EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.2.23.

COM(2022) 78 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A megerősített felügyelet aktualizálása – Görögország, 2022. február

{SWD(2022) 50 final}

HÁTTÉR

A görögországi gazdasági fejlemények és szakpolitikák nyomon követéséhez a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere, valamint a 472/2013/EU rendelet 1 2. és 3. cikke szerinti megerősített felügyelet szolgál keretként. A Görögország esetében alkalmazott megerősített felügyelet 2 figyelembe veszi, hogy Görögországnak folytatnia kell az ország gazdasági és pénzügyi nehézségei forrásainak vagy potenciális forrásainak kezelését biztosítani hivatott intézkedések végrehajtását, valamint a megalapozott és fenntartható gazdasági növekedést támogató strukturális reformokat.

A megerősített felügyelet átfogó keretet nyújt a gazdasági folyamatok figyelemmel kísérése és a fenntartható gazdaságélénkülés biztosításához szükséges szakpolitikák megvalósításának nyomon követése számára. Lehetővé teszi a mindenkori megelőző időszak görögországi gazdasági és pénzügyi fejleményeinek rendszeres értékelését, valamint az államadósság finanszírozási feltételeinek monitoringját és az adósságfenntarthatósági elemzés aktualizálását. A megerősített felügyelet egyúttal keretként szolgál a Görögország által az eurócsoport 2018. június 22-i ülésén az Európai Stabilitási Mechanizmus programja keretében elfogadott reformok folytatására és befejezésére, valamint a pénzügyi támogatási programok keretében elfogadott fontos reformok eredményeinek megóvására vonatkozóan tett általános kötelezettségvállalás értékeléséhez is. Ebben az összefüggésben a megerősített felügyelet módot ad annak nyomon követésére, hogy Görögország hogyan tesz eleget a program keretében hat fontos területen megkezdett kulcsfontosságú strukturális reformok végrehajtása tekintetében a 2022 közepéig ütemezett egyezményes határidőkig teljesítendő egyedi kötelezettségvállalásoknak. A szóban forgó kötelezettségvállalások i. a költségvetési és a költségvetési-strukturális politikákra; ii. a szociális jólétre; iii. a pénzügyi stabilitásra; iv. a munkaerő- és a termékpiacokra; v. a Görög Köztársaság eszköz- és részesedéskezelő társaságára és a privatizációra; valamint vi. a közigazgatás korszerűsítésére vonatkoznak 3 .

Ez a tizenharmadik jelentés Görögország megerősített felügyeletéről. A jelentés a 2022. január 25-én tett virtuális látogatás, valamint a hatóságokkal folytatott rendszeres párbeszéd megállapításain alapul. A látogatást az Európai Bizottság az Európai Központi Bank közreműködésével 4 folytatta le, míg a Nemzetközi Valutaalap a finanszírozást követő utólagos értékelés keretében, az Európai Stabilitási Mechanizmus pedig korai előrejelző rendszeréhez kapcsolódóan, az Európai Bizottság és az Európai Stabilitási Mechanizmus közötti munkakapcsolatokról szóló 2018. április 27-i egyetértési megállapodással összhangban szintén részt vett a folyamatban. Ez a jelentés az eurócsoporttal szemben Görögország által a reformok 2021 végéig történő végrehajtásával kapcsolatban tett kötelezettségvállalások teljesítését értékeli. A jelentés nem kapcsolódik a szakpolitikai feltételekhez kötött adósságenyhítő intézkedések következő csoportjának végrehajtásához, ennek alapjául – a közösen felállított félévenkénti ütemezésnek megfelelően – a tizennegyedik jelentés szolgálhat majd. A tizennegyedik jelentés közzététele 2022 májusára várható.

A Görögország által az eurócsoport tagjai előtt 2018 júniusában tett, a további adósságenyhítő intézkedések végrehajtásának alapjául szolgáló kötelezettségvállalások 2022 közepéig szólnak, tehát Görögország a vállalásának utolsó évébe lépett. A hatóságok kifejezték azon szándékukat, hogy erőfeszítéseiket a fennálló kötelezettségvállalások 2022 közepéig történő teljesítésére összpontosítják. A fennmaradó adósságenyhítő intézkedések végrehajtásáról, valamint a megerősített felügyelet megszüntetéséről szóló határozatoknak figyelembe kell venniük a kötelezettségvállalások teljesítése felé tett előrehaladást, valamint a tágabb gazdaságpolitikai környezetet.

ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉS

Görögország gyorsan kilábalt a világjárványból, és a kilátások továbbra is erősek, bár nagyfokú bizonytalanság övezi őket. A jelenlegi várakozások szerint a gazdaság 2021-ben magas, 8,5%-os GDP-növekedést ért el, ami a belső keresletnek és a vártnál jobb idegenforgalmi szezonnak köszönhető. A gazdasági aktivitás világjárvány előtti szintjét már 2021 harmadik negyedévében elérték. A 2022-re vonatkozó kilátások továbbra is erősek, amit az alkalmazkodó költségvetési és monetáris politika, valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési terv erőteljes támogatása is alátámaszt. A koronavírus új omikron-variánsának terjedése valószínűleg visszafogta a növekedést 2021 utolsó negyedévében, de ez a hatás várhatóan 2022 első negyedévében jórészt eltűnik. Görögország 2022 januárjától kötelezővé tette a védőoltást a 60 év feletti lakosok számára. Fennáll a további fennakadások kockázata, bár ez a hatás jelenleg meglehetősen rövid ideig várható. Az energia és különösen a villamos energia világpiaci árának közelmúltbeli alakulása a fogyasztói árak emelkedéséhez vezetett, és a bizonytalanság további forrását jelenti a gazdaság egésze számára. Míg a szükséghelyzeti támogatási intézkedések többségét 2021-ben a terveknek megfelelően fokozatosan megszüntették, a kormány új célzott támogatással gyorsan reagált a koronavírus új variánsa által okozott járványra és a vártnál magasabb inflációra. Az államháztartási hiány 2022-ben várhatóan jelentősen csökken az előző évhez képest 5 . A munkaerőpiaci fejlemények továbbra is kedvezőek, és a munkanélküliség, amely 2021 harmadik negyedévében 14,1%-on állt (csökkent a 2020. harmadik negyedévi 17,2%-ról) 2022-ben várhatóan tovább csökken. A szegénységi arány a 2019. évi 17,9%-ról 2020-ban 17,7%-ra csökkent.

A hatóságok sikeresen teljesítettek több további egyedi kötelezettségvállalást:

·A közigazgatás területén a hatóságok ténylegesen befejezték a köztisztviselők munkaköri leírásainak elkészítését. A korábban, 2021-ben bevezetett digitális szervezeti ábrákkal együtt a munkaköri leírások kulcsfontosságú elemét képezik a görög közigazgatás integrált humánerőforrás-gazdálkodási rendszere létrehozásának.

·A hatóságok az oktatási tevékenységekre vonatkozó utolsó jogszabály elfogadásával véglegesítették a beruházásengedélyezés egyszerűsítését a megállapodás szerinti ágazatokban. Ezek az erőfeszítések a pénzügyi támogatási program során megkezdett jelentős reformra épülnek, illetve kiegészítik azt azáltal, hogy számos további gazdasági tevékenységre kiterjesztették az egyszerűsített beruházásengedélyezési eljárásokat 6 .

·A szociális jóléti reformok terén a hatóságok befejezték az egységes nyugdíjalap adminisztratív átszervezését, miután valamennyi szükséges helyi irodát létrehoztak és működőképessé tettek, miközben folyamatos előrelépés történt az informatikai infrastruktúra fejlesztése terén. A reform befejezi a korábban széttagolt nyugdíjrendszer megszilárdítására irányuló erőfeszítéseket, miközben a nyugdíjrendszer adatainak teljes körű digitalizálása felé mozdul el: ezáltal fontos lépést jelent a görög nyugdíjrendszer hatékonyságának növelése felé.

Ezen túlmenően a reformok végrehajtása az egyedi kötelezettségvállalások széles körében jól haladt. Így különösen:

·Az államháztartás-irányítás területén (a számlatükör reformjának részét képező) funkcionális költségvetési besorolás további finomítására irányuló munka a terveknek megfelelően halad, és várhatóan 2022 áprilisára fejeződik be, és 2022 májusában jelenik meg a középtávú költségvetési stratégia éves aktualizálásában.

·A hatóságok előrelépést tettek az államháztartás magánszektor felé fennálló hátralékainak felszámolása terén. A 2021 őszén elfogadott cselekvési tervben előirányzottaknak megfelelően csökkentették a nyugdíjhátralékok állományát, és a hatóságok megerősítették, hogy azt 2022 júniusáig teljes mértékben felszámolják. Több hónapnyi stagnálást követően a nyugdíjak körén kívüli hátralékok állománya jelentősen csökkent a kormány által a hátralékfelszámolás folytatása érdekében elfogadott intézkedések nyomán. Bár az állomány jelenleg némileg meghaladja a 2021 márciusában kitűzött célt, a hatóságok arra számítanak, hogy a nyugdíjak körén kívüli hátralékok állománya 2022 februárjáig lényegében meg fog szűnni. A Görög Számvevőszék ajánlásainak végrehajtása és a költségvetési eljárások egyszerűsítése a tervek szerint halad.

·Az ENFIA ingatlanadó reformja az előkészítés végső szakaszába ért. Megállapodás született a részletes adókulcsstruktúráról és a reform költségvetési terhéről az új, piachoz kapcsolódó ingatlanadó-értékek alapján, amelyek kiszélesítik az adóalapot, és javítják az ingatlanadó méltányosságát és gazdasági hatékonyságát. Ezt 2022 februárjában fogják jogszabályba foglalni annak érdekében, hogy az adómegállapításra és az első befizetésekre kis késéssel, 2022 áprilisában sor kerülhessen.

·Az egészségügyi ellátás területén a clawback követelések érvényesítése (a gyógyszerekre és más egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó, a jogszabályi felső korláton felüli állami kiadások visszakövetelése a gyógyszeripari beszállítóktól és az egészségügyi szolgáltatóktól) az ütemterv szerint halad a gyógyszereket és más szolgáltatásokat illetően is, ami üdvözlendő. A közbeszerzési tevékenységek jó úton haladnak afelé, hogy elérjék a központosított beszerzéseknek az összes kórházi kiadásokból való 40%-os részesedésére irányuló, 2022 közepére kitűzött célt, amelyre vonatkozóan a Központosított Egészségügyi Közbeszerzési Hatóságot bízták meg pályázatok kiírásával.

·A hatóságok haladnak a fogyatékosságügyi reform előkészítésével, és a fogyatékosság orvosi és funkcionális értékelésen alapuló megállapítására vonatkozó másodlagos jogszabály előkészítése folyamatban van, és várhatóan 2022. március végéig kerül elfogadásra. Az új értékelési keret információkkal szolgál majd a fogyatékossággal élő személyeknek nyújtott személyi segítségre vonatkozó természetbeni juttatásokkal kapcsolatos döntésekhez.

·A Görög Köztársaság eszköz- és részesedéskezelő társaságának közgyűlése jóváhagyta a társaság által készített aktualizált stratégiai tervet, amely meghatározza azokat a legfelső szintű fő teljesítménymutatókat, amelyekkel a társaság nyomon fogja követni teljesítményét, valamint azokat a részletes intézkedéseket, amelyek alapján a társaság befektetőként és reformerként léphet fel a portfóliójában szereplő állami tulajdonú vállalatokban. Jól haladt a koordinációs mechanizmus végrehajtásával kapcsolatos munka, ideértve az Athéni Városi Közlekedési Szervezet első teljesítményalapú szerződésének jóváhagyását is. A hatóságok jelenleg az állami tulajdonban lévő vállalatok intézményi keretének korszerűsítéséről szóló törvény első tervezetét készítik elő, amely a társaság közvetett leányvállalataira és a társaság portfólióján kívüli egyéb állami vállalatokra is kiterjed. Az államtanács 2022 februárjában alkotmányellenesnek ítélte az athéni és szaloniki vízművekben fennálló részesedéseknek a társaságra történő 2018-as átruházását. E határozat következményeit jelenleg vizsgálják.

·Az elmúlt hónapokban összességében jelentős előrelépés történt a privatizációs ügyletek terén. Az Állami Gázipari Társaság (DEPA) infrastruktúrájára vonatkozó pályázati eljárás a végső szakasz felé halad, és pénzügyi lezárására várhatóan hamarosan sor kerül. Számos fontos regionális kikötő és a „Gournes Heraklion” (a volt krétai amerikai katonai bázis egy részének fejlesztése) tekintetében folyamatban vannak a pályázatok, és megkezdődött az athéni körgyűrű (Attiki Odos) koncessziós szerződésének odaítélésére irányuló pályázati eljárás. A hatóságok haladtak az Egnatia autópálya építési munkálataival, előkészítve ezzel a 2022 végére várható koncessziós szerződés aktiválását.

·Az elmúlt három hónapban folytatódott a kataszteri jogcímek feltérképezése és az új görög kataszter teljes létrehozására való áttérés. Az erdőtérképek ratifikálása, amely a kifogásolási időszak meghosszabbítása miatt jelenleg fel van függesztve, 2022 májusában újraindul. A 2021 nyarán bekövetkezett erdőtüzek hatása miatt meghosszabbították a kifogások benyújtására rendelkezésre álló időszakot. A hatóságok azt várják, hogy 2022 júliusára lényegében befejeződik, nagyjából összhangban az előző jelentésben megállapítottakkal.

·A munkaügyi jogszabályok kodifikációjával kapcsolatos munka a Központi Kodifikációs Bizottsággal szoros együttműködésben folytatódik, és a felülvizsgált jogszabály első tervezetét 2022 márciusában terjesztik elő. A hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2022 májusában elfogadják a kodifikált törvényeket.

·Folyamatban van és várhatóan 2022 áprilisára fejeződik be a közigazgatási bíróságokon a kötelező elektronikus benyújtás bevezetése. Athénban elindították az elektronikus nyilvántartási platformot, amely lehetővé teszi az érdekelt felek számára az ügyek bírósági úton történő nyilvántartásba vételét és nyomon követését, funkciója fokozatosan kiterjed majd Görögország területére, az elektronikus válási eljárás pedig immár teljes mértékben működőképessé vált.

·A hatóságok folytatták a Korrupció Elleni Államok Csoportjának (GRECO) negyedik értékelési fordulójából származó, a korrupció elleni küzdelemre vonatkozó fennmaradó ajánlások végrehajtására irányuló munkát. Ezen ajánlások nagy része az igazságszolgáltatás megszervezéséről és a bírósági tisztviselők jogállásáról szóló szabályzat elfogadásától függ, ami késedelmet szenved (lásd alább). A köztisztviselők megvesztegetésére vonatkozó ajánlásokat 2021 végén sikeresen végrehajtották.

Mindazonáltal egyes egyedi kötelezettségvállalások és más kulcsfontosságú szakpolitikák késnek a 12. jelentés keretében megállapított határidőkhöz képest. Nevezetesen:

·Az Állami Bevételek Független Hatóságának új beszedési rendszerével kapcsolatos informatikai rendszer késedelmet szenvedett. Ennek oka, hogy a vállalkozó késve nyújtotta be a végponttól végpontig terjedő beszedési rendszerrel kapcsolatos informatikai rendszer végleges, teljes változatát, amely a tervek szerint 2022 júniusára várható. Ennek eredményeként a 2022. április végére tervezett új informatikai rendszer teljesen működőképessé tétele 2022. szeptember végére várható. A Független Hatóság azonban továbbra is azt tervezi, hogy központi és decentralizált szolgálatai, köztük a beszedési és visszatérítési igazgatóság és a beszedési operatív egység 2022 áprilisára megkezdik e rendszer egyes funkcióinak használatát.

·Az egészségügyi alapellátás reformja terén korlátozott előrelépés történt. Az elsődleges jogszabály végleges tervezete mellett a hatóságok elkészítették a másodlagos jogszabály tervezetét, amely meghatározza a betegek regisztrációjának és a háziorvosok kapuőri funkciójának főbb jellemzőit, bár a rendszer néhány kulcsfontosságú paramétere még nincs meghatározva. A Bizottság arra ösztönzi a hatóságokat, hogy kellő időben vezessenek be megfelelő ösztönzőket az anyagi indíttatású beutalások megfékezésére, miközben biztosítják az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférést, és bevezetik a hatályos jogi keretben előírt kötelező betegregisztrációt. A hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2022. február végén vagy március elején nyilvános konzultációt indítanak a jogszabályról, amelyet röviddel ezután, a 14. jelentés időpontjáig elfogadnak. A reform végrehajtása ezt követően megkezdődik, és továbbra is szorosan nyomon lesz követve.

·A gazdasági tevékenységek és termékpiacok felügyeletére vonatkozó ellenőrzési keretrendszer reformjának befejezése még várat magára. A környezetvédelem utolsó fennmaradó területén a másodlagos jogszabályt a reform alkotmányos összhangjának biztosításához szükséges konzultációk miatt nem véglegesítették időben ehhez a felülvizsgálathoz. A konzultációk lezárultak, és a jogszabály várhatóan hamarosan elfogadásra kerül. Az említett jogszabályban egy végrehajtás-irányítási modell kerül kidolgozásra, amely elősegíti a végrehajtási rendszer alkalmazásának összehangolt megközelítését.

·A hatóságok két, az új közbeszerzési törvény végrehajtása szempontjából kritikus fontosságú másodlagos jogszabályt fogadtak el, míg az utolsó továbbra is függőben van. A két elfogadott együttes miniszteri határozat a magánszektorban dolgozó mérnökök közmunkákra és tanulmányokra vonatkozó tanúsítási keretrendszerének létrehozására vonatkozik. A harmadik, függőben lévő – egy új, integrált informatikai rendszer kifejlesztésére és karbantartására szolgáló új jogalany létrehozásáról szóló – együttes miniszteri határozat elfogadása azonban késedelmet szenvedett, de hamarosan várható.

·A polgári és büntetőügyek integrált ügykezelési rendszerére vonatkozó ajánlattételi felhívás közzététele további késedelmet szenvedett, és 2022 márciusára várható. Az európai intézmények ismételten aggodalmukat fejezték ki a késedelem miatt, és arra biztatták a hatóságokat, hogy a továbbiakban biztosítsák a folyamat hatékony és akadálytalan lefolytatását.

·Az igazságszolgáltatás megszervezéséről és a bírósági tisztviselők jogállásáról szóló új szabályzat elfogadása jelentős késedelmet szenvedett. A szabályzatnak eredetileg 2021 szeptemberére kellett volna hatályba lépnie, azonban 2022 januárjára halasztották. A hatóságok jelenleg 2022. április végéig tervezik benyújtani a szabályzatot a parlamentnek. A hatóságok a további késedelmet az újraszövegezésnek és a konzultáció korlátainak tulajdonítják. A szabályzat többek között várhatóan hozzá fog járulni a pénzügypolitikai kötelezettségvállalás keretében nyomon követett, a személyes fizetésképtelenség területén felhalmozódott ügyhátralék kezelésével kapcsolatos kihívások enyhítéséhez abban az értelemben, hogy felülvizsgált fegyelmi és előléptetési szabályai elősegítik a magas szakmai normák szigorúbb betartásának kultúráját a bírói kar tagjai körében. Elfogadása a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségvállalás jelentős része kezelésének is előfeltétele. Tekintettel az igazságszolgáltatási rendszer hatékony működésében betöltött elengedhetetlen szerepére, a hatóságok számára erőteljesen ajánlott a szabályzat mihamarabbi véglegesítése.

·Az Igazságügyi Minisztérium JustStat egységének működőképessé tételéhez szükséges másodlagos jogszabályokat várhatóan kilenc hónapos késéssel, 2022. március végéig fogadják el. E különleges osztály feladata, hogy adatokat gyűjtsön és dolgozzon fel az igazságszolgáltatási rendszer teljesítményének mérése és javítása céljából.

Az egyedi kötelezettségvállalások terén elért előrehaladáson felül a jelentés üdvözli, hogy a hatóságok előrehaladást értek el több, a megerősített felügyelet keretében megkezdett szélesebb körű szerkezeti reform kapcsán. Nevezetesen:

·A közigazgatásban a munkaerő-felvételre és a bérezésre vonatkozó rendelkezések központi ellenőrzésének megerősítésére irányuló hatósági erőfeszítések részeként véglegesítették az egységes bértáblától való eltéréseket azonosító listát. A tervek szerint a feltárt hiányosságok kezelésére irányuló jogi rendelkezéseket 2022 áprilisáig fogadják el. Szintén 2022 áprilisáig elkészül az állandó és az ideiglenes tanárok iránti közép- és hosszú távú igények felmérése is.

·A hatóságok sikeresen befejezték az egységes digitális portál (Gov.gr) létrehozását, amely mögött a nemzeti digitális transzformációs stratégiában meghatározott iránymutatásokkal és prioritásokkal, valamint a világjárvány alakulásából eredő sürgős szükségletekkel összhangban a rendszerek interoperabilitásának és megbízhatóságának biztosítására irányuló releváns kezdeményezések állnak.

·A hatóságok az oktatási ágazat korábbi üdvözlendő reformjait követően folytatják a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos előkészítő munkát, de a törvény elfogadása a világjárványból fakadó kihívások miatt késedelmet szenved. A hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2022 márciusában elindítják a nyilvános konzultációt, az elfogadás pedig jelenleg 2022 májusára várható.

A bankszektorban – főként a Herkules-programnak köszönhetően – folytatódott a nemteljesítő hitelek csökkenése, bár továbbra is vannak sebezhetőségek, mivel a nemteljesítő hitelek nettó növekedése 7 folytatódik, bár ez idáig korlátozott ütemben. A nemteljesítő hitelek aránya 2021 szeptemberében egyedi alapon 15%-on állt, miután erőteljesen csökkent a 2020. végi 30,1%-ról és a 2019. végi 40,6%-ról, 8 de továbbra is a legmagasabb az euróövezetben. A nemteljesítő hitelek nettó növekedése folytatódott, de a kezdeti várakozások alatt maradt. A Herkules-program keretében végrehajtott értékpapírosítások lehetővé teszik a bankok számára, hogy a jövőre nézve csökkentsék kockázati költségüket, és helyet szabadítsanak fel mérlegükben az új hitelezéshez. Bár a Herkules-program keretében a közelmúltban végrehajtott értékpapírosítási ügyletek megnövelt tartalékképzési szükségleteket eredményeznek, a bankok tőkehelyzetére gyakorolt hatásukat részben ellensúlyozták a sikeres tőkenövelő intézkedések. Ennek ellenére a bankok tőkehelyzete továbbra is az egyik leggyengébb az euróövezetben, részben a halasztott adójóváírások jelentős részaránya miatt.

A pénzügyi ágazatban a megállapodás szerinti szakpolitikai intézkedések végrehajtása előrehaladt, azonban több szakpolitikai intézkedés továbbra is késik az ütemtervhez képest. Ami a fizetésképtelenségi törvény végrehajtását illeti, valamennyi eljárás (a peren kívüli rendezés, a rehabilitáció, a rendszeres és egyszerűsített fizetésképtelenségi eljárások és a korai figyelmeztető mechanizmus) működik a megfelelő e-platformokkal együtt. A háztartások fizetésképtelensége területén függőben lévő ügyek esetében a hatóságok által rendelkezésre bocsátott legfrissebb információk szerint egyre több új tárgyalási időpont kerül megállapításra, de az ügyhátralék rendezése még mindig elmarad a várakozásoktól, és 2023 vége előtt nem várható. A hatóságok lépéseket tettek a bírósági feldolgozási kapacitás növelése érdekében, és azt várják, hogy az igazságszolgáltatás megszervezéséről, illetve a bírákról szóló szabályzat rendelkezései tovább erősítsék a folyamatot. A lebonyolított elektronikus árverések száma a 2021. szeptemberi újraindítása óta tovább növekszik, míg a további javítások bevezetésével kapcsolatos munka folyamatban van. A hatóságok továbbra is elkötelezettek amellett, hogy 2023 közepéig, illetve 2024 közepéig teljesítsék a lehívott állami garanciákkal kapcsolatos teljes hátralék feldolgozására és rendezésére vonatkozóan elfogadott végleges célokat. A kérelmek feldolgozása felgyorsult, de ez csak részben tükröződik a kifizetésekben. A 2022-re kitűzött célok eléréséhez a kérelmek és kifizetések feldolgozásának további jelentős növekedésére lesz szükség. Az értékesítési-visszabérlési szervezettel kapcsolatos pályázati felhívást várhatóan 2022 februárjában teszik közzé. A hatóságok fontolóra veszik egy átmeneti támogatási program létrehozását az elsődleges lakóhellyel rendelkező, kiszolgáltatott helyzetben lévő adósok számára, hogy biztosítsák a zökkenőmentes átmenetet mindaddig, amíg az értékesítési-visszabérlési szervezet meg nem kezdi működését, ami jelenleg nem várható 2023. március vége előtt. A Bizottság arra ösztönzi a hatóságokat, hogy vezessenek be erős biztosítékokat a rendszer nem rendeltetésszerű használata elleni fellépés és a jogi kockázatok csökkentése érdekében, és mielőbb kezdjék meg az értékesítési-visszabérlési szervezet létrehozását az ideiglenes rendszer időben történő megszüntetésének biztosítása érdekében. A Görög Pénzügyi Stabilitási Alap jövőjéről folytatott megbeszélések jól haladtak, és a vonatkozó módosítást várhatóan 2022 áprilisáig elfogadják.

A hatóságok a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően bejelentették azon szándékukat, hogy az áremelkedések alacsony jövedelmű munkavállalókra gyakorolt negatív hatásának enyhítése érdekében 2022. május 1-jén megemelik a jogszabályban meghatározott minimálbért. Ez az emelés a minimálbér (világjárvány következtében történő) kétéves befagyasztását követően 2021 júliusában elhatározott és 2022 januárjában végrehajtott, a bérek és a termelékenység alakulását és a 2021 első felére vonatkozó adatokon alapuló egyéb mutatókat tükröző, szerény, 2%-os emelést követné. Amellett, hogy a magas infláció alacsony jövedelmű munkavállalókra gyakorolt hatásának enyhítése érdekében felgyorsították a minimálbér aktualizálására irányuló rendes eljárást, a hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a 4172/13. sz. törvényben meghatározott eljárást követik a minimálbér meghatározásához. A hatóságok azt is jelezték, hogy a májusi esetleges minimálbér-kiigazítás megőrzi a versenyképességet, míg költségvetési terhei korlátozottak, többek között a közszféra bérköltségei tekintetében is. Az e konzultációkból eredő minimálbér-emelést várhatóan 2022 áprilisában jelentik be, és a következő hónaptól hajtják végre.

Összességében ez a jelentés megállapítja, hogy Görögország a világjárványból továbbra is fakadó kihívások ellenére megtette az egyedi kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. A görög hatóságok egy hiteles utat is felvázoltak, amely a 2022 májusában közzéteendő 14. megerősített felügyeleti jelentés időpontjáig további jelentős előrelépéshez vezet a kötelezettségvállalásai tekintetében. A hatóságok számos területen teljesítették a konkrét kötelezettségvállalásokat, különösen a közigazgatás hatékonyságának növelése, az egységes nyugdíjalap adminisztratív átszervezésének befejezése és a megállapodás szerinti ágazatokban a beruházásengedélyezés egyszerűsítése tekintetében. Görögország továbblépett a szélesebb körű strukturális reformok terén is, különösen a digitalizáció területén, és megkezdte helyreállítási és rezilienciaépítési tervének végrehajtását 9 . Az európai intézmények üdvözlik a hatóságok minden területre kiterjedő szoros és konstruktív együttműködését, és arra buzdítják a hatóságokat, hogy tartsák fenn a lendületet, és szükség esetén – különösen a pénzügyi ágazati szakpolitika, az egészségügyi alapellátás, az üzleti környezet és az igazságszolgáltatás reformjai tekintetében – fokozzák a részben a világjárvány miatt bekövetkezett késedelmek orvoslására irányuló erőfeszítéseiket, és érjék el az ügyhátralékok felszámolását illetően meghatározott célokat.

MAKROGAZDASÁGI FEJLEMÉNYEK

Az erős exportteljesítmény és a magánfogyasztás miatt a gazdaság növekedési lendülete 2021 harmadik negyedévében is fennmaradt. Az előző negyedévhez képest 2,7%-os növekedést 2021 harmadik negyedévében az idegenforgalmi bevételek gyors fellendülése is támogatta, és az áruexport az értékláncok szűk keresztmetszetei ellenére is ellenálló maradt. A beruházások hozzájárulása szintén pozitív volt, bár viszonylag alacsony bázisról indulva. Az omikron-variáns megjelenése és a járvány megfékezésére irányuló intézkedések ehhez kapcsolódó 2021. decemberi szigorítása valószínűleg visszafogta a növekedést 2021 utolsó negyedévében, de ez a hatás várhatóan 2022 első negyedévében jórészt eltűnik. Összességében a reál-GDP az előrejelzések szerint 2021-ben 8,5%-kal nőtt, és a gazdaság már 2021 harmadik negyedévében elérte a világjárvány előtti aktivitási szintjét.

Az előrejelzések szerint 2022-ben a növekedést a belföldi tényezők mellett a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében végrehajtott beruházások és reformok végrehajtásából származó stimulus támogatja majd. Az előrejelzések szerint a külső környezet továbbra is támogató marad, mivel az idegenforgalom várhatóan visszanyeri a világjárvány idején elszenvedett veszteségeinek jelentős részét, míg az áruexport megőrzi tavalyi évi erős teljesítményét. Az év egészét tekintve a reál-GDP növekedése a becslések szerint 2022-ben eléri a 4,9%-ot. A foglalkoztatás 2021 harmadik negyedévében a második negyedévi 1,9%-os növekedés után 4,9%-kal nőtt. Bár a foglalkoztatás majdnem elérte a világjárvány előtti szintet, a gazdaságilag aktív népesség világjárvány idején bekövetkezett csökkenése még nem állt helyre teljes mértékben. A háztartások rendelkezésre álló reáljövedelme 2021-ben várhatóan erőteljesen nőni fog, és 2022-ben tovább növekszik. Az emelkedő olaj- és gázár miatt 2021 második felében észrevehetően nőtt az infláció, de ez a nyomás 2022-ben várhatóan enyhül, amint a nemzetközi árak mérséklődnek. A Bizottság téli időközi előrejelzése szerint az infláció 2022-ben tetőzik 3,1%-on.

A minimálbér 2022 májusában történő emelésére vonatkozó, korábban említett bejelentés a növekvő inflációval és az erőteljes fellendüléssel függ össze. A minimálbér felülvizsgálatának folyamatát meghatározó 4172/13. sz. törvény értelmében a jogszabályban meghatározott minimálbér szintjét a gazdaság állapotának és a növekedési kilátások alakulásának – nevezetesen a termelékenység, az infláció, a versenyképesség, a foglalkoztatás, a munkanélküliség, a jövedelmek és bérek alakulásának – figyelembevételével kell meghatározni. A fajlagos munkaköltség 10 alapján mért versenyképesség 2018 óta javult, nagyrészt az egy munkavállalóra jutó reálbér csökkenése miatt, mivel a reálbérek nem változtak jelentősen, miközben a foglalkoztatás nőtt. A 2020-as világjárvány okozta átmeneti sokk a fajlagos munkaköltség jelentős növekedését váltotta ki, mivel a hatóságok által bevezetett szükséghelyzeti támogatási intézkedések miatt az egy munkavállalóra jutó bér lényegében érintetlen maradt. A termelékenység 2021-ben várhatóan csaknem teljesen helyreáll, növekedési rátája pedig várhatóan magas marad, amit a görög helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében végrehajtott beruházások is támogattak. Amint azt az 1. ábra mutatja, Görögország versenyképessége 2018 óta összességében jelentős mértékben javult. E javulás ellenére Görögország exportbázisa továbbra is jórészt alacsony technológiai fejlettségi szintű termékekből áll, és az export GDP-hez viszonyított aránya a közelmúltbeli javulás ellenére is alacsony. Emellett a ciklikusan kiigazított folyó fizetési mérlege 11 2020-ban jelentős hiányt mutatott (a nemzeti számlák szerint a GDP 11,8%-a), és jóval alatta marad a prudens nettó nemzetközi befektetési pozíció eléréséhez szükséges szintnek. A nominális minimálbér az euróövezeti tagállamok többségében (a kollektív tárgyalási folyamatot létrehozó 15 tagállamból 11-ben) nőtt 2021-ben, mértéke pedig a hollandiai 0,3%-tól a lettországi 16,3%-ig terjedt.

1. ábra:Fajlagos munkaköltségen alapuló reál effektív árfolyam (19 kereskedelmi partner – euróövezet) (2017 1. negyedév = 100)

Forrás: Európai Bizottság Megjegyzés: A fajlagos munkaköltségen alapuló reál effektív árfolyam definíció szerint a reál effektív árfolyam (a pénznem értéke az euróövezeti kereskedelmi partnerek súlyozott átlagához képest) és a fajlagos munkaköltség hányadosa. Ez a mutató az egyes tagállamok költség-versenyképességében a főbb kereskedelmi partnereikhez képest bekövetkező tartós változások mozgatórugóit méri.

Az előrejelzéssel kapcsolatos kockázatok továbbra is magasak. Annak ellenére, hogy 2021 első három negyedévében a vártnál jobb gazdasági eredmények születtek, a világjárvány alakulása mind belföldi, mind nemzetközi szinten a bizonytalanság folyamatos forrását jelenti a turisták érkezése és a kínálati oldali szűk keresztmetszetek esetleges további elhúzódása tekintetében, és a sebezhetőségek továbbra is fennállnak. Emellett az előrejelzés szerint az előállítási költségek jelentős emelkedése csak korlátozott negatív hatást gyakorol a termelésre, összhangban a termelők hangulatára vonatkozó előretekintő mutatók jelenlegi értékeivel. Pozitívum, hogy a háztartások által a világjárvány során felhalmozott megtakarításoknak köszönhetően az előző időszakokban elhalasztott vásárlások egy része könnyebben megvalósulhat, amint bővülnek a háztartások rendelkezésére álló költési lehetőségek. Az áruexport 2020 harmadik negyedéve óta elért erős teljesítménye az exportbázis strukturális javulására utalhat, amit az exportpiaci részesedés folyamatos növekedése is bizonyít. Ez további felfelé irányuló kockázatok forrása lehet.

1. táblázat:A főbb makrogazdasági változók összefoglalása (%)

Forrás: Európai Bizottság

KÖLTSÉGVETÉSI FEJLEMÉNYEK

A költségvetési és gazdasági adatok korai értékei jól előre jelzik a teljes 2021. évre vonatkozó költségvetési eredményt. Emlékeztetőül, a Bizottság őszi előrejelzése 2021-re a GDP 7,6%-ának, 2022-re pedig a GDP 1,2%-ának megfelelő elsődleges hiányt (a megerősített felügyelet keretében nyomon követettek szerint), 2023-ra pedig a GDP 1,5%-ának megfelelő elsődleges többletet prognosztizált. Ami a kiadási oldalon 2021-ben bekövetkezett fejleményeket illeti, egyes szükséghelyzeti támogatási intézkedések végrehajtása az őszi előrejelzésben feltételezettnél fokozatosabb volt, így a GDP mintegy 0,1%-át kitevő kifizetéseket 2021-ről 2022-re helyeztek át. Emellett egyes intézkedések a vártnál alacsonyabb költségvetési teherrel jártak, ami a GDP további 0,1%-ával csökkentette a 2021. évi intézkedések összköltségét. Ugyanakkor az állami bevételek 2021-ben a GDP közel 1,2%-ával magasabbak voltak a Bizottság őszi előrejelzésében vártnál. Ez főként a magas társaságiadó-bevételeknek tudható be, mivel a 2021-ben esedékes, 2020. évi adókötelezettség elszámolását meghatározó 2020. évi vállalati jövedelmezőség visszaesése az eredetileg vártnál kevésbé volt súlyos. Emellett a vártnál magasabbak voltak más jövedelemadók és héabevételek is, ami főként az előre jelzettnél jobb makrogazdasági növekedést tükrözte. Ezeket a tényezőket részben ellensúlyozta a kormány által az alacsony jövedelmű időseknek és a rokkantsági ellátásban részesülőknek a megnövekedett infláció hatásának enyhítése érdekében nyújtott, 250 EUR/fő összegű támogatás költsége.

A szükséghelyzeti intézkedések túlnyomó többségét 2021 végéig fokozatosan megszüntették. A korábbi tervekkel összhangban 2022-ben csak korlátozott számú, a világjárványhoz kapcsolódó ideiglenes és célzott szükséghelyzeti intézkedés fogja támogatni a háztartásokat és a vállalkozásokat, ami a GDP mintegy 1,7%-ának megfelelő költségvetési teherrel jár. Tekintettel azonban az omikron-variáns közelmúltbeli megjelenésére, néhány intézkedést meghosszabbítottak, mint például a munkaszerződések felfüggesztését, a csökkentett munkaidős foglalkoztatást és a foglalkoztatási támogatási programot. Az egészségügyi rendszer továbbra is fokozott támogatásban részesül, ami 2022-ben a GDP további 0,15%-ával növeli a költségvetési terheket. A visszatérítendő előleg visszafizetésének 2022 januárjában kellett volna megkezdődnie, de az informatikai rendszer késedelmes bevezetése miatt a visszafizetések csak 2022 közepétől várhatók. Ez a késedelem 2022-ben igen korlátozott, mintegy 40 millió EUR összegű költségvetési hatással jár. Végezetül a hatóságok az ENFIA ingatlanadó reformjának elfogadását is tervezik, amely a GDP mintegy 0,1%-ának megfelelő állandó költségvetési teherrel jár.

A megnövekedett villamosenergia-árakra válaszul a hatóságok új automatikus támogatási mechanizmust alakítottak ki a háztartások és a vállalkozások költségnövekedésének enyhítése érdekében. A program egy 2021-ben bevezetett ideiglenes támogatási program helyébe lép, és a jelenlegi villamosenergia-árak adott küszöbértéket meghaladó részéhez kapcsolódó támogatást nyújt. A háztartások csak az első lakóhelyüket illetően jogosultak erre a támogatásra. A támogatás a havi első 150 kWh fogyasztásra a küszöbérték feletti növekedés 80%-át, a következő 150 kWh után pedig a növekedés 60%-át fedezi. A kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások nagyobb támogatásban részesülnek, amely a növekedés 90%-át fedezi az első 300 kWh-ig. A vállalkozások esetében egyetlen támogatást terveznek valamennyi kategóriára, amely 2022 első és második negyedévében az áremelkedés 50%-át, illetve 30%-át fedi le. A megújuló energiaforrások üzemeltetőjének nagykereskedelmi villamosenergia-árakra vonatkozó előrejelzése alapján a támogatások teljes összege 2022 júliusáig elérheti az 1 milliárd EUR-t (a GDP 0,5%-a). A támogatási programot úgy kalibrálták, hogy az költségvetési szempontból semleges legyen, mivel költségeit a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó becsült megnövekedett bevételek fedezik. A kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó többletbevételek várhatóan fedezni fogják a fűtési támogatás költségeit is, amelynek szerepe, hogy enyhítse a földgázárak hirtelen emelkedésének hatását. A támogatások összhangban lévőnek tűnnek az emelkedő energiaárak kezeléséről szóló bizottsági közleményben 12 foglalt iránymutatással, mivel ideiglenesek, és havonta újraértékelik őket.

A költségvetési kockázatok továbbra is magasak. A fő rövid távú kockázati tényező továbbra is a világjárvány alakulásával kapcsolatos bizonytalanság, különösen a további támogatási intézkedések szükségessége és a világjárvány idején nyújtott állami garanciák esetleges lehívása tekintetében. Az új villamosenergia-támogatási program – tekintettel annak nagy méretére – szoros nyomon követést igényel, különös tekintettel az e támogatásokat várhatóan fedező címzett bevételek megfelelőségére, ugyanakkor biztosítja, hogy a megújuló energiaforrások számlája ne mutasson hiányt. A további kockázatok az előző jelentéshez képest nem változtak: a közelmúltban lezajlott vagy tervezett pénzügypolitikai intézkedések, beleértve a kiszolgáltatott helyzetbe kerülő adósok tulajdonában lévő ingatlanokra igénybe vehető értékesítési-visszabérlési konstrukciót, a végső statisztikai osztályozástól függően hiány- és adósságnövelő hatással járhatnak. További bizonytalanság áll fenn a folyamatban lévő jogi ügyekkel, többek között a nyugdíjcsökkentések miatti visszamenőleges kártalanítással és az Állami Ingatlantársasággal (ETAD) szembeni peres ügyekkel kapcsolatban. Pozitívum viszont, hogy az állami bevételek várhatóan 2022-ben is a vártnál magasabbak lesznek, mivel valószínűleg azt tükrözik, hogy a válság az eredetileg feltételezettnél kevésbé érintette az adóalapot.

ÁLLAMADÓSSÁG-FINANSZÍROZÁS

A hozamfelárak emelkedtek, de a világjárvány előtt 2019-ben elért átlagos szint alatt maradtak. Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa 2021 decemberében úgy határozott 13 , hogy 2022. március végén megszünteti a pandémiás vészhelyzeti vásárlási programja keretében történő nettó eszközvásárlásokat, és legalább 2024 végéig újra befekteti az e program keretében vásárolt, lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket. Ezzel összefüggésben a Kormányzótanács tisztázta, hogy a piac világjárványhoz kapcsolódó újbóli széttagoltsága esetén az újrabefektetések bármikor rugalmasan kiigazíthatók időben, az eszközosztályok és a joghatóságok között, és magukban foglalhatják a Görögország által kibocsátott kötvények visszaváltások megújításánál nagyobb összegben történő vásárlását is. A gazdasági és inflációs kilátásokkal kapcsolatos növekvő bizonytalanság közepette a pénzügyi piacokon tapasztalható fokozott kockázatkerülést tükrözve a német államkötvények feletti hozamfelár annak ellenére emelkedik, hogy az Európai Központi Bank folyamatosan vásárolja a görög államkötvényeket, és a tízéves lejáraton 2022. február elején 200 bázispont fölé nőtt.

Görögország 2021-ben sikeres likviditáskezelési gyakorlatot folytatott. A lépcsős kamatozású kötvényekre vonatkozó, 2017-ben végrehajtott korábbi kötvénycserét követően Görögországnak sikerült 3 milliárd EUR-t elcserélnie a fennmaradó 4 milliárd EUR értékű lépcsős kamatozású kötvényből. Ezzel a cserével e kötelezettségek súlyozott átlagos lejárata nyolc évről tizenhárom évre nőtt. Mivel a kötvénytulajdonosok némelyike készpénzt kapott kötvényeiért cserébe, az államadósság mintegy 1 milliárd EUR-val csökkent.

Az új kötvénykibocsátások hozzájárulnak a magas készpénztartalékokhoz. A költségvetési bevételek és kiadások szezonalitásán, valamint az adósságtörlesztési ütemterven alapuló várakozásokkal összhangban a készpénztartalékok 2021 utolsó negyedévében csökkentek, és decemberben 31,6 milliárd EUR-t tettek ki 14 . Ez valamivel magasabb, mint az egy évvel korábban megfigyelt szint. Az Államadósság-kezelő Hatóság közzétette 2022-re vonatkozó finanszírozási stratégiáját. A terv alapján Görögország 2022-ben várhatóan 12 milliárd EUR forrást von be a nyílt piacról, ami valamivel alacsonyabb a 2021-ben bevont összegnél. A terv végrehajtása 2022 januárjában egy 3 milliárd EUR összegű, 1,8%-os hozamú 10 éves kötvény sikeres kibocsátásával kezdődött.

ADÓSSÁGFENNTARTHATÓSÁGI ELEMZÉS

Az aktualizált adósságfenntarthatósági elemzés azt jelzi, hogy a kockázatok a 12. jelentés óta lényegében változatlanok maradtak, de a bizonytalanság továbbra is magas. A jelenlegi elemzés a 12. jelentésben közzétett elemzés részleges aktualizálása. Az aktualizált elemzés a közelmúltbeli likviditáskezelési gyakorlatra és a legutóbbi kötvénykibocsátásra vonatkozó adatokat tartalmazza, míg a makrogazdasági, pénzügyi és költségvetési változók továbbra is a Bizottság 2021. őszi előrejelzésén alapulnak. Az államadósság fenntarthatóságát érintő rövid távú kockázatok továbbra is kezelhetők, ellenben az alternatív forgatókönyvek szerint a kockázatok hosszabb távon jelentősebbek. Az alapforgatókönyv szerint az államadósság a 2021-es, a GDP 203%-ának megfelelő szintről 2060-ra a GDP 55%-ára mérséklődik, a bruttó finanszírozási igény pedig hosszú távon a GDP 15%-a alatt marad. A magasabb kockázati prémiumot feltételező forgatókönyv szerint az államadósság 2060-ra a GDP 90%-ára mérséklődik, a bruttó finanszírozási igény pedig a 2030-as évektől a GDP 18%-a alatt marad. Az alacsony növekedést feltételező forgatókönyv szerint az államadósság szintje nem stabilizálódik, míg a bruttó finanszírozási igény 2050-től tartósan a GDP 20%-a felett lesz. Az alternatív forgatókönyvek azt mutatják, hogy a kamatlábak esetleges középtávú növekedése és a gyengébb gazdasági növekedés negatívan befolyásolhatják az adósság fenntarthatóságát. A következő megerősített felügyeleti jelentésben teljes körű – makrogazdasági, pénzügyi és költségvetési feltételezéseket is tartalmazó – aktualizálásra kerül sor.

2. táblázat:Az alapforgatókönyv főbb feltevései

Forrás: a Bizottság szolgálatai

3. táblázat:A forgatókönyvek főbb feltevései

Forrás: a Bizottság szolgálatai

2. ábra:Az adósságfenntarthatósági elemzés eredményei (a GDP %-ában)

Forrás: Európai Bizottság

FEJLEMÉNYEK A PÉNZÜGYI ÁGAZATBAN

A bankszektorban folytatódott a nemteljesítő hitelek csökkenése, de a sebezhetőségek továbbra is fennállnak, és ennek az adósságnak a nagy része továbbra is a gazdaságban marad, ami terhet ró a magánszektorra. A nemteljesítő hitelek aránya 2021 szeptemberében egyedi alapon 15%-on állt, miután erőteljesen csökkent a 2020. végi 30,1%-ról és a 2019. végi 40,6%-ról, elsősorban a Herkules-program keretében végrehajtott értékpapírosítási ügyleteknek köszönhetően. Ez az arány mindazonáltal továbbra is a legmagasabb az euróövezetben. Mindez azt jelenti, hogy a nemteljesítő hitelek állománya egyedi alapon a 2019. végi 68,5 milliárd EUR-ról és a 2020. végi 47,2 milliárd EUR-ról 2021 szeptemberére 20,9 milliárd EUR-ra csökkent, 15 a 2016. március végi csúcsértékhez (107,2 milliárd EUR) képest pedig 80,5%-os csökkenés következett be. Egyelőre mind a négy rendszerszempontból jelentős bank jó úton halad afelé, hogy a kitűzött célnak megfelelően legkésőbb 2022 végéig egy számjegyűre csökkentse a nemteljesítő hitelek arányát, és 2021 negyedik negyedévében máris lezárult három, összesen mintegy 9,3 milliárd EUR összegű nemteljesítő hitelre vonatkozó értékpapírosítás 16 . Ezen erőfeszítések támogatása érdekében 2022-ben további, korlátozottabb értékpapírosítási ügyletek és a nemteljesítő hitelek közvetlen értékesítései várhatók. E példa nélküli tranzakciós tevékenység eredményeként a nemteljesítő adósságok nagyrészt kikerültek a bankok mérlegéből, de továbbra is jelen vannak a bankoktól eltérő egyéb, szakosodott pénzügyi intézményeknél, amelyek tulajdonában 2021. szeptember végén 72,2 milliárd EUR összegű, túlnyomórészt nemteljesítő hitel volt. Ezek az intézmények a nemteljesítő hitelek kezelésével kapcsolatos korábbi tapasztalataikat felhasználva megpróbálják átütemezés és likviddé tétel útján maximalizálni az ezekből a hitelekből elérhető bevételt.

3. ábra:A görög bankok bruttó nemteljesítő hitelállományának és nemteljesítő hitelei arányának alakulása

Forrás: Görög Nemzeti Bank Megjegyzés: Bruttó nemteljesítő hitelek az összes ügyfélhitel arányában, a mérlegben szereplő hiteleknél az Európai Bankfelügyeleti Hatóság definíciói szerint.

A nemteljesítő hitelek nettó növekedése folytatódott, bár ez idáig korlátozott ütemben, de a kockázatok továbbra is fennállnak. A bankok jelenleg az újbóli fizetésképtelenség korlátozott mértékű növekedéséről számolnak be a hiteleknél a moratóriumból való kilépés után, elmaradva az eredeti várakozásoktól. 2021 harmadik negyedévében azonban a nemteljesítő hitelek nettó növekedése 17 az év első feléhez hasonló szinten folytatódott. A bankok hitelportfóliójának jelentős része továbbra is valamilyen formában részesül támogatásban, főként a hatóságok által a koronavírus sújtotta teljesítő, illetve átütemezést kérő adósok számára létrehozott két ideiglenes törlesztéstámogató program („Gefyra” és „Gefyra II.”), 18 és kisebb mértékben a bankok által az átmeneti nehézségekkel küzdő életképes ügyfeleknek kínált „többlépcsős” termékek, valamint a vendéglátóiparnak biztosított, fennmaradó fizetési moratórium révén. Ennek eredményeként a világjárvány teljes hatása a bankok eszközminőségére várhatóan csak 2022-ben jelentkezik.

A jövőben várhatóan fontosabbá válik a bankok képessége a nemteljesítő vagy nemteljesítés kockázatának kitett hitelek kezelésére, valamint az életképes hosszú távú megoldások kínálására, mivel az értékpapírosítási és értékesítési lehetőségek fokozatosan kimerülnek. A felmondott hitelek görög bankok általi gyors leépítése megváltoztatja nemteljesítő hitelportfólióik szerkezetét, amelyeken belül a valószínűleg nem fizető hitelek a portfólió növekvő részét teszik ki (2021. június végén 33,7%, szemben a 2020. december végi 29,4%-kal). Ennek eredményeként a bankok belső hitelkockázat-kezelése és az ilyen típusú hitelek egyedi igényeihez igazított, életképes, hosszú távú átütemezések nyújtására való képessége várhatóan kulcsfontosságú elem lesz a nemteljesítő hitelek kezelése 19 megfelelő ütemének fenntartása szempontjából. Ugyanakkor a biztosítékok hatékony behajtása döntő fontosságú lesz, ha a sikeres átütemezés nem valósítható meg. Hogy a bankok számára mekkora kihívást jelent nagyobb mértékben támaszkodni az életképes átütemezési megoldásokra, az a tény szemlélteti, hogy a bankok hitelportfóliójában a 2021. június végén fennálló átütemezett (azaz átstrukturált) hitelek 22,8 milliárd EUR-s teljes összegéből 17,7% újra fizetésképtelenné vált, és több mint 90 napos késedelemben volt 20 , míg az egyéves időhorizonton belül az újból fizetésképtelenné váló hosszú távú módosítások százalékos aránya viszonylag magas szinten állt.

A bankok mérlegének megtisztítására irányuló folyamatos erőfeszítések rövid távon negatív hatást gyakorolnak a bankok nyereségességére, de megnyitják az utat a nyereséges új hitelezés előtt. A nemteljesítő hitelek jelentős értékpapírosítása miatt magasabb céltartalék-szükséglet két nagyobb bankot is hátrányosan érintett. Ennek eredményeként a bankszektor 2021 első kilenc hónapjában továbbra is összességében veszteséges volt, és a rendszerszempontból jelentős négy bank közül csak kettő ért el pozitív eredményeket. Mindazonáltal a bankok saját számításai szerint minden ismétlődő művelet nyereséges volt, ami a jövedelmezőség fokozatos visszatérését jelzi, ha figyelmen kívül hagyjuk a nemteljesítő hitelek banki mérlegből való kivezetésére irányuló erőfeszítések egyszeri hatásait. A kamatbevételeket a nemteljesítő hitelek további értékpapírosításának befejezése 21 az alacsony kamatkörnyezettel párosulva fogja befolyásolni. A költségoldalon a további hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelménynek (MREL) 22 az uniós jogszabályok szerinti teljesítése érdekében szükséges kibocsátása további nyomást fog gyakorolni a bankok finanszírozási költségeire. A bankok ezeket a költségeket olyan üzleti tervek végrehajtásával kívánják ellensúlyozni, amelyek figyelembe veszik a gazdaság várható megnövekedett finanszírozási igényét és az új hitelezési kilátásokat, a nemteljesítő hitelek csökkentésére irányuló közelmúltbeli erőfeszítéseket követő alacsonyabb értékvesztést, valamint az alternatív bevételi források fejlesztését a bankok digitális transzformációjának felgyorsításával. 

A banki mérlegek megtisztításának a bankok tőkehelyzetére gyakorolt hatását részben ellensúlyozták a tőkehelyzet javítására irányuló bizonyos sikeres intézkedések. A bankok átlagos elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatója és teljestőke-megfelelési mutatója 2021 harmadik negyedévének végén összevont alapon a kockázattal súlyozott eszközök 12,5%-ának, illetve 15%-ának felelt meg 23 , ami gyakorlatilag változatlan az előző negyedévhez képest (12,5%, illetve 15%). Tőkehelyzetük azonban még mindig alacsonyabb volt, mint egy évvel ezelőtt (2020 szeptemberében 14,6%, illetve 16,3%), ami a nemteljesítő hitelek leépítésének és az átmeneti prudenciális kiigazítások fokozatos megszüntetésének költségeit tükrözi 24 . A szavatolótőke minősége továbbra is aggodalomra ad okot, mivel 2021 szeptemberében a halasztott adójóváírások 14,4 milliárd EUR-t, azaz a teljes előírt szavatolótőke 62%-át tették ki, ami a 2020. decemberi 53%-hoz képest növekedést jelent. A bankok tőkehelyzetét két bank sikeres, 2021-ben lezárult tőkeemelése erősítette meg 25 . 2021 utolsó negyedévében további tőkeemelési intézkedésekre került sor, amelyek várhatóan 2022-ben fognak megvalósulni annak érdekében, hogy támogassák a rendszerszempontból jelentős négy bank tőkehelyzetét, lehetővé téve számukra, hogy folytassák a nemteljesítő hitelek állományának csökkentésére irányuló ambiciózus terveiket. Míg a tőkepufferek növelésének és a mérlegek megtisztításának kilátásai pozitívnak tűnnek, a tőkehelyzet továbbra is az egyik legalacsonyabb az EU-ban.

A nem pénzügyi vállalati szektornak nyújtott hitelek enyhe fellendülést mutattak az elmúlt hónapokban. Nettó értékben 2021 decemberében 3,8%-ot ért el az egy évvel ezelőtti értékhez képest. Ez pozitív fordulatot jelent a nettó hitelállomány növekedésének folyamatos lassulását követően, amely a 2020. áprilisi 6,7%-ról és a decemberi 10,0%-ról 2021 szeptemberére 2,8%-ra esett vissza. A korábbi csökkenő tendenciát főként a nagyvállalatoknak nyújtott nettó hitelek csökkenése vezérelte, elsősorban a visszafogott hitelkereslet miatt, mivel a vállalatok az előző negyedévek során felhalmozott elővigyázatossági likviditási tartalékokat használják fel. Emellett a legnagyobb nem pénzügyi vállalatok a banki hitelezést részben vállalati kötvénykibocsátással megvalósuló olcsóbb finanszírozással váltják fel. Ugyanakkor a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek növekedése továbbra is lassul. A háztartásoknak nyújtott hitelek növekedése negatív maradt, de a csökkenés 2021 decemberében valamivel kisebb volt (−2,4%) a fogyasztói hitelek enyhébb zsugorodása miatt. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek súlyozott költsége az egy évvel korábbi 3,3%-ról 2021 decemberére 2,9%-ra csökkent, és továbbra is történelmi mélyponton van, illetve lényegesen alacsonyabb, mint a jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozásoknak és a háztartásoknak nyújtott hitelek költsége (4,6%, illetve 4,7%). A Görög Fejlesztési Bank 2021-ben öt új, elsősorban a kis- és középvállalkozások támogatására irányuló finanszírozási programot indított, de ezek mérete jelentősen kisebb a Covid19 vállalkozói garanciaalaphoz és a TEPIX II. programokhoz képest, amelyek szinte kimerültek. 2022-ben és azt követően a görög helyreállítási és rezilienciaépítési terv által finanszírozott projektek várhatóan jelentős támogatást biztosítanak a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek expanziójához.

A Görög Pénzügyi Stabilitási Alap jövőjéről folytatott egyeztetések jól haladtak. Az Alap jogszabályi keretének reformja várhatóan az Alap működési időtartamára, irányítására, elidegenítési stratégiájára és különleges jogosítványaira fog összpontosítani. A jogszabály-módosítás elfogadására várhatóan az elkövetkező hónapokban kerül sor, és arról a 14. jelentés fog beszámolni. A Görög Pénzügyi Stabilitási Alap emellett részt vett egy olyan, kevésbé jelentős intézmény tőkeemelésében, amelyben a halasztott adókövetelésekre vonatkozó görög jogszabályok végrehajtásának eredményeképpen már addig is többségi részesedéssel rendelkezett. A bank a sikeres tőkeemelést a bank átalakításának és fejlődésének első lépéseként hajtotta végre. Az Alap a magánbefektetők részvételének lehetővé tétele érdekében csökkentette korábbi részesedését, és első alkalommal kötött részvényesi megállapodást a magánbefektetőkkel a bank működésére és üzleti tervére, valamint az annak végrehajtására vonatkozó feltételekről.

(1)

   Az Európai Parlament és a Tanács 472/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euróövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről (HL L 140., 2013.5.27., 1. o.).

(2)

   A Bizottság (EU) 2022/216 végrehajtási határozata (2022. február 15.) Görögország megerősített felügyeletének meghosszabbításáról.

(3)

    https://www.consilium.europa.eu/media/35749/z-councils-council-configurations-ecofin-eurogroup-2018-180621-specific-commitments-to-ensure-the-continuity-and-completion-of-reforms-adopted-under-the-esm-programme_2.pdf

(4)

   Az EKB munkatársai az ellenőrző látogatáson az EKB hatásköreihez igazodva vettek részt, és ennek megfelelően a pénzügyi ágazatra vonatkozó szakpolitikák és a makrogazdasági kérdések, köztük az elsődleges költségvetési célok, a fenntarthatóság és a finanszírozási igények tekintetében nyújtottak szakmai segítséget. Az ellenőrző látogatásokat 2022. január 12. és 17. között egy virtuálisan lebonyolított technikai szintű látogatás előzte meg.

(5)

   A Bizottság őszi előrejelzése szerint a megerősített felügyelet keretében nyomon követett elsődleges hiány 2021-ben eléri a GDP 7,6%-át, 2022-ben pedig a GDP 1,2%-át.

(6)

     Ezek a következők voltak: a fent említett oktatási tevékenységeken felül a közlekedéssel kapcsolatos szolgáltatások, szociális jólét, idegenforgalom, fizikai jóllét, személyes és egészségügyi szolgáltatások, tengeri szabadidős felszerelések lízingje, vízimentők képzése, állattartó létesítmények, akvakultúra, állatorvosi klinikák, valamint kedvtelésből tartott állatok tenyésztése és kereskedelme.

(7)

   A „nettó növekedés” kifejezés az új nemteljesítő hitelek volumene és azon korábban keletkezett nemteljesítő hitelek volumene közötti különbséget jelenti, amelyeket az adott időszakon belül kifizettek, vagy amelyek biztosítékait likvidálták. A nemteljesítő hitelek teljes állománya akkor is csökkenhet, ha a nettó növekedés pozitív, például ha egyes nemteljesítő hitelek értékpapírosítási ügyletek vagy végleges értékesítés útján kikerülnek az állományból.

(8)

     Forrás: Görög Nemzeti Bank.

(9)

   A Tanács 2021. július 13-án fogadta el a tervet, amely 17,8 milliárd EUR összegű vissza nem térítendő támogatás és 12,7 milliárd EUR összegű hitel által finanszírozott reformokat és beruházásokat foglal magában. Az Európai Bizottság 2021. augusztus 9-én 4 milliárd EUR összegű előfinanszírozást folyósított Görögországnak, amely az ország által a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások és hitelek 13%-ának felel meg. 2021. december 29-én Görögország 4,1 milliárd EUR összegű pénzügyi támogatás folyósítására irányuló kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz, amelynek értékelése folyamatban van. Görögország azon országok közé tartozott, amelyek elsőként nyújtottak be ilyen kérelmet.

(10)

   A fajlagos munkaköltség definíció szerint az egy munkavállalóra jutó nominális bérnek az egy foglalkoztatottra jutó reál-GDP-hez viszonyított aránya.

(11)

   A ciklikusan kiigazított folyó fizetési mérleg a belföldi gazdaság és legfontosabb kereskedelmi partnerei közötti kibocsátási rés szintjével kiigazított folyó fizetési mérleg.

(12)

   A Bizottság közleménye – Az emelkedő energiaárak kezelése: a cselekvés és a támogatás eszköztára, COM(2021) 660.

(13)

   Combined monetary policy decisions and statement (Együttes monetáris politikai döntések és nyilatkozat), 2021. december 16.
https://www.ecb.europa.eu/press/pressconf/shared/pdf/ecb.ds211216.en.pdf

(14)

   A készpénztartalék-számla egyenlege továbbra is 15,7 milliárd EUR körül van. A kifejezetten az adósságszolgálat célját szolgáló készpénztartalék-számla egyenlegét a harmadik pénzügyi támogatási program keretében érkező kifizetések is növelték. Az Európai Stabilitási Mechanizmus irányító szerveinek jóváhagyását követően Görögország ezt az összeget más célokra is felhasználhatja.

(15)

    Forrás: Görög Nemzeti Bank.

(16)

Az alapul szolgáló hitelportfóliók bruttó könyv szerinti értéke.

(17)

   A „nettó növekedés” kifejezés az új nemteljesítő hitelek mennyisége és a korábban keletkezett nemteljesítő hitelek volumene közötti különbséget jelenti, amelyeket egy adott időn belül kifizettek, vagy amelyek biztosítékait likvidálták. Nem veszi figyelembe a nemteljesítő hitelek más eszközök – például a Herkules-program keretében történő értékpapírosítások – miatti sokkal nagyobb csökkenését, ami megmagyarázza az állomány általános csökkenését.

(18)

   A Gefyra I. program 2021. december végén 101 562 támogatható adósra terjedt ki, ami összesen 8,5 milliárd EUR értékű, döntően (83,1%) teljesítő hitelnek felel meg. A Gefyra II. esetében ugyanezek a számadatok a következőképpen alakultak: 13 888 támogatható adós, ami összesen 6,8 milliárd EUR értékű, többségében (81,4%) teljesítő hitelnek felel meg.

(19)

Azaz hogy a korábban nemteljesítő hitelek visszakerüljenek a teljesítő hitel állapotába.

(20)

Forrás: Görög Nemzeti Bank: Financial Stability Report (Pénzügyi stabilitási jelentés), 2021. december.

(21)

   A nemteljesítő hitelek értékpapírosítása a nettó kamatbevétel ismétlődő kieséséhez vezet, mivel az átadott nemteljesítő hitelportfóliókból származó elhatárolt kamatbevétel elvesztését eredményezi. Mivel azonban az elhatárolt kamatbevétel megszerzett, de még meg nem kapott kamatbevétel, a bank rendszeres nettó kamatbevételének átlagos minősége javulni fog, amint az átadott nemteljesítő hiteleket nyereséges új hitelezés váltja fel.

(22)

   A kötelező MREL-célokat a szanálási hatóságok bankonként határozzák meg a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv (2014/59/EU) és az Egységes Szanálási Mechanizmusról szóló rendelet (806/2014/EU) rendelkezései és későbbi módosításai alapján.

(23)

Forrás: Európai Központi Bank, konszolidált banki adatok.

(24)

   Ezek az átmeneti szabályok az értékvesztett pénzügyi eszközökre vonatkozó új számviteli standardok bevezetésére, valamint a nemteljesítő kitettségek gyorsabb leírását lehetővé tévő új szabályoknak az 575/2013/EU rendeletet módosító (EU) 2019/630 rendelettel, valamint a vonatkozó felügyeleti iránymutatásokkal összhangban történő alkalmazására vonatkoznak.

(25)

    Két rendszerszempontból jelentős bank hajtott végre tőkeemelést május elején és július elején. A harmadik negyedévi adatok még nem tükrözik egy kevésbé jelentős bank által 2021 decemberében végrehajtott tőkeemelést.