EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.3.2.

COM(2022) 83 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A zöld, digitális és reziliens gazdaság felé vezető út:



európai növekedési modellünk

1.Bevezetés

Az európai gazdaság a globális és biztonsági kilátásokat övező hatalmas bizonytalanság közepette soha nem látott átalakuláson megy keresztül, amely megalapozza a méltányos zöld és digitális jövőt. 2021 tavasza óta erőteljes gazdasági élénkülés figyelhető meg a Covid19-világjárvány után. A kibocsátási szintek teljes mértékben helyreálltak, többek között az uniós és nemzeti szinten hozott rendkívüli támogatási intézkedéseknek köszönhetően. A világjárvány és az uniós szakpolitikai válasz felgyorsította az uniós gazdaság kettős átállását, és rávilágított arra, hogy feltétlenül meg kell erősíteni az uniós gazdaság rezilienciáját. Emellett Ukrajna orosz megszállása aláássa az európai és globális biztonságot és stabilitást, és azonnali kihívások elé állítja az EU-t.

A gyorsan romló geopolitikai helyzet még hangsúlyosabbá teszi, hogy szorosan együtt kell működnünk nemzetközi partnereinkkel, és meg kell erősítenünk hosszú távú fenntartható növekedési menetrendünket. Az Uniónak minden eddiginél jobban ki kell használnia nemzetközi partnerségeit annak érdekében, hogy partnereivel összefogva kezelje a közös kihívásokat, és előmozdítsa a békét és a stabilitást, a szabályokon alapuló nemzetközi rendet és a hatékony multilateralizmust. Az Unió és nemzetközi partnerei által Ukrajna lerohanására adott összehangolt válaszból kitűnik, hogy mire képes az Unió e célkitűzések elérése érdekében. Ugyanakkor a kockázatok és a bizonytalanság új forrásai jelennek meg, amelyekkel szintén foglalkoznunk kell. Míg a világjárvány idején a legtöbb vállalkozás és ellátási lánc nagy fokú rezilienciáról és alkalmazkodóképességről tett tanúbizonyságot, a helyreállítás és az Ukrajna megszállásával kapcsolatos közelmúltbeli fejlemények számos sebezhetőséget tártak fel – többek között az energiaágazatban –, amelyeket európai életmódunk védelme, a növekedés fenntartása és a reziliencia hosszú távú javítása érdekében kezelni kell. Nem szabad, hogy az elmúlt hetek eseményei és a gyorsan romló geopolitikai helyzet letérítsenek a kijelölt útról. Éppen ellenkezőleg: arra figyelmeztetnek, hogy fel kell gyorsítani a folyamatban lévő gazdasági átalakulást.

Az európai gazdasági növekedési modell prioritásait, köztük a zöld és digitális átállást, valamint az uniós gazdasági és társadalmi reziliencia fokozásának szükségességét széles körű egyetértés övezi. Ezek a prioritások együttesen előmozdítják a versenyképes fenntarthatóságra vonatkozó célt. Célkitűzéseink eléréséhez strukturális változásokra van szükség az EU gazdaságában, nemzeti és regionális szinten egyaránt. A digitális és zöld technológiák és készségek szélesebb körű elterjedése és alkalmazása lehetővé teszi a fenntartható, reziliens és inkluzív gazdasági modell felé való elmozdulást, ami hozzá fog járulni az előttünk álló legfontosabb kihívások kezeléséhez, Európa globális vezető szerepének előmozdításához és nyitott stratégiai autonómiájának megerősítéséhez. Ez a jelenlegi helyzetben nagyobb jelentőséggel bír, mint valaha. Ugyanakkor biztosítanunk kell, hogy gazdasági modellünk méltányos legyen, és védelmet kell nyújtanunk az átállás által leginkább érintettek számára, azokat is beleértve, akik nem rendelkeznek az átállás előnyeinek maradéktalan kihasználásához szükséges eszközökkel vagy készségekkel. Az európai gazdasági átalakulás csakis akkor lehet sikeres, ha méltányos és inkluzív módon valósul meg, és mindenki ki tudja aknázni a kettős átállás kínálta lehetőségeket.

Gazdaságunk átalakulása két, egyformán fontos pilléren nyugszik: a beruházásokon és a reformokon. Az ambiciózus és egymást kölcsönösen erősítő beruházások és reformok végrehajtása alapvető szerepet játszik az átalakulás megvalósításában. Egyrészt a beruházás a tartós és fenntartható növekedés kulcsa, és egyúttal a gyors ütemű zöld és digitális átállás előfeltétele. Másrészt gazdasági struktúráinknak és a szabályozási keretnek támogatniuk kell a gazdasági átalakulást, és ösztönözniük kell a beruházást. A konkrét beruházási akadályok felszámolása, a termék- és munkaerőpiac működésének javítása, a termelési és fogyasztási szerkezet átalakítása, valamint a társadalmi-gazdasági reziliencia megerősítése érdekében minden szinten reformokra van szükség.

E célkitűzések megvalósításához valamennyi meglévő eszközt koherens módon be kell vetni. A klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítására és a digitális évtized kínálta lehetőségek kiaknázására irányuló törekvéseink fokozni fogják a gazdasági, területi és társadalmi rezilienciát, és azonnali fellépést igényelnek. Egész ágazatok és régiók fognak gyökeresen átalakulni, ami a munkaerő átcsoportosítását és a készségigények megváltozását vonja maga után. A fogyasztási szerkezet szintén változáson megy majd keresztül. A beruházási igények nagyságrendje megköveteli mind az állami, mind a magánszektor bevonását, és a beruházások zömének a magánszektorból kell származnia.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt magában foglaló NextGenerationEU és az uniós költségvetés együttesen biztosítja az olyannyira szükséges lendületet a helyreállításhoz. Az új uniós eszközök – köztük a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) és a koronavírus-reagálási beruházási kezdeményezés (CRII) – gyors működésbe lépése enyhítette a válság hatásait. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz azáltal járul hozzá a helyreállításhoz, hogy vissza nem térítendő támogatások és hitelek nyújtásával támogatja a tagállami reformokat és beruházásokat. Bár ideiglenes eszközről van szó, mégis tartós hatást fog kiváltani, mivel fenntartható és növekedésösztönző reformokra és beruházásokra összpontosít. Az idő előrehaladtával nemzeti és uniós szinten egyaránt fenn kell tartani a magán- és állami beruházásokat. Mivel a kettős átállás finanszírozására és a reziliencia fokozására irányuló beruházások nagy része a magánszektorból fog származni, célirányos állami beruházásokra van szükség, amelyek képesek magánforrásokat bevonni. Jelenleg zajlik annak felmérése, hogy miként valósíthatók meg legjobban ezek a célkitűzések a magas államadósság növekedésbarát csökkentése mellett.

Keretünknek és szabályainknak támogatniuk kell az uniós célkitűzéseket, és megfelelő ösztönzőket kell teremteniük a háztartások és a vállalkozások számára. Ezzel összefüggésben fontos lesz, hogy uniós szinten előrelépés történjen a reformprogram terén, és mielőbb elfogadásra és végrehajtásra kerüljenek az „Irány az 55%!” csomag keretében előterjesztett bizottsági javaslatok, valamint az EU digitális menetrendjéhez kapcsolódó javaslatok. Ezek elengedhetetlenek a Párizsi Megállapodásban kitűzött célok és a fenntartható fejlődési célok eléréséhez.

Az egységes piac Európa legértékesebb gazdasági eszköze és a reziliencia fő forrása. Az európai vállalkozások számára biztonságot, teret és globális ugródeszkát jelent, a fogyasztók számára pedig minőségi termékek széles választékát teszi elérhetővé. A világjárvány megmutatta, hogy ha az egységes piac nem működik, mindenki rosszul jár: a fogyasztók, az ipar és a szolgáltatások, a nagyvállalatok, sőt az ellátási láncban részt vevő számos kkv is. A Bizottság ezért változatlanul arra törekszik, hogy teljes mértékben kiaknázza az egységes piacban rejlő lehetőségeket, felszámolja a meglévő akadályokat, és növelje az egységes piac rezilienciáját azáltal, hogy feltérképezi, miként lehet jobban felkészülni az esetleges jövőbeli válságokra, például az áruk szabad mozgásának biztosítását illetően. Az ellátás diverzifikálása, valamint az innovációba és az új kapacitásokba való beruházás révén reziliens ellátási láncokat kell kialakítanunk, többek között a logisztika és az ellátásbiztonság megőrzése céljából a gazdaság egyes kulcsfontosságú ágazataiban. A munkaerő- és szakemberhiány, valamint a kiberfenyegetések kezelése szintén fontos feladat. A magánberuházások hatékonyabb bevonásához határozott fellépésre van szükség a bankunió kiteljesítése és a tőkepiaci unió mielőbbi előmozdítása terén, beleértve a fenntartható finanszírozással kapcsolatos intézkedéseket is. Ezen túlmenően elengedhetetlen, hogy megkezdődjön az európai készségfejlesztési program gyakorlati végrehajtása. A tágabb célkitűzésekhez más szakpolitikák is hozzá fognak járulni, így például az adópolitika, a kereskedelempolitika és a gazdaságirányítási keret.

E közlemény célja, hogy hozzájáruljon az európai gazdasági növekedési modellről szóló informális vezetői megbeszélésekhez. Hangsúlyozza, mekkora jelentőséggel bír az uniós szinten elfogadott intézkedések teljes körű végrehajtása, az összes érintett szereplő – köztük az EU, a tagállamok és a magánszektor – összehangolt fellépése, valamint a hosszú távú fenntartható növekedéshez és valamennyi uniós polgár jóllétéhez szükséges kulcsfontosságú beruházások és reformok előmozdítása. Tekintettel az előttünk álló kihívások globális jellegére, nélkülözhetetlen az uniós és a nemzetközi szintű fellépés. Ugyancsak lényeges, hogy ne csupán a tagállamok, hanem a magánszereplők is ebbe az irányba mozduljanak el.

2.Befektetés Európa jövőjébe

A pénzügyi válságot követő időszakban az EU-ban megcsappantak a beruházások. Az EU-ban a pénzügyi válság után a 2007-es szinthez képest 15 %-kal visszaestek a reálberuházások, és éveken keresztül jócskán elmaradtak a korábban megfigyelt tendenciától. A magánberuházások GDP-hez viszonyított aránya 2014-től kezdett fokozatosan helyreállni. Az állami beruházások csak lassú ütemben, 2016-tól kezdtek élénkülni, és alig tudtak lépést tartani az értékcsökkenés szintjével. Ha az állami beruházások szintje tartósan ilyen alacsony maradna, az az állami tőkeállomány fokozatos romlásához vezetne.

1. ábra: Bruttó állami és magánberuházások az EU-ban (a GDP %-ában) – bal oldal; valamint nettó állami beruházások az Unióban és más nemzetközi partnereknél (a GDP %-ában) – jobb oldal

Forrás: a Bizottság szolgálatai. Az állóeszköz-felhalmozás minősül beruházásnak.

Míg a beruházások 2020 első felében a gazdasági tevékenység összeomlása közepette visszaestek, a szakpolitikai támogatás a tervek szerint a világjárvány előtti fölé emeli a beruházási szintet. A monetáris és fiskális politikai támogatásnak, a költségvetési konszolidációhoz való túl korai visszatérés elkerülésére irányuló közös kötelezettségvállalásnak, valamint a NextGenerationEU és az uniós költségvetés által biztosított beruházásélénkítésnek köszönhetően 2022-ben a várakozások szerint mind a magán-, mind az állami beruházások meghaladják majd a világjárvány előtti szintet, ami arról tanúskodik, hogy jó úton haladunk. Mindazonáltal a kettős átállás 2030-ra kitűzött céljainak eléréséhez még több magas színvonalú beruházásra van szükség. Ezenkívül az elmúlt évtized válságai rámutattak annak jelentőségére, hogy a beruházásokhoz reformok is társuljanak.

2.1.Az európai zöld megállapodás megvalósítása

A zöld átállás lehetőséget kínál arra, hogy Európa a fenntartható és inkluzív növekedés új pályájára álljon. Sürgősen cselekedni kell, és sikerünk azon áll vagy bukik, hogy mit valósítunk meg ebben az évtizedben. A zöld átállás szintén elősegíti az energiaköltségek leszorítását és a fosszilis tüzelőanyagok behozatalától való függőség csökkentését, ezáltal javítva az Unió energia- és erőforrás-biztonságát. A geopolitikai helyzet és az energiaárak közelmúltbeli alakulása rávilágított arra, hogy fel kell gyorsítani ezt a változást. Az átállás kiterjed iparunk és élelmiszerrendszerünk átalakítására is, épületfelújításokat tesz szükségessé, felgyorsítja a fenntartható és intelligens mobilitás felé való elmozdulást, illetve új munkahelyeket és üzleti lehetőségeket teremt a körforgásos gazdaságban.

Az átállás egyúttal kihívásokat is tartogat. A zöld átállás sikerének kulcsa, hogy emberközpontú módon valósítsuk meg, és megfelelően gondoskodjunk a leginkább érintettekről. E célból a Bizottság a méltányosságot helyezte az európai zöld megállapodás keretében kidolgozott szakpolitikáinak középpontjába, beleértve az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagot is. Emellett a méltányos átállás biztosításáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló bizottsági javaslat konkrét iránymutatással segíti a tagállamokat olyan szakpolitikai csomagok kidolgozásában és végrehajtásában, amelyek átfogóan kezelik az átállás foglalkoztatási és szociális vetületeit 1 .

Az európai zöld megállapodás 2 ütemtervet határoz meg arra vonatkozóan, hogy miként tehető méltányos és inkluzív módon fenntarthatóvá az uniós gazdaság, kezelve az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos kihívásokat. A Párizsi Megállapodással összhangban az Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-kal csökkenti az üvegházhatásúgáz-kibocsátást 3 . A Bizottság a szakpolitikák teljes körű mozgósítására és a jelenlegi szabályoknak az európai zöld megállapodás célkitűzéseivel való összehangolására törekedve javaslatot tett az uniós szintű „Irány az 55%!” intézkedéscsomagra, amely az összes releváns szakpolitikai eszköz felülvizsgálatát célozza 4 . A Bizottság számos további intézkedést is azonosított 5 , amelyek elengedhetetlenek az európai zöld megállapodás környezetvédelmi célkitűzéseinek eléréséhez, köztük a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmét, a környezetszennyezés kezelését és a gazdasági növekedés erőforrás-felhasználástól való függetlenítését.

A zöld megállapodás célkitűzéseinek teljesítése érdekében a 2021 és 2030 közötti időszakban az előző évtizedhez képest éves szinten mintegy 520 milliárd EUR-val több beruházásra van szükség 6 . Az ilyen beruházások jelentős előnyökkel járnak a társadalom számára, és a cselekvés elmulasztása lényegesen magasabb költségeket vonna maga után. Az addicionális beruházásokból évi 390 milliárd EUR-t tesz ki a gazdaság – és különösen az energiaágazat – dekarbonizációja, beleértve az energiával kapcsolatos építőipari és közlekedési beruházásokat is 7 . A zöld átállás egyéb (az éghajlaton és az energián túlmutató) környezetvédelmi célkitűzéseinek megvalósításához szükséges addicionális beruházások éves összege mintegy 130 milliárd EUR-ra tehető. Beruházásokat kell eszközölnünk továbbá az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásba, a zöld átállást és az EU jövőbeli növekedését lehetővé tevő kulcsfontosságú technológiákba, például az akkumulátorokba, a szolárpanelekbe és a hidrogénbe, valamint a munkaerő továbbképzésébe és átképzésébe, illetve a gyakorlati képzésbe. Ez az erőfeszítés ahhoz is hozzájárul majd, hogy teljes mértékben kiaknázzuk az uniós régiók potenciálját és különböző versenyelőnyeit.

Az energetikai beruházási igényeknek a korábbi tendenciához viszonyított több mint 50 %-os növekedése elsősorban a gazdaság dekarbonizációjára való törekvésnek tudható be. Ezek a beruházások az ellátásbiztonság biztosítására irányuló erőfeszítéseinkhez is hozzá fognak járulni. Az alábbi táblázat ágazatonkénti bontásban tartalmazza a szükséges energetikai beruházásokat. Az energiaellátási oldalon beruházásokra lesz szükség az új infrastruktúrák, többek között a megújuló energia, az energiatárolás, a meglévő villamosenergia-hálózatok korszerűsítése, a gáz- és villamosenergia-összeköttetések, valamint az új – például a szintetikus – üzemanyagok kifejlesztése terén. Az energiakeresleti oldalon az ipari, a lakossági, a szolgáltatási és a közlekedési ágazathoz kapcsolódó beruházásokra lesz szükség.

1. táblázat: A klíma- és energiapolitikai addicionális beruházások iránti igény évente (milliárd EUR)

Kínálati oldal	Villamosenergia-hálózat	31
	Erőművek, beleértve az ipari kazánokat és új tüzelőanyagok	25
	Ipar	14
Keresleti oldal	Háztartások	92
	Szolgáltatások	54
	Közlekedés	175
Összesen	392

Forrás: A Bizottság szolgálatai, az SWD(2021) 621 final dokumentum 7. táblázatában szereplő adatok alapján. Az éves addicionális beruházásokat a 2011 és 2020 közötti összes éves beruházás átlagának és a 2021 és 2030 közötti összes éves beruházás átlagának különbségeként számítottuk ki (MIX forgatókönyv). A számokat kerekítettük.

A fentieknek megfelelően az európai zöld megállapodás környezetvédelmi célkitűzéseinek megvalósításához is szükség lesz addicionális beruházásokra, évi 130 milliárd EUR értékben. Ezek a célkitűzések konkrétan a következőkre vonatkoznak: a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása, a körforgásos gazdaságra való átállás, a vízi és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme, valamint a környezetszennyezés megelőzése és csökkentése. Az alábbi táblázat az egyes célkitűzésekhez szükséges addicionális beruházások bontását tartalmazza, beleértve a kutatás-fejlesztési tevékenységeket is.

2. táblázat: A környezetvédelmi célkitűzésekre irányuló addicionális beruházások iránti igény évente (milliárd EUR)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme	A biológiai sokféleség, illetve a táj/természet helyreállítása	4
	Erdészeti erőforrásokkal való gazdálkodás	2
	Vadon élő állat- és növénygazdálkodás	1
Körforgásos gazdaság és erőforrás-hatékonyság,	Anyaggazdálkodás és hatékonyságnövelés	10
	Hulladékkezelés	10
	További lehetőségek 3 ágazatban (élelmiszer, mobilitás és épített környezet)	15
A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése	A környezeti levegő és az éghajlat védelme	40
	Zaj és vibráció mérséklése	1
	Sugárzás elleni védelem	5
Vízvédelem és vízgazdálkodás	Vízgazdálkodás	21
	Szennyvízkezelés	15
Kutatás-fejlesztés	Erőforrás-gazdálkodási K+F	5
	Környezetvédelmi K+F	2
Összesen	130

Forrás: A Bizottság szolgálatai, az SWD(2020) 98 final dokumentum 1. táblázatában szereplő adatok alapján. A számokat kerekítettük.

A szükséges teljes beruházási szint a 2030 utáni időszakban is magas marad. Ezért fontos biztosítani a beruházásokat ösztönző és előmozdító, megfelelő szakpolitikai keretet, amely egészen 2050-ig segít fenntartani a zöld átálláshoz szükséges beruházási szintet.

Az éghajlatváltozás gazdaságunkra gyakorolt hatásai – beleértve a közvetlen fizikai hatásokat és azok következményeit Európában és Európán kívül egyaránt – egyre erősebben éreztetik magukat, nekünk pedig javítanunk kell felkészültségünket. A kereskedelem és az utazás rendes menetében zavarok állhatnak be, de olyan társadalmi és geopolitikai fejlemények is bekövetkezhetnek, amelyeket az éghajlati válság vagy a zöld átállás idéz elő, és amelyek hatással lehetnek gazdaságunkra. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó stratégia 8 intézkedéseket vázol fel az e területtel összefüggő európai reziliencia megerősítésére, az éghajlatváltozáshatás hatásaival szemben reziliens infrastruktúra kialakításától kezdve az éghajlatváltozás emberi egészségre gyakorolt hatásainak mérsékléséig.

A digitális átállás hozzá fog járulni a zöld célkitűzésekhez, szinergiákat teremtve az intelligens körforgásos gazdaság számos területén. Az innovatív digitális megoldások elterjedése segíthet a fenntarthatósági célkitűzések elérésében a gazdaság különböző ágazataiban (pl. intelligens épületek, intelligens és fenntartható mobilitási rendszerek, digitális termékútlevelek, precíziós gazdálkodás). Emellett a digitális technológiák olyan innovatív adatmegoldásokat is támogathatnak, amelyek hozzájárulhatnak a zöld megállapodás célkitűzéseihez (pl. az európai zöld megállapodás adattere, „Irány a Föld” kezdeményezés). Ugyanakkor a digitális ágazatnak ösztönöznie kell a kisebb környezeti lábnyomú, valamint nagyobb energia- és anyaghatékonyságú technológiák elterjedését, például azáltal, hogy az energiahatékony félvezetőkre építve előmozdítja a technológiai kiválóságot.

2.2.Az európai digitális évtized kínálta lehetőségek kiaknázása

A Covid19-világjárvány felgyorsította társadalmaink digitális átalakulását, és még egyértelműbbé tette a digitális technológiák fontosságát Európa jövőbeli gazdasági növekedése szempontjából. A digitalizáció átalakítja, hogy hogyan tanulunk, hogyan dolgozunk és hogyan teremtünk kapcsolatot egymással. Ugyanakkor lehetővé teszi a vállalkozók számára – bárhol is élnek – a vállalkozásalapítást és tevékenységük bővítését, ami Európa-szerte és az egész világon piacokat nyit meg, beruházásokat generál és új munkahelyeket teremt. Mindenki számára biztosítanunk kell annak lehetőségét, hogy aktívan részt vegyen ebben az átalakulásban, és részesüljön annak előnyeiből. A méltányos digitális átalakulás képes lehet fokozni az uniós gazdaság innovatív jellegét és termelékenységét, új lehetőségeket kínálva az emberek és a vállalkozások számára.

A Bizottság által javasolt digitális iránytű 9 meghatározza az Unió 2030-ra vonatkozó digitális törekvéseit. Ezek a következő négy tág területet fedik le: a digitális oktatás, készségek és kompetenciák fejlesztése, biztonságos és fenntartható digitális és konnektivitási infrastruktúrák, a vállalkozások digitális átalakítása, valamint a közszolgáltatások és az oktatási rendszerek digitalizálása. E célok elérése érdekében bővítenünk kell a kulcsfontosságú digitális technológiákba, többek között a kiberbiztonságba, a felhőalapú számítástechnikába, a mesterséges intelligenciába, az adatterekbe, a blokklánc- és a kvantumtechnológiába, valamint a félvezetőkbe, továbbá a releváns készségekbe történő beruházásokat. A digitális évtizedhez vezető útra vonatkozó közelmúltbeli javaslat 10 megerősíti a 2030-ra kitűzött digitális célokat, és felvázolja azok elérésének módját.

Az Unió digitális átalakulásának megvalósításához egy 2020-as becslés szerint évente mintegy 125 milliárd EUR addicionális beruházásra van szükség 11 . Ez magában foglalja a digitális infrastruktúrába, a digitális készségekbe és a fejlett technológiákba történő beruházásokat, viszont figyelmen kívül hagyja az egyéb dimenziókat, például a digitális közszolgáltatásokat. Az alábbi 3. táblázat bemutatja a beruházási hiány területenkénti bontását 2030-ig, az említett becsléssel egyidejűleg készült elemzés alapján.

3. táblázat: A digitális átalakulásra irányuló addicionális beruházások iránti igény évente (milliárd EUR)

Kommunikációs hálózatok	42
Digitális készségek	9
Mesterséges intelligencia	20
Felhő	11
Félvezetők/Fotonika	17
Kiberbiztonság	3
Digitális zöld technológiák	6
HPC, grafén és kvantum	6
Blokklánc	3
Közös európai adatterek	3
Digitális innovációk/Adatok és újgenerációs internet	5
Összesen	125

Forrás: A Bizottság szolgálatai, az SWD(2020) 98 final dokumentum 2. táblázatában szereplő adatok alapján.  12 A számokat kerekítettük.  

Bár a digitális átalakulást célzó beruházások nagy része a magánszektorból fog származni, állami beavatkozásra is szükség lesz a magánforrások bevonása és a piaci hiányosságok orvoslásának elősegítése érdekében. Az uniós szintű szakpolitikai reformprogram célja egy olyan digitális egységes piac létrehozása, amely védi a felhasználók alapvető jogait, egyenlő versenyfeltételeket biztosít a vállalkozások számára, valamint megkönnyíti a digitális technológiák elterjedését és alkalmazását az üzleti ágazatban, különösen a kkv-k körében. Ezt a célt szolgálja többek között az uniós kiberbiztonsági stratégia 13 , az európai digitális személyazonosság 14 , az európai demokráciáról szóló cselekvési terv 15 , a platformok és az üzleti felhasználók közötti kapcsolatokról szóló rendelet 16 és a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet 17 . Ezen túlmenően a Bizottság horizontális és ágazati stratégiákat fogadott el az egységes adatpiac létrehozásának előmozdítása érdekében. A digitális oktatásról és készségekről szóló, nemrégiben elindított strukturális párbeszéd arra irányul, hogy fokozza a tagállamok kötelezettségvállalásait, előmozdítsa az e területtel kapcsolatos beruházásokat, reformokat és eredményeket, valamint megalapozza a jövőbeli uniós intézkedéseket.

Európa arra törekszik, hogy éllovassá váljon az emberközpontú digitális átalakulást lehetővé tevő globális szabványok kialakításában. Emellett az emberek által használt digitális technológiáknak és szolgáltatásoknak illeszkedniük kell az alkalmazandó jogi kerethez, és tiszteletben kell tartaniuk az alapvető uniós jogokat és értékeket. Az Unió úttörő szabályozási keretbe helyezte a digitális környezetet, például a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály és a digiális piacokról szóló jogszabály 18 révén, továbbá nemrégiben a mesterséges intelligenciát 19 is azáltal, hogy kidolgozta a platformalapú munkavégzésre vonatkozó feltételek javításáról szóló irányelvre irányuló javaslatot 20 és nyilatkozatot adott ki a digitális jogokról és elvekről 21 . Európa az élen jár, és világszerte előmozdítja értékeit. Az EU szintén központi szerepet játszik a digitális kereskedelem multilaterális nemzetközi keretének meghatározásáról szóló, a Kereskedelmi Világszervezeten belül folytatott tárgyalásokban. 

2.3.A reziliencia és a válsághelyzetekre való felkészültség fokozása

Rezilienciánk fő forrása az egységes piac, még akkor is, ha a közelmúlt eseményei felfedték, hogy nem teljesen ellenálló a sokkhatásokkal szemben. Bár a gazdaság a világjárvány idején jelentős rezilienciáról tett tanúbizonyságot, a helyreállítás során egyes vállalkozások nehezen tudtak lépést tartani a megnövekedett kereslettel, miközben ellátási láncaik újbóli kiépítésével, valamint inputanyagok és rendelkezésre álló képzett személyzet keresésével voltak elfoglalva. Az ebből eredő árnyomások a magas energiaárakkal együtt a vártnál nagyobb inflációhoz vezettek, ami visszaveti a háztartások vásárlóerejét.

A legtöbb ellátási lánc erősnek bizonyult, és alkalmazkodott a példátlan gazdasági sokkhoz. Néhány ipari ökoszisztémát azonban érzékenyen érintettek a hiányok és az ellátási zavarok, ami számottevő hatást gyakorol a gazdaság egészére. A frissített iparstratégia 22 segített azonosítani azokat a területeket, ahol kezelésre szoruló stratégiai függőségek 23 állnak fenn. Az EU stratégiai függőségeiről és kapacitásairól szóló második jelentés 24 mélyreható értékelést nyújt a stratégiai jelentőségű nyersanyagokról 25 és a vegyi anyagokról. További területeket is vizsgál, nevezetesen a kiberbiztonságot, az informatikai szoftvereket és a fotovoltaikus paneleket. Megerősíti, hogy a nemzetközi partnerségeknek, az ipari szövetségeknek, a jelentős köz- és magánberuházásoknak, valamint a célnak megfelelő szabályozási javaslatoknak köszönhetően előrelépés történt az első felülvizsgálat során azonosított stratégiai függőségek kezelése terén.

A diverzifikáció és a nyitottság a reziliens európai gazdaság két kulcsfontosságú összetevője. A jelenlegi geopolitikai instabilitás és az éghajlatváltozás felgyorsulása rámutat, hogy azok a tagállamok és régiók, amelyek jelentős mértékben a gazdasági tevékenységek vagy a szolgáltatók egy szűk körére támaszkodnak, fokozottan ki vannak téve a sokkhatásoknak, reagálási képességük pedig korlátozottabb 26 . A diverzifikáció és a versenyképesség támogatása érdekében az EU-nak fenn kell tartania nyitottságát a kereskedelem terén, meg kell erősítenie a multilaterális kereskedelmi rendszert, és élnie kell a rendelkezésére álló kereskedelempolitikai eszközökkel, többek között a szabadkereskedelmi megállapodásokkal és a torzulásoktól mentes kereskedelem biztosítását célzó intézkedésekkel. Az EU hitelessége és érdekérvényesítése azon múlik, hogy képes-e tárgyalásokat folytatni és megállapodásokat kötni, valamint azokat hatékonyan végrehajtani és érvényre juttatni. Eközben a vállalkozásoknak diverzifikálniuk kell ellátási láncaikat, hogy kezelni tudják a nyersanyagárakat, a minőséget és az ellátást övező kockázatokat. A versenypolitika és annak végrehajtása meghatározó e tekintetben.

Európában kibontakozóban van a zöldebb, digitálisabb és reziliensebb gazdaságra és üzleti modellekre való átállás. Fontos beruházási projektek jönnek létre, amelyek előmozdíthatják Európa ipari vezető szerepét a jövő technológiái terén. Az egységes piacról szóló 2022. évi éves jelentés 27 számba veszi a beruházások volumenét bizonyos olyan termékek és technológiák vonatkozásában, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak a legtöbb ipari ökoszisztéma, valamint a jövő iparának versenyképessége szempontjából. Konkrétan ismerteti a nyersanyagokra, a fotovoltaikus napenergiára, az akkumulátorokra, a tiszta hidrogénre, a zöld acélra, a cementre, a vegyi anyagokra, a felhőszolgáltatásokra és a kiberbiztonsági projektekre irányuló beruházások volumenét. 

Az ipari szövetségek fontos szerepet játszhatnak a stratégiai területeken a szereplők és a beruházások mozgósításában, a szabályozási korlátok és a támogató tényezők azonosításában, valamint a megfelelő projektportfólió kialakításában. Amint azt az alábbi ábra is mutatja, a meglévő ipari szövetségek meghatározó szerepet játszottak az európai kapacitások megerősítésében (pl. az akkumulátorok terén), és kézzelfogható eredményeket mutattak fel az európai, a nemzeti és a magánszektorbeli reform- és beruházási prioritások összehangolása révén.

2. ábra: Az ipari szövetségek áttekintése   Forrás: A Bizottság szolgálatai, az SWD(2022) 40 final dokumentum 11. ábrája.

A közös európai érdeket szolgáló fontos projektek hozzájárulhatnak a köz- és magánberuházások ösztönzéséhez azáltal, hogy Unió-szerte támogatják a kutatást, az innovációt és az első ipari hasznosítást. Az akkumulátorokra vonatkozó meglévő, illetve a mikroelektronikára vonatkozó első, közös európai érdeket szolgáló fontos projekten túlmenően a tagállamok jelenleg készítik elő a számítástechnikai felhőre és a hidrogénre vonatkozó új, valamint a mikroelektronikára, a konnektivitásra és az egészségügyre vonatkozó további ilyen projekteket.

A félvezetőket illetően a közelmúltban előterjesztett, csipekről szóló európai jogszabályra irányuló javaslat 28 átfogó intézkedéscsomagot irányoz elő az EU ellátásbiztonságának, rezilienciájának és technológiai vezető szerepének megerősítésére. E célok elérése érdekében a javaslat több mint 43 milliárd EUR összegű köz- és magánberuházást kíván mozgósítani, és intézkedéseket helyez kilátásba az ellátási láncok jövőbeli zavarainak megelőzése, valamint az azokra való felkészülés és gyors reagálás érdekében, a tagállamokkal és az Unió nemzetközi partnereivel együttműködve.

Európa technológiai versenyelőnyének további fokozása és iparának támogatása érdekében az EU-nak és tagállamainak jelentősen növelniük kell az európai védelmi és űriparra, többek között a kibervédelemre irányuló beruházásokat. Ukrajna lerohanása rávilágított, hogy annak érdekében, hogy az Unió megőrizze cselekvési képességét és felelősséget tudjon vállalni saját biztonságáért, meg kell erősítenie rezilienciáját és fejlesztenie kell stratégiai képességeit, például az energia, a védelem és a kiberbiztonság területén. Ami a kiberrezilienciát illeti, az EU-nak javítania kell kollektív felkészültségét, össze kell hangolnia a közös helyzetismeretet, és meg kell erősítenie operatív segítségnyújtási kapacitását, többek között a javasolt közös kiberbiztonsági egységen keresztül, valamint létre kell hoznia a biztonsági műveleti központok (SOC-ok) európai infrastruktúráját. A közelmúltban elfogadott űrpolitikai és védelmi csomag 29 konkrét intézkedések meghatározása révén hivatott támogatni az Unió űr- és védelempolitikai törekvéseit. Ezek a kezdeményezések a polgári és a védelmi ipar közötti szinergiákat is elő fogják mozdítani a technológiaátengedés és a kölcsönös inspiráció maximalizálása érdekében.

További célzott beruházások indultak kockázatkezelési és szükséghelyzet-reagálási képességeink megerősítése érdekében. Kifejezetten e célból jött létre az Európai Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóság (HERA), amely információgyűjtés és a szükséges reagálási kapacitások kiépítése révén fog hozzájárulni a potenciális egészségügyi válságok előrejelzéséhez. Amennyiben szükséghelyzet alakul ki, a HERA segíteni fog a gyógyszerek, a vakcinák és az orvosi eszközök gyártásának és elosztásának biztosításában. Emellett az Unió az uniós egészségügyi cselekvési programon keresztül beruház a tagállami intézkedéseket kiegészítő kezdeményezésekbe a betegségmegelőzés, az egészségfejlesztés, a határokon átnyúló egészségügyi együttműködés, az egészségügyi rendszerek rezilienciája és az erőforrás-hatékonyság terén. Az Unió az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében a reagálási kapacitásokat összefogó rescEU stratégiai tartalékok fejlesztésébe is beruház, hogy javítsa felkészültségünket a jövőbeli nagyszabású válságokra, többek között a határokon átnyúló hatású egészségügyi és katasztrófaeseményekre, amelyeket az éghajlatváltozás és az új, illetve kialakulóban lévő fenyegetések váltanak ki.

A legutóbbi fejlemények megerősítették az áruk, a munkavállalók, a szolgáltatások és a tőke integrált és jól működő egységes piacának jelentőségét. Ez rezilienciánk nélkülözhetetlen eleme. A becslések szerint a feldolgozóipari termékek egységes piacának további tökéletesítése évi 183–269 milliárd EUR-val, a szolgáltatási piacok további integrációja pedig évi 297 milliárd EUR-val emelhetné a GDP-t. Önmagukban ezek a növekedések a GDP 8–9 %-áról mintegy 12 %-ára növelhetik az egységes piacból származó gazdasági hasznot 30 . Ennek elérése érdekében a Bizottság aktívan támogatja a meglévő korlátok és indokolatlan akadályok felszámolását, különösen az egységes piac szabályainak érvényesítésével foglalkozó munkacsoport keretében a tagállamokkal folytatott összehangolt munka és párbeszéd révén 31 . A Bizottság egyúttal az újabb akadályok létrejöttének elkerülésére is törekszik, például a meglévő bejelentési mechanizmusok révén, és szükség esetén jogérvényesítési intézkedéseket hoz.

Az egységes piac rezilienciájának megerősítése érdekében Európának javítania kell arra vonatkozó képességét, hogy szükséghelyzet esetén garantálni tudja az ellátásbiztonságot. A válsággal összefüggő intézkedések tagállamok általi elfogadásával kapcsolatos információmegosztás, koordináció és szolidaritás fokozása érdekében a Bizottság már megkezdte az egységes piaci szükséghelyzeti eszközre vonatkozó javaslat kidolgozását. Az eszköz olyan válságfelkészültségi és -reagálási mechanizmust fog létrehozni, amelynek köszönhetően az Unió a termékek rendelkezésre állásának felgyorsítása (pl. szabványalkotás és -megosztás, gyorsított megfelelőségértékelési eljárások) és a közbeszerzési együttműködés megerősítése révén képes lesz kezelni a kritikus termékek hiányát.

3.A méltányos és inkluzív gazdasági átalakulás biztosítása

A zöld és digitális gazdasági átalakulás csak akkor lehet sikeres, ha méltányos és inkluzív módon valósul meg. A digitalizáció és a dekarbonizáció jóléti hatásai valószínűleg egyenlőtlenül fognak megoszlani. A kis és közepes jövedelmű háztartások gyakran a rendelkezésre álló jövedelmük nagyobb hányadát költik élelmiszerre és alapvető szolgáltatásokra – például a lakhatásra, az energiára és a közlekedésre –, ezért valószínűleg érzékenyebben fogja őket érinteni a kibocsátással összefüggő költségek internalizálása, aminek hatására egyes gazdasági tevékenységek ára másokhoz képest megemelkedik.

A munkaerő ágazatokon belüli és ágazatok közötti átcsoportosítása reformokat, valamint az átképzésbe és továbbképzésbe történő nagyszabású beruházásokat tesz szükségessé. Hasonlóképpen, a digitális átalakulás minden bizonnyal új foglalkoztatási lehetőségeket teremt majd a fejlett technológiák terén, míg más munkafolyamatok nagy valószínűséggel teljesen vagy részben automatizálttá válnak. A munkaszervezés új formái egyrészt lehetőségek, másrészt viszont kihívások elé állítják a döntéshozókat, különösen ami a szociális védelemhez való széles körű hozzáférést és a magas színvonalú munkafeltételeket illeti. A szerkezetátalakítás és az alkalmazkodás megkönnyítése érdekében a tagállamoknak a fokozatosság elvét kell követniük, az egyes érintett régiókra és ágazatokra összpontosítva. E folyamathoz támpontul szolgálhat a foglalkoztatás hatékony és aktív támogatásáról szóló bizottsági ajánlásban meghatározott, átfogó és koherens szakpolitikai csomagokra vonatkozó megközelítés.

Az előttünk álló társadalmi és kohéziós kihívások hatékony kezeléséhez minden szinten határozott szakpolitikai válaszra van szükség. Uniós szinten a szociális jogok európai pillére és az ahhoz kapcsolódó cselekvési terv 32 koherens keretbe foglalja a fellépést, és 2030-ra három ambiciózus kiemelt célt tűz ki az EU számára a foglalkoztatás, a készségfejlesztés és a szegénységcsökkentés terén 33 . A tagállamoknak, valamint a regionális és helyi önkormányzatoknak is szerepet kell vállalniuk azáltal, hogy bevonják az érintett helyi szereplőket – köztük a szociális partnereket és a civil társadalmat – a hatékony támogató szakpolitikák és kísérő intézkedések kidolgozásába és végrehajtásába. Az uniós költségvetés továbbra is támogatja a regionális és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését, mindenekelőtt a kohéziós politika keretében. 

Amint azt a Portói Nyilatkozat 34 is hangsúlyozza, az oktatást és a készségeket politikai tevékenységünk középpontjába kell helyeznünk. A meglévő rendszereket ki kell igazítani, hogy elősegítsék az újonnan létrehozott munkahelyekre való átállást. Az európai oktatási térségről szóló közlemény 35 közös jövőképet vázol fel a minőségi oktatáshoz és képzéshez való hozzáférés javítása, valamint az uniós polgároknak a zöld és digitális átállás előnyeinek kihasználásához szükséges megfelelő tudással és készségekkel való felvértezése érdekében. Emellett a digitális oktatási cselekvési terv számos kezdeményezéssel kívánja előmozdítani a jobb digitális készségeket biztosító digitális oktatási ökoszisztéma megteremtését a digitális átalakulás érdekében.

A készségfejlesztési paktumot is magában foglaló európai készségfejlesztési program átfogó keretet biztosít a jövőbeli fellépésekhez, és ambiciózus célkitűzések meghatározásával ösztönzi a felnőttképzésbe való beruházást EU-szerte. Konkrét javaslatokat tartalmaz a szakképzéssel, a mikrotanúsítványokkal és az egyéni tanulási számlákkal kapcsolatban. A készségfejlesztési program kezdeményezéseinek végrehajtása és célkitűzéseinek elérése évente mintegy 48 milliárd EUR összegű addicionális köz- és magánberuházást tesz szükségessé az EU-ban a készségek terén 36 . A NextGenerationEU és az uniós költségvetés jelentős forrásokat biztosít, amelyek hozzájárulnak e finanszírozási igény kielégítéséhez 37 .

A kettős átállással járó elosztási hatásokat kísérő intézkedésekkel kell mérsékelni. Ezeket az intézkedéseket körültekintően kell kialakítani, helyes ösztönzőket biztosítva, és támogatva a klímasemlegességre való átállást. Uniós szinten a kohéziós politika, az igazságos átmenet mechanizmus, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, valamint a jövőben a kibocsátáskereskedelemnek az épületek és a közúti közlekedés terén esedékes bevezetésével összefüggésben javasolt Szociális Klímaalap forrásai használhatók fel a támogató intézkedések finanszírozására. A gazdasági átalakulás segíthet a már meglévő társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek kezelésében, javíthatja az egészséget és előmozdíthatja az egyenlőséget azáltal, hogy biztosítja a kiegyensúlyozott területi fejlődést és mindenki számára minőségi munkalehetőségeket teremt, miközben megfelelő intézkedésekkel enyhíti a legkiszolgáltatottabbakra – köztük az energiaszegénység kockázatának kitettekre – gyakorolt negatív hatást, valamint megerősíti a szociális védelemhez való hozzáférést. A méltányos kettős átálláshoz a megfelelő munkafeltételek előmozdítását célzó intézkedésekre is szükség lesz, többek között a minimálbér tekintetében 38 .

4.Összehangolt fellépés kezdeményezése minden szinten

Az európai gazdaság ekkora horderejű átalakulásának sikeréhez a változást egy támogató, innovációt ösztönző szakpolitikai kereten belül kell megvalósítani. A világjárvány utáni világ kihívásainak kezeléséhez innovatív termékekre és szolgáltatásokra, új üzleti modellekre, valamint jól felkészült és alkalmazkodóképes munkaerőre lesz szükség.

A kettős átállás kiteljesítéséhez és a reziliencia növeléséhez szükséges beruházásoknak elsősorban a magánszektorból kell származniuk. Ezért teljes mértékben élni kell az egységes piac kínálta üzleti lehetőségekkel, új vállalkozásokat kell indítani és a meglévőket bővíteni, valamint ki kell aknázni a tőkepiaci unióban rejlő lehetőségeket az Unión belüli forráselosztás hatékonyságának javítása érdekében. A tagállamok kulcsszerepet játszanak az uniós jogszabályok átültetésével, végrehajtásával és alkalmazásával, a hosszadalmas és összetett közigazgatási eljárásokkal, a szabályozási bizonytalansággal, a fragmentációval, a bonyolult adórendszerekkel és a gyenge üzleti környezettel kapcsolatos akadályok felszámolásában. Ezen túlmenően a horizontális politikák, mint például az adó-, a kereskedelem- és a versenypolitika, szintén támogatják az Unió kedvező üzleti környezetének kialakítását, és elősegítik a beruházások vonzását.

A kettős átállás támogatásához szükséges magántőke-áramlás mozgósításához erős és hatékony tőkepiaci unióra és bankunióra van szükség 39 . A helyreállításhoz és a kettős átálláshoz szükséges beruházási szintet csakis egy erős és versenyképes bankszektor, valamint a jól működő, mély és integrált tőkepiacok képesek biztosítani. Azáltal járulnak hozzá a kettős átálláshoz, hogy a befektetők számára láthatóbbá teszik a vállalkozásokat – köztük a kkv-kat –, támogatják a nyilvános piacokhoz való hozzáférést, valamint ösztönzik a hosszú távú és a sajáttőke-finanszírozást, többek között az InvestEU-n keresztül. A bankunió kiteljesítése, a tőkepiacok elmozdulása a finanszírozási források diverzifikálása felé, valamint a határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatásokat gátló akadályok felszámolása javíthatja a forráshoz jutást általában véve a vállalkozások és különösen a kkv-k számára. Az integrált tőkepiacok előnyeinek kihasználása érdekében fontos, hogy a Bizottság által tavaly előterjesztett intézkedések, illetve az idén bemutatásra kerülő javaslatok mielőbbi elfogadása és végrehajtása révén kiteljesítsük a tőkepiaci uniót. A Bizottság konkrét javaslatokat kíván kidolgozni az uniós nyilvános piacokon forrásbevonásra törekvő vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint a fizetésképtelenségi keretek és eljárások egyes vonatkozásainak harmonizálása érdekében.

A fenntartható finanszírozási keret növelni fogja a fenntartható gazdasági tevékenységeket, vállalkozásokat és projekteket célzó magánberuházásokat. Az új fenntartható finanszírozási stratégia 40 egy sor olyan intézkedést irányoz elő, amelyek biztosítják, hogy a pénzügyi rendszer maradéktalanul támogassa a fenntarthatóságra való átállást. Erőteljesen támaszkodik az uniós taxonómiára 41 , amely a vállalkozások, a befektetők és a politikai döntéshozók számára egyértelművé teszi, mely kritériumok alapján azonosíthatók az éghajlati és környezetvédelmi célkitűzésekhez jelentős mértékben hozzájáruló gazdasági tevékenységek, beleértve az átállással kapcsolatos tevékenységeket is. A stratégia továbbá olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek növelik a fenntartható beruházások átláthatóságát, kedvezőbb helyzetbe hozzák a lakossági befektetőket és a kkv-kat, és jobban beágyazzák a fenntarthatósági kockázatokat a pénzügyi rendszerbe. Ezen túlmenően a stratégia felülvizsgálatának eredményeként az Európai Központi Bank ambiciózus ütemtervet fogadott el arra vonatkozóan, hogy miként fogja beépíteni tevékenységébe az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolásokat. Emellett a fenntartható projektek Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből történő finanszírozása érdekében a Bizottság zöldkötvényeket bocsát ki a NextGenerationEU keretében, ezáltal tovább erősítve a fenntartható finanszírozás piacát. 

Bár a beruházások jelentős részét a magánforrások fogják kitenni, bizonyos esetekben állami beavatkozásra lehet szükség a megfelelő ösztönzők biztosítása és az innováció akadályainak felszámolása érdekében. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren belüli szén-dioxid-árazás és a környezetvédelmi adók elengedhetetlenek ahhoz, hogy megfelelő árjelzéseket küldjünk a háztartásoknak és a vállalkozásoknak. A szabályozási intézkedések (pl. az elemekről szóló rendeletre irányuló javaslat) emellett képesek egyenlő versenyfeltételeket teremteni. A szabványok előmozdíthatják az átláthatóságot, és csökkenthetik a piaci kockázatokat, a szellemi tulajdonra vonatkozó szabályok pedig biztosítják az innováció védelmét és támogatják a beruházásokat 42 . 

Az állami beruházások katalizátorként előmozdíthatják a magánberuházásokat. Ez különösen a kkv-k forráshoz jutásának és kockázati tőkéhez való hozzáférésének javítása, a magánberuházások megfelelő becsatornázása és bevonása, az innovatív projektekkel kapcsolatos kockázatmegosztás, a piaci hiányosságok leküzdése, valamint a kutatóintézetek és a vállalkozások közötti szorosabb kapcsolatok előmozdítása révén valósulhat meg. Például a mikroprocesszorok gyártását illetően magasak a belépési korlátok és jelentősek az állandó költségek. Ez a kritikus területeken indokolttá teheti az állami támogatás alkalmazását, szigorú biztosítékok mellett. Ugyanakkor a magánberuházások kiszorításának elkerülése és a rendezett államháztartás megőrzése érdekében az állami támogatásnak célzottan olyan projektekre kell irányulnia, amelyek egyértelmű hozzáadott értékkel rendelkeznek.

Az uniós versenypolitika kulcsszerepet játszik ebben, csakúgy mint az egyenlő versenyfeltételek fenntartásában és a vállalkozások innovatív tevékenységének és növekedésének támogatásában. A verseny fenntartása hozzájárul vállalkozásaink rezilienciájához és versenyképességéhez a globális piacokon. A világjárvány alatt az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret kellő rugalmasságot biztosított a tagállamok számára ahhoz, hogy megsegítsék a gazdaságot ebben a kihívásokkal teli időszakban. Az éghajlat, az energia és a környezet terén nyújtott állami támogatásra vonatkozó új iránymutatások támogatni kívánják a tagállamokat az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek elérésében. Ezen túlmenően a Bizottság megkezdte a versenyszabályok minden eddiginél kiterjedtebb felülvizsgálatát annak biztosítása érdekében, hogy azok megfeleljenek céljuknak. Ezzel összefüggésben frissítette a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek állami finanszírozására vonatkozó iránymutatást 43 . Az innováció és a kockázatvállalás ösztönzése érdekében 44 a felülvizsgált kockázatfinanszírozási iránymutatás egyértelműsítette azokat a szabályokat, amelyek alapján a tagállamok támogathatják az induló vállalkozások, a kkv-k és a közepes tőkeértékű vállalatok forráshoz jutását 45 . 

   

Az állami beruházásoknak együtt kell járniuk az államháztartás fenntarthatóságának megőrzésével. Ez különösen fontos annak fényében, hogy a fokozatos és magas színvonalú költségvetési kiigazítás, valamint a gazdasági növekedés révén biztosítani kell az államadósság fenntarthatóságát. A beruházások és a reformok előmozdításának szervesen be kell épülnie egy hiteles középtávú költségvetési stratégiába, amely biztosítja a költségvetés fenntarthatóságát. Ezzel összefüggésben fontos lesz a tagállami, illetve uniós szintű költségvetési, beruházási és reformpolitikák közötti koherencia fokozása. Ezekről a kérdésekről az európai gazdasági kormányzás folyamatban lévő felülvizsgálatának keretében folyik az egyeztetés.

Az uniós gazdaság helyreállításának és a kettős átállás jegyében történő gazdasági átalakulásának támogatása az uniós kereskedelempolitika fő célkitűzései között is szerepel. A piachoz való hozzáférés megnyitásával párhuzamosan a kereskedelempolitikának meg kell védenie az uniós vállalkozásokat és polgárokat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, többek között piacvédelmi eszközök és más innovatív eszközök, például a kényszerítő intézkedések elleni eszközök segítségével.

Az uniós beruházások fontos jelzésértékkel bírnak. Az uniós költségvetés és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön alapuló NextGenerationEU ideiglenes helyreállítási eszköz együttes finanszírozási potenciálja 2,018 billió EUR-t tesz ki 46 , így számottevő lendületet képesek adni a hosszú távú növekedésnek. A nemzeti tervekről folytatott egyeztetések révén a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz meghatározó szerepet játszott az uniós és a nemzeti reform-, illetve beruházási prioritások közös célok mentén történő összehangolásában. A NextGenerationEU segíteni fog a világjárvány hatásainak enyhítésében, miközben támogatja a gazdaság átalakulását és a kettős átállást. Ugyanakkor a NextGenerationEU céljait szolgáló hitelfelvétel fokozza az euró nemzetközi szerepét és megerősíti az uniós tőkepiacokat.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz ösztönzőket biztosít a zöld és digitális átállás kulcsfontosságú prioritási területeire irányuló reformok és beruházások finanszírozásához a 2026-ig tartó időszakban. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 47 előírja a tagállamok számára, hogy helyreállítási és rezilienciaépítési tervük teljes allokációjának legalább 37 %-át éghajlat-politikai, 20 %-át pedig digitalizációs célkitűzésekre fordítsák. A zöld és a digitális beruházásokon túlmenően a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz meghatározó módon hozzájárul a szociálpolitikai intézkedésekhez is az inkluzív növekedés, illetve a társadalmi és területi kohézió előmozdítása, valamint az egészségügy és a következő generációra vonatkozó szakpolitikák támogatása érdekében. Az alábbi ábra szemlélteti a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egyes pilléreihez rendelt forrásokat. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kialakításának egyedülálló eleme a tagállamok reformok iránti elkötelezettsége, és a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveiben szereplő intézkedések közel egyharmadát a reformok teszik ki. A reformok elengedhetetlenek a beruházásösztönzéshez, valamint a jelentősebb hatások – köztük a határokon átnyúló növekedési hatások – gyorsabb eléréséhez szükséges megfelelő keretfeltételek kialakításához. Jelenleg még számottevő összegű hitel áll rendelkezésre a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében, így az az iránt érdeklődő tagállamoknak lehetőségük van további támogatás igénybevételére.

3. ábra: A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egyes szakpolitikai pilléreket 48 támogató forrásainak aránya

Forrás: a Bizottság szolgálatai. Az összegek a 2021-ben elfogadott 22 helyreállítási és rezilienciaépítési tervre vonatkoznak.

Jelmagyarázat: Az oszlopok sötétebb részei azokat az intézkedéseket jelentik, amelyeket elsődleges szakpolitikai területként azonosítottak, illetve rendeltek a pillérhez, a világosabb részek pedig a másodlagos szakpolitikai területként azonosított intézkedéseket jelentik.

A 2021–2027-es időszakra szóló hosszú távú uniós költségvetés és más eszközök jelentős támogatást nyújtanak az átálláshoz. Amint az az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási tervben 49 is szerepel, az Unió célja, hogy a következő évtizedben legalább 1 billió EUR-t mozgósítson a fenntartható beruházások támogatására az uniós költségvetésen és a kapcsolódó eszközökön keresztül. Ez az összeg az InvestEU program keretében nyújtott uniós költségvetési garancia segítségével bevont köz- és magánfinanszírozást is magában foglalja. A 2021–2027-es költségvetés 30 %-a a zöld átállásra irányul, például a kohéziós politikán és a közös agrárpolitikán keresztül, de olyan célzott programok révén is, mint a LIFE program, az igazságos átmenet mechanizmus, valamint az innovációs és modernizációs alapok. Az InvestEU program – mindenekelőtt annak kutatási, innovációs és digitalizációs kerete – a digitális infrastruktúrákba, technológiákba és készségekbe történő beruházásokat támogatja. Emellett a digitális átállás különböző uniós alapokból, konkrétan a kohéziós politikából, a Horizont Európából, a Digitális Európa programból és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből is részesül támogatásban.

5.Következtetések

Az Európa előtt álló globális kihívások lehetőséget kínálnak arra, hogy megújítsuk a gazdasági átalakulás iránti eltökéltségünket és elkötelezettségünket, és megerősítsük a nemzetközi partnereinkkel folytatott együttműködést. Az uniós gazdaság átalakulása geopolitikai instabilitás és egyre komolyabb globális kihívások, például a Covid19-világjárvány, Ukrajna inváziója, az éghajlati válság és az energiaárak ugrásszerű emelkedése közepette zajlik. Ezek a fejlemények rávilágítanak arra, hogy még nagyobb lendületet kell adni az inkluzív zöld és digitális átállásnak, és ezzel egyidejűleg fokozni kell rezilienciánkat és a válsághelyzetekre való felkészültségünket. Az Unió rezilienciájának fő forrását jelentő egységes piac meghatározó szerepet fog játszani e célok elérésében és az esetleges sokkok elnyelésében.

Az elérni kívánt célokat erős konszenzus övezi. A sikerhez valamennyi tagállamban beruházásokra és reformokra lesz szükség. A beruházásokat lényegesen növelni kell, és azokat ambiciózus reformoknak kell kísérniük a kívánt hozadék elérése érdekében, mind pénzügyi szempontból, mind a tágabb társadalmi célok tekintetében. A beruházások és a reformok egyformán fontosak, és azokat uniós szinten maradéktalanul össze kell hangolni és szorosan koordinálni kell ahhoz, hogy kölcsönösen erősítsék egymást, megelőzzék a tagállamok közötti különbségek elmélyülését és megerősítsék az egységes piacot.

A regionális, nemzeti és uniós szintű hatóságoknak a beruházásbarát üzleti környezet megteremtésére, a magánberuházások célzott pénzügyi támogatás révén történő ösztönzésére és a közberuházások előmozdítására kell összpontosítaniuk, megőrizve ugyanakkor a rendezett államháztartást. Mivel a beruházások nagy része a magánszektorból fog származni, fontos biztosítani az ahhoz szükséges feltételeket, hogy a magánfinanszírozás hatékonyan becsatornázható legyen a gazdaságaink dekarbonizációját, digitalizációját és rezilienciáját szolgáló gazdasági tevékenységek felé. Az állami beruházások és reformok – amennyiben kiváló minőségűek és támogatják a növekedést – kedvező hatást gyakorolnak az adósság fenntarthatóságára. A sikeres adósságcsökkentési stratégiáknak a költségvetési konszolidációra, az államháztartás minőségére és összetételére, valamint a növekedés előmozdítására kell helyezniük a hangsúlyt. Az európai gazdasági kormányzási keret folyamatban lévő felülvizsgálata lehetőséget kínál az uniós költségvetési szabályok hatékonyságának javítására, valamint annak biztosítására, hogy azok megfelelő szerepet játsszanak a tagállami beruházások és reformok ösztönzésében, összhangban közös prioritásainkkal, a rendezett államháztartás megőrzése mellett. Ezzel összefüggésben fontos lesz a költségvetési felügyelet és a gazdaságpolitikai koordináció közötti koherencia biztosítása, valamint a tagállami beruházási és reformpolitikák összehangolása a nemzeti és az uniós célkitűzésekkel.

Polgáraink jólétének és jóllétének biztosítása érdekében az EU-nak méltányos és inkluzív módon kell megvalósítania a zöldebb és digitálisabb jövőt megalapozó átállást, miközben meg kell erősítenie a társadalmi-gazdasági rezilienciát egy instabil világban. Ha a különböző intézkedések – így például a nemzeti költségvetési politikák és az uniós költségvetés – összehangoltak és kiegészítik egymást, nagyobb hatást képesek kifejteni, és előmozdítják a beruházásokat a stratégiai jelentőségű, valamint az erős, határokon átnyúló dimenzióval rendelkező területeken, ezáltal európai szintű hozzáadott értéket teremtve. Ambiciózus céljainkat csakis akkor válthatjuk valóra, ha európai, nemzeti és regionális szinten valamennyi szereplő tartós erőfeszítést tesz. Közös céljaink eléréséhez hosszú távú jövőképre és összehangolt megközelítésre van szükség, amihez alapos mérlegelést követően azonosítanunk kell az uniós, a tagállami és a globális szinten közös, konkrét prioritásokat. Az uniós és a tagállami hatóságoknak következetesen együtt kell működniük a magánszereplőkkel valamennyi ágazatban, hogy együttesen előmozdítsák a versenyképes fenntarthatóságot.

(1)

     A klímasemlegességre való méltányos átállás biztosításáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslat, COM(2021) 801 final.

(2)

   Közlemény az európai zöld megállapodásról, COM(2019) 640 final. Lásd még: az Európai Parlament 2020. január 15-i állásfoglalása és az Európai Tanács 2020. december 11-i következtetései.

(3)

     Emellett az Unió kötelezettséget vállalt a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítására. Lásd: (EU) 2021/1119 rendelet a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.). 

(4)

   Közlemény – „Irány az 55%!”: Az EU 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzésének megvalósítása a klímasemlegesség elérése érdekében, COM(2021) 550 final.

(5)

     Például: közlemény a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós talajvédelmi stratégiáról, COM(2021) 699 final; közlemény a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó új uniós erdőstratégiáról, COM(2021) 572 final; közlemény a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiáról, COM(2020) 380 final; közlemény a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervről, COM(2020) 98 final; valamint közlemény – Uniós cselekvési terv: „Út a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé”, COM(2021) 400 final.

(6)

     Közlemény – Az uniós gazdaság a Covid19 után: a gazdasági kormányzásra gyakorolt hatások, COM(2021) 662 final, 17. o.

(7)

     Ezek a becslések magukban foglalják a villamosenergia-hálózatba, az erőművekbe, az ipari kazánokba, az új tüzelőanyagok termelésébe és elosztásába, az épületek szigetelésébe, az energetikai felújításba, valamint a közlekedéssel kapcsolatos infrastruktúrába, például az elektromos és egyéb töltőállomásokba történő beruházásokat. Ugyanakkor nem foglalják magukban a vasúti, közúti, repülőtéri vagy kikötői infrastruktúrába történő beruházásokat, sem az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos jövőbeli igényeket, például a meglévő eszközök éghajlatváltozással szembeni rezilienciájának növelését célzó beruházásokat vagy a gyakoribb szélsőséges időjárási események miatti megnövekedett költségeket. Lásd: SWD(2020) 98 final, 17. o. A közlekedési infrastruktúrával összefüggő beruházási hiányra vonatkozó becsléseket lásd: COM(2020) 789 final és SWD(2020) 331 final.

(8)

     Közlemény az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégiáról, COM(2021) 82 final.

(9)

     Közlemény – Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja, COM(2021) 118 final.

(10)

     „A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű, 2030-ig szóló szakpolitikai program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat, COM(2021) 574 final.

(11)

     COM(2021) 662 final, 17. o.

(12)

     A Bizottság szolgálatai felülvizsgálják ezeket a számokat.

(13)

     Közös közlemény – Az EU kiberbiztonsági stratégiája a digitális évtizedre, JOIN(2020) 18 final.

(14)

     Az európai digitális személyazonosság keretének létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat, COM(2021) 281 final.

(15)

     Közlemény az Európai Demokráciára vonatkozó cselekvési tervről, COM(2020) 790 final.

(16)

     (EU) 2019/1150 rendelet az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról (HL L 186., 2019.7.11., 57. o.).

(17)

     (EU) 2018/302 rendelet a belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről (HL L 60I., 2018.3.2., 1. o.).

(18)

A digitális szolgáltatások egységes piacáról szóló rendeletre (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) irányuló javaslat, COM(2020) 825 final; valamint a digitális ágazat vonatkozásában a megtámadható és méltányos piacokról szóló rendeletre (digitális piacokról szóló jogszabály) irányuló javaslat, COM(2020) 842 final.

(19)

     Közlemény az uniós digitális pénzügyi szolgáltatási stratégiáról, COM(2020) 591 final; közlemény az európai adatstratégiáról, COM(2020) 66 final; közlemény a mesterséges intelligenciával kapcsolatos európai megközelítés előmozdításáról, COM(2021) 205 final.

(20)

     A platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvre irányuló javaslat, COM(2021) 762 final.

(21)

     Közlemény a digitális évtizedben érvényre juttatandó digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozat kidolgozásáról, COM(2022) 27 final.

(22)

     Közlemény a 2020. évi új iparstratégia frissítéséről, COM(2021) 350 final.

(23)

     Ilyen terület például a gyógyszerhatóanyagok és más, egészségügyi vonatkozású termékek.

(24)

     Bizottsági szolgálati munkadokumentum – „Stratégiai függőségek és kapacitások: a részletes vizsgálatok második szakasza”, SWD(2022) 41 final.

(25)

     A kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó cselekvési terv részeként a Bizottság felgyorsítja a tagállamokkal annak érdekében végzett munkát, hogy kezeljék a nyersanyagellátás terén fennálló uniós stratégiai függőségeket a következők révén: a) az Unión kívülről történő diverzifikált beszerzés (pl. partnerségek Kanadával); b) újrafeldolgozás; valamint c) a nyersanyagok fenntartható kitermelése és feldolgozása az EU-ban. A Bizottság jelenleg vizsgálja, hogyan hangolható össze ez a megközelítés a zöld és digitális átállással az egyes kritikus fontosságú nyersanyagok tekintetében (pl. az akkumulátorokhoz, a szolárpanelekhez, a félvezetőkhöz vagy a hidrogénhez szükséges kritikus fontosságú nyersanyagok).

(26)

     Közlemény – 2021. évi stratégiai előrejelzési jelentés: Az EU cselekvési képessége és cselekvési szabadsága, COM(2021) 750 final.

(27)

2022. évi éves jelentés az egységes piacról, SWD(2022) 40 final.

(28)

     Az európai félvezető-ökoszisztéma megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról szóló rendeletre (csipekről szóló jogszabály) irányuló javaslat, COM(2022) 46 final.

(29)

     Az űrpolitikai csomagot illetően lásd különösen: Közös közlemény – Az EU űrforgalom-irányítási megközelítése: Uniós hozzájárulás egy globális kihívás kezeléséhez, JOIN(2022) 4 final; valamint a 2023–2027 közötti időszakra szóló, biztonságos konnektivitásra vonatkozó uniós program létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat, COM(2022) 57 final. A védelmi csomaggal kapcsolatban lásd különösen: Közlemény – A Bizottság hozzájárulása az európai védelemhez, COM(2022) 60 final; valamint Közlemény – Ütemterv a biztonsági és védelmi szempontból kritikus technológiákra vonatkozóan, COM(2022) 61 final.

(30)

     Közlemény az egységes piaci szabályok végrehajtásának és érvényesítésének javítására vonatkozó hosszú távú cselekvési tervről, COM(2020) 94 final.

(31)

     Közlemény a belső piaci akadályok azonosításáról és kiküszöböléséről, COM(2020) 93 final.

(32)

     Közlemény – Cselekvési terv a szociális jogok európai pillérének megvalósítására, COM(2021) 102 final.

(33)

     2030-ra a 20 és 64 év közötti korosztály legalább 78 %-a legyen foglalkoztatott; a felnőttek legalább 60 %-a évente vegyen részt képzésben; a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek számát 2030-ig legalább 15 millióval kell csökkenteni.

(34)

     Lásd:  https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2021/05/08/the-porto-declaration/

(35)

     Közlemény az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról, COM(2020) 625 final.

(36)

     Közlemény a fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési programról, COM(2020) 274 final, 20. o.

(37)

     Ezek közé tartozik az ESZA+ és az ERFA, az Erasmus+, a Horizont Európa, a célzott Digitális Európa program, az InvestEU, az Igazságos Átmenet Alap, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap és a Modernizációs Alap keretében nyújtott kohéziós politikai finanszírozás.

(38)

     Ezzel összefüggésben a minimálbérekről szóló irányelvre irányuló bizottsági javaslat keretet nyújt az unióbeli munkavállalók védelmének biztosításához a megfelelő minimálbérek révén, amelyek tisztességes megélhetést tesznek lehetővé, bárhol is dolgozzanak.

(39)

     Közlemény – Tőkepiaci unió a polgárok és a vállalkozások számára, COM(2020) 590 final.

(40)

     Közlemény a fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozási stratégiájáról, COM(2021) 390 final.

(41)

     További információkért lásd:  https://ec.europa.eu/info/business-economy-euro/banking-and-finance/sustainable-finance/eu-taxonomy-sustainable-activities_en  

(42)

     Közlemény – Az Európai Unió szabványosítási stratégiája: Globális szabványok kialakítása a reziliens, zöld és digitális egységes uniós piac támogatása érdekében, COM(2022) 31.

(43)

     Közlemény az európai közérdeket képviselő jelentős projektek megvalósításának előmozdítására nyújtott állami támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségének elemzési kritériumairól (HL C 528., 2021.12.30., 10. o.).

(44)

     Az Európai Beruházási Bank arra is rámutatott, hogy a jelenlegi makrogazdasági bizonytalanság mérséklése érdekében kockázatmegosztási eszközök révén ösztönözni kell a magánberuházásokat. Lásd: Európai Beruházási Bank, 2021/2022. évi beruházási jelentés: A helyreállítás mint a változás ugródeszkája, 2022, 124. o.

(45)

     Közlemény – Iránymutatás a kockázatfinanszírozási célú befektetések előmozdítása érdekében nyújtott állami támogatási intézkedésekre vonatkozóan (HL C 508., 2021.12.16., 1. o.). 

(46)

     A hosszú távú költségvetés (1,211 billió EUR) és a NextGenerationEU (806,9 milliárd EUR) összege. A NextGenerationEU forrásainak többsége (723,8 milliárd EUR) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön keresztül kerül felhasználásra, amely vissza nem térítendő támogatások (338 milliárd EUR) és hitelek (385,8 milliárd EUR) formájában nyújt támogatást. További információkért lásd:  https://ec.europa.eu/info/strategy/eu-budget/long-term-eu-budget/2021-2027/whats-new_hu

(47)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.).

(48)

A hat szakpolitikai pillért a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 3. cikke határozza meg.

(49)

   Közlemény az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási tervről, COM(2020) 21 final.