—

tekintettel az „Afrika szarva: az EU geostratégiai prioritása” című, 2021. május 10-i tanácsi következtetésekre, és különösen azok 28. bekezdésére a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz való hozzáférésről és azok tiszteletben tartásáról,

—

tekintettel az Európai Unió és az Afrikai Unió közötti hatodik csúcstalálkozót követő, „Közös jövőkép a 2030-ig tartó időszakra” című, 2022. február 18-i végleges együttes nyilatkozatra,

—

tekintettel az Afrika szarváról és a Vörös-tengerről szóló, 2018. június 25-i tanácsi következtetésekre,

—

tekintettel „Az EU és Afrika közötti biztonsági együttműködés a Száhel-övezetben, Nyugat-Afrikában és Afrika szarván” című, 2020. szeptember 16-i állásfoglalására (1),

—

tekintettel a 2022. március 21-én elfogadott biztonsági és védelmi stratégiai iránytűre,

—

tekintettel „Az Afrikára vonatkozó új uniós stratégia – partnerség a fenntartható és befogadó fejlődésért” című, 2021. március 25-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel a szomáliai helyzetről szóló, 2021. november 25-i állásfoglalására (3),

—

tekintettel a Kenyában lévő kakumai menekülttáborban kialakult helyzetről szóló, 2021. szeptember 16-i állásfoglalására (4),

—

tekintettel a szudáni politikai válságról szóló, 2022. január 20-i állásfoglalására (5),

—

tekintettel az etiópiai helyzetről szóló, 2020. november 26-i állásfoglalására (6),

—

tekintettel a Tigrében kialakult humanitárius helyzetről szóló, 2021. október 7-i állásfoglalására (7),

—

tekintettel az ugandai politikai helyzetről szóló, 2021. február 11-i állásfoglalására (8),

—

tekintettel az LMBTI-személyek ugandai helyzetéről szóló, 2019. október 24-i állásfoglalására (9),

—

tekintettel az Eritreáról, különösen Dawit Isaak ügyéről szóló, 2020. október 8-i állásfoglalására (10),

—

tekintettel az eritreai helyzetről szóló, 2016. március 10-i állásfoglalására (11),

—

tekintettel a Dél-Szudánról szóló, 2017. május 18-i állásfoglalására (12),

—

tekintettel a Dzsibutiról szóló, 2016. május 12-i állásfoglalására (13),

—

tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325., 1820., 1888., 1889., 1960., 2106., 2122., 2242., 2467. és 2493. számú határozatára,

—

tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a fiatalokról, a békéről és a biztonságról szóló 2250., 2419. és 2535. számú határozatára,

—

tekintettel az Emberi Jogok és a Népek Jogai Afrikai Bizottságának a személyek ellen valós vagy vélt szexuális irányultságuk vagy nemi identitásuk miatt elkövetett erőszakkal és más emberi jogi jogsértésekkel szembeni védelemről szóló, 2014. májusi határozatára, valamint az emberi jogi jogvédők afrikai helyzetéről szóló, 2017. májusi határozatára,

—

tekintettel az Emberi Jogok és a Népek Jogai Afrikai Bizottsága által a 2017. májusi, 60. rendes ülésén elfogadott, az egyesülés és a gyülekezés szabadságára vonatkozó iránymutatásokra,

—

tekintettel a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv 2020–2024” című, 2020. március 25-i közös közleményére (JOIN(2020)0005),

—

tekintettel a 2015–2019 közötti időszakra szóló, az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos uniós cselekvési tervre, és különösen annak 22b. fellépésére, amely felvázolja az Európai Külügyi Szolgálat, a Bizottság, a Tanács és a tagállamok felelősségét az átmeneti igazságszolgáltatásra vonatkozó uniós politika kidolgozásában és végrehajtásában,

—

tekintettel a gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, illetve megsemmisítéséről szóló egyezményre, valamint a kazettás lőszerekről szóló egyezményre,

—

tekintettel a 2022. április 1-jén Nairobiban (Kenya), a migrációval foglalkozó harmadik regionális miniszteri fórumon (Regional Ministerial Forum on Migration) aláírt megállapodásra,

—

tekintettel az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 2022. március 31-én elfogadott 2628. számú határozatára, amely az Afrikai Unió szomáliai misszióját (AMISOM) átalakította az Afrikai Unió szomáliai átmeneti missziójává (ATMIS),

—

tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

—

tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

—

tekintettel a gyermek jogairól szóló 1989. évi ENSZ-egyezményre,

—

tekintettel az Emberi Jogok és a Népek Jogainak Afrikai Chartájára,

—

tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 2015. szeptember 25-i, az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló New York-i csúcstalálkozóján elfogadott, „Világunk átalakítása: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend” című határozatára,

—

tekintettel az ENSZ 1981-ben elfogadott, a valláson vagy meggyőződésen alapuló megkülönböztetés minden formájának megszüntetéséről szóló nyilatkozatára,

—

tekintettel a női nemi szervek megcsonkításának világszerte történő felszámolására irányuló uniós stratégiáról szóló, 2020. február 12-i állásfoglalására (14),

—

tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára,

—

tekintettel az etiópiai emberi jogi bizottságnak/az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa Hivatalának az emberi jogok nemzetközi jogának, a humanitárius jognak és a menekültjognak az etiópiai Tigré régióban zajló konfliktusban részt vevő valamennyi fél által elkövetett állítólagos megsértése ügyében folytatott közös vizsgálatról szóló, 2021. november 3-án közzétett jelentésére, valamint az etiópiai emberi jogi bizottság 2022. március 11-i, az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog Etiópia Afar és Amhara régióiban 2021 szeptembere és decembere között elkövetett megsértéséről szóló jelentésére,

—

tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának az egy emberi jogi szakértőkből álló nemzetközi bizottságnak az etiópiai konfliktusban részt vevő valamennyi fél által 2020. november 3. óta elkövetett jogsértésekre és visszaélésekre vonatkozó állítások alapos és pártatlan kivizsgálása céljából történő létrehozásáról szóló, 2021. december 17-i határozatára,

—

tekintettel a 2018. szeptember 12-i, megújított dél-szudáni konfliktusrendezési megállapodásra,

—

tekintettel a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet „Az Európai Unió szomáliai kiképzési missziója: értékelés” című, 2020. decemberi háttérdokumentumára,

—

tekintettel eljárási szabályzata 118. cikkére,

—

tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A9-0207/2022),

A.

mivel a 2021. május 10-i tanácsi következtetések új stratégiát hoznak létre Afrika szarvára vonatkozóan, és új lendületet adnak az Unió és a régió közötti partnerségnek, amely elsődleges stratégiai jelentőséggel bír az Unió számára;

B.

mivel Afrika szarva politikai, gazdasági és kereskedelmi szempontból olyan, stratégiailag fontos régió az EU számára, amelyhez Európát hosszú ideje fennálló politikai és gazdasági kötelékek fűzik; mivel Afrika szarvának gazdasági és politikai értelemben lehetősége van növekedésre, azonban számos kritikus akadállyal kell szembenéznie, ideértve többek között a Covid19-válságot, az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásait, a növekvő vízhiányt és az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát, az elsivatagosodást és az erdőirtást, a természeti katasztrófákkal szembeni gyenge ellenálló képességet, a népességnövekedést és az urbanizációt – amelyhez korlátozott munkahelyteremtés és mély egyenlőtlenségek társulnak –, a megfelelő infrastruktúra hiányát, az instabilitást és a politikai kihívásokat; mivel a demokrácia, a jó kormányzás, az elszámoltathatóság, a jogállamiság, az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség, valamint a befogadó és részvételen alapuló társadalmak a béke és a regionális stabilitás előfeltételei;

C.

mivel Afrika szarvának országai (Szomália, Etiópia, Szudán, Kenya, Uganda, Eritrea, Dél-Szudán és Dzsibuti) közös kockázatoknak és fenyegetéseknek – többek között az éghajlatváltozás, a dzsihádista terrorizmus, az etnikai feszültségek és a gyenge kormányzással összefüggő problémák közvetlen és hosszú távú hatásainak – vannak kitéve; mivel a régió minden országára jellemző a folyamatos konfliktusok okozta tartós bizonytalanság és a konfliktusban részt vevő valamennyi fél által elkövetett súlyos emberi jogi jogsértések, beleértve a gyermekkatonák toborzását, a civilek és a polgári infrastruktúra elleni célzott támadásokat és a nők és lányok elleni szexuális erőszak gyakorlatát; mivel a háborús bűncselekmények és a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok egyéb megsértései továbbra is büntetlenül maradnak, miközben az áldozatok számára történő igazságszolgáltatásra való törekvés nagyrészt hiábavalónak bizonyult; mivel 2021 decemberében az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa létrehozta az Etiópiával foglalkozó emberi jogi szakértőkből álló ENSZ-bizottságot az esetleges háborús bűncselekmények és más jogsértések kivizsgálása céljából;

D.

mivel Afrika Szarva általános stabilitása tovább romlott az etiópiai Tigré régióban 2020 novemberében kirobbant konfliktus kezdete óta, továbbá a számos országban zajló nehézkes politikai átmenet miatt is veszélybe került; mivel a humanitárius helyzet Etiópiában továbbra is drámai a konfliktusok, az aszály és az országon belüli tömeges menekülés miatt; mivel a szövetségi kormány 2022. március 24-én humanitárius tűzszünetet jelentett be, hogy megkönnyítse a segítség Tigrébe való bejutását, amelyet a konfliktus eddig akadályozott; mivel Etiópia északi régiójában 2022. augusztus 24-én újrakezdődtek az összetűzések; mivel az etiópiai konfliktus – noha továbbra is rendkívül ádáz a küzdelem –, más szakaszba lépett, mivel a konfliktusban részt vevő mindkét fél nyilvánosan elkötelezte magát az Afrikai Unió által vezetett kereten belüli tárgyalásos megoldás mellett; mivel az Etiópia által a Nílus felső folyásán elkezdett Nagy Etióp Reneszánsz Duzzasztógát építése és második feltöltési szakasza továbbra is feszültséget gerjeszt Etiópia és a vele szomszédos országok között;

E.

mivel az EU a régióban régóta fennálló és megbízható partner a béke, a biztonság, a fenntartható fejlődés és a humanitárius segítségnyújtás tekintetében, és mivel kellő figyelmet kell fordítani erre a békére, biztonságra, demokráciára, fenntartható fejlődésre és humanitárius segítségnyújtásra irányuló partnerségre; mivel a meglévő regionális szervezetek és egyéb kezdeményezések – mint például az Afrikai Unió és a többnemzetiségű összhaderőnemi alkalmi harci kötelék – szintén vezető szerepet töltenek be Afrika szarva biztonsági aggályainak kezelésében;

F.

mivel a Kína és Afrika szarva közötti első béke-, kormányzási és fejlesztési konferenciára 2022. június 20–21-én került sor; mivel a találkozón jelen lévő, az Afrika szarvával foglalkozó kínai különmegbízott, Xue Bing nagykövet felajánlotta Peking feltétel nélküli támogatását a térségbeli konfliktusok rendezéséhez, ugyanakkor felszólította a régió országait, hogy függetlenítsék magukat a külföldi beavatkozástól;

G.

mivel a dél-szudáni humanitárius helyzet a feszültségek és konfliktusok, a helyi közösségek közötti erőszak és az ismétlődő áradások következtében romlik; mivel az ENSZ becslése szerint Szomáliának, Etiópiának és Kenyának 4,4 milliárd USD sürgős humanitárius segélyre volt szüksége 2022-ben, amelynek 29,1 millió emberhez kellett eljutnia; mivel 2022 áprilisáig a nemzetközi közösség e szükségleteknek csupán 5 %-át elégítette ki; mivel az aszály már mintegy hárommillió haszonállat elhullását okozta Etiópia déli részein és Kenya száraz régióiban, Szomáliában pedig a háztartások állatállományának mintegy 30 százaléka elpusztult; mivel a kelet-afrikai sáskajárás az elmúlt 25 év legsúlyosabb sáskajárása Etiópia és Szomália, valamint az elmúlt 70 év legsúlyosabb sáskajárása Kenya számára, és jelentős veszélyt jelent a régió élelmezésbiztonságára nézve; mivel 2022 januárja és júniusa között mintegy 568 000, súlyosan alultáplált gyermeket vettek gyógykezelésbe Etiópiában, Kenyában és Szomáliában, ahol várhatóan mintegy 6,5 millió gyermek szenved akut alultápláltságban; mivel az élelmezésbiztonsággal és táplálkozással foglalkozó munkacsoport jelenlegi becslései szerint 2023 februárjáig 23–26 millió ember szembesülhet az élelmiszer-ellátás súlyos bizonytalanságával, ami elsősorban a régióban tapasztalható szárazságnak tudható be, ha az október és december közötti esőzések elmaradnak; mivel szakértők előrejelzése szerint a sáskák Kenya, Etiópia és Szomália közötti, határokon átnyúló gyakoribb mozgása tovább fogja súlyosbítani az amúgy is bizonytalan élelmezésbiztonsági helyzetet; mivel az ukrajnai háború katasztrofális következményei – az élelmiszer-, üzemanyag- és nyersanyagárak mostanra soha nem látott szintet értek el – súlyosbítják a mély élelmiszerválságot Afrika szarvának országaiban;

H.

mivel a Covid19-világjárvány egészségügyi, társadalmi-gazdasági és politikai kihívások elé állította a régiót azáltal, hogy elmélyítette a szegénységet, növelte az egyenlőtlenséget és súlyosbította a strukturális és mélyen gyökerező megkülönböztetést, ami pusztító hatással volt az emberi jogokra és a polgári szabadságjogokra, különösen a kisebbségi csoportok és a kiszolgáltatott emberek tekintetében; mivel ezzel összefüggésben egyes kormányok az emberi jogok elnyomására használták a Covid19-el kapcsolatos jogszabályokat;

I.

mivel Afrika szarva továbbra is a tágabb értelemben vett régió más országaiba és az EU-ba irányuló jelentős migrációs áramlások származási, tranzit- és célrégiója; mivel a szegénység és a bizonytalanság kölcsönösen egymást erősítik, és a lakosság tömeges lakóhelyelhagyásának legfontosabb mozgatórugói Afrika szarván, különösen a fiatalok körében; mivel Kelet-Afrikában és Afrika szarván több mint 7,7 millió migráns munkavállaló él, és Etiópia, Kenya és Uganda fogadta be a legtöbb nemzetközi migránst, akik jobb megélhetést keresnek;

J.

mivel a politikai feszültségek, konfliktusok, természeti katasztrófák és az éghajlatváltozás következményei állnak a legtöbb régióban annak a hátterében, hogy jelentős a menekült és a lakóhelyét elhagyni kényszerülő népesség száma; mivel a menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek számára létrehozott táborokban továbbra is bizonytalan a humanitárius és biztonsági helyzet; mivel Kenya ad otthont a dadaabi menekülttábornak, amely az egyik legnagyobb menekülttábor a világon, és amely több mint 220 000 regisztrált szomáliai menekültet fogadott be, akik a polgárháború és az éghajlati viszontagságok elől menekülnek; mivel a tábor irányítása miatt egyre nő a feszültség Kenya és Szomália között, miközben a menekülteknek továbbra is nehéz körülmények között kell boldogulniuk, és megélhetésük az ENSZ által nyújtott támogatástól függ;

K.

mivel Afrika szarva, a Vörös-tenger és az Ádeni-öböl egyre nagyobb aggodalmat okozó területté válik, ahol a regionális és nemzetközi szereplők jelentős és gyakran eltérő gazdasági és biztonsági érdekeket képviselnek az árukereskedelem tekintetében globális találkozási és ellenőrzési ponton, mivel a globális tengeri teheráru több mint 12 %-a, Ázsia Európával folytatott kereskedelmének pedig 40 %-a a Vörös-tengeren keresztül halad át; mivel a globális energiaáramlás és az európai energiabiztonság biztosítása szempontjából kulcsfontosságú a stabilitás, a tengeri védelem és a hajózás szabadsága a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben, mivel évente körülbelül 6,2 millió hordó nyersolaj és egyéb kőolajtermék halad át a Báb al-Mandeb szoroson (a globális tengeri szállítmányok mintegy 9 %-a), amelyből 3,6 millió hordó Európába irányul; mivel Ukrajna illegális orosz megszállása és az országban zajló konfliktus tovább növeli e kereskedelmi útvonal jelentőségét; mivel – az európai zöld megállapodásban meghatározott zöld és fenntartható átállásra való törekvés mellett – rövid távon az Oroszországtól való függés csökkentésének és a szállítók diverzifikálásának szükségessége geostratégiai szempontból még fontosabbá teszi a hajózás szabadságát és a tengeri védelmet a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben; mivel figyelembe kell venni a Vörös-tenger térségének fontosságát Afrika szarvának stabilitása szempontjából, jelentőségét kereskedelmi és összeköttetési tengelyként, valamint a stabilitás és a hajózás szabadsága miatti aggodalmakat, amelyeket az EU is oszt;

L.

mivel az Afrika szarva kezdeményezéssel foglalkozó 11. miniszteri találkozóra az EU–AU csúcstalálkozón került sor, és első alkalommal történt meg, hogy az „Európa együtt” kezdeményezés tagjai is részt vettek a miniszteri találkozón; mivel a kezdeményezés több mint 4,5 milliárd USD-t mozgósított három fejlesztési partnerétől: az EU-tól, az Afrikai Fejlesztési Banktól és a Világbank-csoporttól; mivel az EU 2019 óta 64 projektet támogatott Afrika szarván az uniós vagyonkezelői alap keretében, amelyek főleg a nagyobb gazdasági és foglalkoztatási lehetőségekre, valamint a jobb kormányzásra és a konfliktusmegelőzésre összpontosítanak;

M.

mivel a nemi alapú megkülönböztetés és az egyenlőtlenség más formái továbbra is mélyen gyökereznek a régió számos országában, ideértve a nemi alapú erőszakot és a konfliktussal összefüggő szexuális erőszak magas szintjét, a szexuális és reprodukciós egészséghez való korlátozott hozzáférést, a gyermek- és kényszerházasságokat, a várandós lányok iskolából való kizárását, valamint a női nemi szerv megcsonkításának gyakorlatát, amely Afrika szarvának országaiban változatlanul egy régóta fennálló szokás;

N.

mivel az LMBTIQ-személyek továbbra is zaklatással, letartóztatással, büntetőeljárással, nemi alapú erőszakkal szembesülnek, sőt néha még annak a kockázatnak is ki vannak téve, hogy megölik őket valós vagy vélt szexuális irányultságuk, nemi identitásuk vagy önkifejezésük és nemi jellemzőik miatt; mivel az azonos nemű személyek közötti, beleegyezésen alapuló szexuális cselekményeket – Dzsibuti kivételével – Afrika szarvának valamennyi országában bűncselekménnyé nyilvánították; mivel az említett bűncselekménnyé nyilvánítást az LMBTIQ-személyekkel szembeni megkülönböztető bánásmód legitimizálására használják, és mivel a diszkriminatív büntetőjogi rendelkezések hatályon kívül helyezése az első szükséges lépés az LMBTIQ-személyek erőszakkal szembeni védelme érdekében; mivel Afrika szarva országainak egyikében sincsenek hatályban a transznemű személyek jogi elismerésére vagy az interszexuális személyeknek az interszexuális nemi szervek megcsonkításával szembeni védelmére vonatkozó jogi rendelkezések;

O.

mivel 2022. április 1-jétől az Afrikai Unió szomáliai misszióját (AMISOM) az Afrikai Unió szomáliai átmeneti missziója (ATMIS) váltotta fel azzal az elsődleges céllal, hogy 2024-ben átadja az irányítást a szomáliai nemzeti hadsereg erőinek; mivel az új misszió megbízatása többek között magában foglalja az as-Sabáb által jelentett fenyegetés csökkentését, a szomáliai integrált biztonsági és rendőri erők kapacitásépítésének támogatását, a biztonsági feladatok Szomáliának történő fokozatos átadását, valamint a szomáliai szövetségi kormány és a szövetség tagállamai által a békéért és megbékélésért tett erőfeszítések támogatását; mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a kalózkodásról szóló 2608. számú határozatát, amely az Atalanta haditengerészeti művelet alapjául szolgált, nem újították meg, és ennek következtében korlátozott a hozzáférés a szomáliai felségvizekhez; mivel a biztonsági helyzet törékeny és aggasztó, és az as-Sabáb terrorista csoport továbbra is aktív; mivel a választásokat 12 hónapos késéssel tartották meg; mivel az ország egyre nagyobb pénzügyi nehézségekkel küzd, amelyek veszélyeztetik fizetőképességét; mivel az ország egyre nagyobb pénzügyi nehézségekkel küzd, amelyek veszélyeztetik fizetési képességét, és mivel az EU költségvetési támogatását a választási folyamat lezárásának elmaradása miatt 2020 szeptembere óta felfüggesztették, a kiszolgáltatott lakosságnak nyújtott közvetlen támogatás azonban folytatódik; mivel a humanitárius nem kormányzati szervezetek (NGO-k) szerint az ukrajnai orosz invázió óta a búza és az olaj ára 300 %-kal emelkedett Szomália számos régiójában, amely a búzájának 90 %-át Ukrajnából és Oroszországból importálja; mivel az ENSZ szerint 2022 márciusában Szomália lakosságának több mint 38 %-át érintette az élelmiszer-ellátás súlyos bizonytalansága;

P.

mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2608. számú. határozata megújításának elmulasztása az Atalanta-művelet hozzáférését Szomália felségvizeire korlátozza;

Q.

mivel Kína kinevezte az Afrika szarvával kapcsolatos ügyekért felelős különmegbízottat; mivel Kína fokozta katonai és diplomáciai jelenlétét a régió országaiban, és megerősítette a velük való gazdasági együttműködését;

R.

mivel a 2021. október 25-i államcsíny óta politikai patthelyzet alakult ki Szudánban, és rendkívül nehéz tárgyalások folynak a civilek és a katonaság között; mivel nagyon aggasztó a biztonsági helyzet Dárfúrban, ahol 2021 novembere óta ismét kiújultak az erőszakos cselekmények; mivel Szudán súlyos gazdasági helyzettel néz szembe, amihez társul a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap kifizetéseinek mindaddig való felfüggesztése, amíg életképes politikai megoldás nem születik és polgári kormányt nem állítanak fel, valamint a Bizottság pénzügyi támogatásának felfüggesztése, noha a lakosságnak nyújtott közvetlen támogatásokat fenntartották; mivel Oroszország tervezett katonai bázisa stratégiai hozzáférést biztosít számára a Vörös-tengerhez;

S.

mivel Dél-Szudán 2011-es függetlenné válása óta eltelt több mint 10 év, a 2018-ban aláírt békemegállapodás végrehajtása késik; mivel Salva Kiir elnök a békemegállapodásban meghatározott határidővel összhangban 2023-ban általános választásokat kíván tartani; mivel az ország politikai és katonai értelemben is megosztott a különböző politikai csoportok, katonai frakciók és etnikai csoportok között és azokon belül is;

T.

mivel a kenyai politikai színtér erősen polarizált; mivel 2022. augusztus 9-én általános választásokat tartottak; mivel a Covid19-világjárvány globális következményei és a felhalmozott adósság miatt az ország gazdasági nehézségekkel küzd; mivel Kenya konstruktív szerepet tölthet be a béke és a regionális biztonság megteremtésében; mivel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője idén kétszer is látogatást tett Kenyába, egyszer 2022. szeptember 10-én a Kenyába, Mozambikba és Szomáliába tett regionális látogatás keretében, egyszer pedig 2022. január 29-én, hogy hivatalosan elindítsa az EU és Kenya közötti stratégiai párbeszédet, amelynek kiemelt prioritásaiként a gazdaságot, a kereskedelmet és a beruházásokat határozták meg;

U.

mivel Joveri Muszeveni ugandai elnököt a 2021. január 14-i választásokat követően hatodik ciklusra újraválasztották; mivel 2021. november 30-án katonai műveletet indítottak a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén fekvő Ituriban és Észak-Kivuban, válaszul a Szövetséges Demokratikus Erők – a Dáishoz kötődő, ugandai gyökerekkel rendelkező fegyveres terrorista csoport – támadássorozatára;

V.

mivel az 1993-as függetlenné válás óta Iszajasz Afeverki, a Népi Front a Demokráciáért és Igazságosságért elnöke vezeti Eritreát; mivel az eritreai alkotmány 1997-es elfogadásával megkezdett demokratizálódási folyamat azóta megrekedt; mivel az eritreai rezsim a szabadságjogok többségét eltörölte, és az emberi jogok helyzete nagy aggodalomra ad okot; mivel Eritrea a legkevésbé fejlett országok közé tartozik; mivel a két legjelentősebb adományozó a Globális Alap és az Európai Bizottság (az EU a Szükséghelyzeti Alapon keresztül 20 millió EUR értékben finanszíroz egy útfelújítási projektet Eritreában), miután 2021-ben több mint 100 millió EUR-t visszavont, mivel Eritrea részt vett az észak-etiópiai konfliktusban;

W.

mivel Dzsibuti kiemelten stratégiai jelentőségű helyzetben van a Báb el-Mandeb-szoroson, a világ egyik legforgalmasabb tengeri folyosóján, amely a Vörös-tengerhez való hozzáférést biztosítja, és ezáltal az infrastruktúra-fejlesztésre (kikötők, vasút) összpontosító növekedési modellt tesz lehetővé; mivel 2021. április 9-én a hivatalban lévő elnök, Iszmáíl Omár Guelleh egymás után ötödször nyerte meg a választásokat; mivel Dzsibuti a Száhel-övezettől a Közel-Keletig húzódó válságövezet középpontjában helyezkedik el, és bár stabil ország, a közvetlen regionális környezete azonban instabil; mivel figyelembe kell venni, hogy Dzsibuti az as-Sabáb szomáliai terroristái elleni küzdelem érdekében jelentős katonai szerepet vállal az ATMIS-ban;

a)

végezzék el az Afrika szarvával kapcsolatos korábbi uniós stratégiák és kötelezettségvállalások átfogó értékelését a levont tanulságok azonosítása és az EU régióbeli szerepvállalásának ennek megfelelő átszervezése érdekében; ismerjék el, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja aggasztó azonnali és hosszú távú következményekkel jár Afrika szarvára nézve, és hogy válaszul az EU-nak ki kell igazítania a régióval kapcsolatos szerepvállalását; reagáljanak arra a tényre, hogy – Oroszország jogellenes fellépésének következményeként – a régió általános biztonsági helyzete negatív irányban változik; foglalkozzanak azzal a ténnyel, hogy Oroszország már régóta fennálló, sokrétű kapcsolatokkal és befolyással rendelkezik a régióban, többek között (polgári és katonai) beruházások, valamint félkatonai csoportok bevetése révén, például a Wagner-csoport szudáni bevetésével, és ismerjék el, hogy ezek a fellépések tovább destabilizálhatják a szomszédos területeket; lépjenek fel a régióban folytatott félretájékoztatási és dezinformációs kampányok szervezésére irányuló orosz kísérletek – amelyek célja EU-ellenes érzelmek szítása – ellen azáltal, hogy átfogó uniós nyilvános kommunikációs stratégiát dolgoznak ki az orosz erőfeszítések ellensúlyozása és leküzdése érdekében, a helyi lakosság szükségleteit figyelembe vevő konkrét intézkedésekkel és kötelezettségvállalásokkal társítva; ítéljék el az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúját igazoló narratívák terjesztését, amint azt Hemetti szudáni tábornok 2022. február 23-i nyilatkozata is példázza, amelyben hamisan azt állította, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziója Oroszország „védelmét” szolgálja; fokozzák az EU diplomáciai, politikai, pénzügyi és humanitárius kapcsolatait az AU-val, annak regionális komponenseivel és az egyes országokkal olyan konkrét fellépések révén, amelyek bizonyítják az EU régió iránti elkötelezettségét, a további regionális instabilitás megelőzésére irányuló helyi és regionális megközelítések előmozdítása, a külföldi befolyással szembeni kiszolgáltatottságuk csökkentése, valamint az Ukrajna elleni agresszív orosz háború negatív következményeinek kezelése és az azokra való reagálás érdekében; haladéktalanul mélyítsék el a diplomáciai kapcsolatokat a régió kormányaival, hogy megvitassák és pontosítsák az orosz célkitűzések és műveletek pusztító rövid, közép- és hosszú távú hatásait a régióban; ismerjék el, hogy az Ukrajna ellen folyó orosz agresszív háború, különösen az orosz tengeri blokád megzavarja az ellátási láncokat, és rövid és középtávon egyaránt súlyosan érinti Afrika szarvának élelmezésbiztonságát, mivel a búza mintegy 90 %-át az Oroszországi Föderációból és Ukrajnából importálják; vegyék figyelembe, hogy legalább 20 millió embert már eddig is éhínség fenyegetett a Kenyát, Szomáliát és Etiópiát sújtó példátlan szárazság és a sáskajárás miatt; jelentősen növeljék az Afrika szarvának nyújtott uniós támogatást és segítségnyújtást, hogy elkerülhető legyen az éhínség vagy az élelmiszerhez jutás nehézségeinek kockázata; ismerjék el, hogy a régióban a következő hat hónap vonatkozásában finanszírozási hiány áll fenn, nevezetesen az Élelmezési Világprogram szerint 437 millió USD, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint pedig 130 millió USD, és tegyenek meg minden tőlük telhetőt e hiányosságok áthidalása, és a már megígért 21,5 millió EUR-t meghaladó további uniós humanitárius segítségnyújtás érdekében;

b)

teljes mértékben ismerjék el a régió potenciálját és stratégiai jelentőségét, és dolgozzanak ki valódi stratégiai jövőképet az együttműködésre és a szerepvállalásra vonatkozóan azáltal, hogy folyamatosan dolgoznak az Afrika szarvára vonatkozó stratégia végrehajtásán és a régióban bekövetkezett közelmúltbeli fejleményekhez való igazításán, új lendületet adva a koherens, időszerű és hatékony konzultációkon, valamint a közös értékeken, érdekeken és kilátásokon alapuló, kölcsönösen előnyös kapcsolatnak; térjenek át az elavult adományozói mentalitásról az EU és az Afrika szarva országai közötti egyenrangú partnerségre annak érdekében, hogy megteremtsék a régió fenntartható és békés fejlődésének feltételeit;

c)

koordinálják az uniós kezdeményezéseket és támogatást az afrikai partnerekkel azáltal, hogy előnyben részesítik a programokkal kapcsolatos afrikai szerepvállalást, ezáltal segítve, hogy az afrikai problémákra afrikai megoldásokat találjanak; e tekintetben fogadjanak el olyan, a biztonsági kérdésekre is kiterjedő, feltételeken alapuló megközelítést, amely a többért több, kevesebbért kevesebb elven alapul; vegyék tudomásul, hogy a fejlesztési segélyeket a kedvezményezett országok kormányai néha nem hatékonyan használják fel, és esetenként visszaélnek velük; segítsék elő az alulról felfelé építkező megközelítés megerősítését, amelynek keretében a helyi közösségek és a civil társadalmi szervezetek saját kapacitásaik kiépítésén dolgozhatnak, valamint az ellenálló képesség növelése érdekében jobban felkészülhetnek, koordinálhatják és megszervezhetik magukat;

d)

hangolják össze a régióban tett erőfeszítéseket az AU-val és annak regionális komponenseivel, különösen a Kelet-afrikai Közösséggel és a Kormányközi Fejlesztési Hatósággal (IGAD), valamint az ENSZ-szel és más hasonlóan gondolkodó nemzetközi és regionális szervezetekkel, pénzügyi intézményekkel és egyes országokkal; továbbra is támogassák a térségben folyamatban lévő, ezeket az erőfeszítéseket segítő missziókat, beleértve az EU közös biztonság- és védelempolitikai misszióit is, a stabilitás és a fejlődés elérését célzó kollektív válaszhoz való hozzájárulás érdekében; ösztönözzék az Egyesült Királyságot, hogy hangolja össze az EU-val a régióban tett erőfeszítéseit;

e)

fogadjanak el az Afrika szarván jelen lévő országokkal és szereplőkkel való konstruktív együttműködésen alapuló proaktív, inkluzív és együttműködésen alapuló megközelítést, megosztva a biztonsággal, a gazdasági fejlődéssel, valamint a pénzügyi, szociális és kulturális kérdésekkel kapcsolatos ügyek integrálására vonatkozó legjobb uniós gyakorlatokat és tapasztalatokat a régión belüli és a tengeri területen folytatott hatékony együttműködés előmozdítása érdekében, ugyanakkor segítsék elő az összes érintett féllel folytatott, különösen az Európai Unió Afrika szarváért felelős különleges képviselője segítségével megvalósuló párbeszédet;

f)

ismerjék el, hogy az Afrika szarván tapasztalható bizonytalanság és instabilitás komoly fenyegetést jelent egész Afrika gazdasági és társadalmi kilátásaira, valamint az EU és a régió biztonságával kapcsolatos megfontolásokra; járuljanak hozzá integrált megközelítéssel a regionális biztonsághoz és stabilitáshoz, előmozdítva a humanitárius segítségnyújtás, a fejlesztési együttműködés és a béke közötti kapcsolatot a polgári konfliktusmegelőzés, a viták békés rendezése, a konfliktusrendezés, a közvetítés, a kapacitásépítés és a megbékélési tevékenységek révén; érvényesítsék a fiatalok befogadását, valamint a nők teljes körű, egyenlő és érdemi képviseletét és aktív részvételét a békével és a biztonsággal kapcsolatos kérdésekben, többek között a fiatalokkal, a békével és a biztonsággal, valamint a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos ENSZ-menetrendek támogatása és végrehajtása révén, konkrét rövid és középtávú kötelezettségvállalások megfogalmazásával és annak meghatározásával, hogy ezt hogyan fogják objektív módon mérni és jelenteni; támogassák az Afrikai Unió, az IGAD és a Kelet-afrikai Közösség afrikai tulajdonú folyamatait, és politikai, pénzügyi, operatív és logisztikai támogatás révén foglalkozzanak a konfliktusok, a szélsőségesség és a radikalizálódás kiváltó okaival, például a mélyszegénységgel és az egyenlőtlenséggel, az éghajlatváltozás következményeivel – amilyenek a szűkös erőforrások, például a szántóterület és a víz –, valamint a régóta fennálló határvitákkal; erősítsék meg az EU–AU stratégiai partnerséget a konfliktusmegelőzés, a konfliktusmegoldás és a békefenntartás vonatkozásában; e tekintetben erősítsék meg az együttműködést az Afrikai Unió Béke- és Biztonsági Tanácsával és a regionális gazdasági közösségekkel; támogassák az emberi biztonság koncepcióját, mint az állami biztonsági megközelítések kiegészítését, amely az intézkedéseket és intézményeket az emberek szolgálatába állítja; támogassák a gyalogsági aknák, kazettás lőszerek és egyéb robbanóanyagok szükséges eltávolítását és az általuk okozott szennyeződések kezelését, amelyek akadályozzák a társadalmi és gazdasági fejlődést, és aránytalan hatást gyakorolnak a gyermekekre, a nőkre és a marginalizált csoportokra;

g)

foglalkozzanak a Nagy Etióp Reneszánsz Duzzasztógát Etiópia általi megépítéséből, valamint a Nílus vizének a folyásirányban lejjebb fekvő Szudánnal és Egyiptommal való megosztásából eredő esetleges bizonytalanságokkal és feszültségekkel; szólítsák fel a három országot, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, és működjenek együtt velük annak érdekében, hogy az AU és az IGAD égisze alatt működő megfelelő fórumokon diplomáciai úton tárgyalt megoldást találjanak, figyelembe véve Etiópia érdekeit a vízenergia termelésében, valamint a parti államok vízbiztonsággal kapcsolatos aggodalmait, és leküzdve a közös környezeti erőforrások használatával kapcsolatos egyoldalú hozzáállással összefüggő kockázatokat; vegyék figyelembe, hogy az éghajlatváltozás hatása jelentős kihívást jelent Afrika szarva számára, és szükségessé teszi, hogy a régió szorosan együttműködjön a fenntartható energia előállítása és az erőforrások megosztása terén, és ismerjék el, hogy az európai zöld megállapodás fontos együttműködési lehetőségeket kínál; nyújtsanak pénzügyi és technikai segítséget, valamint osszák meg afrikai partnereinkkel az innovatív technológiákat, a legjobb gyakorlatokat és a megszerzett tapasztalatokat annak érdekében, hogy a zöld átmenet, valamint a víz, az élelmiszer és az energia közötti kapcsolat előnyeit kihasználhassák, továbbá növeljék a régió átmenetébe történő beruházásokat, beleértve az olyan integrált infrastruktúrákat, mint a transznacionális energiahálózatok;

h)

működjenek együtt a nemzetközi partnerekkel és szervezetekkel annak érdekében, hogy kellő időben elegendő humanitárius segélyt és segítséget nyújtsanak a konfliktusok, a rendkívüli szárazság és más természeti katasztrófák, valamint az ukrajnai orosz agresszió – amely hozzájárult az élelmiszer- és üzemanyagárak emelkedéséhez és zavart okozott a globális ellátási láncokban – által sújtott országok számára; ismerjék el az éghajlati válság, a béke és a konfliktusok közötti összefüggéseket, valamint azt, hogy ezek kezelése érdekében szükség van a béketeremtésre és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és annak enyhítésére irányuló erőfeszítésekre, és kezeljék az éghajlati biztonságot minden átfogó regionális stratégia központi elemeként; vállaljanak vezető szerepet az adományozói közösségnek egy rendkívüli, Afrika szarvára vonatkozó adományozói konferenciára való összehívásában annak elkerülése érdekében, hogy a régiót ismét éhínség sújtsa;

i)

ismerjék el az EU és nemzetközi partnerei által az olyan missziók és műveletek révén tanúsított elkötelezettség pozitív hatásait, mint az Atalanta-művelet, az EU szomáliai kapacitásépítő missziója és a regionális tengerhajózás-biztonságot előmozdító uniós program, amelyek megelőzik a kalóztámadásokat azok bekövetkezése előtt, másrészt csökkentik a sikerességi arányukat, továbbá fejezzék ki sajnálatukat amiatt, hogy nem újították meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2608. számú határozatát, ami sajnálatos módon korlátozza a művelet szomáliai felségvizekhez való hozzáférését; méltassák az EU szomáliai kapacitásépítő missziója által a polgári bűnüldözés területén már elért pozitív eredményeket, és biztosítsák, hogy a misszió rendelkezzen a hatékony működéséhez szükséges eszközökkel és személyzettel; hívják fel a tagállamokat, hogy tanúsítsanak megfelelő elkötelezettséget az ATMIS és az Unió szomáliai kiképzési missziója iránt mind a személyi állomány, mind az eszközök tekintetében annak érdekében, hogy a szomáliai fegyveres erők képessé váljanak arra, hogy a nemzetközi humanitárius jog és a nemzetközi emberi jogi jogszabályok teljes körű betartása mellett felelősséget vállaljanak az ország biztonsága tekintetében; hangsúlyozzák, hogy az EU-nak meg kell erősítenie, hogy Szomália hiteles partnere, és az ATMIS-t a szomáliai közös biztonság- és védelempolitikai missziókkal, az Európai Békekerettel, a humanitárius segítségnyújtási műveletekkel és a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközzel összehangolt integrált megközelítés részeként kell támogatnia;

j)

adjanak hangot aggodalmuknak az Afrika szarván és a szomszédos országokban működő radikális militáns iszlamista terrorista csoportok – különösen az as-Sabáb, az al-Kaida és a Dáis – folyamatos tevékenysége miatt, amelyek nagymértékben alkalmazkodóképesek és képesek tartósan megvetni a lábukat a lakosság körében; hívják fel az Európai Uniót és tagállamait, hogy fordítsanak figyelmet a dzsihádizmus terjedésére a régióban, és nyújtsanak testre szabott és hatékony segítséget az érintett országoknak mind e terjeszkedés közvetlen hatásai, mind pedig a szélsőségességhez, radikalizálódáshoz, erőszakhoz, terrorizmushoz és a toborzásra való fogékonysághoz vezető összetett kiváltó okok elleni küzdelemben; ismerjék el, hogy a térségben működő terrorista szervezetek jelentőségét és cselekvési képességét tovább erősíti a nemzeti határok átjárhatósága, és támogassák a határbiztonság növelésére irányuló nemzeti és regionális erőfeszítéseket; működjenek együtt az egyes országokkal és regionális szervezetekkel (különösen a Kelet-afrikai Közösséggel, az IGAD-dal és a Kelet-afrikai Készenléti Erővel) annak érdekében, hogy regionális megközelítést alkalmazzanak a terrorizmus elleni küzdelemben és a terrorizmus kiváltó okainak kezelésében;

k)

nyújtsanak testre szabott és kérésalapú támogatást az AU-nak és regionális komponenseinek, valamint az egyes országoknak a biztonsági és stabilitási feltételek javítására irányuló erőfeszítéseikben; tartsák fenn a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköznek a biztonságot és a fejlesztést támogató kapacitásépítési politikáján és az Európai Békekereten – különösen az Atalanta-műveleten és az EU szomáliai kiképzési misszióján – keresztül nyújtott támogatást, és biztosítsák, hogy az megfeleljen a fegyverkivitelről szóló uniós közös álláspontnak, és teljes mértékben tiszteletben tartsa az emberi jogokat és a humanitárius jogot, az előzetes kockázatértékelésre és a harmadik országbeli szereplők katonai technológiával való ellátásának állandó nyomon követésére vonatkozó kötelezettségeket, valamint a hatékony átláthatósági rendelkezéseket, beleértve az Európai Békekeret keretében a partnereknek átadott eszközök nyomon követhetőségét és megfelelő felhasználását, egy elszámoltatható, szilárd és megbízható biztonsági ágazat kialakításának elősegítése érdekében; e tekintetben teljes mértékben aknázzák ki az Európai Békekeretben rejlő lehetőségeket, és biztosítsák a folytonosságot a korábbi Afrikai Békekerettel az afrikai vezetésű kezdeményezések finanszírozásának minősége és mennyisége tekintetében; biztosítsák, hogy az Ukrajna ellen irányuló bűnös orosz inváziót megelőzően az Európai Békekeret keretében Afrika szarvának tett valamennyi finanszírozási kötelezettségvállalás teljesüljön; biztosítsák az ATMIS polgári komponensének finanszírozását;

l)

teljes mértékben támogassák a demokratikus átmenetet, a jogállamiságot, az államépítési folyamatokat és a különböző helyi körülményekhez megfelelően igazodó nyitott politikai teret; támogassák az inkluzív megbékélési folyamatok előmozdítására irányuló stratégiákat azzal a céllal, hogy olyan hiteles és reprezentatív intézményeket hozzanak létre, amelyek előirányozzák a különböző közösségek részvételét; működjenek együtt különösen Szomáliával, Etiópiával és Szudánnal annak érdekében, hogy fokozzák az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy az alulreprezentált közösségeket és a nőket bevonják a magas szintű politikába és irányító testületekbe, és bizalomépítő intézkedések révén segítsék a partnerországokat a nemzeti hatóságokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság kezelésében; álljanak készen arra, hogy szükség esetén uniós választási megfigyelő missziókat küldjenek, hogy a választási folyamatokat a választások előtt és alatt támogassák; ismerjék el a parlamenti diplomáciában az EU, az AU és az egyes országok közötti párbeszéd előmozdításának és holisztikus partnerség kialakításának eszközeként rejlő lehetőségeket;

m)

működjenek együtt az EU afrikai partnereivel, és fokozzák az együttműködést a civil társadalommal annak érdekében, hogy azonosítsák és kezeljék a régió fő kihívásait és prioritásait, ideértve az emberi méltóságot és jogokat, a demokratikus és alapvető jogokat, a jogállamisággal kapcsolatos kihívásokat és a Covid19-járvány okozta egészségügyi válság enyhítését; szólítsák fel a nemzeti hatóságokat, hogy tartsák be az Emberi Jogok és a Népek Jogai Afrikai Bizottsága által elfogadott, az egyesülési és gyülekezési szabadságról szóló iránymutatásokat, és tartsák tiszteletben a tömegtájékoztatás szabadságát, többek között annak biztosítása révén, hogy a médiaorgánumok függetlenül működhessenek; adjanak hangot aggodalmuknak a szexuális irányultságon, nemi identitáson, önkifejezésen és nemi jellemzőkön alapuló folyamatos erőszak és megkülönböztetés miatt; szólítsák fel a nemzeti hatóságokat, hogy helyezzék hatályon kívül a diszkriminatív rendelkezéseket, többek között büntető törvénykönyveik felülvizsgálata révén; fokozzák a régióban élő emberijog-védőknek nyújtott támogatásukat; tanúsítsanak rugalmasságot a rendelkezésükre álló összes eszköz felhasználásában, és teljes mértékben hajtsák végre az emberi jogi jogvédőkre vonatkozó uniós iránymutatásokat, biztosítsák a belső védelmi mechanizmusok betartását, és koordinálják a vízumkiadást az országot elhagyni szándékozók számára; szólítsák fel a régió nemzeti hatóságait, hogy biztosítsanak a civil társadalom számára kedvező munkakörnyezetet, valamint konkrét jogalkotási intézkedéseket az emberi jogi jogvédők elismerése és védelme, valamint zaklatásuk és önkényes fogva tartásuk megakadályozása érdekében; ismerjék el a korrupció és az emberi jogok széles körű megsértése közötti kapcsolatot, és erősítsék meg a régióban a korrupció elleni küzdelemhez nyújtott uniós támogatást; fokozzák az életmentő és életfenntartó segítségnyújtást, hogy segítsék az aszály által érintett embereket és közösségeket, azon munkálkodva, hogy lehetővé tegyék a közösségek számára az önellátásra való törekvést és a jövőbeli sokkhatásokkal szembeni ellenálló képesség kiépítését; szólítsák fel a régió kormányait annak biztosítására, hogy a humanitárius dolgozók eljussanak a segítségre szoruló emberekhez;

n)

építsék be az átmeneti igazságszolgáltatást a régió konfliktuskezelési megközelítésébe; az átmeneti igazságszolgáltatásra irányuló erőfeszítések uniós támogatásának részeként kezeljék prioritásként a helyi és nemzeti szinten irányított folyamatokat, valamint a helyi és regionális szakértőket; fokozzák a partnerországokkal, valamint a nemzetközi és regionális szervezetekkel folytatott uniós együttműködést a büntetlenség elleni küzdelem támogatása, valamint az igazság, az igazságszolgáltatás, a jóvátételek és a meg nem ismétlődés garanciáinak előmozdítása érdekében;

o)

szólítsák fel a kormányokat, hogy lépjenek fel a nők és lányok egyenlőséghez, egészséghez – többek között a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz – és oktatáshoz való jogának védelme érdekében, és tegyék lehetővé számukra, hogy nemi alapú erőszaktól és megkülönböztetéstől mentesen élhessenek, biztosítva a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő megközelítést a nemek között a válságok és konfliktusok során egyre növekvő szakadék áthidalása érdekében; méltassák az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítása terén a régióban – például Kenyában és Ugandában –, különösen az életmentő HIV-kezeléshez és más szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén elért eredményeket, és erősítsék meg a szexuális és reproduktív egészség és jogok uniós támogatását, amelyek nélkülözhetetlenek az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak és a nemek közötti egyenlőségnek az eléréséhez; észszerűsítsék – az Európai Parlament 2020. február 12-i állásfoglalásának megfelelően – a női nemi szervek megcsonkítása elleni fellépéseket az EU valamennyi külső fellépése során, különös figyelmet fordítva Afrika szarvára, ahol a világon a legmagasabb a női nemi szervek megcsonkításának elterjedtsége, beleértve annak legsúlyosabb formáit is; szólítsák fel Afrika szarva nemzeti hatóságait, hogy hajtsanak végre a női nemi szervek megcsonkítását tiltó jogszabályokat, és biztosítsák azok betartását; fokozzák a nők politikába való bevonására irányuló kezdeményezéseket a jobb politikai döntéshozatal ösztönzése érdekében, és segítsenek véget vetni a női nemi szervek megcsonkításának és a kényszerházasságnak;

p)

vegyék tudomásul a régió demográfiai fejlődését, és ismerjék el a fiatalok és nők szerepét a fenntartható gazdasági fejlődés megvalósításában; erősítsék meg az oktatáshoz és szakképzéshez, valamint a munkaerő továbbképzéséhez és átképzéséhez való hozzáférés területén nyújtott uniós támogatást a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően; tartsanak ki amellett, hogy a fiatalabb generációk és a nők szerepvállalásának növelése és valódi kilátások nyújtása számukra az egész régió számára számos előnnyel járhat; támogassák a helyi oltóanyaggyártáshoz szükséges kapacitásépítést, és segítsenek a helyi egészségügyi rendszerek megerősítésében és az egészségügyi ágazat strukturális reformjainak támogatásában; sürgessék a nemzeti hatóságokat, hogy a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elve alapján biztosítsák az egészségügyi ellátáshoz való egyetemes hozzáférést; vegyék tudomásul, hogy a terrorizmus és a dzsihádizmus fontos szerepet játszik a gazdasági növekedés megakadályozásában Afrika szarva teljes térségében; vegyék tudomásul, hogy az as-Sabáb Afrika szarván a faszén-csempészet és a mezőgazdasági termelők, vállalkozások és segélyszervezetek zsarolása révén van jelen; nyújtsanak technikai támogatást annak érdekében, hogy az európai diaszpóra képessé váljon a régióval fenntartott üzleti kapcsolatok elmélyítésére, különösen azáltal, hogy lehetővé teszik az átutalások jogszerű, átlátható és megbízható csatornákon keresztül történő küldését;

q)

ismerjék el, hogy az éghajlatváltozás súlyosan érinti Afrika szarvát, és messzemenő következményekkel jár a régió stabilitására nézve; fokozzák az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló közös fellépéseket, különös tekintettel az éghajlatváltozás mérséklése, az ahhoz való alkalmazkodás, az azzal szembeni reziliencia és a katasztrófakockázat-kezelés területére; osszák meg partnereinkkel az európai klímarendeletben foglalt európai zöld megállapodás előnyeit, és támogassák őket saját éghajlat-változási menetrendjük elfogadásában a bevált gyakorlatok megosztása és az e területre vonatkozó uniós kezdeményezéseknek a meglévő afrikai kezdeményezésekkel való összehangolása révén; fordítsanak különös figyelmet az éghajlatváltozás humán- és élelmezésbiztonsági vonatkozásaira, valamint arra, hogy az EU-nak és partnereinek az éghajlatváltozással szemben ellenálló biztonsági és védelmi politikát kell folytatniuk, összhangban az Uniónak a biztonsági és védelmi stratégiai iránytű részét képező éghajlat-változási és védelmi ütemtervében foglalt törekvésekkel; az afrikai partnerekkel együttműködve fogadjanak el új és innovatív módszereket a régió potenciáljának teljes körű kiaknázása érdekében, többek között a legjobb gyakorlatok cseréje és a fenntartható mezőgazdaság új technológiáinak elfogadása révén, amelyek megerősítenék a helyi vállalkozói szellemet, azzal a végső céllal, hogy csökkentsék az élelmiszerek és a mezőgazdasági termékek behozatalától való függőséget, valamint ösztönözzék az inkluzív és fenntartható gazdasági növekedést; támogassák a legkevésbé fejlett országoknak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaihoz kapcsolódó veszteségek és károk célzott finanszírozására irányuló felhívását, és az újjáépítés és a helyreállítás finanszírozására vonatkozó további különleges intézkedések elfogadásával támogassák az érintett régiók újjáépítését és gazdasági fellendülését; fontolják meg a tagállamok ösztönzését arra, hogy eseti alapon továbbra is alkalmazzák a leginkább veszélyeztetett legkevésbé fejlett országok és fejlődő kis szigetállamok esetében a célzott adósságfelfüggesztést, adósságenyhítést vagy adósságelengedést, azzal a konkrét céllal, hogy egy szélesebb nemzetközi keret részeként hozzájáruljanak az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez;

r)

mozdítsák elő a koordinációt és működjenek együtt a Bizottság illetékes főigazgatóságaival annak biztosítása érdekében, hogy az uniós kereskedelempolitika felülvizsgálata fenntartható gazdasági növekedést eredményezzen a régió számára, nevezetesen azáltal, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteit teljes mértékben végrehajthatóvá teszik; vegyék tudomásul, hogy erőfeszítésekre van szükség az Afrika szarván működő, uniós székhelyű vállalatok által elkövetett emberi jogi jogsértések és környezeti visszaélések megelőzése érdekében, továbbá biztosítsák, hogy a közelgő, fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelv megfeleljen a célnak, és tényleges előrelépést eredményezzen a helyi közösségek számára az emberi jogok és a környezetvédelem terén; fordítsanak kiemelt figyelmet az EU saját politikáihoz, projektjeihez és a régióban nyújtott finanszírozásához kapcsolódó jogsértések értékelésére és megakadályozására, beleértve panasztételi mechanizmus létrehozását is azon személyek vagy csoportok számára, akiknek a jogait az Unió ezekben az országokban folytatott tevékenységei megsérthették; a Bizottsággal együtt sürgessék az állami pénzügyi intézményeket – köztük az Európai Beruházási Bankot – annak biztosítására, hogy az uniós beruházások összhangban legyenek a nemzetközi környezetvédelmi és éghajlat-politikai célokkal, különösen a Párizsi Megállapodással és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrenddel, és az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek megfelelően az igazságos éghajlati átmenet irányítását szolgálják; biztosítsák, hogy a régióba történő beruházások ne finanszírozzanak olyan ágazatokat, amelyek az éghajlati válságot – elsősorban a fosszilis tüzelőanyag-ágazatot – táplálják;

s)

fordítsanak különös figyelmet azokra a széles körben elterjedt, helyi tulajdonban lévő projektekre, amelyek környezeti szempontból kevésbé invazívak, de hatékonyabban javítják az emberek életét – például a hálózaton kívüli napenergia-rendszerekre, öntözőrendszerekre, víztisztító és szennyvízelvezetési rendszerekre –, különösen a legtávolabbi területeken, és biztosítsák, hogy az afrikai fenntartható energiába történő uniós beruházások elsősorban a helyi lakosság javát szolgálják, az energiaszegénység felszámolása érdekében; hívják fel az EU-t, hogy kül- és fejlesztési politikáján keresztül segítse az Afrika szarván élő mezőgazdasági termelőket az ásványi műtrágyáktól való függőségük csökkentésében és a műtrágyák éghajlati és környezeti hatásainak kezelését célzó agronómiai alternatívák megtalálásában; sürgessék a tagállamokat, hogy a Bizottsággal együttműködve helyezzék előtérbe a legkevésbé fejlett országokban működő, fenntartható és inkluzív üzleti modelleket követő belföldi vállalkozásokkal létrehozott partnerségeket;

t)

hívják fel a figyelmet arra, hogy Afrika szarván található a régió más országaiba és az EU-ba irányuló jelentős migrációs áramlások néhány fő származási, tranzit- és célországa; fogadjanak el – a kartúmi folyamattal, valamint a biztonságos, rendezett és szabályos migrációról és a menekültekről szóló globális megállapodásokkal összhangban – holisztikus, konfliktus- és kontextusérzékeny és emberközpontú megközelítést a migrációval kapcsolatos együttműködés tekintetében, figyelembe véve a migráció különböző mozgatórugóit a régióban és a migránsok tartós kiszolgáltatottságát, tiszteletben tartva a migránsok és menekültek jogait, és elismerve a körkörös migráció és a regionális mobilitás szükségességét, normalitását és előnyeit a Vörös-tenger tágabb térségében; működjenek az uniós partnerekkel a kartúmi folyamat tevékenységeinek újraindítása és oly módon történő átalakítása érdekében, hogy az tükrözze a jelenlegi valóságot és a különböző utazási korlátozásokat; alakítsanak ki olyan hosszú távú partnerséget, amely a biztonságos, rendezett és szabályos migrációra összpontosít; az Afrika szarván található partnerországokkal közösen találjanak fenntartható megoldást az európai külső határok felé irányuló migráció következményeinek enyhítése érdekében; mozdítsák elő a határbiztonság és a határokon átnyúló bűncselekmények – többek között az emberkereskedelem, a fegyverekkel és a kulturális örökséggel folytatott tiltott kereskedelem – elleni küzdelem terén folytatott megerősített együttműködést; biztosítsák, hogy a régióval kötött valamennyi migrációs együttműködési és visszafogadási megállapodás szigorúan tartsa tiszteletben a nemzetközi emberi jogi és menekültügyi jogszabályokat, különösen a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi egyezményt és annak 1967. évi jegyzőkönyvét; biztosítsák, hogy az uniós vagyonkezelői alapokon keresztül mozgósított pénzügyi források olyan projektekre összpontosítsanak, amelyek hosszú távon képesek kezelni a migráció kiváltó okait;

u)

nyújtsanak azonnali segítséget és hosszú távú támogatást a menekülteket befogadó és segítő országoknak, hogy biztosítsák a menekültek védelmét; könnyítsék meg a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek áttelepítését; hangolják össze a folyamatban lévő konfliktusokban érintett régióbeli országok kormányaihoz intézett, a polgári lakosság és a polgári infrastruktúra elleni válogatás nélküli támadások leállítását és a polgári lakosság védelmét célzó diplomáciai erőfeszítéseket, beleértve az összes intézkedés megtételét annak biztosítására, hogy a menekültek és a belső menekültek védelemben részesüljenek, valamint teljes mértékben hozzáférjenek a humanitárius segítségnyújtáshoz – többek között az élelmiszerhez, vízhez és menedékhez; nyújtsanak támogatást a régió országainak az arra irányuló erőfeszítések általános érvényesítéséhez, hogy támogassák a pásztorok mobilitásának jobb kezelését és a gazdasági sebezhetőség csökkentését célzó megfelelő reformokat a válságok – például aszályok – idején, a legeltetési közösségeket érintő feszültségekhez és konfliktusokhoz hozzájáruló tényezők jobb ellenőrzése céljából;

v)

fogadják el az „Európa együtt” megközelítést a régióban, az AU-val, a regionális szervezetekkel, valamint a partnerek és szereplők széles körével – többek között a magánszektorral – együttműködve, az afrikai tulajdonú kezdeményezések támogatása érdekében; kövessék továbbra is nyomon, és támogassák az Afrika szarvára vonatkozó kezdeményezést, amelynek az EU stratégiai partnere, valamint azt a célkitűzését, hogy tőkét vonjon be a régió konnektivitásának támogatása és a lehetőségek felszabadítása érdekében, munkahelyeket teremtsen, mérsékelje a felmerülő kockázatokat, erősítse a rezilienciát és javítsa a jószomszédi kapcsolatokat;

w)

ismerjék el, hogy a biztonságos és hatékony infrastruktúra kulcsfontosságú a régió következetes, fenntartható és méltányos fejlődése szempontjából; teljes körűen aknázzák ki a regionális integráció és konnektivitás erősítését célzó, az EU által támogatott új kezdeményezésekben rejlő lehetőségeket; fokozzák az afrikai partnerekkel folytatott konzultációt és koordinációt a „Global Gateway” stratégia keretében kidolgozandó konkrét projektek meghatározása során, a hatodik EU–AU csúcstalálkozó pozitív eredményeire építve; megfelelően mutassák be a Global Gateway-t mint zöldebb, igazságosabb és fenntarthatóbb hosszú távú tervet, különösen a más szereplők által javasolt alternatívákkal összehasonlítva; támogassák a régió azon országait, amelyek a Kereskedelmi Világszervezethez kívánnak csatlakozni, és támogassák az Afrikai Kontinentális Szabadkereskedelmi Térség megvalósítását, valamint továbbra is támogassák és erősítsék az AU-t, a Kelet-afrikai Közösséget és az IGAD-ot a gazdasági együttműködés előmozdítása, a regionális integráció fokozása, valamint a stabilitás és a diplomácia elősegítése érdekében; ismerjék el, hogy az Afrika szarvának stabilizációjára és fenntartható fejlődésére nyíló kilátások szorosan összefüggenek a szomszédos régiók kilátásaival; mérlegeljék a Vörös-tengerre és az Ádeni-öbölre vonatkozó uniós stratégia kidolgozását;

x)

hangsúlyozzák aggodalmukat az olyan harmadik felek egyre elterjedtebb és sokrétű befolyása és versengése miatt, amelyek nem osztják az EU értékeit és célkitűzéseit a régióban, ideértve Kínát és Oroszországot is, amelyek szigorúan kétoldalú érdekek előmozdítására törekednek; ismerjék el, hogy e szereplők növekvő jelenléte a régióban, különösen a gazdasági, energetikai, biztonsági – beleértve a tengeri védelmet is – és a katonai szférában, többek között olyan propaganda- és félretájékoztatási kampányok révén, amelyek célja, hogy növeljék az ott betöltött szerepüket, miközben aláássák versenytársaik – köztük az EU – fellépéseit, veszélyezteti a regionális békét, az európai erőfeszítéseket és segítségnyújtást, valamint az EU kiemelt partnerként betöltött szerepét; fontolják meg megfelelő intézkedések megtételét e beavatkozásokkal szemben; mozdítsák elő az EU támogatását a régió holisztikus megközelítése révén, előmozdítva a gazdasági együttműködést és a konfliktusmegelőzést, szemben a harmadik szereplők megközelítésével, amelynek célja a fragmentált környezet súlyosbítása és a geopolitikai aggályok fokozása; vegyék számba Kína következetes és több ágazatra kiterjedő beruházásait a régióban, miközben értékelik azok következményeit, beleértve az afrikai államok fokozott függőségét, valamint foglalkozzanak Kína növekvő jelenlétével és befolyásával; szólítsák fel a török hatóságokat, hogy igazodjanak az uniós politikákhoz, és jobban hangolják össze erőfeszítéseiket az uniós kezdeményezésekkel, különösen az Unió szomáliai kiképzési missziójával annak érdekében, hogy hatékonyabbak legyenek, és jobb eredményeket érjenek el a biztonság és a stabilitás terén, és ezáltal gyors és valódi demokratikus átmenetet indítsanak el; erősítsék meg a koordinációt az afrikai partnerekkel azoknak a kiemelt területeknek a meghatározása terén, amelyekre uniós beruházásokat kell fordítani, és biztosítsanak elegendő forrást ennek eléréséhez; vegyék tudomásul, hogy a harmadik felek növelik katonai kapacitásukat a régióban, különösen vegyék tudomásul Oroszország előrehaladott terveit egy haditengerészeti támaszpont építésére a Vörös-tengerrel szemben fekvő szudáni partvidéken, valamint azt, hogy Kína 2017-ben katonai támaszpontot avatott fel Dzsibutiban; fordítsanak különös figyelmet az olyan biztonsági magánvállalatok egyre növekvő tevékenységeire – mint amilyen például az Oroszország által támogatott Wagner-csoport, amely Szudánban működik, akadályozza a demokratikus átmenetet és a helyi lakosság kárára kiaknázza a hazai gyengeségeket –, annak érdekében, hogy elkerüljék a más régiókban tapasztalt hasonló negatív következményeket, és szorosan működjenek együtt az AU-val és Afrika szarvának egyes országaival annak érdekében, hogy minden országban hatékony, elszámoltatható és megbízható nemzetbiztonsági egységet hozzanak létre és működtessenek; szólítsák fel az összes uniós tagállamot, hogy erősítsék meg a zsoldosok toborzása, felhasználása, finanszírozása és kiképzése elleni nemzetközi egyezményt; értékeljék, milyen hatással van Oroszország Ukrajna elleni háborúja az EU befolyására a régióban;

y)

hatékony és tényeken alapuló nyilvános tájékoztatási kampányok révén erősítsék meg a stratégiai kommunikációt annak érdekében, hogy helyi szinten erőteljesebben jelen legyenek, és tájékoztassanak az uniós fellépésekről, célkitűzésekről és támogatott kezdeményezésekről a régióban, hogy növeljék az EU láthatóságát, és hangsúlyozzák a helyi közösségek, a fenntartható fejlődés, a béke és biztonság, valamint az inkluzív növekedés számára a hozzáadott érték létrehozásának célkitűzését, egyúttal lépjenek fel a harmadik felek dezinformációjával és hamis narratíváival szemben; bízzák meg az Európai Unió Afrika szarváért felelős különleges képviselőjét, hogy összpontosítson a regionális tevékenységekre, és fokozza az EU láthatóságát, jelenlétét és szerepvállalását a régió valamennyi országában a szorosabb kapcsolatok előmozdítása érdekében; biztosítsák az EU különleges képviselője által végzett munka nagyobb átláthatóságát és láthatóságát, biztosítva, hogy az EU különleges képviselője a régióbeli tárgyalópartnereivel való együttműködése során prioritásként kezelje a konfliktusrendezést, az emberi jogok és a demokrácia támogatását, és proaktív módon együttműködjön a civil társadalom szereplőivel, az emberi jogi jogvédőkkel és a másként gondolkodókkal, akiket a helyi hatóságok fenyegethetnek vagy célba vehetnek;

z)

az Afrika szarvának országaival kapcsolatos alábbi konkrét kérdések kezelésében:

i.

ismerjék el Dzsibuti geostratégiai jelentőségét; vegyék tudomásul, hogy Afrika szarva térségében Dzsibuti pozitív módon járul hozzá a békéhez, a biztonsághoz és a regionális együttműködéshez, különösen az Atalanta-művelet logisztikai platformjának befogadásával és az uniós tagállamok katonai jelenlétén keresztül; mutassanak rá arra, hogy a dzsibuti építési projekteket nagyrészt Kína finanszírozza, a becslések szerint 9,8 milliárd USD értékű infrastrukturális beruházással; fejezzék ki aggodalmukat amiatt, hogy kínai haditengerészeti bázist hoztak létre Dzsibutiban nagy hatótávolságú katonai rakéták telepítése céljából, valamint amiatt, hogy Kína átvette Doraleh stratégiai jelentőségű kikötőjét, és hogy Dzsibuti külföldi adósságállománya Kínából felvett hitelek révén növekszik; működjenek együtt az országgal, amely a világ egyik legnagyobb migrációs tranzitútvonalának metszéspontján található, segítséget nyújtva a régióból érkező menekültek befogadására irányuló erőfeszítéseihez, valamint globális és regionális kötelezettségvállalásainak végrehajtásához; osszák meg a vízgazdálkodással kapcsolatos uniós know-how-t és bevált gyakorlatokat, mivel Dzsibuti a világ egyik legszárazabb országa, amelyet rendkívüli szárazság sújt; fejezzék ki sajnálatukat amiatt, hogy a független média nem kapott engedélyt arra, hogy Dzsibutiból sugározzon; szólítsanak fel a független dzsibuti média forrásaira irányuló védelem biztosítására, amelyeknek nincs más választásuk, mint hogy külföldről sugározzanak, és onnan fejezzék ki magukat;

ii.

ítéljék el, hogy Eritrea teljes mértékben igazodik az orosz narratívához és propagandához, és fejezzék ki aggodalmukat amiatt, hogy Eritrea az orosz befolyás platformjává válhat Afrika szarván; szólítsák fel az eritreai hatóságokat, hogy hagyjanak fel az etióp polgári konfliktusban való katonai részvételükkel, ugyanakkor segítsék elő az etióp szövetségi hatóságok és a Tigré Népi Felszabadítási Front közötti békemegállapodást, amely magában foglalná a szervezet eritreai területen végrehajtott rakétatámadásainak beszüntetését; szólítsák fel az eritreai hatóságokat, hogy tegyenek konkrét lépéseket a belső megbékélés érdekében, és feltétel nélkül bocsássanak szabadon minden politikai foglyot, beleértve a 2001 óta fogva tartott David Isaak svéd-eritreai írót és újságírót is; folyamatosan kövessék nyomon a belső helyzetet, és mérlegeljék az uniós szankciók fokozatos és arányos csökkentését, amennyiben kézzelfogható és objektív javulás történik;

iii.

támogassanak minden olyan diplomáciai erőfeszítést, amely az Afrika szarván fontos szerepet játszó Etiópiában zajló konfliktus lezárására irányul, mind nemzeti szinten, mind különösen az AU közvetítői eljárásán keresztül, amely be fogja jelenteni az Afrika szarváért felelős főképviselő, Olusegun Obasanjo által elnökölt, magas rangú közvetítőkből álló trió felállítását, annak érdekében, hogy elsőbbséget élvezzen a tartós tűzszünetről szóló megállapodás, az összes területre való akadálytalan humanitárius hozzáférés és az eritreai erők azonnali kivonása, valamint az elszámoltathatóság és a belső megbékélés elősegítése; ragaszkodjanak ahhoz, hogy a nemzeti párbeszédnek a lehető leginkluzívabbnak, legszélesebb körűnek és legátláthatóbbnak kell lennie, beleértve a civil társadalom és az ellenzéki pártok képviselőit is, annak érdekében, hogy teljesüljön a megbékélés valódi katalizátoraként való működésre vonatkozóan kitűzött cél; koordinálják az egészségügyi, oktatási és egyéb állami létesítmények és szolgáltatások újraindításához nyújtott támogatást az érintett nemzeti és nemzetközi intézmények és az etióp kormány között, beleértve a belső menekültek és a konfliktus által érintett lakosság számára nyújtott segítő szolgáltatásokat; vegyék tudomásul az Amnesty International és a Human Rights Watch jelentését az emberiesség elleni bűncselekményekről és a nyugat-tigréi etnikai tisztogatásról; üdvözöljék, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa Etiópiával foglalkozó, emberi jogi szakértőkből álló nemzetközi bizottságot (ICHREE) hoz létre, hogy elvégezze az etiópiai konfliktusban részt vevő valamennyi fél által 2020. november 3. óta elkövetett jogsértésekre és visszaélésekre vonatkozó állítások alapos és pártatlan kivizsgálását, kiegészítve az etióp minisztériumközi munkacsoportot (IMTF) az elszámoltathatóság és a közös nyomozócsoport azon megállapításait vizsgálva, amelyeket az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala/Etiópia Emberi Jogi Bizottsága 2021. novemberi jelentésében tettek közzé; támogassák az átmeneti igazságszolgáltatást, hogy az emberi jogi jogsértések elkövetőit felelősségre lehessen vonni az etiópiai konfliktus során elkövetett súlyos bűncselekményekért, különösen az összes érintett intézmény, például az Etiópiai Emberi Jogi Bizottság, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa és a Nemzetközi Büntetőbíróság szerepének támogatása révén; vegyék tudomásul az országban történt néhány pozitív fejleményt, például a 2022. március 24-i humanitárius fegyverszünetet és némely politikai foglyok szabadon bocsátását, a fegyverszünet során a humanitárius segítséghez való fokozott hozzáférést, valamint az etióp kormány és a tigréi vezetés nyilvános nyilatkozatait, amelyek szerint elkötelezik magukat az AU által vezetett béketárgyalások mellett; gondosan értékeljék az etiópiai fejleményeket, hogy a helyzet romlása esetén további intézkedéseket hozhassanak; ugyanakkor továbbra is kérjék a konfliktus békés megoldását és a béketárgyalások haladéktalan elindítását, és vizsgálják meg, hogy az EU milyen szerepet játszhat a közvetítési folyamatban; álljanak készen a költségvetési támogatás és az uniós segítségnyújtás fokozatos visszaállítására, amennyiben teljesülnek bizonyos feltételek, többek között az ellenségeskedés beszüntetése, a humanitárius segítség teljes körű és akadálytalan célba juttatása Etiópiában, beleértve a Tigré régiót is, a konfliktus során elkövetett bűncselekmények miatti elszámoltatás, valamint az eritreai csapatok kivonása az országból;

iv.

hangsúlyozzák, hogy Kenya – mint az Afrika szarván politikai és gazdasági szempontból kulcsfontosságú szereplő – potenciállal rendelkezik a régió stabilitásának megerősítésére és arra, hogy a béke és a biztonság területén konstruktív szerepet töltsön be; támogassák a Kenyával való megújított stratégiai partnerség iránti elkötelezettséget; mélyítsék el az EU–Kenya kapcsolatokat az EU–Kenya stratégiai párbeszédben rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása révén; üdvözöljék az EU választási megfigyelő missziójának a 2022. augusztusi elnökválasztásra történő kiküldéséről szóló döntést; méltányolják a választási vita elnökválasztást követő, békés rendezését, és vegyék tudomásul a kenyai bíróságok által ebben játszott felelős szerepet; szólítsák fel a kenyai hatóságokat, hogy megfelelően értékeljék a választási megfigyelő misszió közelgő végleges jelentését, és vonják le a szükséges következtetéseket az ország választási folyamatainak további reformja és javítása érdekében; üdvözöljék a Kenya által a környezeti kihívások kezelésében való együttműködése érdekében tett erőfeszítéseket, és különösen azt, hogy 2022 márciusában Nairobiban, az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésén (UNEA-5) határozatot fogadtak el a műanyagszennyezés megszüntetéséről és egy jogilag kötelező erejű nemzetközi megállapodás 2024-ig történő kidolgozásáról;

v.

emlékeztessenek arra, hogy Szomáliában rendkívül aggasztó a fenyegető biztonsági helyzet, és egész Afrika szarván, sőt azon túl is jelentős destabilizáló tényezővé válhat, ha azt nem sikerül határozottan megfékezni; üdvözöljék a szomáliai elnökválasztás eredményét és a békés hatalomátadást; hívják fel az újonnan megválasztott elnököt, hogy hozzon létre befogadó kabinetet, az új kormányt pedig hívják fel, hogy tegyen előrelépést a kritikus nemzeti prioritások terén, beleértve az ország súlyos humanitárius helyzetének kezelését is; értékeljék az európai támogatás újraindítását; üdvözöljék az Unió Szomáliával kapcsolatos kötelezettségvállalásának pozitív hatásait; hangsúlyozzák a tanácsadó missziók nyilvánvaló hozzáadott értékét a parancsnoki struktúrák számára, és így ösztönözzék az európai résztvevők bevonását az uniós kiképzési missziók műveleteibe; teljes mértékben támogassák az ATMIS arra irányuló erőfeszítéseit, hogy Szomáliában előmozdítsa az emberi jogokat, valamint az országban a demokrácia és a jogállamiság biztonságát fenyegető as-Sabáb elleni békefenntartó erőfeszítéseket; működjenek együtt az AU-val és a szomáliai intézményekkel az ATMIS megbízatásának felülvizsgálata érdekében, az intézményépítésre összpontosítva, valamint elegendő pénzügyi támogatást nyújtva az Európai Békekereten keresztül; koordinálják erőfeszítéseiket az AU-val és az IGAD-dal egy olyan szomáliai nemzetépítési folyamat ösztönzése érdekében, amely a civil társadalmat helyezi a középpontba; biztosítsák, hogy az ATMIS felülvizsgálata párhuzamosan történjen a szomáliai fegyveres erők és a polgári biztonsági apparátus fokozatos megerősítésével, amelyeknek az ország biztonságának végső biztosítékaivá kell válniuk; konzultáljanak a szomáliai hatóságokkal az EU-val folytatott kétoldalú együttműködés új formáinak azonosítása céljából annak érdekében, hogy megerősítsék Szomália képességét a tengeri biztonság garantálására és a kalóztámadásoknak a felségvizein való újbóli megjelenésének elkerülésére; támogassák az ATMIS-csapatok teljesítményének alapos értékelését a reguláris hadsereg által Szomáliában elkövetett bűncselekmények megelőzésére irányuló erőfeszítések fényében;

vi.

vegyék tudomásul a kormány megbízatásának további két évvel történő meghosszabbítását, de hangsúlyozzák azon kötelezettségét, hogy előrelépést kell tennie a békemegállapodás végrehajtása terén, és elő kell készítenie a szabad és tisztességes választásokat; teljes mértékben támogassák Dél-Szudánban a békemegállapodás mielőbbi végrehajtását, többek között a fő felügyeleti struktúrákon, az újraalakult közös ellenőrző és értékelő bizottságon, a tűzszünet betartásának és az átmeneti biztonsági intézkedéseknek a megfigyelésére és ellenőrzésére szolgáló mechanizmuson keresztül, szorosan együttműködve az AU-val és az IGAD-dal; koordinálják és támogassák az egyéb dél-szudáni nemzetközi és regionális szereplőket, például az AU-t, az IGAD-ot, az ENSZ-t és a trojkát (az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Norvégia) annak érdekében, hogy továbbra is határozottan elkötelezzék magukat amellett, hogy nyomást gyakoroljanak az újból felállított átmeneti nemzeti egységkormányra abból a célból, hogy az továbbra is végrehajtsa a megújított dél-szudáni konfliktusrendezési megállapodást, különös tekintettel az átmeneti időszakot megelőző feladataira, beleértve a nők képviseletét is, a megállapodásban részletezettek szerint;

vii.

ismételten ítéljék el a 2021. októberi katonai puccsot és az azt követő megtorlás során elkövetett erőszakot; folytassanak koordinációt a régió többi szereplőjével annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljanak a katonaságra a polgári uralom visszaállítására vonatkozó olyan egyértelmű menetrend meghatározása érdekében, amely a lehető leghamarabb tisztességes, nyílt és átlátható általános választásokhoz vezet; vegyék tudomásul a katonaság azon kinyilvánított szándékát, hogy átadja a hatalmat a polgári hatóságoknak, és szólítson fel arra, hogy ezt az átmenetet indokolatlan késedelem nélkül hajtsák végre; szólítsák fel a polgári politikai hatóságokat, hogy fokozzák a koordinációt és együttműködést annak érdekében, hogy egyértelmű terveket terjesszenek elő a békés átmenet biztosítására; hangsúlyozzák, hogy gyors megoldásra van szükség, mivel minden további késedelem súlyosbítaná a gazdaság és a humanitárius helyzet romlását az egész országban, és súlyosbítaná azokat a már amúgy is hatalmas kihívásokat, amelyekkel a szudáni nép szembesül; támogassák a helyszínen a civil társadalmat és az aktivistákat, és szólítsanak fel a fogva tartott békés aktivisták és politikai foglyok szabadon bocsátására; ismételten hangsúlyozzák, hogy határozottan támogatják a háromoldalú mechanizmus folyamatban lévő erőfeszítéseit, amelyek célja a szudáni pártok és kezdeményezések közötti különbségek összeegyeztetésének elősegítése, a demokratikus átmenet helyreállításának elősegítése, valamint a civil és demokratikus átalakulás felé vezető út gördülékenyebbé tétele; hangsúlyozzák, hogy átmeneti igazságszolgáltatási eljárást kell indítani az emberi jogi jogsértések elkövetőinek bíróság elé állítása és a nemzeti megbékélés alapjainak lefektetése érdekében; fokozzák az EU helyszíni fellépését a humanitárius segítségnyújtás és a lakosság közvetlen támogatása terén, javítva a helyi közösségek életkörülményeit, ugyanakkor csökkentve az orosz és kínai befolyásnak való kitettséget; fejezzék ki mélységes aggodalmukat amiatt, hogy orosz haditengerészeti bázist terveznek létrehozni Port Szudánban, ami negatív következményekkel járna a Vörös-tenger békéjére és biztonságára nézve;

viii.

ismerjék el Ugandának a dél-szudáni békemegállapodáshoz vezető közvetítői folyamatban játszott fontos szerepét; üdvözöljék az ugandai fegyveres erők hozzájárulását az ATMIS-hoz, és egyeztessenek az országgal a misszió jövőjével kapcsolatban; támogassák az „új települési tervet” és a szegénység ellen alulról építkező megközelítéssel való küzdelemre irányuló egyéb törekvéseket; fejezzék ki sajnálatukat a 2021. januári elnökválasztás lebonyolításának körülményei miatt, és szólítsák fel az ugandai nemzeti hatóságokat egy olyan nyitott politikai tér előmozdítására, amely kedvez a tisztességes és átlátható választásoknak, ugyanakkor tartózkodik a médiához és a közösségi médiához való hozzáférés korlátozásától; hangsúlyozzák, hogy a nemzetközi jog rögzíti az őslakos népek és a helyi közösségek szabad és előzetes tájékoztatáson alapuló beleegyezéséhez való jogot, és szólítsák fel az ugandai nemzeti hatóságokat, hogy minden esetben tartsák tiszteletben az alapvető emberi jogokat; e tekintetben fejezzék ki aggodalmukat a kelet-afrikai kőolajvezeték-projekt kapcsán jelentett súlyos emberi jogi jogsértések, valamint a környezet és az éghajlat visszafordíthatatlan károsodásának kockázata miatt; hívják fel az EU-t, hogy sürgősen fogadja el a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelvet annak érdekében, hogy az európai vállalatokat felelősségre vonják, ha tevékenységük ilyen jogsértésekhez kapcsolódik;