EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2022.12.15.
COM(2022) 718 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
az európai környezeti-gazdasági számlákról szóló 691/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2022.12.15.
COM(2022) 718 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
az európai környezeti-gazdasági számlákról szóló 691/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
az európai környezeti-gazdasági számlákról szóló 691/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról
(1)Bevezetés
Az európai környezeti-gazdasági számlákról szóló 691/2011/EU rendelet 1 közös keretet hoz létre az európai környezeti-gazdasági számlák összegyűjtésére, összeállítására, továbbítására és értékelésére. A rendelet 10. cikke a következőket mondja ki:
A Bizottság 2013. december 31-ig és ezt követően háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz e rendelet végrehajtásáról. Ez a jelentés értékeli különösen a továbbított adatok minőségét, az adatgyűjtés módszereit, a tagállamokra és a válaszadókra háruló adminisztratív terheket, valamint e statisztikák kivitelezhetőségét és hasznosságát.
Ez a negyedik jelentés, amellyel a Bizottság eleget tesz ennek a kötelezettségnek. A korábbi jelentéseket 2019-ben 2 , 2016-ban 3 és 2013-ban 4 tették közzé.
(2)Környezeti-gazdasági számlák
5 Az európai zöld megállapodással a Bizottság megerősítette elkötelezettségét az éghajlat- és környezetvédelmi kihívások kezelése iránt. Európa célja, hogy modern, erőforrás-hatékony gazdasággá válva az első klímasemleges kontinens legyen. Az európai zöld megállapodás az éghajlattal, a környezettel és az óceánokkal, az energiával, a közlekedéssel, a mezőgazdasággal, a pénzügyekkel és a regionális fejlesztéssel, az iparral, valamint a kutatással és innovációval kapcsolatos számos intézkedéssel javítani fogja az emberek, valamint a jövő nemzedékeinek egészségét és jóllétét szerte az EU-ban. Az európai zöld megállapodás szerves része a Bizottság azon stratégiájának, amely a 2030-ig tartó időszakra szóló fenntartható fejlődési menetrendnek és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítására irányul.
A környezeti-gazdasági számlák, vagy röviden környezeti számlák, olyan erőteljes és sokoldalú információs keretet jelentenek, mellyel jól feltérképezhetőek gazdasági magatartásunk fenntarthatósági vonatkozásai. A hagyományos gazdasági statisztikák, mint például a nemzeti számlák, amelyek a GDP alapjául szolgálnak, nem veszik figyelembe a termelés, a fogyasztás, a beruházások vagy a finanszírozás környezeti vonatkozásait. A környezeti számlák azonban lehetővé teszik a gazdasági és környezeti szempontok együttes figyelembevételét, és ezáltal teljesebb képet kapunk gazdasági magatartásunkról.
A környezeti számlák legfontosabb jellemzője az integráció. Ez magában foglalja egyrészt a környezeti és a gazdasági szempontok integrációját, másrészt azt, hogy e számlarendszer egységes gazdasági elszámolási rendszerbe foglal egy sor alapvető tematikus környezeti tényezőt, úgymint: i. energia, adózás és levegőkibocsátások; ii. az anyagok kitermelése és a hulladék; és iii. a kormányzat és a vállalatok kiadásai és beruházásai. Ez az integráció jól illeszkedik az európai zöld megállapodás holisztikus paradigmájába. A számlákon alapuló megközelítés hasznos, mivel:
·újból felhasználja a rendelkezésre álló adatokat, és ezáltal lehetővé teszi új információk előállítását, csökkentve ezzel a vállalkozásokra és a nyilvánosságra háruló adminisztratív terhet;
·lehetővé teszi a magas színvonalú információk előállítását azáltal, hogy a forrásadatok összevonása és integrálása révén megbízható becslések készíthetők.
Uniós szinten az európai környezeti számlák alátámasztják a környezeti kérdések nemzetek feletti jellegét, és az összes tagállam és környezeti téma tekintetében szisztematikus megközelítést és lefedettséget biztosítsanak, lehetővé téve ezzel a tagállamok szakpolitikáinak értékelését és összehasonlítását.
Az európai környezeti számlák az integrált környezeti-gazdasági számlák rendszere (SEEA) 6 nemzetközi standardon alapulnak. Ezt a standardot az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Bizottság (Eurostat), az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank-csoport dolgozta ki és jelentette meg.
A rendelet létrehozza az európai környezeti számlákat. A rendelet EGT-vonatkozással bír 7 . A számlák modulokból épülnek fel, az alábbiak szerint:
·Levegőkibocsátási számlák: hat üvegházhatású gáz (ideértve többek között a szén-dioxidot és a biomasszából származó, üzemanyagként használt szén-dioxidot) és hét légszennyező anyag (többek között az ammónia és a finompor) kibocsátása a légkörbe, 64 kibocsátó iparágra és a háztartásokra lebontva.
·Környezetvédelmi vonatkozású adók, gazdasági tevékenység szerint: négy nagy csoportra kivetett környezetvédelmi adók: energia, közlekedés, szennyezés és erőforrások, 64 fizető iparágra, a háztartásokra és a nem rezidensekre lebontva.
·Gazdasági szintű anyagáramlás-számlák: a gazdaságba bevitt anyagok, a gazdaságon belüli anyagfelhalmozás és a más gazdaságokba vagy a környezetbe kibocsátott anyagok.
·Környezetvédelmi kiadási számlák: a gazdasági egységek által környezetvédelmi célokra fordított kiadások.
·Környezeti áruk és szolgáltatások ágazatának számlái: a kifejezetten környezetvédelmi vagy erőforrás-gazdálkodási célból tervezett és előállított áruk és szolgáltatások kibocsátása, hozzáadott értéke és exportja. A tevékenységekhez kapcsolódó foglalkoztatásról is be kell számolni.
·Fizikai energiaáramlási számlák: energiaáramlás a környezetből a gazdaságba (természetes energiaforrások kitermelése), a gazdaságon belül (energiatermékek gyártása és használata) és a gazdaságból a környezetbe (energiamaradványok kiürítése).
A tagállamok 2013 óta az I–III. melléklet, 2017 óta pedig a IV–VI. melléklet alapján kötelesek adatokat szolgáltatni a Bizottságnak (Eurostatnak).
(3)Fejlemények az utolsó jelentés óta
Jogi keret
A Bizottság elfogadta a 691/2011/EU rendelet I–V. mellékletének módosításáról szóló, 2021. november 19-i (EU) 2022/125 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet 8 . Ez a felhatalmazáson alapuló rendelet az előző szakaszban felsorolt hat meglévő modul közül öt esetében aktualizálja a technikai előírásokat annak érdekében, hogy az információk gyorsabban álljanak rendelkezésre (rövidebb adattovábbítási határidők), és frissüljenek a mutatók jegyzékei. Utóbbiak a következőket tartalmazzák: a) a szén-dioxid-adók további bontásának kérése; b) a környezetvédelmi ágazatra és a környezetvédelmi kiadásokra vonatkozó adatok további bontásának kérése; c) információkérés a teljes környezetvédelmi ágazatra vonatkozóan (a környezetvédelmi ágazat piaci részére vonatkozó információkérés helyett); d) az anyagáramlások és a légkörbe kibocsátott gázok technikai listáinak frissítése; és e) a környezeti ipar gazdasági ágazataira, valamint az anyagok behozatalára és kivitelére vonatkozó tájékoztatási követelmények egyszerűsítése.
Ezek a módosítások javítják a zöld, versenyképes és reziliens körforgásos gazdaság, valamint az EU számára releváns fenntartható fejlesztési célok felé tett előrehaladás nyomon követéséhez, továbbá az éghajlatpolitika és szennyezés elleni politika támogatásához szükséges képességet. A módosítások megkönnyítik a felhasználók számára az adatok értelmezését, és lehetővé teszik a statisztikusok számára, hogy pontosan mérjék a környezetvédelemre fordított összes nemzeti kiadást. A tagállamok adatszolgáltatási terheinek mérséklése érdekében csökkent a NACE-osztályozás szerinti részletezés szintje a környezeti áruk és szolgáltatások ágazata számlái, valamint a környezetvédelmi kiadási számlák esetében.
Emellett a Bizottság 2022. július 11-én elfogadta a 691/2011/EU rendeletnek új környezeti-gazdasági számlamodulok bevezetése tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot (COM(2022) 329) 9 . Ez a javaslat három további modult vezet be:
·Erdőterületek számlái, amelyek magukban foglalják erdészeti erőforrásokra (fával borított területekre és a fával borított területeken kitermelt faanyagra vonatkozó) eszközszámlákat, valamint az erdészetre és fakitermelésre vonatkozó gazdasági tevékenységi számlákat.
·Környezetvédelmi támogatások és hasonló transzferek számlája, amely a környezet védelme vagy a természeti erőforrások felhasználásának és kitermelésének csökkentése céljából az államháztartásból más gazdasági szektoroknak (külföldre) teljesített, valamint nem rezidensektől származó viszonzatlan kifizetéseket rögzíti.
·Ökoszisztéma-számlák, amelyek az ökoszisztéma kiterjedésére, az ökoszisztéma állapotára (azaz romlására) és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra (terményellátás, beporzás, faellátás, légszűrés, globális éghajlat-szabályozás, helyi éghajlat-szabályozás és természetalapú turizmus) vonatkoznak.
Ez a három modul várhatóan növelni fogja az EU rendelkezésére álló információ mennyiségét az európai zöld megállapodás számos intézkedésére és céljára vonatkozóan, többek között a következőkről: klímasemlegességi törekvés, „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia, az új uniós erdőgazdálkodási stratégia, a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia és a természet-helyreállítási jogszabály, a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv és a fenntartható fejlődési célokra vonatkozó mutatók.
Az új modulok a hat eredeti modul fokozottabb igénybevételét is eredményezik, mivel az új és a régi számlákat össze lehet vonni új mutatók származtatása céljából. Az új ökoszisztéma-számlák például kombinálhatók a meglévő levegőkibocsátási számlákkal, ami lehetővé teszi az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásához viszonyított szénmegkötés mérését. A biomassza kitermelése tekintetében továbbá kapcsolat áll fenn az ökoszisztéma-számlák, az erdőterületek számlái és a gazdasági szintű anyagáramlás-számlák között.
A Bizottság szakértői csoportok (részt vevő nemzeti statisztikai hivatalok) segítségével 2020-ban kezdte meg javaslatának előkészítését. Az erdőterületek számláira, valamint a környezetvédelmi támogatásokra és hasonló transzferekre vonatkozó modulok már létező önkéntes adattovábbításokon alapulnak (2016 illetve 2015 óta). Az említett számlákról már jelentést tevő tagállamok adminisztratív terhei minimálisak lesznek.
Az ökoszisztéma-számlákra vonatkozó modul a legtöbb tagállam számára újdonság lesz. A Bizottság azért választotta ki az említett modult, mert kiemelkedő szakpolitikai jelentőséggel bír a természet, a biológiai sokféleség és a szennyezőanyag-mentesség szempontjából, továbbá potenciálisan felhasználható más szakpolitikákhoz, többek között az európai szemeszterhez. Ez az első alkalom, hogy az EU-ban bevezetésre kerülnek az ENSZ SEEA ökoszisztéma-számlái, melyeket az ENSZ Statisztikai Bizottsága fogadott el 2021 márciusában. Az Eurostat 2015 óta gyűjt tapasztalatot és dolgoz ki módszereket az EU egészére kiterjedő INCA-projekt („Integrált természetitőke-elszámolás”) keretében 10 . A három új modul a Bizottság (Eurostat) támogatásaival társfinanszírozott tagállami kísérleti projektekre és tesztekre támaszkodik (24 odaítélt támogatás 2015 és 2021 között, valamint a következő évekre tervezett támogatási intézkedések).
Adatgyűjtési módszerek és adminisztratív teher
A környezeti számlákhoz általában nincs szükség új mikroadatok gyűjtésére, mivel azok többnyire a nemzeti hatóságok birtokában lévő adatokat használják fel, szükség esetén további becslésekkel kiegészítve. Ennek az az oka, hogy nemcsak a nemzeti számlákból, hanem az adatforrások széles köréből, például az energia, a közlekedés, a mezőgazdaság, a kormányzati kiadások és az adózás területéről, valamint más, nem statisztikai forrásokból származó, alapul szolgáló adatokat kapcsolnak össze. Esetenként azonban a háztartásokra vagy a vállalkozásokra vonatkozó felméréseket ki kell igazítani vagy ki kell bővíteni annak érdekében, hogy a környezeti számlák egyes tételeihez alapadatokat lehessen biztosítani.
A rendeletben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok kiigazíthatják a már meglévő adatokat, hogy azok összhangban legyenek az integrált környezeti-gazdasági számlák rendszere központi keretének (SEEA CF) és a SEEA ökoszisztéma-számlák (SEEA EA) fogalmaival. Mindez a tagállamok oldalán további munkát tehet szükségessé. Az a tény, hogy a környezeti számlák meglévő adatokat használnak fel újból, azt jelenti, hogy mindaddig, amíg az adatforrások rendelkezésre állnak és fenntartják azokat, a vállalkozásokra és a háztartásokra háruló további terhek igen csekélyek. Az országok úgy is dönthetnek, hogy a környezeti számlákat illetően külön adatgyűjtési folyamatokat hoznak létre, ami elősegítheti az adatminőség javulását. A környezeti áruk és szolgáltatások ágazat számlái (a rendelet V. melléklete) esetében néhány ország felméréseket végzett abból a célból, hogy kiegészítsék az egyéb adatforrásaikat. Az évente vagy néhány évente elvégzett ilyen felmérések többnyire csak nagyon kis terhet jelentenek a vállalkozásokra nézve.
A nemzeti hatóságok (jellemzően a nemzeti statisztikai hivatalok) végzik el a számlák előállításához szükséges munka legnagyobb részét, amely magában foglalja a meglévő adatok feldolgozását és a bennük rejlő elemzési lehetőségek bővítését. A rendelet hat melléklete alapján szükséges számlák összeállításához az egyes nemzeti hatóságoknál szükséges munkaerő átlagos becsült száma négy-hat teljes munkaidős egyenérték 11 . A javasolt három új melléklet körülbelül két vagy három további teljes munkaidős egyenértéket igényel az egyes nemzeti hatóságoknál 12 , a pontos szám az egyes tagállamokban fennálló körülményektől, az adatforrások meglététől/terjedelmétől stb. függ. A számlák jelentős hozzáadott értéket nyújtanak az alapadatokhoz, és bővítik a mellékletekben szereplő témák – pl. a levegőkibocsátás és az energiafelhasználás – közötti kölcsönhatások elemzésének képességét. Több nemzeti hatóság (a Bizottság által társfinanszírozott) kísérleti tanulmányok keretében alakította ki adatfeldolgozási és elemzési módszereit.
Megvalósíthatóság és hatékonyság
A jogi keretre a Bizottság a rendeletben meghatározott modulok tesztelését és kipróbálását követően tett javaslatot, így biztosítva azok megvalósíthatóságát (lásd alább). A tesztelésre a tagállamokkal együttműködve kerül sor, így biztosítva szaktudásuk hasznosítását és egyetértésüket a modulok megvalósíthatóságát illetően. A további új lehetséges modulok vonatkozásában jelenleg is folynak kísérleti tanulmányok.
A környezeti számlák hatékonysága két tényezőtől függ: először is attól, hogy milyen módon lehet egy közös keretbe átrendezni a meglévő információkat; másodszor, hogy hogyan és milyen mértékben használják fel a számlákat.
Az első tényezőt illetően a meglévő információk átrendezésének egyik példáját a levegőkibocsátási számlák (a rendelet I. melléklete) jelentik. Ezek a számlák az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményében (UNFCCC) és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezményében (CLRTAP) előírt levegőkibocsátási nyilvántartásokhoz már begyűjtött információkon alapulnak. Ezeket az adatokat további információkkal egészítik ki annak érdekében, hogy megfeleljenek a nemzeti számláknál használt osztályozási rendszereknek és fogalmaknak. Ezt követően ki lehet dolgozni a levegőkibocsátási számlák alkalmazásait. Például a környezeti lábnyomok származtatása azok input-output táblákkal való kombinálásával történik. Ezek a lábnyomok az uniós fogyasztás és beruházások által a környezetre gyakorolt globális nyomást mérik. A hatékonyság egy másik példája az (éves) levegőkibocsátási számlákon alapuló alacsony költség modell, amelyet még időszerűbb negyedéves becslések készítésére használnak. Az Eurostat 2021 novembere óta készít ilyen becsléseket. Az adatok közzététele a referencia-negyedév után 4,5 hónappal történik, ami jelentősen javítja a rendeletben előírt, 21 hónapos időszerűséget.
A levegőkibocsátási számlák a környezeti számlákkal kombinálva más területeken is használhatók, például az energia vagy a környezetvédelmi adók területén. Ezek az információk a társadalom és a környezet kölcsönhatásainak leírására és elemzésére szolgáló ok-okozati keretekben, például az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által elfogadott DPSIR-modellben is felhasználhatók.
A második tényezőt illetően a környezeti számlák alátámasztják a 2030-ig tartó időszakra szóló nyolcadik általános uniós környezetvédelmi cselekvési programot 13 . A környezeti számlák a gazdasági elemzés és a hatásvizsgálat alapjául, továbbá a szakpolitikai célkitűzések terén elért haladás nyomon követésére szolgálnak. Konkrétabban, a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program és a körforgásos gazdaság jelenlegi nyomonkövetési keretei a környezeti számlákra épülő mutatókat használják, és azok a jövőben hozzájárulhatnak a biológiai sokféleség és a szennyezőanyag-mentesség nyomon követéséhez. A környezeti számlákat a vonatkozó fenntartható fejlesztési célok 14 terén elért uniós előrehaladás nyomon követéséhez és a reziliencia-eredménytáblához is használják.
A legutóbbi jelentés óta továbbított adatok minősége
A rendelet előírja a tagállamok és az EGT-országok számára, hogy adatokat szolgáltassanak az Eurostatnak 15 . Több tagjelölt és potenciális tagjelölt ország is szolgáltat bizonyos adatokat önkéntes alapon. Ez a végrehajtási jelentés az első országcsoportra fókuszál (EU-/EGT-országok). Az Eurostat a kapott adatokat validálja, és közzéteszi a webhelyén 16 , technikai magyarázatokkal (metaadatok) és háttérinformációkkal együtt 17 .
A tagállamok túlnyomó többsége teljes adatkészleteket szolgáltat a rendeletben meghatározott határidőkön belül. Néhány tagállam túllépte a határidőket, általában csak néhány nappal, egy tagállam esetében a késedelem hosszabb volt. E késedelmeknek ténylegesen nem volt hatása az adatok feldolgozására vagy terjesztésére.
Meg kell jegyezni, hogy a rendeletben meghatározott adatszolgáltatási határidők határozzák meg a tagállamokban a környezeti számlákra vonatkozó adatok előállításának időzítését. Ez az adatminőség mutatója, mivel a frissebb statisztikai adatok mindig jobbak. Másrészt viszont csorbulnak az adatminőség más szempontjai, például a környezeti számlák témái – úgymint az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra, az energiafelhasználásra és az energiaadókra vonatkozó adatok – közötti pontosság vagy koherencia.
Általában véve az I–VI. melléklet esetében javult az adatminőség a 2019–2022 közötti időszakban. Az I–III. melléklethez a tagállamok által a rendelet alapján szolgáltatott statisztikai adatok kiváló minőségűek. A IV–VI. mellékletben az adatok kevésbé érettek, mivel a kötelező adatszolgáltatás csak 2017-ben kezdődött meg. A IV. és az V. melléklet összetettebb a többi mellékletnél, és más forrásadat-kategóriákat igényel. A Bizottság (Eurostat) várakozásai szerint a IV–VI. melléklethez szolgáltatott adatok minősége a következő években javulni fog. Több területen további javulásra van szükség, például az V. melléklet (A környezeti áruk és szolgáltatások ágazata számlái) előállításához szükséges adatok rendelkezésre állását illetően. A Bizottság (Eurostat) továbbra is együttműködik a tagállamokkal a technikai problémák megoldása érdekében. Számos, a minőség javítását célzó intézkedés tervezés vagy már megvalósítás alatt áll (lásd a következő szakaszt).
(4)Javító célú intézkedések
A Bizottság (Eurostat) és a tagállamok megállapodtak a környezeti számlákra vonatkozó, a 2019–2023 közötti időszakot átfogó európai stratégiáról 18 . Erről a további munkára vonatkozó programról a Bizottság (Eurostat) és a tagállamok egyeztek meg, amelyet az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága fogadott el. A stratégia összehangolja az európai erőfeszítéseket, és előkészíti a lehetséges új modulokat. A 2019–2023 közötti időszak célkitűzései a következők:
·a jelenlegi európai környezeti számlák minőségének további javítása, beleértve a hosszú idősorokat és az időszerű adatokat;
·az európai környezeti számlák relevanciájának és tartalmának jobb kommunikálása, beleértve a környezeti modulok teljes rendszerként való kommunikálását;
·a felhasználók igényeinek kiszolgálása további, a jelenlegi európai környezeti számlákon alapuló kiterjesztések, alkalmazások és mutatók (például lábnyomok) biztosításával;
·annak felmérése, hogy szükséges-e az európai környezeti számlákat új prioritásoknak és területeknek megfelelően kiigazítani;
·pénzügyi források, képzés, kézikönyvek és adat-összeállítási eszközök biztosítása azok számára, akik a tagállamokban a számlákat készítik;
·hozzájárulás az ENSZ SEEA globális standardjainak továbbfejlesztéséhez és olyan globális kezdeményezésekhez, mint a fenntartható fejlődési célok megvalósításának nyomon követése.
A stratégia félidejében sor került a tervbe vett felülvizsgálatra 19 . A stratégiát cselekvési terv kíséri, amely a fent felsorolt célkitűzések mindegyikére vonatkozóan tartalmazza az intézkedések és határidők konkrét listáját 20 .
A környezeti számlák európai stratégiája nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy nemzeti körülményeik, szakpolitikai szükségleteik és rendelkezésre álló forrásaik függvényében további munkafolyamatokat fejlesszenek.
Javaslatok új modulokra
A rendelet 10. cikke szerint ezt a végrehajtási jelentést – adott esetben és a kísérleti tanulmányok megállapításainak figyelembevételével – ki kell egészíteni új modulokra irányuló javaslatokkal több nevesített területen 21 .
A fent ismertetettek értelmében a három új modul kidolgozottsága alapján a Bizottság javaslatot tett azok rendeletbe való beillesztésére a COM(2022) 329 módosítás révén, mely jelenleg rendes jogalkotási eljárás tárgyát képezi. Ezek a modulok a következők: erdőterületek számlái, környezetvédelmi támogatások és hasonló transzferek számlája, valamint ökoszisztéma-számlák.
(5)Következtetések
A Bizottság és a tagállamok továbbra is fejlesztik az európai környezeti számláknak a 691/2011/EU rendelet által létrehozott rendszerét, különösen az alábbiak révén:
·a rendelet három új tematikus modullal való kiegészítését célzó javaslat;
·az adatminőség javítása és a hatékonyság növelése;
·a kommunikáció javítása;
·újabb mutatók kidolgozása a felhasználói igények kielégítése érdekében; és
·annak felmérése, hogy szükséges-e az európai környezeti számlákat hozzáigazítani új prioritásokhoz és területekhez.
Kiterjed Norvégiára és Izlandra. Liechtenstein számára teljes eltérés engedélyezett. A Svájc és az Európai Unió között létrejött kétoldalú statisztikai megállapodás 2019 decembere óta magában foglalja ezt a rendeletet is.