EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2022.9.28.
COM(2022) 488 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
az azbesztmentes jövő megvalósítása: európai megközelítés az azbeszt egészségügyi kockázatainak kezelésére
1.Bevezetés
Az azbeszt rendkívül veszélyes, rákkeltő anyag 1 . Az azbesztnek való környezeti és foglalkoztatási expozíció ismert módon hozzájárul a rák jelentette magas teherhez Európában, és számos elkerülhető halálesetet okoz. A foglalkozási eredetű rákként elismert rákos megbetegedések 78 %-a, valamint a foglalkozási eredetű tüdőrák 88 %-a összefügg az azbeszttel 2 . Az azbesztnek való foglalkozási expozíció 2019-ben több mint 70 000 emberéletet követelt az EU 27 tagállamában 3 . Bár ez főként a munkával összefüggő korábbi expozíciónak tudható be, megerősíti az azbesztnek való kitettség súlyos következményeit.
Az EU az elmúlt 40 évben intézkedéseket hozott az azbeszt felhasználásának korlátozása, majd az azbeszt mindenfajta felhasználásának betiltása érdekében. 1983 4 és 1985 5 között az EU hat azbesztrosttípus felhasználását korlátozta. Az EU 1991-ben ezek közül öt azbesztrosttípus forgalomba hozatalát és felhasználását tiltotta be 6 , továbbá többek között megtiltotta az építőipari termékekben széles körben alkalmazott krizotilazbeszt felhasználását 7 . Az EU 1999-ben betiltotta az azbesztrostok mind a hat típusát 8 , és az uniós azbeszttilalom 2005-ben lépett hatályba. A tilalom az EU-ban előállított és az EU-ba behozott termékekre is alkalmazandó 9 .
A rák elleni küzdelem uniós prioritás. A Bizottság az európai rákellenes terv 10 és a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv 11 részeként kötelezettséget vállalt a rákkeltő anyagoknak, például az azbesztnek való kitettség hatékony csökkentésére. Mivel az azbeszt még mindig számos épületben, köztük magánlakásokban is megtalálható, ezért egy számos szakpolitikai területet átfogó és integrált megközelítésre van szükség a múltból ránk maradt e probléma kezeléséhez. Az azbesztnek való kitettséggel járó kockázatok kezelésére irányuló további intézkedések megvédik az embereket a betegségektől, előmozdítják a jóllétet és segítenek az európai egészségügyi unió megerősítésében.
A lakosság azbesztnek való kitettséggel szembeni védelme különösen fontos az európai zöld megállapodás fényében, amelynek keretében az EU többek között az épületfelújítások arányát szeretné növelni. Az épületek az energiával kapcsolatos üvegházhatásúgáz-kibocsátás 36 %-áért felelősek. Mivel a becslések szerint a jelenlegi épületek több mint 85 %-a még 2050-ben is állni fog, az energiahatékonysági felújítások elengedhetetlenek lesznek az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek 12 eléréséhez. Ebben az összefüggésben az épületkorszerűsítési program 13 célja, hogy 2030-ig megkétszerezze az épületek energetikai felújításának éves arányát. Az energiafogyasztás csökkentését célzó speciális felújítási munkálatok jobbá tehetik a lakosok egészségügyi és életkörülményeit, javíthatják a levegőminőséget, enyhíthetik az energiaszegénységet és előmozdíthatják a társadalmi befogadást. Emellett hosszú távon növelhetik az ingatlanok értékét, valamint munkahelyeket és beruházásokat teremthetnek, amelyek gyakran a helyi ellátási láncokból erednek. Ugyanakkor mivel sok rossz energiahatékonyságú épületet azbeszt felhasználásával építettek fel, a magasabb épületfelújítási arány jelentős mértékben növelheti az azbeszttel összefüggő egészségügyi kockázatoknak kitett emberek számát is, mert a felújítási munkák során a levegőbe juthat az épületekben lévő azbeszt. Az azbesztnek kitett munkavállalók jelenlegi 4,1–7,3 milliós száma a következő 10 évben várhatóan évi 4 %-kal nő 14 .
Az Európai Parlament 2021 októberében állásfoglalást 15 fogadott el, amelyben felszólított az összes azbeszt eltávolítására irányuló európai stratégia elfogadására. A Parlament az állásfoglalásban további uniós fellépésre szólított fel a munkavállalók és polgárok azbesztnek való kitettséggel összefüggő egészségügyi kockázatoktól való védelme érdekében, különösen az energetikai átmenettel összefüggésben. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság is felszólított az azbeszt eltávolítására 16 , hangsúlyozva, hogy az energetikai felújítási munkálatok szinergiákat teremtenek a káros anyagok eltávolításával 17 . A polgárok által az Európa jövőjéről szóló konferencia keretében megfogalmazott ajánlások is kiemelték a méltányos munkafeltételek fontosságát, különös tekintettel a munkahelyi azbesztről szóló irányelv és az egészséggel kapcsolatos holisztikus megközelítés felülvizsgálatára 18 .
Az azbeszttel kapcsolatban európai megközelítésre van szükség az emberi egészség és környezet védelme érdekében, különös tekintettel az európai zöld megállapodás és az európai rákellenes terv végrehajtása során. E cél elérése érdekében ez a közlemény egy átfogó közegészségügyi célkitűzés által alátámasztott életciklus-szemléletet mutat be. Ez magában foglalja az épületekben lévő azbeszt azonosításához és az ilyen jellegű információk nyilvántartásba vételéhez, adott esetben az azbeszt biztonságos eltávolításának vagy kezelésének biztosításához, valamint az azbeszttartalmú hulladék kezeléséhez szükséges fellépéseket, miközben maximalizálja a munkavállalók védelmét és biztosítja az azbeszttel összefüggő betegségek megfelelő nyomon követését. E közlemény az azbeszt jelentette kockázatok elleni küzdelem nemzetközi vezető szerepét az EU-ra osztja. Kiemeli továbbá az azbeszt nemzeti, regionális és helyi szinten történő biztonságos eltávolítása céljából már létező vagy tervezett programok alapján rendelkezésre álló uniós forrásokat. A meghozott intézkedések a fenntartható fejlődési célokhoz (SDG-k) is hozzájárulnának 19 .
2.Az áldozatok támogatása: az azbeszttel összefüggő betegségek felismerésének és kezelésének javítása
Az azbeszttel kapcsolatos határozott és ambiciózus politika jelentős előnyöket hozna az emberi egészség és jóllét szempontjából. Az azbesztnek való kitettség olyan betegségeket okozhat, mint a mezotelióma 20 , az azbesztózis és a tüdőrák. Az azbeszt által okozott rákos megbetegedések súlyosak és túlélési arányuk alacsony. A mezotelióma nem gyógyítható és a betegek várható élettartama 4–18 hónap 21 . Az azbesztnek való kitettség felel a mezoteliómiás esetek 92 %-áért 22 . A tüdőrák – amely a második leggyakrabban diagnosztizált rákfajta a férfiak és a harmadik leggyakoribb a nők esetében – a diagnózist követően viszonylag alacsony túlélési aránnyal rendelkezik az egyéb gyakori rákfajtákhoz képest 23 .
Az azbeszttel összefüggő megbetegedéseknek hosszú lappangási idejük van. Mivel a kitettség időpontja és a betegség első jelei között átlagosan 30 év telhet el, az azbeszt 2005-ben történő betiltását megelőzően fennálló kitettség okozta azbeszttel összefüggő halálesetek és megbetegedések várhatóan a 2020-as és 2030-as évek végén következnek be.
A szűrés és a korai felismerés alapvető fontosságú a rák megelőzése szempontjából. Az európai rákellenes terv részeként a Bizottság kötelezettséget vállalt egy új, az EU által támogatott rákszűrési rendszer 24 előterjesztésére annak érdekében, hogy elősegítse a tagállamok korai felismeréshez való jobb hozzáférését. Az új rendszer kulcsfontosságú elemei közé tartozik a rákszűrésről szóló 2003. évi tanácsi ajánlás aktualizálására irányuló bizottsági javaslat 25 , amely magában foglalja a népességalapú szűrés kiterjesztését a tüdőrákra. A rendszert továbbá a rákgyógyászatbeli képalkotásra vonatkozó európai kezdeményezés támogatja. A rákkal kapcsolatos képek és adatok „atlaszára”, valamint a nagy teljesítményű számítástechnikához és mesterséges intelligenciához hasonló új eszközökre építve a kezdeményezés biztosítani fogja az új szűrőmódszerek és -algoritmusok kidolgozásához szükséges ökoszisztémát. A szűrés és a korai felismerés területén történő beruházások jelentős mértékben segíthetik az azbesztnek való kitettség áldozatait, mivel a gyors diagnózis és kezelés enyhíti az azbeszttel összefüggő betegségek hatásait, ideértve a rákos megbetegedéseket is. Emellett a rákellenes terv számos kulcsfontosságú fellépése a diagnózis optimalizálására, a rákos betegek kezelésére és ellátására összpontosít, ideértve az olyan rossz diagnózisú összetett rákos megbetegedéseket is, mint az azbesztnek való kitettség által okozott betegségek. Például az egyes tagállamokban elismert komplex nemzeti rákközpontokat összekapcsoló uniós hálózat létrehozása javítani fogja a magas színvonalú diagnózishoz való hozzáférést és ellátást, a „rákdiagnosztika és kezelés mindenki számára” kezdeményezés javítani fogja az innovatív rákkezelési módszerekhez való hozzáférést, és az onkológiára, sebészetre, radiológiára és ápolási tevékenységekre összpontosító „interspecializációs képzési program” javítani fogja a rákkezeléssel foglalkozó munkaerő készségeit.
Az azbesztnek való kitettség kockázata munkahelyi környezetben a legmagasabb. 2016-ban a 27 uniós tagállamban a becslések szerint 66 808 haláleset volt tulajdonítható az azbesztnek való múltbeli munkahelyi expozíciónak 26 . 2019-ben a halálesetek száma 71 750-re emelkedett 27 . Annak érdekében, hogy az érintett munkavállalók hozzáférjenek a megfelelő kártalanítási rendszerekhez, el kell ismerni az azbeszttel összefüggő betegségek foglalkozási eredetét. Mivel a Szerződés nem teszi lehetővé, hogy a Bizottság jogilag kötelező erejű eszközt javasoljon e területen, ezért a foglalkozási megbetegedések elismerésének uniós szinten való elősegítésének fő alapja a 2003/670/EK bizottsági ajánlás 28 . Ezen ajánlás jelenleg az azbesztnek való munkahelyi expozíció által okozott rákos megbetegedésekre és egyéb betegségekre terjed ki. A Bizottság konzultációt folytat majd a háromoldalú munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal (ACSH) az ajánlás legújabb tudományos eredmények tükrében történő aktualizálásának szükségességéről 29 .
|
A Bizottság: ·elindítja a rákgyógyászatbeli képalkotásra vonatkozó európai kezdeményezést (2022), ·konzultál a háromoldalú munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal (ACSH) a foglalkozási betegségek európai jegyzékéről szóló bizottsági ajánlás azbeszttel összefüggő további betegségek jegyzékhez történő hozzáadása révén való aktualizálásának szükségességéről |
3.A munkavállalók azbesztnek való kitettséggel szembeni védelme
Az azbesztnek való kitettség kockázata főként az azbeszt kezelésével és az azbesztszálak építési munkálatok – például felújítás és bontás – során történő szétszóródásával függ össze. Becslések szerint 4,1–7,3 millió munkavállaló van kitéve azbesztnek. E munkavállalók 97 %-a dolgozik az építőiparban, ideértve az olyan kapcsolódó foglalkozásokat is, mint a tetőfedés, vízvezeték-szerelés, asztalosmunkák vagy padlóburkolás, továbbá a munkavállalók 2 %-a dolgozik a hulladékgazdálkodás területén. A foglalkozási eredetű rákos megbetegedések jelentik a munkával összefüggő halálesetek első számú okát az EU-ban 30 és a tagállamokban az elismert foglalkozási eredetű rákos megbetegedések 78 %-a az azbeszttel függ össze 31 . Ezért az azbesztnek való munkahelyi kitettség a 2021–2027-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keret egyik prioritása 32 .
A foglalkozási expozíciós határérték csökkentése az azbeszt tekintetében
A munkavállalóknak az azbesztnek való kitettség sajátos kockázataival szembeni uniós jogi védelme 1983-ra nyúlik vissza 33 . Azóta ezt a védelmét többször frissítették. A legutolsó jogszabály a 2009/148/EK, azaz a munkahelyi azbesztről szóló irányelv, amely szigorú kötelezettségeket ír elő a munkáltatók számára a védelem, a tervezés és a képzés tekintetében. Ezenkívül, mivel az azbeszt rákkeltő anyag, a munkavállalóknak a munkájuk során rákkeltő anyagoknak, mutagéneknek és reprodukciót károsító anyagoknak való expozícióval kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelméről szóló 2004/37/EK irányelv 34 rendelkezései alkalmazandók, amennyiben azok kedvezőbbek a munkavállalók egészségére és biztonságára nézve.
Összességében a munkahelyi azbesztről szóló irányelv továbbra is betölti a célját 35 . Ugyanakkor a legújabb tudományos ismeretek alátámasztják a jelenlegi foglalkozási expozíciós határérték (a továbbiakban: OEL) csökkentésének szükségességét 36 37 . Négy tagállam (Dánia, Franciaország, Hollandia és Németország) a jelenlegi uniós szintű foglalkozási expozíciós határérték alatt alatti kötelező OEL-eket határozott meg. Németország a kötelező OEL mellett rendelkezik egy elfogadható koncentrációnak megfelelő határértékkel is. Az expozíció elfogadható szint alatt tartásának érdekében a kötelező iránymutatások a gyakorlatban megfontolandó intézkedéseket írnak elő. A többi uniós tagállam a jelenlegi uniós szintű OEL-t alkalmazza.
A Bizottság ma jogalkotási javaslatot fogad el az azbeszt tekintetében fennálló OEL jelentős csökkentése érdekében, amely szerint ezen értéket 0,1 rost/cm³-ről (f/cm³) 0,01 f/cm³-re, azaz a jelenlegi értéknél tízszer alacsonyabb értékre csökkentik. Az azbesztre vonatkozó OEL felülvizsgálata a határértékek nagyobb mértékű harmonizációját fogja eredményezni az egész EU-ban. Ez várhatóan jobb munkakörülményeket eredményez majd, többek között a jelentős számú építőiparban dolgozó kiküldött munkavállaló esetében, továbbá az egészségügyi költségek tagállamok közötti méltányosabb elosztásához vezet.
A munkavállalók azbesztnek való kitettséggel szembeni védelme érdekében fontos, hogy a legkorszerűbb tudományos módszerek alkalmazzuk a levegőben lévő rostok koncentrációjának mérésére. Ez a kockázatok pontos értékeléséhez és következésképpen a munkavállalók jobb védelméhez vezet. Bár jelenleg a leggyakrabban használt módszer a fáziskontraszt-optikai mikroszkópos módszer, amint azt a WHO 1997-ben javasolta, más hatékony módszerek is rendelkezésre állnak. A tudományos bizonyítékok azt sugallják, hogy az elektronmikroszkópos módszer pontosabban meg lehet számolni a rostokat, ami esetlegesen jobb védelmi intézkedéseket eredményezhet 38 . A Bizottság ezért a munkahelyi azbesztről szóló irányelv módosítására irányuló javaslatába foglalta a mérési módszerek alkalmazását.
A munkahelyi azbesztről szóló irányelv végrehajtását támogató iránymutatások
Az elkövetkező években várható jelentős számú felújítási és bontási munkálatok következtében a munkavállalók teljes körű védelméhez megfelelően végre kell hajtani a munkahelyi azbesztről szóló irányelvet. A tagállamok, a munkáltatók (különösen a kis- és középvállalkozások [kkv-k], amelyek az azbeszttel dolgozó vállalatok 99 %-át teszik ki) és a munkavállalók további támogatásban részesülhetnek a megfelelés biztosítása érdekében. A Bizottság e célból iránymutatásokat dolgoz ki a munkahelyi azbesztről szóló felülvizsgált irányelv elfogadását követően annak végrehajtásának támogatása érdekében. Az iránymutatások részletes tájékoztatást nyújtanak a jelenleg hatályos irányelv azon rendelkezéseiről (például a képzés és az egyéni védőeszköz használata), amelyek pontosításra szorulnak és amelyek esetében érdemes tanácsokat adni. Alapvető fontosságú az építési, felújítási és bontási munkálatok keretében azbesztet kezelő munkavállalók megfelelő képzésének előmozdítása. Az iránymutatások segíthetik a tagállamokat és a munkáltatókat, különösen a kkv-kat annak biztosításában, hogy a legmagasabb szintű védelem elérése érdekében a munkavállalók tisztában legyenek a szükséges óvintézkedésekkel. Az iránymutatások felölelhetnének néhány olyan rendelkezést is, amelyek a tagállamok hatáskörébe tartoznak (például az azbesztmentesítéssel foglalkozó vállalkozások tanúsítása) és amelyekhez hasznos lehetne további magyarázatokat fűzni. Ez lehetővé tenné, hogy minden érintett fél az elvárható számú felújítást végezze el, miközben biztosítják a munkavállalók legmagasabb szintű védelmét az azbesztnek való kitettséggel szemben.
Figyelemfelkeltés
Az európai rákellenes terv részeként az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) a rák kockázati tényezőire vonatkozó munkavállalói expozíciós felmérést készít 39 . A felmérés megvizsgálja a legelterjedtebb expozíciós helyzeteket és a rák kockázati tényezőinek, köztük az azbesztnek kitett munkavállalók számát és jellemzőit 40 . Ez lehetővé teszi a célzottabb figyelemfelhívó kampányokat és megelőző intézkedéseket, továbbá hozzájárul a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalhoz. Ez különösen fontos lesz, tekintettel az azbeszt eltávolítása révén érintett vállalatok, munkavállalók, valamint magán- és középület-tulajdonosok növekvő számára. Ugyanezen okokból a Bizottság együtt fog működni a Vezető Munkaügyi Felügyeleti Tisztviselők Bizottságával (SLIC) egy naprakész figyelemfelhívó kampány elindítása érdekében.
|
A Bizottság: ·javasolja a munkahelyi azbesztről szóló irányelv felülvizsgálatát a jelenlegi foglalkozási expozíciós határérték csökkentése és az (e közleményt kísérő) kapcsolódó rendelkezések pontosítása érdekében, és felszólítja az Európai Parlamentet és a Tanácsot annak mielőbbi elfogadására, ·aktualizált iránymutatásokat dolgoz ki annak érdekében, hogy támogassa a tagállamokat, a munkáltatókat és a munkavállalókat a munkahelyi azbesztről szóló irányelv végrehajtásában, annak felülvizsgálatát követően, ·együttműködik a Vezető Munkaügyi Felügyeleti Tisztviselők Bizottságával (SLIC) annak érdekében, hogy a vállalatok, a munkavállalók, a tulajdonosok és a közigazgatási szervek számára naprakész figyelemfelhívó kampányt indítson az azbeszt biztonságos eltávolításáról |
4.Az épületekben lévő azbeszt kezelése
Az uniós tilalom előtt az azbesztet széles körben használták, főként az építőiparban. Az azbeszt 70–80 %-át cementtermékekhez használták, míg a maradékot főként egyéb építési termékekhez, például padlóburkolatokhoz, textiltermékekhez, kartonokhoz vagy szigetelésekhez. 1970-ben a mai EU-t alkotó országokban több mint 920 000 tonna nyers azbesztet használtak fel, ami 1980-ban elérte az 1 200 000 tonnás csúcsértéket, mielőtt 2000-re kevesebb mint 40 000 tonnára esett vissza 41 . Mivel több mint 220 millió épületegység (az összes egység 85 %-a) 2001 előtt épült 42 , ezért valószínűleg a mai épületállomány jelentős része azbesztet tartalmaz 43 .
Az azbesztfelhasználás csúcsidőszaka tagállamonként eltérő (lásd az 1. ábrát 44 ). 1970 és 1990 között valamennyi tagállamban magas volt az azbesztfelhasználás aránya. Cipruson, Belgiumban, Dániában, Luxemburgban, Hollandiában és Svédországban azonban az azbeszt nagy részét az 1970-es évek előtt használták fel, míg Horvátországban, Írországban, Portugáliában, Romániában, Szlovéniában és Szlovákiában az 1990-es években vagy a 2000-es évek elején volt magas az azbesztfelhasználás szintje.
1. ábra: Az azbesztfelhasználás becsült aránya az épületek építésének fő időszakaiban a 27 uniós tagállamban
Forrás: JRC-adatok 45
A múltból ránk maradt azbeszt jelentette kihívás nagyságrendje régiónként eltérő. A lakóépületek átlagos kora és az azbeszt becsült átlagmennyisége (kg/lakás) alapján az alábbi térkép bemutatja az uniós régiók azbeszttel szembeni sebezhetőségét, amely a beépített azbeszt két változójának alacsony szintjétől (alacsony mennyiségű azbeszt, újabb épületek) a magas szintig terjed (nagy mennyiségű azbeszt, régebbi épületek). Úgy tűnik, hogy az EU központi régióiban többnyire régi épületek és nagy mennyiségű azbeszt található, míg általában véve a keleti és északkeleti uniós régiókban nagy mennyiségű azbeszt található az újabb épületekben. Az eredmények révén azonosítani lehet azokat a tagállamokat és régiókat, ahol az azbeszt szűrésének prioritást kell élveznie a felújítások előtt.
2. ábra: A lakóépületek átlagos korát (év) és az azbeszt átlagmennyiségét (kg/lakás) bemutató kétváltozós térkép
Forrás: JRC-adatok 46
Az épületekben lévő azbesztre vonatkozó több információ és átláthatóság
Az azbeszt által az emberi egészségre jelentett fő veszély akkor áll fenn, ha az azbeszttartalmú anyagokat megbolygatják, mivel ilyenkor rostok juthatnak a levegőbe, amelyek később esetlegesen belégzésre kerülnek. Egyes azbeszttermékek öregedésük során bekövetkező romlás végül a rostok levegőbe bocsátását eredményezheti. Mivel az azbeszt főként építőanyagokban található, és ezen anyagok a felújítási munkálatok során lényegesen megváltozhatnak, a védelmi intézkedések kidolgozása során különös figyelmet kell fordítani az építőiparra. A rostok kibocsátásának valószínűsége az azbeszt típusától és előfordulási helyétől függően változik. Például a porló azbeszt rendkívül veszélyes, mivel rostjai a nem porló azbesztnél könnyebben a levegőbe jutnak. Ezzel szemben a szilárd anyagokba ágyazott azbeszt kevésbé bolygatható meg és érintetlenül hagyva lényegesen kisebb kockázatot jelent.
Az azbeszt épületállományból való eltávolítása során fennálló fő kihívás az, hogy nem tudjuk, hogy az adott épület tartalmaz-e azbesztet. A következő években tervezett felújítások és az európai épületállománynak a klímasemlegesség hosszú távú céljának elérése érdekében történő felújítása határozottan alátámasztja az esetlegesen azbesztet tartalmazó olyan épületek átfogó értékelésének szükségességét, ahol a felújítás egészségügyi veszélyt jelenthet. Az azbeszttartalmú anyagok késedelmes azonosítása késleltetheti a felújításokat, és ezen anyagok felújítási munkálatok során való váratlan felfedezése az azbesztrostok véletlen kibocsátásához vezethet, ami súlyos kockázatot jelent a munkavállalókra, lakosokra és szomszédokra nézve. A munkahelyi azbesztről szóló 2009/148/EK irányelv 47 értelmében a munkálatok megkezdése előtt már most is kötelező értékelni az azbesztnek való kitettség kockázatát. Azonban, mivel az azbeszt szűrésére, nyilvántartásba vételére és eltávolítására vonatkozó stratégiák jelentős mértékben eltérnek a tagállamok között 48 , hasznos lenne egy közös uniós kerete létrehozni az uniós épületállományban lévő azbeszt egyszerűbb azonosítása és eltávolítása érdekében.
A Bizottság jogalkotási javaslatot fog előterjeszteni az épületekben lévő azbeszt kötelező szűrésére és nyilvántartásba vételére vonatkozóan, miközben tiszteletben tartja a szubszidiaritás és arányosság elvét, valamint a tagállami hatásköröket. Az azbeszt jelenlétének a felújítási munkálatok megkezdése előtt történő értékelésére vonatkozó meglévő kötelezettségen túl a jogalkotási javaslat fontolóra veheti az azbeszt jelenlétének szűrését és nyilvántartásba vételét a gazdasági tranzakciók végrehajtása során (pl. értékesítés vagy bérlés előtt) és/vagy az épület életciklusának más döntő pillanataiban. A tagállamokat arra is felkérik, hogy dolgozzanak ki az azbeszt eltávolítására vonatkozó nemzeti stratégiákat, amelyek tükrözik a helyi építési szabályzatokat, illetve figyelembe veszik a nemzeti körülményeket, valamint az azbeszt felhasználásának történeti előzményeit.
A jogalkotási javaslat előkészítése során a Bizottság továbbá mérlegeli majd az azbeszt épületekben való jelenlétével kapcsolatos adatgyűjtésre és -terjesztésre vonatkozó minimumkövetelményeket. Elengedhetetlen, hogy az azbeszt jelenlétéről átlátható információk álljanak rendelkezésre az épületek teljes életciklusa során, hogy minimalizálni lehessen a kitettség kockázatait és elő lehessen mozdítani az azbeszt eltávolítását. A következő szakaszban leírtaknak megfelelően a digitális formátumban történő regisztráció ezeket az információkat könnyebben hozzáférhetővé tenné.
A javaslatot a szakértőkkel és az érdekelt felekkel folytatott széles körű konzultáció keretében dolgozzák ki. A javaslat továbbá egy hatásvizsgálati tanulmányra is támaszkodni fog, hogy a rendelkezésre álló legjobb tudományos bizonyítékok alapján, valamint a Szerződésben biztosított jogalapot tiszteletben tartva azonosítani tudja a rendelkezésre álló legjobb szakpolitikai lehetőségeket.
A javaslat ezenkívül az azbeszttel kapcsolatos kockázatok tagállami kezelésére vonatkozó bevált gyakorlatok értékelésére és azonosítására is támaszkodik, többek között az épületkorszerűsítési programra vonatkozó cselekvési terv végrehajtásával összefüggésben.
·Franciaországban például jogszabályt fogadtak el annak érdekében, hogy kötelezővé tegyék az azbeszt azonosítását az épületekben elvégzett bizonyos műveletek engedélyezését megelőzően (2017. májusi rendelet 49 és 2019. júliusi rendelet 50 ). Az azbesztnek való kitettség kockázatával járható építési munkák esetében a munkálatokat megrendelő személynek vagy szervnek (például az épület tulajdonosa vagy az ajánlatkérő szerv) a munkálatok megkezdése előtt előzetesen azonosítani kell az azbesztet. Ez a munkálatok által valószínűleg érintett azbeszttartalmú anyagok és termékek szükséges felkutatását, azonosítását és helymeghatározását jelenti.
·Lengyelország rendelkezik az azbeszt biztonságos eltávolítására irányuló nemzeti programmal (2009–2032), továbbá 2013 óta azbesztadatbázist üzemeltet. A nemzeti program magában foglalja az azbeszt eltávolítására vonatkozó jogalkotási intézkedéseket, a tájékoztatást és képzést, továbbá a területi információs rendszeren keresztül történő nyomon követést.
·Belgiumban a flamand kormány célja, hogy legkésőbb 2040-re azbesztmentessé tegyék az épületeket és az infrastruktúrát. Ennek elérése érdekében intézkedéseket hoztak, például a fotovoltaikus panelek telepítésének előfeltételévé tették az azbeszt eltávolítását, továbbá azt tervezik, hogy 2022-ben azbeszttanúsítványt vezetnek be az értékesítésre szánt épületek esetében 51 .
Az épületkorszerűsítési program és az energiahatékonyság
Az európai épületkorszerűsítési program hangsúlyozza a fenntartható és biztonságos épületekre vonatkozó szabványok fenntartásának jelentőségét. Ezért fontos, hogy intézkedéseket tegyünk a káros anyagok, különösen az azbeszt eltávolítása és az ilyen anyagok elleni védekezés érdekében. Az épületkorszerűsítési program végrehajtási akcióterve 52 szabályozási intézkedéseket tartalmaz, amelyek megerősítik az uniós jogszabályi keretet, különösen az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelvet. A Bizottság 2021 decemberében javaslatot tett 53 ezen irányelv felülvizsgálatára, amely kihangsúlyozza az egészséges beltéri környezet fontosságát. A javaslat rendelkezéseket tartalmaz a tagállamok számára a veszélyes anyagok – köztük az azbeszt – eltávolításának kezelésére a jelentős felújítás alatt álló épületekben.
A beltéri levegő jó minőségének biztosítása még fontosabbá válik, különösen az energiaveszteség épületszigetelések javításával elért csökkentésével összefüggésben. Habár az uniós szakpolitikák számos olyan tényezővel foglalkoztak, amelyek hozzájárulnak a jó levegőminőséghez (a környezeti levegőtől kezdve a fűtő-, hűtő- és szellőzőrendszereken, építőanyagokon és fogyasztási cikkeken át a dohányzásig és a lakók hasonló magatartásáig), de az ezen elemek kezelésére szolgáló fő szabályozási eszközök – helyi építési szabályzatok – a tagállamok és tagállami régiók hatáskörébe tartoznak. Ezért az EU nem rendelkezik átfogó, integrált megközelítéssel a beltéri levegő minőségére vonatkozóan. Ugyanakkor a szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervben bejelentetteknek megfelelően a Bizottság 2023-ig értékeli majd a beltéri levegőminőség fejlesztési útvonalait és szakpolitikai alternatíváit, a levegőminőség kulcsfontosságú tényezőire és a szennyezés fő forrásaira összpontosítva, ideértve az azbesztet is. A Bizottság meg fogja vizsgálni, miként lehetne a közvélemény figyelmét felkelteni és csökkenteni a kockázatokat.
Digitális építési napló
A digitális technológiák megkönnyíthetik az azbeszttel kapcsolatban a szűrések során összegyűjtött adatok nyilvántartásba vételét és megosztását. A digitális építési naplók tartalmazzák az építéssel kapcsolatos valamennyi adatot, és lehetővé teszik az épület – tervezéstől az építésig, a felújításig, majd a bontásig tartó – élettartama során létrehozott valamennyi információtípus megosztását.
A Bizottság szabályozási megközelítést fog javasolni az uniós digitális építési napló modelljére vonatkozóan. A modell a különböző tagállamokban már létező kötelező és önkéntes kezdeményezésekre, valamint az uniós szinten kidolgozott digitális eszközökre és épülettanúsítványokra fog épülni (pl. energiahatékonysági tanúsítványok). A naplók az épületek fenntarthatóságát és energiahatékonyságát nyomon követő „szint(ek)” 54 alapmutatókhoz kapcsolódó valamennyi rendelkezésre álló információt is képesek tárolni. A modellre vonatkozó e javaslat magában foglalja az adatgyűjtés, adatkezelés és interoperabilitás szabványosított megközelítését. E megközelítés magában foglalja a végrehajtási keretét is, a szűrési kötelezettségből származó adatok vonatkozásában is. Az azbeszt épületekben való jelenlétére vonatkozó információkat a naplók révén kell elérhetővé tenni, és ezeket össze kell kapcsolni a naplókban lévő egyéb adatbázisokkal is (pl. az épület tervrajzával).
|
A Bizottság: ·jogalkotási javaslatot terjeszt elő az épületekben lévő azbeszt szűrésére és nyilvántartásba vételére vonatkozóan, és felkéri a tagállamokat az azbeszt eltávolításáról szóló nemzeti stratégiák kidolgozására (2023), ·szabályozási megközelítést javasol a digitális építési naplók uniós modelljére vonatkozóan (2023), ·támogatja azokat a tagállamokat, amelyek digitális építési naplót kívánnak bevezetni vagy meglévő rendszereiket kívánják kibővíteni és az uniós modellhez igazítani, ·értékeli a beltéri levegőminőség fejlesztési útvonalait és szakpolitikai alternatíváit, a levegőminőség fő tényezőire és a fő szennyezőforrásokra összpontosítva, ideértve az azbesztet is, valamint megvizsgálja, hogy miként lehetne növelni a közvélemény figyelmét felkelteni és csökkenteni a kockázatokat (2023). A Bizottság az alábbiakra ösztönzi a tagállamokat: ·az épületekkel kapcsolatos információk és a meglévő nyilvántartások digitalizálásának felgyorsítása, az épületjellemzőkre vonatkozó adatok gyűjtésének, tárolásának, összehasonlíthatóságának és cserélhetőségének javítása, ·digitális építési naplók bevezetése vagy a meglévő kezdeményezések továbbfejlesztése az uniós iránymutatásoknak megfelelően |
5.Az azbeszthulladék biztonságos ártalmatlanítása – szennyezőanyag-mentesség
Bár az azbeszt használatát régóta betiltották az EU-ban, továbbra is szükséges lépéseket tenni a bontásból és az azbeszt eltávolításából származó termékek kezelése és ártalmatlanítása érdekében. Az építési és bontási hulladék az EU-ban keletkező összes hulladék több mint egyharmadát teszi ki 55 . Az azbeszttartalmú anyagok mennyisége – főként épületek részeként – több tízmillió tonnát tesz ki és valószínűleg meghaladja a 100 millió tonnát. Az épületkorszerűsítési program célja, hogy 2030-ig megkétszerezze az épületek energetikai felújításának éves arányát. Ez rávilágít annak fontosságára, hogy az azbeszt teljes életciklusával foglalkozni szükséges.
A hulladékkal kapcsolatos uniós jogszabályok átfogóan szabályozzák az azbeszthulladék keletkezése utáni, környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelését 56 . Mivel az azbeszthulladék veszélyes hulladéknak minősül 57 , a hulladékkal kapcsolatos uniós jogszabályok értelmében már most is egyedi és szigorú rendelkezések vonatkoznak az ilyen hulladék keletkezésére, szállítására és kezelésére. Ez magában foglalja a jelentéstételi és nyomonkövethetőségi kötelezettségeket annak biztosítása érdekében, hogy a hulladékkezelés a környezet védelmét szolgáló módon történjen. A Bizottság két iránymutatásokat tartalmazó dokumentációt adott ki, hogy segítse az érdekelteket e kötelezettségek teljesítésében: az építési és bontási hulladék kezeléséről szóló uniós jegyzőkönyv (2016) 58 és az iránymutatások az épületek bontási és felújítási munkáit megelőző hulladékellenőrzésekhez (2018) 59 .
A nagy mennyiségű azbeszttartalmú hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelése érdekében a hulladék biztonságos ártalmatlanításának fő módja továbbra is a hulladéklerakás marad. Az egyéb kezelési módszerek korlátozottak a nagy mennyiségű érintett hulladék, az alternatív kezeléseket kínáló létesítmények hiánya, valamint a módszerek magas költségei és energiaintenzitása miatt 60 . Bár a hulladéklerakás nem teszi tönkre az azbesztrostokat, ugyanakkor stabilizálja és feltartóztatja azokat, ezáltal biztonságos módot biztosít az azbeszthulladék kezelésére mindaddig, amíg az alternatív kezelési lehetőségek széles körben elérhetővé és megfizethetővé nem válnak. A hulladékkal kapcsolatos uniós jogszabályok szigorú követelményeket határoznak meg az azbeszt hulladéklerakókban való ártalmatlanítása tekintetében 61 .
Az azbeszthulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő, alternatív kezelési módjainak feltárása prioritást élvez. A hulladékhierarchia 62 a hulladék hasznosítását előnyben részesíti az ártalmatlanítással szemben. A Bizottság 2022 végéig tanulmányt készít az azbeszthulladék kezelésére vonatkozó technológiák és gyakorlatok azonosítása, illetve ezek és környezeti hatásuk összehasonlító elemzésének elvégzése érdekében. Ez magában foglalja az azbeszthulladékkal való gazdálkodás hiányosságainak és jövőbeli kilátásainak kielemzését. A tanulmány eredményeit annak értékelésre fogják használni, hogy indokolt-e a hulladékkal kapcsolatos uniós jogszabályok módosítása az azbeszttartalmú hulladék, különösen a bontási hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésének javítása érdekében.
|
A Bizottság: ·kezdeményezi az építési és bontási hulladék kezeléséről szóló uniós jegyzőkönyv, valamint az épületek bontási és felújítási munkáit megelőző hulladékellenőrzésekhez használandó iránymutatások felülvizsgálatát, különös tekintettel a felújítási munkálatokra és az azbesztre (2023), ·tanulmányt készít az azbeszthulladék kezelésére vonatkozó gyakorlatok és újszerű kezelési technológiák meghatározása érdekében, és e tanulmány eredményeit annak értékelésére használja, hogy indokolt-e a hulladékkal kapcsolatos uniós jogszabályok módosítása (2022 végéig) |
6.Finanszírozás
Az EU jelentős finanszírozást biztosít a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön (RRF) keresztül, amelyet az azbeszt felújítások keretében történő eltávolítására irányuló nemzeti intézkedések támogatására lehet felhasználni. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (folyó árakon) 723,8 milliárd EUR-t tesz elérhetővé hitelek (385,8 milliárd EUR) és vissza nem térítendő támogatások (338 milliárd EUR) formájában a tagállami beruházások és reformok támogatására az európai gazdaságok és társadalmak fenntarthatóbbá és ellenállóbbá tétele és annak biztosítása érdekében, hogy felkészültebbek legyenek a zöld és digitális átállással kapcsolatos kihívásokra és lehetőségekre. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hét kiemelt kezdeményezésének egyike a felújítási kiemelt kezdeményezés, amely több millió négyzetméternyi, közepes és mélyfelújítás alatt álló lakó- és középületre fog kiterjedni. A tagállamok a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt az azbeszttartalmú anyagok épületekből – a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben tervezett energiahatékonysági felújítási munkálatok részeként – történő eltávolításának finanszírozására használhatják. A tagállamok is felhasználhatják a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz finanszírozását, különösen a 6. pillér (a következő generációkra vonatkozó szakpolitikák) és a 7. kiemelt kezdeményezés (átképzés és továbbképzés) keretében, hogy előmozdítsák az azbesztet (például az építőiparban vagy a hulladékgazdálkodási ágazatban) kezelő munkavállalók készségfejlesztését, valamint hogy az új piaci igényeknek megfelelően frissítsék a munkavállalók készségeit.
Emellett az európai strukturális és beruházási alapok a felújításokkal kapcsolatos számos intézkedést támogatnak. Az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) 63 egyik fő célkitűzése, hogy segítse a továbbképzést, átképzést és egész életen át tartó tanulást, valamint a munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók változásokhoz való alkalmazkodását elősegítő tagállami szakpolitikák és strukturális reformok finanszírozását. Ez magában foglalhatja a zöld átállás keretében hozott intézkedések, például a felújítási munkálatok által előidézett változásokat is. A 2014 és 2020 közötti programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) nagyszabású azbesztmentesítési projekteket társfinanszírozott 64 Lengyelországban, Olaszországban és más országokban. Több tagállam is jelezte, hogy hasonló projekteket kíván beépíteni a 2021–2027-es időszakra vonatkozó programjaiba. A Bizottság a tagállamok kérésére rendelkezésre álló REGIO Peer2Peer+ kezdeményezésen keresztül támogatást nyújthat az igazgatási kapacitásépítéshez, valamint a kohéziós szakpolitikai programokat irányító nemzeti hatóságok közötti tapasztalat- és tudáscseréhez is.
Tekintettel az energetikai felújítások és energiahatékonyság támogatása érdekében rendelkezésre álló uniós finanszírozási mechanizmusok széles körét, a tagállamoknak képesnek kell lenniük annak meghatározására, hogy miként tudják ezeket a forrásokat a lehető legjobban felhasználni az azbeszt azonosítására és eltávolítására is.
A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek jelentős mértékben javíthatják továbbá az egészségügyi reformokat és beruházásokat, a megelőzésre, valamint a diagnózis és a kezelés minőségének javítására összpontosítva, ideértve a rákos betegeket is. Különösen a diagnózist és kezelést elősegítő orvostechnikai eszközökbe, a nemzeti onkológiai programokba, az onkológiai szakellátás fejlesztésébe és a rákmegelőzési infrastruktúra kialakításába történő beruházások erősíthetik a rákmegelőzési és -gondozási rendszer általános rezilienciáját. Végül az európai rákellenes terv végrehajtása a Bizottság rendelkezésére álló finanszírozási eszközök teljes skálájának felhasználásával történik. Összesen 4 milliárd EUR-t különítettek el a rák elleni küzdelemre, többek között az uniós egészségügyi cselekvési programból, a Horizont Európa programból és a Digitális Európa programból.
|
A Bizottság az alábbiakra ösztönzi a tagállamokat: ·a lehető legjobban használják ki az uniós programok és alapok által kínált valamennyi konkrét lehetőséget az azbeszt szűrésére és eltávolítására összpontosító kezdeményezések fedezése érdekében, ·építsék be az azbeszt eltávolítására irányuló stratégiáikat valamennyi programjukba és szakpolitikájukba, különösen a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveik végrehajtása során, ·terjesszék az uniós finanszírozási lehetőségekre vonatkozó információkat regionális és helyi szinten |
7. Az EU mint az azbeszt elleni küzdelem globális vezetője
Az EU-nak továbbra is globális vezető szerepet kell játszania annak érdekében, hogy megszüntesse az azbeszt valamennyi típusának felhasználását. Számos nem uniós ország továbbra is gyárt és használ azbeszttartalmú termékeket; a globális termelés 2021-ben megközelítőleg elérte az 1,2 millió tonnát 65 . A Rotterdami Egyezmény 66 keretében nyújtott technikai segítségnyújtás révén az EU segíti az országokat abban, hogy az azbesztanyagokat biztonságosabb helyettesítő anyagokkal váltsák fel, valamint hogy javítsák az azbeszttel kapcsolatos betegségek korai felismerését, kezelését és rehabilitációs szolgáltatásait.
Az EU a nyitott stratégiai autonómia elérésére irányuló törekvése részeként jó példával jár elöl a munkavállalók azbeszttel szembeni védelmére irányuló globális fellépés terén 67 . Jelenleg az EU-n kívül kizárólag Svájc (0,01 f/cm3) és Japán (0,03 f/cm3) rendelkezik a jelenlegi uniós határértéknél szigorúbb foglalkozási expozíciós határértékkel 68 . A munkahelyi azbesztről szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslat az uniós foglalkozási expozíciós határértéket a svájci határértékkel együtt a világ legszigorúbb határértékévé tenné. Az EU 2017-ben vetette fel először a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) keretében, hogy a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot (OSH) hivatalosan is a munka világára vonatkozó alapvető elvként és jogként kell elismerni. Az EU öt éven át tartó folyamatos fellépését követően a 2022-es Nemzetközi Munkaügyi Konferencia megállapodott arról, hogy a biztonságos és egészséges munkakörnyezet is a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló ILO-keret részét képezze. Az EU továbbra is együttműködik a Nemzetközi Munkaügyi Konferenciával a biztonságos és egészséges munkahelyi környezet, valamint a mindenki számára járó munkahelyi méltóság előmozdítása érdekében. Az Európai Bizottság emellett támogatást biztosít a tagjelölt országoknak és a lehetséges tagjelölt országoknak ahhoz, hogy a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot szabályozó jogi kereteiket összhangba hozzák az uniós joggal.
Az EU elkötelezett a munkavállalók biztonságának globális ellátási láncokban való biztosítása mellett. Az Európai Bizottság nemrég elfogadott egy, a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelvre vonatkozó javaslatot 69 annak biztosítása érdekében, hogy a vállalatok intézkedéseket hozzanak az EU-n belüli és kívüli műveleteik révén előidézett káros emberi jogi és a környezeti hatások minimalizálása céljából. Ez magában foglalja a leányvállalataik által és az értéklánc mentén végzett műveleteket is. Az EU ezen kívül pénzügyi támogatást biztosít számos, a munkahelyi egészségvédelem és biztonság javítása céljából zajló olyan nemzetközi projektnek, amelyek az azbeszt jelentette kockázatok kezelése szempontjából is relevánsak 70 . Az EU globális ellátási láncokban érvényesülő munkahelyi egészségvédelem és biztonság iránti globális elkötelezettségét az olyan keretkezdeményezésekben való részvétel egészíti ki, mint például a G7-ek Zéró-elképzelés Alapja, a G20-ak biztonságosabb munkahelyekre vonatkozó megállapodása és a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági szakértői hálózat.
8. Következtetés
Bár az azbesztet már 2005 óta betiltották az EU-ban, e múltból ránk maradt probléma továbbra is jelentős közegészségügyi veszélyt jelent. Annak érdekében, hogy megvédjük a lakosságot az azbesztnek való kitettségtől, és megakadályozzuk a kockázatok átadását a fiatalabb generációknak, fontos, hogy uniós és nemzeti szinten is fokozzuk az azbeszt azonosítására és eltávolítására irányuló intézkedéseket.
Ez a közlemény egy olyan időszakban jelenik meg, amikor az EU eltökélt szándéka, hogy jelentősen javítsa az épületek energiahatékonyságát, és 2050-re szén-dioxid-semlegessé tegye az épületállományt. E cél részeként az azbesztnek való kitettség egészségügyi kockázatainak kezelése alapvető fontosságú a zöld átállás eléréséhez, amely a közegészségügyet és a tisztességes élet- és munkakörülményeket helyezi a középpontba.
A Bizottság felszólítja az uniós intézményeket, a tagállamokat, a szociális partnereket és egyéb érdekelteket, hogy gyorsítsák fel fellépéseiket az azbesztmentes EU jelenlegi és jövő nemzedékek számára történő elérése érdekében.
https://monographs.iarc.who.int/wp-content/uploads/2018/06/mono100C-11.pdf
WHO/ILO Joint Estimates of the Work-related Burden of Disease and Injury [A munkával összefüggő betegségek és sérülések terhére vonatkozó WHO/ILO közös becslések] .
Lassen, C. and Christens, F. (COWI); Vencovska, J; Vencovsky, D. és Garrett, S. (RPA), Schnekider, K. és Dilger, M. (FoBiG). 2021. Tanulmány az anyagokra vonatkozó adatgyűjtésről az egészségügyi, társadalmi-gazdasági és környezeti hatások elemzése céljából a 98/24/EK irányelv (vegyi anyagok) és a 2009/148/EK irányelv (azbeszt) lehetséges módosításaival összefüggésben. Zárójelentés az azbesztről.
A betegségek, sérülések és kockázati tényezők globális terhéről szóló tanulmány (GBD) 2019-es adatbázisából származó adatok.
A krokidolit használatának korlátozása a 76/769/EGK irányelvben az azbeszt felhasználására vonatkozóan korlátozásokat bevezető 83/478/EGK tanácsi irányelv által: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:31987L0217&from=HU és https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:31976L0769&from=en
A krizotil, az amozit, az antofillit, az aktinolit és a termolit játékokban, szórásra szolgáló vagy por formájú termékekben, szigetelő készülékekben, festékekben és lakkokban való felhasználásának korlátozásai, 85/610/EGK irányelv, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:31985L0610&from=en
Krokidolit, amozit, antofillit, aktinolit és termolit.
Egyes készülékek, festékek és lakkok, folyadékokhoz használt szűrők, útburkoló anyagok, töltő- és tömítőanyagok, alacsony sűrűségű szigetelő vagy hangszigetelő anyagok, légszűrők és gázokhoz használt szűrők, műanyag padlókhoz és falburkolatokhoz használt aljzatok, textiltermékek (a membránok átmeneti kivételével) és tetőszigetelés.
1999/77/EK irányelv, átültetési határidő: 2005. január 1., https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:31999L0077&from=HU
A piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről szóló 2019/1020 rendelet szabályozza az EU-ba érkező termékek REACH-rendeletnek való megfelelőségére vonatkozó ellenőrzését, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32019R1020&from=EN
COM(2021) 44 final, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52021DC0044&from=en
COM(2021) 400 final, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52021DC0400&from=EN
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52019DC0640&from=EN
https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/eu_renovation_wave_strategy.pdf
A jelenlegi bejelentések, az azbeszttartalmú hulladék mennyiségének növekvő tendenciája, a tanúsítvánnyal rendelkező munkavállalók száma és az azbesztcementben lévő anyagok (az EU-ban található azbeszt 70–80 %-a) élettartama alapján. Forrás: RPA (2021) külső tanulmány, lásd a 3. lábjegyzetet.
https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2021-0427_HU.html
A konkrét fenntartható fejlődési célok magukban foglalják az alábbiakat: egészség és jóllét (3. fenntartható fejlődési cél), tisztességes munka és gazdasági növekedés (8. fenntartható fejlődési cél), ipar, innováció és infrastruktúra (9. fenntartható fejlődési cél), valamint felelős fogyasztás és termelés (12. fenntartható fejlődési cél).
A mezotelióma a rák olyan típusa, amely a számos belső szervet borító vékony szövetrétegből (azaz a mezotéliumból) alakul ki.
Burgers JA, Damhuis RA: Prognostic factors in malignant mesothelioma. Lung Cancer. [Prognosztikai tényezők a rosszindulatú mezotelióma esetében. Tüdőrák.] 2004. aug.45 Suppl 1:S49-54. doi: 10.1016/j.lungcan.2004.04.012. PMID: 15261434.
Health at a Glance: Europe 2020: State of Health in the EU Cycle [Egészségügyi pillanatkép: Európa 2020: egészségügyi helyzet az Európai Unióban] .
Lásd a 10. lábjegyzetet.
Javaslat – A Tanács ajánlása a megelőzésnek a korai felismerés révén történő megerősítéséről: A rákszűrés új megközelítése, amely felváltja a 2003/878/EK tanácsi rendeletet (europa.eu) – 2022. szeptember 20.
Mezotelióma (7 510 haláleset), petefészekrák (2 032), légcső-, hörgő- és tüdőrák (61 035), valamint gégerák (1 173). RPA külső tanulmány (2021), lásd a 3. lábjegyzetet, a betegségek, sérülések és kockázati tényezők globális terhéről szóló tanulmány (GBD) 2019-es adatbázisából származó adatok.
Az Európai Bizottság 2003/670/EK ajánlása (2003. szeptember 19.) a foglalkozási betegségek európai jegyzékéről (HL L 238., 2003.9.25., 28. o.), (HL L 238., 2003.9.25., 28. o.), https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32003H0670&from=EN
Az ajánlás I. mellékletében jelenleg az azbeszttel összefüggő alábbi foglalkozási megbetegedések szerepelnek: azbesztózis; az azbesztpor belélegzését követően fennálló mezotelióma; azbeszttel kapcsolatos, hörgőrák formájában fennálló komplikáció, a mellhártya azbeszt által okozott, légzéskorlátozottsággal járó fibrotikus betegségei; valamint az azbesztpor belélegzését követően fennálló tüdőrák.
A foglalkozási eredetű rákos megbetegedések jelentik – 52 %-os aránnyal – a munkával összefüggő halálesetek fő okát az EU-ban, megelőzve a keringési megbetegedéseket (24 %), a sérüléseket (2 %) és minden egyéb okot (22 %). Ez a 2017. évi adatok alapján készült, vagyis az EU27 + az Egyesült Királyság adatai szerint. https://visualisation.osha.europa.eu/osh-costs#!/
https://ec.europa.eu/eurostat/web/experimental-statistics/european-occupational-diseases-statistics
COM(2021) 323 final, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52021DC0323&from=EN
A második egyedi irányelv a munkájuk során vegyi, fizikai és biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 80/1107/EK irányelv 8. cikke értelmében (HL L 263., 1983.9.24., 25. o.).
HL L 158., 2004.4.30., 50. o., https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:02004L0037-20140325&from=HU
Lásd az uniós munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányelvek 2017-es utólagos értékelését: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/en/TXT/?uri=CELEX:52017SC0010
Az értékelést alátámasztó tanulmány elérhető a következő címen: https://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=17060&langId=en
Ha nem kerül sor uniós szintű fellépésre, és csak azokat a foglalkozásokat vesszük figyelembe, ahol jelenleg azbesztnek való kitettség fordul elő, a becslések szerint a következő 40 évben 884 foglalkozási eredetű megbetegedés fordul majd elő az EU 27 tagállamában. Az előrejelzések szerint ugyanebben az időszakban 707 munkavállaló fog meghalni az azbesztnek való munkahelyi kitettségnek tulajdonítható rákos megbetegedésekben. Az egészségügyi költségek tekintetében a becslések szerint a rákos megbetegedések 228 millió EUR és 438 millió EUR közötti összegben fognak kerülni.
A mérési módszertanokkal kapcsolatos további információkért lásd az Európai Vegyianyag-ügynökség kockázatértékelési bizottságának véleményét: https://echa.europa.eu/documents/10162/30184854/OEL_asbestos_Final_Opinion_en.pdf/cc917e63-e0e6-e9cd-86d2-f75c81514277
További információkért lásd a https://osha.europa.eu/en/facts-and-figures/workers-exposure-survey-cancer-risk-factors-europe weboldalt. A felmérést kezdetben nagyjából reprezentatív módon kiválasztott hat tagállammal végzik el, és 24 rákkockázati tényezőre, köztük a vegyi és fizikai kockázatokra terjed ki. Az első eredmények 2023-ban várhatók.
A kielemzett jellemzők közé tartozik a nem, az életkor, a születési ország, a foglalkozás, a tevékenységi ágazat, a vállalat mérete, a munkahely mérete, a szakmai státusz, a szerződés típusa és a heti munkaidő.
Maduta, C., Kakoulaki, G., Zangheri, P., Bavetta, M.: Towards energy efficient and asbestos-free dwellings through deep energy renovation, JRC129218, https://publications.jrc.ec.europa.eu/repository/handle/JRC129218
Európai épületkorszerűsítési program. Lásd a 13. lábjegyzetet.
41 Például lapos tetőcserepek, nagy és kis homlokzati panelek, mennyezet- és falburkolatok, hő- és hangvédelem tűz és a gerendákon lévő kondenzáció ellen, füstálló ajtók és kapuk, kemencék, kazánok és magas hőmérsékletű berendezések stb.
Az 1. ábra az azbesztfelhasználást az uniós épületek építésének fő időszakai szerint bontásban mutatja be. A becslés az 1920 és 2003 közötti látszólagos azbesztfelhasználáson (Virta, 2006) és az építőanyagokban felhasznált nyers azbeszt szakirodalomban meghatározott százalékos arányán alapul; Málta esetében nem jelentettek azbeszt felhasználására vonatkozó adatokat. A teljes módszertan a 40. lábjegyzetben található.
Lásd a 41. lábjegyzetet.
Lásd a 41. lábjegyzetet.
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/148/EK irányelve (2009. november 30.) a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (HL L 330., 2009.12.16., 28. o.), https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32009L0148&from=EN
Lásd a 41. lábjegyzetet.
https://www.legifrance.gouv.fr/download/pdf?id=LykGmH7vMb-yJKNXCJ9VQ3z9fiEK5Q9jlNDoaaUnwUM=
https://www.legifrance.gouv.fr/download/pdf?id=uE3o2iaLz4ujX46N5eNQWUANnUy9niNepuHoD-nISzQ= 2020-ban módosítva https://www.legifrance.gouv.fr/download/pdf?id=TtFjMCu9CIzP1bhSZJIVTvpNRp6cu4pAD6cG41mJnZw=
Lásd a 41. lábjegyzetet.
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52020DC0662&from=EN
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52021PC0802&from=EN
https://ec.europa.eu/environment/topics/circular-economy/levels_en
Lásd: Eurostat, 2018 https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Waste_statistics#Total_waste_generation
A hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv 2. cikkének b) pontja szerint a „földhöz állandóan, szilárdan rögzített épületek” nem tartoznak az irányelv hatálya alá, mivel nem minősülnek hulladéknak.
Lásd a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv III. mellékletét és a hulladékjegyzékről szóló 2000/532/EK határozatot.
https://ec.europa.eu/growth/news/eu-construction-and-demolition-waste-protocol-2018-09-18_en
Például az azbesztet inert, potenciálisan újrahasznosítható ásványi anyagokká alakító üvegesítés ipari méretekben igen korlátozott mértékben áll rendelkezésre és rendkívül energiaintenzív. Az INERTAM vállalat franciaországi üzeme például az azbeszthulladékot üvegesítő plazmafáklya-technológiát alkalmaz, akár 1 600 °C hőmérsékletet is elérve, ami rendkívül magas energiafogyasztással és az ehhez kapcsolódó éghajlati hatásokkal jár.
A 2003/33/EK tanácsi határozat meghatározza az azbeszt hulladéklerakókban való biztonságos ártalmatlanítására vonatkozó követelményeket, míg a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EGK irányelv előírja a helyszínen időszakosan elvégzendő minimális ellenőrzési és megfigyelési eljárásokat.
A hulladékokról szóló keretirányelv 4. cikkében meghatározott hulladékhierarchia a hulladékgazdálkodás prioritási sorrendje, amely az EU hulladékgazdálkodási jogszabálya szerinti általános megközelítést tükrözi. A hierarchia öt lehetséges módszert határoz meg a hulladék kezelésére és ezen intézkedéseket az alábbiak szerint rangsorolja: 1. megelőzés; 2. újrahasználatra való előkészítés; 3. újrafeldolgozás; 4. egyéb hasznosítás, például energetikai hasznosítás; valamint 5. ártalmatlanítás. Elsődleges célja a hulladék káros környezeti hatásainak minimalizálása, valamint a hulladékgazdálkodás és -politika erőforrás-hatékonyságának növelése és optimalizálása. (Kivonat a 2008/98/EK irányelv kulcsfontosságú rendelkezéseinek értelmezéséről szóló 2012. évi iránymutatásból: https://ec.europa.eu/environment/pdf/waste/framework/guidance_doc.pdf ).
U.S. Geological Survey, Mineral Commodity Summaries, 2022. január.
http://www.pic.int/TheConvention/Overview/TextoftheConvention/tabid/1048/language/en-US/Default.aspx
Az európai nyitott stratégiai autonómia 10 pillérje közé tartoznak a reziliens egészségügyi rendszerek, valamint az elsőként cselekvő globális pozíció szabványosítás terén, ideértve a munkahelyi jogok területét is – lásd: COM(2021) 750 final.
Lásd a 3. lábjegyzetet.
COM(2022) 71 final, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52022PC0071&from=EN
Az EU a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja (EaSI) keretében biztosított 1,8 millió EUR nagyságú finanszírozással járul hozzá a munkahelyi egészségvédelem és biztonság globális ellátási láncban való javítására irányuló projekthez, az ILO Zéró-elképzelés Alapjához (VZF). Továbbá 0,5 millió EUR-val finanszírozza „A munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos adatok és ismeretek hiányosságainak globális ellátási láncokban való kiküszöbölése a megosztott felelősség modelljének megerősítése érdekében” elnevezésű projektet. A projekt célja annak biztosítása, hogy rendelkezésre álljanak a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal, valamint a globális ellátási láncokkal kapcsolatos hasznosítható ismeretek, támogassák az ágazati, állami és magánszektorbeli érdekeltek döntéshozatalát, továbbá információkkal szolgáljanak az egész ágazatra kiterjedő stratégiák kidolgozásához a legtartósabb munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági kihívások fenntartható kezelése érdekében. A projekt elérhető, naprakész, nemekre lebontott adatokat szolgáltat a halálos és nem halálos kimenetelű munkahelyi balesetek, sérülések és betegségek előfordulására vonatkozóan a VZF-projektországokban.