EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2022.7.26.
COM(2022) 357 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
a 8. környezetvédelmi cselekvési program monitoring keretéről: A program 2030-ra és 2050-re kitűzött, kiemelt célkitűzéseinek elérése irányába tett előrelépés mérése
1.Bevezetés
A 2030-ig tartó időszakra szóló 8. környezetvédelmi cselekvési program 1 célja a zöld átállás felgyorsítása, és a határozott fellépés biztosítása a környezet védelme és helyreállítása érdekében. 1973 óta az EU környezetvédelmi politikájának kialakítását és koordinálását általános környezetvédelmi cselekvési programok irányítják, amelyek keretet adnak az EU és tagállamai környezetvédelmi és éghajlat-politikai fellépésének. A 8. környezetvédelmi cselekvési program az európai zöld megállapodás 2 célkitűzéseire épít, amely a klímasemleges, erőforrás-hatékony, mérgező anyagoktól mentes, reziliens és versenyképes körforgásos gazdaság igazságos és befogadó módon történő megvalósítására irányuló uniós stratégia. A program az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjében és annak fenntartható fejlődési céljaiban meghatározott környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések, valamint a multilaterális környezetvédelmi és éghajlatvédelmi megállapodásokban kitűzött célkitűzések eléréséhez is alapvető fontosságúak.
A számos kihívást jelentő gazdasági és geopolitikai válság – köztük az Ukrajna elleni orosz agresszió – által jellemzett jelenlegi helyzetben a 8. környezetvédelmi cselekvési program jelzi, hogy az EU és tagállamai eltökélték magukat, hogy foglalkoznak az éghajlati, biodiverzitási és környezetszennyezési válsággal, valamint reziliensebbé teszik az EU-t a jövőbeli sokkhatásokkal szemben. A 8. környezetvédelmi cselekvési program meghatároz egy 2050-ig elérendő, hosszú távú kiemelt célkitűzést, nevezetesen hogy bolygónk tűrőképességének határain belül jól éljünk, valamint hat további tematikus célkitűzést. Részét képezi továbbá egy ambiciózus keret, amely az e célkitűzések eléréséhez szükséges 34 „előfeltételből” áll, összhangban az európai zöld megállapodás károkozás elkerülése melletti elkötelezettségével, valamint egy igazságos és tisztességes átmenettel, amelyből senki sem marad ki 3 .
|
A 2050-ig tartó időszakra szóló 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzése: „Az emberek legkésőbb 2050-ig bolygónk tűrőképességének határain belül jól éljenek egy olyan jólléti gazdaságban, ahol semmi nem megy veszendőbe, a növekedés regeneratív, az Unión belül megvalósul a klímasemlegesség, és ahol jelentősen csökkentek az egyenlőtlenségek. Az egészséges környezet megalapozza minden ember jóllétét, és egy olyan környezetet jelent, amelyben megvalósul a biológiai sokféleség megóvása, az ökoszisztémák gyarapodnak, valamint megvalósul a természet védelme és helyreállítása, fokozott rezilienciát biztosítva az éghajlatváltozáshoz, az időjáráshoz és az éghajlathoz kapcsolódó katasztrófákkal és más környezeti kockázatokkal szemben. Az Unió globális szinten meghatározó szerepet játszik a jelenlegi és jövőbeni nemzedékek jólétének biztosításában, a generációk közötti felelősség által vezérelve”. |
A fő tendenciák megfelelő mutatók segítségével és koherens módon történő nyomon követése kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy az EU előrelépést tegyen a környezetvédelmi és éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzései irányába. Az integrált megközelítés támogatása és megerősítése érdekében a 8. környezetvédelmi cselekvési program bevezet egy irányítási mechanizmust, és megbízza a Bizottságot azzal, hogy hozzon létre egy új monitoring keretet a kiemelt célkitűzései felé tett előrehaladás mérésére – ez a 8. környezetvédelmi cselekvési program monitoring kerete. A monitoring keretrendnek korlátozott számú kiemelt mutatón kell alapulnia, beleértve a környezetvédelmi és a társadalmi dimenziók, valamint a gazdaság közötti kapcsolatok rendszerszintű mutatóit is, lehetővé téve az EU számára, hogy nyomon kövesse a zöld átállás irányába tett előrelépést, és magas szintű, stratégiai jellegű politikai felügyeletet biztosítson. A Bizottság feladata, hogy évente jelentést tegyen az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a megtett intézkedésekről, és felvázolja a lehetséges jövőbeli intézkedéseket.
2.A 8. környezetvédelmi cselekvési program monitoring keretének általános jellemzői
A 8. környezetvédelmi cselekvési program irányítási mechanizmusa magában foglalja a program hat kiemelt célkitűzése felé tett előrehaladásról Bizottság általi éves ellenőrzését, értékelését és az azzal kapcsolatos jelentéstételt, figyelembe véve az előfeltételeket és a rendszerszintű változás megvalósításának általános célját. A Bizottságot az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) és az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) támogatja, amelyek kidolgoznak egy mutatórendszert a vegyi anyagokra vonatkozóan.
A 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt mutatói állnak az irányítási mechanizmus középpontjában. A programról szóló határozat 4. cikkének (3) bekezdése értelmében a mutatóknak a meglévő adatokra kell épülniük az adminisztratív terhek minimalizálása érdekében, és tükrözniük kell a legújabb fejleményeket az adatok és mutatók elérhetősége és relevanciája tekintetében. Ezenkívül a monitoring keretnek olyan módszertanon kell alapulnia, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy nyomon kövesse a kiemelt célkitűzésekhez kapcsolódó célértékektől való eltérést. Amennyiben az uniós jogszabályok jogilag kötelező erejű uniós célértékeket határoznak meg, az ezeket alátámasztó mutatókat a Bizottság úgy választotta ki, hogy lehetővé tegyék a program vonatkozó célkitűzéseinek és az előfeltételeknek a nyomon követését. Példaképpen az EU elfogadta azt a tonna szén-dioxid-egyenértékben mért, jogilag kötelező érvényű célértékben, miszerint az üvegházhatásúgáz-kibocsátást 2030-ig legalább 55 %-kal kell csökkenteni az 1990-es szinthez képest. Amennyiben általános jogi követelmények, illetve szándékerejű célértékek és célkitűzések vannak, olyan mutatókat kell alkalmazni, amelyek a kívánt irányba tett előrehaladást mérik. Például az összes keletkező hulladék az öt lépcsős hulladékhierarchia alkalmazására irányuló erőfeszítéseket tükrözi, és ezáltal 2030-ig jelentősen csökkenteni kell a hulladék mennyiségét; a környezetvédelmi adók teljes adóbevételben képviselt hányada a „szennyező fizet” elvét tükrözi.
A 8. környezetvédelmi cselekvési program 2030-ig tartó időszakra szóló célkitűzései, valamint a 2050-ig tartó időszakra szóló jövőképe olyan mutatókat tesznek szükségessé, amelyek mérik az EU-ban és a tagállamokban elért hosszú távú eredményeket (hatásmutatókat vagy eredménymutatókat) 4 . Egyes esetekben azonban a megtett intézkedésekre összpontosító mutatók (eredménymutatók) szerepelnek, amennyiben erős szakpolitikai relevancia vagy az elfogadott célértékkel való kapcsolat áll fenn. A védett területekre vonatkozó mutató az utóbbira példa, tekintve, hogy kapcsolódik ahhoz célhoz, hogy 2030-ra a szárazföldi és tengeri területek 30 %-át nyilvánítsák védetté.
A 8. környezetvédelmi cselekvési program monitoring kerete egy sor kiemelt mutatót tartalmaz, amelyek magas szintű politikai összefoglalóként szolgálnak. A monitoring keret a koherencia biztosítása és az adminisztratív terhek minimalizálása érdekében ágazatspecifikus monitoring eszközökre épül. Ezek közé az eszközök közé tartozik az energiaunió és az éghajlat-politika irányítása 5 , a körforgásos gazdaság monitoring kerete, a biológiai sokféleség uniós monitoring kerete 6 , a biogazdaság uniós monitoring kerete 7 , valamint a szennyezőanyag-mentesség közeljövőben bevezetendő monitoring kerete 8 . A cselekvési program figyelembe veszi a környezetvédelmi szakpolitikák végrehajtásának felülvizsgálata 9 során tett megállapításokat is.
A kiemelt környezetvédelmi mutatókkal kapcsolatos széles körű egyetértés támogatni fogja a koherens üzeneteket a környezeti és éghajlat-politikai politikákkal kapcsolatos, egy szélesebb szemszögből történő jelentéstétel terén, mint például:
·az európai zöld megállapodás vizualizációs eszköze, amely a digitalizációs és a méltányosságot érintő aspektusokra is kiterjed 10 ;
·a 17 fenntartható fejlesztési cél mindegyikével kapcsolatos éves uniós eredményjelentések 11 ;
·a reziliencia-jelzőrendszer segítségével az EU és a tagállamok rezilienciáját illetően végzett, holisztikus értékelés 12 ;
·átállásiteljesítmény-mutató, amely 45 ország előrehaladását rangsorolja a fenntarthatósági átállás négy dimenziójában 13 ;
·a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere, amely amellett, hogy a széles körű gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai koordinációra helyezi a hangsúlyt, gondoskodik a fenntartható fejlesztési célokra vonatkozó jelentéstételről valamennyi tagállamban 14 ; valamint
·a Composite Indicators & Scoreboards Explorer 15 , egy összetett mutatókat és eredménytáblákat tartalmazó interaktív eszköz, amelyen 100-at meghaladó számú többdimenziós mérőszám szerepel.
A 8. környezetvédelmi cselekvési program monitoring kerete összhangban van az Európa jövőjéről szóló konferencia zárójelentésével és annak az éghajlatváltozás és a környezetvédelem területére vonatkozó javaslataival 16 .
3.Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció
A Bizottság 2021. február 17-én konzultatív dokumentumot tett közzé a 8. környezetvédelmi cselekvési program monitoring kerete esetében javasolt megközelítés és annak javasolt felépítése kapcsán, amely felvázolta a meglévő mutatórendszert és a kiemelt mutatók kiválasztásánál alkalmazott elveket. Ez a dokumentum, valamint a kiemelt mutatókra vonatkozó első javaslatot tartalmazó 2021. július 14-i kiegészítő feljegyzés 17 szolgál a 2021 júliusa és 2022 januárja között lezajlott konzultációk alapjául. A Bizottság 2021 őszén munkaértekezletet szervezett a tagállamok és a külső érdekelt felek számára, hogy megvitassák a javasolt mutatórendszert. A 8. környezetvédelmi cselekvési programról szóló szakpolitikai megállapodást követően a Bizottság a kapott visszajelzéseknek megfelelően felülvizsgálta a kiemelt mutatók listáját, majd ismét konzultált a tagállamokkal a felülvizsgált listáról.
A konzultáció elősegítette az egyes tematikus területek mutatóinak és az ágazatspecifikus monitoring eszközöknek az alapos áttekintését. Irányt mutatott az éves előrehaladási jelentések alapjául szolgáló kiemelt mutatók kiválasztásához és segített azonosítani a mutatók hiányosságait. A felek helyőrzőkről állapodtak meg azon területek esetében, ahol a mutató még nem áll készen a használatra, vagy nem állnak rendelkezésre éves adatok. Felmerült az igény további mutatók iránt a 2024-es és 2029-es mélyrehatóbb értékelésekhez (lásd az 5. szakaszt); a Bizottság a végső listán nem szereplő mutatókat használja fel erre a célra.
Néhány mutató, például az üvegházhatásúgáz-kibocsátást 18 és az ökológiai gazdálkodást mérő mutatók gyorsan bekerültek a kiemelt mutatók körébe a konzultációk során kialakult széles körű konszenzus alapján. Az olyan területeken, mint a szennyezőanyag-mentesség, döntéseket kellett hozni. A kiválasztott mutatók tükrözik a legjobban a környezetvédelemmel és éghajlatváltozással kapcsolatos kihívások és szakpolitikák rendszerszintű jellegét, míg egyes sajátos területeket a Bizottság továbbra is célzott nyomonkövetési eszközök segítségével fog értékelni. A Bizottság külön fejezetet szentelt a holisztikus 2050-re vonatkozó jövőképének, valamint számos mutatónak, amelyek kiemelt célkitűzésekhez vagy kulcsfontosságú kezdeményezésekhez kapcsolódnak. Például az anyaglábnyom-mutató az uniós felhasználással kapcsolatos globális környezeti terheléseket ismerteti.
Erőteljes felhívás hangzott el az ökoszisztéma egészségügyi szempontból történő megerősítésére is. Következésképpen a Bizottság a biológiai sokféleségről szóló fejezetbe három fő mutatót vett bele, amelyek a biológiai sokféleség csökkentésének megállítására és visszafordítására irányuló célkitűzés felé tett előrelépés mérésére szolgálnak mind az egyes fajok, mind a teljes ökoszisztémák tekintetében. Emellett az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló fejezetben a Bizottság az aszály ökoszisztémákra gyakorolt hatását jelző mutatót előnyben részesítette az aszály kockázatát jelző mutatóval szemben. Ezenkívül a területelvonásra vonatkozó mutató is felvételre került az átfogó 2050-es jövőképről szóló fejezetbe.
Egyes területek esetében megállapodás született arról, hogy a Bizottság helyettesítő mutatókat alkalmazzon. Például a szennyezőanyag-mentesség esetében a talajvíz nitráttartalmát választották a tiszta víz indikátoraként, annak ellenére, hogy ezt nem frissítik évente. Noha nem számszerűsíti a tápanyagveszteségek csökkenését, ugyanakkor megmutatja e veszteségek vízminőségre gyakorolt hatását, és jól jelzi a zöld megállapodás tápanyag-csökkentési céljait. A biológiai sokféleség tekintetében például a közönséges madárindex mutatja meg a legjobban a mezőgazdasági területek madárpopulációinak csökkenését, amelyet elsősorban a mezőgazdaság intenzívebbé válása idéz elő. Ami az ökoszisztéma helyreállítását és védelmét 19 illeti, a legmegfelelőbb mutatók a védett területekhez, valamint az erdők összeköttetéséhez kapcsolódnak. Hasonló helyettesítő mutatókat használnak az összetett rendszerekben tapasztalható környezeti terhelések esetében is. Például a fenntartható energiarendszer esetében a konzultáció két mutató kombinációja mellett döntött, ezek: az energiafelhasználás és a megújuló energia.
Végül, korlátozott számú területen, ahol még nem állnak rendelkezésre mutatók, de azok különösen fontosak a szakpolitika számára, az a döntés született, hogy a jövőbeni fejlesztésekre hivatkoznak (a fosszilis tüzelőanyagok támogatása esetében), vagy beillesztenek egy helyőrzőt (környezeti egyenlőtlenségek) (lásd az 5. szakaszt).
4.A kiválasztott kiemelt mutatók
A kiemelt mutatók rendszere követi a 8. környezetvédelmi cselekvési program felépítését és 26 mutatót foglal magában. Minden egyes kiemelt prioritási célkitűzés megvalósulását két mutató követ nyomon, kivéve a biológiai sokféleséget, amely esetében ez a szám három. Öt-öt mutató szerepel a környezeti terhelésekre, az előfeltételekre és a 2050-ig tartó időszakra vonatkozó, hosszú távú kiemelt célkitűzés kapcsán.
|
MUTATÓ |
CÉL |
FORRÁS 20 |
|
Az éghajlatváltozás mérséklése (2. cikk (2) bekezdés a) pont) |
||
|
1.Üvegházhatásúgáz-kibocsátás (ÜHG, mutató 1990 = 100, tonna szén-dioxid-egyenértékben kifejezve) |
Klímasemlegesség: az ÜHG-kibocsátás legalább 55 %-kal történő csökkentése 2030-ig (az 1990-es szinthez képest) 21 |
Európai Környezetvédelmi Ügynökség |
|
2.A földhasználatból, földhasználat-megváltoztatásból és erdőgazdálkodásból (LULUCF 22 ) származó ÜHG-kibocsátás (tonna szén-dioxid-egyenértékben kifejezve) |
Klímasemlegesség: a karbonelnyelőkkel végzett nettó ÜHG-elnyelés −310 millió tonna szén-dioxid-egyenértékre növelése a LULUCF-ágazatban 2030-ig 23 |
Európai Környezetvédelmi Ügynökség |
|
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás (2. cikk (2) bekezdés b) pont) |
||
|
3.Az éghajlatváltozáshoz köthető gazdasági veszteségek (milliárd EUR-ban) |
Az éghajlatváltozás gazdasági hatása: az időjárással és éghajlatváltozással kapcsolatos eseményekből származó általános pénzügyi veszteségek csökkentése |
Európai Környezetvédelmi Ügynökség 24 |
|
4.Az aszály ökoszisztémákra gyakorolt hatása (érintett terület km2-ben) |
Az ökoszisztéma rezilienciája: az aszály által érintett területek és a növényzet termelékenység-csökkenésének mérséklése |
Európai Környezetvédelmi Ügynökség |
|
Regenerálódni képes körforgásos gazdaság (2. cikk (2) bekezdés c) pont) |
||
|
5.Nyersanyag-felhasználás (tonna per főben) |
Anyaglábnyom: az EU anyaglábnyomának jelentős csökkentése 25 az EU-ban felhasznált termékek előállításához szükséges nyersanyag mennyiségének csökkentésével |
Eurostat |
|
6.Keletkező teljes hulladékmennyiség (kg/fő) |
Hulladékmegelőzés: a keletkező hulladék mennyiségének jelentősen csökkentése 2030-ig 26 |
Eurostat |
|
Szennyezőanyag-mentesség és mérgező anyagoktól mentes környezet (2. cikk (2) bekezdés d) pont) |
||
|
7.A finom részecskéknek való kitettség okozta korai elhalálozás (PM2.5) (korai elhalálozások száma) |
A környezet egészségre gyakorolt hatása: a légszennyezésből eredő korai elhalálozások számának 55 %-kal való csökkentése 2030-ig (a 2005-ös szinthez képest) 27 |
Európai Környezetvédelmi Ügynökség |
|
8.A felszín alatti vizek nitráttartalma (mg NO3/l és az 50 mg NO3/l feletti értéket mutató megfigyelő állomások %-a) |
Tiszta víz: a tápanyagveszteség legalább 50 %-os csökkentése a biztonságos felszín alatti vízkészletekben |
Európai Környezetvédelmi Ügynökség 28 |
|
Biológiai sokféleség és ökoszisztémák (2. cikk (2) bekezdés e) pont) |
||
|
9.Kiemelt szárazföldi és védett tengeri területek 29 (a teljes terület %-ában) |
Természetvédelem: az EU szárazföldi területe legalább 30 %-ának és tengeri területének legalább 30 %-ának jogi védelme 2030-ig 30 |
Európai Környezetvédelmi Ügynökség |
|
10.Közönséges madárindex (mutató: 1990 = 100) |
A biológiai sokféleség megőrzése: a közönséges madarak populációcsökkenésének megfordítása 31 |
EBCC/ 32 BirdLife/RSPB/CSO
|
|
11.Az erdők összeköttetése (0–100 % 33 ) |
Egészséges ökoszisztémák: az erdei ökoszisztémák összeköttetése mértékének növelése az ökológiai folyosók létrehozása és integrálása 34 és az éghajlatváltozással szembeni reziliencia fokozása érdekében |
Közös Kutatóközpont |
|
Az uniós termeléshez és fogyasztáshoz kapcsolódó környezeti és éghajlati terhelések (2. cikk (2) bekezdés f) pont) |
||
|
12.Energiafelhasználás (millió tonna kőolaj egyenértékben) |
Energiahatékonyság: az energiafelhasználás (primer és végső) legalább 13 %-kal való csökkentése 2030-ra (a 2020-as szinthez képest) 35 |
Eurostat |
|
13.A megújuló energia részaránya a bruttó végső energiafelhasználásban (%-ban) 36 |
Fenntartható energia: a megújuló forrásból előállított energia legalább [45 %-os] részaránya a bruttó végsőenergia-fogyasztáson belül 2030-ig 37 |
Eurostat |
|
14.Körforgásos anyagfelhasználási arány (a teljes anyagfelhasználás %-ában) |
Fenntartható ipar: a körforgásos anyagfelhasználás arányának megduplázása 2030-ra (2020-hoz képest) 38 |
Eurostat |
|
15.Az autóbuszos és a vasúti személyszállítás aránya a szárazföldi személyszállításon belül (a teljes szárazföldi személyszállítás %-a utaskilométerben kifejezve) |
Fenntartható mobilitás: A közforgalmú közlekedési módok (helyi és távolsági autóbuszok, vonatok) arányának növelése |
Eurostat |
|
16.Az ökológiai gazdálkodás alá vont területek aránya (a mezőgazdasági hasznosítású területek %-a km2-ben) |
Fenntartható mezőgazdaság: az EU mezőgazdasági területe 25 %-át ökológiai gazdálkodás alá vonása 2030-ra 39 |
Eurostat |
|
Előfeltételek (3. cikk) |
||
|
17.A környezetvédelmi adóknak az összes adóbevételben képviselt aránya (%-ban) |
A szennyezők fizetésre kötelezése: a környezetvédelmi adóknak az adókból és társadalmi hozzájárulásokból származó összes adóbevételben képviselt arányának növelése |
Eurostat |
|
18.A fosszilis üzemanyagoknak nyújtott támogatások (millió EUR-ban) 40 |
A szennyezők fizetésre kötelezése: a környezetre káros támogatásoknak, különösen a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának csökkentése, annak érdekében, hogy azok fokozatos megszüntetése késedelem nélkül megtörténjen |
Európai Bizottság |
|
19.Környezetvédelmi ráfordítások (milliárd EUR-ban és a GDP %-ában) |
Az átállás finanszírozása: a háztartások, a vállalatok és a kormányok által a szennyezés és más környezeti károsodások megelőzésére, csökkentésére és megszüntetésére fordított kiadások növelése |
Eurostat |
|
20.Zöld kötvények (az összes kibocsátott kötvény %-ában) |
Fenntartható beruházások: a zöld kötvények kibocsátásának fokozása a zöld beruházások állami és magánfinanszírozásának fellendítése érdekében |
Európai Környezetvédelmi Ügynökség 41 |
|
21.Ökoinnovációs index 42 A tagállamok uniós átlaghoz viszonyított teljesítménye (EU = 100) és a tendencia |
Innováció a fenntarthatóságért: az ökoinnovációnak mint a zöld átállás motorjának fokozása |
Ökoinnovációs Megfigyelőközpont |
|
A bolygónk tűrőképességének határain belül a jóllét biztosítása 2. cikk (1) bekezdés |
||
|
22.Területelvonás (km2/év) |
A bolygónk tűrőképességének határai/fenntartható földhasználat: nulla nettó területelvonás 2050-ig 43 |
Európai Környezetvédelmi Ügynökség |
|
23.Vízkitermelési index plusz 44 (%-ban) |
A bolygónk tűrőképességének határai/fenntartható vízhasználat: a vízkészletek szűkösségénének csökkentése 45 |
Európai Környezetvédelmi Ügynökség |
|
24.Fogyasztási lábnyom 46 (az életciklus-értékelés alapján) |
Fenntartható fogyasztás: az EU fogyasztási lábnyomának 47 vagyis a fogyasztásunk környezeti hatásának jelentős csökkentése |
Közös Kutatóközpont |
|
25.Foglalkoztatás és a környezeti ipar bruttó hozzáadott értéke (a teljes gazdaság %-ában) |
Fenntartható versenyképesség: a zöld gazdaság és a zöld foglalkoztatás arányának növekedése a gazdaság egészében 48 |
Eurostat |
|
26.HELYŐRZŐ Környezeti egyenlőtlenségek 49 |
Környezetvédelmi jólét: a környezeti egyenlőtlenségek csökkentése és a tisztességes átmenet biztosítása |
|
5.A mutatók terén fennálló szakadékok megszüntetése
A konzultációk feltártak néhány monitoringhiányosságot olyan mutatók terén, amelyek hasznosak lehetnek a következő években a környezetvédelemmel és éghajlatváltozással kapcsolatos szakpolitikai döntéshozatalban. Például még nem léteznek megfelelő mutatók az egészséges ökoszisztémák és talajok vagy a vegyszerek fenntartható használatának nyomon követésére. Bár sok területen gyűjtenek monitoring adatokat, egyes meglévő jelentéstételi követelmények nem terjednek ki az adatok éves, uniós szintű megosztására, például a tengeri hulladékokkal vagy a vízben lévő vegyi anyagokkal kapcsolatos adatokat csak hatévente jelentik az EU-nak. A meglévő jogszabályok jobb végrehajtása és az uniós szakpolitikákban a nyílt adatterekre való törekvés 50 orvosolni fogja ezt a szűk keresztmetszetet.
A 8. környezetvédelmi cselekvési program magában foglal olyan rendszerszintű mutatókat, amelyek a környezeti-társadalmi és környezeti-gazdasági összefüggésekre vonatkoznak. A környezeti egyenlőtlenségek esetében egy helyőrző szerepel addig, amíg az Európai Környezetvédelmi Ügynökség kidolgoz egy mutatót, amely a levegőszennyezésnek való kitettség és a jövedelmi szint kapcsolatát jelzi. Ez részét képezi annak a szélesebb körű erőfeszítésnek, amely a környezeti méltányosság mérésére, valamint a társadalmi-gazdasági marginalizálódás kockázatának kitett csoportok kitettségének a környezeti és egészségügyi kockázatokkal való összekapcsolására irányul. A környezetre káros támogatásokat illetően a Bizottság jelenleg az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról szóló rendelet 51 végrehajtási jogi aktusát készít elő, amely magában foglalja az energiatámogatások fokozatos kivezetésére vonatkozó jelentéstételt is, különösen a fosszilis tüzelőanyagok esetében. 2022-ben az Eurostat megkezdte a környezetre nézve potenciálisan káros támogatásokkal kapcsolatos adatok gyűjtését a nemzeti statisztikai intézetektől. Ami a környezet és a gazdaság kapcsolatát illeti, továbbra is hiányosak az ökoszisztémák sokfélesége makrogazdasági előnyeinek, az ökoszisztéma-pusztulásából eredő kockázatoknak, az üvegházhatású gázokon kívüli szennyező anyagok költségeinek, valamint a környezeti fenntarthatóságra való átállás általános társadalmi-gazdasági előnyeinek és elosztási szempontjainak értékelésére szolgáló mutatók.
Néhány olyan mutatót, amelyet a Bizottság nem választott ki kiemelt mutatóként, a 2024-re és 2029-re tervezett két mélyreható értékeléshez használ majd. Például az éghajlatváltozással összefüggő emberi veszteségekre vonatkozó adatok elősegíthetik a szélesebb látókört az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás felé tett előrehaladás értékelésekor. Ugyanez vonatkozik a talaj szervesszén-tartalmának természet-helyreállítási potenciáljára, a növényi eredetű kínálatnak az általános kalóriaellátáson belüli részarányára, valamint a peszticidhasználatra 52 a fenntartható élelmezési rendszer felé tett előrehaladás értékeléséhez, vagy a közlekedés villamosítására vonatkozó mutatóra, a fenntartható mobilitás szélesebb körű megismeréséhez. A környezetvédelmi irányításra vonatkozó mutatók, amelyek kiterjednek a megfelelés biztosítására, az átláthatóságra, a nyilvánosság részvételére és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre, nem alkalmasak kiemelt mutatóknak, de a Bizottság a mélyreható értékelésekhez során alkalmazni fogja azokat.
6.Az előrehaladásról szóló jelentések
A 8. környezetvédelmi cselekvési programról szóló határozattal összhangban a Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség támogatásával éves jelentéseket fog előterjeszteni a célkitűzések felé tett előrehaladásról, az e közleményben felvázolt 26 fő mutatót magában foglaló monitoring keretrendszer alapján.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség a Bizottsággal szoros együttműködésben dolgozza ki az értékelési módszertant, és 2023 végéig ismerteti az előrehaladás első éves számbavételének eredményét. A Bizottság a fontosabb megállapításairól be fog számolni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, hogy megkönnyítse az éves információcserét. Az éves jelentéstételen és információcserén túlmenően a 8. környezetvédelmi cselekvési programról szóló határozat 2024-ben félidős, 2029-ben pedig teljes körű felülvizsgálatot ír elő.
Ez a jelentéstétel támogatja a zöld megállapodás céljainak elérése felé tett előrehaladással kapcsolatos kommunikációt. Továbbá ez szolgál majd alapul a polgárokkal és a döntéshozókkal való kommunikációhoz arról, hogy fellépéseink elég ambiciózusak-e ahhoz, hogy a bolygó tűréshatárain belül maradhassunk, vagy fokozottabb ambícióra van-e szükség. A konzultáció az irányítás különböző szintjeire lebontható mutatókat részesítette előnyben, ami elősegíti a nemzeti, regionális, városi és helyi szintű párbeszédet.
7.Kitekintés
A 8. környezetvédelmi cselekvési program olyan monitoring keretet ír elő, amely stabil, ugyanakkor némi rugalmasságot is lehetővé tesz. Ezzel összhangban a Bizottság a 2024-es félidős és a 2029-es teljes körű felülvizsgálatot követően fontolóra veszi a kiemelt mutatók módosítására irányuló javaslatok megtételét, különös tekintettel a folyamatban lévő és jövőbeli munka eredményeként elérhetővé váló új mutatókra (lásd az 5. szakaszt).
A 8. környezetvédelmi cselekvési program megbízza a Bizottságot azzal, hogy pontosítsa és esetlegesen észszerűsítse a meglévő uniós szintű mutatórendszerek, monitoring keretek és a társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődést nyomon követő folyamatok közötti kapcsolatokat. E célból a Bizottság egy új eszközre 53 fog támaszkodni, amely több mint 100 indexből, eredménytáblából és jelzőrendszerből gyűjti össze az adatokat, és lehetővé teszi a köztük lévő kapcsolatok azonosítását. A jelentésnek egy, a GDP-n túlmutató, jövőbeli összefoglaló jelzőrendszer kidolgozásához kell vezetnie, amely mérni fogja az EU fenntarthatóság, jólét reziliencia felé tett előrehaladását. A 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt mutatórendszere képezhetné annak környezetvédelmi alkotóelemét.
A Bizottság továbbra is előmozdítja a koherenciát a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt mutatói és egyéb, több területet átfogó monitoring eszközök, például a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere és a fenntartható fejlesztési célok uniós monitoringja között. A Bizottság megkezdte továbbá az előkészítő munkát egy integrált jóléti keret kidolgozására, amely információkkal szolgálhat a szakpolitikusok és az érdekelt felek számára arról, hogy a környezetvédelmi szakpolitikák kellően ambiciózusak-e ahhoz, hogy az EU bolygónk biztonságos és igazságos tűréshatárain belül maradjon.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/591 határozata (2022. április 12.) a 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról (8. környezetvédelmi cselekvési program).
COM(2019) 640 final.
A klímasemlegességre való méltányos átállás biztosításáról szóló tanácsi ajánlás, COM(2021) 801 final.
A „Minőségi jogalkotási eszköztár” c. közlemény, 2021. novemberi kiadás, 358. o.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.).
az uniós biodiverzitási stratégiához kapcsolódó jelzőrendszer és az intézkedéseket nyomon követő elemzés: https://dopa.jrc.ec.europa.eu/kcbd/dashboard/.
Kapcsolódó jelzőrendszerek: https://knowledge4policy.ec.europa.eu/visualisation/eu-bioeconomy-monitoring-system-dashboards_en ; https://knowledge4policy.ec.europa.eu/biodiversity/topic/eu-biodiversity-strategy-actions-tracker_en
COM(2021) 400 final és SWD(2021) 141 final.
COM(2019) 149 final.
https://ec.europa.eu/eurostat/cache/infographs/sdg-country-overview/
Az éghajlatváltozással kapcsolatos uniós mechanizmusok keretében használják, amelyek nemzetközileg elfogadott kötelezettségek alapján meghatározzák az EU saját belső jelentési szabályait.
Az ökoszisztémák és szolgáltatásaik feltérképezése és értékelése (MAES) keretében zajló munka. Az ökoszisztémák állapotának feltérképezésére és értékelésére szolgáló uniós módszertan kidolgozása 2022 végéig várható, az ENSZ környezeti-gazdasági elszámolási rendszerének nemzetközileg elfogadott szabványai alapján.
Az adatgyűjtésért és a módszertanért felelős szervezet.
A 2021. június 30-i (EU) 2021/1119 rendelet (európai klímarendelet).
Földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás.
COM(2021) 554 final (LULUCF-rendelet).
A RiskLayer nevű szolgáltatásból származó, természeti katasztrófák okozta károkra vonatkozó historikus adatok alapján.
8. környezetvédelmi cselekvési program, 3. cikk s) pont.
A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv, COM(2020) 98 final, és a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv, COM(2021) 400 final.
Szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv, COM(2021) 400 final.
Az éves EGT-adatokat a nitrátirányelv alapján gyűjtött adatokkal hitelesítik (adatok forrása: Környezetvédelmi Főigazgatóság/Közös Kutatóközpont), amelyek négyévente elérhetőek.
Nemzetileg kijelölt vagy Natura 2000 területek.
Uniós biodiverzitási stratégia.
Uniós biodiverzitási stratégia.
Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC); Royal Society for the Protection of Birds (Királyi Madárvédelmi Társaság, RSPB); Cseh Ornitológiai Társaság (CSO).
A semmilyen összeköttetés (0 %) és a teljes mértékű összeköttetés (100 %) között.
Az uniós biodiverzitási stratégia a transzeurópai természethálóra hivatkozva és a természet helyreállításáról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslat, 2022. június 22., COM(2022) 304.
Ez a cél tükrözi a REPowerEU közleményben foglaltakat (COM(2022) 230 final). A módosított energiahatékonysági irányelvre (COM(2021) 558 final) vonatkozó végleges megállapodástól és a megújuló energiaforrásokról szóló módosított irányelv (COM(2021) 557 final) megújuló energiaforrásokra vonatkozó célja függvényében.
Beleértve a megújuló energiaforrások szerinti bontást is.
Lásd a 12. mutatóhoz kapcsolódó lábjegyzetet, a számot ki kell igazítani a megújuló energiaforrásokról szóló módosított irányelvre (COM(2022) 222 final) vonatkozó végleges megállapodás függvényében.
A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv, COM(2020) 98 final : „az elkövetkezendő évtizedben”.
Az uniós biodiverzitási stratégia és a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia.
Az adatok az energiaunió helyzetéről szóló jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumban lettek közzétéve (COM(2021) 950 final). 2023-tól kezdve az adatok az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról szóló rendelet által előírt tagállami jelentéseken fognak alapulni.
A Bloomberg Finance L.P.-nek a tőkepiaci unió felé vezető haladás nyomon követéséről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumban ((2021) 544 final/2) használt adatai alapján.
Az új politikai igényekhez igazodva ez az index lecserélhető.
A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós talajvédelmi stratégia, COM(2021) 699 final.
A lefedett ágazatokkal, valamint a menetrenddel és a területi kiterjedéssel kapcsolatos információkért lásd: https://ec.europa.eu/eurostat/cache/metadata/en/sdg_06_60_esmsip2.htm , valamint
https://www.eea.europa.eu/data-and-maps/indicators/use-of-freshwater-resources-3/assessment-4
2000/60/EK irányelv (víz-keretirányelv).
Ez a mutató öt felhasználási területre vonatkozóan ötvözi a reprezentatív termékek elhasználásának intenzitását és környezeti hatásait, felmérve a termékek teljes ellátási láncát (belföld és kereskedelem).
8. környezetvédelmi cselekvési program, 3. cikk s) pont, valamint a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv.
A fogalommeghatározásokhoz lásd: https://ec.europa.eu/eurostat/cache/metadata/en/env_egs_esms.htm
Lásd az 5. szakaszt.
COM(2020) 66 final.
Lásd: az (EU) 2018/1999 rendelet 17. cikke.
A peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelvre irányuló javaslat (COM(2022) 305 final): célja, hogy 2030-ig 50 %-kal csökkenjen a vegyi növényvédő szerek használata.