EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2022.8.31.
COM(2022) 419 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK
A 2016 és 2020 közötti időszakról készült jelentés a Finnország és Svédország északi régióiban a mezőgazdaságra vonatkozóan megállapított, Finnország tekintetében a C(2009) 9122. számú határozattal, a C(2013) 2809. számú határozattal és a C(2015) 2790. számú határozattal módosított C(2009) 3067. számú határozat, valamint az (EU) 2018/672 határozat, illetve Svédország tekintetében a C(2010) 6050. számú határozat és az (EU) 2018/479 határozat szerinti hosszú távú nemzeti támogatási program végrehajtásáról
TARTALOMJEGYZÉK
1.
BEVEZETÉS
2.
A SKANDINÁV TÁMOGATÁS ÁLTALÁNOS ELVEI
2.1.
A támogatás célkitűzései
2.2.
Bizottsági engedélyek
2.3.
Támogatott régiók
2.4.
A támogatás és a termelés közötti összefüggés
3.
A FINNORSZÁGBAN 2016 ÉS 2020 KÖZÖTT NYÚJTOTT SKANDINÁV TÁMOGATÁS
3.1.
Kiadott engedélyek
3.2.
Folyósított támogatás
3.3.
A skandináv támogatás által érintett területen elért termelési volumen
3.4.
A skandináv támogatás által érintett régiók mezőgazdaságának fejlődése
4.
A SVÉDORSZÁGBAN 2016 ÉS 2020 KÖZÖTT NYÚJTOTT SKANDINÁV TÁMOGATÁS
4.1.
Kiadott engedélyek
4.2.
Folyósított támogatás
4.3.
A támogatás által érintett területen elért termelési volumen
4.4.
A támogatás által érintett régió mezőgazdaságának fejlődése
5.
KÖVETKEZTETÉSEK
5.1.
Finnország
5.2.
Svédország
1.
BEVEZETÉS
A Bizottság az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló okmány 142. cikke értelmében engedélyezte Finnország és Svédország számára, hogy az északi régiókban hosszú távú nemzeti támogatást nyújtson a mezőgazdasági tevékenység fenntartása érdekében. E támogatás skandináv támogatás (a továbbiakban: a támogatás) néven ismeretes.
A Bizottság ezt a jelentést a csatlakozási okmány 143. cikkének (2) bekezdésében foglalt jelentéstételi követelménynek megfelelően nyújtja be a Tanácsnak; az adott rendelkezés megállapítja, hogy a Bizottság a csatlakozást követően egy évvel, azt követően pedig ötévente jelentést nyújt be a Tanácsnak a kiadott engedélyekről és az ilyen engedélyek alapján nyújtott támogatás eredményeiről. Az előző jelentések benyújtására 1996-ban, 2002-ben, 2007-ben, 2012-ben és 2017-ben került sor.
2.
A SKANDINÁV TÁMOGATÁS ÁLTALÁNOS ELVEI
2.1.
A támogatás célkitűzései
A támogatás különösen az éghajlati viszonyoknak természetesen megfelelő hagyományos elsődleges termelés és feldolgozás megőrzésére, a mezőgazdasági termékek termelési, forgalmazási és feldolgozási struktúráinak fejlesztésére, az említett termékek könnyebb értékesítésére, a környezet védelmére és a táj megóvására irányul.
2.2.
Bizottsági engedélyek
A támogatást Finnország tekintetében a C(2009) 9122., a C(2013) 2809. és a C(2015) 2790. számú határozattal, majd ezt követően a C(2016) 8419. számú dokumentummal történt értesítés tárgyát képező (EU) 2018/672 határozattal módosított C(2009) 3067. számú határozat, Svédország tekintetében pedig a C(2010) 6050. számú határozat és a C(2018) 1622. számú dokumentummal történt értesítés tárgyát képező (EU) 2018/479 bizottsági határozat engedélyezi. A támogatási rendszert Finnország esetében a 2022 és 2027 közötti időszakra az (EU) 2021/2312 bizottsági határozat hosszabbította meg (az értesítés a C(2021) 8773. számú dokumentummal történt), amely nem tartozik az ezen ötéves jelentésben teljesítendő jelentéstételi kötelezettség hatálya alá.
Az alapvető feltételekről a csatlakozási okmány 142. cikkének (3) bekezdése rendelkezik; az odaítélt támogatás teljes összege elegendő kell, hogy legyen a mezőgazdasági tevékenység északi régiókban történő fenntartásához, de az össztámogatás nem lépheti túl az engedélyekben meghatározott, a csatlakozás előtti referencia-időszakra jellemző támogatási szintet. A támogatás továbbá nem kapcsolódhat jövőbeli termeléshez, illetve nem eredményezhet termelésnövekedést a Bizottság által meghatározott referenciaszintekhez képest.
2.3.
Támogatott régiók
A támogatási program keretébe tartozó régiókat (1. ábra) a vonatkozó határozatok határozzák meg, azok a 62. szélességi körtől északra húzódnak, de magukban foglalják az említett szélességi körtől délre fekvő egyes szomszédos területeket is, amelyeket hasonló, a mezőgazdasági tevékenységet különösen megnehezítő éghajlati viszonyok jellemeznek. A szóban forgó területek meghatározása a következő tényezők figyelembevételével történik: alacsony népsűrűség (legfeljebb 10 fő/km2), a mezőgazdasági hasznosítású terület (MHT) az összterület százalékos arányaként kifejezve (< 10 %), az emberi fogyasztásra szánt termények termesztésére használt mezőgazdasági terület az MHT százalékos arányaként kifejezve (≤ 20 %), valamint az előbb említett területeken belül elhelyezkedő, más településekkel körülvett települések (még abban az esetben is, ha nem teljesítik ugyanazokat a követelményeket).
Finnországban a támogatás által érintett – e jelentés tárgyát képező – terület 1 417 140 hektárnyi mezőgazdasági hasznosítású területre (az összes MHT 55,5 %-ára), Svédországban pedig 335 881 hektárnyi mezőgazdasági hasznosítású területre (az összes MHT 11 %-ára) terjed ki.
1. ábra: Finnországi (C1–C4) és svédországi (1–3) támogatott területek
2.4.
A támogatás és a termelés közötti összefüggés
A támogatás az egyes tagállamokra vonatkozó határozatokban meghatározott mezőgazdasági ágazatokra korlátozódik.
A támogatás odaítélése számosállategységben (száe) vagy hektárban kifejezett termelési egységek alapján történik, a tejre és a tej szállítására vonatkozó támogatások kivételével, amelyek esetében a le- és elszállított mennyiségek után jár támogatás. Finnországban a rénszarvasokra vonatkozó támogatás mértékének meghatározása egyedszám alapján történik.
A támogatás nem kapcsolódhat jövőbeli termeléshez, és nem eredményezhet termelésnövekedést a referencia-időszakhoz képest. A referencia-időszakokat az egyes tagállamokra vonatkozó határozatok ágazatonként rögzítik.
3.
A FINNORSZÁGBAN 2016 ÉS 2020 KÖZÖTT NYÚJTOTT SKANDINÁV TÁMOGATÁS
3.1.
Kiadott engedélyek
A jelentéstételi időszakban a kiadott engedélyekre vonatkozó jelentéstételi követelmények a támogatási rendszer egyszerűsítése érdekében módosultak. A jelentéstételi időszak éveire kiadott engedélyekkel kapcsolatos információkat a vonatkozó határozatokkal összhangban közölték, és azokat az alábbi 1. és 2. táblázat ismerteti.
1. táblázat: A C(2015) 2790. számú határozattal összhangban 2016-ban engedélyezett támogatás
|
|
|
Maximális
átlagos engedélyezett
támogatás/termelési egység
|
Termelési egység
|
Engedélyezett maximális támogatás
kategóriánként
(millió EUR)
|
A támogatható
termelési tényezők
maximális száma
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1. TEJ
|
|
10,9
|
cent/kg
|
193,7
|
1 776 765 t
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. KÉRŐDZŐK
|
|
|
|
97,7
|
|
|
Szarvasmarhafélék
|
|
546
|
EUR/száe
|
|
181 000 száe
|
|
Anyajuhok és anyakecskék
|
|
584
|
EUR/száe
|
|
|
|
Lovak
|
|
252
|
EUR/száe
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3. SERTÉS ÉS BAROMFI
|
|
266
|
EUR/száe
|
37,0
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4. KERTÉSZET
|
|
|
|
25,4
|
|
|
Üvegházak
|
|
11,3
|
EUR/m2
|
|
202,9 ha
|
|
Kertészeti termékek tárolása
|
|
18,5
|
EUR/m3
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS
|
|
|
|
58,3
|
|
|
Általános területalapú támogatás
|
|
37
|
EUR/ha
|
|
881 825 ha
|
|
Egyes szántóföldi növényekre vonatkozó támogatás
|
|
145
|
EUR/ha
|
|
62 475 ha
|
|
Fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás
|
|
36
|
EUR/ha
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6. EGYÉB TÁMOGATÁS
|
|
|
|
14,9
|
|
|
Rénszarvas
|
|
36
|
EUR/egyed
|
|
171 100 állat
|
|
Tej és hús szállítására vonatkozó támogatás
|
|
|
|
|
|
|
Az állattenyésztés megőrzését célzó
szolgáltatások
|
|
|
|
|
|
|
Vadon termő bogyós gyümölcsök és
gombák tárolására vonatkozó támogatás
|
|
0,10–0,42
|
EUR/kg
|
|
|
|
Egyéb támogatás
|
|
|
|
|
|
2. táblázat: Az (EU) 2018/672 határozattal (az értesítés a C(2016) 8419. számú dokumentummal történt) összhangban a 2017–2020-as időszakban engedélyezett támogatás
|
Támogatási kategória
|
Termelési ágazatok
|
Maximális éves támogatási átlagösszeg a 2017. január 1. és 2021. december 31. közötti időszakban (millió EUR)
|
A támogatható termelési tényezők éves maximális száma
|
|
1. Állattenyésztés
|
Tehéntej, szarvasmarhafélék, anyajuh és anyakecske, valamint ló, sertés és baromfi
|
433,7 ebből tehéntej: 216,9
|
227 200 tejelő tehén
181 000 egyéb száe
139 200 száe sertés és baromfi
|
|
2. Növénytermesztés
|
Szabadföldi és üvegházi termelés, kertészeti termékek tárolása
|
110,5
|
szabadföldi termesztés: 944 300 hektár, ebből gyepterület: 481 200 hektár; üvegházi termelés: 203 hektár
|
|
3. Egyéb támogatás
|
Rénszarvas, tej és hús szállítása, az állattenyésztéshez nélkülözhetetlen szolgáltatások, vadon termő bogyós gyümölcsök és gombák tárolása
|
19,7
|
171 100 rénszarvas
|
|
A TÁMOGATÁS TELJES ÖSSZEGE
|
|
563,9
|
|
3.2.
Folyósított támogatás
Skandináv támogatás
A jelentéstételi időszakban a Finnországban folyósított éves skandináv támogatás megfelelt a határozatokban megállapított maximális szinteknek. A folyósított támogatás teljes összege meglehetősen állandó maradt a jelentéstételi időszakban. A jelentéstételi időszakban egyszerűsítették a támogatással kapcsolatos jelentéstételi kategóriákat; az alábbi táblázatok formátuma megfelel a vonatkozó követelményeknek.
3. táblázat: A Finnországban 2016-ban folyósított skandináv támogatás (millió EUR)
|
Támogatott ágazat
|
2016
|
|
Tej
|
161,10
|
|
Kérődzők
|
72,66
|
|
Sertés és baromfi
|
17,41
|
|
Kertészet
|
16,80
|
|
Szántóföldi növénytermesztés
|
9,99
|
|
Egyéb támogatás
|
14,30
|
|
Összesen
|
292,26
|
4. táblázat: A Finnországban 2017 és 2020 között folyósított skandináv támogatás (millió EUR)
|
Támogatott ágazat
|
2017
|
2018
|
2019
|
2020
|
|
Állattenyésztés
|
258,51
|
259,49
|
255,15
|
253,31
|
|
Növénytermesztés
|
34,06
|
33,31
|
33,27
|
32,66
|
|
Egyéb támogatás
|
7,60
|
7,00
|
6,90
|
6,98
|
|
Összesen
|
300,17
|
299,80
|
295,32
|
292,95
|
A skandináv támogatás által érintett területen nyújtott összes támogatás
A támogatási program által érintett területek mezőgazdaságát más, uniós finanszírozású eszközök is segítik. A kedvezőtlen adottságú területek (hátrányos természeti adottságú területek) támogatása és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó agrár-környezetvédelmi intézkedések különösen fontosak a támogatott területek agrárágazata számára. Az (EU) 2018/672 határozat (amelyről az értesítés a C(2016) 8419 számú dokumentummal történt) a támogatás által érintett területen folyósítható összes támogatás maximális szintjét 118,9 millió EUR-ban állapította meg (1993-as szinten). A 3. táblázatból kiderül, hogy a támogatás által érintett területen a 2016 és 2020 közötti időszakban folyósított támogatások nem lépték túl a határozatban megállapított felső összeghatárt.
5. táblázat: A támogatás által érintett finnországi területeken folyósított éves támogatás összesítése, beleértve az EU által nyújtott támogatásokat (millió EUR)
|
Év
|
Teljes mértékben uniós finanszírozású közvetlen támogatás
|
Hátrányos természeti adottságú területek támogatása, beleértve az állami támogatási szabályok hatálya alá tartozó nemzeti támogatást is
|
Agrár-környezetvédelmi támogatás
|
Skandináv támogatás
|
Összesen
|
|
2016
|
288,70
|
314,10
|
169,00
|
292,26
|
1 064,06
|
|
2017
|
239,90
|
311,60
|
155,80
|
300,17
|
1 007,47
|
|
2018
|
239,90
|
311,60
|
155,20
|
299,80
|
1 006,50
|
|
2019
|
236,30
|
309,80
|
155,30
|
295,32
|
996,72
|
|
2020
|
236,50
|
307,90
|
155,60
|
292,95
|
992,95
|
3.3.
A skandináv támogatás által érintett területen elért termelési volumen
Tejágazat
A skandináv támogatási program keretében támogatott ágazatok közül Finnországban a tejtermelés a legjelentősebb. A jelentéstételi időszakban a finn tejtermelés mintegy 80 %-a a támogatás által érintett területen folyt, és az országos össztermelés részaránya meglehetősen állandó maradt a jelentéstételi időszakban. A termelés a C2 területre összpontosul (lásd az 1. ábrát).
A jelentéstételi időszakban a támogatás keretébe tartozó tejtermelés volumene állandó maradt. A skandináv támogatás által érintett területen kívül a termelés 6 %-kal csökkent. Ebben az összefüggésben a támogatás által érintett terület termelési szintjének stabilitása azt jelzi, hogy a támogatási program ténylegesen teljesítette azon célját, hogy a határozatokban foglaltak szerint az északi régiókon belüli mezőgazdasági tevékenység fenntartására irányuljon.
Kérődzők
A jelentéstételi időszakban a finn marhahústermelésnek mintegy 81 %-a a skandináv támogatás által érintett területen folyt. A termelés állandó maradt a jelentéstételi időszakban, mindössze 2 %-os sávon belül ingadozott. A C2 területen (lásd az 1. ábrát) volt a legmagasabb a termelési volumen, amely a skandináv támogatás által érintett területen folytatott marhahústermelésnek mintegy 60 %-át tette ki. A termelési szintek stabilitása azt jelzi, hogy ezen a területen a támogatás teljesítette azon célját, hogy a határozatokban foglaltak szerint a mezőgazdasági tevékenység fenntartására irányuljon.
Sertés és baromfi
Országos szinten a sertéshústermelésnek mintegy fele a skandináv támogatás által érintett területen folyt. A termelés 2016 és 2020 között mintegy 6 %-kal csökkent a támogatás által érintett területen. Az ország többi részén a termelés-visszaesés azonban valamivel nagyobb mértékű volt. Ez a kontraszt jól szemlélteti a skandináv támogatásnak a mezőgazdasági termelés fenntartásában betöltött szerepét. A sertéshústermelés a legdélebbi támogatási régióban (C1, lásd az 1. ábrát) összpontosul, a támogatás által érintett terület össztermelésének valamivel több mint 70 %-a ebben a régióban folyik.
A baromfihús (beleértve a brojlercsirke- és a pulykahúst is) termelése meglehetősen állandó maradt a jelentéstételi időszakban. A baromfitenyésztés a C1 támogatási régióban összpontosul (lásd az 1. ábrát).
Kertészet
A jelentéstételi időszakban a kertészeti termelés meglehetősen állandó maradt, mivel az össztermelés mindössze 3 %-os sávon belül ingadozott.
A kertészetre vonatkozó jelentéstétel keretében meg kell különböztetni a rövid távú (2–7 hónap) és a hosszú távú (7+ hónap) üvegházi termelésbe bevont területekre vonatkozó adatokat. Az ezen a szinten megkülönböztetett adatok elemzése jelentősebb változásokat mutat.
A jelentéstételi időszakban a rövid távú kertészeti termelés 7 %-kal csökkent a támogatás által érintett területen. Országos szinten a rövid távú kertészeti termelés mintegy fele a támogatás által érintett területen folyt, és a termelés a C1 támogatási régióban összpontosul (lásd az 1. ábrát).
A jelentéstételi időszakban a hosszú távú kertészeti termelés mintegy 5 %-kal nőtt a támogatás által érintett területen. Az országos szintű hosszú távú termelés mintegy 59 %-a a támogatás által érintett területen folyt, és a termelés a C1 támogatási régióban összpontosult (lásd az 1. ábrát).
A kertészeti termelés alakulása azt mutatja, hogy a támogatási program teljesítette azon célját, hogy a mezőgazdasági termelés fenntartására irányuljon, mivel a teljes üvegházi termelés meglehetősen állandó maradt annak ellenére, hogy néhány változás csak részletesebb elemzéssel különböztethető meg.
Szántóföldi növénytermesztés
A gabona- és a cukorrépatermesztés főként az A és a B régióban (lásd az 1. ábrát), a támogatás által érintett területen kívül összpontosul. A szántóföldi növénytermesztés szintjére vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre támogatási régiónként differenciáltan. Megállapítható azonban, hogy az éghajlati és földrajzi feltételek miatt a támogatás által érintett területen a szántóföldi növénytermesztés szintje jóval alacsonyabb az ország déli részéhez képest.
Ezzel szemben a fűfélék termesztése az északi régiókban összpontosul, mivel a fűféléket gyakran a szarvasmarhatartó gazdaságokban termesztik. A szántóföldi növénytermesztéshez képest a fűfélék termesztése viszonylag olcsóbb a támogatás által érintett területen. Országos szinten a takarmánynövények több mint felét a támogatás által érintett területen, a keményítőgyártásra szánt burgonyát pedig többnyire a C1 és a C2 támogatási régióban termesztik (lásd az 1. ábrát).
Egyéb támogatás
Finnországban a skandináv támogatási program a rénszarvasokra vonatkozó támogatást egyedenként tartalmazza. A jelentéstételi időszakban a támogatható termelési tényezők határozatokban foglalt maximális számát betartották. Az egyéb támogatások fennmaradó része nem kapcsolódik közvetlenül a termeléshez.
A termelési volumenre vonatkozó következtetések
Következésképpen a skandináv támogatás hozzájárul a támogatás által érintett finnországi területen a stabil termelési szintek fenntartásához. A jelentéstételi időszakban a támogatott ágazatok össztermelése viszonylag állandó maradt a támogatás által érintett területen. A jelentéstételi időszakban a támogatható termelési tényezők maximális számát ténylegesen betartották a különböző termelési kategóriákban.
3.4.
A skandináv támogatás által érintett régiók mezőgazdaságának fejlődése
A jelentéstételi időszakban Finnországban mintegy 47 000 gazdaság volt, és ezek 58 %-a a támogatás által érintett területen. Ez a számadat a 2015-ös bázisévhez képest 8 %-os visszaesést jelent. A jelentéstételi időszakban a gazdaságok száma ágazatonként és támogatási régiónként csökkent. A fejlődés a legdélebbi – a C1 és a C2P – támogatási régiókban (lásd az 1. ábrát) valamivel gyorsabb volt, mint a támogatás által érintett terület többi részén.
A tejgazdaságok száma gyorsabban csökkent, mint amilyen mértékben a gazdaságok száma országosan csökkent. A támogatás által érintett területen és az ország többi részén a tejgazdaságok száma még a kapott támogatással együtt is nagyjából azonos mértékben csökkent: a jelentéstételi időszakban hozzávetőleg minden negyedik tejgazdaság szüntette meg a termelést. A C4 támogatási régióban (lásd az 1. ábrát) hozzávetőleg minden harmadik tejgazdaság szüntette meg tevékenységét. A tejágazatot tekintve a mezőgazdaság kedvezőtlen alakulása hatásosan szemlélteti a skandináv támogatás alkalmazásának gazdasági környezetét, valamint hatását: a gazdaságok csökkenő száma ellenére a termelés változatlan szinten maradt.
A marhahústermelő gazdaságokban a változás lassabb, mint a tejgazdaságokban. A támogatás által érintett területen a változás mértéke támogatási régiónként változik. A C2P régióban (lásd az 1. ábrát) az összes marhahústermelő gazdaság több mint egyötöde szüntette meg tevékenységét, a C1 régióban (lásd az 1. ábrát) azonban a marhahústermelő gazdaságoknak csak 2 %-a szüntette meg tevékenységét a jelentéstételi időszakban. Ezzel szemben országos szinten a marhahústermelő gazdaságok száma több mint 8 %-kal csökkent. Ez a különbség a skandináv támogatásnak a mezőgazdasági termelés fenntartásában betöltött szerepét szemlélteti.
A támogatás által érintett területen a baromfitartó gazdaságok száma meglehetősen állandó maradt a jelentéstételi időszakban, ami ismét azt jelzi, hogy a támogatás hatást gyakorol mezőgazdasági termelés északi régiókon belüli fenntartására.
A támogatási program ellenére a támogatás által érintett területen egyes ágazatokból jelentős számú gazdálkodó kilépett, ami részben a gazdálkodók nehéz gazdasági helyzetét és a mezőgazdaság finnországi alacsony jövedelmezőségét jelzi. A növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok száma számottevően csökkent a jelentéstételi időszakban (pl. a C2P régióban 45 %-kal, a C3 régióban 35 %-kal; lásd az 1. ábrát), a relatív csökkenési arány azonban részben a támogatás által érintett területen található növénytermesztő gazdaságok alacsony abszolút számának tulajdonítható elsősorban. A támogatás által érintett területen kívüli területeken a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok száma 11 %-kal csökkent. Ezen túlmenően a kertészeti gazdaságok száma is csökkent (országos szinten 19 %-kal, a C3 régióban 23 %-kal, lásd az 1. ábrát).
Jelentősen csökkent továbbá a sertéstenyésztő gazdaságok száma. Az északi C2P és C3 régióban csak néhány sertéstenyésztő gazdaság van, és a legészakibb C4 régióban nincs ilyen gazdaság (a területeket lásd az 1. ábrán).
A nemzeti támogatásoknak a gazdaságok teljes nyereségéhez viszonyított jelentősége termelési ágazatonként és támogatási régiónként eltérő volt. A támogatás jelentősége valamennyi ágazatban észak felé haladva növekszik. A 2016–2019 közötti időszakban a támogatás a tejtermelés esetében (10,4 % a C1 régióban, 11,5 % a C2 régióban, 12 % a C2P régióban, 19,2 % a C3 régióban) és a szarvasmarhatartó gazdaságok esetében (10 % a C1 régióban, 11,3 % a C2 régióban, 16,2 % a C3 régióban) volt a legjelentősebb. Ezek egyúttal azok az ágazatok, amelyekben a gazdaságok száma meglehetősen állandó maradt a jelentéstételi időszakban, ami a skandináv támogatásnak az északi mezőgazdasági termelés fenntartásában betöltött szerepét jelzi. A gazdaságok teljes nyereségéhez viszonyított jelentőség a kertészetben volt a legalacsonyabb (1,1 % a C1 régióban, 1,2 % a C2 régióban).
A Pellervo Economic Research gazdaságkutató intézet szerint nehezen határozható meg a skandináv támogatásnak az érintett terület általános gazdasági helyzetére kifejtett közvetlen hatása, mivel ennek alakításában olyan meghatározó tényezők is szerepet játszanak, mint az egyéb támogatások, illetve politikai és társadalmi tényezők. A foglalkoztatásra és a vállalkozások számára vonatkozó adatok fényében azonban megállapítható, hogy az északi C régiók (lásd az 1. ábrát) hátrányos helyzetben vannak a legdélebbi A mezőgazdasági régióhoz képest (lásd az 1. ábrát). A mezőgazdasági foglalkoztatás arányosan jelentősebb a támogatás által érintett területen (pl. a C2 régióban a teljes foglalkoztatásnak mintegy 8 %-a), mint az ország többi részén (pl. az A régióban 0,8 %). A skandináv támogatás által érintett területen a mezőgazdasági foglalkoztatás teljes foglalkoztatáson belüli magas részaránya rámutat az északi ágazatnak nyújtott nemzeti támogatás jelentőségére.
A támogatás által érintett területen a folyamatos mezőgazdasági termelésnek köszönhetően számos környezetvédelmi szolgáltatás mellett a nyílt mezőgazdasági táj is fenn tudott maradni, ami ritkaságszámba megy ebben a túlnyomórészt erdőkkel borított régióban. Ez az átalakulás jelentősen hozzájárul az erózió és a tápanyag-kioldódás mérsékléséhez, valamint kedvezően hat a biológiai sokféleségre. Megjegyzendő, hogy a skandináv támogatás nélkül a mezőgazdasági termelés még inkább az ország déli részére összpontosulhat, ami fokozná a tápanyagok vízfolyásokba való átkerülését.
4.
A SVÉDORSZÁGBAN 2016 ÉS 2020 KÖZÖTT NYÚJTOTT SKANDINÁV TÁMOGATÁS
4.1.
Kiadott engedélyek
A jelentéstételi időszakban a kiadott engedélyekre vonatkozó jelentéstételi követelmények a támogatási rendszer egyszerűsítése érdekében módosultak. A jelentéstételi időszak éveire kiadott engedélyekkel kapcsolatos információkat a vonatkozó határozatokkal összhangban közölték, és azokat az alábbi 6. és 7. táblázat ismerteti. A C(2010) 6050. számú határozat engedélyezte Svédország számára, hogy 2016-ban és 2017-ben évi 318,67 millió SEK (kb. 33,37 millió EUR/év) összeget fizessen, ahogyan az alábbi 6. táblázatban látható. 2018. január 1-jétől az (EU) 2018/479 bizottsági határozat (amelyről az értesítés a C(2018) 1622 számú dokumentummal történt) engedélyezi Svédország számára, hogy évi 422,92 millió SEK (kb. 40,51 millió EUR) összeget fizessen. Az éves maximális összegek alatt az (EU) 2018/479 határozat hatálya alá tartozó, öt naptári évből álló időszakban nyújtott támogatás éves átlagértéke értendő.
6. táblázat: A C(2015) 6592. számú határozattal módosított C(2010) 6050. számú határozattal összhangban a 2016–2017-es időszakban engedélyezett támogatás
|
|
|
Maximális átlagos engedélyezett támogatás/termelési egység
|
Termelési egység
|
Maximális engedélyezett támogatás (millió SEK/év)
|
A támogatható termelési tényezők maximális száma
|
|
1. Tejágazat
|
|
|
|
299,87
|
450 000 tonna
|
|
– Tehéntej
|
|
0,73
|
SEK/kg
|
|
|
|
– Anyakecskék
|
|
500
|
SEK/állat
|
|
|
|
– Tehéntej szállítására nyújtott támogatás
|
|
0,039
|
SEK/kg
|
|
|
|
2. Sertés és baromfi
|
|
1 350
|
SEK/száe
|
13,60
|
16 532 száe
|
|
– Vágósertések
– Kocák
– Tojótyúkok
|
|
|
|
|
|
|
3. Bogyós gyümölcsök és zöldségek
|
|
2 800
|
SEK/hektár
|
1,00
|
750 ha
|
|
4. Burgonya
|
|
2 500
|
SEK/hektár
|
4,20
|
2 910 ha
|
7. táblázat: Az (EU) 2018/479 határozattal összhangban (amelyről az értesítés a C(2018) 1622 számú dokumentummal történt) a 2018 és 2022 közötti időszakban engedélyezett támogatás
|
|
Maximális átlagos éves támogatás a 2018. január 1-jétől 2022. december 31-ig tartó ötéves időszakra (millió SEK)
|
A támogatható termelési tényezők maximális éves száma, illetve a támogatható termelési mennyiségek felső határa
|
|
Tehéntej és a tehéntej szállításához nyújtott támogatás
|
|
450 000 000 kg
|
|
Anyakecskék, vágósertések, kocák, tojótyúkok
|
|
17 000 száe
|
|
Bogyós gyümölcsök, zöldségek és burgonya
|
|
3 660 hektár
|
|
A TÁMOGATÁS TELJES ÖSSZEGE
|
422,92
|
|
4.2.
Folyósított támogatás
Skandináv támogatás
A jelentéstételi időszakban a Svédországban folyósított éves skandináv támogatás megfelelt a határozatokban megállapított maximális szinteknek. A folyósított támogatás 2018-ban egyharmadával nőtt (az (EU) 2018/479 határozat szerinti magasabb engedélyezett szintekkel összhangban), az azt követő években pedig elhanyagolható mértékben nőtt. A jelentéstételi időszakban egyszerűsítették a támogatással kapcsolatos jelentéstételi kategóriákat; az alábbi táblázatok formátuma megfelel a vonatkozó követelményeknek.
8. táblázat: A Svédországnak nyújtott skandináv támogatás ágazatonkénti bontásban (millió SEK)
A 2016–2017-re engedélyezett maximális támogatás 318,67 millió SEK volt. A 2018 és 2020 közötti időszakra engedélyezett maximális támogatás 422,92 millió SEK volt. Az alábbi táblázatban látható, hogy a maximális értékeket betartották.
|
Támogatott ágazat
|
2016
|
2017
|
2018
|
2019
|
2020
|
|
Tej
|
291,79
|
283,43
|
374,92
|
378,72
|
383,18
|
|
Sertés, baromfi, kecske
|
13,51
|
13,44
|
23,39
|
22,23
|
23,68
|
|
Bogyós gyümölcsök és zöldségek, ideértve a burgonyát is
|
4,77
|
4,7
|
6,11
|
5,94
|
5,81
|
|
Összesen
|
310,07
|
301,57
|
404,42
|
406,89
|
412,67
|
A skandináv támogatás által érintett területen nyújtott összes támogatás
A támogatási program által érintett területeken a mezőgazdaság uniós finanszírozású pénzügyi eszközökhöz is hozzájuthat, mégpedig a KAP két pillére keretében (9. táblázat). A második pillérbe tartozó intézkedések közül a hátrányos természeti adottságú területek támogatása és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó agrár-környezetvédelmi intézkedés különös jelentőséggel bír. A támogatási régiónak nyújtott összes támogatás felső összeghatárát sem a C(2010) 6050. számú határozat, sem az (EU) 2018/479 határozat nem állapítja meg. A 2014 és 2022 közötti időszakra vonatkozó vidékfejlesztési program keretében a termőföldek ugaroltatására nyújtott támogatás csak a hátrányos természeti adottságú területeken kívül alkalmazható. A hátrányos természeti adottságú területeken folytatott legeltetéses gazdálkodáshoz nyújtott környezetvédelmi támogatást (a 2007 és 2013 közötti programozási időszak kötelezettségvállalásai tekintetében) ezért 2018-ig, annak megszűnéséig fokozatosan csökkentették. Az uniós támogatás szintjének nyomon követése 2003 óta utólagosan történik.
9. táblázat: A Svédországban folyósított támogatás, beleértve az Unió által nyújtott támogatást is (millió SEK)
|
A támogatás típusa
|
2016
|
2017
|
2018
|
2019
|
2020
|
|
Kompenzációs kifizetés (hátrányos természeti adottságú területek)
|
587,22
|
593,73
|
591,12
|
597,81
|
599,25
|
|
Agrár-környezetvédelmi támogatás (termőföldek ugaroltatása)
|
36,60
|
21,69
|
–
|
–
|
–
|
|
Skandináv támogatás
|
310,07
|
301,57
|
404,42
|
406,89
|
412,67
|
|
Összesen
|
933,89
|
916,99
|
995,54
|
1 004,70
|
1 011,92
|
A teljes támogatás együttvéve – némi eltéréssel – kismértékben nőtt az elmúlt öt évben, 1997 óta azonban következetesen a referenciaszint alatt és ugyanazon a tartományon belül maradt.
4.3.
A támogatás által érintett területen elért termelési volumen
Tejágazat
A tej a terület legfontosabb mezőgazdasági terméke, amely a teljes svéd tejtermelésnek mintegy 13 %-át teszi ki. Ez a részarány nagyjából változatlan maradt az ötéves időszakban, de az 1991-es referenciaév 15 %-os bázisértékéhez képest csökkent. A jelentéstételi időszakban a tehéntej-termelésre kifizetett átlagos összeg évi 342 millió SEK volt (szemben a 2011 és 2015 közötti időszak alatti 267 millió SEK átlaggal), ami megfelel az (EU) 2018/479 határozat szerinti magasabb engedélyezett szinteknek.
A jelentéstételi időszakban a tejtermelés mintegy 3,9 %-kal csökkent a támogatás által érintett területen (országosan 3,1 %-kal csökkent). A csökkenés viszonylag egyenletes volt a jelentéstételi időszakban. Szállításra szánt támogatást átlagosan évi 362 778 tonnára fizettek (szemben az előző ötéves időszak évi 386 202 tonnás átlagával). Az a tény, hogy a támogatás által érintett területen a termelés az ország többi részéhez hasonló mértékben csökkent, rávilágít arra, hogy a támogatás milyen hatást gyakorol a termelés fenntartására a legnehezebb északi körülmények között.
Sertés és baromfi
Az ötéves időszakban a sertéstenyésztés kismértékben nőtt a területen. Svédország északi részén a sertéstenyésztők számára az egyik nehezítő tényezőt a vágóhidak alacsony száma jelenti. Ez maga után vonja, hogy a gazdaságtól a vágóhídig nagy távolságokat kell megtenni, valamint csökken a gazdálkodók azzal kapcsolatos választási lehetősége, hogy hová szállítsák állataikat, illetve tárgyaljanak a vágóhídi árakról. Ami a tenyészkocákat illeti, a gazdaságok és a kocák száma – a kifizetések alakulásával összhangban – kis eltéréseket mutatott az időszak során. Az éves termelés (átlagosan 11 436 száe) továbbra is jelentősen elmarad a termelési tényezők engedélyezett teljes számától (17 000 száe).
A tojástermelés évenkénti eltéréseket mutatott a jelentéstételi időszakban. Az évenkénti ingadozások attól az időponttól függhetnek, amikor a tyúkokat újakkal váltják fel. Svédország északi részein a tojástermelés nagymértékben függ a gabonaalapú takarmánytól, mivel a gabonatermesztéshez kevésbé kedvezőek a feltételek, mint Svédország déli részein.
Bogyós gyümölcsök és zöldségek
A bogyós gyümölcsöket és zöldségeket termesztő gazdaságok évente részesültek támogatásban, átlagosan 341 hektárnyi területen, ami 5 %-os csökkenést jelent az előző ötéves időszakhoz képest. A terület kiterjedése – a termeléshez hasonlóan – ingadozott az elmúlt öt évben, és a támogatható termelési tényezők maximális számának kevesebb mint felét teszi ki.
A termelési volumenre vonatkozó következtetések
Ami a tejtermelést illeti, a termelési volumen meglehetősen állandó maradt, ami az országos tendenciával összhangban 2020-ban kismértékű növekedést eredményezett. A termelés a többi ágazatban szintén meglehetősen stabil maradt, még annak ellenére is, hogy évről évre eltéréseket mutat. Valamennyi ágazat ténylegesen a támogatható termelési tényezők maximális száma alatt marad.
4.4.
A támogatás által érintett régió mezőgazdaságának fejlődése
A támogatás által érintett svédországi területeken csökken az egyébként is alacsony népsűrűség, korlátozottak a gazdasági fejlődést előmozdító lehetőségek, és a mezőgazdaság számára sem kedvezőek a feltételek. Az apróbb méretű, szórtan elhelyezkedő és nem egységes módon művelt földek révén a mezőgazdasági üzemszerkezet is eltér a Svédországban általánosan megszokottól. Mindez magasabb költségeket eredményez, amit érezni lehet a gazdaságok közötti, a nagyobb távolságok miatt megdrágult szállítás esetében is. A skandináv támogatási program keretébe tartozó legészakibb megyék esetében a nemzeti termelés részaránya (bruttó regionális termékben, GRP-ben kifejezve) – kismértékű éves ingadozásokkal – csökkenő tendenciát mutat az 1995 és 2015 közötti időszakban, azt követően pedig alacsonyabb a részaránya (az érintett megyék GRP-je a teljes nemzeti GDP arányában kifejezve kb. 13 %).
A terület legfontosabb mezőgazdasági terméke a tej, amely Svédország teljes tejtermelésének kb. 13 %-át adja (szemben az 1991. évi 15 %-kal). A termelők száma 2016 és 2020 között 20 %-kal csökkent a területen és az egész országban, míg a tehenek száma a területen 10 %-kal, országosan pedig 8 %-kal csökkent. A tejtermelés lassabb ütemben (–3,9 %), de gyorsabban csökkent, mint az ország egészében (–3,1 %). A támogatás által érintett területen a tejtermelés 2020-ban 15 000 tonnával kevesebb volt, mint 2016-ban. A skandináv támogatás és egyéb odaítélt támogatások ellenére a támogatás által érintett területen működő gazdaságok gazdasági életképessége jelentősen elmaradt az ország déli és középső részétől. A támogatás által érintett, túlnyomórészt erdős területen a mezőgazdasági hasznosítású területek hozzájárulnak a biológiai sokféleség szempontjából kedvező nyílt tájak megőrzéséhez. A támogatott területeken alkalmazott mezőgazdasági gyakorlatot kevésbé intenzív termelés jellemzi, hiszen az elsődleges művelési ág a gyepterület és a legelő, ahol általában visszafogott a növényvédő szerek és műtrágyák használata. A mezőgazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatása e területek esetében tehát kevésbé jelentős, mint az ország más részein.
Bár az érintett terület népessége a 2016 és 2020 közötti időszakban kismértékű növekedést mutatott, jóval elmaradt az ország többi részén tapasztalható népességnövekedéstől, így az északi területek és az ország egésze közötti népességeltérés nőtt. 1990 óta a támogatott régióban népességfogyás tapasztalható, a népesség 3 %-kal csökkent, míg Svédország többi részén a népesség 18 %-kal nőtt.
5.
KÖVETKEZTETÉSEK
E jelentés átfogó képet ad a Finnország és Svédország számára a 2016 és 2020 közötti időszakban odaítélt skandináv támogatásról, valamint az elért eredményekről. A jelentés elkészítéséhez a tagállamok hatóságai által a csatlakozási okmány 143. cikkének (2) bekezdése alapján rendelkezésre bocsátott adatok szolgáltak.
5.1.
Finnország
A finnországi skandináv támogatási program végrehajtása tekintetében a Bizottság a következőket jegyzi meg:
1.A bizottsági engedélyekben szereplő maximális támogatásnak való megfelelés: a 2016 és 2020 közötti időszakban a kifizetett támogatások teljes összege és a skandináv támogatás teljes összege megfelelt a C(2009) 9122., C(2013) 2809. és C(2015) 2790. számú határozattal módosított C(2009) 3067. számú határozatban, majd ezt követően a C(2016) 8419. számú dokumentummal történt értesítés tárgyát képező (EU) 2018/672 határozatban engedélyezett maximális támogatásnak.
2.A támogatható termelési tényezők maximális számának való megfelelés: a jelentéstételi időszakban a támogatott ágazatok össztermelése meglehetősen állandó maradt a támogatás által érintett területen. A jelentéstételi időszakban a támogatható termelési tényezők maximális száma teljesült.
3.A támogatási program célkitűzéseinek megvalósítása: általánosságban elmondható, hogy a Finnországban nyújtott támogatás hozzájárult a támogatás által érintett terület mezőgazdasági termelésének fenntartásához, és szerepet játszott a terület foglalkoztatásának támogatásában. A támogatás különösen fontos a tej- és marhahústermelés szempontjából, amelyek többnyire a támogatás által érintett területen folynak.
5.2.
Svédország
A svédországi skandináv támogatási program végrehajtása tekintetében a Bizottság a következőket jegyzi meg:
1.A bizottsági engedélyekben szereplő maximális támogatásnak való megfelelés: a skandináv támogatás keretében a 2016 és 2020 közötti időszakban kifizetett támogatások összege nem lépte túl a C(2010)6050 határozatban és ezt követően a C(2018) 1622. számú dokumentummal történt értesítés tárgyát képező (EU) 2018/479 határozatban engedélyezett maximális támogatás felső összeghatárát.
2.A támogatható termelési tényezők maximális számának való megfelelés: a skandináv támogatásban részesülő valamennyi ágazat betartotta a támogatható termelési tényezők maximális számát.
3.A támogatási program célkitűzéseinek megvalósítása: a támogatási rendszer 2010. évi felülvizsgálatát követően a támogatás által érintett területen a tejtermelés a jelentéstételi időszak első négy évében stabil maradt, és 2019–2020-ban kismértékű növekedést mutatott. Más termelési kategóriák termelési volumene meglehetősen állandó maradt.
Mindkét országra igaz, hogy a mezőgazdasági tevékenység megőrzése fontos szerepet játszik az adottságoknak megfelelően művelt, nyílt mezőgazdasági táj fenntartásában a skandináv támogatás által érintett, főleg erdőkkel borított területeken. A nyílt táj kedvező hatással van a biológiai sokféleségre, és növeli a táj vonzerejét is. A mezőgazdasági termelés fenntartása pozitív hatással van a távoli vidéki területek életképességére is.
A nemzeti hatóságok által szolgáltatott információk alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a hatóságok kielégítő módon alkalmazták az északi régiók támogatása kapcsán Finnország tekintetében a C(2009) 9122., a C(2013) 2809. és a C(2015) 2790. számú határozattal módosított C(2009) 3067. számú határozatot, majd ezt követően
a C(2016) 8419. számú dokumentummal történt értesítés tárgyát képező (EU) 2018/672 határozatot, Svédország tekintetében pedig a C(2010) 6050. számú határozatot és a C(2018) 1622. számú dokumentummal történt értesítés tárgyát képező (EU) 2018/479 határozatot.