EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2022.11.15.
COM(2022) 641 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
2022. évi jelentés a 2020-ra kitűzött energiahatékonysági célkitűzések megvalósításáról
2022. évi jelentés a 2020-ra kitűzött energiahatékonysági célkitűzések megvalósításáról
1.Bevezetés és áttekintés
Az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv (a továbbiakban: az energiahatékonysági irányelv) és az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv (a továbbiakban: az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv), amelyeket az (EU) 2018/2002 irányelv, illetve az (EU) 2018/844 irányelv módosított, az Európai Unió (a továbbiakban: EU) éghajlat- és energiapolitikai jogszabályainak kulcsfontosságú részét képezik, és meghatározzák az EU energiahatékonysági célkitűzéseit, lefektetve az uniós gazdaság teljes energiahatékonysági potenciáljának realizálására irányuló intézkedések alapját.
Az energiahatékonysági irányelv előírja valamennyi uniós tagállam számára, hogy hajtson végre szakpolitikai intézkedéseket az energiahatékonyságnak az energialánc különböző szakaszain – a termeléstől a végső fogyasztásig – történő javítása céljából. Ezek az erőfeszítések kulcsfontosságúak az EU energiahatékonysági célkitűzéseinek megvalósításához, és alapvető hozzájárulást jelentenek az uniós gazdaság 2050-ig megvalósítandó dekarbonizációjához. Az EU 2020-ra vonatkozó energiahatékonysági célkitűzése (az energiahatékonysági irányelv 3. cikke) szerint az EU primerenergia- és végsőenergia-fogyasztásában – a 2020-ra a 2007-es PRIMES forgatókönyvben előre jelzett energiafogyasztáshoz képest – 20 %-os csökkenést szükséges realizálni 2020-ig. A primerenergia-fogyasztás (a továbbiakban: PEC) tekintetében ez a célkitűzés 1 312 Mtoe fogyasztási szintet eredményez, a végsőenergia-fogyasztás (a továbbiakban: FEC) esetében pedig 959 Mtoe-t.
Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv szakpolitikák és támogató intézkedések széles körét tartalmazza, amelyek célja a meglévő épületállomány jelenleg alacsony felújítási arányának növelése. Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv 2a. cikke nevezetesen előírja a tagállamok számára, hogy dolgozzanak ki átfogó hosszú távú felújítási stratégiákat a nemzeti épületállomány 2050-ig megvalósítandó dekarbonizációjára irányuló beruházások mozgósítása érdekében (2030-ra, 2040-re és 2050-re vonatkozó indikatív mérföldkövekkel); valamint hogy támogassák az arra irányuló átmenetet, hogy az épületállomány 2050-ig nagy energiahatékonyságú és dekarbonizált épületállománnyá váljon. Az 5. cikk előírja a tagállamok számára, hogy az új épületek és a jelentős felújítás alá vont meglévő épületek tekintetében határozzák meg az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeit. A 9. cikk megállapítja, hogy biztosítani kell, hogy 2020. december 31-ig valamennyi új épület (2018. december 31. után pedig valamennyi új középület) közel nulla energiaigényű épület (a továbbiakban: NZEB) legyen.
Az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról szóló (EU) 2018/1999 rendelet (a továbbiakban: irányítási rendelet) 27. cikke előírja a tagállamok számára, hogy 2022. április 30-ig tegyenek jelentést a Bizottságnak a rendelet IX. melléklete 2. részében foglalt információkról. Az energiahatékonysági irányelv tekintetében ez magában foglalja az energiahatékonysági célkitűzésekről szóló 3. cikk, a közintézmények példamutató szerepéről szóló 5. cikk, az energiamegtakarítási kötelezettségről szóló 7. cikk és az energetikai auditokról szóló 8. cikk felé tett előrelépést. Emellett, ami az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvet illeti, a 9. cikk értelmében jelentést kell tenni az új és felújított közel nulla energiaigényű épületekről. Az (EU) 2018/1999 rendelet 21. cikke továbbá előírja, hogy az integrált nemzeti energia- és klímatervek (a továbbiakban: NECP-k) eredményjelentéseiben szerepelnie kell a hosszú távú felújítási stratégia indikatív mérföldköveinek, és az eredményjelentéseknek meg kell határozniuk, hogy ezek hogyan járulnak hozzá az EU energiahatékonysági célkitűzéseinek, valamint a hosszú távú felújítási stratégiákban bemutatott releváns szakpolitikák és intézkedések megvalósításához. Az (EU) 2018/1999 rendelet I. mellékletének B. szakaszával összhangban információkat kell megadni a nemzeti számítások eredményeként kapott, az energiahatékonyságára vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeiről az (EU) 2018/1999 rendelet IX. mellékletének megfelelően pedig az új és felújított közel nulla energiaigényű épületek számáról és alapterületéről.
Ez a jelentés a tagállamok által a jelentéseikben megadott információkat elemzi és Eurostat-adatokkal egészíti ki azokat. Emellett elemzi a tagállamok által a Bizottságnak benyújtott nemzeti hosszú távú felújítási stratégiák és a költségoptimalizált jelentések értékelését. A 2022. évi jelentéstételi kötelezettséggel kapcsolatban mind a 27 tagállam benyújtotta jelentését. A Magyarország által benyújtott jelentés azonban nem tartalmaz információkat az energiahatékonyságról, Románia és Horvátország jelentései pedig nagyon hiányosnak tekintettek.
2.A 2020-ra kitűzött energiahatékonysági célkitűzések felé tett haladás – az energiahatékonysági irányelv 3. cikke
A 2005 és 2020 közötti időszakban az EU energiafogyasztása általános csökkenő tendencia szerint alakult, amint azt az 1. ábra mutatja. Az energiafogyasztás e csökkenését az energiaintenzitás és az egy főre jutó energiafogyasztás általános visszaesése kísérte. 2020-ban a primerenergia-fogyasztásra (a továbbiakban: PEC) és a végsőenergia-fogyasztásra (a továbbiakban: FEC) vonatkozó uniós célokat túlteljesítették, az EU PEC-je 1 236 Mtoe-t, FEC-je pedig 907 Mtoe-t tett ki. Meg kell jegyezni, hogy a 2020. évi PEC- és FEC-értékeket jelentősen befolyásolta a Covid19-válság és a nemzeti hatóságok által bevezetett korlátozó intézkedések, amelyek jelentősen korlátozták az általános tevékenységet, és következésképpen csökkentették az energiaigényt 1 . A 2019. évi (azaz a Covid19-világjárvány EU-ban kifejtett hatása előtti) értékek mindazonáltal már az energiafogyasztás csökkenő tendenciáját mutatták, annak ellenére, hogy a 2019. évi PEC- és FEC-értékek meghaladták a 2020-as célt, 1 354 Mtoe-t, illetve 986 Mtoe-t tettek ki.
1. ábra: Az EU-27 végsőenergia- és primerenergia-fogyasztásának tendenciái (a vonal a 2005. évi fogyasztás és a 2020. évi fogyasztás közötti pályát szemlélteti, a pontok pedig a 2020. évi PEC- és FEC-célokat)
Forrás: Közös Kutatóközpont (JRC), Eurostat-adatok alapján, 2022. áprilisi adatkészlet 2
A 2. ábra a 2020-as PEC-célértéknek való megfelelést lehetővé tevő tényezőket mutatja be az EU-27-ben a 2014 és 2020 közötti időszakban bekövetkezett változások additív dekompozíciója révén. Az energiafogyasztás 2014–2017-es enyhe fellendülését követően 2018-ban a primerenergia-intenzitás kezdte ellensúlyozni a gazdasági növekedést. A fogyasztás azonban csak 2020-ban csökkent a 2013-as értékek alá, ami a pandémiás válság okozta gazdasági visszaesés (6 %) és a primerenergia-intenzitás folyamatos javulása (3 %) együttes hatásának tudható be, ami az uniós energia- és éghajlat-politikák és jogszabályok hatásait tükrözi.
2. ábra: A különböző hatások hozzájárulása a PEC változásához az EU-27-ben a 2014 és 2020 közötti időszakban
Forrás: JRC, Eurostat-adatok alapján, 2022. áprilisi adatkészlet 3
A pandémiás válság 2020-ban minden tagállamban csökkenést váltott ki a PEC és a FEC szintjében. A PEC csökkenése 15 %-tól (Málta) 1 %-ig (Litvánia) terjedt. A 3. ábra a különböző hatások hozzájárulását mutatja a PEC változásához az EU-27-ben és a tagállamokban 2019 és 2020 között. Ebben az időszakban a gazdaság kivételes visszaesése meghatározó tényező volt az energiafogyasztás csökkenése szempontjából, két tagállam, Írország és Litvánia kivételével minden tagállamban.
A végsőenergia-intenzitás 4 javulása szintén hozzájárult a PEC körülbelül 2 %-os csökkenéséhez az EU-27-ben együttesen és a legtöbb tagállamban. Írországban és Máltán a végsőenergia-intenzitás javulása az energiafogyasztás 15 %-os csökkenéséhez járult hozzá. Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Romániában, Magyarországon és Svédországban azonban voltak kivételek, amelyek esetében akár 3 %-kal is nőtt. A keresletet továbbá kissé csökkentette az is, hogy a 2020-as tél melegebb volt a 2019-esnél.
3. ábra: A különböző hatások hozzájárulása a PEC változásához az EU-27-ben és az egyes tagállamokban a 2019 és 2020 közötti időszakban
Forrás: JRC, Eurostat-adatok alapján, 2022. áprilisi adatkészlet 5
Ami a FEC-et illeti, a tendenciák változásait ágazatonként értékeljük. A 2014 és 2018 közötti folyamatos növekedést követően 2019 és 2020 között összességében 8,0 %-kal csökkent a FEC. 2020-ban a közlekedési ágazatban valamennyi tagállamban csökkent a FEC, a tercier szektorban pedig (±1 %-os tartományon belüli változással) stabil volt vagy csökkenő tendenciát mutatott. Amint azt az 1. táblázat mutatja, az ipar és a háztartások esetében a FEC változásának tendenciája tagállamonként eltérő volt.
1. táblázat: A fogyasztás tendenciái a kulcságazatokban nemzeti szinten 2019–2020-ban
|
Tagállam |
Végsőenergia-fogyasztás |
||||
|
Összesen |
Ipar |
Közlekedés |
Háztartások |
Szolgáltatások |
|
|
BE |
↘ |
↘ |
↘ |
→ |
↘ |
|
BG |
↘ |
↘ |
↘ |
↗ |
↘ |
|
CZ |
↘ |
→ |
↘ |
↗ |
↘ |
|
DK |
↘ |
↗ |
↘ |
↘ |
↘ |
|
DE |
↘ |
↘ |
↘ |
→ |
↘ |
|
EE |
↘ |
↘ |
↘ |
→ |
→ |
|
IE |
↘ |
↘ |
↘ |
↗ |
→ |
|
EL |
↘ |
↘ |
↘ |
→ |
↘ |
|
ES |
↘ |
↘ |
↘ |
→ |
↘ |
|
FR |
↘ |
↘ |
↘ |
↘ |
↘ |
|
HR |
↘ |
→ |
↘ |
↗ |
↘ |
|
IT |
↘ |
↘ |
↘ |
↘ |
↘ |
|
CY |
↘ |
↗ |
↘ |
→ |
↘ |
|
LV |
↘ |
↗ |
↘ |
↘ |
↘ |
|
LT |
↘ |
↘ |
↘ |
→ |
↘ |
|
LU |
↘ |
↘ |
↘ |
↗ |
↘ |
|
HU |
↘ |
→ |
↘ |
↗ |
↘ |
|
MT |
↘ |
↗ |
↘ |
↗ |
↘ |
|
NL |
↘ |
→ |
↘ |
↘ |
↘ |
|
AT |
↘ |
↘ |
↘ |
→ |
↘ |
|
PL |
↘ |
↘ |
↘ |
→ |
↘ |
|
PT |
↘ |
↘ |
↘ |
↗ |
↘ |
|
RO |
↘ |
→ |
↘ |
↗ |
↘ |
|
SI |
↘ |
↘ |
↘ |
↗ |
↘ |
|
SK |
↘ |
↘ |
↘ |
↗ |
↘ |
|
FI |
↘ |
↘ |
↘ |
↘ |
↘ |
|
SE |
↘ |
↗ |
↘ |
↘ |
→ |
|
EU |
↘ |
↘ |
↘ |
→ |
↘ |
Forrás: JRC, Eurostat-adatok alapján, 2022. áprilisi adatkészlet 6
A lakossági ágazat esetében a pandémiás válság miatti rendkívüli helyzet a kijárási korlátozások és a távmunka okán a FEC enyhe növekedéséhez vezetett. A 4. ábra azt mutatja, hogy a lakossági ágazatban uniós szinten az időjárási és a vagyonhatások 7 együttes hatása ellensúlyozza az összességében vett pozitív népességi és intenzitási hatásokat egyaránt. A 2020-ban tapasztalt (2019-hez képest) melegebb téli időjárási feltételek Bulgária, Csehország, Írország, Horvátország, Magyarország, Szlovénia, Szlovákia, Lengyelország, Görögország, Ausztria és Románia kivételével valamennyi tagállamban korlátozták a fogyasztást. Az egy főre jutó alapterület és a rendelkezésre álló jövedelem növekedéséhez kapcsolódó vagyonhatások a tagállamok felében ezzel ellentétes hatást gyakoroltak, ami Belgiumban, Csehországban, Franciaországban, Írországban, Litvániában, Lettországban, Luxemburgban, Hollandiában, Ausztriában, Lengyelországban, Szlovéniában, Szlovákiában, Finnországban és Svédországban növelte a fogyasztást. Az intenzitásbeli 8 nyereségek Csehország, Lettország, Ausztria, Lengyelország és Szlovákia kivételével valamennyi tagállamban növelték a fogyasztást.
4. ábra: A különböző hatások hozzájárulása a lakossági FEC változásához a 2019 és 2020 közötti időszakban
Forrás: Eurostat, JRC és Odyssee-Mure, 2022 9
A FEC lakossági ágazatban bekövetkezett növekedését jelentősen ellensúlyozta a közlekedési ágazat FEC-jének csökkenése. A közlekedési ágazat esetében a FEC csökkenését a tevékenységi hatás vezérelte, főként a világjárvány okán bevezetett szállítási korlátozások miatt, amelyek jelentősen csökkentették a személyszállítás volumenét.
Amint azt az 5. ábra szemlélteti, ami az ipart és a tercier szektort illeti, 2020-ban az EU esetében a FEC csökkenésének a foglalkoztatási hatás és a ledolgozott órák száma voltak a mozgatórugói. A tagállamok energiafogyasztása csökkenésének legfontosabb mozgatórugója a foglalkoztatási hatás volt. Ezzel szemben az intenzitási tényező a termelő ágazatokban a FEC növekedéséhez járult hozzá. Ezek az eredmények a Covid19-világjárvány okozta rendkívüli körülményekkel magyarázhatók. Még ha a tagállamok viszonylag eltérő módon kezelték is a Covid19-válságot, továbbra is lehetséges, hogy a kijárási korlátozások a munkaidő drasztikus csökkenéséhez és a munkanélküliség növekedéséhez vezettek, még akkor is, ha csak ideiglenesen. A strukturális hatás eredményei arra világítanak rá, hogy nyolc tagállamban, Bulgáriában, Csehországban, Észtországban, Franciaországban, Olaszországban, Cipruson, Luxemburgban és Szlovákiában elmozdulás történt a magasabb energiaintenzitású alágazatoktól az alacsonyabb intenzitású alágazatok felé. Végül az intenzitási hatás kilenc tagállam, Belgium, Dánia, Észtország, Görögország, Luxemburg, Hollandia, Lengyelország, Románia és Finnország esetében gátolta a FEC-et. A többi tagállam ezzel szemben a pénzben kifejezett hozzáadott értékre vetített FEC növekedését tapasztalta.
5. ábra: A különböző hatások hozzájárulása a termelő ágazatok FEC-jének változásához a 2019 és 2020 közötti időszakban
Forrás: Eurostat, JRC, 2022. áprilisi adatkészlet 10
3.A 2030-ra kitűzött energiahatékonysági célkitűzések felé tett haladás
A 2030-ra kitűzött célok felé tett haladás elemzésekor az EU esetében a FEC és a PEC 2020-ban 7,2 %-kal, illetve 9,6 %-kal haladta meg a 2030-ra kitűzött célszinteket. A 2030-ra kitűzött célszint 32,5 %-os csökkenést jelent a 2007-es referencia-forgatókönyvhöz képest. 2020-ban a 2030-as célértékek felé történő csökkenés üteme elegendőnek tűnt mind a PEC, mind a FEC esetében, főként a Covid19-világjárvány okozta függő helyzet miatt. Sokkal több erőfeszítésre van szükség az energiafogyasztás strukturális csökkenésének eléréséhez és a Covid19-világjárvány nemzetgazdaságokra gyakorolt hatásainak fokozatos megszüntetését követő visszapattanó hatások elkerüléséhez.
Amint a 6. ábra mutatja, a Bizottság az energiahatékonysági irányelv átdolgozására irányuló 2021. júliusi javaslatának részeként a 2020-as referencia-forgatókönyvhöz képest 2030-ra 9 %-os uniós csökkentési célt javasolt 11 . Ez a FEC esetében 36 %-os, a PEC esetében pedig 39 %-os csökkenésnek felel meg a 2007-es referencia-forgatókönyvhöz képest, és ez a PEC esetében 1 023 Mtoe-nek, a FEC esetében pedig 787 Mtoe-nek felel meg. Ezt a célt a 2022 májusában elfogadott REPowerEU csomag 13 %-ra emelte, ami az EU-ban a PEC esetében 980 Mtoe, a FEC esetében pedig 750 Mtoe maximális energiafogyasztásnak felelne meg.
6. ábra: A PEC és a FEC csökkenése a 2007-es referencia-forgatókönyv (REF2007-forgatókönyv) szerinti előrejelzésekhez képest
Forrás: Európai Bizottság, Energiaügyi Főigazgatóság, 2022
4.A 2020. évi energiahatékonysági célkitűzések megvalósítása tagállamonként
A 2. táblázat áttekintést nyújt a PEC-re és a FEC-re vonatkozó célkitűzésekről. A 27 tagállam közül 2020-ig 24 teljesítette a PEC-re vonatkozóan kitűzött célját, 21 a FEC-re vonatkozóan kitűzött célját. Az alulteljesítés mértéke általában alacsony volt. Csak Bulgária és Belgium nem teljesítette a PEC-re vagy a FEC-re vonatkozó célkitűzéseit. Litvánia kivételével, amely 19 %-kal teljesítette alul a FEC-et, az alulteljesítés átlagosan 0,9 % az elmaradt PEC-célkitűzés és 6,7 % a FEC tekintetében.
2. táblázat: A FEC- és PEC-célkitűzések elérése tagállamonként
|
Tagállam |
PEC |
PEC-célkitűzés |
Az elért PEC %-ban |
FEC |
FEC-célkitűzés |
Az elért FEC %-ban |
|
BE |
43,9 |
43,7 |
99,6 % |
33,3 |
32,5 |
97,6 % |
|
BG |
17,2 |
16,9 |
98,1 % |
9,5 |
8,6 |
90,6 % |
|
CZ |
37,5 |
44,3 |
118,2 % |
24,5 |
25,3 |
103,4 % |
|
DK |
15,3 |
17,5 |
114,3 % |
13,1 |
15,2 |
115,4 % |
|
DE |
262,3 |
276,6 |
105,4 % |
201,7 |
194,3 |
96,4 % |
|
EE |
4,3 |
5,5 |
127,5 % |
2,8 |
2,9 |
105,4 % |
|
IE |
13,4 |
13,9 |
103,5 % |
11,2 |
11,7 |
104,7 % |
|
EL |
19,2 |
24,7 |
128,4 % |
14,5 |
18,4 |
127,3 % |
|
ES |
105,0 |
123,4 |
117,5 % |
73,8 |
86,3 |
117,0 % |
|
FR |
208,4 |
226,40 |
108,6 % |
130,1 |
137,9 |
106,0 % |
|
HR |
7,8 |
10,7 |
137,9 % |
6,5 |
7,0 |
107,6 % |
|
IT |
132,3 |
158,0 |
119,4 % |
102,7 |
124,0 |
120,7 % |
|
CY |
2,2 |
2,2 |
101,6 % |
1,6 |
1,9 |
121,8 % |
|
LV |
4,3 |
5,4 |
126,0 % |
3,9 |
4,5 |
115,9 % |
|
LT |
6,2 |
6,5 |
104,4 % |
5,3 |
4,3 |
81,0 % |
|
LU |
3,9 |
4,5 |
113,9 % |
3,8 |
4,2 |
111,2 % |
|
HU |
23,9 |
26,6 |
111,4 % |
18,0 |
18,2 |
101,1 % |
|
MT |
0,7 |
0,8 |
111,1 % |
0,5 |
0,6 |
116,4 % |
|
NL |
58,4 |
60,7 |
103,9 % |
45,5 |
52,2 |
114,7 % |
|
AT |
29,7 |
31,5 |
106,1 % |
26,1 |
25,1 |
96,2 % |
|
PL |
96,9 |
96,4 |
99,5 % |
71,1 |
71,6 |
100,6 % |
|
PT |
19,5 |
22,5 |
115,1 % |
15,0 |
17,4 |
115,8 % |
|
RO |
30,9 |
43,0 |
139,1 % |
23,5 |
30,3 |
128,9 % |
|
SI |
6,1 |
7,1 |
115,8 % |
4,4 |
5,1 |
116,6 % |
|
SK |
15,2 |
16,4 |
108,0 % |
10,4 |
10,4 |
100,2 % |
|
FI |
29,9 |
35,9 |
120,0 % |
23,3 |
26,7 |
114,5 % |
|
SE |
41,7 |
43,4 |
104,1 % |
30,9 |
30,3 |
97,8 % |
Forrás: JRC, a tagállamok jelentései alapján, Eurostat, 2022. áprilisi adatkészlet 12
5.A közintézmények példamutató szerepe – az energiahatékonysági irányelv 5. cikke
Az energiahatékonysági irányelv 5. cikkének (1) bekezdése előírja a tagállamoknak, hogy 2014. január 1-jétől a központi kormányzatuk tulajdonában és használatában lévő és az energiahatékonyságra vonatkozóan előírt minimumkövetelményeknek nem megfelelő fűtött és/vagy hűtött épületek teljes alapterületének 3 %-át évente fel kell újítaniuk. A cél az, hogy a tagállamok legalább teljesítsék az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv 4. cikkében meghatározott, az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelményeket (a továbbiakban: MEPS). A tagállamok (az energiahatékonysági irányelv 5. cikkének (6) bekezdése értelmében) választhatnak alternatív megközelítést és 2020-ig elérhetnek az 5. cikk (1) bekezdésben az ugyanazon épületállományra előírt követelményekkel egyenértékű vagy azoknál nagyobb energiamegtakarítást. A 3. és a 4. táblázat összefoglalja a tagállamok által az 5. cikk (1) bekezdésével összefüggésben az alapértelmezett, illetve az alternatív megközelítés tekintetében elért legutóbbi eredményeket.
3. táblázat: Az energiahatékonysági irányelv 5. cikkének az alapértelmezett megközelítést választó tagállamok általi végrehajtásának helyzete 13 , 14 , 15 , 16 , 17
|
Tagállam |
Központi kormányzati épületek 250 m²-nél nagyobb alapterülettel 2021. január 1-jén |
5. cikk – éves követelmény |
5. cikk – a 2020-ban elért haladás |
|||||
|
Összes [m2] |
A MEPS-nek nem megfelelő
|
Alapterület felújítására vonatkozó kötelezettség [m2] |
Felújított alapterület
|
A 2020-ban az alapterület tekintetében elért éves kötelezettség [%] |
A megtakarítások összege a 2014–2020-as időszakban |
Teljes felújított alapterület a 2014–2020-as időszakban |
A 2014–2020-as időszakban az alapterület tekintetében elért összes kötelezettség [%] |
|
|
BG |
2 571 112 |
1 761 062 |
54 903 |
91 796 |
167,2 % |
nem áll rendelkezésre |
480 595 |
59,3 % |
|
EE |
1 386 400 |
853 951 |
26 600 |
9 471 |
35,6 % |
nem áll rendelkezésre |
209 041 |
105,4 % |
|
EL |
212 725 |
200 725 |
6 030 |
0 |
0,0 % |
0,25 |
12 000 |
27,7 % |
|
ES |
11 273 677 |
9 198 323 |
279 902 |
304 763 |
108,9 % |
nem áll rendelkezésre |
1 930 977 |
95,7 % |
|
HU |
nem áll rendelkezésre |
nem áll rendelkezésre |
nem áll rendelkezésre |
nem áll rendelkezésre |
nem áll rendelkezésre |
nem áll rendelkezésre |
nem áll rendelkezésre |
nem áll rendelkezésre |
|
IT |
16 485 850 |
13 401 778 |
404 023 |
89 180 |
22,1 % |
nem áll rendelkezésre |
3 107 612 |
99,6 % |
|
LT |
nem áll rendelkezésre |
1 996 799 |
62 541 |
2 720 |
4,3 % |
nem áll rendelkezésre |
504 249 |
113,8 % |
|
LU |
126 253 |
61 050 |
1 832 |
0 |
0,0 % |
nem áll rendelkezésre |
23 013 |
148,9 % |
|
LV |
1 862 320 |
1 862 320 |
53 550 |
98 102 |
183,2 % |
nem áll rendelkezésre |
409 659 |
91,9 % |
|
PT |
4 478 805 |
849 415 |
24 967 |
3 107 |
12,4 % |
nem áll rendelkezésre |
28 034 |
27,2 % |
|
RO |
nem áll rendelkezésre |
nem áll rendelkezésre |
nem áll rendelkezésre |
nem áll rendelkezésre |
nem áll rendelkezésre |
nem áll rendelkezésre |
nem áll rendelkezésre |
nem áll rendelkezésre |
|
SI |
957 014 |
890 992 |
24 822 |
2 528 |
10,2 % |
0,33 |
59 717 |
nem áll rendelkezésre |
Forrás: JRC, a tagállamok jelentései alapján, Eurostat, 2022. áprilisi adatkészlet 18
4. táblázat: Az energiahatékonysági irányelv 5. cikkének az alternatív megközelítést választó tagállamok általi végrehajtásának helyzete 19 , 20 , 21 , 22 , 23 24
|
Tagállam |
Központi kormányzati épületek 250 m²-nél nagyobb alapterülettel 2021. január 1-jén |
5. cikk – éves követelmény |
5. cikk – a 2020-ban elért haladás |
|||||
|
Összes
|
A MEPS-nek nem megfelelő
|
Éves energiamegtakarítási kötelezettség
|
Az elért megtakarítás
|
A 2020-ban az energiamegtakarítás tekintetében elért éves kötelezettség [%] |
A megtakarítások összege a 2014–2020-as időszakban |
Teljes felújított alapterület a 2014–2020-as időszakban |
A 2014–2020-as időszakban az alapterület tekintetében elért összes kötelezettség [%] |
|
|
AT |
nem áll rendelkezésre |
750 000 |
0,15 |
0,89 |
593,3 % |
4,90 |
nem áll rendelkezésre |
478,9 % |
|
BE |
nem áll rendelkezésre |
nem áll rendelkezésre |
0,11 |
1,13 |
1054,8 % |
8,42 |
nem áll rendelkezésre |
1119,2 % |
|
CY |
nem áll rendelkezésre |
nem áll rendelkezésre |
0,11 |
0,17 |
153,3 % |
1,78 |
nem áll rendelkezésre |
97,8 % |
|
CZ |
2 405 077 |
1 599 209 |
0,49 |
0,60 |
121,4 % |
7,60 |
nem áll rendelkezésre |
219,6 % |
|
DE |
2 900 000 (2019) |
nem áll rendelkezésre |
0,61 (2019) |
5,58 (2019) |
909 % (2019) |
83,996 (2014–2019) |
nem áll rendelkezésre |
2128 % (2014–2019) |
|
DK |
nem áll rendelkezésre |
988 782 |
0,38 |
0,80 |
210,5 % |
4,20 |
nem áll rendelkezésre |
157,9 % |
|
FI |
nem áll rendelkezésre |
2 195 943 |
0,09 |
0,14 |
156,4 % |
1,55 |
nem áll rendelkezésre |
206,1 % |
|
FR |
nem áll rendelkezésre |
22 200 000 |
35,55 |
98,02 |
275,7 % |
764,40 |
nem áll rendelkezésre |
307,2 % |
|
HR |
nem áll rendelkezésre |
nem áll rendelkezésre |
0,12 |
0,00 |
0,0 % |
4,07 |
nem áll rendelkezésre |
497,9 % |
|
IE |
nem áll rendelkezésre |
335 954 |
0,16 |
0,77 |
478,8 % |
4,24 |
nem áll rendelkezésre |
378,2 % |
|
MT |
167 166 |
49 715 |
nem áll rendelkezésre |
0,02 |
nem áll rendelkezésre |
0,04 |
nem áll rendelkezésre |
nem áll rendelkezésre |
|
NL |
nem áll rendelkezésre |
nem áll rendelkezésre |
4,18 |
1,87 |
44,7 % |
185,90 |
nem áll rendelkezésre |
635,4 % |
|
PL |
nem áll rendelkezésre |
nem áll rendelkezésre |
0,37 |
0,58 |
155,3 % |
3,22 |
nem áll rendelkezésre |
123,2 % |
|
SE |
nem áll rendelkezésre |
86 871 |
0,24 |
−3,71 |
0,0 % |
1,57 |
nem áll rendelkezésre |
83,7 % |
|
SK |
nem áll rendelkezésre |
1 339 616,22 |
4,49 |
10,63 |
236,9 % |
43,22 |
nem áll rendelkezésre |
160,6 % |
Forrás: JRC, a tagállamok jelentései alapján, 2022 25
6.Energiamegtakarítási kötelezettség – az energiahatékonysági irányelv 7. cikke
Az energiahatékonysági irányelv 7. cikke említi a tagállamok arra irányuló kötelezettségét, hogy többek között meg kell adniuk a 2019-ben és 2020-ban elért energiamegtakarítás halmozott összegét, hogy értékelni lehessen, hogy a 2014–2020-as időszakra vonatkozó energiamegtakarítási kötelezettségüket teljesítették-e.
Amint azt az 5. táblázat mutatja, a 2014–2020-as időszakban 24 tagállamban 26 a halmozott energiamegtakarítás 197,4 Mtoe volt, ami e 24 tagállam esetében a 2014–2020-as időszakra vonatkozó halmozott végfelhasználási energiamegtakarítási kötelezettségek összegének (191,7 Mtoe) 103 %-a. Ez a 27 tagállam esetében a 2014–2020-as időszakra vonatkozó halmozott végfelhasználási energiamegtakarítási kötelezettségek összege (202,5 Mtoe) 97,5 %-ának felel meg. A fennmaradó három tagállamra vonatkozó végleges adatoktól függően a 27 tagállam egészére vonatkozó összesített megtakarítási célt el lehetett volna érni 27 .
A végső eredményükre vonatkozóan adatokat 28 benyújtó 24 tagállam közül 14 teljesítette energiamegtakarítási kötelezettségét. Hét tagállam – Ausztria, Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Hollandia és Írország és – több mint 20 %-kal teljesítette túl energiamegtakarítási kötelezettségét, Ausztria, Dánia és Finnország pedig több mint 50 %-kal teljesítette túl azt. Hat tagállam – Franciaország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Svédország – 5–18 %-kal teljesítette túl energiamegtakarítási kötelezettségét. Belgium mintegy 1 %-os eltéréssel teljesítette energiamegtakarítási kötelezettségét.
Tíz tagállam nem tett eleget energiamegtakarítási kötelezettségének, négy tagállam, Bulgária, Olaszország, Szlovénia és Spanyolország pedig kevesebb mint 10 % elmaradással nem teljesítette energiamegtakarítási kötelezettségét. Németország mintegy 12 %-kal maradt el energiamegtakarítási kötelezettségének teljesítésétől. Négy tagállam – a Cseh Köztársaság, Görögország, Lengyelország és Portugália – az energiamegtakarítási kötelezettségénél 25–30 %-kal kevesebb energiamegtakarítást ért el. Luxemburg mintegy 48 %-kal teljesítette alul energiamegtakarítási kötelezettségét.
5. táblázat: A tagállamok által a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan jelentett halmozott energiamegtakarítás – összehasonlítva az energiahatékonysági irányelv 7. cikkében a 2014–2020-as időszakban előírt halmozott energiamegtakarítás mennyiségével (ktoe)
|
JELENTETT halmozott energiamegtakarítás a 2014–2020-as időszakban |
ELŐÍRT halmozott energiamegtakarítás a 2014–2020-as időszakban |
az elért eredmény %-ban |
|
|
Ausztria |
10 309 |
5 200 |
198 % |
|
Belgium |
6 815 |
6 759 |
101 % |
|
Bulgária |
1 785 |
1 942 |
92 % |
|
Horvátország |
|
1 296 |
|
|
Ciprus |
325 |
242 |
134 % |
|
Cseh Köztársaság |
3 459 |
4 882 |
71 % |
|
Dánia |
5 821 |
3 841 |
151 % |
|
Észtország |
790 |
610 |
130 % |
|
Finnország |
7 831 |
4 213 |
186 % |
|
Franciaország |
35 757 |
31 384 |
114 % |
|
Németország |
36 812 |
41 989 |
88 % |
|
Görögország |
2 450 |
3 333 |
73 % |
|
Magyarország |
|
4 001 |
|
|
Írország |
2 627 |
2 164 |
121 % |
|
Olaszország |
23 239 |
25 502 |
91 % |
|
Lettország |
898 |
851 |
106 % |
|
Litvánia |
1 115 |
1 004 |
111 % |
|
Luxemburg |
267 |
515 |
52 % |
|
Málta |
78 |
67 |
116 % |
|
Hollandia |
16 043 |
11 512 |
139 % |
|
Lengyelország |
10 473 |
14 818 |
71 % |
|
Portugália |
1 885 |
2 532 |
74 % |
|
Románia |
|
5 511 |
|
|
Szlovákia |
2 550 |
2 284 |
112 % |
|
Szlovénia |
913 |
945 |
97 % |
|
Spanyolország |
15 207 |
15 979 |
95 % |
|
Svédország |
9 940 |
9 114 |
109 % |
|
ÖSSZESEN |
197 389* |
202 489 |
97,5 %* |
* 24 tagállam összesen.
Forrás: a tagállamok által bejelentett, valamint szükség esetén a Bizottság számításaival és becsléseivel kiegészített információk 29
Fontos hangsúlyozni, hogy a végrehajtott szakpolitikai intézkedések típusai által elért energiamegtakarításhoz az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerek (a továbbiakban: EEOS) mintegy 33 %-ban járulnak hozzá, míg a finanszírozási programok mintegy 14 %-ban. Az energiaadók és a szén-dioxid-adók az összes elért energiamegtakarítás 17 %-át jelentik (lásd a 7. ábrát).
7. ábra: A jelentett halmozott energiamegtakarítás aránya szakpolitikai intézkedéstípusonként (balra) és a szakpolitikai intézkedések számának megoszlása szakpolitikai intézkedéstípusonként (jobbra) uniós szinten
Forrás: az Európai Bizottság (Energiaügyi Főigazgatóság) számításai a tagállamok által 2022-ben benyújtott, az energiahatékonysági irányelv 7. cikkének (1) bekezdése szerint a 2014–2020-as időszakra vonatkozóan bejelentett szakpolitikai intézkedésekre és a 2014–2020-as időszakra vonatkozóan jelentett halmozott energiamegtakarításra vonatkozó adatokon alapulnak (az adatok 24 tagállam esetében állnak rendelkezésre)
Azon szektorok esetében, amelyekre az energiahatékonysági irányelv 7. cikke szerinti végrehajtott szakpolitikai intézkedések irányultak, a tagállamok által bejelentett legnagyobb arányú energiamegtakarítás horizontális intézkedések eredménye, amelyek nem köthetők egyetlen ágazathoz, amint az a 9. ábrán megfigyelhető. A szakpolitikai intézkedések többsége, az energiahatékonysági irányelv 7. cikkének (1) bekezdése értelmében bejelentett szakpolitikai intézkedések száma szerint a szolgáltatásokra és az iparra irányul (és lefedi a vállalkozások nagy részét, a közlekedési vállalatok kivételével), valamint a közszektorra (kivéve a közjogi szervek tulajdonában lévő ingatlanokat, amelyek a magán háztartási szektorba tartoznak).
8. ábra: A jelentett halmozott energiamegtakarítás aránya ágazatonként uniós szinten (24 tagállam adatai)
Forrás: az Európai Bizottság (Energiaügyi Főigazgatóság) számításai a tagállamok által 2022-ben benyújtott, a 2014–2020-as időszakra jelentett halmozott energiamegtakarításra vonatkozó adatokon alapulnak (az adatok 24 tagállam esetében állnak rendelkezésre)
A 6. táblázat tartalmazza a tagállamonkénti három legfontosabb intézkedés felsorolását, bemutatva, hogy az egyes tagállamokban mely szakpolitikai intézkedések eredményezték a legnagyobb halmozott energiamegtakarítást. Jelentéseikben a tagállamok benyújtották a 2014–2020-as időszakra vonatkozóan az energiahatékonysági irányelv 7. cikkének (1) bekezdése értelmében bejelentett szakpolitikai intézkedések aktualizált jegyzékét. Összesen 498 intézkedésről számoltak be 30 , amelyek közül 40-et első alkalommal jelentettek be 31 . Érdemes megjegyezni, hogy új EEOS-t nem jelentettek be, bár a 2021–2030-as időszakra terveznek néhányat.
6. táblázat: A három legfontosabb intézkedés áttekintése tagállamonként (az egyes szakpolitikai intézkedésekre vonatkozóan a 2014–2020-as időszakban jelentett halmozott energiamegtakarítás alapján) 32
|
Tagállam* |
A három legfontosabb szakpolitikai intézkedés tagállamonként (a halmozott megtakarítások csökkenő nagyságrendje szerint) |
Halmozott energiamegtakarítás a 2014–2020-as időszakban |
A tagállam halmozott megtakarításainak %-a |
|
Ausztria |
Energiaadó |
3 809 |
37 % |
|
Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer az energiaszolgáltatók esetében |
3 068 |
30 % |
|
|
Tartományi támogatás a lakásépítéshez, energetikai támogatás és környezetvédelmi támogatás, valamint a magánszektor felújítási utalványai |
1 440 |
14 % |
|
|
Belgium |
Flamand régió: Energiapolitikai megállapodások vállalatokkal |
2 950 |
43 % |
|
Flamand régió: A hálózatüzemeltetőkre rótt, észszerű energiafelhasználásra vonatkozó közszolgáltatási kötelezettségek (REG) |
1 184 |
17 % |
|
|
Vallon régió: Ágazati megállapodások 2 (AdB) |
1 116 |
16 % |
|
|
Bulgária |
Energiahatékonysági kötelezettségi rendszerek az energiahatékonysági irányelv 7. cikkének (8) bekezdésétől való eltérés alapján – a 2011–2013-as időszakban a kötelezettségek korábbi rendszere |
780 |
44 % |
|
Energiahatékonysági kötelezettségi rendszerek |
451 |
25 % |
|
|
A többlakásos lakóépületek energiahatékonyságára vonatkozó nemzeti program (2016–2020) |
271 |
15 % |
|
|
Ciprus |
A közlekedési célú üzemanyagokra kivetett adók |
278 |
85 % |
|
Az épületek energiahatékonyságára vonatkozó minimumkövetelmények a 2010/31/EU irányelv átültetése előtt |
19 |
6 % |
|
|
Az „Energiamegtakarítás – Háztartások korszerűsítése” támogatási rendszer |
13 |
4 % |
|
|
Cseh Köztársaság |
A fenntartható fejlődési stratégia keretrendszere – A technológiai folyamatok tökéletesítése |
1 371 |
40 % |
|
Új Környezetbarát Megtakarítások Program, 2014–2020 (MoE) |
320 |
9 % |
|
|
Vállalkozási és Innovációs Operatív Program, 2007–2013 (MIT) |
298 |
9 % |
|
|
Dánia |
Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer |
5 821 |
100 % |
|
Észtország |
A dízelüzemanyag és a könnyű fűtőolaj jövedéki és hozzáadottérték-adója |
169 |
21 % |
|
Megújulóenergia-díj |
94 |
12 % |
|
|
A motorbenzin jövedéki és hozzáadottérték-adója |
86 |
11 % |
|
|
Finnország |
Energiahatékonysági megállapodások |
2 868 |
37 % |
|
A közlekedési célú üzemanyagokra/gépjárműforgalomra kivett adók |
1 761 |
22 % |
|
|
Hőszivattyúk családi és sorházak számára |
923 |
12 % |
|
|
Franciaország |
Fehér tanúsítványok rendszere (CEE) |
35 757 |
100 % |
|
Németország |
Az energiára és a villamosenergiára kivetett adó |
12 205 |
33 % |
|
Energiamegtakarítási rendelet (meglévő épületek) |
7 543 |
20 % |
|
|
Az energiahatékony építkezéseket és felújításokat támogató KfW támogatási programok |
4 140 |
11 % |
|
|
Görögország |
Energiahatékonysági kötelezettségi rendszerek |
578 |
24 % |
|
Az olajtermékekre kivetett specifikus fogyasztási adó |
536 |
22 % |
|
|
A régi magán személyszállító gépjárművek cseréje |
463 |
19 % |
|
|
Írország |
EEOS |
1 185 |
45 % |
|
2005/2008 helyi építési szabályzatok – A lakásoktól eltérő épületek |
402 |
15 % |
|
|
A kibocsátásokhoz igazított gépjármű-regisztrációs adó/gépjárműadó |
240 |
9 % |
|
|
Olaszország |
Adókedvezmények |
10 394 |
45 % |
|
Fehér tanúsítványok |
8 392 |
36 % |
|
|
Enterprise 4.0 (Vállalkozások 4.0) terv |
1 830 |
8 % |
|
|
Lettország |
Energiaadók |
359 |
40 % |
|
A nagyvállalatok és a nagy villamosenergia-fogyasztók energetikai auditja eredményeként azonosított intézkedések végrehajtása |
168 |
19 % |
|
|
Éghajlatváltozási pénzügyi eszköz projektversenyek |
116 |
13 % |
|
|
Litvánia |
A közlekedési célú üzemanyagra kivetett adók |
473 |
42 % |
|
A többlakásos épületek felújítására (korszerűsítésére) irányuló program |
251 |
22 % |
|
|
Energiavállalatokkal kötött megállapodások |
162 |
15 % |
|
|
Luxemburg |
Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer |
267 |
100 % |
|
Málta |
Finanszírozási rendszerek és eszközök, valamint költségvetési ösztönzők |
45 |
58 % |
|
Rendeletek és önkéntes megállapodások |
25 |
32 % |
|
|
A hazai lakossági háztartási tarifarendszer és a környezetvédelmi csökkentési mechanizmus progresszivitása. |
4 |
5 % |
|
|
Hollandia |
Háztartásokat célzó szakpolitikák |
6 794 |
42 % |
|
Energetikai beruházási támogatás (EIA) |
5 238 |
33 % |
|
|
Hosszú távú megállapodás nagyipar (MEE), a finomítók kivételével |
2 892 |
18 % |
|
|
Lengyelország |
Fehér tanúsítványok rendszere |
9 159 |
87 % |
|
Termomodernizációs Alap |
662 |
6 % |
|
|
Üzemanyagadó |
355 |
3 % |
|
|
Portugália |
A nemzeti energiahatékonysági cselekvési terv külön nem jelentett intézkedései |
864 |
46 % |
|
SGCIE – Az intenzív energiafogyasztás irányítási rendszere |
362 |
19 % |
|
|
A tömegközlekedés használatának támogatására irányuló program. |
210 |
11 % |
|
|
Szlovákia |
Önkéntes energiamegtakarítási megállapodás, Szerződéses jogviszony a Szlovák Köztársaság Gazdasági Minisztériumával, saját források |
653 |
25 % |
|
Az épületek termikus és műszaki tulajdonságainak javítása (EHB), lakóépületek, saját források |
524 |
20 % |
|
|
Jogalkotási intézkedések alkalmazása, Kötelező energetikai auditok az ipari vállalkozásoknál, ideértve az irányítást is |
164 |
6 % |
|
|
Szlovénia |
EEO-program: az energiaszolgáltatók kötelezettsége az energiamegtakarítási műveletek bizonyítására |
512 |
56 % |
|
Az összes végső energiafelhasználó által fizetett energiaárhoz nyújtott kiegészítésből finanszírozott energiahatékonysági intézkedések (az Eko sklad szlovén ECO Alapból finanszírozva) |
401 |
44 % |
|
|
Spanyolország 33 |
Az energetikai fenntarthatóságot célzó adózási intézkedésekről szóló 15/2012. sz. törvény |
2 947 |
19 % |
|
Az autonóm közösségek által végrehajtott programok (MENAE) |
2 534 |
17 % |
|
|
Az ipari versenyképesség előmozdítására irányuló program |
1 613 |
11 % |
|
|
Svédország |
Energia- és szén-dioxid-adó |
9 940 |
100 % |
* Horvátország, Magyarország és Románia nem szerepel ebben a táblázatban, mivel nem jelentették be a 2014–2020-as időszakban elért halmozott megtakarításaikat.
Forrás: a tagállamok által bejelentett, valamint szükség esetén a Bizottság számításaival és becsléseivel kiegészített információk
7.Energetikai auditok és energiagazdálkodási rendszerek – az energiahatékonysági irányelv 8. cikke
Az energiahatékonysági irányelv 8. cikke előírja a kis- vagy középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozások számára, hogy legalább négyévente végezzenek energetikai auditot vagy hozzanak létre energiagazdálkodási rendszert. A 2022. évi jelentésükben a tagállamoknak meg kellett adniuk a területükön működő azon nagyvállalatok teljes becsült számát, amelyekre az energiahatékonysági irányelv 8. cikkének (4) bekezdése alkalmazandó, valamint az e vállalkozásoknál elvégzett energiaauditok számát. A 9. ábra 23 tagállam által benyújtott 2020. évi értesítésekről nyújt áttekintést 34 .
9. ábra: A nagyvállalatoknál 2020-ban elvégzett energetikai auditok 35
Forrás: a tagállamok által bejelentett információk 36
A nagyvállalatok bejelentett száma eltér a nagyvállalatoknál végzett energiaauditok számától, mivel az ilyen energetikai auditokat nem minden évben, hanem legalább négyévente egyszer kell elvégezni. Emellett a Covid19-világjárvány körülményeire tekintettel több vállalat elhalasztotta energetikai auditját 37 .
8.Hosszú távú felújítási stratégiák (a továbbiakban: LTRS)
Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv 2a. cikke előírja a tagállamok számára, hogy 2020 márciusáig nyújtsák be hosszú távú felújítási stratégiáikat 38 . A Bizottság a bevált gyakorlatok tagállamok közötti megosztása céljából elemezte a nemzeti stratégiákat 39 . A nemzeti stratégiák és a Bizottság értékelése kulcsfontosságú hozzájárulást jelentett a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekhez, amelyekben az épületek energiahatékony felújítása kiemelt helyet foglal el.
A 2020-as stratégiák túlnyomó többsége jó áttekintést nyújt a középületeket célzó szakpolitikákról, és hosszú távú ütemtervet tartalmaz az épületállomány dekarbonizációjára irányuló, 2050-re kitűzött cél eléréséhez. Ezen ütemtervek többsége 2030-ra és 2050-re, kisebb mértékben pedig 2040-re vonatkozóan konkrét köztes mérföldköveket tartalmaz.
Amint azt az épületkorszerűsítési programról szóló közlemény 40 is jelzi, az energiaszegénység és az energetikai szempontból legrosszabbul teljesítő épületek kezelésére irányuló szakpolitikák és intézkedések külön figyelmet érdemelnek. A tagállamok többsége elismerte a kérdés fontosságát, és általánosságban számos fellépést és intézkedést terjesztett elő az energiaszegénység kezelésére. Az energetikai szempontból legrosszabbul teljesítő épületek meghatározására különböző módszereket választottak (pl. energiaosztály, kor és energiafogyasztás).
Valamennyi 2020. évi LTRS tartalmaz egy külön szakaszt, amely bemutatja a várható energiamegtakarítást, az egészséggel és a beltéri levegőminőséggel kapcsolatos szélesebb körű előnyöket, valamint a pozitív gazdasági hatásokat. A tagállamok fele azonban nem számszerűsítette ezeket a potenciális előnyöket.
A stratégiák általában megfelelnek az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv követelményeinek 41 , de a Bizottság elemzése kiemeli, hogy nem minden LTRS elég ambiciózus a 2050-es dekarbonizációs célok elérése tekintetében. A 2020. évi LTRS Bizottság általi elemzése elismeri, hogy az LTRS első fordulója (a 2014-ben történt első benyújtás, majd a 2017-es frissítések) óta javult a stratégiák minősége, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy egységesebb megközelítésre van szükség, amelyet iránymutatásokkal és harmonizált sablonokkal kell alátámasztani.
A nemzeti mérföldkövek meghatározásakor alkalmazott tagállami módszerek közötti különbségek megnehezítik az uniós szintű ambíciók értékelését. 2030-ra, 2040-re és 2050-re vonatkozóan az épületek CO2-kibocsátását a legtöbb tagállam abszolút értékben adta meg, ideértve a relatív csökkenés becslésére használt referencia kibocsátási érték közlését is. A tagállamok közötti következetlenségek azonban arra engednek következtetni, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló törekvéseik közvetlen összehasonlítása félrevezető lehet.
A 7. táblázat összefoglalja az épületállomány 2030-ra, 2040-re és 2050-re vonatkozó indikatív felújítási mérföldköveit, amelyeket a tagállamok a 2020. évi LTRS-ekben jelentettek be 42 ..
7. táblázat: Az épületfelújítások aránya a hosszú távú nemzeti felújítási stratégiákban bejelentettek szerint
|
Tag állam |
Befejezett felújítás |
Tervezett felújítás |
||
|
2020 |
2030 |
2040 |
2050 |
|
|
Ausztria |
évente 1,5 % |
évente 1,5 % |
évente 1,5 % |
évente 1,5 % |
|
Belgium – Brüsszel |
évente kevesebb mint 1 % |
a középületek 100 %-a energiasemleges |
80 % halmozott lakossági |
|
|
Belgium – Flandria |
évente 3,5 % lakossági 105 000 lakás |
évente 3 % lakossági 32 % halmozott 973 500 lakás |
évente 3 % lakossági 64 % halmozott 1 923 500 lakás |
évente 3 % lakossági 96,5 % halmozott 2 873 500 lakás |
|
Belgium – Vallónia |
12 % halmozott lakossági (194 571 épület) 63 400 000 m2 halmozott nem lakossági |
51 % halmozott lakossági (830 158 épület) 114 000 000 m2 halmozott nem lakossági |
99 % halmozott lakossági (1 605 485 épület) (25 % mélyfelújított 399 103) 114 000 000 m2 halmozott nem lakossági |
|
|
Bulgária |
8 % (22 203 509 m2) halmozott alapterület |
26 % (71 774 177 m2) halmozott alapterület |
46 % (127 597 192 m2) halmozott alapterület |
|
|
Ciprus |
1 % halmozott épületek |
évente 1 % 10 % halmozott (43 000) |
évente 1 % |
évente 1 % |
|
Csehország |
45 % halmozott épületek több mint 25 %-nyi alacsony szintű felújítással |
évente 1,4 % különálló családi ház (SFH), évente 0,79 % többcsaládos lakóház (MFH); évente 2 % középület 55 % halmozott |
évente 1,4 % különálló családi ház (SFH), évente 0,79 % többcsaládos lakóház (MFH); évente 2 % középület 60 % halmozott |
évente 1,4 % különálló családi ház (SFH), évente 0,79 % többcsaládos lakóház (MFH); évente 2 % középület 70 % halmozott |
|
Németország |
évente 1,3–2 % különálló családi ház (SFH) és évente 1,5–2 % többcsaládos lakóház (MFH) a 2020–2030-as időszak esetében |
|||
|
Dánia |
80 % felújított (55–60 % könnyű-, 20–25 % közepes, 5 % mélyfelújítás) |
|||
|
Észtország |
500 000 m2 halmozott alapterület |
22 % halmozott (11 880 000 m2) |
64 % halmozott (34 560 000 m2) |
100 % halmozott (54 000 000 m2/ 141 000 épület) |
|
Görögország |
23 % lakossági 9 % nem lakossági |
36–42 % lakossági; 14–16 % nem lakossági |
45–49 % lakossági; 19–20 % nem lakossági; |
|
|
Spanyolország |
56 017 halmozott lakás |
1 256 017 halmozott lakás (300 000 lakás/év) |
4 756 017 halmozott lakás |
7 156 017 halmozott lakás |
|
Finnország |
29 % halmozott épületek |
54 % halmozott |
98 % halmozott |
100 % halmozott |
|
Franciaország |
évente 1,5–3 % a 2020–2050-es időszak alatt |
|||
|
Horvátország |
évente 0,7 % 5 % halmozott épületek |
évente 3 % |
évente 3,5 % (évente 4 % kulturális értékkel bíró épület) 60 % halmozott NZEB |
évente 4 % 100 % halmozott NZEB |
|
Magyarország |
évente 1 % |
évente 3 % lakossági; évente 5 % középület 20 % halmozott NZEB |
évente 3 % lakossági; évente 5 % középület 60 % halmozott NZEB |
évente 3 % lakossági; évente 5 % középület 90 % halmozott NZEB |
|
Írország |
500 000 lakás halmozottan 100 % középületek 33 % kereskedelmi épületek |
1 000 000 lakás halmozottan 66 % kereskedelmi épületek |
1 500 000 lakás halmozottan 100 % kereskedelmi épületek |
|
|
Olaszország |
évente 0,86 % |
évente 1,9 % lakossági; évente 2,8 % nem lakossági |
évente 2,7 % lakossági; évente 2,6 % nem lakossági |
évente 2,7 % lakossági; évente 2,6 % nem lakossági |
|
Litvánia |
8 % halmozott épületek |
17 % halmozott (99 281 egység) |
43 % halmozott (225 421 egység) |
74 % halmozott (436 008 egység) |
|
Luxemburg |
10–14 % halmozott lakóépület |
évente 3 % lakossági (4 500 lakás/év) |
évente 3 % lakossági (4 500 lakás/év) |
évente 3 % lakossági (4 500 lakás/év) |
|
Lettország |
3 % (678 460 m2) halmozott középületek |
8 100 egység többcsaládos lakóház (MFH) (30 %) és 7 500 egység különálló családi ház (SFH) 500 000 m2 középületek |
16 200 egység többcsaládos lakóház (MFH) (60 %) halmozott évente 3 % középület |
Valamennyi NZEB |
|
Málta |
évente 0,5 % (évente 0,7 % – 2025) |
évente 5–6 % lakossági (0,6 % mélyfelújítás) 2025-től |
évente 5–6 % lakossági (0,6 % mélyfelújítás) |
évente 5–6 % lakossági (0,6 % mélyfelújítás) |
|
Hollandia |
1 500 000 lakás |
|||
|
Lengyelország |
évente 3,6 % 236 000 halmozott épület |
évente 4,1 % 507 000 halmozott épület |
évente 3,7 % 751 000 halmozott épület |
|
|
Portugália |
69 % halmozott épület (363 680 501 m2) |
99 % halmozott épület (635 637 685 m2) |
100 % halmozott épület (747 953 071 m2) |
|
|
Románia |
évente 0,5 % 6 % halmozott alapterület (32 352 000 m2) |
évente 0,5–3,39 % 2030-ban 19 % halmozott alapterület |
évente 3,79 % 57 % halmozott alapterület |
évente 4,33 % 100 % halmozott alapterület |
|
Svédország |
évente 2,5–5 %, 2016–2019 évente 10 % 2019 után |
|||
|
Szlovénia |
1 795 000 m2 halmozott középület |
29 733 000 m2 halmozott |
28 850 600 m2 halmozott különálló családi ház (SFH) 12 778 700 m2 halmozott többcsaládos lakóház (MFH) |
32 549 000 m2 halmozott különálló családi ház (SFH) (74 %) 13 924 700 m2 halmozott többcsaládos lakóház (MFH) (91 %) |
|
Szlovákia |
100 % halmozott többcsaládos lakóház (MFH) |
100 % halmozott különálló családi ház (SFH) |
||
Forrás: JRC 2022, a tagállamok által jelentett információk alapján
Amint azt a 7. táblázat mutatja, a felújítási célmutatók nem egységesítettek az EU-ban. 14 tagállam abszolút értékeket adott meg az épületek/lakóépületek tervezett felújításainak számáról vagy a felújított alapterületről (négyzetméterben). Ezzel szemben 13 tagállam az éves felújítási arány tekintetében fejezte ki a felújítási célokat. Három tagállam csak a felújított épületek halmozott arányát adta meg. 19 tagállam a lakossági és a nem lakossági szektorra vonatkozóan egyaránt adott meg adatokat, de egyes tagállamok a lakossági szektorra vagy a nem lakossági ágazat egyes szegmenseire (pl. kereskedelmi épületek vagy középületek) összpontosítottak.
A következő évtizedekre tervezett éves felújítási arány 1 % és 6 % között változik. Egyes tagállamok (Észtország, Horvátország, Lettország, Portugália, Románia és Finnország) célja, hogy 2050-ig felújítsák teljes épületállományukat, míg más tagállamok (Bulgária, Görögország, Ciprus és Ausztria) 2050-re az épületállományuk kevesebb mint felét tervezik felújítani. Fontos emlékeztetni arra is, hogy az energetikai felújítások hatása nagymértékben függ a felújítás mélységétől, és ez gyakran nem összehasonlítható, vagy nincs meghatározva a nemzeti stratégiákban. Mindazonáltal a rendelkezésre álló információk elegendőek annak megállapításához, hogy a legtöbb tagállam az épületállomány éves felújítási arányának átlagosan 1,5–3 %-kal történő növelésére törekszik.
A Bizottság elemzése feltárja, hogy nem minden LTRS elég ambiciózus a 2050-es dekarbonizációs célok elérése tekintetében, és hogy több erőfeszítésre, erőforrásra és fenntartható megoldásra lesz szükség az éghajlatváltozásra való felkészüléshez és az európai zöld megállapodással összhangban a klímasemlegességhez való hozzájáruláshoz 43 .
9.Közel nulla energiaigényű épületek 44
Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv 9. cikkével összhangban 2020. december 31-ig (valamennyi új középület esetében pedig 2018. december 31. után) a tagállamokban az NZEB-ek váltak az új épületszabványokká 45 .. Az NZEB-ek energiahatékonyságára vonatkozó követelmények az elmúlt évtizedben fokozatosan növekedtek, és jelentősen hozzájárulnak az EU épületállományának dekarbonizációjához 46 ..
A tagállamok kidolgozták az NZEB-ekre vonatkozó nemzeti fogalommeghatározásokat, és a primerenergia-felhasználásra vonatkozóan kWh/(m2a)-ban kifejezett számszerű mutatókat bocsátottak rendelkezésre, amelyek átlagosan kevésbé ambiciózusnak tűnnek, mint a Bizottság 2016. évi ajánlásában 47 szereplő referenciaértékek, megjegyezve, hogy a nemzeti fogalommeghatározások közvetlen összehasonlítása nem mindig lehetséges 48 , mivel a tagállamok módszerei eltérőek az adott éghajlati, piaci, energiaszerkezeti, építési hagyományok és egyéb helyi körülmények közötti különbségek miatt.
A megújuló energiaforrások átlagos részaránya a becslések szerint az épületek teljes energiaszükségletének 20–50 %-a között lesz, és az előrejelzések szerint növekedni fog, mivel az épületkorszerűsítési programmal és a REPowerEU-val összhangban fel kell gyorsítani a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetését 49 .
A tagállamok több mint fele rendelkezik az NZEB-ek szintjének megfelelő energiahatékonysági osztállyal. Egyes tagállamok különbséget tesznek a lakáscélú és a nem lakáscélú NZEB-ek energiahatékonysági szintje között, míg mások különbséget tesznek az új és a meglévő NZEB-ek között.
8. táblázat: Az új és felújított NZEB-ek száma és alapterülete
|
Az új NZEB-ek száma és alapterülete |
A felújított NZEB-ek száma és alapterülete |
|||||||
|
Szám |
Alapterület (m2) |
Szám |
Alapterület (m2) |
|||||
|
2019 |
2020 |
2019 |
2020 |
2019 |
2020 |
2019 |
2020 |
|
|
ÖSSZESEN |
330 704 |
585 340 |
77 316 865,46 |
141 013 006 |
165 130 |
203 394 |
62 180 459 |
73 600 197 |
Forrás: JRC 2022, a tagállamok által jelentett információk alapján
A bejelentett adatok változatos képet mutatnak az NZEB-ek különböző tagállamokbeli elterjedtségéről. Úgy tűnik, hogy néhány tagállam élen jár, és mind az új, mind a felújított NZEB-ek esetében igen nagy számokról számol be 50 .
10.Az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjei az épületek esetében 51
Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv 5. cikkében előírt költségoptimalizálási módszertan alkalmazása új megközelítést jelent az új és a meglévő épületek energiahatékonyságára vonatkozó minimumkövetelmények meghatározásában. 2013 óta, majd azt követően ötévente a tagállamoknak költségoptimalizálási számításokat kellett végezniük, és azoknak megfelelően aktualizálniuk kellett nemzeti követelményeiket.
A tagállamok költségoptimalizálási jelentéseinek a Közös Kutatóközpont által készített értékelése alapján 52 az új épületek átlagos költségoptimalizált szintje lakóépületek esetében 80 kWh/(m2a), nem lakáscélú épületek esetében pedig 140 kWh/(m2a) körül van. A jelentős felújítás alá vont meglévő épületek esetében az átlagos költségoptimalizált szint lakóépületek esetében 130 kWh/(m2a), nem lakáscélú épületek esetében pedig 180 kWh/(m2a) körül van.
A 2013-as és 2018-as költségoptimalizált szintek összehasonlítása azt mutatja, hogy a tagállamokban szinte minden épülettípus esetében csökkent a primerenergia-igény, az új lakó- és irodaépületek esetében az átlagérték 21 %-kal, illetve 11 %-kal, a meglévő lakó- és irodaépületek esetében pedig 14 %-kal, illetve 12 %-kal csökkent.
A tagállamok a költségoptimalizálási módszertant alkalmazták az új építésű és a meglévő épületek, valamint az NZEB-ek energiahatékonyságára vonatkozó minimumkövetelmények meghatározásához. Függetlenül a tagállamok között az épülettípusok, a piacok és az éghajlat, valamint a megújuló energián alapuló megoldások tekintetében fennálló különbségektől, az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjei általában rosszabbak, mint az NZEB-ekre vonatkozó követelmények (néhány tagállamban hasonlóak a költségoptimalizált és az NZEB-ekre vonatkozó követelmények).
11.Következtetés
2020-ban mind a primerenergia-fogyasztásra, mind a végsőenergia-fogyasztásra vonatkozó célértékeket túlteljesítették, amit a Covid19-világjárvány nagymértékben befolyásolt. Valamennyi tagállam teljesítette 2020. évi nemzeti hozzájárulását, kivéve a primerenergia-fogyasztás tekintetében Belgiumot, Bulgáriát és Lengyelországot, valamint a végsőenergia-fogyasztás tekintetében Belgiumot, Bulgáriát, Németországot, Litvániát, Ausztriát és Svédországot.
Ami a 2007-es referencia-forgatókönyvhöz képest a 2030-ra kitűzött 32,5 %-os cél elérése tekintetében elért haladást illeti, az EU FEC és PEC 2020-ban 7,2 %-kal, illetve 9,6 %-kal haladta meg a 2030-ra kitűzött célértékeket. Sokkal több erőfeszítésre van szükség, ha az EU az energiafogyasztás strukturális csökkentésére és a Bizottság által a REPowerEU-ban javasolt új 13 %-os célkitűzés teljesítésére törekszik.
Ami az energiahatékonysági irányelv 7. cikkét illeti, a 2014–2020-as időszakban a 24 tagállam adatai alapján a halmozott energiamegtakarítás 197,4 Mtoe volt, ami e 24 tagállam esetében a 2014–2020-as időszakra vonatkozó halmozott végfelhasználási energiamegtakarítási kötelezettségek összegének (191,7 Mtoe) 103 %-a, a 27 tagállam esetében pedig a 2014–2020-as időszakra vonatkozó halmozott végfelhasználási energiamegtakarítási kötelezettségek összegének (202,5 Mtoe) 97,5 %-a. A három hiányzó tagállam által elért végső eredményektől függően a 27 tagállam számára előírt halmozott megtakarítások összege teljesíthető volt. A végső eredményükre vonatkozóan hiánytalan adatokat benyújtó 24 tagállam közül 14 teljesítette, 10 tagállam pedig nem teljesítette energiamegtakarítási kötelezettségét.
Az energiahatékonysági irányelv 5. cikkével összefüggő adatközlési hiányosságok, valamint a tagállamok eltérő jelentéstételi megközelítései nem teszik lehetővé annak megértését, hogy az egész Uniót figyelembe véve a célt milyen szinten sikerült elérni. A tagállamok többsége mindazonáltal teljesítette vagy a 2020. évi éves kötelezettséget, vagy a 2014–2020-as időszakra vonatkozó teljes kötelezettséget.
A 2030-ra kitűzött éghajlat- és energiapolitikai célok elérése érdekében prioritásként kell kezelni az energiahatékonyságot. Erőfeszítései fokozása érdekében a Bizottság 2021 júliusában javaslatot terjesztett elő az energiahatékonysági irányelv átdolgozására. A javaslat az említett cikkek tekintetében új célokat és hatályt állapít meg, mindemellett fokozottabb törekvéseket fogalmaz meg. Ezért alapvető fontosságú, hogy a tagállamok által a soron következő integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentésekben (az irányítási rendelet 17. cikke) és a nemzeti energia- és klímatervekben történő jelentéstétel teljes körű és következetes legyen annak érdekében, hogy mind a Bizottság, mind a tagállamok értékelhessék az energiahatékonysági célok felé tett előrehaladást, és azonosíthassák az új szakpolitikai intézkedések esetleges szükségességét.
Az épületkorszerűsítési program esetében fontos a lendület fenntartása, valamint olyan egyértelmű és ambiciózus intézkedések és mechanizmusok megvalósítása, amelyek biztosíthatják, hogy az épületek felújítása a jelenleginél jóval nagyobb arányban és az energiahatékonysági potenciáljukat a most jellemzőnél sokkal inkább kiaknázó módon történjen, és ezáltal hozzájáruljanak az energiahatékonysági célkitűzés eléréséhez, valamint a polgárok energiaigényének és energiaszámláinak csökkentéséhez.
A hosszú távú stratégiák célja a meglévő épületek költséghatékony felújításának felgyorsítása és a mélyfelújítások számának növelése. A felújítási célok meghatározásával kapcsolatos nemzeti megközelítések közötti különbségek megnehezítik azok közvetlen összehasonlítását és az összesített uniós célérték becslését. A Bizottság elemzése kiemeli, hogy egyes tagállamok erőfeszítései nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy épületállományukat 2050-ig teljes mértékben dekarbonizálják, ezért további intézkedésekre és ambiciózusabb törekvésekre lesz szükség. Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló bizottsági javaslat megerősíti és észszerűsíti az LTRS-re vonatkozó követelményeket (amelyeket nemzeti épületfelújítási terveknek neveznének át), hogy azok stratégiai tervezési és jelentéstételi eszközökké váljanak, amelyek inkább az egyértelmű, számszerűsített, összehasonlítható és ellenőrizhető célkitűzésekkel, mérföldkövekkel és erőforrásokkal rendelkező intézkedésekre összpontosítanának.
2020. december 31-re a tagállamokban az NZEB-ek váltak az új épületszabvánnyá, amelyről bebizonyosodott, hogy időtálló elképzelést jelent az építőipar számára, és ennek megfelelően mozgósítja az érdekelt feleket. Az NZEB-ek aránya az épületállományban még mindig alacsony, de számuk az elkövetkező években várhatóan növekedni fog, ami utat nyit a kibocsátásmentes épületek felé, amint azt az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló bizottsági javaslat előirányozza.
Továbbá mind az új, mind a meglévő épületek esetében eredményesnek bizonyult a kiválasztott költségoptimalizálási módszertan, amely a meglévő nemzeti energiahatékonysági követelmények nagyobb költséghatékonyságára törekszik. Az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények az elmúlt évtizedben fokozatosan szigorodtak, és jelentősen hozzájárultak az EU épületállományának javulásához. Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv közelmúltbeli bizottsági felülvizsgálata rávilágított arra, hogy frissíteni kell a költségoptimalizálási keretrendszert annak érdekében, hogy jobban figyelembe vegye az ÜHG-kibocsátások költségeit és a környezeti és egészségügyi externáliák hatásait.
- (1) 10 tagállam a 3. cikk szerinti értesítéseiben kifejezetten a Covid19-et említette a 2020-as célok elérését befolyásoló tényezők egyikeként.
- (2) Tsemekidi-Tzeiranaki S., Paci D., Clementi E., Gonzales Torres M., Analysis of the Reports on 2020 Targets under Article 27 of the Governance Regulation – Energy Efficiency, 2022 (A 2020-ra kitűzött célok megvalósításáról az irányítási rendelet 27. cikke értelmében benyújtandó jelentések elemzése – energiahatékonyság, 2022).
- (3) Tsemekidi-Tzeiranaki S., Paci D., Clementi E., Gonzales Torres M., Analysis of the Reports on 2020 Targets under Article 27 of the Governance Regulation – Energy Efficiency, 2022 (A 2020-ra kitűzött célok megvalósításáról az irányítási rendelet 27. cikke értelmében benyújtandó jelentések elemzése – energiahatékonyság, 2022).
- (4) Az intenzitási mutatókat gyakran használják energiahatékonysági mutatóként egy ország esetében. Ezek az energiafogyasztás és a tevékenységre vonatkozó adatok arányaként vannak bemutatva. Ebben az esetben a végsőenergia-intenzitás az EU-27 végsőenergia-fogyasztásának és bruttó hazai termékének (GDP) arányaként épül fel.
- (5) Tsemekidi-Tzeiranaki S., Paci D., Clementi E., Gonzales Torres M., Analysis of the Reports on 2020 Targets under Article 27 of the Governance Regulation – Energy Efficiency, 2022 (A 2020-ra kitűzött célok megvalósításáról az irányítási rendelet 27. cikke értelmében benyújtandó jelentések elemzése – energiahatékonyság, 2022).
- (6) 6 Tsemekidi-Tzeiranaki S., Paci D., Clementi E., Gonzales Torres M., Analysis of the Reports on 2020 Targets under Article 27 of the Governance Regulation – Energy Efficiency, 2022 (A 2020-ra kitűzött célok megvalósításáról az irányítási rendelet 27. cikke értelmében benyújtandó jelentések elemzése – energiahatékonyság, 2022).
- (7) A vagyonhatás az energiafogyasztásban a vagyon változása következtében bekövetkezett változásokat tükrözi, és a fűtési végfelhasználás esetében a lakások () egy főre eső összes hasznos alapterületét képviseli, valamint valamennyi egyéb végfelhasználás esetében az egy főre eső, vásárlóerő-egységben () kifejezett bruttó rendelkezésre álló jövedelmet.
- (8) Az intenzitást a végsőenergia-fogyasztás és az összes hasznos alapterület (TFA) arányaként számítják ki, amelyet elosztanak a lakossági ágazat bruttó rendelkezésre álló jövedelmével (GDI).
- (9) Tsemekidi-Tzeiranaki S., Paci D., Clementi E., Gonzales Torres M., Analysis of the Reports on 2020 Targets under Article 27 of the Governance Regulation – Energy Efficiency, 2022 (A 2020-ra kitűzött célok megvalósításáról az irányítási rendelet 27. cikke értelmében benyújtandó jelentések elemzése – energiahatékonyság, 2022).
- (10) Tsemekidi-Tzeiranaki S., Paci D., Clementi E., Gonzales Torres M., Analysis of the Reports on 2020 Targets under Article 27 of the Governance Regulation – Energy Efficiency, 2022 (A 2020-ra kitűzött célok megvalósításáról az irányítási rendelet 27. cikke értelmében benyújtandó jelentések elemzése – energiahatékonyság, 2022).
- (11) COM(2021) 558 final.
- (12) Franciaország esetében mind a PEC-re, mind a FEC-re vonatkozó célértékeket úgy igazították ki, hogy azok magukban foglalják a nemzetközi légi közlekedést is, a becslések szerint 6,5 Mtoe-vel.
- (13) Spanyolország jelentése: „Az 5. cikk (6) bekezdésével összefüggésben 2020-ban felújított épületek teljes alapterülete [m2] 304 763 m2 volt. Ez a 279 944 m2-es célkitűzés 109 %-os teljesítésének felel meg (amely célkitűzést az 5. cikk (1) bekezdése szerinti energiahatékonysági követelményeknek 2020. január 1-jén nem megfelelő épületek 9 331 465 m2 összes hasznos alapterületének 3 %-aként [m2] számítottunk ki). Figyelembe véve a 2014–2020-as időszakban felújított 1 930 977 m2 alapterületet, a 2 016 921 m2-es célkitűzés 96 %-a teljesült”.Olaszország jelentése: „A felső sorban említett felület teljes értékéhez viszonyított különbség a központi közigazgatás tulajdonában és használatában lévő, 250 m2-nél nagyobb összes hasznos alapterületű fűtött és/vagy hűtött, felújított vagy az év folyamán felújítani tervezett épületek összes felületét jelzi”.
- (14) Eltérő rendelkezés hiányában az éves felújítási kötelezettséget úgy kell kiszámítani, hogy az alapterületre vonatkozóan az előző évben bejelentett MEPS-nek való meg nem felelést meg kell szorozni 3 %-kal.
- (15) Luxemburg: a teljes időszakra vonatkozó átfogó célkitűzés több mint teljesült. 2020-ban ezért nem újítottak fel további épületeket.
- (16) Portugália: a jelentés az alapértelmezett megközelítés alkalmazásának első évére vonatkozott. A halmozott eredményt nem lehetett értékelni, mivel a felújított területet csak 2019-ben és 2020-ban jelentették be.
- (17) Szlovénia: a 2015-re és 2016-ra vonatkozó adatok hiányoznak, ezért a 2014–2020-as időszakban az alapterület tekintetében elért összes kötelezettség [%] nem áll rendelkezésre.
- (18) Tsemekidi-Tzeiranaki S., Paci D., Clementi E., Gonzales Torres M., Analysis of the Reports on 2020 Targets under Article 27 of the Governance Regulation – Energy Efficiency, 2022 (A 2020-ra kitűzött célok megvalósításáról az irányítási rendelet 27. cikke értelmében benyújtandó jelentések elemzése – energiahatékonyság, 2022).
- (19) Málta: a 2014–2020-as évekre vonatkozó adatok hiányoznak, ezért a 2014–2020-as időszakban az alapterület tekintetében elért összes kötelezettség [%] nem áll rendelkezésre.
- (20) Ciprus: a kórházakat és az egészségügyi központokat 2020-ban törölték a listáról, mivel az Egészségügyi Minisztérium helyett az Állami Egészségügyi Szolgáltató Szervezet (SHSO) irányítása alá tartoztak. Az SHSO független a központi kormányzattól, és a közegészségügyi ágazat közelmúltbeli reformjának részeként hozták létre. A 2021–2030-as időszakra szóló hosszú távú felújítási stratégián alapuló új éves energiamegtakarítási cél 1,31 GWh. A 2020-ra kitűzött cél tehát 3,316 GWh helyett 1,31 GWh lesz.
- (21) Horvátország jelentéséből: „A 2020-as cél nem teljesült. 2020-ban 205 energetikai felújítási projekt fejeződött be az állami építőiparban, de az épületek egyike sem volt a központi kormányzat tulajdonában és használatában. Felhívjuk figyelmet, hogy 2020 különösen problematikus év volt, mivel a Covid19-világjárvány közepette a Horvát Köztársaságot szörnyű földrengések sújtották, amelyek jelentősen lelassították az épületek felújítását és későbbre tolták a felújítási határidőket”.
- (22) Hollandia: a központi kormányzat tulajdonában és használatában lévő épületek által fogyasztott energia (gáz, hő és villamos energia) halmozott megtakarítása 2014–2021-ben 227 ktoe volt. Ez az energiafogyasztás évi 5 %-os átlagos csökkenésének felel meg (2021: −0,2 ktoe energiamegtakarítás, 2014–2021: 226,7 ktoe energiamegtakarítás).
- (23) Írország éves célértékét további információk formájában jelentették be, amelyeket az ország 2018-ban nyújtott be. Feltételezzük, hogy a célkitűzés a szóban forgó időszakban mindvégig változatlan maradt.
- (24) Primerenergia-megtakarítás: Belgium, Dánia, Németország, Írország, Ciprus és Lengyelország. Végsőenergia-megtakarítás: Csehország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Málta, Hollandia, Ausztria, Szlovénia és Finnország. Nem egyértelmű, hogy primer vagy végleges: Olaszország, Szlovákia és Svédország.
- (25) Tsemekidi-Tzeiranaki S., Paci D., Clementi E., Gonzales Torres M., Analysis of the Reports on 2020 Targets under Article 27 of the Governance Regulation – Energy Efficiency, 2022 (A 2020-ra kitűzött célok megvalósításáról az irányítási rendelet 27. cikke értelmében benyújtandó jelentések elemzése – energiahatékonyság, 2022).
- (26) Horvátországra, Magyarországra és Romániára vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok.
- (27) A tagállamok által jelentett adatok értékelése még folyamatban van, és a tagállamok további pontosításokkal szolgáltak. Ezért előfordulhat, hogy az e jelentésben bemutatott eredmények további módosítások tárgyát képezik.
- (28) A bejelentett és említett adatok nem veszik figyelembe a támogathatósággal, az addicionalitással és a lényegességgel kapcsolatos potenciális aggályokat, illetve a bejelentett adatok következetlenségeit vagy esetleges hibáit.
- (29) Az elemzés összhangban van a jelentéstételi sablonban jelentett adatokkal. Előfordulhat, hogy az adatokat felülvizsgálják, ha a tagállamok további pontosításokat nyújtanak.
- (30) A 498 intézkedés közül csak 422 esetében jelentettek energiamegtakarítást, vagy azért, mert a bejelentett intézkedések némelyikét nem hajtották végre, vagy azért, mert azokból nem számoltak be energiamegtakarításról.
- (31) A tagállamok által a helyreállítási és rezilienciaépítési tervük részeként vagy a jelenlegi energiaválság kezelése érdekében végrehajtott új intézkedések nem szerepelnek ebben a jelentésben, mivel ez a 2014–2020-as kötelezettségi időszakkal foglalkozik.
- (32) Nem minden tagállam számolt be 3 szakpolitikai intézkedésről.
- (33) Az elemzés összhangban van a jelentéstételi sablonban jelentett adatokkal. Előfordulhat, hogy az adatokat felülvizsgálják, ha a tagállamok további pontosításokat nyújtanak.
- (34) Görögország, Horvátország, Magyarország és Románia nem számolt be a nagyvállalatok számáról és az e vállalatoknál végzett energiaauditok számáról.
- (35) A grafikon függőleges tengelye megjelenítési okokból logaritmikus skálát használ. Málta és Spanyolország 2020-ban nem számolt be a nagyvállalatok számáról. Málta esetében a 2020-as évre a 2019. évi adatokat feltételezik.
- (36) Tsemekidi-Tzeiranaki S., Paci D., Clementi E., Gonzales Torres M., Analysis of the Reports on 2020 Targets under Article 27 of the Governance Regulation – Energy Efficiency, 2022 (A 2020-ra kitűzött célok megvalósításáról az irányítási rendelet 27. cikke értelmében benyújtandó jelentések elemzése – energiahatékonyság, 2022).
- (37) Ezt néhány tagállam, például NL és LV kifejezetten megemlíti.
- (38) Tekintettel a Covid19-világjárvány körülményeire, egyes tagállamok késleltették hosszú távú felújítási stratégiáik benyújtását.
- (39) SWD(2021) 365 final/2: A nemzeti hosszú távú felújítási stratégiák elemzése (meg kell jegyezni, hogy a bizottsági szolgálati munkadokumentum végleges változatát hamarosan közzéteszik).
- (40) COM(2020) 662 final.
- (41) Castellazzi L., Paci D. és mások (2022), Assessment of the first long-term renovation strategies under the Energy Performance of Building Directive (Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv szerinti első hosszú távú felújítási stratégiák értékelése), az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg (előkészületben).
- (42) A JRC saját számításai a tagállamok jelentései alapján, 2022. Lásd:
- (43) Ezek magukban foglalnák a kutatási és innovációs megoldásokat is, összhangban a Horizont Európa városoknak a klímasemleges és intelligens városokra irányuló küldetésével, 2030-ig.
- (44) Ez a szakasz a tagállamok által az energiahatékonysági irányelv végrehajtása terén, valamint az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv NZEB-ekre vonatkozó követelményeinek és az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeinek teljesítése terén elért haladás 2020. évi értékelésében foglalt, az NZEB-ekről szóló releváns szakaszt egészíti ki. A cél a Bizottság további elemzéseinek figyelembevétele.
- (45) A Covid19-világjárvány körülményei miatt néhány tagállamban rövid ideig késett az NZEB-ekre vonatkozó követelmények tényleges végrehajtása.
- (46) Economidou, M., Todeschi, V., Bertoldi, P., D’Agostino, D., Zangheri, P. és Castellazzi, L., „Review of 50 years of energy policies for buildings” (Az épületekre vonatkozó energetikai szakpolitikák 50 évének felülvizsgálata), Energy and Buildings, 225. kötet, 2020.
- (47) A Bizottság (EU) 2016/1318 ajánlása (2016. július 29.) az új épületek körében 2020-ra a közel nulla energiaigényű épületek egyeduralkodóvá válásának biztosítása céljából a közel nulla energiaigényű épületek és a bevált gyakorlatok terjesztésére vonatkozó iránymutatásról.
- (48) D'Agostino, D. and Mazzarella, L., „What is a Nearly zero energy building? Overview, implementation and comparison of definitions” (Mi a közel nulla energiaigényű épület? A fogalommeghatározások áttekintése, végrehajtása és összehasonlítása), Journal of Building Engineering, 21. kötet, 2019, 200–212. o.
- (49) REPowerEU Plan, COM(2022) 230 final, https://eur-lex.europa.eu/resource.html?uri=cellar:fc930f14-d7ae-11ec-a95f-01aa75ed71a1.0001.02/DOC_1&format=PDF
- (50) A lebontott adatokat lásd: Tsemekidi-Tzeiranaki S., Paci D., Clementi E., Gonzales Torres M., Analysis of the Reports on 2020 Targets under Article 27 of the Governance Regulation – Energy Efficiency, 2022 (A 2020-ra kitűzött célok megvalósításáról az irányítási rendelet 27. cikke értelmében benyújtandó jelentések elemzése – energiahatékonyság, 2022).
- (51) Ez a szakasz a tagállamok által az energiahatékonysági irányelv végrehajtása terén, valamint az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv NZEB-ekre vonatkozó követelményeinek és az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeinek teljesítése terén elért haladás 2020. évi értékelésében foglalt releváns szakaszokat egészíti ki. A cél a tagállamok által a végrehajtás terén elért előrehaladás és a Bizottság által végzett további elemzés figyelembevétele.
- (52) A tagállamok eredményei nem hasonlíthatók össze teljes mértékben, mivel szabadon választhatták meg a költségoptimalizált szintek kiszámításának makrogazdasági vagy pénzügyi alapját, és az épületek energiahatékonyságának kiszámítása során saját nemzeti szabványaikat és módszereiket alkalmazhatták. A beruházási költségekkel és egyéb tényezőkkel kapcsolatos egyéb különbségek a nemzeti piaci feltételeket tükrözik.