A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az uniós költségvetés saját forrásainak következő generációja

(2023/C 79/12)

Előadó:

Nathalie SARRABEZOLLES (FR/PES), Finistère megye tanácsának tagja

Referenciaszövegek:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az uniós költségvetés saját forrásainak következő generációja

COM(2021) 566 final

Javaslat tanácsi határozatra az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló (EU, Euratom) 2020/2053 határozat módosításáról

COM(2021) 570

Javaslat tanácsi rendeletre a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet módosításáról

COM(2021) 569

I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Javaslat tanácsi határozatra az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló (EU, Euratom) 2020/2053 határozat módosításáról

COM(2021) 570

1. módosítás

(3) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (*) létrehozott uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer az Unió éghajlat-politikájának központi részét képezi. Mivel a kibocsátáskereskedelem szorosan kapcsolódik az Unió éghajlat-politikai célkitűzéseihez, a szén-dioxid-kibocsátás pedig határokon átnyúló jellegű, helyénvaló lehet elgondolkodni azon, hogy az alábbi szigorú feltétel mellett az érintett bevételek egy részét az uniós költségvetéshez rendeljék: mindez nem befolyásolhatja hátrányosan a nemzeti hatóságok azzal kapcsolatos pénzügyi kapacitását, hogy teljesítsék a zöld megállapodás célkitűzéseit ;

Indokolás

Azzal, hogy tagállami szintről uniós szintre csoportosítanak át az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételeket, a tagállamok – a kisebb bevételek miatt – esetleg kevésbé tudnak éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekbe befektetni.

2. módosítás

(5) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A kibocsátáskereskedelemből származó hozzájárulásokra gyakorolt túlzottan regresszív hatás elkerülése érdekében meg kell állapítani a jogosult tagállamok maximális hozzájárulását. A 2023 és 2027 közötti időszakban azon tagállamok jogosultak, amelyek vásárlóerő-egységben mért és a 2020. évi uniós adatok alapján számított egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme nem éri el az uniós átlag 90 %-át. A 2028–2030 közötti időszakra vonatkozóan a 2025. évi egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmet kell használni. A maximális hozzájárulást a tagállamok kibocsátáskereskedelmen alapuló összes saját forrásban való részarányának és az Unió bruttó nemzeti jövedelmében való részarányának összevetésével kell megállapítani. Minimális hozzájárulást kell előírni minden olyan tagállam számára, amelynek az ETS-alapú saját források teljes összegében való részaránya nem éri el az Unió bruttó nemzeti jövedelmében való részarányának 75 %-át.

A kibocsátáskereskedelemből származó hozzájárulásokra gyakorolt túlzottan regresszív hatás elkerülése érdekében meg kell állapítani a jogosult tagállamok maximális hozzájárulását. A 2023 és 2027 közötti időszakban azon tagállamok jogosultak, amelyek vásárlóerő-egységben mért és a 2018–2020 közötti időszakra vonatkozó uniós adatok alapján számított egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme nem éri el az uniós átlag 90 %-át. A 2028–2030 közötti időszakra vonatkozóan a 2023–2025 közötti időszakra vonatkozó egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmet kell használni. A maximális hozzájárulást a tagállamok kibocsátáskereskedelmen alapuló összes saját forrásban való részarányának és az Unió bruttó nemzeti jövedelmében való részarányának összevetésével kell megállapítani. Minimális hozzájárulást kell előírni minden olyan tagállam számára, amelynek az ETS-alapú saját források teljes összegében való részaránya nem éri el az Unió bruttó nemzeti jövedelmében való részarányának 75 %-át.

Indokolás

A kohéziós politika általános gyakorlata, hogy átlagosan három évre vonatkozó GNI-adatokat használnak a régiók és tagállamok fejlettebb, kevésbé fejlett vagy átalakulóban lévő régiókként történő besorolásához. Javasoljuk, hogy ezt a módszert használják az ETS-alapú saját forrásra alkalmazott visszatérítési mechanizmus kiszámításához.

3. módosítás

(6) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az (EU) [XXX] európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer kiegészítése és az uniós éghajlat-politika hatékonyságának biztosítása érdekében létrehozza az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust. Mivel ez a mechanizmus szorosan kapcsolódik az Unió éghajlat-politikájához, indokolt, hogy a tanúsítványok értékesítéséből származó bevételek egy része saját forrásként az uniós költségvetés részét képezze.

Az (EU) [XXX] európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer kiegészítése és az uniós éghajlat-politika hatékonyságának biztosítása érdekében létrehozza az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust. Mivel ez a mechanizmus szorosan kapcsolódik az Unió éghajlat-politikájához, illetve figyelembe véve, hogy a szén-dioxid-kibocsátások és az ipari értékláncok határokon átnyúló jellegűek, indokolt, hogy a tanúsítványok értékesítéséből származó bevételek egy része saját forrásként az uniós költségvetés részét képezze.

Indokolás

A szén-dioxid-kibocsátás és az ipari értékláncok határokon átnyúló jellege megnehezíti, hogy az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusból származó bevételeket egyes tagállamokhoz rendeljék, és határozottan amellett szól, hogy ezeket a bevételeket uniós szinten osszák el.

4. módosítás

(7) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

2021 októberében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet és a G20-ak adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással foglalkozó inkluzív kerete megállapodásra jutott arról, hogy a 10 %-os nyereségességi küszöböt meghaladó nagy multinacionális vállalatok a reziduális nyereségük 25 %-át juttassák vissza a részt vevő piaci joghatóságokhoz (a továbbiakban: az OECD/G20 inkluzív kerete megállapodásának 1. pillére). A saját forrást [az adóztatási jogok újraelosztásáról szóló globális megállapodás végrehajtásáról szóló irányelv szerint] a multinacionális vállalatok reziduális nyereségének a tagállamokhoz visszajuttatott részére alkalmazott egységes lehívási kulcsnak kell képeznie.

2021 októberében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet és a G20-ak adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással foglalkozó inkluzív kerete megállapodásra jutott arról, hogy a 10 %-os nyereségességi küszöböt meghaladó nagy multinacionális vállalatok a reziduális nyereségük 25 %-át juttassák vissza a részt vevő piaci joghatóságokhoz (a továbbiakban: az OECD/G20 inkluzív kerete megállapodásának 1. pillére). A saját forrást [ a többoldalú egyezmény hatálybalépése révén, illetve az adóztatási jogok újraelosztásáról szóló globális megállapodás végrehajtásáról szóló irányelv szerint] a multinacionális vállalatok reziduális nyereségének a tagállamokhoz visszajuttatott részére alkalmazott egységes lehívási kulcsnak kell képeznie.

Indokolás

Pontosítani kell, hogy ennek az új saját forrásnak a létrehozása az OECD/G20 megállapodás első pillérének működőképessé tételét célzó többoldalú egyezmény megkötésétől függ.

5. módosítás

1. cikk

Az (1) bekezdés d) pontja a következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(2a) Az (1) bekezdés e) pontjától eltérve, a 2030-as pénzügyi évig a következők alkalmazandók:

ha egy tagállamnak az (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásából származó teljes bevételben való részaránya alacsonyabb, mint az Unió bruttó nemzeti jövedelmében való részarányának 75 %-a, akkor a tagállam a bruttó nemzeti jövedelemben való részaránya 75 %-ának és az (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásából származó teljes bevételnek a szorzatával egyenlő összeget bocsátja rendelkezésre;

egy tagállamnak az (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásából származó teljes bevételben való részaránya nem haladhatja meg a tagállamnak az Unió bruttó nemzeti jövedelmében való részaránya 150 %-át azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme a 2023–2027 közötti időszakra vonatkozóan a 2020. évi adatok, a 2028–2030 közötti időszakra vonatkozóan pedig a 2025. évi adatok alapján számítva nem éri el a vásárlóerő-egységben mért uniós átlag 90 %-át.

egy tagállamnak az (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásából származó teljes bevételben való részaránya nem haladhatja meg a tagállamnak az Unió bruttó nemzeti jövedelmében való részaránya 150 %-át azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme a 2023–2027 közötti időszakra vonatkozóan a 2018–2020 közötti időszakra vonatkozó adatok, a 2028–2030 közötti időszakra vonatkozóan pedig a 2023–2025 közötti időszakra vonatkozó adatok alapján számítva nem éri el a vásárlóerő-egységben mért uniós átlag 90 %-át.

Indokolás

Javaslat tanácsi rendeletre a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet módosításáról

COM(2021) 569

6. módosítás

(3) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (14) meghatározott, az épületekre és a közúti közlekedési ágazatra vonatkozó uniós kibocsátáskereskedelem bevezetése rövid távú társadalmi hatásokkal járhat. E kihívás kezelése érdekében az (EU) [XXX] final európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) létrehozta a Szociális Klímaalapot, amelyet a többéves pénzügyi kereten belül, az Unió általános költségvetéséből kell finanszírozni. A 3. fejezet (Természeti erőforrások és környezet) kötelezettségvállalási előirányzatainak felső határát és a kifizetési előirányzatok felső határát ezért a 2025., 2026. és 2027. évre vonatkozóan ki kell igazítani.

A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (14) meghatározott, az épületekre és a közúti közlekedési ágazatra vonatkozó uniós kibocsátáskereskedelem bevezetése rövid távú társadalmi hatásokkal járhat. E kihívás kezelése érdekében az (EU) [XXX] final európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) létrehozta a Szociális Klímaalapot, amelyet a többéves pénzügyi kereten belül, az Unió általános költségvetéséből kell finanszírozni. A 3. fejezet (Természeti erőforrások és környezet) kötelezettségvállalási előirányzatainak felső határát és a kifizetési előirányzatok felső határát ezért a 2024., 2025., 2026. és 2027. évre vonatkozóan ki kell igazítani.

Indokolás

A Szociális Klímaalapot egy évvel azelőtt el kell indítani, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszert kiterjesztik a közlekedési és építőipari ágazatra, hogy így elegendő idő álljon rendelkezésre a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, mikro- és kisvállalkozások, valamint a mobilitást igénybe vevők számára az alkalmazkodáshoz.

7. módosítás

Új preambulumbekezdés a (3) preambulumbekezdés után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	A 3. fejezet felső határára célszerű lenne bevezetni egy, a szén-dioxid-ár ingadozását ellensúlyozó automatikus kiigazítást, hogy éves szinten meg lehessen emelni a Szociális Klímaalap előirányzatait, ha a mobilitási és építőipari ágazatban megnőnek a szén-dioxid-árak.

Indokolás

Biztosítani kell a Szociális Klímaalap költségvetésének megerősítését arra az esetre, ha az ETS2-ágazatokban magasabb lesz a szén-dioxid ára annál, mint amit az Európai Bizottság eredetileg feltételezett.

8. módosítás

1. cikk, a 4b. cikket beillesztő új (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A szöveg a következő 4b. cikkel egészül ki:

„4b. cikk

A szén-dioxid-ár kiigazítására szolgáló mechanizmus

(1) 2024-től kezdődően, az n–1. évre vonatkozó előzetes beszámolónak a költségvetési rendelet 245. cikkének (3) bekezdésével összhangban történő benyújtását követően a 3. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatainak kiadási felső határát és a folyó évre vonatkozó kifizetési előirányzatok felső határát ki kell igazítani felfelé, ha az ETS2-ágazatokban magasabb lesz a szén-dioxid ára annál, mint amit az Európai Bizottság eredetileg feltételezett.

(2) Az éves kiigazítást az ETS2-ágazatok EU27 szintű szén-dioxid-árának n-1. évi átlagos szintje alapján számítják ki.”

Indokolás

II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság azt javasolja, hogy vezessenek be három új saját forrást az uniós költségvetéshez, de továbbra is komolyan aggódik amiatt, hogy nem készült hiteles hatásvizsgálat arról, hogy milyen költségekkel járnak ezek az intézkedések az európai vállalatok és fogyasztók számára;

hangsúlyozza, hogy nemcsak azért kell új forrásokat létrehozni, hogy vissza lehessen fizetni a helyreállítási eszközből származó adósságot, hanem azért is, hogy tartósan meg lehessen erősíteni az uniós költségvetés pénzügyi autonómiáját, és hogy csökkenteni lehessen a tagállamok „méltányos megtérülés” jellegű hozzáállását. A saját forrásokat úgy kell kialakítani, hogy az fenntartható legyen a tagállami költségvetések számára;

megjegyzi, hogy a nem újrafeldolgozott csomagolási hulladékra vonatkozó első saját forrást, amely 2021. január 1. óta van érvényben, nem arra irányozták elő, hogy közvetlenül a műanyaghulladék újrahasználatába és újrafeldolgozásába fektessék be. Azt kéri, hogy az EU ambiciózusabban törekedjen a műanyagok használatának csökkentésére és a műanyagok újrafeldolgozására;

megjegyzi, hogy az, hogy a 2021. december 16-i intézményközi megállapodásban lefektetett ütemtervvel összhangban 2023-ban bevezetik a saját források első kosarát, pozitív üzenetet fog küldeni a pénzügyi piacok befektetőinek és a hitelminősítő intézeteknek. Emlékeztet arra, hogy az új saját forrásoknak mindenképpen elegendő bevételt kell generálniuk ahhoz, hogy biztonságosan, a következő többéves pénzügyi keret uniós programjainak veszélyeztetése nélkül lehessen törleszteni az NGEU-s adósságot;

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus

támogatja a globális éghajlat-politikai fellépés ösztönzése érdekében az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) létrehozására benyújtott javaslatot. A CBAM-et be kell építeni egy, az átállásra vonatkozó szélesebb körű uniós ipari stratégiába;

rámutat arra, hogy idővel csökkenhet a szén-dioxid-piacból és a szén-dioxid-vámból származó jövedelem, mivel az európai gazdaság dekarbonizációt hajt végre, más harmadik országok pedig fokozatosan hasonló szén-dioxid-ármechanizmusokat vezetnek be;

úgy véli, hogy a mechanizmus hasznos eszköz az EU számára a szén-dioxid-kibocsátás globális csökkentésének elősegítésére, azonban számos aggályt is felvet, mert például előre nem látható hatása lehet az uniós piacokra, többek között a kkv-kra és a mezőgazdaságra. Az Európai Bizottságnak szorosabban nyomon kell követnie a mechanizmus végrehajtását és annak piaci hatásait, és minderről részletesebben be kell számolnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak;

hangsúlyozza, hogy a CBAM hatálya alá tartozó ágazatokban fokozatosan meg kell szüntetni a kibocsátási egységek kiosztását (1), és helyette valamennyi kibocsátási egységet árverésre kell bocsátani, hogy hosszú távon biztosítva legyen a WTO-kompatibilitás;

Új ETS-alapú saját forrás

támogatja azt a javaslatot, hogy olyan új saját forrásokat hozzanak létre, amelyek egy megreformált uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerre (ETS) épülnek. Hangsúlyozza, hogy mivel a szén-dioxid-kibocsátás határokon átnyúló jellegű, és a kibocsátásokkal összefüggésbe hozható negatív externáliák nem csak a kibocsátó országokra korlátozódnak, mindenképpen indokolt, hogy a kibocsátáskereskedelmi tanúsítványokból származó aukciós bevételek uniós szintre kerüljenek. Hangsúlyozza, hogy azt viszont el kell kerülni, hogy emiatt a tagállamok kevésbé tudják finanszírozni nemzeti éghajlatváltozási programjaikat;

10.

alapvetően fontos, hogy enyhítsük azokat a kedvezőtlen társadalmi és területi hatásokat, amelyek abból adódnak, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszert kiterjesztik az épületekre és a közlekedési ágazatra (ETS2). Az RB úgy véli, hogy az Európai Bizottság arra irányuló javaslata, hogy hozzanak létre egy Szociális Klímaalapot, amelyet az ETS2-ből származó bevételek 25 %-ának megfelelő összeggel finanszíroznának, közel sem lenne elegendő a rengeteg lakásfelújítással és a közúti közlekedés villamosításával járó költségek ellensúlyozására. Az RB hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat mindenképpen teljes mértékben be kell vonni a kibocsátáskereskedelmi rendszer forrásainak és a Szociális Klímaalapnak a kezelésébe. Az RB azt ajánlja, hogy a Szociális Klímaalapot építsék be a kohéziós politika közös rendelkezésekről szóló rendeletébe, hogy az irányító hatóságok és a kedvezményezettek számára egyszerűbbé váljon az alap helyi irányítása. Prioritásként kell kezelni azt, hogy a meglévő beruházási és kohéziós eszközök jobban és gyorsabban működjenek, ahelyett, hogy olyan új alapokat hoznának létre, amelyek eltérő szabályokkal és az energiaforrások támogathatóságára vonatkozó jelenlegi szabályok megkerülésének kockázatával feleslegesen megkettőzik a meglévő mechanizmusokat és célkitűzéseket;

11.

úgy véli, hogy a technológiai, szabályozási és piaci változások kezelése érdekében a CBAM-nek dinamikusnak kell lennie, és rendszeresen felül kell vizsgálni az ágazati hatályát, valamint azt, hogy milyen kibocsátásokra terjed ki, figyelembe véve a mechanizmus helyi és regionális hatását. Készen áll arra, hogy támogassa a CBAM területi hatásainak értékelését;

12.

támogatja azt az elképzelést, hogy a Szociális Klímaalapot saját forrásokból finanszírozzák ahelyett, hogy erre az ETS2-ből származó bevételeket különítenék el címzett bevételekként. Megjegyzi, hogy egy elkülönítési mechanizmus megnehezítené a hosszú távú tervezést, mivel az éves összegek kiszámíthatatlanok és volatilisak lennének;

13.

felhívja a figyelmet arra, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszeren (ETS) alapuló saját források az új saját források első kosarából származó teljes bevétel 71 %-át fogják kitenni. Az ETS-alapú saját forrás fenntartása ezért kulcsfontosságú a csomag hitelessége szempontjából;

14.

aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy nagyon magas szén-dioxid-árak esetén előfordulhat, hogy a Szociális Klímaalap forrásai nem lesznek elegendőek. Az RB támogatja azt az elképzelést (2), hogy létrehozzanak egy, a szén-dioxid-ár ingadozását ellensúlyozó automatikus kiigazítást a Szociális Klímaalap éves költségvetésének megerősítése érdekében arra az esetre, ha az ETS2-ágazatokban megemelkednének a szén-dioxid-árak;

15.

úgy véli, hogy a Szociális Klímaalapot 2024-ben, azaz egy évvel azelőtt el kell indítani, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszert kiterjesztik a közlekedési és építőipari ágazatra, hogy így elegendő idő álljon rendelkezésre a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, mikro- és kisvállalkozások, valamint (külön figyelmet szentelve a mobilitásszegénységnek) a mobilitást igénybe vevők számára az alkalmazkodáshoz;

Az OECD és a G20-ak közötti megállapodás „első pillérén” alapuló saját forrás

16.

üdvözli azt az európai bizottsági javaslatot, hogy az OECD/G20-ak nemzetközi adóügyi megállapodásának első pillérére építve hozzanak létre egy új saját forrást. Megjegyzi azonban, hogy ennek az új saját forrásnak a létrehozása attól függ, hogy 2022 folyamán sikerül-e véglegesíteni az OECD/G20-ak többoldalú egyezményét;

17.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy készüljön fel arra az eshetőségre, hogy egyes nagy joghatóságok, különösen az Egyesült Államok nem ratifikálják az egyezményt. Úgy véli, hogy ebben az esetben az EU-nak tovább kell haladnia és javaslatot kell tennie egy uniós digitális szolgáltatási adóra, amely átmeneti megoldásként működne mindaddig, amíg nem születik globálisabb megoldás a nagy multinacionális vállalatok adóztatására;

18.

emlékeztet arra, hogy a globális adózásról szóló 2021. évi OECD/G20 megállapodás előirányozta, hogy 2022 elejére lezárják a többoldalú egyezménnyel kapcsolatos előkészítő munkát. Úgy látja, hogy a végrehajtás megrekedt, mivel az OECD még nem véglegesítette a többoldalú egyezmény szövegét. Aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az amerikai félidei választások nyomán előálló politikai változás miatt az Egyesült Államok esetleg nem írja alá és nem ratifikálja az egyezményt;

Egyéb lehetséges saját források

19.

rámutat arra, hogy az Európai Bizottság becslései szerint a javasolt három új saját forrás összege 2026 és 2030 között évente összesen akár a 17 milliárd eurót is elérheti. Megjegyzi, hogy ez az összeg nem lesz elegendő az NGEU adósságának visszafizetéséhez (15 milliárd euró/év) és a Szociális Klímaalap finanszírozásához (9,7 milliárd euró/év). Hangsúlyozza, hogy ezért további új saját forrásokra lesz szükség. Kiemeli a területi hatásvizsgálatok fontosságát, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy ezt vegye figyelembe az új saját források előterjesztésekor;

20.

aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az Európai Bizottság javaslata értelmében a tagállamok átcsoportosíthatnak el nem költött forrásokat az európai strukturális és beruházási alapokból vagy a KAP-ból a REPowerEU tervhez. Úgy véli ugyanis, hogy ez azzal a kockázattal jár, hogy aláássák a kohéziót az EU-ban. Ismét leszögezi, hogy az új politikákat új pénzügyi eszközökkel kell finanszírozni;

21.

megjegyzi, hogy az uniós költségvetési rendszer jövőbeli reformjához olyan uniós saját források kellenek, amelyek elősegítik a versenyképes körforgásos gazdaságra való méltányos átállást. Arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vegye fontolóra az európai zöld megállapodásban előterjesztett Ex’Tax-javaslatokat, melyek értelmében a munkát terhelő adókról át kellene térni a szennyezés és az erőforrás-felhasználás megadóztatására. Ez a fajta adóügyi szemléletváltás a „szennyező fizet”, a „munka kifizetődővé tétele” és a „senkit sem hagyunk magára” elvek alkalmazására épül. Az ilyen elvek alkalmazása összehangolná az adópolitikákat többek között az európai zöld megállapodás és a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv céljaival;

22.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul dolgozzon ki javaslatokat új saját forrásokra. Nagyon ígéretesnek tartja azt az elképzelést, hogy a 2023-ra tervezett „Vállalkozás Európában: Társaságiadó-keret (BEFIT)” elnevezésű javaslatra építve létrehoznának egy olyan új forrást, amely a nagyobb vállalatokhoz kapcsolódik. Úgy látja, hogy egyes tanulmányok szerint az OECD/G20 megállapodás végrehajtása évi több mint 80 milliárd euróval növelheti a társasági adóból származó bevételeket Európában (3);

23.

hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottság létre akarja hozni a „RebuildUkraine” eszközt, amely a tervek szerint az ukrajnai újjáépítés uniós támogatására szolgáló legfontosabb jogi eszköz lesz. Kiemeli, hogy az új feladatokhoz új pénzügyi források kellenek, és üdvözli, hogy az Európai Bizottság bejelentette, hogy a háború által teremtett további igények kielégítéséhez a jelenlegi többéves pénzügyi keretben rendelkezésre álló eszközöknél jóval több kell, valamint hogy új finanszírozási forrásokat kell találni;

24.

határozottan üdvözli, hogy az Európai Bizottság az új ETS-rendszerre vonatkozó javaslathoz és a CBAM létrehozásáról szóló rendelettervezethez szubszidiaritásértékelő táblázatot is csatolt. A javaslatok uniós hozzáadott értékével és az éghajlatváltozás területén az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 191–193. cikke által az EU-ra ruházott hatáskörökből eredő intézkedések végrehajtásával kapcsolatosan megfogalmazott indokolás összhangban van az RB saját értékelésével, mely szerint a javaslatok teljes mértékben összhangban vannak a szubszidiaritás elvével.

Kelt Brüsszelben, 2022. november 30-án.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Vasco ALVES CORDEIRO

(1) Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer értelmében a vállalatoknak a szén-dioxid-kibocsátásukat fedező kibocsátási egységeket kell beszerezniük. Az ingyenes kiosztás a kibocsátási egységek kiosztásának átmeneti módszere, szemben az alapértelmezett módszerrel (árverés). Az ingyen kiosztott kibocsátási egységek azonban továbbra is az összes rendelkezésre álló kibocsátási egység több mint 40 %-át teszik ki.

(2) A Költségvetési Bizottság véleménytervezete a következő témában: Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Szociális Klímaalap létrehozásáról (COM(2021) 568 – C9–0324/2021 – 2021/ 206 (COD), 2022. február 9.).

(3) Barake, Mona et al 2021: Revenue Effects of the Global Minimum Tax: Country-by-Country Estimates, Európai Adóügyi Megfigyelőközpont, 2. megállapítás, 2021. október.