A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A schengeni térség felülvizsgált irányítása

(2022/C 498/15)

Előadó:

Antje GROTHEER (DE/PES), a Brémai Közgyűlés alelnöke

Referenciaszövegek:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a migráció és a menekültügy területével kapcsolatos instrumentalizálás helyzeteinek kezeléséről

(COM(2021) 890 final)

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről szóló (EU) 2016/399 rendelet módosításáról

(COM(2021) 891 final)

Közös közlemény az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Reagálás a migránsok államilag támogatott instrumentalizálására az EU külső határán

(JOIN(2021) 32)

I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről szóló (EU) 2016/399 rendelet módosításáról

COM(2021) 891

1. módosítás

(3) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(3)

Az utóbbi években a schengeni térség soha nem látott kihívásokkal szembesült, amelyek természetüknél fogva nem korlátozódtak egyetlen tagállam területére sem. E kihívások még hangsúlyosabbá tették azt a tényt, hogy a schengeni térségben a közrend és a biztonság megőrzése közös felelősség, amely együttes és összehangolt fellépést tesz szükségessé a tagállamok között és uniós szinten egyaránt. Rámutattak továbbá a schengeni térség működésére irányadó jelenlegi szabályok hiányosságaira mind a külső, mind a belső határok tekintetében, valamint egy erősebb és megalapozottabb keret létrehozásának szükségességére, amely lehetővé tenné a schengeni térség előtt álló kihívások hatékonyabb kezelését.

(3)

Az utóbbi években a schengeni térség soha nem látott kihívásokkal szembesült, amelyek természetüknél fogva nem korlátozódtak egyetlen tagállam területére sem. E kihívások még hangsúlyosabbá tették azt a tényt, hogy a schengeni térségben a közrend és a biztonság megőrzése közös felelősség, amely együttes és összehangolt fellépést tesz szükségessé a tagállamok között és uniós szinten egyaránt. Rámutattak továbbá a schengeni térség működésére irányadó jelenlegi szabályok hiányosságaira – többek között mind a külső, mind a belső határok tekintetében –, valamint egy erősebb és megalapozottabb keret létrehozásának szükségességére, amely lehetővé tenné a schengeni térség előtt álló kihívások hatékonyabb kezelését.

Indokolás

A schengeni térség működése nem kizárólag a külső és belső határokon történő ellenőrzésekre vonatkozó szabályoktól függ. A preambulumbekezdésnek ezt tükröznie kell.

2. módosítás

(4) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)

A külső határokon történő határellenőrzés nem csupán annak a tagállamnak az érdeke, amely külső határainál azt végzik, hanem minden olyan tagállamnak, amely megszüntette a belső határellenőrzést, valamint az Unió egészének is. A tagállamoknak szigorú normákat kell érvényesíteniük külső határaik igazgatása terén, többek között a határőrség, a rendőrség, a vámhatóságok és az egyéb érintett hatóságok közötti megerősített együttműködés révén. Az Unió aktív támogatást biztosít az ügynökségeken – különösen az Európai Határ- és Parti Őrségen – keresztül nyújtott finanszírozás, valamint a schengeni értékelési mechanizmus irányítása révén. Meg kell erősíteni a külső határokra alkalmazandó szabályokat, ezáltal lehetővé téve a külső határokat érintő, közelmúltban felmerült új kihívások jobb kezelését.

(4)

A külső határokon történő határellenőrzés nem csupán annak a tagállamnak az érdeke, amely külső határainál azt végzik, hanem minden olyan tagállamnak, amely megszüntette a belső határellenőrzést, valamint az Unió egészének is. A tagállamoknak szigorú normákat kell érvényesíteniük külső határaik igazgatása terén, többek között a határőrség, a rendőrség, a vámhatóságok és az egyéb érintett hatóságok közötti megerősített együttműködés révén. Az Unió aktív támogatást biztosít az ügynökségeken – különösen az Európai Határ- és Parti Őrségen – keresztül nyújtott finanszírozás, valamint a schengeni értékelési mechanizmus irányítása révén. Hatékonyan kell végrehajtani a külső határokra alkalmazandó szabályokat, ezáltal lehetővé téve a külső határokat érintő, újonnan felmerülő kihívások jobb kezelését.

Indokolás

A bennük rejlő lehetőségek hatékony kiaknázásához teljeskörűen érvényesíteni kell a külső határokra vonatkozó szabályokat, amelyek jelenleg összhangban vannak a nemzetközi normákkal, és – mivel meglehetősen rugalmasak – elegendő eszközt kínálnak ahhoz, hogy az illetékes hatóságok hatékony és a védelemre kiemelt figyelmet fordító határellenőrzéseket végezhessenek.

3. módosítás

(8) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(8)

Ugyancsak szükség van az uniós jogban foglalt szabályok és biztosítékok megerősítésére annak érdekében, hogy a tagállamok gyorsan fel tudjanak lépni a migránsok instrumentalizálásával szemben. Instrumentalizálásnak minősül, amikor egy harmadik ország aktívan ösztönzi vagy megkönnyíti a harmadik országbeli állampolgároknak a tagállamok külső határaira való érkezését, és ezzel az Unióba irányuló irreguláris migrációs áramlásokat indít el, amennyiben ezek a lépések arra utalnak, hogy az adott harmadik ország destabilizálni kívánja az Unió egészét vagy valamely tagállamot, és amennyiben a szóban forgó lépések jellegüknél fogva alkalmasak az alapvető állami funkcióknak, köztük az állam területi integritásának, a közrend fenntartásának és a nemzeti biztonság védelmének a veszélyeztetésére .

(8)

Ugyancsak szükség van az uniós jogban foglalt szabályok és biztosítékok hatékony érvényesítésére annak érdekében, hogy a tagállamok gyorsan fel tudjanak lépni a migránsok instrumentalizálásával szemben. Instrumentalizálásnak minősül, amikor egy harmadik ország vagy egy általa megbízott szereplő aktívan segítséget nyújt nagy számú harmadik országbeli állampolgárnak abban, hogy megpróbáljanak szabálytalanul és tömegesen belépni egy uniós tagállamba azzal a céllal, hogy destabilizálják az Uniót vagy valamely tagállamot, és az adott tagállam megfelelően igazolni tudja, hogy a szóban forgó lépések veszélyeztetik az alapvető állami funkciókat, a közrend fenntartását és a nemzeti biztonság védelmét, valamint az Európai Tanács sürgősen elismeri, hogy az Európai Unió vagy annak egy, illetve több tagállama azzal szembesül, hogy eszközként használnak fel migránsokat;

Indokolás

4. módosítás

(9) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(9)

A migránsok instrumentalizálása olyan helyzetekre utalhat, amikor egy harmadik ország aktívan ösztönzi vagy elősegíti harmadik országbeli állampolgároknak a saját területére történő jogellenes beutazását a tagállamok külső határának elérése érdekében, ugyanakkor utalhat a már eleve az adott harmadik országban tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok jogellenes utazásának aktív ösztönzésére vagy megkönnyítésére is. A migránsok instrumentalizálása olyan kényszerítő intézkedések foganatosításával is járhat, amelyek célja, hogy a harmadik országbeli állampolgárok ne tudják elhagyni az instrumentalizáló harmadik ország határ menti területeit más irányba, csakis egy tagállamon keresztül.

(9)

A migránsok instrumentalizálása olyan , az 1. cikk (1) bekezdés b) pontjának 27. alpontjában meghatározott helyzetekre utalhat, amikor egy harmadik ország aktívan elősegíti harmadik országbeli állampolgárok jogellenes bejutását az Európai Unióba azzal, hogy elősegíti a saját területére történő jogellenes beutazásukat a tagállamok külső határának elérése érdekében, ugyanakkor utalhat a már eleve az adott harmadik országban tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok jogellenes utazásának aktív megkönnyítésére is. A migránsok instrumentalizálása olyan kényszerítő intézkedések foganatosításával is járhat, amelyek célja, hogy a harmadik országbeli állampolgárok ne tudják elhagyni az instrumentalizáló harmadik ország határ menti területeit más irányba, csakis egy tagállamon keresztül. Az olyan helyzetek, amelyekben nem állami szereplők szervezett bűnözésben – különösen csempészésben – vesznek részt, nem tekintendők migránsok eszközként való felhasználásának, feltéve, hogy nem áll fenn az Unió vagy valamely tagállama destabilizálásának a szándéka. A humanitárius segítségnyújtási műveletek szintén nem tekinthetők migránsok eszközként való felhasználásának.

Indokolás

A jogbiztonság érdekében hivatkozni kell arra a rendelkezésre, amely meghatározza az instrumentalizálás fogalmát.

5. módosítás

(10) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)

Az Uniónak mozgósítania kell a diplomáciai, pénzügyi és operatív intézkedéseket felölelő eszköztárának valamennyi eszközét annak érdekében, hogy támogassa az instrumentalizálással szembesülő tagállamokat. Az instrumentalizálás jelenségének kezelésekor előnyben kell részesíteni a diplomáciai erőfeszítéseket az Unió vagy az érintett tagállam részéről. Ezt adott esetben az Unió korlátozó intézkedések bevezetésével egészítheti ki .

(10)

Az Uniónak mozgósítania kell a diplomáciai, pénzügyi és operatív intézkedéseket felölelő eszköztárának valamennyi eszközét annak érdekében, hogy támogassa az instrumentalizálással szembesülő tagállamokat. Az instrumentalizálás jelenségének kezelésekor előnyben kell részesíteni a diplomáciai erőfeszítéseket az Unió vagy az érintett tagállam részéről. Ezt az Uniónak megfelelő megelőző intézkedésekkel kell kiegészítenie, bevonva a folyamatba az instrumentalizáló harmadik országokat és az eszközként felhasznált migránsok származási országait .

Indokolás

A megelőzés alapvető fontosságú minden olyan erőfeszítés során, amely az instrumentalizálás kezelésére irányul. Az eszközként felhasznált migránscsoportok származási országaiban és az instrumentalizáló harmadik országokban működő uniós küldöttségeknek rendszeresen helyzetjelentéseket kell készíteniük, amelyeket be kell nyújtaniuk az Európai Bizottságnak, hogy azok megfelelő indokul szolgálhassanak a megelőző intézkedésekhez.

6. módosítás

(11) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(11)

Ugyanakkor az ilyen intézkedéseken túlmenően a külső határok ellenőrzésére és a határőrizetre vonatkozó jelenlegi szabályok további megerősítése is legalább ennyire szükséges . A migránsok instrumentalizálásával szembesülő tagállamok további támogatása érdekében az (EU) XXX/XXX rendelet kiegészíti a határellenőrzésre vonatkozó szabályokat azáltal, hogy konkrét intézkedéseket ír elő a menekültügy és a visszaküldés területén , mindeközben tiszteletben tartva az érintett egyének alapvető jogait és különösen azáltal, hogy garantálja a menedékjog tiszteletben tartását, valamint biztosítja az ENSZ-ügynökségek és más érintett szervezetek által nyújtott szükséges támogatást.

(11)

A külső határok ellenőrzésére és a határőrizetre vonatkozó jelenlegi szabályok teljeskörű érvényesítése szükséges, mindeközben tiszteletben tartva a menedékkérők alapvető jogait és különösen azáltal, hogy garantálják a menedékjog tiszteletben tartását, valamint biztosítják az ENSZ-ügynökségek és más érintett szervezetek által nyújtott szükséges támogatást , különösen a kísérő nélküli kiskorúak esetében .

Indokolás

Az instrumentalizálásról szóló rendelet elfogadásának feltétele a menekültügyi eljárásról szóló rendeletjavaslatok elfogadása, valamint a befogadási feltételekről szóló irányelv és a visszatérési irányelv átdolgozása az új migrációs és menekültügyi paktum keretében. Ezekről most folynak tárgyalások, illetve a tárgyalások megrekedése miatt jegelték őket. A javasolt Schengeni határellenőrzési kódexben az (EU) XXX/XXX rendeletre való hivatkozás olyan jogi aktusra vonatkozik, amelynek bizonytalan az elfogadása, a tartalma valószínűleg módosul a jogalkotási folyamat során, és amely ráadásul az új paktum szerinti egyéb javaslatok elfogadásától függ. Ezenkívül a javasolt Schengeni határellenőrzési kódexet kísérő hatásvizsgálat nem értékelte, hogy milyen hatásai lehetnek az instrumentalizálás kezelésére javasolt rendelkezéseknek. Ezért a hivatkozás a jelenlegi formájában veszélyezteti magának a schengeni térségre vonatkozó javaslatnak az elfogadását, és ellentétes a jogbiztonsággal, az Európai Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásaival és a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. évi intézményközi megállapodással. Ezenkívül a legnagyobb migrációs nyomás alatt álló területekre érkező kísérő nélküli kiskorúak nagy száma szükségessé és érdemessé teszi jogaik védelmét, az összes érintett szerv segítségnyújtásának koordinálását, valamint e kiskorúak védelmét.

7. módosítás

(12) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(12)

Instrumentalizálás esetén lehetővé kell tenni, hogy az érintett tagállam szükség esetén bizonyos határátkelőhelyek lezárásával a lehető legkisebb mértékűre korlátozza a határforgalmat, miközben garantálja a menekültügyi eljárásokhoz való tényleges és hatékony hozzáférést. Minden ilyen döntés meghozatalakor figyelembe kell venni, hogy az Európai Tanács elismerte-e, hogy az Unió vagy egy vagy több uniós tagállam a migránsok instrumentalizálásával szembesül. Ezen túlmenően az ilyen korlátozásoknak teljes mértékben figyelembe kell venniük az uniós polgárok, a nemzetközi megállapodás alapján a szabad mozgás jogával rendelkező harmadik országbeli állampolgárok, a nemzeti vagy az uniós jog értelmében huzamos tartózkodási engedéllyel vagy hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgárok, valamint családtagjaik jogait. A korlátozásokat olyan módon kell alkalmazni, hogy biztosított legyen a nemzetközi védelemhez való hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettségek tiszteletben tartása, különös tekintettel a visszaküldés tilalmának elvére.

(12)

Az 1. cikk (1) bekezdés b) pontjának 27. pontjában meghatározott instrumentalizálás esetén lehetővé kell tenni, hogy az érintett tagállam szükség esetén bizonyos határátkelőhelyek lezárásával a lehető legkisebb mértékűre korlátozza a határforgalmat, miközben garantálja a menekültügyi eljárásokhoz való tényleges és hatékony hozzáférést. Minden ilyen döntés meghozatalakor figyelembe kell venni, hogy az Európai Tanács elismerte-e, hogy az Unió vagy egy vagy több uniós tagállam a migránsok instrumentalizálásával szembesül. Ezen túlmenően az ilyen korlátozások nem kurtíthatják meg az uniós polgárok, a nemzetközi megállapodás alapján a szabad mozgás jogával rendelkező harmadik országbeli állampolgárok, a nemzeti vagy az uniós jog értelmében huzamos tartózkodási engedéllyel vagy hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgárok, valamint családtagjaik jogait. A korlátozásokat olyan módon kell alkalmazni, hogy biztosított legyen a nemzetközi védelemhez való hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettségek tiszteletben tartása, különös tekintettel a visszaküldés tilalmának elvére.

Indokolás

A határátlépések számának korlátozására javasolt intézkedések negatív hatással lesznek arra, hogy az EU külső határain menedékjoghoz lehessen folyamodni, és azzal a kockázattal járnak, hogy ellentétesek a schengeni térség általános célkitűzésével, azaz azzal, hogy ne legyenek belső határok. Ezért ezeket csak végső megoldásként szabad alkalmazni, és csak azokban az esetekben, amikor elismerték az intrumentalizáció meglétét. Az, hogy korlátozó intézkedéseket lehet alkalmazni, nem sértheti az uniós polgároknak és a jogszerűen az EU-ban tartózkodó harmadik országbeli állampolgároknak a szabad mozgáshoz való jogát.

8. módosítás

(14) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(14)

Az (EU) 2019/1896 rendelet 41. cikkének (1) bekezdése értelmében az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója az említett rendelkezésben meghatározott feltételek teljesülése esetén köteles ajánlani az érintett tagállam számára, hogy kérelmezze az Ügynökségtől az ügynökségi támogatás indítását, elvégzését vagy kiigazítását a külső határokkal kapcsolatban azonosított veszélyek és kihívások kezelése érdekében. Az ügynökségi támogatás szükségessége különösen azokban a helyzetekben válhat egyértelművé, amikor az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség célzott sebezhetőségi értékelést végzett a migránsok instrumentalizálásával összefüggésben. Az (EU) 2019/1896 rendelet 41. cikkének (1) bekezdésével összhangban az ügyvezető igazgató a sebezhetőségi értékelés eredményeinek alapján, vagy amikor egy vagy több külső határszakaszra vonatkozóan kritikus hatásszintet állapítanak meg, a tagállam vészhelyzeti terveiben, az Ügynökség kockázatelemzésében és az európai helyzetkép elemzési rétegében található lényeges elemek figyelembevételével ajánlja az érintett tagállam számára, hogy kérelmezze az Ügynökségtől az ügynökségi támogatás indítását, elvégzését vagy kiigazítását. Az ügyvezető igazgató erre vonatkozó hatásköre nem érinti az Ügynökség által adott esetben a tagállamoknak nyújtott általános támogatást.

(14)

Indokolás

A törölt szöveg egy az egyben megismétli az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 41. cikke (1) bekezdésének szövegét, ezért felesleges.

9.módosítás

(15) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(15)

Ezen túlmenően a migránsok instrumentalizálása esetén az érintett tagállamnak meg kell erősítenie a határellenőrzést, többek között adott esetben az illegális határátlépések megelőzését célzó további intézkedésekkel, valamint további erőforrások és technikai eszközök bevetésével a jogellenes határátlépés megakadályozása érdekében . Az ilyen technikai eszközök közé tartozhatnak a modern technológiák, köztük a drónok és a mozgásérzékelők, valamint a mobil egységek. E technikai eszközöket – különösen a személyes adatok gyűjtésére alkalmas technológiákat – egyértelműen meghatározott nemzeti jogi rendelkezések alapján, azokkal összhangban kell alkalmazni.

(15)

Ezen túlmenően a migránsoknak az 1. cikk (1) bekezdése b) pontjának 27. alpontjában meghatározott, az Európai Tanács által ekként elismert instrumentalizálása esetén az érintett tagállamnak további erőforrások és technikai eszközök bevetésével meg kell erősítenie a határőrizetet, hogy megakadályozza a tömeges jogellenes határátlépési kísérleteket . Az ilyen technikai eszközök közé tartozhatnak a modern technológiák, köztük a drónok és a mozgásérzékelők, valamint a mobil egységek. E technikai eszközöket – különösen a személyes adatok gyűjtésére alkalmas technológiákat – egyértelműen meghatározott nemzeti jogi rendelkezések alapján, azokkal és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban kell alkalmazni.

Indokolás

A javasolt intézkedéseket csak végső eszközként szabad alkalmazni, és csak azokban az esetekben, amikor az Európai Tanács hivatalosan elismerte az intrumentalizáció meglétét. Ezenkívül a technikai eszközök alkalmazása nem lehet ellentétes az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával.

10. módosítás

(16) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(16)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a migránsok instrumentalizálására való reagálás konkrét lépéseként e rendelet alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a határőrizetre vonatkozó megfelelő előírásokról, különös tekintettel azokra az új technológiákra, amelyeket a tagállamok alkalmazhatnak, figyelembe véve a határok típusát (szárazföldi, tengeri vagy légi), az (EU) 2019/1896 rendelet 34. cikkével összhangban az egyes külső határszakaszokat minősítő hatásszinteket, valamint egyéb releváns tényezőket.

(16)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a külső határokon jelentkező fenyegetésekre, kihívásokra és sebezhetőségekre való reagálás konkrét lépéseként e rendelet alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a határőrizetre vonatkozó megfelelő közös előírásokról, különös tekintettel azokra az új technológiákra, amelyeket a tagállamok alkalmazhatnak, figyelembe véve a határok típusát (szárazföldi, tengeri vagy légi), az (EU) 2019/1896 rendelet 34. cikkével összhangban az egyes külső határszakaszokat minősítő hatásszinteket, valamint egyéb releváns tényezőket.

Indokolás

Lásd a (8) preambulumbekezdést.

11. módosítás

(17) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(17)

A belső határellenőrzés nélküli térségben biztosítani kell a személyek számára a tagállamok közötti szabad és biztonságos mozgás lehetőségét. E tekintetben egyértelművé kell tenni, hogy a belső határokon történő határellenőrzés tilalma nem érinti a tagállamok azon hatáskörét, hogy határellenőrzéstől eltérő célból ellenőrzéseket végezzenek területükön, beleértve belső határaikat is. Különösen azt kell egyértelművé tenni, hogy az illetékes nemzeti hatóságok – köztük az egészségügyi és a bűnüldöző hatóságok – elvben továbbra is szabadon végezhetnek ellenőrzéseket a nemzeti jogban meghatározott közhatalmi jogosítványok gyakorlása során.

(17)

A belső határellenőrzés nélküli térségben biztosítani kell a személyek számára a tagállamok közötti szabad és biztonságos mozgás lehetőségét. E tekintetben egyértelművé kell tenni, hogy a belső határokon történő határellenőrzés tilalma nem érinti a tagállamok azon hatáskörét, hogy határellenőrzéstől eltérő célból ellenőrzéseket végezzenek területükön, beleértve belső határaikat is. Különösen azt kell egyértelművé tenni, hogy a nemzeti, regionális és helyi szinten illetékes hatóságok – köztük az egészségügyi és a bűnüldöző hatóságok – elvben továbbra is szabadon végezhetnek ellenőrzéseket a nemzeti jogban meghatározott közhatalmi jogosítványok gyakorlása során.

Indokolás

A kormányzati struktúrákkal és kapcsolódó hatáskörökkel összefüggő, tagállamok közötti különbségek figyelembevétele érdekében valamennyi kormányzati szintet be kell vonni.

12. módosítás

(18) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(18)

Míg a belső határellenőrzés tilalma a határellenőrzéssel azonos hatású ellenőrzésekre is kiterjed, az illetékes hatóságok által végzett ellenőrzések nem tekinthetők a határforgalom-ellenőrzéssel egyenértékűnek, amennyiben nem céljuk a határellenőrzés, amennyiben az illetékes hatóságoknak a közbiztonságot vagy a közrendet fenyegető lehetséges veszélyekkel kapcsolatos általános információin és tapasztalatain alapulnak – ideértve azokat az eseteket is, amikor a jogellenes tartózkodás vagy letelepedés és az irreguláris migrációhoz kapcsolódó, határokon átnyúló bűncselekmények elleni küzdelemre irányulnak –, amennyiben kialakításuk és végrehajtásuk egyértelműen eltér a személyek külső határokon történő szisztematikus ellenőrzésétől, valamint amennyiben azokat közlekedési csomópontokon, például kikötőkben, vasútállomásokon és repülőtereken vagy közvetlenül a személyszállítási szolgáltatók járműveinek fedélzetén végzik, illetve amennyiben azok kockázatelemzésen alapulnak.

Indokolás

A jelenlegi szabályok már lehetővé teszik ezeket az intézkedéseket. Nem szabad arra következtetni, hogy a javasolt módosítások alapján több (biztonsági) ellenőrzésre van lehetőség. További ellenőrzések különösen a belső határokkal rendelkező régiókat érintenék hátrányosan. A kockázatelemzésen alapuló biztonsági intézkedések nem korlátozhatók ezekre a régiókra.

13. módosítás

(20) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(20)

Az illegális tartózkodás vagy letelepedés, valamint az irreguláris migrációhoz kapcsolódó, határokon átnyúló bűnözés – például az emberkereskedelem, a migránscsempészés és az okmányokkal való visszaélés, valamint a határokon átnyúló bűnözés egyéb formái – elleni küzdelem különösen olyan intézkedéseket foglalhat magában, amelyek lehetővé teszik a személyek személyazonosságának, állampolgárságának és tartózkodási jogállásának ellenőrzését, feltéve, hogy az ilyen ellenőrzéseket nem szisztematikusan és kockázatelemzés alapján végzik.

Indokolás

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 77. cikke azt a célt tűzi ki, hogy „a belső határok átlépésekor a személyek, állampolgárságuktól függetlenül, mentesüljenek mindenfajta ellenőrzés alól”. Ezenkívül az illegális tartózkodás vagy letelepedés elleni küzdelmet a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) („visszatérési irányelv”) már szabályozza, és nem kapcsolódhat a belső határokon történő ellenőrzéshez. A határokon átnyúló bűncselekmények és az emberkereskedelem elleni küzdelem keretét más jogalkotási aktusok is szabályozzák (3). Ezenkívül a rendelkezés teret enged az Európai Unió Bírósága által hozott ítélet be nem tartásának, amely ítélet szerint a Schengeni határellenőrzési kódexet úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétesek az olyan nemzeti szabályozások, amelyek értelmében a tagállam szankció terhe mellett arra kötelez valamely személyt, hogy az e tagállam területére belső határon keresztül történő belépésekor útlevelet vagy személyazonosító igazolványt mutasson fel, amennyiben a belső határokon történő határellenőrzés visszaállítása, amelynek keretében e kötelezettséget előírták, e rendelkezéssel ellentétes (C-368/20. és C-369/20. sz. egyesített ügyek).

14. módosítás

(24) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(24)

Biztosítani kell, hogy a tagállamok által a nemzeti hatáskörök gyakorlása során végzett ellenőrzések teljes mértékben összhangban legyenek a belső határellenőrzéstől mentes térség működésével. A Bíróság ítélkezési gyakorlatával összhangban minél szélesebb körű jelek utalnak arra, hogy a tagállamok által a határ menti területükön végzett ellenőrzések – tekintettel az ilyen ellenőrzések céljára, területi hatályára és az érintett tagállam területének többi részén végzett ellenőrzésekhez képest fennálló esetleges különbségekre – a határellenőrzéssel azonos hatásúak, annál nagyobb szükség van szigorú és részletes szabályokra és korlátozásokra, amelyek rögzítik a tagállamok rendőrségi hatásköreinek a határ menti területeken történő gyakorlására vonatkozó feltételeket.

(24)

Biztosítani kell, hogy a tagállamok által a nemzeti hatáskörök gyakorlása során végzett ellenőrzések teljes mértékben összhangban legyenek a belső határellenőrzéstől mentes térség működésével. A Bíróság ítélkezési gyakorlatával összhangban minél szélesebb körű jelek utalnak arra, hogy a tagállamok által a határ menti területükön végzett ellenőrzések – tekintettel az ilyen ellenőrzések céljára, területi hatályára és az érintett tagállam területének többi részén végzett ellenőrzésekhez képest fennálló esetleges különbségekre – a határellenőrzéssel azonos hatásúak, annál nagyobb szükség van szigorú és részletes szabályokra és korlátozásokra, amelyek rögzítik a tagállamok rendőrségi vagy egyéb közhatalmi hatásköreinek a határ menti területeken történő gyakorlására vonatkozó feltételeket.

Indokolás

A javaslat más részeivel való összhang megteremtése.

15. módosítás

(25) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(25)

Intézkedéseket kell hozni a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok belső határellenőrzés nélküli térségben történő jogellenes mozgásának kezelésére. A schengeni térség működésének megerősítése érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy további intézkedéseket hozzanak a tagállamok közötti szabálytalan mozgás visszaszorítása és a jogellenes tartózkodás elleni küzdelem érdekében. Amennyiben egy tagállam nemzeti bűnüldöző hatóságai a határokon átnyúló rendőrségi operatív együttműködés részeként jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat fognak el a belső határokon, lehetővé kell tenni e hatóságok számára, hogy megtagadják az ilyen személyektől a területükre való belépés vagy a területükön való tartózkodás jogát, és átadják őket annak a tagállamnak, ahonnan beléptek. Az a tagállam, ahonnan a személy közvetlenül érkezett, köteles fogadni az elfogott harmadik országbeli állampolgárokat.

(25)	Intézkedéseket kell hozni a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok belső határellenőrzés nélküli térségben történő jogellenes mozgásának kezelésére.

Indokolás

A közvetlen átadás javasolt lehetőségei nincsenek összhangban a személyek schengeni térségen belüli mozgására vonatkozó nemzetközi és európai jogi normákkal. Az ilyen intézkedések nagyon nehezen összeegyeztethetők a dublini rendszer által a felelősségmegosztásra vonatkozóan meghatározott normákkal, és tovább fokoznák a menekültügyi és irreguláris migrációval kapcsolatos felelősség egyenlőtlen megosztását, ami ellentétes lenne a szubszidiaritás elvének helyes alkalmazásával és a közös európai megközelítésre irányuló célkitűzéssel. A javasolt eljárás ráadásul hozzájárulna eltérő gyakorlatok kialakulásához, és az alapvető jogok megsértését kockáztatná.

16. módosítás

(26) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(26)

Gyorsan le kell folytatni azt az eljárást, amelynek keretében a tagállamok átadhatják az elfogott, jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat annak a tagállamnak, ahonnan az érintett személy közvetlenül érkezett, ugyanakkor biztosítékokat kell alkalmazni, és az alapvető jogokat, valamint a Charta 21. cikkében foglalt megkülönböztetésmentesség elvét maradéktalanul tiszteletben tartva kell eljárni, elkerülve az etnikai alapú profilalkotást. Lehetővé kell tenni, hogy a hatóságok ellenőrizzék az azonnal rendelkezésükre álló, az érintett személyek mozgására vonatkozó releváns információkat. Ezek az információk olyan objektív elemeket tartalmazhatnak, amelyek alapján a hatóságok megállapíthatják, hogy az adott személy a közelmúltban egy másik tagállamból utazott. Ilyen elem lehet egy másik tagállamból való, közelmúltbeli utazást bizonyító dokumentumok – többek között nyugták vagy számlák – birtoklása. Az átadási eljárás hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárokat írásban kell tájékoztatni az indokolással ellátott határozatról. Bár a határozatnak azonnal végrehajthatónak kell lennie, a harmadik országbeli állampolgár számára hatékony jogorvoslatot kell biztosítani az átadási határozat elleni fellebbezés vagy annak felülvizsgálata érdekében. A jogorvoslatnak nem lehet halasztó hatálya.

Indokolás

Lásd a (25) preambulumbekezdés módosításának indokolását. Megjegyzendő még, hogy a jogorvoslatra vonatkozó rész aligha egyeztethető össze az Alapjogi Charta 47. cikkével.

17. módosítás

(27) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(27)

Az e rendeletben meghatározott átadási eljárás nem érintheti a tagállamok azon meglévő lehetőségét, hogy a 2008/115/EK irányelv (a továbbiakban: a visszatérési irányelv) 6. cikkének (3) bekezdésében említettek szerint kétoldalú megállapodások vagy megegyezések keretében visszaküldjék a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat, amennyiben e személyeket nem a belső határok közelében találják meg. Az ilyen megállapodások alkalmazásának megkönnyítése, valamint a belső határellenőrzés nélküli térség védelmére irányuló célkitűzés kiegészítése érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy új megállapodásokat vagy megegyezéseket kössenek, illetve aktualizálják a meglévőket. Az új megállapodások vagy megegyezések bármilyen módosításáról vagy aktualizálásáról értesíteni kell a Bizottságot. Amennyiben egy tagállam az e rendeletben előírt eljárás vagy kétoldalú megállapodás vagy megegyezés alapján visszafogad egy harmadik országbeli állampolgárt, az érintett tagállam számára elő kell írni, hogy a visszatérési irányelvvel összhangban kiutasítási határozatot hozzon. Az e rendeletben foglalt új eljárások és a harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésével kapcsolatos hatályos szabályok közötti összhang biztosítása érdekében szükség van a visszatérési irányelv 6. cikke (3) bekezdésének célzott módosítására.

Indokolás

Lásd a (25) és (26) preambulumbekezdés módosításának indokolását. Megjegyzendő még, hogy alááshatja az európai szolidaritást az, ha széles körben kell támaszkodni az ilyen átadások végrehajtásához szükséges, tagállamok közötti kétoldalú megállapodásokra. Továbbá az Európai Unió Tanácsa jogi szolgálatának véleményével (6357/21, 2021.2.19.) összhangban, amely vélemény részletesen kifejti a schengeni és dublini vívmányok közötti, az új migrációs és menekültügyi paktum szerinti javaslatokkal kapcsolatos „változó geometriát”, a visszatéréssel kapcsolatos rendelkezéseket újra be lehetne építeni a visszatérési irányelv átdolgozására irányuló javaslatba (ahogy azt az Európai Bizottság 2018-ban javasolta, és a javaslatról még nem döntött a Tanács). Alternatív megoldásként ezek a rendelkezések a visszatérési irányelv módosítására irányuló javaslat részét képezhetik. A visszatérési irányelvnek a felülvizsgált Schengeni határellenőrzési kódex révén történő módosítása nem áll összhangban az Európai Bizottság minőségi jogalkotás iránti kötelezettségvállalásával.

18. módosítás

(29) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(29)

Emellett a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély az irreguláris migránsok tagállamok közötti nagymértékű, jogellenes mozgásának következtében is kialakulhat, amennyiben ez olyan helyzetet teremt, amely próbára teszi az illetékes nemzeti szolgálatok erőforrásait és kapacitásait, és az e rendeletben előírt egyéb eszközök nem elegendők ezen beáramlások és mozgások kezelésére. Ebben az összefüggésben a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a jogellenes mozgásokra vonatkozó objektív és számszerűsített jelentésekre támaszkodjanak, amennyiben azok rendelkezésre állnak, különösen, ha az illetékes uniós ügynökségek rendszeresen, megbízatásuknak megfelelően készítenek ilyeneket. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a kockázatértékelésben felhasználják az ügynökségek által szolgáltatott információkat a jogellenes mozgás által okozott azonosított veszély kivételes jellegének alátámasztására annak érdekében, hogy indokolják a belső határellenőrzés ezen az alapon történő visszaállítását.

Indokolás

A harmadik országbeli állampolgárok tagállamok közötti nagymértékű, jogellenes mozgása jellemezte helyzetet nem kellene azok közé a közrendre vagy a belső biztonságra nézve súlyos veszélyek közé sorolni, amelyek indokolják a belső határokon történő határellenőrzésnek egyes tagállamok általi visszaállítását vagy meghosszabbítását, mivel az általános keretbe való bevétele összeegyeztethetetlen és ellentétes a javaslat célkitűzésével, valamint a szubszidiaritás elvének megfelelő alkalmazásával. A tagállamok közötti olyan mozgásokat, amelyek a tagállamok többségét ténylegesen érinthetik, a 28. cikkben javasoltak szerint uniós szinten kell kezelni, és azok tanácsi végrehajtási határozat tárgyát kell, hogy képezzék.

19. módosítás

(34) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(34)

Az arányosság elvének való megfelelés biztosítása érdekében a Tanács határozatát korlátozott, legfeljebb hat hónapos időtartamra szólóan kell elfogadni, amely időtartam a Bizottság javaslata alapján, rendszeres felülvizsgálat mellett meghosszabbítható mindaddig, amíg a veszély fennáll . Az eredeti határozatnak tartalmaznia kell az elfogadott intézkedések várható hatásainak – többek között kedvezőtlen mellékhatásainak – értékelését, annak megállapítása céljából, hogy indokolt-e a belső határellenőrzés, vagy helyette kevésbé korlátozó intézkedések alkalmazása is eredményes lenne-e. A további határozatok meghozatalakor figyelembe kell venni az azonosított veszély alakulását. A tagállamoknak haladéktalanul értesíteniük kell a Bizottságot és a tagállamokat a belső határellenőrzésnek a Tanács határozatával összhangban történő visszaállításáról.

(34)

Az arányosság elvének való megfelelés biztosítása érdekében a Tanács határozatát korlátozott, legfeljebb hat hónapos időtartamra szólóan kell elfogadni, amely időtartam a Bizottság javaslata alapján, rendszeres felülvizsgálat mellett legfeljebb összesen 24 hónappal meghosszabbítható , ha tartós fenyegetettség áll fenn . Az eredeti határozatnak tartalmaznia kell az elfogadott intézkedések várható hatásainak – többek között kedvezőtlen mellékhatásainak – értékelését, annak megállapítása céljából, hogy indokolt-e a belső határellenőrzés, vagy helyette kevésbé korlátozó intézkedések alkalmazása is eredményes lenne-e. A további határozatok meghozatalakor figyelembe kell venni az azonosított veszély alakulását. A tagállamoknak haladéktalanul értesíteniük kell a Bizottságot és a tagállamokat a belső határellenőrzésnek a Tanács határozatával összhangban történő visszaállításáról.

Indokolás

A 2015 óta a belső határokon végzett ellenőrzések azt mutatják, hogy rögzített felső korlátra van szükség, hogy elkerülhető legyen az ugyanazon fenyegetésen alapuló, kvázi állandó ellenőrzés a belső határokon. Az ilyen ellenőrzések esetében a kezdeti hat hónapos időszak és a javasolt maximális 24 hónapos időszak azon az általános célon alapul, hogy ilyen helyzetekben inkább európai, mint nemzeti megoldásokat kell keresni. Ebben az összefüggésben érdemes megemlíteni, hogy új jellegű fenyegetés esetén a meglévő szabályok lehetővé tennék a belső határokon történő ellenőrzések visszaállítását (a Bíróság C-368/20. és C-369/20. sz. egyesített ügyekben 2022. április 26-án hozott ítélete).

20. módosítás

(35) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(35)

A belső határellenőrzés visszaállításának lehetőségét abban az esetben is fenn kell tartani, ha a külső határok igazgatása terén tartósan súlyos hiányosságok tapasztalhatók, ami veszélyezteti a belső határellenőrzés nélküli térség általános működését. Azokat az időszakokat, amikor a helyzet sürgősségére való tekintettel vagy egy jelentős számú tagállamot fenyegető veszély fennállása miatt visszaállításra vonatkozó ajánlást tartalmazó tanácsi határozat meghozatalára való tekintettel a tagállamok visszaállítják a határellenőrzést, nem kell beleszámítani a külső határok tekintetében fennálló súlyos hiányosságokon alapuló visszaállításra alkalmazandó kétéves időszakba.

(35)

A belső határellenőrzés visszaállításának lehetőségét abban az esetben is fenn kell tartani, ha a külső határok igazgatása terén tartósan súlyos hiányosságok tapasztalhatók, ami veszélyezteti a belső határellenőrzés nélküli térség általános működését. Azokat az időszakokat, amikor a helyzet sürgősségére való tekintettel vagy egy jelentős számú tagállamot fenyegető veszély fennállása miatt visszaállításra vonatkozó ajánlást tartalmazó tanácsi határozat meghozatalára való tekintettel a tagállamok visszaállítják a határellenőrzést, bele kell számítani a külső határok tekintetében fennálló súlyos hiányosságokon alapuló visszaállításra alkalmazandó kétéves időszakba.

Indokolás

Egy legfeljebb kétéves határidőnek érvényben kell maradnia annak érdekében, hogy összehangolt európai intézkedéseket lehessen hozni és szorgalmazni a külső határok igazgatásában mutatkozó súlyos hiányosságok mielőbbi kezelése érdekében.

21. módosítás

(38) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(38)

A belső határellenőrzés visszaállításából adódó káros következmények korlátozása érdekében a belső határellenőrzés visszaállításáról szóló határozatokat szükség esetén enyhítő intézkedéseknek kell kísérniük. Ezeknek olyan intézkedéseket is magukban kell foglalniuk, amelyek „zöld sávok” létrehozásával biztosítják az árutovábbítás, valamint a szállítást végző személyzet és a tengerészek tevékenységének zökkenőmentességét. Ezen túlmenően, valamint figyelembe véve azt, hogy biztosítani kell az ellátási lánc folytonossága, illetve az alapvető szolgáltatások nyújtása szempontjából potenciálisan nélkülözhetetlen tevékenységet végző személyek mozgását, a tagállamoknak a határ menti ingázókra vonatkozó meglévő iránymutatást is alkalmazniuk kell45. Mindezek fényében a belső határokon történő határellenőrzés visszaállítására vonatkozó szabályoknak figyelembe kell venniük a Covid19-világjárvány során elfogadott, az egységes piac szilárd biztonsági hálóját képező iránymutatásokat és ajánlásokat annak biztosítása érdekében, hogy azokat a tagállamok adott esetben enyhítő intézkedésként alkalmazzák a visszaállított belső határellenőrzés ideje alatt. Intézkedéseket kell meghatározni különösen az egységes piac zavartalan működésének biztosítása, valamint a határrégiók és a testvérvárosok érdekeinek védelme érdekében, például a határrégiók lakosai számára biztosított engedélyeket vagy eltéréseket illetően.

(38)

A belső határellenőrzés visszaállításából adódó káros következmények korlátozása érdekében a belső határellenőrzés visszaállításáról szóló határozatokat szükség esetén enyhítő intézkedéseknek kell kísérniük. Ezeknek olyan intézkedéseket is magukban kell foglalniuk, amelyek „zöld sávok” létrehozásával biztosítják az árutovábbítás, valamint a szállítást végző személyzet és a tengerészek tevékenységének zökkenőmentességét. Ezen túlmenően, valamint figyelembe véve azt, hogy biztosítani kell az ellátási lánc folytonossága, illetve az alapvető szolgáltatások nyújtása szempontjából potenciálisan nélkülözhetetlen tevékenységet végző személyek mozgását, a tagállamoknak a határ menti ingázókra vonatkozó meglévő iránymutatást is alkalmazniuk kell45. Mindezek fényében a belső határokon történő határellenőrzés visszaállítására vonatkozó szabályoknak figyelembe kell venniük a Covid19-világjárvány során elfogadott, az egységes piac szilárd biztonsági hálóját képező iránymutatásokat és ajánlásokat annak biztosítása érdekében, hogy azokat a tagállamok adott esetben enyhítő intézkedésként alkalmazzák a visszaállított belső határellenőrzés ideje alatt. A határrégiók helyi és regionális önkormányzatainak helyzetét figyelembe véve intézkedéseket kell meghatározni különösen az egységes piac zavartalan működésének biztosítása, valamint a határrégiók és a testvérvárosok érdekeinek védelme érdekében, például a határrégiók lakosai számára biztosított engedélyeket vagy eltéréseket illetően.

Indokolás

Annak biztosítása, hogy az enyhítő intézkedéseket az érintett határrégiók illetékes hatóságaival való együttműködésben és velük összehangolva javasolják.

22. módosítás

(45) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(45)

A belső határokon történő határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról szóló határozat utólagos elemzésének lehetővé tétele érdekében a tagállamok az ellenőrzés megszüntetését követően továbbra is kötelesek jelentést benyújtani az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a belső határokon történő határellenőrzés visszaállításáról. Amennyiben az ellenőrzést huzamosabb ideig tartják fenn, tizenkét hónap elteltével is be kell nyújtani ilyen jelentést, azt követően pedig – ha az ellenőrzést kivételesen továbbra is fenntartják – évente, egészen addig, amíg az ellenőrzést meg nem szüntetik . A jelentésnek konkrétan ismertetnie kell a belső határellenőrzés szükségességének, valamint a belső határokon történő határellenőrzés visszaállítására vonatkozó kritériumok tiszteletben tartásának kezdeti és nyomon követő értékelését. A Bizottságnak végrehajtási jogi aktus elfogadása révén meg kell határoznia egy sablont, amelyet online elérhetővé kell tennie.

(45)

A belső határokon történő határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról szóló határozat jelenleg folyó és utólagos elemzésének lehetővé tétele érdekében a tagállamok továbbra is kötelesek rendszeres jelentéseket benyújtani az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a belső határokon történő határellenőrzés visszaállításáról , amíg az ilyen ellenőrzések folynak, az ellenőrzések megszüntetését követően pedig egy zárójelentést . Amennyiben az ellenőrzést huzamosabb ideig tartják fenn, hat hónaponként folyamatos értékelő jelentéseket, majd a belső határellenőrzések megszüntetése után egy utólagos zárójelentést kell benyújtani . A jelentésnek konkrétan ismertetnie kell a belső határellenőrzés szükségességének, valamint a belső határokon történő határellenőrzés visszaállítására vonatkozó kritériumok tiszteletben tartásának kezdeti és nyomon követő értékelését. A Bizottságnak végrehajtási jogi aktus elfogadása révén sablonokat kell meghatároznia , amelyeket online elérhetővé kell tennie.

Indokolás

Folyamatos értékelésre van szükség. Mivel a belső határellenőrzést legfeljebb 24 hónapra kell korlátozni, és nem szükséges egynél több utólagos értékelő jelentést előirányozni abban az esetben, ha ezeket az ellenőrzéseket több mint 12 hónappal meghosszabbítják. A folyamatos értékelő jelentéseket azonban minden hathónapos időszak végén el kell készíteni, és a belső határellenőrzések megszüntetését követően utólagos zárójelentést kell benyújtani.

23. módosítás

1. cikk (1) pont b) alpont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

b)	a cikk a következő 27–30. ponttal egészül ki:

b)	a cikk a következő 27–30. ponttal egészül ki:

„27.

»migránsok instrumentalizálása«: olyan helyzet, amikor valamely harmadik ország az Unióba irányuló irreguláris migrációs áramlásokat indít el azáltal, hogy aktívan ösztönzi vagy megkönnyíti harmadik országbeli állampolgároknak a külső határok felé történő mozgását – a területére való beutazását vagy a területén belüről kiinduló mozgását és a külső határokra történő továbbutazását –, ha ezek a lépések arra utalnak, hogy az adott harmadik ország szándéka az Unió vagy valamely tagállam destabilizálása, amennyiben a szóban forgó lépések jellegüknél fogva alkalmasak az alapvető állami funkciók – különösen az állam területi integritásának, a közrend fenntartásának és a nemzeti biztonság védelmének – veszélyeztetésére ;

„27.

»migránsok instrumentalizálása«: olyan helyzet, amikor valamely harmadik ország vagy egy általa megbízott szereplő aktívan segítséget nyújt nagy számú harmadik országbeli állampolgárnak abban, hogy megpróbáljanak szabálytalanul és tömegesen belépni egy uniós tagállamba azzal a céllal, hogy destabilizálják az Uniót vagy valamely tagállamot, és az adott tagállam megfelelően indokolni tudja, hogy a szóban forgó lépések miért veszélyeztetik az alapvető állami funkciókat, a közrend fenntartását és a nemzeti biztonság védelmét, valamint az Európai Tanács sürgősen elismeri, hogy az Európai Unió vagy annak egy, illetve több tagállama azzal szembesül, hogy eszközként használnak fel migránsokat ;

28.	»alapvetően szükséges utazás«: alapvető feladat ellátásával vagy alapvető szükséglettel kapcsolatos utazás, figyelembe véve az Uniónak és a tagállamoknak a XI. mellékletben felsorolt, fennálló nemzetközi kötelezettségeit;

28.	»alapvetően szükséges utazás«: alapvető feladat ellátásával vagy alapvető szükséglettel kapcsolatos utazás, figyelembe véve az Uniónak és a tagállamoknak a XI. mellékletben felsorolt, fennálló nemzetközi kötelezettségeit;

29.	»nem alapvetően szükséges utazás«: az alapvetően szükséges utazástól eltérő célú utazás;

29.	»nem alapvetően szükséges utazás«: az alapvetően szükséges utazástól eltérő célú utazás;

30.	»közlekedési csomópontok«: repülőterek, tengeri vagy folyami kikötők, vasút- vagy autóbuszállomások.”

30.	»közlekedési csomópontok«: repülőterek, tengeri vagy folyami kikötők, vasút- vagy autóbuszállomások.”

Indokolás

Az instrumentalizálás javasolt fogalommeghatározása túlságosan tág és nem egyértelmű, ami azzal a kockázattal jár, hogy számos eltérő helyzet összeegyeztethetőnek tekinthető ezzel a fogalommeghatározással. Ellentétes a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásokkal is, mivel a kísérő hatásvizsgálat (SWD(2021) 462 final) elismeri, hogy nem vizsgálja az irreguláris migráció eszközként való felhasználását. A (12) preambulumbekezdés értelmében az érintett tagállam minden operatív döntésének meghozatalakor figyelembe kell venni, hogy az Európai Tanács elismerte-e, hogy az Unió vagy egy vagy több uniós tagállam a migránsok instrumentalizálásával szembesül. A (10) preambulumbekezdés értelmében az Uniónak mozgósítania kell a diplomáciai, pénzügyi és operatív intézkedéseket felölelő eszköztárának valamennyi eszközét annak érdekében, hogy támogassa az instrumentalizálással szembesülő tagállamokat. Az instrumentalizálás jelenségének kezelésekor előnyben kell részesíteni a diplomáciai erőfeszítéseket az Unió vagy az érintett tagállam részéről. Ezért uniós szintű politikai konszenzusra van szükség arra vonatkozóan, hogy egy adott helyzet instrumentalizálásnak minősül-e. Tekintettel az egyénekre ennek következtében bevezetett korlátozó intézkedések súlyosságára, valamint arra, hogy az Európai Bizottság javaslata az Európai Tanács kérésére (EUCO 17/21) reagál, a fogalommeghatározásban figyelembe kell venni a rövid időn belül ülésező Európai Tanácsnak az érintett tagállam(ok) gyors fellépését lehetővé tevő megerősítő álláspontját. Ami azokat a korlátozó intézkedéseket illeti, amelyek a tagállamok rendelkezésére állnak számos más helyzetben, a 2013/32/EU irányelv (4) és a 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) jelenlegi jogi kerete már most is operatív rugalmasságot biztosít számukra a menedékjogi kérelmek benyújtásának helye, a nyilvántartásba vételi határidők meghosszabbítása és a befogadás anyagi feltételeinek kiigazítása tekintetében.

24. módosítás

1. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(2)	Az 5. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

(2)	Az 5. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A migránsok instrumentalizálása esetén a tagállamok korlátozhatják az (1) bekezdés szerinti értesítésben szereplő határátkelőhelyek számát vagy nyitvatartási idejét, amennyiben a körülmények ezt szükségessé teszik .

„(4) A migránsoknak az 1. cikk (1) bekezdése b) pontjának 27. alpontjában meghatározott instrumentalizálása esetén a tagállamok – szigorúan korlátozott és jól körülhatárolt körülmények mellett – korlátozhatják az (1) bekezdés szerinti értesítésben szereplő határátkelőhelyek számát.

Az első albekezdés alapján elfogadott korlátozásokat arányos módon kell végrehajtani, és teljes mértékben figyelembe kell venni az alábbi személyek jogait:

a)	a szabad mozgás uniós jogával rendelkező személyek;

a)	a szabad mozgás uniós jogával rendelkező személyek;

azon harmadik országbeli állampolgárok, akik a 2003/109/EK tanácsi irányelv56 értelmében huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, valamint azon személyek, akik más uniós eszközökből vagy nemzeti jogszabályokból eredően tartózkodási joggal, vagy pedig hosszú távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízummal rendelkeznek, továbbá mindezen személyek családtagjai;

c)	nemzetközi védelmet kérő harmadik országbeli állampolgárok.”

nemzetközi védelmet kérő harmadik országbeli állampolgárok. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak garantálására, hogy a nemzetközi védelmet kérelmezők számára elegendő számú regisztrációs pont – beleértve az átkelőhelyeket is – legyen nyitva és legyen hozzáférhető, hatékony védelmet biztosítva ezzel a visszaküldés ellen, illetve szavatolva a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásához való jogot. Emellett azt is garantálják, hogy megfelelő biztosítékok álljanak rendelkezésre a kiszolgáltatott személyekkel való bánásmódra vonatkozóan. ”

Indokolás

A határátlépések számának korlátozására javasolt intézkedések negatív hatással lesznek arra, hogy nemzetközi menedékjoghoz lehessen folyamodni, jogtalan visszaküldésekhez vezethetnek az EU külső határain, és azzal a kockázattal járnak, hogy ellentétesek a schengeni térség általános célkitűzésével, azaz azzal, hogy ne legyenek belső határok. Ezért ezeket csak utolsó lehetőségként lehet alkalmazni. Az uniós menekültügyi normák csökkentése nem oldja meg a geopolitikai válságot. Ehelyett gyengíti azt a képet, amely az EU-ról mint értékközösségről kialakult a világban.

25. módosítás

1. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(3)	A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

(3)	A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

Határőrizet

(1) A határőrizet fő célja a jogellenes határátlépések felderítése és megakadályozása, a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem, valamint a határt illegálisan átlépő személyek elleni intézkedések meghozatala. A határt illegálisan átlépő és az érintett tagállam területén tartózkodásra nem jogosult személyeket el kell fogni, és ellenük a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelő eljárásokat kell indítani.

(2) A határőrök a határőrizet ellátására álló vagy mozgó egységeket alkalmaznak. Az őrizetet oly módon kell végrehajtani, hogy az megakadályozza a határátkelőhelyek közötti szabálytalan határátlépést és a határátkelőhelyeken történő ellenőrzés megkerülését, valamint visszatartsa ettől az érintett személyeket.

(3) A határátkelőhelyek közötti őrizetet a fennálló vagy várható kockázatoknak és veszélyeknek megfelelő létszámban és módszerekkel szolgálatot teljesítő határőrök végzik. Az őrizet végrehajtásának időszakát gyakran és váratlanul kell változtatni, hogy hatékonyan felderítsék vagy megelőzzék a szabálytalan határátlépéseket.

(4) Az őrizetet álló és mozgó egységek hajtják végre, amelyek feladataikat járőrözéssel, illetve az ismert vagy valószínűsített kockázatot jelentő helyen elhelyezkedve látják el azzal a céllal, hogy megakadályozzák a szabálytalan határátlépéseket vagy elfogják a határt jogellenesen átlépőket. A határőrizet technikai, azon belül elektronikus eszközök, felszerelések és megfigyelő rendszerek alkalmazásával is végrehajtható.

(5) Migránsok instrumentalizálása esetén az érintett tagállam szükség szerint fokozza a határőrizetet a megnövekedett veszély kezelése érdekében . A tagállam adott esetben mindenekelőtt bővíti a szabálytalan határátlépés megakadályozásához szükséges erőforrások és technikai eszközök körét .

(5) A migránsoknak az 1. cikk (1) bekezdése b) pontjának 27. alpontjában meghatározott, az Európai Tanács által ekként elismert instrumentalizálása esetén az érintett tagállamnak további erőforrások és technikai eszközök bevetésével meg kell erősítenie a határőrizetet , hogy megakadályozza a tömeges jogellenes határátlépési kísérleteket . E célból a tagállam adott esetben megerősíti a határőrizet fokozására szolgáló erőforrásokat és technikai eszközöket .

Az említett technikai eszközök magukban foglalhatnak modern technológiákat, többek között drónokat és mozgásérzékelőket, valamint az Unióba történő szabálytalan határátlépések megakadályozására szolgáló mobil egységeket.

(6) Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által a tagállamoknak nyújtható támogatás sérelme nélkül, az Ügynökség migránsok instrumentalizálása esetén az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet57 10. cikke (1) bekezdésének c) pontjában és 32. cikkében előírt sebezhetőségi értékelést végezhet annak érdekében, hogy az érintett tagállam számára biztosítsák a szükséges támogatást. Az értékelés vagy bármely más releváns sebezhetőségi értékelés eredményei, vagy az érintett határszakaszra vonatkozó, az (EU) 2019/1896 rendelet 35. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti kritikus hatásszint megállapítása alapján, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója az említett rendelet 41. cikkének (1) bekezdésével összhangban ajánlásokat fogalmaz meg az érintett tagállamnak.

6 . A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 37. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a határőrizetre irányadó további intézkedésekre vonatkozóan, beleértve a határőrizetet érintő, különösen a felügyeleti és ellenőrző technológiáknak a külső határokon történő alkalmazásával kapcsolatos előírások kidolgozását, figyelembe véve a határok típusát, az egyes külső határszakaszokra vonatkozóan az (EU) 2019/1896 rendelet 34. cikkének megfelelően megállapított hatásszinteket és egyéb releváns tényezőket.”

(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 37. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a határőrizetre irányadó további intézkedésekre vonatkozóan, beleértve a határőrizetet érintő, különösen a felügyeleti és ellenőrző technológiáknak a külső határokon történő alkalmazásával kapcsolatos előírások kidolgozását, figyelembe véve a határok típusát, az egyes külső határszakaszokra vonatkozóan az (EU) 2019/1896 rendelet 34. cikkének megfelelően megállapított hatásszinteket és egyéb releváns tényezőket.”

Indokolás

A határőrizet fokozására javasolt intézkedéseket csak végső eszközként szabad alkalmazni, és csak azokban az esetekben, amikor az Európai Tanács hivatalosan elismerte az intrumentalizáció meglétét. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségre utaló törölt szöveg egy az egyben megismétli az (EU) 2019/1896 rendelet 41. cikke (1) bekezdésének szövegét, ezért felesleges.

26. módosítás

1. cikk (5) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)	A 23. cikk helyébe a következő szöveg lép:

(5)	A 23. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„23. cikk

A közhatalom gyakorlása

A határellenőrzés hiánya a belső határokon nem érinti a következőket:

a)	a nemzeti jogi által rájuk ruházott rendőrségi vagy egyéb közhatalmi hatáskörnek az egyes tagállamok illetékes hatóságai általi gyakorlása akár a belső határ menti területükön is, amennyiben az ilyen hatáskör gyakorlása nem a határforgalom-ellenőrzéssel azonos hatású.

a)	a nemzeti jogi által rájuk ruházott rendőrségi vagy egyéb közhatalmi hatáskörnek az egyes tagállamok illetékes hatóságai általi gyakorlása akár a belső határ menti területükön is, amennyiben az ilyen hatáskör gyakorlása nem a határforgalom-ellenőrzéssel azonos hatású.

Az illetékes hatóságok hatásköreinek gyakorlása különösen akkor nem minősül a határforgalom-ellenőrzéssel azonos hatásúnak, ha az intézkedések:

i)	célja nem a határellenőrzés;

ii)	az illetékes hatóságoknak a közbiztonságot és a közrendet érintő esetleges veszélyekkel kapcsolatos általános információin és tapasztalatain alapulnak és különösen a következőkre irányulnak:

i)	célja nem a határellenőrzés;

ii)	az illetékes hatóságoknak a közbiztonságot és a közrendet érintő esetleges veszélyekkel kapcsolatos általános információin és tapasztalatain alapulnak és különösen a következőkre irányulnak:

—	a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem;

—	az irreguláris migrációhoz kapcsolódó illegális tartózkodás elleni küzdelem; vagy

—	a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem;

—	az irreguláris migrációhoz kapcsolódó illegális tartózkodás elleni küzdelem , feltéve, hogy a személyazonosság, az állampolgárság és a tartózkodási jogállás ellenőrzése nem szisztematikus, és az alapját folyamatos kockázatelemzés képezi ; vagy

—	az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ által kimutatott, járványügyi kockázatot jelentő betegség megfékezése;

—	az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ által kimutatott, járványügyi kockázatot jelentő betegség megfékezése;

iii)

előkészítésének és végrehajtásának módja egyértelműen eltér a külső határokon történő rendszeres személyellenőrzésekétől, beleértve azokat az eseteket is, amikor közlekedési csomópontokon vagy közvetlenül a személyszállító járatok fedélzetén hajtják végre azokat és amennyiben kockázatelemzésen alapulnak;

iv)	végrehajtása adott esetben a ii. pontban meghatározott, a közbiztonságot vagy a közrendet fenyegető veszélyek kezelése céljából a területen általánosan használt felügyeleti és ellenőrző technológiák alapján történik;

iii)

iv)	végrehajtása adott esetben a ii. pontban meghatározott, a közbiztonságot vagy a közrendet fenyegető veszélyek kezelése céljából a területen általánosan használt felügyeleti és ellenőrző technológiák alapján történik;

a tagállamok számára biztosított az a lehetőség, hogy az egyes tagállamok jogszabályai alapján az illetékes hatóságok, illetve fuvarozók által a közlekedési csomópontokon biztonsági személyellenőrzéseket végezzenek, feltéve, hogy az említett ellenőrzések az érintett tagállam területén belül utazó személyekre is vonatkoznak;

c)	a tagállamok számára biztosított az a lehetőség, hogy jogszabályban írják elő az iratok és okmányok birtoklására vagy magánál tartására vonatkozó kötelezettséget;

c)	a tagállamok számára biztosított az a lehetőség, hogy jogszabályban írják elő az iratok és okmányok birtoklására vagy magánál tartására vonatkozó kötelezettséget;

annak lehetősége, hogy a tagállamok, a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (Schengeni Egyezmény) 22. cikkének rendelkezései szerint, jogszabályban írják elő a harmadik országbeli állampolgárok számára azon kötelezettséget, hogy bejelentkezzenek, amikor a területükre lépnek;

e)	az utasokkal kapcsolatos adatok biztonsági célú ellenőrzése a belső határellenőrzés nélküli térségben utazó személyekre vonatkozó releváns adatbázisokban, amit az illetékes hatóságok az alkalmazandó jog alapján végezhetnek.”

e)	az utasokkal kapcsolatos adatok biztonsági célú ellenőrzése a belső határellenőrzés nélküli térségben utazó személyekre vonatkozó releváns adatbázisokban, amit az illetékes hatóságok az alkalmazandó jog alapján végezhetnek.”

Indokolás

A szöveg hozzáigazítása a (20) preambulumbekezdés szövegéhez. A határokon átnyúló irreguláris migráció elleni küzdelemre irányuló ellenőrzések önmagukban olyan ellenőrzések, amelyek célja a határellenőrzés megvalósítása, és ezért nem mentesíthetők az alól, hogy belső határokon történő ellenőrzésnek tekintsék. A beillesztés a jelenleg hatályos Schengeni határellenőrzési kódex 23. cikkének indokolatlan kibővítése. A személyeknek a belső határokon keresztül történő szabad mozgását lehetővé tevő térség létrehozása az Unió egyik fő vívmánya. Tekintettel arra, hogy milyen hatásokkal járhatnak az ilyen végső megoldásként hozott intézkedések mindazon személyekre nézve, akiknek a belső határellenőrzések nélküli térségen belül jogukban áll szabadon mozogni, meg kell határozni az ilyen intézkedések visszaállítására vonatkozó feltételeket és eljárásokat, annak biztosítása céljából, hogy azokra csak kivételes jelleggel, indokoltan és az arányosság elvének betartása mellett kerüljön sor.

27. módosítás

1. cikk (6) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(6)	A szöveg a következő 23a. cikkel egészül ki:

„23a. cikk

A belső határokon elfogott személyek átadására vonatkozó eljárás

(1) Ez a cikk harmadik országbeli állampolgároknak a belső határok közelében történő elfogására alkalmazandó, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)	az érintett harmadik országbeli állampolgár nem vagy már nem teljesíti a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott beutazási feltételeket;

b)	a harmadik országbeli állampolgárra nem vonatkozik a 6. cikk (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott eltérés;

c)	a harmadik országbeli állampolgár elfogására a határokon átnyúló rendőrségi operatív együttműködés részeként, különösen közös rendőrségi őrjáratok során került sor;

az elfogó hatóságok számára azonnal rendelkezésre álló információk, így az érintett személy nyilatkozatai, személyazonossága, az említett személynél talált úti vagy más okmányok, vagy a vonatkozó nemzeti és uniós adatbázisokban végzett keresés eredményei alapján egyértelmű jelek utalnak arra, hogy a harmadik országbeli állampolgár közvetlenül egy másik tagállamból érkezett.

(2) A tagállam illetékes hatóságai annak megállapítása alapján, hogy az érintett harmadik országbeli állampolgár nem rendelkezik a területen maradáshoz való joggal, dönthetnek úgy, hogy a XII. mellékletben meghatározott eljárás szerint haladéktalanul átadják az érintett személyt annak a tagállamnak, ahonnan az adott személy belépett vagy megkísérelt belépni.

(3) Ha valamely tagállam a (2) bekezdésben említett eljárást alkalmazza, a fogadó tagállam köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a XII. mellékletben meghatározott eljárásoknak megfelelően fogadja az érintett harmadik országbeli állampolgárt.

(4) A tagállamok [a rendelet hatálybalépését követő egy év]-tól/-től és azt követően évente benyújtják a Bizottságnak a XII. melléklet 3. pontjával összhangban rögzített, az (1), (2) és (3) bekezdés alkalmazására vonatkozó adatokat.”

Indokolás

Lásd a (25)–(27) preambulumbekezdés módosításának indokolását.

28. módosítás

1. cikk (8) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(8)	A 25. cikk helyébe a következő szöveg lép:

(8)	A 25. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„25. cikk

A belső határokon történő határellenőrzés ideiglenes visszaállításának vagy meghosszabbításának általános kerete

(1) Ha a belső határokon történő határellenőrzés nélküli térségben az egyik tagállamban a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély áll fenn, akkor a szóban forgó tagállam kivételesen visszaállíthatja a határellenőrzést belső határainak egészén vagy azok meghatározott részein.

A közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély különösen az alábbiakból eredhet:

a)	terrorizmussal vagy szervezett bűnözéssel kapcsolatos tevékenységek;

a)	terrorizmussal vagy szervezett bűnözéssel kapcsolatos tevékenységek;

b)	nagymértékű népegészségügyi szükséghelyzetek;

b)	nagymértékű népegészségügyi szükséghelyzetek;

c)	olyan helyzet, amelyet a harmadik országbeli állampolgárok tagállamok közötti nagymértékű, szabálytalan mozgása jellemez, ami veszélyezteti a belső határellenőrzés nélküli térség általános működését;

c)	nagyszabású vagy nagy horderejű nemzetközi események, például sport-, kereskedelmi vagy politikai események.

d)	nagyszabású vagy nagy horderejű nemzetközi események, például sport-, kereskedelmi vagy politikai események.

(2) A 25a. és a 28. cikk alapján csak akkor vezethető be határellenőrzés, ha a tagállam megállapította, hogy az ilyen intézkedés szükséges és arányos, figyelembe véve a 26. cikk (1) bekezdésében említett kritériumokat, valamint a szóban forgó ellenőrzés meghosszabbítása esetén a 26. cikk (2) bekezdésében említett kritériumokat is. A határellenőrzés a 29. cikkel összhangban is visszaállítható, figyelembe véve a 30. cikkben említett kritériumokat.

A belső határokon történő határellenőrzés visszaállítására minden esetben csak végső eszközként kerülhet sor. A határellenőrzés ideiglenes visszaállításának alkalmazási köre és időtartama nem lépheti túl az azonosított komoly veszély elhárításához feltétlenül szükséges mértéket.

(3) Ha ugyanaz a veszély továbbra is fennáll, a belső határokon történő határellenőrzés a 25a., 28. vagy 29. cikkel összhangban meghosszabbítható.

Ugyanazon veszély akkor áll fenn, ha a tagállam által a határellenőrzés meghosszabbítására vonatkozóan előterjesztett indokolás azon a megállapításon alapul, hogy továbbra is fennáll ugyanaz a veszély, amely indokolta a határellenőrzések kezdeti visszaállítását.”

Indokolás

A c) pont bevezetése ellentétes a 28. cikk alapján javasolt konkrét mechanizmus logikájával és a szubszidiaritás elvével. A harmadik országbeli állampolgárok tagállamok közötti nagymértékű, jogellenes mozgása jellemezte helyzetet nem kellene azok közé a közrendre vagy a belső biztonságra nézve súlyos veszélyek közé sorolni, amelyek indokolják a belső határokon történő határellenőrzésnek az adott tagállam általi visszaállítását vagy meghosszabbítását, mivel az általános keretbe való bevétele összeegyeztethetetlen és ellentétes a javaslat célkitűzésével, valamint a szubszidiaritás elvének megfelelő alkalmazásával. A COM(2021) 891 javaslatot idézve:

„Az EUMSZ 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben hozott intézkedések az Unió és a tagállamok közötti megosztott hatáskörök alá tartoznak. Következésképpen, az EUSZ 5. cikkének (3) bekezdése értelmében a szubszidiaritás elvét kell alkalmazni, miszerint azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók.

E javaslat céljait a tagállamok önállóan nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok uniós szinten jobban megvalósíthatók. Ennek oka, hogy a személyek külső határokon történő ellenőrzésére vonatkoznak, ami a belső határellenőrzés nélküli térség előfeltétele. Ezenkívül a schengeni térség integritása és a szabad mozgáshoz való jog gyakorlására vonatkozó egységes feltételek biztosításának szükségessége a külső határokon alkalmazott bizalomépítő intézkedések – többek között az EU-ba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások korlátozása és a migránsok harmadik országok hatóságai által történő instrumentalizálására adott válaszlépések – tekintetében a schengeni térség egészében egységes megközelítést tesz szükségessé.

A belső határellenőrzések hiányát az EUMSZ 77. cikke (2) bekezdésének e) pontja biztosítja. Míg a tagállamok fenntartják a jogot arra, hogy intézkedéseket hozzanak a belső biztonságra és a közrendre való reagálás és ezáltal az EUMSZ 72. cikkében biztosított jog gyakorlása érdekében, még akkor is, ha ez a belső határellenőrzés visszaállítását jelenti, az ilyen ideiglenes visszaállításra vonatkozó szabályokat a Schengeni határellenőrzési kódex tartalmazza annak biztosítása érdekében, hogy a visszaállítást csak szigorú feltételek mellett alkalmazzák. Ezért a belső határokon történő határellenőrzés visszaállítására vonatkozó feltételek bármilyen módosításához uniós jogalkotásra van szükség.

A schengeni térségre vonatkozó vészhelyzeti tervezés – beleértve a tagállamok többségét egyszerre érintő fenyegetés kezelésére és az elkerülhetetlenné vált határellenőrzések negatív hatásainak enyhítésére irányuló, a belső határokon alkalmazott egyedi intézkedéseket is – létrehozására irányuló célkitűzést a tagállamok egyedül eljárva nem tudják kielégítően megvalósítani, erre uniós szinten jobban van lehetőség.”

Mivel a javasolt 25. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti helyzet a tagállamok közötti olyan mozgásokra utal, amelyek ténylegesen érinthetik a tagállamok többségét, a helyzetet a szubszidiaritás elvének való megfelelés érdekében a 28. cikkben javasoltak szerint uniós szinten kell kezelni, és azok tanácsi végrehajtási határozat tárgyát kell, hogy képezzék.

A (3) bekezdés elhagyása a (34), (35) és (45) preambulumbekezdés szerint.

29. módosítás

1. cikk (9) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(9)	A szöveg az 25. cikk után a következő új 25a. cikkel egészül ki:

(9)	A szöveg az 25. cikk után a következő új 25a. cikkel egészül ki:

„25a. cikk

Előre nem látható vagy előrelátható események miatt fellépést igénylő esetekre vonatkozó eljárás

(1) Amennyiben egy valamely tagállam közrendjét vagy belső biztonságát fenyegető komoly veszély előre nem látható és azonnali fellépést igényel, a tagállam kivételesen és azonnal visszaállíthatja a belső határokon történő határellenőrzést.

(2) A tagállam a határellenőrzés (1) bekezdés szerinti visszaállításával egyidejűleg a 27. cikk (1) bekezdése szerint értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a határellenőrzés visszaállításáról.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a belső határokon történő határellenőrzés azonnal, legfeljebb egy hónapos korlátozott időtartamra állítható vissza. Ha a közrendet vagy a belső biztonságot az érintett tagállamban fenyegető komoly veszély az említett időtartamon túl is fennáll, a szóban forgó tagállam további időszakokra meghosszabbíthatja a belső határokon történő határellenőrzést, aminek maximális időtartama nem haladhatja meg a három hónapot.

(4) Amennyiben egy valamely tagállam közrendjét vagy belső biztonságát fenyegető komoly veszély előre látható, akkor a tagállam legkésőbb négy héttel a határellenőrzés tervezett visszaállítása előtt, vagy – ha a belső határokon történő határellenőrzés visszaállítását szükségessé tevő körülmények kevesebb, mint négy héttel a tervezett visszaállítás előtt válnak ismertté – ennél rövidebb időn belül erről a 27. cikk (1) bekezdése szerint értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában és a 27a. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül, a belső határokon történő határellenőrzés legfeljebb hat hónapos időtartamra állítható vissza. Amennyiben a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély az említett időtartamon túl is fennáll , a tagállam legfeljebb hat hónapos megújítható időtartamokra meghosszabbíthatja a belső határokon történő határellenőrzést.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában a belső határokon történő határellenőrzés legfeljebb hat hónapos időtartamra állítható vissza. Amennyiben a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető újfajta veszély az említett időtartamon túl jelenik meg , a tagállam legfeljebb hat hónapos megújítható időtartamokra meghosszabbíthatja a belső határokon történő határellenőrzést.

A meghosszabbításokról a 27. cikk szerint, és a (4) bekezdésben említett határidőkön belül értesíteni kell a Bizottságot és a többi tagállamot. A 27a. cikk (5) bekezdésére is figyelemmel, a belső határokon történő határellenőrzés maximális időtartama nem haladhatja meg a két évet.

A meghosszabbításokról a 27. cikk szerint, és a (4) bekezdésben említett határidőkön belül értesíteni kell a Bizottságot és a többi tagállamot. A belső határokon történő határellenőrzés maximális időtartama nem haladhatja meg a két évet.

(6) Az (5) bekezdésben említett időszak nem foglalja magában a (3) bekezdésben említett időszakokat.”

(6) Az (5) bekezdésben említett időszak magában foglalja a (3) bekezdésben említett időszakokat.”

Indokolás

A belső határokon végzett ellenőrzések összességében nem haladhatják meg a 24 hónapot. Az Európai Unió Bíróságának ítélete (C-368/20. és C-369/20. sz. egyesített ügyek) szerint a Schengeni határellenőrzési kódexet úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes, ha valamely tagállam ideiglenesen visszaállítja a belső határokon történő határellenőrzést az említett kódex 25. és 27. cikke alapján, amennyiben az újbóli bevezetés időtartama meghaladja a hat hónapos maximális időtartamot, és nem áll fenn olyan új jellegű veszély, amely indokolná a 25. cikkben előírt időtartamok újbóli alkalmazását.

30. módosítás

1. cikk (10) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(10)	A 26. cikk helyébe a következő szöveg lép:

(10)	A 26. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„26. cikk

A belső határokon történő határellenőrzés ideiglenes visszaállításának és meghosszabbításának feltételei

(1) A tagállam különösen a következőket mérlegeli annak megállapítása érdekében, hogy a 25. cikk szerint szükséges és arányos-e a belső határokon történő határellenőrzés visszaállítása:

a belső határokon történő határellenőrzés visszaállítására irányuló intézkedés megfelelősége, tekintettel az azonosított komoly veszély jellegére és különösen arra, hogy a belső határokon történő határellenőrzés visszaállítása milyen mértékben nyújt megfelelő megoldást a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető veszély megfelelő orvoslására;

a)	alternatív intézkedések alkalmazása, például a 23. cikk a) pontjában említett hatáskör jogszerű gyakorlása keretében végzett arányos ellenőrzések;

b)	az intézkedés várható hatása az alábbiakra:

—	a személyek mozgása a belső határellenőrzés nélküli térségben, valamint

—	a határrégiók működése, figyelembe véve a közöttük fennálló szoros társadalmi és gazdasági kapcsolatokat.

c)	az intézkedés várható hatása az alábbiakra:

—	a személyek mozgása a belső határellenőrzés nélküli térségben, valamint

—	a határrégiók működése, figyelembe véve a közöttük fennálló szoros társadalmi és gazdasági kapcsolatokat.

(2) Amennyiben egy tagállam úgy határoz, hogy a 25a. cikk (5) bekezdése alapján meghosszabbítja a belső határokon történő határellenőrzést, azt is részletesen megvizsgálja, hogy a meghosszabbítással elérni kívánt célok elérhetők-e a következők révén:

a)	alternatív intézkedések alkalmazása, például a 23. cikk a) pontjában említett hatáskör jogszerű gyakorlása keretében végzett arányos ellenőrzések;

a)	alternatív intézkedések alkalmazása, például a 23. cikk a) pontjában említett hatáskör jogszerű gyakorlása keretében végzett arányos ellenőrzések;

b)	a 23a. cikkben említett eljárás alkalmazása;

b)	az uniós jogban előírt rendőrségi együttműködési formák, többek között olyan esetekben, mint a közös őrjáratok, közös műveletek, közös nyomozócsoportok, határokon átnyúló üldözések vagy határokon átnyúló megfigyelés.

c)	az uniós jogban előírt rendőrségi együttműködési formák, többek között olyan esetekben, mint a közös őrjáratok, közös műveletek, közös nyomozócsoportok, határokon átnyúló üldözések vagy határokon átnyúló megfigyelés.

(3) A belső határokon történő határellenőrzés visszaállítása vagy annak meghosszabbítása esetén az érintett tagállamok szükség esetén gondoskodnak arról – különös figyelmet fordítva a határrégiókra –, hogy a határellenőrzést olyan intézkedések kísérjék, amelyek alkalmasak a személyek és az áruszállítás határokon történő ellenőrzésének visszaállításából eredő hatások enyhítésére.”

Indokolás

A javaslat célkitűzéseinek eléréséhez elengedhetetlen, hogy az alternatív intézkedéseket már a határellenőrzés visszaállítását megelőző szakaszban mérlegeljék, ne csak a meghosszabbítás szakaszában.

Javasoljuk a 23a. cikk törlését, ezért azt a 26. cikkből is törölni kell.

31. módosítás

1. cikk (11) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(11)	A 27. cikk helyébe a következő szöveg lép:

(11)	A 27. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„27. cikk

A belső határellenőrzés ideiglenes visszaállítására és a kockázatértékelésre vonatkozó értesítés

(1) A belső határellenőrzés visszaállításáról vagy meghosszabbításáról szóló tagállami értesítések a következő információkat tartalmazzák:

a)	a visszaállítás vagy meghosszabbítás indokolása, amely tartalmazza a közrendjét vagy a belső biztonságát fenyegető, komoly veszélyt jelentő eseményeket részletesen leíró valamennyi releváns adatot;

a)	a visszaállítás vagy meghosszabbítás indokolása, amely tartalmazza a közrendjét vagy a belső biztonságát fenyegető, komoly veszélyt jelentő eseményeket részletesen leíró valamennyi releváns adatot , valamint annak okait, hogy miért nem felelnek meg az alternatív intézkedések ;

b)	a visszaállítás vagy meghosszabbítás alkalmazási köre, megjelölve, hogy a belső határok mely részén vagy részein tervezik visszaállítani vagy meghosszabbítani a határellenőrzést;

b)	a visszaállítás vagy meghosszabbítás alkalmazási köre, megjelölve, hogy a belső határok mely részén vagy részein tervezik visszaállítani vagy meghosszabbítani a határellenőrzést;

c)	az engedélyezett átkelőhelyek neve;

c)	az engedélyezett átkelőhelyek neve;

d)	a határellenőrzés tervezett visszaállításának vagy meghosszabbításának időpontja és időtartama;

d)	a határellenőrzés tervezett visszaállításának vagy meghosszabbításának időpontja és időtartama;

e)	a 26. cikk (1) bekezdésében, meghosszabbítás esetén pedig a 26. cikk (2) bekezdésében említett, szükségességgel és arányossággal kapcsolatos megfontolások;

e)	a 26. cikk (1) bekezdésében, meghosszabbítás esetén pedig a 26. cikk (2) bekezdésében említett, szükségességgel és arányossággal kapcsolatos megfontolások;

f)	adott esetben a többi tagállam által meghozandó intézkedések.

f)	adott esetben a többi tagállam által meghozandó intézkedések.

Az értesítést két vagy több tagállam közösen is benyújthatja.

Az értesítést a Bizottság által végrehajtási jogi aktusban meghatározott és az interneten elérhetővé tett sablonnak megfelelően kell benyújtani. Az említett végrehajtási jogi aktust a 38. cikk (2) bekezdésében meghatározott vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Az értesítést a Bizottság által végrehajtási jogi aktusban meghatározott és az interneten elérhetővé tett sablonnak megfelelően kell benyújtani. A sablonnak tartalmaznia kell a 39. cikk (1) bekezdésének h) pontja értelmében határrégiónak tekintett helyi közigazgatási területeket irányító hatóság vagy hatóságok álláspontját. Az említett végrehajtási jogi aktust a 38. cikk (2) bekezdésében meghatározott vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2) Amennyiben a 25a. cikk (4) bekezdésének megfelelően a határellenőrzés hat hónapja érvényben van, az ilyen ellenőrzés meghosszabbítására vonatkozó későbbi értesítések kockázatértékelést is tartalmaznak. A kockázatértékelés bemutatja az azonosított komoly veszély mértékét és várható alakulását, különösen azt, hogy az azonosított komoly veszély várhatóan mennyi ideig marad fenn, és a belső határok mely szakaszait érintheti, valamint az ilyen intézkedések által érintett vagy valószínűleg érintetté váló többi tagállammal folytatott koordinációs intézkedésekre vonatkozó információkat.

(2) Amennyiben a 25a. cikk (4) bekezdésének megfelelően a határellenőrzés hat hónapja érvényben van, az ilyen ellenőrzés meghosszabbítására vonatkozó későbbi értesítések kockázatértékelést is tartalmaznak. A kockázatértékelés bemutatja az azonosított komoly veszély mértékét és várható alakulását, különösen azt, hogy az azonosított komoly veszély várhatóan mennyi ideig marad fenn, és a belső határok mely szakaszait érintheti, valamint az ilyen intézkedések által érintett vagy valószínűleg érintetté váló többi tagállammal és határrégióval folytatott koordinációs intézkedésekre vonatkozó információkat.

(3) Amennyiben a határellenőrzés visszaállításakor vagy meghosszabbításakor a 25. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett nagymértékű, szabálytalan mozgásra hivatkoznak, a kockázatértékelésnek tájékoztatást kell nyújtania az ilyen szabálytalan mozgás mértékéről és tendenciáiról is, beleértve az érintett uniós ügynökségektől azok megbízatásának megfelelően beszerzett információkat és a releváns információs rendszerekből származó adatelemzést is.

(4) Az érintett tagállam a Bizottság kérésére rendelkezésre bocsát minden további információt, többek között a belső határokon történő határellenőrzés tervezett meghosszabbítása által érintett tagállamokkal folytatott koordinációs intézkedésekről, valamint megadja a 23. és 23a. cikkben említett intézkedések esetleges alkalmazásának értékeléséhez szükséges további tájékoztatást.

(5) Az (1) vagy (2) bekezdés szerinti értesítést benyújtó tagállam – amennyiben ez szükséges és a nemzeti joggal összhangban van – dönthet úgy, hogy az értesítésben szereplő információk egészét vagy egy részét minősített adatnak nyilvánítja.

Az ilyen minősítés nem zárja ki, hogy a belső határokon történő határellenőrzés ideiglenes visszaállítása által érintett többi tagállam megfelelő és biztonságos rendőrségi együttműködési csatornákon keresztül hozzáférjen az információkhoz.”

Indokolás

Az előző módosítással való összhang érdekében.

32. módosítás

1. cikk (12) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(12)	A szöveg a következő 27a. cikkel egészül ki:

(12)	A szöveg a következő 27a. cikkel egészül ki:

„27a. cikk

Konzultáció a tagállamokkal és a Bizottság véleménye

(1) A 27. cikk (1) bekezdése szerint benyújtott értesítések kézhezvételét követően a Bizottság adott esetben konzultációs folyamatot alakíthat ki, és ennek részeként együttes ülésekre kerül sor a belső határon történő határellenőrzés visszaállítását vagy meghosszabbítását tervező tagállam, valamint a többi tagállam, különösen a határellenőrzések visszaállítása által közvetlenül érintett tagállamok és az érintett uniós ügynökségek részvételével.

(1) A 27. cikk (1) bekezdése szerint benyújtott értesítések kézhezvételét követően a Bizottság adott esetben konzultációs folyamatot alakít ki, és ennek részeként együttes ülésekre kerül sor a belső határon történő határellenőrzés visszaállítását vagy meghosszabbítását tervező tagállam, valamint a többi tagállam, különösen a határellenőrzések visszaállítása által közvetlenül érintett tagállamok , az Európai Parlament, a Régiók Európai Bizottsága és az érintett uniós ügynökségek részvételével.

A konzultáció különösen a következőkre vonatkozik: a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető azonosított veszély, a határellenőrzés tervezett visszaállításának relevanciája, figyelembe véve az alternatív intézkedések megfelelőségét, valamint a tagállamok közötti, a visszaállított határellenőrzésekkel kapcsolatos kölcsönös együttműködés megvalósításának módjai.

A belső határokon történő határellenőrzés visszaállítását vagy meghosszabbítását tervező tagállam a belső határokon végzett határellenőrzés során a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a szóban forgó konzultáció eredményeit.

(2) A belső határokon történő határellenőrzés visszaállításával vagy meghosszabbításával kapcsolatban benyújtott értesítések kézhezvételét követően a Bizottság vagy bármely más tagállam – az EUMSZ 72. cikkének sérelme nélkül – véleményt bocsáthat ki, ha adott esetben az értesítésben és a kockázatértékelésben foglalt információk vagy bármely egyéb kiegészítő tájékoztatás alapján – aggályai vannak a belső határokon történő határellenőrzés tervezett visszaállításának vagy meghosszabbításának szükségességét vagy arányosságát illetően.

(3) A Bizottság véleményt bocsát ki a szóban forgó belső határellenőrzés szükségességéről és arányosságáról a belső határokon történő határellenőrzésnek a 25a. cikk (4) bekezdésén alapuló meghosszabbítására vonatkozó olyan értesítések kézhezvételét követően, amelyek eredményeként összesen tizenkét hónapig folytatódik a határellenőrzés a belső határokon. Ennek a véleménynek figyelembe kell vennie a 39. cikk (1) bekezdésének h) pontja értelmében határrégiónak tekintett helyi közigazgatási területeket irányító érintett hatóságnak vagy hatóságoknak az értesítésben szereplő álláspontját is.

(4) A (2) vagy (3) bekezdésben említett vélemény kibocsátása esetén a Bizottság konzultációs folyamatot alakíthat ki annak érdekében, hogy a véleményt megvitassa a tagállamokkal. Amennyiben a Bizottság vagy valamely tagállam véleményt bocsát ki, amelyben aggodalmát fejezi ki a visszaállított belső határellenőrzés szükségességével vagy arányosságával kapcsolatban, a Bizottság elindítja ezt a folyamatot.

(4) A (2) vagy (3) bekezdésben említett vélemény kibocsátása esetén a Bizottság konzultációs folyamatot alakít ki annak érdekében, hogy a véleményt megvitassa a tagállamokkal. Amennyiben a Bizottság vagy valamely tagállam véleményt bocsát ki, amelyben aggodalmát fejezi ki a visszaállított belső határellenőrzés szükségességével vagy arányosságával kapcsolatban, a Bizottság elindítja ezt a folyamatot.

(5) Ha valamely tagállam úgy ítéli meg, hogy olyan kivételes körülmények állnak fenn, amelyek a 25. cikk (5) bekezdésében említett maximális időtartamon túl is indokolják a belső határellenőrzés fenntartását, erről a 27. cikk (2) bekezdésével összhangban értesíti a Bizottságot. A tagállam által küldött új értesítés – a Bizottság (3) bekezdés szerinti véleményét szem előtt tartva – megindokolja, hogy miért fenyegeti továbbra is veszély a közrendet vagy a belső biztonságot. A Bizottság nyomon követő véleményt bocsát ki.”

(5) Ha valamely tagállam úgy ítéli meg, hogy olyan kivételes körülmények állnak fenn, amelyek a 25a. cikk (5) bekezdésében említett maximális időtartamon túl is indokolják a belső határellenőrzés fenntartását, erről a 27. cikk (2) bekezdésével összhangban értesíti a Bizottságot. A tagállam által küldött új értesítés – a Bizottság (3) bekezdés szerinti véleményét szem előtt tartva – megindokolja, hogy miért fenyegeti továbbra is veszély a közrendet vagy a belső biztonságot. A Bizottság nyomon követő véleményt bocsát ki.”

Indokolás

Az Európai Bizottságnak mihamarabb értékelnie kell, hogy szükségesek és arányosak-e a meghosszabbított belső határellenőrzések. Alapvető fontosságú az is, hogy az Európai Bizottság ajánlásai a 39. cikk (1) bekezdésének h) pontja értelmében határrégiónak tekintett helyi közigazgatási területeket irányító érintett hatóság vagy hatóságok álláspontját is figyelembe vegyék. A folyamat során konzultálni kell az Európai Parlamenttel és a Régiók Európai Bizottságával. Emellett helyesbítésre van szükség, a belső határokon történő határellenőrzés meghosszabbítására való hivatkozást ugyanis a 25a. cikk (5) bekezdése tartalmazza.

33. módosítás

1. cikk (13) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(13)	A 28. cikk helyébe a következő szöveg lép:

(13)	A 28. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„28. cikk

Arra az esetre vonatkozó egyedi mechanizmus, ha a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély a belső határellenőrzés nélküli térség általános működését veszélyezteti

(1) Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a belső biztonságot vagy a közrendet fenyegető ugyanazon komoly veszély a tagállamok többségét érinti, veszélyeztetve ezzel a belső határok nélküli térség általános működését, javaslatot tehet a Tanácsnak a határellenőrzés tagállamok általi visszaállításának engedélyezéséről szóló végrehajtási határozat elfogadására, amennyiben a 23. és 23a. cikk ben említett, rendelkezésre álló intézkedések nem elegendőek a veszély kezeléséhez.

(1) Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a belső biztonságot vagy a közrendet fenyegető ugyanazon komoly veszély a tagállamok többségét érinti, veszélyeztetve ezzel a belső határok nélküli térség általános működését, javaslatot tehet a Tanácsnak a határellenőrzés tagállamok általi visszaállításának engedélyezéséről szóló végrehajtási határozat elfogadására, amennyiben a 23. cikkben említett, rendelkezésre álló intézkedések nem elegendőek a veszély kezeléséhez.

(2) A határozat legfeljebb hat hónapos időszakra vonatkozik, és a Bizottság javaslata alapján további legfeljebb hat hónapos időszakokra meghosszabbítható mindaddig, amíg a veszély fennáll , figyelembe véve az (5) bekezdésben említett felülvizsgálatot.

2. A határozat legfeljebb hat hónapos időszakra vonatkozik, és a Bizottság javaslata alapján , ha a fenyegetettség tartós, további legfeljebb hat hónapos időszakokra és összesen 24 hónapra meghosszabbítható, figyelembe véve az (5) bekezdésben említett felülvizsgálatot.

(3) Amennyiben a tagállamok az (1) bekezdésben említett veszély miatt visszaállítják vagy meghosszabbítják a határellenőrzést, ezen ellenőrzésnek a tanácsi határozat hatálybalépésétől kezdve az említett határozaton kell alapulnia.

3. Amennyiben a tagállamok az (1) bekezdésben említett veszély miatt visszaállítják vagy meghosszabbítják a határellenőrzést, ezen ellenőrzésnek a tanácsi határozat hatálybalépésétől kezdve az említett határozaton kell alapulnia.

(4) A Tanács (1) bekezdésben említett határozatában hivatkozni kell azokra a megfelelő enyhítő intézkedésekre is, amelyeket nemzeti és uniós szinten kell meghatározni a határellenőrzés visszaállítása által okozott hatások minimalizálása érdekében.

(5) A Bizottság felülvizsgálja az azonosított veszély alakulását, valamint az (1) bekezdésben említett tanácsi határozattal összhangban elfogadott intézkedések hatását annak értékelése céljából, hogy az intézkedések továbbra is indokoltak-e.

(6) A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot és a Tanácsban részt vevő többi tagállamot arról, hogy az (1) bekezdésben említett határozatnak megfelelően visszaállították a határellenőrzést.

(7) A Bizottság ajánlást adhat ki, amelyben megjelöli azokat a 23. és 23a. cikk ben említett egyéb intézkedéseket, amelyek kiegészíthetik a belső határellenőrzést, vagy alkalmasabbak lehetnek az (1) bekezdésben említett, a belső biztonságot vagy a közrendet fenyegető azonosított veszély kezelésére.”

(7) A Bizottság ajánlást adhat ki, amelyben megjelöli azokat a 23. cikkben említett egyéb intézkedéseket, amelyek kiegészíthetik a belső határellenőrzést, vagy alkalmasabbak lehetnek az (1) bekezdésben említett, a belső biztonságot vagy a közrendet fenyegető azonosított veszély kezelésére. Az ilyen ajánlásoknak figyelembe kell venniük a 39. cikk (1) bekezdésének h) pontja értelmében határrégiónak tekintett helyi közigazgatási területeket irányító érintett hatóság vagy hatóságok álláspontját is.

Indokolás

A határrégiókban a helyi és regionális önkormányzatok álláspontjának figyelembevétele és a javaslatban foglalt rendelkezések betartása érdekében a jelentés egységes formátumának tartalmaznia kell egy szakaszt a 39. cikk (1) bekezdésének h) pontja értelmében határrégiónak tekintett helyi közigazgatási területeket irányító érintett hatóság vagy hatóságok álláspontjáról. Ezenkívül egy rögzített felső határra van szükség, hogy elkerülhessük a belső határok kvázi állandó ellenőrzését.

34. módosítás

1. cikk (14) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(14)	A 31. cikk a következőképpen módosul:

(14)	A 31. cikk a következőképpen módosul:

a)	a 31. cikk (1) bekezdésre változik;

a)	a 31. cikk (1) bekezdésre változik;

b)	a szöveg a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

b)	a szöveg a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Amennyiben valamely tagállam a 27. cikk (1) bekezdésének megfelelően értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a belső határokon történő határellenőrzés visszaállításáról, egyidejűleg tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a következőkről:

a)	azon belső határszakaszok adatai, ahol a határellenőrzést vissza kell állítani;

b)	a tervezett visszaállítás indokolása,

c)	az engedélyezett átkelőhelyek neve;

d)	a határellenőrzés tervezett visszaállításának időpontja és időtartama;

e)	adott esetben a többi tagállam által meghozandó intézkedések.

a)	azon belső határszakaszok adatai, ahol a határellenőrzést vissza kell állítani;

b)	a tervezett visszaállítás indokolása,

c)	az engedélyezett átkelőhelyek neve;

d)	a határellenőrzés tervezett visszaállításának időpontja és időtartama;

e)	adott esetben a többi tagállam által meghozandó intézkedések.

3. Előfordulhat, hogy a tájékoztatás olyan információkra vonatkozik, amelyeket a tagállamok a 27. cikk (4) bekezdése alapján minősítettnek nyilvánítottak.

Közbiztonsági okokból indokolt esetekben a tagállamok nem kötelesek megadni a (2) bekezdésben említett valamennyi információt.

Komoly közbiztonsági okokból indokolt kivételes esetekben a tagállamok nem kötelesek megadni a (2) bekezdésben említett valamennyi információt.

Az információk minősítése nem zárja ki, hogy a Bizottság az információkat az Európai Parlament rendelkezésére bocsássa. Az Európai Parlament részére történő, e cikk szerinti információ- és dokumentumtovábbításnak és -kezelésnek meg kell felelnie a minősített adatok továbbítására és kezelésére vonatkozóan az Európai Parlament és a Bizottság között alkalmazandó szabályoknak.”

Indokolás

Fontos, hogy az átláthatóságra vonatkozó kivételek hatálya nagyon korlátozott legyen.

35. módosítás

1. cikk (15) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(15)	A 33. cikk helyébe a következő szöveg lép:

(15)	A 33. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„33. cikk

Jelentés a belső határokon történő határellenőrzés visszaállításáról

Jelentések a belső határokon történő határellenőrzés visszaállításáról

(1) Azok a tagállamok, amelyek belső határaikon határellenőrzést végeztek , legkésőbb négy héttel a belső határokon történő határellenőrzés megszüntetését követően jelentést nyújtanak be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a belső határokon történő határellenőrzés visszaállításáról, és adott esetben meghosszabbításáról.

(1) Azok a tagállamok, amelyek belső határaikon határellenőrzést végeznek , négyhetente a belső határaikon történő határellenőrzések ideje alatt, valamint legkésőbb négy héttel a belső határokon történő határellenőrzés megszüntetését követően jelentéseket nyújtanak be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a belső határokon történő határellenőrzés visszaállításáról, és adott esetben meghosszabbításáról.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben a határellenőrzést a 25a. cikk (5) bekezdésében említettek szerint meghosszabbították, az érintett tagállam a határellenőrzés kivételes fenntartása esetén tizenkét hónap elteltével , azt követően pedig tizenkét havonta jelentést nyújt be.

(3) A jelentés beszámol különösen a határellenőrzés szükségességére vonatkozó előzetes és nyomonkövetési vizsgálatról és a 26. cikkben említett kritériumok betartásáról, az ellenőrzések operatív végrehajtásáról, a szomszédos tagállamokkal folytatott gyakorlati együttműködésről, az intézkedésnek a személyek mozgását érintő hatásairól különösen a határrégiókban, valamint a belső határokon történő határellenőrzés visszaállításának eredményességéről, kitérve a határellenőrzés visszaállításának arányosságára vonatkozó utólagos értékelésre is.

(3) A jelentések beszámolnak különösen a határellenőrzés szükségességére vonatkozó előzetes és nyomonkövetési vizsgálatról és a 26. cikkben említett kritériumok betartásáról, az ellenőrzések operatív végrehajtásáról, a szomszédos tagállamokkal folytatott gyakorlati együttműködésről, az intézkedésnek a személyek mozgását érintő hatásairól különösen a határrégiókban, valamint a belső határokon történő határellenőrzés visszaállításának eredményességéről, kitérve a határellenőrzés visszaállításának arányosságára vonatkozó folyamatos értékelésre is.

(4) A Bizottság elfogadja és online elérhetővé teszi a szóban forgó jelentések egységes formátumát.

(4) A Bizottság elfogadja és online elérhetővé teszi a szóban forgó jelentések egységes formátumát. A jelentés tartalmaz egy szakaszt a 39. cikk (1) bekezdésének h) pontja értelmében határrégiónak tekintett helyi közigazgatási területeket irányító hatóság vagy hatóságok álláspontjáról.

(5) A Bizottság véleményt adhat ki a határellenőrzés egy vagy több belső határon vagy azok egy részén történő ideiglenes visszaállításáról készített utólagos értékelésről.

(5) A Bizottság véleményt ad ki a határellenőrzés egy vagy több belső határon vagy azok egy részén történő ideiglenes visszaállításáról készített folyamatos értékelésről.

(6) A Bizottság legalább évente jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére a belső határellenőrzés nélküli térség működéséről (»A schengeni rendszer helyzetéről szóló jelentés« címmel). A jelentés tartalmazza az összes olyan határozat felsorolását, amelyeket adott évben a belső határokon történő határellenőrzések visszaállítása céljából hoztak. Emellett ismerteti a schengeni térségen belüli, a harmadik országbeli állampolgárok szabálytalan mozgásával kapcsolatos tendenciákra vonatkozó információkat is, figyelembe véve az érintett uniós ügynökségek által szolgáltatott információkat, a releváns információs rendszerekből származó adatok elemzését, valamint annak értékelését, hogy szükséges és arányos volt-e a határellenőrzés visszaállítása a jelentés által lefedett időszakban.”

Indokolás

A belső határokon történő határellenőrzés visszaállításának szükségességét és arányosságát rendszeresen biztosítani kell, és azt az Európai Bizottság kötelezően értékeli az ellenőrzések alatt és után.

Mivel a belső határokon történő ellenőrzéseket csak kivételes körülmények között és végső megoldásként lehet elvégezni, az ilyen intézkedéseket a kezdetektől szorosan nyomon kell követni és értékelni. Az itt javasolt négyhetes időtáv összhangban van az utólagos jelentéstételre előirányzott időtartammal.

36. módosítás

1. cikk (19) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(19)	A rendelet egy új, XII. MELLÉKLETTEL egészül ki: „XII. MELLÉKLET A. RÉSZ A belső határokon elfogott személyek átadására vonatkozó eljárás [(1) – (7)] B. RÉSZ A belső határokon elfogott személyek átadására vonatkozó formanyomtatvány […]

Indokolás

A 23a. cikk javasolt törlése miatt a XII. mellékletet is törölni kell.

37. módosítás

2. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1) A 2008/115/EK irányelv 6. cikke (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) „(3) A tagállamok tartózkodhatnak a területükön illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó kiutasítási határozat kiadásától, ha az érintett harmadik országbeli állampolgárt valamely másik tagállam – az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) 23a. cikkében előírt eljárásnak megfelelően vagy kétoldalú megállapodások, illetve megegyezések keretében – visszafogadja.

Az a tagállam, amely az érintett harmadik országbeli állampolgárt az első albekezdésnek megfelelően visszafogadta, az (1) bekezdéssel összhangban kiutasítási határozatot ad ki. Ilyen esetekben az első albekezdésben megállapított eltérés nem alkalmazható.

A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot valamennyi meglévő, módosított vagy új kétoldalú megállapodásról, illetve megegyezésről.

Indokolás

A 23a. cikk javasolt törlése miatt a 2008/115/EK irányelv 6. cikkének (3) bekezdéséhez javasolt módosításokat szintén törölni kell. Lásd a (25) és (26) preambulumbekezdés javasolt törlésének indokolását. Megjegyzendő még, hogy alááshatja az európai szolidaritást az, ha széles körben kell támaszkodni az ilyen átadások végrehajtásához szükséges, tagállamok közötti kétoldalú megállapodásokra. Továbbá az Európai Unió Tanácsa jogi szolgálatának véleményével (6357/21., 2021.2.19.) összhangban – amely vélemény részletesen kifejti a schengeni és dublini vívmányok közötti, az új migrációs és menekültügyi paktum szerinti javaslatokkal kapcsolatos „változó geometriát” – a visszatéréssel kapcsolatos rendelkezéseket újra be lehetne építeni a visszatérési irányelv átdolgozására irányuló javaslatba (ahogy azt az Európai Bizottság 2018-ban javasolta, és a javaslatról még mindig nem döntött a Tanács). Alternatív megoldásként ezek a rendelkezések a visszatérési irányelv módosítására irányuló javaslat részét képezhetik. A visszatérési irányelvnek a felülvizsgált Schengeni határellenőrzési kódex révén történő módosítása nem áll összhangban az Európai Bizottság minőségi jogalkotás iránti kötelezettségvállalásával.

II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA,

üdvözli a Schengeni határellenőrzési kódex módosítására irányuló európai bizottsági javaslatot, mind a külső határok védelmét célzó, egységesen alkalmazandó javasolt intézkedések, mind pedig a belső határellenőrzés visszaállítására és meghosszabbítására vonatkozó kritériumok és eljárási biztosítékok tekintetében, főleg mivel azok elismerik a határokon átnyúló együttműködés fontosságát;

üdvözli az Európai Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „Reagálás a migránsok államilag támogatott instrumentalizálására az EU külső határán” című, 2021. november 23-án elfogadott közös közleményét, amely a migránscsempészés elleni megújított, 2021–2025-ös uniós cselekvési tervvel (6) együtt első alkalommal foglalkozik az instrumentalizálás jelenségével;

egyetért azzal, hogy a schengeni térségnek jobban működő keretrendszerre van szüksége, és hogy a külső határok ellenőrzése valamennyi tagállam érdekében áll; elismeri, hogy az EU külső határainak hatékony ellenőrzése az átfogó uniós migrációs politika szerves része;

hangsúlyozza, hogy a jelenlegi formájában az instrumentalizálás fogalmának a Schengeni határellenőrzési kódexben javasolt meghatározása túlságosan tág és homályos, így teret engedhet a félreértelmezéseknek, ami a nemzetközi védelemre vonatkozó közös szabályok által garantált minimumszabályoktól való, nem kellően indokolt eltérésekhez vezethet. Ugyanezen okból rámutat arra, hogy a javaslatot kísérő hatásvizsgálat „nem vizsgálja az irreguláris migráció instrumentalizálását, amely nyáron, azaz az e dokumentummal kapcsolatos munka befejezését követően, a Belarusszal közös szárazföldi határokon jelent meg” (7). A javaslatot kísérő hatásvizsgálat ezért nem teljes, és nem nyújt kellő hozzájárulást, amely biztosítaná, hogy a javaslat teljesítse a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatás kitűzött célját, azaz hogy „a szakpolitikák minimális költség mellett maximális előnyöket jelentsenek, tiszteletben tartva a szubszidiaritás és az arányosság elvét” (8);

hangsúlyozza, hogy az instrumentalizált migránsok származási országaira, valamint az instrumentalizálásért felelős unión kívüli kormányokra irányuló kiegészítő és megelőző szakpolitikai intézkedésekre is szükség van annak elkerülése érdekében, hogy pusztán az ilyen cselekmények áldozataivá váló személyeket büntessék. Míg az instrumentalizált migránsok humanitárius szükségleteinek továbbra is prioritást kell élvezniük, szankciókkal és egyéb korlátozó intézkedésekkel kell sújtani egyrészt azokat, akik részt vesznek vagy közreműködnek az Unió külső határainak illegális átlépését elősegítő, instrumentalizáló rezsim tevékenységeiben, valamint az emberi jogokkal visszaélő migránscsempészek tevékenységeiben, másrészt az emberkereskedelemben egyéb módon részt vevő személyeket;

rámutat arra, hogy az instrumentalizálásról szóló rendelet aggályokat vet fel az EUSZ 5. cikkének (4) bekezdése szerinti arányosság elvének való megfelelés tekintetében, amely elv szerint az Unió intézkedése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami a Szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges. A javaslat azzal a kockázattal jár, hogy lehetővé teszi az egységes uniós menekültügyi jogtól való eltéréseket, és túllépi az EU azon kül- és biztonságpolitikai célkitűzésének eléréséhez szükséges mértéket, hogy megakadályozza a harmadik országokat a migránsok instrumentalizálásában;

kéri az Európai Bizottságot, hogy a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásaival és a helyes jogalkotás elveivel összhangban alaposan dolgozza át a migráció és a menekültügy terén instrumentalizálást jelentő helyzetekkel foglalkozó európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot (instrumentalizálásról szóló rendelet) (9), és ennek megfelelően vizsgálja felül a felülvizsgált Schengeni határellenőrzési kódexre vonatkozó javaslatát, az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás és arányosság elvével összhangban. Tekintettel arra, hogy az instrumentalizálásról szóló javasolt rendelet az új migrációs és menekültügyi paktum keretében tett egyéb javaslatok elfogadásától függ, és hogy azt hatásvizsgálat sem kísérte, az RB tartózkodik attól, hogy jogalkotási módosításokat javasoljon a fent említett rendeletjavaslathoz;

rámutat arra, hogy azáltal, hogy az egyes tagállamok számára lehetővé teszi az uniós menekültügyi jog egységes alkalmazásától való eltéréseket, fennáll a veszélye, hogy az instrumentalizálásról szóló rendelet aláássa a javasolt új migrációs és menekültügyi paktum azon célkitűzését, hogy koherens, egységes és integrált közös európai menekültügyi rendszer jöjjön létre, amelyet csak uniós szinten lehet kielégítően megvalósítani. Az RB különösen szkeptikus a javasolt ideiglenes intézkedésekkel kapcsolatban, mivel azok nem biztosítják az Európai Unió Alapjogi Chartájában előírt védelmet. A Charta ugyanis garantálja a visszaküldés elleni védelmet, a jogállás meghatározására irányuló eljáráshoz való tényleges hozzáférést, a menedékjogot, a szabadsághoz való jogot, a hatékony bírói jogvédelemhez való jogot és a méltósághoz való jogot;

rámutat az új migrációs és menekültügyi paktumról szóló véleményére (10), és ellenzi a határon folytatott menekültügyi eljárások szükségtelen meghosszabbítását, amelyeket az instrumentalizálásról szóló rendelet értelmében még tovább bővítenének, más olyan korlátozásokkal együtt, amelyek még jobban megnehezítik a menedékjog gyakorlását;

10.

ezért óva int attól, hogy túl széles körben lehessen alkalmazni a határon folytatott gyorsított eljárást, a konkrét egészségi problémáktól eltérő személyes körülmények figyelembevétele nélkül; emiatt figyelmeztet arra, hogy túlságosan hosszú időszak áll a tagállamok rendelkezésére a menedékjog iránti kérelmek nyilvántartásba vételére és a területükre való belépés engedélyezésére, ami valószínűleg a szabadságtól való tömeges megfosztást eredményez, ez pedig gyakorlatilag a külső határokon való jogellenes fogva tartást jelent;

11.

ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a „migráció és a menekültügy kezelésére irányuló szükséghelyzeti eljárásban” benyújtott fellebbezések automatikus felfüggesztő hatályának megvonása és a befogadási normák puszta minimumra való csökkentése – amit a javaslat nem fejt ki részletesebben – azzal a kockázattal jár, hogy nem elégítik ki a menedékkérők sajátos szükségleteit;

12.

hangsúlyozza, hogy a Lettország, Litvánia és Lengyelország érdekében hozott átmeneti szükséghelyzeti intézkedésekről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslat, amelyet a javasolt instrumentalizálási rendelet is tükröz, a tanácsi tárgyalások során sem haladt előre; rámutat arra, hogy a jelenlegi jogi keretben a tagállamok már most is rugalmasak lehetnek a határokon bekövetkező változó események kezelésére;

13.

felhívja a figyelmet, hogy Ukrajnának az Oroszországi Föderáció általi, 2022. februári megszállása, és ezt követően az ukránok és az országban élő más emberek elvándorlása megmutatta, mennyire fontos az EU külső határainak hatékony és humánus igazgatása. Lengyelország, Románia, Szlovákia és Magyarország jelentős kihívással szembesült egyrészt a határ biztonságának fenntartása, másrészt az Ukrajnát elhagyó és az uniós tagállamokban menedéket kereső több százezer ember migrációjának kezelése kapcsán. Az ukrajnai fegyveres konfliktus rávilágított az EU belső és külső határain átnyúló együttműködés fontosságára is, különösen a humanitárius segítségnyújtás összefüggésében;

14.

üdvözli, hogy a tagállamok egységesek maradnak és életbe léptetik az átmeneti védelemről szóló irányelvet valamennyi ukrán menekült javára, és nem térnek el a menekültügyi jogi normáktól, ami az instrumentalizálásról szóló rendelet alkalmazása esetén is így lenne; hangsúlyozza, hogy a helyzet bonyolult jellege olyan összehangolt megközelítést igényel, amely tiszteletben tartja az emberi jogokat és a menedékjogot, és amely a szolidaritáson és az e helyzet által leginkább érintett tagállamok és régiók közötti igazságos felelősségmegosztáson alapul; büszke arra, hogy az aktuális választ a kormányok és a polgárok szolidaritása jelentette;

15.

egyetért azzal, hogy a belső határellenőrzést mindig végső eszközként kell alkalmazni, és hangsúlyozza, hogy a belső határokon történő határellenőrzés ideiglenes visszaállítása súlyosan veszélyezteti a szomszédos régiók együttműködési képességét, és súlyos következményekkel jár a regionális gazdaságokra nézve;

16.

hangsúlyozza, hogy a határokon átnyúló együttműködés az európai integrációs projekt középpontjában áll, és az Európai Unió egyik legnagyobb sikere. Az emberek ugyanis a határokon tapasztalják meg az európai integráció valódi előnyeit. A határokon átnyúló együttműködés előmozdítja a régiók lakosai közötti kapcsolatokat, ösztönzi a fejlődést és közvetlenül javítja a helyi közösségek életminőségét;

17.

rámutat arra, hogy a határokon átnyúló együttműködésben az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb visszaesését a Covid19-világjárvány okozta, de már a világjárvány előtt is számos határrégió szembesült többféle sajátos regionális akadállyal. Ilyen, az adott térségeket legjobban gátló tényezők közé sorolhatók például a határon átnyúló szállítás és összeköttetés problémái, valamint a polgárok és a vállalkozások előtt álló bürokratikus akadályok;

18.

üdvözli annak megerősítését, hogy a belső határokon történő határellenőrzés hiánya nincs hatással a rendőrségi vagy egyéb közhatalmi feladatok illetékes hatóságok általi ellátására, amennyiben az nem a határforgalom-ellenőrzéssel egyenértékű hatású;

19.

üdvözli a belső határokon történő határellenőrzés ideiglenes visszaállítására és meghosszabbítására vonatkozó szigorúbb kritériumokat és különösen azt a követelményt, hogy mérlegelni kell a határrégiók működésére gyakorolt valószínűsíthető hatásukat, figyelembe véve az ilyen régiók között fennálló erős társadalmi és gazdasági kapcsolatokat;

20.

úgy véli azonban, hogy az alternatív intézkedések alkalmazását nemcsak a határellenőrzések meghosszabbításának kritériumai közé kell bevonni, hanem a határellenőrzések visszaállításának kritériumai közé is;

21.

javasolja, hogy a belső határokon végzett ellenőrzéseket szigorúan legfeljebb 24 hónapra korlátozzák;

22.

javasolja, hogy a belső határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról szóló tagállami értesítés tartalmazza egyfelől annak indokolását, hogy miért nem felelnek meg az alternatív intézkedések, másfelől pedig a 39. cikk (1) bekezdésének h) pontja értelmében határrégiónak tekintett helyi közigazgatási területeket irányító hatóság vagy hatóságok álláspontját;

23.

üdvözli a határellenőrzések visszaállítását vagy meghosszabbítását kísérő enyhítő intézkedések előírását, kiemelt figyelmet fordítva a határrégiókra; az ezzel kapcsolatos megfontolásoknak a 39. cikk (1) bekezdésének h) pontja értelmében határrégiónak tekintett helyi közigazgatási területeket irányító hatósággal vagy hatóságokkal folytatott konzultáción kell alapulnia;

24.

üdvözli az „illetékes hatóságokra” való hivatkozásokat, amelyek elismerik a regionális és helyi szintű közigazgatási egységek közhatalmát;

25.

kéri, hogy az Európai Bizottság széles körű konzultációt folytasson az érintett szereplőkkel, többek között helyi és regionális szinten is, mielőtt az új schengeni keretrendszerben felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat javasolna;

26.

óva int a határforgalom-ellenőrzés mérlegelésen alapuló alkalmazásától, amely lényegében belső határellenőrzésnek minősülne;

27.

egyetért azzal, hogy az EUSZ 5. cikkének (3) bekezdése értelmében a szubszidiaritás elvét kell alkalmazni, és az Unió fellépésére van szükség, mivel a javasolt intézkedés céljai – a schengeni térség integritása és annak biztosítása, hogy a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának egységes feltételei legyenek – nem valósíthatók meg kielégítően sem központi, sem regionális és helyi szinten, hanem a javasolt intézkedés terjedelme vagy hatásai miatt az Unió szintjén valósíthatók meg jobban;

28.

egyetért azzal, hogy bár az irreguláris migrációs áramlások önmagukban nem tekinthetők a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető veszélynek, további intézkedéseket tehetnek szükségessé a schengeni térség működésének biztosítása érdekében;

29.

nem ért egyet azonban azzal, hogy a harmadik országbeli állampolgárok tagállamok közötti nagymértékű, jogellenes mozgása által jellemzett helyzetet a belső határokon történő határellenőrzés egyes tagállamok általi visszaállításának vagy meghosszabbításának lehetséges indoklásaként lehessen használni, mivel ez ellentétes a javaslat célkitűzésével és a szubszidiaritás elvének megfelelő alkalmazásával. Mivel ez a helyzet a tagállamok közötti mozgásokra vonatkozik, a szubszidiaritás elvének való megfelelés érdekében a 28. cikkben javasoltaknak megfelelően uniós szinten kell foglalkozni vele;

30.

javasolja, hogy a határellenőrzések visszaállítása olyan helyzetben, amelyet a harmadik országbeli állampolgárok tagállamok közötti nagymértékű, jogellenes mozgása jellemez, kizárólag a 28. cikkben javasolt egyedi mechanizmus hatálya alá tartozzon, és tanácsi végrehajtási határozat tárgyát képezze;

31.

javasolja, hogy a nyomon követés és a jelentéstétel a belső határokon történő ellenőrzések bevezetése után kellő időben induljon el, és ne merüljön ki utólagos értékelésekben és jelentéstételben;

32.

üdvözli a 27a. cikk alapján bevezetett konzultációs folyamatot, és kéri, hogy a 39. cikk (1) bekezdésének h) pontja értelmében határrégiónak tekintett helyi közigazgatási területeket irányító hatóságok nyújtsák be észrevételeiket a tagállamok azon bejelentéseihez, amelyek közvetlenül érintik közigazgatási egységüket;

33.

rámutat arra, hogy a határellenőrzések meghosszabbítása esetén a tagállamok által benyújtandó kockázatértékelésnek tartalmaznia kell a 39. cikk (1) bekezdésének h) pontja értelmében határrégiónak tekintett helyi közigazgatási területeket irányító hatóságokkal folytatott konzultációk eredményeit;

34.

kéri az Európai Bizottságot, hogy véleményét a határellenőrzés szükségességére és arányosságára, valamint a 39. cikk (1) bekezdésének h) pontja értelmében határrégiónak tekintett helyi közigazgatási területeket irányító hatóságokkal folytatott konzultációkra alapozza.

35.

hasonlóképpen kéri az Európai Bizottságot, hogy amikor ajánlást ad ki, amelyben megjelöli azokat a 23. cikkben említett egyéb intézkedéseket, amelyek kiegészíthetik a belső határellenőrzést, vagy alkalmasabbak lehetnek az (1) bekezdésben említett, a belső biztonságot vagy a közrendet fenyegető azonosított veszély kezelésére, akkor az ajánlását a 39. cikk (1) bekezdésének h) pontja értelmében határrégiónak tekintett helyi közigazgatási területeket irányító hatóságokkal folytatott konzultációkra is alapozza;

36.

kéri, hogy annak biztosítása érdekében, hogy a határrégiók nézeteit minden szakaszban figyelembe vegyék, a tagállamok által az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak készített jelentésként benyújtott utólagos elemzés tartalmazza a 39. cikk (1) bekezdésének h) pontja értelmében határrégiónak tekintett helyi közigazgatási területeket irányító hatóságok álláspontját;

37.

végezetül támogatja a schengeni térség 2023. január 1-jére tervezett kibővítését Horvátországgal. Az RB kéri továbbá, hogy a schengeni térséget terjesszék ki Bulgáriára és Romániára is, feltéve, hogy azok ténylegesen végrehajtják a schengeni vívmányokat. Ennek kapcsán osztja az Európai Bizottságnak „A teljeskörűen működő és reziliens schengeni térség kialakítására vonatkozó stratégia” című közleményében kifejezett meggyőződését, mely szerint „a három ország teljeskörű csatlakozása a schengeni térséghez az EU egésze szempontjából növeli a biztonságot, mivel ezek az országok így teljeskörűen kiaknázhatják a rendelkezésre álló […] eszközöket. Csatlakozásuk végül a schengeni térséget övező kölcsönös bizalom megerősítéséhez is elengedhetetlen” (11).

Kelt Brüsszelben, 2022. október 12-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Vasco ALVES CORDEIRO

(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1896 rendelete (2019. november 13.) az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2019.11.14., 1. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).

(3) Lásd az emberkereskedelem elleni küzdelemre irányuló uniós stratégiáról (2021–2025) szóló európai bizottsági közleményben található áttekintést, COM(2021) 171 final.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (HL L 180., 2013.6.29., 60. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/33/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 96. o.).

(6) COM(2021) 591 final.

(7) SWD(2021) 463 final.

(8) SWD(2021) 305 final.

(9) COM(2021) 890 final.

(10) COR-2020-04843.

(11) COM(2021) 277 final.