EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2022.6.1.
COM(2022) 253 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
Az uniós halászat fenntarthatóbbá tétele: az aktuális helyzet és a 2023-ra vonatkozó iránymutatások
{SWD(2022) 157 final}
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2022.6.1.
COM(2022) 253 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
Az uniós halászat fenntarthatóbbá tétele: az aktuális helyzet és a 2023-ra vonatkozó iránymutatások
{SWD(2022) 157 final}
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
Az uniós halászat fenntarthatóbbá tétele: az aktuális helyzet és a 2023-ra vonatkozó iránymutatások
1.Bevezetés
Ez a közlemény tovább részletezi az európai halászat helyzetét, valamint iránymutatást nyújt a Bizottság javaslataihoz és a harmadik országokkal a 2023-as halászati lehetőségekről folytatott konzultációkhoz, amelyek egyes halállományok további helyreállítására és az egészséges állományok maximális fenntartható hozam (MFH) szintjén való fenntartására irányulnak.
A halászat fenntarthatósága összességében tovább javult, ami annak köszönhető, hogy az ágazat nemcsak az állományok helyzetének további javítására tett erőfeszítéseket, hanem arra is, hogy a fenntartható állományokat jó állapotban tartsa. Ennek következtében még több állományt sikerült fenntartható szintre hozni, ami különösen az Atlanti-óceán északkeleti részén vezetett nagyon jó eredményekhez.
Nemzetközi szinten az EU 2021-ben továbbra is kiemelten fontos szerepet játszott a regionális halászati gazdálkodási szervezetek további fejlődésének az előmozdításában. További erőfeszítésekre van azonban szükség, különösen a Földközi-tengeren, ahol a helyzet továbbra is aggasztó, valamint a Balti-tengeren, ahol a környezetet és a tengeri ökoszisztémákat érő egyéb terhelések miatt megfordultak a közelmúltbeli javuló tendenciák.
Oroszország idén február óta tartó, Ukrajna elleni katonai agressziója több szempontból is hatást gyakorolt a halászatra, különösen a Fekete-tengeren. A Fekete-tengeren fennálló biztonsági helyzet miatt zavar keletkezett a halászati tevékenységekben, és egyes tagállamok vizein – például a Duna-delta térségében az Ukrajnával határos román vizeken – biztonsági okokból ideiglenesen betiltották a halászati tevékenységeket, a tagállamok és más part menti országok pedig regionális szintű biztonsági figyelmeztetéseket adtak ki az ágazat számára. Ezenkívül az orosz katonai agresszió zavart okozott a kereskedelmi forgalomban, kihatott a tudományos szakvélemények nyújtására és egyes nemzetközi szintű tárgyalásokra, valamint az energiaárak emelkedéséhez vezetett, ezért az ágazatban jelentkező súlyos piaci zavarok kezelése érdekében igénybe kellett venni az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap (ETHAA) válságkezelési intézkedéseit. Ez jól mutatja annak fontosságát, hogy az európai élelmiszerbiztonság garantálása érdekében tovább javítsuk a rezilienciát, valamint hogy megvalósítsuk a zöld megállapodás célkitűzéseit, ami különösen a további innováció és az energetikai átállás útján érhető el.
2.Az EU-n belüli fenntartható halászat terén elért eredmények
2.1.A biomassza alakulása és a halászati terhelés
A halászati tevékenység fenntarthatóságának a biztosításához az szükséges, hogy a kifogott halak mennyisége ne haladja meg az évente újraszaporítható mennyiséget. Egy adott halállományt akkor halásznak fenntarthatóan, a maximális fenntartható hozam mellett, ha a tényleges halászati mortalitás (F) és a maximális fenntartható hozam melletti halászati mortalitás (FMFH) aránya 1 vagy annál kisebb.
2020-ban tovább csökkent az uniós vizekre nehezedő teljes halászati terhelés, az állományok állapota pedig tovább javult. Különösen örvendetes, hogy az ágazat erőfeszítéseinek köszönhetően 2020-ban az Atlanti-óceán északkeleti részén először csökkent 1 alá a teljes halászati mortalitás aránya. Egyes halállományok azonban továbbra is túlhalászottak, és/vagy a biztonságos biológiai határértékeken kívül vannak, ami a közös halászati politika célkitűzéseinek az elérése érdekében további előrelépéseket tesz szükségessé. A Balti-tengeren a súlyos környezeti helyzet és a korábbi túlhalászás miatt megfordult az elmúlt években tapasztalt pozitív tendencia. Ez számos halállomány élőhelyének az elvesztéséhez, a tengerben élő halak mennyiségének a csökkenéséhez, valamint először a balti-tengeri közönséges tőkehal állományának, majd más balti állományoknak a csökkenéséhez vezetett. A Földközi-tengeren a Földközi-tenger nyugati részére vonatkozó (West Med) 1 többéves gazdálkodási terv és a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) által szabályozott uniós és közös halállományok esetében lépéseket tettek a maximális fenntartható hozamra vonatkozó célkitűzés elérése felé, és 2003 óta először csökkent 2 alá a halászati mortalitás aránya.
2.2.A 2022. évre meghatározott halászati lehetőségek
A 2022-re meghatározott halászati lehetőségek fontos lépést jelentenek a fenntartható halászati gazdálkodás szempontjából.
Az Atlanti-óceánon, a Balti-tengeren és a Skagerrak/Kattegat területén a halászati lehetőségek főleg fogási korlátként kerülnek meghatározásra a teljes kifogható mennyiségek (TAC) alapján.
Ezeken a területeken a kizárólag az EU által kezelt állományok esetében a fogási korlátok a maximális fenntartható hozammal összhangban kerültek meghatározásra minden olyan állomány tekintetében, amely esetében ez az arány rendelkezésre állt, kivéve a Balti-tenger nyugati részén élő heringet, melynek esetében a Balti-tengerre vonatkozó többéves gazdálkodási tervnek megfelelően más szigorú intézkedéseket hoztak. További védelmi intézkedések meghozatalára került sor a nehéz helyzetben lévő állományok, például a kattegati tőkehal, valamint a Balti-tenger keleti, illetve nyugati részén élő közönséges tőkehal esetében is. Összességében a balti tagállamok és érdekelt felek elismerik, hogy a Balti-tenger kereskedelmi szempontból fontos halállományainak helyreállításához intézkedésekre van szükség, és e cél elérése érdekében részt vesznek a megfelelő intézkedések meghozatalában.
Az Egyesült Királysággal közös állományok esetében a felek a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban 2 meghatározott határidőn belül fogási korlátokról állapodtak meg, összhangban a maximális fenntartható hozammal a legtöbb olyan állomány tekintetében, amely esetében ez a szakvélemény rendelkezésre állt. Csak 4 állomány esetében született más döntés (amelyekre teljes halászati tilalmi javaslat vonatkozik); ezekben az esetekben a két fél alacsony, csupán járulékos fogásokat megengedő fogási korlátban állapodott meg, hogy megelőzzék a vegyes tengerfenéki halászat ellehetetlenülését. Egy állomány esetében elfogadtak egy kisebb teljes kifogható mennyiséget annak érdekében, hogy folytatódhasson az adatgyűjtés.
A Norvégiával és az Egyesült Királysággal közös állományok tekintetében a három fél megállapodott abban, hogy továbbra is törekedni fognak az Északi-tengerben élő közönségestőkehal-állomány helyreállítására azzal, hogy további helyreállítási intézkedéseket alkalmaznak, és hogy a közönséges tőkehallal a vegyes halászat során kölcsönhatásban álló számos más állomány esetében a tudományos szakvéleményben meghatározottnál alacsonyabb teljes kifogható mennyiséget állapítanak meg. A heringállományra vonatkozó teljes kifogható mennyiségeket a tudományos szakvéleményben meghatározottaknál alacsonyabb szinten állapították meg. A Norvégiával közös állományok közül csak egy tekintetében érhető el a maximális fenntartható hozamra vonatkozó értékelés, és ezen állomány kifogható mennyiségét a maximális fenntartható hozam szintjén állapították meg.
A makréla, a kék puhatőkehal és az atlanti-skandináv hering állományai tekintetében a parti államok 3 megállapodtak abban, hogy a teljes kifogható mennyiségeket a maximális fenntartható hozam szintjén állapítják meg. 2022-ben napirenden vannak a megosztási megállapodásokról szóló megbeszélések, amelyek célja annak megakadályozása, hogy megosztási megállapodások hiányában túlhalászásra kerüljön sor.
A Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren – amelyeken a több fajra irányuló halászat jellemző, és ahol több harmadik országokkal közös állomány is él – bár a halászati mortalitás egyes állományok esetében megközelítette a fenntartható szintet, 7 állomány pedig 2020-ra elérte az FMFH-t, számos állomány halászata még mindig meghaladja a fenntartható szintet. A maximális fenntartható hozamra vonatkozó célkitűzés 2025-ig történő elérése érdekében továbbra is határozott állományvédelmi intézkedéseket kell hozni, különösen a Földközi-tenger nyugati részére vonatkozó többéves gazdálkodási tervnek és a GFCM 2030-ig tartó időszakra vonatkozó új stratégiájának 4 az alkalmazása útján. A 2022-re vonatkozó halászati lehetőségek ennek megfelelően a GFCM által 2021-ben elfogadott jelentős intézkedéscsomag megvalósítását jelentik.
Tekintettel a Földközi-tenger nyugati részére vonatkozó többéves gazdálkodási terv azon célkitűzésére, amely szerint legkésőbb 2025 januárjáig valamennyi tengerfenéki állomány tekintetében el kell érni a maximális fenntartható hozamot, a halászati lehetőségek olyan integrált és átfogó megközelítést alkalmaznak, amely különböző gazdálkodási eszközökre épül, valamint olyan ösztönző mechanizmust vezetnek be, amely a szelektívebb halászeszközök és a hatékony halászati tilalom hatálya alá tartozó területek alkalmazásának jutalmaként lehetővé teszi a fokozott halászati tevékenységet. A tagállamokat számára javasolt, hogy hozzanak intézkedéseket e mechanizmus kihasználása érdekében. Ezenkívül a Tanács fogási korlátokat fogadott el a leginkább túlhalászott mélytengeri garnéla tekintetében, valamint meghatározta a horogsoros hajókra vonatkozó megengedett legnagyobb halászati erőkifejtést.
A GFCM keretében végzett intenzív munka – amelyet a regionális halászati gazdálkodási szervezetekben képviselt következetes uniós álláspont is támogatott – fontos határozatok elfogadásához vezetett. A GFCM azzal a céllal fogadta el az Adriai-tengerben élő kis méretű nyílt vízi fajokra vonatkozó hosszú távú gazdálkodási tervét, hogy a maximális fenntartható hozammal összhangban lévő, magas hosszú távú hozamokat biztosítson, hogy 2022-ben a szardellafélékre és a szardíniára vonatkozóan alacsonyabb fogási korlátot vezessen be, valamint hogy befagyassza a nyílt tengeri vonóhálós hajók és az erszényes kerítőhálós hajók kapacitását. A GFCM továbbá úgy döntött, hogy az adriai tengerfenéken élő állományokra vonatkozóan olyan előremutató többéves tervet hajt végre, amely a fenékvonóhálós halászhajók és a merevítőrudas vonóhálót használó halászhajók tekintetében is maximális kapacitáskorlátot állapít meg annak érdekében, hogy 2026-ra valamennyi kiemelten fontos állomány esetében teljesüljön a maximális fenntartható hozamra vonatkozó célkitűzés. Ezenkívül a nemes korallra vonatkozóan lehalászási korlátokat fogadott el, a Földközi-tenger nemzetközi vizein a nagy aranymakrahalra, a Jón-tengeren, a Levantei-tengeren és a Tuniszi-csatornában pedig a mélyvízi garnélára vonatkozóan meghatározta a halászati erőkifejtés felső határát, a nagyszemű vörösdurbincs tekintetében fogási korlátokat állapított meg, és úgy határozott, hogy folytatja az európai angolna védelmét célzó intézkedéseket. A fekete-tengeri fajok tekintetében a GFCM terve a nagy rombuszhalra vonatkozóan teljes kifogható mennyiségeket, a sprattra vonatkozóan pedig autonóm kvótát állapított meg.
3.Az uniós flotta helyzete
A közös halászati politikába a halászflották méretének a kezelése is beletartozik annak biztosítása érdekében, hogy a fogási kapacitásuk egyensúlyban legyen a halállományok termelési potenciáljával. A túlzott halászati kapacitás ökológiai és pénzügyi szempontból sem kívánatos, mivel az állományokat a túlzott kiaknázás veszélyének teszi ki, indokolatlan üzemanyag-égetéssel jár, és csökkenti a jövedelmezőséget.
A tagállamoknak a flottákat a hajók kapacitására (a bruttó tonnatartalomra [BT]) és a motorteljesítményre (kW) vonatkozó nemzeti felső határértékeken belül kell tartaniuk. Intézkedniük kell annak érdekében, hogy a flották biológiai és gazdasági fenntarthatóságáról szóló éves jelentések elkészítése útján csökkentsék azon flották kapacitását, amelyek nincsenek egyensúlyban, és ha igazoltan egyensúlyhiány áll fenn, cselekvési terveket kell benyújtaniuk az egyensúly egyértelműen meghatározott határidőn belül történő helyreállítására vonatkozóan. A forgalomból állami támogatással kivont kapacitások nem helyettesíthetők.
2020-hoz képest a hajók száma 0,07 %-kal, a BT 0,1 %-kal, a motorteljesítmény pedig szintén 0,1 %-kal, azaz kismértékben csökkent. Ennek eredményeként 2021 decemberében az uniós flotta (beleértve a legkülső régiókban működő flottát is) 74 380 hajóból állt, amelyek kapacitása 1 320 362 BT, teljesítménye pedig 5 304 015 kW volt.
A tagállamok a 2021. évi jelentésükben azt közölték, hogy flottáikat a felső határértékek alatt tartják, tehát eleget tesznek az 1380/2013/EU rendelet 22. cikkében meghatározott követelményeknek. Azonban komoly aggályok merültek fel a tagállamok motorteljesítményre vonatkozó nyilatkozatainak a pontosságával és a megbízhatóságával, a nemzeti jelentések alapjául szolgáló adatokkal, valamint a közös halászati politikáról szóló rendelet 22. cikkében előírt tagállami cselekvési tervek meglétével, illetve pontosságával kapcsolatban.
A jelentésekből az derül ki, hogy a gazdasági mutatók, valamint a legkülső régiókra és a Földközi-tenger keleti medencéjére vonatkozó biológiai adatok megadása terén jelentős hiányosságok tapasztalhatók. Bulgária, Ciprus, Spanyolország, Franciaország, Görögország, Írország, Olaszország, Málta, Portugália és Svédország is rendelkezett olyan szegmensekkel, amelyekben 50 vagy több hajó volt, és amelyekről sem biológiai, sem gazdasági adatok nem álltak rendelkezésre. Ciprus, Franciaország, Írország és Svédország esetében ez a szám meghaladta a 200 hajót.
A cselekvési tervek nem mindig elegendők az egyensúlytalanságok kezeléséhez. Ez különösen aggasztó a Balti-tengeren, ahol a halászati lehetőségek csökkenése valószínűleg további egyensúlyhiányhoz fog vezetni, valamint a Földközi-tengeren, ahol az állományokat a maximális fenntartható hozam 1,94-szorosának megfelelő szinten halásszák, és ahol a cselekvési tervbe foglalt konkrétabb célok segíthetnének az ETHAA forrásainak teljes körű felhasználásában.
Mivel a halászati tevékenységek végleges beszüntetése a túlzott strukturális flottakapacitás megszüntetésének az ETHAA által támogatott egyik eszköze, a Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy a 2021–2027-re előkészületben lévő ETHAA-programokat hangolják össze a flottairányítási politikájukkal.
Ezzel párhuzamosan a Bizottság felveszi a kapcsolatot az érintett tagállamokkal, és felkéri őket arra, hogy minden egyes konkrét esetben foglalkozzanak ezekkel a problémákkal.
4.Gazdasági teljesítmény
Bár több évig megfizethetők voltak, az üzemanyagárak 2022 márciusa óta meredeken emelkednek, a 2021-es átlagárhoz képest pedig megduplázódtak. Az uniós halászflotta 2022. március közepén 1,1–1,2 EUR-t fizetett egy liter üzemanyagért.
Még nem készült el a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottságnak (HTMGB) az uniós halászflotta gazdasági teljesítményéről szóló jelentése (2022 júliusában várható), az első becslések szerint azonban ha az energiaárak a jelenlegi szinten maradnak, az EU-27 halászflottájának 2022-ben összesen 0,3 milliárd EUR-val fog csökkenni a működési eredménye.
Az energiaárak emelkedése azonban jelentősen eltérő hatást gyakorol a különböző uniós halászflottákra és halászeszközökre. A kisüzemi flotta mintegy 40 %-a, a nagyüzemi flotta 66 %-a, valamint a távolsági flotta 87 %-a nem lenne nyereséges, ha az energiaárak 2022 hátralévő részében a jelenlegi szinten maradnának. Az üzemanyag-igényes halászeszközöket, például a vonóhálót használó flottaszegmensek lennének a leginkább érintettek.
Ezekkel a becslésekkel a HTMGB júliusi jelentése is foglalkozni fog, amely a 2023. évi halászati lehetőségekre vonatkozó döntések alapjául fog szolgálni.
Ezenkívül a válságra reagálva a Bizottság 2022. március 25-én rövid úton intézkedett, és beindította az ETHAA válságmechanizmusát, ami lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a válság által előidézett jelentős piaci zavarok kezelése érdekében ETHAA-támogatásokat nyújtsanak. Ez a válság hatásainak enyhítése céljából elérhető egyéb válságcsomagokkal is kombinálható, különösen az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkezelési kerettel. Ezenkívül továbbra is fennáll az a lehetőség, amely szerint a fel nem használt kvóták legfeljebb 10 %-a átvihető a következő évre. Emellett 2022. április 13-án a Bizottság javaslatot tett az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról (ETHA) szóló jogszabály módosítására, amely további válságkezelési intézkedéseket tenne lehetővé.
5.Kirakodási kötelezettség
A kirakodási kötelezettség célja a szelektivitás növelése és a nem szándékos fogások mennyiségének a csökkentése azáltal, hogy biztosítja az összes fogás kirakodását.
A HTMGB és az ICES (Nemzetközi Tengerkutatási Tanács) szakvéleménye szerint az uniós vizeken folytatott vegyes tengerfenéki halászatban sok esetben továbbra is magas a nem szándékos fogások aránya (az Északi-tengeren, a Kelta-tengeren, a Vizcayai-öbölben és az ibériai partvidéken 20–30 %). Ezenkívül a tagállamok jelentései továbbra is csak korlátozott tájékoztatást nyújtanak a kirakodási kötelezettség társadalmi-gazdasági hatásairól.
A kirakodási kötelezettség végrehajtásának részleteit meghatározó 9 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre hivatkozva a HTMGB megjegyzi, hogy a szóban forgó kötelezettség alóli mentességeknek a halászati mortalitásra gyakorolt hatásai kevéssé ismertek, tekintve a mentességek alapján visszadobott fogásokról szóló jelentések alacsony számát. A Bizottság ezért a tagállamok regionális csoportjaival együttműködve 2023-ban a kirakodási kötelezettséggel kapcsolatos összes meglévő mentességet felülvizsgálja.
Az ETHA és az ETHAA – magas állami támogatási arány mellett – támogatást nyújt a kirakodási kötelezettség végrehajtásához. Ezzel kapcsolatban a tagállamok 2020-ban több mint 86 millió EUR-t költöttek a kirakodási kötelezettséggel kapcsolatos intézkedések támogatására, ami meghaladja a korábbi években erre fordított összegeket. Miközben a szelektivitás javítását elősegítő technikai intézkedések támogatása tovább nőtt, egy részletes elemzés szerint a pénzügyi támogatás nagy részét a mentességeket támogató kutatásokra és a kvóták hatékonyabb felhasználását elősegítő informatikai rendszerfejlesztésekre fordították. Bár az eszközök innovációja érdekében számos projektre és vizsgálatra sor került, a várakozások ellenére a flották sok esetben nem kezdték el széles körben alkalmazni ezek eredményeit. A HTMGB arra is felhívta a figyelmet, hogy a tagállamok a jelek szerint inkább a mentességek elfogadására összpontosítanak a szelektivitás javítása helyett.
Ezért a Bizottság továbbra is arra ösztönzi a tagállamokat, hogy használják ki jobban az alapokat a további innováció és a szelektívebb halászeszközök, illetve módszerek tényleges alkalmazásának a biztosítására, az ellenőrzések javítására, valamint arra, hogy némi értéket teremtsenek a nem szándékos fogásokból (anélkül, hogy létrehoznák azok strukturált piacát).
A kirakodási kötelezettség ellenőrzése és végrehajtása továbbra is problémás. A Bizottság által 2020-ban indított ellenőrzések megállapításai szerint az ellenőrzött tagállamok nem fogadták el a kirakodási kötelezettség hatékony ellenőrzéséhez és végrehajtásához szükséges intézkedéseket, továbbá gyakori jelenség a fogások dokumentálatlan visszadobása. Ezt más jelentések is megerősítik, többek között az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA) által elvégzett három megfelelőségi értékelés is. A HTMGB azonban pozitív és innovatív lépésként emeli ki a tagállamok által az elektronikus megfigyelőrendszerekkel kapcsolatos kísérleti projektek terén elért eredményeket, amelyek hozzá fognak járulni a kirakodási kötelezettség hatékony végrehajtásához. Tekintettel arra, hogy a kirakodási kötelezettség ellenőrzése és végrehajtása milyen fontos a közös halászati politika sikere szempontjából, a Bizottság 2021-ben kötelezettségszegési eljárást indított Spanyolország, Franciaország, Belgium, Írország és Hollandia ellen amiatt, hogy nem hoztak megfelelő intézkedéseket a kirakodási kötelezettség ellenőrzésének, végrehajtásának és vizsgálatának, valamint a fogások részletes és pontos dokumentálásának a biztosítására. Ha a tagállamok ezeken a területeken nem hoznak megfelelő intézkedéseket, az potenciálisan nagy mennyiségű be nem jelentett vagy tévesen bejelentett fogáshoz vezethet.
A Bizottság ezenkívül továbbra is azon dolgozik a társjogalkotókkal, hogy a kirakodási kötelezettség nyomon követésének leghatékonyabb és legköltséghatékonyabb eszközét jelentő elektronikus távellenőrzési eszközök használatának az előírása érdekében megállapodás szülessen a halászati ellenőrzési rendszer 5 felülvizsgálatáról. A fogási adatok gyűjtése és bejelentése továbbra is kiemelten fontos a tudományos szakvélemények minősége és ezáltal a maximális fenntartható hozam elérése szempontjából.
6.A 2023-as halászati lehetőségekre vonatkozó javaslatok legfontosabb üzenetei és irányvonalai
6.1. A következő halászati lehetőségek meghatározásának legfontosabb lépései
A korábbi évekhez hasonlóan a Bizottság a 2023. évi halászati lehetőségekre vonatkozó javaslatokat az ICES és a HTMGB tudományos szakvéleményeire, a harmadik országokkal folytatott kétoldalú tárgyalások során hozott döntésekre, a regionális halászati gazdálkodási szervezetek 2022-ben hozott döntéseire és egy társadalmi-gazdasági elemzésre fogja alapozni. Bár néhány állomány esetében előfordulhat, hogy késedelmesen készül el a tudományos szakvélemény, mivel Ukrajna orosz inváziója az ICES tevékenységére is kihat, ez várhatóan nem fogja befolyásolni a vonatkozó tanácsi ülések időzítését. A Bizottság a lehető legtöbb állományról rendelkezni fog a halászati lehetőségekre vonatkozó első javaslataiban.
A Bizottság felkéri a tagállamokat és az érdekelt feleket, hogy vegyék figyelembe a tudományos szakvéleményeket, amint azok nyilvánosan hozzáférhetővé válnak. Az érdekelt felek a tanácsadó testületeken és a nemzeti hatóságokon keresztül, valamint önállóan is tehetnek ajánlásokat.
A Bizottság 2022 októbere és decembere között konzultációkat fog folytatni az Egyesült Királysággal, Norvégiával és a parti államokkal, amelyeket igyekezni fog kellő időben lezárni ahhoz, hogy a decemberi Mezőgazdasági és Halászati Tanács figyelembe vehesse azok eredményeit.
A Bizottság a halászati lehetőségek meghatározása mellett azon is egész évben dolgozni fog, hogy a közös halállományok fenntartható kiaknázásának biztosítása érdekében előrelépést érjen el a széles körben elterjedt állományok olyan harmadik országokkal történő megosztására vonatkozó megállapodásokkal kapcsolatban, amelyekkel jelenleg nincsenek érvényben ilyen megállapodások.
6.2. A halászati lehetőségek meghatározása a különböző tengermedencék vonatkozásában
A Balti-tengeren, a Skagerrak/Kattegat területén és a délnyugati vizeken kizárólag az EU által kezelt állományok tekintetében a Bizottság a maximális fenntartható hozam szintjének megfelelően fogja javasolni a halászati mortalitás fenntartását/csökkentését, amennyiben a vonatkozó szakvélemény rendelkezésre áll. Ha a gazdálkodási tervek nagyobb rugalmasságot tesznek lehetővé a fogási korlátok megállapításában, a Bizottság az egészséges állományok esetében javasolhatja az MFH-értékek felső tartományának az alkalmazását, amennyiben a tudományos szakvélemény ezt szükségesnek tartja a vegyes halászatra vonatkozó többéves tervben foglalt célok eléréséhez. Azon állományok esetében, amelyekre teljes halászati tilalmi javaslat vonatkozik, illetve amelyek biomasszája olyan mértékben csökkent, hogy a biztonságos határérték alá esett, a Bizottság az állományok helyreállítása érdekében javasolni fogja, hogy a vonatkozó többéves gazdálkodási tervek keretében alkalmazzanak helyreállítási intézkedéseket. További figyelmet kell fordítani arra, hogy az egyéb kiemelten fontos állományok tekintetében mihamarabb teljes körű tudományos értékelés készüljön a maximális fenntartható hozamról.
Ami a kirakodási kötelezettséget illeti, a de minimis kivétel vagy a magas túlélési arányra vonatkozó mentesség adott esetben levonásra kerül a HTMGB-szakvélemény szerinti értékből. A Bizottság értékelni fogja a tagállamok által a járulékos fogások csökkentésére irányuló jelenlegi intézkedések végrehajtása terén elért eredményeket is.
A harmadik országokkal (az Egyesült Királysággal, Norvégiával és a part menti államokkal) közös állományok esetében 2022-ben nőtt azoknak a teljes kifogható mennyiségeknek a száma, amelyeket a tudományos szakvéleményekkel összhangban állapítottak meg, mind az MFH-szakvélemény, mind az elővigyázatossági megközelítésen alapuló szakvélemény tárgyát képező állományok esetében. 2023-ban az EU a 2022. évi gyakorlatra fog építeni, és a tudományos szakvéleményekkel összhangban továbbra is fenntartható teljes kifogható mennyiségekre törekszik majd a közös halászati politika, valamint a kereskedelmi és együttműködési megállapodás keretében előírtaknak megfelelően. A Bizottság arra törekszik, hogy a tudományos szakvélemény rendelkezésre állásától függően a lehető leghamarabb, még ősszel megkezdje a konzultációkat, különösen az Egyesült Királysággal és Norvégiával.
Az EU azt is szorgalmazta, hogy induljanak kvótamegosztási konzultációk három más, parti államokkal közös, széles körben elterjedt állomány (a makréla, a kék puhatőkehal és a tavasszal ívó norvég hering) tekintetében. A makréla esetében a konzultációk 2022 márciusa óta folynak, a kék puha tőkehal és a hering tekintetében pedig az érintett felek megállapodtak abban, hogy a konzultációkat szeptembertől fel kell gyorsítani. Az Unió minden felet felszólított arra, hogy tegye lehetővé egy olyan fenntartható kompromisszum elérését, amely nem veszélyezteti az Unió és az ágazat jogos érdekeit.
A Földközi-tenger és a Fekete-tenger tekintetében elengedhetetlen, hogy a tagállamok folytassák a Földközi-tenger nyugati részére vonatkozó többéves gazdálkodási terv és a GFCM célkitűzéseinek az elérésére irányuló erőfeszítéseiket, valamint hogy a kísérő intézkedések kidolgozása érdekében ambiciózus operatív programokat fogadjanak el és hajtsanak végre az ETHAA számára. A halászati lehetőségekre vonatkozó javaslat célja a Földközi-tenger nyugati részére vonatkozó többéves gazdálkodási terv végrehajtásának a folytatása, ideértve a további csökkentéseket és a gazdálkodási eszközök fejlesztését annak érdekében, hogy egy holisztikus megközelítés alapján két év alatt, legkésőbb 2025 januárjáig valamennyi halállomány esetében elérjük a maximális fenntartható hozamot.
A HTMGB a Földközi-tenger nyugati részére vonatkozó többéves gazdálkodási terv végrehajtását annak elfogadása óta évente értékeli, a Bizottság pedig megkezdi az előkészítő munkát annak érdekében, hogy 2024 júliusáig jelentést készítsen a terv eredményeiről és az érintett állományokra, valamint az ezen állományok halászatára gyakorolt hatásáról, a többéves gazdálkodási tervben foglalt követelményekkel összhangban.
A Földközi-tenger nyugati részére vonatkozó többéves gazdálkodási terv végrehajtásán túlmenően – amely a földközi-tengeri flották jövője szempontjából kulcsfontosságú – a közös halállományokkal is gazdálkodni kell annak érdekében, hogy a Földközi-tenger valamennyi halásza számára egyenlő versenyfeltételeket biztosítsunk. Ezért a Bizottság a tagállamok támogatásával továbbra is proaktívan fog fellépni a GFCM-ben. Ennek szellemében a halászati lehetőségekre vonatkozó 2023. évi javaslat a már hatályban lévő intézkedéseket kiterjesztő GFCM-intézkedéseket is érinti, és a GFCM novemberi éves ülésén elfogadandó további intézkedéseket is tartalmaz. A fekete-tengeri fajok esetében a nagy rombuszhalra vonatkozó teljes kifogható mennyiségekkel és kvótákkal kapcsolatban a GFCM 2022. novemberi határozatával összhangban kerül majd sor javaslattételre.
Ezen túlmenően – tekintettel az európai angolnaállomány kritikus állapotára – a Bizottság vizsgálja, hogy hogyan kell eljárni az ICES legutóbbi, teljes halászati tilalmat javasló szakvéleményével 6 kapcsolatban, és hogy hogyan követhetők nyomon a tagállamok által az angolnagazdálkodási tervek és az angolnákról szóló rendelet szerinti intézkedések végrehajtása terén elért eredmények 7 .
Végezetül pedig a GFCM olyan lehetséges gazdálkodási intézkedések kidolgozásával foglalkozik, amelyek elsősorban az európai angolnára vonatkozó, nemrégiben véglegesített kutatási program eredményein fognak alapulni 8 . Ezzel kapcsolatban a GFCM tudományos testülete júniusban külön szakvéleményt fog elfogadni az európai angolnával folytatott földközi-tengeri gazdálkodásról. A szakvélemény a lehetséges uniós gazdálkodási megközelítésekre vonatkozó döntéshozatal alapjául szolgálhat majd.
7.Következtetés
2021-ben az uniós halászat fenntarthatósága tovább nőtt, kivéve a Balti-tengeren, ahol a környezeti helyzet miatt néhány korábban fontos kereskedelmi állomány csökkenőben van. További erőfeszítésekre van szükség, különösen a Földközi-tengeren. A 2023. évi halászati lehetőségekre vonatkozó javaslataival a Bizottság az állományok további helyreállítását és a már fenntartható szinten lévő állományok megszilárdítását tűzi célul.
A halászati erőforrások állapotán túlmenően a tágabb értelemben vett tengeri ökoszisztémákra is figyelmet kell fordítani. Ennek szellemében a Bizottság a halászati erőforrások megőrzésére és a tengeri ökoszisztémák védelmére irányuló cselekvési tervet készít. Célja, hogy továbbfejlesztett tudásbázisra épülő intézkedések segítségével folytassa az érzékeny fajok és élőhelyek megvédelmezését, hogy fokozza a halászati és a környezetvédelmi érdekeltek közötti szinergiákat, valamint hogy a tisztességes és igazságos átmenet biztosítása érdekében támogassa az ágazatot. A szóban forgó támogatás az elkövetkező hónapokban és években továbbra is kulcsfontosságú lesz a halászat rezilienciájának a biztosítása szempontjából, különösen az Ukrajna elleni orosz katonai agresszióval, valamint az ökológiai és éghajlati válsággal összefüggésben.
A Bizottság a közös halászati politika végrehajtását részletesebben vizsgálja majd egy jelentésben, amelyet az év végéig kell elfogadni.
A Bizottság felkéri a tagállamokat, a tanácsadó testületeket, az érdekelt feleket és a nyilvánosságot, hogy 2022. augusztus 31-ig adjanak visszajelzést erről a közleményről.
A tervezett ütemezés 9
|
Időpont |
Esemény |
|
2022. május–november |
A Nemzetközi Tengerkutatási Tanács tudományos szakvéleménye |
|
2022. június vége, augusztus |
Nyilvános konzultáció a közleményről |
|
2022. augusztus vége |
A Bizottság elfogadja a Balti-tengerre vonatkozó halászati lehetőségekkel kapcsolatos javaslatot |
|
2022. szeptember–december |
A halászati lehetőségekről folytatott éves konzultációk az Egyesült Királysággal és Norvégiával, valamint külön-külön az Egyesült Királysággal, illetve Norvégiával |
|
2022. szeptember közepe |
A Bizottság elfogadja a Földközi-tengerre és a Fekete-tengerre vonatkozó halászati lehetőségekkel kapcsolatos javaslatot |
|
2022. október |
A balti-tengeri halászati lehetőségekre vonatkozó tanácsi ülés A parti államok konzultációi az Atlanti-óceán északkeleti részén széles körben elterjedt állományokról |
|
2022. október vége |
A Bizottság elfogadja az Atlanti-óceánra/az Északi-tengerre vonatkozó halászati lehetőségekkel kapcsolatos javaslatot |
|
2022. november 7–11. |
A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság éves ülése |
|
2022. december 2. |
A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság állományfelmérése és gazdálkodási szakvéleménye |
|
2022. december |
Az atlanti-óceáni/északi-tengeri halászati lehetőségekre vonatkozó tanácsi ülés A földközi-tengeri és a fekete-tengeri halászati lehetőségekre vonatkozó tanácsi ülés |
Az ICES 2021. november 4-i szakvéleménye: ele.2737.nea (ices.dk) : „Az ICES szakvéleménye szerint az elővigyázatossági megközelítés alkalmazása esetén 2022-re valamennyi élőhely esetében teljes halászati tilalmat kell elrendelni”.