P9_TA(2022)0037

A játékbiztonsági irányelv végrehajtása

Az Európai Parlament 2022. február 16-i állásfoglalása a játékok biztonságáról szóló 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (játékbiztonsági irányelv) végrehajtásáról (2021/2040(INI))

(2022/C 342/11)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a játékok biztonságáról szóló, 2009. június 18-i 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) (játékbiztonsági irányelv),

—	tekintettel a játékok biztonságáról szóló 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2020. november 19-i bizottsági értékeléséről (SWD(2020)0287),

—	tekintettel az általános termékbiztonságról szóló, 2001. december 3-i 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (2) (általános termékbiztonsági irányelv),

—	tekintettel a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3),

—	tekintettel a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra (4),

—

tekintettel az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5),

—	tekintettel a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6),

—

tekintettel az ENISA-ról (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről) és az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról, valamint az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (kiberbiztonsági jogszabály) (7),

—

tekintettel a belső piacra, a vállalkozások – köztük a kis- és középvállalkozások – versenyképességére, a növények, állatok, élelmiszerek és takarmányok területére, valamint az európai statisztikákra vonatkozó program (Egységes piac program) létrehozásáról, továbbá a 99/2013/EU, az 1287/2013/EU, a 254/2014/EU és a 652/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/690 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (8),

—

tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (9),

—	tekintettel a kozmetikai termékekről szóló, 2009. november 30-i 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (10),

—

tekintettel az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (CLP-rendelet) (11),

—	tekintettel a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról és az 1999/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (12),

—

tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv visszavonásáról szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (általános adatforgalmi rendelet) (13);

—	tekintettel a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1985. július 25-i 85/374/EGK tanácsi irányelvre (14) (termékfelelősségről szóló irányelv),

—	tekintettel az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló, 2011. június 8-i 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (15) (a veszélyes anyagok alkalmazását korlátozó irányelv),

—	tekintettel a kozmetikai termékekről szóló, 2009. november 30-i 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (16) (a kozmetikai termékekről szóló rendelet),

—

tekintettel az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. október 27-i 1935/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (17) (az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló rendelet),

—	tekintettel az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról, valamint a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. szeptember 6-i 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (18) (elemekről és akkumulátorokról szóló irányelv),

—

—	tekintettel a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1021 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (20) (POP-rendelet),

—	tekintettel „A termékbiztonság kérdésének kezelése az egységes piacon” című, 2020. november 25-i állásfoglalására (21),

—	tekintettel „A vállalkozások és a fogyasztók fenntartható egységes piaca felé” című, 2020. november 25-i állásfoglalására (22),

—	tekintettel az automatizált döntéshozatali folyamatokról és a fogyasztók védelmének és az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának biztosításáról szóló, 2020. február 12-i állásfoglalására (23),

—	tekintettel az egységes piacra vonatkozó csomagról szóló, 2018. december 12-i állásfoglalására (24),

—	tekintettel az „Európai szabványok a 21. század számára” című, 2017. július 4-i állásfoglalására (25),

—	tekintettel a termékek hosszabb élettartama tekintetében a fogyasztók és a vállalatok számára jelentkező előnyökről szóló, 2017. július 4-i állásfoglalására (26),

—	tekintettel az egységes piacra vonatkozó stratégiáról szóló, 2016. május 26-i állásfoglalására (27),

—	tekintettel „A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály: az egységes piac működésének javítása” című, a Bizottsághoz intézett ajánlásokat tartalmazó, 2020. október 20-i állásfoglalására (28),

—	tekintettel a mesterséges intelligencia, a robotika és a kapcsolódó technológiák etikai szempontjainak keretéről szóló, a Bizottsághoz intézett ajánlásokat tartalmazó, 2020. október 20-i állásfoglalására (29),

—	tekintettel „Az endokrin károsító anyagokra vonatkozó átfogó európai uniós keret felé” című, 2019. április 18-i állásfoglalására (30),

—	tekintettel a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiáról szóló, 2020. július 10-i állásfoglalására (31),

—	tekintettel az Európai Parlament Kutatószolgálatának (EPRS) 2021. áprilisi, „A játékbiztonsági uniós irányelv” című tájékoztatójára,

—	tekintettel a digitális szolgáltatások egységes piacáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2020)0825),

—	tekintettel a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály) megállapításáról és egyes uniós jogalkotási aktusok módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2021)0206),

—	tekintettel az egységes piaci szabályok jobb végrehajtásának és érvényesítésének javítására vonatkozó hosszú távú cselekvési tervről szóló, 2020. március 10-i bizottsági közleményre (COM(2020)0094),

—	tekintettel „A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia a toxikus anyagoktól mentes környezetért” című, 2020. október 14-i bizottsági közleményre (COM(2020)0667),

—	tekintettel „A mesterséges intelligencia európai megközelítésének előmozdítása” című, 2021. április 21-i bizottsági közleményre (COM(2021)0205),

—	tekintettel az „Új fogyasztóügyi stratégia – A fogyasztói reziliencia erősítése a fenntartható helyreállítás érdekében” című, 2020. november 13-i bizottsági közleményre (COM(2020)0696),

—	tekintettel az EU gyermekjogi stratégiájáról szóló, 2021. március 24-i bizottsági közleményre (COM(2021)0142),

—	tekintettel „Az Unió vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiája: eljött a teljesítés ideje” című, 2021. március 15-i tanácsi következtetésekre,

—	tekintettel eljárási szabályzatának 54. cikkére, valamint az Elnökök Értekezlete 2002. december 12-i ülésén hozott, a saját kezdeményezésű jelentések engedélyezésére vonatkozó eljárásról szóló határozatának 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjára és 3. mellékletére,

—	tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A9-0349/2021),

A.	mivel 2009-ben elfogadták a játékok biztonságáról szóló irányelvet a gyermekek magas szintű egészségének és biztonságának, valamint a játékok belső piaca működésének a tagállamok közötti játékkereskedelem akadályainak megszüntetése révén történő javítása érdekében;

B.	mivel a játékok biztonságára vonatkozó szigorú uniós keret célja annak biztosítása, hogy a gyermekek a lehető legnagyobb biztonságban tapasztalhassák meg a játék élményét, és e keretet széles körben globális mércének tekintik;

mivel a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény, amelyet valamennyi uniós tagállam aláírt, minden gyermeket megillető jogként ismeri el a játékot; mivel a játék hozzájárul a gyermekek fejlődéséhez, egészségéhez és jóllétéhez, és a felnőtté válás alapvető része; mivel vizsgálatok támasztják alá, hogy a játékszerek gazdagíthatják a játékot, és arra késztethetik a gyermekeket, hogy hosszabb ideig játsszanak;

mivel a játékok biztonságáról szóló irányelv maximális harmonizációt célzó irányelv, ami azt jelenti, hogy a tagállamok nem fogadhatnak el az abban előírtaktól eltérő követelményeket; mivel a játékokra vonatkozó szabályok és követelmények sok esetben szigorúbbak, mint az egyéb termékekre vonatkozó szabályok és követelmények, tekintettel azon fogyasztók kiszolgáltatottságára, akiknek a játékokat szánták;

E.	mivel a játékok biztonságáról szóló irányelv eredményességét túlságosan gyakran aláássák a tisztességtelen kereskedők tevékenységei és a szabályoknak meg nem felelő termékek online értékesítése;

mivel annak ellenére, hogy nem állnak rendelkezésre átfogó adatok a teljes hatásáról, a játékok biztonságáról szóló irányelv még mindig nagymértékben eredményesen garantálja a játékok szabad mozgását az egységes piacon, és mivel teljes körű alkalmazása óta a piacon működő vállalatok száma 2013 és 2017 között 10 %-kal nőtt, miközben az uniós játékipar forgalma a rendelet hatálybalépése óta folyamatosan nőtt; mivel az ágazatban működő vállalatok 99 %-a kkv, és e vállalatok többsége mikrovállalkozás;

mivel a játékok biztonságáról szóló irányelv előírja, hogy az uniós piacon forgalmazott játékoknak biztonságosaknak kell lenniük, és magas szintű védelmet kell biztosítaniuk a gyermekek számára a játékokban található vegyi anyagok által okozott veszélyekkel szemben; mivel bizonyos követelmények és szabványok gyors kiigazítására lehet szükség, ha a tudományos és technológiai fejlődés a játékokkal kapcsolatos, korábban ismeretlen kockázatok és kihívások megjelenését mutatja;

mivel a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiában a Bizottság hangsúlyozza, hogy olyan rendelkezéseket kell bevezetni vagy megerősíteni, amelyek figyelembe veszik a vegyi anyagok kombinált hatásait, többek között a játékok esetében is, valamint hogy az általános kockázatkezelési megközelítést ki kell terjeszteni annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztási cikkek, köztük a játékok ne tartalmazzanak rákkeltő, génmutációkat okozó, a reproduktív és az endokrin rendszerre nézve káros vagy perzisztens és bioakkumulatív vegyi anyagokat; mivel a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia ezen túlmenően arra is kötelezi a Bizottságot, hogy értékelje a fogyasztási cikkek tekintetében ugyanezen általános megközelítés további ártalmas vegyi anyagokra – köztük az immunrendszert, az idegrendszeri vagy légzőszervi rendszereket érintő, valamint egy adott szervre mérgező vegyi anyagokra – történő kiterjesztésének módozatait és időzítését;

I.	mivel jóllehet fontos a jobb fenntarthatóság, a játékok biztonságosságának mindig elsőbbséget kell élveznie; mivel a fenntarthatóság javítását célzó követelmények nem mehetnek a biztonság rovására;

üdvözli a játékok biztonságáról szóló irányelvről szóló bizottsági értékelő jelentést, amelynek célja, hogy értékelje annak működését annak hatálybalépése óta;

elismeri a játékok biztonságáról szóló irányelv hozzáadott értékét a gyermekek biztonságának javítása és az egységes piacon a korábbi irányelvhez képest ugyanolyan magas szintű védelem biztosítása terén, valamint azt a szerepét, hogy jogbiztonságot és egyenlő versenyfeltételeket biztosítson a vállalkozások számára; sajnálatosnak tartja, hogy a termékeiket az egységes piacon, különösen az online piactereken keresztül értékesítő nem uniós gyártók egy része nem felel meg az európai jogszabályoknak, és hogy számos, az EU-ban értékesített játék még mindig jelentős veszélyt jelent a gyermekekre nézve;

elismeri a szabványok kulcsfontosságú szerepét az irányelv gyártók általi hatékony és gyors alkalmazásának lehetővé tételében, valamint a bejelentett szervezetek szerepét a megfelelés biztosításában, amennyiben a szabványok nem állnak rendelkezésre vagy nem alkalmazzák azokat; hangsúlyozza, hogy egyes régiókban növelni kell a bejelentett szervezetek számát; kiemeli, hogy a tagállamoknak nyitott, inkluzív, fenntartható, átlátható és magas színvonalú szabványokkal kell rendelkezniük; hangsúlyozza, hogy a szabványoknak emellett technológiasemlegesnek és teljesítményalapúnak kell lenniük, és egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítaniuk a gazdasági szereplők, különösen a kkv-k számára;

hangsúlyozza, hogy nagyratörő szabványokat kell kidolgozni az adaptív játékok tekintetében, amelyek lehetővé teszik a fogyatékossággal élő gyermekek számára, hogy olyan játékokkal játszhassanak, amelyekkel máskülönben nem lennének képesek;

megállapítja, hogy egyes piacfelügyeleti hatóságok problémákkal szembesülnek a játékok biztonságáról szóló irányelv 11. cikkében foglalt rendelkezések végrehajtása során, amely kötelezi a gyártókat, hogy a figyelmeztetéseket jól láthatóan, könnyen olvashatóan, érthetően és pontosan tüntessék fel a játékokon; hangsúlyozza, hogy ezeket a problémákat a követelmények és a kapcsolódó szabványok meghatározásának hiánya okozza; ezért felhívja a Bizottságot, hogy vezessen be konkrét követelményeket a játékokon elhelyezett figyelmeztetések láthatóságára és olvashatóságára vonatkozóan, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy ezeket a követelményeket egységesen betartassák;

elismeri, hogy a játékok biztonságáról szóló irányelv végrehajtása és megfelelő alkalmazásának előkészítése több éven át tartó, munkaigényes folyamat volt, amely jelentős pénzügyi beruházást tett szükségessé az európai játékgyártók részéről; hangsúlyozza a jogi stabilitás fontosságát a belföldi vállalkozások, különösen a kis- és közepes méretű családi vállalkozások stabil fejlődése szempontjából;

megjegyzi azonban, hogy továbbra is fennállnak olyan következetlenségek, amelyek szükségessé teszik a játékok biztonságáról szóló irányelv felülvizsgálatát; ezért kéri a Bizottságot, hogy folytassa értékelési folyamatát, és végezzen kimerítő hatásvizsgálatot annak ellenőrzése érdekében, hogy e következetlenségeket kezelni kell-e, és ha igen, hogyan; hangsúlyozza, hogy további erőfeszítésekre van szükség – különösen a bűnüldöző hatóságok részéről – annak biztosítása érdekében, hogy a játékokat az uniós piacon forgalomba hozó valamennyi gazdasági szereplő szigorú biztonsági követelményeket alkalmazzon; hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni a főként nem uniós országokból származó nem megfelelő, nem biztonságos és hamisított játékok értékesítéséből eredő kihívásokat, konkrét kockázatokat és a szabályoknak megfelelő játékokat gyártó vállalatokra gyakorolt negatív hatást, valamint kezelni kell az új technológiák használatából eredő kockázatokat;

Vegyi anyagok

elismeri, hogy a játékok biztonságáról szóló jelenlegi irányelv rugalmasságát és viszonylag jövőbiztos jellegét, tekintve, hogy az irányelvet a 2012 és 2019 közötti időszakban 14 alkalommal módosították annak érdekében, hogy alkalmazkodjanak azokhoz az új tudományos bizonyítékokhoz, amelyek a gyermekeket érintő, korábban ismeretlen kockázatokat tárnak fel, különösen a vegyi anyagok területén; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy továbbra is fennállnak olyan problémák, amelyek veszélyeztethetik a gyermekek biztonságát, és amelyeket csak részben lehet megoldani végrehajtási aktusokkal;

hangsúlyozza, hogy az uniós piacon forgalomba hozott játékoknak – függetlenül attól, hogy hol gyártják őket – meg kell felelniük a játékok biztonságáról szóló irányelvnek, valamint a vegyi anyagokra vonatkozó uniós jogszabályoknak, különösen a REACH rendeletnek és a veszélyes anyagok alkalmazását korlátozó irányelvnek, valamint a kozmetikumokról szóló rendeletnek, az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló rendeletnek, az elemekről és akkumulátorokról szóló irányelvnek, a CLP-rendeletnek és a POP-rendeletnek;

10.

hangsúlyozza, hogy a követelmények több jogszabályra való kiterjesztése és különböző határértékek előírása megterhelő lehet, különösen a kkv-k számára, és egyes esetekben szükségessé teheti az anyagok mérésének megismétlését, mint például a kioldódási és a koncentrációra vonatkozó határértékek esetében; felhívja ezért a Bizottságot, hogy a megfelelőségértékelés egyszerűsítése, valamint a követelményeknek való megfelelés megkönnyítése és terhességének csökkentése érdekében fontolja meg a játékokra vonatkozó valamennyi alkalmazandó határérték további értékelések által indokolt egységes értékekben, egyetlen jogszabályban történő egységesítését; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy fontolja meg az információkhoz való hozzáférés egyszerűsítését, többek között egy online portálon keresztül annak tisztázása érdekében, hogy mire van szükség, és hogy megkönnyítse e különböző jogszabályok közötti navigálást a piacfelügyelet, a gazdasági szereplők és a fogyasztók számára;

11.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító vegyi anyagokra (CMR-ek) vonatkozóan a játékok biztonságáról szóló irányelvben meghatározott tilalomtól való eltérés meghatározott esetekben lehetővé teszi e vegyi anyagoknak a gyermekek védelmének biztosításához túl magasnak tűnő koncentrációban való jelenlétét; felhívja a Bizottságot, hogy végezzen hatásvizsgálatot annak elemzése érdekében, hogy az illetékes tudományos bizottság ajánlásainak megfelelően csökkenteni kell-e az eltéréssel érintett rákkeltő, mutagén és reprodukciót károsító anyagokra vonatkozó általános határértékeket, és vizsgálja meg, hogy a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiával összhangban törölni kell-e a játékokban a gyermek számára hozzáférhetetlen rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok jelenlétére vonatkozó szabályoktól való eltérés lehetőségét, és megfelelő rendelkezéseket kell-e hozni a gyermekek veszélyes, mérgező, káros, maró és irritáló anyagoknak való kitettségének elkerülésére; felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a gyermekek vegyi anyagoknak való kombinált kitettségét, valamint az esetlegesen alacsony dózis esetén is fellépő hatásokat;

12.

hangsúlyozza, hogy a 36 hónaposnál fiatalabb gyermekeknek szánt játékok vagy a szájba vehető játékok tekintetében a játékok biztonságáról szóló irányelvben megállapítottakhoz képest nemzeti szinten meghatározott, a vegyi anyagokra, például a nitrózaminokra és a nitrozálható anyagokra vonatkozó alacsonyabb határértékek következetlenségeket eredményeznek, még akkor is, ha azokat a Bizottság indokolja; megjegyzi azonban, hogy valamennyi uniós gyermeknek ugyanolyan magas szintű védelmet kell élveznie; elismeri, hogy ezt a határértéket nem lehet végrehajtási aktussal módosítani, hanem jogalkotási eljárást igényelne; felhívja ezért a Bizottságot, hogy a játékok biztonságáról szóló irányelv teljes körű hatásvizsgálatot követő felülvizsgálata során értékelje, hogy a határértéket a nemzeti szinten hatályos legszigorúbb értékhez kell-e igazítani, valamint hogy biztosítson egy olyan rugalmas mechanizmust, amely lehetővé teszi a veszélyes vegyi anyagokra vonatkozó határértékek gyors kiigazítását és a különböző értékek nemzeti szinten történő megállapításának elkerülését, ezáltal egyenlő versenyfeltételeket biztosítva a belső piacon a fogyasztók és a gazdasági szereplők javára; hangsúlyozza, hogy fenn kell tartani az e célból elfogadandó végrehajtási jogi aktusok Parlament általi alapos ellenőrzését;

13.

üdvözli a Bizottság elkötelezettségét amellett, hogy a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagokkal kapcsolatos általános kockázatra vonatkozó megközelítését az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása alapján az endokrin károsító anyagokra is kiterjessze, és a hatásvizsgálatban elemezze, hogy szükség van-e ennek alkalmazására a játékok biztonságáról szóló irányelv jövőbeli felülvizsgálata során annak biztosítása érdekében, hogy az endokrin károsító anyagokat az azonosításukat követően azonnal betiltsák a játékokban, valamint hogy horizontális jogszabályok bevezetését is megfontolja e célból, amint azt a Parlament és a Tanács ismételten kérte, tiszteletben tartva ugyanakkor a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiában foglalt „egy anyag, egy értékelés” elvet; üdvözli e tekintetben azt az elkötelezettséget, hogy értékeljék e megközelítés kiterjesztését az immunrendszert, az idegrendszert és a légzőszervi rendszereket érintő, valamint egy adott szervre mérgező vegyi anyagokra, hogy garantálja az e vegyi anyagokkal szembeni magas szintű védelmet, valamint hogy időtálló szabályozási választ biztosítson ezeknek a játékokban való felhasználását illetően, összhangban a Bizottságnak azzal a szándékával, amely szerint e vegyi anyagok minden felhasználásának elsőbbséget ad a REACH-rendelet szerinti korlátozások terén;

14.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a 36 hónaposnál fiatalabb gyermekeknek szánt játékokban található vegyi anyagokra vonatkozó szigorúbb rendelkezések nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy az idősebb gyermekek továbbra is ki vannak téve a veszélyes anyagoknak; megjegyzi, hogy ez a különbségtétel azt eredményezheti, hogy a gyártók megkerülik a rendelkezéseket, amikor azt tüntetik fel, hogy a játékot 36 hónaposnál idősebb gyermekeknek szánják, még akkor is, ha ez egyértelműen nem így van; hangsúlyozza, hogy számos érdekelt fél, a Bizottság és a tagállamok jelezték, hogy ez a különbségtétel egyértelműen nem megfelelő, mivel kiskapukat teremthet, és korlátozhatja a játékok biztonságáról szóló irányelv hatékonyságát, és kérték annak megszüntetését; felhívja ezért a Bizottságot, hogy a játékok biztonságáról szóló irányelv felülvizsgálatára vonatkozó hatásvizsgálat keretében és a legújabb tudományos eredményekkel teljes összhangban elemezze ezt a kérdést, és döntsön arról, hogy el kell-e törölni ezt a különbségtételt, és határozzon meg egyedi határértékeket a játékokban található vegyi anyagokra vonatkozóan; véleménye szerint ha egy vegyi anyagról tudományos bizonyíték merül fel arra vonatkozóan, hogy az a gyermekekre nézve veszélyes, annak használatát a játékokban és valamennyi gyermekeknek szánt termékben korlátozni kell;

Piacfelügyelet és új technológiák

15.

megjegyzi, hogy a játékok biztonságáról szóló irányelv előírja a tagállamok illetékes hatóságai számára, hogy az elővigyázatosság elvét megfelelően figyelembe véve végezzenek piacfelügyeletet, teszteljék a forgalomba hozott játékokat, és ellenőrizzék a gyártók dokumentációját a nem biztonságos játékok forgalomból való kivonása és a forgalomba hozatalért felelős személyek elleni fellépés céljából; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a játékok biztonságáról szóló irányelv szerinti piacfelügyelet hatékonysága korlátozott, bár továbbra is nagyon fontos a veszélynek kitett gyermekek egészsége és biztonsága, és hogy aláássa a jogszabályoknak megfelelő gazdasági szereplők egyenlő versenyfeltételeit és versenyképességét, ami azon tisztességtelen kereskedők javát szolgálja, akik nem felelnek meg az uniós szabályoknak; megjegyzi, hogy még mindig nehézségekről számolnak be az információk és dokumentumok néhány gazdasági szereplőkől való megszerzése során;

16.

üdvözli az (EU) 2019/1020 rendelet elfogadását, amelynek célja a piacfelügyelet javítása a nemzeti hatóságok által végzett ellenőrzések megerősítése és harmonizációja révén annak biztosítása érdekében, hogy az egységes piacra belépő termékek – köztük a játékok – biztonságosak legyenek és megfeleljenek a szabályoknak, és felszólítja a tagállamokat, hogy gyorsan hajtsák végre azt, és vértezzék fel a vám- és piacfelügyeleti hatóságokat megfelelő humán, pénzügyi és műszaki erőforrással ahhoz, hogy növelni tudják az ellenőrzések számát és eredményességét, hogy biztosítható legyen a játékok biztonságáról szóló irányelv eredményes végrehajtása, és hogy meg tudják akadályozni a nem biztonságos és a szabályoknak meg nem felelő játékok elterjedését az EU-ban;

17.

felhívja a Bizottságot, hogy értékelje az (EU) 2019/1020 rendelet tagállamok általi végrehajtását és alkalmazását, és nyújtson aktív támogatást a tagállamoknak a nemzeti piacvédelmi stratégiák végrehajtásában; sürgeti a Bizottságot, hogy fogadjon el végrehajtási jogi aktusokat az ellenőrzésekre vonatkozó referenciaértékek és technikák uniós szintű közös kockázetértékelés alapján történő megállapítására vonatkozóan az uniós jog következetes végrehajtásának biztosítása, az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésének megerősítése, az eltérések megakadályozása, valamint az ilyen ellenőrzések hatékony és egységes szintjének biztosítása érdekében. felhívja a Bizottságot, hogy fogadjon el végrehajtási jogi aktusokat, amelyek az (EU) 2019/1020 rendelet 21. cikkével összhangban meghatározzák az uniós vizsgálóhelyek kijelölését célzó eljárásokat;

18.

felhívja a Bizottságot, hogy folyamatosan tárja fel az új technológiák, például az e-címkézés, a blokklánc és a mesterséges intelligencia használatának lehetőségeit a nem biztonságos termékek felderítése, a kockázatok csökkentése és a játékok biztonságáról szóló irányelvnek való megfelelés javítása, valamint a piacfelügyeleti hatóságok munkájának azáltal való megkönnyítése érdekében, hogy könnyen hozzáférhető, naprakész, strukturált és ha lehetséges, digitális információkat nyújtanak a termékekről és azok ellátási láncban való nyomon követhetőségéről;

19.

ismételten felhívja a figyelmet a finanszírozás és az emberi erőforrások korlátozottságára, amely az utóbbi években számos piacfelügyeleti hatóság eredményességét és befolyását csökkentette; üdvözli ezzel kapcsolatban az egységes piacra vonatkozó program elfogadását, valamint a piacfelügyeletre vonatkozó egyedi célkitűzés és célzott források külön költségvetési sor melletti bevezetését, amelyek hozzájárulnak a tagállamok annak biztosítása érdekében végzett intézkedéseinek támogatásához, hogy csak biztonságos és megfelelő játékok lépjenek be az uniós piacra;

20.

hangsúlyozza, hogy a hatékony piacfelügyelet elengedhetetlen a nem biztonságos játékok felderítéséhez és a játékok biztonságáról szóló irányelv megfelelő alkalmazásának biztosításához; felszólítja ezért a tagállamokat, hogy fokozzák piacfelügyeleti tevékenységeik összehangolását, többek között a bevált gyakorlatok cseréje és rendszereik digitalizálása révén, és erősítsék meg a piacfelügyeleti hatóságok és más hatóságok, például a vám-, távközlési és adatvédelmi hatóságok közötti együttműködést; felhívja ezért a piacfelügyeleti és vámhatóságokat, hogy aktívan osszák meg tapasztalataikat, és fokozzák az egymás közötti koordinációt és együttműködést, többek között határokon átnyúló szinten is, hogy lehetővé váljon a nem biztonságos játékokra vonatkozó információk gyors továbbítása és a nem biztonságos játékok behozatalának tényleges leállítása; hangsúlyozza, hogy a belső piacra érkező játékokra irányuló állandó és eredményes ellenőrzéseknek az egész Unióban való fenntartása továbbra is alapvető annak biztosításához, hogy azok megfeleljenek az uniós jogszabályi követelményeknek; felhívja a Bizottságot, hogy szervezzen és finanszírozzon közös piacfelügyeleti intézkedéseket, beleértve a képzési tevékenységeket is, fokozza a játékokra vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtását, és működjön együtt a nem uniós országok illetékes hatóságaival a nem biztonságos játékokra vonatkozó információk cseréje érdekében; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy a végrehajtás javítása érdekében határozzanak meg minimális mintavételi arányokat vagy ellenőrzéseket;

21.

kiemeli, hogy a nem biztonságos játékok hatékonyabb felderítése érdekében a piacfelügyeleti hatóságoknak többek között az online piactereken is rendszeresen, de legalább évente egyszer próbavásárlásokat kell végezniük, különösen mivel a játékok a nem élelmiszer jellegű termékek uniós riasztási rendszerében (Safety Gate) leggyakrabban bejelentett termékek;

22.

aggodalmát fejezi ki a gyermekek biztonsága, védelme, magánélete és mentális egészsége szempontjából az összekapcsolt játékok jelentette új sebezhetőségek és kockázatok miatt; hangsúlyozza a gyermekek magánélete védelmének fontosságát az összekapcsolt játékok használata során; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az uniós piacon már forgalomba hozott játékok némelyike nem megfelelő biztonságot, valamint a kiberfenyegetésekkel szembeni biztosítékok korlátozottságát vagy hiányát mutatta; ösztönzi az összekapcsolt játékok gyártóit, hogy alkalmazzanak beépített biztonsági és védelmi mechanizmusokat; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a különböző cselekvési lehetőségeket a kockázati szint és az arányosság elve tekintetében, ilyen például a játékok biztonságáról szóló irányelv hatályának kiterjesztése a magánélet védelmére és az információbiztonságra vonatkozó rendelkezésekre, horizontális jogszabályok, például az európai kiberbiztonsági rezilienciáról szóló jogszabály elfogadása az összekapcsolt termékekre és kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó kiberbiztonsági követelményekről, vagy a vonatkozó horizontális jogszabályok, például a rádióberendezésekről szóló irányelv és az általános adatvédelmi rendelet megerősítése, miközben bevonja a Parlamentet döntéseibe;

23.

aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a fogyasztók rosszul reagálnak a visszahívásokra, és hogy a gyermekek továbbra is használják a nem biztonságos játékokat, még ha vissza is hívták azokat; kéri ezért a Bizottságot, hogy tegyen közzé iránymutatásokat a visszahívási eljárásokra vonatkozóan, amely egy konkrét követelményeket tartalmazó ellenőrző listát is magában foglal, és kéri az online piactereket, hogy hozzanak létre hatékony mechanizmusokat annak biztosítása érdekében, hogy el tudják érni felhasználóikat, vevőiket és eladóikat, hogy a lehető leggyorsabban tájékoztassák őket, ha visszahívás válik szükségessé, és hogy növeljék a visszahívásokkal elért fogyasztók számát;

E-kereskedelem

24.

elismeri az e-kereskedelem, ezen belül az online piacterek pozitív szerepét, amelyek lehetővé tették az uniós játékgyártók fejlődését; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy e vállalkozások tevékenységei mind az Unión belül, mind azon kívül bővültek; felhívja a figyelmet arra, hogy az e-kereskedelem előnyös a fogyasztók számára, de fejlődése egyben kihívást is jelent a piacfelügyeleti hatóságok számára az online értékesített termékek megfelelőségének biztosítása terén; megjegyzi, hogy számos online vásárolt termék nem felel meg az uniós biztonsági követelményeknek, és aggodalmát fejezi ki az interneten tisztességtelen kereskedők által értékesített veszélyes játékok magas száma miatt; úgy véli, hogy meg kell szüntetni a nem megfelelő és veszélyes játékok online értékesítését;

25.

üdvözli a Bizottságnak az (EU) 2019/1020 rendelet 4. cikkére vonatkozó iránymutatását, amely pontosítja a gazdasági szereplők feladatait, különös tekintettel az online értékesített és a nem uniós országokból származó, az uniós piacon forgalomba hozott termékekre; hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell a nem uniós országok fogyasztóinak online piactereken keresztül közvetlenül értékesített nem megfelelő termékekkel; emlékeztet arra, hogy a gazdasági szereplők csak biztonságos termékeket hozhatnak forgalomba az uniós piacon; kiemeli, hogy az uniós szabályok valamennyi gazdasági szereplő általi betartása kulcsfontosságú a gyermekek biztonságának garantálása és a vállalatok számára egyenlő versenyfeltételek biztosítása szempontjából; felhívja a piacfelügyeleti és vámhatóságokat, hogy fokozzák együttműködésüket, beleértve a meg nem felelésre vonatkozó információk cseréjét is, és hajtsanak végre határozott végrehajtási intézkedéseket annak megakadályozása érdekében, hogy a tisztességtelen kereskedők kihasználják az uniós piacot;

26.

felhívja a figyelmet a „ismerd az üzleti ügyfeledet” elv hozzáadott értékére az online értékesített játékok megfelelésének és nyomon követhetőségének növelése szempontjából; rámutat a termékbiztonsági vállalás önkéntes jellegére és a piaci szereplők korlátozott részvételére; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a termékbiztonsági vállalás eddig korlátozott hatást mutatott;

27.

hangsúlyozza, hogy az online piacterek hatalmas szerepet játszhatnak a nem biztonságos játékok forgalmának korlátozásában; ezért úgy véli, hogy kötelezni kell őket arra, hogy nagyobb felelősséget vállaljanak a platformjaikon értékesített játékok biztonságának és megfelelőségének biztosításáért, különösen a nem megfelelő játékok azonosításáért és eltávolításáért, többek között a Safety Gate rendszeren keresztül, és hatékonyan működjenek együtt a piacfelügyeleti hatóságokkal a nem megfelelő játékok eltávolítása és a nem biztonságos játékok újbóli megjelenésének megakadályozása terén; ebben az értelemben a leghatározottabban kitart amellett, hogy alapvető fontosságú a hatékony és kiszámítható végrehajtás, valamint a játékok biztonságáról szóló irányelv és a különböző eszközök, például a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály, az általános termékbiztonsági rendelet és a termékfelelősségről szóló irányelvet felülvizsgáló jövőbeli jogalkotási aktus közötti teljes összhang biztosítása a legmagasabb szintű biztonsági és alapvető jogok garantálása érdekében; olyan megoldásokat szorgalmaz, amelyek lehetővé teszik a nem megfelelő játékok fogyasztói szervezetek és megbízható bejelentők általi bejelentését;

28.

hangsúlyozza, hogy fokozni kell az együttműködést a nem uniós országokkal a nem biztonságos és a szabályoknak meg nem felelő játékok uniós piacra történő bejutásának megakadályozása érdekében, egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett a vállalatok számára; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen közzé információkat nyomonkövetési tevékenységeiről;

Jogi eszköz és további lépések

29.

felhívja a Bizottságot, hogy mivel a játékok biztonságáról szóló irányelv de facto rendeletként működik, fontolja meg, hogy annak felülvizsgálata lehetőséget kínálhat-e arra, hogy azt rendeletté alakítsák át hatékonyságának és eredményességének fokozása, valamint a tagállamok közötti végrehajtási következetlenségek és a piac széttagoltságának elkerülése érdekében;

30.

felhívja a Bizottságot annak értékelésére, hogy szükség van-e szélesebb körű módosításokra a jövőbeli felülvizsgálat során, amelyeket részletes hatásvizsgálat támaszt alá annak elemzése céljából, hogy a játékok biztonságáról szóló irányelv jövőbeli felülvizsgálata során be lehetne-e illeszteni a mechanikai és fizikai követelményeket, a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagokat, a nitrózaminokra és a nitrozálható anyagokra vonatkozó határértékeket, valamint az allergén illatanyagokra és a veszélyes vegyi anyagokra vonatkozó címkézési rendelkezéseket, és ha igen, milyen módon, hogy lehetővé tegyék a könnyű és rugalmas módosításokat;

31.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyes gyártók úgy kerülik ki a játékok biztonságáról szóló irányelvnek való megfelelést, hogy azt állítják, hogy termékük nem játék, miközben e termékeket egyértelműen játékként használják; kiemeli, hogy a Bizottság útmutató dokumentumai segítenek annak tisztázásában, hogy a termék játék-e vagy sem, valamint a játékok biztonságáról szóló irányelv harmonizált végrehajtásának biztosításához, ami a piacfelügyeleti hatóságok és a gazdasági szereplők javát egyaránt szolgálja; hangsúlyozza azonban, hogy még mindig léteznek olyan termékek, amelyek a „szürke zónába” tartoznak, és ezért felhívja a Bizottságot, hogy a játékok biztonságáról szóló irányelv jövőbeli felülvizsgálata során tisztázza e problémát a játékok fogalommeghatározásának keretében; hangsúlyozza, hogy e célból nyílt és konstruktív párbeszédre van szükség az érdekelt felekkel;

32.

kiemeli a játékok fontos szerepét a gyermekek fejlődésében és készségfejlesztésében, valamint az új feladatok ellátásához nyújtott pedagógiai támogatást, valamint a készségek nagyon fiatal kortól kezdődő fejlesztését és elsajátítását; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a játékokról szóló irányelvet oly módon, hogy figyelembe veszi a játékok biztonságának javítását, ugyanakkor pedig csökkenti a gyártók terheit és adminisztratív és jogi költségeit annak érdekében, hogy biztosított legyen az ahhoz elvezető pálya, hogy az Európai Unióban minden gyermek számára biztonságos és megfizethető játékok álljanak rendelkezésre;

33.

úgy véli, hogy a fogyasztóknak és az értékláncok szereplőinek információkra van szükségük a fenntarthatóbb magatartás ösztönzése érdekében; felhívja ezért a Bizottságot, hogy a hatásvizsgálatban elemezze, hogy a játékok tartóssága és javíthatósága befolyásolhatja-e a biztonságukat, és ha ez a hatás bizonyított, elemezze, hogy arányos és nem korlátozó módon lehetne-e jobb tájékoztatást adni a játékok tartósságáról és javíthatóságáról a címkézési rendelkezésekben; e tekintetben úgy véli, hogy innovatív és digitális megoldásokat lehetne használni arra, hogy ezeket az információkat a fogyasztók rendelkezésére bocsássák, biztosítva, hogy a biztonsági információk egyértelműen azonosíthatók legyenek, elkerülve ugyanakkor a vállalatokra nehezedő túlzott terheket, és minimalizálva a csomagolóanyagokat;

34.

úgy véli, hogy a figyelmeztetések és a biztonsági információk fontosak a fogyasztók számára; megjegyzi, hogy a további címkézési követelményeket minimális szinten kell tartani, elkerülve ezzel, hogy azok elvonják a figyelmet a biztonsági információkról; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje azt a lehetőséget, hogy a megfelelőségre vonatkozó információkat, amelyek nem a végső fogyasztónak szólnak, elektronikusan tüntessék fel;

Adatok

35.

felhívja a figyelmet arra, hogy a játékok által okozott balesetekre vonatkozó következetes uniós szintű statisztikák hiánya megnehezíti a játékok biztonságáról szóló irányelv által biztosított védelem szintjének számszerű értékelését és az információk biztosítását a játékokra irányuló szabványosítási munkához; úgy véli, hogy a nem megfelelő szintű uniós szintű koordináció és finanszírozás a következetes adatok hiányának alapvető oka, és felhívja a Bizottságot, hogy egy jövőbeli felülvizsgálat során foglalkozzon ezzel; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy olyan páneurópai baleseti és sérülési adatbázis létrehozásának lehetőségét, amely a játékokra vonatkozó külön résszel rendelkezik, nyilvános, felhasználóbarát és a hatóságok, a fogyasztók és a gyártók számára hozzáférhető, és amely lehetővé teszi a veszélyes játékok – köztük az online értékesített játékok – miatt bekövetkező balesetekre és sérülésekre vonatkozó információk bevezetését és gyűjtését; úgy véli továbbá, hogy egy további lehetőség az lenne, ha olyan mutatókat és adatokat használnának, mint például a piacfelügyeleti információs és kommunikációs rendszer, a Safety Gate, valamint a játékok biztonságáról szóló irányelv hatékonyságának értékelésére irányuló közös fellépések, és felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg olyan digitális megoldások létrehozásának lehetőségét, amelyek javíthatják a nyomon követhetőséget az ellátási láncban, és hozzájárulhatnak a játékok magasabb szintű biztonságához;

36.

felszólítja a tagállamokat, hogy fokozzák a játékok biztonságáról szóló irányelvvel kapcsolatos adatgyűjtést, amely jelenleg egyenetlen, nem reprezentatív és hiányos, és cseréljenek egymás között információkat a játékok biztonságával kapcsolatos kockázatokról és sebezhetőségekről; felhívja a vállalkozásokat, hogy fokozzák az együttműködést a tagállamokkal, és osszanak meg több adatot a játékokhoz kapcsolódó balesetekre vonatkozóan annak érdekében, hogy növeljék a gyermekek biztonságát, és javítsák a belső piacon forgalomba hozott játékok iránti bizalmat;

37.

felszólítja a Bizottságot, hogy használja ki a játékok biztonságáról szóló irányelv felülvizsgálata által biztosított lehetőséget a tagállamok általi megfelelő végrehajtás és az általános hatékonyság nyomon követésére szolgáló mutatók kidolgozására; felhívja a Bizottságot, hogy javítsa a tagállamok, a piacfelügyeleti hatóságok és a bejelentett szervezetek által rendszeresen rendelkezésre bocsátandó adatok gyűjtését; javasolja, hogy a Bizottság a nemzeti jelentések alapján dolgozzon ki uniós szintű általános jelentést, és hozza azokat nyilvánosságra, és tegye könnyen hozzáférhetővé valamennyi érdekelt fél számára;

o o

38.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 170., 2009.6.30., 1. o.

(2) HL L 11., 2002.1.15., 4. o.

(3) HL L 218., 2008.8.13., 30. o.

(4) HL L 218., 2008.8.13., 82. o.

(5) HL L 316., 2012.11.14., 12. o.

(6) HL L 169., 2019.6.25., 1. o.

(7) HL L 151., 2019.6.7., 15. o.

(8) HL L 153., 2021.5.3., 1. o.

(9) HL L 396., 2006.12.30., 1. o.