EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2022.3.14.
COM(2022) 106 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
2020. ÉVI ÉVES JELENTÉS A POLGÁRI LÉGI KÖZLEKEDÉS VÉDELMÉNEK KÖZÖS SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 300/2008/EK RENDELET VÉGREHAJTÁSÁRÓL
A 300/2008/EK rendelet 16. cikke szerint a Bizottság minden évben jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a tagállamoknak e rendelet alkalmazásáról és annak a légi közlekedés védelmének javítására gyakorolt hatásáról. Ez a jelentés öt részből áll. Az első rész a légiközlekedés-védelmi ellenőrzési tevékenységekre, a második rész a légi közlekedés védelmére vonatkozó jogszabályi keret módosításaira, a harmadik rész a légi közlekedés védelmével kapcsolatos próbaüzemekre, tanulmányokra és új kezdeményezésekre, a negyedik rész a fenyegetést jelentő eseményekre és a kilátásokra vonatkozik, végül pedig az ötödik rész a Bizottság által nemzetközi szervekkel és harmadik országokkal folytatott nemzetközi párbeszédet mutatja be.
2020-ban a Bizottság folytatta a légiközlekedés-védelmi szabályok megerősítését, különös hangsúlyt helyezve annak a hatásnak a kezelésére, amelyet a Covid19-világjárvány gyakorolt a meglévő és új légiközlekedés-védelmi szabályok végrehajtására.
A légi közlekedés védelme terén a Bizottság kettős célt tűzött ki a Covid19-világjárvány időszakában: először is annak biztosítását, hogy a biztonság ne kerüljön veszélybe, hiszen az egészségügyi és gazdasági válságot egy biztonsági esemény már nem tetézheti. A másik cél pedig az volt, hogy teremtsenek szilárd alapot a műveletek fokozatos újraindításához, és állítsák helyre a lakosság közlekedésbe vetett bizalmát, biztosítva ugyanakkor, hogy a biztonság és a védelem a legmagasabb szinten maradjon.
Az (EU) 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendeletet az (EU) 2020/111 bizottsági végrehajtási rendelet 2020. januári elfogadásával aktualizálták. Ez utóbbi végrehajtási rendelet rendelkezéseket tartalmaz a légiközlekedés-védelmi berendezések „EU-bélyegzővel” való megjelöléséről, valamint az egyszeri védelmi ellenőrzéssel kapcsolatos intézkedések alkalmazására jogosult harmadik országok jegyzékéhez fűzött kiegészítésekről.
Az év folyamán később a Bizottság újabb végrehajtási rendeletet fogadott el különösen a Covid19-világjárvány hatásának kezelése érdekében. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy sürgős intézkedéseket kell elfogadni, amelyek megteremtik a megfelelő jogalapot ahhoz, hogy alternatív és gyors uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzési eljárást hajtsanak végre az Unióba irányuló szállítási lánc Covid19-világjárvány által érintett üzemeltetői vonatkozásában, továbbá némi rugalmasságot biztosítanak az új követelmények végrehajtásához a polgári légiközlekedési személyzet védelmi háttérellenőrzése és a kiberbiztonság területén. Az (EU) 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendeletet módosító, 2020 őszén indított másik jogalkotási eljárás 2021 februárjában zárult le. Ez a módosítás kiterjesztette az uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzések alternatív és gyors eljárásának alkalmazhatóságát, és beépíti a berakodás előtti előzetes áruinformációkra (PLACI) vonatkozó szabályokat a jogszabályokba. Emellett egyes konkrét légiközlekedés-védelmi intézkedések egyértelműsítését, harmonizációját, egyszerűsítését és megerősítését szolgáló rendelkezéseket is tartalmaz.
A Bizottság továbbá iránymutatást adott ki azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson a világjárvány okozta rendkívüli helyzet által érintett tagállamoknak és gazdasági szereplőknek, többek között a megfelelőség-ellenőrzés terén.
2020 márciusában a Bizottság minden szállítási módra alkalmazandó általános feljegyzést adott ki, amely azokra a rendkívüli intézkedésekre vonatkozott, amelyek célja annak kezelése volt, hogy az uniós jogszabályok egyes rendelkezéseit a válsághelyzet miatt nem lehet betartani. A Bizottság operatív iránymutatást is készített a légiközlekedés-védelmi közösség számára a Covid19-cel összefüggésben hozott vészhelyzeti és alternatív légiközlekedés-védelmi intézkedésekről. Végezetül a Bizottság a közlekedési szolgáltatások és összeköttetések fokozatos helyreállításáról szóló Covid19-iránymutatást is kiadott.
Az Európai Bizottság ellenőrzéseit megnehezítették a Covid19-válság idején életbe léptetett mobilitási korlátozások, de továbbra is alkalmaztak új megközelítéseket és támogató technikákat, például dokumentált távellenőrzéseket.
A pilóta nélküli légijármű-rendszerek – ismertebb nevén drónok – jogellenes használata mint a repülőtéri műveletek támadásának és megzavarásának földi irányítású eszköze felkeltette a hatóságok és a média figyelmét. A Bizottság támogatta az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségét (EASA) a repülőtéri drónesemények kezelésére vonatkozó iránymutatások kidolgozásában. A Bizottság emellett előmozdította a tagállamok közötti megbeszéléseket, megvizsgálva a drónokkal kapcsolatos eseményeknek a légi közlekedési rendszerre gyakorolt negatív következményeit.
A korábbi évekhez hasonlóan a Bizottság – a tagállamokkal, az ICAO-val és a partnerországokkal, például az Egyesült Államokkal szoros együttműködésben – folytatta a fenyegetettségi helyzet elemzését – különös tekintettel a lehetséges új terrorista megközelítésekre –, és adott esetben rendszeres kockázatértékelések alapján hatásmérséklési stratégiákat dolgozott ki.
A Bizottság az ICAO-val régóta fennálló szoros együttműködése, valamint az Afrikára, Ázsiára és a Közel-Keletre irányuló CASE-II kapacitásépítési projektje keretében folytatta a légi közlekedés globális védelmének megerősítéséhez nyújtott hozzájárulását. A Bizottság továbbá az integrált uniós légiközlekedés-védelmi kockázatértékelési eljárás keretében kockázatértékeléseket nyújtott a konfliktusövezetek feletti átrepülésre vonatkozóan. Ez az eljárás kockázatértékelési képességet is biztosít, és támogatja a döntéshozatali folyamatot (kockázatcsökkentést) a légiáru-védelmi és légiközlekedés-védelmi előírások terén.
ELSŐ RÉSZ: ELLENŐRZÉSEK
1.Háttér-információk
A polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól szóló 300/2008/EK rendelet célja a polgári légi járművek elleni jogellenes cselekmények megakadályozása a személyek és az áruk védelme érdekében.
Míg ez a rendelet a tagállamok számára előírja, hogy rendszeresen ellenőrizzék az összes repülőteret, üzemben tartót és a légiközlekedés-védelmi követelményeket alkalmazó egyéb jogalanyt, valamint biztosítsák a hiányosságok gyors észlelését és kijavítását, a jogalkotó által a Bizottságra ruházott feladat e jogi követelmény EU/EGT-tagállamok
általi hatékony végrehajtásának nyomon követése.
E nyomonkövetési célkitűzés elérése érdekében a Bizottság felügyeleti rendszere kiterjed az EU/EGT-tagállamok azon tevékenységeire, amelyek egy hatékony nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program és egy hatékony nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi minőségbiztosítási program létrehozására, fenntartására és alkalmazására irányulnak.
E célból a Bizottság kétrétű megfelelőség-ellenőrzési rendszert vezetett be, amely egyrészt bizottsági ellenőrzésekből, másrészt az egyes tagállamok saját nemzeti ellenőrzési tevékenységeikről (biztonsági átvilágítások, ellenőrzések, vizsgálatok) készített éves jelentéseinek értékeléséből áll.
A 300/2008/EK rendelet 15. cikke előírja, hogy a rendelet tagállami alkalmazásának nyomon követése és adott esetben a légi közlekedés védelmének javítására irányuló ajánlások megtétele érdekében a Bizottság ellenőrzéseket hajtson végre, ideértve a repülőterek, az üzemben tartók és a légiközlekedés-védelmi követelményeket alkalmazó jogalanyok ellenőrzését. Az uniós program kiterjed Svájcra is, míg Norvégia és Izland esetében az EFTA Felügyeleti Hatóság (ESA) végez ellenőrzéseket hasonló rendelkezések alapján.
2020-ban az ellenőrzési feladatokat a Bizottság hatfős, teljes munkaidős légiközlekedés-védelmi ellenőrökből álló csoportja végezte. Az ellenőrzési feladatok ellátását a tagállamok, valamint Izland, Norvégia és Svájc által kinevezett mintegy száz nemzeti ellenőr is segíti, akik a Bizottság által nyújtott képzés teljesítése után válnak jogosulttá a bizottsági ellenőrzésekben való részvételre. 2016-tól
kezdve az ESA és az Európai Polgári Repülési Konferencia ellenőrei egyaránt részt vesznek ebben a folyamatban teljes jogú ellenőrökként. A bizottsági ellenőrzésekben részt vevő nemzeti ellenőrök nagy száma biztosítja a szakmai vizsgálati rendszert, és lehetővé teszi a módszertanok és bevált gyakorlatok tagállamok és társult országok közötti terjesztését. A Bizottság és az ESA által 2020-ban elvégzett megfelelőség-ellenőrzési tevékenységek összefoglaló táblázata az I. mellékletben található.
A módosított 72/2010/EU bizottsági rendelet megállapítja a légi közlekedés védelmével kapcsolatos bizottsági ellenőrzések eljárásait. Ez a rendelet többek között a bizottsági ellenőrök képzettségére és hatáskörére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.
Az ezen ellenőrzések végzésénél alkalmazott módszertan a légi közlekedés védelméért felelős tagállami hatóságokkal szoros együttműködésben került kidolgozásra, és a védelmi intézkedések tényleges végrehajtásának vizsgálatán alapul. Az ellenőrzések elvégzésére vonatkozó követelmények és eljárások egységes értelmezése érdekében a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság (DG MOVE) kézikönyveket állít össze és tart naprakészen a repülőterek és áruk ellenőrzésére vonatkozóan. Ezek a kézikönyvek ezenfelül részletes utasításokat és útmutatást tartalmaznak az uniós jogszabályok által előírt valamennyi légiközlekedés-védelmi intézkedésre vonatkozóan. Részletezik továbbá a bizottsági ellenőrzések minden szervezeti és gyakorlati vonatkozását is. A kézikönyvek EU-minősített adatok, és csak a bizottsági ellenőrök, valamint az egyes tagállamok felelős hatóságai számára elérhetők.
A Bizottság ellenőrzéseket végez a légi közlekedés védelméért felelős tagállami hatóságoknál (a továbbiakban: felelős hatóságok), valamint számos repülőtéren, üzemben tartónál és légiközlekedés-védelmi követelményeket alkalmazó szervezetnél. A felelős hatóságoknál végzett ellenőrzések célja annak felmérése, hogy a tagállamok rendelkeznek-e a szükséges eszközökkel – ideértve egy nemzeti minőségbiztosítási programot, a szükséges hatáskört és a megfelelő erőforrásokat – az EU légiközlekedés-védelmi jogszabályának végrehajtásához. A repülőtereken végzett ellenőrzések célja annak felmérése, hogy a felelős hatóság megfelelően nyomon követi-e a légiközlekedés-védelmi intézkedések tényleges végrehajtását, és képes-e a hibák gyors felderítésére és kijavítására. Mindkét esetben a bizottsági ellenőrök által megállapított hibákat meghatározott időkereten belül ki kell javítani. Az ellenőrzési jelentéseket valamennyi tagállam számára rendelkezésre bocsátják.
A Covid19-világjárványhoz kapcsolódó korlátozások ellenére a Bizottság az ellenőrzési stratégiájával összhangban, távoli módszerek alkalmazásával folytatta a tagállamok nemzeti közigazgatásainak ellenőrzését. 2020-ban a Bizottság 11 átfogó ellenőrzést végzett, amelyek hét tagállam repülőtereire (többek között légi fuvarozókra és szervezetekre), valamint felelős hatóságaira vonatkoztak. A világjárvány 2020. márciusi kitörését követő időszakra tervezett valamennyi repülőtéri ellenőrzést elhalasztották az EU-ban.
Azzal a céllal, hogy visszajelzést adjon a tagállamoknak az ellenőrzésekről, előmozdítsa az átláthatóságot és harmonizálja a megfelelőség-ellenőrzési módszereket, a Bizottság 2020 áprilisára beütemezte az AVSEC ellenőrzési munkacsoport ülését. Ezt az ülést azonban a Covid19-világjárvány miatt törölni kellett. A szinten tartó képzés részeként 2020 októberében összehívtak nemzeti ellenőröket azzal a céllal, hogy videokonferencia keretében megtartsák az éves ülést.
1.1.
Többéves bizottsági megfelelőség-ellenőrzés
Annak érdekében, hogy a Bizottság kellőképpen meggyőződjön a tagállamok megfelelési szintjéről, egy többéves ellenőrzési módszer alkalmazására kerül sor. Kétéves ciklus során – vagy az adott tagállam felelős hatóságánál végzett ellenőrzés útján, vagy pedig legalább egy repülőterének az ellenőrzése révén – bizonyítékokat szereznek be arról, hogy az egyes tagállamok hogyan alkalmazzák a 300/2008/EK rendeletet és annak végrehajtási jogszabályait. Ezenfelül a légi közlekedés védelmére irányuló közös alapkövetelmények alkalmazására vonatkozó bizonyítékok megszerzése ötéves ciklusban történik, a 300/2008/EK rendelet hatálya alá tartozó uniós repülőterek kiválasztott legalább 15 %-ának, köztük az egyes tagállamok utasszámot tekintve legnagyobb repülőterének ellenőrzésével.
A keretrendelet követelményei szerint elsősorban a tagállamok feladata, hogy ellenőrizzék a közös alapkövetelmények végrehajtásának a megfelelőségét a repülőtereken, a légitársaságoknál és a védelemért felelős szervezeteknél. A Bizottság által kiválasztott repülőtereknél végzett ellenőrzések az egyes tagállamok általános megfelelési szintjére vonatkozóan fontos mutatónak tekinthetők.
A bizottsági ellenőrzések gyakoriságát és hatókörét a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság uniós légiközlekedés-védelmi követelmények végrehajtásának ellenőrzésére vonatkozó stratégiája határozza meg. A stratégia figyelembe veszi az egyes tagállamok légi közlekedési tevékenységének szintjét, a repülőtéri műveletek típusainak reprezentatív mintáját, a légiközlekedés-védelmi előírások végrehajtásának színvonalát, a korábbi bizottsági ellenőrzések eredményeit nyújtott tevékenységgé éves nemzeti minőségbiztosítási jelentések értékelését, a biztonságot érintő eseményeket (a jogellenes cselekményeket), a fenyegetettségi szinteket, valamint egyéb tényezőket és értékeléseket.
2010 óta a bizottsági ellenőrzések során megállapított megfelelési arány
80 % körül van (2010: 80 %, 2011: 80 %, 2012: 83 %, 2013: 80 %; 2014: 81 %, 2015: 80 %, 2016: 79 %, 2017: 81 %, 2018: 81 %, 2019: 81 %, 2020: 81 %). Ez a viszonylag állandó érték azonban nem jelenti azt, hogy a tagállamok nem fokozták erőfeszítéseiket. Éppen ellenkezőleg, a légi közlekedés védelme terén tett tagállami erőfeszítések jelentősen fokozódtak, ugyanis a követelmények is szigorodtak az évek során, különösen a légiáru-védelem, a folyadékok, aeroszolok és gélek átvizsgálása, valamint a robbanóanyagnyom-felderítő eszközök alkalmazása területén.
2.A felelős nemzeti hatóságok ellenőrzése
A Bizottság 2020-ban folytatta a felelős hatóságok ellenőrzésének hatodik ciklusát. Az év során összesen hat ellenőrzést végeztek illetékes hatóságoknál.
A leggyakrabban észlelt hiányosságok a nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi minőségbiztosítási programok végrehajtása terén voltak tapasztalhatók. Nehézségeket tártak fel annak biztosítását illetően, hogy a repülőterek, a légi fuvarozók és a szabályozás hatálya alá tartozó, védelemért felelős egyéb jogalanyok a Bizottság végrehajtási rendeleteinek és határozatainak megfelelően naprakésszé tegyék és karbantartsák a biztonsági programokat. Emellett egyes tagállamok nem követték nyomon a várt rendszerességgel a külföldi légi fuvarozókat és egyes védelmi feladatokat ellátó jogalanyokat. Más tagállamok nem alkalmazták teljes mértékben az ellenőrzésekhez szükséges módszertant, és nem építették be teljes egészében a megfelelőség-ellenőrzési tevékenységekről szóló jelentésben kötelezően feltüntetendő elemeket. Emellett egyes tagállamok nem érték el a biztonsági ellenőrzések és vizsgálatok minimális gyakoriságát, és nem mindig biztosították, hogy a feltárt hiányosságokat gyorsan orvosolják, és ezek a hiányosságok ne ismétlődjenek meg. Mindazonáltal a 2020-ban ellenőrzött tagállamok többsége hozzáigazította a nemzeti légiközlekedés-védelmi programokat az uniós jogszabályokhoz; felruházta a felelős hatóságait a rendelet és végrehajtási jogi aktusai valamennyi követelményének nyomon követéséhez és érvényesítéséhez szükséges végrehajtási hatáskörökkel; biztosította, hogy elegendő számú ellenőr álljon rendelkezésre a megfelelőség-ellenőrzési tevékenységek elvégzéséhez; és többnyire megvalósította a védelmi képzésre vonatkozó követelményeket.
3.A repülőtereken végzett előzetes ellenőrzések
2020-ban öt előzetes repülőtéri ellenőrzésre került sor. Négy ilyen repülőtéri ellenőrzés valamennyi fejezetet lefedte az alkalmazandó védelmi területek szerint, míg egy repülőtéri ellenőrzés az árura és a postai küldeményekre, valamint a védelmi felszerelésekre vonatkozó rendelkezésekre összpontosított. A követelményeknek megfelelőnek ítélt fő intézkedések aránya 2020-ban 81 % volt, vagyis hasonló, mint 2019-ben
.
A 300/2008/EK rendelet végrehajtásának tizenegyedik évét követően az ellenőrzési eredmények tükrözik a felelős hatóságok és az ágazat erőfeszítéseit. Az ebből az ambiciózus jogszabályból eredő védelmi követelmények többségét megfelelően végrehajtották; a megfelelési mutató szintje a légiközlekedés-védelem legfontosabb területein stabilan 80 % körüli értéken maradt. Bizonyos intézkedések esetében azonban a végrehajtás hatékonysága még mindig javításra szorul.
A legtöbb észlelt hiányosság továbbra is az emberi tényezőnek tudható be. Ezek leginkább a gyakorlati végrehajtásban jelentkeztek, olyan területeken, amelyeken a jogi követelmények újak vagy a közelmúltban jelentősen megváltoztak. Különösen a belépési ellenőrzésre és a kézipoggyászok átvizsgálására vonatkozó bizonyos rendelkezésekkel kapcsolatban van szükség további erőfeszítésekre a felelős hatóságok, az ágazati szereplők és a Bizottság részéről. Ezeket a problémákat az adott területre vonatkozó nemzeti minőségbiztosítási tevékenységek fokozásával kell kezelni.
A 2020. év egyértelmű javulást mutatott a repülőtéri készletek védelmi ellenőrzése terén, és ismét magas volt a megfelelési szint a feladott poggyász átvizsgálása és védelme, a fedélzeti ellátmány, a képzés és a védelmi eszközök tekintetében. Ez az előző évek viszonylag jó eredményeit követi, de a felülvizsgált végrehajtási jogszabályokkal kapcsolatos jobb tájékozottságnak és gyakorlati tapasztalatoknak köszönhetően tovább javult, ami erősítette az intézkedések egyértelműségét és következetességét.
4.Utólagos ellenőrzések
A 72/2010/EU módosított bizottsági rendelet 13. cikke értelmében a Bizottság korlátozott számban utólagos ellenőrzéseket is végez. Ilyen ellenőrzést akkor végeznek, ha az előzetes ellenőrzés során több súlyos hiányosságra is fény derült, továbbá véletlenszerű alapon is annak ellenőrzésére, hogy a felelős hatóságok rendelkeznek-e az ahhoz szükséges hatáskörökkel, hogy a feltárt hiányosságok meghatározott időkereten belül történő kijavítását előírják. A Covid19-világjárvány kitörése miatt 2020-ban nem került sor ilyen tevékenységekre.
5.A tagállamok ÉVES MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI jelentéseinek értékelése
A 300/2008/EK rendelet mellékletének 18. pontja előírja a tagállamok számára, hogy évente nyújtsanak be jelentést a Bizottságnak az e rendelet szerinti kötelezettségeik teljesítése érdekében tett intézkedésekről, illetve a területükön lévő repülőterek légiközlekedés-védelmi helyzetéről. A jelentések tartalmának összhangban kell lennie a III. függelékkel. A jelentéseket a Bizottság által biztosított űrlapon kell benyújtani.
Ezeknek a jelentéseknek az értékelése – a Bizottság rendszeres ellenőrzésein felül – eszközt nyújt a Bizottság számára a szigorú nemzeti minőségbiztosítási intézkedések végrehajtásának szoros nyomon követéséhez. Ez pedig lehetővé teszi a hiányosságok gyors észlelését és kijavítását az egyes tagállamokban.
Az értékelés magában foglalja repülőterek, légi fuvarozók és a légi közlekedés védelméért felelős egyéb jogalanyok rendszeres ellenőrzésének, az ellenőrök által az adott területen eltöltött napok számának, a megfelelőség-ellenőrzési tevékenységek megfelelő kombinációja hatókörének és gyakoriságának, a nemzeti megfelelési szinteknek, az utólagos tevékenységeknek és a végrehajtási hatáskörök alkalmazásának az elemzését.
Ami a tagállamok által benyújtott 2020. évi éves jelentéseket illeti, a Covid19-világjárvány jelentős hatást gyakorolt a tagállamok azon képességére, hogy 2020-ban elvégezzék a repülőtereken és más üzemeltetők telephelyein végzett rendes minőség-ellenőrzési tevékenységeiket.
2020 márciusában a Bizottság általános feljegyzést adott ki, amelyben rendkívüli intézkedéseket határozott meg annak kezelésére, hogy nem lehet eleget tenni az uniós jogszabályok egyes rendelkezéseinek. Lehetővé tette a tagállamok számára, hogy rendkívüli intézkedéseket hozzanak a megfelelőség-ellenőrzési tevékenységek tekintetében is, amennyiben azok elvégzését a világjárvány hatásai akadályozták vagy súlyosan érintették. Általánosságban elmondható, hogy a Covid19 negatív hatásai és az általa okozott korlátozások valamennyi tagállamot érintették. Mivel azonban a világjárvány Unió-szerte nem egységes módon alakult, üteme is eltérő volt és tagállamonként más-más hatást fejtett ki (egyes esetekben még ugyanazon tagállamon belül is), a 27 tagállam e korlátozások időtartama és súlyossága tekintetében némileg eltérő helyzetbe került. A polgári légiközlekedési műveletek (utasok száma és a légi járművek mozgásainak száma) drámai visszaesést mutattak, ami számos megfelelőség-ellenőrzési tevékenység újratervezéséhez, törléséhez vagy átalakításához vezetett. 2020 májusában a Bizottság benyújtotta a tagállamoknak azoknak a megfelelőség-ellenőrzési tevékenységeknek a jegyzékét, amelyeket a hagyományos ellenőrzések, szemlék és tesztek alternatívájaként vagy azokba beépítve kell elvégezni abban az esetben, ha a világjárvány miatt részben vagy egészben nem lehetne őket kivitelezni. A Bizottság a tagállamok rendelkezésére bocsátott egy értesítési eszközt, amelynek segítségével az ilyen tevékenységeket be lehet építeni a 2020. évi éves jelentésükbe.
Ezért a Bizottság által a 2020. évi éves jelentésekhez készített értékelés a tagállamok által alkalmazható rendes minőség-ellenőrzési eszközökre összpontosított, a fent említett alternatív és kiegészítő tevékenységek értékelésével és mérlegelésével együtt, amelyeket a legsúlyosabb kijárási korlátozások időszakában végeztek el. A Bizottság megjegyezte, hogy míg egyes tagállamok a szokásos módszertan és eszközök használatával is teljes mértékben eleget tudtak tenni minőség-ellenőrzési kötelezettségeiknek, többségük nagymértékben élt a kiegészítő alternatív megfelelőség-ellenőrzési tevékenységek lehetőségével, ami hozzájárult ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt értek el mind az ellenőrök által ellenőrzéssel töltött napok, mind a vizsgált gazdasági szereplők tényleges száma tekintetében.
A példa nélküli helyzet, valamint a tagállamok által használt, fentebb ismertetett megoldások és eszközök miatt az éves jelentések értékelése elismerte, hogy valamennyi tagállam kiemelkedő erőfeszítéseket tett légiközlekedés-védelmi rendszereinek folyamatos felülvizsgálata érdekében, irodai eszközökkel történő értékelések és – ahol lehetséges volt – célzott helyszíni tevékenységek kombinációja révén.
Az átfogó értékelés nem tárt fel olyan hiányosságot vagy gyenge pontot, amely utólagos követést tenne szükségessé: a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a tagállamok reagálása és a megtett erőfeszítések elégségesek. Mivel a világjárvány hatásai 2021-ben is folytatódtak, a Bizottság a 2021. évi éves jelentések értékelésének fényében fontolóra fogja venni a megfelelőség-ellenőrzési tevékenységek ezen alternatív rendszerének javítását.
A Bizottság hivatalos átfogó értékelést küldött a tagállamoknak, amelyben szükség esetén kiemelte az arra vonatkozó javaslatokat, hogy hogyan javítsák vagy szabják megfelelőbben testre a nemzeti erőfeszítéseket.
6.Harmadik országok repülőtereinek értékelése
Az év folyamán a kivételes körülmények miatt nem került sor USA-beli repülőterek értékelésére az EU–USA légiközlekedési megállapodás
részeként az Amerikai Egyesült Államok Közlekedésbiztonsági Hivatalával kötött munkamegállapodás keretében. A Bizottság és harmadik országok közötti, egyszeri védelmi ellenőrzésre vonatkozó megállapodások keretében, valamint más hasonló okokból nem lehetett értékeléseket végezni. Rendes körülmények között ezekre az értékelésekre azzal a céllal kerül sor, hogy ellenőrizzék, bizonyos védelmi intézkedések végrehajtása továbbra is egyenértékű-e az uniós légiközlekedés-védelmi jogszabályok végrehajtásával.
7.Lezáratlan ügyek, a 15. cikkben említett esetek és bírósági eljárások
Az ellenőrzési dossziék mindaddig nem zárhatók le, amíg a Bizottság meg nem bizonyosodott arról, hogy a megfelelő korrekciós intézkedéseket végrehajtották. Az az időtartam, amíg sor kerül egy adott dosszié lezárására, az érintett tagállam készséges együttműködésétől függ. Tizenöt ellenőrzési dossziét lehetett lezárni 2020-ban (tizenegy dosszié repülőterek ellenőrzésére vonatkozott, négy pedig a felelős hatóságoknál végzett ellenőrzésekre). Összességében az év végén felelős hatóságokat érintően hét, és repülőtéri ellenőrzéssel kapcsolatban is hét ügy maradt lezáratlanul.
Azokban az esetekben, amikor a repülőterekre vonatkozó légiközlekedés-védelmi intézkedések végrehajtásában feltárt hiányosságok súlyosságuknál fogva vélhetően jelentős hatással lehetnek az Unióban a polgári légi közlekedés általános védelmi szintjére, a Bizottság megteszi a 72/2010/EU bizottsági rendelet 15. cikkében foglalt lépéseket. Ez azt jelenti, hogy felhívja az összes többi illetékes hatóság figyelmét a helyzetre, és mérlegeli, hogy az érintett repülőtérről induló járatok tekintetében bevezetésre kerüljenek-e korrekciós intézkedések. 2020-ban egyetlen esetben sem indítottak a 15. cikk szerinti ügyet, de egy tagállamnak előzetes figyelmeztető levelet küldtek, amelyben felkérték, hogy az érintett hiányosság teljes orvoslásáig tegye meg a megfelelő kompenzációs intézkedéseket.
A 15. cikk alkalmazásától függetlenül a Bizottságnak lehetősége van kötelezettségszegési eljárás kezdeményezésére, különösen akkor, ha valamely hiányosság orvoslására hosszú ideig nem kerül sor, vagy az ismételten felmerül. 2020-ban egy kötelezettségszegési eljárást indítottak. Ugyanebben az időszakban egy másik jogsértést viszont le lehetett zárni.
MÁSODIK RÉSZ: JOGSZABÁLYI KERET ÉS KIEGÉSZÍTŐ ESZKÖZÖK
1.Jogszabályi keret
A polgári légi közlekedés továbbra is a terrorista csoportok egyik kedvelt célpontja, és e fenyegetéssel szemben csak arányos, kockázatalapú védelmi intézkedésekkel védekezhetünk. A Bizottság és a tagállamok ezért folyamatosan módosítják a kockázatcsökkentő intézkedéseket a lehető legnagyobb fokú biztonság elérése érdekében, ugyanakkor minimalizálva a műveletek nemkívánatos hatását.
2020 januárjában sor került az (EU) 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendeletet frissítésére a polgári légiközlekedés-védelmi berendezések, valamint azon harmadik országok jegyzékének jóváhagyása tekintetében, amelyeket a közös polgári légiközlekedés-védelmi alapkövetelményekkel egyenértékű védelmi követelményeket alkalmazó országként ismernek el. 2020 júniusában, a Covid19-világjárvány kitörése után ismét módosították a rendeletet a harmadik országokból érkező áruk és postai küldemények védelmi ellenőrzését végző légitársaságok, üzemeltetők és jogalanyok újbóli kijelölésére vonatkozó szabályok tekintetében, valamint a kiberbiztonságra, a háttérellenőrzésekre, a robbanóanyag-felderítő eszközök szabványaira és a robbanóanyagnyom-felderítő eszközökre vonatkozó bizonyos szabályozási követelmények elhalasztása tekintetében.
A Bizottság 2020 márciusában minden szállítási módra alkalmazandó általános feljegyzést adott ki, amely azokra a rendkívüli intézkedésekre vonatkozott, amelyek célja annak kezelése volt, hogy az uniós jogszabályok egyes rendelkezéseit a válsághelyzet miatt nem lehet betartani. Ez különösen fontos volt a légi közlekedés védelme szempontjából a tanúsítványok kiterjesztésének, a képzéseknek, a repülőtéri és személyzeti azonosító kártyáknak, a szabályozott vagy ismert jogalanyok újbóli jóváhagyásának, a megfelelőség ellenőrzésének és más olyan tevékenységeknek a kezelése tekintetében, amelyeket a világjárvány okozta rendkívüli helyzet akadályozott vagy súlyosan érintett, többek között a megfelelőség-ellenőrzés területén. A Bizottság operatív iránymutatást is készített a légiközlekedés-védelmi közösség számára a Covid19-cel összefüggésben hozott vészhelyzeti és alternatív légiközlekedés-védelmi intézkedésekről. Ennek az iránymutatásnak az volt a célja, hogy segítsen az átvizsgálást végző személyeknek, az utasoknak és a személyzetnek megvédeni a légiközlekedés-védelmi célkitűzéseket, valamint harmonizálni a vészhelyzeti és alternatív intézkedéseket. A pandémiára reagálva a Bizottság a közlekedési szolgáltatások és összeköttetések fokozatos helyreállításáról szóló Covid19-iránymutatást is kiadott.
2.A szállítási lánc védelmére vonatkozó uniós adatbázis (UDSCS)
2010. június 1-je óta a meghatalmazott ügynökök és ismert szállítók uniós adatbázisa
az elsődleges és egyetlen törvényes eszköz, amely adategyeztetés céljából használható, amikor más meghatalmazott ügynököktől vagy ismert szállítóktól szállítmányt vesznek át. Aktiválása óta az adatbázis kiegészült a harmadik országbeli repülőterekről (ACC3) az EU-ba áru- és postaiküldemény-szállításra engedéllyel rendelkező légi fuvarozók és harmadik országbeli földi szolgáltatóik (RA3 és KC3) jegyzékével, a tagállamok által jóváhagyott uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrök jegyzékével, a repülőtereknek és légitársaságoknak étkeztetést és egyéb ellátást nyújtó, uniós szabályozás alá tartozó szállítók jegyzékével, végül pedig a 300/2008/EK rendeletet alkalmazó uniós repülőterek jegyzékével. Az adatbázis hatályának kiterjesztése indokolttá tette, hogy az adatbázist „a szállítási lánc védelmére vonatkozó uniós adatbázissá”
nevezzék át, hogy jobban tükrözze az adatbázis szélesebb körű használatát. Az adatbázisban 2020 végén 14 000 meghatalmazott ügynök, ismert szállító, független ellenőr és ACC3 státuszú légitársaság, meghatalmazott beszállító, valamint harmadik országbeli meghatalmazott ügynök és ismert szállító szerepelt. A célul kitűzött 99,5 %-os rendelkezésreállási arányt 2020-ban is folyamatosan sikerült teljesíteni. Az adatbázis új verziójának befejezése jelenleg zajlik, teljes körű aktiválása 2021 végére várható.
Az (EU) 2020/111 bizottsági végrehajtási rendelet létrehozta a polgári légiközlekedés-védelmi berendezések európai jóváhagyási rendszerét, az úgynevezett „EU-bélyegzőt”, amely 2020. október 1-jétől alkalmazandó. Ez a rendelet harmonizálja a korábban az egyes tagállamok hatáskörébe tartozó légiközlekedés-védelmi berendezések jóváhagyását. Az új rendszer az ECAC meglévő közös értékelési eljárására épül. Végrehajtása szükségessé tette az összes jóváhagyott légiközlekedés-védelmi berendezés felvételét és felsorolását abban az adatbázisban, amelyből letölthető az „EU-bélyegző” is, amelyet a berendezésen kell elhelyezni. Az új adatbázis ezen része 2020 decemberében kezdte meg működését.
3.Berakodás előtti előzetes áruinformációk (PLACI)
A légi áruk tekintetében a Bizottság továbbra is szorosan együttműködött a tagállamokkal a berakodás előtti előzetes áruinformációk (PLACI) elemzése első fázisának előkészítésével kapcsolatban. Ezt az első fázist, amely a postai és gyorspostai csomagküldeményekre vonatkozó követelményeket tartalmazza, 2021. március 15-én aktiválták. Új rendelkezéseket illesztettek be az uniós jogszabályokba mind a vám-, mind a polgári légi közlekedés védelme terén.
A követelmények szerint az Unióba légi úton érkező minden egyes szállítmány részletes adatait (a belépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat 7+1 előre megadott eleme) az áruknak postai vagy gyorspostai küldeményben az Unió vámterületére történő beszállításáért felelős gazdálkodóknak elektronikus úton (az ICS2 importellenőrzési rendszeren keresztül) be kell nyújtaniuk az EU vámhatóságaihoz, és az adatokat – a polgári légi közlekedés védelme céljából – az első uniós belépési vámhivatalnak elemeznie kell. 2023. március 1-jétől kezdődően ugyanezeket a követelményeket minden légi áruszállítmányra alkalmazni kell.
A PLACI-kockázatelemzés eredménye szükségessé teheti konkrét légiközlekedés-védelmi kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtását. Ezeket az Unióba irányuló szállítási láncban részt vevő gazdasági szereplők (közvetlenül vagy közvetve a földi szolgáltatók és/vagy végső soron a légi fuvarozó) alkalmazhatják, mielőtt a szállítmányt berakodnák az EU-ba induló légi járat fedélzetére. Az ilyen intézkedések (az ICAO és a Vámigazgatások Világszervezete által világszerte elfogadottak szerint) közé tartozhatnak a további információ iránti kérelmek, a magas kockázatú szabványoknak megfelelő átvizsgálás iránti kérelmek, illetve a szállítmány légi járműbe való berakodásának megtagadása. A PLACI-követelmények világszerte minden harmadik országbeli helyszínre vonatkoznak, beleértve azokat is, ahol a légitársaságok és az árufuvarozók mentesülnek az uniós ACC3 program alól.
A Bizottság 2020 novemberében közös munkaértekezletet szervezett a légiközlekedés-védelmi hatóságokkal és a nemzeti vámhatóságokkal az EU PLACI zökkenőmentes végrehajtását célzó intézkedések megértésének és összehangolásának előmozdítása érdekében. A vámközösséggel folytatott együttműködés globális összefüggésben is folytatódott az ICAO-val és a Vámigazgatások Világszervezetével.
HARMADIK RÉSZ: PRÓBAÜZEMEK, TANULMÁNYOK ÉS ÚJ KEZDEMÉNYEZÉSEK
1.Próbaüzemek
A légi közlekedés védelmével kapcsolatos európai uniós jogszabályok szerint „próbaüzem” alatt azt értjük, amikor egy tagállam megállapodik a Bizottsággal arról, hogy az elismert védelmi ellenőrzések valamelyikét korlátozott időtartamra felváltja egy olyan eszközzel vagy módszerrel, amelyet a jogszabályok nem ismernek el, azzal a feltétellel, hogy a próba nem befolyásolhatja hátrányosan a védelem általános szintjét. Jogi értelemben nem beszélünk próbaüzemről akkor, amikor egy tagállam vagy testület olyan új védelmi ellenőrzési módszert értékel, amely a jogszabályokban szereplő egy vagy több módszeren felül kerül alkalmazásra.
2020 folyamán próbaüzemet nem végeztek vagy kezdeményeztek.
2.Tanulmányok, jelentések és konferenciák
Bár a 2020-as év nagy részében lehetetlen volt személyes részvétellel megvalósuló eseményeket szervezni, a Bizottság 2020 novemberében megszervezte a légi közlekedés kiberbiztonságával foglalkozó munkacsoport első virtuális ülését, amelyen a légi közlekedés védelméért és a kiberbiztonsági irányelv végrehajtásáért felelős tagállami hatóságok, valamint érdekelt felek vettek részt. A Bizottság úgy véli, hogy a légi közlekedés kiberbiztonsága összetett szabályozási környezetének megvalósítását és további javítását nagymértékben segíthetik a munkacsoport tanácsai, valamint a tapasztalatoknak és a bevált gyakorlatoknak a munkacsoporton belüli megosztása. Komoly érdek fűződik ahhoz, hogy biztosítsák a légi közlekedési ágazat sajátosságainak figyelembevételét és ahhoz is, hogy kiderítsék, az ágazati és horizontális erőfeszítések hogyan egészíthetik ki egymást, elkerülve ugyanakkor a párhuzamos erőfeszítéseket és a közigazgatásra és az ágazatra nehezedő indokolatlan terheket.
2020 decemberében a Bizottság közlekedési kiberbiztonsági eszköztárat tett közzé azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a kiberkockázatokra és a kiberhigiéniára, és fokozza a felkészültséget a közlekedési ágazatban. Ez az eszköztár olyan ajánlott gyakorlatokat tartalmaz, amelyek enyhítik a közlekedési ágazatot esetlegesen érintő kiberfenyegetések egy részét. Emellett egy magasabb szintet is tartalmaz, amely különösen releváns információkat nyújt a közlekedési szervezetek biztonsági és kiberbiztonsági szakemberei számára. Ez a magasabb szint iránymutatást nyújt a kiberfenyegetések azonosításához, felderítéséhez, az ellenük való védekezéshez és a rájuk való reagáláshoz.
3.Új kezdeményezések
További előrelépés történt a légiközlekedés-védelmi új technológiák fejlesztése terén. Munka folyt azzal a céllal, hogy kidolgozzák az új fenyegetések – különösen a vegyi anyagok – kezelésére szolgáló biztonsági berendezésekre vonatkozó felderítési követelményeket. E tekintetben kiváló az együttműködés az USA-val és más nemzetközi partnerekkel. A Covid19-válság azonban ezt az együttműködést is hátráltatta, mivel ehhez a tevékenységhez az is szükséges, hogy a minősített információk cseréje biztonságos környezetben történjen, személyes találkozók szervezésére pedig nem volt mód.
A Bizottság 2020-ban vitát indított az új „AVSEC-stratégiáról”, amelynek célja a légi közlekedés védelmének jövőjére vonatkozó stratégiai jövőkép átgondolása. Bár a Covid19-világjárvány prioritásai késleltették a munkát, a munka 2021-ben újból komolyan megkezdődött. Ennek keretében a kockázatalapú biztonság, a védelmi kultúra és a holisztikus megközelítés, az innováció és a légiközlekedés-védelmi előírások területén végzett különböző munkafolyamatokból szereztek adatokat. A Bizottság szándéka szerint ezt a munkát 2021 végéig befejezi, és javaslatokat tesz a további teendőkre – lehetséges konkrét intézkedések és határozatok formájában.
NEGYEDIK RÉSZ: FENYEGETÉST JELENTŐ ESEMÉNYEK ÉS KILÁTÁSOK
A közelmúltbeli nemzetközi fejlemények fényében megállapítható, hogy a nemzetközi dzsihádista terrorizmus továbbra is komoly fenyegetést jelent az EU számára, ami gondos nyomon követést igényel. A terrorizmus pénzügyi forrásainak korlátozására irányuló globális erőfeszítések ellenére a terrorista szervezetek továbbra is nagy készpénztartalékokhoz férnek hozzá tevékenységeik és propagandájuk finanszírozására, és a légi közlekedés továbbra is potenciális célpont, többek között a légitársaságok biztonsági rendszereinek jogellenes hatalomba kerítésére vagy az innovatív robbanószerkezetek kifejlesztésére irányuló kísérletek révén. A Bizottság és a tagállamok folyamatosan értékelik az egyéb – például a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris – fenyegetéseket (különös tekintettel a vegyi anyagokra) annak ellenére, hogy a közelmúltban nem került sor a légi közlekedés elleni támadásokra. A belső fenyegetésekre és a hazai gyökerű terrorizmusra továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a folyamatos online radikalizálódás és a külföldi terrorista harcosok Európába való visszatérésének perspektívája fényében. Ugyanakkor más fenyegetések és támadási eszközök is előtérbe kerültek. A drónok új lehetőségeket teremtenek az európai gazdaság számára, és a drónműveletek túlnyomó többsége jogszerű és a jövőben is az marad. Rossz kezekbe kerülve azonban a drónok alkalmasak arra, hogy különféle rosszindulatú szereplők megfigyelésre, a kritikus infrastruktúra műveleteinek megzavarására vagy nagy értékű célpontok megtámadására használják őket. Az ilyen jellegű „drónfenyegetés” valószínűleg nőni fog, mivel a drónok egyre szélesebb körben elérhetők, egyre megfizethetőbbek és „ügyesebbek” lesznek. A Bizottság intézkedések – többek között jogszabályok és iránymutatások – kombinációjával támogatja a tagállamokat az ilyen visszaélések elleni küzdelemben. A Bizottság konkrét lépéseket tett ezen a területen: 2021. április 22-én elfogadta a pilóta nélküli európai forgalomirányítási koncepció (a U-space) szabályozási keretét
, amely megkönnyíti a hatóságok számára az együttműködő és a nem együttműködő, potenciálisan rosszindulatú drónok közötti különbségtételt. Emellett az (EU) 2019/945 rendelet előírja, hogy az előzetes jóváhagyás nélkül történő használatra szánt, kereskedelmi forgalomban lévő drónokat olyan beépített funkcióval kell megtervezni, amely automatikusan közvetíti az üzemben tartó regisztrációs számát és a drón helyzetét annak érdekében, hogy ezeket az adatokat mobil eszközökön keresztül lehessen fogadni, lehetővé téve a végrehajtó hatóságok és a nagyközönség számára, hogy a drón közelében könnyen hozzáférhessenek ezekhez az információkhoz (még a U-space légtéren kívül is), ezáltal előmozdítva a pilóták felelősségteljes magatartását, és csökkentve e drónok illegális vagy rosszindulatú célokra történő, fedett és anonim módon való felhasználásának lehetőségeit. Ezen túlmenően a nem együttműködő drónokkal foglalkozó hatóságok támogatása érdekében a Bizottság támogatja különböző formájú útmutató anyagok kidolgozását, innovatív drónellenes projektek és tanulmányok finanszírozását, valamint hidak építését a különböző érintett ágazatok (pl. bűnüldözés, légi közlekedés, kritikus infrastruktúra, büntetés-végrehajtási intézetek, vám/határok, személyvédelem, tömegrendezvények) és érdekelt felek között. A Bizottság emellett elindította a „pilóta nélküli légijármű-rendszerek elleni tesztelésről szóló európai programot” is. E kezdeményezés célja, hogy elősegítse a különböző drónellenes technológiák tesztelésének összehangoltabb európai megközelítését. 2021 márciusában az EASA – a Bizottság támogatásával – iránymutatást adott ki, hogy segítse a légijármű-üzemeltetőket és a nemzeti hatóságokat a repülőtereken és azok környékén bekövetkező drónesemények kezelésében. A nem együttműködő drónok jelentette fenyegetés elleni küzdelem szerves részét fogja képezni a „Drone Strategy 2.0”-nak, amelyet a Bizottság a tervek szerint 2022-ben fog elfogadni.
A közlekedés valamennyi területén, beleértve a légi közlekedést is, a Bizottság az érintett ügynökségekkel együtt folyamatos párbeszédet folytatott a tagállamokkal és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő feleivel, az ágazattal és más érdekelt felekkel az újonnan felmerülő biztonsági fenyegetésekről, beleértve a hibrid jellegű fenyegetéseket is. Ennek célja az e fenyegetésekre való reagáláshoz szükséges ismeretek és kapacitás kiépítése, valamint a kockázat hatékony kezelése.
A Bizottság továbbra is rendszeresen nyomon követte a különböző területeken felmerülő fenyegetéseket, hogy kiigazítsa a légiközlekedés-védelmi (AVSEC) alapforgatókönyvet. A Bizottság az alkalmazandó uniós jogszabályokkal összhangban továbbra is magas szintű védelmet biztosított a polgári légi közlekedés számára a jogellenes cselekményekkel szemben, amit a Bizottság légiközlekedés-védelmi ellenőrzési rendszere is támogat. Nemzetközi összefüggésben és fórumokon a Bizottság támogatást és szoros együttműködést biztosított az ICAO-val és harmadik országokkal a globális fenyegetés- és kockázati helyzet feltérképezése során.
A konfliktuszónák riasztási rendszere keretében az integrált uniós légiközlekedés-védelmi kockázatértékelési csoport vezetésével rendszeresen sor került közös kockázatértékelésekre, a Covid19-világjárvány miatt bevezetett gyakorlati korlátozások mellett. E gyakorlat célja, hogy időben megossza a konfliktuszónákból eredő kockázatok értékelésére vonatkozó információkat. Az integrált uniós légiközlekedés-védelmi kockázatértékelési csoport eredményei támogatják a lehetséges enyhítő intézkedésekre vonatkozó döntéshozatali folyamatot, a konfliktuszónákra vonatkozó tájékoztató közlöny (Conflict Zone Information Bulletin; CZIB) vagy az EASA-tájékoztatók kiadását is beleértve.
ÖTÖDIK RÉSZ: NEMZETKÖZI PÁRBESZÉD
1.
Háttér-információk
A Bizottság együttműködik nemzetközi szervezetekkel és a főbb kereskedelmi partnerekkel, és ennek keretében nemzetközi találkozókon, például az ICAO légiközlekedés-védelmi csoportjának éves ülésein is képviselteti magát. Együttműködik a tagállamokkal az összehangolt uniós álláspontok biztosítása érdekében. Bizonyos harmadik országokkal, például az Egyesült Királysággal, az Amerikai Egyesült Államokkal, Kanadával, Ausztráliával, Szingapúrral stb. kétoldalú párbeszéd zajlik. E párbeszédek célja a kölcsönös megértés és bizalom megteremtése a légiközeledés-védelemről hasonlóan gondolkodó országokkal.
2.
Nemzetközi szervezetek
Az EU megfigyelőként aktívan részt vett az ICAO légiközlekedés-védelmi testületének 2020. december 14–17-én Montrealban tartott éves ülésén (AVSECP/31). Az EU tájékoztató dokumentumot nyújtott be a berakodás előtti előzetes áruinformációkra (PLACI) vonatkozó program uniós végrehajtásáról. Figyelembe véve azokat a kihívásokat, amelyekkel a repülőterek az ICAO-egyezmény 17. melléklete egyes rendelkezéseinek a Covid19-válság idején történő végrehajtása során szembesülhetnek, a testület emlékeztetett arra, hogy továbbra is segítséget kell nyújtani az ágazatnak a védelmi intézkedések végrehajtásában, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a légi közlekedés védelmét nem szabad veszélyeztetni. A munkacsoport ülésén megvitatott egyik fontos kérdés a Covid19-oltóanyag szállításával kapcsolatos biztonsági szempontok kérdése volt. A testület légi járművek védelmével foglalkozó munkacsoportja iránymutatást dolgozott ki a témában, amelyet az ICAO körlevelében tettek közzé „A Covid19-oltóanyagok eljuttatása és a légiáru-védelem” címmel. Ezen ICAO-iránymutatások célja, hogy segítséget nyújtsanak az államoknak és az ágazatnak a légiközlekedés-védelmi intézkedések alkalmazásában, miközben megkönnyítik az oltóanyagok zökkenőmentes mozgását az ellátási lánc egészében és eljutását a végső rendeltetési helyre. A testületet egy (virtuális) biztonsági szimpózium követte, amelynek címe „A biztonsági kultúra javítása a pontok összekapcsolásával”, és amely 2021-et „a légiközlekedés-biztonsági kultúra évévé” avatta.
3.
Harmadik országok
A Bizottság két- és többoldalú alapon aktívan együtt tevékenykedik számos nemzetközi partnerrel a légi közlekedés védelme terén, fontos kérdésekben együttműködik, és világviszonylatban összehangolja az intézkedéseket.
Az Egyesült Államokkal például az EU-USA közlekedésbiztonsági együttműködési munkacsoport (TSCG) célja, hogy előmozdítsa az együttműködést számos, kölcsönös érdekeket szolgáló területen. Biztosítja az egyszeri védelmi ellenőrzéssel kapcsolatos intézkedések folyamatos működését, valamint a légi árukra és légipostai küldeményekre vonatkozó uniós és egyesült államokbeli rendszerek kölcsönös elismerését. Ezek a kezdeményezések arra irányulnak, hogy a légi fuvarozók számára csökkentsék a műveletek időigényét, költségét és összetettségét. Az EU-USA közlekedésbiztonsági együttműködési munkacsoport (TSCG) harmincadik ülésére 2020. december 3-án, virtuális formában került sor az érvényben lévő utazási korlátozások miatt. Az ülés témái között szerepelt különösen a Covid19-cel kapcsolatos fejleményekről és a légi közlekedés védelme terén folytatott együttműködéssel kapcsolatos aktuális témákról szóló eszmecsere.
Mivel a fenyegetések és kockázatok globálisak, a Bizottság, az USA Közlekedésbiztonsági Hivatala (TSA) és más partnerek konzultációkba kezdenek, és segítik egymást az intézkedések azonosításában és összehangolásában, beleértve a felmerülő konkrét fenyegetések enyhítését célzó további intézkedések esetleges végrehajtását is. Ez a megközelítés biztosítja, hogy az üzemeltetőkre és az utasokra gyakorolt hatások a lehető legkisebbek legyenek.
Az uniós joggal összhangban a Bizottság olyan megállapodásokat hozott létre, amelyek egyes harmadik országokban vagy harmadik országok repülőterein alkalmazott védelmi előírásokat az uniós előírásokkal egyenértékűnek ismernek el annak érdekében, hogy előmozdítsák az egyszeri védelmi ellenőrzés célját az EU és a szóban forgó harmadik országok közötti valamennyi légi járat tekintetében. Az egyenértékűséget és az egyszeri védelmi ellenőrzést jelenleg elismerik többek között az Egyesült Államok, Kanada, Szingapúr, Montenegró, Szerbia, az Egyesült Királyság és Izrael esetében (csak a feladott poggyász vonatkozásában). A Bizottság továbbra is együttműködik Izraellel és Japánnal az egyszeri védelmi ellenőrzéssel kapcsolatban. A világjárvány miatt azonban 2020-ban kevés előrelépés történt. Izrael esetében a tervek szerint uniós légiközlekedés-védelmi szakértők technikai látogatást tesznek azzal a céllal, hogy értékeljék az utasok és a kézipoggyász átvizsgálására vonatkozó intézkedések egyenértékűségét a Ben Gurion repülőtéren, amint azt a Covid19-helyzet lehetővé teszi. Japánnal a Bizottság technikai megbeszéléseket folytat annak érdekében, hogy első lépésként összehasonlítsa a vonatkozó légiközlekedés-védelmi jogszabályokat.
Tekintettel Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának (Egyesült Királyság) az EU-ból való kilépésére (amelyet eredetileg 2019. március végére irányoztak elő, majd később 2020. január 31-re halasztottak – ezt követően 2020 végéig átmeneti időszak volt érvényben), a Bizottság rendkívüli intézkedéseket fogadott el annak biztosítása érdekében, hogy zökkenőmentesen folytatódjon az egyszeri védelmi ellenőrzés folyamata az Egyesült Királyságból érkező, az európai repülőtereken átszálló utasok, illetve átrakodott poggyászok és áruk tekintetében. Miután az Egyesült Királyság hivatalosan megerősítette, hogy az EU-ból való kilépés időpontja után is fenntartja az uniós jogszabályokkal egyenértékű légiközlekedés-védelmi szabályait és előírásait, a Bizottság módosította azokat a végrehajtási jogszabályokat, amelyek a Szerződések Egyesült Királyságban való alkalmazásának megszűnését követő naptól kezdve lehetővé teszik az Egyesült Királyságból kiinduló egyszeri védelmi ellenőrzés bevezetését. Ez a rendelet 2021. január 1-jén, az átmeneti időszak lejárta után lépett hatályba, jelentős előnyöket nyújtva a repülőterek, a légitársaságok és az utasok számára. A korábban az Egyesült Királyság felelősségi körébe tartozó harmadik országbeli szereplőket, akik részt vesznek a légi árufuvarozás biztonságos ellátási láncában (ACC3, RA3 és KC3), átirányították a többi tagállamhoz.
Ami a kapacitásépítést illeti, az Afrika, Ázsia és a Közel-Kelet polgári légi közlekedésének védelmére vonatkozó projekt (CASE II) 2020 második negyedévében kezdte meg működését. A projektet teljes egészében az EU finanszírozza, és az ECAC hajtja végre. A CASE II átfogó célja a három régió államaival való partnerség révén a polgári légi közlekedést fenyegető terrorizmusveszély elleni küzdelem, amely a partnerállamok polgári légiközlekedés-védelmi rendszereinek megerősítésére szolgál
.
KÖVETKEZTETÉSEK
A korábbi évekkel összehasonlítva a 2020. év rendkívüli évnek számított, mivel a Covid19 a Bizottság és a tagállamok által szokásosan végzett valamennyi tevékenységre jelentős hatást gyakorolt. Számos további jogszabályt és iránymutatást kellett kidolgozni. A rendes ellenőrzési tevékenységeket felfüggesztették, és alternatív módszerekkel helyettesítették. Az üléseket csak virtuálisan lehetett megszervezni, ami kevésbé hatékony, mint a személyes találkozók. Mindez a nemzetközi együttműködést is érintette. A Bizottság azonban a válság során abból indult ki, hogy a légi közlekedés védelmének szintjét nem lehet veszélyeztetni, még akkor sem, ha szembe kell nézni a munkaerőhiány és a pénzügyi korlátok jelentette új kihívásokkal.
Ami a jövőt illeti, a Bizottság folyamatosan mérlegeli, hogy a légi közlekedés védelmére vonatkozó jelenlegi keret hogyan javítható tovább a hatékonyság, a fenntarthatóság, a rugalmasság és az új fenyegetésekre való, még inkább kockázatalapú reagálási képességek növelése révén, anélkül, hogy veszélybe kerülne a légi közlekedés védelmének eddig elért magas szintje.