrehajtásról;

a rendelet 16.cikkében foglalt követelmények ellenére elszalasztott lehetőségnek tartja, hogy a felülvizsgálati jelentés nem tartalmaz minőségi elemzéseket. Ezért nem világos, miként fogja az Európai Bizottság nyomon követni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz beruházásai terén minőségi szempontból elért előrehaladást és a hosszú távú nemzeti reformokat, és hogyan fogja bevonni ebbe a folyamatba a helyi és regionális önkormányzatokat;

sajnálatát fejezi ki továbbá amiatt, hogy a felülvizsgálati jelentés nem elemez számos, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz megfelelő végrehajtásához elengedhetetlen pontot, például a következőket:

—	a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek és a kapcsolódó folyamatok irányítása,

—	a támogatott projektek valódi addicionalitása,

—	az egyéb uniós finanszírozási forrásokkal való szinergiák, valamint az átfedések kockázata,

—	a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz tényleges hozzájárulása a kohézióhoz, annak ellenére, hogy ez a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz jogalapja,

—	a helyi és regionális önkormányzatok bevonása;

egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz sikere a szociális partnerek, a civil társadalom, a helyi és regionális önkormányzatok és a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) szoros bevonásától függ. Nem elegendő, ha ezeket a szereplőket csak együttesen, gyakran az „érdekelt felek” gyűjtőfogalom alatt említik. A költséghatékony és demokratikus végrehajtásnak együtt kell járnia az Európai Unióról szóló szerződésben (2) rögzített szubszidiaritás és arányosság elvének teljeskörű alkalmazásával;

a felülvizsgálati jelentésben foglaltaknak megfelelően egyetért azzal, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz segítheti a tagállamokat a nők és férfiak közötti egyenlőtlenségek leküzdésében a kifejezetten a nemek közötti egyenlőségre összpontosító intézkedések, valamint a hat szakpolitikai pilléren belül az egyenlőség általános érvényesítésének támogatása révén (3);

kéri az Európai Bizottságot, hogy értékelje a helyi és regionális önkormányzatok végrehajtási szakaszba történő bevonását, és biztosítsa, hogy az erre vonatkozó adatokat hatékonyan gyűjtsék össze a teljesítményjelentési rendszer – azaz a helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytábla – részeként, valamint a Régiók Európai Bizottsága (RB), az Európai Politikai Központ (EPC), különböző politikai alapítványok és az Európai Külső Tengeri Régiók Konferenciája (CPMR) által eddig végzett kutatások és tanulmányok felhasználásával;

emlékeztet arra, hogy a jogállamisági feltételrendszer teljes mértékben érvényes a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre, és nyomatékosan arra kéri az Európai Bizottságot, hogy minden tagállamban gondosan kövesse nyomon, ha a jogállamiság elveinek megsértése miatt az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvei és az EU pénzügyi érdekeinek védelme eléggé közvetlenül sérülnek, és szükség esetén tegyen lépéseket;

A helyi és regionális önkormányzatok szerepe a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz megvalósításában és végrehajtásában

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok kezdettől fogva élen járnak a Covid19-világjárvány és annak társadalmi-gazdasági következményei elleni küzdelemben, egyrészt – számos területen – saját szakpolitikai intézkedéseikkel, másrészt a nemzeti kormányok határozatainak végrehajtása révén;

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok biztosítják a közszolgáltatások többségét lakosaik és vállalkozásaik számára, és beruháznak a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek hatálya alá tartozó szakpolitikai területekbe, különösen a gazdasági és társadalmi helyreállítás, valamint a zöld és a digitális átállás területén. Ha a helyi és regionális önkormányzatokat – a polgárokhoz legközelebb álló politikai szintet – figyelmen kívül hagyják, fennáll annak a kockázata, hogy nem teljesülnek a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben meghatározott mérföldkövek és célok. Rámutat, hogy ugyanez a probléma áll fenn az európai szemeszterben, mivel nem ismerik el a helyi és regionális önkormányzatok szerepét;

10.

megismétli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok vannak leginkább tisztában a polgárok és a vállalkozások sajátos szükségleteivel és kihívásaival. Mivel a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek és célkitűzések többségének kialakítására központilag, a helyi és regionális szint véleményének kikérése nélkül került sor, ezek gyakran nincsenek összhangban a helyi, regionális, területi alapú szükségletekkel és egyedi értékeikkel;

11.

úgy véli, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozásának és a helyi és regionális önkormányzatok bevonásának módja nem segíti elő a helyreállítási tervek iránti helyi és regionális szintű elkötelezettség előmozdítását. Az európai szemeszterek tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy az országspecifikus ajánlások elégtelen végrehajtása részben a helyi és regionális felelősségvállalás hiányának, illetve a helyi és regionális önkormányzatok hiányzó lehetőségeinek tudható be az országspecifikus ajánlásokhoz való hozzájárulást illetően. Utal arra, hogy szubszidiaritási szempontból felül kell vizsgálni az Európai Bizottság által az európai szemeszter keretében megkövetelt úgynevezett strukturális reformokat, hogy azok csak olyan témákra terjedjenek ki, amelyek valóban uniós hatáskörbe tartoznak;

12.

megállapítja, hogy a helyi és regionális önkormányzatok a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz számos projektjének és programjának végrehajtása során olyan jogalkotási hatáskörökkel rendelkeznek, amelyek kulcsfontosságúak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz sikeres végrehajtásához. Ezért elengedhetetlen, hogy a helyi és regionális önkormányzatok közvetlenül részt vegyenek a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtásában, összhangban a nemzeti jogi keret által biztosított gazdasági, adóügyi és pénzügyi autonómiájuk mértékével és a szubszidiaritás elvével;

13.

emlékeztet arra, hogy az EU-ban a közkiadások egyharmadáért és a közberuházások több mint feléért a helyi és regionális önkormányzatok felelnek, és e beruházások nagy része a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kulcsfontosságú szakpolitikai területein zajlik. A sikeres végrehajtás biztosítása érdekében a folyamat során mindvégig szükség van a helyi és regionális önkormányzatok aktív részvételére; e tekintetben rámutat az olyan hatáskörökre, mint az épületfelújítás, a fenntartható városi mobilitás, az egészségügyi rendszerek rezilienciája, a fenntartható energiatermelés, az oktatás és a hatékonyabb közigazgatási reform;

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának nyomon követése során figyelmen kívül hagyott területi dimenzió

14.

az RB és az Európai Települések és Régiók Tanácsa (CEMR) által 2021-ben (4) és 2022-ben (5) folytatott konzultációk, valamint a 2022. évi referenciatanulmány (6) rávilágítottak arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat igen korlátozott mértékben vonják be a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozásába, előkészítésébe és végrehajtásába. Bár van néhány jó példa, de ezek nem tekinthetők általánosnak, inkább kivételt képeznek, és a válaszadók többsége úgy véli, hogy a többszintű kormányzás és a szubszidiaritás elvét nem tartják tiszteletben;

15.

hangsúlyozza, hogy csak minden tizedik helyi vagy regionális önkormányzat vett részt teljes mértékben (1 %) vagy részlegesen (9 %) a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozásában, amint azt az RB uniós helyi és regionális politikusok körében végzett felmérésének eredményei is kiemelik (7), amely lehangoló megállapítást többek között az RB, az Európai Politikai Központ, különböző politikai alapítványok és a CPMR által végzett egyéb elemzések és konzultációk is tükrözik;

16.

sajnálja, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet (34) preambulumbekezdésében szereplő, a helyi és regionális önkormányzatok bevonásának fontosságát hangsúlyozó javaslatot a legtöbb uniós országban figyelmen kívül hagyták annak ellenére, hogy a helyi és regionális önkormányzatok felelősek az uniós közberuházások 53 %-áért, és kulcsfontosságú hatáskörökkel rendelkeznek a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek hat pilléréhez kapcsolódó szakpolitikák végrehajtása tekintetében;

17.

emlékeztet arra, hogy a felülvizsgálati jelentésben foglaltak szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet ((34) preambulumbekezdés) elismeri, hogy a helyi és regionális önkormányzatok „fontos partnerek lehetnek a reformok és a beruházások végrehajtásában”, és ezért „a nemzeti jogi kerettel összhangban megfelelően konzultálni kell velük, és be kell vonni őket”, továbbá hogy a 18. cikk előírja, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tartalmazzák a (többek között) a helyi és regionális önkormányzatokkal folytatott konzultációs folyamat összefoglalását, valamint azt, hogy ezek észrevételei hogyan jelennek meg a tervben;

18.

rámutat arra, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozása a legtöbb tagállamban felülről lefelé irányuló folyamat volt, ami magában hordozza a jelentős közberuházások központosításának kockázatát, és végeredményben hatással lesz a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz sikerére. Ez ellentétben áll a többszintű kormányzás jelentőségével, a szubszidiaritás elvével és a hatáskörök decentralizálásának folyamatával, amelyre az elmúlt évtizedekben számos tagállamban sor került, nem utolsósorban az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) programjai tekintetében;

19.

rámutat, hogy a centralizált megközelítés következtében a felülvizsgálati jelentés figyelmen kívül hagyja a területi különbségeket, mind a kihívások, mind pedig a lehetőségek tekintetében. Emiatt előfordulhat, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kevésbé hatékonyak és a kívántnál kisebb hatást fejtenek ki. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy azok a régiók, amelyek már a világjárvány kitörése előtt is elmaradtak a fejlődésben, még jobban lemaradnak, akár a munkalehetőségek, az iskolázottsági szintek, a vállalatok támogatása, a digitalizáció, a mobilitás terén, akár más kulcsfontosságú szakpolitikai területeken;

20.

hangsúlyozza továbbá, hogy különösen az európai programok és pénzügyi támogatási lehetőségek nagy száma miatt számos helyi és regionális önkormányzat adminisztratív kapacitását meg kell erősíteni. Ezzel összefüggésben arra kéri az Európai Bizottságot, hogy azokat a helyi és regionális önkormányzatokat, amelyeknek korábban nehézségeik voltak az uniós források felhasználásával, aktívan támogassa abszorpciós kapacitásuk fejlesztésében, hogy javítani lehessen az összes jövőbeli uniós finanszírozási program végrehajtását;

21.

figyelmeztet arra, hogy nem várt dichotómia alakult ki, aminek következtében a részt vevő helyi és regionális önkormányzatok körében két különböző kategória jött létre. A helyi és regionális önkormányzatok első, kis csoportja, amelyet a központi kormányzat már a kezdetektől fogva és most a végrehajtási szakaszba is bevont, és így ezek az önkormányzatok figyelembe tudják venni a területi sajátosságokat és szükségleteket, valamint a helyi és regionális önkormányzatok egy második, nagyobb csoportja, amelyet nem vontak be megfelelően kezdettől fogva a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kialakításába és később annak végrehajtásába sem. Ennek következtében a kirekesztésük miatti meglévő problémák tovább súlyosbodtak (8); ez pedig nem lehet a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz célja, és aláássa az EU területi dimenzióját;

22.

hangsúlyozza, hogy az európai szemeszter túlságosan központosított, felülről lefelé irányuló gyakorlat, amely többnyire nem vonja be a helyi és regionális önkormányzatokat. Meg kell reformálni és fejleszteni kell, ha a jövőbeli (regionális) alapok, beruházások vagy programok rangsorolására használják, mivel jelenleg figyelmen kívül hagyja a jó kormányzás és a többszintű partnerség elvét, és nem ismeri el a helyi és regionális önkormányzatok szerepét;

Szinergiák más uniós alapokkal és programokkal

23.

kéri az Európai Bizottságot, hogy a megbízható nyomon követés céljából tisztázza, miként teljesülnek nemzeti szinten a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 28. cikkében említett követelmények az alapok és a pénzügyi eszközök közötti kiegészítő jelleg és szinergia biztosítása tekintetében;

24.

üdvözli, hogy a felülvizsgálati jelentés szerint a tagállamok jelentős számú intézkedést illesztettek be a társadalmi és területi kohézió támogatására (9). A legtöbb tagállamban a helyi és regionális önkormányzatok az elsődleges végrehajtók és ők tartoznak elszámolással a kohéziós politikáért, de a legtöbb esetben nem vonják be őket megfelelően a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz előkészítésébe; az RB attól tart, hogy nem fognak teljesülni a területi kohézió (4. pillér alá tartozó) célkitűzései;

25.

Rámutat arra, hogy el kell kerülni a zöldrefestést, és hangsúlyozza, hogy a „jelentős károkozás elkerülését” célzó elv az uniós polgárok Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásába vetett bizalmának sarokköve. A tagállamoknak be kell tartaniuk a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben foglalt, a „jelentős károkozás elkerülését” célzó elv alkalmazására és a zöld beruházások kategorizálására vonatkozó részletes követelményeket a zöld beruházásokra vonatkozó 37 %-os kiadási követelmény esetleges megsértésének megelőzése érdekében;

26.

sajnálja, hogy a felülvizsgálati jelentés nem mutatja be egyértelműen, miként igazodik a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hatékonyan a regionális/helyi tervezéshez és a kohéziót célzó operatív programokhoz. Az RB sajnálatát fejezi ki a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz központosított jellege, a regionális dimenzió hiánya, valamint a regionális és helyi szervekkel a végrehajtás és az irányítás tekintetében folytatandó konzultációk hiánya miatt;

27.

megállapítja, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és az egyéb uniós finanszírozás közötti szinergiákat illetően – tekintettel azok eltérő működésére, ütemezésére és irányítására – a fő kérdés az átfedések kockázata. Ezért a stratégiai orientáció és végrehajtás tekintetében folyamatos együttműködésre és koordinációra van szükség a kohéziós politika, az egyéb uniós finanszírozás és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz között;

28.

sajnálja, hogy a REPowerEU Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe való felvétele lehetővé teszi a kohéziós politikai alapok átcsoportosítását annak ellenére, hogy azokat helyi és regionális szinten a gazdasági helyreállítás, a zöld átállás és az Unión belüli különbségek csökkentése érdekében kell felhasználni;

29.

sürgeti az Európai Bizottságot, hogy nyújtson további tájékoztatást és iránymutatást a tagállamok számára a helyi és regionális önkormányzatok bevonásának módjáról. E tekintetben javasolja az Európai Bizottságnak, hogy nyomatékosan kérje fel a tagállamokat, hogy közvetlenül kommunikáljanak a helyi és regionális önkormányzatokkal a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásáról és nyomon követéséről. A régiók és a városok a polgárokhoz legközelebb álló közigazgatási szervek, ők rendelkeznek a területi célok eléréséhez szükséges legtöbb hatáskörrel, és kulcsszereplői az európai kohéziós politikának;

30.

megállapítja, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 22. cikkével összhangban olyan szilárd nyomonkövetési rendszert kell bevezetni, amely helyi és regionális szinten nem jár további adminisztratív terhekkel, mivel a helyi és regionális önkormányzatoknak egyértelműbb szabályokra van szükségük a pénzeszközök végrehajtásához. Emellett igény van közös iránymutatásokra és eszközökre, mivel a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy adatokat gyűjtsenek, és a kettős finanszírozás elkerülése érdekében hozzáférést biztosítsanak az Európai Bizottság számára a kedvezményezettek hivatalos adatbázisához;

31.

sürgeti az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa az olyan alapvető elvek következetes tiszteletben tartását és végrehajtását, mint a többszintű kormányzás és a szubszidiaritás. E tekintetben a kohéziós politika nem állhat csupán önmagában, hanem együtt kell működnie és koordinációt kell folytatnia az új eszközökkel, köztük a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel;

Mire van szükség?

32.

rámutat arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok kulcsfontosságú szerepe nem korlátozódik pusztán a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtására, hanem kiterjed a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtásának további tervezésére és értékelésére is, amihez helyi és regionális szintű gazdasági/társadalmi hatáselemzési eszközökre van szükség;

33.

ezért kéri, hogy ami az Európai Bizottságnak a rendelet 31. cikkében meghatározott éves jelentéseit, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 32. cikkében előírtaknak megfelelően 2024. február 20-ig elkészítendő, az eszköz végrehajtásáról szóló független értékelő jelentést illeti, a Régiók Bizottságát vonják be azok elkészítésébe, és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet (34) preambulumbekezdésének és 18. cikkének tartalmára építve vegyenek fel egy szakaszt a helyi és regionális önkormányzatok bevonásáról annak érdekében, hogy jobb általános képet lehessen kapni az uniós tagállamok végrehajtási folyamatairól;

34.

hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy helyi és regionális szinten, a technikai támogatási eszköz célkitűzéseivel összhangban biztosítsák a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv megfelelő végrehajtását és nyomon követését, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtott források megfelelő felhasználását, hatékonyan kell használni és meg kell erősíteni a tagállamok, illetve a helyi és regionális önkormányzatok meglévő adminisztratív kapacitásait;

35.

aggodalmát fejezi ki azon erősödő tendencia miatt, amely a regionális irányítású strukturális alapokról a nemzeti szinten programozott és végrehajtott nagyobb, központosított előirányzatokra és koordinációs mechanizmusokra – például az európai szemeszterre – való paradigmaváltás tekintetében figyelhető meg; minthogy erre példa a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, és ugyanez vonatkozik az Igazságos Átmenet Alapra és a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékra is;

36.

ezért felhívja a figyelmet arra, hogy át kell gondolni, miként lehetne erősebben rögzíteni a szubszidiaritás és a többszintű kormányzás elvét az uniós Szerződésekben, és hogyan lehetne hatékonyabban nyomon követni annak gyakorlati alkalmazását. Hangsúlyozza, hogy ezt a kérdést fel kell vetni az uniós Szerződések reformjára irányuló esetleges alkotmányos konvent fényében;

37.

nagyra értékeli az Európai Parlament (EP) aktív szerepét és eddigi munkáját a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának ellenőrzése és felügyelete terén. Nagyra értékeli, hogy a Régiók Bizottságát többször is felkérték, hogy vegyen részt a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz ellenőrzésével foglalkozó ECON–BUDG közös munkacsoportban (RRF munkacsoport);

38.

sajnálja, hogy nem vették figyelembe az Európai Parlament végrehajtásról szóló állásfoglalását és különösen a helyi és regionális önkormányzatok bevonására való hivatkozását. Kéri a Parlamentet, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 26. cikkének (2) bekezdésével összhangban vegye fontolóra egy állásfoglalás elkészítését a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz helyi és regionális szintű végrehajtása során szerzett tapasztalatok alapján az uniós források központosított elosztásának hatásairól és következményeiről;

39.

sürgeti a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a jelenlegi központosított narratívát a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz többszintű végrehajtási megközelítése váltsa fel azáltal, hogy például többszintű platformokat, tájékoztató értekezleteket és rendezvényeket hoznak létre strukturális alapon és a helyi és regionális önkormányzatokkal együtt, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 34. cikkével összhangban, valamint többszintű munkacsoportokat állítanak fel;

40.

sürgeti az Európai Bizottságot, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 18. cikke (4) bekezdésének q) pontja értelmében nyújtson pontosabb iránymutatást a tagállamoknak, és ösztönözze őket arra, hogy éves nemzeti reformprogramjaikban részletesen számoljanak be a helyi és regionális önkormányzatokkal és az érdekelt felekkel folytatott konzultációkról;

41.

rámutat arra, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása terén elért haladás mérésére szolgáló eredménytáblát – amelyet a rendelet 30. cikke határoz meg – tovább lehetne fejleszteni annak biztosítása érdekében, hogy megfelelően tükröződjön a „területi dimenzió”. Integrált nyomonkövetési folyamatról kell gondoskodnunk a helyi és regionális önkormányzatok bevonásával és a végrehajtás objektív megközelítésével; ez nem róhat túlzott adminisztratív terhet a helyi és regionális önkormányzatokra;

42.

kijelenti, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek hatálya alá tartozó reformoknak és beruházásoknak összhangban kell állniuk az európai szemeszter keretében megfogalmazott országspecifikus ajánlásokkal. Az európai szemesztert meg kell reformálni a területi dimenzió beépítése érdekében. A helyi és regionális dimenziót nemcsak a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtásából levont aktuális tanulságok fényében kell figyelembe venni, hanem a jövőbeni uniós programok és az EU hosszú távú célkitűzései kapcsán is, legyen szó akár az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomagról, a digitális átállásról, a fenntartható fejlődési célok 2030-ig történő megvalósításáról vagy a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósításáról;

43.

ezért megismétli azt a korábbi véleményeiben (10) szereplő felhívását, hogy dolgozzanak ki magatartási kódexet a helyi és regionális önkormányzatoknak az európai szemeszterbe való bevonására vonatkozóan. Az európai szemeszternek átláthatóbbá, inkluzívabbá és demokratikusabbá kell válnia a helyi és regionális önkormányzatok bevonása révén; ez növeli a helyi és regionális szintű felelősségvállalást, és ezáltal javítja a kívánt reformok és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz tagállamokon belüli általános végrehajtását.

Kelt Brüsszelben, 2023. február 8-án.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Vasco ALVES CORDEIRO

(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.) 16. cikke.

(2) Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkének (3) bekezdése és a szubszidiaritás és arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv.

(3) COM(2022) 383 final, a 2022. június 30-áig elfogadott 25 nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv intézkedései közül 129 tekinthető olyannak, amely a nemek közötti egyenlőségre összpontosít.

(4) RB–CEMR, A városok és régiók részvétele a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozásában: Az RB és a CEMR célzott konzultációjának eredményei, 2021. január.

(5) RB–CEMR, Implementation of the Recovery and Resilience Facility: The Perspective of Local and Regional Authorities – Results of the COR-CEMR targeted consultation (A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása: a helyi és regionális önkormányzatok nézőpontja – Az RB és a CEMR célzott konzultációjának eredményei), 2022. április.

(6) Regions for EU Recovery (Régiók az uniós helyreállításért), Benchmark study on the implementation of the Recovery and Resilience Facility at the regional level – Main results (Referenciatanulmány a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz regionális szintű végrehajtásáról – Főbb eredmények), 2022. június.

(7) Az EU-n belüli helyi és regionális politikusokkal készített 2 698 interjún alapuló felmérést 2022. július 25. és szeptember 11. között folytatták le. Lásd: Régiók Bizottsága: Regionális és helyi barométer (2022. október), online elérhető a https://cor.europa.eu/en/our-work/Pages/EURegionalBarometer-Survey-2022.aspx címen.

(8) Az EU-n belüli helyi és regionális politikusokkal készített 2 698 interjún alapuló felmérést 2022. július 25. és szeptember 11. között folytatták le. Lásd: Régiók Bizottsága: Regionális és helyi barométer (2022. október), online elérhető a https://cor.europa.eu/en/our-work/Pages/EURegionalBarometer-Survey-2022.aspx címen, 4. o.

(9) A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 3. cikkének d) pontja, 4. pillér.

(10) RB-vélemény: Európai helyreállítási terv a Covid19-világjárvánnyal szemben: Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és technikai támogatási eszköz (HL C 440., 2020.12.18., 160. o.).

RB-vélemény: Az európai szemeszter és a kohéziós politika: a strukturális reformok és a hosszú távú beruházások összehangolása (HL C 275., 2019.8.14., 1. o.).

RB-vélemény: Az európai szemeszter irányításának javítása: a helyi és regionális önkormányzatok bevonására vonatkozó magatartási kódex (HL C 306., 2017.9.15., 24. o.).