P9_TA(2022)0339

„AccessibleEU” központ az akadálymentesítési politikák támogatására az EU belső piacán

Az Európai Parlament 2022. október 4-i állásfoglalása az „AccessibleEU” központ létrehozásáról az akadálymentesítési politikák támogatására az EU belső piacán (2022/2013(INI))

(2023/C 132/03)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 19. és 48. cikkére, 67. cikkének (4) bekezdésére, valamint 153., 165., 168. és 174. cikkére,

—	tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 3., 21., 24., 26., 34., 35., 41. és 47. cikkére,

—

tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre (CRPD) és annak – a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek az Európai Közösség által történő megkötéséről szóló, 2009. november 26-i 2010/48/EK tanácsi határozat szerinti – 2011. január 21-i hatálybalépésére (1),

—

tekintettel a CRPD általános kommentárjaira – mint a CRPD alkalmazásával kapcsolatos mérvadó iránymutatásra –a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottság által a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény végrehajtásáról, és különösen az „Akadálymentesítés” című 9. cikkről szóló, 2. sz. általános megjegyzésre – (elfogadva: 2014. április 11-én),

—

tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek az Európai Unió általi végrehajtására és az Európai Unió ezen egyezmény tekintetében való képviseletére vonatkozó belső szabályok megállapításáról a Tanács, a tagállamok és a Bizottság között létrejött magatartási kódexre (2),

—	tekintettel az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogaival Foglalkozó Bizottságának az Európai Unió első jelentéséről szóló, 2015. október 2-i záró észrevételeire,

—	tekintettel az európai ombudsman arra vonatkozó stratégiai vizsgálatára, hogy az Európai Bizottság hogyan követi nyomon a fogyatékossággal élő személyek és az idősek önálló életvitelhez való jogának előmozdítására felhasznált uniós forrásokat,

—	tekintettel az „Egyenlőségközpontú Unió: Stratégia a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáért (2021–2030)” című, 2021. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2021)0101),

—

tekintettel a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló tanácsi irányelvre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2008)0426, a megkülönböztetésmentességről szóló irányelv) és a Parlament erre vonatkozó, 2009. április 2-i álláspontjára (3),

—	tekintettel a 2020 utáni európai fogyatékosságügyi stratégiáról szóló, 2020. június 18-i állásfoglalására (4),

—	tekintettel a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló, 2021. április 29-i (EU) 2021/782 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5),

—	tekintettel a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (6) (európai akadálymentesítési irányelv),

—	tekintettel a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (7),

—	tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (8),

—	tekintettel az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 2022. április 6-i (EU) 2022/612 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (9),

—	tekintettel a „Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja” című bizottsági közleményre (COM(2021)0118),

—

tekintettel a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 2010. március 10-i 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (10),

—	tekintettel a Bizottság „Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia – az európai közlekedés időtálló pályára állítása” című közleményére (COM(2020)0789),

—	tekintettel az új fogyasztóügyi stratégiára (COM(2020)0696), amelynek öt prioritása között szerepelnek bizonyos fogyasztói csoportok, köztük a fogyatékossággal élő személyek sajátos szükségletei,

—	tekintettel a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (11) (közbeszerzési irányelv),

—	tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2020. december 17-i (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletre (12),

—	tekintettel a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget használni képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szóló marrákesi szerződésnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló, 2018. február 15-i (EU) 2018/254 tanácsi határozatra (13),

—	tekintettel a Bizottság 376., 554., 420. és 473. megbízásából eredő akadálymentesítési szabványokra,

—	tekintettel az autóbusszal közlekedő utasok jogairól és a 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. február 16-i 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (14),

—	tekintettel a tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogairól, valamint a 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2010. november 24-i 1177/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (15),

—	tekintettel a légi járműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól szóló, 2006. július 5-i 1107/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (16),

—

tekintettel a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (17),

—	tekintettel az uniós vasúti rendszernek a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek általi hozzáférhetőségével kapcsolatos átjárhatósági műszaki előírásokról szóló, 2014. november 18-i 1300/2014/EU bizottsági rendeletre (18),

—	tekintettel eljárási szabályzatának 54. cikkére,

—	tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A9-0209/2022),

mivel a fogyatékossággal élő személyek másokkal azonos jogokkal rendelkeznek az élet minden területén, és elidegeníthetetlen joguk van a méltósághoz, az egyenlő bánásmódhoz, az önálló élethez, az autonómiához és a társadalomban való teljes körű részvételhez, ami a társadalom minden rétegének javát szolgálja;

B.	mivel az Unióban több mint 87 millió ember él valamilyen fogyatékossággal, és mivel figyelembe kell venni az uniós népesség elidősödésének demográfiai tendenciáját;

mivel az akadálymentesség alapvető előfeltétele annak, hogy a fogyatékossággal élő személyek teljes mértékben érvényesíthessék emberi jogaikat és alapvető szabadságaikat; mivel a CRPD akadálymentesítésről szóló 9. cikke szerint a fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelének és az élet valamennyi területén történő teljes körű részvételének lehetővé tétele érdekében a részes államok megfelelő intézkedéseket tesznek, hogy másokkal azonos alapon biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek számára a fizikai környezethez, a közlekedéshez, az információhoz és kommunikációhoz, beleértve az információs és kommunikációs technológiákat és rendszereket, valamint más, nyilvánosan hozzáférhető vagy rendelkezésre álló lehetőségekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést, mind városi, mind vidéki területeken;

D.	mivel a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az akadálymentesség minden szinten érvényesüljön nemcsak a középületekben és a közlekedésben, hanem az egészségügyben és az oktatásban is, valamint a fogyatékossággal élő személyek mobilitásának és integrációjának növelése érdekében;

mivel a CRPD az „egyetemes tervezést” úgy határozza meg, mint a termékek, környezetek, programok és szolgáltatások oly módon történő tervezése, hogy azok a lehető legnagyobb mértékben mindenki számára hozzáférhetők legyenek anélkül, hogy adaptációra vagy speciális tervezésre lenne szükség, és anélkül, hogy kizárnák a fogyatékossággal élő személyek bizonyos csoportjainak szánt segédeszközöket; mivel az akadálymentesség a CRPD egyik általános elve, és a 2010/48/EK határozat értelmében az EU-t és a tagállamokat jogilag kötelezi; mivel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményről szóló 2. sz. általános megjegyzés előírja, hogy a részes államok kötelesek cselekvési terveket és stratégiákat elfogadni az akadálymentesség meglévő akadályainak azonosítása, határidők meghatározása és az akadályok felszámolásához szükséges emberi és anyagi erőforrások biztosítása érdekében; mivel az akadálymentesség alapvető fontosságú a fogyatékossággal élő személyek magánélethez, megkülönböztetésmentességhez, foglalkoztatáshoz, inkluzív oktatáshoz, politikai részvételhez és a CRPD-ben rögzített egyéb jogokhoz való jogainak gyakorlásához;

F.	mivel a helyi hatóságok kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy a helyi szükségletek elemzése és konkrét intézkedések végrehajtása révén támogassák a tagállamokat a szociálpolitikák kidolgozásában, beleértve a fogyatékosságra és a hozzáférhetőségre vonatkozó politikákat is;

mivel a magas színvonalú és megfizethető támogató technológiák biztosítása elő fogja mozdítani a fogyatékossággal élő személyek teljes körű társadalmi befogadását, és ez mind a fogyatékossággal élő személyek, mind e technológiák szolgáltatói, valamint a társadalom egésze számára előnyös lesz; mivel a támogató technológiák hozzá fognak járulni a tagállamok közötti egyenlőtlenségek csökkentéséhez, és mivel ezek a technológiák csak akadálymentes környezetben működhetnek;

H.	mivel a fogyatékossággal élő személyek magas szintű foglalkoztatása, e csoport jobb hozzáférhetősége és munkaerő-állományba való nagyobb mértékű bevonása egyértelmű gazdasági potenciált rejt magában;

mivel az Unió átfogó jogi keretet hozott létre az akadálymentességre vonatkozóan a belső piacon, különösen egyedi akadálymentességi jogszabályok, például az európai akadálymentesítési irányelv, és többek között a különböző ágazati jogszabályokban, köztük az uniós alapokról szóló rendeletekben megfogalmazott akadálymentességi kötelezettségek elfogadásával; mivel a 2025. június 28-tól alkalmazandó európai akadálymentesítési intézkedéscsomag jelentős új követelményeket fog bevezetni a termékek és szolgáltatások akadálymentessége tekintetében;

J.	mivel a fogyatékossággal kapcsolatos szakpolitikák tényleges végrehajtása pozitívan járul hozzá az EU belső piacának versenyképességéhez, és ezért alapvető erőforrást jelent az uniós gazdaság számára;

mivel a 2010–2020 közötti időszakra vonatkozó európai fogyatékosságügyi stratégia értékelése azt mutatta, hogy hozzájárulása számos területen javította a helyzetet, ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a fogyatékossággal élő személyek továbbra is jelentős akadályokkal szembesülnek az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz, a közlekedéshez, az épített környezethez, az ikt-hoz, a foglalkoztatáshoz és a szabadidős tevékenységekhez való hozzáférés, valamint a politikai életben és az élet egyéb területein való részvétel terén;

üdvözli a Bizottságnak az „Egyenlőségközpontú Unió: A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló európai stratégia (2021–2030)” címmel bejelentett közleményét (a stratégiát), amelynek célja annak biztosítása, hogy Európában minden fogyatékossággal élő személy egyenlő feltételek mellett gyakorolhassa jogait, egyenlő feltételek mellett vehessen részt a társadalomban és a gazdaságban, és ne érje többé hátrányos megkülönböztetés, illetve a 2010–2020 közötti időszakra vonatkozó európai fogyatékosságügyi stratégia értékelésében kiemelt jelentős akadályok felszámolása;

üdvözli a Bizottságnak a stratégiában bejelentett kezdeményezését az AccessibleEU Központ (a központ) létrehozására; elismeri, hogy a központ célja a harmonizált akadálymentesítési politikák koherenciájának növelése, végrehajtásuk támogatása, valamint a releváns ismeretekhez és készségekhez való hozzáférés megkönnyítése, előmozdítva az esélyegyenlőség kultúráját és a társadalomban való teljes körű részvételt a fogyatékossággal élő személyek számára, többek között szakmai szinten is, a közigazgatási szervek, az üzleti élet képviselői, a fogyatékossággal foglalkozó civil társadalom, az akadálymentesítési szakértők és a felhasználók közötti együttműködési térben;

megjegyzi, hogy a társadalomban csak akkor érhetők el jobb akadálymentesítési eredmények, ha a központ az „egyetemes tervezés” megközelítését követi; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az akadálymentesség ezen átfogó megközelítésének megfelelő figyelembevételét, különös tekintettel a fizikai környezetre, a közlekedésre, a tájékoztatásra, a kommunikációra, a szolgáltatásokra, valamint a közbeszerzési szerződések és pályázatok területére; úgy véli, hogy ez a megközelítés magában foglalja valamennyi érdekelt fél és jogtulajdonos érdemi részvételét az eljárásaikban;

kiemeli, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény (CRPD) alapján az EU átfogó jogi keretet hozott létre az egységes piacon való hozzáférhetőségre vonatkozóan, egyebek közt az európai akadálymentesítési irányelvet, a web-akadálymentesítési irányelvet, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról és az elektronikus hírközlésről szóló irányelveket, valamint a vasútállomásokra és járművekre vonatkozó műszaki előírásokat; emlékeztet arra, hogy e keret egyes vonatkozásait a jövőben végrehajtási határidők határozzák meg, és további erőfeszítésekre ösztönöz a korai végrehajtás elérése érdekében; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ahol már szükséges, az ilyen alapvető fontosságú jogszabályok végrehajtása tagállamonként igen eltérő, és általában még nem kielégítő, főként a képzett akadálymentességi szakértők hiánya miatt; hangsúlyozza ezért, hogy javítani kell a közigazgatási szervek, a gazdasági szereplők és általában a társadalom körében az akadálymentesítési politikákkal kapcsolatos általános ismereteket, valamint gyakorlati és elméleti szakértelmet annak érdekében, hogy minden tagállamban elősegítsék a megfelelő, fenntartható és megfizethető megoldások megtalálását, és ezáltal javítsák a meglévő és jövőbeli akadálymentesítési követelmények végrehajtását; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a központnak fontos erőforrásként kell működnie ahhoz, hogy a végrehajtási szakaszban ilyen ismereteket és támogatást nyújtson a tagállamoknak;

tudomásul veszi a bizonyos akadálymentesítési jogszabályok végrehajtásával foglalkozó ad hoc munkacsoportok létrehozását; ugyanakkor úgy véli, hogy az EU, a tagállamok, különösen az akadálymentesítési jogszabályokat nyomon követő vagy végrehajtó hatóságok és a horizontális megoldásokat támogató érdekelt felek, nevezetesen a képviseleti szervezeteiken keresztül a fogyatékossággal élő személyek, az akadálymentesítési szakemberek és a magánszektor közötti koordináció és együttműködési keret hiánya további akadályt jelent az akadálymentességi jogszabályok végrehajtása és az egész EU-ban összehangolt végrehajtás előtt;

felhívja a Bizottságot, hogy mind a finanszírozás, mind az emberi erőforrások tekintetében biztosítson megfelelő erőforrásokat a központ létrehozásához és működéséhez; felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák az akadálymentesítési politikák végrehajtásához és érvényesítéséhez szükséges forrásokat, többek között uniós alapokon keresztül; hangsúlyozza, hogy a megfelelő finanszírozás elengedhetetlen az akadálymentesítéssel kapcsolatos hatékony közpolitikák folytatásához, valamint ahhoz, hogy előrelépés történjen számos területen, például figyelemfelhívás kommunikációs tevékenységek révén, különösen a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetek felé, a láthatatlan fogyatékosság elismerése és a nemzeti fogyatékossági igazolványok vagy a hozzáférhetőségi normák harmonizálása terén;

Szerkezet

felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre titkárságot és fórumot a központ munkájának irányítására; hangsúlyozza, hogy a fórumnak garantálnia kell az akadálymentesítés terén megfelelő tapasztalattal rendelkező, állami és magánszektorbeli érdekelt felek és jogosultak kiegyensúlyozott részvételét; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a nemek közötti egyensúlyt; hangsúlyozza, hogy a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetek részvételét a központ munkájának lényeges részeként biztosítani kell annak érdekében, hogy a lehető legmagasabb szintű átláthatóságot lehessen biztosítani tevékenységei tekintetében; úgy véli, hogy a központnak éves munkaprogramot kell közzétennie, és a fórumba be kell vonnia az európai parlamenti képviselők képviselőit;

kiemeli az akadálymentességi politikák egyes területei, például az épített környezet, a közbeszerzés, a digitális technológiák, a média és a kultúra, a fuvarozás valamint a kialakulóban lévő technológiák, illetve az élelmiszerek, a termékek és a nyilvánosság számára elérhető szolgáltatások jelentette sajátos kihívásokat; felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre szakértői alcsoportokat bizonyos területeken; meggyőződése, hogy ezeknek a csoportoknak szorosan együtt kell működniük a központtal, a tagállamokkal, a fogyatékossággal élő személyekkel és a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetekkel az akadálymentességgel kapcsolatos jogszabályok jobb értékelésének, végrehajtásának, nyomon követésének és érvényesítésének biztosítása érdekében;

felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak létre nemzeti akadálymentesítési központokat, amelyekhez tartozhatnak kapcsolattartó pontok és amelyek a központtal szorosan együttműködő szakértők tükörcsoportjai az akadálymentesítési jogszabályok végrehajtása, nyomon követése és érvényesítése terén; úgy véli, hogy a nemzeti akadálymentesítési központoknak elő kell segíteniük az érdekelt felek és a jogosultak, köztük a gazdasági szereplők, a fogyatékossággal élő személyek szervezetei és az akadálymentességért és az ágazati jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti információcserét és koordinációt; meggyőződése, hogy a központ témaszakértőinek iránymutatást és képzést kell nyújtaniuk valamennyi érdekelt fél számára; úgy véli, hogy az ilyen csoportok segíthetnek olyan akadálymentesítési megoldások megtalálásában, amelyek figyelembe veszik a nemzeti sajátosságokat;

Megbízatás

10.

úgy véli, hogy a központnak olyan központként kell működnie, amely az uniós jog végrehajtása során rendszeres segítséget és szakértelmet nyújt az érintett uniós intézményeknek és szerveknek, valamint a tagállamoknak az akadálymentesítési politikákkal és a műszaki követelményekkel kapcsolatban; úgy véli, hogy a központnak olyan együttműködési keretet kell létrehoznia és koordinálnia, amely összekapcsolja az érintett nemzeti és uniós szerveket valamennyi felhasználói csoporttal, különösen a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetekkel, a civil társadalmi szervezetekkel, a tudományos körökkel és az akadálymentesség és a fogyasztói jogok valamennyi területén tevékenykedő vállalatokkal és szakemberekkel – annak érdekében, hogy Unió-szerte támogassa a harmonizált végrehajtást és ellenőrzést, hogy iránymutatást és képzést nyújtson, valamint hogy ösztönözze a nemzeti és uniós szintű szakpolitikai fejlődést és innovációt, többek között a bevált gyakorlatoknak az ágazatok közötti azonosítása és megosztása, illetve az uniós jogszabályok végrehajtását megkönnyíteni hivatott eszközök létrehozása révén; úgy véli továbbá, hogy a központ ösztönözheti a fent említett szervek és szervezetek közötti együttműködést rendkívül innovatív érdekelt felekkel, hogy pozitív hatást gyakoroljon a támogató technológiák fejlődésére; úgy véli, hogy a központnak tanácsot – többek között iránymutatásokat – kell nyújtania az érintett uniós intézmények és szervek, valamint a tagállamok számára belső akadálymentesítési politikáikról és gyakorlataikról;

11.

hangsúlyozza a központ potenciális előnyeit a Bizottság munkájának támogatásában, többek között a jelenlegi jogszabályok hiányosságainak és következetlenségeinek azonosításában és leküzdésében, az akadálymentességi jogszabályok frissítésére és fejlesztésére vonatkozó szakpolitikai ajánlások elkészítésében, a hozzáférhetőségnek valamennyi vonatkozó szakpolitikában való általános érvényesítésében, többek között az akadálymentesség szempontjából sürgősen orvoslásra szoruló, elsőbbségi területek beazonosításában, a Bizottság különböző főigazgatóságainak felelőssége mellett, illetve az akadálymentesség megvalósításának innovatív módjait feltáró projektek végrehajtásában, a műszaki akadálymentesítési előírások kidolgozásában való segítségnyújtásban, valamint az akadálymentesítéssel kapcsolatos kérdésekben az uniós ügynökségek és szervek segítésében;

12.

úgy véli, hogy az akadálymentességgel kapcsolatban a központnak kutatás és tanulmányok felhasználása révén értékes ismereteket kell szereznie, amelyeket mind a Bizottság, mind a tagállamok rendelkezésére kell bocsátania, és hogy a központnak speciális és összehasonlítható információkat és teljes mértékben hozzáférhető adatokat kell gyűjtenie és konszolidálnia, beleértve az akadálymentesítési jogszabályok végrehajtására vonatkozó visszajelzéseket is; kiemeli, hogy ezek az intézkedések elősegítenék, hogy az akadálymentesítési politikák szilárdan a felhasználói igényeken és tapasztalatokon alapuljanak; hangsúlyozza, hogy a központnak segítenie kell a fogyatékossággal élő személyek helyzetére vonatkozó statisztikai adatok nemzeti szintű gyűjtésében mutatkozó hiányosságok kezelését, illetve elő kell irányozni a releváns statisztikai szervekkel, különösen az Eurostattal való együttműködést;

13.

úgy véli, hogy a központ alapvető szerepet töltene be abban, hogy szaktudást és támogatást nyújtson a Bizottságnak és a tagállamoknak, az érdekelt feleknek és a jogosultaknak az akadálymentesítési politikák végrehajtásához, nyomon követéséhez és érvényesítéséhez, többek között legalább az EU valamennyi hivatalos nyelvén elérhető, hozzáférhető, jól érthető és könnyen olvasható nyelvezetet használó képzések és iránymutatások révén;

14.

hangsúlyozza, hogy a központnak segítenie kell a CRPD és az uniós politikák közötti következetlenségek leküzdését, és ezáltal segítenie kell a tagállamokat a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatási szintjének növelésére irányuló elsődleges cél elérésében; rámutat, hogy ennek az általános érvényre juttatási tevékenységnek az EU-t és a tagállamokat is be kell vonnia a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetekkel és más civil társadalmi szervezetekkel, hatóságokkal és a magánszektorral való szoros együttműködés révén;

15.

megjegyzi, hogy az akadálymentesítési politikák végrehajtásához magas szintű technikai szakértelemre van szükség, és az nem szerepel kellőképpen a felsőoktatási programokban, ami hozzájárul ahhoz, hogy a köz- és a magánszektorban hiányoznak az akadálymentességgel foglalkozó képzett szakemberek a különböző területeken; hangsúlyozza, hogy a központnak támogatnia kell a tagállamokat az akadálymentesítéssel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó célzott oktatási programok kidolgozásában, és képzést kell biztosítania a szakemberek, az uniós és nemzeti köztisztviselők, valamint az érdekelt felek és a jogosultak számára e kérdésekkel kapcsolatos tudatosság növelése érdekében;

16.

sajnálja, hogy a szabványosítási rendszer nem teszi lehetővé megfelelően a fogyatékossággal élő személyek és képviseleti szervezeteik számára, hogy a többi, az európai és nemzeti szabványügyi szervezetek tevékenységeiben érdekelt féllel azonos feltételek mellett vegyenek részt az akadálymentesítési szabványok kidolgozásában; ezért felszólít a szabványosítási rendszeren belüli képviselet javítására és a kijelölt szakértők kiegyensúlyozott képviseletére az uniós akadálymentesítési jogszabályok és szabványok tisztességes eredményének biztosítása érdekében; úgy véli, hogy a központnak jelentős szerepet kell játszania a szabványosítási rendszerben, és szakértelmet kell biztosítania a Bizottság számára, amikor a Bizottság részt vesz a szabványosítási bizottságok munkájában, többek között azáltal, hogy tanácsot ad a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetek szabványosítási szakértőitől, és amennyiben lehetséges, az 1025/2012/EU rendelettel (19) összhangban segítséget nyújthat a Bizottságnak a műszaki előírások, valamint az európai szabványokra és eredményekre vonatkozó kérelmek kidolgozásában, többek között az összes érintett érdekelt fél és jogtulajdonos bevonásával; úgy véli, hogy a központ bevonása egyértelmű előnyökkel járna a fogyatékossággal élő személyek számára az EU-n belüli mozgás tekintetében, és lehetővé tenné számukra, hogy szabadon éljenek a munkavállaláshoz, a letelepedéshez és az utazáshoz való jogukkal;

17.

felhívja a Bizottságot, hogy a központ létrehozásától számított öt éven belül készítsen felmérést annak érdekében, hogy értékelje annak hatékonyságát és hozzáadott értékét az EU-n belüli akadálymentesítési politikák javítása terén; hangsúlyozza, hogy ezen értékelés alapján a Bizottságnak megfelelő lépéseket kell tennie a központ frissítése és javítása érdekében, beleértve azt, hogy felméri egy ügynökség létrehozásának lehetőségét, amennyiben a megbízatásában felsorolt célkitűzések nem teljesülnek; felhívja a Bizottságot, hogy a Parlamentnek benyújtandó éves jelentések révén kövesse nyomon a központ munkáját és eredményeit;

o o

18.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamoknak.

(1) HL L 23., 2010.1.27., 35. o.

(2) HL C 340., 2010.12.15., 11. o.

(3) HL C 137. E, 2010.5.27., 68. o.

(4) HL C 362., 2021.9.8., 8. o.

(5) HL L 172., 2021.5.17., 1. o.

(6) HL L 151., 2019.6.7., 70. o.

(7) HL L 327., 2016.12.2., 1. o.

(8) HL L 321., 2018.12.17., 36. o.

(9) HL L 115., 2022.4.13., 1. o.