A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Európai egyetemi stratégia

(2022/C 301/09)

Előadó: Emil BOC (RO/EPP), Kolozsvár polgármestere Referenciaszöveg: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az európai egyetemi stratégiáról COM(2022) 16

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (RB),

1.

üdvözli az Unió részvételét és támogatását a kiválóság előmozdításában az oktatás terén; e tekintetben hangsúlyozza az egyetemekre vonatkozó európai stratégia fontos szerepét, amely a „felsőoktatást célzó intézkedéscsomag” szerves részét képezi, és amely lehetővé teszi az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósítását;

2.

hangsúlyozza, hogy a fenntartható és az európai demokratikus értékeket erősítő civilizáció csak a humán tőke megerősítésén alapulhat. A kiváló oktatási rendszer és az ennek gerincét adó erős egyetemek jelentik az egész életen át tartó tanulás sarokkövét;

3.

hangsúlyozza, hogy javítani kell az európai egyetemeken folyó oktatás és kutatás minőségét, és biztosítani kell, hogy helyi és regionális szinten rendelkezésre álljon az e stratégiában meghatározott célkitűzések eléréséhez szükséges támogatás;

4.

elismeri az egyetemek kiemelten fontos társadalmi szerepét és hozzájárulását a tagállamok, a helyi közösségek és régiók fenntartható, reziliens, inkluzív és demokratikus értékeken alapuló fejlődéséhez. Az egyetemek szerepe különösen fontos a válsághelyzetekben, ahol segíthetnek a válság leküzdésében és a válságból való kilábalásban (1);

5.

hangsúlyozza, hogy az egyetemek kulcsfontosságú szerepet játszanak a globális kihívások kezelésében. Az EU már régóta hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az egyetemeken folyó kutatás, oktatás, tanulás és innováció közötti szoros kapcsolatot, ugyanakkor növelni kell az egyetemek költségvetését a szükséges színvonal megerősítése érdekében. Az új kutatási ismeretek létrehozásával és az új innovációk előmozdításával az egyetemek létfontosságú szerepet játszanak az Európai Unió küldetései keretében azonosított égető társadalmi kihívások kezelésében;

6.

rámutat arra, hogy az egyetemeket az európai kultúra lényegi alkotóelemének kell tekinteni, és hogy az oktatási intézményeket, kutatóintézeteket és szakképzési intézményeket stb. tömörítő egyetemi ágazat sokszínűsége stratégiai előnyt jelent;

7.

megjegyzi, hogy az egyetemek jelenléte egy adott területen vagy régióban általában jelentős versenyelőnyt biztosít az őket befogadó közösségek számára (2). A befektetők például érdeklődnek a magasan képzett munkaerővel rendelkező közösségek iránt, és vonzódnak azokhoz a közösségekhez, ahol lehetőség van mind a tudományos körökkel való együttműködésre, mind pedig a technológia és a know-how egyetemekről az üzleti szektorba történő átadására. Egy egyetem jelenléte az adott közösség számára is fontos bevételi forrás (3), hiszen a hallgatók, az oktatók és egyéb munkatársak jelentős összegeket költenek a helyi üzletekben és vállalkozásoknál (az egyetemek által generált fogyasztás tekintetében jelentős multiplikátor hatás érhető el). A gazdaságilag számszerűsíthető előnyök mellett az egyetemek jelenléte helyi szinten kozmopolita légkört teremt, amelyet a más országokból érkező hallgatók és tanárok jelenléte, valamint a toleranciához, a kulturális, vallási és etnikai sokszínűséghez kapcsolódó értékek jellemeznek (4);

8.

üdvözli az egyetemekre vonatkozó európai stratégiában javasolt többszintű megközelítést, amely előírja a közpolitikai célkitűzések és a beruházások európai, nemzeti, regionális és helyi szintű összehangolását; hangsúlyozza azonban, hogy egy erősebb helyi és regionális dimenzió hasznos lenne a jövőben az ideális egyetemi modell kialakítása és megvalósítása szempontjából;

9.

hangsúlyozza a helyi és regionális önkormányzatok és az egyetemek közötti stratégiai partnerségek létrehozásának fontosságát, többek között a helyi és regionális fejlesztési stratégiák kialakítása során. Az egyetemek döntő szerepet játszanak a helyi alapú ökoszisztémák fejlesztésében, amelyhez a regionális intelligens szakosodási stratégiák jó alapot szolgáltattak;

10.

rámutat arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok támogathatják az egyetemeket azáltal, hogy megteremtik és megerősítik a helyi és regionális körülményekhez kapcsolódó feltételeket (az infrastruktúrák és szolgáltatások széles köréhez való hozzáférés, életminőség, befogadó környezet stb.), amelyek versenyképesebbé tehetik az egyetemeket a globális piacon;

11.

megjegyzi, hogy az EU-n belül már kiváló hagyománya van a különböző tagállamok egyetemei közötti együttműködésnek az ERASMUS+ program révén, és ezt folyamatosan fejleszteni és erősíteni kell;

12.

megjegyzi, hogy az egyetemek társadalomban betöltött szerepe változóban van, és a hagyományos funkciók mellett új funkciókat is betöltenek (főként az oktatásban és a kutatásban) (5). Az egyetemek fontos szereplőkké válnak olyan területeken, mint a technológiai és társadalmi innováció, a vállalkozói szellem és a technológia gazdaságba való átültetése. Már nem különülnek el a közösségektől és a társadalomtól: részt vesznek a közösségben, és olyan érdekelt felekké válnak, amelyek segíteni tudnak az egyes társadalmi problémák megoldásában (6);

13.

rámutat arra, hogy az egyetemek kulcsszerepet játszanak az EU számára kiemelkedően fontos célkitűzések, például a zöld és digitális átállás előmozdításában. Az egyetemek komoly szakértelemmel rendelkeznek ezeken a területeken, egyúttal képesek bevált gyakorlatokat bevezetni és terjeszteni azokon a helyi közösségeken belül, ahol kifejtik tevékenységüket;

14.

megjegyzi, hogy az egyetemek megoldásokat és eszközöket kínálhatnak az Unió előtt álló számos jelentős probléma, például a képzett munkaerő elszívásának (7) és a vidékről való elvándorlásnak a kezelésére. E jelenség negatív hatásai és a képzett munkaerő ideiglenes elvándorlásának jelentősége szorosan összefügg az egyetemek, a helyi és regionális önkormányzatok, a vállalkozások és a civil társadalom közötti együttműködéssel és partnerségekkel. Ezzel összefüggésben az RB hangsúlyozza, hogy jelentősen fokozni kell az Európán belüli tudás- és innovációs szakadék, valamint az Európa és az Egyesült Államok közötti innovációs szakadék csökkentésére irányuló erőfeszítéseket;

15.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok és az egyetemek közötti együttműködésben mennyire fontos a helyi és regionális szintű bevált gyakorlatok állandó és széles körű azonosítása és alkalmazása. A bevált gyakorlatok terjesztését és a felsőoktatásban érdekelt felek széles körű bevonását célzó transznacionális hálózatok létrehozása ennélfogva prioritást jelent a tagállamok helyi és regionális önkormányzatai számára. Ezt a hálózatot be lehetne építeni az egyetemekre vonatkozó európai stratégiába;

16.

felhívja a figyelmet arra, hogy az egyetemek jelentős kihívásokkal és akadályokkal szembesülnek ebben az átalakulási és új felelősségvállalási folyamatban. Pénzügyi nehézségek minden valószínűség szerint valamennyi tagállamban felmerülnek. Ezért az RB egy olyan beruházási stratégia kidolgozását javasolja, amely figyelembe veszi a regionális, nemzeti és európai szintű finanszírozást, és kéri, hogy az európai egyetemek kapacitásának megerősítése érdekében vegyék figyelembe a köz-, a magán- és a nonprofit szektor közötti együttműködéseket. Az RB megjegyzi továbbá, hogy problémák merülnek fel az akadémiai autonómia mértékével és/vagy az egyetemek finanszírozásával kapcsolatos kulcsfontosságú döntésekbe való politikai beavatkozással, a tanárok toborzásával és kiválasztásával, a szólásszabadsággal, a kutatási témák és irányvonalak megválasztásával, valamint a kutatási eredmények szabad, cenzúrázatlan nyilvánosságra hozatalával stb. kapcsolatban;

17.

fontosnak tartja, hogy a tagállamok helyi és regionális önkormányzatai aktívan részt vegyenek a helyi és regionális ökoszisztémák sokféleségének növelésében, és elősegítsék a közösségek különböző szektorai közötti együttműködést és bizalmat. Az RB rámutat arra, hogy helyi és regionális szinten az egyetemeket az érdekelt felek széles körét magában foglaló tágabb ökoszisztémák részének kell tekinteni (8). Ahhoz, hogy az egyetemek képesek legyenek új készségeket biztosítani a kreatív problémamegoldáshoz, a technológiák alkalmazásához vagy a hatékony közösségi kommunikációhoz, elengedhetetlen az egyetemek és az érintett helyi szereplők együttműködése;

18.

megjegyzi, hogy az egyetemek közötti transznacionális együttműködés elmélyítése és a felsőoktatás európai dimenziójának fejlesztése az egyetemekre vonatkozó európai stratégia kulcsfontosságú prioritásai. Ezzel kapcsolatban az RB úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok szükség esetén intézkedéseket hozhatnak a transznacionális tudományos együttműködés támogatására (az Erasmus+ keretében megvalósuló „Európai Egyetemek” kezdeményezés fontos eszköz ezen a területen a kiválóságra törekvő tudományos szövetségek számára). A helyi és regionális önkormányzatok felsorakozhatnak a stratégiában javasolt jó gyakorlatok, például az európai diákigazolványra vonatkozó kezdeményezés mellett. Ezt a kártyát nem csak egyetemi szinten lehetne elismerni, a transznacionális hallgatók, kutatók és oktatók a helyi közigazgatási szervekkel folytatott kommunikáció során is használhatnák (például tartózkodási engedélyek, tömegközlekedési bérletek és múzeumi belépők esetében);

19.

hangsúlyozza, hogy az egyetemekre vonatkozó európai stratégia keretében a tagállamok helyi és regionális önkormányzatainak közvetítőként kell fellépniük, akik képesek összefogni a közösség különböző érdekelt feleit az egyetemek érdeklődésére számot tartó kezdeményezések és projektek köré. Az RB arra is rámutat, hogy sok tagállamban a helyi és regionális önkormányzatok nem közvetlenül felelősek az egyetemek finanszírozásáért. Elősegíthetik azonban az egyetemek és kezdeményezéseik különböző alapokból történő finanszírozását, szinergiákat teremtve helyi és regionális szinten;

20.

elismeri, hogy az egyetemeknek át kell alakítaniuk tanulmányi programjaikat, hogy a lehető leghatékonyabban reagáljanak a gyors technológiai fejlődésre, a zöld és digitális átállásra, valamint az új készségeket igénylő európai munkaerőpiacok strukturális változásaira (9). Hangsúlyozza továbbá, hogy a helyi és regionális önkormányzatok fontos szerepet játszhatnak a tantervek felülvizsgálatának és az ilyen új készségek fejlesztésének folyamatában. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy miközben az egyetemek nagymértékben hozzájárulnak a foglalkoztathatóság és a gazdasági versenyképesség javításához a globalizált gazdaságban, meg kell őrizni a felsőoktatás autonóm jellegét;

21.

kiemeli a helyi és regionális önkormányzatok szerepét az olyan helyi és regionális ökoszisztémák létrehozásában és megerősítésében, amelyek elősegítik a szubnacionális hatóságok, a vállalkozások, az ipar és az egyetemek tudományos élet közötti aktív együttműködést és hálózatépítést. A helyi és regionális önkormányzatoknak kezdeményezői és segítői szerepet kell játszaniuk ezekben az ökoszisztémákban az együttműködési lehetőségek felmérésével, a hálózatépítéshez és együttműködési tevékenységekhez szükséges különféle – különösen pénzügyi – források elkülönítésével, valamint olyan struktúrák létrehozásával, mint például helyi és/vagy regionális oktatási központok. Ezek a klaszterek kiváló eszközök, amelyek célja, hogy teret biztosítsanak a formális oktatásban érdekelt főbb szereplők közötti párbeszédhez és együttműködéshez azzal a céllal, hogy támogassák a fiatalokat a munkaerőpiacra való belépésre való felkészülés során. Ezekre az oktatási központokra építve a helyi és regionális önkormányzatok az ökoszisztéma más szereplőivel együttműködve számos kulcsfontosságú területen alkalmazhatnak olyan eszközöket, mint az innovációs alapok és az induló vállalkozásoknak nyújtott minitámogatások;

22.

megítélése szerint az a mód, ahogyan a diákoknak ma tanulniuk kell, egyes esetekben teljesen más, mint a múltban. Lehetőséget kell adni számukra, hogy az elméleti fogalmakat valós élethelyzetekre alkalmazzák, és a helyi és regionális közösségükben észlelt problémákat megoldják. A helyi és regionális önkormányzatok az egyetemekkel és a helyi és regionális ökoszisztéma más szereplőivel együttműködve megkönnyíthetik az ilyen oktatási tapasztalatok megszerzését, például élő laboratóriumok támogatásával, a hallgatók számára elemzésre szánt közpolitikai kérdések bemutatásával, a közösség javát szolgáló közös stratégiai fejlesztési projektekkel, vagy a helyi és regionális közösség más érintettjeivel való együttműködés felajánlásával;

23.

úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok az egyetemekkel és a helyi és regionális ökoszisztéma más szereplőivel együttműködve sokat tehetnek a fiatal vállalkozók – köztük a diákok és a diplomások – támogatása érdekében, segítve őket abban, hogy hozzáférjenek az innovációhoz szükséges kulcsfontosságú erőforrásokhoz. Sok fiatalnak és diáknak szüksége van olyan erőforrásokra, mint például laboratóriumok, új technológiák és új kapcsolatok üzleti projektek és/vagy termékek és szolgáltatások fejlesztéséhez. A helyi és regionális önkormányzatok más, ilyen erőforrásokkal rendelkező szervezetekkel partnerségben megkönnyíthetik a fiatal vállalkozók számára az innovációs erőforrásokhoz (irodahelyiségekhez, képzéshez, tanácsadáshoz stb.) való hozzáférést;

24.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok intelligens kapcsolatokat alakíthatnak ki az egyetemekkel a helyi és regionális közösségfejlesztés területén. Fontos, hogy az egyetemek tudást és szolgáltatásokat állítsanak elő azon közösségek javára, amelyekben tevékenységüket végzik. A helyi és regionális önkormányzatok elősegíthetik ezeket a kapcsolatokat azáltal, hogy programokat indítanak az egyetemek állandó jelleggel történő bevonására a helyi és regionális közösségek problémáinak megoldásába, az egyetemek tanácsadói és szakértői szolgáltatásainak igénybevételével, valamint a kialakulóban lévő legjobb gyakorlatok terjesztésével, hogy több közösség és hatóság is alkalmazni tudja őket. Az egyetemi részvétel nyilvános elismerése és előmozdítása szintén különösen fontos szerepet játszik a sokféle tudományos és/vagy szakmai utak legitimálásában, arra ösztönözve az egyetemeket, hogy támogassák az oktatók, kutatók és hallgatók helyi szintű részvételét;

25.

hangsúlyozza, hogy a különböző helyi és regionális közösségek méretüktől függetlenül ugyanolyan sikerrel profitálhatnak az egyetemek jelenlétéből. Az önkormányzatok jelentősen hozzájárulhatnak az egyetemek fejlődéséhez és vonzerejéhez azáltal, hogy megteremtik a magas életminőség feltételeit, és előmozdítják a toleranciát, a befogadást, a multikulturalizmust és a közterületi biztonságot elősegítő attitűdöket és magatartásformákat. Az egyetemek nemcsak nagyvárosi központokban, hanem közép- és kisvárosokban is létrehozhatnak bizonyos tevékenységeket és entitásokat. A helyi és regionális önkormányzatok különböző intézkedésekkel ösztönözhetik egyetemi bővítések és/vagy kutatóintézetek létrehozását ezekben a kisebb közösségekben, ilyen például a hallgatók megfizethető lakhatása, a középületek oktatási, kutatási és ismeretterjesztési tevékenységre való hasznosításának lehetősége, a jó életminőség mutatóinak kidolgozása és azoknak az előnyöknek a kihasználása, amelyeket a nagy városi központok nem kínálnak;

26.

úgy véli, hogy a helyi és regionális szintű digitális átalakulás felgyorsítható az egyetemekkel való együttműködéssel és az ezen a területen rendelkezésre álló erőforrások teljes körű felhasználásával. A helyi és regionális önkormányzatokkal fenntartott kapcsolataik lehetővé teszik számukra, hogy tanácsot adjanak, illetve digitális átalakítási stratégiákat hajtsanak végre helyi vagy regionális szinten. A digitális készségeket illetően az egyetemek a helyi önkormányzatokkal partnerségben rövid tanfolyamokat vagy inkluzív képzéseket kínálhatnak, különös tekintettel a kirekesztés kockázatának kitett csoportokra (például az idősekre vagy az alacsony képzettségűekre);

27.

úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok támogathatják a hibrid kampuszok fejlesztését, hogy előmozdítsák a digitális átalakulást a közösségekben és az egyetemeken, biztosítva az esélyegyenlőséget, előmozdítva a társadalmi integrációt, javítva a fiatalok versenyképességét a munkaerőpiacon, megerősítve az ifjúsági munkát, a megkülönböztetésmentességet és a kultúrák közötti megértést. A hibrid kampuszoknak figyelmet kell fordítaniuk az esélyegyenlőséget biztosító kommunikációra és az információk terjesztésére annak biztosítása érdekében, hogy azok valóban hozzáférhetők legyenek valamennyi támogatásra jogosult fiatal, különösen a peremterületeken élők számára. A helyi és regionális önkormányzatok pénzügyi támogatást is nyújthatnak ahhoz, hogy e hibrid kampuszokat megnyissák a közösség különböző érintett szereplői, köztük a veszélyeztetett vagy hátrányos helyzetű csoportok és a kiszolgáltatott helyzetben lévő és veszélyeztetett fiatalok – NEET-fiatalok, fiatal munkanélküliek, nők, menekültek, fogyatékossággal élő személyek és nyugdíjasok – előtt. Az uniós és tagállami szakpolitikáknak prioritásként kell kezelniük a veszélyeztetett fiatalok bevonását;

28.

hangsúlyozza, hogy az egyetemek jelentős tudással és szakértelemmel rendelkeznek a zöld átállás területén. A bevált gyakorlatok modelljeiként is szolgálhatnak, oktatási és információs szerepet töltve be ebben az átmenetben. Az egyetemek a helyi és regionális önkormányzatokkal partnerségben zöld kampuszokat fejleszthetnek, és aktívan részt vehetnek a városrehabilitációs folyamatokban, olyan zöld kampuszokat és példaértékű energiahatékony épületeket biztosítva a közösség számára, amelyek megfelelnek a környezetbarát tervezés elveinek;

29.

üdvözli a stratégia megvalósítására vonatkozó egyértelmű ütemtervet, éves mutatókat és referenciaértékeket, amelyeket az RB már szorgalmazott, és amelyeket fel fognak használni az európai oktatási térség célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredmények értékelésére. Mindazonáltal rámutat arra, hogy a helyi és regionális dimenziót figyelembe kell venni az európai felsőoktatási ágazat megfigyelőközpontjában, mivel ez biztosítaná, hogy a tervezett eredménytábla a helyi és regionális szinthez is igazodjon;

30.

megjegyzi, hogy a helyi és regionális önkormányzatok segíthetnek az európai egyetemeknek a nemzetközi térnyerésben és az Európai Unió népszerűsítésében a világ színpadán. Ennek a támogatásnak magában kell foglalnia az európai egyetemek abban való támogatását, hogy olyan ambiciózus transznacionális szövetségekhez csatlakozzanak, amelyek a kiváló oktatás, kutatás és innováció terén rendszerszintű, hosszú távú együttműködést alakítanak ki, és állandó lehetőséget biztosítanak a hallgatók, oktatók, kutatók és munkatársak számára a tudományos mobilitásra.

---

(1)  Howard, G., Weinstein, R., Yang, Y. (2021), Do universities improve local economic resilience? (Hozzájárulnak-e az egyetemek a helyi gazdasági ellenálló képesség javításához?), IZA DP No 4422, online elérhető – angol nyelven – a következő címen: https://docs.iza.org/dp14422.pdf.

(2)  Fonseca, L., Nieth, L. (2021), The role of universities in regional development strategies: A comparison across actors and policy stages (Az egyetemek szerepe a regionális fejlesztési stratégiákban: A szereplők és a szakpolitikai szakaszok összehasonlítása), European Urban and Regional Studies, 22(3); Goddard, J, Puukka, J. (2008), The engagement of higher education institutions in regional development: an overview of the opportunities and challenges (A felsőoktatási intézmények bekapcsolódása a területfejlesztésbe: lehetőségek és kihívások áttekintése), Higher Education Management and Policy, 20(2): 11–41.

(3)  Chirca, A., Lazar, D.T. (2021), Cluj-Napoca without students: an estimation of the gap in the city’s economy (Kolozsvár diákok nélkül: a város gazdaságában mutatkozó rés becslése), Transylvanian Review of Administrative Sciences, 66E: 44–59.

(4)  Goddard, J., Vallance, P. (2014), The university and the city (Az egyetem és a város), Higher Education, 68(2): 319–321.

(5)  Liddle J., Addidle G.D. (2022), The Changing Role of Universities in Society: Key Influences in The Role of Universities and HEIs in the Vulnerability Agenda. Rethinking University-Community Policy Connections (Az egyetemek változó szerepe a társadalomban: kulcsfontosságú hatások az egyetemek és felsőoktatási intézmények szerepére a sebezhetőség kezelésére irányuló stratégiában. Az egyetem és a közösség közötti stratégiai kapcsolatok újragondolása). Palgrave Macmillan, Cham. https://doi.org/10.1007/978-3-030-89086-5_3.

(6)  Myklebust, J.P., Smidt, H. (2021), What is the role of universities in global upskilling? [Milyen szerepet játszanak az egyetemek a globális kompetenciafejlesztésben?] University World News, online elérhető a https://www.universityworldnews.com/post.php?story=20210129110449887 címen.

(7)  Hammerbauer, M., Pavletić, P., Vespa, M. (2021) Brain drain in higher education in European context (A képzett munkaerő elszívása a felsőoktatásban európai viszonylatban), végleges jelentés – ESC41, elérhető az alábbi címen: https://www.esu-online.org/wp-content/uploads/2021/03/Brain-Drain-final-report-ESC41-Google-Docs.pdf.

(8)  Reichert, S. (2019), The Role of Universities in Regional Innovation Ecosystems (Az egyetemek szerepe a regionális innovációs ökoszisztémákban), Az Európai Egyetemek Szövetsége tanulmánya, elérhető az alábbi címen: https://www.eua.eu/downloads/publications/eua%20innovation%20ecosystem%20report_final_digital.pdf.

(9)  Jackson, N. J. (2011) Learning for a complex world: A lifewide concept of learning, education and personal development (Tanulás egy összetett világra: a tanulás, az oktatás és a személyes fejlődés az élet minden területét felölelő koncepciója). Bloomington, IN: Author House; Williams, S., Dodd, L. J., Steele, C., & Randall, R. (2015), A systematic review of current understandings of employability (A foglalkoztathatóság jelenlegi értelmezésének módszeres áttekintése), Journal of Education and Work, Vol. 29, No 8, 877–890. o.