Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Az alapvető jogok és a jogállamiság kommunikálása

(saját kezdeményezésű vélemény)

(2023/C 100/04)

Előadó:	Cristian PÎRVULESCU
Társelőadó:	José Antonio MORENO DÍAZ

Közgyűlési határozat:	2022.1.20.
Jogalap:	az eljárási szabályzat 52. cikkének (2) bekezdése
	saját kezdeményezésű vélemény
Illetékes szekció:	Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság
Elfogadás a szekcióülésen:	2022.11.23.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2022.12.14.
Plenáris ülésszak száma:	574.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	199/3/4

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az Európai Unió az EUSZ 2. cikkében foglaltak szerint közös értékeken alapul, méghozzá az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi jogok, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség értékein. A jogállamiság és az emberi jogok az európai identitás részét képezik.

1.2.

Ezenkívül az Alapjogi Charta, amely alapvető és kötelező erejű dokumentum, kimondja, hogy az Unió az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás oszthatatlan és egyetemes értékein alapul, valamint a demokrácia és a jogállamiság elveire támaszkodik (1). A Charta alkalmazásának megerősítése egyszerre kötelezettség és észszerű módja annak, hogy megvédjük az embereket, és tudatosítsuk bennük a jogállamiság és az alapvető jogok védelmének fontosságát. Bár az EGSZB támogat minden erőfeszítést e dimenziókkal kapcsolatban, hangsúlyozza ugyanakkor, hogy valamennyi uniós intézménynek aktívan és közvetlenül kommunikálnia kell a nagyközönséggel. A jogállamiság és az alapvető jogok rendkívül fontosak, és a kontinens közös polgári és demokratikus kultúrájának részévé kell válniuk.

1.3.

Az Európa Tanács Velencei Bizottsága egyértelműen meghatározza a jogállamiság fogalma által lefedett alapelveket: jogszerűség, jogbiztonság, a hatáskörrel való visszaélés megelőzése, a törvény előtti egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma, valamint az igazságszolgáltatáshoz való jog (2). Ezek egyértelmű kritériumok annak megítéléséhez, hogy valamely állami intézkedés megfelel-e a jogállamiság elveinek, és ezeket a kritériumokat a Bíróság jóváhagyta (3).

1.4.

Az EGSZB sürgeti az összes uniós intézményt, hogy mutassanak zéró toleranciát a jogállamiság tagállamok általi megsértése esetén. Az EU-nak jog szerinti kötelezettsége, hogy fenntartsa a jogállamiságot és védje az alapvető jogokat, függetlenül az e célt esetleg ellenző különböző politikai szereplők szándékaitól.

1.5.

Az EGSZB utal a Bíróság azon ítéletére, amely szerint a költségvetés az egyik olyan eszköz, amely lehetővé teszi, hogy a gyakorlatban is érvényesíteni lehessen valamennyi tagállam azon kötelezettségét, hogy tiszteletben kell tartani az EU alapvető értékeit, többek között a jogállamiságot és az emberi jogokat (4).

1.6.

Az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentése értékes eszköz, és megelőzheti a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelme terén történő visszaesést. Céljai elérése érdekében azonban meg kell reformálni. Úgy kell kiigazítani, hogy tartalmazza az EUSZ 2. cikkében foglalt valamennyi értéket, továbbá az országspecifikus ajánlások nem teljes mértékű teljesítése esetén alkalmazandó jogi és/vagy pénzügyi lépéseket, valamint szükség van egy ötödik pillérre, amely a civil társadalmi térhez kapcsolódó nemzeti fejlemények nyomon követésére szolgál (5).

1.7.

Az EGSZB korábban hangsúlyozta, hogy a civil társadalom kulcsszerepet tölt be abban, hogy Európában fennmaradjon a demokrácia, és hogy csak egy erős és sokszínű civil társadalom képes megvédeni a demokráciát és a szabadságot, valamint megóvni Európát a tekintélyuralomtól (6). Emellett jogállamiság sincs demokrácia és alapvető jogok nélkül, ami megfordítva is igaz; a három fogalom szorosan kapcsolódik egymáshoz (7). Az EGSZB ezért sürgeti az összes érintett felet, hogy ne emlegessék az úgynevezett „illiberális demokráciát”, még akkor sem, ha kritizálni akarják ezt a koncepciót. Nincs demokrácia liberális elvek nélkül.

1.8.

A jogállamiság kézzelfoghatóbb realitássá tételét célzó erőfeszítésekbe több érdekeltet kellene bevonni, például a szociális partnereket, a szakmai szervezeteket, köztük az ügyvédi kamarákat, valamint olyan önszerveződő szervezeteket, amelyek a sérülékeny helyzetű, a károk kockázatának jobban kitett emberekkel és közösségekkel foglalkoznak.

1.9.

A jogállamiságot és az emberi jogokat egyesek esetleg túlzottan elvont, távoli, zsargonszerű jogászi fogalmakként érzékelhetik. A jogállamiság hatékony kommunikálásához ezért a közös értékekre, valamint a méltányosság és az igazságosság könnyen megragadható fogalmaira kell összpontosítanunk. Segíthet az is, ha emberi történeteket mesélünk el a dolgok emberi oldalának és a tények mögött álló személyeknek a bemutatásával, illetve ha statisztikákat használunk fel.

1.10.

Az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy az iskolákban és a felsőoktatásban általános jelleggel jelenítsék meg a jogállamiság elvét és az alapvető jogokat. Az állampolgári ismeretek oktatásának kötelezőnek kell lennie, minél korábbi életkorban el kell kezdődnie, és hosszú évekig kell tartania. Emellett uniós és nemzeti erőforrásokat kell rendelkezésre bocsátani az állampolgári ismereteket oktató tanárok megfelelő képzéséhez.

1.11.

Az emberi jogi keret az elszámoltathatóság elvén alapul, ezért olyan intézkedéseket igényel, amelyekkel megállapítható, hogy melyik fejlemény mögött ki áll, és meghatározhatók a kívánatos szakpolitikai változások. Fontos továbbá meghatározni a széles körű közérdeklődésre számot tartó kérdéseket – ilyen például az energiához, a közlekedéshez, a regionális egyenlőséghez, a munkához, a lakhatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a különböző egyéb közszolgáltatásokhoz való helyi, regionális és nemzeti szintű hozzáférés.

1.12.

Az emberi jogok védelmének és a jogállamiságnak kedvez az erős jóléti állam, még ha az Európa különböző részein különféle formákat is ölthet. Ezt az összekapcsoltságot a szociális jogok európai pillére – az inkluzívabb Unió kiépítését szolgáló alapvető politikai eszköz – figyelembe veszi.

1.13.

Az alulról szerveződő mozgalmaknak és a szegénységet megtapasztalt embereknek kell az emberi jogok demokratikus ügyének középpontjában állniuk. Az emberi jogok, különösen a szociális jogok védelmének legjobb módja az, hogy ha lehetővé tesszük, hogy a nyilvánosság számára és a politikai vitákban hallható legyen az egyenlőtlenség, a szegénység és a társadalmi kirekesztés által leginkább érintett emberek hangja.

2.   Általános megjegyzések

2.1.

Az EGSZB emlékeztet a SOC/598 sz. véleményében (2018) kifejtett álláspontra: „A jogállamiság, valamint a pluralista demokráciát védő biztosítékok és az alapvető jogok tiszteletben tartása összefüggenek egymással és elválaszthatatlanok egymástól. A jogállamiság biztosítja, hogy a kormányok tiszteletben tartsák az alapvető jogokra vonatkozó normákat, és a pluralista demokrácia gondoskodik arról, hogy a kormányok olyan politikát folytassanak, amely polgáraik jóllétét előmozdítja. Önmagában a jogállamiság fenntartása nem garantálja, hogy a jog tiszteletben tartja az alapvető jogokat, sem azt, hogy a jogalkotás jól informált, pluralista és kiegyensúlyozott nyilvános eszmecserén és részvételen alapuló, inkluzív és legitim eljárásnak megfelelően történik. A puszta »jog által szabályozás« elkerülése érdekében az alapvető jogokat és a pluralista demokrácia normáit is fenn kell tartani a jogállamiság mellett.” (8)

2.2.

Amint azt az Európai Bizottság 2021. és 2022. évi jogállamisági jelentései megállapítják, a polgárok közintézményekbe és jogállamiságba vetett bizalmának megőrzéséhez többek között a következőkre van szükség: olyan független igazságszolgáltatási rendszer, amely hatékony bírósági felülvizsgálatot biztosít az uniós jognak való megfelelés biztosítása érdekében; határozott nyilvános elkötelezettség a korrupció elleni küzdelem és a demokratikus elszámoltathatóság biztosítása mellett; a médiapluralizmus és a tömegtájékoztatás szabadsága, beleértve a média tulajdonviszonyainak átláthatóságát; átlátható alkotmányos és intézményi mechanizmusok a fékek és ellensúlyok biztosítására, a civil társadalom aktív részvételével; valamint a fenntartható fejlődésre, az emberi jogokra, a demokráciára és a jogállamiságra irányuló nemzetközi együttműködés megerősítése (9). 2022. évi jelentésében az Európai Bizottság kiemeli emellett, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziója – mely durván megsérti a nemzetközi jogot és az ENSZ Alapokmányának elveit, továbbá az európai és globális biztonság és stabilitás mellett a demokráciát és a jogállamiságot is aláássa – komoly fenyegetést jelent az EU értékeire és a szabályokon alapuló rendre (10).

2.3.

Semmilyen demokratikus és képviseleti normát sem lehet ürügyként használni a jogállamiság és az alapvető jogok megsértésének legitimizálásához. Az uniós intézményeknek és különösen az Európai Bizottságnak minden rendelkezésére álló eszközt fel kell használniuk az uniós elvek integritásának helyreállításához.

2.4.

A helyzet helyszíni nyomon követése révén a civil társadalmi szervezetek és az emberijog-védők elengedhetetlen szerepet játszanak, különösen a jogállamiság csorbulása és az emberi jogok elleni támadás esetén (11). A tekintélyelvű kormányok nemcsak azáltal fenyegetik a civil társadalmi szervezeteket, hogy szűkítik és módosítják a tevékenységük számára rendelkezésre álló tereket, hanem személyes fenyegetések és üldözés, pénzügyi korlátozó intézkedések vagy a fizikai vagy verbális támadásokkal szembeni elégtelen védelem által is (12).

2.5.

Amint azt korábban említettük, jelentős mértékben meg kell erősíteni a civil társadalmi szervezetek és az emberijog-védők általános képességét arra, hogy az Alapjogi Charta által biztosított kereten belül tudjanak dolgozni, mégpedig egy olyan intézkedéscsomag révén, amely képzést és tudástranszfert, illetve szervezeti és pénzügyi támogatást tartalmaz, valamint védelmet nyújt a támadások és a negatív kampányok ellen (13). Ennek érdekében az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy olyan átfogó európai civil társadalmi stratégiára, amely irányítaná az együttműködést, a kapacitásépítési erőfeszítéseket, valamint a jogállamisággal és az alapvető jogokkal kapcsolatos hatékony kommunikációt.

2.6.

Az EGSZB úgy véli, hogy a civil társadalmi szervezetek és az emberijog-védők munkája elengedhetetlen ahhoz, hogy a kiszolgáltatott csoportok meg tudjanak birkózni a biztonságukat, jóllétüket és méltóságukat érintő komoly kihívásokkal. Egy nap mindenkivel előfordulhat, hogy kiszolgáltatott helyzetben találja magát. Sok esetben a kiszolgáltatottság forrásai átfedik egymást, és strukturális marginalizálódáshoz és megkülönböztetéshez vezetnek.

2.7.

Biztosítani kell a jogállamiság és az alapvető jogok védelmét a demokráciával kapcsolatban, különös tekintettel a szabad és tisztességes választások és az erős demokratikus részvétel előmozdítására (14). Azok, akik fellépnek a jogállamiság ellen, a politikai ellenzék és a független tömegmédia ellen is fellépnek. Az európai demokráciáról szóló cselekvési terv (EDAP) egy szükséges lépés ez ellen.

2.8.

A szociális partnerek jelentős szerepet játszanak a jogállamiság és az alapvető jogok kommunikálásában. Egy adott ország politikai és jogi légkörének romlása minden munkahelyet érint. A vállalkozások, a kkv-k és a szociális vállalkozások nem működhetnek hatékonyan, ha nincsenek jelen a jogállamiság és az alapvető jogok védelmét szolgáló rendszerek. A szociális partnereknek kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy fellépnek integritásuk és hatékonyságuk javítása érdekében. A munkavállalók számára biztosítani kell a szakszervezet-alakítás, illetve a választásuk szerinti szakszervezethez való csatlakozás, a szakszervezetek számára pedig a szabad működés lehetőségét (15). A munkavállalóknak és a munkáltatóknak joguk van arra, hogy kollektív tárgyalásokat folytassanak és kollektív szerződéseket kössenek, valamint hogy érdekütközés esetén érdekeik védelmében együttesen lépjenek fel, a sztrájkot is beleértve. (16)

2.9.

Az Alapjogi Ügynökség jelentős kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy releváns információkat gyűjtsön. Az eddigiekben felépített egy olyan hatalmas tudásbázist, amelyet minden érdekelt szereplő felhasználhat. Jelentős szakértelemmel rendelkezik, és ennek kell megalapoznia a kommunikációs dimenzió erősítését. Az Ügynökség számára több forrást kell biztosítani ahhoz, hogy az EU valamennyi tagállamában nyilvános kommunikációt folytathasson. Nagyobb együttműködésre van szükség az olyan, szakosodott intézményekkel, mint az Európa Tanács vagy az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala.

2.10.

Az EU továbbá globális szereplő is, és a nemzetközi identitása és szerepe szempontjából rendkívül fontos a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos felelőssége. Valamennyi külső szakpolitikának, programnak, eszköznek és fellépésnek tükröznie kell azt, hogy az EU-n belüli mennyire központi a szerepük, valamint hogy fontosak a demokratikus és békés világ szempontjából.

3.   Részletes megjegyzések

3.1.   Pozitív narratíva és keretezés

3.1.1.

Meg kell erősíteni a demokrácia, az alapvető jogok és a jogállamiság elvével kapcsolatos állampolgári ismeretek oktatását. Az Európai Bizottságnak emellett egy ambiciózus kommunikációs menetrend keretében továbbra is segítenie kell a nagyközönség tájékoztatását (17).

3.1.2.

Az EU alapítási mítosza önmagában már nem tud hatni az európai emberekre. Az Európai Uniónak narratívákat kell javasolnia az eléri kívánt jövővel kapcsolatban, és újra kell élesztenie azokat a főbb elveket, amelyek jelentős szerepet játszottak az európai projektben (18), ideértve a jogállamiságot és az emberi jogokat is. Ez az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió kontextusában különösen fontos.

3.1.3.

Az emberi jogi keret az elszámoltathatóság elvén alapul, ezért olyan intézkedéseket igényel, amelyekkel megállapítható, hogy melyik fejlemény vagy kívánatos szakpolitikai változás mögött ki áll. Fontos továbbá meghatározni a széles körű közérdeklődésre számot tartó kérdéseket – ilyen például a közlekedéshez, az energiához, a munkához, a lakhatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a különböző egyéb közszolgáltatásokhoz való helyi, regionális és nemzeti szintű hozzáférés. Túl kell lépni az emberi jogi normáknak nem megfelelő helyzetek kritikáján, és azáltal, hogy az emberek elméjében pozitív asszociációkat hozunk létre, meg kell mutatni azt a jövőt, amelyet a jogállamiság és az emberi jogok segíthetnek felépíteni (19).

3.1.4.

Nincs jogállamiság demokrácia és alapvető jogok nélkül, ami megfordítva is igaz; a három fogalom szorosan kapcsolódik egymáshoz (20). Az EGSZB ezért sürgeti az összes érintett felet, hogy ne emlegessék az úgynevezett „illiberális demokráciát”, még akkor se, ha kritizálni akarják ezt a koncepciót. Nincs demokrácia liberális elvek nélkül. Az illiberális demokrácia nem a demokrácia alternatívája, és nem annak felhígított formája. Az illiberális demokrácia nem demokrácia.

3.2.   A szükséges szakpolitikák és a releváns szakpolitikai területek

3.2.1.

Ahogy azt az EGSZB korábban megállapította, összefüggés fedezhető fel a közintézményekkel és az alapvető elvekkel szembeni negatív hozzáállás és aközött, hogy az emberek úgy érzékelik vagy azzal a ténnyel szembesülnek, hogy nem tudnak profitálni a gazdasági fellendülésből (21).

3.2.2.

Az emberi jogok és a jogállamiság érvényesítéséhez lépéseket kell tenni olyan szakpolitikák meghatározásához, amelyek javíthatják az emberek mindennapi életét.

3.2.3.

Az emberi jogok védelmének és a jogállamiságnak kedvez az erős jóléti állam, még ha az Európa különböző részein különféle formákat is ölthet. A szociális jogok európai pillére – az inkluzívabb Unió kiépítését szolgáló alapvető politikai eszköz – figyelembe veszi ezt az összekapcsoltságot (22). A munkavállalóknak joguk kell hogy legyen a tisztességes megélhetést biztosító, méltányos javadalmazáshoz (a pillér 6. alapelve), és mindenkinek, aki nem rendelkezik elegendő anyagi forrásokkal, joga kell hogy legyen a minden életszakaszban méltósággal élhető életet biztosító, megfelelő minimumjövedelemhez és ahhoz, hogy ténylegesen hozzáférjen a méltó életet lehetővé tevő árukhoz és szolgáltatásokhoz (14. alapelv) (23).

3.2.4.

A Covid19-világjárvány figyelmeztetés arra, hogy milyen fontos egy mindenkire kiterjedő, mindenki számára elérhető és méltányos közegészségügyi rendszer fenntartása. Az EGSZB megismétli a SOC/691. sz. véleményben (2022) kifejtett álláspontot: „Az Uniónak és tagállamainak társadalmi szinten mélyen el kell gondolkodniuk a válság eredetéről és annak okairól, hogy miért került a világjárvány miatt a legtöbb európai egészségügyi rendszer az összeomlás szélére. Az évek óta tartó megszorító politikák általános tőkekivonáshoz vezettek az egészségügyi ágazatban és más kulcsfontosságú szociális szolgáltatások terén (az eltartottak és kiszolgáltatottak segítése, ápolási intézmények stb.), így jött létre az az időzített bomba, amely egy jelentős egészségügyi kihívás közepette aztán felrobbant.” (24)

3.2.5.

A világjárvány nem az egyetlen olyan válság, amely hátrányosan érinti az alapvető jogokat. Az ukrajnai háború milliókat veszélyeztet Ukrajnában és az egész világon. Az éghajlatváltozás és a hozzá kapcsolódó kihívások és katasztrófák – például kontrollálatlan vegetációtüzek – közvetlenül érintik az embereket a kontinens minden részén. Sok európai polgár küzd a megnövekedett energiaárakkal. Ennek megfelelően korszerűsíteni és módosítani kell Európa fellépési eszközeit.

3.2.6.

A szakpolitikáknak, különösen pedig a gazdasági reformpolitikáknak rendszeres előzetes és utólagos emberi jogi hatásvizsgálatokon kell alapulniuk (25), hogy tájékozott és inkluzív európai és nemzeti viták folyhassanak az egyeztető eljárásról és a politikai döntések kiigazításáról (26).

3.2.7.

Nagyobb hangsúlyt kell fektetni az Alapjogi Charta III. fejezetére (Egyenlőség) és IV. fejezetére (Szolidaritás), lévén ezek az EU demokratikus és értékalapú megbízatásának alapvető elemei (27). A Chartában elismert valamennyi emberi jog oszthatatlan, egymástól kölcsönösen függő és egyformán fontos. Amint arra az Emberi Jogok Európai Bírósága rámutatott egy mérföldkőnek számító ügyben, nincs éles határ a szociális és gazdasági jogok, valamint a polgári és politikai jogok között (28).

3.2.8.

Kívánatos lenne, hogy az uniós intézmények és a tagállamok szorosabban együttműködjenek annak biztosítása érdekében, hogy minden európai polgár és lakos élvezhesse az emberi jogok európai egyezményében, az Európai Szociális Chartában (annak több formájában) és az ENSZ kapcsolódó emberi jogi egyezményeiben elismert valamennyi jogot. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy az uniós jog kialakítása, értelmezése és végrehajtása során fordítsanak kellő figyelmet a szociális jogok európai pillérére és az Európai Szociális Chartára.

3.2.9.

Az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy írják alá és ratifikálják az 1996. évi (felülvizsgált) Európai Szociális Chartát, és fogadják el a Szociális Jogok Európai Bizottságának kollektív panasztételi eljárását.

3.2.10.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság kezdeményezését, amely lehetővé tenné gazdasági korrekciós intézkedések alkalmazását azon tagállamok tekintetében, amelyek súlyosan és tartósan megsértik az EUSZ 2. cikkében meghatározott értékeket (29). „Az Európai Bizottságnak biztosítania kell a megfelelő humánerőforrásokat és pénzügyi forrásokat, és következetesen nyomon kell követnie a lehetséges jogsértésekre utaló jeleket. Ennek során az Európai Bizottságnak szigorúan objektív kritériumokat kell alkalmaznia, és minden tagállamban egyformán ki kell vizsgálnia a jogsértéseket.” (30)

3.3.   Az emberi jogok demokratikus szerepe és az átélt tapasztalatok fontossága

3.3.1.

Az Alapjogi Ügynökség által végzett széles körű felmérés szerint az EU-ban tízből majdnem kilenc ember gondolja úgy, hogy az emberi jogok fontosak az igazságosabb társadalom megteremtéséhez (31). Az európaiak úgy vélik, hogy az emberi jogok jelentős szerepet játszhatnak életükben.

3.3.2.

Ahhoz, hogy az emberi jogok Európa-szerte érvényesüljenek, olyan cselekvésre van szükség, amely felhívja a figyelmet arra, hogy az emberi jogok – például a szociális jogok, így a munka, a szociális biztonság, a lakhatás, az oktatás és az egészségügy – mindenki számára változást hozhatnak mindennapi életükben, a számukra legfontosabb helyeken és a helyi közösségeikben (32).

3.3.3.

Az alulról szerveződő mozgalmaknak és a szegénységet megtapasztalt embereknek az emberi jogok demokratikus ügyének középpontjában kell állniuk. Az emberi jogok, különösen a szociális jogok védelmének legjobb módja az, hogy ha lehetővé tesszük, hogy a nyilvánosság számára és a politikai vitákban hallható legyen az egyenlőtlenség, a szegénység és a társadalmi kirekesztés által leginkább érintett emberek hangja. Segíthet az is, ha emberi történeteket mesélünk el a dolgok emberi oldalának és a tények mögött álló személyeknek a bemutatásával, illetve ha statisztikákat használunk fel. Ha komolyan kívánjuk venni a szociális jogokat, ahhoz nemcsak különböző szakpolitikákra, hanem inkluzívabb folyamatokra is szükség van (33).

3.3.4.

Az európai társadalom nem engedheti meg magának, hogy a jogok és a demokrácia közötti hamis választásra kényszerüljön. Az emberi jogok védelméhez ezeket a jogokat népszerűvé kell tenni azáltal, hogy helyi, nemzeti és globális szinten mozgalmakat hozunk létre és tartunk fenn a jogok előmozdítása érdekében.

3.3.5.

Ezt a folyamatot a civil társadalmi csoportoknak kell irányítaniuk, és az uniós és tagállami hatóságoknak elő kell segíteniük az emberi jogok demokratikus ügyét azáltal, hogy átlátható módon járnak el, és tiszteletben tartják a civil társadalom azon szerepét, hogy elszámoltathatja őket. Meg kell erősíteni a nemzeti emberi jogi intézményeket, ez utóbbiaknak pedig fel kell hívniuk a figyelmet az emberek rendelkezésére álló lehetséges jogorvoslati lehetőségekre.

---

(1)  Az Európai Unió Alapjogi Chartája, Preambulum (HL C 326., 2012.10.26., 391. o.).

(2)  Az Európa Tanács Velencei Bizottsága: Jogállamisági ellenőrzőlista, elfogadva a 106. plenáris ülésen, 2016.

(3)  Az Európai Unió Bírósága C-157/21. sz., Lengyelország kontra Parlament és Tanács ügyben 2022. február 16-án hozott ítéletének (EU:C:2022:98) 325. pontja.

(4)  Lengyelország kontra Parlament és Tanács, C-157/21, 130–131. pont;2022. február 16-i ítélet, Magyarország kontra Parlament és Tanács, C-156/21, EU:C:2022:97 EUB-ítélet,116–117. bekezdés.

(5)  Laurent Pech és Bárd Petra: Rule of Law Report and the EU Monitoring and Enforcement of Article 2 TEU Values, Jelentés az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága és Alkotmányügyi Bizottsága számára, 2022. február, 12–13. o.

(6)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Ellenállóképes demokrácia a szilárd és sokszínű civil társadalom segítségével (saját kezdeményezésű vélemény) (HL C 228., 2019.7.5., 24. o.).

(7)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A jogállamiság és az alapjogok európai ellenőrzési mechanizmusa (saját kezdeményezésű vélemény) (HL C 34., 2017.2.2., 8. o.).

(8)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről [COM(2018) 324 final – 2018/0136 (COD)] (HL C 62., 2019.2.15., 173. o.).

(9)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – 2021. évi jogállamisági jelentés – A jogállamiság helyzete az Európai Unióban (COM(2021) 700 final).

(10)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – 2022. évi jogállamisági jelentés – A jogállamiság helyzete az Európai Unióban, (COM(2022) 500 final).

(11)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak és a Tanácsnak – Az Unión belüli jogállamiság további erősítése Az aktuális helyzet és a lehetséges további lépések (COM(2019) 163 final) (HL C 282., 2019.8.20., 39. o.).

(12)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Populizmus és alapvető jogok – elővárosi és vidéki területek (saját kezdeményezésű vélemény) (HL C 97., 2020.3.24., 53. o.), 1.6. pont.

(13)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az Alapjogi Charta EU-n belüli alkalmazásának megerősítésére irányuló stratégia (COM(2020) 711 final) (HL C 341., 2021.8.24., 50. o.).

(14)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az Európai Demokráciára vonatkozó cselekvési tervről (COM(2020) 790 final) (HL C 341., 2021.8.24., 56. o.).

(15)  A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 8. cikkének (1) bekezdése.

(16)  Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 28. cikke.

(17)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az Európai Demokráciára vonatkozó cselekvési tervről (COM(2020) 790 final) (HL C 341., 2021.8.24., 56. o.).

(18)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Populizmus és alapvető jogok – elővárosi és vidéki területek (saját kezdeményezésű vélemény) (HL C 97., 2020.3.24., 53. o.).

(19)  FRA: „10 keys to effectively communicating human rights”, 2018; a nemzeti emberi jogi intézmények európai hálózata: Tips for Effective Messaging about Economic & Social Rights, 2019.

(20)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A jogállamiság és az alapjogok európai ellenőrzési mechanizmusa (saját kezdeményezésű vélemény) (HL C 34., 2017.2.2., 8. o.).

(21)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Populizmus és alapvető jogok – elővárosi és vidéki területek (saját kezdeményezésű vélemény) (HL C 97., 2020.3.24., 53. o.).

(22)  Európai Bizottság: A szociális jogok európai pillérének 20 alapelve.

(23)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Európai keretirányelv a minimumjövedelmi rendszerekről (saját kezdeményezésű vélemény) (HL C 190., 2019.6.5., 1. o.).

(24)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Covid19 hatása az alapvető jogokra és a jogállamiságra az EU-ban és a demokrácia jövője (saját kezdeményezésű vélemény) (HL C 275., 2022.7.18., 11. o.).

(25)  Az ENSZ független szakértője a külső adósságnak és az államok egyéb kapcsolódó nemzetközi pénzügyi kötelezettségeinek az emberi jogok, különösen a gazdasági, szociális és kulturális jogok teljeskörű gyakorlására kifejtett hatásáról, Guiding Principles for human rights impact assessments for economic reform policies, A/HRC/40/57, 2018. december 19.

(26)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Populizmus és alapvető jogok – elővárosi és vidéki területek (saját kezdeményezésű vélemény) (HL C 97., 2020.3.24., 53. o.).

(27)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az Alapjogi Charta EU-n belüli alkalmazásának megerősítésére irányuló stratégia (COM(2020) 711 final) (HL C 341., 2021.8.24., 50. o.).

(28)  Az Airey kontra Írország ügyben hozott ítélet, érdemi rész, 6289/73. sz. kérelem (1979), az EJEB 1979. október 9-i itélete, 26. pont.

(29)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Covid19 hatása az alapvető jogokra és a jogállamiságra az EU-ban és a demokrácia jövője (saját kezdeményezésű vélemény) (HL C 275., 2022.7.18., 11. o.).

(30)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Jogállamiság és a helyreállítási alap (saját kezdeményezésű vélemény) (HL C 194., 2022.5.12., 27. o.).

(31)  FRA: Many Europeans believe human rights can build a fairer society but challenges remain, sajtóközlemény, 2020. június 24.

(32)  Casla, Koldo és Barker, Lyle: Human Rights Local, a University of Essex emberi jogi központjának blogja, 2022. január 17.

(33)  Casla, Koldo: Nothing about us, without us, is really for us, Global Policy, 2019. október 14.